Jármi Község Onkormányzata Képviselő-testülete június 26.-án tartott nyilvános ülésének. J e g y z ő k ö n y v e

Átírás

1 Jármi Község Onkormányzata Képviselő-testülete június 26.-án tartott nyilvános ülésének J e g y z ő k ö n y v e Készült: 3 példányban Kapják: 2. példányt Sz-Sz-B Megyei Kormányhivatal, Nyíregyháza 3. példányt Községi Könyvtár, Jármi Rendelet: --- Határozat: /2013. (VI.26.) Tárgysorozat Nyilvános ülés: 1. tsp.: Jármi község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának elfogadása Előadó: Győrfiné Papp Judit polgármester, előterjesztés mellékelve 2. tsp.: Egyebek Előadó: Győrfiné Papp Judit polgármester Jármi, június 26. Jegyzőkönyv Győrfiné Papp Judit polgármester Készült: Jármi Község Önkormányzata Képviselő-testületének június 26.-án megtartott nyilvános üléséről. Az ülés helye: Jármi Község Önkormányzata képviselő-testületének hivatali helyisége. /Jármi, Kölcsey u. 14. szám /. Jelen vannak: Győrfiné Papp Judit polgármester Koós Csaba Levente alpolgármester Maklári Zsolt képviselő Varga Lajos képviselő Összesen: 4 fő Tanácskozási joggal jelen van: Mindák Katalin jegyző

2 Meghívottak:--- Lakosság részéről: --- fő A polgármester köszönti a megjelenteket, az ülést megnyitja. Megállapítja, hogy az ülés határozatképes, mert a 7 fő képviselőtestületi tagból 4 fő jelen van. Győrfiné Papp Judit polgármester javasolja a képviselő-testületből Koós Csaba Levente alpolgármester és Varga Lajos képviselőt jegyzőkönyv hitelesítőnek. A képviselő-testület a jegyzőkönyv hitelesítőket 4 igen szavazattal elfogadta. Ezt követően Győrfiné Papp Judit polgármester ismerteti a meghívó napirendi tervezetét. A képviselő-testület a következő napirendeket 4 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta. Napirend 1. tsp.: Jármi község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának elfogadása Előadó: Győrfiné Papp Judit polgármester, előterjesztés mellékelve 2. tsp.: Egyebek Előadó: Győrfiné Papp Judit polgármester 1. tsp.: Jármi község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának elfogadása Előadó: Győrfiné Papp Judit polgármester, előterjesztés mellékelve Győrfiné Papp Judit polgármester: Jármi község Helyi Esélyegyenlőségi Programjáról szóló előterjesztést képviselő társaim megkapták. Megkérem Jegyző Asszonyt, a napirendi pont rövid ismertetésére. Mindák Katalin jegyző: A települési önkormányzat az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha a törvény rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik. A települési önkormányzatok társulása akkor részesülhet az előbbiek szerinti támogatásokban, ha a társulást alkotó települési önkormányzatok mindegyike hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik. A fenti rendelkezést július 1-jét követően kell alkalmazni. A pályázati előírásokat még nem ismerjük. A programot Pénzes Tiborné készítette. A program elkészítésében a köztisztviselő munkáját mentorok segítették, képzéseken kellett részt venni. Kérem a képviselő-testületet, hogy az előterjesztést megtárgyalni és a Helyi Esélyegyenlőségi Programot elfogadni szíveskedjenek. Varga Lajos képviselő: Az elkészített program komoly munkát igényelt. Jármi életét, eddigi munkáját, jövőbeli teendőit foglalja össze. Kétévente kell a képviselő testületnek felülvizsgálni a programot. Az előterjesztést elfogadásra javaslom.

3 Győrfiné Papp Judit polgármester szavazásra teszi, Jármi község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának elfogadását A képviselő-testület 4 igen szavazattal, ellenszavazat, tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta: Jármi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 106/2013. (VI.26.) határozata a helyi esélyegyenlőségi program elfogadásáról A Képviselő-testület Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény 31. (1) bekezdés értelmében elkészült Jármi község évekre vonatkozó helyi esélyegyenlőségi programja. A helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzés készült a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok - különös tekintettel a nők, a mélyszegénységben élők, romák, a fogyatékkal élő személyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára - oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve a helyzetelemzésen alapuló intézkedési tervben meghatározásra kerültek a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedések. Jármi község Helyi Esélyegyenlőségi Programját a képviselő-testület megtárgyalta és elfogadja.

4 Melléklet Jármi Község Önkormányzata Képviselő-testülete 106/2013.(VI.26.) határozatához Jármi Község Önkormányzat Képviselőtestületének 106/2013.(VI.26.) határozatának 1.sz. melléklete Egyedül a legnagyobb erő sem tehet mindent, nem tehet sokat: egyesített erőknek pedig a lehetetlennek látszó is gyakran lehetséges. (Kölcsey Ferenc) JÁRMI KÖZSÉG TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA Jármi, június 26.

5 Tartalomjegyzék 362 Helyi esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága Megvalósítás A megvalósítás előkészítése A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Érvényesülés, módosítás Összegző táblázat A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 56

6 363 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Jármi Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Jármi település megközelíthető közúton: a 41-es útról letérve a 49-es útra Mátészalka irányába; de megközelíthető Debrecen felől a 471-esen Mátészalkáig, onnan keleti irányban a 49-esen. A Nyírségnek az ÉK-i részén helyezkedik el, Mátészalkától ÉNY-ra. Magasságkülönbség Mátészalka és Jármi között 15 m. Bizonyítják a Jármi DK-i részén lévő, kelet felé húzódó, kettős egymástól 2-3 km távolságú homokdombsor, amely Mátészalkától elválasztja. Jármi létezett már az 1300-as években is. A XIV. század elején Járomtelke néven említik. Jármi nevét a szláv járom szóból eredeztetik. A XIV. század első negyedében először említett falu két útkereszteződésében alakult ki. A középkorban többször változtak birtokosai. A XIX. század közepén már mint jellegzetes kisnemesi falu szerepelt Szatmár megyében. Területe:2186 kh.300 nöl. Lakónépesség száma december 31-én :1222 fő. 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő Változás % % % % %

7 364 Lakónépesség Állandó népesség száma január 01-én: fő 2. számú táblázat - Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő % 49% 0-2 évesek éves % 51% éves % 47% éves % 54% éves % 55% 65 év feletti % 35% Állandó népesség - nők 65 év feletti; 15% 0-14 éves; 15% éves; 7% éves; 5% éves; 58% 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) lakosok száma (fő) Öregedési index (%) 2001 nincs adat nincs adat ,0% ,9% ,4% ,2% ,7%

8 Öregedési index (%) ,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) A belföldi vándorlási mutató szerint a település vonzereje többnyire negatív előjelet mutat, tehát az elvándorlás a jellemző. Ez azért aggasztó, mert a falu minden szempontból élhető település, kivéve a helyben található munkahelyek számát. Amennyiben a lakosság, főleg a fiatalok számára a munkához való hozzáférés megoldódna, a helyben maradás sem jelentene számukra gondot. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő)

9 366 természetes szaporodás (fő) A természetes szaporodás szintén és kivételével negatív előjelű, ami azt jelenti, hogy a születések száma kevesebb, mint az elhalálozások száma. Ez is annak a bizonyítéka, hogy a falu elöregedő, így a gyermekek és fiatalok mellett egyre több esetben kell figyelni a főleg egyedül élő, magukra maradt idős emberekre. Településünk Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, - a közigazgatási reform eredményeként január 1-jétől a Mátészalkai járáshoz tartózó 26 település egyike. Két felsőfokú végzetséggel rendelkező köztisztviselő átadásával segítettünk kialakítani a járás törzslétszámát. Önkormányzatunk értékeire, hagyományaira építkezve, gyökereiből táplálkozva igyekszik évről évre megújulni. Ezzel a látásmóddal akarunk maradandó értékeket teremteni, amelyek az utánunk jövő generációk számára is mérföldkövek lesznek majd. A sok változás között egy valami változatlan nálunk évről évre: elkötelezettségünk és eltökéltségünk abban, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan tovább szolgáljuk lakosainkat. Településünk nevezetessége műemlék református temploma, amely 1775 körül épült, valamint a kisnemesi kúria, amely a Kulin család tulajdona volt és a megsemmisülés előtt sikerült áttelepíteni a Nyíregyháza melletti Sóstói Múzeumfaluba, ott látogatható.

10 367 Emlékművek látványosságok településünkön: 2001-ben az I. és II. világháború hősi halottainak emlékére készült el a Turul madár emlékmű, amely a református templom bejáratánál található. Az emlékművet Bíró Lajos Mátészalkán élő szobrászművész készítette. Az I. és II. világháború jármi hősi halottainak névsorát, valamint az elhurcoltak és családjuk névsorát olvashatjuk azon az emlékművön, amely a temetőkertben található. Az 1956-os Forradalom és Szabadságharc Jármi Hősei Emlékére 2008-ban emlékmű került felállításra a Széchenyi utcán lévő közparkban. A Kossuth utca 41. szám alatt található a Szent István díszkút a millenniumi évfordulóhoz kötődve készült el augusztus 20-ra.(készítette: Bíró Lajos szobrászművész) Önkormányzatunk jelképei: Önkormányzatunk zászlója, címere. A kilencvenes évektől kezdve a többi településhez hasonlóan folyamatosan fejlődött településünk.

11 368 Településünknek van 8-évfolyamos iskolája amely január 1-jétől állami fenntartásban működik. Óvodája 1910 ben alakult, 1979 ben épült fel az óvoda jelenlegi épülete. Az óvodát intézményfenntartó társulásban tartja fenn az önkormányzat. A 2012/2013-as nevelési évben két csoporttal működik szeptemberében épült meg az egészséges ivóvizet biztosító vezetékes ivóvíz-hálózat ben épült fel a ravatalozó a temetőkertben, 1997-ben készült hozzá előtető, 1990-ben megépül a temetőhöz vezető út, amelyet 1993-ban leaszfaltoznak évben megvalósult a köztemető felújítása, elkészült a kerítés és a kapu, jelentős földmunkákat végeztek, parkosítottak, valamint ekkor került elhelyezésre a ravatalozónál a Gombos Miklós őrbottyáni harangöntő mester által készített lélekharang december 20-án átadásra került az általános iskola tornaterme. Az iskola központi épületének teljes felújítása három ütemben, 2009, 2011 és évben valósult meg. Jelenleg az épület komplex akadálymentesítése vár megvalósításra, amelyet az épület tulajdonos önkormányzatai csak pályázati forrás igénybe vételével tudnak megvalósítani júliusában döntött az önkormányzat a település közvilágításának korszerűsítéséről, amely re el is készült ben kezdődött el a gázvezeték építése, amelyet 1993.október 7-én nyomás alá helyeznek június 30-án kezdődik a telefonhálózat kiépítése re az község minden utcája le lett kövezve, amelyek később aszfalt burkolatot is kaptak ben készül el az orvosi rendelő, amelyben helyet kap a gyógyszertár és védőnői szolgálat évben megvalósul az épület teljes felújítása és komplex akadálymentesítése ban elkezdődik a belterületen a kerékpárút hálózat építése a Kossuth és a Széchenyi utcák mentén. Kihelyezésre kerül 5 db buszváró évben 2,60 m széles kerékpárút épül Jármi és Mátészalka között a 49-es számú főútvonal mentén ben pályázati támogatással épül a Művelődési Központ, amely máig helyet ad a közösségi programoknak, két alsós évfolyamnak, a könyvtárnak, Net-kuckónak és a civil szervezetek összejöveteleinek ben elkészül az Önkormányzati Hivatal a régi Tsz-iroda épületéből-, az alsó szinten kialakításra kerül a szolgáltató ház és az uszoda. Elkészül a sportcentrum január 1-jétől létrejött Papos községgel a körjegyzőség től akadálymentes épületbe költözött a Körjegyzőség és az Önkormányzat. Az irodaházat bérbe vette a Jármi Református Egyházközség és az épületben fogyatékosok nappali intézményét működtet. A között lévő években tovább fejlődött a település, ugyanakkor megőrizte pénzügyi stabilitását. Minden pályázati lehetőséget megragadtunk, ami a takarékos működést az intézményeink működtetését, településünk fejlődését, a dolgozóink tudásszintjének emelését segítette. Támogatást nyertünk: Körjegyzőség szervezetfejlesztésére, korszerűsítettük az általános iskolánk épületét, az orvosi rendelőnket, a temetőt, nyertünk támogatást gépek, munkaeszközök beszerzésére, forgalomcsillapításra szolgáló berendezésekre, taneszközök beszerzésére, bútorzatra, gyermekek táboroztatására. Csatlakoztunk az ivóvíz minőség javító programhoz. Elnyertük a 2000 LE alatti települések szennyvíz kezelésére kiírt pályázatot, amelynek bruttó értéke: Ft. A támogatásból évben megépült településünk teljes belterületén a szennyvízcsatorna hálózat. A Jármi-Mátészalkát összekötő kerékpárút megépítése projekt bruttó értéke Ft volt között befejezett beruházásainknak köszönhetően 660 millió forinttal gyarapítottuk önkormányzati vagyonunkat.

12 369 Intézményeink: Önkormányzati Hivatal Általános Iskola Óvoda Művelődési Központ Könyvtár Konditerem Orvosi Rendelő Gyógyszertár Net kuckó Civil szervezeteink: Akácvirág Nyugdíjas Klub Nőegylet 1945.sz. Reményik Sándor Cserkészcsapat Jármi-Papos-Őr Földtulajdonosok Vadászó és Természetbarát Egyesülete Felső-Tiszavidéki Búvár és Mentő Közhasznú Egyesület Gazdakör Célkitűzéseink: Első, és legfontosabb feladat számunkra, a meglévő intézményeink megfelelő színvonalon történő működtetése. Munkahelyteremtés az itt élők számára. A rászorultak, idősek, egyedül élők segítése, támogatása. Hagyományaink ápolása. Környezetünk védelme. Az elnyert pályázataink megvalósítása. Csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése. Az óvoda épületének felújítása. Középületeink komplex akadálymentesítése. Évente visszatérő rendezvényeink: Nemzeti ünnepeink Idősek napja Karácsonyi koncert Falunap-Jármi fogathajtó verseny Gyermeknap Évente egy alkalommal falugyűlés Sportnap Cserkésznap (évente két alkalommal)

13 A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó 370 célja Jármi Község Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szervével, a tankerülettel. A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

14 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR BEMUTATÁSA A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény ( továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Fontosabb fogalmak: Közvetlen hátrányos megkülönböztetés: az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt tulajdonsága miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban. Közvetett hátrányos megkülönböztetés: az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely az előző pontban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz. Jogellenes elkülönítés: az a magatartás, amely meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól - tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül - elkülönít. Ez a rendelkezés nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését. Települési esélyegyenlőségi program - a Programban meghatározott célokkal összhangban - az önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot fogad el, amelyben elemzi a településeken élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esély egyenlőségét elősegítő célokat. Az önkormányzati esélyegyenlőségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését. Esélyek javítása, kiegyenlítése: Esélyeik javításán azt kell érteni, hogy a település javítja hozzáférésüket a már létező szolgáltatásokhoz, azaz nagyobb számban vehetik igénybe ezeket a szolgáltatásokat, illetve új szolgáltatásokkal látja el őket.

15 372 Esélyegyenlőség érvényesítése: a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok iskolai végzettség megszerzésével tudjanak jobb életfeltételeket biztosítani. Cél, hogy javuljon ezen rétegek élete. A demográfiai változások, a foglalkoztatás növelése, a képzettségbeli hiányosságok orvoslása, a vállalkozások versenyképességének növelése, szegregációmentes közoktatás ebben fontos eszköz lehet. Hátrányos helyzetű gyermek/tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította továbbiakban: hh-s Halmozottan hátrányos helyzetű e csoporton belül, az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek; továbbiakban: hhh-s Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. 1.2 AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI CÉLCSOPORTOKAT ÉRINTŐ HELYI SZABÁLYOZÁS RÖVID BEMUTATÁSA A község a jogszabályokban meghatározott helyi rendeleteiben a településen élők helyzetét segíti, támogatja. A gyermekek élethelyzetét javító rendelet a gyermekvédelmi feladatok helyi ellátásáról szóló /2011. (önkormányzati rendelet, valamint Jármi Község Képviselőtestületének 9/2011.(V.11.) egyes szociális ellátásokról szóló rendelete a helyi szabályait határozza meg. Ezen túlmenően számos olyan döntést hozott, amelyek segítik a hátrányos helyzetű csoportok ellátását. Ezen intézkedései a helyi rendeleteiben szabályozza az önkormányzat. A törvényi előírásokon túl a rendelet célja hogy községünkben olyan támogatási rendszer működjön, amely az állampolgárok számára a prevenció, a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítésére szolgálnak. A szociális ellátások középpontjában a család áll. A szegénység elmélyülése miatt az ellátó rendszernek egyre több követelménynek kell megfelelnie a különböző élethelyzetekből, a lakhatásból, a betegségből, a fogyatékosságból eredő szükségletek, eltartottak gyermekek gondozásához kapcsolódó költségek emelkedése miatt, ezért a helyi szabályokat és ezek hatásait folyamatosan vizsgáljuk. A rendeletet az eredményesség és hatékonyság érdekében, a felmerülő igények alapján évente legalább egy alkalommal felülvizsgáljuk. A Képviselő-testület a helyi szabályozási tevékenysége során az esélyegyenlőségi szempontokat is figyelembe veszi.

16 373 2.STRATÉGIAI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A településünk hosszú távú jövőképe az értékek és hagyományok megőrzése mellett a fenntartható fejlődés az értékőrzés és a megújulás, a középtávú stratégiai céljai: Fenntartható fejlesztés a funkciók harmóniájában, A település, mint az élhető, értékőrző hagyományőrző környezet, Példaértékű gondoskodás és egyenlő esélyek biztosítása. Az ágazati stratégiákat átszövő, a helyi lakosság érdekeit figyelembevevő kiemelt horizontális szempont az egyenlő hozzáférés, az egyenlő bánásmód biztosítása lényeges eleme. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Jelen esélyegyenlőségi tervezés segíti a területfejlesztési koncepció és a gazdasági program fő célkitűzéseinek megvalósítását, amely elsősorban a foglalkoztatási helyzetre, a gazdasági és oktatási terület célkitűzéseinek megvalósításához járul hozzá. A térségben élők életminőségének javítása, az életszínvonal növelése a foglalkoztatottság szint emelésén és a megújulásra kész helyi közösségeken keresztül. Megélhetés, munkavállalás helyi feltételeinek javítása, helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása. Fiatalkorú lakosság problémáinak felkarolása és kezelése Szociális gondoskodás a rászoruló rétegek számára (idősek, felnőtt fogyatékosok ellátása) Közbiztonság, bűnmegelőzés Ezek olyan átfogó célok, amelyek a kistérségi és a helyi szereplő által megvalósítandó fejlesztési tevékenységek számára is hosszú távon irányt mutatnak. Helyi szinten a program segíti a község stratégiailag fontos célkitűzéseinek megvalósítását, hogy vonzó település legyen az itt született és élő fiatalok számára, biztosítson olyan feltételeket, hogy szívesen maradjanak. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését a Központi Statisztikai Hivatal, a VÁTI Nonprofit Kft. (teljes nevén VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.), TEIR Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Magyar Államkincstár, a helyi Önkormányzat adatbázisa, valamint helyi adatgyűjtés szolgálta. Az esélyegyenlőségi program készítésekor az országos adatbázisokban a évi adatok még nem elérhetőek. Ezeket a két év múlva esedékes felülvizsgálat során pótolni kell.

17 A MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐK ÉS ROMÁK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (2011. év) megállapítása szerint: Minden harmadik ember (kb. 3 millióan) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A romák nagy többsége, mintegy ezren (összlétszámuk a becslések alapján kb. 750 ezer) ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. Ezért Magyarországon a romák felzárkóztatását megcélzó politikát nem lehet elválasztani a szegénység elleni általános küzdelemtől, a társadalmi és a gazdasági versenyképesség javításától. A romák esetében jellemző az, hogy még a halmozottan hátrányos helyzetű csoportokon belül is a legkedvezőtlenebb helyzetben lévőkhöz tartoznak. A mélyszegénység egy összetett jelenség, okai többek között a társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli eltérésekben mutatkoznak meg. A szegénység kialakulása a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci esélyek szűkülésére vezethető vissza. A mélyszegénység hatása az érintettek lakhatási, táplálkozási, egészségügyi állapotában jelentkezik elsősorban. A településünkön a roma lakosság aránya vélhetően 10 %, közülük a mélyszegénységben élők aránya kb. 30 %. Egyre többen tartoznak a mélyszegények közé is. Ők azok, akik folyamatosan csúsznak lefelé a lejtőn, s nincs számukra visszaút. A szegénységnek nincs mindenki számára elfogadott definíciója. Általában azokat a területi egységeket tekintjük mélyszegénység által sújtott településeknek, településrészeknek, ahol a nagyon alacsony iskolázottság és foglalkoztatási ráta, erős települési, lakóövezeti térségi koncentráció és szegregáció, az ezekből következő súlyos szociális deficit és a hátrányos társadalmi helyzet újratermelődésének nagyon nagy valószínűsége jellemzi. forrás: TÁMOP pályázati kiírás. Ezen meghatározást alapul véve Jármi nem tartozik a mélyszegénység által sújtott települések közzé. A mélyszegénységgel kapcsolatos vizsgálatok az egyén illetve háztartás saját jövedelmi helyzetének értékelésén alapulnak. A rendelkezésünkre álló adatok alapján elsősorban a munkanélküliség, a szociális rászorultság, a gyermekek helyzete, a lakhatási viszonyok és az iskolai végzettségek figyelembe vételével készítünk elemzéseket. A lakosság jövedelmi viszonyairól nincs megfelelő adatunk. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. Alacsony továbbá a éves korosztály munkaerő-piaci részvétele is. A fiatalok távolmaradását főként az oktatási, képzési idő meghosszabbodása indokolja, ugyanakkor jelentősen megnőtt az iskola befejezése utáni munkahelykeresés ideje is. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek száma, a nem megfelelő szakmaválasztás, a szakmai tapasztalat hiánya és az iskolai végzettség befolyásolja. Az ifjúsági munkanélküliség

18 375 strukturális munkanélküliség, a munkaerőpiac elvárásai ma már nemcsak a végzettségre és a szakképzettségre, hanem a különböző személyes kompetenciákra, szakmai és gyakorlati tudásra vonatkoznak. A közfoglalkoztatottakat a helyi munkaügyi központtal kötött hatósági szerződés szerint foglalkoztatja az önkormányzat. A közfoglalkoztatásban résztvevők munkájukat Jármi község közigazgatási területén belül végzik, a település közterületeinek a tisztántartása az elsődleges feladatuk számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, évesek száma év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,3% 75 15,3% ,9% ,7% 93 23,0% ,4% ,2% 95 19,2% ,7% ,0% 31 6,4% 52 5,7% ,9% 30 6,3% 49 5,1% Álláskeresők aránya 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% Adatsor1 Adatsor2 Adatsor3 Ezek az adatok arra mutatnak rá, hogy Jármiban a teljes lakónépességhez képest milyen arányú a nyilvántartott álláskeresők száma, ez miként változott az elmúlt években, illetve, hogy milyen az arány a férfiak és nők között. Az adatok tanúsága szerint az évek előrehaladásával a nők és férfiak körében is nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma. A településen jelenleg nem tapasztalhatók olyan gazdasági folyamatok, amelyek az állástalanok számát csökkenthetnék, az önkormányzat a legfőbb foglalkoztató (közfoglalkoztatás). Az önkormányzat részt vesz a Kormány által meghirdetett Startmunka közfoglalkoztatási programban, ennek keretében négy területen indíthatott különböző projekteket. Pl. mezőgazdasági termelés, mezőgazdasági utak karbantartása, csapadékvíz-elvezető árkok tisztítása, burkolása, valamint a téli és egyéb értékteremtő munkákban.

19 számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő éves és fiatalabb év év év év év év év év 61 év felett fő % 8,7% 5,3% 2,7% 2,4% 2,9% fő % 16,5% 13,3% 13,6% 14,2% 19,9% fő % 19,1% 14,7% 11,6% 13,0% 11,7% fő % 13,9% 19,3% 17,7% 13,6% 7,6% fő % 15,7% 16,7% 21,1% 18,3% 18,7% fő % 9,6% 9,3% 8,2% 10,7% 11,1% fő % 7,8% 6,7% 8,8% 5,9% 6,4% fő % 5,2% 11,3% 10,9% 14,2% 14,0% fő % 3,5% 3,3% 4,1% 7,1% 7,0% fő % 0,0% 0,0% 1,4% 0,6% 0,6% Álláskeresők száma (fő) A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása, illetve idősoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség a különböző korosztály tekintetében miként változik a településen. Az éves korosztály tekintetében kiugró volt a regisztrált munkanélküliek száma évben. Ahogyan az ország más részeire is jellemző, ez a korosztály talál legnehezebben munkát.

20 számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % 377 nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen ,6% 44,0% 44,7% ,7% 67,7% 67,3% ,6% 44,2% 49,4% ,9% 41,9% 50,0% ,2% 40,0% 57,1% 180 napnál régebben munkanélküliek aránya 90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% Adatsor1 Adatsor2 Adatsor3 A táblázat arra mutat rá, hogy milyen arányban vannak a tartós munkanélküliek. Minél magasabb a tartós munkanélküliek számaránya, annál inkább szükséges a beavatkozások tervezése, figyelemmel a nemek közötti különbségre. Pályakezdő álláskeresők száma Adatsor1 Adatsor2

21 378 Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma első látásra azért tűnik magasnak, mert évben az idősebb korosztályból sokan élnek még, akik 6 elemi, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeztek számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint nyilvántartott álláskeresők száma év összesen 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % ,0% 54 40,9% 74 56,1% ,6% 68 44,4% 78 51,0% ,8% 63 40,9% 82 53,2% ,8% 14 26,9% 35 67,3% ,1% 13 26,5% 34 69,4% Munkanélküliek iskolai végzettsége (fő) Adatsor1 Adatsor2 Adatsor számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők A településen nincs általános iskolai felnőttképzés, igény van rá, felmérés is készült, de további intézkedés nem történt) számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában középfokú szakiskolai szakközépiskolai gimnáziumi felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban év résztvevők összesen résztvevők résztvevők résztvevők fő fő % fő % fő % ,0% 0 0,0% 0 0,0% ,0% 0 0,0% 0 0,0% ,0% 0 0,0% 0 0,0% ,0% 0 0,0% 0 0,0%

22 379 Felnőttoktatásban résztvevők száma (fő) Adatsor1 Adatsor2 Adatsor3 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A szociális ellátás feltételeinek biztosítása az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III.tv. (a továbbiakban: szociális törvény). A szociális ellátások a rászorultság mértékétől és okától függően vehetők igénybe. A juttatások azokat a hátrányokat igyekeznek kiküszöbölni, kompenzálni, amelyek az adott személyt helyzetéből adódóan sújtják. Az ellátások formái A települési önkormányzat szociális rászorultság esetén - a szociális alapellátás keretében - a jogosult számára foglalkoztatást helyettesítő támogatást, rendszeres szociális segélyt, lakásfenntartási támogatást, átmeneti segélyt, temetési segélyt, közgyógyellátást, köztemetést, állapít meg a szociális törvényben, valamint az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások). A települési önkormányzat a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint a szociálisan rászorultak részére a törvényben meghatározott pénzbeli ellátásokat kiegészítheti, valamint más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat. A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást (a továbbiakban: személyes gondoskodás) az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat. Minden települési önkormányzatnak kötelező szolgáltatása a szociális étkeztetés. Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, hajléktalanságuk, vagy hátrányos munkaerő-piaci helyzetük miatt.

23 380 Életkora miatt rászorulónak kell tekinteni a nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő, illetve az igénylés időpontjában hatályos öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személyt. Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt, aki mozgásában korlátozott, illetve tartós, krónikus vagy akut megbetegedése, testi, érzékszervi, értelmi fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról részben vagy egészen nem tud gondoskodni. Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül. Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni a fekvőbeteggyógyintézeti kezelést nem igénylő, önmaga ellátására részben képes személyeket. Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás. Hátrányos munkaerő piaci helyzetűnek kell tekinteni azokat az aktív korú nem foglalkoztatott személyeket, akik a települési önkormányzat vagy az illetékes munkaügyi szerv által folyósított ellátásban részesülnek, illetve a járadékban nem részesülő regisztrált álláskeresőket; feltéve, hogy családjukban nincs más olyan személy, aki kereső tevékenységből származó rendszeres jövedelemmel rendelkezik. Jármi Község Képviselő-testülete alkalmanként - legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegéig terjedő összegű - átmeneti segélyt állapíthat meg azon szociálisan rászorult személy részére, aki előre nem tervezhető, nagyobb anyagi kihatással járó váratlan élethelyzetbe kerül és emiatt szociálisan rászorulttá válik, különösen - tartós táppénzes állomány esetén, - gyógyszer, gyógyászati segédeszköz beszerzésére, - a családban történt haláleset, baleset esetén, - átmenetileg ellátatlanná válás esetén. Az átmeneti segély elbírálása szempontjából szociálisan rászorultnak tekinthető az a személy, akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén 200%-át. Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben /pld.: rendkívüli haláleset, elemi csapás, a családban bekövetkezett betegség/ a szociális rászorultság vizsgálata nélkül, az összes körülményekhez igazodó mértékű átmeneti segély nyújtható. A temetési segély olyan, szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátás, amelyet a települési önkormányzatok nyújthatnak a rászorultak részére. A temetési segély esetében a jogosultak körét, valamint az igénylés módját, azaz a temetési segély igénybevételének feltételeit a képviselő-testület önkormányzati rendeletben szabályozza. Temetési segélyben részesülők száma ben : 14 fő, köztemetésben senki nem részesült január 1. napjától részben a Járási Hivatalhoz kerültek a közgyógyellátási ügyek. A természetbeni juttatások közül jelentősen lecsökkent a közgyógyellátást kérők száma, mivel jegyzői hatáskörben csak méltányossági alapon kerül megállapításra közgyógyellátás. Méltányosságból jogosult közgyógyellátásra az, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége több, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-a és a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, a lakásában egyedül élő esetében a 200 %-át.

24 számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma Év év közötti lakónépesség száma segélyben részesülők fő segélyben részesülők % ,1% ,1% ,6% ,9% ,1% Segélyezettek száma (fő) Adatsor1 Adatsor2 A munkanélküliek száma magasabb, mint az ellátottak száma, ami azt jelenti, hogy nem minden munkanélküli jár utána annak, hogy ellátásban részesüljön. Sok esetben fel kell hívni a figyelmüket, hogy jelentkezzenek a Munkaügyi Központban, hogy valamilyen szociális ellátást kaphassanak, vagy legalább regisztrált munkanélküliek legyenek, ami a közfoglalkoztatásban való részvétel előfeltétele számú táblázat - Járadékra jogosultak száma év nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % ,0% ,7% ,9% ,6% ,0%

25 382 Álláskeresési járadékra jogosultak aránya (%) 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma Foglalkoztatást rendszeres helyettesítő szociális támogatás segélyben (álláskeresési Év részesülők támogatás) Fő évesek %-ában fő Munkanélküliek %-ában Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást , , , , , Ellátottak száma (fő) Adatsor1 Adatsor2 Adatsor3 Adatsor4

26 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció számú táblázat Lakásállomány Év összes lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma Bérlakás állomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma szociális lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma A település infrastruktúrája : A vezetékes ivóvízhálózatot tekintve kicsit kevesebb, mint 100%-os vagyis lényegében a lakóházak nagy többségében megvalósult a bekötés. A szennyvízhálózat kiépítése 2011-ben megtörtént. A lakosság 95 %-a közvetlen a hálózat kiépítés után rácsatlakozott a szennyvíz-hálózatra. Azóta is folyamatosak a rácsatlakozások, amit nagyban befolyásol, hogy a talajterhelési díj mértéke február 01-től a tízszeresére emelkedett.. A lakások 90 %-ban van vezetékes gáz, azonban annak magas ára miatt egyre többen visszatérnek a szilárd tüzelőanyaggal való fűtésre. A lakások több mint az egyharmadában ( 175 db) már megoldott az internet kapcsolat is. A település valamennyi belterületi útja szilárd burkolatú és a külterületen a településen körbe zúzott köves út biztosítja a termőföldek jobb megközelíthetőséget. A szociálisan rászorultak lakhatásának biztosítására Jármi Község Önkormányzata tulajdonában 1 db. szociális bérlakás van a Kossuth L. u. 72. szám alatt. Jármi Község Képviselőtestülete a lakásépítők és lakásvásárló támogatásról szóló helyi rendelete alapján támogatásban részesíti a Jármi községben lakóhellyel rendelkező, községünkben lakóházat építőket, vagy helyben lakóházat vásárlókat, ösztönözve a helyben maradást. A községből a környező települések helyközi járatú autóbusz igénybevételével érhetők el. Vasút a településünkön nincs. Autóbusszal vagy autóval való közlekedés esetén a legközelebb eső város Mátészalka 5 km-re van. Jármitól Nyíregyháza 50 km-re, Fehérgyarmat 25 km-re, Nagyecsed 25 km-re távolságra van. Ebből következik, hogy mind a megyeszékhely, mind a környező városok könnyen és gyorsan megközelíthetők. A településünktől 2 km távolságra található az M3 autópálya őri csomópontja, ami mind a település megközelíthetőségét, mind a településről más települések elérhetőségét nagymértékben javította. Hátránya az autópálya és a csomópont közelségének a településünkön átmenő közúti forgalom, ezen belül is a tehergépjármű forgalom jelentős megnövekedése.

27 számú táblázat - Támogatásban részesülők év lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma Támogatásban részesülők (fő) Adatsor1 Adatsor2 A táblázatban szereplők számára jelent komoly problémát az eladósodás, különösen a hátrányos helyzetű, munkájukat elveszítő vagy alacsony jövedelmű, idős, vagy többgyermekes családoknak. Ez a réteg veszítheti el a lakását, válhat hajléktalanná, vagy náluk kapcsolhatják ki fizetés hiányában a közszolgáltatásokat. A helyi lakosok rászorultságtól függően lakásfenntartási támogatást igényelhetnek. Adósságcsökkentő támogatásról nem alkotott rendelet az önkormányzat. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató tekintetében magasabb, mint 50%. A településen nem alakult ki nehezen megközelíthető, elhanyagolt szegregált lakókörnyezet, ugyanakkor a Dózsa György utcában magas a romák száma. A községben a romák aránya a lakosság 6%-a.

28 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 4. pontja az önkormányzatok számára kötelezően ellátandó feladatként írja elő az egészségügyi alapellátásról való gondoskodást. Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény a értelmében a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról. E fejezetben vizsgáljuk a település lakosságának egészségügyi helyzetét, az ellátáshoz való hozzáférést számú táblázat Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek Csak felnőttek részére szervezett részére tervezett év háziorvosi szolgáltatások háziorvosi szolgálatok száma száma házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma Jármi, Papos község egészségügyi ellátását összevontan egy körzetként látja el a háziorvos és a védőnő. A védőnő teljes munkaidőben látja el a két településen ( Jármi és Papos ) a védőnői feladatokat. Hetente háromszor tart tanácsadást (fogadó óra, csecsemő tanácsadás, terhes tanácsadást) ig, ezeken az alkalmakon az orvos is rendelkezésre áll, ha szükséges oltások beadásához, státuszvizsgálatok végzéséhez.

29 386 A gondozottak részére a személyes találkozásokon kívül lehetősége van interneten keresztül online kérdések feltételére a község honlapján üzemeltetett Weborvos honlapon keresztül. Prevenciós programban jelenleg részt veszünk. Két éve indult egy a Széchenyi Terv keretében megvalósuló TÁMOP-6.1.2/LHH-09/ azonosító számú Mit tegyünk, hogy jól legyünk, avagy a mátészalkai kistérség komplex egészségfejlesztő prevenciós programja. A projekt célja a kistérségben élők életminőségének javítása, új szolgáltatások hozzáférésének biztosítása, az egészséges életmódhoz szükséges ismeretek és készségek megszerzésének támogatása, az egészség, mint értékszemlélet kialakítása, a szabadidő hasznos eltöltése, változatos, színes programok keretében. Népegészségügyi szűrésekhez a lakosok viszonylag könnyen hozzáférhetnek egyrészt a város közelsége miatt, másrészt a rendszeresen szervezett szűrőprogramok miatt! Mammográfiás szűrés, nőgyógyászati rákszűrés Mátészalkán történik. A településen helyben történik tüdőszűrés, évente egy alkalommal a településre érkező szűrőbuszban. Kora gyermekkori kötelező szűréseken is minden gyermek részt vesz. A szűréseken tapasztalt esetleges eltérések esetén a gyermeket szakorvoshoz irányítják. Fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz a szomszéd településen Paposon is hozzáférhetnek a lakosok a Jármiban, a Jármi Református Egyházközség által működtetett BARTIMEUS védőotthonban, ahol fejlesztő pedagógus, gyógytornász áll a lakosság rendelkezésére. A védőnői Tanácsadó és az orvosi rendelő 2011-ben lett felújítva és informatikai, valamint orvosi eszközökkel felszerelve az ÉAOP-4.1.2/A projekt keretében, amelynek során az épület komplex fizikai és infokommunikációs akadálymentesítése is megtörtént. Ez hozzájárul az esélyegyenlőség elveinek érvényesüléséhez, a fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű emberek egészségügyi alapellátásához való akadálymentes hozzáféréséhez. Hátrányos megkülönböztetésre, az egyenlő bánásmód követelményének megsértésére még nem volt példa a településen! A szolgáltatásokhoz minden lakos egyformán hozzá tud férni, óvodában, iskolában minden gyermek egyenlő bánásmódban részesül, sőt a rászoruló személy, család a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök beszerzése érdekében közgyógyellátásban részesül illetve az önkormányzat a költségvetéséből elkülönít egy adott összeget az esetleges egyszeri segélyezéshez, gyógyszertámogatáshoz. Betegjogi és gyermekjogi képviselő szintén elérhető a településen a hirdetőtáblákra kihelyezett plakáton megadott címen és telefonszámon számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma január 1. napjától a Járási Hivatalhoz kerültek a közgyógyellátási ügyek. A természetbeni juttatások közül jelentősen lecsökkent a közgyógyellátást kérők száma, mivel jegyzői hatáskörben csak méltányossági alapon kerül megállapításra közgyógyellátás. Méltányosságból jogosult közgyógyellátásra az, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége több, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-a és a családjában az egy főre