331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről"

Átírás

1 331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások A) Az alapfeladatok, a szervezet és a működési feltételek összhangjának értékelése B) A költségvetési támogatással való gazdálkodás C) A MVK számviteli és bizonylati rendje D) Ellenőrzési tevékenység A Magyar Vöröskereszt (MVK) a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalomhoz csatlakozó nemzeti humanitárius társadalmi szervezet. Feladatait és működésének garanciális szabályait az évi XXXVII-es törvénnyel módosított évi XL. tv. (a továbbiakban évi XL. tv.) határozza meg. Ezt megelőzően a MVK az évi 25. sz. tvr. alapján demokratikus tömegszervezetként tevékenykedett, működésének költségeit az állami és az állami szervektől kapott támogatás nagyrészt fedezte. A szervezet között évente közel 1 Mrd Ft-tal gazdálkodott. Ezen belül az állami támogatás években 260 M Ft/év, 1995-ben 300 M Ft volt, s az évi előirányzat szintén 300 M Ft, amelyet az éves költségvetési törvényekben az Ország-gyűlés fejezetben hagyott jóvá a Parlament. A MVK körüli helyi szervezettel, mintegy félmillió taggal, 50 ezer önkéntessel, közel 700 alkalmazottal látja el részint az ún. klasszikus vöröskeresztes feladatokat (háború esetén az áldozatok mentése, hadifoglyok nyilvántartása, rászorultak segítése; békében a keresőszolgálatok működtetése, a menekültek segítése, önkéntes véradásszervezés, egészségnevelés), részint az ezeken túlmutató, főként a szociális ellátás körébe tartozó feladatokat (szociális étkeztetés, népkonyhák, nappali melegedők, átmeneti otthonok, éjjeli menedékhelyek, stb. működtetésével segít a rászorultakon). Tevékenységét az önállóan gazdálkodó megyei, budapesti (a továbbiakban: megyei) szervezetek, illetve az Országos Titkárság (OT) fogja össze. A nemzetközi vöröskeresztes mozgalom tagjaként a megfelelő önkormányzati szervezetekkel és szabályzatokkal rendelkezik; 4 évente kongresszust tart, működésében meghatározó a Kongresszus által elfogadott Alapszabály, választott

2 vezetősége és ellenőrzési szervezete van. Az Állami Számvevőszékről szóló, többször módosított, évi XXXVIII. tv. 2. (5) bekezdése értelmében a társadalmi szervezeteknek az állami költségvetésből juttatott támogatásuk felhasználását az ÁSZ ellenőrzi. Ellenőrzésünk során arra kerestünk választ, hogy a MVK-nél ˇ a központi költségvetésből juttatott támogatás - figyelemmel az Alapszabályban meghatározott tevékenységi célokra -, valamint a pályázatok útján elnyert, az állami költségvetésből származó pénzeszközök felhasználása, az azokkal való gazdálkodás megfelelt-e a törvényi előírásoknak és a célszerűségi, eredményességi szempontoknak; ˇ a gazdálkodásra, nyilvántartásra és beszámolásra vonatkozó jogszabályi előírásokat betartották-e. Az ellenőrzés számára gondot jelentett, hogy a MVK nyilvántartásai nem voltak alkalmasak a központi költségvetési támogatás felhasználásának nyomonkövetésére, s ez szükségessé tette a szervezet működésének, gazdálkodásának széleskörű vizsgálatát. A helyszíni ellenőrzést a MVK OT-nál, továbbá a Baranya-, Békés-, Csongrád-, Fejér-, Győr-Moson-Sopron-, Pest-, Szabolcs-Szatmár-Bereg-, és Tolna megyei szervezeteinél végeztük. Vizsgálatunk a MVK közötti működésére, gazdálkodására terjedt ki, s érintette az első félévit is. I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok A MVK feladataiban a jogelőd, a MV Egylet intézeteinek 1949-ben történt államosítása után jelentős változások következtek be. A MV Egylet még 1948-ban is 228 különböző intézetet működtetett (kórházak, tüdőbeteg gyermekek szanatóriuma, Heine-Medin kórház, bentlakásos és napközis gyermekotthonok, orvosi rendelők, bölcsődék stb.). Az államosítást követően viszont előtérbe kerültek az intézeti háttér nélküli, ún. mozgalmi feladatok, már 1951-ben célul tűzték ki az egészségügyi tömegszervezetté fejlődést. Ezt az irányt megerősítette az évi 25. tvr., amely kimondta, hogy a MVK demokratikus tömegszervezet, amelynek feladata az egészségügyi viszonyok javításában és az egészségügyi kultúra fejlesztésében a magyar dolgozó nép tevékeny részvételének előmozdítása. A feladatok közül csak az önkéntes véradók toborozása volt konkrétnak tekinthető. E szabályozás következtében a MVK egy túlduzzasztott és túlbürokratizált tömegszervezetté vált, viszonylag kevés konkrét szakmai feladattal, ugyanakkor a működésének költségeit fedező állami (állami szervezeti és vállalati) támogatással. A MVK 1990-től tevékenyen részt vállalt a megjelenő új feladatok ellátásában, így pl. a menekültellátásban, a szociális segélyezésben és gondozásban (hajléktalanok segítése). Az új feladatokat az 1992-ben tartott VIII. Kongresszuson Alapszabályba iktatták. Ezt követően az évi XL. törvényben a MVK által ellátott összes

3 feladat alapfeladatként nyert megfogalmazást azzal, hogy a törvény a szociális segítségnyújtás területén a konkrét feladatellátás meghatározását az Alapszabályra bízza. Az érvényes Alapszabály szerint e téren az adománygyűjtés, -elosztás, a szociális árusítás, az alapítványok kezdeményezése, a vállalkozások, akciók szervezése egyaránt megengedhető. Ez a szabályozás lehetőséget ad a MVK feladatvállalásának bővítéséhez a szociálpolitikai ellátások területén. Egy karitatív, humanitárius szervezettől nem is vitatható el ez a jogosítvány, szükséges viszont a megfelelő eszközrendszer hozzárendelése a bővülő feladatokhoz. Ugyanakkor sem a MVK-ról szóló törvény, sem a kapcsolódó ágazati törvények nem adnak egyértelmű eligazítást az alapfeladatok állami jellegét illetően. A MVK-ról szóló törvény az alapfeladatok teljesítéséhez kimondja a külön jogszabály szerinti költségvetési támogatás biztosítását. A külön jogszabály nem született meg, ehelyett a tárgyévi költségvetési törvényekben - az OGY fejezetben - határoztak meg egy konkrét összegű állami támogatást a feltételek előírása nélkül. E szabályozás és az ennek alapján kialakult gyakorlat nem biztosítja az állami támogatás felhasználásának tételes és célirányos nyomonkövethetőségét. Szükséges ezért az alapfeladatok körének felülvizsgálata, egy választható feladatstruktúrából azok kiemelése, amelyeknél célszerű az állami feladatellátásban való közreműködés és ezekhez a megfelelő finanszírozási forma (normatíva, állami megbízás, stb.) hozzárendelése. Ebből a szempontból feltétlenül figyelembe veendők a főként a Szociális igazgatásról szóló évi III. tv. nyomán kibontakozó azon folyamatok, amelyek keretében a MVK egyes helyi önkormányzatokkal külön megállapodásban rögzített módon vesz részt a szociális feladatellátásban. A MVK szervezetére, működésére az évi XL. törvény - az Alapszabály megalkotásán túl - az egyesülési jogról szóló évi II. törvény társadalmi szervezetekre vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazását írja elő. Az I. 1- jével hatályba léptetett SZMSZ pontosan körülhatárolta a szakmai, valamint a funkcionális tevékenységet végző szervezeti egységek feladatait és a vezetők felelősségét az OT-ra vonatkozóan. A megyei szervezetek pedig lehetőséget kaptak a saját területükre kiegészítő szabályozásra, mellyel többségük (15) élt. A vizsgált időszak végére kialakult szervezet alkalmassá vált az alapfeladatok ellátására, a tagoltság, a szakmai feladatok elhatárolása megfelelő volt. A működési rendet illetően szükséges a testületi szervek és az apparátus hatékonyabb együttműködését biztosító új formák kialakítása, az apparátus működéséből pedig a bürokratikus elemek kiiktatása, egy manager típusú vezetés kialakítása. Erősíteni kell továbbá az OT-nak a megyei szervezetekkel való kapcsolatában a koordinatív, az elvi irányító, módszertani elemeket. Ez különösen aktuális a megyei szervezetek önálló jogi személlyé válásával. A szervezet egészére vonatkozó átfogó gazdálkodási szabályzatot nem készítettek, ugyanakkor rendelkeztek a gazdálkodás egyes részterületeit lefedő szabályzatokkal, melyek azonban nem tértek ki a költségvetési támogatás felhasználásának feltételeire. Az egyes gazdálkodási részterületeket illetően meglévő szabályzatok minősége eltérő.

4 A szabályozási hiányosság szembeötlő volt a vállalkozási tevékenységnél, az alapítványokban, gazdasági társaságokban való részvételnél, valamint a szociális árusításoknál a MVK egészére vonatkozóan. A megyei szervezetek nagy része élt a kiegészítő szabályozás lehetőségével. Átfogó gazdálkodási szabályozással öt megyei szervezet, az egyes részterületek szabályozásával két megyei szervezet rendelkezett. Nem élt a kiegészítő gazdálkodási szabályozás lehetőségével 4 megyei szervezet. A megyei szervezetek önálló gazdálkodása az Alapszabály szerinti származtatott jogi személyiségből ered. Az SZMSZ az OT-nak, valamint a megyei szervezeteknek önálló tervkészítési, gazdálkodási, beszámolási kötelezettséget ír elő, amely felett az OT szakmai és gazdálkodási felügyeletet lát el. Az 1996-ban tartott IX. Kongresszuson elfogadott Alapszabály-módosítás kimondta a megyei szervezetek önálló jogi személyiségét. A MVK alapfeladatai ellátásához nyújtott költségvetési támogatásra vonatkozó törvényi előírás nem zárta ki, hogy a támogatás működési kiadásokra is fordítható. (Megjegyezzük, hogy a külföldi példák szerint a vöröskeresztes szervezetek működésük finanszírozásához állami támogatásban nem részesülnek. Nemzetközi összehasonlításunkat a 2. függelék tartalmazza.) Az éves költségvetési törvények sem kötötték konkrét feladatokhoz, illetve célokhoz a támogatást. Mindezek következtében a költségvetési támogatás - bár csökkenő arányban - elsősorban a szervezet működési kiadásainak fedezetét szolgálta. A támogatás célirányos, eredményes felhasználása - amely a közpénzekkel való gazdálkodás lényeges követelménye - ugyanakkor nem követhető nyomon. A MVK összes bevétele növekvő tendenciájú volt, s a vizsgált években 52,5%-kal emelkedett. A növekedés azonban csak a megyei szervezetekre volt jellemző az eredményesebb forrásbővítő tevékenység következtében. A szervezet működését, feladatellátását 65-78%-ban az alaptevékenységi bevételek és a költségvetési támogatás biztosította, ugyanakkor a legintenzívebben a vállalkozási tevékenység bevételei nőttek. Az alaptevékenységi bevételek közül kiemelkedő volt a szociális tevékenység aránya, amelyben azonban közrejátszott, hogy a megyei szervezetek - kifogásolható módon - a ténylegesen vállalkozási (kiskereskedelmi) tevékenységnek minősülő szociális árusítás bevételeit is itt vették számba. A központi költségvetési támogatás részaránya az összes bevételen belül 35%-ról 26%-ra csökkent. A központi költségvetési támogatáson kívül egyes költségvetési szervektől ben M Ft támogatást kapott a MVK. Az OT bevételi struktúrájának változásai arra utalnak, hogy a költségvetési támogatáson kívüli bevételek bizonytalanok, esetlegesek voltak. A MVK éves költségvetési támogatási igényének szakmai alátámasztása az általánosság szintjén mozgott, azt számításokkal nem alapozták meg. A támogatás szervezeten belüli elosztása - a döntéselőkészítés hiányosságai miatt - nem volt kellően megalapozott. A költségvetési támogatás egyrészt az OT és a megyei szervezetek működési kiadásainak részbeni fedezetét szolgálta, másrészt a központosított tevékenységek kiadásainak forrása volt, továbbá a megyei

5 szervezeteknek pályázatok útján is biztosítottak támogatást. A megyei szervezetek költségvetési támogatását normatívák alapján határozták meg, ugyanakkor a működési költségeket, s az ennek fedezetét képező bevételeket nem elemezték. A MVK összes kiadása emelkedő irányzat mellett 72%-kal nőtt a vizsgált időszakban. Szerkezetének alakulását az alaptevékenységekre fordított kiadások csökkenése, s a működési kiadások növekedése jellemezte. Az OT magasabb működési költséghányad mellett látta el tevékenységét mint a megyei szervezetek, ami részben a feladatmegosztásból is fakad, részben viszont a takarékos gazdálkodás hiányára utal. A kiadások költségnemenkénti szerkezete - a megyei szervezetek nyilvántartási hiányosságai miatt - nem volt értékelhető. Az azonban megállapítható, hogy átlagosan az összes kiadás 1/4-ét a bérköltség tette ki. Az OT-nál 1993-tól a kiadások jelentősen meghaladták a tárgyévi bevételeket. Az OT működésére fordított kiadások 1994-ig folyamatosan nőttek, s az összkiadás mintegy felét tették ki II. félévétől a bevezetett takarékossági intézkedések eredményeként kedvező fordulat mutatkozott. A központi költségvetési szervektől, valamint az államháztartás más alrendszereitől kapott támogatást - általában - meghatározott célokhoz kötötték. A szerződésekben előírt szakmai és pénzügyi elszámolási kötelezettségnek az OT eleget tett, a támogatások felhasználására vonatkozó elkülönített nyilvántartási és pénzkezelési kötelezettségének azonban többnyire nem, vagy nem kielégítően. A költségvetési támogatást a forgóalap havonta utalta át a MVK-nek, s a megyei szervezetek finanszírozása is így történt. Az OT pénzügyi helyzetének romlása 1994-től már a megyei szervezeteknél is pénzellátási zavarokhoz vezetett a késedelmes utalások miatt, ami átmeneti likviditási nehézségeket okozott. Az OT likviditása 1993-tól végéig folyamatosan romlott, a II. félévi takarékossági intézkedésekkel sikerült a pénzügyi egyensúlyt fenntartani. Korábban azonban az OT vezetése nem kísérte figyelemmel a pénzügyi helyzet és a likviditás alakulását, okait nem vizsgálták. Az OT tartalékai folyamatosan csökkentek. Az egyes tevékenységek forrásainak maradványaiból végén - a számviteli törvényt sértően - 156,7 M Ft céltartalékot képeztek. Ezt követően a meghatározott célokra fordítható maradványokat a mérlegben passzív időbeli elhatárolásként szerepeltették, hogy ezek a tárgyévi eredményt ne befolyásolják. A tevékenységek forrásainak maradványa végére 68,8 M Ft-ra, végére 39,1 M Ft-ra csökkent, s a mérleg szerinti pénzeszközállomány nem nyújtott fedezetet a kimutatott maradványokra. A konkrét célokra felhasználható pénzeszközök egy részét tehát más kiadások finanszírozására fordították. A MVK létszáma január december 31. között 12,6%-kal 642 főről 723 főre emelkedett, ezen belül az OT-é 106 főről 114 főre, 7,5%-kal nőtt. A megyei szervezeteknél a létszámnövekedés általában többlet feladatvállalással függött össze. Szembetűnő volt az OT-on belüli 20-30%-os fluktuáció, amely az alacsony fizetések és a személyi változások következménye. A létszám összetételére jellemző volt az igazgatási-ügyviteli dolgozók arányának bővülése az alaptevékenységet végzőkkel szemben.

6 A MVK bérgazdálkodása - a megyei szervezetek önállósága miatt - nem volt egységes. Az OT bérgazdálkodása ellentmondásos volt. Rendelkeztek ugyan szabályzatokkal, de ezeket nem aktualizálták, többször megsértették. A szervezeti egységek bérkeret-gazdálkodása nem valósult meg, sem ösztönző, sem korlátozó szerepe nem érvényesült. A MVK költségvetési támogatásának mintegy 40%-át tette ki a bérköltség, a személyi jellegű kifizetések és a TB járulék összege, amely az évi 155 M Ft-ról 1995-re 189 M Ft-ra nőtt. A szervezet eszközállományának növekedésében meghatározóak voltak a beruházások, amelyeknél a központi költségvetési támogatás forrásként - dokumentáció hiányában - nem volt megállapítható. A tevékenység szabályozása nem volt kielégítő, s csak 1995-ben adták ki a Beruházási Ügyrendet. A vagyongazdálkodás célkitűzése az ingatlan állomány bővítése volt, amelyek előkészítését és megvalósítását szabályszerűen végezték. A beruházások eredményeként a szervezet ingatlanállományának értéke közel háromszorosára nőtt. Ennek ellenére a MVK a vállalt feladatai ellátásához szükséges vagyoni (ingatlan) feltételekkel csak korlátozottan rendelkezett. A MVK vezetése kezdeményezte államosított ingatlanai visszaszerzését, amelyhez azonban az államháztartási törvényben meghatározott feltételekkel nem rendelkezett. A MVK működéséről, vagyonáról, pénzügyi helyzetéről - a számviteli törvénynek megfelelően - a szervezet egészére nem számolnak be, ennek hiányában pénzügyi, vagyoni helyzete áttekinthetetlen. A MVK OT számviteli rendjét a jogszabályoknak megfelelően alakították ki. A számviteli rend szerkezetében igen, de tartalmában nem mindenben felelt meg a követelményeknek: az időbeli elhatárolás elvét nem megfelelően alkalmazták, az értékcsökkenés elszámolását nem a társadalmi szervezetekre vonatkozó előírások alapján végezték el, nem aktiválták az idegen tulajdonú tárgyi eszközök felújítását. A szabálytalan elszámolások esetenként rontották az eredménykimutatás megbízhatóságát. A számvitel nem biztosította a költségvetési támogatás felhasználásának figyelemmel kísérését. Az analitikus nyilvántartások rendszere a költségvetéshez nem, a társadalmi szervezetek beszámolásához szükséges adatszolgáltatást azonban biztosította, az SZMSZ-ben megfogalmazott nyilvánosság elvének nem tett eleget. A bizonylati rend és bizonylati fegyelem betartása nem volt teljeskörű. Az ellenőrzés nem volt az irányítás hatékony eszköze, nem szolgáltatott kellő mélységű információkat a gazdálkodási döntések megalapozásához, illetve azok végrehajtásáról a MVK vezetése részére. Javaslat a Kormánynak: 1) Készítse elő a MVK-ról szóló évi XL. törvény módosítását az alapfeladatok differenciált meghatározásával, kiemelve az állami feladatellátásban való közreműködés lehetőségeit és feltételeit, a megfelelő finanszírozási formákkal és elszámolási kötelezettséggel. 2) Mérlegelje a MVK 1949-ben államosított, illetőleg 1990-ig kezelt ingatlanai vonatkozásában a vagyonjuttatást az Áht. előírásainak megfelelően. 3) A 8/1996. (I.24.) Kormányrendelet módosításával rendelkezzen a társadalmi

7 szervezetek önállóan gazdálkodó szervezetei konszolidált éves beszámoltatásáról. Javaslat a MVK-nek: Az eredményes és hatékony működés, valamint az állami pénzeszközök célirányos felhasználásának nyomonkövethetőségét kiemelten kezelve: 1) Készítse el a gazdálkodás átfogó keretszabályozását. 2) Alakítsa ki a testületi szervek és az apparátus hatékonyabb együttműködését biztosító szervezeti és működési formákat; törekedjen az apparátusi munkában a manager típusú vezetésre, továbbá a megyei szervezetekkel való kapcsolatban az elvi irányító, módszertani munkára. 3) Teremtse meg az állami pénzeszközök felhasználásának naprakész nyomonkövetését, ennek érdekében vizsgálja felül a ˇ költségvetési tervezési és beszámolási rendjét, ˇ számviteli rendjét, különös tekintettel a szervezet egészére vonatkozó beszámolási rendre. 4) Teremtse meg a belső ellenőrzés megfelelő személyi feltételeit. II. Részletes megállapítások A) Az alapfeladatok, a szervezet és a működési feltételek összhangjának értékelése 1. A MVK feladataiban bekövetkezett változások A MVK a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalomhoz csatlakozó, a Nemzetközi Vöröskereszt alapelvei és elismerési feltételei szerint működő humanitárius társadalmi szervezet, s mint ilyen, a Magyar Köztársaságban egyetlen. Szervezetének és működésének szabályait a kongresszus által jóváhagyott Alapszabálya határozza meg. Törvényben elismert alapfeladatokat lát el, amelyek részint ún. klasszikus vöröskeresztes feladatok (háború esetén az áldozatok mentése, hadifogoly nyilvántartás; rászorultak segélyezése; békében: működteti a keresőszolgálatot, segíti a menekülteket; szervezi az önkéntes véradást, részt vesz az egészségnevelésben); részint e feladatokon túlmutatóak (átmeneti szállások megteremtésével, fenntartásával, egyéb módokon közreműködik a menekültek megsegítésében, házigondozó szolgálatot alakít ki; elsősegélynyújtást oktat; végzi a szociális segítségnyújtást az Alapszabályában meghatározott módokon). Az alapfeladatok teljesítéséhez költségvetési támogatásban részesül; hatósági jogkörrel nem rendelkezik; mentes az adó- és illeték fizetése alól, a vámjogszabályban meghatározott vámmentesség (vámkedvezmény) illeti meg. A MVK a vizsgált időszak elején tartotta VIII. Kongresszusát, amelyen új Alapszabályt fogadtak el, egyben 4 évre meghatározták fő feladataikat. Szervezettségüket a csökkenő tendencia jellemezte.

8 1991-ben helyi szervezetben taggal és önkéntessel dolgoztak, 1992-ben a helyi szervezetek száma 8.524, a taglétszám , az önkéntesek száma volt re a helyi szervezet száma tovább csökkent, már csak 7.066, a taglétszám nem érte el a félmilliót ( ), az önkéntesek száma volt. Szembeötlő a helyi szervezetek csökkenése, stagnál a lakóterületi helyi szervezetek száma (3.000 körüli), a taglétszám helyi szervezetek szerinti megoszlásában ugyanez a tendencia figyelhető meg. Az ok a vöröskeresztes munka fő bázisát képező állami üzemek, vállalatok felszámolása, átszervezése. A vöröskeresztes munka fő tevékenységi területei között: ˇ szociális munka, melyen belül előtérbe került az ún. válságkezelés (szociális étkeztetés, népkonyhák, nappali melegedők, átmeneti otthonok, éjjeli menedékhelyek, rászorulók segélyezése); ˇ egészségvédelem (Mozgalom az Egészséges Falvakért saját program, továbbá az Egészséges Városokért, Iskolákért mozgalomban, CINDI programban való részvétel; dohányzás-, drog-ellenes egészségnevelő munka); ˇ elsősegélynyújtás (kiemelten a gépjárművezetők képzése és vizsgáztatása), katasztrófa elhárítás; ˇ ifjúsági munka keretében iskoláktól független ifjúsági klubok szervezése; ˇ nemzetközi kapcsolatok. A MVK feladataiban a jogelőd, az MV Egylet intézeteinek 1949-ben történt államosítását követően előtérbe kerültek az intézeti háttér nélküli, ún. mozgalmi feladatok. Ezt megerősítette az évi 25. tvr. A túlduzzasztott és túlbürokratizált tömegszervezetben a tényleges szakmai munka az ún. munkabizottságokban folyt. Az I. Kongresszustól az 1970-es évekig a szakmai munkában jelentős irányváltások nem emelhetők ki. A vizsgált időszak elejére a MVK-nál új feladatok jelentek meg, így pl. a menekültellátás; a szociális segélyezés és gondozás (pl. hajléktalanok segítése stb.). Ezeket az 1992-ben megtartott VIII. Kongresszuson elfogadott Alapszabály is rögzítette. A feladatstruktúrában a MVK-ról szóló évi XL. tv. előremutató változást hozott azzal, hogy az akkorra kialakult feladatokat konkrétan, alapfeladatként deklarálta. A szociális segítségnyújtást viszont nem határolta be, az Alapszabályra bízta a konkretizálást. A törvényhozáskori Alapszabályt figyelembe véve ezen a területen az adománygyűjtés, elosztás, szociális árusítás, alapítványok kezdeményezése, vállalkozások, akciók szervezése egyaránt megengedett. Ugyanakkor a törvényi szabályozás nem tér ki arra, hogy az alapfeladatok közül melyek sorolhatók a kötelező állami feladatellátás körébe.

9 A törvény külön jogszabályra bízza az alapfeladatok teljesítéséhez a költségvetési támogatás feltételeinek meghatározását, ez a külön jogszabály új jogszabályként ilyen tartalommal nem született meg, ehelyett a mindenkori tárgyévi költségvetési törvényben került meghatározásra egy konkrét támogatási összeg, feltételek hozzárendelése nélkül. (A külön jogszabályi feltételeknek a tárgyévi költségvetési törvény is megfelelne, ha a támogatási összeghez hozzárendelné a feltételeket.) A MVK feladataiban a vizsgált időszak kezdetére jól körülhatárolható formában megjelentek és az évi XL. törvénnyel alapfeladatként rögzültek a klasszikus vöröskeresztes feladatokon (a rászorultak segítése háború; katasztrófa esetén, keresőszolgálat működtetése, véradásszervezés) túlmutató, a szociális ellátás keretébe tartozó intézményes ellátások (átmeneti szállások, anyaotthonok, nappali melegedők stb.). Tendenciaként - a társadalmi és gazdasági változások irányát figyelembe véve - megfigyelhető az ún. szegénypolitikai ellátások iránti igény folyamatos növekedése, amely az erre érzékeny MVK-nél állandó feladatbővülést indukálhatna. Ehhez azonban megfelelő anyagi háttérrel a MVK nem rendelkezik, ezért szükséges egyértelműen meghatározni az alapfeladatok körében az állami feladatellátásban való közreműködést, valamint ezek finanszírozásának lehetőségeit és feltételeit. Ebből a szempontból feltétlenül figyelembe veendők: ˇ főként a Szociális igazgatásról szóló évi III. tv. nyomán kibontakozó folyamatok: így a MVK és a helyi önkormányzatok külön megállapodásban rögzítették, hogy az állami szociális feladatellátásból a törvényben meghatározott szociális normatíváért mely feladatokat vett át a MVK (5 átmeneti szálló, 5 éjjeli menedékhely, 2+1 anyaoltalmazó ház, 8 nappali melegedő, 11 népkonyha); ˇ vagy igényként az önkéntes véradómozgalom szervezésének rendszerszerű elismertetése, amely különösen aktuális az Országos Vérellátó Központ virtuális létrehozásával (48/1995. (XII.29.) NM rendelet); ˇ vagy az otthonápolás rendszerszerű bevezetéséhez közeledve a vöröskeresztes ápolók ebben való részvételének megfelelő biztosítása (képzés, ápolók bevétele az otthon ápolást végző csapatba); 2. A MVK nemzetközi kapcsolatai, az ebből eredő kötelezettségek A MVK annak a humanitárius világmozgalomnak a része, amely magában foglalja a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságokat, vagyis az összes nemzeti társaságot, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát és a Vöröskereszt és Vörös Félhold

10 Társaságok Nemzetközi Szövetségét (a továbbiakban: Nemzetközi Szövetség). A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága független státuszú humanitárius szervezet, tagjait kooptálással toborozza a svájci állampolgárok közül. Külön Alapszabálya van, őrködik a Mozgalom alapelveinek fenntartása és terjesztése felett. Ez a bizottság ismeri el az újonnan alakított vagy átalakított nemzeti társaságokat és ellátja a Genfi Egyezményekben elismert feladatokat (e körben biztosítja a Központi Keresőszolgálat működését is); szoros kapcsolatot tart fenn az egyes nemzeti társaságokkal, főleg fegyveres konfliktusok esetén (pl.: segélykoordináció). A Nemzetközi Szövetség saját Alapszabállyal, önálló jogi személyiséggel, egyesületként működik. Általános célkitűzése, hogy ösztönözze, előmozdítsa, megkönnyítse és fejlessze a nemzeti társaságok humanitárius tevékenységét, annak érdekében, hogy megelőzze és enyhítse az emberi szenvedést, hozzájáruljon a béke fenntartásához és előrehaladásához a világban. Állandó összekötő és koordinációs tevékenységet lát el a nemzeti társaságok között. A Nemzetközi Bizottság és a Nemzetközi Szövetség között az együttműködést külön megállapodások rögzítik. Ahhoz, hogy egy nemzeti társaság ilyen minőségben létrejöhessen, a Nemzetközi Bizottság elismerése szükséges. Az elismerési feltételeket a Nemzetközi Vöröskereszt és a Vörös Félhold Mozgalom Alapszabálya határozza meg. E feltételek között szerepel, hogy a nemzeti társaság olyan független állam területén jöjjön létre, ahol a Genfi Egyezmény érvényben van; az adott államban az egyetlen ilyen jellegű szervezet legyen; az állam törvényes kormánya kellőképpen ismerje el; önálló státusza legyen, használja a mozgalom nevét és jelvényét; olyan szervezettel rendelkezzen, amely lehetővé teszi az Alapszabályában meghatározott feladatok elvégzését; tevékenysége az állam egész területére terjedjen ki, csatlakozzék a Nemzetközi Szövetség Alapszabályához; tartsa tiszteletben a mozgalom alapelveit és a nemzetközi humanitárius jog vezérelje a tevékenységét. A felvétel feltételeit a Nemzetközi Szövetség Eljárási Szabályzata határozza meg. A szervezet elnökéhez benyújtott kérelmekhez csatolni kell: a kérelmező társaság alapszabályát, a saját kormány hivatalos elismeréséről a megfelelő dokumentumot, írásos nyilatkozatot arról, hogy a Nemzetközi Szövetség alapszabályát, döntéseit betartja, kötelezi magát, hogy pénzügyi hozzájárulást (éves tagdíjat) fizet. A VK nemzeti társaságaival igen kiterjedt kétoldalú kapcsolatokat tart a MVK (1992-ben 129, ben 151 és 1995-ben 155 szervezettel). Kiemelkedő jelentőségű a francia és a német kapcsolat, a "Visegrádi Négyek" tagországainak vöröskeresztes szervezeteivel folytatott rendszeres konzultációk. A magyar vöröskeresztes munka elismerését jelentette, hogy 1993-ban a Nemzetközi Szövetség ún. székhelyegyezményt írt alá a Magyar Köztársaság Kormányával (a 106/1993. (VII.20.) Kormányrendelettel hirdették ki), azzal a céllal, hogy az iroda innen hangolja össze a Közép- és Kelet Európa államaiban végzendő humanitárius segítségnyújtást. A MVK kapcsolata az

11 irodával koordinatív, szakmai jellegű. A nemzetközi együttműködés keretében a MVK-nél a következő szakmai feladatok jelentek meg: A kormánysegélyek lebonyolítása, amelyhez a Külügyminisztérium (KÜM) külön segélyalapból biztosított - elszámolási kötelezettséggel - forrásokat: ben 17,2 M Ft, 1993-ban 18,5 M Ft, 1994-ben 2,0 M Ft, 1995-ben 11,9 M Ft összegben. A menekültek segítése és a keresőszolgálat működtetése keretében menekültek segítésére - készpénz, egyéb adomány menekülttáborok fenntartásához, illetve más szervezeteknek nyújtott támogatás formájában ben közel 200 M Ft-ot, ban közel 80 M Ft-ot, 1994-ben 100 M Ft-ot, 1995-ben közel 70 M Ft-ot fordítottak. A nemzeti társasági tagi minőségében a MVK tagdíjat fizet a Nemzetközi Szövetségnek. Ennek összege ban közel azonos volt, , illetve CHF, 1994-ben CHF-re, 1995-ben CHF-re emelkedett. (A Nemzetközi Szövetség tagdíjbevételének egyébként csak 0,35-0,38%-át tette ki a MVK tagdíja ban a tagdíj összesen CHF.) A MVK szokásjogi alapon, önként hozzájárul (kötelező előírás erre nincs) a Nemzetközi Bizottság működéséhez. Erre a vizsgált időszakban 2 esetben került sor: 1992-ben 5 E CHF, 1993-ban 10 E CHF összeggel. A tagdíj fedezetéül a MKV költségvetésében tervezetten az állami támogatás központosított része szolgált. 3. A Magyar Vöröskereszt szervezetében bekövetkezett változások A Magyar Vöröskeresztről szóló évi 25. tvr. az MVK szervezetének meghatározását az Alapszabályra bízta. Az első Alapszabályt az 1959-ben tartott I. Kongresszus fogadta el. Az I. Kongresszustól az 1973-ban tartott IV. Kongresszusig a mozgalmi jelleg dominált, megjelentek a választott testületek (Országos Vezetőség, Számvizsgáló Bizottság megyei (fővárosi), járási, városi vezetőségek). Az 1976-ban elfogadott új Alapszabályban, a döntéshozó és végrehajtó szervek szétválasztásának alapján megjelentek mind közigazgatási, mind munkahelyi szinten az ún. VB-k. (1. sz. ábra) Szervezeti oldalról az évi XL. törvény a MVK-re - az Alapszabály megalkotásán túl - az egyesülésről szóló évi II. törvény társadalmi szervezetekre vonatkozó előírásainak alkalmazását írja elő. E tekintetben az I. 1-jével hatályba léptetett SZMSZ döntő fontosságú volt, mivel pontosan körülhatárolta a szakmai, valamint a funkcionális tevékenységet végző szervezeti egységek feladatait és a vezetők felelősségét az OT-ra vonatkozóan. Megjegyezzük, hogy kiemelkedő részletezettségű a főtitkári

12 felelősség és feladatkör. A megyei szervezetek pedig lehetőséget kaptak a saját területükre vonatkozó kiegészítő szabályozásra. (Az SZMSZ-hez kiegészítést készítettek: A MVK Budapesti, valamint a Vas-, BAZ-, Békés-, Komárom- Esztergom, Baranya-, Zala-, Győr-Moson-Sopron-, Nógrád-, Veszprém-, Bács-Kiskun-, Pest-, Jász- Nagykun-Szolnok-, Szabolcs-Szatmár-Bereg-, Heves megyei szervezetei.) 1995-ben az OT-n belüli szervezetet is módosították, az igazgatóságok helyett osztálytagozódást vezettek be (2. és 3. sz. ábra) Összegezve: a vizsgált időszak végére kialakult szervezet, különösen az OT-é, alkalmas az alapfeladatok ellátására, tagoltsága, a szakmai feladatok elhatárolása megfelelő. 4. A szervezet szabályozottsága és működési rendje, különös tekintettel a gazdálkodásra A MVK 1992-ben tartott VIII. Kongresszusa új Alapszabályt fogadott el, amely szabályozási tárgykörét tekintve megfelel a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaság nemzeti társaságai számára ajánlott mintaként kiadott alapszabályi követelményeknek. Összehasonlítva a MVK Alapszabályát a holland, a német, az osztrák VK Alapszabályával, két alapvető különbség állapítható meg: ˇ A hivatkozott alapszabályok lényegesen részletesebbek, ennek oka az is, hogy a nagyobb taglétszámuknak megfelelően tagoltabb szervezettel rendelkeznek. ˇ A gazdálkodást érintő előírások sokkal részletesebbek, mint a MVK Alapszabályában. A holland VK Alapszabálya például azt is meghatározza, hogy a helyi szervezetek a tagdíjbevételük hány %-át fizetik be kötelezően a központi szervezetnek. Az Alapszabályhoz 1992-ben - egyes rendelkezések értelmezésére - ún. Eljárási Szabályzat lépett életbe. Ezeken túlmenően is a vizsgált időszak alatt a MVK szervezetét, működését, gazdálkodását illetően a szabályozottság igen jelentősen javult. A gazdálkodási jogosítványokat elhatároló SZMSZ mellett van Kollektív Szerződésük, Tűz- és Munkavédelmi Szabályzatuk és vannak a gazdálkodás egyes részterületeit lefedő szabályzataik (bérgazdálkodási az OT-re 1993-tól, adománykezelési 1994-től, ennek egy kiegészítése a külföldről származó adományokra, a közérdekű kötelezettségvállalások elfogadásáról 1993-tól, a belső ellenőrzésről 1995-től, a beruházásokról 1995-től stb., sőt külön meghatározásra

13 került a tervezési, beszámolási, adat- és információszolgáltatási tevékenység ütemezése is november 28-tól). A megyei szervezetek többsége is élt a kiegészítő szabályozás lehetőségével, két típusba sorolhatóan: ˇ átfogó gazdálkodási szabályozással, pl. a Szabolcs- Szatmár-Bereg-, a Nógrád-, a Vas-, a Heves-, a BAZ megyei szervezet; ˇ egyes gazdasági részterületek, elemek szabályozásával, így pl. a pénzkezelés, a gépkocsihasználat, a leltározás, az eszköznyilvántartás, az adományok kezelése rendjéről (Csongrád-, Békés-, Komárom-Esztergom-, Zala-, Pest-, Tolna-, Jász- Nagykun-Szolnok megyei szervezet). Nem élt a kiegészítő gazdálkodási szabályozás lehetőségével: a Fejér-, a Hajdú-Bihar-, a Somogy- és a Bács-Kiskun megyei szervezet. Az egyes gazdálkodási részterületekre vonatkozó szabályzatok minősége eltérő, így pl. a Beruházási Ügyrend fogalom-gyűjtemény, túl általános, részleteiben nem jól körülhatárolt, vagy pl. az Adománykezelési Szabályzat azzal, hogy a készletezést és annak felügyeletét az OT-on belül az adománykezelést egyébként ellátó Szociális Osztálytól a gazdasági részleghez teszi, megbontja a folyamat áttekinthetőségét, megnehezítve az ellenőrzést. Vannak azonban a szabályozásban jelentős hiányosságok is, így pl. külön szabályozást igényelne az egész MVK-re az ún. szociális árusítások, illetve a vállalkozói tevékenység, az alapítványokban, gazdasági társaságokban való részvétel kérdésköre. Nem készült el a megyei szervezetek számára iránymutató átfogó keretszabályozás a gazdálkodás területén (SZMSZ 30. (5)). A megyei szervezetek önálló gazdálkodása az 1992-ben elfogadott Alapszabályban meghatározott származtatott jogi személyiségükből ered. Az I. 1-jétől hatályos SZMSZ 4. -ában rögzíti az egész MVK-ra az önálló jogi személyiséget, összhangban az évi XL. törvénnyel, továbbá a gazdálkodási jogosítványokat tekintve az OT-nak, valamint a megyei szervezeteknek önálló tervkészítési, gazdálkodási, beszámolási kötelezettséget ír elő, amely felett az OT szakmai és gazdálkodási felügyeletet lát el. Megjegyezzük, hogy az 1996-ban tartott IX. Kongresszuson elfogadott Alapszabály-módosítás ezt erősíti, kimondja a megyei szervezetek önálló jogi személyiségét. A helyi szervezetek gazdálkodási önállóságának kérdése is felmerült 1992-ben, de nem éltek vele. Az Eljárási Szabályzat adott lehetőséget a helyi (városi, területi, körzeti) szervezetek számára is külön feltételek teljesítése esetén (pályázni kell az OV-hoz, a pályázatban be kell mutatni, hogy tartósan, legalább 2

14 évig önállóan tud gazdálkodni; az engedélyt az OV adja) származtatott jogi személyként való működésre. Ugyanakkor sem az Alapszabály, sem a SZMSZ nem rögzítette a választott tisztségviselők, illetve a fizetett alkalmazottak munkakapcsolatát biztosító szervezeti és működési formákat. Az OT-on belül a főtitkári irányítású apparátus működését tekintve túlbürokratizált volt. Még augusztusáig is szinte minden héten felváltva, de majdnem teljesen ugyanazon osztályvezetők részvételével vezetői, illetve programegyeztető értekezleteket tartottak, ezt később mérsékelték 2 hetenkénti vezetői értekezlet tartására közepéig működött egy ún. instruktori rendszer: régiónként járt rendszeresen konzultálni 1-1 vezetőségi tag. A rendszert megszüntették, mert belátták, hogy nem volt képes a megfelelő szakmai segítség nyújtására. A SZMSZ alapján az OT-on mind az ügyrendek, mind a munkaköri leírások elkészültek. A működésben azonban jelentős hiányosságok voltak tapasztalhatók, így pl.: az nyarán bekövetkezett fontos vezetőváltásoknál (főtitkári, gazdasági vezetői munkakör) a szabályszerű, jegyzőkönyvben rögzített átadás-átvétel - nem feltétlenül a jelenlegi vezetés hibájából - nem történt meg. A főtitkári munkakört illetően a képviseleti jogosultság személyi változásának bírósági bejegyzését téves alaphelyzetből kiindulva nem sikerült elintézni; így a vizsgálatunk idején főtitkári munkakört ellátó személy a szervezetet nyilvántartó Fővárosi Bíróságnál bejegyzett képviseleti jogosultsággal nem rendelkezett. Az Alapszabály szerint a képviseleti jog az elnököt és a főtitkárt illeti meg, a főtitkári tisztségre a pályázatot az OV június 25-én írta ki. Ennek lezárásáig a főtitkári munkakört ellátó személy képviseleti jogosultsága november 20-i elnöki megbízáson alapul, amely az SZMSZ-ből és az Eljárási Szabályzatból eredeztethető. Jogi szempontból ez az ügyek viteléhez elégséges. B) A költségvetési támogatással való gazdálkodás A MKV-ről szóló évi XL. törvény 3. -a szerint a szervezet a törvényben felsorolt alapfeladatai teljesítéséhez költségvetési támogatásban részesül külön jogszabályban meghatározottak szerint. A törvény nem zárja ki, hogy a támogatás az alaptevékenységek mellett működési kiadások finanszírozására is fordítható. A támogatás éves összegét megállapító költségvetési törvények sem kötötték konkrét feladatokhoz, illetve célokhoz a felhasználást. A támogatásnak ez a módja - ahogy azt a 2. sz. függelékben is bemutatjuk - nemzetközi viszonylatban nem megszokott.

15 Mindezek következtében a költségvetési támogatás - bár évről-évre csökkenő arányban - elsősorban a szervezet növekvő működési kiadásainak fedezetét szolgálta. A támogatás célirányos, eredményes felhasználása - amely a közpénzekkel való gazdálkodás lényeges követelménye - ugyanakkor nem követhető nyomon. 1. A MVK bevételeinek alakulása A szervezet összes bevétele a vizsgált időszakban folyamatosan emelkedett. Az évi bevétel az évit 52,5%-kal haladta meg. A MVK összes bevételének 60-79%-át a megyei szervezetek, 21-40%-át az OT realizálta. A folyamatos bevételnövekedés csak a megyei szervezeteket jellemezte, az OT bevételei jelentős mértékben ingadoztak. A megyei szervezetek forrásmegtartó és -bővítő tevékenysége tehát általában eredményesebb volt, mint az OT-é. A bevételek jogcímük szerint az alaptevékenységi feladatok bevételeiből, pályázati, egyéb támogatásokból, jogi és magánszemélyek befizetéseiből, a központi költségvetési támogatásból, tagdíjbevételből, az ún. KÜM segélyekből, az egyéb bevételekből és a vállalkozási tevékenység bevételéből származtak. Az összbevétel struktúrájában - bár kisebb arányeltolódások megfigyelhetők - számottevő változások nem mutatkoztak. A MVK működését és az alapfeladatok ellátását 65-78%-ban az alaptevékenységi bevételek és a költségvetési támogatás biztosította. Legdinamikusabban a vállalkozási tevékenység bevételei növekedtek (az évi bevétel 290%-kal haladta meg az évit), jelentős, de nem meghatározó forrással egészítve ki a bevételeket. A legjelentősebb részarányt az alaptevékenységek bevételei képezték, a négy év átlagában e forrásból származott az összes bevétel 38,4%-a. Ezen belül kiemelkedett a szociális tevékenység részaránya (38-62%). Az arányt azonban rendkívül erősen torzította, hogy a megyei szervezetek egy része az ún. szociális célú árusítás bevételeit is itt vette számba. Előfordult, hogy a megyei szervezet minősítése szerinti szociális célú árusítás keretében csaknem 100 M Ft értékű éves forgalmat realizáltak, amelyet a szociális tevékenység bevételei között mutattak ki évben a Fejér Megyei Szervezet 108,9 M Ft alaptevékenységi bevételt ért el, amelyből 97,7 M Ft három nyílt árusítású bolt forgalmából származott. (Ez a MVK összes szociális tevékenységi bevételének 46,2%- a volt.) Az üzletek három városban szociális helyzettől függetlenül igénybe vehető módon alapvető élelmiszereket és vegyi árukat értékesítettek a kiskereskedelmi árnál alacsonyabb - ÁFA nélküli - árakon. Az üzletek működtetési módja (nyílt árusítás) miatt az sem szociális célú árusításnak, sem szociális tevékenységnek nem minősíthető, s így nem felel meg az Alapszabályában rögzített céloknak sem. A megyei szervezet ténylegesen adóköteles vállalkozási -

16 kiskereskedelmi - tevékenységet folytatott. Más megyei szervezetnél is találkoztunk nyílt árusítást folytató boltok üzemeltetésével és bevételeik alaptevékenységi bevételként történő számbavételével (pl évben a Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezet). Jelentős alaptevékenységi bevételi forrás volt évtől az elsősegélynyújtás képzési tevékenység (1993. évben 127 M Ft, évben 144,6 M Ft volt a bevétel) évtől vált ugyanis a MVK feladatává a gépjárművezetéshez előírt elsősegélynyújtó tanfolyamokhoz kötött díjköteles vizsgáztatás. A véradásszervezés bevételei hullámzóak voltak (1993. évben 15,3 M Ft, évben 26,3 M Ft, évben 16,8 M Ft) annak ellenére, hogy a MVK vezetői többször fordultak az érintett szervezetekhez - a Népjóléti Minisztériumhoz (NM), az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz (OEP) - a MVK véradásszervezési tevékenységének elismerése és támogatása ügyében. Az alaptevékenységi bevételek mellett másik fő bevételi forrás a központi költségvetési támogatás volt, amelynek összege évig változatlan maradt, így az összes bevételen belüli részaránya 35%-ról 26%-ra csökkent. A vizsgált időszakban a központi költségvetési támogatáson felül az államháztartási és a civil szféra változó intenzitással támogatta a MVK tevékenységét. A legjelentősebb támogatóik a költségvetési szervek voltak, években mintegy M Ft-tal segítve a szervezet tevékenységét. A jogi személyek hozzájárulása évente M Ft-ot tett ki, s mérsékelten emelkedett a magánszemélyeké is (1994. évben 17 M Ft, évben 19 M Ft). Az önkormányzatok által nyújtott támogatás bár csaknem négyszeresére emelkedett, szerény mértékű volt évtől dinamikusan növekedett a vállalkozási tevékenységből származó bevétel (1994. évben az összes bevétel 8,7%-a, évben 13,2%-a származott e forrásból), amelynek keretében alapvetően kereskedelmi tevékenységet folytattak a megyei szervezetek évben 7, évben már 17 megyei szervezet számolt el vállalkozási tevékenységből származó bevételt. Nem jelentett számottevő forrást a tagdíj bevétel, amelynek összege év végéig folyamatosan csökkent (1992. évben 10,2 M Ft, évben 6,7 M Ft), évben a tagdíjemelés következményeként meghaladta a 11 M Ft-ot. 1.1 Az OT bevételeinek alakulása Az OT bevételei a vizsgált időszakban nagymértékben ingadoztak, a legmagasabb összeget évben érték el (341,4 M Ft), ezt követően jelentős visszaesés mutatkozott. (Az évi összes bevétel - 236,1 M Ft - az évinek 78,2%-a, az évinek mindössze 69,2%-a volt.)

17 Az egyes években figyelemre méltó arányeltolódások mutatkoztak a bevételek összetételében is. A bevételek nagyságrendjének és az egyes bevételi jogcímek arányainak változásai arra utalnak, hogy a központi költségvetési támogatáson kívüli bevételek realizálása bizonytalan, esetleges volt. A év kivételével a legjelentősebb bevételi forrást a központi költségvetési támogatás jelentette, részaránya évben megközelítette a 49%-ot. Ez azonban az alaptevékenységi bevételek nagymértékű csökkenésének tudható be. (Az évi alaptevékenységi bevétel nem érte el az évi szintet sem.) Az alaptevékenységi bevételek struktúrája is jelentősen ingadozott években kiemelkedő volt a szociális tevékenység és a menekültügyi tevékenység bevétele, évben a szociális tevékenység bevétele minimális szintre esett vissza (2,5 M Ft), a menekültügyi tevékenység azonban megtartotta kiemelkedő részarányát. Az egyéb bevételeken belül a kamatbevétel - az OT pénzeszközállományának nagymértékű csökkenése miatt - az évi 23,3 M Ft-ról évre 3 M Ft-ra esett vissza. 2. A központi költségvetési támogatás igénylésének megalapozottsága, az elosztás módja és elvei A vizsgált időszak elején hatályban lévő évi 25. tvr. kimondta a MVK-et illetően az állami intézmények, vállalatok támogatási kötelezettségét, ezen túl az állami támogatás kereteinek minisztertanácsi jóváhagyását. Lényegében erre hivatkozással az 5/1991. (II.9.) OGY határozat egyértelművé tette, hogy a MVK-et a társadalmi szervezetek támogatására szolgáló kereten kívüli forrásból kell támogatni, egyben ennek megoldására felkérte a Kormányt. Ennek alapján - a vizsgált időszak egészére jellemzően - a tárgyévi költségvetési törvényben az OGY fejezetben került meghatározásra az állami támogatás összege, amely ben 260 M Ft/év, 1995-ben 300 M Ft volt. A MVK az éves költségvetés tervezése keretében a Pénzügyminisztériumhoz (PM) nyújtotta be a költségvetési támogatás iránti igényét. Az éves költségvetési tervezéshez szükséges dokumentációt csak 1992-re és 1993-ra vonatkozóan tudták az ellenőrzés rendelkezésére bocsátani. E dokumentumok alapján az éves állami támogatásra vonatkozó igények alátámasztása nem volt megfelelő. A szakmai érvanyag az általánosság szintjén mozgott, az igényeket számításokkal nem alapozták meg. A központi költségvetési támogatás szervezeten belüli elosztására, a felhasználás jogcímeinek meghatározására az éves költségvetési javaslatok megtárgyalása és jóváhagyása keretében került sor. Az Alapszabály 22. cikkelye alapján a szervezet éves költségvetésének, s így az annak részét képező költségvetési támogatás felosztásának jóváhagyása is az Országos Vezetőség (OV) feladata és hatásköre volt. Egyes években a támogatás felosztására vonatkozó javaslat kidolgozására ad hoc bizottság alakult (pl

18 évben). Előfordult, hogy e bizottságnak nem állt rendelkezésére a MVK gazdálkodásának alakulásáról megfelelő áttekintést nyújtó adatbázis. Kifogásolható, hogy a támogatás felosztására vonatkozó javaslatok egyetlen esetben sem tartalmazták az előző év tényadatait. E hiányosságok miatt a támogatás felosztása nem volt kellően megalapozott. A vizsgált években a költségvetési támogatás elosztásáról eltérő mélységű, részletezett-ségű döntések születtek , években a költségvetési támogatás felhasználását részletesen, 1994., években csak a főbb felhasználási arányok rögzítésével hagyták jóvá. A költségvetési támogatást egyrészt az OT és a megyei szervezetek használták fel, másrészt fedezetét képezte a "központosított tevékenységek" (nemzetközi kötelezettségek, kapcsolattartás, sajtó, propaganda, nemzetközi segélyalap, beruházások, felújítások) kiadásainak is, amelyeket az OT kezelt évben a MVK VIII. kongresszusának előkészítésére is e forrásból különítettek el 5,2 M Ftot években a támogatásból az OT 25-32%-ban, a megyei szervezetek 57-61%-ban részesedtek, a fennmaradt összeget (29 M Ft - 47 M Ft) a központosított tevékenységek kiadásaira tervezték felhasználni évben a korábbi arányoktól lényegesen eltértek. Az ezévi felosztás ugyanis a megyei szervezetek 70%- os, az OT 30%-os felhasználásával számolt, míg a központosított tevékenységek kiadásaira már nem maradt költségvetési forrás, így azok finanszírozása bizonytalanná vált. Az OV döntése értelmében évben az állami támogatás az OT esetében működési kiadások (személyi és dologi jellegű költségek), valamint az OT szervezeti egységeiként működő szolgálatok szakfeladataihoz kapcsolódó kiadások fedezetéül szolgált évtől a felhasználási célok között már csak a működési kiadások finanszírozása jelent meg évben az OT számára jóváhagyott 65,2 M Ft támogatásból 5,3 M Ft-ot (8%-ot) különítettek el az alaptevékenységi feladatok ellátására. Az állami támogatás felosztására vonatkozó döntésekből évtől nem állapítható meg, hogy a támogatás az OT tervezett működési kiadásait milyen mértékben fedezte. Az évi tervben az OT működési költségeinek (89,2 M Ft) 73%-át (a bérköltséget és részben a dologi kiadásokat is) fedezte a költségvetési támogatás évben ez az arány 75%-os volt.

19 A MVK megyei szervezetei számára a költségvetési támogatást alapvetően a működési kiadások finanszírozására nyújtották. E forrás a tényleges kiadásokat azonban csak részben fedezte. Emellett pályázat útján programokra is biztosítottak támogatást, az így leosztásra került összegek azonban az összes megyei támogatáshoz viszonyítva nem voltak jelentősek évben a pályázat alapján elosztott támogatás az összes megyei támogatás 7%-át tette ki évben 10,6 M Ft-ot osztottak el belső pályázat alapján évben az OT likviditási gondjai miatt a pályázaton elnyert 9,7 M Ft támogatásból csak mintegy 0,5 M Ft-ot utaltak le a megyei szervezeteknek. A MVK állami támogatása fedezte a megyei titkárok bérköltségét is. Az egyes megyei szervezetek költségvetési támogatását években alapvetően a megye lakosságszámát figyelembe véve állapították meg (12 Ft/fő normatívával számolva). A megyei szervezetek tényleges működési költségeinek alakulását és az ennek fedezetére felhasználható bevételek nagyságát, egymáshoz való viszonyát nem elemezték évben a megyei szervezetek támogatásának új rendszerét dolgozták ki. A már ismertetett arányváltozás mellett (megyék részesedése 70%) változott az elosztás szempontrendszere is. A lakosságszám szerinti fejkvótát 18 Ft/főre emelték, az összes megyei támogatás 88%-át osztották el ily módon. A lakosságszám mellett ugyanakkor figyelembe vették a munkanélküliek és a nyugdíjasok létszámát is. A megyei szervezeteknek leosztott és átutalt költségvetési támogatás összege a vizsgált időszakban folyamatosan emelkedett annak ellenére, hogy a MVK költségvetési támogatása évig nem változott. 3. A MVK kiadásainak alakulása A vizsgált időszakban a szervezet összes kiadása emelkedő tendenciát tükrözött, így az évi kiadás (1.157,3 M Ft) közel 72%-kal haladta meg az évit (673,7 M Ft). Ezen belül kiemelkedő volt az évi - mintegy 38%-os - kiadásnövekedés. A kiadások szerkezetének alakulását az alaptevékenységekre fordított kiadások folyamatos csökkenése jellemezte, miközben mind abszolút összegükben, mind arányukban növekedtek a szervezet működtetésének kiadásai. A megyei szervezeteknél és az OT-nál összehasonlítva az alaptevékenységi kiadások, működési kiadások arányát megállapítható, hogy az OT magasabb működési költséghányad mellett látta el tevékenységét, mint a megyei szervezetek. Ez az OT apparátus viszonylag nagy létszámának és az egy főre jutó magasabb működési költségeknek következménye, az utóbbi a takarékos gazdálkodás hiányára utal. Az OT-nál évben 1 főre átlagosan E Ft működési költség jutott, a megyei szervezeteknél ezzel

20 szemben átlagosan mindössze 437 E Ft. (A tényleges arány azonban az OT számára valamivel kedvezőbb, mivel a megyei szervezetek egy része a bérköltséget és annak közterheit részben nem a működési, hanem az alaptevékenységi kiadások között vette számba. Az OT esetében a teljes bérköltség és annak közterhei működési kiadásként szerepeltek.) Az alaptevékenységek kiadásain belül kiemelkedően magasak voltak a szociális tevékenység ráfordításai. Ezeket követően az elsősegélynyújtás képzésére, a véradásszervezésre és a menekültügyre fordított kiadások voltak a legjelentősebbek. A szociális tevékenység kiadásait nagymértékben növelte, s így e tevékenység szerepét felértékelte az ún. szociális célú árusítás kiadása, amelyet a megyei szervezetek egy része itt vett számba. Más megyei szervezetek e ráfordításokat a vállalkozási tevékenység kiadásaként mutatták ki, illetve egyes szervezeteknél változott a számbavétel módja a vizsgált időszakon belül is. A kiadások költségnemenkénti szerkezete a megyei szervezetek nyilvántartási hiányosságai miatt megbízhatóan nem értékelhető. Az azonban megállapítható, hogy átlagosan az összes kiadás mintegy 1/4-ét a bérköltség tette ki. A felhalmozási kiadások részaránya évben volt jelentős, ekkor elérte az összes kiadás 10%- át. A vállalkozási tevékenység kiadásai évtől ugrásszerűen növekedtek, az évi kiadásnak az évi négyszerese, az évi megközelítően kétszerese volt. 3.1 Az OT kiadásainak alakulása között az OT kiadásai folyamatosan nőttek (1994. évben már az infláció mértékénél alacsonyabb ütemben), 1995-ben az előző évihez képest 24,5%-kal csökkentek évben az OT összes kiadása 251,3 M Ft-ot, évben 375,7 M Ft-ot, évben 283,6 M Ft-ot tett ki évtől a kiadások jelentősen meghaladták a tárgyévi bevételeket. A vizsgált időszak egészében többet fordított az OT az alaptevékenységekre, évben pedig működésre is, mint a rendelkezésre álló tárgyévi forrás. Ezekben az években az OT a korábban képződött tartalékait élte fel évben 232,4 M Ft bevétel mellett 342,9 M Ft kiadást számoltak el években a tárgyévi bevétellel nem fedezett kiadás 34,3 M Ft-ot, illetve 47,5 M Ft-ot tett ki. A tárgyévi bevétellel nem fedezett kiadásnövekedés részben a rendelkezésre álló források és kötelezettségvállalások egyidejű vizsgálatának elmaradására (pl évi beruházások, évi sorsjegy kibocsátás), a nyilvántartások hiányosságaira, részben az OT költségvetése kidolgozásának hiányára vezethető vissza.

Holdfény Utcai Óvoda. Szervezeti és Működési Szabályzat

Holdfény Utcai Óvoda. Szervezeti és Működési Szabályzat Székhely: 2040 Budaörs, Holdfény u.31. OM azonosító: 201162 Szervezeti és Működési Szabályzat Hatályos: Határozatlan időre Készítette: Maksainé Gecse Erika óvodavezető Hatálybalépés időpontja: Kelt: 2008.

Részletesebben

TESZ VESZ ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

TESZ VESZ ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA TESZ VESZ ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA KÉSZÍTETTE: SZABÓ ENDERÉNÉ ÓVODAVEZETŐ 2005. 2 Tartalom I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 5. oldal II. AZ ALAPÍTÓ OKIRATBAN FOGLALTAK RÉSZLETEZÉSE II/1. Az alapító szerv

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 9822 Jelentés a Nemzetközi Pető András Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző

Részletesebben

382 Jelentés a Görög Országos Önkormányzat pénzügyigazdasági tevékenységének ellenőrzéséről

382 Jelentés a Görög Országos Önkormányzat pénzügyigazdasági tevékenységének ellenőrzéséről 382 Jelentés a Görög Országos Önkormányzat pénzügyigazdasági tevékenységének ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Részletes megállapítások 1. A feladatellátás szervezettsége, szabályozottsága 2. Az önkormányzat

Részletesebben

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/2) 1163 2011.

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/2) 1163 2011. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/2) 1163 2011. december Számvevői Iroda lktatószám: V-3019-14/2011. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító

Részletesebben

J/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről

J/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről J/19392 A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének országgyűlési beszámolója az ügyészség 2005. évi tevékenységéről 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az ügyészi szervezet 6 2. A büntetőjogi ügyészi tevékenység 8 A) A

Részletesebben

Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE

Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE Tartalomjegyzék 2010. évi költségvetés általános indoklása Budaörs Város Önkormányzat 2010. évi költségvetésének általános indokolása...1 oldal

Részletesebben

Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről

Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről Budapest, 2011. február Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott

Részletesebben

Hétszínvirág Baptista Óvoda

Hétszínvirág Baptista Óvoda Hétszínvirág Baptista Óvoda Seregélyes, Templom köz 1. Hétszínvirág Baptista Óvoda SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2014. Tartalom I. FEJEZET... 5 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 5 1.1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI

Részletesebben

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata. A Kapuvári Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata. A Kapuvári Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata A Kapuvári Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata 2005 1 Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések....1 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja...1 2.1. Az SZMSZ...1 2.2.

Részletesebben

JÁTÉKORSZÁG ÓVODA 2721 PILIS, RÁKÓCZI ÚT 42. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Legitimációs eljárás. Jóváhagyta. Ph.

JÁTÉKORSZÁG ÓVODA 2721 PILIS, RÁKÓCZI ÚT 42. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Legitimációs eljárás. Jóváhagyta. Ph. JÁTÉKORSZÁG ÓVODA 2721 PILIS, RÁKÓCZI ÚT 42. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT OM azonosító: 033032 Bársonyné Pálinkás Éva intézményvezető Legitimációs eljárás Elfogadta: Játékország Óvoda nevelőtestülete

Részletesebben

B e s z á m o l ó ja

B e s z á m o l ó ja M Ü B S E Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesülete a Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesülete Elnökségének 2014. évi B e s z á m o l ó ja és üzleti terv jelentése Tisztelt Küldöttgyűlés! A

Részletesebben

I. Bevezetés. II. Közbiztonsági helyzet értékelése

I. Bevezetés. II. Közbiztonsági helyzet értékelése I. Bevezetés A Várpalotai Rendőrkapitányság az Országos Rendőr-főkapitányság és a Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság célkitűzéseinek, útmutatásainak, továbbá a saját munkatervében meghatározottaknak megfelelően

Részletesebben

2011. évi LXXV. törvény. a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről

2011. évi LXXV. törvény. a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről 2011. évi LXXV. törvény a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről Az Országgyűlés a korábbi időszak devizakölcsönzése következtében kialakult

Részletesebben

BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK BESZÁMOLÓJA

BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK BESZÁMOLÓJA Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK BESZÁMOLÓJA a 12/2010. (V.03.) ÖKT számú rendelettel elfogadott a 2009 évi költségvetés végrehajtásáról Előterjesztő: Wittinghoff Tamás polgármester Tartalomjegyzék

Részletesebben

BORONKAY GYÖRGY MŰSZAKI KÖZÉPISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2600 Vác, Németh László u. 4-6. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

BORONKAY GYÖRGY MŰSZAKI KÖZÉPISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2600 Vác, Németh László u. 4-6. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT BORONKAY GYÖRGY MŰSZAKI KÖZÉPISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2600 Vác, Németh László u. 4-6. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT V Á C 2012 -2- A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv., az 1996. évi LXII.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Javaslat települési és kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepciók jóváhagyására

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Népjóléti Iroda

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Népjóléti Iroda Ikt. szám: 23469/2012. Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Népjóléti Iroda Tájékoztató Megyei Jogú Város Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2011. évi ellátásáról Tisztelt Közgyűlés!

Részletesebben

Tartalomjegyzék. 2./Húsipari- húseldolgozó vállalkozások akcióellenőrzése 10

Tartalomjegyzék. 2./Húsipari- húseldolgozó vállalkozások akcióellenőrzése 10 Hírlevél 2011/4. Tartalomjegyzék 1./Összefoglaló a bankok, illetve a bankok személy- és vagyonvédelmét biztosító vállalkozások foglalkoztatási gyakorlatának akcióellenőrzéséről 3 2./Húsipari- húseldolgozó

Részletesebben

AUDI HUNGARIA ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

AUDI HUNGARIA ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA AUDI HUNGARIA ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Győr, 2013. március 1. Készítette: Tálos Katalin intézményegység-vezető 2 Tartalom I.INTÉZMÉNYI SZINTŰ SZERVEZETI,

Részletesebben

JELENTÉS. 0235 2002. szeptember

JELENTÉS. 0235 2002. szeptember JELENTÉS a Kormány által a miniszterelnök részére állandó szálláshelyként kijelölt ingatlan személyi védelemmel összefüggő átalakítási költségeinek ellenőrzéséről 0235 2002. szeptember 2. Államháztartás

Részletesebben

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2010. december 16-i ülésére

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2010. december 16-i ülésére Tárgy: Békés Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző Véleményező bizottság: valamennyi bizottság Sorszám: III/1. Döntéshozatal módja: Minősített

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére Tárgy: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2007. évi értékelése Elıkészítette: Tárnok Lászlóné osztályvezetı Igazgatási osztály, Bimbó Mária Gyámhivatali csoportvezetı, Károlyi Szilvia gyámügyi ügyintézı,

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola 1145 Budapest, Columbus u. 11. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola 1145 Budapest, Columbus u. 11. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola 1145 Budapest, Columbus u. 11. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1 I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Szervezeti és Működési

Részletesebben

Átfogó értékelés Nyírmada Önkormányzat 2011. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról

Átfogó értékelés Nyírmada Önkormányzat 2011. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról 1 Átfogó értékelés Nyírmada Önkormányzat 2011. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról Nyírmada Önkormányzat 2011. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról készített

Részletesebben

9825 Jelentés a Nemzeti Kulturális Alap pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

9825 Jelentés a Nemzeti Kulturális Alap pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 9825 Jelentés a Nemzeti Kulturális Alap pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. Az alap kezelésének és

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 30-án, 16:00 órai kezdettel megtartott rendkívüli nyílt üléséről. Az ülés helye: Jelen vannak: Községháza

Részletesebben

Intézmények Gazdasági Szolgálata SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Intézmények Gazdasági Szolgálata SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Intézmények Gazdasági Szolgálata Sopron, Magyar u. 19. Tel./Fax: 99/505-410 e-mail: ugyfelszolgalat@igsz.t-online.hu Intézmények Gazdasági Szolgálata SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Készítette: Ellenőrizte:

Részletesebben

Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója.

Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója. Kiskunmajsa Város Polgármesterétől E l ő t e r j e s z t é s a Képviselő-testület 2010. december 22-i ülésére. Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója. Az előterjesztés

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS. a) közreműködés az Önkormányzat által megállapított költségvetési keretszámok költségvetési szervenkénti elosztásában, összesítésében,

MEGÁLLAPODÁS. a) közreműködés az Önkormányzat által megállapított költségvetési keretszámok költségvetési szervenkénti elosztásában, összesítésében, SZMSZ 4/b. számú függeléke MEGÁLLAPODÁS amely egyrészről a Ráckeve Város Önkormányzata székhely: Ráckeve, Szent István tér 4 adószám: 15393238-2-13 képviseli: Szadai József polgármester (a továbbiakban:

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat 2015/2016

Szervezeti és Működési Szabályzat 2015/2016 Szervezeti é s M űködési Szabályzat Dombóvári Illyés Gyula Gimnázium (036379) Dombóvári Illyés Gyula Gimnázium Székhelye: 7200 Dombóvár, Bajcsy-Zs. utca 2. Iktatószám:.. Ügyintéző: Dr. Szenyéri Zoltán

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a Red Bull Air Race repülırendezvény

Részletesebben

Ellenőrzési jelentés a Polgármesteri Hivatal 2015. évi belső ellenőrzési tevékenységéről

Ellenőrzési jelentés a Polgármesteri Hivatal 2015. évi belső ellenőrzési tevékenységéről ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS P O L G Á R M E S T E R I H I V A T A L A 2030 Érd Alsó u. 1. Levélcím: 2031 Pf. 31. Telefon: /06-23/522-300 Fax:/06-23/522-363 Honlap: www.erd.hu Iktatószám: 19/35212/3/2016. Belső

Részletesebben

GYÓGYÍR XI. NONPROFIT Kft. 1117 Budapest, Fehérvári út 12. Központ: +36-1-279 2100 titkárság: +36-1- 279 2180 fax: +36-1-279 2176 e-mail:

GYÓGYÍR XI. NONPROFIT Kft. 1117 Budapest, Fehérvári út 12. Központ: +36-1-279 2100 titkárság: +36-1- 279 2180 fax: +36-1-279 2176 e-mail: Statisztikai számjel: 21814097-8621-571-01 Cégjegyzék száma: 01-09-913332 Gyógyír XI. Egészségügyi Szolgáltató Kft. Kiegészítő melléklet Budapest, 2012. április 24. P.H... dr. Kóti Tamás ügyvezető igazgató

Részletesebben

Társasági adó, SZJA, bevallások tapasztalatai, valamint tájékoztató a 2013. évi Szja 1+1%-ról

Társasági adó, SZJA, bevallások tapasztalatai, valamint tájékoztató a 2013. évi Szja 1+1%-ról Társasági adó, SZJA, KATA és KIVA bevallások tapasztalatai, valamint tájékoztató a 2013. évi Szja 1+1%-ról NAV Győr-Moson-Sopron Megyei Adóigazgatósága sajtótájékoztató háttéranyag Győr, 2014. szeptember

Részletesebben

Fegyvernek Város Polgármestere 5231 Fegyvernek, Felszabadulás út 171. 56/556-010

Fegyvernek Város Polgármestere 5231 Fegyvernek, Felszabadulás út 171. 56/556-010 Fegyvernek Város Polgármestere 5231 Fegyvernek, Felszabadulás út 171. 56/556-010 MEGHÍ VÓ FEGYVERNEK ÖNKORM ÁNYZ AT KÉPVI SEL Ő TESTÜLETE 2013. SZEPTEMBER 26-ÁN CSÜTÖRTÖKÖN- 15 ÓRAKOR ÜLÉST TART, Melyre

Részletesebben

EUROKT-AKADÉMIA. SzakképzőIskola

EUROKT-AKADÉMIA. SzakképzőIskola Az EUROKT-AKADÉMIA SzakképzőIskola 2500 Esztergom, Kis-Duna sétány 11. Tel.: 33/414-866; fax: 33/401-674 e-mail: eurokt@eurokt-akademia.hu web: http://www.eurokt-akademia.hu A működés helyi rendjét meghatározó

Részletesebben

A PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE ALAPSZABÁLYA

A PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE ALAPSZABÁLYA A PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE ALAPSZABÁLYA a PSZ XXII. Kongresszusának 2013. december 14. napján elfogadott szövegmódosítással egybeszerkesztve I. ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSOK 1. A szakszervezet neve: PEDAGÓGUSOK

Részletesebben

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS Az MTA egyes kutatóintézeteinek ellenőrzése- A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeti hálózatának átalakítása, egyes kiemeit kutatóintézetek gazdálkodása és feladatellátása

Részletesebben

... Küzdeni, felragyogni, gyõzni a vízen! Ez az élet, nem az üldögélés a kikötõben!

... Küzdeni, felragyogni, gyõzni a vízen! Ez az élet, nem az üldögélés a kikötõben! A NYÍREGYHÁZI KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA... Küzdeni, felragyogni, gyõzni a vízen! Ez az élet, nem az üldögélés a kikötõben! Krúdy Gyula Tartalomjegyzék Bevezetés...4 1.Nevelési program...6

Részletesebben

IBRÁNY VÁROS KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 4/2006. (II. 24.)KT r e n d e l e t e. - a helyi adók bevezetéséről - I. FEJEZET. Általános rendelkezések 1..

IBRÁNY VÁROS KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 4/2006. (II. 24.)KT r e n d e l e t e. - a helyi adók bevezetéséről - I. FEJEZET. Általános rendelkezések 1.. IBRÁNY VÁROS KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 4/2006. (II. 24.)KT r e n d e l e t e - a helyi adók bevezetéséről - I. FEJEZET Általános rendelkezések 1.. Ibrány Város Képviselő Testülete a helyi adókról szóló 1990.

Részletesebben

A KESZTHELYI VAJDA JÁNOS GIMNÁZIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A KESZTHELYI VAJDA JÁNOS GIMNÁZIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A KESZTHELYI VAJDA JÁNOS GIMNÁZIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2 Tartalom I. BEVEZETÉS... 5 II. INTÉZMÉNYI ALAPADATOK... 5 1. Az intézmény tevékenységei az érvényes hatályban lévő Alapító Okirat

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. július 30-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat a Gondozási Központ Szervezeti és Működési Szabályzatának

Részletesebben

ALLIANZ HUNGÁRIA EGÉSZSÉGPÉNZTÁR 2014. ÉVI KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

ALLIANZ HUNGÁRIA EGÉSZSÉGPÉNZTÁR 2014. ÉVI KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE ALLIANZ HUNGÁRIA EGÉSZSÉGPÉNZTÁR 2014. ÉVI KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Az Allianz Hungária Önkéntes Kölcsönös Egészségpénztárt (rövidített nevén Allianz Hungária Egészségpénztár) 34 fő természetes személy alapította

Részletesebben

Előterjesztő: Szitka Péter polgármester Készítette: István Zsolt igazgató BESZÁMOLÓ A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT MŰKÖDÉSÉRŐL

Előterjesztő: Szitka Péter polgármester Készítette: István Zsolt igazgató BESZÁMOLÓ A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT MŰKÖDÉSÉRŐL Előterjesztő: Szitka Péter polgármester Készítette: István Zsolt igazgató BESZÁMOLÓ A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT MŰKÖDÉSÉRŐL Tisztelt Képviselő-testület! Kazincbarcika Város Önkormányzata élve a jogszabályok

Részletesebben

BÉLA MÚZEUM. .. /2013.( ) határozatával Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének Népjóléti Bizottsága

BÉLA MÚZEUM. .. /2013.( ) határozatával Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének Népjóléti Bizottsága 4. melléklet A DORNYAYD BÉLA MÚZEUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Készítette: Dr. Szirácsik Éva igazgató Elfogadta: Jóváhagyta: Érvényes:.. /2013.( ) határozatával Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia 185. közgyűlésére 2014. május 6.

ELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia 185. közgyűlésére 2014. május 6. ELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia 185. közgyűlésére 2014. május 6. A Magyar Tudományos Akadémia elnökének beszámolója az Akadémia 2013. évi tevékenységéről Készítette: Látta: Nagy-István Ildikó

Részletesebben

Módosított Szervezeti és Működési Szabályzat 2013.

Módosított Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. Új Budai Alma Mater Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda Módosított Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezető rendelkezések... 6 1. Az SZMSZ célja, tartalma...

Részletesebben

A KÖZÖS FENNTARTÁSÚ NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA BORZAVÁR-PORVA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A KÖZÖS FENNTARTÁSÚ NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA BORZAVÁR-PORVA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A KÖZÖS FENNTARTÁSÚ NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA BORZAVÁR-PORVA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1 Tartalomjegyzék 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 1.2.Az SZMSZ hatálya... 4 1.3.Az SZMSZ felülvizsgálatának módja...

Részletesebben

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Budapest, 2005 1 Összefoglaló A magyar nemzetiségű külföldi

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó AZ ÖNKORMÁNYZAT 2011. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSÁRÓL. Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2.

B E S Z Á M O L Ó AZ ÖNKORMÁNYZAT 2011. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSÁRÓL. Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. B E S Z Á M O L Ó AZ ÖNKORMÁNYZAT 2011. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSÁRÓL A tájékoztatót előzetesen véleményezi a Pénzügyi és Ügyrendi

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2009. január 26-i ülésére Tárgy: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. törvény

Részletesebben

2011. évi CLIV. törvény

2011. évi CLIV. törvény 2011. évi CLIV. törvény a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fıvárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételérıl 1 hatályos: 2011.12.28 -

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2005. május 12- i rendkívüli ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2005. május 12- i rendkívüli ülésére ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. május 12- i rendkívüli ülésére Tárgy: Többcélú kistérségi társulási megállapodás jóváhagyása, hozzájárulás pályázat benyújtásához Előterjesztés

Részletesebben

15 ÉVES A KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL

15 ÉVES A KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL 15 ÉVES A KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL Nagyon jeles évfordulót ünnepel a közigazgatási hivatal ebben az évben, hiszen 15 évvel ezelőtt, 1991. január 1-jén alakult meg a győri székhelyű 1. számú régió Köztársasági

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

JELENTÉS A NEMZETGAZDASÁG MUNKAVÉDELMI HELYZETÉRŐL 2014. Iktató szám: NGM/8952-60/2015. Munkafelügyeleti Főosztály

JELENTÉS A NEMZETGAZDASÁG MUNKAVÉDELMI HELYZETÉRŐL 2014. Iktató szám: NGM/8952-60/2015. Munkafelügyeleti Főosztály Iktató szám: NGM/8952-60/2015 JELENTÉS A NEMZETGAZDASÁG MUNKAVÉDELMI HELYZETÉRŐL 2014. Összeállította: Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztály Melléklet: Minisztériumok és önálló szervezetek

Részletesebben

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló)

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 2 I. Nógrád megye rövid bemutatása... 4 I. 1. Demográfiai változások... 5 I.1.1.

Részletesebben

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 7690 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 83. szám 1. melléklet a 27/2015. (VI. 17.) OGY határozathoz 1. melléklet a /2015. ( ) OGY határozathoz 4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 Szakpolitikai

Részletesebben

Pásztó Város Önkormányzat Képvisel -testülete 3/2010. (II.15.) rendelete a város 2010. évi költségvetésér l

Pásztó Város Önkormányzat Képvisel -testülete 3/2010. (II.15.) rendelete a város 2010. évi költségvetésér l Pásztó Város Önkormányzat Képvisel -testülete 3/2010. (II.15.) rendelete a város 2010. évi költségvetésér l Pásztó Városi Önkormányzat Képvisel -testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990.évi

Részletesebben

A Zrínyi Ilona Gimnázium Szervezeti és Mőködési Szabályzata

A Zrínyi Ilona Gimnázium Szervezeti és Mőködési Szabályzata TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 A Szervezeti és Mőködési Szabályzat célja... 3 Az intézmény törvényes mőködését meghatározó dokumentumok... 3 Az intézmény legfontosabb adatai az Alapító

Részletesebben

KERTVÁROS" GYÁLI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA

KERTVÁROS GYÁLI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA KERTVÁROS" GYÁLI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA 3. sz. melléklet A Gyáli kistérség társult önkormányzatai a helyi önkormányzatok társulásáról és együttmőködésérıl szóló

Részletesebben

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyiratszám: EBH/ / /2009 Ügyintéző: dr. Kegye Adél Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) Dr. X.Y (továbbiakban, mint Kérelmező) által az egyenlő bánásmód

Részletesebben

Ü G Y R E N D SZÉCSÉNYI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL 1 GAZDASÁGI SZERVEZETÉNEK GAZDÁLKODÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATAIRA

Ü G Y R E N D SZÉCSÉNYI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL 1 GAZDASÁGI SZERVEZETÉNEK GAZDÁLKODÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATAIRA 8. melléklet a 12/2011.(IV.20.) önkormányzati rendelethez Ü G Y R E N D SZÉCSÉNYI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL 1 GAZDASÁGI SZERVEZETÉNEK GAZDÁLKODÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATAIRA 1 A megnevezést módosította

Részletesebben

Szekszárdi Önkormányzat 8/2006.(III.1.) rendelete a 2006. évi költségvetésrıl * a módosításokkal egységes szerkezetben

Szekszárdi Önkormányzat 8/2006.(III.1.) rendelete a 2006. évi költségvetésrıl * a módosításokkal egységes szerkezetben Szekszárdi Önkormányzat 8/2006.(III.1.) rendelete a 2006. évi költségvetésrıl * a módosításokkal egységes szerkezetben Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyőlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.

Részletesebben

be/sfphpm01-05247/2015/mkosz

be/sfphpm01-05247/2015/mkosz A kérelmező adatai A kérelmező szervezet teljes neve Kozármisleny Sportegyesület A kérelmező szervezet rövidített neve KSE A szakszövetség vagy a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség versenyrendszerében

Részletesebben

Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2006. április 24 -i ülésére. Az Önkormányzat 2005. évi költségvetésének teljesítése.

Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2006. április 24 -i ülésére. Az Önkormányzat 2005. évi költségvetésének teljesítése. ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2006. április 24 -i ülésére Tárgy: Az Önkormányzat 2005. évi költségvetésének teljesítése. Előadó: Horváth László polgármester Előterjesztés

Részletesebben

Hajdúhadházi Polgármesteri Hivatal 2015. évi beszámolója

Hajdúhadházi Polgármesteri Hivatal 2015. évi beszámolója Hajdúhadházi Polgármesteri Hivatal 2015. évi beszámolója Irányadó jogszabályok: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 81. (3) bekezdés f) pontja szerint a jegyző évente

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT Polgár Város Önkormányzatának Városgondnoksága 4090 Polgár, Fürdı u. 2. Telefonszám: 52/391-188 SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT Érvényes: 2009. 10. 01. -tıl I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSE 1./A Szervezeti

Részletesebben

Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére

Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére Gondozási Központ 7140 Bátaszék, Budai út 21. Tel.: 74/ 491-622; 74/ 591-113 Isz.: 12-15./2010. Tárgy: Véleményezés kérés Polgármesteri Hivatal 7149 Báta Fő u. 147. Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester

Részletesebben

CSÓTI CSODAVILÁG ÓVODA

CSÓTI CSODAVILÁG ÓVODA CSÓTI CSODAVILÁG ÓVODA 201 901 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT JOGI HÁTTERE 1.1 Hatályba lépése 1.2 Az SZMSZ kiterjedése 2. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Részletesebben

be/sfp-4204/2015/mkosz

be/sfp-4204/2015/mkosz A kérelmező adatai A kérelmező szervezet teljes neve Herceghalmi Sportegyesület A kérelmező szervezet rövidített neve HHSE A szakszövetség vagy a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség versenyrendszerében

Részletesebben

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS A L P O L G Á R M E S T E R E

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS A L P O L G Á R M E S T E R E ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS A L P O L G Á R M E S T E R E ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS A GYERMEKVÉDELEMI FELADATOK 2015. ÉVI ELLÁTÁSÁRÓL Összeállította: Érd MJV Polgármesteri Hivatala Humán Iroda Érd, 2016. május 4. - 1

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-2011-4.3.0 MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS c. konstrukcióhoz (jelen pályázati kiírás keretei között kizárólag a megvalósítási szakaszra

Részletesebben

III. MELLÉKLET. 1. a) a hatnapos vagy kéthetes maximális vezetési idők határértékének legalább 25%-kal való túllépése;

III. MELLÉKLET. 1. a) a hatnapos vagy kéthetes maximális vezetési idők határértékének legalább 25%-kal való túllépése; C 279 E/194 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.11.19. III. MELLÉKLET A 6. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett jogsértések jegyzéke: 1. a) a hatnapos vagy kéthetes maximális vezetési idők határértékének

Részletesebben

JELENTÉS. Gyöngyöspata Község Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2011. évi ellenőrzéséről (43/1) 1120 2011. október

JELENTÉS. Gyöngyöspata Község Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2011. évi ellenőrzéséről (43/1) 1120 2011. október JELENTÉS Gyöngyöspata Község Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2011. évi ellenőrzéséről (43/1) 1120 2011. október Számvevői Iroda Iktatószám: V-3055-16/2011. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító szám:

Részletesebben

Méhecske Óvoda. SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Méhecske Óvoda. SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Méhecske Óvoda 1091 Budapest, Ifjúmunkás utca 30. SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A nevelőtestület közreműködésével készítette: Némethné Faragó Ibolya óvodavezető Budapest 2013. TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

1. Bemutatás. 1.1 Az anyavállalat

1. Bemutatás. 1.1 Az anyavállalat Pécs Holding Városi Vagyonkezelı Zrt. 7626 Pécs, Búza tér 8/b. Cg: 02-10-060289 ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Kiegészítı

Részletesebben

Végelszámolási időszak első üzleti éve 2013. augusztus 01. - 2014. július 31.

Végelszámolási időszak első üzleti éve 2013. augusztus 01. - 2014. július 31. 1 3 2 3 5 2 9 5 3 7 0 0 1 1 3 0 1 Statisztikai számjel 0 1-0 9-1 7 7 2 9 3 Cégjegyzék száma A vállalkozás megnevezése: Pilisvörösvári Vízművek Kft. v.a. A vállalkozás címe, telefonszáma: 1134 Budapest,

Részletesebben

Nagyasszonyunk Köznevelési Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata

Nagyasszonyunk Köznevelési Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata Nagyasszonyunk Köznevelési Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata 0 Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések... 3 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja... 3 1.2 A szervezeti

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK.

TÁJÉKOZTATÓ. az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK TÁJÉKOZTATÓ az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről J/l 0973 201 3. ápri lis ISSN 2063-546X T A R T A L O M 1. AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

Részletesebben

JAVASLAT Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009. évi költségvetése végrehajtásáról szóló rendelet elfogadására

JAVASLAT Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009. évi költségvetése végrehajtásáról szóló rendelet elfogadására JAVASLAT Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009. évi költségvetése végrehajtásáról szóló rendelet elfogadására Tisztelt Közgyűlés! Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának gazdasági pozíciója

Részletesebben

JELENTÉS a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről

JELENTÉS a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről JELENTÉS a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről 0412 2004. április 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3 Átfogó Ellenőrzések Főcsoport

Részletesebben

LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT 2016

LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT 2016 LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT Szervezet neve: Magyar Kajak-Kenu Szövetség Címe: 1138 Budapest, Latorca utca 2. Adószáma: 18160037-2-41 Nyilvántartásba vevő: Fővárosi Törvényszék Nyilvántartási száma: 01-07-0000016

Részletesebben

RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.

RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag. RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Előterjeszti: Vinczéné Szunyogh Judit

Részletesebben

M E G H Í V Ó. 2016. március 18-án (péntek) napjára de. 8.00 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom.

M E G H Í V Ó. 2016. március 18-án (péntek) napjára de. 8.00 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom. BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE M E G H Í V Ó Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2010. (XI. 25.) sz. rendelete 4. (1) bekezdése alapján

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata

A Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata A Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 75. (3) bekezdésében, valamint az államháztartásról

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1 PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1 PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1 2011. március 26-27. napi munkakongresszuson elfogadott Alapszabály szövegével egybeszerkesztve 1 2011. augusztus 27. napján módosított,

Részletesebben

3170/2014. Mottó: mi teremtünk szép, okos lányt. és bátor, értelmes fiút, ki őriz belőlünk egy foszlányt. József Attila. B u d a p e s t 2014.

3170/2014. Mottó: mi teremtünk szép, okos lányt. és bátor, értelmes fiút, ki őriz belőlünk egy foszlányt. József Attila. B u d a p e s t 2014. 3170/2014. A T á n c s i c s M i h á l y T e h e t s é g g o n d o z ó K o l l é g i u m S z e r v e z e t i é s M ű k ö d é s i S z a b á l y z a t a Mottó: mi teremtünk szép, okos lányt és bátor, értelmes

Részletesebben

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÁLTAL FENNTARTOTT INTÉZMÉNYEK ÉS 100% TULAJDONÚ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA Készítette: Kanyik Csaba Szollár Zsuzsa Dr. Szántó Tamás Szombathely,

Részletesebben

Egységes óvoda és bölcsőde szervezeti és működési szabályzata

Egységes óvoda és bölcsőde szervezeti és működési szabályzata Egységes óvoda és bölcsőde szervezeti és működési szabályzata Tarnaörsi Óvoda és Közművelődési Intézmény OM azonosító:201922 2013. Készítette: Antal Ágnes óvodavezető Tartalomjegyzék 1. Bevezető 2. Az

Részletesebben

AXA ÖNKÉNTES EGÉSZSÉGPÉNZTÁR

AXA ÖNKÉNTES EGÉSZSÉGPÉNZTÁR 1 AXA ÖNKÉNTES EGÉSZSÉGPÉNZTÁR ÉVES BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLETE 2010. I. BEVEZETİ RÉSZ 1.) A PÉNZTÁR ALAPÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ADATOK Az AXA Egészségpénztár mőködési formáját tekintve területi elven mőködı

Részletesebben

Hatályba lépés ideje: 2013. december 21.

Hatályba lépés ideje: 2013. december 21. Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és Szakiskola Szervezeti és Működési Szabályzata Hatályba lépés ideje: 2013. december 21. T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...

Részletesebben

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS l l ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS Az önkormányzatok gazdasági társaságai -Az önkormányzatok többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok közfeladat ellátását érintő gazdálkodási tevékenysége szabálysze-rűségének

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Mutató: 114. 9/2011. (V.02.) számú rendelet 115. 10/2011. (V.02.) számú rendelet 48/2011. (IV.28.) 123. 49/2011. (IV.28.) 124.

Jegyzőkönyv. Mutató: 114. 9/2011. (V.02.) számú rendelet 115. 10/2011. (V.02.) számú rendelet 48/2011. (IV.28.) 123. 49/2011. (IV.28.) 124. Jegyzőkönyv Készült: Besenyszög Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. április 28-án megtartott üléséről Mutató: Határozat tárgya: Határozat száma: Old. Beszámoló két ülés között eseményekről

Részletesebben

ÜZLETSZABÁLYZAT. ALFA-NOVA Energetikai, Fejlesztő, Tervező és Vállalkozó Korlátolt Felelősségű Társaság SZEKSZÁRD

ÜZLETSZABÁLYZAT. ALFA-NOVA Energetikai, Fejlesztő, Tervező és Vállalkozó Korlátolt Felelősségű Társaság SZEKSZÁRD ÜZLETSZABÁLYZAT ALFA-NOVA Energetikai, Fejlesztő, Tervező és Vállalkozó Korlátolt Felelősségű Társaság SZEKSZÁRD Hatálybalépés időpontja: 2013. február 01. Szekszárd, 2013. február 01. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

JELENTÉS ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK. Az önkormányzatok gazdasági társaságai -Az önkormányzatok többségi tulajdonában

JELENTÉS ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK. Az önkormányzatok gazdasági társaságai -Az önkormányzatok többségi tulajdonában ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS Az önkormányzatok gazdasági társaságai -Az önkormányzatok többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok közfeladat ellátását érintő gazdálkodási tevékenysége szabályszerűségének

Részletesebben