SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA FELÜLVIZSGÁLATA JEGYZŐKÖNYV

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA FELÜLVIZSGÁLATA JEGYZŐKÖNYV"

Átírás

1 1 A.../2015. (VI. 26.) Kgy sz. határozat melléklete SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA FELÜLVIZSGÁLATA JEGYZŐKÖNYV Szeged, június 17.

2 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebtv.), a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban június 28-án, a 314/2013. (VI. 28.) Kgy. sz. határozattal rögzítette az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az Ebtv. 31. (6) bekezdése szerint A települési önkormányzat az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha az e törvény rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik. Az önkormányzat vállalta, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalta továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Az Ebtv. 31. (4) bekezdése alapján alapján a helyi esélyegyenlőségi program idő arányos megvalósulását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés alapján szükség esetén a helyi esélyegyenlő ségi programot felül kell vizsgálni, illetve a helyzetelemzést és az intézkedési tervet az új helyzetnek megfelelően kell módosítani. Jelen jegyzőkönyv az Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálatának elvégzését írja le, szerkezetét tekintve pedig egy az egyben illeszkedik Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata június 28. napján elfogadott Helyi Esélyegyenlőségi Programjához. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció

3 3 intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A dokumentum felülvizsgálatának további célja az is, hogy az Európai Unió közötti költségvetési időszakában a pályázatok tervezéséhez az esélyegyenlőségi problémák feltüntetésre kerüljenek. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. Az Európai Unió közötti költségvetési időszakában a pályázatok tervezéséhez az esélyegyenlőségi problémák feltüntetése. A HEP helyzetelemző részének célja A felülvizsgálat során arra törekedtünk, hogy azon célcsoportok esetében amelyeknél az Esélyegyenlőségi Program ai elfogadása óta említést érdemlő változás, esemény történt, arra kitérjünk. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1. A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését és felülvizsgálatát az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi

4 4 törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.)előírásaira. A helyi esélyegyenlőségi programok felülvizsgálatának szükségessége Az Ebktv a rendelkezik a helyi esélyegyenlőségi programokról. A törvény 31. (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat ötévente öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el, amelyet a 31. (4) bekezdése értelmében kétévente át kell tekinteni és szükség esetén felül kell vizsgálni. Utóbbi bekezdés szó szerint: (4) A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását, illetve a (2) bekezdésben meghatározott helyzet esetleges megváltozását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés alapján szükség esetén a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni, illetve a helyzetelemzést és az intézkedési tervet az új helyzetnek megfelelően kell módosítani Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása A szociális területet lefedő, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (Szt.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (Gyvt.) jelentős változáson ment keresztül. A évben történt változások 1. A évi LXXV. törvény módosítja fenti jogszabályokat. A törvénymódosítás értelmében január 1-jétől az átmeneti segély, a temetési segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás önálló ellátási formaként megszűnt, és önkormányzati segéllyé olvadt össze. 2. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 41. (4) bekezdése lehetővé teszi, hogy a képviselő-testület hatáskörét a jegyzőre átruházza. Ennek kapcsán a szociális támogatások elbírálásával, a méltányossági eljárások lefolytatásával, valamint a segélyek visszafizetésével kapcsolatos hatáskörök kerültek átruházásra a jegyzőre. 3. A korábban a közoktatásról szóló törvényből a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet tényének megállapítása a Gyvt. szabályozása értelmében szeptember 1. napjától a jegyző feladata. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapítása a gyermekek részére a köznevelés területén kedvezményeket, támogatásokat, jogosultságokat biztosít évben történt változások Az állam és az önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatai március 1-jétől élesen elválasztásra kerültek. A helyi önkormányzatok felelőssége növekszik a helyi közösség szociális biztonságának erősítésében, a szociális segélyek biztosításában.

5 5 I. Az aktív korúak ellátása Az ellátást március 1-től a járási hivatalok állapítják meg. A rendszeres szociális segély nevű ellátás március 1-től megszűnt. A korábban erre a támogatásra jogosult személyek más ellátásokra szerezhettek jogosultságot. Az egészségkárosodott személyek egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást, a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltők foglalkoztatást helyettesítő támogatást, a 14 év alatti gyermek felügyeletét ellátók egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást, illetve az önkormányzat rendelete alapján megállapított ellátást követően foglalkoztatást helyettesítő támogatást vehetnek igénybe, a jogszabályi feltételek teljesülésével. II. Lakásfenntartási támogatás (jogszabályi háttér az átmeneti rendelkezésekre: Szt. 134/C. (1)-(2) bekezdés) március 1-jétől a támogatás ebben a formában nem állapítható meg a kérelmezők részére. A korábban megállapított ellátások folyósítása a lejáratig változatlanul történik. A lakásfenntartási támogatás 2700 háztartást érintett Szegeden. Az Önkormányzat települési támogatás keretében lakhatási támogatás néven változatlan feltételekkel biztosít támogatást a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez. III. Adósságkezelési szolgáltatás (jogszabályi háttér az átmeneti rendelkezésekre: Szt. 134/C. (4) bekezdés) Az adósságkezelési szolgáltatás szabályai március 1-jétől kikerültek a szociális törvényből. Azoknak az ügyfeleknek a jogosultsága, akik részére március 1. előtt került megállapításra az adósságkezelési szolgáltatás, a szolgáltatást a korábbi szabályok alapján kell nyújtani. Az adósságkezelési szolgáltatás 135 háztartást érintett Szegeden a támogatás megszüntetésének időpontjában. Az Önkormányzat települési támogatás keretében hátralékcsökkentési támogatás néven változatlan feltételekkel biztosít támogatást a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek számára. IV. Méltányossági közgyógyellátás (jogszabályi háttér az átmeneti rendelkezésekre: Szt. 134/C. (3) bekezdés) A méltányossági közgyógyellátás is megszűnt március 1-jével. Az ellátás Szegeden 700 háztartást érintett. Az Önkormányzat a települési támogatás keretében gyógyszertámogatás néven biztosít támogatást a gyógyszerkiadások viseléséhez. A Magyar Államkincstártól 90 %-át lehet havonta visszaigényelni a március 01. napját megelőzően megállapított, és még évben folyósított lakásfenntartási támogatásnak és adósságcsökkentési támogatásnak, míg a méltányossági közgyógyellátásnál az önkormányzatnak a közgyógyellátási igazolványra feltöltött összeg 30%-át kell megfizetnie. A fennmaradó 70%-ot az OEP a közgyógyellátási igazolvány kiállításával egy időben átvállalta. V. Önkormányzati segély (jogszabályi háttér: Szt. 45. ) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személyek részére rendkívüli települési támogatás biztosítható az önkormányzati segély helyett. Ezen körbe tartozott ellátások jogosultsági feltételei Szegeden változatlanok. VI. Az Szt.-hez kapcsolódó kormányrendeletek és miniszteri rendeletek is módosultak a törvényi szabályozásnak megfelelően.

6 6 Fentebb említett jogszabályoknak megfelelően a szociális támogatásokról szóló helyi rendeletek megalkotásra kerültek. Szt március 1-jétől hatályos módosítása szerint az önkormányzat települési támogatást biztosíthat különösen lakhatási támogatás (lakásfenntartási támogatás helyett) hátralékcsökkentési támogatás (adósságcsökkentési támogatás helyett) valamint gyógyszertámogatás (méltányossági közgyógyellátás helyett) formájában. Az új elnevezésű, a már eddig is ismert, törvényi szinten kezelt szociális problémák megsegítéséhez az államtól támogatást igényelni nem lehet. A fent részletezett törvénymódosítás nem érinti a rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére kötelezően biztosítandó segélyt. A szociális ellátások biztosítására a költségvetési törvényben foglaltak alapján kapott forrás tovább csökkent, ugyanakkor a megszűnő ellátások helyett belépő rendszeres települési támogatásokra fordított kiadások egyre nagyobb mértékben az önkormányzatot terhelik. A lakosság nagy részének egyre rosszabb szociális helyzetét látva az Önkormányzat a megszűnő ellátásokat változatlan jogosultsági feltételekkel tovább biztosítja, elérve azt, hogy a legrászorulóbb családok továbbra is az ellátásban maradhassanak. Ennek megfelelően Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadta a települési támogatásokról szóló 6/2015. (II. 20.) önkormányzati rendeletét, mely alapján Szeged március 01. napjával az alábbi ellátási formákat biztosítja. A rendszeres települési támogatások keretében lakhatási támogatást, hátralékcsökkentési támogatást, lakbértámogatást, gyógyszertámogatást; a rendkívüli települési támogatások keretében átmeneti segélyt, gyermekek átmeneti segélyét, temetési segélyt. Gyermekjóléti támogatások keretében: gyermekintézményi étkeztetési térítési díj támogatást, és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. A rendszeres és rendkívüli települési támogatásokra, valamint a gyermekjóléti támogatásokra (segélyezésre) az Önkormányzat e Ft összegű forrást kíván biztosítani. 2. Stratégiai környezet bemutatása A közötti időszakban Magyarország milliárd forint fejlesztési forrást használhat fel. A korábbi hét éves periódushoz képest melynek a legfőbb célja a leszakadt régiók felzárkóztatása volt a most induló ciklusban az EU más célkitűzéseket vállalt. Ezeket 11 pontban

7 foglalta össze. Az összes tagállamnak a 11 célhoz kell igazítania saját fejlesztési terveit. 7 Az Európai Bizottság által elfogadott operatív programok illeszkednek az EU2020 stratégiához, melyek a következők: Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) Terület és Településfejlesztési OP (TOP) Intelligens Közlekedésfejlesztési OP (IKOP) Környezet és Energetikai Hatékonyság OP (KEHOP) Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) Koordinációs OP (KOP) Vidékfejlesztés, halászat OP 2.1. Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A HEP céljai, a program rövid bemutatása az Önkormányzat más, időközben módosításra került dokumentumaiban is feltüntetésre került. (gazdasági program, Integrált Településfejlesztési Terv, átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti feladatairól stb.) 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.2. Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció évi 6764 főhöz képest 2013-ban IV. negyedévben 5562 fő, III. negyedévben 5137 regisztrált munkanélküli volt Szegeden. A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma a évi 1699 főről, 2013-ban 1632-re, majd III. negyedévben 1155 főre csökkent. A városban a közfoglalkoztatottak száma 2013-ban 1680 fő, évben 1169 fő volt. A közfoglalkoztatásra vonatkozó adatokat a Szegedi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya (volt Munkaügyi Kirendeltség) összegzi városi szinten, mert Szegeden nem az Önkormányzat a foglalkoztató, hanem cégein, intézményein keresztül végzi ezen feladatát. Az Önkormányzat által ismert adatokat a Foglalkoztatási Osztály saját információival egészíti ki, és elsősorban a finanszírozási helyzet alakulását mutatja be. Az általa kiadott munkaerő-piaci helyzetkép alapján megyei szinten októberben az állásbejelentések 70 %-a, ugyanezen hónapban 65 %-a támogatott foglalkoztatásra (általában közfoglalkoztatásra) való igény volt. A két év ezen időszakát összehasonlítva: a munkaerő-piaci igények száma 60 %-kal haladta meg a évi számot év elején a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatala Munkaügyi Kirendeltsége kifejezetten a hajléktalanokra fókuszálva közfoglalkoztatási programot indított, melynek keretében 10 fő (ebből 3 nő és 7 férfi) foglalkoztatása valósul meg jelenleg a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény telephelyein. A tapasztalatok szerint a közfoglalkoztatás túlnyomórészt nem vezeti vissza a munkanélkülieket a nyílt munkaerő-piacra. A közfoglalkoztatásra rendelkezésre álló keretösszeg évről évre nő, ennek ellenére a munkaügyi kirendeltség a közfoglalkoztatók igényeinek gyakran nem teljes körűen tud eleget tenni. A közfoglalkoztatás hektikusan alakul a városban, rövid időszakú foglalkoztatás

8 8 jellemzi, a támogatás intenzitása nem kiszámítható, mivel programonként eltérő a támogatottság mértéke. A foglalkoztatási időszak rövidsége miatt évente ugyanazon a munkahelyen foglalkoztatottak kicserélődnek, mely a közfoglalkoztatásban részt vevők számának nagyarányú emelkedéseképpen jelenik meg a statisztikában, vagyis a statisztika torzít: több ember vesz részt a közfoglalkoztatásban, de egy-egy személy rövid ideig áll jogviszonyban. A célcsoportot figyelembe véve fontos említést tenni arról, hogy a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat közfoglalkoztatóként a roma lakosoknak nyújt munkalehetőség formájában segítséget, ezen belül kiemelten a két szegregációval érintett területen Pénzbeli szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Ezen célcsoportot érintő helyzetelemzés esetében mindenképpen kiemelendő a segélyezési rendszer törvényi hátterének kedvezőtlen változásainak hatása, és ennek kapcsán a növekvő önkormányzati szerepvállalás szükségessége. A költségvetési törvényben a lakosság nagy részének rosszabbodó szociális helyzetéhez képest indokolatlan mértékben évről évre csökken a pénzbeli szociális juttatások előirányzatának összege. (Szeged esetén 2010-ben eft, 2011-ben eft, 2012-ben eft, 2013-ban eft 2014-ben e Ft 2015-ben e Ft az állami támogatás összege.) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszerének átalakításával március 1-jétől a foglalkoztatást helyettesítő támogatás és a rendszeres szociális segély jegyzői hatáskörből a járási hivatal hatáskörébe került át. Ez a hatáskör módosítás 3215 szegedi családot érintett. (2000 foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő, 700 közfoglalkoztatott és 515 rendszeres szociális segélyezett.) és évben is a szociális indokok miatt rászorult, Szegeden élő személyek (családok) részére a karácsonyi ünnepekre tekintettel ajándékcsomagot (élelmiszercsomagot) biztosított az Önkormányzat. (2013-ban 1800 db, évben 2000 csomag szétosztására volt lehetőség.) A csomagok darabára évek óta hozzávetőlegesen bruttó 4050,-Ft, összesen mintegy 8100 eft a pénzügyi forrásigény, mely teljes egészében önkormányzati saját forrásból biztosított. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció A hajléktalanellátás területén komplex hálózat biztosítja az ellátást, melyben a SZKTT ESZI, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület, más civil szervezetek és az Önkormányzat is részt vesz. Az ellátórendszer tagjainak munkája sok esetben egymásra épül (pl. az SZKTT ESZI fenntartásában

9 9 működő Moszkvai krt-i krízisszálló egy épületben, szoros együttműködésben van a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület fenntartásában működő Egészség Centrumával) vagy kiegészítik egymást (pl. az SZKTT ESZI által fenntartott népkonyhán meleg ebédhez juthatnak az ellátottak, míg az Alsóvárosi Ferences Plébánián meleg vacsorával várják az oda betérőket, és nemcsak a hajléktalan személyeket). Az érintettek kölcsönös segítségnyújtáson alapuló szakmai együttműködéssel végzik tevékenységüket. Rendszeresen szakmai műhelyeken vitatják meg az aktuálisan felmerülő kérdéseket, Elmondható, hogy a hajléktalan ellátó rendszerben dolgozó munkatársak hivatástudattal, elkötelezetten, nagy szakmai tudás birtokában végzik munkájukat, és törekszenek a minél magasabb szintű ellátás biztosítására november 29-én a Humán Közszolgáltatási Iroda szakmai egyeztetést hívott össze a Hajléktalanok ellátása a téli krízis időszakában tárgykörben. Az összejövetelre a városban a hajléktalanellátásban leginkább érintett szolgáltatók kaptak meghívást. Megerősítést nyert a megbeszélésen, hogy a hajléktalanok száma nő, valamint egyre több a speciális igény ezen a területen (pl.: női hajléktalanság, hajléktalan párok együttes elhelyezési igénye, vagy a betegséggel küzdő, kórházból kiadott hajléktalan személyek ellátása). A részt vevők egyetértettek abban, hogy szükség lenne a férőhelyek bővítésére, különösen az Egészségügyi Centrumban (továbbiakban: Centrum), illetve lehetőség szerint ezen speciális igények kezelésére. A hajléktalan-ellátó hálózatban országosan is kiemelhető a fent említett Centrum működése, mely a kórházban illetve a hajléktalanellátó intézmények keretei között nem ellátható hajléktalan személyek egészségügyi és szociális ellátását biztosítja. Régiónként 1-1 ilyen centrum működik, azonban ezek mind idős-otthonhoz kötődően látják el a hajléktalanok egészségügyi szakellátását. A szegedi Centrum kifejezetten hajléktalan személyek elhelyezésére létesült (azok számára akiknek az állapota már nem igényel kórházi kezelést, de még folyamatos ápolást, pihenést és védett környezetet kíván), és a biztosított ellátások komplexen egymásra épülnek. A háziorvosi ellátás során ambuláns háziorvosi rendelés, szükség szerint kórházba utalás, szakrendelésre irányítás, vagy a Centrum betegszobájára való felvétel történik. A lábadozó napi 24 órában biztosít elhelyezést a háziorvos által meghatározott ideig. A mozgó orvosi szolgálat pedig a peremterületeken élő, az egészségügyi szolgáltatásokból kieső hajléktalan személyek számára biztosítja a megfelelő egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás lehetőségét. A Centrumot a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület működteti, a feladatellátásra szolgáló Moszkvai krt szám alatti ingatlan ingyenes használatával. Jövőbeni cél a Centrum férőhelyeinek növelése, melyhez pályázati forrás bevonása szükséges. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület biztosítja Szegeden az utcai szociális munka alapszolgáltatást is, továbbá a Csanádi utcában nappali ellátást nyújt hajléktalan személyek részére. Az egyesület az utcai szociális munkát az Önkormányzattal kötött ellátási szerződés alapján látja el, két gondozó szolgálat keretében és közel 200 hajléktalan személy ellátásáról gondoskodnak. Fontos megemlíteni, hogy munkájuk során az egyes szolgáltatások biztosításán túl (tájékoztatás, ügyintézésben való segítségnyújtás, ruha, élelem, szállás biztosítása) az egyén társadalmi reintegrálásának elérése, megfelelő intézménybe juttatása mellett jelentős szerepet kap az életmentés (különösen a téli hónapokban) és a megelőzés is. Vannak olyan ellátottak, akiket mozgásuknak korlátozottsága miatt rendszeresen gépkocsival szállítanak vagy kísérnek orvosi vizsgálatra, kezelésre. Az utcai szolgálatok 2014-ben a Szegedi Tudományegyetemmel együttműködve szociális munkás és szociálpedagógus főiskolai hallgatókat fogadtak, hogy bemutassák nekik a szolgálat munkáját.

10 10 A Tappancs Alapítvánnyal együttműködésben gondoskodnak az ellátottak kutyáinak oltásáról, és más egészségügyi ellátásáról, míg a Szegedi Cicamentők Állatvédő Egyesülete segítségével etetésükről. A Csanádi utcai Gondviselés Háza Hajléktalanellátó Központ keretében működő nappali ellátás biztosításával az egyesület hozzájárul ahhoz, hogy ezen szolgáltatás az SZKTT ESZI által fenntartott nappali melegedő mellett minél szélesebb körben elérhető legyen évben tizedik alkalommal rendezték meg Szegeden a Dugonics téren a Szolidaritás Éjszakáját, melynek célja, hogy a társadalom figyelmét felhívja a krízisidőszakban rendkívül nehéz körülmények között élő hajléktalanok helyzetére. A téren meleg étellel, zenével, adományokkal várták a fedél nélkülieket. A társadalmi összefogás keretében a hajléktalanellátásban dolgozó szervezetek képviseltették magukat, jelen volt a Szegedi Katolikus Egyetemi Lelkészség, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület, a Szeged-Csanád Egyházmegyei Karitász, a Szegedi Rendőrkapitányság közösségi rendőr szolgálata, és az SZKTT ESZI hajléktalanellátó egységei évtől az Országos Rendőrkapitányság keretein belül országosan öt nagyvárosban, köztük Szegeden is bevezették svájci minta alapján a közösségi rendőri szolgálatot, melynek célja egy mindennapos kapcsolat és együttműködés kialakítása a rendőrség és a hajléktalanellátás között június 09-én ismét egy hajléktalanellátó szakmai műhely megszervezésére került sor. Ennek célja kifejezetten ezen célcsoportot érintő problémák megjelenítése volt. Az országos tendenciákhoz hasonlóan probléma, hogy hiányzik a nők éjjeli menedékhelye, mely kapacitásbővítéssel, illetve egyes férőhelyek átcsoportosításával valósulhatna meg. A hajléktalanellátás valamennyi ellátási formájánál jelentkezik a szociális rászorultság, illetve a gondozási szükséglet, ezért javaslatként felmerült, hogy bizonyos esetekben indokolt lehet a pozitív diszkrimináció alkalmazásának lehetősége. (pl.: a büntetés-végrehajtási intézetből szabadultak előnyben részesüljenek az átmeneti szállókon történő felvételkor). Továbbra is szükséges az Egészségügyi Centrum férőhelyeinek bővítése, hajléktalanlétből történő kivezetést segítő ellátási formák kialakítása (félutas ház, tartós bentlakást nyújtó ellátás, rehabilitációs ellátás). A hajléktalan párok együttes elhelyezésének megoldása is még jövőbeni feladat. (Ezen fórumon felvetett, a hajléktalanellátáson túlmutató javaslatok a 3.6 pontban kerülnek feltüntetésre.) A fenti ellátások jövőbeni fejlesztése állami szerepvállalást igényel. A hajléktalanellátó hálózatban felmerülő problémák orvoslása (pl.: női éjjeli menedékhely kialakítása, a Moszkvai krt szám alatti épületben az intézményi széttagoltság megszüntetésére szolgáló, szociális alap- és szakosított ellátást is nyújtó hajléktalanellátó centrum létrehozása, férőhelyszám bővítés) csak a szociális szakellátás fejlesztésével egyidejűleg történhet, melyre várhatóan az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) fog forrást biztosítani Telepek, szegregátumok helyzete Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése az 515/2008. (IX. 26.) Kgy. számú határozatával fogadta el Szeged Megyei Jogú Város Antiszegregációs Tervét az Integrált Városfejlesztési Stratégia részeként. A 267/2014. (VI. 27.) Kgy. sz. határozattal került elfogadásra az új Integrált Településfejlesztési Stratégia, melynek része a felülvizsgált Antiszegregációs Terv, mely a móravárosi és a kiskundorozsmai szegregátumra fogalmaz meg intézkedéseket az ott élők életkörülményeinek javítása érdekében. A korábbiakhoz hasonlóan ebben a dokumentumban a lakhatási integráció mellett a szociális, oktatási, foglalkoztatási, egészségügyi területeken a roma lakosság társadalomba integrálása is fontos célkitűzés. A tervezett rövid-, közép és hosszú távú

11 11 intézkedések során a Cserepes sori szegregátumban évente 2 lakás üresedése a cél (jelenleg a 64-ből már csak 43 lakás lakott), a kiskundorozsmai szegregátumban pedig az ott élők életminőségének javítása oly módon, hogy a szegregátum ne növekedjen tovább óta az Antiszegregációs Terv végrehajtása céljából az önkormányzati költségvetésben külön előirányzat került beállításra évi eft összegben. A költségvetés Önkormányzati gazdálkodási körébe tartozó évi felhalmozási kiadások/terület-előkészítés, telekvásárlás című előirányzatból kerül sor a Cserepes sori szegregátum esetében a magántulajdonú lakások megvásárlásának finanszírozására Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az elmúlt időszakban Szegeden is jelentkezett az országos egészségügyi alapellátást érintő szakemberhiány. A házi gyermekorvosok esetében immár a második körzetet kellett felosztani, mert a betöltésére irányuló pályázatok eredménytelenek voltak. A házi gyermekorvosok közül mindössze 2 fő 40 év alatti, 70 %-uk 50 év feletti, de van olyan gyermekorvos, aki 70 éves kora felett is dolgozik. Nem jobb a helyzet a háziorvosok kapcsán sem. Életkor szerinti megoszlásuk a következő: 60 év alatti 46 fő, év közötti 8 fő, éves 9 fő, 71. életévét betöltötte 4 fő. A fiatal orvosoknak kevésbé vonzó a sok munkával és felelősséggel, de egyre kevesebb bevétellel és karrier lehetőséggel nem kecsegtető háziorvoslás. A legtöbb idős doktor Budapesten, Pest és Csongrád megyében, valamint az ország északkeleti részén dolgozik. Az Országos Alapellátási Intézet januári adatai alapján országosan a tartósan betöltetlen praxisok száma 203. Csongrád megyében 5 ilyen körzet van. Az idős szakemberek nyugdíjba vonulása esetén a praxis betöltése szinte lehetetlenné válik megfelelő fiatal szakemberek hiánya miatt. Európai Uniós pályázati forrásokból várhatóan lehetőség nyílik az egészségügyi alapellátást biztosító önkormányzati tulajdonú rendelők felújítására, esetleges kiváltására, így közvetetten az Önkormányzat vonzóbbá teheti a fiatal orvosoknak a háziorvosi és a házi gyermekorvosi pályát június 09-én a hajléktalanellátó szakmai műhelyen a szociális ellátórendszer más területeit is érintő problémafelvetések is elhangzottak. Az idősek otthonaiba felvételre várakozók száma nagy. Az országban vannak olyan intézmények, melyek viszonylag gyorsan tudnak új igénylőket fogadni, azonban jellemző, hogy az idősek szeretnének lakóhelyükhöz, családjukhoz közeli intézménybe kerülni. Mindenképpen jövőbeli feladat ezen ellátás, valamint az átmeneti ellátást nyújtó idősek gondozóháza tekintetében a kapacitások bővítése. Állami feladat a pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek bentlakásos otthonainak működtetése, azonban látható, hogy a jelenlegi férőhelyek nem elegendőek. Ennek megoldása azonban állami beavatkozást igényel. Az egészségügyi szférát érintően országos (de városunkban is érzékelhető) probléma a hospice ellátás és az otthonápolás hiányossága, melynek megoldása szintén állami feladatvállalást igényel. A házi segítségnyújtó szolgálatot a jogszabályi előírások alapján nem, vagy csak pár órára vehetik igénybe az önellátásra csak segítséggel képes, súlyos mozgáskorlátozott betegek/ idősek, akik egész napos, esetlegesen hétvégi ápolásra, gondozásra szorulnak. A kormányzati politika a házi segítségnyújtás igénybevételének feltételrendszerét folyamatosan szigorítja, és egyértelműen kinyilvánítja, hogy a család és közösség feladata ezen segítséget igénylő személyek ellátása. Azonban a népszámlálás később bemutatásra kerülő adataiból is látható, hogy az egyszemélyes háztartások száma nő, és ez a tendencia fokozódik, vagyis egyre kevésbé számíthatnak a rászorulók a családi támogatásra. A fenti ellátások jövőbeni fejlesztése pályázati forrásbevonást, esetlegesen állami szerepvállalást igényel. A szociális alapszolgáltatások, illetve az egészségügyi alapellátások fejlesztése célként jelenik meg

12 12 Szeged MJV Integrált Területi Programjában, ezek realizálása a TOP terhére történhet. A szociális szakosított ellátások fejlesztésére várhatóan az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) fog forrást biztosítani. A város a pályázat előkészítését elkezdte, a pályázati kiírások azonban még nem jelentek meg Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása Szegeden a 2011-es népszámlálás adatai szerint mintegy 6162 fő vallotta magát a városban lévő 17 nemzetiség valamelyikéhez tartozónak. Közülük 1565 fő cigány, 1516 fő német és 1408 fő szerb nemzetiséghez tartozik ben az Önkormányzat a HEP-ben foglalt intézkedésekhez kapcsolódóan, az abban foglalt célok elősegítése érdekében pályázatot hirdetett egyesületek és nemzetiségi önkormányzatok részére, esélyegyenlőséget előmozdító tevékenységek, programok, rendezvények támogatására, eft keretösszeggel. A cigány nemzetiségi és a szerb nemzetiségi önkormányzat is kapott támogatást céljai megvalósításához. (2015-ben a fogyatékosügyi támogatási keret esetében jelent meg ez a pályázati cél.) 3.9. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása Az elfogadott Helyi Esélyegyenlőségi Program kidolgozásakor a mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége tekintetében beazonosított alábbiakban felsorolt problémák jelenleg is aktuálisak, a hajléktalansággal kapcsolatban felmerülő problémák sokfélesége miatt annak megjelenítése szükséges, továbbá az egészségügyi alapellátást érintően pedig egy új probléma jelentkezett. beazonosított problémák Lakossági eladósodottság nő Foglalkoztatottságbeli hátrányok a mélyszegény és/vagy roma lakosság tekintetében Hajléktalanság terjedése, ezen belül a speciális ellátási szükségletű növekvő száma (pl.: női hajléktalanság, hajléktalan párok együttes elhelyezési igénye, vagy a betegséggel küzdő, kórházból kiadott hajléktalan személyek ellátása) Antiszegregációs tervben foglalt célok megvalósításának nehézségei Antiszegregációs tervben foglalt célok megvalósításának nehézségei Egészségügyi alapellátás nehézségei fejlesztési lehetőségek Lakossági eladósodottság kezelése érdekében a civil szervezetekkel és a közszolgáltatókkal való hatékonyabb együttműködés Közfoglalkoztatás segítése Pályázati lehetőségek felkutatása a hajléktalanság kezelése érdekében, ezzel összefüggésben együttműködés a hajléktalanellátást biztosító szervezetekkel Együttműködés és párbeszéd erősítése az Antiszegregációs tervben foglalt célok megvalósítása érdekében Pályázati források feltérképezése az Antiszegregációs Tervben fogalmazott célok elérése érdekében Infrastrukturális fejlesztések pályázati források függvényében

13 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) A gyermekek száma évtől kezdődően csökken a város össznépességén belül, szemben azzal, hogy a város össznépesség-száma enyhe emelkedést mutat. A nemek tekintetében továbbra is valamennyi korosztálynál több a fiú, mint a leány. A évi népszámlálás szerint jelentős változások mentek végbe a családszerkezetekben a es népszámláláshoz képest. Az egyszülős családok aránya a válások gyakoriságának és a házasságon kívül vállalt gyermekek számának gyarapodása miatt jelentősen növekedett. A párkapcsolatra épülő családok, s így e háztartások között a családformákban beállt változásokkal összhangban egyre népszerűbb az élettársi kapcsolat, számuk és arányuk is emelkedett az elmúlt tíz év alatt. A évi népszámlálás szerint a Csongrád megyei sajátosságokat vizsgálva a családok, a családban élők jellemzői településtípusonként eltértek egymástól, hiszen a jobb életlehetőségek reményében a fiatalabb korosztályok inkább a nagyobb városokba koncentrálódtak, mindez a családok sajátosságaiban is megmutatkozott. Sok fiatal családjuktól messzire, lakóhelyétől egy távolabbi nagy településen él tanulmányainak folytatása céljából. Azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyekben csak eltartottak éltek Szegeden különösen kiugró, erre az előzőekben említett, diákok alkotta egyszemélyes háztartások nagyobb száma adhat magyarázatot (pl. albérletben élő egyetemista). A családban élő népesség aránya a kisebb településeken, községekben volt a legmagasabb (81 százalék), Szegeden viszont ugyanez alig érte el a 72 százalékot. A községekben a családok 83 százaléka párkapcsolaton alapult, míg Szegeden kevesebb, mint 76 százaléka. A es és a 2011-es népszámlálás eredményeit összevetve látható, hogy a háztartások létszám szerinti megoszlása is módosult: a évihez képest az egy-, a kettő- és a háromszemélyes háztartások száma növekedett, az ennél nagyobbaké csökkent Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A roma gyermekek oktatása területén kedvező változás, hogy a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat által működtetett, a diákok tanulmányi előmenetelét segítő, lemorzsolódását megakadályozó roma tanoda újabb, kihelyezett helyszínnel bővült Kiskundorozsmán. A roma tanoda működtetéséhez az Önkormányzat pénzbeli támogatást nyújt. A már korábban is említett, 2014-ben kiírt Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglalt célok megvalósítását támogató pályázat keretében a Rákóczi utcai roma tanodának is otthont adó épület energetikai korszerűsítésére, továbbá a szabadidős program (nyári tábor, karácsonyi ünnepség) szervezésére is volt lehetőség. A Motiváció Oktatási Egyesület a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkózását, tanulását segítő Motiváció Hallgatói Mentorprogram megvalósításához és a beiskolázást támogató Kistesó Program elindításához is ebből a pályázatból nyert támogatást A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A halmozottan hátrányos helyzet státuszra vonatkozó szabályok szeptember 01. napjától jelentősen megváltoztak. A státuszt a korábbi szabályozás a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság fennállásához, és jogszabályban meghatározott három feltétel

14 14 (szülők alacsony iskolázottsága, alacsony foglalkoztatottsága, illetve a gyermek elégtelen lakókörnyezete) egyikének fennállásához kötötte. A fenti időponttól a jogszabályban meghatározott három feltételből kettőnek kellett teljesülni ahhoz, hogy a gyermek a nyilvántartás szerint halmozottan hátrányos helyzetű legyen. A korábbiakban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megigénylésével még nem lehetett megállapítani a halmozottan hátrányos helyzetű státuszt. Amennyiben a Polgármesteri Hivatal érintett szakirodája általi ügyintézés során, a rendelkezésre álló iratok alapján vélelmezhető volt a státusz fennállása, tájékoztatóval ellátott külön nyilatkozatot postázott a szülőnek/törvényes képviselőnek. Amennyiben az ügyfél kitöltve visszajuttatta a nyomtatványt és a feltételek adottak voltak, a Jegyző a gyermeket a fenti státuszon nyilvántartásba vette. Előfordult, hogy a fenti nyilatkozattétel a nevelési, oktatási intézményen közvetítésével történt meg. Ez az eljárási rendszer nagyban megváltozott, mivel a rendszeres gyermekvédelmi támogatás iránti kérelem része lett a fenti nyilatkozat, így már annak benyújtásakor megállapítható, hogy jogosult-e a gyermek e fenti halmozottan hátrányos helyzetű státuszra, és ezzel együtt az azzal járó kedvezményekre január elsejétől a sajátos nevelési igényű gyermekek korai fejlesztése állami feladat lett, így ettől az időponttól a bölcsődei ellátás keretében ez a feladat csak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (továbbiakban: KLIK) által került biztosításra. A város fenntartásában 15 telephelyen működik gyermekek napközbeni ellátását biztosító bölcsődei telephely. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrációban történő ellátására minden bölcsődében lehetőség van, speciális csoportban a Vedres utcai bölcsődében látnak el gyermekeket, melynek 6 fős a létszáma augusztus 31-ig ugyanazok a szakemberek látták el a gyermekeket ugyanannyi egyéni és csoportos foglalkozással, mint január 01-jét megelőzően (mely jelentősen meghaladta a törvényi minimumot) szeptemberétől a feladat a KLIK által kötött megállapodás alapján az ODÚ Fejlesztő Központhoz került. A fejlesztések ettől az időponttól már csak az előírt minimum óraszámban kerültek megtartásra. Emiatt a szülőknek még egyénileg kellett elvinniük gyermekeiket további fejlesztő foglalkozásokra november hónaptól ezen a téren kedvező változások történtek Szegeden. Az Önkormányzat hozzájárulásával és költségvetési támogatásával lehetőség nyílt arra, hogy az intézmény plusz órákat vásároljon az ODU Fejlesztő Központtól, ezzel is elősegítve a gyermekek hatékonyabb, magasabb színvonalú fejlesztésének lehetőségét június 04-én SZMJVÖ Bölcsődéi szervezésében az Egy Csepp Figyelem Alapítvány mintegy 100 bölcsődei kisgyermeknevelőt készített fel a cukorbeteg gyermekek ellátására. Az elméleti tudás megszerzésén túl nagy hangsúlyt fektettek a gyakorlati tudnivalókra is, pl.: hogyan kell vércukorszintet mérni és inzulinpumpát használni. A közeljövőben számos európai uniós forrás nyílik meg bölcsődék felújítására, infrastrukturális fejlesztésére, melyekre Szeged városa is pályázatot tervez majd benyújtani. A szegedi óvodákat érintően is fontosnak tartotta a város a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásának további biztosítását: a 2014/2015-ös tanévtől a Felsővárosi Óvoda került kijelölésre autista gyermekek ellátására, míg a Vedres utcai Óvodában cukorbeteg gyermekeket is fogadják. Mindehhez az Önkormányzat plusz szakmai létszámot is biztosított. Az Önkormányzat évről évre megszervezi pályázati forrás igénybevétele mellett, önerő biztosításával a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek nyári étkeztetését, mely minden munkanapon egyszeri meleg étel biztosítását foglalja magába. Az étkeztetés lebonyolítása és évben 5 általános iskolában történt párhuzamosan, míg

15 évben mindez várhatóan 7 iskolában fog történni. A programban 2013-ban 630 gyermek, 2014-ben 787 gyermek vett részt, míg 2015-ben több mint ezer gyermek étkezését fogja megszervezni Szeged városa. Emellett az idei évben már a tavaszi és téli szünetben is lehetővé vált a rászoruló gyermekek szünidei étkezése. Az iskolákban a tanév végét követően biztosított két hetes nyári ügyelet alatt, illetve a Szent Györgyi Albert Agórában szervezett önkormányzati nyári táborokban biztosított étkezéshez is nyújt támogatást az Önkormányzat. Említést érdemel az Egy Ebéd Egy Esély Gyermekétkeztetési Közhasznú Alapítvány (továbbiakban: Alapítvány) tevékenykedése Szeged városában. Az Alapítvány célul tűzte ki a nehéz sorsú gyermekek ingyenes étkeztetését. Két éttermet működtetnek Szegeden, ahol az ételeket kedvezményes áron kínálják azzal, hogy mindenkit arra kérnek, adományukkal segítsék a rászorulókat. Az ételek kizárólag előállítási költségen kerülnek értékesítésre és az adományokat az Alapítvány gyermekétkeztetésre fordítja. Jelenleg több, mint 50 hátrányos helyzetű gyermek étkeztetését oldja meg az Alapítvány két éttermének köszönhetően. Az ingyenes étkezést minden olyan gyermek igénybe veheti, akinek körülményei nem engedik meg időszakosan, vagy tartósan a megfelelő mennyiségű, vagy minőségű étel rendszeres napi elfogyasztását. A TÁMOP Lakóközösségi programok, kezdeményezések támogatása című felhívásra a benyújtani tervezett pályázati projekt kapcsán az Önkormányzat a helyi együttműködés érdekében együttműködési megállapodást kötött az alapítvánnyal. Az együttműködés célja, hogy az együttműködő szervezetek tevékenysége nyomán váljék biztosítottá az említett projektben kitűzött közösségfejlesztő cél megvalósulása. Az Önkormányzat ennek keretében vállalta, hogy részt vesz a megvalósítandó akciótervek megtervezésében, és tanácsaival, véleményével vagy más módon segíti azok megvalósulását A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyermekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Szeged város köznevelési intézményeinek számában számottevő változás nem történt az elmúlt évekhez képest. Az óvodai intézményrendszer továbbra is képes ellátni az óvodás korúakat, azzal együtt is, hogy a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény rendelkezései szerint 2015 szeptemberétől kötelező óvodába járni a 3. életévüket betöltött gyermekeknek. Ezen rendelkezés bevezetése egy évvel kitolódott, hiszen eredetileg ezt a törvény szeptember 01. napjától tette volna kötelezővé. A rendelkezés a szociális hátrányokból adódó különbségek kompenzálását, illetve a könnyebb felzárkóztatást hívatott szolgálni. A közeljövőben számos európai uniós forrás nyílik meg az óvodák korszerűsítésére, infrastrukturális fejlesztésre, melyekre Szeged városa is pályázatot tervez majd benyújtani évben két Csongrád megyei egységes gyógypedagógiai intézmény átszervezése kapcsán Szegeden új intézmény jön majd létre, Szegedi Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Intézmény néven, 3 tagintézménnyel (a szegedi Klúg Péter, a makói Pápay Endre és a szentesi Rigó Alajos tagintézménnyel). Az átszervezés a feladatellátást nem érinti. A Rogers Gimnázium, Szakképző Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola megszűnésével a gimnáziumi és szakképző intézményi feladatellátási helyek száma csökkent, mely főként a felnőttképzésben okozott átmeneti nehézséget. A szakképzés átalakítása, átszervezése évek óta folyamatos. A fenntartó változások okozta bizonytalanságok melynek során az intézmények először az önkormányzatoktól a KLIK tankerületeihez, majd onnan a gazdasági ügyekért felelős minisztériumhoz kerültek nem szolgálják a képzés eredményességét. A duális képzés megvalósítása körül sok a jogszabályi

16 16 dilemma, valamint a gyakorlóhelyek biztosítása is sok esetben nehézségekbe ütközik, amely tények szintén bizonytalanságot eredményeznek év második felében Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal szociális ügyekkel foglalkozó Humán Közszolgáltatási Irodája (továbbiakban: Humán Közszolgáltatási Iroda) két civil szervezettel (Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület, Talentum Alapítvány az Önkéntesség Támogatásáért) kötött együttműködési megállapodást halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek tanulmányainak segítését, lemorzsolódásuk megelőzését szolgáló tanoda működtetése céljából Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása Az Önkormányzat évben, a Helyi Esélyegyenlőségi program elfogadása során a gyermekek helyzete és esélyegyenlősége tekintetében az alábbi három problémát, és fejlesztési lehetőséget határozott meg, amelyeket jelen felülvizsgálat során is fenntart. Beazonosított problémák Hagyományosan a roma családok gyermekei nem veszik igénybe a bölcsődei ellátást. A kötelező óvodai nevelés bevezetése és a korai integrációját segítendő javasolt a gyermekek bölcsődei ellátásának népszerűsítése, figyelemmel arra, hogy a bölcsődei ellátás biztosítása kisebb csoportokban történik, a személyre szabott gondozás szakmai előírás A járási hivatalok kialakításával a gyámhivatali feladatok és a korábbi jegyzői gyámhatósági feladatok túlnyomó többségének önkormányzati szintű ellátása megszűnt. Az oktatási intézmények állami fenntartásba vételével az oktatás területére történő szakmai rálátás vált nehezebbé. Ezek az intézményes változások szükségessé teszik új partneri kapcsolatok kialakítását, a kellő információáramlás érdekében. A HHH státuszra vonatkozó szabályok jelentősen változtak szeptemberétől, mely szükségessé teszi az érintettek tájékoztatását Fejlesztési lehetőségek Bölcsődei ellátás népszerűsítése a roma nemzetiségű családok tekintetében Partnerségi kapcsolat erősítése az oktatás és a gyermekvédelem területén HHH nyilatkoztatás hatékonyságának növelése

17 17 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége A társadalom elöregedésének folyamata felgyorsult. Ma már a női lakosságnak jóval több mint fele 55 százaléka idősebb 39 évesnél, 1930-ban ez az arány még csak 32 százalékot tett ki. A fiúszületési többlet miatt viszont továbbra is több gyermekkorú, illetve fiatal felnőtt korú férfi él Csongrád megyében, mint nő. A lakosságon belül a 44 évnél fiatalabbak körében férfi többlet, a felett nőtöbblet tapasztalható. A családi állapot szerinti népességmegoszlás Csongrád megyén belül településtípusonként némi eltérést mutat. Szegedi járásban élők között a legmagasabb a nőtlenek, a hajadonok aránya, a házasoké pedig a legalacsonyabb. A évi népszámlálás adatai szerint jelentős változások mentek végbe a családszerkezetet illetően a 2001-es adatokhoz képest. A párkapcsolatra épülő családok, háztartások között egyre emelkedik az élettársi kapcsolatban élők aránya. A népességfogyás egyik eredője a csökkenő gyermekvállalás, azonban mind az élettársi kapcsolatok számának növekedése, mind pedig az első gyermekvállalásra vonatkozó átlagéletkor kitolódása a gyerekszám további csökkenését valószínűsíti. Az elöregedés egyik legoptimálisabb lassító tényezője lehetne a nők gyermekvállalási kedvének fokozása. A Demográfiai Portré évi 34. számában közzétett felmérés szerint az egy nőre eső termékenységi arányszám 1.25 volt, amellyel az Európai Unió tagállamai között Magyarország az utolsó előtti helyen állt. A éves népszámlálás szerint a Szeged Megyei Jogú Várost magába foglaló Szegedi járásban száz 15 éves és idősebb nőre 128 élve született gyermek jutott (azaz az egy nőre eső termékenységi arányszám 1.28.) A probléma összetett megközelítést igényel, ám abban konszenzus van a kutatók között, hogy a házasságkötések, a gyermekvállalási kedv csökkenése, a válások számának növekedése visszavezethető a magánszféra és közszféra feladatainak összehangolási nehézségeire. A hivatás és magánélet, a tradicionális elvárások piaci viszonyok közötti továbbélése a köz-, és magánszférában egyaránt, a magas szintű teljesítményre törekvő nőket sújtja legjobban. Továbbra is megállapítható, hogy a nők esélyegyenlőségének megvalósulását hátráltatják a kiindulási feltételek egyenlőtlenségei: a privát szféra, az otthoni feladatok, a háztartási munkák nőkre háruló terhei, a gyermekvállalás és gyermeknevelés. A tradicionális női feladatoknak nőkre hárított elvégzése annak ellenére nem kérdőjeleződik meg, hogy az 1980-as évektől a fejlett ipari társadalmakban a nők egyre nagyobb hányada vesz részt az otthonuktól térben is elkülönülő munkavégzésben. Egyik fontos célként kell meghatározni a társadalmi szemléletformálást amely azonban egy sokrétű, hosszabb időt igénybe vevő feladat. Rövidebb távon célravezető lehet a gyermekintézmények nyitvatartási ideje rugalmasságának fokozása, ezzel is növelve a nők esélyeit a munkaerőpiacon, és közszférában A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A bölcsődei ellátás a 0-3 év közötti gyermekek szakszerű felügyelete, gondozása, étkeztetés

18 18 biztosításával azon 0-3 éves kisgyermekek számára, akiknek szülei gyermekük napközbeni felügyeletét más formában nem tudják biztosítani, mivel dolgoznak, tanulnak, illetve a család egyéb szociális helyzetének, működésének díszfunkciói miatt nem megfelelően tudják megoldani gyermekük felügyeletét. Szeged városában az Önkormányzat fenntartásában 15 bölcsődei telephelyen, mindösszesen 982 férőhelyen kerül biztosításra a gyermekek napközbeni ellátása. A bölcsődei alapellátás keretein belül a szakemberek a gyermekek egyéni igényeinek figyelembevételével, nyugodt, családias, érzelmileg biztonságot nyújtó légkörben, egész napos sokszínű szabad játéktevékenység megteremtésével, életkoruknak megfelelő minőségi táplálással, szabad levegőn tartózkodás biztosításával nevelik, gondozzák a gondjaikra bízott kisgyermekeket. Szeged városában a bölcsődei férőhelyekre várólista nincs, a gyermekek felvétele folyamatos, férőhelyhiány miatt városi szinten szülői igény elutasításra még nem került sor. Az Önkormányzat a felmerülő igényekhez igazodva a fenntartásában működő SZMJVÖ Bölcsődéi Cső utcai és Vitéz utcai telephelyének nyitva-tartását szeptember 01. napjától meghosszabbította. Ezen két bölcsőde mind kezdő- mind zárási időpontját tekintve hosszabb nyitva-tartású mint a többi telephely, azaz óráig áll az igénybe vevők részére rendelkezésre. A Csillag téri bölcsőde fél órával hamarabb nyit ( óráig tart nyitva) mint a többi 12 telephely, melyek óráig fogadják a gyermekeket Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A gyermekek átmeneti gondozását a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő (a továbbiakban együtt: szülő) kérelmére vagy beleegyezésével ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátással kell biztosítani, ha a szülő egészségi állapota, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani, vagy utógondozói ellátásban részesül. A gyermek átmeneti gondozását a városban továbbra is a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézménye (továbbiakban: SZKTT ESZI) biztosítja a Gyermekek Átmeneti Otthona és a Családok Átmeneti Otthona keretében. a) Gyermekek Átmeneti Otthona Az intézményben a gyermekekkel jellemzően az anya is elhelyezést nyert, viszonylag kevés esetben van igény gyermek egyéni ellátására évben 11 család (33 fő), és egy fiú egyénileg került elhelyezésre. Ebből 3 család (14 fő) még 2013-ban került felvételre ben 9 család (22 fő) és az egyénileg elhelyezett gyermek költözött ki az Otthonból. A 2014 év során ellátott anyák közül csak 3 főnek volt nyolc osztálynál magasabb iskolai végzettsége, egy anyuka pedig két elvégzett osztállyal rendelkezett csak. Mindösszesen három szülő rendelkezett munkabér jellegű jövedelemmel. A tapasztalatok szerint kevés a munkahely, nehéz nekik albérlethez is jutni, melynek egyik oka, hogy az alacsony iskolai végzettséghez alacsony kereseti lehetőségek párosulnak, valamint az etnikai előítéletek is nagy szerepet játszanak. b) Családok Átmeneti Otthona Az intézménybe a Gyermekjóléti Központ, vagy egyéb jelzőrendszeri tag jelzése nyomán, vagy a szülők személyes jelentkezése útján kerülhetnek a családok évben összesen 20 család ellátására került sor, ebből 9 család még 2013-ban került felvételre. Ez mindösszesen 27 gyermeket, és 23 felnőttet jelentett. 3 család második alkalommal, míg egy

19 19 család harmadik alkalommal lakott az intézményben. A visszatérő családok száma a tavalyi évhez képest szintén magas, ami azt is mutatja, hogy a beköltözéskor fennálló problémák átmenetileg ugyan megoldódnak, de gyökeres változás nem következik be az életvezetésükben. A tapasztalatok azt mutatják, hogy aki hosszabb időt tölt az intézményben, nehezebben motiválható a kinti, önálló élet elkezdésére, mert az intézményi létforma túlzott biztonságérzetet kölcsönözhet az ellátott számára. Ennek a csapdának a kiküszöbölése lehet az átmeneti gondozást nyújtó intézmények egyik legnagyobb kihívása a jövőre nézve. Az alacsony iskolai képzettség továbbra is komoly problémát jelentett a családok reintegrációja szempontjából, hiszen szakképzetlenségükből fakadóan kedvezőtlen a munkaerő-piaci helyzetük. Az ellátott szülők közül 7 fő rendelkezett szakmával, 6 fő érettségivel, 1 fő felsőfokú végzettséggel, és 2 fő 10 osztályt fejezett be. Problémát jelent, hogy bár többen rendelkeznek szakmunkás végzettséggel, szakképesítésük elavult, nem felel meg a jelen kor munkaerő-piaci elvárásainak. A 2014-es évben kétszer annyi ellátottnak volt rendszeres munkából származó jövedelme mint a 2013-as évben, az ellátottak több mint 20 %-ának volt munkája. Hozzátartozóktól erőszakot elszenvedett gyermekek és szüleik, illetve törvényes képviselőik krízis ellátására a Családok Átmeneti Otthona krízisközpontot is működtet, melynek keretén belül megfelelő információval látják el a családon belüli erőszak áldozatait. A krízis-ellátásban részesülők számára kiemelten fontos a pszichológiai, jogi segítségnyújtás, illetve a megfelelő menekülési terv készítése arra az esetre, ha bekövetkezik vagy megismétlődik a bántalmazás. Kiemelt feladat a természetes támogató rendszer feltérképezése, az iratok beszerzése, az ellátásokhoz jutás megszervezése, valamint a későbbiekre vonatkozóan a biztonságos elhelyezés felkutatása. Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat telefonszámon koordinálja a bántalmazottak azonnali segítséghez jutását. Több esetben került sor segítségnyújtásra ezen ellátás keretén belül, a bántalmazott személy/ek biztonságos helyre történő eljutás formájában. Az Önkormányzat évben, a Helyi Esélyegyenlőségi program elfogadása során a nők helyzete és esélyegyenlősége tekintetében az alábbi két problémát, és fejlesztési lehetőséget határozta meg, amelyeket jelen felülvizsgálat során is fenntart. beazonosított problémák Női esélyegyenlőség témakörében főképp a foglalkoztatás, foglalkoztatás területén megvalósuló hátrányos megkülönböztetés kapcsán erőforrások hiánya A gyermekét egyedül nevelő, vagy több gyermeket nevelő család esetében a szegénység kockázata magas fejlesztési lehetőségek Pályázati források feltérképezése a női esélyegyenlőség megteremtése érdekében Célzott tájékoztatás a gyermekeket nevelő családok által igénybe vehető szociális ellátásokról 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1. Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) A népesség öregedésével járó társadalmi, demográfiai problémák az elmúlt évtizedekben világszerte az érdeklődés középpontjába kerültek re Európa népességének mintegy egyharmada eléri,

20 20 vagy meghaladja 60. életévét, ezen belül is a 80 évesnél idősebbek száma különösen jelentős mértékben nő majd. A jövőben az idős emberek az európai népesség növekvő részarányát fogják képezni. Ezt a hatást csak fokozza, hogy az orvostudomány fejlődésével, növekszik a várható élettartam is. Ez a tendencia óriási hatást gyakorol Európa egész társadalmára. Ennek a változásnak számos közegészségügyi és szociális vonatkozása van már jelenleg is. Demográfiai előrejelzések szerint valamennyi időskorú csoport aránya növekedni fog, de a legidősebbek, azon belül pedig a nők részaránya emelkedik legintenzívebben. Az Európa egészére érvényes általános öregedési folyamat Magyarországon is jellemző. A évi népszámlálás alkalmával 2 millió 331 ezer 60 éves és idősebb személyt regisztráltak Magyarországon. Ez a teljes népesség 23,5%-át tette ki. Az időskorú népességen belül a nők aránya 61% volt, a teljes népességen belül 52,5%. Ezer időskorú férfira 1559 időskorú nő jutott 2011-ben. A női többlet a kor előrehaladtával növekszik. A családi állapot tekintetében nemek szerint lényegesek a különbségek. A nőknél a házas családi állapotúak aránya a évesek körében a legmagasabb, és az életkor emelkedésével csökken. A 60 év feletti férfiak körében (a 90 év felettiek kivételével) minden korcsoportban a házasok aránya a legmagasabb, és csak 75 év fölött csökken látványosan. Az özvegyek aránya a nőknél már a éves korcsoportban is jelentős, és az életkor emelkedésével folyamatosan nő. Míg a éves nők közel negyede, a évesek háromnegyede, addig a 90 év felettieknek már túlnyomó többsége, 89%-a özvegy. Az időskorú férfiaknál az özvegyek részaránya az életkor emelkedésével 6,3%-ról 56,1%-ra nő, de még így is alacsonyabb, mint a nők esetében évi adatok szerint Szeged lakosságához képest ( fő) a évesek aránya 12 % ( fő), míg a 70 év felettiek aránya 11 % ( fő). A évi népszámlálás alkalmával 1 millió 650 ezer ember, a népesség 16,6%-a vallotta magát tartósan betegnek Magyarországon. Az időskorúaknak 40%-a, több mint 900 ezer ember volt tartósan beteg. Arányuk magasabb az időskorú nők, mint az időskorú férfiak között. A tartósan betegek aránya az életkor emelkedésével növekvő tendenciát mutat egészen 85 éves korig, az ennél idősebbek között arányuk csökken. Az időskorú tartós betegek harmadát a betegség a mindennapi életben, több mint negyedét a közlekedésben, több mint tizedét az önellátásban (pl. öltözködés) akadályozza. Az életkor növekedésével az akadályozottság is egyre gyakrabban fordul elő Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Az Önkormányzat Idősügyi Tanácsa az időskorú közösségi élet megszervezésének motorja. Az Idősügyi Tanács szervezésében megvalósult események között minden idős ember megtalálhatja az érdeklődési körének megfelelő programot. A Tanács a rendezvényekre a belépést ingyenesen, vagy kedvezményes áron biztosítja a nyugdíjaskorú érdeklődők számára. Az Önkormányzat ezen túl minden évben költségvetésében keretet biztosít a nyugdíjas szervezetek számára, hogy tagságuk számára leginkább megfelelő program szervezésére tudjanak pályázni. Az Önkormányzat fontosnak tartja a személyes kapcsolatfelvételt az idősekkel, melynek egyik megnyilvánulási formája a szépkorúak köszöntése évben 74 fő 90 éves, 7 fő 95 éves és 14 fő 100 éves szépkorú személyt köszöntöttek, évben 69 fő 90 éves, 14 fő 95 éves és 12 fő 100 éves személyes köszöntésére került sor június 09-én a hajléktalanellátó szakmai műhelyen a szociális ellátórendszer más területeit is

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálata. 1 db határozati javaslat és melléklete

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálata. 1 db határozati javaslat és melléklete Előterjesztő: Dr. Solymos László várospolitikai alpolgármester Iktatószám: 01/19264-5/2015. Tárgy: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálata Melléklet:

Részletesebben

Budakeszi Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Program

Budakeszi Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Program Budakeszi Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Készítette: dr. Kovács Anikó Maus Anna Bálega János Mentorálta: Budácsik Rita Császár Rozália Budakeszi, 2015. Tartalom I. Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Ináncs Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Ináncs Község Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Ináncs Község Önkormányzata 2016. Türr István Képző és Kutató

Részletesebben

Parád Nagyközség Önkormányzata

Parád Nagyközség Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA Parád Nagyközség Önkormányzata tervezet 2015. Türr István Képző

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Táborfalva Nagyközség Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Táborfalva Nagyközség Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Táborfalva Nagyközség Önkormányzata 2016. március 29. Türr István

Részletesebben

DÉVAVÁNYA VÁROS HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁNAK MÓDOSÍTÁSA

DÉVAVÁNYA VÁROS HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁNAK MÓDOSÍTÁSA DÉVAVÁNYA VÁROS HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁNAK MÓDOSÍTÁSA 2016. február I. Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény,

Részletesebben

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS -

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN C. ÁROP- 1.A.3-2014 PROJEKT KERETÉBEN Tartalomjegyzék

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata ÁROP1.1.162122121 Esélyegyenlőségelvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata 215. október 31. Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Mátraterenye Község Önkormányzata 2015 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete - eleget téve

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Fényeslitke Község Önkormányzata 2013 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 3 Célok... 4

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. VASASSZONYFA Község Önkormányzata. 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. VASASSZONYFA Község Önkormányzata. 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30. Helyi Esélyegyenlőségi Program VASASSZONYFA Község Önkormányzata 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

SZÉCHENYI TERV MAGYARORSZÁG MEGÚJUL MAGYA RY PROGRAM. Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata. 2015. október

SZÉCHENYI TERV MAGYARORSZÁG MEGÚJUL MAGYA RY PROGRAM. Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata. 2015. október 4, ~~ ÁR0P-i.1.16-2012-2012-0001 4 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának TKLCI biztosítása ÚJ SZÉCHENYI TERV Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata a 2015. október Türr

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. 2013.május 27. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Előterjesztő Dr. Solymos László alpolgármester Iktató szám: 01/55411-10/2015. Tárgy: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

Berente Község Önkormányzata

Berente Község Önkormányzata TERVEZET Helyi Esélyegyenlőségi Program Berente Község Önkormányzata Készítette: Kovács Klára Elfogadva:../2013.(X.31.) kt határozattal Hatályos: 2013. november 1.-től (tervezett időpont) C:\Notebook\berente2006\testület2013\20131114\5b_Berente_HET_2013_tervezet.doc

Részletesebben

j~~. szám ú előterjesztés --

j~~. szám ú előterjesztés -- Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere j~~. szám ú előterjesztés -- Előterjesztés a Képviselő-testület részére a 2013-2018. közötti időszakra vonatkozó Kőbányai Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ózd Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ózd Város Önkormányzata 1. melléklet a 165/2015 (VI.24.) határozathoz Helyi Esélyegyenlőségi Program Ózd Város Önkormányzata 2015. június 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Kaszó Községi Önkormányzat 2013-2018 1 2 Tartalom Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata 2015 Tartalom 1. Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 1.1. Bevezetés... 3 1.2. A település bemutatása... 3 1.3. Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program (felülvizsgált, egységes szerkezetű) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata. Készült: 2015.

Helyi Esélyegyenlőségi Program (felülvizsgált, egységes szerkezetű) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata. Készült: 2015. Helyi Esélyegyenlőségi Program (felülvizsgált, egységes szerkezetű) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Készült: 2015. június 2013-2018 1 Tartalom Tartalom... 2 1. Bevezetés... 4 A

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tabdi Községi Önkormányzat. 2013. április 16.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tabdi Községi Önkormányzat. 2013. április 16. Helyi Esélyegyenlőségi Program Tabdi Községi Önkormányzat 2013. április 16. Tartalom A Helyi Esélyegyenlőségi Program bevezetője... 3 A Helyi Esélyegyenlőségi Programban használt fogalmak... 3 A HEP elfogadása

Részletesebben

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlıségi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tapolca Város Önkormányzata. 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tapolca Város Önkormányzata. 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015. Helyi Esélyegyenlőségi Program Tapolca Város Önkormányzata 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015. TARTALOM I. HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (HEP)... 3 1. Bevezetés... 3 2. A település bemutatása... 3 3. Értékeink,

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat 2015. december Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) 2015. évi felülvizsgálata... 2 A HEP Felülvizsgálat

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Szajol Község Önkormányzata 2013. június Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Úrkút Község Önkormányzata

Úrkút Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Úrkút Község Önkormányzata 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés A település bemutatása Értékeink, küldetésünk Célok A helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Ikt.sz.: 81-23/2015.

JEGYZŐKÖNYV. Ikt.sz.: 81-23/2015. Ikt.sz.: 81-23/2015. JEGYZŐKÖNYV Készült: Tiszavárkony Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. június 25. napján (csütörtök) du. 16 00 órai kezdettel megtartott soros, nyílt üléséről. Az ülés

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Pusztamagyaród Község Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nyárád Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nyárád Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Nyárád Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok... 9

Részletesebben

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Helyi Esélyegyenlőségi Program PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program

Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés 3 A település bemutatása 3 Értékeink, küldetésünk 6 Célok 7 A Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTM KÖDűST SEGÍT PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A BICSKEI JÁRÁSBAN JEP

TERÜLETI EGYÜTTM KÖDűST SEGÍT PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A BICSKEI JÁRÁSBAN JEP TERÜLETI EGYÜTTM KÖDűST SEGÍT PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A BICSKEI JÁRÁSBAN CÍM BICSKE ÁROP 1.A.3-2014-2014-0075 KÓDSZÁMÚ PROJEKT SZAKMAI TEVűKENYSűGEINEK MEGVALÓSULÁSA, AZ EREDMűNYTERMűKEK LűTREHOZÁSA ESűLYTEREMT

Részletesebben

KACSÓTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT. Helyi Esélyegyenlőségi Programja. 2015. szeptember

KACSÓTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT. Helyi Esélyegyenlőségi Programja. 2015. szeptember KACSÓTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2015. szeptember Tartalom Helyi esélyegyenlőségi Program (HEP) 3 Bevezetés 4 A település bemutatása 4 Értékeink, küldetésünk 7 Célok 7 A Helyi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013. június 20. A felülvizsgálat során tett kiegészítéseket, módosításokat a fejezetek végén címszóval és színkiemeléssel jeleztük. Tartalom

Részletesebben

tjao. számú előterjesztés

tjao. számú előterjesztés tjao. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a 2013-2018. közötti időszakra vonatkozó Kőbányai Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2012. évi ellátásáról. 1 db határozati javaslat

Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2012. évi ellátásáról. 1 db határozati javaslat Előterjesztő: Dr. Solymos László alpolgármester Iktatószám: 01/25576-4/2013. Tárgy: Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2012. évi ellátásáról Melléklet: 1 db határozati

Részletesebben

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 2. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Gazdasági, Pénzügyi és

Részletesebben

Bácsalmási Járás Esélyteremtő Programterve

Bácsalmási Járás Esélyteremtő Programterve Az Államreform operatív program keretében megvalósuló ÁROP-1.A.3.-2014 kódszámú Adjunk esélyt mindenkinek! projekt Bácsalmási Járás Esélyteremtő Programterve Gesztor település: Bácsalmás Város Önkormányzata

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Vigántpetend Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Vigántpetend Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Vigántpetend Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok...

Részletesebben

Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea

Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea Előterjesztés Helyi Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálatának elfogadására Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok... 10 A Helyi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dombóvár Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dombóvár Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Dombóvár Város Önkormányzata 2013-2018 Készítette: Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal Közreműködtek: Tigerné Schuller Piroska Zsók Rita Felülvizsgálatot elvégezte: Vincellérné

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Máriapócs Város Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Máriapócs Város Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Legyünk figyelemmel az egész teremtett világra. A környezetünkre, ahol élünk és tiszteljük embertársainkat. Különösen figyeljünk a gyerekekre, az idősekre, az elesettekre,

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM IGAL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 2015-2020 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... 6 A Helyi

Részletesebben

KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017

KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017 KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017 KESZTHELY 2013. június (felülvizsgálva 2015. november 26.) Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pécsbagota Község Önkormányzata. 2015. szeptember

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pécsbagota Község Önkormányzata. 2015. szeptember Helyi Esélyegyenlőségi Program Pécsbagota Község Önkormányzata 2015. szeptember Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Egységes Szerkezetben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Egységes Szerkezetben Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Egységes Szerkezetben TISZATARJÁN Község Önkormányzata 2015. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község a 2013 2018 (Felülvizsgálva 2015) (Tervezet) Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

BESZÁMOLÓ MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL MISKOLC

BESZÁMOLÓ MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL MISKOLC II. Határozati javaslat melléklete BESZÁMOLÓ MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL MISKOLC 1. Bevezetés A gyermekek védelméről és a

Részletesebben

HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA TERVEZÉS HETE Tervezés Hete HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA (2014-2020) 2013. december 9-12. ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0008 HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA (2014-2020) Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szabadszentkirály Község Önkormányzata 2015. SZEPTEMBER

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szabadszentkirály Község Önkormányzata 2015. SZEPTEMBER Helyi Esélyegyenlőségi Program Szabadszentkirály Község Önkormányzata 2015. SZEPTEMBER Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

HELESFA Község Önkormányzata

HELESFA Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program HELESFA Község Önkormányzata Helesfa, 2015. szeptember Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) 3 Bevezetés 4 A település bemutatása 4 Értékeink, küldetésünk 9 Célok

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Jászapáti Városi Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Jászapáti Városi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Jászapáti Városi Önkormányzat 2013. június 07. Készítette és összeállította: Muhari István okleveles közgazdász pénzügyi ügyintéző 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2015. január 01-2016. december 31. közötti időszakra vonatkozólag)

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2015. január 01-2016. december 31. közötti időszakra vonatkozólag) 1 (Tervezett verzió!) PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2015. január 01-2016. december 31. közötti időszakra vonatkozólag) Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Sátoraljaújhely Város Önkormányzata 2013 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok...

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA 2. melléklet az előterjesztéshez AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA EGÉSZSÉGÜGYÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG 2015. április Tartalom BEVEZETÉS...4 A stratégiai dokumentum célja és előzménye...4

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nagytevel Község Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nagytevel Község Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Nagytevel Község Önkormányzata 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 7 Célok...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Készítette: Darida Zsuzsa köztisztviselő 2013. június 27. Felülvizsgálva: 2015. június 25. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Jánoshalma Városi Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Jánoshalma Városi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Jánoshalma Városi Önkormányzat 2015-2020 Készítette: Juhász Anikó osztályvezető Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Dorogháza Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 5 Célok...

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA ROGRAMJA 2015 2019 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ...4 II. SZEGED HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓHOZ VISZONYÍTVA...5 II.1. Múlt...5 II.2. Jelen...5 II.2.1.

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. BOZZAI Község Önkormányzata 2013.06.12.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. BOZZAI Község Önkormányzata 2013.06.12. Helyi Esélyegyenlőségi Program BOZZAI Község Önkormányzata 2013.06.12. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés...3 A település bemutatása...3 Fekvése...4 Nevének eredete...4 Története...4

Részletesebben

Kistelek, 2015. szeptember

Kistelek, 2015. szeptember A Területi együttműködést segítő programok kialakítása Kistelek Város Önkormányzatánál című ÁROP-1.A.3-2014-2014-0108 azonosító számú projekttel kapcsolatos jogszabályok összegyűjtése, valamint a főbb

Részletesebben

SZENTLŐRINC Város Önkormányzat. Helyi Esélyegyenlőségi Programja. 2015. szeptember

SZENTLŐRINC Város Önkormányzat. Helyi Esélyegyenlőségi Programja. 2015. szeptember SZENTLŐRINC Város Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2015. szeptember 1 Tartalom Helyi esélyegyenlőségi Program (HEP) 3 Bevezetés 4 A település bemutatása 4 Értékeink, küldetésünk 12 Célok 12

Részletesebben

NAGYKŐRÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

NAGYKŐRÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZAKÉRTŐ SZAKVÉLEMÉNY 1. ADATOK Tárgy: Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény szerinti esélyegyenlőségi program véleményezése 1 Szakértő

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata ĺ ú á á áľ á ľ ú á á á é ĺĺ Ż ł łł ő ľ é ĺ ú á á áľ ľ á é ő ü ú ü é é ľ á é ő é ľ á á Ú Ę é ł é é ü ł é á á ź á ő ľľć ł ćł Ü é é ő ĺ ü ľ á ő ó é é ő é ő á á ó ľó é é ĺ é ő í á áľó ó ó Ż é ö é á á éľ é

Részletesebben

EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2013.(XII.12.) önkormányzati rendelete. (Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg)

EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2013.(XII.12.) önkormányzati rendelete. (Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2013.(XII.12.) önkormányzati rendelete A SZOCIÁLIS IGAZGATÁSRÓL, A SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁSOK HELYI SZABÁLYAIRÓL (Módosításokkal egységes

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Gerde Község Önkormányzata. 2015. szeptember

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Gerde Község Önkormányzata. 2015. szeptember Helyi Esélyegyenlőségi Program Gerde Község Önkormányzata 2015. szeptember Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE 4401 Nyíregyháza. Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-510 Fax: (42) 524-501 E-maiI: alpolgarmester@nyiregyhaza.hu Ügyiratszám: 75086/2011.05 Ügyintéző:

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nagybajcs Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nagybajcs Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Nagybajcs Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés 3 A település bemutatása.....3 Öregedési index...7 Természetes szaporodás...8

Részletesebben

A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a határozattal kapcsolatos intézkedések megtételére.

A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a határozattal kapcsolatos intézkedések megtételére. E L Ő T E R J E S Z T É S C S A N Á D P A L O T A V Á R O S Ö N K O R M Á N Y Z A T K É P V I S E L Ő - T E S T Ü L E T E R É S Z É R E Ügyiratszám: 1431/2015. Tárgy: Csanádpalota Térségi Szociális és

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató

Részletesebben

DÉVAVÁNYA VÁROS GYERMEKJOGI STRATÉGIÁJA

DÉVAVÁNYA VÁROS GYERMEKJOGI STRATÉGIÁJA DÉVAVÁNYA VÁROS GYERMEKJOGI STRATÉGIÁJA 2015 1 Bevezetés Dévaványa Város Önkormányzata Gyermekjogi Stratégiáját az ENSZ 1989. november 20-án elfogadott Gyermekjogi Egyezményével összhangban alkotta, melynek

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Litér Község Önkormányzata 2013.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Litér Község Önkormányzata 2013. Helyi Esélyegyenlőségi Program Litér Község Önkormányzata 2013. Megtanultam, hogy egy embernek csak akkor van joga a másikra felülről lenézni, amikor annak talpra állni nyújt segítő kezet." (Gabriel García

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szécsény Város Önkormányzata. Szécsény, 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szécsény Város Önkormányzata. Szécsény, 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Szécsény Város Önkormányzata Szécsény, 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés...3 A település bemutatása...3 Szécsény fekvése...4 Értékeink,

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyi Esélyegyenlőségi Program Kerta Község Önkormányzata 2015-2020 24 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

Békés Város Képviselő-testülete 2016. május 26-i ülésére

Békés Város Képviselő-testülete 2016. május 26-i ülésére Tárgy: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2015. évi ellátásának átfogó értékelése Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző dr. Bimbó Mária osztályvezető, Igazgatási Osztály Kádasné Öreg Julianna igazgató,

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSOK FŐOSZTÁLYA

SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSOK FŐOSZTÁLYA SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSOK FŐOSZTÁLYA Tájékoztató a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), valamint a gyermekek védelméről

Részletesebben

Beszámoló a Képviselő-testület 2016. május 26- i ülésére

Beszámoló a Képviselő-testület 2016. május 26- i ülésére Beszámoló a Képviselő-testület 2016. május 26- i ülésére Beszámoló a 2015. évi gyermekvédelmi feladatok ellátásáról A gyermekvédelmi feladatok ellátásáról szóló 2015. évi beszámoló elkészítésre került,

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ A Szolgáltatástervezési koncepciót a Képviselőtestület 500/2004./XI.ÖK/XII.15./ sz. határozatával elfogadta. Budapest, 2004. december

Részletesebben

Kiskunhalas Város Önkormányzata. Esélyegyenlőségi Programja

Kiskunhalas Város Önkormányzata. Esélyegyenlőségi Programja Kiskunhalas Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programja 1. Előszó Helyi Esélyegyenlőségi Program (röviden HEP) A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok életkörülményeinek javítását szolgáló helyi esélyegyenlőségi

Részletesebben

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Célok, megtett intézkedések I. Gyermek Jól-lét 1. Gyermekvédelem első védelmi vonalának megerősítése Gyermekjóléti szolgáltatás megerősítése Jelzőrendszer megerősítése

Részletesebben

Gyermely Község Önkormányzat

Gyermely Község Önkormányzat Gyermely Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program (2013-2018) Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Bevezetés... 3 A település bemutatása... Hiba! A

Részletesebben

M E G H Í V Ó. 2015. július 15. napjára (szerda) 15.00 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom.

M E G H Í V Ó. 2015. július 15. napjára (szerda) 15.00 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom. BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE M E G H Í V Ó Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2010. (XI. 25.) sz. rendelete 4. (1) bekezdése alapján

Részletesebben

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A RENDELET CÉLJA

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A RENDELET CÉLJA Halásztelek Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015.(II.12.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtható szociális és gyermekvédelmi, valamint a személyes gondoskodást nyújtó

Részletesebben

Csongrád Megye Területfejlesztési Programja CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014.

Csongrád Megye Területfejlesztési Programja CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014. CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014. 1 STRATÉGIAI PROGRAMRÉSZ TERVEZÉSI FOLYAMATÁNAK ELJÁRÁSAI, A TERVEZÉS TÁRGYKÖRE ÉS KÖRÜLMÉNYEI 7 1. CÉLRENDSZER 14 1.1. Célrendszer bemutatása 14 1.2.

Részletesebben

- 1 - Kapuvár város szociális szolgáltatás-tervezési koncepció aktualizálása 2010.

- 1 - Kapuvár város szociális szolgáltatás-tervezési koncepció aktualizálása 2010. - 1 -.. napirendi pont Tárgyalja: Egészségügyi és Oktatási Bizottság Kapuvár város szociális szolgáltatás-tervezési koncepció aktualizálása 2010. Tisztelt Képviselő-testület! Kapuvár Város Önkormányzatának

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (2013-2018) Decs Nagyközség Önkormányzata. 2013. május

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (2013-2018) Decs Nagyközség Önkormányzata. 2013. május HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (2013-2018) Decs Nagyközség Önkormányzata 2013. május 0 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (HE)... 4 BEVEZETÉS... 4 1. A település bemutatása...

Részletesebben

1. A rendelet hatálya

1. A rendelet hatálya Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelete a szociális gondoskodás helyi szabályairól egységes szerkezetben Taksony Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2015. (II.25.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL 1

BALATONFÖLDVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2015. (II.25.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL 1 BALATONFÖLDVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2015. (II.25.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL 1 Balatonföldvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális

Részletesebben

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló)

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 2 I. Nógrád megye rövid bemutatása... 4 I. 1. Demográfiai változások... 5 I.1.1.

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Jákó Község Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Jákó Község Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Jákó Község Önkormányzata 2013-2018. 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 7 Célok...

Részletesebben