Helyi Esélyegyenlőségi Program. Jánoshalma Városi Önkormányzat

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Helyi Esélyegyenlőségi Program. Jánoshalma Városi Önkormányzat"

Átírás

1 Helyi Esélyegyenlőségi Program Jánoshalma Városi Önkormányzat Készítette: Juhász Anikó osztályvezető

2 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... 6 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése A beavatkozások megvalósítói Jövőképünk Az intézkedési területek részletes kifejtése Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás A megvalósítás előkészítése A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Kötelezettségek és felelősség Érvényesülés, módosítás Elfogadás módja és dátuma

3 Sió DUNA DUNA Maros Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés A Jánoshalma Város Önkormányzat a 199/2013. (VI. 25.) Kt. számú határozatával fogadta el a időszakra vonatkozó esélyegyenlőségi programját. A időszakra vonatkozó települési Esélyegyenlőségi Programját a 137/2015.(VII. 02) Kt. számú határozatával fogadta el. Összhangban az az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az Önkormányzat az elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja Gazdasági Programját, Településfejlesztési stratégia, Általános Településrendezési Terv, fejlesztési terveket, koncepciókat, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Az Esélyegyenlőségi Program elkészítésébe bevonja partneri kapcsolatrendszerét. A helyzetelemzés adatai az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A Jánoshalma Város bemutatása Jánoshalma és térsége áttekintő térképe Paks DUNA Kiskőrös Fülek Szentes Kalocsa Kecel Soltvadkert Kiskunhalas Kiskunmajsa Kistelek Mindszent Sió Tolna Sió Kéleshalom M5 TISZA Hódmezővásárhely DUNA Bonyhád Szekszárd JÁNOSHALMA Jánoshalma Borota Szeged 55 Pécsvárad Bátaszék Bátai-holtág Baja Mélykút Tompa Mórahalom TISZA Bácsalmás Mohács DUNA Hercegszántó S Z E R B I A DUNA Szerkesztette: Diverzum-Térprojekt Bt A Jánoshalma Város a Bácskai-löszhát és a Kiskunság találkozásánál fekszik. Kiskunhalastól mintegy 20 kilométerre található Baja irányában. Az 1989-ben várossá lett Jánoshalma 13,220 ha területen fekszik, melynek kb. 15%-a belterület, 25%-a erdő, 60%-a mezőgazdasági terület, szántó. Környékét tanyavilág övezi, egyes tanyákat vendégfogadásra alakítanak át, hogy a városlakók, vagy az idelátogató külföldiek megismerjék a tanyai életformát, szokásokat, ízeket. A település múltja már a török hódoltság előtti időkre tekint vissza. Régészeti ásatások során feltárt leletek bizonyítják, hogy itt nomád pásztornépek éltek: szarmaták, hunok és avarok. 3

4 A tatárjárás után kunok települtek a megmaradt magyarok közé, falujukat Csőszapának nevezték. A terület 1439-ben a Hunyadi-család birtoka lett. A fejlődő falu ekkor kapta a Jankó, Jankószállás nevet. A 150 éves török uralom alatt és után a lakosság szinte kipusztult, helyettük szerbek, majd bunyevácok települtek be től katolikus magyarok népesítették be a települést, akik közé délszlávok és szlovákok is keveredtek. A törökök óta Jankovácznak is nevezett falu előbb a kincstár, majd 1799-től az Orczy család jobbágybirtoka lett ben kivívta magának a vásártartási joggal járó mezővárosi rangot, s ezt 1886-ig meg is tartotta. Nevét 1904-ben Klánszky Ferenc javaslatára Jánoshalmára változtatták. A különböző tájakról idetelepült lakosok változatos népi kultúrát, szokásokat, hiedelmeket hoztak magukkal. Ez a két évszázad alatt egységessé ötvöződött, s így öröklődött nemzedékről nemzedékre. Az 1867-es kiegyezés utáni időszak újabb fejlődési periódusnak tekinthető. Az illancsi homokvilág és a bácskai löszvidék találkozása lehetőséget nyújtott szőlő- és gyümölcstermesztésre, valamint szántóföldi növénytermesztésre. Kiépült a vasútvonal, ami főleg a mezőgazdaság számára volt kedvező, mivel határainkon túlra is kiterjesztette a termények kereskedelmi forgalmát. A növénytermesztéshez szorosan hozzákapcsolódott az állattartás, a sertés-, baromfi- és szarvasmarha-tenyésztés. Megerősödött az iparos réteg, a település lakossága egy gazdaságilag is erős kisváros kívánalmainak megfelelően polgárosodott, rétegződött. A Béke téren kialakult az egykor országos hírű gyümölcspiac, a gyümölcs kereskedelem és feldolgozás egyéb formái is teret nyertek. A település ebben az időszakban vette fel a ma is meghatározó karakteres kisvárosi arculatát után a mezőgazdaság nagyüzemivé válása miatt visszaesett a szőlő- és gyümölcstermesztés. Az 1989 után teret kapott a magángazdálkodás Demográfia: A város alapvető problémája mint ahogy más kisebb településeké is - a népességszám csökkenése, melyet az 1. számú táblázat mutat. A lakosságszám az elmúlt 3 évben folyamatosan csökkent. 1. számú táblázat Forrás: MÁK A korcsoportok és nemek közti megoszlást vizsgálva (2. számú táblázat) megállapítható, hogy az állandó népességben az aktív korúak, éves korcsoportjai, kicsivel, de meghaladják az 50%-os mértéket a fiatalabb és az idősebb generációkhoz képest. Az állandó népesség nemek szerinti megoszlását tekintve a 0-59 éves korcsoport esetében a férfiak mintegy 1-7% - kal többen vannak, amíg ez a mutató a 60 év feletti korcsoportok esetében megfordul nők javára, azaz 4- majd az életkor előre haladtával 10 %-ponttal emelkedik. Megállapítható tehát, hogy a településen a nők hosszabb időt érnek meg. 4

5 2. számú táblázat (2015.évi adatok) Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A település öregedési indexe, az elmúlt két évben folyamatosan növekvő tendenciát mutat. (3.számú táblázat) 3. számú táblázat Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A város népességszám csökkenésében nagy szerepet játszik, hogy a születések és a halálozások egyenlege negatív. (4. számú táblázat). 4. számú táblázat Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 5

6 Értékeink, küldetésünk Jánoshalmán három megtekintést érdemlő gyűjtemény és egy emlékszoba is található. Az Imre Zoltán Művelődési Központ épületében került elhelyezésre a névadó táncművész és koreográfus Emlékszobája, a Helyi Légvédelmi és Tüzér Múzeum. Méltó helyen várja a vendégeket a Helytörténeti Gyűjtemény és Bányai Taskovics Mihály természettudományi jellegű, városnak adományozott magángyűjteménye. Itt található az egyházmegye legnagyobb temploma a Szt. Anna Római katolikus templom és az Európa szerte egyedül álló, a Mohácsi csata emlékére felállított kovácsoltvas kereszt, a még mai is működő Felső- Bácskai Műmalom és a Szélmalom. Küldetésünk: Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték. Megléte segíti, hogy mindenkinek esélye legyen megfelelő minőségű szolgáltatásokra, az esélyegyenlőtlenséggel küzdő emberek előnyben részesítését az élet minden területén, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Jánoshalma Város Önkormányzat folyamatosan érvényesíti az esélyegyenlőségi szempontokat a város működését, fejlesztését meghatározó alapvető dokumentumaiban. Az esélyegyenlőség megvalósítását horizontális elvnek tekinti, amely áthatja valamennyi önkormányzati tevékenységet: a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását a helyi szintű közpolitika alakítása során. Az Önkormányzat az esélyegyenlőségi politikáját munkáltatói szerepkörben, közvetlen szolgáltatásai során és intézményfenntartói szerepkörben érvényesíti. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége folyamán mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet játsszanak, elősegítve ezzel a kerület lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is. Ennek eszközei szabályozás, támogatás és a jó gyakorlatok bevezetése, bemutatása. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Érvényesítése nem csak jogszabályok által meghatározott kötelezettségünk, hanem hosszú távú érdekünk is, hiszen azt a célt szolgálja, hogy minden állampolgárnak esélye legyen a jó minőségű közszolgáltatásokra, életminőségük javítását szolgáló feltételek biztosítására. Jánoshalma Város Önkormányzat az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, a szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkrimináció- és szegregációmentesség. Az esélyegyenlőségi programnak a településen élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. Olyan intézkedések, eljárások megfogalmazása amelyek 6

7 szolgálják egy összetartó, szolidáris társadalom erősítését a hátrányos megkülönböztetés megszüntetésével, az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód biztosításával a hátrányos helyzetű csoportok számára, biztosítják a hátrányok hatásainak mérséklését, akár megelőzését a pénzbeli, természetbeni juttatásokhoz való hozzájutással, az önkormányzat intézményeiben a különböző közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáféréssel, a foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási és területfejlesztési célok összehangolásával, kiszűrik az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségét, támogatják a társadalmi integrációt a meglévő és eredményes szolgáltatások megtartásával, vagy a felmerülő igények, szükségletek kielégítését segítő új támogató szolgáltatások bevezetésével. A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát, arányát és helyzetét. Bemutatjuk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan a közszolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, ezen keresztül feltárjuk az egyes területeken jelentkező problémákat. Az adatok és következtetések alapján meghatározzuk a célcsoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP Intézkedési Terv (IT) tartalmazza A HEP IT célja A helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. Tartalmazza a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt, a helyi együttműködési rendszer bemutatását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE). 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete, a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a Magyarország Alaptörvénye XV. cikk évi CLXXXIX. törvény a Magyarország helyi önkormányzatairól (Továbbiakban: Mötv.) évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (Továbbiakban: Sztv.) évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról (Továbbiakban: Flt.) évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól (Továbbiakban: Njtv.) évi CLIV. törvény az egészségügyről (Továbbiakban: Eütv.) évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (Továbbiakban: Gyvt.) 149/1997 (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról (Továbbiakban: Gyer.) 7

8 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Továbbiakban: Nktv.) évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Továbbiakban: Éktv.) évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvényben foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz: EU 2020 stratégia, Nemzeti Reform Program, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia, Roma Integráció Évtizede Program, Nemzeti Ifjúsági Stratégia 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Jánoshalma Város Önkormányzatának Képviselő- testülete az alábbi rendeleteket fogadta el: 18/2013.(XII.01.) önkormányzati rendeletét a helyi szociális ellátásokról, 17/2013.(XII.01.) önkormányzati rendelete a gyermekek védelméről 16/2011.(VIII. 05.) önkormányzati rendelete a szociális földprogramról 17/2005(X.20.) Jánoshalma Városban épített fecskeházban történő elhelyezés feltételeiről 11/2011. (VII.01.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról A törvényi előírásokon túl, a rendeletek célja, olyan támogatási rendszer működtetése, amely az állampolgárok számára a prevenció, a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítésére szolgálnak. A szociális ellátások, szolgáltatások középpontjában a család áll. A szegénység elmélyülése miatt az ellátó rendszernek egyre több követelménynek kell megfelelnie a különböző élethelyzetekből, a lakhatásból, a betegségből, a fogyatékosságból eredő szükségletek, eltartottak gyermekek gondozásához kapcsolódó költségek emelkedése miatt, ezért a helyi szabályokat és ezek hatásait folyamatosan vizsgáljuk. A rendeletek az eredményesség és hatékonyság érdekében, a felmerülő igények alapján folyamatosan kerülnek felülvizsgálatra. A Képviselő-testület a helyi szabályozási tevékenysége során az esélyegyenlőségi szempontokat is figyelembe veszi. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Az Integrált Településfejlesztési Stratégia célja, hogy megfogalmazza a település hosszú távú jövőképét és ahhoz igazítsa középtávú fejlesztési céljait. A város hosszú távú jövőképe, a gazdasági és társadalmi dinamizálás. Jánoshalmán, középtávon a gazdasági fejlődésnek köszönhetően nő a település népességvonzó képessége és csökken a népesség fogyásának üteme. A város folyamatosan bővülő munkaerő piaca megfelelő lehetőséget teremt elfogadható életkörülmények megteremtéséhez. A település térségi szerepe az elérhető szolgáltatások minőségi és mennyiségi fejlesztésén keresztül tovább erősödik. A városban működő kis- és középvállalkozások helyi beszállítói köre hozzájárul a város és vonzáskörzetének gazdasági integrációjához. Átfogó célok: - Jánoshalma népességmegtartó képességének és a lakosság életminőségének javítása, a városi környezet és az elérhető települési szolgáltatások fejlesztésével. - Jánoshalma, mint térségi gazdasági központ pozíciójának erősítése, a potenciális befektetők számára vonzó helyi üzleti ökoszisztéma továbbfejlesztésével, a helyi gazdaság ágazati diverzifikálásával. 8

9 Középtávú városi célok (tematikus célok): - A települési infrastruktúra átfogó fejlesztése, a helyi lakosság életminőségének javítása Jánoshalmán. - Jánoshalma város humán alapszolgáltatásokhoz kapcsolódó infrastruktúrájának fenntartható fejlesztése. - Helyi erőforrásokra épített közösségépítés Jánoshalmán. - Komplex gazdaságfejlesztés a helyi munkaerőpiac dinamizálása érdekében. Az ágazati stratégiákat átszövő, a mozgáskorlátozottak, idősek és kisgyerekesek érdekeit figyelembevevő kiemelt horizontális szempont az akadálymentesség. Az egyes programok Gazdasági program, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, koncepciók Bűnmegelőzési Koncepció, az Ifjúságpolitikai Koncepció, a Közművelődési Koncepció, a Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció, a Sportkoncepció, Jánoshalma szociális felzárkóztató terve Közfoglalkoztatási Terv a középtávú stratégiából kiindulva saját területére vonatkozólag határozza meg az esélyegyenlőséget előmozdító célokat, intézkedéseket. Gyermeklánc Óvoda és Egységes Óvoda- Bölcsőde Pedagógiai Programjában megfogalmazott célja: A 2 7 éves korú gyermekek nevelése, szeretetteljes, érzelmi biztonságot, tág keretek közötti személyes szabadságot nyújtó környezetben folyjon, segítse elő a gyermekek harmonikus fejlődését, annak eltérő ütemét, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését. Vegye figyelembe életkori sajátosságokat, az egyéni képességeket, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását. Adjon esélyt mindenki számára a kiegyensúlyozott egyéni fejlődéshez. A döntés lehetőségének biztosításával váljanak a környezetükben otthonosan mozgó, nyitott, egészséges, el- és befogadó, önmagukat kreatív módon kifejezni tudó egyénekké. A hátrányos helyzetű családok gyermekei esetében a hátrányok és a következményei enyhítésére, az esélyegyenlőség biztosítására kell törekedni. Nyitnikék Biztos Kezdet Gyerekház A Nyitnikék nevű Biztos Kezdet Gyermekház az óvodán belül helyezkedik el és május 1-jén kezdte meg működését. Lehetőséget nyújt a 0-3 éves korú gyermekek és családjaik számára a szociokulturális hátrányokból eredő szokások készség- és képességbeli lemaradások kompenzálására. A Gyermekház ingyenes szolgáltatásai, sokrétű kapcsolatrendszere, központi elhelyezkedése lehetőséget biztosít a családoknak a segítő hálózatok hatékony elérésére, az informális kapcsolatok kiépítésére. Célja, hogy a Gyermekházba járó szülők és gyermekeik összetartozó közösséget alkossanak. Havi egy alkalommal védőnő látja el hasznos tanácsokkal a szülőket, ilyenkor alkalom nyílik az egy-egy kisgyermekkel felmerülő problémák jelzésére is a védőnő felé. Intenzív az együttműködés a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal is. Havi rendszerességgel tartanak szakmaközi megbeszéléseket. Ezen alkalmakkor részt vesz védőnő, logopédus, fejlesztőpedagógus, gyógytestnevelő, gyermekorvos, óvodavezető stb. is, segítségükre, közreműködésükre bármikor számíthat a Gyermekház, a gyermekek érdekében szakmailag összehangolt munkát teremtenek együtt. Ezen kívül a GYEP iroda által működtetett Baba-mama klubbal is kölcsönösen látogatják egymást, közös programokat szerveznek. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Jánoshalma Városi Önkormányzat július 1. napjától a Kéleshalom Község Önkormányzatával az óvodai nevelés közszolgáltatási feladatainak ellátására feladat-ellátási szerződést kötött. Jánoshalmi Kistérségi Társulás TÁMOP A-11/ projekt keretében a Gyerekszegénység elleni Program Iroda 9

10 Városunkban is működik a Gyerekszegénység elleni Program Iroda (továbbiakban: GYEP), mely aktívan foglalkozik a helyi és a kistérségi hátrányos helyzetű gyermekekkel és szüleikkel. Legfőbb célja a gyermekek szegénységének csökkentése, esélyeik javítása és a szegénységi ciklus megtörése. Gyermekeket érintő főbb tevékenységeik: A projekt keretében októberében átadásra került a felújított Közösségi Ház, mely állandó programokat szervez: Baba-mama klub, Jogi tanácsadás, Gyermeknevelési és életvezetési tanácsadás, Tanoda jellegű program, Sport és Fitnesz klub, Film Klub (korosztályonként), Főző Klub, Hitéleti foglalkozás, IT pont A Baba-mama klub a 0-5 éves óvodába nem járó gyermekeknek, szüleiknek valamint a kismamáknak szól. A szülők hasznosan tölthetik el a délelőttöket gyermekikkel, megoszthatják egymással a gyermekneveléssel kapcsolatos dilemmáikat és hasznos tanácsokat kaphatnak. A farm-óvoda létrehozásával a gyermekek megismerkedhetnek a háztáji gazdálkodás lehetőségeivel, a szülők bevonásával egyidejűleg. A visszajelzések alapján az óvodák örülnek a program által nyújtott lehetőségeknek. A Kortárs segítő programban 6 kortárs segítő pedagógus és 1 pszichológus szakértő vesz részt. Céljuk, hidat képezni a segítséget kérő fiatalok és a segítséget nyújtani tudó szakemberek illetve pedagógusok vagy akár a szülő között. Élmény gazdag nyári napközi. Az általános iskolás tanulók pályaválasztását segítve szakmapróba napokat szerveztek a hetedik és nyolcadik évfolyam részére, mely által közvetlen közelről kaphattak betekintést egy-egy szakma rejtelmeibe a gyerekek. Szexuális felvilágosító program keretében külön a lányoknak és külön a fiúknak a felső tagozatosok körében tartottak foglalkozásokat, mely a visszajelzések alapján sikeresen és jó hangulatban teltek. Egészségügyi program keretében a GYEP iroda által nyújtott szűrővizsgálatokat. A program célja a leghátrányosabb helyzetű gyermekek egészségi állapotának felmérése. A GYEP iroda szorosan együttműködik a Jánoshalmán működő Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a városban működő egyéb intézményekkel, civil szervezetekkel, egyesületekkel, aki aktívan részt vesznek a különböző programokban. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a TEIR adatbázisból, a Központi Statisztikai Hivatal honlapjának Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programjából (OSAP), valamint a helyi adatgyűjtések, helyi nyilvántartásokból, a helyi Oktatási Intézmény és az Óvodák, Iskolák vezetősége közreműködésével került összegyűjtésre. Felhasználtuk az ágazati beszámolók megállapításait, szakemberek tapasztalatait. Természetesen azoknál az adatoknál, amelyekre nyilvántartás nincs és nem is lehet, ott a évi népszámlálás adataiból indultunk ki. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A statisztikai adatok és a segélyezési tapasztalatok alapján egyik legsúlyosabb gond a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (2011. év) megállapítása szerint: Minden harmadik ember (kb. 3 millióan) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A romák nagy többsége, mintegy ezren (összlétszámuk a becslések alapján kb. 750 ezer) ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. Ezért Magyarországon a romák felzárkóztatását megcélzó politikát nem lehet elválasztani a szegénység elleni általános küzdelemtől, a társadalmi és a gazdasági versenyképesség javításától. A romák esetében jellemző az, hogy még a halmozottan hátrányos helyzetű csoportokon belül is legkedvezőtlenebb helyzetben lévőkhöz tartoznak. 10

11 A roma népességre vonatkozóan rendelkezésre álló adatok a népesség saját bevallásán alapulnak. A népszámlálási adatok sokszor nem nyújtanak kellően pontos információt ezen kisebbség lélekszámának alakulásáról. A roma lakosság szociális helyzetére nincsenek pontos adatok, azonban megállapítható, hogy a roma népesség átlagos életszínvonala, lakhatási körülményei, egészségi állapota, iskolázottsága, foglalkoztatottsága a társadalom egészéhez viszonyítva lényegesen rosszabb. A roma népesség arányát a Jánoshalmi Roma Nemzetiségi Önkormányzat (Továbbiakban: JRNÖ) segítségével a polgármesteri hivatal adott városrészeket ismerő munkatársainak bevonásával tudtuk megállapítani. Ugyanakkor fontos azt is megállapítani, hogy szegregátumokon belül is vannak különbségek, mert egyes utcarészek tipikusan roma lakta területek, míg a mellette lévők már nem, bár a szegregátumhoz tartoznak. A évi népszámlálási adatok alapján a cigány lakosság 5,9%. A jánoshalmai romák a kulturális hagyományok ápolására nem szerveződtek még meg. Jánoshalmán a települési cigány önkormányzat óta folyamatosan működik. A települési JRNÖ testülete 5 főből áll, melyet az elnöke képviseli. A települési JRNÖ testülete saját hatáskörében határozza meg szervezetének és működésének részletes szabályait, a kisebbségi önkormányzat nevét, jelképeit, kitüntetéseit, az általa képviselt kisebbségi helyi ünnepeit, a törzsvagyonának körét, kizárólagos rendelkezésre álló vagyonának használati szabályait, intézmény alapítását, átvételét és fenntartását, önkormányzati társulás létrehozását, pályázatokat írhat ki, ösztöndíjat alapíthat és más törvényben meghatározott feladatokat lát el. A települési JRNÖ a település kisebbségi közösséget érintő kérdésekben élhet kezdeményezési jogával, és a törvényben részletezett esetekben egyetértési vagy véleményezési jog illeti meg. A jánoshalmi JRNÖ eddigi működése során rendszeres jelleggel évente csak egy-két állami vagy települési ünnep alkalmából szervez sport- és kulturális rendezvényt. Saját önkormányzattal rendelkeznek, kisebbségi házzal, melyet az új önkormányzat szándékozik a jövőben beindítani. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A jövedelmi és vagyoni helyzete egy embernek számos tényezőtől függ. A szegénység, a mélyszegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai lehetnek a társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek és a romák. Jánoshalmán a munkaerő-piacra jutás fő akadályai: az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből fakadó motiválatlanság, a társadalmi előítélet jelenléte. A roma nők iskolai végzettsége, foglalkoztatottsági szintje, jövedelme még a roma férfiakénál is jelentősen alacsonyabb. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya A foglalkoztatást nézve a helyben dolgozók többsége vállalkozásokban, alkalmazotti körben, a szolgáltatásokban, a kereskedelemben dolgozik. A településen a hivatalos munkanélküliek aránya az országos átlaghoz hasonlóan alakult ezt mutatja a 6. számú táblázat. Ezen belül a férfiak és nők arányát tekintve évenként a nők nagyobb arányú munkanélkülisége figyelhető meg. A munkanélküliek száma a 11

12 magas közfoglalkoztatotti létszám mellett sem hozza a kormányzati és társadalmi elvárásoknak megfelelő csökkenő tendenciát. A nemek közötti megoszlást a 7. számú táblázat mutatja, a gazdasági válságot követően, mely köszönhető a Munkaügyi Központ támogatásának, hiszen számos eszközzel igyekszik a foglalkoztatásokat, elhelyezkedéseket támogatni.(pl: képzések, vállalkozóvá válás támogatása, bértámogatás, közhasznú foglalkoztatás támogatása, START munka mintaprogram stb.) 5. számú táblázat Forrás: TEIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 6. számú táblázat Forrás: TEIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A foglalkoztatáspolitikai szempontból hátrányos helyzetű társadalmi csoport (cigányok) egyre tartósabban szorul ki a munkaerőpiacról, egyre nagyobb számban kerülnek ki a munkaügyi regisztrációból, ezzel elveszítik a szervezett segítségnyújtás legfontosabb esélyét Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, a pályakezdők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek alacsony száma, a nem megfelelő szakmaválasztás, a szakmai tapasztalat hiánya és az iskolai végzettség befolyásolja. Az ifjúsági munkanélküliség strukturális munkanélküliség, a munkaerőpiac elvárásai ma már nemcsak a végzettségre és a szakképzettségre, hanem a különböző személyes kompetenciákra, szakmai és gyakorlati tudásra vonatkoznak. 12

13 b) alacsony iskolai végzettségűek 1 foglalkoztatottsága Munkaerő-piaci szempontból a rendszerváltás piacgazdasági átalakulás egyik vesztese a cigány népesség, a megszűnő szakképzetlen munkát igénylő munkahelyek csökkenésével. A cigány származású munkanélküliek elhelyezkedési esélyeinek és foglalkoztatásának növelését kormányzati szinten számos eszközzel és munkaerő-piaci programmal igyekszik elősegíteni. Az Önkormányzat a közhasznú foglalkoztatás maximális kihasználtságával erősíti munkavállalási esélyeiket. A város vezetősége feladatának tekinti a cigány célcsoport élethelyzetének, társadalmi esélyegyenlőségének javítását, munkaerő-piaci (re)integrációjuk elősegítését. Az oktatási intézményekkel való együttműködés ellenére még mindig hullámzó számot mutat a 8 általánosnál alacsonyabb végzettségű munkanélküliek száma (lásd. 8. számú táblázat). 7. számú táblázat Forrás: TEIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal c) közfoglalkoztatás szeptember 1. napján hatályba lépett a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló évi CVI. törvény, amely létrehozta a közfoglalkoztatás új rendszerét. A tartós munkanélküliek pénzbeli támogatása mellett az önkormányzat közfoglalkoztatásba vonja be a Munkaügyi Pont által szervezett közfoglalkoztatatási program és a STRT munka segítségével a regisztrált munkanélkülieket. A foglalkoztatás szervezését, a munkaügyi, bérszámfejtési feladatokat a Jánoshalmi Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Egyéb, Szervezési és Humán Osztálya látta el, a munkáltatói feladatokat a Hivatal, Pelikán Kft, a Gyermeklánc Óvoda, diákkonyha vezetői. A közterületen dolgozók, valamint a START munka programok szakmai irányításával a Városgazda Kft. foglalkozik. Önkormányzatuk a közfoglalkoztatási programok kapcsán a Kiskunhalasi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály Jánoshalmi Foglalkoztatási Ponttól (Továbbiakban: Foglalkoztatási Pont) kapott keretszámokat felülmúlva foglalkoztatott. Cél, az előző évekhez hasonlóan (lásd: 9. számú táblázat), hogy a közfoglalkoztatásba minél nagyobb számban vonjon be a roma és a munkaerő piacról már évek óta kiszorult munkavállalókat. Az esélyegyenlőséget megerősítő pozitív intézkedés azért is szükséges, mert e csoportok a munkaerőpiacon összetett szemléletbeli hátrányokkal küzdenek. 1 Aki nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést (ISCED 3), ld. Flt. hátrányos helyzetű munkavállalói meghatározása 13

14 8. számú táblázat Forrás: Önkormányzati adatok Az évenkénti igen magas fő közfoglalkoztatotti létszámmal végrehajtott programok látványosan nem csökkentették a tartós munkanélküliséget. A közfoglalkoztatottak a helyi oktatási, nevelési, szociális, közművelődési intézményekben, közterületen, útjavítás, mezőgazdasági programban dolgoztak. Jellemzően a tartós munkanélküli iskolai végzettségének megfelelő munkakört nem tudott az Önkormányzat biztosítani. A közfoglalkoztatásban az Önkormányzat továbblépett, ugyanis napjával létrehozta a Jánoshalmi Közfoglalkoztatási Non-profit Kft-t, aki szervezi és irányítja a közfoglalkoztatási programokat a településen. Komoly probléma, hogy egy országos adat szerint a 16 év feletti lakosság 51 %-a még mindig digitálisan írástudatlan. Különösen nagy a lemaradás az idősek mellett a munkanélküliek, a hátrányos helyzetűek, a kistelepüléseken élők és alacsony végzettségűek körében, akiket szinte csak a felnőttképzés keretében lehet megszólítani. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A településen a regisztrált vállalkozások száma ugyan lassú növekedésbe kezdett, de az önkormányzat által kivetett, illetve befolyt iparűzési adó mértéke a gazdasági válságot megelőző szinthez képest még érzékelhető javulást nem mutat. A gazdasági szervezetek méret szerinti besorolása létszám- és bevétel kategóriák alapján történik, melyek az uniós csatlakozás után jelentősen megemelkedtek. Az árbevételt alapul véve a vállalkozások szinte egytől-egyig a mikro méretkategóriába tartoznak. Ennek megfelelően tehát mindössze három vállalkozás (Agroprodukt, ÖKOPAL, Renner Bt.) sorolható a KKV kategóriába. Nagyvállalkozás nem működik a városban. A gazdasági ágak közti megoszlás hasonló képet mutat Jánoshalma és a térség esetében. Meghatározó a kereskedelem, javítás, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás és a mező- és erdőgazdaság szektorok, amit követ az építőipar és a feldolgozóipar. A gazdasági ágak közül a mezőgazdasági szektorban csökkent a vállalkozások száma, a kereskedelemben csak kisebb csökkenés volt. A település célja a helyi gazdaság dinamizálása versenyképes termelő és szolgáltató vállalkozások, iparterületek kialakítása, előkészítése, valamint a vállalkozói inkubáció előfeltételeinek megteremtése. A vállalkozói szolgáltató infrastruktúra és a térségi marketing erősítése. Versenyképes alternatív gazdasági tevékenységek megvalósítása. A kiskereskedelmi termékértékesítés feltételeinek javítása. A megújuló energia helyi hasznosítása. A turizmus térségi beágyazódottságú fejlesztése. A városból a környező települések, munkalehetőségek megközelíthetősége jónak mondható, tömegközlekedéssel jól megközelíthetők. Segítséget nyújt az Önkormányzatnak a Dél- Alföldi Közlekedési Központ folyamatos egyeztetése, melyben kikéri az Önkormányzat véleményét a menetrendek kialakításához, igazodva a helyi lakosok igényeihez. 14

15 e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A településen nincs az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet segítő program. A Foglalkoztatási Pont által szervezett programok száma kevés, nők számára szervezett képzés, illetőleg foglalkoztatási lehetőség még kevesebb- melyek segítenék az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A településen nem jelentős számban, de Kiskunhalason (24km), Baján (35 km) működnek felnőttképzési programok van, melyet a jelentős számban vesznek igénybe az álláskeresők. Sokuknak az átjárás anyagilag igen megterhelő. g) mélyszegénységben élők és romák 2 települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Az Önkormányzat saját fenntartású intézményében nincs, de a KLIK által működtetett Iskolában foglalkoztat roma származású pedagógust a cigány nemzetiségi osztályban. Ezen felül a Foglalkoztatási Pont által nyújtott támogatási rendszeren belül, közfoglalkoztatás keretein belül foglalkoztat az Önkormányzat 100%- os tulajdonrésszel rendelkező Közfoglalkoztatási Nonprofit Kft-ben jelentősebb számban romákat. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Az Önkormányzat törekszik a romák hátrányos megkülönböztetésének - a foglalkoztatás terén teljes megszűntetésére. A foglalkoztatáspolitikájának alapja is az, hogy a közfoglalkoztatás keretein belül folyamatosan növelni kell a roma munkavállalók számát, mely folyamatosan megvalósul. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló évi III. törvény az elmúlt években folyamatosan módosult, mely változásokat az Önkormányzat szociális rendelete is követte. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszerének évi átalakítására tekintettel január 1-jétől és március 1-jétől hatályba lépő törvényi változások, melyeket a Magyarország évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló évi XCIX. számú törvény tartalmaz. Az az aktív korúak ellátásával kapcsolatos feladatkör átadásra került a Járási Hivatal részére. Megszüntetésre került az Önkormányzati hatáskörben adható méltányossági közgyógyellátás, kifutó rendszerben megszüntetésre került a lakásfenntartási támogatás, az önkormányzati segélyt felváltotta a települési támogatás magába foglalva az Önkormányzati hatáskörben adott eddigi rendkívüli segélyeket. A Jegyző hatáskörében maradt a gyermekvédelmi kedvezmény, valamint az óvodáztatási támogatás, mely szintén megszűnő ellátási forma, mivel szeptember 1. napjától a 3 éves kortól való kötelező óvodáztatással okafogyottá válik a korábban ösztönző támogatásként adott ellátás. Az Önkormányzat hatáskörében maradt ellátási formák esetében a támogatásokat postai úton, vagy az önkormányzat ügyfélszolgálatán lehet, kérelmezni, ahol az ellátások igénybevételéhez szükséges nyomtatványok is beszerezhetők. A hivatal szociális ügyintézője fokozatosan figyelemmel kíséri a rászorulókat, segítséget nyújt az azt igénylőknek. Az álláskeresési segélyezettek számát a 10. számú táblázat mutatja be a 1-65 éves aktív korúak hoz viszonyított arányban, mely a korábban 2%-alatti mutatók helyett egészen 6,9%-ig emelkedett fel. 2 Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. Valamely nemzetiségi csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, kivétel, amennyiben a törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely nemzetiségi jog gyakorlását az egyén nyilatkozatához köti (ld. a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény 11. (1)-(3) bekezdését). 15

16 9. számú táblázat Forrás: Önkormányzati adatok Az álláskeresési járadékra jogosulta száma is jelentős, mint ahogy azt a 11. számú táblázat is mutatja. 10. számú táblázat Forrás: TEIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A vizsgált időszakot nézve a gazdasági válságot követő stabilizációs időszakban már a korábbi 13,6%-os mutatóra nem emelkedett vissza, bár ismét lassú emelkedést mutat. A munkanélküli rendszer teljes szerkezeti változását követően, valamint a közfoglalkoztatásba való bevonásával némi csökkenő tendenciát mutat az álláskeresők száma településen viszont, megnőtt a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma. Az aktívkorúak ellátásának körében a foglalkoztatást helyettesítő támogatás (FHT) feltételei több alakalommal is átalakultak. 16

17 11. számú tábla Forrás: TEIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció A településen az ingatlanokhoz viszonylag olcsón hozzá lehet jutni. A település lakosságának elöregedése miatt sok az eladó, de rossz állapotú, vert falú családi ház. A meglévő lakások komfortfokozata az évek során javult, az újabb építésűek összkomfortosak, a régebbi házakat is igyekeznek a bennük lakók, anyagi lehetőségeikhez mérten, komfortosítani. A cigány kisebbség által lakott lakóházak állapota igen változó, meghatározó a benne élők igényszintje anyagi helyzete. Az önkormányzati lakáshoz jutás részben pályázati formában, részben kérelem alapján történik. A szociálisan rászorulók esetében lakásfenntartási támogatási rendszer működik, amely több elemből tevődik össze. Részben a havonta történő természetbeni ellátásokkal csökken a lakáskiadások mértéke. Az elmúlt két évben a valamely közüzemi szolgáltatás felé hátralékkal rendelkező állampolgárok száma nőtt. Pontos adattal csak a lakbér- hátralékosok esetében rendelkezünk, ugyanis a szolgáltatók nem adnak tájékoztatást az adósságállományról. A lakásviszonyok jellemző problémái a közműdíj-, illetve lakáshitel-tartozások, hátralékok felhalmozódása. A kormány a rezsicsökkentési programmal, valamint a banki lakáshitelek felülvizsgálatával kapcsolatos intézkedései némileg enyhítik a lakásfenntartási támogatás megszűnését. Tapasztaljuk, hogy a szegénység jellemzője a lakhatással összefüggő hátralékok felhalmozódása, és a lakossági adósságállomány folytonos újratermelődése. a) bérlakás-állomány Önkormányzatunk összesen 49 önkormányzati bérlakással rendelkezik. A településen meglévő lakások többsége 2 szobás, állaguk jó. Összkomfortos a lakások 22%-a komfortos 47 %, komfortnélküli 31 %. Az Önkormányzat ingatlanai tekintetében a többször módosított önkormányzati lakások lakbéréről szóló 12/2004. (IV.22) Ör. rendeletében határozta meg az egyes lakóingatlanok bérleti díját a komfortfokozattól függően. b) szociális lakhatás Az Önkormányzat bérlakásai a benyújtott kérelem elbírálását követően kerülnek kiutalásra. A rendkívüli élethelyzetbe kerülés is figyelembevételre kerül, de jellemzően előzetes igénybejelentés alapján jutnak bérlakáshoz az azt igénylők. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok 17

18 Az Önkormányzat a kiadásra szánt ingatlanai tekintetében egyéb lakáscélra használt lakáscélú ingatlannal nem rendelkezik. d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság A vizsgált időszakban veszélyeztetett lakhatási helyzet nem alakult ki. A rendkívüli élethelyzetek kezelésére a hajléktalanok részére az Önkormányzat a hajléktalan szállón és a nappali melegedőben biztosít ellátást. e) eladósodottság Eladósodottság miatt lakhatási problémákkal szembesülő személyekről nincs adata az önkormányzatnak. f) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása A lakásállomány és a lakónépességi adatok a évi népszámlálási adatok, valamint a jelen állapot tükrében csökkenést mutat. A lakónépesség 9,1%-os csökkenése figyelhető meg 2001 és a 2011 évi népszámláláshoz képest. A évi népszámlálás adatai szerint 321 fő (a lakosság 3,6%-a) január 1-i állapot szerint a külterületen 256 fő lakott (a lakosság 2,8 %-a), mely szintén csökkenő tendenciát mutat. Az itt lakók még mindig igen alacsony képzettségűek nagy részük nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A lakások száma jelentős változást nem mutat, némi csökkenés figyelhető meg, de annak az értéke az egy százalékot sem éri el a legutóbbi népszámlás óta. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) Jánoshalmán az alacsony státuszú lakosság közel 90%-ban az Egyéb területeken lakik. A lakónépesség arányánál magasabb százalékponttal él ezen lakosság a külterületeken. A évi népszámlálási adatok alapján a KSH öt szegregátumot határolt le a városban. Az önkormányzat adatai megerősítik a lehatárolás pontosságát, más terület sem szegregátumnak, sem szegregációval veszélyeztetett területnek nem minősíthető. Jánoshalmán 5 szegregációs tömb került megállapításra, mely tömbökben mindösszesen 967 fő lakik, mely a lakosság 10,68% - a. A szegregátumok lehatárolása a 2011-es népszámlálás adatai történt meg. A lehatárolás a 314/2012-es Kormányrendelet 10. mellékletében meghatározott szegregációs mutató alapján történt, mely jelzi, hogy mely területek tesznek eleget a szegregátum kritériumainak (vagyis ahol a szegregációs mutató 50%, illetve a fölötti értéket vesz fel). A térkép azt is mutatja, hogy melyek azok a területek, ahol a szegregációs mutató 30 %, illetve 35% feletti, tehát még nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét, de erősen leromlott területnek számít. A szegregációs mutató 314/2012-es Kormányrendeletben foglaltak szerint azon területek tekinthetők szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 év) belül eléri, illetve meghaladja az adott településtípusokra vonatkozó határértéket. Az áttekintő kartogram a szegregációs mutató 29%-os határértéke mellett együttesen mutatja a szegregátumokat és a szegregációval veszélyeztetett területeket. (Jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett értékeit a következő színek jelölik: 0-29%= szürke, %=lila) 18

19 Jánoshalma szegregátumokat bemutató térképe évi népszámlálás, KSH. A legkedvezőtlenebb mutatókkal az 1. és 2. számú szegregátum rendelkezik. Az 1. számú szegregátum a városközponttól és így a fontosabb szolgáltatásoktól való jelentősebb távolsága miatt is erősen szegregálódott. A területen rendkívül magas a roma lakosság aránya, amely tovább erősíti a szegregáltságot. A lakóházak állapota rossz, a szociális és foglalkoztatási mutatók kedvezőtlenek. A 2. számú szegregátum lakossága roma. A házak átlagéletkora itt a legalacsonyabb a szegregátumok közül, ugyanakkor ez nem jelenti a megfelelő állagot. A házak döntő többsége szociálpolitikai kedvezményből épült, a gyenge kivitelezésből és a szociális, foglalkoztatási helyzetből adódó karbantartási munkák elmaradása miatt is a felújításra szorulnának. A 3. számú terület mutatói folyamatosan romlanak. A roma lakosság aránya növekszik. A terület jelentős odafigyelést igényel a folyamat megfordítása érdekében. A 4. számú szegregátum rendelkezik a legkevésbé kedvezőtlen mutatókkal. Szegre gátum 1. Társadalom 1. (Demográfia) A lakónépesség száma 135 fő. A 0-14 évesek aránya 18,7%, a 60 év felettieké 23,7%. Társadalom 2. (Foglalkozta tottság/ Segélyezés) A rendszeres munkajöved elemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon Lakáshel yzet Az alacsony komfortf okozatú lakások aránya 37%. Az egyszobá Épített környezet / Közterülete k minősége Az infrastruktúr a csak részben kiépített. A Szabadka utcában nem került Szolgáltatás okhoz (közintézmé nyi/piaci jellegű) való hozzáférés A területen kizárólag lakóházak találhatóak. A városközpon t mintegy 2,5 km-re Etnikai szegregáció A területen alacsony a roma lakosság aránya Eddigi beavatkozások nyomán bekövetkezett változások Érdemi változás nem történt. 19

20 Szegre gátum 2. Szegre gátum 3. Az alacsony státuszú lakosok aránya 42,5%. A lakónépesség száma 439 fő. A 0-14 évesek aránya 26, a 60 év felettieké 20,2%. Az alacsony státuszú lakosok aránya 40,3%. A lakónépesség száma 173 fő. A 0-14 évesek aránya 26,2, a 60 év belül 67,5%. LFT-ben 10 fő, RSzS-ben 18 fő, RGyKban 12 fő részesült 2014-ben. A rendszeres munkajöved elemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 63,8%. LFT-ben 27 fő, RSzS-ben 43 fő, RGyKban 49 fő részesült 2014-ben. A rendszeres munkajöved elemmel nem rendelkezők aránya az s lakások aránya 9,3%. A laksűrűsé g 2,5fő/lak ás. Az alacsony komfortf okozatú lakások aránya 26,7%. Az egyszobá s lakások aránya 6,9%. A laksűrűsé g 2,4fő/lak ás. Az alacsony komfortf okozatú lakások aránya kiépítésre a vezetékes vízhálózat. Szennyvízger inc nincs a Szabadka, Újvidék és Magyarkaniz sa utcákban. A Szabadka utcában nincs pormentes út. Az infrastruktúr a részben biztosított a területen. Vezetékes vízhálózattal nem rendelkezik a Kistelek utca. Nincs szennyvízger inc a Hold, Vágóhíd, Csorba, Szegfű, Tópart, Rokkant és Kistelek utcákban. Nincs pormentes út a Rokkant, a Kistelek, a Szegfű és a Tópart utcákban illetve az Erzsébet tér egy részén. Az infrastruktúr a részben biztosított. Nincs szennyvízger található. A szegregátum ban egy kisebb vegyesbolt mellett kizárólag lakóházak vannak. A Városközpon t mintegy másfél km. A szegregátum ban kizárólag lakóházak vannak. A A területen alacsony a roma lakosság aránya A területen magas a roma lakosság aránya Érdemi változás nem történt. Érdemi változás nem történt. 20

21 Szegre gátum 4. Szegre gátum 5. felettieké 9,8%. Az alacsony státuszú lakosok aránya 56,2%. A lakónépesség száma 148 fő. A 0-14 évesek aránya 15,6%, a 60 év felettieké 18,9%. Az alacsony státuszú lakosok aránya 35%. A lakónépesség száma 72 fő. A 0-14 évesek aránya 40,6, a 60 év felettieké 7,2%. Az alacsony státuszú lakosok aránya 58,3%. aktív korúakon belül 72,4%. LFT-ben 12 fő, RSzS-ben 23 fő, RGyKban 13 fő részesült 2014-ben. A rendszeres munkajöved elemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 63,8%. LFT-ben 7 fő, RSzS-ben 10 fő, RGyK-ban 7 fő részesült 2014-ben. A rendszeres munkajöved elemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 75%. LFT-ben 4 fő, RSzS-ben 10 fő, RGyK-ban 7 fő részesült 2014-ben. 28,1%. Az egyszobá s lakások aránya 20,4%. A laksűrűsé g 2,7fő/lak ás. Az alacsony komfortf okozatú lakások aránya 23,9%. Mindössz e egy szobával rendelke ző lakások aránya 4,7%. A laksűrűsé g 3,2fő/lak ás. Az alacsony komfortf okozatú lakások aránya 36,4%. Mindössz e egy szobával rendelke ző lakás nincs a területen. A laksűrűsé g 3,3fő/lak ás. inc, és pormentes út kialakítása sem történt meg az Epres, Vasvári Pál, Klapka György, Irányi Dániel utcákban. Az infrastruktúr a részben kiépítésre került: pormentes út nincs a Hosszúhetén yi és a névtelen utcában, szennyvízhál ózat a névtelen utcában nem áll rendelkezésr e. Nincs szennyvízger inc, és pormentes út sem a területen terület a városközpon ttól mintegy 2,5km-re található. A szegregátum ban egy kisebb vegyesbolt mellett kizárólag lakóházak találhatóak. A városközpon t mintegy 2 km-re található. A szegregátum ban kizárólag lakóházak vannak. A terület a városközpon ttól mintegy 2 km-re található. A roma lakosság aránya nem jelentős. A roma lakosság aránya nem számottevő. Érdemi változás nem történt. Érdemi változás nem történt. 21

22 b) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya városi szinten 34 %. A szegregátumokban kettő kivételével ennél mindenütt magasabb arányt láthatunk. Az egyszobás lakások aránya a 8. szegregátumban kiemelkedő, ahol a komfort nélküliség is igen magas arányú. Ezen túl az 1., 3., 6. és a 7. szegregátumban magas a komfort nélküli, félkomfortos és a szükséglakások aránya. A komfort nélküli, félkomfortos és a szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül, valamint az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül, évi népszámlálás [%] 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés A településen alapellátás keretében biztosított a felnőtt háziorvosi-, házi gyermekorvosi-, fogorvosi ellátás, védőnői szolgálat, iskola egészségügyi ellátás, központi háziorvosi ügyeleti szolgálat. A településen évtől a Jánoshalmi Kistérségi Egészségügyi Központ Nonprofit Közhasznú Kft. (95%-ban Jánoshalma Önkormányzatának tulajdona) járóbeteg ellátást biztosít a helyi és a térség lakosai (Borota, Hajós, Kéleshalom, Mélykút, Rém) számára. Az egészségügyi ellátást biztosító rendelők akadálymentesítése megtörtént. Működő háziorvosok száma 4, gyermekorvosok száma 2. A felnőtt háziorvosok a rendelési időn túl és hétvégeken ügyeleti ellátást biztosítanak, amely a közeli kisebb települések: Borota, Kéleshalom lakosságára is kiterjed. A központ alapellátásai: felnőtt háziorvos; csecsemő és gyermek háziorvos; felnőtt és gyermek fogászat; védőnői szolgálat; iskola egészségügyi ellátás és foglalkozás egészségügyi ellátás. A központban elérhető szakellátások: belgyógyászat; sebészet traumatológia; szülészet nőgyógyászat; terhes - gondozás; fül orr gégészet; szemészet; bőrgyógyászat; neurológia; pszichiátria; urológia; reumatológia; röntgen diagnosztika; ultrahang diagnosztika; diabetológia; gyermekgyógyász. Egyéb ellátások: fizikoterápia; gyógytorna; nappali kórházi ellátás; otthoni betegápolás. A központ létrejötte jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a településen és a térségben élők számára elérhetővé váljanak az egészségük megőrzéséhez, a betegségek gyors és szakszerű kezeléséhez kapcsolódó szolgáltatások, ezzel nőtt az egészséges élethez való hozzáférésük esélye. Az egészségügyi infrastruktúra - fejlesztés a térségben élők és további két település (Hajós és Rém) lakossága számára könnyíti meg a járóbeteg-szakellátó szolgáltatás elérhetőségét. Városunkban négy területi védőnői körzetben 4 fő főfoglalkozású védőnő és egy iskolavédőnő dolgozik. Az ellátási terület Jánoshalma város és Kéleshalom község teljes területére terjed ki. A területi védőnők az ellátási területükön lakcímmel rendelkező várandós anyák, a 0-6 éves korú gyermekek és az oktatási intézménybe nem járó, otthon gondozott tanköteles korú gyermekek gondozását látják el nőgyógyász- és gyermek-szakorvosok felügyeletével, illetve önállóan. 22

23 b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés Háziorvosaink és a városunkban dolgozó szakorvosok, egészségügyi szakemberek felkérésre előadást tartanak a különböző betegségekről, a betegségek megelőzéséről, az egészséges életmódról és bármilyen egészséget érintő kérdésről. A szakorvosi és háziorvosi rendeléseken az orvosok a szakterületüknek megfelelő szűrővizsgálatokat végeznek. Szükség esetén a beteget visszahívják, ill. további vizsgálatokra irányítják. A 45 év feletti nők részére névre szóló behívót küld a bajai onkológiai szakrendelés mammográfiás vizsgálatra. A Városi Egészségnap ill. Egészséghét az intézmények, civil szervezetek, gazdasági társaságok, magánszemélyek aktív részvételével kerül megrendezésre. A rendezvények keretében előadások hangzanak el korcsoportok szerinti és térségben jellegzetes problémaköröket érintve és a város lakossága térítésmentes szűrővizsgálatokon vehet részt. A Kistérségi Egészségügyi Központ által működtetett Egészségfejlesztési Iroda Programjai. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Fejlesztő és rehabilitációs ellátásra jelenleg Kiskunhalason ( 25km) és Baján (35 km) nyílik lehetőség, azonban a Pedagógiai Szakszolgálati Központ létrehozása folyamatban van a Járás területén. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az Önkormányzat saját közétkeztetést ellátó konyhával rendelkezik, mely az oktatási intézmény mellett ellátja az idősek otthona, a helyi lakosság és az idősek étkeztetését is. Az étrend kialakításánál kiemelkedően fontos feladatnak tarja az Önkormányzat az egészséges táplálkozást. Az önkormányzatunk a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosítja a szülők igénye alapján a gyermekek étkeztetését. Azon gyermekek részére, akik érvényes gyermekvédelmi kedvezménnyel rendelkeznek, az óvodában és 1-8. évfolyamon az étkezés ingyenes, évfolyamon 50 % térítési díjat kell fizetni. Azon gyermekek esetében, akik nem rendelkeznek érvényes gyermekvédelmi kedvezménnyel, a szülő térítési díjat köteles fizetni Jánoshalma Város Képviselő-testület az étkezési és gondozási térítési díjakról szóló 7/2014.(III.31.) önkormányzati rendeletében meghatározott módon és mértékben. Településünkön teljes körűen megoldott a gyermekétkeztetés. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ jánoshalmi Tankerülete által fenntartott Jánoshalmi Hunyadi János Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő Gyermeklánc Óvoda és Egységes Óvodabölcsőde számára a Diákélelmezési Konyha, a FM ASZK Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium saját maga által működtetett konyhával, a Szent Anna Katolikus Óvoda, Általános Iskola más településről, külső szolgáltató konyhája biztosítja a meleg étkeztetést. e) sportprogramokhoz való hozzáférés Az Önkormányzat a Sport Koncepciójában fogalmazta meg Jánoshalma város sporttal kapcsolatos alapelveit, szerepvállalását a testkultúra különböző területeinek fejlesztésében. Az Önkormányzat elkötelezett a sport, ezen belül az ifjúságnevelés, egészségfejlesztés népszerűsítése terén. Ennek megvalósítására tűzte ki a célokat és az alapelveket Jánoshalma Város Sportkoncepciójában. A versenysport eredményességének megőrzése mellett, a város sportéletének fejlesztése során elsőbbséget élvez a szabadidő, kiemelten kerülnek támogatásra a fiatalok sportolása, testmozgása valamint a fogyatékkal élők sportja. A Városban lévő sportlétesítmények önkormányzati tulajdonban vannak. Számuk az elmúlt évben a tanuszodával emelkedett, jelentős méretű felújítások történtek. (sportpálya, sportcsarnok tetőszigetelési, felújítási pályázata). Az Önkormányzat tulajdonában lévő sportlétesítmények működtetéséről, karbantartásáról és felújításáról az önkormányzat az általa alapított Városgazda Kft-n keresztül 23

24 gondoskodik. Az önkormányzati tulajdonú és üzemeltetésű sportlétesítményeket térítésmentesen vehetik igénybe a városban működő sportegyesületek. A Dr. Fenyvesi Máté Tanuszoda és Sportcsarnok, városi sportpálya, sportolásra biztosítanak lehetőséget az önkormányzati intézmények csarnokai, tornatermei és sportpályái, (óvoda, iskola), köztéri játszóterek. A településen magán és egyházi tulajdonban lévő sportlétesítmények is biztosítanak sportolási lehetőséget 2db teniszpálya, kondícionáló terem, VM Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium- Tornacsarnok, Aszfaltos sportpálya, Szent Anna Katolikus Óvoda és Általános Iskola aszfaltos sportpálya, betonos kosárlabda pálya és homokos röplabda pálya. A településen erős a civil sportélet, ezt bizonyítja a 9 egyesület jelenléte is, mely a sportágak széles skáláját fedi le. (Jánoshalmi Futball Club, Arany Bácska Egyesület - Női Foci, Jánoshalmi Női Kézilabda Sportegyesület, Jánoshalmi Rádióklub Sportegyesület, N11 Postagalamb Egyesület Jánoshalma, V60 Galamb Egyesület, Terézhalmi Ökoturisták Egyesülete, Jánoshalmi Horgász Egyesület, Jánoshalmi Természetbarát és Szabadidő Sportegyesület) f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Jánoshalma városban a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokat a Pelikán Kft. biztosítja. A Pelikán Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Társaságot február 1.-től kezdődően alapította Jánoshalma Város Képviselő-testülete, melynek jogutódja a Pelikán Közhasznú Non-profit Kft. A kft. Keretein belül nyújtott szolgáltatások: A településen elérhető szociális szolgáltatások, személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások köre: Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások: Házi segítségnyújtás, Étkeztetés, Idősek Klubja, Idősek Otthona, Családsegítő szolgálat, Idősek otthona, Nappali melegedő, Éjjeli menedékhely. Gyermekjóléti szolgáltatások: Gyermekjóléti szolgálat. Az Óvodában működik a Nyitnikék Biztos Kezdet Gyerekház a TÁMOP konstrukció keretében valósult meg. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor A településen a szolgáltatások nyújtásakor hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése nem történt. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Pozitív diszkrimináció jelenik meg a segélyt igénylőkkel szemben, a Polgármesteri Hivatal a szociális kérelmek beszedésére külön Ügyfélszolgálatot működtet, a Hivatal ügyintézői, a Családsegítő Szolgálattal és a Gyermekjóléti Szolgálattal szorosan együttműködve segíti, keresi meg az adható támogatási lehetőségeket az arra rászorulóknak. A pályázatok illetve a közfoglalkoztatás során, melyben kiemelt szerepet vállal Önkormányzatunka roma foglalkoztatás növelésében. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása A közösségi élet színterei sokrétűek, ilyenek a lakóközösségek, a munkahelyek, önkormányzati intézmények, a templomok, a civil szervezetek. Kerületünk kedvező természeti adottságokkal, értékekkel rendelkezik. A lakosságának egészségét, gazdasági és társadalmi jólétét, életminőségének javítását úgy lehet biztosítani, ha tevékenységeink során a környezet és fejlődés, illetve a gazdaság, társadalom és környezet problémáit együtt kezeljük évben kerül megalkotásra az ágazatokat, szakterületeket legmagasabb szinten összefogó Integrált Településfejlesztési Stratégia, amely az erre épülő városrendezési tervekkel térbeli-műszaki-ökológiai kereteket biztosít a megfogalmazott célkitűzéseinek megvalósításához. 24

25 a) közösségi élet színterei, fórumai A városközpontban található minden közintézmény és a kereskedelmi szolgáltatások jelentős része. Emellett a város újonnan kialakított térségközponti szolgáltatásai is a városközpont területén kerülnek elhelyezésre (Kulturális Központ, Egészségügyi Centrum, Buszváró, Alkotóház). Az Önkormányzat fontosnak tartja miden korosztály aktivitását. A közösségi élet sokszínűsége ennek köszönhető. A városi kulturális élet szervezése és bonyolítása évben felújított és kibővített Imre Zoltán Művelődési Központban történik, mely kezelésében van a Zsinagóga épületének kulturális célú hasznosítása is valamint a Helytörténeti Gyűjtemény, Alkotóház. Az aktuális helyzetben a kulturális funkciók a főépület és a telephelyek között oszlanak meg. A főépület klubfoglalkozások lebonyolítására, kiállítások elhelyezésére, kisebb szemináriumszerű előadások megtartására alkalmas. Az épületben állandó kiállítás is található: a Helyi Légvédelmi és Tüzér Múzeum. A központi fekvésű épülethez hozzáépített jelentős méretű színházterem a mobil színpaddal lehetőséget teremt 180 fős bálak, rendezvények színházi előadások megtartására. Itt bonyolódnak a város jelentősebb zártterű, színpadi felszereltséget igénylő kulturális eseményei. Ebben az épületben található az Imre Zoltán Emlékszoba. A városi és térségi vonzerővel rendelkező programok szervezésben elsősorban a Kulturális Központ dolgozói vállalnak szerepet, ugyanakkor kb. 40 civil szervezet működik a városban, amelyek tagjaik és az érdeklődők számára elérhető programlehetőségeket biztosítanak. A évben átadott Alkotóház kiállítások megtartásával alkalmas galériával, valamint 8 fő elszállásolására való szálláshellyel került kialakításra. Az egyházak és felekezetek jelenléte meghatározó a városban. A történelmileg igen erős katolikus közösség mellett baptista közösség is működik. Aktív zsidó közösségről már nem beszélhetünk. Az egyházi építmények közül kiemelkedik a Szent Anna templom, illetve az egyház iskolaépülete, a Zsinagóga és a városközponthoz illeszkedő baptista imaház. Kisebbségi Házban a cigány közösség teremtette meg magának Önkormányzati segítséggel a megfelelő színteret. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) A településen a rendezvényeket az összefogás jellemzi, aktív közösségi élet folyik mind a Kisebbségi Házban, mind a Mozgáskorlátozottak Jánoshalmi Egyesülete által szervezett nagy népszerűségnek örvendő szabadidős és hagyományőrző rendezvényei kapcsán. Konfliktusok nem merültek fel etnikai hovatartozás miatt. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A településen jelentős Önkéntes munka folyik több civil szerveződés is végzi e nemes feladatot, úgy, mint az Összefogás Jánoshalmáért Egyesület, az Utcaapostolok, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jánoshalmi csoportja. Több alkalommal jótékony célú főzést ételosztást, ruhagyűjtést és adományozást, tartós élelmiszergyűjtést és adományozást szerveznek meg a településen az arra rászorulók számára. Továbbá az Önkormányzati alapítású Pelikán Kft. is oroszlánrészt vállal a rászorultak, mind élelemmel, szállással, ruhával való megsegítésére. Évente négy alkalommal önkéntes véradás kerül megszervezésre a településen, véradó részvételével. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Jánoshalmán a települési Jánoshalmi Roma Nemzetiségi Önkormányzat (Továbbiakban: JRNÖ) óta folyamatosan működik. A települési JRNÖ már közvetlen választás útján alakult meg, vagyis azok a választópolgárok vettek részt a szavazásban, akik az adott határidőben nyilatkoztak a kisebbségi közösséghez való tartozásukról. A települési JRNÖ testülete 4 főből áll, melyet az elnöke képvisel. A települési JRNÖ testülete saját hatáskörében határozza meg szervezetének és működésének részletes szabályait, a nemzetiségi önkormányzat nevét, jelképeit, kitüntetéseit, az általa képviselt kisebbségi helyi ünnepeit, a törzsvagyonának körét, kizárólagos rendelkezésre álló vagyonának használati szabályait, intézmény alapítását, átvételét és fenntartását, önkormányzati társulás létrehozását, pályázatokat írhat ki, ösztöndíjat alapíthat és más törvényben meghatározott feladatokat lát el. A települési JRNÖ a település kisebbségi 25

26 közösséget érintő kérdésekben élhet kezdeményezési jogával, és a törvényben részletezett esetekben egyetértési vagy véleményezési jog illeti meg. Jánoshalma Városi Önkormányzat és a települési JRNÖ együttműködési megállapodást kötött, amelyet évente felülvizsgál. Az együttműködés területei kiterjednek nemzetiségi önkormányzat költségvetéseinek elkésztésére, a költségvetési információ szolgáltatási rendjére, a költségvetés végrehajtására (mint pl. a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés és érvényesítés rendjére), a nemzetiségi önkormányzat számlavezetésre, illetve vagyoni és számviteli nyilvántartásra és adatszolgáltatás rendjére. A JRNÖ működését a fentiek mellett Jánoshalmi Polgármesteri Hivatal szaktanácsadással, adminisztratív feladatok elvégzésével (gépírás, fénymásolás, jegyzőkönyvek készítése, levelezés és egyéb) is segíti. A települési önkormányzat, pénzügyi lehetőségeinek függvényében, évente változó mértékű támogatásokat nyújtott, illetve nyújt a települési JRNÖ részére. Ezek elsősorban a JRNÖ által szervezett egyes rendezvények támogatására vonatkoznak. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A szegénység az elszegényedés folyamatának felszínre kerülő problémái között a lakosság munkaerő-piaci helyzete, a munkanélküliségből eredő problémák, illetve a lakhatással összefüggő problémák, a hátralékok felhalmozódása a lakossági adósságállomány folytonos újratermelődése szerepel. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során kerületünkben beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek A szegénység oka és következménye a tartós Közfoglalkoztatás továbbfolytatása. munkanélküliség, számuk nem csökken. A hátrányos helyzetek generációkon keresztüli átöröklődése. A lakossági adósságállomány újratermelődése. Helyi foglalkoztatási lehetőségek teremtése. Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások erősítése. Felzárkóztatási, fejlesztési programok pályázatokon keresztül Szükséglet alapú szolgáltatások szervezése. 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység Magyar Országgyűlés évi LXIV. törvényében kihirdette a Gyermekek Jogairól szóló ENSZ Egyezményt, majd elfogadta a 47/2007. (V. 31.) sz. határozatával a Legyen Jobb a Gyermekeknek Nemzeti Stratégiát. A dokumentum fő célja volt, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. Ez minden gyermekre kiterjed, de azokra a gyermekekre kell hangsúlyt helyezni, akiknek érdekei a legjobban sérülnek A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) A város a éves korosztályban alacsony számot jelez, viszont magas a év közötti korosztály létszáma. A számadatokból megállapítható, hogy a korösszetétel tekintetében a város gyermekkorú lakossága egyre szűkülő alapot képez a korfán, ezzel szemben a 60 év feletti lakosok létszáma magas. A város lakossága fokozatosan öregszik, ami a jövedelemtermelő és jövedelemfogyasztó népcsoportok létszáma közötti különbség további szélesedését vetíti előre. A helyi ellátórendszer különféle támogatásokkal és szolgáltatásokkal segíti a családokat a gyermek nevelésében, megfelelő támogatások és szolgáltatások nyújtásával védelmet biztosít. A helyi rendszer további jellemzője, hogy a veszélyeztetettség megelőzését szolgálja. A megelőző tevékenység a köznevelési, egészségügyi, szociális, közművelődési és sport intézményhálózaton keresztül valósul meg, és az egyes 26

27 ágazatok együttműködésén alapul. A településen a gyermekvédelmi alapellátások kiépültek, a preventív gyermekvédelem minden gyermekekkel foglalkozó intézményben, szakmai programban jelen van. A gyermekszegénység csökkentése átfogó, minden ágazatra kiterjedő intézkedéseket igényel, ennek érdekében Jánoshalma Városi Önkormányzat gesztorálásával a Kistérségben komplex Gyermekszegénység Program indult el évben. Az egyes részterületeken a foglalkoztatás, az oktatás, a lakásügy, az egészségügy, a szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások egymással összhangban álló és egymásra épülő intézkedéseit kell meghozni, amelyek a gyermek megszületésének pillanatától segítenek az esélyek javításában. A szegénységben vagy szegénység kockázatával élő gyermekek sajátos csoportját alkotják a fogyatékos gyermekek. A fogyatékos gyermeket nevelő családok helyzete az átlagosnál sokkal nehezebb, különösen a halmozottan fogyatékos gyermeket nevelő családok esetében figyelhető meg. A Gyermeklánc Óvoda és Egységes Óvoda-bölcsődében május 1. napjától működik a Biztos Kezdet Gyerekház keretén belül a Nyitnikék Program. a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete A helyi gyermekvédelemben dolgozó szakemberek tapasztalata szerint nem változott az a tendencia, hogy a veszélyeztetettség okai között kimagaslóan a szociális helyzet a meghatározó: Szociális helyzet: A szociális helyzetből adódó veszélyeztetettség a gyermekek több mint a felét foglalta magába. A család szétesése: Ez a veszélyeztetési ok gyakran párosul a szociális helyzet romlásával és a gyermek mentális állapotának sérülésével. A család szétesésének leggyakoribb oka, a válás a gyermek számára veszteség. Az elfojtott érzelmek a személyiségfejlődésben rendellenességeket, zavarokat eredményezhetnek. A nevelés, gondozás, törődés, szeretet hiánya: Az elhanyagolás is bántalmazás (egészségügyi-, oktatási elhanyagolás, a gyermek magára hagyása, elhagyása). A gyanújelek, tünetek jelentkezhetnek testi, viselkedésbeli és érzelmi szinteken is. Súlyos betegség a családban: A betegség vonatkozhat szülőre, nagyszülőre és testvérre is. A családtagok hosszú vagy súlyos betegsége, az egészségtelen életmód, tartósan rossz lakhatási körülmények a gyermek testi fejlődését és egészségét is veszélyeztetik. A gyermek számára problémát okozhat a hosszan tartó, vagy súlyos betegséggel való szembesülés, a normálistól eltérő élethelyzetben való folyamatos tartózkodás. A család életmódja: A családi élet súlyosabb veszélyeztető ártalmait jelenti a deviáns viselkedési formák jelenléte a család hétköznapjaiban: alkoholizmus, brutalitás, bűnöző családi környezet. A gyermek mentális állapota, személyiségzavara: A gyakorlatban is érzékelhető a mentálisan sérült gyermekek számának növekedése. Az okok között a családi nevelés jellemző hibái - következetlenség, szigor és kényeztetés eltúlzása, követelések hiánya a gyermek felé, vagy ellenkező esetben: a gyermek képességeit meghaladó, magas mérce állítása, az ellenőrzés, odafigyelés hiánya tapasztalhatóak. Gyakran találkozunk az idegrendszeri betegségük miatt rendszeresen gyógyszert fogyasztó kisgyermekekkel. Bántalmazás: Jelei sokszor nem egyértelműek. Nehezíti a helyzetet, hogy a testi jelek hiánya nem zárja ki a bántalmazás lehetőségét (szexuális-, verbális bántalmazás nehezen felismerhető). A városban a védelembe vett gyermekek száma 37 fő mely a korábbi évekhez képest is csökkenő tendenciát mutat, jelentős megemelkedés a veszélyeztetett kiskorúaknál figyelhető meg. (lásd: 12. számú táblázat), 27

28 12. számú táblázat Forrás: TeIR, KSH Tstar Minden eset külön odafigyelést érdemel, hiszen egyetlen gyermeknek sem szabadna olyan körülmények között élni, mely megfosztja a gyermeki lététől. Önkormányzatunk kiemelt figyelmet fordít minden hátrányos helyzetű gyermek segítésére, támogatására, védelmére, egészségügyi, szociális és lakhatási helyzetének nyomon követésére. A gyermekvédelem középpontjában meghatározó szerepet betöltő jelzőrendszer áll. A gyermekjóléti központ kiemelt feladata a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, melyet a prevenciós munka első számú eszközének tekintünk. A veszélyeztetettség jelzésére épülő gyermekjóléti szolgáltatás hatékonyságát jelentősen befolyásolja a jelzőrendszer működésének minősége. A jelzőrendszer tagjainak együttműködése az esetek és a problémák mentén történik. A jelzőrendszer összetétele sokszínű, minden olyan intézmény, hatóság, civil szervezet részt vesz benne, akik szakmai munkájuk során kapcsolatban állnak a gyermekekkel. Együttműködnek, egymást kölcsönösen tájékoztatják évig az önkormányzati fenntartású közoktatási intézményekben a gyermekvédelmi munkát 4 gyermekvédelmi felelős látta el (óvodák: 1 fő, általános iskolák: 2 fő, középiskolák: 1 fő). b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma a településen bár minimálisan, de csökkenő tendenciát mutat az elmúlt öt év távlatában (lásd: 13. számú táblázat), jelezve a lakosság alacsony átlagkeresetét. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény a szülők, eltartók jövedelmi viszonyától függ. A jogszabályi változásokat követve tájékoztatást és segítséget nyújt az Önkormányzat az igényléshez. 13. számú táblázat Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok 28

29 c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya A gyermekek védelmét szolgálják a pénzbeli és természetbeni ellátások: a szociálisan rászorulók által igénybe vehető pénzbeli, természetbeni és gyermekjóléti alapellátásokat a gyermekek védelméről szóló 17/2013.(XII. 01.) önkormányzati rendelete tartalmazza. Továbbá komplex program keretében kezeli gesztorként a település a gyermekszegénységet a Jánoshalmi Többcélú Kistérségi Társulás által megnyert és megvalósítás alatt álló TÁMOP A-11/ Integrált térségi programok a gyermekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére elnevezésű Együtt egymásért című pályázat (Továbbiakban: Gyermekszegénység Program) keretében. A gyermek jogán járó juttatásokat a Gyvt. és a Gyer. szabályozza, ilyen az óvodáztatási támogatás, mely január 1-vel került bevezetésre, mintegy ösztönözve a szülőket, hogy a gyermek mihamarabb bekerülve az intézményi rendszerbe kellő időt kapjon a szocializációra. A szeptemberétől bevezetésre kerülő 3 éves kortól való kötelező óvodáztatással az óvodáztatási támogatás év októberében megszűnik. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya A gyermekek egészséges fejlődésének alapfeltétele az egészséges étkezés. A mélyszegénységben élő gyermekek közül otthon sokan nem jutnak megfelelő mennyiségű egészséges táplálékhoz. Ezért nagy jelentőségű az önkormányzat által szervezett intézményekben történő közétkeztetés. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben óvodás és általános iskolás gyermek térítésmentesen, a rászoruló középiskolások 50%-os támogatást kapnak. Valamennyi szociálisan rászoruló és normatív támogatásra jogosult gyermekétkezési lehetősége biztosított. e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Az óvodában az elmúlt években nem volt magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermek. Első alkalommal a 2012/2013 nevelési évben 1 gyermek került az óvodába esélyegyenlőségnek biztosítása érdekében, mivel a szülő a településen indítottak vállalkozást és itt tartózkodik. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A népesség korcsoportonkénti összetételt a évi népszámlálás adatai alapján tudtuk vizsgálni. Ebből az látszik, hogy a fiatal korosztály az átlagnál nagyobb arányban él a szegregátumokban 15,6-40,6%-os mérték között mozog. Általában az mondható el, hogy korosztályi megoszlás tekintetében igen nagy különbségek vannak az egyes szegregátumok között. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a fogyatékossággal élő gyermekek számára az Önkormányzat azonos feltételeket biztosít a szolgáltatások hozzáférése tekintetében. Minden középület akadálymentes, biztosított a gyermekek számára a fogyatékosságának megfelelő szakember is, ha másképp nem utazó szakember szolgáltatással megoldottan. Az intézményekben kiemelten kezelik a hátrányos helyzetű gyermekeket. a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) A gyermekek egészségügyi szűrése biztosított, részben a védőnői hálózaton keresztül, részben intézményhálózaton keresztül. Az óvodákban, általános és középiskoláikban zajló szűrőprogramok rendszeresek, amelyeket korrekt tanácsadás egészít ki. A közoktatási intézményekben a tanórán kívüli tevékenységek jelentős része az egészség megőrzését, a betegségek megelőzését célozta. Pl.: Víz napja, Föld napja, tömegsport, nyitott hétvége stb. 29

30 A védőnők családlátogatásaik során a várandós kismamák, gyermekes anyukák fordulnak problémáikkal. Nagyon sokszor elég egy megerősítő beszélgetés ahhoz, hogy problémájukkal orvoshoz forduljanak. Az iskoláskorúaknál az érzékszervi méréseket és egészségügyi ismeretterjesztést végeznek. A településen 4 területi ellátási kötelezettségű védőnő és egy iskola védőnő lát el feladatokat a védőnői ellátáshoz való hozzáférést a 14. számú táblázat szemlélteti. 14. számú tábla Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés A csökkenő gyermeklétszám tehermentesíti a védőnőket, azonban a szociális és veszélyeztetett körülmények nehezítik feladataikat. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) A településen két gyermekorvosi praxis található, már hosszú évek óta, mindkét praxis folyamatosan ellátott. A gyermekorvosi rendelés a helyi lakosság igényeihez került kialakításra, az ellátáshoz való hozzáférés mindenki számára biztosított. c) 0 7 éves korúak speciális (egészségügyi szociális - oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok A 0-7 éves korúak speciális ellátási (egészségügyi szociális - oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozóan a védőnők és a szülők és az óvoda kapcsolata során figyelemmel kísérik a gyermek fejlődését mely rögzítésre kerül. Szakértői vélemény alapján gyógypedagógus szakember végzi a fejlesztést. Fontos az óvoda gyógypedagógusával, fejlesztőpedagógusával való kapcsolattartás, az egyéni fejlesztés egyeztetése, folyamatos információ csere kialakítása. A dokumentálás fontos feladat. A bölcsődei, óvodai nevelés-gondozás során folyamatosan figyelemmel kísérik a gyermekek fejlődését, azt dokumentálják. A gyermekről egészségügyi törzslapot vezet az óvoda melyen a valamennyi fejlődési területre vonatkozóan összefoglalja a gyermek adott fejlettségi szintjére vonatkozó megfigyelések tapasztalatait havonta, vagy háromhavonta. d) gyermekjóléti alapellátás Jánoshalmán a Gyermekjóléti Szolgálat a Pelikán Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft-n belül működik. Szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el, a védőnői szolgálattal, óvodai-, iskolai ifjúságvédelmi felelősökkel, a családsegítő szolgálattal illetve a gyermekorvosokkal, rendőrséggel, jegyzővel együttműködve. A gyermekjóléti szolgálat feladatai a településen élő gyermekek szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése a gyermekek jogairól, a részükre biztosított támogatásokról való tájékoztatás a helyettes szülői hálózat szervezése 30

31 a nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatai ellátásának segítése felkérésre környezettanulmány készítése A Gyermekjóléti Szolgálat a jelzőrendszeren keresztül érkezett vagy az önként jelentkezett kliensek részére nyújt szolgáltatást, közreműködik a védelembe vétel előkészítésében, folyamatában, felülvizsgálatában. Szolgáltatásai: pszichológus és jogi tanácsadás, mediáció, szociális munka, kapcsolattartási ügyek. Célja, hogy a szociális munka eszközeivel hozzájáruljon a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének megelőzéséhez. e) gyermekvédelem A Gyámhivatali feladatok teljes felsorolását a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat-és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/ (XII.23.) Kormány rendelet tartalmazza. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások A településen esetlegesen jelentkezős krízishelyzetben a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat segítsége vehető igénybe. Fontos feladat a gyermekeket érő veszélyekre való felhívás, tájékoztatás. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés óta minden évben megrendezésre kerül a Városi Egészségnap, Egészséghét, mely kezdeményezést folyamatában váltja fel a Kistérségi Egészségügyi Központ által szervezett egészségügyi prevenciós rendezvények. Az önkormányzat a Sportkoncepció megalkotásával kiemelt figyelmet fordít a sportszervezetek utánpótlás-nevelésének támogatására, a diáksporttal kapcsolatos feladatok meghatározására és támogatására, a meglévő sportlétesítmények több funkciós használatának biztosítására. Az önkormányzat az általa fenntartott sportlétesítmények használatát biztosítja, továbbá az iskolai sporttevékenység végzéséhez, a mindennapos testneveléshez mind a Hunyadi Iskola, mind a Szt. Anna Katolikus Iskola számára biztosítja. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv A gyermekétkeztetést, mint közszolgáltatást az Önkormányzat saját intézményén keresztül biztosítja, így nagyobb ráhatása van az egészséges gyermekétkeztetés biztosítására is. A törvényi előírásokat figyelembe véve településünkön a gyermeki jogokkal összhangban történik a gyermekek iskolai étkeztetése, az ingyenesen étkezők száma az óvodában folyamatosan emelkedő tendenciát mutat, az 1-8. osztályban megduplázódott, míg az 50%-os étkezést igénybe vevők száma feleződött. A jogszabályi feltételekben foglaltaknak megfelelően ingyenes tankönyvet kaphatnak, a tartósan beteg vagy fogyatékos tanulók, három vagy többgyermekes családban élő gyermekek, a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei A városban hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor településünkön nem történt, jelzés nem érkezet a civil érdekképviselőktől. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Pozitív diszkrimináció az ellátórendszerek keretein belül nem volt. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Az integrált oktatást, különleges gondozást a gyermek életkorától és állapotától függően a fogyatékosságot megállapító szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint a korai fejlesztés és 31

32 gondozás, a fejlesztő felkészítés, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében kerül megszervezésre. Az óvodapedagógusok felkészültek, folyamatosan képzéseken vesznek részt. Prevenciós céllal, és a feltárt esetek enyhítésére működnek a köznevelési és gyermekjóléti intézményekben a segítő szakemberek: intézményi pszichológus, védőnő, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, gyermekvédelmi felelős, szabadidő-szervező. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök fontos feladatot látnak el a köznevelési intézményekben a veszélyeztető körülmények feltárása, ezek megszüntetése, kialakulásuk megelőzése területén éppúgy, mint a drogprevenciót, egészségnevelést illetően. A gyermekek napközbeni ellátás esetében is a sérült gyermekek gondozása, fejlesztése integráltan történik. Az első osztályos tanulókat az első félévben folyamatosan figyelik beilleszkedésük, tanulásuk, gondolkodásuk, fejlődésük alakulását. Gondok, problémák esetén a Nevelési Tanácsadó és a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok valamint a Gyermekjóléti Szolgálat, a Gyermek és Ifjúságvédelmi felelős, védőnő nyújt segítséget. A súlyos magatartási, beilleszkedési, zavarral küszködő tanuló, szakértői vélemény alapján a szülő egyetértése esetén, magántanulóként folytathatja tanulmányait. A szakemberek gondoskodnak a fogyatékkal élő gyermekek szüleinek hatékonyabb tájékoztatásáról, a korai fejlesztés egyéb lehetőségeinek ismertetéséről. a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása A hátrányos (HH) és a halmozottan hátrányos helyzet (HHH) megállapítása a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról évi XXXI. tv. 67/A., valamint a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 83/A. -ban foglaltaknak megfelelően történik, a szülő, családbafogadó gyám általi kérelem alapján. A szabályozás jelentős változásával reálisabb képet mutat a gyermekek helyzetéről. A hátrányos helyzetű gyermekek száma a településen a központi szabályozás változásával jelentős csökkenést mutat gyermeklétszámának 4,73 %-át teszi ki, míg a halmozottan hátrányos helyzetűek 9,06%, a korábbi közel ötven és húsz százalékos arányhoz képest. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára a köznevelés területén az alábbi kedvezmények, támogatások, jogosultságok biztosítottak a településen: Óvodai fejlesztő program, képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés Arany János Tehetséggondozó Program, Arany János Kollégiumi Program és Arany János Kollégiumi- Szakiskolai Program a középiskolások számára. Útravaló-MACIKA Ösztöndíjprogram Az alapfokú művészetoktatásban való részvétel ingyenes A lemorzsolódás megelőzését szolgáló rendelkezések Iskolai felvétel A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára a gyermekvédelmi ellátás területén biztosított kedvezmények, támogatások, jogosultságok: Óvodáztatási támogatás Gyermekjóléti alapellátáshoz fordulás lehetősége Biztosított még a Biztos Kezdet Gyerekház igénybevétele Nincs szegregált óvoda a településen. Az óvodai telephelyeken kiegyenlített a HH és a HHH gyermekek száma. A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók, gyermekek oktatását a köznevelési intézmények vállalják. A Szent Anna Katolikus Óvoda és Általános Iskola óta IPR programot működtet pályázati támogatásból. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Az oktatás, képzés területén hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregáció nincs. 32

33 d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések A településen két oktatási intézmény van, egy állami és egy egyházi fenntartású. Az egyházi iskola elmúlt évi oktatási hatékonysága átlag feletti, az állami iskoláé megfelelő. A Gyermekszegénység Program során javítani szeretnék az oktatási intézményekben a hátrányos helyzetű, szegénységben élő gyermekek részvételi-, tanulási és továbbtanulási esélyeit is, ami alapja a szegénységből való kikerülésnek. 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Problémát jelent az egységes fogalomrendszer hiánya: a gyermekvédelem, az egészségügy a veszélyeztetett gyermek fogalmat használja, amelynek a megítélése számos szubjektív elemet takar és mást alkalmaznak köznevelési intézmények. Hátrányos helyzetű gyermekek támogatásának ösztönzése fejlesztési lehetőségek Rendszeres szakmai találkozók szervezése. Gyermekszegénység Program megvalósítása keretein belül 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége A népesség nemek szerinti megoszlása a népességen belül helyi szinten is jól mutatja, hogy a nők átlagosan magasabb életkort érnek meg, mint a férfiak. Tapasztalataink szerint a nők között is kiemelten hátrányos helyzetben vannak, a 45 év feletti nők a változó képzettségi követelmények, a pályakezdők a szakmai tapasztalat hiánya, a gyesen lévő, illetve a kisgyermekes anyukák a munkából való kiesés miatt. A veszélyeztetett korcsoportba tartozó nők foglalkoztatása különös figyelmet és támogatást igényel. Az anyagi kiszolgáltatottságukat fokozza, hogy sokan nem tudják felmutatni a nyugdíjjogosultsághoz szükséges ledolgozott munkaéveket. 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A közösségi esélyegyenlőség akcióprogram céljai között szerepel a gazdasági és szociális szférában a nők és férfiak esélyegyenlőségének érvényesítése, valamint a munka és a családi élet összeegyeztetése mind a férfiak, mind a nők számára. Az Önkormányzat, mint munkáltató eleget tesz az egyenlő munkáért egyenlő bér követelményének. E célok megvalósulását példamutatásával tudja segíteni, hiszen szükséges az a tudatformálás és szemléletváltás, amely ezen a területen is biztosítja az esélyegyenlőséget. Tapasztalataink szerint a gyermekvállalás, a munkahelytől való hosszabb idejű távolmaradás nagymértékben rontja a nők munkaerőpiacra való visszalépésének esélyeit. A városban a nők számára sajnos főleg a közintézmények irodai, takarítói álláshelyei biztosítanak csupán megfelelő munkalehetőséget. A képzettséggel nem rendelkezők számára, csak az idényjellegű mezőgazdasági munka marad. A nők foglalkoztatásának helyzetét, mely az elmúlt években minimális javuló tendenciát mutat (lásd: számú táblázat). 33

34 15. számú táblázat Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés 16. számú táblázat Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés 17. számú táblázat Forrás: Teir és helyi adatgyűjtés b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Jánoshalmán foglalkoztatást segítő képzés a START munka keretében növénytermesztési feladatok keretében február óta jelenleg is fut, melyben többsége nő kerül foglalkoztatásra. Kiskunhalason és Baján széleskörű képzési lehetőségek biztosítottak a foglalkozást segítő képzésekre. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei A 8 általánosnál alacsonyabb végzettségűek száma nem nyilvántartott adat a településen, csupán az FHT támogatást igénybevevők esetében rendelkezik az Önkormányzat adatokkal. Így azt figyelembe véve a támogatást igénybe vevők 52.5 % nő. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) A nők munkaerő-piaci hátrányos megkülönböztetése nehezen vizsgálható és igen szubjektív jelenség. Hátrányos megkülönböztetésről a foglalkoztatás területén nem érkezett bejelentés, panasz. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A kisgyermeket nevelő nők és férfiak esélyeit a szolgáltatási hiányosságok alapvetően rontják. A kisgyermekesek munkaerő-piaci esélyeinek tekintetében elsődleges a bölcsődei férőhelyek száma. A gyermekek napközbeni ellátását szolgáló óvodai és bölcsődei férőhelyek ki tudják elégíteni a jelentkező igényeket. Általános Iskolában napközi biztosítja a gyermekek délutáni felügyeletét. Az új köznevelési törvény szerint szeptember 1-étől az általános iskolákban 16 óráig kell megszervezni az egész napos iskola és tanórán 34

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Fényeslitke Község Önkormányzata 2013 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 3 Célok... 4

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Kaszó Községi Önkormányzat 2013-2018 1 2 Tartalom Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése

Részletesebben

Berente Község Önkormányzata

Berente Község Önkormányzata TERVEZET Helyi Esélyegyenlőségi Program Berente Község Önkormányzata Készítette: Kovács Klára Elfogadva:../2013.(X.31.) kt határozattal Hatályos: 2013. november 1.-től (tervezett időpont) C:\Notebook\berente2006\testület2013\20131114\5b_Berente_HET_2013_tervezet.doc

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlıségi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. 2013.május 27. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Helyi Esélyegyenlőségi Program PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Pusztamagyaród Község Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Budakeszi Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Program

Budakeszi Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Program Budakeszi Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Készítette: dr. Kovács Anikó Maus Anna Bálega János Mentorálta: Budácsik Rita Császár Rozália Budakeszi, 2015. Tartalom I. Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. VASASSZONYFA Község Önkormányzata. 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. VASASSZONYFA Község Önkormányzata. 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30. Helyi Esélyegyenlőségi Program VASASSZONYFA Község Önkormányzata 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017

KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017 KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017 KESZTHELY 2013. június (felülvizsgálva 2015. november 26.) Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,

Részletesebben

Úrkút Község Önkormányzata

Úrkút Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Úrkút Község Önkormányzata 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés A település bemutatása Értékeink, küldetésünk Célok A helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Jászapáti Városi Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Jászapáti Városi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Jászapáti Városi Önkormányzat 2013. június 07. Készítette és összeállította: Muhari István okleveles közgazdász pénzügyi ügyintéző 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Szajol Község Önkormányzata 2013. június Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ózd Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ózd Város Önkormányzata 1. melléklet a 165/2015 (VI.24.) határozathoz Helyi Esélyegyenlőségi Program Ózd Város Önkormányzata 2015. június 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Gerde Község Önkormányzata. 2015. szeptember

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Gerde Község Önkormányzata. 2015. szeptember Helyi Esélyegyenlőségi Program Gerde Község Önkormányzata 2015. szeptember Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szécsény Város Önkormányzata. Szécsény, 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szécsény Város Önkormányzata. Szécsény, 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Szécsény Város Önkormányzata Szécsény, 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés...3 A település bemutatása...3 Szécsény fekvése...4 Értékeink,

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM IGAL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 2015-2020 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... 6 A Helyi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata ÁROP1.1.162122121 Esélyegyenlőségelvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata 215. október 31. Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tapolca Város Önkormányzata. 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tapolca Város Önkormányzata. 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015. Helyi Esélyegyenlőségi Program Tapolca Város Önkormányzata 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015. TARTALOM I. HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (HEP)... 3 1. Bevezetés... 3 2. A település bemutatása... 3 3. Értékeink,

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Litér Község Önkormányzata 2013.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Litér Község Önkormányzata 2013. Helyi Esélyegyenlőségi Program Litér Község Önkormányzata 2013. Megtanultam, hogy egy embernek csak akkor van joga a másikra felülről lenézni, amikor annak talpra állni nyújt segítő kezet." (Gabriel García

Részletesebben

Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program

Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés 3 A település bemutatása 3 Értékeink, küldetésünk 6 Célok 7 A Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

KACSÓTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT. Helyi Esélyegyenlőségi Programja. 2015. szeptember

KACSÓTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT. Helyi Esélyegyenlőségi Programja. 2015. szeptember KACSÓTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2015. szeptember Tartalom Helyi esélyegyenlőségi Program (HEP) 3 Bevezetés 4 A település bemutatása 4 Értékeink, küldetésünk 7 Célok 7 A Helyi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nagytevel Község Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nagytevel Község Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Nagytevel Község Önkormányzata 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 7 Célok...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata 2015 Tartalom 1. Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 1.1. Bevezetés... 3 1.2. A település bemutatása... 3 1.3. Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

Gyermely Község Önkormányzat

Gyermely Község Önkormányzat Gyermely Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program (2013-2018) Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Bevezetés... 3 A település bemutatása... Hiba! A

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Sátoraljaújhely Város Önkormányzata 2013 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tabdi Községi Önkormányzat. 2013. április 16.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tabdi Községi Önkormányzat. 2013. április 16. Helyi Esélyegyenlőségi Program Tabdi Községi Önkormányzat 2013. április 16. Tartalom A Helyi Esélyegyenlőségi Program bevezetője... 3 A Helyi Esélyegyenlőségi Programban használt fogalmak... 3 A HEP elfogadása

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nyárád Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nyárád Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Nyárád Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok... 9

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szabadszentkirály Község Önkormányzata 2015. SZEPTEMBER

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szabadszentkirály Község Önkormányzata 2015. SZEPTEMBER Helyi Esélyegyenlőségi Program Szabadszentkirály Község Önkormányzata 2015. SZEPTEMBER Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8

Részletesebben

tjao. számú előterjesztés

tjao. számú előterjesztés tjao. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a 2013-2018. közötti időszakra vonatkozó Kőbányai Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata ĺ ú á á áľ á ľ ú á á á é ĺĺ Ż ł łł ő ľ é ĺ ú á á áľ ľ á é ő ü ú ü é é ľ á é ő é ľ á á Ú Ę é ł é é ü ł é á á ź á ő ľľć ł ćł Ü é é ő ĺ ü ľ á ő ó é é ő é ő á á ó ľó é é ĺ é ő í á áľó ó ó Ż é ö é á á éľ é

Részletesebben

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok... 10 A Helyi

Részletesebben

SZÉCHENYI TERV MAGYARORSZÁG MEGÚJUL MAGYA RY PROGRAM. Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata. 2015. október

SZÉCHENYI TERV MAGYARORSZÁG MEGÚJUL MAGYA RY PROGRAM. Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata. 2015. október 4, ~~ ÁR0P-i.1.16-2012-2012-0001 4 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának TKLCI biztosítása ÚJ SZÉCHENYI TERV Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata a 2015. október Türr

Részletesebben

Parád Nagyközség Önkormányzata

Parád Nagyközség Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA Parád Nagyközség Önkormányzata tervezet 2015. Türr István Képző

Részletesebben

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA FELÜLVIZSGÁLATA JEGYZŐKÖNYV

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA FELÜLVIZSGÁLATA JEGYZŐKÖNYV 1 A.../2015. (VI. 26.) Kgy sz. határozat melléklete SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA FELÜLVIZSGÁLATA JEGYZŐKÖNYV Szeged, 2015. június 17. 2 Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program (felülvizsgált, egységes szerkezetű) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata. Készült: 2015.

Helyi Esélyegyenlőségi Program (felülvizsgált, egységes szerkezetű) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata. Készült: 2015. Helyi Esélyegyenlőségi Program (felülvizsgált, egységes szerkezetű) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Készült: 2015. június 2013-2018 1 Tartalom Tartalom... 2 1. Bevezetés... 4 A

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Máriapócs Város Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Máriapócs Város Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Legyünk figyelemmel az egész teremtett világra. A környezetünkre, ahol élünk és tiszteljük embertársainkat. Különösen figyeljünk a gyerekekre, az idősekre, az elesettekre,

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaposfő Község Önkormányzata 2013-2018 [CÍMER]

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaposfő Község Önkormányzata 2013-2018 [CÍMER] Helyi Esélyegyenlőségi Program Kaposfő Község Önkormányzata 2013-2018 [CÍMER] Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község a 2013 2018 (Felülvizsgálva 2015) (Tervezet) Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyi Esélyegyenlőségi Program Bogács Község Önkormányzata 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 5 Célok... 6 A Helyi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Vigántpetend Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Vigántpetend Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Vigántpetend Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS -

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN C. ÁROP- 1.A.3-2014 PROJEKT KERETÉBEN Tartalomjegyzék

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Dorogháza Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 5 Célok...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Ináncs Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Ináncs Község Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Ináncs Község Önkormányzata 2016. Türr István Képző és Kutató

Részletesebben

Beszámoló a Képviselő-testület 2016. május 26- i ülésére

Beszámoló a Képviselő-testület 2016. május 26- i ülésére Beszámoló a Képviselő-testület 2016. május 26- i ülésére Beszámoló a 2015. évi gyermekvédelmi feladatok ellátásáról A gyermekvédelmi feladatok ellátásáról szóló 2015. évi beszámoló elkészítésre került,

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat 2015. december Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) 2015. évi felülvizsgálata... 2 A HEP Felülvizsgálat

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Jákó Község Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Jákó Község Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Jákó Község Önkormányzata 2013-2018. 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 7 Célok...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dombóvár Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dombóvár Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Dombóvár Város Önkormányzata 2013-2018 Készítette: Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal Közreműködtek: Tigerné Schuller Piroska Zsók Rita Felülvizsgálatot elvégezte: Vincellérné

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Táborfalva Nagyközség Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Táborfalva Nagyközség Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Táborfalva Nagyközség Önkormányzata 2016. március 29. Türr István

Részletesebben

Csörötnek Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja

Csörötnek Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja Csörötnek Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018 Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. A település bemutatása... 4 2.1. Földrajz... 4 2.2. Történelem.. 4 2.3. Demográfia.....5 2.4. Közszolgáltatások.

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nagybajcs Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nagybajcs Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Nagybajcs Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés 3 A település bemutatása.....3 Öregedési index...7 Természetes szaporodás...8

Részletesebben

- 358 - Jármi Község Onkormányzata Képviselő-testülete 2013. június 26.-án tartott nyilvános ülésének. J e g y z ő k ö n y v e

- 358 - Jármi Község Onkormányzata Képviselő-testülete 2013. június 26.-án tartott nyilvános ülésének. J e g y z ő k ö n y v e - 358 - Jármi Község Onkormányzata Képviselő-testülete 2013. június 26.-án tartott nyilvános ülésének J e g y z ő k ö n y v e Készült: 3 példányban Kapják: 2. példányt Sz-Sz-B Megyei Kormányhivatal, Nyíregyháza

Részletesebben

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 2. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Gazdasági, Pénzügyi és

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. BOZZAI Község Önkormányzata 2013.06.12.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. BOZZAI Község Önkormányzata 2013.06.12. Helyi Esélyegyenlőségi Program BOZZAI Község Önkormányzata 2013.06.12. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés...3 A település bemutatása...3 Fekvése...4 Nevének eredete...4 Története...4

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTM KÖDűST SEGÍT PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A BICSKEI JÁRÁSBAN JEP

TERÜLETI EGYÜTTM KÖDűST SEGÍT PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A BICSKEI JÁRÁSBAN JEP TERÜLETI EGYÜTTM KÖDűST SEGÍT PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A BICSKEI JÁRÁSBAN CÍM BICSKE ÁROP 1.A.3-2014-2014-0075 KÓDSZÁMÚ PROJEKT SZAKMAI TEVűKENYSűGEINEK MEGVALÓSULÁSA, AZ EREDMűNYTERMűKEK LűTREHOZÁSA ESűLYTEREMT

Részletesebben

HELESFA Község Önkormányzata

HELESFA Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program HELESFA Község Önkormányzata Helesfa, 2015. szeptember Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) 3 Bevezetés 4 A település bemutatása 4 Értékeink, küldetésünk 9 Célok

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Egységes Szerkezetben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Egységes Szerkezetben Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Egységes Szerkezetben TISZATARJÁN Község Önkormányzata 2015. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3

Részletesebben

M E G H Í V Ó. 2015. július 15. napjára (szerda) 15.00 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom.

M E G H Í V Ó. 2015. július 15. napjára (szerda) 15.00 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom. BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE M E G H Í V Ó Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2010. (XI. 25.) sz. rendelete 4. (1) bekezdése alapján

Részletesebben

Kerületi Esélyegyenlőségi Program 2016-2020.

Kerületi Esélyegyenlőségi Program 2016-2020. 254/2015 (XII 17) XIÖK határozat melléklete Budapest Főváros XI Kerület Újbuda Önkormányzata Kerületi Esélyegyenlőségi Program wwwpesteselyhu 1 TARTALOM 1 Vezetői összefoglaló 5 2 Bevezetés 7 21 Jogszabályi

Részletesebben

Ugod Község Önkormányzata

Ugod Község Önkormányzata Ugod Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok... 10

Részletesebben

Bácsalmási Járás Esélyteremtő Programterve

Bácsalmási Járás Esélyteremtő Programterve Az Államreform operatív program keretében megvalósuló ÁROP-1.A.3.-2014 kódszámú Adjunk esélyt mindenkinek! projekt Bácsalmási Járás Esélyteremtő Programterve Gesztor település: Bácsalmás Város Önkormányzata

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (2013-2018) Decs Nagyközség Önkormányzata. 2013. május

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (2013-2018) Decs Nagyközség Önkormányzata. 2013. május HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (2013-2018) Decs Nagyközség Önkormányzata 2013. május 0 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (HE)... 4 BEVEZETÉS... 4 1. A település bemutatása...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Készítette: Darida Zsuzsa köztisztviselő 2013. június 27. Felülvizsgálva: 2015. június 25. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Ikt.sz.: 81-23/2015.

JEGYZŐKÖNYV. Ikt.sz.: 81-23/2015. Ikt.sz.: 81-23/2015. JEGYZŐKÖNYV Készült: Tiszavárkony Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. június 25. napján (csütörtök) du. 16 00 órai kezdettel megtartott soros, nyílt üléséről. Az ülés

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató

Részletesebben

Helyi. Esélyegyenlőségi Program TERVEZET. Pellérd Község Önkormányzata

Helyi. Esélyegyenlőségi Program TERVEZET. Pellérd Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program TERVEZET Pellérd Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...10

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013. június 20. A felülvizsgálat során tett kiegészítéseket, módosításokat a fejezetek végén címszóval és színkiemeléssel jeleztük. Tartalom

Részletesebben

Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea

Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea Előterjesztés Helyi Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálatának elfogadására Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

Sárpilis Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (2013-2018) Sárpilis Község Önkormányzata részére

Sárpilis Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (2013-2018) Sárpilis Község Önkormányzata részére Sárpilis Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (2013-2018) Sárpilis Község Önkormányzata részére Tartalom Sárpilis Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

2013. 1. számú melléklet. Melléklet a 131/2013.(VI.25.) számú KT határozathoz. Helyi Esélyegyenlőségi Program. Vésztő Város Önkormányzata

2013. 1. számú melléklet. Melléklet a 131/2013.(VI.25.) számú KT határozathoz. Helyi Esélyegyenlőségi Program. Vésztő Város Önkormányzata 1. számú melléklet ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Melléklet a 131/2013.(VI.25.) számú KT határozathoz Helyi Esélyegyenlőségi Program Vésztő

Részletesebben

Olcsva Község Önkormányzatának Települési Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018

Olcsva Község Önkormányzatának Települési Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018 Olcsva Község Önkormányzatának Települési Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018 Készítette: Olcsva Község Önkormányzata Felülvizsgálat: 2015. szeptember 1 Tartalom Bevezetés...3 1. Jogszabályi háttér bemutatása...4

Részletesebben

SZENTLŐRINC Város Önkormányzat. Helyi Esélyegyenlőségi Programja. 2015. szeptember

SZENTLŐRINC Város Önkormányzat. Helyi Esélyegyenlőségi Programja. 2015. szeptember SZENTLŐRINC Város Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2015. szeptember 1 Tartalom Helyi esélyegyenlőségi Program (HEP) 3 Bevezetés 4 A település bemutatása 4 Értékeink, küldetésünk 12 Célok 12

Részletesebben

Kiskunhalas Város Önkormányzata. Esélyegyenlőségi Programja

Kiskunhalas Város Önkormányzata. Esélyegyenlőségi Programja Kiskunhalas Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programja 1. Előszó Helyi Esélyegyenlőségi Program (röviden HEP) A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok életkörülményeinek javítását szolgáló helyi esélyegyenlőségi

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM. Jászivány Község Önkormányzata

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM. Jászivány Község Önkormányzata JÁSZIVÁNY KÖZSÉG HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Jászivány Község Önkormányzata Jászivány, 2015. december 08. 2 Tartalom Bevezetés...3 A település bemutatása..3 Értékeink,

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA Veszkény Község Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Tartalom... 2 Bevezetés... 4 Veszkény története... 5 Értékeink, küldetésünk... 7 Célok... 9 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM. Kaba Város Önkormányzata. 2013. június

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM. Kaba Város Önkormányzata. 2013. június HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kaba Város Önkormányzata 2013. június (Felülvizsgálva: 2015. júniusban) Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program céljai... 4 Küldetésnyilatkozat...

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. POLGÁRMESTER 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. Szám:./2013. Előkészítő: dr. Hajba Csabáné

BALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. POLGÁRMESTER 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. Szám:./2013. Előkészítő: dr. Hajba Csabáné BALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. Szám:./2013. Előkészítő: dr. Hajba Csabáné ELŐTERJESZTÉS a Képviselőtestület 2013. június 27-i ülésére Tárgy: Az önkormányzat

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyi Esélyegyenlőségi Program Kerta Község Önkormányzata 2015-2020 24 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszófő Község Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszófő Község Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszófő Község Önkormányzata 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 7 Célok...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pécsbagota Község Önkormányzata. 2015. szeptember

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pécsbagota Község Önkormányzata. 2015. szeptember Helyi Esélyegyenlőségi Program Pécsbagota Község Önkormányzata 2015. szeptember Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Törökkoppány Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Törökkoppány Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Törökkoppány Község Önkormányzata 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015 (egységes szerkezetben) Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2009. III. negyedév Dél-Alföld 2009. augusztus szeptember Bács-Kiskun megye 662 31014 fő Csongrád megye 477 35611 fő

Részletesebben

Tartalom A megvalósítás előkészítése Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Érvényesülés, módosítás Hiba! A könyvjelző nem létezik.

Tartalom A megvalósítás előkészítése Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Érvényesülés, módosítás Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok... 9 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)... 11 1.

Részletesebben

Bács-Kiskun megye szakképzésfejlesztési

Bács-Kiskun megye szakképzésfejlesztési Bács-Kiskun Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Ügyiratszám:0003/16-MFK Bács-Kiskun megye szakképzésfejlesztési stratégia a 2015. évi jogszabályváltozások alapján felülvizsgált változat Bács-Kiskun

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Mátraterenye Község Önkormányzata 2015 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete - eleget téve

Részletesebben

Tolmács Község Önkormányzatának

Tolmács Község Önkormányzatának Község Önkormányzatának ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA ÉS TERVE 2009. Tartalom Tartalom... 2 1. Bevezetés... 3 2. Tolmács község általános helyzetképe... 5 2.1. Természeti, gazdasági környezet jellemzői...

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

ÚJLENGYEL ÖNKORMÁNYZAT

ÚJLENGYEL ÖNKORMÁNYZAT ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program ÚJLENGYEL ÖNKORMÁNYZAT 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Borsosberény Község Önkormányzata. 2013. július 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Borsosberény Község Önkormányzata. 2013. július 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Borsosberény Község Önkormányzata 2013. július 10. 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... Bevezetés... 2 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben