Helyi Esélyegyenlőségi Program
|
|
- Ádám Horváth
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Helyi Esélyegyenlőségi Program Bogács Község Önkormányzata 2013.
2 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 5 Célok... 6 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése A beavatkozások megvalósítói Jövőképünk Az intézkedési területek részletes kifejtése Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás A megvalósítás előkészítése A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Érvényesülés, módosítás Elfogadás módja és dátuma
3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Bogács Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Bogács Dél-Borsod egyik legszebb települése. Egertől 16 km-re, Mezőkövesdtől 8 km-re fekszik. Nemzetközi hírű termálfürdőjével, szép környezeti fekvésével, gazdag kulturális programjaival, borkultúrájával, fejlett infrastruktúrájával és színvonalas szolgáltatásaival a régió kiváló üdülőközsége. A Bükki Nemzeti Park közelsége, gazdag madár- és állatvilága, erdős tájai révén ragyogó alkalmat nyújt kisebb-nagyobb kirándulásokra, gyalogtúrákra a természetjáróknak, a téli sportok kedvelőinek, a horgászoknak és vadászoknak is lehetőséget kínál az év minden hónapjában. A település története: Az egykori oklevelek 1248-ban említik először Bogácsot, akkor még Bagachi alakban. Már a kora Árpád-korban lakott település volt, s nemesi birtokosai a község nevéről magukat Bogácsiaknak nevezték. A család egyik ága 1323-ban birtokrészét az egri káptalanra hagyta, a falu nagyobb része azonban még évszázadokig megmarad a Bogácsiak kezén. Örökösödés és adományozás során közben más nemesi családok is osztoztak a község területén. A török hódoltság idején már az es évektől adózik a töröknek, a háborús időszakokban azonban többször elmenekülnek, de mindig visszatérnek és a község lakottként éri meg a török uralom végét. A XVII. században adományozás és csere útján az egri káptalan lett a község egyetlen földesura. Mivel úrbéres község volt, lakói 1848-ban törvényesen megszabadultak a földesúri szolgáltatásoktól, 1857-ben pedig megtörtént a földesúri és volt jobbágyi földek elkülönítése is. A lakosság főként földműveléssel, szőlőtermesztéssel foglalkozott, a századvégi filoxéra (kártevő) járvány után újra híres a település szőlőkultúrája. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3
4 A II. világháború idején, 1944-ben kisebb harcok folytak a környéken. Az 1950-es években a térségben olajat kerestek, amit nem találtak, de a próbafúrások során termálvíz tört fel. A község termálfürdőjében 1959-ben épült az első medence, 1973-ban három újabb. A létesítmény 2000-től már hat medencével várja az idelátogatókat és 2012 között jelentős átalakításokon ment keresztül a fürdő, amelyek leginkább a medencék felújítását érintették, így ma már a modern kor követelményeinek megfelelő környezet fogadja a Bogácsra látogatókat. Építészeti, kultúrtörténeti és természeti értékek: A Termálfürdő a gyógyulni és pihenni vágyó vendégeket egész évben fogadja. Nyolc medencéjéből egy hidegvizes, vízforgatós, feszített víztükrű, a többi pedig gyógyhatású termálvízzel várja a fürdőzőket. A kénes termálvíz hatékonyan elősegíti a reuma, izületi és mozgásszervi betegségek gyógyulását. A fürdőhöz kapcsolódó szolgáltatások és ellátások színvonalasak, a kispénzű vendégek számára is megfizethetőek. Korszerű, új kempingek állnak a vendégek rendelkezésére. A strand területén különösen főszezonban számtalan vendéglátó egység és egyéb szolgáltatás (masszázs, fizioterápia, iszappakolás, szauna) található. A Bükkaljai Borvidék 19 településén 15 hegyközség működik. Bükkalja borai hasonlóak az egriekhez, de valamivel magasabb a savtartalmuk. A borok száraz és félszáraz minőségben készülnek, de az újabb fajtákból (Zengő) félédes borok is megtalálhatók. A Bükkaljai Borvidék tradícióját, jó hírét szolgálják a borospincék. A riolittufába vájt kiváló mikroklímájú pincékben érlelik a bogácsi szőlőhegyen termelt tüzes borokat, amelyeket a vendégek végigkóstolhatnak. A táj szépsége, tiszta, jó levegője a Bükkhegység közelsége révén Bogács, a pihenni, kikapcsolódni és gyógyulni vágyók széles rétegeinek ideális üdülőhelye. A Szent Márton műemléktemplom: Az eredetileg román stílusú templom feltehetően a községgel közel egyidős épület, mivel Bogács első írásos említésekor, 1248-ban már jelenlegi helyén, bár közel sem jelenlegi formájában állt a templom. Az építményt többször lerombolták, újjáépítették, felújították az évszázadok során. A templom, koránál és jelentőségénél fogva a község egyetlen műemléképülete, s egyben fontos turistacélpont a Bogácsra látogatóknak. Horgásztó: A Szoros-patak felduzzasztásával a fürdőtől 300m-re létesült mesterséges tó ma horgászparadicsom. A tóban telepített halak horgászhatók : törpeharcsa, csuka, ponty, keszeg, amur. Telelő telepe a vadrécének, vonuláskor pihenőhelye költöző madaraink közül a hattyúnak, vadlibának. A 4
5 tó kellemes kikapcsolódást biztosít nemcsak a horgászoknak, hanem minden Bogácsra vendégnek is. látogató Kaptárkövek Kilátó: Bogács határában a Hintóvölgyben található egy ötfülkés kaptárkő. Kaptárkövek a szomszédos községekben is szép számmal találhatók. Az esetek nagy részében feltűnően szabályos riolittufa-fülkék. Rendeltetésükkel kapcsolatban eltérő vélemények alakultak ki. A kaptárkövek első leírójának Bartos Gyula egri főkáptalani levéltárosnak az volt a véleménye, hogy a fülkékben minden valószínűség szerint a késői vaskorszakban egy itt lakó kelta eredetű néptörzs elégetett halottainak hamvait tartalmazó urnáit helyezte el. Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték. Megléte segíti, hogy mindenkinek esélye legyen jó minőségű szolgáltatásokra, az esélyegyenlőtlenséggel küzdő emberek előnyben részesítését az élet minden területén, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Bogács Község Önkormányzata folyamatosan érvényesíti az esélyegyenlőségi szempontokat az önkormányzat működését, fejlesztését meghatározó alapvető dokumentumaiban. Az esélyegyenlőség megvalósítását horizontális elvnek tekinti, amely áthatja valamennyi önkormányzati tevékenységet: a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását a helyi szintű közpolitika alakítása során. Az Önkormányzat az esélyegyenlőségi politikáját munkáltatói szerepkörben, közvetlen szolgáltatásai és intézményfenntartói szerepkörben érvényesíti. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége folyamán mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet játsszanak, elősegítve ezzel a település lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is. Ennek eszközei szabályozás, támogatás és a jó gyakorlatok bevezetése, bemutatása. Ezen szempontok alapján önkormányzatunk küldetésének tekinti a lakosság igényeinek magas színvonalú kiszolgálását az alábbi területeken: Magas színvonalú közszolgáltatások nyújtása. Az országos politikai irányelvek helyi szintű, hatékony megvalósítása. A képviselő-testület és bizottságai hatékony, törvényes működésének biztosítása. Egyenrangú kapcsolat kiépítése a lakossággal és munkatársakkal egyaránt. Értékeink: Szaktudás, ügyfélbarát önkormányzat, hatékony, jogszerű ügyintézés Jó munkahelyi körülmények Esélyegyenlőség, szociális érzékenység, szolidaritás, tolerancia Hagyományőrzés, közösségteremtés, kooperáció Környezetvédelem, környezettudatosság Az esélyegyenlőség megteremtésének általános céljai: Társadalmi összefogás a hátrányos helyzetű csoportok, egyének számára az esélyegyenlőség biztosításához A teljes körű szociális ellátásokhoz és valamennyi közszolgáltatáshoz hozzájutás biztosítása. A hátrányos megkülönböztetés megszüntetésére a szociális egészségügyi, oktatási és foglalkoztatási célok összekapcsolása. A település minden lakójának a megélhetéshez szükséges források biztosítása Az esélyegyenlőség megteremtésének általános elvei: Bogács Község Önkormányzata elismeri minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen a településen, és ezt az alábbi elvek alapján próbálja megvalósítani: Emberi méltóság tiszteletben tartásával tiszteli az ember értékeit, és egyediségét. 5
6 Egyenlő bánásmód és megkülönböztetés tilalmával megakadályozza a hátrányos megkülönböztetés bárminemű formáját, elutasítja nemre, fajra, nemzetiségre, származásra, vallásra, politikai meggyőződésre vonatkozó megkülönböztetést. Az önkormányzat, a község minden tagjának érdeke a társadalmi szolidaritás erősítése. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Bogács település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: - az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, - a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, - a diszkriminációmentességet, - szegregációmentességet, - a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 6
7 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása Az egyenlő bánásmód elveinek betartása az Európai Unió és a hazai társadalom elvárása. Az Országgyűlés elismerte minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, valamint kinyilvánította, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami feladat. Tekintettel az Alaptörvény idevonatkozó rendelkezéseire, Magyarország nemzetközi kötelezettségeire, és az Európai Közösségi jog vívmányaira, az Országgyűlés megalkotta az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvényt (továbbiakban: Ebktv.) 1.1. A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Az Önkormányzat rendeletalkotási jogkörében eljárva, kiemelt figyelmet fordít a hátrányos társadalmi csoportok támogatására. Az önkormányzat testülete a helyi szabályozási tevékenysége során az esélyegyenlőségi szempontokat figyelembe véve a következő önkormányzati rendeleteket alkotta: - 4/2011. (IV.1.) önkormányzati rendelet a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról, - 3/2011. (IV.1.) önkormányzati rendelet a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról és térítési díjakról - 10/2001. (X.9.) önkormányzati rendelet a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról - 1/2003. (I.28.) önkormányzati rendelet az első lakáshoz jutók helyi támogatásáról - 3/2013. (II.21.) önkormányzati rendelet a helyi civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjéről A Képviselő-testület célja: biztosítsa a fogyatékossággal élők számára, hogy a kistérség lakójaként ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezzenek, mint mindenki más. Biztosítsa az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerint a helyben élő, hátrányos helyzetű csoportok helyzetének javítását. Elősegítse a fogyatékos személyek önálló életvitelét és a társadalmi életben való aktív részvételét. Biztosítsa a szegregátumokon, telepeken élők esélyeinek felzárkóztatását. 7
8 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Bogács község a Helyi Esélyegyenlőségi Programját a település már meglévő, előre megtervezett stratégiáival összhangban, közös élhető jövő megteremtését szem előtt tartva alkotta meg. Bogács Településfejlesztési Tervének célja, hogy megfogalmazza a település hosszút távú jövőképét és ahhoz igazítsa középtávú fejlesztési céljait. A település hosszú távú jövőképe az értékek és hagyományok megőrzése mellett a fenntartható fejlődés, az értékőrzés és a megújulás. Középtávú stratégiai célok: - fenntartható fejlesztés a funkciók harmóniájában, - a település, mint az élhető, értékőrző, dinamikus környezet, - példaértékű gondoskodás és egyenlő esélyek biztosítása. Az ágazati stratégiákat átszövő, a helyi lakosság érdekeit figyelembe vevő kiemelt horizontális szempont az egyenlő hozzáférés, az egyenlő bánásmód biztosítása. Az egyes programok, koncepciók, középtávú stratégiából kiindulva saját területére vonatkozólag határozza meg az esélyegyenlőséget előmozdító célokat, intézkedéseket. Költségvetési Koncepció A évi költségvetési koncepció tervezetének elkészítését, Képviselő-testület elé terjesztését az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 24. -a és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII. 31.) számú Kormányrendelet 26. (1)-(3) bekezdései szabályozzák. A jogszabályok szerint a polgármester április 30-ig terjeszti a Képviselő-testület elé a következő évi költségvetési koncepciót. Ennek a törvényi előírásnak megfelelve készült el Bogács Község Önkormányzatának évi költségvetési koncepciója, amely a évi költségvetési rendelet megtervezéséhez szükséges iránymutatásokat fogalmazza meg, figyelembe véve a gazdasági program célkitűzéseit. Ciklusprogram Az évi LXV. törvény 91. (1) bekezdése alapján március 31-én fogadta el ciklusprogramját. A program alapelvei: 1. Legfontosabb érdek a lakosság érdeke, ennek szolgálata az önkormányzat feladata. 2. A helyi gazdaságfejlesztés motorja a turizmus fejlesztése. 3. Támogatni kell a helyi mikro- és középvállalkozások megjelenését és megerősítését, a mezőgazdasági vállalkozások megújulását, új munkahelyek létesítését. 4. Infrastruktúra fejlesztése nélkül nincs gazdasági, turisztikai fejlődés. 5. A fenntartható fejlődés záloga a természeti-környezeti, kulturális értékek megőrzése Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. tv a szerint, a legalább 2000 lakosú települések számára előírt Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció célja középtávon egy olyan szolgáltató rendszer kialakítása, mely a jogszabályi előírások teljesítésével elsősorban a településen élő szociálisan rászorult személyek, valamint a helyi lakosság részére biztosítandó szolgáltatási feladatokat és az igények kielégítését határozza meg. A koncepció kétévente felülvizsgálandó. 8
9 Településrendezési Terv Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. tv. 6. -a alapján Bogács Község Önkormányzata a településrendezési feladatát a helyi építési szabályzat, valamint a településrendezési tervek elkészítésével és elfogadásával látja el. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Községünk évtől tagja 20 Mezőkövesdi kistérséghez tartozó településsel közösen - a Mezőkövesdi Többcélú Kistérségi Társulásnak. A Társulás működésének célja és feladata: -egyrészt, hogy biztosítsa a társulásban részt vevő települések összehangolt fejlesztését, közös területfejlesztési programok és projektek kialakítását, a fejlesztések megvalósítását szolgáló pénzalap létrehozását, a térség gazdasági fejlődésének előmozdítását, - másrészt személyes gondoskodás keretében családgondozási és gyermekjóléti szolgálatot működtet, - egészségügyi ellátás keretében szervezi a központi orvosi ügyeletet, - szervezi az állati hulladékok gyűjtését és ártalmatlanítását - az önkormányzati működés szakszerű ellátása keretében belső ellenőrzési feladatokat lát el- Az Önkormányzati törvénytársulásokra vonatkozó szabályozásának változása miatt a Mezőkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás január 1-től alakult újjá, céljai és feladatai nagymértékben nem változtak. Az általános iskolát és az óvodát évtől Bogács és Szomolya községek Bükkalja Közoktatási Társulása működteti január 1-től az iskola működését a Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ vette át, így a Társulás a Bükkalja Napköziotthonos Óvodát működteti tovább. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a KSH-Statinfo, TeIr adatbázisból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Felhasználtuk az ágazati éves beszámolók megállapításait, a helyi szakemberek, érdekképviseleti csoportok vezetőinek tapasztalatait. Azoknál az adatoknál, amelyekre nyilvántartás nincs, azokban az esetekben a évi népszámlálás adataiból indultunk ki. Bogács község állandó lakosainak száma december 31-én 2059 fő volt. A lakosságszám évtől ha nem is nagy arányban, de folyamatosan növekszik. A további adatokkal történő összehasonlítás során megállapítható, a népességszám növekedése nem a természetes szaporodás eredménye, hiszen az községünkben is az országos adatokhoz hasonlóan csökken. 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő Változás % % % % % 2013 n.a. #ÉRTÉK! 2014 n.a. #ÉRTÉK! 2015 n.a. #ÉRTÉK! 2016 n.a. #ÉRTÉK! 2017 n.a. #ÉRTÉK! Forrás: TeIr, KSH-TSTAR, Önkormányzati adat 9
10 L akónépes s ég számú táblázat - Állandó népesség (2012) fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő % 46% 0-2 évesek éves % 51% éves % 45% éves % 49% éves % 46% 65 év feletti % 34% Forrás: Önkormányzati adat Állandó népes s ég - nők 65 év feletti 23% 0-14 éves 14% éves 4% éves 6% éves 53% 10
11 Állandó népes s ég - férfiak éves 6% 65 év feletti 14% 0-14 éves 17% éves 3% éves 60% A 2. számú táblázat adatai szerint községünk teljes lakosságának 54 %-a nő, 46 % férfi. Az is megállapítható, hogy a férfiak várható élettartama jóval alacsonyabb a nőknél, ami nemcsak településünkre jellemző, hanem országos tendencia. 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 3. számú táblázat - Öregedési index 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) ,8% ,6% ,2% ,2% ,2% ,1% 2013 n.a. n.a. #ÉRTÉK! 2014 n.a. n.a. #ÉRTÉK! 2015 n.a. n.a. #ÉRTÉK! 2016 n.a. n.a. #ÉRTÉK! 2017 n.a. n.a. #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, KSH-TSTAR, helyi adatok Öreg edés i index (% ) 150,0% 100,0% 50,0% 0,0% Az öregedési index azt jelzi, hogy 100 fő 14 év alattira mennyi 65 éven felüli fő jut. A táblázat adatai megmutatják hogy településünkön az öregedési index 100 fölötti, tehát a 65 éven felüliek vannak többen, a település elöregedő. Ez esélyegyenlőség szempontját úgy értelmezhető, hogy míg a fiatalos 11
12 népességszerkezet esetén a gyerekek, addig az öregedő esetén az idősek fokozottabb ellátására van szükség. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a gyerekek ne igényelnének fokozott figyelmet, főleg településünk esetében, ahol mind az iskola és az óvoda esetében magasabb a hátrányos helyzetű roma gyermekek száma a nem roma gyermekek számánál. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg n.a. n.a. #ÉRTÉK! 2014 n.a. n.a. #ÉRTÉK! 2015 n.a. n.a. #ÉRTÉK! 2016 n.a. n.a. #ÉRTÉK! 2017 n.a. n.a. #ÉRTÉK! Forrás: TeIr, KSH-TSTAR Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) élve születések száma 5. számú táblázat - Természetes szaporodás halálozások száma természetes szaporodás (fő) n.a. n.a. #ÉRTÉK! 2014 n.a. n.a. #ÉRTÉK! 2015 n.a. n.a. #ÉRTÉK! 2016 n.a. n.a. #ÉRTÉK! 2017 n.a. n.a. #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, KSH-TSTAR, Önkormányzati adat 12
13 természetes szaporodás (fő) évben a lakosságszám mélyponton volt, ezt követően fokozatosan növekszik, ami az idevándorlások számával magyarázható. A népesség növekedése a település nyújtotta szolgáltatások és valószínűleg a fürdő vonzerejéből fakad. Községünket egyre többen közöttük külföldiek is választják lakóhelyül, évről-évre magasabb az idevándorlás száma, mint az elvándorlás. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Az országos statisztikai adatok és a segélyezési tapasztalatok alapján egyik legsúlyosabb gond a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (2011. év) megállapítása szerint: Minden harmadik ember (kb. 3 millióan) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A romák nagy többsége, mintegy ezren (összlétszámuk a becslések alapján kb. 750 ezer) ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. Ezért Magyarországon a romák felzárkóztatását megcélzó politikát nem lehet elválasztani a szegénység elleni általános küzdelemtől, a társadalmi és a gazdasági versenyképesség javításától. A romák esetében jellemző az, hogy még a halmozottan hátrányos helyzetű csoportokon belül is legkedvezőtlenebb helyzetben lévőkhöz tartoznak. A településünk roma népességére vonatkozóan kevés hivatalos adat áll rendelkezésünkre. A népszámlálási adatok azért megbízhatatlanok, mivel a legtöbb roma származású ember nem vallja magát romának. Nem hivatalos becslések szerint megközelítőleg 500 roma él a településen, ez az összlakosságnak csaknem 20 %-a. A roma lakosság szociális helyzetére vonatkozóan sincsenek pontos adatok, azonban megállapítható, hogy a roma népesség átlagos életszínvonala, lakhatási körülményei, egészségi állapota, iskolázottsága, foglalkoztatottsága a társadalom egészéhez viszonyítva lényegesen rosszabb. Ezt a beérkező segélykérelmek, valamint a környezettanulmányok alapján lehet kijelenteni. A munkaerő piaci helyzet szempontjából a munkanélküliség a roma származású embereket nagyobb mértékben sújtja. A helyi romák szinte kizárólag csak közfoglalkoztatás keretében dolgoznak, 1-2 személy az, akinek helyi vállalkozónál évek óta munkaviszonya van. A közfoglalkoztatáson kívül elvétve idénymunkán is részt vesznek a Hór-Agro Zrt-nél, vagy alkalmi segédmunkát vállalnak a lakosságnál. A községünkben élő roma lakosság közül tudomásunk szerint érettségizett személy nincs, sokan nem rendelkeznek nyolc osztályos végzettséggel sem, de van köztük analfabéta is. Lakásviszonyaik rosszak, 80 %-uk komfortnélküli lakásban, vagy lakásnak nem nevezhető épületekben, melléképületekben él. Településünkön a romák kulturális identitásának elsorvadását jelzi, hogy semmilyen cigány szokást, hagyományt tudomásunk szerint nem ápolnak, a nyelvet sem beszélik. Ha a szociálisan rászorult, segélyben részesülő hátrányos helyzetű családok területi eloszlását megnézzük a településünkön, kitűnik, hogy a legnagyobb számban a Zöldfa utca, Béke utca és József A. utca lakói kerülnek be legtöbbször az önkormányzat és a Családsegítő Szolgálat látóterébe, hiszen ezek a családok 13
14 illetve személyek kérnek legtöbbször segélyt és fordulnak valamilyen segítségért a Családsegítőhöz is. Ezekre az utcákra fókuszáltan jellemző a hátrányos helyzetű és roma családok jelenléte. Ezek az utcák már évek óta a roma családok otthonait képezik. Elmondható az is, hogy a település ezen részén a legnagyobb a népsűrűség a település más részeihez képest, és az ezen a területen lakó és életvitelszerűen ott tartózkodó személyek száma egyre csak magasabb. Ennek oka, hogy ingatlant vásárolni sem a település más részén, sem más településen nem tudnak, így a Zöldfa utcában meglévő, a valamikori Községi Tanács által ingyenesen biztosított telken a 70-es években támogatásból megépült házakat bővítik újabb szobákkal, épületekkel. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. A mélyszegénységben élő roma családok fő bevételi forrása a családi pótlék a gyes, és a fogyatékossági támogatás, ezt követi az önkormányzat által folyósított rendszeres ellátások, majd végül a rokkantsági ellátás és a nyugdíj. Az önkormányzattól rendszeres ellátásban, aktív korúak ellátásában, lakásfenntartási támogatásban részesülők száma igen magas, és az ellátásokban részesülők 95 %-a a mélyszegénységben élő romák közül kerül ki. A háztartások jelentős többségében az egy főre eső jövedelem átlagban Ft körüli, de sok esetben nem éri el még a nyugdíjminimum felét sem. Ezek a személyek, családok külső segítség nélkül nem tudják fenntartani magukat és a segélyekre rendezkednek be. Sajnos a családok jövedelmeik felhasználásakor nélkülözik a tervszerűséget. Kiadásaik rendre meghaladják bevételeiket. Általános, hogy a helyi roma lakosság államtól és önkormányzattól való függőségi helyzete nagyon jelentős. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A helyi önkormányzat foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján a településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. a.) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya A hazai munkaerő-piaci helyzet legfontosabb jellemzője az alacsony foglalkoztatási arány, munkaerőpiaci részvétel. A KSH adatai szerint az országos munkanélküliségi ráta IV. negyedévben 10,6 %- os volt, megegyezett az előző év adatával. Településünk esetében a munkanélküliségre vonatkozó adatok kis eltéréssel szinte megegyeznek az országos adatokkal. A éves népesség körében nyilvántartott álláskeresők aránya évben 11,2 %. év számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, évesek száma év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,2% 83 12,6% ,3% ,0% ,1% ,4% ,8% 97 14,7% ,7% ,4% 77 11,4% ,9% ,7% 84 12,7% ,2% 2013 n.a. n.a. #ÉRTÉK! n.a. ####### n.a. ####### #ÉRTÉK! ####### 2014 n.a. n.a. #ÉRTÉK! n.a. ####### n.a. ####### #ÉRTÉK! ####### 2015 n.a. n.a. #ÉRTÉK! n.a. ####### n.a. ####### #ÉRTÉK! ####### 2016 n.a. n.a. #ÉRTÉK! n.a. ####### n.a. ####### #ÉRTÉK! ####### 14
15 2017 n.a. n.a. #ÉRTÉK! n.a. ####### n.a. ####### #ÉRTÉK! ####### Forrás: TeIr, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% Álláskeresők aránya 0,0% nők férfiak összesen Az álláskeresők nemek szerinti vizsgálata során azt állapíthatjuk meg, hogy a vizsgált időszakban minden évben magasabb volt a férfi álláskeresők száma, 2012-ben 12,7 %, a nők 9,7 % számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb év év év év év év év év 61 év felett fő #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! fő n.a n.a n.a n.a n.a % 9,2% 7,4% 8,8% 7,7% 3,3% #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! fő n.a n.a n.a n.a n.a % 13,2% 19,1% 15,9% 19,7% 23,2% #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! fő n.a n.a n.a n.a n.a % 13,2% 14,2% 11,8% 12,0% 13,9% #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! fő n.a n.a n.a n.a n.a % 15,8% 10,5% 12,9% 14,1% 11,3% #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! fő n.a n.a n.a n.a n.a % 17,1% 13,0% 14,1% 14,8% 10,6% #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! fő n.a n.a n.a n.a n.a % 9,9% 12,3% 8,8% 7,0% 13,9% #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! fő n.a n.a n.a n.a n.a % 7,9% 9,9% 11,8% 7,7% 7,9% #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! fő n.a n.a n.a n.a n.a % 9,2% 6,8% 11,2% 10,6% 7,3% #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! fő n.a n.a n.a n.a n.a % 3,9% 6,8% 4,1% 5,6% 8,6% #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! fő n.a n.a n.a n.a n.a % 0,7% 0,0% 0,6% 0,7% 0,0% #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! Forrás: TeIr, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 15
16 Álláskeresők száma (fő) A korcsoport szerint regisztrált munkanélküliek közül a év közötti fiatalok érintettek a leginkább, számuk évtől folyamatosan emelkedik (2008. évben 20 fő, évben 35 fő). Településünkön a foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolható időseket, nyugdíj előtt álló korosztályt kimagaslóan nem érinti a munkanélküliség számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen ,0% 56,6% 57,2% ,2% 54,5% 52,5% ,7% 51,5% 51,2% ,8% 41,6% 45,8% n.a. n.a. #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! 2013 n.a. n.a. #ÉRTÉK! n.a. n.a. #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! 2014 n.a. n.a. #ÉRTÉK! n.a. n.a. #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! 2015 n.a. n.a. #ÉRTÉK! n.a. n.a. #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! 2016 n.a. n.a. #ÉRTÉK! n.a. n.a. #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! 2017 n.a. n.a. #ÉRTÉK! n.a. n.a. #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 180 napnál régebben munkanélküliek aránya 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% nők férfiak összesen A nyilvántartott munkanélküliek számából a tartós munkanélküliek aránya évben 57 % volt, ez évre folyamatosan csökkent 45 %-ra. A foglalkoztatáspolitikában jelenleg is elsőszámú cél a foglalkoztatottak körének bővítése. Az eszközökről folyamatos vita van, de jelenleg dominálnak a pénzügyi jellegű ösztönzők, és kisebb 16
17 figyelmet kapnak azok, amelyek az érintettek öntevékenységének segítésére, azaz az információhoz való hozzáférésre, a célirányos képzettség megszerzésére koncentrálnak számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a éves népesség száma évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,0% 9 5,5% 22 6,7% ,3% 11 7,4% 21 6,8% ,2% 14 9,1% 27 8,7% ,9% 10 6,2% 18 5,5% 2012 n.a. n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! 2013 n.a. n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! 2014 n.a. n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! 2015 n.a. n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! 2016 n.a. n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! 2017 n.a. n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! Forrás: TeIr, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 15 Pályakezdő álláskeresők száma nők férfiak A pályakezdők körében a nyilvántartott álláskeresők aránya átlag 6 % körül van. A nyilvántartott álláskeresők és a pályakezdők számában is kiugrás figyelhető meg a években, ezekben az években volt a legmagasabb az álláskeresők száma, ami a gazdasági válság hatását mutatja. b.) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága év 15 éves és idősebb lakosság száma összesen számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % ,1% ,5% ,7% 2011 #ÉRTÉK! n.a. n.a. #ÉRTÉK! n.a. n.a. #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás 17
18 számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők száma összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál 8 általánosnál magasabb alacsonyabb 8 általános iskolai végzettség végzettség Fő fő % fő % fő % ,2% 60 39,5% 72 47,4% ,1% 65 39,4% 80 48,5% ,4% 64 37,6% 85 50,0% ,2% 52 36,6% 77 54,2% 2012 #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! 2013 #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! 2014 #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! 2015 #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! 2016 #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! 2017 #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkanélküliek is kolai vég zetts ég e (fő) általános nál magas abb 8 általános 8 általános nál alacs onyabb számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában év középfokú felnőttoktatá sban résztvevők összesen szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők fő fő % fő % fő % #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) 18
19 Felnőttoktatásban résztvevők száma (fő) 1 0,8 0,6 0,4 0, gimnázium szakközépiskola szakiskola Településünkön a 15 évesnél idősebb lakosság körében jelentős az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma, a évi népszámlálás szerint a 15 évestől idősebb lakosság 23 %-a nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel. A évi népszámlálási adatok még nem állnak rendelkezésre, de valószínűleg ez az arány nagymértékben most sem változott. A nyilvántartott álláskeresők adatait vizsgálva is jelentős az általános iskolát nem végzettek száma, valamint az álláskeresők csaknem 40 %-ának 8 általános a legmagasabb iskolai végzettsége, ami jelentősen hátráltatja a munkaerő-piacon történő részvételt. Az alacsony iskolázottság leginkább a mélyszegénységben élő romákat sújtja, hisz esetükben legtöbb gyermek csak addig jár iskolába, amíg tankötelezettsége tart. Bogács település a környező, hasonló településeknél előnyösebb helyzetben van, a 100 %-ban önkormányzati tulajdonú fürdő és az ahhoz kapcsolódó idegenforgalom miatt. A számtalan üdülőház, vendégház, panzió, étterem, üzlet és természetesen a fürdő sok helybelinek ad munkát egész évben, mindemellett jelentős a nyári idénymunkán foglalkoztatottak száma is. Sajnos a romák nem részesülnek ezen munkalehetőségből, hiszen a legtöbb helyre meghatározott szakképesítés, idegenforgalomban jártasság vagy nyelvtudás szükséges, amivel ők nem rendelkeznek. Sajnos a felnőttoktatásról és az abban résztvevők számáról nem áll adat a rendelkezésünkre, így nincs rá mód, hogy számszerűen is kimutassuk, hogy a munkaerő-piaci hátrányokat okozó alacsony iskolázottság javítására vonatkozó felnőttoktatásba milyen létszámban, arányban kapcsolódnak be a településen élők. c.) közfoglalkoztatás szeptember 1. napján hatályba lépett a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló évi CVI. törvény, amely létrehozta a közfoglalkoztatás új rendszerét. A foglalkoztatás szervezését Bogácson az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala és mezőkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás látja el, a bérszámfejtési feladatokat a Magyar Államkincstár végzi. A közfoglalkoztatásban részt vevők zömében közterületek tisztántartásában, karbantartásban dolgoznak. A Többcélú Kistérségi Társulás 2013 évben 35 főt foglalkoztat Bogácson a kistérségi startmunka program 4 pillérjében (belvíz, közút, földút, hulladék). 10 fő dolgozik Értékteremtés Bogács központjában megnevezésű projekt keretében, akik az önkormányzati tulajdonú épületek felújítását, karbantartását, új kiállító tér kialakítását végzik. A Mezőgazdasági Program keretén belül 11 fő az önkormányzat tulajdonában lévő 2 hektáros területen gazdálkodik, az intézményeket ellátó központi konyha működéséhez szükséges konyhakerti növényeket termelik meg. Mivel a közfoglalkoztatottakra pályázni kell a munkaügyi központoknál, így számuk meghatározott, valamint adott a foglalkoztathatóságuk ideje, hossza és a betöltendő munkakör is. Településünk több személy közfoglalkoztatását nem tudná vállalni, az igény azonban megvan mind a regisztrált munkanélküliek és az aktív korúak ellátásában részesülők körében is. 19
20 év számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest % 43 n.a % 69 n.a % 78 n.a n.a. n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: Önkormányzat adatai Közfoglalkoztatottak száma (fő) Közfoglalkoztatottak száma Közfoglalkoztatott romák száma évben összesen 95 fő munkanélküli dolgozott közfoglalkoztatásban. Ez a regisztrált álláskeresők 63 %-a. A korábbi évektől eltérően amikor csak az Önkormányzatnál volt lehetőség közfoglalkoztatásra évben az Önkormányzaton és a Kistérségi Társuláson kívül az Egererdő Zrt, és a Dél-Borsodi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat is tudott közfoglalkoztatásba bogácsi személyeket bevonni. A közfoglalkoztatáson belül leginkább segédmunkás munkakörbe történik a foglalkoztatás, amelyhez szakképesítés, középfokú iskolai végzettség nem szükséges. Ezért lehetséges, hogy a közfoglalkoztatásban részvetők több mint nyolcvan százaléka iskolai végzettséggel nem rendelkező, mélyszegénységben élő roma. d.) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) Bogács település a környező, hasonló településeknél előnyösebb helyzetben van a 100 %-ban önkormányzati tulajdonú fürdő és az ahhoz kapcsolódó idegenforgalom miatt. A vállalkozásokban, munkahelyekben bővelkedő településen számtalan üdülőház, vendégház, panzió, étterem, üzlet és természetesen a fürdő sok helybelinek ad munkát egész évben, mindemellett jelentős a nyári idénymunkán foglalkoztatottak száma is. Itt kell megemlíteni, hogy sajnos a hátrányos helyzetben élő, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező romák alig részesülnek ezen munkalehetőségekből, hiszen a 20
21 legtöbb helyre meghatározott szakképesítés, idegenforgalomban jártasság vagy nyelvtudás szükséges, amivel ők nem rendelkeznek. A település lakosságának jelentős része megpróbál a községben elhelyezkedni, munkát találni, de számottevő azon személyek száma is, aki a környező városokban, Mezőkövesden és Egerben talál munkát. A helyközi közlekedés kielégítő, mindkét város aránylag rövid idő alatt megközelíthető autóbusszal. e.) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen, képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Nincs pontos képünk a fiatalok foglalkoztatásáról és a munkaerőpiacra történő bekerülésüket segítő programokról és a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyeiről sem. A romák alacsony iskolai végzettsége, a szakképesítések hiánya leginkább befolyásolja elhelyezkedési lehetőségüket, munkába való részvételüket. Az általános iskolát befejező roma gyerekek továbbtanulása a tankötelezettséggel bezárólag befejeződik. Ennek községünkben legfőbb oka a korai családalapítás, gyerekvállalás. Bár a Mezőkövesdi Munkaügyi Kirendeltség lehetőségeihez mérten igyekszik olyan képzési lehetőségeket felkutatni, ami a mélyszegénységben élő álláskeresők számára is elérhető, de mégsem tud hatékony segítséget nyújtani. Vagy nem veszik igénybe a felajánlott képzést, vagy elkezdik, de nem fejezik be. f.) munkaerő-piaci integrációs segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A Mezőkövesdi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége Mezőkövesden fogadja az álláskeresőket, a nem nyilvántartott munkát keresőket. Minden esetben elsődleges szempont, hogy a Kirendeltség az ügyfelek részére megfelelő állásokat keressen és ajánljon fel. Közreműködik a munkaerő-piaci képzések lebonyolításában, a képzési lehetőségek felkutatásában. Kapcsolatot tart az intézményi és a piaci képzőkkel, valamint a munkáltatókkal is. g.) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglakoztatása Településünk intézményeiben csak a szakképesítést nem igénylő munkahelyeken tud roma származású személyeket foglalkoztatni. A Polgármesteri Hivatalnál köztisztasági munkásként határozatlan idejű szerződéssel 1 személy foglalkoztatására, valamint az Óvodában időszaki jelleggel roma kisegítő személy foglalkoztatására került sor. Ezen, valamint a közfoglalkoztatottakon kívül mélyszegénységben élő roma foglakoztatására nem kerül sor. f.) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén. Foglalkoztatás területén valakinek a roma származása miatti hátrányos megkülönböztetéséről nincs tudomásunk. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Pénzbeli szociális ellátások: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 25. (3) bekezdése szerint: 25. (3) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a) a települési önkormányzat jegyzője az e törvényben meghatározott feltételek szerint aa) foglalkoztatást helyettesítő támogatást, ab) rendszeres szociális segélyt, ac) lakásfenntartási támogatást; 21
22 b) a települési önkormányzat képviselő-testülete az e törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint ba) a 43/B. (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat, bb) átmeneti segélyt, bc) temetési segélyt; c) a járási hivatal az e törvényben meghatározott feltételek szerint ca) időskorúak járadékát, cb) a 41. (1) bekezdésében és a 43/A. (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat; állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások). Természetbeni ellátások: 47. (1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások közül természetbeni szociális ellátás formájában a) a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, b) a lakásfenntartási támogatás, c) az átmeneti segély és d) a temetési segély nyújtható. év számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma év közötti lakónépesség száma segélyben részesülők fő segélyben részesülők % ,5% ,2% ,4% ,4% 2012 n.a. n.a. #ÉRTÉK! 2013 n.a. n.a. #ÉRTÉK! 2014 n.a. n.a. #ÉRTÉK! 2015 n.a. n.a. #ÉRTÉK! 2016 n.a. n.a. #ÉRTÉK! 2017 n.a. n.a. #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal S eg élyezettek s záma (fő) éves ek S egélyben rés zes ülők s záma 22
23 számú táblázat - Járadékra jogosultak száma nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak év fő fő % ,4% ,1% ,1% ,0% 2012 n.a. n.a. #ÉRTÉK! 2013 n.a. n.a. #ÉRTÉK! 2014 n.a. n.a. #ÉRTÉK! 2015 n.a. n.a. #ÉRTÉK! 2016 n.a. n.a. #ÉRTÉK! 2017 n.a. n.a. #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Állás keres és i járadékra jog os ultak aránya (% ) 35,0% 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (Flt) szabályozza az áláskeresési járadékra jogosultak körét. A törvény től hatályos módosítása szerint álláskeresési járadékban az részesülhet, aki álláskereső és az ezt megelőző három éven belül legalább 360 nap munkaviszonnyal rendelkezik. Az álláskeresési járadék leghosszabb folyósítási időtartama 90 nap. A táblázatokból jól látszik, hogy a nyilvántartott álláskeresők, azaz rendszeres jövedelem nélkül élőknek átlag 30%-a jut csak hozzá a támogatásokhoz, ez az adat a korábbi években csak 20 % körül volt. a) igényelt, illetve megállapított támogatások összege, száma stb. év számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma rendszeres szociális segélyben részesülők fő évesek %-ában Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) fő munkanélküliek %-ában Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást , , , , , ,
Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata
Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8
RészletesebbenKERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018
KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok... 10 A Helyi
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Szécsény Város Önkormányzata. Szécsény, 2013-2018.
Helyi Esélyegyenlőségi Program Szécsény Város Önkormányzata Szécsény, 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés...3 A település bemutatása...3 Szécsény fekvése...4 Értékeink,
RészletesebbenCsörötnek Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja
Csörötnek Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018 Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. A település bemutatása... 4 2.1. Földrajz... 4 2.2. Történelem.. 4 2.3. Demográfia.....5 2.4. Közszolgáltatások.
RészletesebbenHELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM
IGAL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 2015-2020 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... 6 A Helyi
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. BOZZAI Község Önkormányzata 2013.06.12.
Helyi Esélyegyenlőségi Program BOZZAI Község Önkormányzata 2013.06.12. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés...3 A település bemutatása...3 Fekvése...4 Nevének eredete...4 Története...4
Részletesebben3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére
3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 2. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Gazdasági, Pénzügyi és
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata
Helyi Esélyegyenlőségi Program Dorogháza Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 5 Célok...
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Kiskinizs Község Önkormányzata 2013.
Helyi Esélyegyenlőségi Program Kiskinizs Község Önkormányzata 2013. 1 Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével. Valljuk, hogy az emberi lét alapja
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program Aszófő Község Önkormányzata 2013-2018.
Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszófő Község Önkormányzata 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 7 Célok...
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018.
Helyi Esélyegyenlőségi Program Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program
Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013. június 20. A felülvizsgálat során tett kiegészítéseket, módosításokat a fejezetek végén címszóval és színkiemeléssel jeleztük. Tartalom
Részletesebben2013. 1. számú melléklet. Melléklet a 131/2013.(VI.25.) számú KT határozathoz. Helyi Esélyegyenlőségi Program. Vésztő Város Önkormányzata
1. számú melléklet ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Melléklet a 131/2013.(VI.25.) számú KT határozathoz Helyi Esélyegyenlőségi Program Vésztő
RészletesebbenOlcsva Község Önkormányzatának Települési Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018
Olcsva Község Önkormányzatának Települési Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018 Készítette: Olcsva Község Önkormányzata Felülvizsgálat: 2015. szeptember 1 Tartalom Bevezetés...3 1. Jogszabályi háttér bemutatása...4
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata
Helyi Esélyegyenlőségi Program Fényeslitke Község Önkormányzata 2013 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 3 Célok... 4
RészletesebbenPüspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea
Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea Előterjesztés Helyi Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálatának elfogadására Tisztelt Képviselő-testület!
Részletesebben- 358 - Jármi Község Onkormányzata Képviselő-testülete 2013. június 26.-án tartott nyilvános ülésének. J e g y z ő k ö n y v e
- 358 - Jármi Község Onkormányzata Képviselő-testülete 2013. június 26.-án tartott nyilvános ülésének J e g y z ő k ö n y v e Készült: 3 példányban Kapják: 2. példányt Sz-Sz-B Megyei Kormányhivatal, Nyíregyháza
RészletesebbenTartalom A megvalósítás előkészítése Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Érvényesülés, módosítás Hiba! A könyvjelző nem létezik.
1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok... 9 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)... 11 1.
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Táborfalva Nagyközség Önkormányzata
ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Táborfalva Nagyközség Önkormányzata 2016. március 29. Türr István
RészletesebbenHELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM. Jászivány Község Önkormányzata
JÁSZIVÁNY KÖZSÉG HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Jászivány Község Önkormányzata Jászivány, 2015. december 08. 2 Tartalom Bevezetés...3 A település bemutatása..3 Értékeink,
RészletesebbenMAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA
MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlıségi
RészletesebbenDÉVAVÁNYA VÁROS HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁNAK MÓDOSÍTÁSA
DÉVAVÁNYA VÁROS HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁNAK MÓDOSÍTÁSA 2016. február I. Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény,
Részletesebbenj~~. szám ú előterjesztés --
Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere j~~. szám ú előterjesztés -- Előterjesztés a Képviselő-testület részére a 2013-2018. közötti időszakra vonatkozó Kőbányai Helyi Esélyegyenlőségi
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Pécsbagota Község Önkormányzata. 2015. szeptember
Helyi Esélyegyenlőségi Program Pécsbagota Község Önkormányzata 2015. szeptember Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9
RészletesebbenBALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. POLGÁRMESTER 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. Szám:./2013. Előkészítő: dr. Hajba Csabáné
BALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. Szám:./2013. Előkészítő: dr. Hajba Csabáné ELŐTERJESZTÉS a Képviselőtestület 2013. június 27-i ülésére Tárgy: Az önkormányzat
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program
ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Szajol Község Önkormányzata 2013. június Türr István Képző és Kutató Intézet
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018.
Helyi Esélyegyenlőségi Program Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. 2013.május 27. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata
ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Pusztamagyaród Község Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat
Helyi Esélyegyenlőségi Program Kaszó Községi Önkormányzat 2013-2018 1 2 Tartalom Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata
ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.
Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. VASASSZONYFA Község Önkormányzata. 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30.
Helyi Esélyegyenlőségi Program VASASSZONYFA Község Önkormányzata 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...
RészletesebbenÚJLENGYEL ÖNKORMÁNYZAT
ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program ÚJLENGYEL ÖNKORMÁNYZAT 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.
Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program
RészletesebbenPORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
Helyi Esélyegyenlőségi Program PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata
Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Mátraterenye Község Önkormányzata 2015 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete - eleget téve
RészletesebbenÚrkút Község Önkormányzata
Helyi Esélyegyenlőségi Program Úrkút Község Önkormányzata 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés A település bemutatása Értékeink, küldetésünk Célok A helyi Esélyegyenlőségi Program
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata
Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község a 2013 2018 (Felülvizsgálva 2015) (Tervezet) Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata. Szombathely, 2015. szeptember 15.
Helyi Esélyegyenlőségi Program Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Szombathely, 2015. szeptember 15. 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... Bevezetés... 3 A település bemutatása...
RészletesebbenMosonszentmiklós Község Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési Terve
Mosonszentmiklós Község Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési Terve 2013 2018 1 Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 1. Jogszabályi háttér... 6 1.1. A program előkészítését előíró jogszabályi környezet...
RészletesebbenHajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.
A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék
RészletesebbenBerente Község Önkormányzata
TERVEZET Helyi Esélyegyenlőségi Program Berente Község Önkormányzata Készítette: Kovács Klára Elfogadva:../2013.(X.31.) kt határozattal Hatályos: 2013. november 1.-től (tervezett időpont) C:\Notebook\berente2006\testület2013\20131114\5b_Berente_HET_2013_tervezet.doc
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlıségi Program 1. sz. felülvizsgálata
ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlıségi Program 1. sz. felülvizsgálata Pilis Város Önkormányzata 2014. június Türr István Képző
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Tapolca Város Önkormányzata. 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015.
Helyi Esélyegyenlőségi Program Tapolca Város Önkormányzata 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015. TARTALOM I. HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (HEP)... 3 1. Bevezetés... 3 2. A település bemutatása... 3 3. Értékeink,
RészletesebbenSajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program
Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés 3 A település bemutatása 3 Értékeink, küldetésünk 6 Célok 7 A Helyi Esélyegyenlőségi
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program LÖVŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-20201318
Helyi Esélyegyenlőségi Program LÖVŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-20201318 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...6 Bevezetés...6 A település bemutatása...6 A település demográfiai jellemzője...7
RészletesebbenKESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017
KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017 KESZTHELY 2013. június (felülvizsgálva 2015. november 26.) Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Ózd Város Önkormányzata
1. melléklet a 165/2015 (VI.24.) határozathoz Helyi Esélyegyenlőségi Program Ózd Város Önkormányzata 2015. június 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Borsosberény Község Önkormányzata. 2013. július 10.
Helyi Esélyegyenlőségi Program Borsosberény Község Önkormányzata 2013. július 10. 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... Bevezetés... 2 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Halmaj Község Önkormányzata 2013.
Helyi Esélyegyenlőségi Program Halmaj Község Önkormányzata 2013. 1 Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével. Valljuk, hogy az emberi lét alapja
RészletesebbenHAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK
HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó
RészletesebbenBudapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06.
Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Bevezetés...
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata
Helyi Esélyegyenlőségi Program Sátoraljaújhely Város Önkormányzata 2013 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok...
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Nagytevel Község Önkormányzata 2013-2018.
Helyi Esélyegyenlőségi Program Nagytevel Község Önkormányzata 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 7 Célok...
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program
Helyi Esélyegyenlőségi Program Kőszeg Város Önkormányzata 23. augusztus 29. Tartalom Bevezetés...3 A település bemutatása...3 Értékeink, küldetésünk...2 Célok...2 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése
RészletesebbenEpöl Község Önkormányzatának 2010.
Epöl Község Önkormányzatának ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA ÉS TERVE 2010. Megtanultam, hogy egy embernek Csak akkor van joga A másikra felülrıl lenézni, Amikor annak Talpra állni nyújt segítı kezet. (Gabriel
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program Mérk Nagyközség Önkormányzata 2013-2018
Mérk Nagyközség Képviselő-testületének 99/2013.(VI.27.) határozata Mérk Nagyközség Helyi Esélyegyenlőségi Program elfogadásáról A Képviselő-testület! Mérk Nagyközség Helyi Esélyegyenlőségi Programját a
Részletesebbentjao. számú előterjesztés
tjao. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a 2013-2018. közötti időszakra vonatkozó Kőbányai Helyi Esélyegyenlőségi
RészletesebbenBudakeszi Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Program
Budakeszi Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Készítette: dr. Kovács Anikó Maus Anna Bálega János Mentorálta: Budácsik Rita Császár Rozália Budakeszi, 2015. Tartalom I. Helyi Esélyegyenlőségi
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata
Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata 2015 Tartalom 1. Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 1.1. Bevezetés... 3 1.2. A település bemutatása... 3 1.3. Értékeink, küldetésünk...
RészletesebbenJ E G Y Z Ő K Ö N Y V
J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Szécsény Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Városháza Haynald Lajos termében, 2013. augusztus 1-én tartott rendkívüli üléséről Jelen vannak: Stayer László polgármester
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Litér Község Önkormányzata 2013.
Helyi Esélyegyenlőségi Program Litér Község Önkormányzata 2013. Megtanultam, hogy egy embernek csak akkor van joga a másikra felülről lenézni, amikor annak talpra állni nyújt segítő kezet." (Gabriel García
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Gerde Község Önkormányzata. 2015. szeptember
Helyi Esélyegyenlőségi Program Gerde Község Önkormányzata 2015. szeptember Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...
RészletesebbenEGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.
EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai
RészletesebbenHuszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére
Gondozási Központ 7140 Bátaszék, Budai út 21. Tel.: 74/ 491-622; 74/ 591-113 Isz.: 12-15./2010. Tárgy: Véleményezés kérés Polgármesteri Hivatal 7149 Báta Fő u. 147. Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata
ÁROP1.1.162122121 Esélyegyenlőségelvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata 215. október 31. Türr István Képző és Kutató Intézet
RészletesebbenGyermely Község Önkormányzat
Gyermely Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program (2013-2018) Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Bevezetés... 3 A település bemutatása... Hiba! A
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Nyárád Község Önkormányzata
Helyi Esélyegyenlőségi Program Nyárád Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok... 9
RészletesebbenBUDAPEST FŐVÁROS XVIII. KERÜLET PESTSZENTLŐRINC-PESTSZENTIMRE ÖNKORMÁNYZATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 2016-2021
BUDAPEST FŐVÁROS XVIII. KERÜLET PESTSZENTLŐRINC-PESTSZENTIMRE ÖNKORMÁNYZATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 2016-2021 1 Tartalom Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 7 Célok...
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Jászapáti Városi Önkormányzat
Helyi Esélyegyenlőségi Program Jászapáti Városi Önkormányzat 2013. június 07. Készítette és összeállította: Muhari István okleveles közgazdász pénzügyi ügyintéző 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Szabadszentkirály Község Önkormányzata 2015. SZEPTEMBER
Helyi Esélyegyenlőségi Program Szabadszentkirály Község Önkormányzata 2015. SZEPTEMBER Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...
RészletesebbenHAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január
HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...
RészletesebbenElıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére
Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére EÜ. Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye
RészletesebbenTörökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november
Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Jánoshalma Városi Önkormányzat
Helyi Esélyegyenlőségi Program Jánoshalma Városi Önkormányzat 2015-2020 Készítette: Juhász Anikó osztályvezető Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...
RészletesebbenA Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja
Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Javaslat települési és kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepciók jóváhagyására
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Tabdi Községi Önkormányzat. 2013. április 16.
Helyi Esélyegyenlőségi Program Tabdi Községi Önkormányzat 2013. április 16. Tartalom A Helyi Esélyegyenlőségi Program bevezetője... 3 A Helyi Esélyegyenlőségi Programban használt fogalmak... 3 A HEP elfogadása
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Máriapócs Város Önkormányzat
Helyi Esélyegyenlőségi Program Legyünk figyelemmel az egész teremtett világra. A környezetünkre, ahol élünk és tiszteljük embertársainkat. Különösen figyeljünk a gyerekekre, az idősekre, az elesettekre,
RészletesebbenKACSÓTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT. Helyi Esélyegyenlőségi Programja. 2015. szeptember
KACSÓTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2015. szeptember Tartalom Helyi esélyegyenlőségi Program (HEP) 3 Bevezetés 4 A település bemutatása 4 Értékeink, küldetésünk 7 Célok 7 A Helyi
RészletesebbenVÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA
VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ
RészletesebbenMISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2016. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA
A Közgyűlés VI-69/314.42/216. sz. határozatának melléklete MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 216. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA MISKOLC 214-215 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Vigántpetend Község Önkormányzata
Helyi Esélyegyenlőségi Program Vigántpetend Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok...
RészletesebbenSárbogárd Város. Helyi Esélyegyenlőségi Programja
Sárbogárd Város Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018 1 Mottó: Mindjárt születésünk pillanatában szüleink jóságára, gondoskodására szorulunk. Később, amikor betegségek gyötörnek minket és megöregszünk,
RészletesebbenKiskunhalas Város Képviselő-testülete 2015. október 29-i ülésére
E L Ő T E R J E S Z T É S Kiskunhalas Város Képviselő-testülete 2015. október 29-i ülésére Tárgy: Helyi Esélyegyenlőségi Program elfogadása Az előterjesztést készítette: Simon István szociálpolitikai csoportvezető
RészletesebbenHEP 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok
ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Hajdúnánás
RészletesebbenBalkány Város Megalapozó Vizsgálat és Településfejlesztési Koncepció
A szociális alapellátási feladatok mellett a tanyagondnoki szolgálatot is a Központ látja el. A lakosság szociális jellegű anyagi támogatással, kapcsolatos teendői azonban a Polgármesteri Hivatal feladatai
RészletesebbenSZOMBATHELYI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV HELYZETELEMZÉS
Partnerségi alapú esélyegyenlőségi programok a segítés városában és térségében ÁROP-1.A.3.-2014-2014-0023 SZOMBATHELYI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV HELYZETELEMZÉS Megbízó: Szombathely Megyei Jogú Város
RészletesebbenGyöngyöstarján Község Önkormányzatának Gazdasági programja (2014-2019)
Melléklet a 22/2015. (III. 26.) KT határozathoz Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Gazdasági programja (2014-2019) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a következő
Részletesebben1. számú melléklet Tartalom
1. számú melléklet Tartalom Tartalom 1 Kötelező táblák 3 A település bemutatása... 3 1. számú táblázat - Lakónépesség az év végén... 3 2. számú táblázat - Állandó népesség... 4 3. számú táblázat - Öregedési
RészletesebbenOROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014.
OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. Készült: 2010. január 31. Készítette: Oroszlány Város Önkormányzatának Polgármesteri
RészletesebbenBUDAPEST FİVÁROS XII. KERÜLET HEGYVIDÉKI ÖNKORMÁNYZAT IDİSÜGYI KONCEPCIÓJA. Budapest Fıváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Idısügyi Koncepciója
BUDAPEST FİVÁROS XII. KERÜLET HEGYVIDÉKI ÖNKORMÁNYZAT IDİSÜGYI KONCEPCIÓJA Készítette: Szokoli Erzsébet (Hegyvidéki Egyesített Gondozási Központ, intézményvezetı) Elfogadta 114/2013. (V. 30.) számú határozatával
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Kaposfő Község Önkormányzata 2013-2018 [CÍMER]
Helyi Esélyegyenlőségi Program Kaposfő Község Önkormányzata 2013-2018 [CÍMER] Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok...
RészletesebbenKisújszállás Város Önkormányzata
ĺ ú á á áľ á ľ ú á á á é ĺĺ Ż ł łł ő ľ é ĺ ú á á áľ ľ á é ő ü ú ü é é ľ á é ő é ľ á á Ú Ę é ł é é ü ł é á á ź á ő ľľć ł ćł Ü é é ő ĺ ü ľ á ő ó é é ő é ő á á ó ľó é é ĺ é ő í á áľó ó ó Ż é ö é á á éľ é
RészletesebbenEgységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató
ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató Budapest, 2008. március Közreműködő szakértő:
RészletesebbenSZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált
RészletesebbenTÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY
TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY Közvélemény-kutatás időpontja: 2015. szeptember Kaposvár lakosságának véleménye a bűnmegelőzésről,
RészletesebbenTISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS)
TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) 2016. JANUÁR 31. TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Tiszalök Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM
RészletesebbenA SZEKSZÁRD-TOLNAI KISTÉRSÉG KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA
KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA Munkaanyag 2010. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...2 HELYZETELEMZÉS...3 A KISTÉRSÉG KÖZMŐVELİDÉSI HELYZETE...10 SWOT elemzés...18 Problémafeltárás...20
RészletesebbenKisújszállás Város Önkormányzata
HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Nagybajcs Község Önkormányzata
Helyi Esélyegyenlőségi Program Nagybajcs Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés 3 A település bemutatása.....3 Öregedési index...7 Természetes szaporodás...8
Részletesebben