Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére

Átírás

1 Gondozási Központ 7140 Bátaszék, Budai út 21. Tel.: 74/ ; 74/ Isz.: /2010. Tárgy: Véleményezés kérés Polgármesteri Hivatal 7149 Báta Fő u Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére Tisztelt Cím! A Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban Sztv.) 92. (3) bekezdése kimondja, hogy a legalább kétezer lakosú települési önkormányzat a szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. A koncepció tartalmát a helyi önkormányzat, illetve a társulás kétévente felülvizsgálja. A helyi önkormányzat az elfogadást megelőzően a Sztv. 92. (7)-(8) bekezdése alapján, a koncepciót véleményezteti a kisebbségi önkormányat(ok)kal, továbbá a települési önkormányzat és a társulás Szociálpolitikai Tanács területi szervével, valamint előzetes véleményezést kér a megyei önkormányzattól. Bátaszék Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióját Bátaszék Város Képviselő-testülete október 7-ei ülésén felül vizsgálta és a 160/2008. KT határozatával hagyta jóvá. A án megtartott Szociálpolitikai Kerekasztal tanácskozáson áttekintésre került, melyek voltak a koncepcióban rögzített fejlesztési feladatok, mik azok amik megvalósultak, illetve melyek azok amiket rajtunk kívül álló okok miatt nem tudtunk végrehajtani. A felülvizsgálat során új célkitűzések kerültek megfogalmazásra. Megtörtént a település által biztosított szociális ellátások és szolgáltatások szakmai vizsgálata, hatékonyságának elemzése, valamint a struktúra változtatásának lehetőségei, a szakmai együttműködés formáinak és szintjeinek áttekintése és vizsgálata. A koncepciót kibővítésre került, a társulás útján ellátott feladatok elemzésével.

2 A felülvizsgálat eredményeként, a meglévő koncepcióban több helyen került sor módosításra, valamint új feladatok és fejlesztési irányok kerültek megfogalmazásra, ezért egy új egységes szerkezetbe foglalt koncepció tervezet került megalkotásra. Ezúton kérem a Tisztelt Címet, hogy a Sztv.-ben foglaltak alapján, az új egységes szerkezetbe foglalt Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció tervezetet áttekinteni és véleményezni és mielőbb intézményünk címére eljuttatni szíveskedjen A koncepciót a hivatal címére, elektronikus formában küldtem meg. Bátaszék, Tisztelettel: Borosné Simon Zsuzsanna intézményvezető

3 Bátaszék Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója 2010.

4 T a r t a l o m j e g y z é k Bevezetés 4. I. Fejezet 1. A szociális szolgáltatás tervezési koncepció fogalma, célja, feladata A szolgáltatás-tervezési koncepció fogalma A szolgáltatás-tervezési koncepció céljai Fő célkitűzései A koncepció feladatai Alapelvei, értékei 6. II. Fejezet 2. Helyzetkép Társadalmi környezet Demográfia Foglalkoztatás, jövedelmek 9. III. Fejezet 3. Pénzbeli és természetbeni ellátások Szociális rászorultságtól függő pénzbeli rendszeres ellátások Szociális rászorultságtól függő eseti pénzbeli ellátások Természetben nyújtott szociális ellátások Gyermekvédelmi ellátások 14. IV. Fejezet 4. Gyermekvédelmi alapszolgáltatások helyzetképe Gyermekvédelem Gyermekjóléti alapellátások Gyermekjóléti szolgálat Gyermekek napközbeni ellátása Gyermekek átmeneti gondozása 22. V. Fejezet 5. A szociális alapszolgáltatások helyzetképe Az önkormányzat által nyújtott alapszolgáltatások Étkeztetés Házi segítségnyújtás Nappali ellátás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Családsegítés A településen működő szakosított ellátási formák Idősek Otthona 29. VI. Fejezet 6. Egészségügy Házi orvosi ellátás Fizioterápiás ellátás Otthoni Szakápolási Szolgálat 32.

5 VII. Fejezet 7. Együttműködési keretek Kerekasztal tagjai Külső kapcsolatok együttműködési megállapodás alapján Civil szervezetekkel való kapcsolatok 33. VIII. Fejezet 8. Jövőkép meghatározása Javaslat 34. IX. Fejezet 9. Feladatok, fejlesztési irányok és a várható eredmények a szolgáltatások biztosítása során - összegzés Összefoglalás 35. Mellékletek sz. Lakásfenntartási támogatás sz. Átmeneti segélyezés sz. Rendszeres szociális segély és rendelkezésre állási támogatás sz. Kimutatás a családsegítő szolgálatok működési adatairól sz. Kimutatás a gyermekjóléti szolgálatok működési adatairól

6 BEVEZETÉS A rendszerváltás óta végbement társadalmi-gazdasági változások szükségessé tették helyi szinten, az önkormányzatoknál nyújtott ellátások, szolgáltatások rendszerbe szervezését, a rendszerszemléletű, holisztikus megközelítés alapján. Az önkormányzatok működésével kapcsolatban megnyilvánuló állampolgári elvárások, a törvények által szabályozott hatósági és szolgáltatási feladatok bővülése, egyre differenciáltabbá válása, komoly kihívást jelent a helyi döntéshozóknak és az ellátórendszer szereplőinek. A demográfiai változások: (a népesség egyre inkább elöregedik) a társadalmi szerepek közötti differenciálódás, a jövedelemolló egyre erőteljesebb kinyílása, a munkanélküliség magas aránya és a munkajövedelmek reálértékének csökkenése növeli a szociális támogatásra szorulók számát. A veszélyeztetett fiatalok, az anómia jelenségével sújtott társadalomban csellengő gyermekek tovább nem halogatható módon igénylik a gyermekjóléti szolgáltatások bővítését. A prevenció, korrekció, rehabilitáció hármasából, sorrendben a legolcsóbb és leghatékonyabb a prevenció, melyre törekednünk kell, de napjainkban leginkább a rehabilitáció, jobb esetben a korrekció megvalósítására van esély természetesen a lehetőségek és szükségletek figyelembe vétele mellett. A modern szociálpolitika alapgondolata, hogy társadalmunk alrendszereinek működése során úgy az egyén, mint annak a kisebb-nagyobb közösségei, különböző módon strukturált csoportjai számára adódhatnak olyan helyzetek, problémák, amelyekben ideiglenesen vagy véglegesen nem tudnak magukról elfogadható szinten gondoskodni. A társadalom mindazon tagjai, akik bármilyen oknál fogva (betegség, megváltozott munkaképesség, fogyatékosság, munkanélküliség, a család hiánya, családi körülmények változása, hajléktalanság stb.) beilleszkedési zavarokkal küzdenek, normális életvitelük, megélhetésük, mások közreműködése, külső segítsége nélkül nem biztosítható. A rendszerváltást követően a politikai, gazdasági, társadalmi átalakulás alapjaiban érintette a lakosság túlnyomó többségét, és új szociális problémákat vetett fel. A szociális védelem magyarországi intézményrendszere jelentősen átalakult. Létrejött a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi intézményrendszer, átalakult a társadalombiztosítási rendszer, alapvető fejlődésen ment át a gyermekvédelmi intézményrendszer, kifejlődött a szociális gondoskodás intézményrendszere. Meghatározó jelentőségűnek tekinthető a Foglalkoztatási Törvény (1991.), a Szociális Törvény (1993.), a Gyermekvédelmi Törvény (1997.) és a társadalombiztosításról szóló törvények megalkotása. A szociális gondoskodás feladata a társadalmilag tipikus, de egyénileg jelentkező élethelyzetek feltárása, s azokra szükség szerint a jog által biztosított keretek közötti megoldások keresése. Éppen ezért nagyon fontos azoknak az eszközöknek a biztosítása, amelyekkel a felmerülő problémák a leghatékonyabban kezelhetők, úgy, hogy az egyén szabadságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsa, ugyanakkor a közösség védelme is megvalósuljon. Az ország nagyobb településein a szociális ellátórendszer többé-kevésbé kiépült az elmúlt évtizedekben, azonban még mindig sok az olyan település, ahol nem jutnak intézményes segítséghez azok, akiknek erre igen nagy szükségük lenne. Mind a segély jellegű, mind pedig a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokhoz való hozzáférés esélye egyenlőtlen.

7 Kistérségünk településein azonban hátrányos helyzetükből adódóan a szociális gondok halmozottan vannak jelen, melyek igen nehéz problémák elé állítják az önkormányzatokat. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a települések forráshiánnyal küszködnek, és ezért több önkormányzat a törvényben előírt kötelezettségének nem tud eleget tenni. Így a települések egy részén hiányosak a szociális és gyermekvédelmi intézmények. A források szűkössége nem egyedüli oka a szociális védelmi rendszer korlátozott hatékonyságának, hozzájárul az ellátórendszer széttagoltsága, túlzott differenciáltsága. I. F E J E ZE T 1. A szociális szolgáltatás tervezési koncepció fogalma, céljai, feladatai, alapelvei, értékei A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. tv. (a továbbiakban: Sztv.) megalkotása óta többször módosult, új elemekkel gazdagodott, folyamatosan igazodva a változó társadalmi, gazdasági környezethez. Az évi módosítás (1999. évi LXXIII. tv.) átfogóan fogalmazta meg a fenntartói feladatokat, szabályozva a fenntartó fogalmát, valamint az intézményekkel kapcsolatos felelősségét és teendőit. A fenntartó szerepe az ellátások szervezésében meghatározó, hiszen a törvényi szabályok alapján biztosítani kell a tárgyi-személyi feltételeket és a biztonságos működés kereteit, emellett a szakmai és törvényességi ellenőrzési szerepe is jelentős. A évi törvénymódosítás (2001. évi LXXIX. tv.) tovább bővítette a fenntartó kötelezettségeit, többek között előírta a szolgáltatás-tervezési koncepció elkészítését. A koncepció-készítés és annak felülvizsgálata során, a szakmai munka teljes körű újraértelmezését és átalakítását kell a fenntartóknak és az intézményeknek elvégezni annak érdekében, hogy a megváltozott szociális szükségletekhez igazodóan a szociális törvényben és a végrehajtási rendeletben megfogalmazott tárgyi-személyi, valamint szakmai előírásoknak megfelelő működés valósuljon meg. Fontos, hogy a koncepció ne csak mennyiségi ill. minőségi fejlesztést szolgáló felújításokról, beruházásokról, átszervezésekről, integrációkról szóló dokumentum legyen, hanem ismerjük fel: az önkormányzatoknak a közvetlen ellátási feladataik mellett szabályozási hatáskörükben is adódhatnak koncepcionális fejlesztési elképzeléseik, ( pl. szociális információs rendszer működtetésére vonatkozó vagy pl. rendeletalkotási teendők ellátási jogosultságot, időtartamot, igénybevételt, térítési díjakat illetően, stb) de koncepcióba lehet foglalni bizonyos intézményi szintű feladatokat is, amelyek nem feltétlenül a fent említett körbe tartoznak (pl. szupervíziós lehetőségek megteremtése vagy minőségbiztosítás kiépítése) A szolgáltatás-tervezési koncepció fogalma A szolgáltatás-tervezési koncepció a szociális szolgáltatások fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódó gyűjtőfogalom. Kiinduló pontja egy helyzetértékelés a szolgáltatások iránti igényekről, szükségletekről és az ellátási kötelezettség teljesítéséről. Ehhez kapcsolódik számos elem, amelyek infrastruktúra, fejlesztési, vagy egy-egy ellátotti csoport speciális igényeivel összefüggő szakmai fejlesztési feladatokból tevődik össze.

8 A szolgáltatás-tervezési koncepció tehát egy olyan integrált és ütemezett, szakmailag megalapozott terv, amely a település feladatellátásának megalapozására, az ellátási kötelezettség teljesítésére, és a magas színvonalú, minőségi szolgáltatás kialakítására vonatkozik. Tartalmi szempontból mind mennyiségi, mind minőségi fejlesztésre vonatkozó részeket tartalmaz A szolgáltatás-tervezési koncepció céljai A szolgáltatás-tervezési koncepció elsődleges célja, hogy számba vegye a kötelező ellátási formákat, a hiányzó ellátások megszervezésének módjait és feladatait meghatározza. Célja, hogy a stratégiai tervezés a helyi társadalom folyamatainak elemzésére épüljön, egyben törekedni kell arra, hogy a feladatellátás szervezése során egyre nagyobb szerepet kapjanak a civil szervezetek, valamint az egyházi fenntartók. Napjainkban elengedhetetlen a társadalmi befogadásra épülő szemlélet, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem. E sajátos szemlélet alapvető rendező elvei elsődlegesen a társadalmi esélyegyenlőség biztosítása, a szolgáltatások, támogatások elérhetőségéhez kapcsolódó elvárások teljesítése, a minőségi szolgáltatások nyújtása. Ezek alapján a koncepció célja, hogy Bátaszék városban a szociális ellátás olyan minőségi rendszere működjön, melynek középpontjában a támogatásra szoruló egyén, illetőleg család és szükséglete áll, hogy a szolgáltatások mindenki számára egyaránt hozzáférhetőek és a segítségnyújtás egyénre szabott legyen Fő célkitűzései A szociális szolgáltatások minősége javuljon és kerüljön közelebb az ellátottakhoz. Váljon hangsúlyosabbá a saját környezetben történő gondozás. Erősödjön a civil szervezetek részvétele a szociális ellátásban A koncepció feladatai - a szociális biztonság megteremtése és a minőség biztosítása a szolgáltatásokban, - a települési önkormányzat által már megszervezett és működtetett alapellátások magasabb szintű biztosítása, - mutassa meg a településen működő szociális ellátórendszer hiányosságait, - segítse elő a szociális tv. által bevezetésre került új típusú intézmények létesítését Alapelvei, értékei Bátaszék város valamennyi polgárának joga van az emberhez méltó életre, mindenki számára biztosítani kell a szociális minimumot. Bátaszék város valamennyi polgára számára biztosítani szükséges, hogy törvényben rögzített jogaival így szociális jogaival is élni tudjon. Bátaszék város polgárai nemre, vallásra, nemzeti, etnikai hovatartozásra, politikai vagy más véleményre, korra, a cselekvőképesség hiányára vagy korlátozottságára, fogyatékosságára tekintet nélkül jogosultak igénybe venni a szociális szolgáltatásokat és ellátásokat. Bátaszék város szociálpolitikájának elsődleges feladata a védelem, amely az egyén, a család, a köz és a helyi társadalom védelmét jelenti. Az önkormányzat szociálpolitikája a helyi társadalom zavartalan együttélését, működését szolgálja. Bátaszék városában a szociális szolgáltatások és ellátások középpontjában az emberek, az egyének és a családok szociális egyensúly helyreállításának kell állnia. Minden segítséget meg kell adni, hogy a rászorulók minél tovább saját lakásukban, környezetükben élhessenek. Biztosítani szükséges az állandóságot, és az érzelmi biztonságot.

9 A szociálpolitikának a szociális biztonság megteremtésére kell törekedni annak érdekében, hogy senki ne szenvedjen szükséget, illetve a szükséget szenvedők ne maradjanak ellátás nélkül. Törekedni kell a relatív biztonság érvényre juttatására, vagyis arra, hogy bármely társadalmi kockázat bekövetkeztekor, szociális szükséghelyzetben az egyén, a család életszínvonala lehetőség szerint ne süllyedjen túlságosan nagyot. Erősíteni kell a szociálpolitikai beavatkozások preventív jellegét annak érdekében, hogy megelőzzük, és megakadályozzuk a negatív következményekkel járó helyzetek kialakulását. Differenciáltan kell nyújtani a szociális szolgáltatásokat és ellátásokat annak érdekében, hogy mindenki olyan szolgáltatásban és ellátásban részesüljön, melyet szükségletei indokolnak és a jogosult ott és olyan mértékben kapja meg a támogatást, ahol az számára a legmegfelelőbb. Fontos elv, hogy az ellátás minden esetben egyénre szabott legyen. A szociális szolgáltatásokban és ellátásokban a szubszidiaritás elvének kell érvényesülnie; a szociális problémák ott kerüljenek megoldásra, ahol az érintettek és érdekeltek legközelebb vannak jelen, ahol a legtöbb információ áll rendelkezésre. A szociális védelmi rendszert képessé kell tenni a folyamatos megújulásra, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat hatékonyabban és hatásosabban tudja felhasználni a minőségi ellátások felé történő elmozdulás érdekében. A hatékonyság és a hatásosság az önkormányzati szociálpolitikával szemben meghatározott alapvető követelmény. A hatásosság elvéből fakadóan a jogosultak legszélesebb körének kell hozzájutnia az ellátásokhoz, illetve szolgáltatásokhoz. A hatékonyság követelménye pedig megkívánja, hogy a rendelkezésre álló erőforrás felhasználásával a valóban rászorulóknak szükséges és hathatós segítséget nyújtani. II. F E J E Z E T 2. Helyzetkép 2.1 Társadalmi környezet Demográfia Alsónyék a Sárköz déli határán fekszik. Bátaszék közvetlen északkeleti határában. Az 55-ös és az 56-os utak kereszteződősének közelében lévő település. Alsónána község Tolna megye déli részén, a Szekszárdi-dombság völgyében. Szekszárdtól 13 km-re délre fekszik. Jelentős része lankás domb, illetve fennsík. A földterület nagy része művelt, sok az erdő. A Gemenci Tájvédelmi körzet 25 km-re, a Sárköz 8, Szálka 6 km-re van, ez utóbbi jó horgászati és strandolási lehetőségekkel. Báta község Szekszárdtól 25 km-re délre, a Duna partján, az egykori Sárvíz folyó torkolatvidékén található, Tolna megye déli részén, Baranya és Bács-Kiskun megye határán. Pörböly község Bátaszék és Baja között az 55-ös út mentén fekszik, az előbbitől 6 az utóbbitól 13 km-re. Sárpilis község Szekszárd és Bátaszék között fekszik.

10 Várdomb a dél-dunántúlon, a Mecsek lankás dombokká szelídült keleti végének és a Duna egykori árterületének a Sárköznek határán fekszik, része a szekszárdi történelmi borvidéknek. Szekszárdtól 12 km-re délre, Bátaszéktől 6 km-re északra fekszik, az 56-os főút mellett, mely kettészeli a falut. Bátaszék város, Tolna megye délkeleti részén, a megyeszékhelytől, Szekszárdtól délre, mintegy 20 km-re fekszik. A megye legdélibb fekvésű városa,- fontos É-D-i és K-NY-i közlekedési útvonalak metszéspontjában helyezkedik el. Bátaszék, közlekedési csomópont, mivel Szekszárd, Baja és Mohács felé vezető útirányok metszéspontjában található. Fekvésénél fogva a Sárköz természetes tájegységébe tartozik, habár néprajzilag nem sorolható ide. Területünk nem egységes táj, hanem változatos tájelemekből tevődik össze, több különálló darabra bontható fel, amelyek részben a Dunántúlhoz, részben az Alföldhöz tartoznak. A települések állandó lakosainak száma a vizsgált időszakban Települések Bátaszék Alsónána Alsónyék Báta Sárpilis Pörböly Várdomb A 2001-es népszámlálási adatok szerint, Bátaszék lakosainak száma, 6925 fő. A 2005-ös évben 6968 fő volt, a 2006-os évben csökkent Bátaszék lakosainak száma, az előző évhez képest 49 fővel, azaz a település népessége 6919 fő volt. A évben 6840 fő, ez 79 fős csökkenést mutat. Ehhez képest évben az állandó lakosok száma 6833 fő volt, ez a évhez képest 7 fő csökkenést jelent. Összehasonlítva a és a évi lakosság számot, megállapítható, hogy az állandó lakosok száma 164 fővel csökkent. Összességében megállapítható, hogy a vizsgált időszakban, évről évre csökkent a lakosság lélekszáma. A társult települések lakosság számát vizsgálva elmondható, hogy Alsónyék község kivételével az ott élők száma is évről-évre csökkenést mutat. A nemek szerinti megoszlás az összlakosságon belül, arányaiban 2005-ig viszonylagos stabilitást mutatott. A 2006-os évben, a férfiak aránya drasztikusan csökkent. A vizsgált időszakban / / átlagosan 9,6 %-kal volt magasabb a nők aránya. A legnagyobb

11 eltolódás 2006-ban következett be, ekkor volt a város lakosságának a lélekszáma fő, ami nagy arányú csökkenést mutat. A lakosságszám csökkenésének oka, egyrészt a csökkenő születésszám, a magas halálozási arány, a közepes termékenység, másrészt a migrációs folyamatok. A grafikon Bátaszék városban - az összlakosságon belül - a nemek szerinti arányokat mutatja, a vizsgált időszakra vonatkozóan A KSH prognózisa szerint, Magyarországnak, így Bátaszék városának és a környező településeknek is szembe kell néznie az elöregedés problémájával. Az aktív korúak köréből évről-évre egyre kevesebben kerülnek be a munkaerőpiacra, miközben a 60 év feletti korosztály aránya növekszik. A népesség elöregedésének következtében nemcsak a nyugdíjkiadások, hanem az egészségügyi ellátások költségei is gyorsan emelkednek, és nő a szociális szolgáltatások iránti igény is. Ennek az igénynek a kielégítéséhez szükséges a szociális ellátórendszer rugalmas reagálóképességének, illetve a családi- és lakókörnyezetben nyújtott szolgáltatásoknak a fejlesztése. A nehezebb problémát a relatív növekedés okozza, mivel csökken azon népesség társadalmon belüli aránya, amely aktív munkájával meg tudja teremteni a fedezetét a különféle szociális és egészségügyi ellátásoknak. Az időskorúak helyzetét negatívan érinti a lakosság kedvezőtlen egészségi állapota,- a rokkantnyugdíjasok, csökkent munkaképességűek számának növekedése. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránti fokozott igényüket tovább generálja a hagyományos családi- és társadalmi szolidaritás visszaszorulása. Az egészségügy geriátriai ellátórendszerének leépülésével többnyire megoldatlan a kórházból kikerülő idős emberek családjukban történő megfelelő házi ápolása, ezért hárul nagyon fontos szerep az önkormányzatokra, a házi segítségnyújtás szolgáltatásának fejlesztését illetően. Egzisztenciális problémáik és napi életvezetésük egyedüli megoldását a jelenlegi lehetőségek mellett - sok esetben csak az intézményi ellátási forma jelenti, amely jelentős kihívás elé állítja a szociális ellátórendszert Foglalkoztatás, jövedelmek A munkanélküliek számának növekedése egyrészt annak tudható be, hogy településünkön az utóbbi években nem létesültek olyan, új beruházások, melyek jelentősebb létszámot tudtak volna foglalkoztatni, illetve a meglévő munkahelyek közül többet felszámoltak. A munkanélküli és az inaktív lakosság magas számaránya kedvezőtlen helyzetbe hozhatja az önkormányzatot a befolyó, visszatérített adóbevételek szempontjából, másrészt az alacsony jövedelmű és munkanélküli lakosság segélyezése jelentős többletterheket jelent.

12 A 2006-os évben a foglalkoztatási helyzet javulását azonban nem a beruházások volumenének növekedése, tömeges új munkahelyek létrejötte idézte elő, hanem az alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezők számának emelkedése, akik a KSH munkaerő felmérése szerint, nem tekinthetők munkanélkülinek. A munkaerő-piaci helyzet, a megváltozott társadalmi-gazdasági körülmények függvényében jelentősen átalakult. Ez a folyamat a számottevően csökkenő foglalkoztatotti létszám, és ezzel egyidejűleg az erősödő munkanélküliség megjelenésében nyilvánul meg. A regisztrált munkanélküliek száma 2009-ben volt a legmagasabb, míg 2008-ban a legalacsonyabb. A munkanélküliek számának növekedése egyrészt annak tudható be, hogy településünkön az utóbbi években nem létesültek olyan, új beruházások, melyek jelentősebb létszámot tudtak volna foglalkoztatni, illetve a meg lévő munkahelyek közül többet felszámoltak. A munkanélküli és az inaktív lakosság magas számaránya kedvezőtlen helyzetbe hozhatja az önkormányzatot a befolyó, visszatérített adóbevételek szempontjából, másrészt az alacsony jövedelmű és munkanélküli lakosság segélyezése jelentős többletterheket jelent. A munkanélküliek összetételét vizsgálva megállapítható, hogy a legnagyobb arányt a legfeljebb nyolc általános osztályt végzettek képviselik, míg a középiskolát vagy egyetemet végzettek száma jóval alacsonyabb, annak ellenére, hogy az utóbbi időben a szakmával és diplomával rendelkezők aránya is növekvő tendenciát mutat. Az idősebb generáció alacsonyabb arányt képvisel, mely elsősorban annak köszönhető, hogy a munkahelyek megszűnését követően a korai nyugdíjba vonulást, illetve rokkantsági nyugdíjazást választották a létbizonytalanság helyett. Az ellátási formáknál megfigyelhető hogy között magas a rendszeres szociális segélyben részesülök száma, míg 2009-ben lecsökkent. A járadékban részesülök száma 2005-benvolt a legtöbb 2007-ben a legkevesebb Az ellátatlan személyek száma és az egyéb ellátásban részesülő személyek számának aránya 2005-ben magas volt és 2006-ban, pedig alacsony. A tartós munkanélküliek száma is változó tendenciát mutat ben és 2008-ban magas volt az arány, míg 2006-ban alacsonyabb volt. A táblázatok a regisztrált álláskeresők számát mutatják, kor és iskolai végzettség szerint Regisztrált álláskeresők száma zárónapon ALSÓNÁNA ALSÓNYÉK BÁTA BÁTASZÉK PÖRBÖLY SÁRPILIS VÁRDOMB Összesen 17 év alatti éves éves éves éves éves éves év feletti Összesen ált-nál kevesebb általános Szakmunkásképző Szakiskola Szakközépiskola Technikum Gimnázium Főiskola Egyetem Összesen

13 Regisztrált álláskeresők száma zárónapon ALSÓNÁNA ALSÓNYÉK BÁTA BÁTASZÉK PÖRBÖLY SÁRPILIS VÁRDOMB Összesen férfiak nők Összesen Járadékos Egyéb munkaügyi ellátásban részesülő Rendszeres szociális segélyes Ellátatlan Összesen Tartós munkanélküli* Munkanélküliségi mutató** 15,9% 15,6% 30,1% 12,9% 9,8% 33,3% 13,7% Regisztrált álláskeresők száma zárónapon ALSÓNÁNA ALSÓNYÉK BÁTA BÁTASZÉK PÖRBÖLY SÁRPILIS VÁRDOMB Összesen 17 év alatti éves éves éves éves éves éves év feletti Összesen ált-nál kevesebb általános Szakmunkásképző Szakiskola Szakközépiskola Technikum Gimnázium Főiskola Egyetem Összesen férfiak nők Összesen Járadékos Egyéb munkaügyi ellátásban részesülő Rendszeres szociális segélyes Ellátatlan Összesen Tartós munkanélküli* Munkanélküliségi mutató** 15,5% 17,0% 30,7% 10,2% 8,5% 28,7% 12,5%

14 Regisztrált álláskeresők száma zárónapon ALSÓNÁNA ALSÓNYÉK BÁTA BÁTASZÉK PÖRBÖLY SÁRPILIS VÁRDOMB Összesen 17 év alatti éves éves éves éves éves éves év feletti Összesen ált-nál kevesebb általános Szakmunkásképző Szakiskola Szakközépiskola Technikum Gimnázium Főiskola Egyetem Összesen férfiak nők Összesen Járadékos Egyéb munkaügyi ellátásban részesülő Rendszeres szociális segélyes Ellátatlan Összesen Tartós munkanélküli* Munkanélküliségi mutató** 15,1% 17,4% 31,9% 10,9% 12,2% 19,4% 8,4% Regisztrált álláskeresők száma zárónapon ALSÓNÁNA ALSÓNYÉK BÁTA BÁTASZÉK PÖRBÖLY SÁRPILIS VÁRDOMB Összesen 17 év alatti éves éves éves éves éves éves év feletti Összesen ált-nál kevesebb általános Szakmunkásképző Szakiskola Szakközépiskola Technikum Gimnázium

15 Regisztrált álláskeresők száma zárónapon ALSÓNÁNA ALSÓNYÉK BÁTA BÁTASZÉK PÖRBÖLY SÁRPILIS VÁRDOMB Összesen Főiskola Egyetem Összesen férfiak nők Összesen Járadékos Egyéb munkaügyi ellátásban részesülő Rendszeres szociális segélyes Ellátatlan Összesen Tartós munkanélküli* Munkanélküliségi mutató** 19,2% 16,8% 30,6% 9,8% 14,5% 28,2% 9,5% Regisztrált álláskeresők száma zárónapon ALSÓNÁNA ALSÓNYÉK BÁTA BÁTASZÉK PÖRBÖLY SÁRPILIS VÁRDOMB Összesen 17 év alatti éves éves éves éves éves éves év feletti Összesen ált-nál kevesebb általános Szakmunkásképző Szakiskola Szakközépiskola Technikum Gimnázium Főiskola Egyetem Összesen férfiak nők Összesen Járadékos Egyéb munkaügyi ellátásban részesülő Rendszeres szociális segélyes Ellátatlan Összesen Tartós munkanélküli* Munkanélküliségi mutató** 24,6% 22,3% 28,8% 13,6% 18,9% 32,1% 13,6%

16 III. F E J E Z E T 3. PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK Bátaszék Város Önkormányzata széles körben biztosít pénzbeli, valamint természetben nyújtott ellátásokat, továbbá szociális szolgáltatásokat a legrászorultabb személyek részére. Cél a helyi közösség tagjai szociális biztonságának megőrzése, biztonságérzetük megteremtése. Bátaszék Város Önkormányzata a legérzékenyebb, legsérülékenyebb, legkilátástalanabb helyzetben élő társadalmi csoportok iránt érzett fokozott felelősségét juttatja kifejezésre az ellátások, szolgáltatások meghatározása során. A helyi közösség azon tagjai, melyek önmagukért és családjukért kellő felelősséget éreznek, azonban lelki, fizikai, testi teljesítőképességük határán túlmenően nem tudnak, nem képesek már a mindennapi megélhetés biztosítására, ezért célzott segítségre számíthatnak. Törekedni kell arra, hogy az ellátás igazodjon a lakosság szükségleteihez, kövesse azokat az igényeket, amelyek a változó társadalmi környezetből adódóan megjelennek, hozzáférhető legyen, minden rászoruló számára, lehetőség szerint, a saját megszokott környezetükben nyújtson támogatást a rászorulóknak, A Szt. meghatározza a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében az egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint, érvényesítésének garanciáit. Felhatalmazást adott a települési önkormányzatok részére, hogy a törvényben szabályozott ellátásokat saját költségvetésük terhére kiegészíthetik és egyéb ellátásokat is megállapíthatnak. Bátaszék Város Önkormányzat Képviselő-testülete a törvényi előírásoknak megfelelően megalkotta helyi szociális rendeleteit, amelyekben szabályozza az egyes ellátásokat Természetben nyújtott szociális ellátások méltányossági közgyógyellátás köztemetés helyi autóbusz-közlekedés támogatása 3.2. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli rendszeres ellátások időskorúak járadéka lakásfenntartási támogatás helyi lakásfenntartási támogatás ápolási díj méltányossági ápolási díj aktív korúak ellátása 3.3. Szociális rászorultságtól függő eseti pénzbeli ellátások átmeneti segély eseti gyógyszerkiadás támogatása rászorulók karácsonyi támogatása temetési kölcsön temetési segély szociális kölcsön 3.4. Pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény kiegészítő gyermekvédelmi támogatás rendkívüli gyermekvédelmi támogatás óvodáztatási támogatás

17 beiskolázási segély anyaszállón történő tartózkodás napi díjának átvállalása védőoltáshoz nyújtandó támogatás Természetbeni szociális támogatások számadatai Bátaszék Köztemetés Közgyógyellátási igazolvány - alanyi méltányossági normatív Hatósági bizonyítvány 3 Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások Bátaszék fő fő fő fő Időskorúak járadéka Ápolási díj alanyi jogon Ápolási díj méltányossági alapon

18 Az időskorúak járadékára jogosultak száma viszonylagos stabilitást mutat. Az ellátás összege kis mértékben ugyan, de évről-évre emelkedik szeptember 01. napjától az Szt. 43/A. -a alapján fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére magasabb összegű ápolási díj kerülhet megállapításra. A módosítás a legnehezebb körülmények között élő családok helyzetének javítását célozza. Az ápolási díjra jogosultak körén belül ezen új kategória került bevezetésre, amellyel az ellátórendszer differenciáltabbá vált. E körbe a súlyos, fokozott ápolást igénylő fogyatékosokat gondozók tartoznak, akik az ellátásra szoruló állapota miatt a szociális ellátásukat nem tudják részleges munkavégzésből származó jövedelemmel kiegészíteni. A törvény meghatározza a fokozott ápolási szükséglet ismérveit, melynek alapján a minősítést el kell végezni. A fokozott ápolási szükséglet meghatározására nem orvosi szempontból, hanem az önkiszolgáló képesség hiányának ismérvei alapján kerül sor. A fokozott ápolást igénylő fogyatékosokat gondozók emelt összegű ápolási díja 30%-kal magasabb ellátást jelent. Az emelt összegű ápolási díj megállapításáról a jegyző az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes megyei módszertani szociális intézmény szakvéleménye alapján dönt. A lakásfenntartási támogatások számának növekedése a Sztv. és a helyi rendelet jogszabályi feltételeinek változásával indokolható. Enyhültek a támogatás igénybe vételének feltételei, ezért egyre több család válik jogosulttá, hogy számára lakásfenntartási támogatást állapítsanak meg. A támogatást az adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódóan kötelező jelleggel kell biztosítani, továbbá a törvényben meghatározott feltételek mellett normatív jogcímen jogosultak igénybe venni a rászorultnak minősülő családok. A lakásfenntartási támogatásról részletes kimutatást a 1. számú melléklet ad. A pénzbeli ellátások közül az utóbbi négy évben az átmeneti segélyezettek számának drasztikus emelkedése figyelhető meg. Sok család napi megélhetési problémákkal küszködik, akiknek nagy segítséget jelent átmeneti krízishelyzetük megoldására az átmeneti segélyezés. A segélykérelmek számának növekedését indokolja a közgyógyelltás jogosultági feltételének szigorítása, melynek következtében többen kiestek az ellátásból, ezáltal megnövekedett, az eseti gyógyszersegélyek száma. Az átmeneti segélyezésről részletes kimutatást a 2. számú melléklet ad.

19 A szociális kölcsön, mint a nevében is szerepel egy fajta visszatérítendő kamatmentes támogatási forma január 1-től a évi III. tv a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerint a rendelkezésre, állási támogatásra jogosultak alapvetően közfoglalkoztatásban, illetve a 35. életév alatti alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezők képzésben való részvételre kötelezettek, és az állami foglalkoztatási szervvel kell együttműködniük. Ha a munkaügyi központ úgy ítéli meg, hogy szükséges az álláskereső számára az egyéni segítségnyújtás, előírhatja a Családsegítő Szolgálattal való együttműködést is. Aktív korúak ellátásra jogosult személyek közül, annak, aki -55. életévét betöltötte vagy -14 éven aluli kiskorú gyermeket, nevel és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben, nem tudják biztosítani, rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként a települési önkormányzat által kijelölt szervvel, (Gondozási Központ) együttműködési kötelezettsége van. Az együttműködésre kijelölt szervnél kérelmeznie kell a nyilvántartásba vételét. A beilleszkedését segítő programban való részvételéről írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel és teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat. Bátaszéken 2009 évben összesen 19 fő, Bátán 11 fő, Várdombon 2 fő, Alsónánán 1 fő 55. év feletti rendszeres szociális segélyben részesülő személy, működött együtt a Gondozási Központtal. A határozat jogerőre emelkedését követően 15 napon belül megjelentek nyilvántartásba vétel céljából. Az együttműködési kötelezettség elmulasztása miatt felszólításra csak kétszer került sor Az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint egyrészt vállalták, hogy megjelölt időpontokban megjelennek, ha valamilyen probléma folytán nem tudják felkeresni a központot arról hitelt érdemlő módon, telefonon vagy személyesen kötelesek tájékoztatni az esetfelelőst. Másrészt együttműködően részt vesznek a beilleszkedési tervben leírtak végrehajtásában rövid és hosszú távú célok megvalósítását segítő munkában a problémák megoldásában évben Bátaszéken 14, Bátán 10, Várdombon 1 és Alsónánán 1 beilleszkedési terv elkészítésére került sor. A beilleszkedési programban vállalt programtípusok közül 3 fő választotta az elő nyugdíj, 5 fő rokkantsági nyugdíj, 2 fő az öregségi nyugdíj igénylését, 1 fő a korengedményes nyugdíj igénylését, 7 fő választotta a Kék Madár Alapítvánnyal való együttműködést az elhelyezkedés érdekében 8 fő az egyéni tanácsadást, amely keretein belül a személyes megerősítés és személyes problémáik megbeszélése történik augusztus 31.-ig nyilvántartott személyek száma szerint, Bátaszéken 26 fő, Bátán 12, Várdombon 2 fő, Alsónánán 1 fő működik együtt a Gondozási Központtal évben Bátaszéken a 2009 évhez képest 13, Bátán 5, Várdombon 2 újabb beilleszkedési terv elkészítésére került sor. A beilleszkedési programban választott programtípusok közül 9 fő választotta az egyéni tanácsadást,1 fő az elő nyugdíj, 1 fő a rokkantsági nyugdíj igénylését, 5 fő álláskeresési technikák ismertetéséről szóló csoportfoglalkozást és 3fő pedig az önálló munkahelykeresést és 1 fő az átképzést, Az év folyamán az aktív korúak ellátására való jogosultság Bátaszéken 6 fő, Bátán 4 fő Várdombon, pedig 1 fő esetében szűnt meg. Bátaszéken 4 fő kereső tevékenységet folytat, 1 fő rokkantsági nyugdíjban részesül, és 1 fő családjában jövedelemváltozás történt, amely miatt nem volt már jogosult a rendszeres szociális segély megállapítására. Bátán 1 fő keresőtevékenységet folytat, 1 fő öregségi nyugdíjban részesül, 1 fő özvegyi nyugdíjban részesül és 1 főnél, pedig lakóhelyváltozás miatt szűnt meg a rendszeres szociális segély folyósítása. Várdombon, pedig az ügyfél halála miatt szűnt meg az ellátás. Az 55. év feletti rendszeres szociális segélyben részesülők a munkaerőpiacon hátrányban vannak az életkorúk miatt. A legtöbb személyt a sikertelen álláskeresés és az elutasítás hátráltatja, abban hogy újra munkalehetőség után érdeklődjön. Sajnos a mai munkaerőpiac nem teszi lehetővé, hogy visszatérhessenek ezek az emberek a munkavilágába. Legtöbben az alkalmi munkavállalással próbálják megélhetésüket biztosítani.

20 Rendszeres szociális segélyben és rendelkezési állási támogatásban részesülő személyek megoszlásáról a 3. számú melléklet tartalmaz adatokat. Gyermekvédelmi ellátások A rendszeres gyermekvédelmi támogatás nem a szociális törvény szabályozási hatálya alá tartozik, de a családok támogatásának fontos részét képezi. A gyermekeket nevelő családok nagy részének az egy főre jutó havi átlagjövedelme a nyugdíjminimum alatt van, ezért rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a) a Gyvt (5) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, b) a Gyvt. 20/A. -ban meghatározott pénzbeli támogatásnak, c) a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. A évet követően a pénzbeli támogatás összegének emeléséről évente az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt/döntött. A törvény a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság jövedelmi feltételeit differenciáltan állapította meg. A módosítással elismerésre és támogatásra kerül a gyermeket egyedülállóként gondozó családoknak, a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket gondozó szülőknek, továbbá a hátrányos helyzetük ellenére tanulmányokat folytató fiatal felnőtteknek az átlagostól eltérő élethelyzete. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek és családok száma: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Bátaszék Gyermekek száma szerint év év év évtől Családok száma szerint Óvodáztatási támogatás kifizetés június 2 fő 2009.decemeber 6 fő 2010.június 4 fő IV. F E J E Z E T 4. GYERMEKVÉDELMI ALAPSZOLGÁLTATÁSOK HELYZETKÉPE 4.1.Gyermekvédelem Az Országgyűlés a jövő nemzedékéért érzett felelősségtől vezérelve: a Gyermekek jogairól szóló, New Yorkban, november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló évi LXIV. törvényben, továbbá a Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott gyermeki jogok érvényre juttatása érdekében,

21 - a házasságról, a családról és a gyámságról szóló évi IV. törvénnyel, valamint - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvénnyel összhangban - a jogalkotásról szóló évi XI. törvény rendelkezéseinek megfelelően április 22. napán 18 óra 51 perckor 224 igen, 2 nem szavazattal 32 tartózkodás mellett törvényt fogadott el a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. Az évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) november 01. napján lépett hatályba. A Gyvt. Magyarországon új alapokra helyezte a gyámügyi igazgatás rendszerét, a gyermekvédelemben pedig alapvető szemléletváltozást hozott. Ennek oka és célja az volt, hogy az egyre növekvő számban veszélyeztetett helyzetben lévő, valamint a családjukból valamilyen más ok miatt kiemelt gyermekek számára megfelelő segítséget, a korábbiaknál hatékonyabb támogatást nyújtson. Az új megközelítés szükséges volt azért, mert komoly esélyegyenlőtlenségek mutatkoztak az előbb említett gyermekek hátrányára, amely a problémák újratermelődését vetítette elő. A megfelelő egyensúly hiányában a gyermekek nem lesznek képesek a társadalomba való beilleszkedésre, nem tudnak képzettséget szerezni, munkát találni és boldogulni. Az államnak tehát fel kellett vállalnia, hogy kiépíti a hátrányok csökkentését célzó jogszabályi hátteret és ellátórendszert. A Gyvt. olyan minden rászoruló gyermek esélyegyenlőségét növelő ellátórendszer kiépítését tartalmazza, amelynek feladata a családok támogatása a gyermekek felnevelésében, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése, illetve a családjukból kikerülő gyermekek helyettesítő védelmének biztosítása. A jogszabály egy hosszú távon fenntartható, a családi nevelésre orientált rendszer kialakítását, a preventív és a családi környezetbe visszahelyező megoldásokat helyezi előtérbe, fontos szerepet szánva az önkormányzati, állami és nem állami szervek hatékony együttműködésének. A gyermekvédelem új szervezeti felépítése, háromlépcsős rendszer. Minden veszélyeztetettnek látszó kiskorúval, illetve családjával elsőként a gyermekjóléti szolgálat szembesül. A szolgálat feladata eldönteni, valóban fennáll-e a gyermek veszélyeztetettsége, és ha igen kiküszöbölhető-e alapellátás keretében. Csak abban az esetben kell hatósági intézkedéssel beavatkozni a család életébe, ha nincsen esély az alapellátás sikeres alkalmazására. A gyermekjóléti szolgálat tevékenységét a szakemberek a gyermekvédelem első lépcsőjének nevezik. A második lépcsőt a települési önkormányzat jegyzője jelenti. A jegyző hatósági intézkedési lehetősége még mindig a gyermek családban tartására irányul. A gyermek védelembe vételének elrendeléséről született döntéssel egyidejűleg kerül sor a gyermekjóléti szolgálat családgondozójának kirendelésére, a családi problémák megoldásában való közreműködés, a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében. Ilyen intézkedés megtétele azokban az esetekben szükséges, amikor a szülők önként nem kívánják igénybe venni a szolgálat segítségét a kiskorúakat is érintő gondjaik megoldásában, de remény van arra, hogy a jegyző által foganatosított hatósági beavatkozással, a kötelező érvényű szabályok betartásának ellenőrzésével sikeres lehet a segítségnyújtás. A jegyző, mint első fokú gyámhatóság hatáskörébe tartózó gyermekvédelmi intézkedés a gyermek ideiglenes elhelyezése is. Hangsúlyozni szükséges, hogy az ideiglenes elhelyezés csak végső soron történhet gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben. A törvényalkotó következetesen érvényre juttatja azon szemléletét, hogy a gyermek intézményi keretek között történő elhelyezésére kizárólag akkor kerüljön sor, ha egyéb elhelyezési lehetőség (nevelésre alkalmas, azt vállaló különélő szülő, más hozzátartozó, illetve személy, nevelőszülő) számára nem adott. Az ideiglenes elhelyezés szükségességéről a gyermekvédelem harmadik lépcsője, a városi gyámhivatal dönt. Döntése keretében határoz a gyermek végleges státusáról (átmeneti nevelésbe vétel vagy tartós nevelésbe vétel), valamint a gyermek számára legmegfelelőbb elhelyezésről is. Ezen intézkedéséhez a gyermek egyéni elhelyezési tervét elkészítő Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatot hívja segítségül. A többlépcsős gyermekvédelmi rendszerünk áttekintését követően világossá válik, hogy a

22 Gyvt. rendelkezés-sorozatával arra törekszik, hogy a gyermek családjától történő elszakítására csak a legvégsőbb esetben kerüljön/kerülhessen sor. Amennyiben ez mégis elkerülhetetlen, elhelyezése több szakember által átgondoltan, a kiskorú számára a legkedvezőbben történjen. A gyermekvédelem akkor tud hatékonnyá válni, ha e három szereplő (gyermekjóléti szolgálat, jegyző, gyámhivatal) egymásra épülve, egymás tevékenységét segítve működik. Bátaszék városában e törekvés megítélésem szerint megvalósulni látszik, a társszervek együttműködése által a munka az eredményesség irányába mutat elmozdulást. A gyermekek jogainak előtérbe kerülése világszerte jelentős szemléletváltozást eredményezett a gyermekekkel kapcsolatos intézkedések tekintetében. Ezen szemléletváltozás abban foglalható össze, hogy a gyermek immár nem tárgya az őt érintő döntéseknek, hanem olyan legfőbb érdekeltje, akiért az eljárás minden résztvevője fokozott felelősséggel tartozik. Az ENSZ és az Európa Tanács dokumentumaiban a gyermek érdekeinek legmegfelelőbb biztosítása és a szülői felelősség hangsúlyozása lelhető fel. A gyermekkor kezdetétől a felnőtté válásig tartó folyamatban a gyermeket mind a szülőknek, mind a társadalomnak fokozatosan fel kell készítenie az önálló életvitelre. A gyermekvédelmet konkrét és társadalmanként emberjogi, filozófiai, társadalompolitikai és szakmai elvek, ideológiák határozzák meg. A gyermekvédelem bonyolult rendszer, melyet aligha lehet optimálisra tervezni. Kliensei a legnehezebb sorsú gyermekek, akiknek hátrányos helyzetét, kiszolgáltatottságát semmilyen gyermekvédelmi rendszer nem tudja teljes mértékben felszámolni. Ugyanakkor a társadalom szociális érzékenységének, a demokrácia fejlettségének fokmérője az, hogyan bánik a rászoruló gyermekekkel. Minden államnak saját intézményi és jogi keretein belül kell erőfeszítést tennie a gyermekek és családok védelmére, megfelelő életkörülményeik biztosítására. Ezen szabályozás az adott állam életfeltételeit tükrözi. Magyarország új gyermekvédelmi szabályozásának tekintetében megítélésem szerint semmi ok az aggodalomra, hiszen európai normáknak megfelelő demokratikus szemlélete minden szempontból az emberi, illetve gyermeki jogok védelmét helyezi előtérbe, a gyermekek és családok valós szükségleteire fókuszálva hatékonyan szolgálja a védelemre szorulókat. A gyermekes családokkal foglalkozó szakemberek feladata, hogy munkájukat felelősségteljesen végezzék és hozzájáruljanak ahhoz, hogy a gyermekvédelem átalakult rendszere a gyermekek és családok érdekeit szolgálja. A gyermekvédelem átfogó reformja megkezdődött a határidőre elkészített, az Országgyűlés által elfogadott, illetőleg hatályba lépett jogi szabályozással, azonban annak teljes körű kiépítése hosszú távú feladat. A gyermekek védelme terén az átfogó országos és helyi szintű reform megtörtént. Véleményem szerint a Gyvt. az elvárásoknak megfelel, hiszen teljesen új intézményeket, új cselekvési rendszert vezetett be, ugyanakkor átültette azon európai elveket, nemzetközi normákat, amelyek a gyermek jogaival foglalkozó nemzetközi egyezményekben jelentek meg. 4.2.Gyermekjóléti alapellátások - gyermekjóléti szolgálat, - gyermekek napközbeni ellátása, - gyermekek átmeneti gondozása. A gyermekjóléti alapellátások nem tartoznak az Sztv. keretein belül szabályozott ellátások körébe, de ezek az alapellátások is a szektor szerves kiegészítő elemeit képezik Gyermekjóléti szolgálat A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermekek érdekeit védő speciális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek, eszközeinek felhasználásával szabályozza a gyermekek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítését, a gyermekek