TARTALOMJEGYZÉK. I. Összegző megállapítások, következtetések. Javaslatok. II. Részletes megállapítások

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TARTALOMJEGYZÉK. I. Összegző megállapítások, következtetések. Javaslatok. II. Részletes megállapítások"

Átírás

1 9905 Jelentés az önkormányzati egészségügyi intézmények gép-műszer ellátottságának valamint egyes diagnosztikai részlegek teljesítményének vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések Javaslatok II. Részletes megállapítások 1. A gép-műszer ellátottság, a fejlesztések forrásai 2. A beszerzések előkészítése, lebonyolítása 3. A gép-műszer üzemeltetés és karbantartás 4. Egyes diagnosztikai részlegek teljesítményvizsgálata Mellékletek Bevezetés Az egészségügyről szóló évi CLIV törvény előírja, hogy az ellátások rendszerében a lakosság egészségi állapotának javítását a rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználásával kell biztosítani. A kiadások növekedésével az adatokon, bizonyítékokon alapuló orvoslás és döntéshozatal, az egészségügyi eljárások értékelésének, az eljárások költséghatékonyság szempontjából történő vizsgálatának igénye egyre erőteljesebben fogalmazódik meg. Az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságának, eredményességének egy vagy néhány mutató segítségével történő mérésére még nem született megoldás. Azonos tevékenységek (pl. egyes laborautomatákon végzett analízisek, CT, MRI vizsgálatok) összehasonlításával vizsgálhatóak a hatékonyság javításának, az erőforrások jobb hasznosításának lehetőségei. Ez azonban a kapacitást és a betegforgalmat leíró hagyományos statisztikákon túl a szakmai és gazdasági teljesítményekre vonatkozó megbízható adatok célzott gyűjtését, megfigyelését és értékelését igényli.

2 A nemzetközi gyakorlatban széles körben alkalmazzák az eljárás értékelést egy módszer befogadása előtt, valamint a bizonyítottan hatásos és költséghaté-kony diagnosztikus és terápiás eljárásokon alapuló szakmai irányelveket. Magyarországon csak a kezdetén tartanak a költséghatékonysági vizsgálatok, amelyek alapján meg lehet határozni, hogy milyen gyógyító eljárásokat, vizsgálatokat célszerű finanszírozni és milyeneket nem. Az Állami Számvevőszék az évi XXXVIII. törvény alapján az önkormányzati tulajdonban levő kórházrendelőintézetek orvosi gép-műszer ellátottságát, finanszírozását valamint a klinikai laboratóriumok (automaták), Computer Tomográf (CT), Mágneses Magspinrezonanciás képalkotó berendezés (MRI) beszerzését, teljesítményét, üzemeltetését ellenőrizte. Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy ˇ az önkormányzati tulajdonban levő kórházak gép-műszer ellátottságában a betegforgalom által meghatározott szükségletekhez, a minimumkövetelményekhez viszonyítva létrejött különbségek milyen okokra vezethetők vissza, ˇ a fejlesztési igények és a finanszírozási források között milyen az összhang, a különböző források megszerzésének lehetősége hogyan befolyásolta a fejlesztéseket, beszerzéseket, ˇ a beszerzések előkészítése, tervezési, döntési rendszere és lebonyolítása mennyiben szolgálta az igényekhez igazodó, gazdaságilag hatékonyabb eszközellátottságot, ˇ a gépek, berendezések teljesítményében, üzemeltetésében milyen eltérések tapasztalhatóak, milyen intézkedéseket tettek a hasznosításra, ˇ a kiválasztott nagy értékű orvosi berendezésekkel (CT, MRI) és klinikai laborautomatákkal való ellátottság helyzete hogyan alakult, a létrejött kapacitások hasznosítása, a beszerzés, üzemeltetés területén a hatékonyság javításának lehetőségeivel hogyan éltek a kórházak. Helyszíni vizsgálatra 11 megyében és a fővárosban 11 megyei, 3 fővárosi és 12 városi kórház-rendelőintézetben (kórházban) került sor, amelyek a gyógyító-megelőző ellátáson belül a járó- és fekvőbeteg-szakellátás TB

3 finanszírozását szolgáló előirányzatokból évben 27,3%- kal részesedtek, az engedélyezett kórházi ágyak 26,9%-át működtették, így az adott reprezentáció alapján a megállapítások az önkormányzati kórházaknál jellemzőek. A vizsgált kórházak ágyszáma az ellenőrzött időszakban és június 30 között - 10,7%-kal, TB finanszírozásból való részesedésük csupán 0,8%-ponttal csökkent. Ugyanakkor a beteglétszám növekedett; évben 679 ezer, évben 751 ezer beteget (110,6%) bocsátottak el, és a járóbetegszakellátásban a vizsgálati esetszám 15,1 millióról 18,1 millióra nőtt (119,1%). (A vizsgált kórházak megnevezését és a jelentésben használt megjelölését az 1. sz., a fogalmak magyarázatát a 2. sz. melléklet tartalmazza.) Az egészségügyi intézmények által használt több ezer féle orvostechnikai eszközt könyvviteli mérlegükben a gépek, berendezések, felszerelések mérlegcsoportban tartják nyílván, amelyek eredeti beszerzési értéke (bruttó érték) év végén 85 milliárd Ft, értékcsökkenési leírással csökkentett nettó értéke 40 milliárd Ft volt. Az eszközök összetételére, mennyiségére, minőségére, intézményen belüli hasznosítására, a teljesítményekre vonatkozóan az intézményi beszámolókból kevés információ nyerhető. Az egyes diagnosztikai részlegek teljesítményének vizsgálatánál a nemzetközi (angol) gyakorlatból megismert és átvett Value For Money (VFM) módszert kísérleti jelleggel alkalmaztuk. Az elemzésnél az Országos Kórház- és Orvostechnikai Intézetnél (ORKI) meglévő statisztikai adatokat is felhasználtuk, az Országos Laborintézettel (OLI) és az Országos Röntgen és Sugárterápiás Intézettel (ORSI) közösen kidolgozott adatlapok segítségével teljesítmény és költségfelmérést végeztünk. I. Összegző megállapítások, következtetések Az orvosi műszerek gyorsütemű fejlődése megnövelte az egészségügyi intézmények gépek, műszerek iránti igényét. Az új műszerek megjelenésével, a technikai fejlődés miatt felgyorsult erkölcsi avulással (3-5 évenként új generáció

4 jelenik meg a nagy értékű orvosi eszközök piacán) nem tartott lépést az egészségügy finanszírozását szolgáló pénzügyi források növekedése. A vizsgált kórházakban a beszerzések és az ágyszám csökkenés együttes hatására az egy aktív ágyra jutó orvosi gépek, műszerek értéke között megduplázódott, azonban a kórházak között jelentős a szóródás. A műszerezettségben mutatkozó növekvő eltérések okai között kiemelést érdemel: ˇ Az ellátórendszer fejlesztési céljainak meghatározásában nem érvényesülhetett egységes szakmai irányítás. A progresszív ellátás egyes szintjein elvégezhető beavatkozások, vizsgálatok körét az ágazati miniszter nem határozta meg, ezért mindenütt a legfejlettebb technika, nagykapacitású műszerek beszerzésére, alkalmazására törekedtek, miközben a tulajdonos (fenntartó) önkormányzatok és az intézmények pénzügyi lehetőségei az így támasztott igényektől messze alacsonyabbak voltak. ˇ Az amortizáció fedezetének hiányában a gépek, műszerek pótlásának reális szükségletei nem jelentek meg a fejlesztési források képzésében. A beszerzésekben mutatkozó különbségek a fenntartó önkormányzatok eltérő pénzügyi lehetőségeivel, a fejlesztések helyi prioritási sorrendjével, a kórházi gazdálkodás körülményeivel, a központi támogatások és pályázati lehetőségek eltérő igénybevételével függtek össze. A vizsgált időszak 16,5 milliárd Ft értékű beszerzései eredményeként az ellenőrzött intézményekben nőtt a korszerű eszközök mennyisége. Ugyanakkor a betegellátás több területén a korszerűtlenné vált eszközök cseréje, pótlása, illetve a minimumfeltételekben előírt műszerek beszerzése - fedezet hiányában - nem valósulhatott meg. Erre utal a nullára leírt eszközök arányának évi 8,1%-ról évben 17,4%-ra történő növekedése, valamint az eszközök használhatósági fokát jelző nettó, bruttó érték hányadosnak ugyanezen időszakban 47,6%-ról 40,1%-ra történő csökkenése. A korszerű diagnosztikai és terápiás eszközök megjelenése mellett néhány területen a használatban levő eszközök átlagéletkora meghaladja a fizikai és erkölcsi avulás időtartamát. Bár az 50 E Ft fölötti bruttó értékű gépek, műszerek 48,2%-a 5 év alatti, de 25,5 %-a 10 évnél régebbi beszerzésű. Ez utóbbi, nullára leírt eszközöknek az eredeti

5 beszerzési ára 4 milliárd Ft, amelyek pótlásához új áron milliárd Ft-ra lenne szükség. A műszaki színvonalban kórházak között és intézményen belül is tapasztalható különbség. Az elkülönülten hozott fejlesztési és működtetési döntések között nincs mindig kellő összhang. Néhány esetben forráshiány gátolja a hiányzó vagy elavult eszközök pótlását, cseréjét, ugyanakkor nagy értékű eszközök kihasználtsága esetenként alacsony. A vizsgált intézmények által évente használatba vett új eszközök beszerzésére évben még 50%-ban a tulajdonos (fenntartó) önkormányzatok és az intézmények pénzeszközeinek terhére került sor, amely arány évben 20,3%-ra csökkent. Az 5 év során beszerzett eszközök 35%-át fedezte önkormányzati és intézményi forrás, a nagyobb hányadot cél-címzett, központi pályázati támogatás biztosította. Az intézmények a teljesítmények növelése, a műszaki fejlesztés érdekében - a tulajdonos fejlesztési és pótlási forrása hiányában - erőn felül saját bevételeikből, egy részük a működtetést szolgáló TB támogatásból is kénytelen beruházni. A vizsgált kórházak 4 év alatt mintegy 4,8 milliárd Ft-ot fordítottak saját bevételeikből beszerzésre, amelyből 0,5 milliárd Ft-nál a TB finanszírozást jelölték meg forrásként. A működési költségvetést terhelő beruházások hatására néhány kórház pénzügyi egyensúlya megbomlott, és ez is hozzájárult a kórházi adósságállomány kialakulásához, növekedéséhez. (A vizsgált kórházak kötelezettség-állománya december 31-én 3,6 milliárd Ft, XII. 31-én 4,6 milliárd Ft volt, és 36%-át érintette az adósságkonszolidációs eljárás). Az elmaradt felújítások, beszerzések pótlásában növekedett a központi források szerepe, amely hozzájárult a kórházak és az egyes kórházi részlegek közötti színvonal különbségek növekedéséhez. A különböző támogatások között a kötelező önrész vállalása tekintetében még azonos cél esetén is lényeges eltérés volt. A központi (fejezeti kezelésű) előirányzatokból és a céltámogatásból beszerezhető eszközök között gyakori volt a párhuzamosság, miközben a támogatás mértékében jelentős különbségek voltak. A beszerzések, pótlások fedezetének tervezhetetlensége és képződésének hiánya miatt a rövid távú szempontok érvényesültek. Az egészségügyi intézmények a fejlesztési,

6 beszerzési döntések meghozatalakor elsősorban nem az ellátandó feladatból és az ehhez szükséges gép-műszer igényből, hanem az éppen adódó, főként pályázati úton elérhető pénzügyi lehetőségekből indultak ki. A döntések meghozatalakor hiányzott a költségszemlélet, nem mérlegelték az üzemeltetési szempontokat kellő súllyal. Fejlesztési források hiányában a kórházak drága, gazdaságtalan megoldásokra kényszerültek, amikor a működési költségek terhére finanszírozták műszerbeszerzésüket, vagy előnytelen bérleti szerződést kötöttek eszközök használatára. Az egészségügyben használt gépekkel, berendezésekkel kapcsolatos kiadások az egészségügyi kiadások növekvő hányadát képviselik, ezek egy része az eszköz beszerzésekor merül fel, más része az üzemeltetés során. A kórházak a nagy értékű eszközökre sem alakították ki a működés költségeit követő nyilvántartási, információs rendszert, amelyből figyelemmel kísérhették volna a javítási és egyéb költségeket, valamint az eszköz cseréjével, illetve javításával kapcsolatos döntésekhez szükséges adatokat. A beruházások, közbeszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárás rendjét a fenntartó önkormányzatok a kórházi gazdálkodás sajátosságait figyelmen kívül hagyva eltérő módon, vagy egyáltalán nem szabályozták. A közbeszerzési eljárásban az ajánlatok elbírálásának szempontjait nem mindig dolgozták ki, vagy nem dokumentálták megfelelően. A kórházi ellátás szervezésében az érintett önkormányzatok közötti együttműködés formái nem alakultak ki, nincs törekvés közös létesítésre és üzemeltetésre. A beszerzések lebonyolításában, a működtetésben, a műszaki ellátás (karbantartás) területén kórházak sem használták ki az ebben rejlő előnyöket. A műszerek karbantartásában a közös műszerpark és szakember állomány a gyorsabb, költségtakarékosabb megoldást biztosítaná. A kórházi, rendelőintézeti laboratóriumok (automaták) és nagy értékű diagnosztikai berendezések (CT, MRI) üzemeltetése évente milliárd Ft-tal terhelte a gyógyító-megelőző ellátások költségvetését, amely mintegy 7%-a a járó- és fekvőbeteg-szakellátás működési költségeinek. A technikai fejlődés (a laborautomaták, a modern képalkotó berendezések használata következtében) a diagnosztika

7 szerepét és a vizsgálati igényeket megnövelte. A vizsgálatot kérő (beutaló) orvost, kórházi osztályt nem terheli sem anyagi, sem szakmai felelőség az indokolatlan, vagy ismételt vizsgálatokért. Ennek hatása közvetlenül a többletköltségekben, közvetetten indokolt vizsgálatok elmaradásában, a várakozási idő növekedésében jelentkezik. Az egyes laboratóriumok által elvégezhető vizsgálatok szabályozásának hiányában a kórházak nem használják ki az ésszerű munkamegosztásból származó előnyöket, minden intézmény szélesíteni igyekszik vizsgálatainak körét. Ez a drága és viszonylag kevés számú vizsgálatok esetében az eszközök, az élőmunka alacsony kihasználtsága, a magas költségek és a minőségbiztosítás megoldatlansága miatt is káros. A differenciálatlan feladatellátás, autark fejlesztés eredményeként felesleges kapacitások jöttek létre (pl. a városi kórházak jelentős részében a kevés számú, de költséges immunológiai vizsgálatok elvégzésére alkalmas automatákat telepítettek, holott az ilyen vizsgálatok mintaszállítással központosítottan a megyei kórházakban is elvégezhetők lennének). A laborautomaták üzemeltetéséhez szükséges reagens és fogyóanyag felhasználás jelentősen megdrágult, a költségek növekedése mögött sok esetben a célszerűtlenül megválasztott berendezés vagy a beszerzési forrás hiányában alkalmazott megoldás húzódik meg (az automata beszerzési árát a működési költségek terhére a vállalt reagens beszerzési árában fedezik a kórházak). A nagy értékű képi diagnosztikai eszközök (CT, MRI) működtetésének finanszírozásba történő befogadásának rendje kellően nem szabályozott, a nem ellátási térképen alapuló telepítésük következtében az országon belül jelentős ellátottságbeli különbségek alakultak ki. A képi diagnosztikai vizsgálatok szakmai indokoltságának ellenőrzését szolgáló szakmai protokoll tervezete elkészült, de szakmaközi egyeztetése, elfogadása nem történt meg, az indokolatlan, felesleges vizsgáltok kiszűrésének nincsenek meg a feltételei. Egyes térségekben jelentős a várakozási idő, amelyet az ellátottság hazai fejlettsége mellett elsősorban a

8 felesleges, indokolatlan vizsgálatok kiszűrésével lehet csökkenteni. A vizsgálatba bevont CT-k egyharmada technikailag, erkölcsileg elavult, nem azonos a velük készített vizsgálatok minősége, de a finanszírozásban ez nem tükröződik. A különkeretes finanszírozás a vizsgálati keretszámok teljesítésére és nem a minőségi követelmények érvényesítésére ösztönöz. A CT, MRI vizsgálatok kerete növekvő (1999. évben már 7,3 milliárd Ft), de a tényleges működési költségekről nincsenek megbízható adatok, a költségfigyelést korábban nem alakították ki. A vizsgált berendezések film, kontrasztanyag felhasználásában, beszerzési árában jelentős indokolatlan eltérések tapasztalhatók. A CT csövek gyártók által garantált szeletszámot többszörösen meghaladó használata képminőség romlással társulhat, amely minőségbiztosítási szempontból sem kívánatos. A csőcsere finanszírozásba való beépítése ellentmondásos, a működtetőknél akkumulálódó ilyen bevétel a tevékenység jövedelmezőségeként jelenik meg a gazdasági kalkulációkban és nem pótlási alapba kerül. Javaslatok A helyi önkormányzatok által fenntartott egészségügyi intézmények gép-műszer ellátottságának, valamint egyes diagnosztikai részlegek teljesítményének helyszíni ellenőrzési tapasztalatai alapján javasoljuk: A) a Kormánynak 1. az elmaradt csere-pótlások miatti ciklikusság, a lökésszerűen jelentkező, kielégíthetetlen igények elkerülése, az intézményi beszerzések tervezhetősége érdekében a pótlás fedezetének normatív alapokra helyezését, valamint a címzett- és céltámogatások, központi szakmai programok, pályázati lehetőségek szakmapolitikai céloknak megfelelő összehangolását, 2. a központosított közbeszerzés körébe tartozó országosan kiemelt termékek körének felülvizsgálatát és a jobb költséggazdálkodás, a versenyből származó árelőny kihasználása érdekében ezen termékek

9 körének bővítését az egyes laborautomatáknál használt reagensekre, a képi diagnosztikában felhasznált filmekre. B) az egészségügyi miniszternek 1. dolgozza ki a szakmapolitikai és az erre épülő fejlesztési koncepciót. Gyorsítsa fel a progresszív ellátás egyes szintjein végezhető vizsgálatok, terápiás és egyéb eljárások szakmai szabályokba (protokollokba) történő foglalásával, a diagnosztikai vizsgálatok, gyógyító eljárások szakmai hatásosságával és költséghatékonyságának mérésével kapcsolatos szabályozást, 2. intézkedjen az orvosi gép-műszer állomány nyilvántartási, adatszolgáltatási rendszerében tapasztalható problémák megszüntetése, az ellátórendszer teljesítőképességét meghatározó műszer és eszköz állományról, a költségfelhasználásról megbízható adatszolgáltatási rend kialakítása érdekében, 3. tekintse át a minimum feltételeket és az abban foglalt követelményeket az egészségügyi szolgáltató ellátórendszeren belül elfoglalt helyét, szerepét figyelembe véve szabályozza, 4. határozza meg a jobb munkamegosztáson alapuló, költséghatékonyabb laboratóriumi kapacitások kialakítása érdekében az egyes kórházi szinteken végezhető vizsgálatok körét, 5. vizsgálja felül a nagy értékű képi diagnosztikai vizsgálatoknál a finanszírozás szakmai tartalmát, és ennek keretében a CT csőcsere finanszírozásában jelenleg tapasztalható ellentmondások feloldásának, a minőségi követelmények finanszírozás díjtételeibe történő beépítésének lehetőségét, 6. vizsgálja felül CT, MRI működtetésének befogadási rendjét, és a kiegyenlített lakossági ellátás érdekében a már telepített berendezések finanszírozási kereteinek ellátási térképen alapuló elosztását. C) a tulajdonos (fenntartó) önkormányzati testületeknek 1. Tekintsék át a tulajdonukban (fenntartásukban) lévő kórházak gépműszer ellátottságának helyzetét, és határozzák meg a pótlás és fejlesztés stratégiai kérdéseit, a tulajdonosi kötelezettségek teljesítésének pénzügyi ütemét,

10 2. kezdeményezzék az ellátásban érdekelt önkormányzatokkal az együttműködést a fejlesztési, pótlási szükségletek kielégítésében, az ellátó rendszer működésének, fejlesztésének összehangolásában, 3. szabályozzák a kórházak működési sajátosságait is figyelembe véve a beruházások, beszerzések lebonyolításának, a közbeszerzésekkel kapcsolatos eljárás rendjét, dolgozzák ki a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok elbírálásának dokumentálható szempontjai, 4. elemezzék a laboratóriumi ellátás helyzetét, amelynek során a párhuzamos kapacitások összevonása lehetséges módszereinek kidolgozásakor vegyék figyelembe az országos laborintézet alábbi szakmai ajánlásait: ˇ a sürgősségi laboratóriumi ellátást minden fekvőbeteg intézményben biztosítani szükséges, ˇ a rutin, nagytömegű, nem sürgős klinikai laboratóriumi vizsgálatok központosítottan végezhetők egy város vagy a megye területén, a minta gyűjtése és szállítása révén megfelelő költséghatékonyság és minőségi követelmények érvényesíthetők, ˇ a speciális, költséges, kevés számú vizsgálatokat célszerű megyei (régió) szinten összevontan végezni, ˇ a betegek felesleges utaztatásának elkerülése érdekében célszerű megszervezni a lakóhelyhez közel történő mintavételt. D) a kórház-rendelőintézetek (fő)igazgatóinak 1. készítsék el, és a tulajdonos (fenntartó) önkormányzatnak mutassák be a műszerezettség javítását, a minimumfeltételek teljesítését célszerű megvalósítási rangsor és ütemezés szerint tartalmazó orvosszakmai fejlesztési koncepciót, 2. határozzák meg két-három évre előre mutató műszerbeszerzési tervekben a legszükségesebb pótló illetve bővítő jellegű fejlesztéseket, 3. vizsgálják felül, hogy beszerzési forrás hiányában, az ellátás érdekében alkalmazott egyes megoldások (szolgáltatás vásárlása,

11 bérlet, reagens lízing stb.) milyen gazdasági kihatással jártak, és ennek alapján a célszerű intézkedéseket tegyék meg, 4. tekintsék át a gép-műszer beszerzésekkel kapcsolatos feladatokat és hatásköröket, intézkedjenek a gép-műszer kataszter célszerű kialakítása, az idegen tulajdonban lévő eszközök üzemeltetésének, nyilvántartásának szabályozása, a műszerfelelősök kijelölése, a nagy értékű műszerek esetében egyedi költségfigyelés kialakítása érdekében, 5. dolgozzák ki a műszergazdálkodás, műszaki ellátás feltételeinek javításához, műszerbeszerzéseknél a lehetséges tipizálásban az alkatrészellátás, szervizelés, működtetés területén rejlő előnyök kihasználásához szükséges intézkedéseket, 6. kezdeményezzék a földrajzilag közeli kórházak a gazdálkodásban, a műszaki ellátásban az együttműködés, közös megvalósítás lehetőségeinek kihasználását (pl. közös beszerzések, karbantartáshoz szükséges műszerek közös használata), 7. tekintsék át a laboratóriumi ellátásban a szakmai hatékonyság növelése, az indokolatlanul szétaprózott, párhuzamos kapacitások összevonása érdekében teendő intézkedéseket, biztosítsák az automaták jobb kihasználtságát, a kihelyezett berendezések számának csökkentését, a szakképesítésnek megfelelő foglalkoztatást, a kórházak együttes beszerzéseivel elérhető reagens, fogyóanyag költség csökkentést, 8. teremtsék meg a nagy értékű képi diagnosztikai eszközök működtetésének szakmai hatékonyság és gazdasági szempontok szerinti értékeléséhez, a teljesítmények nyomon követéséhez szükséges feltételeket, 9. intézkedjenek a CT, MRI működtetésénél a film és kontrasztanyag felhasználás rendszeres megfigyelése, értékelése, a beszerzési árakban mutatkozó eltérések vizsgálata érdekében. II. Részletes megállapítások 1. A gép-műszer ellátottság, a fejlesztések forrásai 2. A beszerzések előkészítése, lebonyolítása 3. A gép-műszer üzemeltetés és karbantartás 4. Egyes diagnosztikai részlegek teljesítményvizsgálata 1. A gép-műszer ellátottság, a fejlesztések forrásai

12 1.1. A gép-műszer ellátottságot jellemző mutatók A műszerezettség kihat az ellátás színvonalára, biztonságára, az új korszerű diagnosztikai és terápiás eljárások alkalmazására, az intézményi gazdálkodásra, így szerepe a kórházi működés erőforrásain belül felértékelődött. Az ellenőrzött kórházakban a helyszíni vizsgálatig mérleggel lezárt év végén nyilvántartott gép-műszer állomány 54,7%-át január 1-ét követően helyezték üzembe, amelynek bruttó értéke a beszámoló jelentések alapján között 13,4 milliárd Ft-tal nőtt (1997. év végén 24,5 milliárd Ft volt, év végén várható értéke 29,5 milliárd Ft.). Az orvosi gépek, műszerek egy aktív kórházi ágyra vetített bruttó értéke összességében megduplázódott (105%-kal nőtt), azonban nőtt az átlagtól való eltérés mértéke és módosult a kórházak helyzete. A győri, debreceni, egri, tatabányai megyei kórházban évben az egy aktív ágyra jutó orvosi gép-műszer értéke átlagos vagy attól jobb volt, végére 25-35%-kal elmaradtak az átlagos értéktől. Ezzel szemben - főként központi forrásokból megvalósuló rekonstrukciók eredményeként - az átlagosnál

13 magasabb volt az eszközök értékének növekedése a soproni, a mátészalkai, a keszthelyi városi kórházakban. Az elmúlt évek rekonstrukciói következtében a városi kórházak egy ágyra vetített eszközértéke évben 62%-a, évben 76%-a a megyei kórházak átlagának. Az értéknövekedésben a felújítás részaránya nagyon alacsony, az erre költött összeg évben a bruttó érték 0,1%-a, évben 0,06%-a volt. Az eszközök mennyiségének növekedése mellett az érték változásában szerepet játszott a műszerek beszerzési árának folyamatos emelkedése, valamint a gyógyító tevékenység technikai feltételeiben végbement robbanásszerű fejlődés, a modern diagnosztikai és terápiás eszközök és eljárások ezidőszakra jellemző elterjedése (CT, MRI, DSA, ultrahang diagnosztika, endoszkópok, laporoszkópok stb.). Az átlagostól eltérő helyzetű kórházak esetében az alábbi okokat is feltárták a helyszíni vizsgálatok: ˇ Nyilvántartási hiányosságok miatt pontatlan a kórházak által kimutatott eszközérték, amely torzítja a helyzetelemzést. A békéscsabai kórházban a címzett támogatásból megvalósuló rekonstrukció II. ütemét nem a kórháztulajdonos városi, hanem a megyei önkormányzat bonyolította le, amely december 31-én ennek eredményeként létrejött 4,5 milliárd Ft értékű vagyont kivezette a nyilvántartásaiból, azonban megfelelő vagyonátadási-átvételi eljárás hiányában sem a tulajdonos városi önkormányzat, sem a működtető kórház nem vette nyilvántartásba. Így a kórház nyilvántartásaiban csupán 766 millió Ft bruttó értékű tárgyi eszköz szerepel. A hatvani önkormányzat által évben céltámogatásból beszerzett 62,8 millió Ft értékű gép-műszer nem szerepel a kórház nyilvántartásaiban, mert az önkormányzat nem adta át vagyonából a működtetőnek. ˇ A folyamatban levő rekonstrukciók keretében beszerzett műszerek értéke az év végi adatokban még nem szerepel. Az esztergomi kórház orvosi gép-műszereinek kimutatott értéke között csak 22,7%-kal

14 nőtt, de a központi épület jelenlegi rekonstrukciója keretében 300 millió Ft műszer beszerzés történt (műtőblokk, központi labor, sterilizáló, élelmezési üzem). A hatvani Albert Schweitzer kórházban a helyszíni vizsgálatot követően is folyó rekonstrukció eredményeként 309 millió Ft értékű gép-műszer használatba vételére került sor, amely az év végi adatokban még nem szerepel. ˇ A rekonstrukciót szolgáló címzett támogatás nem mindig biztosította a szükséges műszer beszerzést, a kivitelezés során jelentkező többletköltségeket, áremelkedéseket az orvostechnológia szűkítésével vezették le, így a felújított részlegekben a műszerek műszaki állapota nem javult számottevően. A berettyóújfalui kórháznál a vizsgált időszakban 1,6 milliárd Ft összegű rekonstrukció 90%-át ingatlanra fordították, egyes műszerek műszaki állapotuk miatt eredeti funkciójukra már nem alkalmasak. ˇ A soproni kórház kormányzati beruházásban megkezdett rekonstrukciója eredményeként a városi kórházak egy aktív ágyra jutó gép-műszer értéke nem tekinthető tipikusnak. A soproni kórház rekonstrukciója 1992 szeptemberében osztrák fővállalkozásban, osztrák hitelből, kiemelt állami beruházásként kezdődött. A műtéti, diagnosztikai tömb átadása január 15-én történt, majd további ütemekben a belgyógyászati pavilon, egy új neuró-pszichiátriai pavilon került átadásra. A rekonstrukció eredményeként megvalósult orvostechnológia a legfejlettebb, nyugati csúcstechnológiát képviseli. A kórház gép-műszereinek értéke között közel 2 milliárd Ft-tal nőtt. Az egy aktív ágyra jutó eszközérték E Ft, míg a vizsgált kórházak átlaga E Ft volt (Sopron nélkül számítva E Ft) év végén. A soproni kórház kiugró adata elsősorban a városi kórházak átlagát torzítja, így adatait célszerű az összehasonlításnál figyelmen kívül hagyni. A költségvetési szervek - így a kórházak is - az eredeti beszerzési ár (bruttó érték) meghatározott %-ában (orvosi műszereknél évig 8%, között 12%, ezt követően 14,5% leírási kulccsal) értékcsökkenést számolnak az év végén nyilvántartott eszközök után, amelyet költségként

15 nem számolnak el, az elhasználódott eszközök pótlásának fedezetét sem képezi. Az alkalmazott leírási mód problémái: ˇ Az év végi eszközállomány után kell elszámolni, függetlenül az üzembe helyezés időpontjától. (Ugyanolyan használhatósági fokot mutat az eszköz a következő évben függetlenül attól, hogy január 2-án vagy december 31-én helyezték üzembe.) ˇ Az értékcsökkenési leírási kulcs független az eszköz igénybevételétől (a folyamatos, több műszakos igénybevétel esetén gyorsabb az elhasználódás, mint az életmentő, készenléti jelleggel, ezért ritkán használt eszközöknél). ˇ Nem azonos az értékcsökkenés elszámolásának gazdasági tartalma a költségvetési formában működő egészségügyi intézményeknél és az egyre több területen jelenlevő egészségügyi vállalkozásoknál, csak az utóbbiak számolják el az értékcsökkenést költségként. ˇ Az amortizációnak megfelelő pótlási alap a finanszírozásban (a tulajdonosnál, a működtetőnél) nem képződik, ennek hiányát részben pótolja a centralizált elosztási rendszer (cél, címzett, egyéb központi támogatás). A visszapótlás egyenlőtlen elosztásban történik, amely nem tükrözi az ellátó rendszer reális szükségleteit (néhol túlzó kapacitások létrehozását segíti, miközben az elmaradt cserepótlás miatt jelentős hiányok halmozódnak fel) A kórházi gépek, műszerek korszerűsége Az eszközök használhatósági fokát jelző nettó érték és bruttó érték hányados 7,5%-ponttal csökkent, melynek oka, hogy a cserepótlás a jelentős beszerzések ellenére sem érte el az amortizációs (értékcsökkenési) kulcsok alapján számított mértéket. Az értékcsökkenési kulcsok emelkedését nem követte az eszközök pótlását, cseréjét szolgáló pénzügyi források növekedése, valamint a beszerzések, beruházások elsősorban az eszközök bővítésére, hiányzó eszközök beszerzésére és nem az elavult gépek, műszerek cseréjére irányultak. A nagy értékű, korszerű diagnosztikai és terápiás eszközök megjelenése mellett néhány területen a használatban levő eszközök átlagéletkora meghaladja a fizikai és erkölcsi

16 avulás időtartamát. A vizsgált kórházakban év végén az 50 E Ft feletti bruttó értékű eszközöknek 25,5%-a 10 évnél régebbi, az átlagéletkora 6,7 év. (1-3. sz. diagramok) Az eszközök pótlási, felújítási igénye a tervezhető, ütemes csere hiányában lökésszerűen terheli a tulajdonos, illetve a kórház költségvetését. A nullára leírt eszközök aránya között több mint kétszeresére nőtt (az eszközök bruttó értékének évben 8,1%-a, évben 17,4%-a volt). Az intézmények által még használt, teljesen amortizálódott gépek-műszerek eredeti beszerzési ára 4 milliárd Ft, amelynek pótlásához az egészségügyben érvényesülő inflációt figyelembe véve új áron milliárd Ft-ra lenne szükség a vizsgált kórházakban (országos szinten ez nagyságrendileg milliárd Ft-ot igényelne). A 4. sz. diagram mutatja az egyes kórházi részlegek által használt eszközök bruttó és nettó értékének megoszlását december 31-én: ˇ Az eszközök nettó értékének 40,7%-a a fekvőbetegosztályokon szolgálja a gyógyítást. ˇ A labor és röntgendiagnosztika eszközei 26,1%-ot képviselnek. ˇ Eszközigényesek a központi műtők és a szakrendelők, egyenként 8,6-8,6%-os részesedéssel. ˇ Az egyéb szakmai és nem szakmai egységek az eszközök 16%-át kötik le. Az eszközök használhatósági foka alapján az átlaghoz (40,0%) képest rosszabb helyzetben vannak a központi laborok (34,6%), a szakrendelők (35,5%), valamint az egyéb szakmai, kisegítő részlegek (31,6%). A műszaki színvonalban mutatkozó különbség megállapításának nincsenek kialakult módszerei. A vizsgálat során a kórházak között és intézményen belül is tapasztalható eltéréseket elsősorban a használhatósági fok, átlagéletkor, a nullára leírt eszközök arányán keresztül mértük. Ez alapján: ˇ Az intézmények között jelentős és növekvő az eltérés a műszerezettséget, a műszerek korszerűségét, használhatósági fokát, átlagéletkorát illetően. (5. sz. diagram)

17 Az esztergomi kórház műszereinek értéke a vizsgált időszakban 22,7%-kal nőtt, átlagéletkora év végén 9,5 év volt. A mátészalkai kórház 96%-ban cél- és címzett támogatásból megvalósuló 2,3 milliárd Ft értékű rekonstrukciója eredményeként az eszközök átlagéletkora ezen időszakban 4,4 évre csökkent. ˇ Egy-egy intézményen belül a különböző részlegek műszaki színvonalában is jelentős eltérések fordulnak elő a felújításhoz szükséges források hiányában. A miskolci megyei kórházban az eszközök átlagéletkora 7,3 év, de a 4 másik kórház textília mosását is végző textiltisztító üzem mosógépei, centrifugái és kikészítő berendezései évesek, a berendezések 93,5%-a nullára leírt. Gyakori meghibásodásuk esetén a javítás csak egyedileg legyártott alkatrészekkel biztosítható. A mosoda rekonstrukciója 250 millió Ft-ot igényelne, amely meghaladja a kórház 1 évi teljes műszer beszerzéseinek értékét, az erre vonatkozó címzett támogatási igényt elutasították. ˇ Azonos részlegen belül megtalálható a legfejlettebb technológia és elavult eszközök egyaránt. Pl. a radiológiában megjelentek a modern képalkotó eljárások, ugyanakkor a hagyományos röntgen berendezések átlagéletkora nem ritkán év. A hagyományos röntgen géppark rekonstrukciójának támogatására szolgáló központi program évi I. ütemében beszerzett 91 db kis és közepes teljesítményű átvilágító és felvételi szerkezet csökkentette a hiányt, de a minimumfeltételek évi változásakor bevezetett évkorlátozás miatt (a felmérés nem minden intézménynél fejeződött be a helyszíni vizsgálat időpontjáig) a radiológia - többnyire hagyományos röntgenberendezésekben fennálló - hiánya 2,2 milliárd Ft a vizsgált kórházakban. A radiológia eszközértéke a nagy értékű eszközök megjelenésével számottevően nőtt (a vizsgált kórházakban ez a növekmény 2,6 milliárd Ft volt). Pl. Egerben évben 2 db röntgen munkahely és átvilágító berendezés 43,2 millió Ft, évben DSA berendezés 158 millió Ft, évben lézerkamera 6,9 millió Ft, évben távvezérelhető röntgenberendezés 34,7 millió Ft értékben növelte a radiológiai eszközöket, melynek részaránya 16%-ról 30%-ra nőtt, ami a

18 vizsgált kórházak átlagát közel 10%-ponttal haladja meg. Ugyanakkor a mammográfiás röntgenberendezést a sorozatos meghibásodás miatt 1996 novemberében véglegesen leállították, új készüléket csak 1997 júniusában vettek használatba, közben a vizsgálatra jelentkezőket tovább küldték más, távolabbi kórházakba Minimumfeltételekben előírt követelményekhez viszonyított eltérések A hazai egészségügyben az 1980-as években kialakított felszerelési jegyzék csupán ajánlás jellegű volt, nem tartalmazott kötelező felszereltségi minimumokat, és folyamatos aktualizálás hiányában az időszerűségét is elveszítette az 1990-es években. Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló évi LXIII. törvény szerint az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges tárgyi és személyi feltételeket a fenntartó biztosítja. A törvény a szakmai normák alapján meghatározott egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyezési eljárás szabályozására a Kormányt hatalmazta fel, amely a Népjóléti Miniszter által meghatározott szakmai minimumfeltételek vizsgálatát az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) illetékes intézete feladatává tette. Az ÁNTSZ első ízben évben ellenőrizte a 19/1996. (VII. 26.) NM rendelet alapján a minimumfeltételek meglétét és a felvett jegyzőkönyvek alapján 1997 áprilisában összegezte a hiányok becsült értékét, amely szerint a gép-műszer hiány megyénként jelentős szóródást mutatva 32 milliárd Ft volt. A minimumfeltételekkel kapcsolatban több jogalkalmazási (értelmezési) probléma és szakmai ellenérv került megfogalmazásra: ˇ Nem minden szakterületre készült minimumfeltétel, valamint aránytalanságok tapasztalhatók az egyes szakmák követelményrendszerében (egyes szakmák követelményeit túl részletesen, másokét pedig alig szabályozták). ˇ A műszerek mennyisége mellett a korszerűségre, használhatóságra vonatkozó előírások nem kerültek meghatározásra.

19 ˇ A mennyiségi hiányok pótlására előírt határidő túl szoros, illetve a hiányzó eszközök pótlásának nincs fedezete. ˇ A minimum feltételek a sok ponton célszerűtlen struktúrára épültek (ennek rugalmas átalakítására nem ösztönöznek) és nem az egyes tevékenységekre. A népjóléti miniszter a hiányzó műszerek pótlásának határidejét évben módosította, majd az újabb határidő közeledtével évben a 21/1998. (VI. 3.) NM rendeletben újra szabályozta a követelményeket. Az új szabályozás legfontosabb jellemzője, hogy a nagy értékű életmentő, sterilitást biztosító és diagnosztikai eszközök használatánál évkorlátozást vezetett be. Az életmentő és diagnosztikai műszereknél december 31-ig, az egyéb gép-műszereknél szeptember 30- ig kell megfelelni az előírt feltételeknek. A rendelet 8. számú melléklete hivatkozik a laboratóriumokban az egyes besorolási szinteken elvégezhető vizsgálatokat tartalmazó külön rendeletre, amely nem került kiadásra. A vizsgált kórházakban 1 ágyra vetített és az összes hiány értékét a 6-8. sz. diagramok mutatják be. A minimumfeltételekhez képest felmért hiány évben 1,9 milliárd Ft-tal nőtt. (Az évi felmérés a helyszíni vizsgálatok lezárásáig még nem fejeződött be, így a hiány becslése sem tekinthető véglegesnek.) A nyíregyházi megyei kórház 1998 decemberéig a rendeletben meghatározott szakmai minimumfeltételekhez képest mutatkozó hiányokat nem mérte fel. A hiányok növekedése jellemző az aktív fekvőbeteg ellátásban (elsősorban a belgyógyászati, sebészeti, intenzív osztályokon) és a központi műtőkben, mely összefügg az altató-lélegeztető gépeknél, defibrillátoroknál, műtőberendezéseknél bevezetett évkorlátozással. A vizsgált kórházak az évi hiányból a 10 legdrágább eszköz becsült értékét 3,2 milliárd Ft-ban (az összes hiány 34%-a) jelölték meg, ezzel szemben fedezetet (a tulajdonos

20 önkormányzat támogatása, saját bevétel) csupán 530 millió Ft összegben prognosztizáltak. A hiányzó nagyobb értékű eszközök között találhatóak a radiológia nagy értékű berendezései (CT, MRI, ultrahang készülékek és hagyományos röntgen berendezések), valamint a labordiagnosztika eszközei (elsősorban laborautomaták). Az évi hiányok pótlására az elmúlt két évben a vizsgált kórházak 770 millió Ft-ot fordítottak, amely a gépműszer állomány növekedésének csupán 9,3%-a. A kórházak többnyire a tulajdonos önkormányzatok felé jelezték a hiányosságokat, amelyek a céltámogatási igények között megjeleníthető műszerbeszerzések, illetve egyéb pályázatoknál előírt önrész vállalásával igyekeztek eleget tenni fenntartói kötelezettségüknek. Az évi központi költségvetés fejezeti kezelésű előirányzatai között az NM költségvetésében a szakmai minimumfeltételekről szóló rendeletben előírt orvostechnikai feltételek támogatására jóváhagyott 1 milliárd Ft felhasználására pályázatot írtak ki. A pályázati felhívásban prioritásként határozták meg az aneszteziológiát és intenzív ellátást, a beszerezni kívánt orvostechnikai eszközök beszerzési árának 65%-os támogatásával. A pályázat keretében az önkormányzati intézmények köréből 9,8 milliárd Ft, az

21 egyetemek, országos intézetek köréből 1,5 milliárd Ft igény érkezett be. Az odaítélt közel 1 milliárd Ft támogatást a kórházak az önrésszel kiegészítve a meghatározott orvostechnikai és ápolástechnikai (betegemelő, mosdató, ágytálmosó stb.) eszközök beszerzésére fordították. A megítélt támogatás kórházanként 1-12 millió Ft nagyságrendű volt. A kórházak a beszerzéseknél jelentős korlátozásokra kényszerültek, szűkítették a műszerlistát (újraélesztési eszközöket csak kórházi tömbönként biztosítottak, ágytálmosó berendezésből az előírtnál kevesebbet szereztek be). Minimumfeltételekben előírt eszközök beszerzését az előírt számban nem mindig tartják indokoltnak (pl. az előírt betegemelők beszerzése a jelenlegi kórtermi adottságok mellett felesleges, mert használatuk nem biztosítható). Gazdaságossági, hatékonysági szempontok miatt sem kívánnak valamennyi előírásnak megfelelni a kórházak. Az Uzsoki u. kórház az évi ÁNTSZ felmérés szerint 1 milliárd Ft értékű hiányából a CT, MRI becsült értéke 350 millió Ft. Azonban az MRI telepítésével a kórház nem számol, mivel a közelben az MRI vizsgálati igények kielégíthetőek. A CT telepítését a főprofilnak számító onkológia illetve a speciális vizsgálatokat és műtéteket végző ortopéd traumatológia jelenléte miatt tervezik, évente átlagosan 3 ezer beteget küldenek más kórházba CT vizsgálatra. (Ugyanakkor Budapest CT-vel az országos átlagot meghaladóan ellátott.) 1.4. Az elhasználódott, hiányzó műszerek hatása Az egészségügyi szolgáltatások körét, mennyiségét ma már a hagyományos felkészültség, szakmai hozzáértés mellett befolyásolja a műszerezettség, a korszerű diagnosztikai és terápiás lehetőségek elérhetősége. Az elavult műszerek használatának következményei (a javítás, üzemeltetési költségek növekedése) mellett az esetek egy részében az ellátás minőségében, eredményességében is jelentkeznek. Ilyenek például: ˇ a betegek átirányítása más betegellátási helyre utazási költségtöbblettel, időveszteséggel jár,

22 ˇ a betegeket érintő kényelmetlenségek, várakozási, ápolási idő megnövekedése pl. a győri kórházban a kardiológiai helyiség, orvos és műszerezettség hiánya miatt több, mint 3 hónap a várakozási idő, napi betegre 1 ultrahang berendezés jut, ami lassítja a vizsgálatokat, a szombathelyi kórházban endoszkópos műtéteknél a kevés eszköz miatt limitált a beavatkozások száma, emiatt sokszor nyitott műtéteket kellett alkalmazni, ami az ápolási időt növelte, két műszak szervezését az ápolási személyzet hiánya akadályozza, ˇ a célzott diagnosztikai irány más, vagy több eszközzel való megközelítése miatt indokolatlan többletköltség jelentkezik, ˇ a korszerűtlen eszközök használatának, a fokozottabb igénybevételnek nem számszerűsíthető hatásai (pl. ultrahang készülék hiányában hagyományos röntgen átvilágítással nagyobb sugárterhelés éri a kezelőket és a betegeket), ˇ a gyakori meghibásodások miatt megnőnek a javítási költségek, a cserepótlás pénzügyi fedezetének hiányában a működőképesség érdekében gazdaságtalan javításokat is kénytelenek elvégeztetni. Az ellátás biztosítása, a hiányzó műszerek pótlása érdekében a kórházak különböző megoldásokat keresnek, amelyek egy része jellemzőnek tekinthető, más része helyi sajátosságokat tükröz: ˇ Azokat a vizsgálatokat, amelyekhez a szükséges műszer nem áll rendelkezésre más intézményektől rendelik meg. Ez különösen jellemző a nagy értékű CT, MRI vizsgálatoknál, amelyek finanszírozása külön kasszából történik, közvetlenül a szolgáltatást végzőnek. A TB finanszírozás egyes kérdéseiről szóló 103/1995. (VII. 25.) Korm. rendelet januári módosítása szerint a fekvőbeteg-ellátó intézményben ellátott beteg részére amennyiben más intézmény járóbeteg-ellátást nyújt, ennek költségeit az intézmények - megállapodásban vagy szerződésben meghatározott módon - egymás között elszámolják, s ennek során az OEP

23 által finanszírozott összeg az irányadó. A fekvőbeteg szakellátás HBCS szerinti finanszírozása magában foglalja az ellátás teljes összegét (a diagnosztikai vizsgálatok és beavatkozások díját is). A megyei kórházak a progresszív betegellátásból adódóan kötelesek a kért azon drágább vizsgálatokat is elvégezni, amelyek térítési díja az önköltséget sem fedezi. ˇ A hiányzó eszközök beszerzése és a műszaki fejlesztés érdekében a pályázati lehetőségekkel élnek a kórházak. Pl. az Uzsoki u. kórház évben NM pályázaton 130 millió Ft-ot nyert el nőgyógyászati endoszkópos eszközök, lineáris gyorsító és respirátor nélküli csecsemő újraélesztő asztal beszerzésre. ˇ A gyógyító munka alapítványokon keresztül történő támogatása érdekében többnyire magán alapítványt hoztak létre. Az alapítványi befizetések egy része közpénz (pl. a területi ellátásban érintett önkormányzatok hozzájárulása konkrét műszer beszerzéshez, vagy a kórház szállítói által tett felajánlások a sikeres pályázat érdekében), azonban az alapítvány eszközeinek államháztartás rendszerén kívüli kezelése miatt a folyamatos kontroll nem megoldott. ˇ A kihelyezési konstrukció keretében az üzemeltetéshez szükséges fogyóanyag (pl. reagens) szállítására irányuló szerződésben vállalt beszerzésért cserében a készüléket térítésmentesen bocsátják a kórház rendelkezésére (pl. a szombathelyi kórházban a laborautomaták kapacitásának 51%- át kihelyezett műszerek alkotják). Ez a megoldás a beszerzési költségeket a működési költségek között jeleníti meg, a kihelyező a gép árát a reagens árában realizálja. (Közkeletű elnevezése az un. reagens lízing ). ˇ Adományokból, kipróbálásra adott műszerekből különböző (néhány helyen nyilván sem tartott) értékű és mennyiségű nem kórházi tulajdonban levő eszközt is használnak. (Nyíregyházán évig a kipróbálásra, alapítványoktól átvett eszközökről nyilvántartást nem vezettek). A győri kórházban 124,7 millió Ft a térítésmentesen határozatlan időre kihelyezett orvosi műszerek értéke, az alapítványi, egyéb tulajdonban levő műszerek értéke 21,4 millió Ft, a pécsi kórházban a gépek- berendezések 17%-a,

24 110,7 millió Ft az idegen tulajdonban levő eszközök értéke. A kihelyezett, kipróbálásra adott eszközök egy része új eljárás bevezetésének megismertetését szolgálta pl. Egerben csontsűrűség meghatározó készüléket helyeztek ki évben határozatlan időre, szervezett szűrővizsgálatok végzésére. Ugyanitt egy kihelyezett labor (immunológia) automatát a kórház nem használ a drága tesztek miatt. ˇ Hiányzó eszközök hagyományos haszonbérlet, pénzügyi lízing keretében történő biztosítását néhány esetben tapasztaltuk. Rövid távú érdekek (sürgős megoldás kényszere, pénzügyi fedezet hiánya) játszottak szerepet ezekben a döntésekben A békéscsabai kórház formalin és gőz sterilizáló berendezést, konyhai eszközöket lízingelt, a döntést megelőzően gazdaságossági számítás nem készült, elsődleges az eszközök biztosítása volt. A nyíregyházi kórház 1998 februárjában 4 év időtartamra 12 műszer bérletére kötött szerződést havi 480,6 E Ft összegért. Ezt megelőzően nem készítettek gazdaságossági számítást, így nem derült ki, hogy a bérleti díjban az eszközök beszerzési árához képest mennyit fizetnek. A tulajdonjog ebben a formában a 4 év után sem kerül a kórházhoz. Néhány eszköz 48 havi bérleti díját és jelenlegi beszerzési árát összehasonlítva a bérlet előnytelennek tekinthető pl. defibrillátor 67,5 E Ft/hó bérleti díja 48 hónapra E Ft, ezen az áron jelenleg 2 db hasonló eszköz szerezhető be. A szerződés szerint a bérlő az eszközöket megtekintette, azok állagát ismeri, de azokat nem rögzítették, az üzemeltetés során jelentkező kárviselés, javítás szabályai sem tisztázottak. ˇ Jótékonysági szervezetek (szeretetszolgálatok, alapítványok) mellett ritkaságszámba menő, hogy az ellátásban érintett önkormányzatok műszerrel támogatták a kórházat (a Vas megyei kórházat Szombathely megyei jogú város közel 100 millió Ft műszer-adománnyal támogatta)

25 ˇ A feladatok üzemeltetésre való átadásával mentesítik magukat a kórházak az elavult műszerek, berendezések cseréjével kapcsolatos gondoktól (felújítási kötelezettséggel kombinált bérleti-üzemeltetési szerződéssel). A funkcionális privatizáció kórházak számára előnyös megoldása főként a kisegítő tevékenységek - élelmezés, mosatás, takarítás stb. - területén jellemző, de egyes szakmai részlegeknél is növekvő a számuk. A nyíregyházi kórházban a labor és a radiológia funkcionális privatizációjára került sor közbeszerzési eljárás keretében. A laborra vonatkozó szerződést 1997 júliusában 5 éves időtartamra kötötték, melyben szerepel, hogy a kórház a laborvizsgálatok térítését milyen díjtétellel végzi (ez magasabb mint a TB finanszírozás és a kórház tényleges önköltsége, ennek következtében a előzetes kalkuláció szerint a kórház 50 millió Ft költséget vállalt). Az üzemeltető kötelezettségei is rögzítésre kerültek, így többek között 5 év alatt 113 millió Ft értékű műszer beszerzést vállalt az elavult berendezések lecserélésére, amelyek a szerződés lejáratakor térítésmentesen a kórház tulajdonába kerülnek. A vizsgálatig 68 millió Ft értékű eszközt helyeztek üzembe. Az üzemeltető az épület használatáért évi 12,5 millió Ft bérleti díjat térít. A radiológia funkcionális privatizációja hasonló célból és módon történt, ahol az üzemeltető vállalta, hogy 5 év alatt 425 millió Ft műszerbeszerzést eszközöl. Ezen belül legjelentősebb a CT és MRI beruházás, amely a szerződéshez képest egy évet már csúszik. A vizsgálat időpontjáig a vállalkozó 70 millió Ft értékű fejlesztést valósított meg. A győri kórházban évben a művese állomás, évben a radiológia funkcionális privatizációjára került sor. Ennek indokaként szerepelt, hogy az itt működtetett eszközök avultsága miatt szükséges fejlesztésekre nincs fedezet, az üzemeltető vállalta a szükséges korszerűsítést. Kórházi földterület bérbeadása fejében a művese állomást üzemeltető vállalkozás komplex nephrológiai centrumot épített, melyben fekvőbeteg-osztály, szakrendelés és művese állomás működik, és folyamatosan biztosítja a

26 gépek cseréjét. A radiológián az üzemeltető telepített korábban hiányzó MRI-t, lecserélésre került a CT korszerűbb spirál CT-re. Az elmúlt időszakban a művese állomás és a radiológia területén a külső vállalkozások részéről 1,3 milliárd Ft tőkebefektetés történt. A soproni laboratórium funkcionális privatizációjának okaként a labor évi 40 millió Ft-os veszteségének megszüntetését jelölték meg. A tulajdonos önkormányzat a privatizációhoz olyan feltétellel járult hozzá, hogy az a kórház számára gazdasági előnnyel kell, hogy járjon. Ez a feltétel a rekonstrukció keretében kialakított korszerű radiológia funkcionális privatizációja során a helyszíni vizsgálat megállapítása szerint nem érvényesült maradéktalanul. A WHO pontok márciusi előnyös változásával a szerződéskötéskor nem számoltak az évi 48 millió Ft (ÁFÁ-val együtt) bérleti díj 1997 júniusi meghatározásakor. A kórház 1998 elején kezdeményezte a megváltozott finanszírozásra hivatkozással a szerződés módosítását. Ennek eredményeként január, február hóra az üzemeltető 4-4 millió Ft engedményt adott a kórháznak, március 1- től pedig megszüntették az éves fix bérleti díjat, és helyette a TB finanszírozás 85%-át kapja az üzemeltető vállalkozás és 15% a kórház bevétele. A kórház 1998 évre 72 millió Ft bevételt tervezett az üzemeltetővel kötött szerződés alapján, a radiológiai teljesítmények lemaradása miatt azonban csak 47,2 millió Ft bevétel realizálódott A műszerbeszerzések finanszírozása és ennek hatása a műszerezettségre Az egészségügy finanszírozásában a működtetés és a fejlesztések (beszerzések) forrásainak elosztása különböző csatornákon keresztül történik. Míg a TB finanszírozás teljesítményalapú és a működtetésre használható fel, a fejlesztés, pótlás elsősorban a tulajdonost terhelő kötelezettség, a működtető egészségügyi intézményeknél nem képződik fedezet az elhasználódott eszközök pótlására sem.

27 Ennek ellenére a beruházásokban (gép-műszer beszerzésekben) évente változó, de összességében növekvő a kórházak saját bevételekből (szolgáltatások értékesítéséből, vállalkozás jellegű bevételekből) és a működési célú TB finanszírozásból ilyen célra felhasznált összeg. Az intézményi bevételek részaránya évente 20-28% volt a beszerzéseknél (ez 1-88% közötti szóródást takar), a vizsgált kórházaknál összességében 4,5 milliárd Ft-ot tett ki. (9-11. sz. diagram) A gyulai kórházban az aktivált beruházások 74%- a intézményi forrásból valósult meg, amely 1,1 milliárd Ft-ot jelentett. Ennek mintegy 1/5-ét a működési célt szolgáló TB finanszírozás terhére biztosították. A beruházások jelentős része közvetlenül teljesítmény növelő volt, így a kórház finanszírozására kedvezően hatott (pl. az évben telepített MRI működtetése az ellátás javítása mellett nagyon rövid megtérülést mutat) más része a betegek megelégedettségét, a kórházi ápolási, elhelyezési körülményeket javította. A zalaegerszegi kórházban az 1 ágyra jutó gépműszer érték növekedése az átlagost meghaladó mértékű volt (276%), amelynek 47%-át a kórház bevételeiből fedezte. A céltámogatási igények esetén a tulajdonos megyei közgyűlés feltételül szabta, hogy a saját erőt a kórháznak kell biztosítania. A címzett támogatás igénybevételével folyó rekonstrukcióhoz a megyei közgyűlés hitelt vett fel, de ennek törlesztése is a kórházra hárult. A kórház ilyen közvetett hitel törlesztése év végéig 240 millió Ft volt. Ezek összességében hozzájárultak ahhoz, hogy a kórházat a felhalmozott adósságai miatt adósságkonszolidációba kellett bevonni. A vizsgált kórházak - 4 év alatti - saját forrású gép-műszer állomány növekedése egy aktív ágyra vetítve 23 E Ft (Komló) és 776 E Ft (Zalaegerszeg) között szóródott, ezen belül a megyei kórházak átlaga több mint a kétszerese a városi kórházakénak. Ez jelzi a finanszírozásból eredő eltérő pénzügyi lehetőségeket is. (A progresszív ellátásban magasabb szinten álló megyei kórházak ellátási szint szorzó alkalmazásával magasabb összegű finanszírozásban részesültek, az 1998.

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról 0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések II. Részletes megállapítások 1.

Részletesebben

Alap felett rendelkező megnevezése: Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter Alapkezelő megnevezése: Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Alap felett rendelkező megnevezése: Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter Alapkezelő megnevezése: Szociális és Munkaügyi Minisztérium II/1. számú melléklet Alap felett rendelkező megnevezése: Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter Alapkezelő megnevezése: Szociális és Munkaügyi Minisztérium Alap megnevezése: Munkaerőpiaci Alap Alap

Részletesebben

XIII. KERÜLETI EGÉSZSÉGÜGYISZOLGÁLAT KÖZHASZNÚ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ

XIII. KERÜLETI EGÉSZSÉGÜGYISZOLGÁLAT KÖZHASZNÚ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ XIII. KERÜLETI EGÉSZSÉGÜGYISZOLGÁLAT KÖZHASZNÚ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ Cím: 1139 Budapest, Szegedi út 17. Levelezési cím: 1555 Budapest, 136 Pf. 62. Telefon: (36-1)

Részletesebben

391 Jelentés a helyi önkormányzatok 1996. évi normatív állami hozzájárulása igénybevételének és elszámolásának ellenőrzési tapasztalatairól

391 Jelentés a helyi önkormányzatok 1996. évi normatív állami hozzájárulása igénybevételének és elszámolásának ellenőrzési tapasztalatairól 391 Jelentés a helyi önkormányzatok 1996. évi normatív állami hozzájárulása igénybevételének és elszámolásának ellenőrzési tapasztalatairól TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések,

Részletesebben

9806 Jelentés a Magyar Rádió Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Magyar Rádió Részvénytársaság gazdálkodásának ellenőrzéséről

9806 Jelentés a Magyar Rádió Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Magyar Rádió Részvénytársaság gazdálkodásának ellenőrzéséről 9806 Jelentés a Magyar Rádió Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Magyar Rádió Részvénytársaság gazdálkodásának ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok

Részletesebben

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13

Részletesebben

2009. évi költségvetése

2009. évi költségvetése 3. napirendi pont Megtárgyalják: - első fordulóban Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottság 01/42-2/2009. - második fordulóban közgyűlés bizottságai Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnökének e l ő t e r j

Részletesebben

~IIami ~ámbrbö5?ék JELENTÉS. 1992. január 80. a központi államigazgatási szervezetek létszám- és bérgazdálkodásának ellenőrzéséről

~IIami ~ámbrbö5?ék JELENTÉS. 1992. január 80. a központi államigazgatási szervezetek létszám- és bérgazdálkodásának ellenőrzéséről ~IIami ~ámbrbö5?ék ;; JELENTÉS a központi államigazgatási szervezetek létszám- és bérgazdálkodásának ellenőrzéséről 1992. január 80. A:z ellenőrzést végezték: Bakonyvári Róbertné tanácsos Éva Katalin tanácsos

Részletesebben

Előterjesztés a Közgyűlés részére az MTA 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról

Előterjesztés a Közgyűlés részére az MTA 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról Magyar Tudományos Akadémia Főtitkára Előterjesztés a Közgyűlés részére az MTA 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról Budapest, 2007. május T a r t a l o m j e g y z é k I. Az Akadémia rendelkezésére

Részletesebben

Aegon Magyarország Lakástakarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Aegon Magyarország Lakástakarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság Aegon Magyarország Lakástakarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság Éves beszámoló K I E G É S Z Í T Ő M E L L É K L E T 2015. január 1. - 2015. december 31. Aegon Magyarország Lakástakarékpénztár

Részletesebben

Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE

Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE Tartalomjegyzék 2010. évi költségvetés általános indoklása Budaörs Város Önkormányzat 2010. évi költségvetésének általános indokolása...1 oldal

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88)545-011, FAX: (88)545-096 E-MAIL: MOKELNOK@VPMEGYE.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88)545-011, FAX: (88)545-096 E-MAIL: MOKELNOK@VPMEGYE. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88)545-011, FAX: (88)545-096 E-MAIL: MOKELNOK@VPMEGYE.HU Szám: 02/203/2007. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

J E L E N T É S A KÉPVISELŐTESTÜLET LEJÁRT HATÁRIDEJŰ HATÁROZATAINAK VÉGREHAJTÁSÁRÓL

J E L E N T É S A KÉPVISELŐTESTÜLET LEJÁRT HATÁRIDEJŰ HATÁROZATAINAK VÉGREHAJTÁSÁRÓL PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 8500 Pápa, Fő utca 12. Tel.: 89/515-000 Fax.: 89/313-989 16. J E L E N T É S A KÉPVISELŐTESTÜLET LEJÁRT HATÁRIDEJŰ HATÁROZATAINAK VÉGREHAJTÁSÁRÓL Előadó: Dr. Kovács Zoltán polgármester

Részletesebben

9932 Vélemény a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről A helyi önkormányzatok szabályozott forrásai tervezésének megalapozottsága (3.sz.

9932 Vélemény a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről A helyi önkormányzatok szabályozott forrásai tervezésének megalapozottsága (3.sz. 9932 Vélemény a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről A helyi önkormányzatok szabályozott forrásai tervezésének megalapozottsága (3.sz. füzet) TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések,

Részletesebben

Nógrád Megye Önkormányzata intézményei 2006. évi szakmai teljesítményének bemutatása és értékelése

Nógrád Megye Önkormányzata intézményei 2006. évi szakmai teljesítményének bemutatása és értékelése Nógrád Megye Önkormányzata intézményei 2006. évi szakmai teljesítményének bemutatása és értékelése A Nógrád Megye Önkormányzata honlapjának gondozásával összefüggő feladatokról szóló, 2/2003. számú Rendelkezés

Részletesebben

~IIami ~ámbrtl.ös?ék

~IIami ~ámbrtl.ös?ék ~IIami ~ámbrtl.ös?ék - JELENTÉS a műemlékvédelem pénzüg)ri-gazdasági ellenőrzéséről 1992. január 79. Az ellenörzést végezték: Belics János tanácsos Czunyi Lajos tanácsos dr. Csemniczky Jánosné tanácsos

Részletesebben

SZÖVEGES INDOKLÁS A 2004. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓHOZ

SZÖVEGES INDOKLÁS A 2004. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓHOZ SZÖVEGES INDOKLÁS A 2004. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓHOZ 1.) A felügyelőség 2004. évi szakmai tevékenységének és működésének összefoglalása Szakmai munkánkat az éves munkatervünk határozta meg, amely a

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. április 26-ai ü l é s é r e

ELİTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. április 26-ai ü l é s é r e KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS E L N Ö K E VI. 79-9/2007. ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. április 26-ai ü l é s é r e Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2006. évi

Részletesebben

Iktatószám: 271/2009. Dorogi Szent Borbála Szakkórház és Szakorvosi Rendelő Kht. 2510 Dorog, Kossuth L. u. 6. KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. év Melléklet: Egyszerűsített éves beszámoló Dorog, 2008. március

Részletesebben

Budaörs Város Önkormányzat A 2011. évi költségvetésének általános indokolása

Budaörs Város Önkormányzat A 2011. évi költségvetésének általános indokolása Budaörs Város Önkormányzat A 2011. évi költségvetésének általános indokolása 1. sz. melléklet Az Országgyűlés 2010. december 23-án fogadta el a Magyar Köztársaság 2011.évi költségvetéséről szóló 2010.

Részletesebben

Az EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság gyorsjelentése a Budapesti Értéktőzsde számára

Az EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság gyorsjelentése a Budapesti Értéktőzsde számára Az EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság gyorsjelentése a Budapesti Értéktőzsde számára 2006. október 1. 2006. december 31. első negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján) Az EGIS Nyrt.

Részletesebben

9904 Jelentés a társadalombiztosítás informatikai rendszereinek ellenőrzéséről

9904 Jelentés a társadalombiztosítás informatikai rendszereinek ellenőrzéséről 9904 Jelentés a társadalombiztosítás informatikai rendszereinek ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. A MEGÁLLAPÍTÁSOK ÖSSZEGZÉSE II. FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK 1. Az informatika alkalmazás fejlődése

Részletesebben

JELENTÉS a Vám- és Pénzügyőrség működésének ellenőrzéséről

JELENTÉS a Vám- és Pénzügyőrség működésének ellenőrzéséről JELENTÉS a Vám- és Pénzügyőrség működésének ellenőrzéséről 0511 2005. április 2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.1. Teljesítmény Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám: V-13-70/2004-2005.

Részletesebben

ÉVES BESZÁMOLÓ. 2014. évi üzleti évről. Cégjegyzékszám: 02-09-063561 Statisztikai számjel: 11362018-3530-113-02. Pécs, Tüzér u. 18-20.

ÉVES BESZÁMOLÓ. 2014. évi üzleti évről. Cégjegyzékszám: 02-09-063561 Statisztikai számjel: 11362018-3530-113-02. Pécs, Tüzér u. 18-20. Pécs, Tüzér u. 18-20. ÉVES BESZÁMOLÓ 2014. évi üzleti évről Cégjegyzékszám: 02-09-063561 Statisztikai számjel: 11362018-3530-113-02 Készült: 2014. december 31-i fordulónappal 2015. február 15-én Vida János

Részletesebben

JELENTÉS. Gyöngyöspata Község Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2011. évi ellenőrzéséről (43/1) 1120 2011. október

JELENTÉS. Gyöngyöspata Község Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2011. évi ellenőrzéséről (43/1) 1120 2011. október JELENTÉS Gyöngyöspata Község Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2011. évi ellenőrzéséről (43/1) 1120 2011. október Számvevői Iroda Iktatószám: V-3055-16/2011. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító szám:

Részletesebben

Tervezet. (közigazgatási egyeztetés) 2009. január

Tervezet. (közigazgatási egyeztetés) 2009. január KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KVVM/KJKF/99/2009. Tervezet a 2009. évi lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatás igénylésének és elbírálásának részletes feltételeiről, valamint az egészséges

Részletesebben

364 Jelentés a Budapest Főváros Önkormányzata pénzügyigazdasági ellenőrzésének tapasztalatairól

364 Jelentés a Budapest Főváros Önkormányzata pénzügyigazdasági ellenőrzésének tapasztalatairól 364 Jelentés a Budapest Főváros Önkormányzata pénzügyigazdasági ellenőrzésének tapasztalatairól TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. részletes megállapítások 1. A

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Salgótarján Megyei Jogú Város 2015. évi költségvetésének I. féléves teljesítéséről

TÁJÉKOZTATÓ Salgótarján Megyei Jogú Város 2015. évi költségvetésének I. féléves teljesítéséről TÁJÉKOZTATÓ Salgótarján Megyei Jogú Város 2015. évi költségvetésének I. féléves teljesítéséről Salgótarján, 2015. szeptember 11. Előterjesztő: Dóra Ottó polgármester TARTALOMJEGYZÉK Tájékoztató Salgótarján

Részletesebben

- 3-3. Alcím: Egyéb járulékok és hozzájárulások

- 3-3. Alcím: Egyéb járulékok és hozzájárulások - 2 - Az Egészségbiztosítási Alap 2007. évi költségvetésének előirányzott bevételi főösszege 1 636 393,3 millió forint, kiadási főösszege 1 668 631,7 millió forint, a költségvetés hiánya 32 238,4 millió

Részletesebben

POLGÁRMESTERE. :1041 Budapest, István út. 14. :231-3131 Fax:231-3133 ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2011. november 24-i ülésére

POLGÁRMESTERE. :1041 Budapest, István út. 14. :231-3131 Fax:231-3133 ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2011. november 24-i ülésére Budapest Főváros IV. kerület, Újpest Önkormányzat POLGÁRMESTERE :1041 Budapest, István út. 14. :231-3131 Fax:231-3133 ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2011. november 24-i ülésére Tárgy: Budapest Főváros

Részletesebben

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 0031 Jelentés az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság tevékenységének, a hozzárendelt vagyon alakulásának, privatizációjának és működtetésének ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző

Részletesebben

Készült: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán, 2010. novemberében

Készült: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán, 2010. novemberében Készült: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán, 2010. novemberében 1 Tisztelt Képviselő-testület! Az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos beszámolási kötelezettség

Részletesebben

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2009. szeptember 3-i rendes ülésére beterjesztett anyagok. I./B kötet

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2009. szeptember 3-i rendes ülésére beterjesztett anyagok. I./B kötet I/B kötet 1. oldal Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2009. szeptember 3-i rendes ülésére beterjesztett anyagok I./B kötet A 2009. évi költségvetés I. félévi teljesüléséről szóló tájékoztató...2

Részletesebben

JELENTÉS a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről

JELENTÉS a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről JELENTÉS a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről 0414 2004. április 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3 Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám:

Részletesebben

JELENTÉS. az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 1993. évi kiegészítő támogatásának ellenőrzéséről. 1994. augusztus 216.

JELENTÉS. az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 1993. évi kiegészítő támogatásának ellenőrzéséről. 1994. augusztus 216. JELENTÉS az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 1993. évi kiegészítő támogatásának ellenőrzéséről 1994. augusztus 216. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK V-1023-42/199 3-94. Témaszám: 208 JELENTÉS

Részletesebben

9825 Jelentés a Nemzeti Kulturális Alap pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

9825 Jelentés a Nemzeti Kulturális Alap pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 9825 Jelentés a Nemzeti Kulturális Alap pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. Az alap kezelésének és

Részletesebben

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 9926 Jelentés az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. 1998. évi működésének és a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenységének ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások,

Részletesebben

A jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztések. 1. napirend

A jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztések. 1. napirend A jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztések 1. napirend 1 2 3 4 5 6 7 Hiv. száma: 26921-1/2015. 2. napirend Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete a helyi iparűzési

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a megyei közgyűlésnek

ELŐTERJESZTÉS. a megyei közgyűlésnek JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE ELŐTERJESZTÉS a megyei közgyűlésnek a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat 2007. évi költségvetésének teljesítéséről és a zárszámadási rendelet megalkotásáról

Részletesebben

Az önkormányzat és költségvetési szervei 2010. évi gazdálkodás zárszámadásának tárgyában

Az önkormányzat és költségvetési szervei 2010. évi gazdálkodás zárszámadásának tárgyában Nagykálló Város Önkormányzata Polgármesterétől 4320 Nagykálló, Somogyi B. út 5-7. (42) 263-101 Fax: 42/263-309 4321 Nagykálló Pf. 4. E-mail. polgarmester@nagykallo.hu Ügyiratszám: 3316-3/2011.közp. Ügyintéző:

Részletesebben

RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE. ELŐTERJESZTÉS a képviselő-testület 2011.február 25-i ülésére

RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE. ELŐTERJESZTÉS a képviselő-testület 2011.február 25-i ülésére RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE Tárgyalja: PVB, SZB, Képviselő-testület nyílt ülés minősített többség ELŐTERJESZTÉS a képviselő-testület 2011.február 25-i ülésére AZ ÖNKORMÁNYZAT 2011.ÉVI

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a megyei közgyűlésnek

ELŐTERJESZTÉS. a megyei közgyűlésnek JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE ELŐTERJESZTÉS a megyei közgyűlésnek a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat 2011. évi költségvetésének és kötelező előirányzatainak megállapítására A megyei

Részletesebben

9914 Jelentés a központi költségvetés vám- és egyes adóbevételei realizálásának pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

9914 Jelentés a központi költségvetés vám- és egyes adóbevételei realizálásának pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 9914 Jelentés a központi költségvetés vám- és egyes adóbevételei realizálásának pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások

Részletesebben

336 Jelentés a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

336 Jelentés a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 336 Jelentés a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. M e g á l l a p

Részletesebben

Dombóvári Szent Lukács Egészségügyi Nonprofit Kft. D o m b ó v á r T E R V. 2011. évre. 2011. március 15.

Dombóvári Szent Lukács Egészségügyi Nonprofit Kft. D o m b ó v á r T E R V. 2011. évre. 2011. március 15. Dombóvári Szent Lukács Egészségügyi Nonprofit Kft. D o m b ó v á r T E R V a 2011. évre 2011. március 15. Orvos-szakmai terv a 2011. évre A Dombóvári Szent Lukács Egészségügyi Nonprofit Kft. 2011. évre

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Albert Schweitzer Kórház- Rendelőintézet... Dr. Stankovics Éva főigazgató Tartalomjegyzék 1. Az SzMSz alkalmazásának általános szabályai... 4 1.1. Általános rész... 4

Részletesebben

a Belvárosi Kaszinó Szerencsejáték Szervező Korlátolt Felelősségű Társaság

a Belvárosi Kaszinó Szerencsejáték Szervező Korlátolt Felelősségű Társaság KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Belvárosi Kaszinó Szerencsejáték Szervező Korlátolt Felelősségű Társaság 2013. évi beszámolójához BELVÁROSI KASZINÓ SZERENCSEJÁTÉK SZERVEZŐ KFT. 2 I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. A VÁLLALKOZÁS

Részletesebben

3.1.2. Pénzügyi helyzet vizsgálata... 30 3.1.3. Hatékonyság vizsgálata... 30 3.1.4. Jövedelmezőség vizsgálata... 31 3.2. Egyéb tájékoztató adatok...

3.1.2. Pénzügyi helyzet vizsgálata... 30 3.1.3. Hatékonyság vizsgálata... 30 3.1.4. Jövedelmezőség vizsgálata... 31 3.2. Egyéb tájékoztató adatok... Tartalomjegyzék 1. Általános rész... 5 1.1. A társaságra vonatkozó legfontosabb információk bemutatása... 5 1.2. A számviteli politika rövid ismertetése... 6 1.2.1. Az éves beszámoló összeállításánál alkalmazott

Részletesebben

KÖNYVVIZSGÁLÓI ÉRTÉKELÉS, JELENTÉS

KÖNYVVIZSGÁLÓI ÉRTÉKELÉS, JELENTÉS Győrffi Dezső kamarai tag könyvvizsgáló 3800 Szikszó Hunyadi u. 40. Tel: (46) 596-271 KÖNYVVIZSGÁLÓI ÉRTÉKELÉS, JELENTÉS i rendelettervezetének és egyszerűsített beszámolójának felülvizsgálatáról 2012.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. december 15-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. december 15-ei ülésére Szám: 02/273-4/2010. VESZPRÉM MEGYEI CSOLNOKY FERENC NONPROFIT ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 8200 Veszprém, Kórház u. 1. Tel: 88/556-556 Fax: 88/556-209 e-mail: titkarsag@vmkorhaz.hu ELŐTERJESZTÉS

Részletesebben

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. szeptember 26 i rendes ülésére

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. szeptember 26 i rendes ülésére Új napirendi pont 28. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. szeptember 26 i rendes ülésére Tárgy: Beszámoló az Állami Számvevőszék

Részletesebben

2.1. Összefoglaló táblázatok és azok tartalmának szöveges indoklása. Cím, alcím, intézmény megnevezése: 10/01 Magyar Szabadalmi Hivatal

2.1. Összefoglaló táblázatok és azok tartalmának szöveges indoklása. Cím, alcím, intézmény megnevezése: 10/01 Magyar Szabadalmi Hivatal 1. Feladatkör, tevékenység, szervezeti változás A Magyar Szabadalmi Hivatal gazdálkodási jogkörét tekintve fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott, jogi személyiséggel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó

Részletesebben

1 Havasi: A magyarországi létminimum-számítás korszakai. című tanulmány melléklete

1 Havasi: A magyarországi létminimum-számítás korszakai. című tanulmány melléklete 1 Havasi: A magyarországi létminimum-számítás korszakai. című tanulmány melléklete Melléklet M1. Korabeli feljegyzés a Statisztikai Hivatal a Társadalmilag indokolt szükségletek minimuma témában tartott

Részletesebben

9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról

9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról 9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. Társadalmi-gazdasági

Részletesebben

JELENTÉS a Magyar Televízió Közalapítvány és az MTV Rt. működésének ellenőrzéséről

JELENTÉS a Magyar Televízió Közalapítvány és az MTV Rt. működésének ellenőrzéséről JELENTÉS a Magyar Televízió Közalapítvány és az MTV Rt. működésének ellenőrzéséről 0315 2003. június 2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző 2.3. Átfogó Ellenőrzési Főcsoport V-19-101/2002-2003.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25.

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25. ELŐTERJESZTÉS a HOVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére 2010. május 25. M E G H Í V Ó Tisztelt Küldött! A "HOVÉD" Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 2010. május 25-én 10 00 órakor tartandó

Részletesebben

Országos Idegtudományi Intézet (OITI) bemutatása, szakmai tevékenységének ismertetése. 2010. május 06.

Országos Idegtudományi Intézet (OITI) bemutatása, szakmai tevékenységének ismertetése. 2010. május 06. Országos Idegtudományi Intézet Amerikai út 57, H-1145 Budapest Főigazgató: Dr. Gusztonyi Ágnes T:1-467-9300, fax: 1-251-5678 Email: igazgatosag@oiti.hu, internet: www.oiti.hu Az Országos Idegtudományi

Részletesebben

Beszámoló az egészségügyi integrációról

Beszámoló az egészségügyi integrációról Előterjesztő: Szegedi Tudományegyetem Iktatószám: 01-5515-48/2008. Tárgy: Beszámoló az egészségügyi integrációról Melléklet: 1 db határozati javaslat Készítette: Szegedi Tudományegyetem Véleményezésre

Részletesebben

9820 Jelentés a Miniszterelnökség fejezet működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

9820 Jelentés a Miniszterelnökség fejezet működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 9820 Jelentés a Miniszterelnökség fejezet működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. A szakmai

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

373 Jelentés a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

373 Jelentés a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 373 Jelentés a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK

Részletesebben

A központi költségvetés helyszíni ellenőrzése (3. sz. füzet)

A központi költségvetés helyszíni ellenőrzése (3. sz. füzet) A központi költségvetés helyszíni ellenőrzése (3. sz. füzet) TARTALOMJEGYZÉK I. Részletes megállapítások 1. A zárszámadási adatok számszaki és tartalmi valódisága 2. A fejezetek és az intézmények szervezeti,

Részletesebben

Könyvvizsgálói vélemény. Kerekegyháza Város Önkormányzatának 2008. évi zárszámadási rendelettervezetéről

Könyvvizsgálói vélemény. Kerekegyháza Város Önkormányzatának 2008. évi zárszámadási rendelettervezetéről Könyvvizsgálói vélemény Kerekegyháza Város Önkormányzatának 2008. évi zárszámadási rendelettervezetéről Készült: az Önkormányzat megbízása alapján a Képviselő-testület részére szerződéses kötelezettségem

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1 AZ INTÉZMÉNY PÉNZÜGYI HELYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE 2 2 A BEVÉTELEK ÉRTÉKELÉSE 2. 2.1 OEP bevételek alakulásának részletes ismertetése 3

TARTALOMJEGYZÉK 1 AZ INTÉZMÉNY PÉNZÜGYI HELYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE 2 2 A BEVÉTELEK ÉRTÉKELÉSE 2. 2.1 OEP bevételek alakulásának részletes ismertetése 3 TARTALOMJEGYZÉK 1 AZ INTÉZMÉNY PÉNZÜGYI HELYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE 2 2 A BEVÉTELEK ÉRTÉKELÉSE 2 2.1 OEP bevételek alakulásának részletes ismertetése 3 2.2 Egyéb támogatás, támogatásértékű bevételek: 6 3 A

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S Szám: 02/134-21/2016. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88)545-011, FAX: (88)545-012 E-MAIL: MOKELNOK@VPMEGYE.HU E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2012. április 26-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2012. április 26-i ülésére Szám: 02/65-13/2012. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

INGATLANKEZELŐ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ ZRT.

INGATLANKEZELŐ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ ZRT. INGATLANKEZELŐ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ ZRT. Háromnegyedéves beszámoló 2014. év 1.oldal I. Összefoglaló a 2014. év I-III. negyedéves beszámolójáról Társaság neve: Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. Székhelye:

Részletesebben

Ecsegfalva Községi Önkormányzat Polgármesterétől 5515 Ecsegfalva, Fő u. 67. Tel.: 66/487-100

Ecsegfalva Községi Önkormányzat Polgármesterétől 5515 Ecsegfalva, Fő u. 67. Tel.: 66/487-100 Ecsegfalva Községi Önkormányzat Polgármesterétől 5515 Ecsegfalva, Fő u. 67. Tel.: 66/487-100 ELŐTERJESZTÉS Szöveges beszámoló Ecsegfalva Községi Önkormányzat 2011. évi zárszámadásához Tisztelt Igazgatóság!

Részletesebben

Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓJA

Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓJA Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓJA TARTALOMJEGYZÉK Budaörs Város Önkormányzat 2010. évi költségvetési koncepciójának meghatározása... 2. oldal Mellékletek 1. Budaörs

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. Nádudvar Város Önkormányzata és intézményei 2008. évi gazdálkodásáról

BESZÁMOLÓ. Nádudvar Város Önkormányzata és intézményei 2008. évi gazdálkodásáról Tisztelt Képviselő-testület! BESZÁMOLÓ Nádudvar Város Önkormányzata és intézményei évi gazdálkodásáról A helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. tv., az államháztartásról szóló módosított

Részletesebben

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 323 Jelentés a Magyar Távközlési Vállalat gazdálkodásáról és privatizációjáról TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 1. Összefoglaló megállapítások 2. Következtetések

Részletesebben

318 Jelentés a főiskolák és az egyetemek főiskolai karai állami támogatásának ellenőrzéséről

318 Jelentés a főiskolák és az egyetemek főiskolai karai állami támogatásának ellenőrzéséről 318 Jelentés a főiskolák és az egyetemek főiskolai karai állami támogatásának ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások A)

Részletesebben

T A R T A L O M M U T A T Ó

T A R T A L O M M U T A T Ó TARTALO M M UTAT Ó 1. Beszámoló Szentgotthárd Város Önkormányzata 2009. évi költségvetésének I-III. negyedéves teljesítéséről. 2. A fizetőparkolók működésének és igénybevételének rendjéről szóló rendelet

Részletesebben

JELENTÉS. Kisújszállás Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1237 2012. április

JELENTÉS. Kisújszállás Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1237 2012. április JELENTÉS Kisújszállás Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1237 2012. április Állami Számvevőszék Iktatószám: V-3099-026/2012. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító szám: V0560130

Részletesebben

BESZÁMOLÓ Bánk Község Önkormányzat 2012. évi gazdálkodásáról

BESZÁMOLÓ Bánk Község Önkormányzat 2012. évi gazdálkodásáról 2. Napirend Beszámoló a 2012. évi gazdálkodásról 2. Napirend BESZÁMOLÓ Bánk Község Önkormányzat 2012. évi gazdálkodásáról Tisztelt Képviselő-testület! Bánk Község Önkormányzata 2012. évi gazdálkodásának

Részletesebben

JELENTÉS a felsőoktatás feladatfinanszírozási rendszere működésének ellenőrzéséről

JELENTÉS a felsőoktatás feladatfinanszírozási rendszere működésének ellenőrzéséről JELENTÉS a felsőoktatás feladatfinanszírozási rendszere működésének ellenőrzéséről 0503 2005. február 2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.1 Teljesítmény Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám:

Részletesebben

ADATKEZELÉSI ÉS ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT

ADATKEZELÉSI ÉS ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT ADATKEZELÉSI ÉS ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT Készítette: Zelnik Krisztina adatvédelmi felelős... Ellenőrizte: Dr. Szabó Dávid jogász... Jóváhagyta: Dr. Stankovics Éva főigazgató... Hatálybalépés dátuma: 2015.03.10.

Részletesebben

JELENTÉS. a sürgősségi betegellátó rendszer kialakítására, fejlesztésére fordított pénzeszközök felhasználásának ellenőrzéséről. 0924 2009.

JELENTÉS. a sürgősségi betegellátó rendszer kialakítására, fejlesztésére fordított pénzeszközök felhasználásának ellenőrzéséről. 0924 2009. JELENTÉS a sürgősségi betegellátó rendszer kialakítására, fejlesztésére fordított pénzeszközök felhasználásának ellenőrzéséről 0924 2009. augusztus 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság

Részletesebben

I/1. Az ERSTE Bank Hungary Nyrt. rövid bemutatása Cégjogi forma: Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Alapítási időpont: 1986. december 16. Cégbejegyzés időpontja: 1988. április 12. (utolsó változásbejegyzés:

Részletesebben

JELENTÉS. a felnőtt háziorvosi ellátásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról.!995. július 259.

JELENTÉS. a felnőtt háziorvosi ellátásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról.!995. július 259. .. ' JELENTÉS a felnőtt háziorvosi ellátásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról!995. július 259. : ' Állami Számvevllszék V-1017-53/1994-95. Tsz.: 242 JELENTÉS a felnött háziorvosi ellátásra

Részletesebben

1. A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény végrehajtása

1. A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény végrehajtása 393 Jelentés a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 2. sz. füzet A zárszámadási dokumentum törvényességi és számszaki ellenőrzése TARTALOMJEGYZÉK 1. A Magyar Köztársaság

Részletesebben

VÉLEMÉNY ÉS JAVASLATOK. a Kormány takarékossági intézkedéseinek megalapozásához

VÉLEMÉNY ÉS JAVASLATOK. a Kormány takarékossági intézkedéseinek megalapozásához VÉLEMÉNY ÉS JAVASLATOK a Kormány takarékossági intézkedéseinek megalapozásához A Magyar Köztársaság Miniszterelnöke I-145/2004. számú levelében jelezte, hogy Az államháztartás elmúlt évi hiánya a vártnál

Részletesebben

JELENTÉS. Kunszentmiklós Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1241 2012. április

JELENTÉS. Kunszentmiklós Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1241 2012. április JELENTÉS Kunszentmiklós Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1241 2012. április Állami Számvevőszék Iktatószám: V-3072-024/2012. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító szám: V0560103

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT TÜDŐGYÓGYINTÉZETE, FARKASGYEPŰ ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. február 22-i ülésére

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT TÜDŐGYÓGYINTÉZETE, FARKASGYEPŰ ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. február 22-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI CSOLNOKY FERENC KÓRHÁZ RENDELŐINTÉZET, VESZPRÉM VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT TÜDŐGYÓGYINTÉZETE, FARKASGYEPŰ Szám: 02/21/2007. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. A Képviselő-testület 2010. május 27.-én tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS. A Képviselő-testület 2010. május 27.-én tartandó ülésére Gödöllői Piac Üzemeltető és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság 2100 Gödöllő, Szabadság út 3. ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2010. május 27.-én tartandó ülésére Tárgy: A Piac Üzemeltető és Szolgáltató

Részletesebben

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes A minta...3 1. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek megoszlása kor és nem szerint...3 2. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek eloszlása lakhely (körzet) szerint...3 A kutatás folyamán

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 1. Az Eximbank Rt. és a Mehib Rt. szakmai és tulajdonosi irányítása 2. Az Eximbank Rt. tevékenysége 3. A Mehib tevékenysége

TARTALOMJEGYZÉK. 1. Az Eximbank Rt. és a Mehib Rt. szakmai és tulajdonosi irányítása 2. Az Eximbank Rt. tevékenysége 3. A Mehib tevékenysége 0013 Jelentés a magyar áruk és szolgáltatások exportjának ösztönzéséhez fűződő állami érdekek érvényesülése a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. tevékenységén keresztül

Részletesebben

Üzleti jelentés 2014.

Üzleti jelentés 2014. GYULAI TAKARÉKSZÖVETKEZET 5711. Gyula, Széchenyi u. 53. Üzleti jelentés 2014. Cg.:04-02-000217 1 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 1. BEVEZETŐ 3 2. A VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET ÉS A JÖVEDELMEZŐSÉG 5 3.

Részletesebben

A PANNONPLAST Műanyagipari Részvénytársaság 2003. évi gyorsjelentése

A PANNONPLAST Műanyagipari Részvénytársaság 2003. évi gyorsjelentése A PANNONPLAST Műanyagipari Részvénytársaság 2003. évi gyorsjelentése Beszámolónk a PANNONPLAST Csoport konszolidált, a Nemzetközi Számviteli Szabályok (IFRS) szerint készített, nem auditált adatait tartalmazza.

Részletesebben

Az NKA Igazgatósága 2007. évi szöveges beszámoló jelentése

Az NKA Igazgatósága 2007. évi szöveges beszámoló jelentése Az NKA Igazgatósága 2007. évi szöveges beszámoló jelentése 1. Feladatkör, tevékenység 1.1. Az Intézmény neve: Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága törzskönyvi (PIR) azonosító száma: 329309 Az NKA portáljának

Részletesebben

Javaslat. Szendrő Város Önkormányzatának 2008. évi költségvetésére

Javaslat. Szendrő Város Önkormányzatának 2008. évi költségvetésére Szendrő Város Polgármestere Javaslat Szendrő Város Önkormányzatának 2008. évi költségvetésére Az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. számú törvény 71. - ában foglaltak szerint

Részletesebben

JELENTÉS az általános iskolai oktatás minőségének javítását szolgáló intézkedések ellenőrzésének tapasztalatairól

JELENTÉS az általános iskolai oktatás minőségének javítását szolgáló intézkedések ellenőrzésének tapasztalatairól JELENTÉS az általános iskolai oktatás minőségének javítását szolgáló intézkedések ellenőrzésének tapasztalatairól 2002. június 0219 Az ellenőrzést felügyeli: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés

Közhasznúsági jelentés Közhasznúsági jelentés Közhasznú szervezet neve: MŰHELY PRODUKCIÓ Adószáma: 22631792-1-42 Cégjegyzék száma: 01-09-936654 Statisztikai számjele: 22631792-9001-113-01 Címe: 1117. Budapest, Galambóc u. 34.

Részletesebben

Az ETALON Alapfokú Művészeti Iskola Házirendje 2014.

Az ETALON Alapfokú Művészeti Iskola Házirendje 2014. Az ETALON Alapfokú Művészeti Iskola Házirendje 2014. 1. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK... 3 A házirend célja és feladata... 3 A házirend hatálya... 3 A házirend nyilvánossága... 3 A Házirend szabályozási

Részletesebben

347 Jelentés a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről

347 Jelentés a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről 347 Jelentés a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások A) A Közalapítvány

Részletesebben

A Semmelweis Egyetem Kancellárjának K/4/2015. (VIII.17) számú határozata a Számviteli politika elfogadásáról

A Semmelweis Egyetem Kancellárjának K/4/2015. (VIII.17) számú határozata a Számviteli politika elfogadásáról A Semmelweis Egyetem Kancellárjának K/4/2015. (VIII.17) számú határozata a Számviteli politika elfogadásáról 1. A Semmelweis Egyetem Kancellárja elfogadta a Számviteli politikáról szóló szabályzatot. 2.

Részletesebben

Vízhasználatok gazdasági elemzése

Vízhasználatok gazdasági elemzése ÖKO Zrt. vezette Konzorcium Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése című KEOP-2.5.0.A kódszámú projekt megvalósítása a tervezési alegységekre, valamint részvízgyűjtőkre, továbbá ezek alapján az országos

Részletesebben