JELENTÉS. az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok évi kiegészítő támogatásának ellenőrzéséről augusztus 216.

Átírás

1 JELENTÉS az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok évi kiegészítő támogatásának ellenőrzéséről augusztus 216.

2 ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK V / Témaszám: 208 JELENTÉS az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok évi kiegészítő támogatásának ellenőrzéséről Az önhibáján kivül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatokat önállóságuk és működőképességük megtartása védelmében az önkormányzati törvény 87.paragrafusának (l) bekezdése alapján évben is kiegészítő támogatás illette meg. A Parlament az évi állami költségvetéséről sz ól ó évi LXXX. törvény 18. b/ pontja alapján az önhibáján kivüli hátrányos helyzetű önkormányzatok támogatására 1500 millió Ft-ot hagyott jóvá, melyböl 600 millió Ft-ot a rendkívüli körülményekkel /vis maior l kapcso latos kiadásokra különített el. A Kormány a 122/1993. /IX. 16./ Karm. sz. rendeletével a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes javaslatára - egyedi felülvizsgálat alapján - döntött az önkormányzatok támogatási igényeinek elfogadásáról. A törvény felhatalmazása szerint a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes döntése értelmében a vis maior keretből évben 107 önkormányzat ezer Ft támogatást kapott. Az Állami Számvevőszék éves ellenőrzési tervének megfelelően vizsgálta az évi kiegészítő támogatás igénybevételének és felhasználásának a szabályszerűségét, célszerűségét. A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy: - az önkormányzatok által közölt adatok valósnak minösíthetök-e, megfelelő információt jelentettek-e a kérelmek elbírálásához, - megítélhetö-e objektíven az önkormányzatok hátrányos helyzete, a kért adatszolgáltatás alapján,

3 -2- - a TÁKISZ-ok közremüködése megfelelő információt nyújtott-e a kérelmek elbírálásához, - megalapozottnak ítélhetök-e a hozott döntések, - milyen okokra vezethető vissza az önkormányzatok hátrányos helyzete, - a kapott támogatásokat mire fordították az önkormányzatok. Helyszini ellenőrzést tartottunk a Pénzügyminisztériumban, továbbá 13 megyében a megyei T ÁKISZ-oknál, a kiegészítő támogatásban részesülő önkormányzatok 49,7%-ánál, valamint a törvényi előírásoknak megfelelő támogatási igényt benyújtó, de elutasított önkormányzatok 28,8%-ánál, a tartalékkeretböj támogatott önkormányzatok 34,3%-ánál. A 128 önkormányzatnál végzett ellenőrzés a támogatási keret 49%-ára terjedt ki. Az önkormányzatok kiegészítő támogatásának szükségességét az 1990-től életbe lépett új forrásszabályozási rendszer bevezetése tette indokolttá. Az Országgyúlés az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe kerülő önkormányzatok kiegészítő támogatására 1991-ben 5, 1992-ben 2,75 milliárd Ft-ot irányzott elö. A számvevőszék minden egyes alkalommal ellenőrizte a kiegészítő támogatás igénylésének, juttatásának és felhasználásának szabályszerűségét, eredményességét. Valamennyi vizsgálatunk alapvető szabályozásbeli ellentmondásokra és hiányosságokra hívta fel a figyelmet, javaslatot tettünk a szabályozórendszer módosítására, és a konkrétan kimutatott jogtalanul igénybe vett támogatások visszavonására. Megállapításaink azonban csak részben hasmosultak. Az önkormányzati törvény e támogatási formára való alanyi jogosultságot keretjellegűen szabályozza, nem határozza meg az egyes fogalmak konkrét tartalmát Előírja, hogy a támogatás mértékét, az igénylés feltételeit az éves költségvetési törvényekben kell meghatározni. Először az évi költségvetésről szóló CIV. törvény l (5) bekezdése rendelkezett az önhibáján kí-.ül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok kiegészítő állami támogatásának mértékéröl. Felhatalmazta a Kományt, hogy intézkedjen az önkormányzatok ehhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségének előírásáról, valamint a keretösszeg két ütemben történő felhasmálásáról. Az ellenőrzéseink megállapították. hogy a törvényileg szabályzoli feltételrendszer hiányából, az igénylés rendszerének korlátaiból adódóan a kiegészítő támogatás elosztásának nem volt egzakt, objektív kiinduló pontja. Az igény

4 -3- meghatározásánál házisszemléletű kiadások szalgáltak alapul, és a kiadások levezetésénél a korábbi alkumechanizmusra emlékeztető elemek is megjelentek ben a kiegészítő támogatás feltételrendszerét az Országgyűlés külön, az évi XXIX. sz. törvényben határozta meg. A törvény előkészítői próbálták figyelembe venni, hogy a támogatás összege az önkormányzatok számára azonos feltételek mellett, a törvényben meghatározott számítási módszer alkalmazásával és adatszolgáltatással meghatározható legyen. Az évi kiegészítő támogatás feltételrendszerének törvényi szahályozása és a kimutatott forráshiány teljeskörű elismerése elvileg biztosította volna, hogy az önkormányzatok az évi LXV. törvénynek megfelelöen alanyi jogon jussanak a kiegészítő támogatáshoz. Valójában ez 1992-ben sem valósulhatott meg. A nem megfelewen előkészített törvényi szabályozás szubjektfv döntési mechanizmust eredményezett. A Pénzügyminisztérium a pályázatok felülvizsgálata közben több esetben korrigálta a szabályo71ts hiányosságait, belső ellentmondásait. A kérelmek formai felülvizsgálata alapján hozott döntések nem vették figyelembe az önkormányzatok különböző gazdasági, pénzügyi helyzetét A számvevőszék a kiegészítő támogatás müködését - már az évi vizsgálat alapján - kizárólag rendkívüli esetekben, egzakt feltételrendszer és egyedi elbírálás mellett javasolta fenntartani. Ezt erősítette az évi kiegészítő támogatás elosztásának vizsgálata is. Nyilvánvalóvá vált, hogy az "önhibáján kívül hátrányos helyzet" meghatározása, kezelése az eddig alkalmazott módszerekkel nem tartható fenn, és feloldhatatlan ellentmondásban van az önkormányzatok forrásszabályozási rendszerével Javasoltuk továbbá, hogy az I 993. évi igények benyújtását megelőzően egységes bírálati szempontok közzétételére tegyenek intézkedést. Az elmúlt három évben a rendszer generális megváltoztatására nem került sor hivatkozva arra, hogy az önkormányzati törvény módosítása nem időszerű. Továbbra is fennmaradt a forráshiányos önkormányzatok "kiadás szemléletű" támogatása azzal a lényeges módosítással, hogy a támogatás feltételeit I 992-től már törvényben szabályozták, és 1993-ban egyedi elbírálás alapján ítélték oda a támogatásokat. Az irányadó jogszabályok azonban változatlanul hiányosak, nem tartalmazzák a kérelmek benyújtásához, elbírálásához nélkülözhetetlen szabályokat, tartalmi meghatározásokat. A vizsgálataink ál tal feltárt jogtalanul igénybevett támogatások és elutasított igények rendezésére is csak részben történt intézkedés.

5 -4- Az évi támogatásról készült mindkét jelentést az Országgyűlés Önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottsága megtárgyalta, a jelentésekkel és a javaslatokkal egyetértett. Az első vizsgálat alapján nettó összegben ezer Ft odaítélésére került sor az elutasított vagy részben elutasított önkormányzatoknak az évi keret terhére. Ezzel szemben a második vizsgálatnál a két önkormányzatot érintő millió Ft jogtalan támogatást nem vonták vissza. Az évi támogatás elosztásáról készült jelentést parlamenti bizottság nem tárgyalta meg, és a javasolt ezer Ft - valótlan adatszolgáltatás miatt - jogtalanul igénybe vett támogatás visszavonására nem történt intézkedés annak ellenére, hogy az évi költségvetési törvény rendelkezik a kérelemben valótlan adatot szolgáltató önkormányzatok visszafizetési kötelezettségéről A PM és a BM nem értett egyet a javaslattal, hivatkozva arra, hogy a támogatás már felhasználásra került és annak visszafizetése újabb forráshiányt okozna. A támogatások jó célra, alapvetően a működésre kerültek felhasználásra, és a visszavonás eljárási rendje nincs kialakítva. Valójában azonban a szabályozási és az elosztási rendszer hiányosságai, ellentmondásai nem adtak kellő alapot az önkormányzatokkal szembeni következetes el járásra. A vizsgálat megállapításai l. Az évi kiegészítő állami támogatás feltételrendszere, szabályozottsága évben az önkormányzatok kiegészítő támogatási rendszerében az önkormányzati törvényben megfogalmazott alanyi jogosultság irányába történt elmozdulás. Állandó lakosonként 2200 Ftlfö illette meg a gazdasági, társadalmi szempontokból elmaradott település önkormányzatát az I 992. január I -jei állandó népesség száma alapján. (A telepiilések jegyzékét a 97/1992. (VI.! 6.) Korm. sz. rendelet tartalmazta. amely az évi területi lehatárojáson alapuló I 991. évi ki jelölést nem helyezte új alapokra). Így évben a kiegészítő támogatás mértéke normatív alapon 1691 millió, egyedi felülvizsgálat alapján működési hiányra 900 millió, tartalékkeret terhére 600 millió, azaz összesen 3191 millió Ft volt. A támogatás részaránya az önkormányzatok állami hozzájárulásán belül 1,2%-ot képviselt, melyen belül az alanyi jogú (normatív módon elosztott) kiegészítő támogatás részaránya 53%.

6 -5- Az évi költségvetésben az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok kiegészítő támogatására elkülönített l,5 milliárd Ft elosztásának mechanizmusát a kormányzati szervek ismét módosították, és igyekeztek megteremteni az egyedi elbíráláshoz szükséges információs bázist. Az!993. évi költségvetési törvény 6. sz. mellékletében a támogatás igénylésének feltételeit azonban nem egyértelműen meghatározható és ellenőrizhető módon fogalmazták meg. A Kormány egyedi fclülvi7_,gálata alapján adható kiegészítő támogatást csak az az önkormányzat lgényelhetett, amely "a nonnativan képződő forrásokon túl, a saját források maximálls feltárására, a kiadások lehetséges csökkentésére tett Intézkedések mellett sem volt képes az alapvető lakossági ellátást nyújtó intézmények müködtetésére, valamint az december 31. előtt vállalt hitel,- kötvény kötelezettség, azok kamatai évi üteme teljesítésére." A költségvetési törvény melléklete a kérelmek benyújtásának formai követelményeit és a ki záró feltételeket rögzíti, az elbírálás szempontjait azonban nem tartalmazza. A TÁKISZ-oJc törvényben előírt kötelezettsége volt a kérelmek összegyújtése, rövid elemzés készítése, illetve a kérelmek továbbítása a Pénzügyminisztériumba. A kérelmeket az önkormányzatok I 993. május 31-ig küldhették meg a TÁKISZ-oknak, melyet június 31-ig továbbítottak. Az igények összeállítására megfelelő idő állt rendelkezésre. Az illetékes minisztériumok intézkedései alapján a TÁKISZ-ok további feladata volt még, hogy az I 991. és I 992. évi költségvetések és beszámolók adatait az I 993. évi költségvetés szerkezetének megfelelően mutassák ki, és egyeztessék az önkormányzatok költségvetési és zárszámadási rendeleteiben foglalt adatokkal. Az elemzéseikben térjenek ki az egyedi, sajátos problémák mellett a közalkalmazotti és köztisztviselői törvények tervezett hatására, a I 3. havi bér tervezett összegére, a befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok, pénzeszközök nagyságrendjére, a folyamatban lévő beruházások saját forrásának esetleges hiányára. A TÁKISZ-ok a törvényben előfrt feladatukat - többnyire megfelelő szfnvonalon - elvégezték, a birtokukban lévő információk alapján általában reális értékeléseket készítettek a benyújtott igényekhez, az önkormányzatok adataiban meglévő pontatlanságokat kiszűrték Az elemzések azonban nem mlnden esetben tértek kl a mlnlsztérlum által kért szempontokra. A TÁKISZ-ok értékelése az esetenkénti hiányosságak mellett is megfelelő kiindulási alapot adott az egyedi felülvizsgálathoz. Az elbírálás szempontjait azonban előzetesen

7 -6- nem ismerték, így nem volt módjuk az elemzéseket ezek figyelembevételével célirányosan elkészíteni. II. A forráshiányos önkormányzatok támogatása 1993-ban a 3148 települési önkormányzat közül 238 nyújtott be támogatási kérelmet, melyek összege meghaladta a 2 milliárd Ft-ot. A minisztériumok az egyedi felülvizsgálat alapján 165 önkormányzat igényét - részben, vagy teljes egészében - tartották megalapozottnak, 73 települési önkormányzat igényét javasolták elutasítani. A Kormányhatározat előterjesztése szerint az önkormányzatok által igényelt kiegészítő támogatás összegét az egyedi felülvizsgálat során csökkentették az alábbi jogcímekre hivatkozva: -az május l-jei hatályú, központi bérpolitikai intézkedésre adott állami támogatás összegével, -a bruttó módon megtervezett 13. és/vagy 14. havi bér összegével, -egyéb bérnövekményként tervezett összegekkel, -részlegesen a beruházásokra, felújításokra a költségvetésben szereplő összegekkel Az egyedi felülvizsgálatra alapozott kiegészítő támogatási keret elosztása már a kiindulásnál ellentmondásos volt. A javasolt támogatás összegét a jelzett támogatási igényből kiindulva - csökkentéses módszerrel - állapították meg. Előzetesen kiadott szempontok hiányában azonban az önkormányzatok igen eltérő tartalommal határozták meg a támogatási igényüket. A vizsgált önkormányzatok többsége a költségvetésében múködési hitellel fedezett forráshiányt igényelte meg. Viszont számos önkormányzat szöveges kérelemben mutatta be azokat a kiadási szükségleteket, amelyeket forrás hiányamiatt nem tudtak betervezni. illetve azokat az elkötelezettségeket (hitelvisszatérítések, folyamatban lévő beruházások), amelyek teljesítése működési problémákat okozhat. Mindezek alapján az önkormányzatoknál eltérő induló helyzet (eltérő bázis) alakult ki, melyet tovább torzított a csökkentés indokaként feltüntetett okok nem kellő megalapozottsága, illetve ezen okok érvényesítésének következetlensége. (3. sz. melléklet) Az május J-jei hatályú központi bérpolitikai intézkedésre nyújtott állami támogatás összegének levonása az önkormányzatok kimutatott forráshiányából

8 -7- indokolatlan volt. Az évi költségvetés elkészítésének és elfogadásának időpontjában a településeknek nem volt információjuk az esetleges központi bérfejlesztés időpontjáról, mértékéről így a kiadásaik között ez az előirányzat nem volt betervezve, azaz a kimutatott forráshiányok e tényező nélkül kerültek meghatározásra. Ugyanakkor az egyedi felülvizsgálatot végzők az általuk meghatározott bírálati szempontokat sem alkalmazták következetesen. Nem csökkentették e címen Békés megyében Csorvás, Almáskamarás, Magyardombegyház, Borsód-Abaúj-Zemplén megyében Sajóvelezd, Tolna megyében Várdomb, Zala megyében, Vindornyaszőlős önkormányzatok támogatási igényét. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Bodrogolaszi, Tiszaladány községek az évi költségvetésükben nem terveztek be bérfejlesztést /fedezet hiányában/, ennek ellenére az!993. május l-jei központi bérpolitikai intézkedés fedezetét levonták a támogatási Igényblll. A 13. havi bér bruttó módon való megtervezése miatti levonás sem volt jogos és egységes. Abban az esetben indokolt lenne a beterjesztett igények csökkentése, ha az önkormányzatok e jogcímen az évi munka alapján járó összegeket tervezték meg. Amennyiben az önkormányzat évi költségvetése az évi 13. havi illetményt tartalmazta, a tervezés szabályszerü volt, mivel kifizetését törvény teszi kötelezővé. Mindezek alapján Indokolatlan csökkentés történt, például Hajdú Bihar megyében Szerep község. Heves megyében Heves város, Nógrád megyében Patak és Rétság, Pest megyében Aszód önkormány71ltoknál. Az alkalmazott bfrálatl elv egységes érvényesítése érdekében viszont csökkenteni kellett volna Hajdú-Bihar megyében Zsáka, Szentpéterszeg, Borsod-Abaúj-Zemplém megyében Sajóvelezd, Békés megyében Csorvás, Almáskamarás, Bélmegyer, Zala megyében Nagygörbő, Szentpétertúr, Vindornyaszőlős önkormányzatok igényét is. A felhalmozási és tökejellegü kiadások elismerése, illetve az igények e címen való csökkentése - az önkormányzatok saját forrásának hiányára hivatkozva - a bírálók szubjektivizmusának tág teréül szolgált. Az önkormányzatok egy részénél a javasolt támogatási összeg meghatározásánál figyelmen kívül hagyták ezen előirányzatokat, más önkormányzatoknál részlegesen elfogadták, míg az esetek jelentős részénél teljes összegben beszámították korrekciós tényezőként.

9 -8- A korrekciók érvényesítésénél az egyedi elbírálás során egyéb tényezőket (térségi hovatartozás, infrastrukturális ellátottság, a folyamatban lévő beruházások esetleges leállítások következményei, a gazdaság helyi adottságai stb.) is próbáltak figyelembe venni. Az elbírálás megalapozottsága, objektívitása azonban - többnyire a megfelelő információ hiányára, valamint a működőképesség kritériumainak behatárolatlanságára visszavezethetőell - a helyszíni vizsgálat tapasztalatai alapján több esetben vitatható. Hajdú-Bihar megyében Újtikos község önkormányzata évben vásároita meg 2,5 millió Ft-ért a polgármesteri hivatal épületét. Az utolsó részlet 750 ezer Ft volt, melynek kifizetése évben vált esedékessé, így a költségvetésben ezen összeg fejlesztési kiadásként szerepelt. A település igényét emiatt csökkentették, annak ellenére, hogy az önkormányzat évre a fejlesztési és működési kiadásait az elözö évihez képest alacsonyabb szinten állítolla be a költségvctésébe. Nógrád megyében Őrhalom község támogatási igényét az ivóvízberuházásra szánt összeg miatt csökkcntcllék, holott a törvény melléklcte az ívóvízberuházások megvalósítóit nem zárta ki a támogatottak köréból. A település évek óta e feladatra tartalékol, a lakos,ág száma alapján a kedvezöbb (90%-os) támogatástól elesett. Somogy megyében Csoma községnek az évi költségvetésében felhalmozási kiadásaihoz ezer Ft saját forrás volt szükséges. Ennek fedezetét a 9778 ezer Ft pénzmaradvánnyal, illetve a tervezett ezer Ft hitel felvételével kívánták megteremteni. A település 3000 ezer Ft támogatásban részesült, holott folyó kiadásainál 56,5%-{)S növekedést tervezett a jelentős fejlesztési kiadásai mellett. Tolna megyébcn Alsónána a betervezett 3 millió Ft-on felül 800 ezer Ft-ot igényelt orvosi rendelő felújítására, melyet elismertek annak ellenére, hogy költségvetésében nem tervezte meg. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Gacsály község gázellátását biztosító beruházása ban valósult meg, az évi költségvetés e feladatra 5015 ezer Ft-ot irányzott elő. A beruhá1.ás fedezetére az ÁFI 50%-os fedezetet biztosított. A további 50% a lakosság, az önkormányzat, és a gazdálkodó egységek honájárulásából tevödött volna ki. Az önkormányzatnál e beruházás kiadásait figyelmen kívül hagyva önhibáján kívül hátrányos helyzet nem alakult ki, mégis részesült kiegészítő támogatásban. Hajdú-Bihar megyébcn Magyarhomorag község önkormányzata által benyújtott igény 6,4 millió Ft volt, melyet a kiadási szükségletek alultervezése címén l millió Ft-al megnövcltck. A beterjesztett igényt nem csökkentették sem a központi bérpolitikai intézkedés, scm a betervezett 13. havi bér összegével. Az évi költségvetésben 44,6%-os működési kiadás növekedést irányoztak elő.

10 -9- A támogatás teljes összegét fejlesztési kiadásokra fordították, sőt ezen túlmenően kiadási megtakarításból is 2,3 millió Ft fejlesztést valósítottak meg. A törvényi előírásnak megfelelő igényt benyújtó, de kérelmüket elutasított önkormányzatoknál végzett helyszíni ellenőrzés tapasztalatai szerint az elutasítás általában megalapozott volt. Előfordult azonban olyan elutasítás is, amelyiknek megalapozoltságát vizsgálatunk nem támasztotta alá. Heves megyében Kömlő ÖnkormánY711t 6,8 mil!ió Ft-os támogatási igényének teljes elutasítása. A kérelemben megfogalmazott 2,5 millió Ft dologi kiadási eliíirányzat /szociális ellátás minimális biztosítására/ forrás hiány miatt nem került megtervezésre az évi költségvetésben. Tolna megyében Várdomb község önkormányzatának támogatási kérelmét a vastalanító beruházásának saját forrás hiányára való hivatkozással utasították vissza, holott az egés7$éges ívóvíz biztosítása törvényben előirt önkormányzati feladat. Az önkormányzatok adatszolgáltatása Az önkormányzatok többségére jellemző volt a benyújtott kérelmek korrekt összeállítása. Kevésbé volt tapasztalható az a bevétel eltitkolási és kiadást megalapozatlanul növelő gyakorlat, amelyet az évi helyszíni ellenőrzéseinknél tapasztal tunk. Ennek ellenére a helyszíni ellenőrzések több hiányosságat is megállapítottak. -A bevételi forrásokat néhány önkormányzatnál nem teljeskörűen vették számba az évi költségvetés tervezése során. Zala megyében Lenti városnál az előző év tényszámaival ellentétben banki kamatbevételt alacsony összegben irányoztak elő, továbbá 1500 ezer Ft banki betétként lekötött pénzeszközt nem vettek figyelembe saját forrásként. Páka, Csömödör, Zalabaksa az előző évi pénzmaradványát csak részben, míg Csesztreg egyáltalán nem tervezte vis..c;.za. Hajdú-Bihar megyében a ll ellenőrzött önkormányzat közül 5-nél fordult elő, hogy az elöző évi pénzmaradvány összegét az évi költségvetés tervezése során nem, vagy a ténylegesnél lényegesen alacsonyabb összegben vették figyelembe. Nem tervezett pénzmaradványt Furta, Álmosd község önkormányzata.

11 -10- Zsáka község önkormányzata évi költségvetés tervezésének idöszakában 6,5 millió Ft lekötött betéttel rendelkezett, és a kamatbevétel éves szinten 2072 ezer Ft volt. A költségvetésben ilyen címen előirányzatot nem tervezett. -Az évi költségvetések szabálytalanul megtervezett kiadási előirányzatokat is tartalmaztak, melyek hatással voltak az önkormányzatok által igényelt kiegészítő támogatás mértékére. Zala megyében Nagygörbll község decemberében Kft üzletrészt vásárolt 1500 ezer Ft-ért likvid hitel felvételével. E hitel visszafizetés teljes összegét az!993. évi költségvetésében működési hiányként kezelte. Vas megyébcn Apátistvánfalva község az igényelt és kapot t 800 ezer Ft kiegészítő támogatásból 340 ezer Ft-ot jogtalanul vett igénybe, mert a Viziközmű Társulat pén7.forgalmával összefüggésben az önkormányzat évi kiadásai közölt 340 ezer Ft hiteltörlesztést tervezett be, a lakossági befizetésekkel viszon t nem számol tak. -Az éves költségvetések, zárszámadások képviselötestületi előterjesztéseinek tartalmi színvonala eseteként rendkívül alacsony, nem alkalmas a gazdálkodás átfogó elemzésére, az önkormányzat pénzügyi helyzetének reális megítélésére. Számos önkormányzat költségvetési rendelete nem a költségvetési és az államháztartási törvények szerint tartalmazta a kiemeit előirányzatokat (bér, TB, fejlesztés). A képviselőtestületek tartalmi azonosságát nem biztosít ották. által alkotott rendeletek és a költségvetési információk A fenti hiányosságak - a pénzmaradvány elszámolás pontatlanságai, a tervezési problémák - alapvetően szakmai felkészültség hiányára vezethetők vissza, valótlan adatszolgáltatásnak nem minősíthetők. Az alkalmazott elosztási rendszerben a támogatásra való jogosultságot nem kérdőjelezik meg, sőt mértékének csökkentésére sem adnak egyértelmű alapot. Nem hagyható figyelmen kívül ugyanis, hogy a döntés 3 év adatain és szöveges helyzetelemzésén alapult, melyböl többek között megállapítható volt a müködési, felhalmozási kiadások növekedési üteme, arányváltozása, a bevételek előirányzatának alakulása és teljesítése, a pénzmaradványok visszatervezése. A pénzügyi helyzet és az önkormányzatok által bemutatott gazdálkodási körülmények ismeretében hozott döntés következtében kapott támogatás az önkormányzatokra nézve nem tekinthető jogtalan igénybevételnek még akkor sem, ha az önkormányzat saját döntése miatt került forráshiányos helyzetbe.

12 -ll- A szabályozás kiszámíthatatlan volta, a gazdálkodás feltételeinek az önkormányzattól független jelentős változásai, a kötelező feladatellátás szintjének meghatározahansága miatt a kiadások indokoltsága, a döntések megalapozottsága - főleg több év távlatában - egyértelműen nem minösíthetö. A vizsgált önkormányzatok évi költségvetési előirányzatai többnyire csak a közalkalmazotti és a köztisztviselői törvény illetményrendszerének fokozatos bevezetéséhez szükséges, továbbá az árváltozások és a szociálpolitikai többletfeladatok miatti előirányzatokkal haladták meg az előző évi t. A forráshiányos önkormányzatok többsége a település hátrányos helyzete miatt bevételnövelő intézkedést nem tudott hozni. Az elöregedett népesség, a jelentős munkanélküliség, a közművesítés terhei miatt a helyi adó bevezetése nem jelentett volna számottevő realizálható többletbevételt. A viszonylag kedvezöbb helyzetben lévő, nagyobb vagyonnal rendelkező önkormányzatok helyi adó bevezetésével. ingatlan értékesítéssel jutottak többlet bevételi forráshoz. A kiadások mérséklésére szélesebb körben tettek intézkedéseket az önkormányzatok, amelyek zömében racionális megtakarításokat eredményeztek. Ezek elsösorban alacsony kihasználtságú intézmények kapacitásának csökkentésére, megszüntetésére, az intézmények integrálására irányultak. Nógrád megyébcn Pásztó bölcsődei kapacitás csökkentése. Müvelődési Ház, Könyvtár összevonása, Rétság ÖNO megszüntetése. Csongrád megyében Pusztamérges község megszüntctte az Általános Müvelődési Közpon tot, mint önállóan gazdálkodó intézményt. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Fehérgyarmat város bölcsőde és óvoda összevonása mellett döntött, Baktalorántháza, Tarpa megszün tette a bölcsődét Zala megyében Cseszircgen óvoda i csoportoka t vontak össze és a helyi müvelődési központ mükődési szervezetét is módosították, me! y intézkedéssei 5 munkakört tudtak megszüntetni. E mellett egyre gyakoribbak az olyan intézkedések, amelyeket a kényszer szült. Jellemzőjük, hogy takarékossági hatásuk mérhető, de az önkormányzati feladatellátás hosszabb távon nagyobb mértékben romlik. A közkutak leszerelése Mihálygerge, a felújítási feladatok teljes elhagyása Heves város és Nagyút, a dolgozóknak korábban adott béren kívüli juttatások megvonása Pusztamérges önkormányzatoknál A forráshiány miatt kiegészítő támogatásban részesült önkormányzatoknál a törvényben megfogalmazott kizáró okok nem álltak fenn, azaz 1993-ban indított céltámo-

13 -12- gatott beruházásuk és hat hónapra vagy ennél hosszabb időre lekötött tartós betétjük nem volt. Szabad pénzeszközeiket általában két, három hónapos határidőre helyezték el tartós betétbe, és a lekötést többször megismételték. A hátrányos helyzet oka, és a támogatások felhasználása Az ellenőrzés által érintett önkormányzatok forráshiányának kialakulása több társadalmi-gazdasági és költségvetési szabályozási problémára vezethető vissza. Az egyedi felülvizsgálaton alapuló kiegészítő támogatásban részesülő önkormányzatok 53%-a a társadalmilag, gazdaságilag elmaradott térségekbe tartozik. Az elmúlt években megjelent törvények, rendelkezések jogos igényeket fogalmaztak meg. /Oktatási törvény, közalkalmazotti, köztisztviselői, szociális törvény, az egyházi tulajdon visszaadása stb./. E törvények végrehajtásához szükséges anyagi fedezetet központilag csak részben kompenzálták, és ennek következtében az önkormányzatok kiadási szükségletei a bevételeknél nagyobb mértékben növekednek. A forráshiányos helyzetet döntően az önkormányzatok által alacsony kihasználtsággal müködtetett intézményhálózat fenntartása idézte elő. A volt székhely települések körzeti feladat ellátására kiépített intézményei a helyi lakossághoz túlméretezettek. A kistelepüléseknél a demográfiai okok, valamint az alsótagozatok helyben történő újra indításamiatt alsófokú oktatásban, a kislétszámú osztályokban az oktatás fajlagos költségei magasak, s a normatív állami támogatást jelentősen ki kell egészíteni. Az ehhez szükséges pénzügyi források e települések egy részénél nem állnak rendelkezésre. Az érintett települések alapellátást nyújtó intézményekből csak egyet üzemeltetnek, így a nagyobb kihasználtságot és a fajlagos költségcsökkentést összevonással nem lehet elérni. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Tiszaadányban 12, Erdőhorvátiban 13, SajóveJezden 14, Krasznokvajdán 16 fö az általános iskolai tanulócsoportok létszáma. Csongrád megyében Öttömös kö1ség önkormányzata az évi eredeti bevételi előirányzatának 77,3 %-át tervezte az Általános Müvelődési Központ müködtetésére. (Nem beszámítva a müködési hitelt). Hajdú-Bihar megyében Bedő kö7.ségi önkormánp.at által fenntartott általános iskolában összesen 30 főt oktatnak. A 3 összevont és 2 önálló osztályban a tanulólétszám 4-től 7 föig terjed. Egy gyermek oktatására 183 ezer Ft-ot

14 -13- irányoztak elő. A község l O óvodáskorú gyermekének ellátására közel 1,8 millió Ft -ot terveztek be. Mezősas kö1ségi önkormányzat általános iskolájában a gyermeklétszám összesen 66 fő, melyböl 1-1 osztályba 7- ll fő közölti gyermek tanul. Jelentős azoknak az önkormányzatoknak a száma, amelyek az elmúlt években - az öröklött elmaradottságuk csökkentése érdekében - alapellátást biztosító beruházást, felújítást hajtottak, illetve hajtanak végre saját pénzügyi lehetőségeiket meghaladóan, és a felvett hitelek törlesztése, kamatai, a fejlesztési kiadások, valamint az ezek megvalósítása révén jelentkező többlet működési kiadások miatt váltak forráshiányossá. Az önkormányzatok a kormányzati döntés elhúzódása, (az igényt május 31-ig kellett benyújtani, a Kormányrendelet!993. IX.I6-án kelt) és az igényelt támogatás különböző indokokalapján történt csökkentésemiatt a tervezettnél is visszafogottabb gazdálkodásra kényszerültek. A kiegészítő támogatás révén az önkormányzatok többsége a betervezett működési hitel felvételét el tudta kerülni. Néhány esetben az említett okok miatt hitel felvételére kényszerültek. Heves megyében Heves városnak már a támogatásátutalását megelőzően év júliusában 15 millió Ft müködési hitelt kellett felvennie. A szcptemberbcn átutalt kiegészítő támogatás ellenérc decemberben újabb 7 millió Ft rövidlejáratú, továbbá 8,9 millió Ft munkabér hitel felvételére kényszerült. Nagyút kö7-'ég a támogatás kiutalását megelőzően, március, április, június és július hónapokban 760 ezer Ft munkabér hitelt vett fel. Nagykökényes kö1.ség önkormányzata július 23-án a mükooés biztosítása érdekében 5 millió Ft hitel felvételére kényszerült. Az önkormányzatok többsége a kiegészítő támogatást az igényekben megfogalmazott célokra - működtetésre, ezen belül is a tervezett bérfejlesztésekre, valamint az!990. év előtt felvett hitel évet terhelő tőke és kamattörlesztésre, beruházásokra, felújításokra stb. - fordították. A kapott támogatások általában csak az évi működésképtelenséget, eladósodás! akadályozták meg, a hátrányos helyzetet kiváltó okok megszüntetését nem segítették elő. Ezek a települések várhatóan a jelenlegi szabályzórendszer hatályban tartásáig potenciális pályázói lesznek e támogatási formának.

15 -14- III. A tartalékkeret terhére nyújtott támogatás Az évi költségvetésben a kiegészítő támogatásból 600 millió Ft-ot különítettek el, melynek összege az évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény előírásának értelmében év közben ezer Ft-al növekedett. A törvényi szabályozás a tartalékkeretet váratlan események, természeti vagy más károk mérséklésére, valamint az előre nem látható, az önkormányzat körültekintő gazdálkodása ellenére jelentkező kötelezettségek elismerésére hozta létre. A tartalékkeret terhére beadott önkormányzati kérelmek igen széleskörü okokra hivatkozva igényeltek támogatást. Az önkormányzatok az igényeiket vagy a Belügyminisztériumhoz vagy a Pénzügyminisztériumhoz terjesztették be. A Pénzügyminisztériumban összegyűjtött 197 kérelemból 16 nem felelt meg a törvényben előirt formai követelményeknek és t 02 önkormányzat kapott támogatást, összesen ezer Ft-ot. A támogatásban részesülő önkormányzatok igényeikhez általában csatolták a törvényben előírt okmányokat. Az igényeket a két minisztérium vezető munkatársaiból álló bizottság kilenc ütemben vizsgálta felül. A bizottsági döntések mellett négy esetben volt külön intézkedés. (5. sz. melléklet) A megbeszélésekről készített emlékeztetőkben és feljegyzésekben rögzítették a bírálat szempontjai t. A kérelmek elbírálása azonban nem mindig volt következetes, vagy a meghatározott szempontokhoz igazodó. Jásd önkormányzata életveszélyes iskola kiváltása címén kapott támogatást, Püspökhatvan a novemberi VIII. ütemben életveszélyes iskola felújítására kapott 5000 ezer Ft-ot, a II. ütemben életveszélyes iskola kiváltására kért támogatást, s azt elutasították. Nagylak a határátkelőhely gondjaira, Gyula a határátkelőhely felújításához kapott támogatást, ugyanakkor az évi költségvetésben a Belügyminisztériumnak határátkelőhelyek fenntartásának támogatására és határnyiladék tisztítására kiemcit előirányzat állt rendelkezésre. Hortobágy a N. ütemben kért hiányzó infrastruktúra kiépítéséhez - összeg megjelölése nélkül - támogatást, ezt elutasították, majd a VIII. ütemben autóbusz vásárlásához kapott 4000 ezer Ft támogatást.

16 -15- Természeti események (tűz-, vihar-, aszálykár) önkormányzatokat sújtó többletkiadásaira a tartalékkeretnek csak 26,5%-át használták fel. (6. sz. melléklet) Müködési hiány fedezetére összességében a tartalékkeret 36%-át fordították. Ebből 8 megyei önkormányzat I 91,2 millió Ft támogatást kapott többnyire a térségi feladatokat ellátó intézmények többletkiadásai miatt. Ez összességében a tartalékkeret 28,2%-át jelentette. Működési forráshiányt kért, de elutasított önkormányzatok egy része is a vis maior terhére kapott támogatást (Kaposvár, Eperjeske, Tiszabő). A vis maior keret müködési forráshiányra való felhasználása nemcsak azért kifogásolható, mert nem ezt a célt szolgálja, hanem azért is mert így a kiegészítő támogatásban részesülő önkormányzatok mentesülnek, illetve mentesülhetnek a kizáró feltételek teljesítése alól. Ugyanakkor több esetben ugyanazon kiadások fedezete képezi a támogatás alapját, ami miatt a forráshiányos önkormányzatok támogatási igényét csökkentették. A tartalékkeret terhére a Heves megyei önkormányzat 1993-ban 40 millió Ft kiegészítő támogatásban részesült a költségvetésében kimutatott 80 millió Ft-os forráshiány csökkentése érdekében. Az eredeti költségvetésben kimutatott forráshiány abból adódott, hogy jelentős bérfejlesztést terveztek, továbbá a 20 millió Ft-os áthúzódó beruházáshoz 57,7 millió Ft-os 1993-ban induló beruházást terveztek. A Nógrád megyei önkormányzat a kérelem indokoltságát a bér- és dologi kiadások kényszerű emelésének szükségességével támasztotta alá. Kaposvár önkormánp.ata külön intézkedés alapján ezer Ft-ot kapott müködési hiányának részbeni fedezctére. Az önhibáján kivüli hátrányos helyzete miatti támogatási kérelme a törvényben foglalt előírásoknak megfelelt, de a központi bérpolitikai intézkedés miatti csökkentés alapján kérelmét elutasították Jelentős volt a tartalékkeret terhére vállalt olyan kötelezettség, amelyeket más központi forrás hiányában e keretből finanszíroztak. (Pl. szigetközi települések víziközmű fejlesztésénél három önkormányzatnak saját forrás biztosítása, személyes szabadságukban korlátozottak kárpótlása, színház működtetés támogatása stb.) Emellett kormányhatározat, BM kötelezettségvállalás alapján finanszíroztak különbözö feladatokat. (Mezőberényi kollégium építéséhez kibocsátott önkormányzati kötvény törlesztő részletének évi esedékes visszafizetése, a nagyrévi általános iskola építésének támogatása)

17 -16- A kérelmek között nagyszámú volt az alapellátást nyújtó intézmények, polgármesteri hivatalok felújítására, a már megkezdett beruházások befejezésére, valarnint beruházási hitel (és karnata) visszafizetésére irányuló kérelem. A beruházásokra, felújításokra, hiteltörlesztésre adott támogatás a keretösszeg 31,5%-át tette ki. A kérelmek elbírálását megelőzően a bírálónak nincs rnódja a kérelern megalapozoltságának vizsgálatára, a valótlan adatok kiszürésére, azaz csak arra van lehetősége, hogy a törvényben előírt feltételeknek megfelel-e az önkormányzat igénye. Nyírlugos nagykö7ség l 993. évi hitel viss71lfizetési kötelezettségére kapott ezer Ft kiegészítő támogatást a vis maior keret terhére. A helyszíni ellenőrzés megállapította, hogy a település hitel viss71lfizetési kötelezettsége csak l 995. évtől esedékes, a támogatást a kamatok fizetésére, illetve kis részét hiteltörlesztésre fordították. Tiszaszentimre község a gyermekélelmezés helyzetének megoldására 5500 ezer Ft-ot kért és 2750 ezer Ft-ot kapott. Ehhez az összeghez további 2750 ezer Ft-ot nem tudtak saját forrásból hozzátenni. Ezért a támogatás igénylésekor szándékozott felújítási munka (óvoda tetőterében étterem kialakítása) helyett más célszerűbbnek tartott módon (ÁFÉSZ étterem tulajdonjogának megszerzésével és felújításával) akarják helyileg megoldani a gyermekélelmezést. Almáskamarás 6100 ezer Ft-ot igényelt az önkormányzati ingatlanokban keletkezett károk helyreállításához. (A helyreállítás tervezett költségeként ezer Ft-ot jeleztek.) A település részére 7300 ezer Ft támogatást biztosítottak. Az épületeket nem vi7sgáltatták meg műszaki S7.akértővel, így szakértői véleménnyel nem rendelkeztek. A károsuli épületként jelzettek közül az egészségház és az idősek klubja felújításához már 1991-ben kért kiegészítő támogatást az önkormány71lt, de a kivitclc7ksre nem került sor. l 994. január végéig - a vizsgálat idejéig - egyik intézménynél scm kezdődött el a helyreállí tás. A fentiek alapján változatlanul az az álláspontunk, hogy a vis maior keret terhére odaítélt támogatás felhasználásáról az érintett önkormányzatokat célszerü lenne elszárnoltatni.

18 -17- N. Következtetések, javaslatok Az!993. évi kiegészítő támogatás egyedi felülvizsgálatra alapozott előirányzatának elosztásánál továbbra is alapvető problémát jelentett, hogy az önkormányzati törvényben keretjelleggel meghatározott fogalmak az éves költségvetési törvény vonatkozó szakaszaiban, illetve mellékleteiben nem kerültek pontos meghatározásra (mit jelent az önhibáján hátrányos helyzet, mi a működőképesség határa stb.). Az elmúlt évi vizsgálatunk kapcsán tett javaslatunk ellenére nem tették közzé az elbírálás szempontjait. Az önkormányzatok teendőit az elmúlt években számos feladattal bővítették, az eddig sem tisztázott önkormányzati és központi feladatkör jobban elmosódott. Ezáltal az ellenőrzés során nem lehet egyértelműen minősíteni az önkormányzat kötelező állami feladatainak megfelelő szintű ellátását, illetve a kiegészítő állami támogatás célszerű felhasználását. A kormányzati szervek a kiegészítő támogatás elosztásának mechanizmusát ismét mődosították, és igyekeztek megteremteni az egyedi elbíráláshoz szükséges információs bázist. Az adatgyűjtés azonban elsősorban a TÁKISZ-oknál fellelhető számszaki beszámolókra, költségvetésekre szorítkozott. A rendelkezésre álló pénzügyi keretet jelentősen meghaladó igények miatt az elbírálás során csökkentéseket t ellett alkalmazni. A kormányrendelet előkészítői viszont olyan korrekciós tényezőket is alkalmaztak, melyek az önkormányzatoktól bekért dokumentumokban nem szerepeltek. Mindezek alapján a rendelkezésre álló forrás és a benyújtott igények közötti összhangnak egy objektív mérce alapján történő megteremtésére nem nyílt mód. A tartalékkeret terhére nyújtott támogatás igénylésének, odaítélésének feltételeihez kapcsolódó fogalomkör szabályozatlansága széleskörü lehetőséget biztosított mind az önkormányzatok, mind a bírálatot végző minisztériumok számára a támogatás igénylése, odaítélése, felhasználása tekintetében. Jelenlegi formájában ez a támogatási forma alkalmatlan arra, hogy csak a valóban rászorulókat támogassa és kiszűrje az ügyeskedőkel Az egyedi felülvizsgálat keretében juttatott kiegészítő támogatás az érintett önkormányzatoknál enyhítette a feszültségeket, de a forráshiányt kiváltó okokat nem szüntette meg, ezért elsősorban az alacsony lélekszámú települések forrásainak kiegészítésére a jövőben is szükség lesz. A kiegészítő támogatást kapott önkormányzatok jelentős része a társadalmilag, gazdaságilag elmaradottnak minősített telepü-

19 -18- lések köz ül került ki annak ellenére, hogy t 993-ban bevezették az alanyi jogú normatív kiegészítő támogatást. Ez arra is utal. hogy a támogatás mértéke alacsony, nem volt képes érdemi módon javítani a hátrányos helyzetű önkormányzatok pénzügyi helyzetét. Ugyanakkor előre meghatározott szigorú feltételek hiányában. a kialakult forráshiány kezelésére hozott döntések nem állítanak korlátot az önkormányzatok anyagi megalapozottságot nélkülözö önállósági törekvéseinek, döntéseinek. Nem segíti elő a gazdálkodás racionalitását, nem ösztönöz a teherviselő képességhez igazodó fejlesztésekre, hanem egyfajta pénzszerzési lehetőséget kínál. Sőt önhibáján kívüli hátrányos helyzetként fogadja el az utóbbi évek túlméretezett intézményeinek működtetési problémáit is. Mindezáltal a támogatási forma jelenlegi működése alapvetően ellentétes a bevételorientált forrásszabályozással Az évi költségvetési törvény a támogatás teljes összegénekelvonását írja elő arra az esetre, ha a települési önkormányzat valótlan adatot szolgáltat, és azt az Állami Számvevőszék utólagos ellenőrzése megállapítja. Az alkalmazott igénylési és elosztási rendszerben a valótlan adatszolgáltatás lehetősége szűkült. A TÁKISZ-ok felülvizsgálatai többnyire kiszűrték az adatszolgáltatás pontatlanságait A helyszíni ellenőrzés során tapasztalt - főleg a szakmai hozzáértés hiányára visszavezethető - kisebb tervezési hiányosságak valótlan adatszolgáltatásnak nem minősíthetők, és a támogatás jogosságát nem kérdőjelezik meg, különösen ha figyelembe vesszük, hogy akkor is részesültek önkormányzatok kiegészítő támogatásban, ha működési forráshiányt nem mutattak ki. A kiegészítő támogatás bevezetését alapvetően a normativitásra épített forrásszabályozási rendszer bevezetése tette indokolttá. Értékelve a támogatási rendszer évi müködését, megállapítható, hogy a kiegészítő támogatás feltételeinek, az elosztás szempontjainak a meghatározásánál általában igyekeztek figyelembe venni az előző év tapasztalatait, ezért az elosztás jogcímei, arányai évről-évre jelentősen változtak. A támogatás összegének és az elosztás feltételeinek a tervezhetőségét, meghatározását nagymértékben nehezítette, hogy a szabályozási rendszer változását követően a közigazgatási rendszer is alapvetően átalakult, ami számos olyan - részben előre nem látható - problémát hozott felszínre, amelyek miatt az önkormányzatok forráshiányossá, kiegészítő támogatásra jogosultakká váltak. (Önkormányzatiság feltételeinek kialakítása. öröklött adottságok stb.). Mindemellett a támogatási rendszer egyes elemeinek alkalmazásánál jelentkező problémák utólagos kezelésére is e keret nyújtott lehetőséget.

20 -19- Így a költségvetésekben meghatározott keret és a különböző - évenként változó - okok miatt jelentkező igények összehangolására az elbírálás során került sor, ami nem tette lehetövé, hogy célirányosan meghatározott információkra alapozva objektív elosztás valósuljon meg. Az elmúlt három évben évröl-évre csökkenő összeget különítettek el e célra. Valójában a forráshiányos önkormányzatok között egyre kisebb arányban fordul elő olyan, amely a tanácsrendszertől örökölt adósság, elmaradottság miatt vagy az önkormányzat működésének beindításához kér segítséget. Növekszik viszont azoknak a száma, amelyek a romló társadalmi-gazdasági helyzet és a pénzügyi szabályozó rendszer, valamint az önkormányzatiságból eredő egyéb okok (társulási kézség hiánya, közös fenntartású intézmények költségeinek rendezetlensége, megalapozatlan, több évre szóló elkötelezettség) hatására kerültek hátrányos helyzetbe. A várhatóan növekvő számban jelentkező forráshiány kezelését nem célszerü az egyedi mérlegelések, kiszámíthatatlan döntések körébe utalni, hanem e támogatási formában is nagyobb szerepet kellene kapnia a normativitásnak. Ugyanakkor egyedi felülvizsgálat alapján csak rendkívüli helyzetekben lehessen igényelni kiegészítő támogatást. Az évi szabályozás az évihez képest alapvetően nem változott, de kiszámíthatatlanabbá vált mind az elbírálók, mind az önkormányzatok számára. Az igényeket az év során folyamatosan lehet benyújtani, és az elbírálás a beérkezés sorrendjében történik. A rendelkezésre álló keret felhasználása után jelentkező jogos igényeket is ki kell elégíteni az önkormányzati törvény értelmében. A jelenlegi szabályozó rendszerben vitathatatlanul szükséges, hogy a pénzügyileg gyengébb helyi önkormányzatok védelmében pénzügyi kiegyenlítő eljárások müködjenek, amelyek célja a potenciál is pénzügyi források egyenlőtlen eloszlásából fakadó hatások, valamint az így keletkező pénzügyi terhek korrekciója, csökkentése. Erre kötelez az általunk is aláírt, az Európa Tanács által elfogadott Helyi önkormányzatok Európai Chartája is. Ilyen kiegyenlítő eljárások azonban - a kiegészítő támogatáson túlmenően - jelenleg is működnek. Az ennek ellenére jelentkező nagyszámú igények a kiegészítő támogatás iránt arra utalnak, hogy egyrészt a kiegyenlítő eljárások nem kellően hatékonyak, másrészt - a kiegészítő támogatás elosztásának lehatárolatlan jogi feltételei miatt - az önkormányzatok azt remélték, hogy pénzügyi nehézségeik bemutatásával pótlólagos állami forrásokhoz juthatnak.

21 -20- Mindezeket figyelembe véve vizsgálatunk alapján a Pénzügyminisztériumnak és a Belügyminisztériumnak az alábbiakat javasoljuk: - az évi tervezési munkák keretében kezdeményezzék a kiegészítő támogatás jelenlegi formájának a megváltoztatását. Az egyedi elbíráláson alapuló kiegészítő támogatást csak rendkívüli helyzet kezelésére tartsák fenn, melynek felhasználásáról az önkormányzat köteles legyen elszámolni. - A költségvetési tervjavaslat kidolgozása során - a forráshiányt kiváltó okok ismeretében - törekedjenek olyan szabályozás kialakítására (normativitáson alapuló kiegyenlítő eljárások hatékonyabbá tételével. kiegészítésével), amely alkalmas a potenciális erőforrások egyenlőtlen elosztásából fakadó hátrányok ellensúlyozására. Budapest, augusztus

22 l. sz. melléklet a V-1023/ sz. jelentéshez A vizsgálatot vezette és az összefoglaló jelentést összeállította: Németh Péterné főtanácsos A jelentés összeállításában közremüködött: dr. Klapcsik László számvevő tanácsos Marosi Gyöngyi számvevő tanácsos Vizsgálatot végezték: Békés megye: Kollár Lászlóné Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Dankó Géza számvevő tanácsos számvevő tanácsos Csongrád megye: dr. Klapcsik László számvevő tanácsos Hajdú-Bihar megye: Kozák György számvevő tanácsos Heves megye: dr. Tóth András számvevő tanácsos Jász-Nagykun-Szolnok megye: dr. Csapó Anna Nógrád megye: Bocsi Sándor számvevő tanácsos Pest megye: dr. Katona Béláné számvevő tanácsos Marosi Gyöngyi számvevő tanácsos Somogy megye: Huszti István számvevő Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: Kenéz Sándor Tolna megye: Csekei Gyula Vas megye: Tóth Perenené Zala megye: Csuti Lajos számvevő tanácsos számvevő tanácsos számvevő tanácsos számvevő tanácsos számvevő

23 2. sz. melléklet a V-1023/ sz. jelentéshez önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévo önkormányzatok kiegészítő támogatása az években E Ft-ban t < Támoga:bí~ > >. I 992 < önk.megter. 230 OOO O J9Q3 < >. osszes~rt O > < 230 OOO Míík.hiány OOO Felújítás l O < Vis maior* O (')6 771 Norm.tám. O O l Q9102l Mindösszesen ll3s684(ll * Költségvetési elöírányzat évközi módosítással növelt összege

24 --~-~ 3. sz. melléklet a V-1023/ sz. jelentéshez Kiegészítő támogatás megoszlása a vizsgált önkormányzatoknál Jelzett Adott Eltéréli okai V Uo Sor Onkortnányzat támogatás lá.tnogatáa Közp.bér Ber..saját 13+(14). Sa ja t Fehijít. Egyéb maior sz: ám m~nevez:csc i~énye pounl forráti havi bér bérfejl i énve Béké tmeye l Almiuokamari11: ' 2 Bauanya ll (UJ ~5 3 llélmegyer ö4 Ul l (UJ l 4 Csorvás l 5 Ki5dombegyhf.Lza!987 l ' o Matvardombe<Yház %8 %8 7 Medll!cobodziu saso l CXJ - 8 Mezöberény Öa:seun < JOO u u l - -~ : Bonod A..;.:,J:Z< j 9 Aloódobsza ! 10 &xlroool.w J 50CXJ! ll Erddhorváli '!2 Halmaj! l94!406!!3 Homrogd ! '!4 Krasrnokvaida Sajö.euye ;!6 SajtNelezd (UJ i 17 Tiszer.Ja.dé.ny l 7~3 433 l Vizioly TI It-- ö... 39CS1 lll C o o 1177 sooo ll Co;onariod m.u l!9 Ambrózfalva l' 20 Csanádalberti () 13! t 21 Csongrád!270! ! Z2 Öttóm Pitvar Pusztamérges!883 l ~n Sil o so 1900 ' li Hajdú-Bihar mcgye j; 25 Almesd l 001 l 757 l 26 Bed ! l H 27 Bojt l 28 Furta !907 1: 29 Ho&aúpályi ll 30 Kismarja H 31 Magyarhomorog l OOO : 32 Mezösas l l (UJ l 33 Nagyrábé 35(() li 34 Szentpé:ter&ZcR; l li 35 Szerep 3 500! !200 l 36 Told l 217 l Ujtikm: l Zsáka o 397 Ö.:nesen 67 80C Ul7 9 JOli,.u o t lfrvr~ mc'id't' 39 Heves meryci ónk. 40 A tony l ' (UJ 41 Hatvan 22!06 42 H"""" l!4!<80 43 Kerecsend l 44 Kömló l OOO l 33fx-J Ludas 2000 l 800 l 5(1( Nagykökényes 2'100 l lu) l Naovút Sirok l 5 (UJ 1 Őt>f>t~n 77"~' ~~71.1 ~ ~~~ ~3fM)!7199 ~ :MJt) 50(1 4 ""9 ~71%

25 Jelzett Adott!:!Herés okat Vis Sor- önkormányzat támogatás támogatás Közp.bér Ber.sajat 13+(14). Saját Felújit. Egy Cb maior l ll!am mqn~ li;!nve pol.inl. forrás ha'f'i bér béri eu. i~cnve l l J ion-n zolnokmety 49 Kunc:sorba l 50 S<e!Colény Tiszabő Ti&:l:aiaa.r l 54 Tkzainoka 2040!632! Tiszakürt l Tisza6rs l 57 Tiszaszentimre Torna'monostora ' ' ' ösoesen 66:122 3S3l l 023 o NóvádrmtV 59 Nógrád mcgyei Önk. 3! 500 l 60 lllink ól Mihálygctge Pásztó ' 63 Pa lak l OOO l OOO ' 64 Rétság l ! 65 SrilaiiP"RonY l 66 Tereske l 67 "'rhalom ;..., o o o Pest." Allzód ff) Bernecebaráti Iklad ' 71 Kemence ! J, ' ' n Kóopall Szi~tetszcntmárton l Szakolva ú4 284 l TatárszeniEYÖm ;..., o o Somot.Y 0102'/0 76 Ádánd Babócsa l Csoma Felsómocsolád Gamás Somogyci.öröcske 6 800! Somo<VIaisz ! ~ ~ ''lbadí ~ 84 'l ab T örökkcwány 5000 l OOO OOO Vése ! l összesen Szabolc<>Szatmár-llo..." mety 81 Baktalóránlháza Bere2soránv 4 7@ ! Ilesen y öd Cé énvdánvád !200! Fehérgyarmat Gaaály Gemzse L=Jek 3 OOO 95 Márokpapi INyirlug_os Tarpa Tiszaadony l Tiszakerecseny Tiszaszalka ilidombrád 1613 Ő!"5'!iilj~!~! ~~~ 47155{1!~ tt'?9 ~.. ~-.7!2 500!470 2~49!O t"j~ 37 :!li} l '