Helyi Esélyegyenlőségi Program. Rábapatona Község Önkormányzata

Átírás

1 Helyi Esélyegyenlőségi Program Rábapatona Község Önkormányzata május Felülvizsgálat: december 1. 1 Készítette: Szalainé dr. Németh Annamária Felülvizsgálta: dr. Németh Balázs jegyző Szilbek Jenőné

2 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése A beavatkozások megvalósítói Jövőképünk Az intézkedési területek részletes kifejtése Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás A megvalósítás előkészítése A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Érvényesülés, módosítás Elfogadás módja és dátuma

3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény 63/A értelmében a településeknek rendelkezni kell esélyegyenlőségi programmal, mely feltárja és elemzi a település esélyegyenlőségi problémáit, megkeresi a beavatkozási pontokat, és öt évre szóló intézkedési terv mentén határozza meg a teendőket azok kezelésére. Az esélyegyenlőségi program a feltétele annak, hogy a helyi önkormányzat bármely hazai vagy európai uniós támogatásban részesülhessen. Az esélyegyenlőségi program a településen feltárt esélyegyenlőségi problémákra reagál, és beavatkozásokat tartalmaz azok kezelésére. A program része és az intézkedési terv alapja az a helyzetelemzés, mely képet ad a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről. A helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében kell a beavatkozásokat megtervezni, lehetőséget adva a felülvizsgálatra, az esetleges változtatásokra. A program célja a törvénnyel megegyezően annak biztosítása, hogy az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét, különös tekintettel a kiemelten védett csoportokra, a romákra, a nőkre és a fogyatékos személyekre, ám a helyi sajátosságok alapján más társadalmi csoportokra is. A program elkészítéséhez szükséges esélyegyenlőségi helyzetelemzés célja az, hogy a rendelkezésre álló adatok, dokumentumok alapján feltérképezze a települést az adott területen, és megállapítsa, hogy a településen élő hátrányos helyzetű lakosság a teljes lakossághoz viszonyítva milyen jövedelmi, foglalkoztatási, képzettségi, szociális, lakhatási, területi, egészségügyi mutatókkal rendelkezik és ezek alapján az adott település milyen esélyegyenlőtlenségi problémákkal küzd. Az intézkedési terv a településen állandóan, vagy hosszabb ideig élő, hátrányos helyzetű csoportok helyzetének nyomon követését, valamint esélyegyenlőségének előmozdítását szolgáló intézkedéseket tartalmaz, különösen: a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására, a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási esélyeik javítására, az időskorúak társadalmi életben, mindennapokban történő részvételéhez történő hozzáférésének esélyegyenlőségét, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére a helyi önkormányzat döntéshozatalában, illetve az általa fenntartott, vagy támogatott intézményekben, és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében, a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítésére a döntéshozatalban, ill. a közügyek irányításában. 3

4 Az esélyegyenlőségi program célja, hogy Rábapatona olyan településsé váljon, ahol senki nem tapasztalja a hátrányos megkülönböztetés közvetlen vagy közvetett formáját védett tulajdonságai alapján, ahol minden lakossal szemben érvényesül az egyenlő bánásmód elve, valamint biztosított az egyenlő hozzáférés az önkormányzat és intézményei által nyújtott szolgáltatásokhoz. Az esélyegyenlőség és egyenlő hozzáférés biztosításán túl egyes társadalmi csoportok esetében olyan támogató lépések megtételére van szükség, melyek az esélyegyenlőség előmozdítását szolgálják ös felülvizsgálat megállapításai: A HEP végrehajtásának eddigi tapasztalatai alapján egyértelműen látszik, hogy támogató lépésekre az egyedülálló és elesett idősek a deprimált és régóta elhelyezkedni képtelen munkanélküliek, valamint a roma nemzetiségi célcsoportok esetében van szükség. Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Rábapatona Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Rábapatona község Győr város agglomerációjában, attól délnyugatra helyezkedik el, a Rába folyó bal partján. Közigazgatási területe Győrével határos, területe 39,74 km2. A település érintkezik a Győrt Sopronnal összekötő 85 számú főúttal és vasúttal. Az M1-es autópálya 6 km-re található. A község határában júniusában átadásra került az M85-ös autóút, mely kétszer két sávos autóút, és átadása révén mint az M1-es autópálya mint Győr, mint járásközpont hamarabb elérhető, ezáltal erősíti Rábapatonának a gazdasági régió szöveteibe való beágyazódását, valamint megkönnyíti a munkavállalók számára a munkába jutást is ben a GYSEV Zrt. elkészítette a falu határában húzódó vasúti sín kétvágányosításának terveit. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció, egyéb stratégiai célokat rögzítő dokumentumok 4

5 A falu valószínűleg már a honfoglalás korában is létezett. A hagyomány szerint első lakói besenyők voltak. A besenyő eredettudat napjainkban is erősen él a helyi köztudatban. A falu legkorábbi neve Káptalan-Patona volt, utalásként első birtokosára, a győri káptalanra, első említése 1231-ben történt, a falu nevének első okleveles említése pedig 1253-ból származik. Michael, Comes Pincernarum Domini Regis, omnibus praesentes literas inspecturis salutem in salutis authore. Vniuersis praesentibus ac futuris harum serie literarum innotescat: quod Keuth de villa Patona Iobbagio Buccariorum Domini Regis coram nobis constitutus placitauit cum cognatis suis ex eadem villa, Martino v. l. Paulo, Sicho Michaele et altero Michaele referens;quod terras syluas et foeneta, quae linea consanguineitatis referentem ipsum contingunt, indebite occupata detinerent A XIV. századtól egészen a XX. század közepéig a falu legjelentősebb birtokosa a győri káptalan volt. A törökök többször is pusztították a települést. A győri káptalan birtoka, amikor 1562-ben malmot építettek a településen a győri várőrség ellátásár ban már adót fizetett a település a töröknek, mégis ennek ellenére 1623-ban és 1626-ban is végigdúlták Patonát a törökök. A lakosság és a káptalan a települést megerősítette, de a lakosság elégedetlen volt a német katonák jelenlétével, akik a törökökhöz hasonlóan javaikban sok kárt tettek. A határzónában levő falut mind a törökök, mind a jelenlevő németek folyamatosan zaklatták. A törökök a falut 1647-ben miközben a település védelmére kirendelt őrség más helyen kalandozott- földig rombolták ben a káptalan visszakapta a települést, felépítette, megerősítette ben építették fel a falu katolikus templomát. A templom tornyát csak egy évszázaddal később építették. A XVII. században III. Ferdinánd királytól 2 vásár tartására kapott kiváltságot a falu ban a visszavonuló török had ismét megtámadta a települést ből származó pecsétjén a következők láthatók: kettős vonallal határolt belkörében lebegő, felfordított, jobbra néző ekevas és balra néző csoroszja között hármas halomból kinövő búzakalász. A pecsét körirata: CAPTOLOM. PATONA PECI 1701, ami mai olvasatban annyit tesz: KÁPTALANPATONA PEC(SÉTJE) A településhez tartozott a Czirják-tag, Dénesháza, Szent István major, a Kovács- és Plébániatagok, az egykori Koos-falu, mely a település határába olvadt, amelyre a Kos-domb név emlékeztet. 5

6 A XIX. században kapja a település a Káptalan előtag helyett a Rába előtagot. Lakói évszázadokon keresztül halászattal, növénytermesztéssel foglalkoztak. A történelem folyamán többször is áradás pusztította Rábapatonát. A problémát a Rába-szabályozás oldotta meg, mely után 1891-ben épült fel az első híd a folyón, mely az átadás után összeomlott. Új híd épült, melyet 1945-ben a visszavonuló németek robbantottak fel. A hidat többször felépítették, megújították, jelenlegi formáját 1987-ben nyerte el ben Fényes Elek leírása szerint a települést már Rába Patona néven ismerték, lakói magyar nyelvű katolikusok voltak, akiknek száma 934 fő volt (összevetésül Győr lakossága ebben az időben 18 ezer fő körül volt.), a településen vízimalom működött. A község iskoláját a XVIII. század második felében létesítették. Az iskolát a XIX. század végétől folyamatosan bővítették ben adták át az iskola tornatermét ben kezdi meg a működését a faluban Rábapatona első háziorvosa. A két világháború között lakosainak száma már 2350 fő körül volt ban pedig megnyitott az első gyógyszertár is a településen. A vezetékes ivóvíz- és gázszolgáltatás, a szervezett és szelektív hulladékgyűjtés és -szállítás ill. a telefon, vezetékes és vezeték nélküli internet kapcsolat, kábeltelevíziós szolgáltatás napjainkban már kialakításra került a településen. A szennyvíz-csatornarendszer kiépítése is több, mint tíz éve befejeződött a községben. A rendszerváltást megelőzően a település lakosságának jelentős része a Győrben működő gyárak valamelyikében dolgozott, az itthon maradóknak a termelőszövetkezet adott munkát. A győri gyárak és a termelőszövetkezet a rendszerváltás után megszűnt, az itt élő emberek egy részéből kényszervállalkozó vagy őstermelő lett. Megjelent a munkanélküliség. A település demográfiai mutatói az alábbiak szerint alakulnak: Lakónépesség száma az év végén Fő Változás % % % % % % % 6

7 A település január 31-i statisztikai állapot szerint 2474 fős lélekszámú. A lélekszám évről-évre csökken, elöregedik a lakosság. Az állandó lakosságon belül a legnagyobb arányszámmal a 65 év feletti nők (a teljes 65 év feletti lakosság 62 %-a) képviseltetik magukat, az ilyen korú férfiak aránya a teljes lakosságon belül csak 38 %. A munkaképes korú lakosságon belül a munkaképes korú férfiak létszáma a legnagyobb (a teljes lakosságon belül 55 %), mint a nőké (a teljes lakossághoz viszonyítva 45 %), azonban a magyar férfiak morbiditási mutatói itt is érvényesülnek: mire már inaktív, nyugdíjas korukat elérnék, a magas halálozási ráta szerint számuk erőteljesen lecsökken (lásd fentebb.) A település lakosságszáma január 1-jén 2492 fő, míg január 1-jén 2516 fő. A fenti táblázatból kiderül, hogy 2012-ben pozitív trendfordulat állt elő a lakosság demográfiai mutatóiban, egy lassú növekedési pálya alakult ki, mely folyamatosnak mondható. Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő % 49% 0-2 évesek 0-14 éves % 63% éves % 53% éves % 48% éves % 55% 65 év feletti % 36% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 7

8 Rábapatona községre jellemző volt az évszázadok folyamán, hogy nehezen fogadta be a betelepülőket, ezért viszonylag zárt közösséget alkotott. Az utóbbi években ez a tendencia megváltozott és érzékelhetővé vált a betelepülők egyre növekvő létszáma, azonban az elöregedési folyamat megfordításához számuk még nem elégséges. Mint látható, a belföldi vándorlások (lakóhelyváltozások, költözések) is egy pozitív trendet mutat, köszönhetően a megye, azon belül is Győr városa kiemelkedő munkaerő-piaci mutatóinak és lehetőségeinek. További teendő az önkormányzat számára a saját telkei értékesítése, elősegítve a fiatalok idetelepülését, valamint direkt és on-line marketing eszközökkel a község ismeretségének és vonzerejének növelése, valamint a falu infrastruktúrájának különösképpen az úthálózat és közintézmények fejlesztése, hogy az elöregedési folyamat megfordíthatóvá váljék az elkövetkező öt évben. Belföldi vándorlások állandó jellegű elvándorlás odavándorlás egyenleg

9 A roma lakosság aránya az összlakossághoz képest elhanyagolható, 1 % körül mozog, erre vonatkozó mutatószámok mérés hiányában- nem állnak rendelkezésre, a terv készítésében részt vevők személyes, informális ismeretein alapul e kijelentés. Roma önkormányzat sem működik a településen. A 2010-es választás során nem jelentkezett az alakuláshoz szükséges legalább 33 fő magát romának valló személy, hogy kisebbségi önkormányzat alakítása iránti igényét jelezze. A 2014-es választás során még érdeklődés szintjén sem merült fel a helyi romaközösségben a nemzetiségi önkormányzat megalakításának szükségessége, emiatt senki nem kérte nemzetiségi névjegyzékbe történő felvételét. A lakosság nagyobb része aktív korú. Az aktív korúakon belül a nők 55 %-os arányban jelennek meg, míg a férfiak aránya a éves korosztályban 45 %. A munkaképes polgárok jelentős hányada naponta ingázik Győrbe, vagy közelebbi és távolabbi településekre az ott működő ipari üzemekbe, illetve a településen végez vállalkozási tevékenységet. Az egyéni vállalkozások nyilvántartására község szinten nincs mód és előírás, csak az okmányirodával rendelkező önkormányzatok szintjén jelennek meg ezek a számok. Azonban a helyi iparűzési adó kivetése-befizetése arányszámait figyelve megállapíthatjuk, hogy a helyben működő társas vállalkozások iparűzési adó alapot képező nettó árbevétele egyre csökkenő tendenciát mutat: ez részben az egyéni és társas vállalkozások számának, másrészről a gazdasági válság hatásainak tudható be. Az iparűzési adó mértéke az alábbiak szerint alakult az elmúlt években: év Kiskereskedelmi üzletek száma vendéglátóhelyek száma kivetett iparűzési adó befizetett iparűzési adó A évi felülvizsgálat megállapításai: Rábapatona Község területén a gazdasági-kereskedelmi környezet fejlődésnek indult, a lakosság be tudja szerezni az alapvető árucikkeket. Az iparűzési adóból befolyó bevételek rapszodikusságot mutatnak, a csúcsév a 2014-es év volt, amikor is az M85-ös autópálya-építés kapcsán ideiglenes jelleggel fizettek be a cégek az Önkormányzat költségvetésébe. Ezen hatás kiürülése ellenére is az adók befizetése növekedő tendenciát mutat. Látható azonban, hogy az M85-ös autóút építése kapcsán befolyt ideiglenes iparűzési adóbevétel növekmény csak átmeneti jellegű volt, ezért a község számára szükséges lenne nagyobb gazdasági teljesítménnyel és nagy helyi adóbevételt generáló vállalkozások, gazdálkodó szervezetek betelepítése a község területére. A lakosság száma 2015-re meghaladta a 2500 főt, ami növekvő tendenciát mutat, mely remélhetőleg ellensúlyozni tudja hazánk általános negatív demográfiai mutatóból fakadó népességcsökkenését. 9

10 A településen családi napközi, óvoda, és 8 osztályos általános iskola működik. Az iskola fenntartója január 1. napjától a Klebensberg Intézményfenntartó Központ. Az iskola vonatkozásában az állami fenntartó a napi szintű üzemeltetés (bérek, működéshez közvetlenül szükséges dologi kiadások) fedezetét biztosítja, lehetőségei hiányában az iskola épületét nem fejleszti, ezért az önkormányzat saját forrásaihoz mérten felújítási munkálatokat végez a kulturált, XXI. századi igényeknek megfelelő intézményi összkép kialakítása céljából. Minden évben szükséges bizonyos termek, mellékhelyiségek felújítása. Az önkormányzati feladatok közül társulás keretében történik a hulladékgazdálkodási, a gyermekjóléti és családgondozói feladatok ellátása valamint a családi napközi és a házi segítségnyújtás valamint a támogató szolgáltatás működtetése. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kapacitás korlátozás nélkül - szolid térítési díj mellett, rászorultság esetén önkormányzati támogatással, gyakorlatilag korlátlan számban hozzáférhető az igénylők számára. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás megszűnt. A szociális feladatok közül a szociális étkeztetést az önkormányzat végzi, a többi szociális szolgáltatást (családsegítés, gyermekjóléti szolgálat, családi napközi, nappali szociális ellátás, házi segítségnyújtás) a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye látja el december 31-ig január 1-jétől a szociális étkeztetés kivételével a többi szociális feladatot egyházi intézményi szolgáltatók végzik el, tekintettel arra, hogy az egyházak nagyobb állami támogatásban részesülnek, valamint a saját intézményrendszerükön keresztül meg tudják oldani a szociális dolgozóik helyettesítését. A fenti ellátás révén az önkormányzat éves szinten több millió forintot takarít meg, mely összeggel a rászorulókat is tudja segíteni. Az önkormányzat tagja a győri székhelyű többcélú kistérségi társulásnak évi felülvizsgálat: Az Önkormányzat kilépett a Győri többcélú Kistérségi Társulásból. A Szociális szolgálatok ellátásának felülvizsgálata folyamatban van, tekintettel a szociális ágazati törvények módosítása miatt. Értékeink, küldetésünk A település ősi jellege, hagyományai és természeti értékei kiemelésre méltóak. A településen belül húzódó holt-rába medrek, melyek át meg átszelik a falut, a Rába-folyó és csodálatos ártere és az elöntések utáni vízivilág, a vadon nyíló gyöngyvirágok és harangvirágok pihentetik a testet és a lelket. 10

11 Éppen ezért az önkormányzat komoly hangsúlyt helyez a településfejlesztésre, a falusi turizmus, a kerékpáros és vízi turizmus fellendítésére. Ehhez a természeti és környezeti adottságok rendelkezésre állnak, a fejlesztésekhez pályázatok útján biztosít forrásokat az önkormányzat. Az önkormányzat októberében a településen belül húzódó holt ág rehabilitációja céljából pályázatot adott be az Európai Unióhoz. A döntés várható ideje nyara. Ennek keretében zajlik a belterületek természeti értékeinek feltárása és minőségi környezetté alakítása: a holt-rába medrek tisztítása és karbantartása; a tájház kialakítása, a falusi turizmus lehetőségének szállás, kemencés főzés, stb. megteremtése; a településen belüli és kívüli tanösvények kialakítása, a helyi kulturális és természeti értékek megismerése végett; továbbá Besenyő Kalandpark néven egy csodás, faluközpontbeli önkormányzati ingatlan séta- és pihenőtérré alakítása. Az önkormányzat a közösségi szolgáltatások biztosítása és az informatikailag, munkahelyteremtés szempontjából vagy egyébként hátrányos helyzetben élő polgárainak esélyegyenlősége érdekében Integrált Közösségi és Szolgáltató Teret alakított ki, ahol a családi napközitől, a falugazdászon, családgondozón, gyermekjóléti szolgálaton keresztül, a pályázatírási lehetőségek, elektronikus ügyintézési pont használat biztosított, és ahol koncertek, sportrendezvények és tájékoztató előadások várják az idelátogatókat. De sor került már itt időszaki kiállítások, idősnapi rendezvények, gyermekrendezvények és ádventi koncertek megtartására is. Az újonnan kialakított önkormányzati épületek a mozgáskorlátozottak részére immár akadálymentesek, további akadálymentesítési beruházások tervei készen állnak, csupán anyagi forrást igényel megvalósításuk évi felülvizsgálat: Az intézmények akadálymentesítése terén az óvoda külsős társadalmi forrás és pályázat kapcsán egy új akadálymentes feljáróval gyarapodott. Minden intézményünk akadálymentesített. 11

12 Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Rábapatona település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: - az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, - a közszolgáltatásokhoz valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, - a diszkriminációmentességet, - szegregációmentességet, - hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítése a döntéshozatalban ill. a közügyek irányításában, - a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 12

13 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Az Ebktv május 1-én hatályba lépett 63/A. -a rendelkezett a helyi esélyegyenlőségi programról. A rendelkezés értelmében a helyi önkormányzat valamint a többcélú kistérségi társulás öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogadott el, melyet két évente át kell tekinteni és szükség szerint felülvizsgálni. Rábapatona település hatályos települési esélyegyenlőségi tervvel nem rendelkezik. 13

14 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal költségvetési koncepció: Az államháztartásról szóló évi CXCV. tv. 24. értelmében a jegyző által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester (a április 26-i hatállyal elfogadott szabályozás szerint) a tárgyév október 31-ig a helyi önkormányzati képviselők választásának évében legkésőbb december 15-ig- benyújtja a képviselő-testületnek, melyet a testület rendelet formájában hagy jóvá. Jogszabályi változás miatt az önkormányzatnak évet követően nem kell költségvetési koncepciót elfogadnia. Rábapatona Község Önkormányzatának képviselő-testülete a január 01. napján hatályos szabályozásnak eleget téve, mely április 30. napjáig írja elő a költségvetési koncepció készítési kötelezettséget, április 24-i ülésén, a 27/2013. (IV. 24.) sz. határozatába foglaltan elfogadta Rábapatona község önkormányzatának évi költségvetési koncepcióját. A koncepció a megváltozott finanszírozási feltételek mellett is kitart olyan költségvetési források biztosítása mellett, mint a éves lányok részére HPV oltás költségei 2/3-ának átvállalása, az idősek támogatása a nyugdíjasklub rendezvényein és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás költségeihez történő hozzájáruláson keresztül; az időskorúak részére évente egyszer idősnapi rendezvény szervezése, és minden 65 év feletti személy részére egyszeri, rendkívüli, pénzbeni átmeneti segély nyújtása e rendezvény alkalmából; valamint a közép- és felsőfokú tanulmányokat végző helybéli diákok BURSA HUNGARICA ösztöndíjrendszerhez való csatlakozással történő támogatása; civilszervezetek, köztük a helyi sportklub és egyéb sportesemények és családi rendezvények támogatása. Mindezt teszi azért, mivel kiemelten fontosnak tartja az idősek és gyermekkorúak helyzetének, esélyegyenlőségének javítását illetve a családok életminőségének jobbítását. Az önkormányzat az elmúlt 3 év során is biztosította saját költségvetése terhére a következő támogatásokat: a éves lányok részére HPV oltás költségei 2/3-ának átvállalása, (2016-tól az állam átvállalta) az idősek támogatása a nyugdíjasklub rendezvényein és az időskorúak részére évente egyszer idősnapi rendezvény szervezése, és minden 65 év feletti személy részére egyszeri, rendkívüli, pénzbeni átmeneti segély nyújtása e rendezvény alkalmából; valamint 14

15 a közép- és felsőfokú tanulmányokat végző helybéli diákok BURSA HUNGARICA ösztöndíjrendszerhez való csatlakozással történő támogatása; civilszervezetek, köztük a helyi sportklub és egyéb sportesemények és családi rendezvények támogatása szociális tűzifa programban való indulás és azon felüli tűzifa keret biztosítása. az IKSZT épületének és a falubusz ingyenes használata a helyi lakosság részére. gazdasági program: A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. tv a értelmében a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervekben rögzíti. Az előző választási ciklusban a település gazdasági működésének, fejlesztésének fő irányvonalát a II. Harsányi Lajos gazdasági, településfejlesztési és kulturális program határozta meg. A gazdasági programot a település önkormányzatának képviselő-testülete 10/2011. (II.23.) sz. határozatával fogadta el. A gazdasági program alapjaiban mérsékelt adópolitikára, új munkahelyek teremtésének elősegítésére illetve a meglevő munkahelyek megtartásában való támogatásra, turisztikai fejlesztésekre épít, de mindezt pályázati források figyelembe vételével. Mindezek előmozdíthatják a vállalkozások esélyegyenlőségét, a helyspecifikus vállalkozások kialakulását, a helyi környezeti és természeti értékek feltárását és bemutatását, a munkahelyteremtés és a meglevő munkahelyek megtartásának lehetőségét, az élhetőbb, emberibb környezet megteremtését, a természeti értékek megóvását, a szabadidő hasznos és értelmes eltöltését. Az önkormányzat a évi őszi választások után határidőben elfogadta a III. Harsányi Lajos gazdasági, településfejlesztési és kulturális program ot a 17/2015.(III.25.) határozatával. Az új gazdasági program legfontosabb sarkkövei: az új munkahelyek teremtésének elősegítése, az úthálózat tarthatatlan rossz állapotának javítása, valamint a kor követelményeinek megfelelő infrastruktúra kiépítése a sportpályán. Nagy hangsúlyt fektetünk továbbá a helyi természeti értékek felújítására (Hszolgáltatásszervezési koncepció) A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. tv a szerint a legalább kétezer lakosú települési önkormányzat a településen élő, szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatásszervezési koncepciót készít. A település jelenleg is hatályos szociális szolgáltatásszervezési koncepciójának felülvizsgálatára a képviselő-testület március 26-i ülésén került sor legutóbb, a felülvizsgált koncepciót 38/2014.(III.26.) sz. határozatával fogadta el a testület. A koncepció soron következő felülvizsgálatára évben kerül sor. 15

16 A szociális kerekasztal évente legalább egyszer ülésezik, ahol a szociális ellátások szükséges fejlesztéséről, körének meghatározásáról és költségvetési támogatásáról is egyeztetnek a kerekasztal tagjai. közoktatási esélyegyenlőségi terv Az évi LXXIX. tv. (továbbiakban: Közoktv.) 85. (4) bekezdésében úgy rendelkezett, hogy a helyi önkormányzat önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-előkészítést szolgáló feladat-ellátási, intézmény-hálózat működtetési és fejlesztési tervet (továbbiakban: önkormányzati intézkedési tervet) készíteni. Nem kellett a helyi önkormányzatnak intézkedési tervet készítnie, ha tagja a többcélú kistérségi társulásnak, feltéve, hogy a többcélú kistérségi társulás önálló intézkedési terve települések szerinti bontásban - tartalmazza mindazt, amit az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell. A Közoktv. 85. (4) bekezdése írta elő, hogy a helyi önkormányzat a helyi intézkedési terv végrehajtását legalább kétévente értékeli és szükség szerint felülvizsgálja. A helyi önkormányzat e törvény 103. (2) bekezdése a) pontja alapján vizsgálja, hogy a nevelési, illetve a pedagógiai program megfelel-e az önkormányzati intézkedési tervben foglaltaknak szeptember 01. napjától a közoktatási feladatok ellátását a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. tv. (továbbiakban: Nkt.) határozza meg. A Nkt a alapján január 01-től a közneveléssel kapcsolatos feladatellátásra kötelezettek köre az alábbiak szerint módosult: az állam gondoskodik az óvoda kivételével az alapfeladatok ellátásáról. A települési önkormányzat azonban az általános iskolai ellátást biztosító intézményt a köznevelési fejlesztési tervben foglaltakkal összhangban az államtól köznevelési szerződéssel átveheti, működtetheti. Az önkormányzat intézkedési terv és az ÖMIP egymást kiegészítve, együtt alkotják a helyi közoktatás szervezési és irányítási alapdokumentumait. Rábapatona településen augusztus 30. napjáig a Petőfi Sándor ÁMK Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda látta el a közoktatási és óvodai oktatási feladatokat. Az ÁMK tagintézménye volt a koroncói Tulipános Óvoda augusztus 31. napján az ÁMK megszűnt és önálló Általános Iskola és önálló Óvoda került létrehozásra, a közművelődési feladatok ellátása pedig önkormányzati hatáskörbe és az IKSZT-n keresztüli megvalósításra került. Az átszervezés kapcsán 2012-ben került utoljára felülvizsgálatra a település Közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve, valamint a Rábapatona-Koroncó Községek Intézményfenntartó Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Terve. Az önkormányzati intézkedési terv módosítás módosításáról és az egységes szerkezetű terv elfogadásáról 41/2012. (V.30.) sz. határozatával döntött a települési önkormányzat képviselő-testülete, továbbá ugyanezen határozatban a Rábapatona-Koroncó Intézményfenntartó Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervének felülvizsgálatát is elfogadta. településrendezési terv 16

17 Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. tv. 6. -a alapján a települési önkormányzat a településrendezési feladatát a helyi építési szabályzat valamint a településrendezési tervek elkészíttetésével és azok elfogadásával látja el. Rábapatona község önkormányzatának képviselő-testülete 8/2003. (V.5.) sz. többször módosított - önkormányzati rendeletével fogadta el a Helyi építési szabályzatot Rábapatona község rendezési tervéhez. Az utolsó módosítást a 7/2014.(VI.26.) önkormányzati rendelet tartalmazza. településszerkezeti terv Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. tv a szerint a településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek,a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembe vételével, a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett. A településszerkezeti tervet a települési önkormányzatnak legalább tízévenként felül kell vizsgálnia és szükség szerint a terv módosításáról vagy az új terv elkészítéséről kell gondoskodnia. A tízévenként szükséges felülvizsgálat során gondoskodni kell az időközben történt módosítások egységes tervbe foglalásáról. Rábapatona község novemberi Településrendezési tervének módosítása a településszerkezeti és szabályozási terv módosítást is tartalmazza. Ez a legutolsó olyan módosítás, mely a településszerkezeti tervet is érinti. településfejlesztési koncepció Az évi LXXVIII. tv. értelmében a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőben kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe. A tv. 7. -a értelmében a településfejlesztési koncepcióban foglaltak megvalósítása érdekében a városok és több település közös fejlesztési tervezése esetén integrált településfejlesztési stratégiát kell készíteni. Rábapatona településen júniusában került elfogadásra egy komplex településfejlesztési koncepció. E koncepciót kiegészítette a 99/2000. (X.16.) sz. önkormányzati határozattal elfogadott módosítás illetve a 75/2010. (X.14.) sz. képviselő-testületi határozat, mely Rábapatona Településszerkezeti Tervének módosításáról döntött. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program 17

18 A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. tv ban foglaltak szerint a helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre. Rábapatona községnek december 31. napjáig volt állatorvosi igazgatási társulása Ikrény községgel, és július 1. napjáig óvodai nevelést biztosító intézményfenntartó társulása Koroncó községgel. A fentieken túl Rábapatona település tagja a Győri Többcélú Kistérségi Társulásnak, így egyes önkormányzati feladatokat ebben a társulásban, míg más feladatokat a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása által fenntartott Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális intézményén keresztül lát el. Ez utóbbi keretében látja el Rábapatona önkormányzata a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a gyermekjólét, és a támogató szolgáltatás feladatait. Ezen társulási tagsági jogviszony, illetve a feladatellátási szerződések január 1-jével megszűnnek. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A jelen program bevezetőjében, A település bemutatása címnél előterjesztett adatok a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI.5.) EMMI rendelet 1. sz. mellékletében foglaltak szerinti adatgyűjtésen alapul. Elsődlegesen a TeIR-KSH területi statisztikai adataira támaszkodtunk az adatgyűjtés során. Figyelemmel voltunk az Önkormányzat illetve a jegyző által hatáskörébe utalt ügyekre vonatkozóan készített jelentéseire, beszámolóira, így különösen: a statisztikai évkönyvekben foglaltakra, a helyi adatgyűjtésekre, a védőnő és a háziorvos adatszolgáltatásaira, Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének o a helyi építési szabályzatáról szóló többször módosított- 8/2003. (V.5.) önkormányzati rendeletében foglaltakra, o a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló többször módosított- 13/2011. (V.26.) önkormányzati rendeletében foglaltakra, o a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 14/2011. (V.26.) önkormányzati rendeletben foglaltakra, a Harsányi Lajos I-II gazdasági programokban foglaltakra, a Rábapatona Község Közoktatási és Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési Tervében foglaltakra, a jegyző és a családsegítő valamint a gyermekjóléti szolgálat évenkénti beszámolóira, a település Szociális szolgáltatásszervezési koncepciójában foglalt adatokra, a település Idősügyi Stratégiájában foglalt adatokra, az óvodai és iskolai évvégi értékelő beszámolókra, a saját egyéb nyilvántartásokon és adatszolgáltatásokon, úgymint helyi építésügyi, ingatlanügyi, szociális és gyermekvédelmi nyilvántartásokon alapulnak. 18

19 Kiemelem, hogy a településen magát romának valló polgárok száma mérhetetlenül alacsony, ezért a romákra vonatkozó adatgyűjtések is hiányoznak, hiányosak. Az álláskeresési, foglalkoztatási adatok a TeIR-ben 2014-re nézve nem hozzáférhetőek, a Munkaügyi Központtól adatokat erre az évre szerezni nem sikerült. A évre vonatkozóan egyébként is adathiánnyal küzdünk, mivel a TeIR nem tartalmaz erre az évre vonatkozó adatokat vagy csak töredékesen. A település roma lakossága nem számottevő. Egy-két család vallja csupán a helybéliek közül romának magát, ám ők saját akaratukból az asszimilálódásra törekszenek, nem kívánják, hogy romaként határozzák meg őket, és nem kérnek sem roma érdekképviseletet, sem roma identitásuk megőrzésére irányuló lehetőségeket Fogalom meghatározások (definíciók): Diszkrimináció (hátrányos megkülönböztetés) Az Ebtv. közvetlen diszkriminációnak tekinti, ha neme vagy más hasonló személyes tulajdonsága következtében valakivel kedvezőtlenebbül bánnak, mint más egyéb tekintetben hasonló helyzetű személyekkel. Közvetett diszkriminációnak minősül, ha bizonyos rendelkezések, intézkedések végrehajtásakor kiderül, hogy bár a felszínen semlegesnek mutatkoznak, egy jól beazonosítható csoporthoz tartozó személyek mégis látványosan többségben vannak azok közt, akiknek a jogszabály, intézkedés vagy munkahelyi gyakorlat hátrányt okoz. Gender: A gender az ember neme. De nem csak az a neme, amely a testével veleszületett, hanem az a neme, amely egész kis korától erre a testi-biológiai nemre rárakódik, rászerveződik. A gender nem biológiai természetű tulajdonság, mint a vércsoport vagy a hajszín, de nem is afféle változó nézet vagy meggyőződés, amiről néhány jól irányzott érvvel le lehetne az embert beszélni. A gender lényegi eleme a személyiségünknek, olyan viszonyok a férfi-női viszonyok, s bennük a saját ezekhez fűződő viszonyaink összessége, amelyet a társadalomtól (elsősorban közvetlen környezetünktől) kapunk s építünk be személyiségünkbe. A gender nagyon bonyolult, többszörösen összetett dolog: több mint társadalmilag meghatározott és körülírt nemi hovatartozásunk: tartalmazza női vagy férfi mivoltunkhoz kötődő szerepeinket, attitűdjeinket is, valamint a hozzánk fűződő társadalmi elvárásokat és a mi viszonyunkat ezekhez az elvárásokhoz. Előnyben részesítés: Az előnyben részesítés egy ún. puha eszköz: mindaddig, amíg az adott döntési szinten vagy szakterületen dolgozók között bármelyik nem aránya el nem éri legalább a 40%-ot, azonos erényekkel rendelkező jelöltek közül a gyengébben reprezentált nemhez tartozót kell fölvenni, illetve kinevezni. Szegregátum: Szegregátumnak azok a területek tekintendők, melyek megfelelnek az alábbi mutatók egyikének: minimum egy háztömbből-négy utca és egy közterület között elhelyezkedő ingatlanokból álló településrész, ahol az alacsony státuszú lakosság (az aktív korú népességen belül legfeljebb 8 általános végzettséggel rendelkező és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők) aránya (szegregációs index) 19

20 meghaladja az 50 %-ot, és a terület lakónépességének száma eléri az 50 főt. A terület népességszámát jelen időszakra a Népességnyilvántartó alapján kell definiálni. Fogyatékos személy: aki érzékszervi - látás, hallásszervi -, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben, vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot. ) már differenciáltabb szabályozást ad: megkülönbözteti az akadálymentesség és az egyenlő esélyű hozzáférés fogalmát. SNI: Sajátos nevelési igényről beszélünk azoknál a gyermekeknél, akiknek nevelhetősége eltér a többi gyermekétől. Iskoláztatási szempontú, nem diagnosztikus, a mai magyar közoktatási törvényben használatos kifejezés. Az ebbe a csoportba tartozó gyermekek nevelése-oktatása eredményességének érdekében biztosítani kell az óvodai, iskolai követelmények módosítását és a szokásostól eltérő, nagyobb mértékű pedagógiai segítségnyújtást. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: a., testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos; b., pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (például dyslexia, dysgráfia, dyscalculia, autizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar). Funkcionális akadályozottság: a gyógypedagógia új fogyatékosság-főfogalma, amely a funkcionális egészség bármely területén létrejöhető zavar = funkcionális képességzavar, röviden = képességzavar, amely lehet a testi funkciók, testi struktúrák akadályozottsága, a tevékenység akadályozottsága (individuális síkon), és a részvétel akadályozottsága (társadalmi síkon). Fogyatékos személy: aki érzékszervi - látás-, hallásszervi, - mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben, vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot. ) már differenciáltabb szabályozást ad: megkülönbözteti az akadálymentesség és az egyenlő esélyű hozzáférés fogalmát. Az akadálymentesség: az épített környezeti feltételekre vonatkozó követelmény. A fogalom pontos meghatározását a Fot. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Éptv.) 2. -ának 1. pontjára utalja. Ez utóbbi jogszabály definíciója szerint akadálymentes az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük. Az Éptv. felhatalmazása alapján megalkotott országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály is átveszi ezt az akadálymentesítési koncepciót. Az egyenlő esélyű hozzáférés: fogalmát a Fot. a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében definiálja. Egyenlő esélyű hozzáférés: a közszolgáltatás egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha igénybevétele - az igénybe vevő állapotának megfelelő önállósággal - mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető; továbbá az az épület, amelyben a közszolgáltatást nyújtják, mindenki számára megközelíthető, a nyilvánosság számára nyitva álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben a tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésszerűen használhatók és a szolgáltatások egyformán igénybe vehetők. 20

21 Közszolgáltatás: az állami, illetőleg az önkormányzati feladatellátást nyújtó szervek, intézmények által nyújtott szolgáltatások, a működésük során kifejtett tevékenységek. Mindez lényegében magában foglalja a közszféra szolgáltatásait. Közszolgáltatásnak minősül továbbá minden ügyfélszolgálati rendszerben működő szolgáltató tevékenység, függetlenül attól, hogy ki a szolgáltatás nyújtója. A feladat ennél fogva kiterjed a piaci szektor szereplőire is. Az érintett érdekvédelmi szervek kezdeményezésére a törvény közszolgáltatásnak minősíti a település vagy településrész közellátását szolgáló, hatósági engedély vagy hatósági kötelezettség alapján végzett nyilvános szolgáltató tevékenységeket is. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a fogyatékos személyek többsége elsősorban nem a kormányzati szervek épületeinek a látogatója. Sokkal gyakoribb pl. az áruházak, a vendéglátóipari és idegenforgalmi egységek, a vállalkozásként működő gyógyszertárak használata. A Fot. ezeken kívül a fogyatékos embereket megillető egyes jogok és az esélyegyenlőség egyes célterületeinek tekintetében speciális szabályokat határoz meg az akadálymentesség ill. a hozzáférhetőség megteremtésével valamint az erre vonatkozó határidőkkel kapcsolatban. A fogyatékos személyek társadalmi részvételét azonban nem csupán ilyen természetű akadályok nehezítik meg, lehetetlenítik el. Lehetséges, hogy a fogyatékos személy egy adott intézmény (munkahely, iskola, kórház stb.) munkaszervezési, szakszemélyzeti vagy más, nem a fizikai ill. kommunikációs közeg nehézségeiben álló hiányossága miatt jut hátrányba másokhoz képest az intézménnyel való jogviszony létesítése, fenntartása vagy megszüntetése kapcsán. Az akadály ill. annak elhárítására való kötelezettség ennélfogva sokkal szélesebb értelmezést kell, hogy kapjon. Erre a kiterjesztő értelmezésre a magyar jogalkotót és jogalkalmazót ma már nemzetközi ill. európai jogforrások is kötelezik. Az ezekben a jogforrásokban szereplő fogalom az ésszerű alkalmazkodási kötelezettség, amely szerint a kötelezettnek minden, bármely természetű módosítást, átalakítást meg kell tennie, mely biztosítja a fogyatékos személy számára a kötelezettel létesíthető, adott jogviszonyban való részvételt, amennyiben ez nem jelent a kötelezett számára indokolatlan, aránytalan terhet. Az ésszerű alkalmazkodás kötelezettségének az uniós Keretirányelv alapján a foglalkoztatás terén, az ENSZ Konvenciója alapján pedig számos más területen (női jogok, otthon és a család védelme, oktatás, egészségügy, munkavállalás, megfelelő életszínvonal és szociális védelem, politikai életben és a közéletben való részvétel stb.) is meg kell felelni. 21

22 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A mélyszegénység összetett jelenég, melynek okai többek között a társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek közt a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci esélyek szűkülésére nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira-, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférések hiányosságaira vezethetők vissza. 2 A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkeznek. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a gyermekek száma a családban, illetve a gyermekszegénység. A gyakorlatban a mélyszegénység fogalmát azonosítják a roma nemzetiséggel, azonban ez nem más, mint az etnikai és szociális dimenzió összemosása és ezzel a társadalmi kirekesztettségből fakadó összes probléma romakérdésként való felfogása. Fontos azonban rögzíteni, hogy a roma nemzetiség és a mélyszegénység két olyan halmaz, melynek van ugyan közös metszete, ám a kettő nem teljesen fedi egymást. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A jövedelem és a vagyon fogalmát az Szt 4. -a és a Cst. 4. -a határozzák meg, a jogszabályok alá tartozó ellátások vonatkozásában. A településen a rendszerváltást követően számtalan munkahely megszűnését vonta maga után a helyi termelőszövetkezet megszűnése. Az ott alacsony végzettséggel a mezőgazdaságban dolgozók illetve a szövetkezet ipari üzemágában foglalkoztatottak jelentős része munkanélkülivé vált. Akik ágazat- vagy csoportvezetői beosztásban dolgoztak a szövetkezetnél, azok a változások után is talpon maradtak, önálló vagy társas vállalkozást indítottak. Nagy részük jelenleg is ebben tevékenykedik tovább. 2 Budapest Intézet, 2012, A tartós szegénység csökkentésének lehetőségei Magyarországon 22

23 Az önkormányzat adóerőképessége az alábbiak szerint alakult: E Ft E Ft E Ft E Ft E Ft E Ft E Ft Az adatok egyértelműen mutatják, hogy a gazdasági válság után tavaly és tavalyelőtt a jövedelemteremtő képességben egyértelműen javulás állt be. Ez sajnos azonban még nem zárja ki, hogy a szegényebb rétegek még szegényebbé váltak. Jelentős mértékben emelkedett a válság időszakában a lakásfenntartási támogatásban részesülők száma, mely a válság lecsengését követően erősen javuló tendenciát mutat 3 : Támogatásban részesülők év lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma a támogatás megszűnt 3 Fontos kiemelni, hogy a szociális és foglalkoztatási szabályok kormányváltást követő jelentős változása érdemben befolyásolja a statisztikai adatok értékelését, az azokból levonható következtetések nem teljesen egyértelműek. 23

24 Lakásfentartási támogatásaban részesítettek száma Adóságcsökkentési támogatásban részesülők száma A településen található lakások száma 2012 évben 949 darab volt ban 946 darab, 2014-ben 951 darab volt. Az előző öt év adataival összevetve egy lassú emelkedési folyamat figyelhető meg. Önkormányzati és magántulajdonú bérlakás állomány 0, szociális lakás a településen nem található. Új lakás 5 db épült évben 9 lakás, évben pedig 10 lakás épült. Összes lakásállomány (db) év összes lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

25 A lakosság eladósodottságának mértékére érdemi adatok nem állnak rendelkezésre, de a hivatali feladatok ellátása során egyértelműen megállapítható, hogy 2009-től jelentős mértékben megugrott a településen található ingatlanokra vonatkozó végrehajtási eljárások száma. A bérből és jövedelemből élőkhöz képest is az alacsony jövedelműek közé tartoznak az álláskeresők. A munkanélküli segély legfeljebb három hónapig történő juttatása, valamint a munkaerőpiac rugalmatlansága és befagyottsága miatt nagyon nehéz különösen az alacsony iskolai végzettségűekmunkaerőpiacra történő visszajutása. Az álláskeresési segélyben részesülők száma a évi kormányváltásig exponenciálisan nőtt, azonban attól kezdve jelentős visszaesést tapasztalhatunk. Álláskeresési segélyben részesülők száma év év közötti lakónépesség száma segélyben részesülők fő segélyben részesülők % ,1% ,5% ,1% ,0% ,0% ,4 % ,9 % 25

26 év Járadékra jogosultak száma nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % ,5% ,1% ,3% ,9% ,4% n.a n.a A segélyezettek és az álláskeresési járadékra jogosultak száma csökkenő tendenciát mutat. Az adatok azt mutatják, hogy a szegényebb, munkanélküli réteg elhelyezkedés hiányában sem jut rendszeres bérpótló jövedelemhez, hiszen 2008-ban 53 álláskeresőből 13 volt álláskeresési járadékra jogosult, addig 2010-ben 99-ből csak 28, míg 2012-ben 53-ból 15. Vagyis levonható a következtetés, hogy a munka elveszítése jelentős jövedelem-kiesést okoz és nem jár együtt szükségszerűen és minden esetben jövedelempótló forrás rendszeres biztosításával. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. 26

27 a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya A vonatkozó statisztikai adatok azt mutatják, hogy a munkanélküliség a es években valószínűsíthetően a gazdasági válság hatásai miatt- fokozatosan emelkedett, majd 2010-től enyhe csökkenést mutat a településen. Ami a munkanélküliek összlakosság számához való arányát illeti, természetszerűleg megfigyelhető itt is ugyanaz a tendencia, mint az álláskeresők számánál, nyilvánvalóan a gazdasági válság hatásai. Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb év év év év év év év év 61 év felett fő fő % 1,9% 3,4% 9,1% 3,0% 7,5 % 13,5 % ######## ######## fő % 24,5% 12,6% 10,1% 13,4% 8,9 % 5,8 % ######## ######## fő % 7,5% 17,2% 9,1% 11,9% 17,9 % 9,6 % ######## ######## fő % 9,4% 10,3% 12,1% 7,5% 13,4 % 17,3 % ######## ######## fő % 11,3% 12,6% 10,1% 11,9% 14,9 % 9,6 % ######## ######## fő % 13,2% 6,9% 6,1% 10,4% 7,5 % 15,4 % ######## ######## fő % 5,7% 11,5% 16,2% 14,9% 6,0 % 17,3 % ######## ######## fő % 9,4% 14,9% 13,1% 16,4% 3,0 % 1,9 % ######## ######## fő % 17,0% 10,3% 14,1% 10,4% 19,4 % 7,7 % ######## ######## fő % 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 1,5 % 1,9 % ######## ######## 27

28 A felülvizsgálat során megfigyelhető, hogy az álláskeresők száma 50 fő körül stagnál, ebből 180 napon túli álláskeresők száma 17 fő szeptember 16-án, mely a lakosság 2 %-a. ezen álláskeresői csoport általános jellemzői, hogy munkaerő piacra elavult, vagy már megszűnt szakképesítésük szurrogáciával összefüggő életvitelük és deprimáló lakókörnyezetük miatt a jelenlegi Győr-Moson-Sopron megyei munkaerő piacon nagyon kevés eséllyel tudnak elhelyezkedni. Számukra ebből kivezető útként a Munkaerő Piaci Alap támogatásával megvalósuló át- és továbbképzések jelenthetnek., melynek szervezésére az önkormányzatnak sem tőkéje, sem szakembere nincs. Fontos leszögezni, hogy a képzésekhez szükséges lenne biztosítani egy helyben lévő, mentorálást végző személyt is, aki koordinálja és ellenőrzi a képzésen való részvételt, valamint segítséget nyújt az álláskeresés folyamatában. Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, évesek száma év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,8% 29 3,2% 53 3,0% ,8% 46 5,2% 87 5,0% ,7% 50 5,7% 99 5,7% ,7% 35 3,9% 67 3,8% ,4% 22 2,6% 52 3,0% ,2% 40 4,7% 60 3,4% ####### ####### 0 ####### ####### ####### 0 ####### ####### ####### 0 ####### ####### ####### 0 ####### 28

29 Figyelemre méltóak a tartós munkanélküliségi mutatók: ezek szerint míg a 180 napnál régebben munkanélküliek aránya a munkanélkülieken belül összességében gyengén emelkedő tendenciát mutat, ez a jelenség úgy alakult ki, hogy a nők tartós munkanélkülisége rohamosan nőtt, négy év alatt, több mint a 2,5- szeresére, ezzel szemben a férfiak tartós munkanélkülisége érzékelhető csökkenést mutat a 2009 évi kiemelkedő adatsor után. Feltehető a számsorok alapján, hogy a tartós munkanélküliség a településen élő aktív korú nőket súlyosabban érinti, mint a férfiakat. A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya év nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen ,8% 13,8% 17,0% ,1% 34,8% 34,5% ,0% 30,0% 39,4% ,3% 28,6% 41,8% ,3% 40,9% 36,5% ,0% 32,5% 36,7% 29

30 A pályakezdő munkanélküliek száma az alábbiak szerint alakul a településen: Pályakezdő álláskeresők száma és a éves népesség száma évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,0% 1 0,5% 1 0,2% ,1% 2 1,0% 6 1,5% ,2% 2 1,0% 8 2,1% ,7% 3 1,6% 8 2,1% ,7% 5 2,6% 8 2,1% ,2% 5 2,6% 9 2,4% ######## ######## 5 ######## ######## ######## 0 ######## ######## ######## 0 ######## ######## ######## 0 ######## A tendencia a fiatal, pályakezdő munkanélküliek esetében is követi a tartós illetve a rövid tartamú munkanélküliség települési mutatóit. A pályakezdő álláskeresők száma pozitív csökkenő tendenciát mutat, melye köszönhető a megye kedvező gazdasági környezetének, valamint az osztrák határ közelségének. Negatívumként említhető meg azonban, hogy az önkormányzaton, mint munkáltatón kívül kevés álláshely van és létesül a fiatal pályakezdők számára a község területén. Rábapatonán a munkanélküliség relatív mutatója (a nyilvántartott álláskeresők és munkavállalási korú népesség %-ában) 6,92 % volt 2011-ben és 6,01 % volt 2012-ben. Ez meghaladja a megyei átlagot, mely 4,73 %, de az országos átlag alatt marad. 30

31 A tartósan munkanélküliek és a fiatal pályakezdők csoportjában is a nők mutatói a legrosszabbak. A férfiak minden korosztályban könnyebben illeszkednek vissza a munka világába. A pályakezdő munkanélküliek adatsorát vizsgálva megállapítható, hogy a pályakezdő munkanélküliség növekszik a településen, de igazán aggodalomra a pályakezdő nők munkanélküliségi mutatói adnak okot. Ugyanerre a megállapításra juthatunk a tartósan munkanélküliek esetében is. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága A munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlását tekintve megállapítható, hogy a 8 általánosnál alacsonyabb végzettségűek aránya a munkanélküliek között egyre alacsonyabb, a 8 általánossal rendelkezőké kisebb-nagyobb változásokkal, de stagnál, míg kiugróan megnőtt a 8 általánosnál magasabb végzettségűek aránya a munkanélküliek között. Ezáltal nem csak a munkanélküliek száma emelkedett, de leginkább a 8 általánosnál magasabb iskolai végzettségűek munkanélkülisége emelkedett meg. Hipotetikusan feltehető a számsorok elemzése alapján, hogy a magasabb iskolai végzettség nem véd jobban a munkanélküliségtől, mint ahogy azt gondolhatnánk. A 8 általánosnál alacsonyabb végzettségűek csökkenő száma a munkanélkülieken belül részben magyarázható az oktatási rendszer fejlődésével illetve a hátrányos helyzetű etnikumhoz tartozók települési alacsony létszámával. Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők száma összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % ,9% 12 22,6% 40 75,5% ,6% 14 18,2% 61 79,2% ,0% 19 19,2% 76 76,8% ,0% 17 25,4% 48 71,6% ,5% 19 28,4% 47 70,1% ,0% 11 21,2% 41 78,8% ######### ########## ########## ######### ########## ########## ######### ########## ########## ######### ########## ########## 31

32 Az akár általános, akár középiskolai-felnőttoktatásban részt vevők számáról nincs adat. A fenti grafikon és adatsorok is mutatják, hogy a településen a 8 általánost sem végzettek aránya elhanyagolható és az országos adatokkal egyezően folyamatosan nő a szakképzettek és a diplomások száma. A települési felsőoktatásra igény nem merül fel, mivel Győr Megyei Jogú Város közelsége és kiváló oktatási intézményrendszere még a legelesettebbek részére is könnyedén elérhető a településünkről, amennyiben a felnőttoktatásra irányuló szándék kialakult az egyénben. c) közfoglalkoztatás Ami a közfoglalkoztatás adatait illeti: a közfoglalkoztatás, mint önkormányzati feladat megoldása az elmúlt öt év során jelentősen átalakult. A közfoglalkoztatásba történő bevonás és a közfoglalkoztatásról történő döntéshozatal elkerült az önkormányzatoktól a Munkaügyi Központok hatáskörébe, az önkormányzatok érdemben nem diszponálnak a közfoglalkoztatásra alkalmas személyek állománya felett. A Munkaügyi Központok által kiírt pályázatok alapján, a Munkaügyi Központ által engedélyezett létszámban és munkaidő mértékben kerülhet sor közfoglalkoztatásra. A döntés önkormányzati kézből történő kicsúszása indokolja azt a jogszabályi változást is, hogy immáron harmadik éve, hogy hatályon kívül helyezésre kerültek az önkormányzatok részére Közfoglalkoztatási terv készítésére vonatkozó kötelezést tartalmazó előírások is. év Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest % n.a. n.a % n.a. n.a % n.a. n.a ,6 % % 32

33 Megjegyzés: a közfoglalkoztatottak számának jelentős emelése számszaki jellegű, nem paralel a tényekkel. Az új statisztikai adatszolgáltatás során ugyanis, a rövid távú részmunkaidős foglalkoztatások még ha ugyanarra a személyre többször is vonatkoznak- egy teljes foglalkoztatásnak számítanak. Így jött ki a 2012 évre Rábapatona településen foglalkoztatott 6 rövid távú, részmunkaidős személy, többszöri visszafoglalkoztatásának 1-1 statisztikai foglalkoztatásnak tekintve, és jött ki a 28 (!) db közfoglalkoztatás. A közfoglalkoztatottak száma a település összlakosságához viszonyítva 1,2 1,6 %-os arányt mutat: (ld. közfoglalkoztatottak száma / összlakossághoz viszonyított arányszám) év közfoglalkoztatottak létszáma összlakossághoz viszonyított aránya % % % % % A számadatokból egyértelműen megállapítható, hogy a közfoglalkoztatás nem képes pótolni a helyi munkalehetőségeket. Az önkormányzat munkahely-létesítési lehetőségei már mind kiaknázásra kerültek, egyértelműen a magánvállalkozások foglalkoztatási mutatói kellene, hogy javuljanak, akár településünkön, akár az agglomeráción belül. A felülvizsgálat alapján megállapításra került, hogy a közfoglalkoztatásban részt vevők számára szinte ez az egyetlen lehetőség ahhoz, hogy munkajogviszonyt létesítsenek, ezáltal társadalombiztosítási és nyugdíj ellátásra legyenek jogosultak. Az önkormányzat munkavállalói létszáma 24 fő, azonban az önkormányzat költségvetése nem teszi lehetővé további olyan munkahelyek létesítését, melyhez az állam nem ad kifejezetten az e célból juttatott normatív hozzájárulást. 33

34 Megjegyzem: nincs külön adatunk arról, hogy a munkanélküliek illetve a közfoglalkoztatottak milyen arányban romák, mivel ilyen adatgyűjtés nem történt helyi szinten. A hivatalos helyi tapasztalat szerint, ez a foglalkoztatási forma alkalmas lehet a munka világába való visszatéréshez: öt éves intervallumot tekintve megállapítható, hogy a 180 napon túli munkanélküliséggel küzdők közül ma már csak azok vannak a közfoglalkoztatásban, akik valóban nem vezethetők vissza a munka világába, mentális állapotuknál, valamely függőségüknél vagy rendkívül hosszú, folyamatos munkanélkülisége folytán már nem képes visszahelyezkedni a munka világába, még akkor sem, ha állásba kerül. Ez településünkön kb fő, mely a lakosság fős arányszámához képest elhanyagolható. A közfoglalkoztatással összefüggő, egyes döntést igénylő kérdésekről szóló 1044/2013. (II.5.) Korm. határozatban foglaltak szerint Rábapatona Község nem tartozik a közfoglalkoztatás szempontjából kiemelt települések közé. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A helyi munkalehetőségek a rendszerváltás-kori állapotokhoz képest jelentősen romlottak. A településen a legnagyobb foglalkoztató a helyi termelőszövetkezet volt, mely alkalmas volt a képzettség nélküliek és az alacsony képzettségűek foglalkoztatására. Megszűnésével olyan emberek kerültek utcára, akik a munkaerőpiacon is hátrányos helyzetben voltak vannak. A győri agglomerációban 25 évvel ezelőtt működő mintegy 23 gyár és üzem Győrből és környékéről, még a távoli agglomerációból is összesen mintegy 250 ezer (!) ember részére biztosított munkát. A termelőszövetkezet megszűnésének időpontjára már ezek a gyárak is a felszámolás és a csődeljárás végén jártak, Győr sem volt képes többé munkalehetőséget biztosítani a volt szövetkezeti dolgozóknak, mezőgazdasági szakterületen elhelyezkedni pedig ma sem igazi perspektíva. A regisztrált vállalkozások, kiskereskedelmi üzletek, valamint vendéglátóhelyek számának változása jelzi a település helyi gazdasági potenciáljának alakulását, tendenciáit. Az 1990-es évek elején többen vállalkozásba kezdtek, azonban a lenti táblázat adatai is igazolják, hogy a 2010-re aránylag kifejlődött kiskereskedelmi és vendéglátóhelyek 2012-re drasztikus bezárási hullámon estek át. Ez részben a fizetőképes kereslet hiánya, másrészt a gazdasági válság okozhatta. A település aránylag fejlett gazdasági potenciálja jelentősen csökkent. év Kiskereskedelmi üzletek száma vendéglátóhelyek száma kivetett iparűzési adó befizetett iparűzési adó

35 A kivetett és beszedett iparűzési adó szintén a település gazdasági helyzetének alakulását tükrözi. Rábapatona község önkormányzata az iparűzési adó kivetése és tervezése során mindig a számviteli szabályok szerint ajánlott szigorú tervezés szabályai alapján járt el, így a tervezett adóbevételeket a reális várakozásoknak megfelelően, inkább realistán, mint bizakodó optimistán tervezte. Ez a szigorú tervezés és gazdálkodás az önkormányzat egyéb területein is érvényesül. A fent látható adatok alapján érdemes ezt a metódust követni a tervezés során, mivel így reális adóbefolyásra és ezáltal az önkormányzati célok várható realizálására számíthat az önkormányzat. A II. Harsányi Lajos gazdasági programnak is részét képezik azok a gazdaságfejlesztési elképzelések, melyek a település határában levő magánszemélyek tulajdonát képező, de az önkormányzati ipari terület melletti fekvésű- ingatlanokon ipari park kialakítását tervezik. Az önkormányzat tervei közt szerepel, hogy magánszemélyektől amennyiben hajlandóságot mutatnak ipari területnek megfelelő telket, vagy termőföldet vásárolna, azonban az eddigi tárgyalások során a tulajdonosok mind elzárkóztak ezelől. Megnehezíti továbbá az ipari park létesítését és kialakítását a termőföld magas vételi ára, valamint az állam számára fizetendő termőföld védelmi járulék mértéke, valamint az, hogy az EU támogatási ciklusban már meglévő ipari parkok fejlesztésére lehet csak pályázni. Kevés esély mutatkozik, hogy új ipari park vásárlásához támogatást nyújt az önkormányzat. Legközelebbi centrum autóbusz járatpárok száma munkanapokon Megyeszékhely elérhetőség átlagos ideje autóval átlagos utazási idő autóbusszal vonat járatok átlagos száma munkanapokon átlagos utazási idő vonattal 10 perc perc 3 4 perc 10 perc perc 3 4 perc Főváros 1 óra 0 0 csak megyeszékhelyi átszállással átszállással 4 perc + 1 óra a megyeszékhelyről Az adattábla mutatja, hogy autóbusszal és vonattal a megyeszékhely, Győr, mely egyben a legközelebbi centrum is, könnyedén és rövid idő alatt elérhető. A főváros megközelítése sem jár elviselhetetlen nehézségekkel, de az ott történő munkavégzés már nem tenné lehetővé a napi ingázást Rábapatona és Budapest között. A 85-ös főközlekedési úton Sopron irányában, a másik centrum Csorna, mely ugyanakkora távolságra van Rábapatonától, mint Győr, azonban oda közvetlen buszközlekedés nincs, de átszállással az is kb. 30 perces autóbuszos utazással elérhető. Az M85-ös autóút megépítése és átadása a közforgalom számára, harmadával csökkentette mint a buszok, mint az autóval történő közlekedés idejét Győr felé, valamint a másik centrum, Csorna felé is jelentősen csökkentette az autóval történő utazás idejét, valamint biztonságossabbá tette a két centrum felé történő közlekedést, tekintettel arra, hogy a forgalom 2x2 sávos módon történik. Továbbra is problémaként merül fel azonban, hogy Csorna városa felé továbbra sincs közvetlen busz közlekedés, valamint nem minden Csorna felé közlekedő, de Rábapatonán áthaladó vonat áll meg a községben. 35

36 A munkaerőpiaci sikertelenségben nem játszhat érdemi szerepet a busz és vonat közlekedés, mivel számtalan cég (mosonszolnoki, győri, stb.) olyan közvetlen munkásjáratokat indít, melyek a helybelieket a települési buszmegállókban felveszik és a gyárig szállítják, majd a műszak végén ugyanígy hazajuttatják a dolgozókat. A település közigazgatási határában és a szomszédos Enese településen működő két nagyvállalkozás (TUTTI Kft. és KACO Hungary Kft.) sok helybélinek ad munkát, de az enesei munkahelyre csak saját járművel lehet eljutni, menetrendszerinti autóbuszjárat hiányában. Ezt a munkavállalók úgy oldják meg, hogy többen összeállnak, és egy gépkocsival utaznak el, a költségeket egymás között arányosan megosztva ben és 2012-ben nagykiterjedésű ásatások folytak a település határában az M85-ös gyorsforgalmi út nyomvonalán. Ezek a munkálatok sok, tartósan munkanélküli és alacsony végzettségű személy részére biztosítottak időszakosan rendszeres jövedelmet. A munka hozzáférhetősége kedvező volt, mivel a munkavégzés színhelye kerékpárral is megközelíthető volt, a szezon jelentős részében. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A településen élő fiatalok munkaerő-piaci lehetőségeit mutatom be az alábbiakban: a településen a fiatalok foglalkoztatását elősegítő programok számottevően nincsenek. A tavalyi esztendőben kisgépkezelői tanfolyamot szervezett az önkormányzat mindazoknak, akik a közfoglalkoztatásba bekerülésre alkalmasak lehettek. A szervezés a Győri Többcélú Kistérségi Társulással karöltve zajlott le, a település szervezésében. Idén pedig pályázati forrásból angol és német középhosszú nyelvtanfolyam indult az 55 év feletti, vagy munkanélküli, vagy GYED-en, GYES-en levők részére. A fiatalok elhelyezkedését megkönnyítő programok megyeszékhelyi elérhetősége, illetve feltárása a településen működő IKSZT-n keresztül kerül támogatásra. E közösségi térben minden technika adottság és képzett személyi segítség rendelkezésre áll akár egy önéletrajz, vagy jelentkezés elkészítéséhez, akár ilyen programon történő részvételre való jelentkezéshez. Itt helyi e-ügyintézési pont is van. Bár a településen felnőttképzési lehetőség nincs, a vonzáskörzetben különösen Győrben, de akár Csornán is- munkaerő-piaci szolgáltatások és felnőttképzési lehetőségek széles palettája elérhető. Célszerű lenne együttműködési megállapodást kötni a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatala Foglalkoztatási Osztályával, hogy havonta ügyfélfogadást tartson az IKSZT-ben, tájékoztatva a munkanélkülieket az aktuális álláspályázatokról és lehetőségekről, valamint a megnyíló szakképzési tanfolyamokról, és koordinálni őket az álláskeresésben. Felülvizsgálatra szorul a munkanélküli regisztráció gyakorlata, tekintettel arra, hogy jelen pillanatban 35 fő regisztrált munkanélküli van a községben, mely 35 fő közül többen valamilyen rendszeres szociális ellátásban részesülnek, vagy külföldi tartózkodási hellyel bírnak, így nem kapható teljes és egzakt körkép a ténylegesen rendelkezésre álló munkaerőpiaci tartalékról. 36

37 f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Lásd e) pontban foglaltakat, egyébként más külön adat nem áll rendelkezésre. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A szegénység és a mélyszegénység fogalmát az alábbiak szerint határozhatjuk meg: A szegénységgel és a társadalmi kirekesztődéssel kapcsolatos mutatószámok listáját ben határozta meg az Európai Unió, e szerint Európában szegénynek számítanak a medián jövedelmek 60 %-ánál kevesebből élők. Ennek megfelelően a szegénységben élő, meghatározásánál a háztartások összes nettó jövedelmét kell figyelembe venni úgy, hogy minden egyes háztartástag munkából, társadalmi juttatásból illetve vagyonból származó jövedelmét összegezni kell, majd csökkenteni kell a fizetendő adókkal és járulékokkal. a KSH legfrissebb, évi felvételéből származó kimutatása szerint a szegénységi küszöb forintban kifejezve alig haladta meg a nettó 72 ezer forintot. A mélyszegénységgel sújtottak közé azokat sorolják, akiknek különesen alacsony, a medián jövedelmek 40 %-a alatti a jövedelme. Kiemelendő a fogalom meghatározások során: csak azt a személyt tekinthetjük romának, aki annak vallja magát. Valamely nemzetiségi csoporthoz tartás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, kivéve, amennyiben a törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely nemzetiségi jog gyakorlását az egyén nyilatkozatához köti. Rábapatona települési önkormányzata a saját fenntartású intézményeiben mindig a szükséges képzettség, végzettség és a megfelelő munkavégzés alapján választja ki az adott beosztásra legalkalmasabb munkatársat. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A foglalkozási diszkrimináció elsősorban a munkahelyi felvételnél, másodsorban az elbocsátásoknál érezteti hatását. A foglalkozási diszkrimináció mértéke és a munkaerő-piaci státusz között erős összefüggés található. A nem foglalkoztatottak csoportja (munkanélküliek és inaktívak együtt) és azokon belül a roma származású nem foglalkoztatottak szenvedték el legnagyobb valószínűséggel a hátrányos megkülönböztetést eddigi életútjuk során. A munkaerőpiacról való korai kiszoruláshoz leginkább az egészségi állapottal, a származással és az életkorral összefüggő foglalkozási diszkrimináció járul hozzá. 4 A gyakorlatban előfordulhat, hogy meghatározott speciális foglalkoztatási jellemzők miatt, szükséges a munkavállalók között megkülönböztetést tenni, de ez nem jelentheti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését. Ilyen, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés, ha azt a munka jellege vagy természete indokolja

38 Megengedett továbbá a vallási vagy más világnézeti meggyőződésen, illetve nemzeti vagy etnikai hovatartozáson alapuló, a szervezet jellegét alapvetően meghatározó szellemiségből közvetlenül adódó, az adott foglalkozási tevékenység tartalma vagy természete miatt indokolt, arányos és valós foglalkoztatási követelményen alapuló megkülönböztetés. 5 A diszkriminációs gyakorlat visszaszorítása szempontjából fontos a foglalkoztatási viszonyok ellenőrzése, szükség esetén az Egyenlő Bánásmód Hatóság bevonása, a tájékoztató kampányok, vagy a területtel foglalkozó társadalmi szervezetekkel történő együttműködés. Településünkön nem állnak rendelkezésre adatok a hátrányos megkülönböztetés problematikájának megítéléséhez, ilyen felmérések, adatgyűjtések eddig nem voltak. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások E területen az Szt a és 47. -a alapján a szociálisan rászoruló személyek részére a következő pénzbeli és természetbeni ellátási formák adhatók: pénzbeli ellátások: települési létfenntartási támogatás, települési gyógyszertámogatás, települési temetési támogatás, települési támogatás elemi kár elhárításához, települési gyermeknevelési támogatás, hátrányos helyzetű gyermekek települési támogatása. egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások részben vagy egészben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható, ilyenek:a települési létfenntartási támogatás, települési gyógyszertámogatás, települési gyermeknevelési támogatás, hátrányos helyzetű gyermekek települési támogatása. természetbeni ellátások: a köztemetés Álláskeresési segélyben részesülők száma év év közötti lakónépesség száma segélyben részesülők fő segélyben részesülők % ,1% ,5% ,1% ,0% ,8% 5 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, 38

39 nyilvántartott álláskeresők száma segélyben részesülők fő segélyben részesülők % 2008 átl 2009 átl 2010 átl 2011 átl 2012 átla A fenti táblázatok azt mutatják, hogy az aktív korú lakosságból hány a regisztrált álláskereső, hányan részesülnek segélyben ban 1755 aktív korúra 53 álláskereső és 8 segélyből élő jut, 2009-ben 1740 aktív korúra 87 álláskereső és 10 segélyben részesülő, 2010-ben 1736 aktív korúra 99 álláskereső és 14 fő segélyből élő, 2011-ben 1747 aktív korúra 67 álláskereső és 4 segélyben részesülő, 2012-ben 1740 fő aktív korúra 57 álláskereső és 4 fő segélyből élő jut. Egyértelműen megállapítható, hogy a regisztrált munkanélkülieknek csak kis hányada kap segélyt, a többség érdemi ellátás nélkül van. év Járadékra jogosultak száma nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % ,5% ,1% ,3% ,9% ,3% 2013 #ZÉRÓOSZTÓ! 2014 #ZÉRÓOSZTÓ! 2015 #ZÉRÓOSZTÓ! 2016 #ZÉRÓOSZTÓ! 2017 #ZÉRÓOSZTÓ! 39

40 Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma év rendszeres szociális segélyben részesülők fő évesek %-ában Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) fő munkanélküliek %-ában Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást ,12% 11 20,70% ,12% 10 11,50% ,12% 12 12,10% ,18% 15 22,40% ,06% 14 22,3% ,06% 7 11,2% ,06% 6 11% megszűnt a hatáskör Megállapítható, hogy a támogatottak száma növekvő tendenciát mutat, ahogy a segélyezetteké is egyre nő, ez alól a év képez kivételt, amikor a segélyezettek száma drasztikusan csökken, és ez az első esztendő, ahol a megváltozott szabályozás miatt a jogosultságból történő kizárásra is sor került március 1. napjától kezdődően a munkanélküliekkel történő ellátásokat a Járási Hivatal kezeli, az ő hatásköre a segélyek megállapítása. 40

41 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Lakásállomány év összes lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma A településen a lakásállomány minimális növekedést mutatott az elmúlt öt évben ban a lakások száma 951, ezen évben 9 új lakás épült, 2014-ben az összes lakás száma 968, ebben az évben 10 új lakás épült. Az önkormányzat lakóparkjában található telkek közül a felülvizsgálat időpontjában már csak 5 db eladatlan. Reményeink szerint az M85-ös autópálya és a régióra jellemző növekedés tartósan pozitív szaldóssá teszi a belföldi migrációs egyenlegünket és Rábapatona lakosság száma tartós növekedésnek indul. Az önkormányzatnak jelenleg sincs forrása szociális bérlakás építésére. 41

42 A településen önkormányzati bér- vagy szociális lakás állomány nincs, a településen levő legális bérlakásokról nincs hivatalos tudomás illetve adatgyűjtés. a) lakhatást segítő támogatások A településen a legjellemzőbb lakhatási támogatás a lakásfenntartási támogatás. Különösen a gazdasági válság éveiben ugrott meg a támogatásra jogosultak száma. A lakhatás támogatására a településen más megoldások eddig nem merültek fel. Támogatásban részesülők év lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma a segély megszűnt A fenti két kötelezően nyújtandó, a központi költségvetés által támogatott - támogatási forma március 1-jén megszűnt, a Kormány az önkormányzatokra bízta, hogy ezen támogatási formákat önkéntes alapon továbbra is nyújtja-e a lakosság számára. Rábapatona Község Önkormányzata a februárjában elfogadott szociális rendeletében ezen támogatási formákat nem szabályozta. A lakásfenntartáshoz speciális köthető támogatási formát nem alakított ki. b) eladósodottság Településünkön nem jellemző, de megjelent probléma az eladósodottság, különösen a devizahitelesek tekintetében. A gazdasági válság megjelenését követő két évben, 2010-ben már érezhető volt a végrehajtási eljárások számának növekedése, és 2011-ben ez a szám fokozódott. A lakásfenntartási támogatások számának növekedését részben indokolhatja az is, hogy a lakáscélú hitelek törlesztő részleteinek megemelkedése nehézkesebbé tette a közüzemi számlák kifizetését és ez jelent meg a lakásfenntartási támogatásra jogosultak számának növekedésében. 42

43 Az önkormányzat a tárgyév során több személy esetében nyújtott jogi segítséget abban, hogy a lakását a Nemzeti Eszközkezelő átvegye, valamint a Családsegítő Szolgálattal közreműködve több esetben segítettünk elérni közműhátralék átütemezését is. Az önkormányzat anyagi helyzete nem teszi lehetővé közműhátralék egyösszegben történő rendezése céljára adott kölcsön folyósítását a lakosság számára. c) lakhatás egyéb jellemzői: Rábapatona községben nincsenek külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások. Ami a minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés kérdését illeti ide emelem az alábbi táblázatot: Legközelebbi centrum elérhetőség átlagos ideje autóval autóbusz járatpárok száma munka-napokon átlagos utazási idő autóbusszal vonat járatok átlagos száma munkanapokon átlagos utazási idő vonattal 15 perc perc 3 4 perc Megye-székhely 15 perc perc 3 4 perc Főváros 1 óra 0 0 csak megyeszékhelyi átszállással átszállással 4 perc + 1 óra a megyeszékhelyről A település lakóinak a közösségi közlekedéshez történő hozzáférési lehetősége és a legközelebbi centrumba mely egyben a megyeszékhely is- eljutása nem akadálya a munkavállalásnak illetve a munka világába való visszatérésnek. A település bemutatása során kitértünk rá, hogy minden közmű és minden, a kor elvárásainak megfelelő elektronikus szolgáltatás is elérhető a településen a WIFI-től a műholdas és kábelszolgáltatásokon, e- ponton keresztül. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Rábapatona községben nincsenek telepek, szegregátumok. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés E fejezet jogszabályi környezetét elsődlegesen az egészségügyről szóló évi CLIV. tv., mely elírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásáról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola egészségügyi ellátásról. 43

44 Az önkormányzat években több intézkedést tett az Egészségház felújítása és komfortosabbá tétele érdekében. A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében gondoskodik a) a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, b) biztosítja a rovarok és rágcsálók irtását, c) folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén lehetőségeihez képest- saját hatáskörében intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságoknál kezdeményezi az intézkedések meghozatalát, d) együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket. A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A Szt. értelmében a személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat. A szociális alapszolgáltatások a következők: falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás. A személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátások: az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, a rehabilitációs intézmény, a lakóotthon, az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, egyéb speciális szociális intézmény. Az Ebkt. rendelkezése értelmében az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell a társadalombiztosítási rendszerekből finanszírozott, továbbá a szociális, illetve gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és biztosítása, a betegségmegelőző programokban és a szűrővizsgálatokon való részvétel, a gyógyító-megelőző ellátás, a tartózkodás céljára szolgáló helyiségek használata, az élelmezési és egyéb szükségletek kielégítése során. Az egyenlő bánásmódhoz való jog magában foglalja különösen az azonos egészségügyi intézmények használatának, az ugyanolyan színvonalú és hatékony, illetőleg nem magasabb kockázattal járó gyógykezelésben, valamint betegségmegelőző programokban (szűrővizsgálatokban) való részvétel jogát. a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés A településen több, mint fél évszázada önálló orvos praxis működik. A rendszerváltást követően önálló fogorvosi praxis is lett a településen, védőnői szolgálat is működik helyben, az egészségházban. Ebben az épületben található a gyógyszertár is. 44

45 év Felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma Orvosi ellátás Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma A házi gyermekorvosi ellátást is a helyi háziorvos látja el, ahogy az iskola-egészségügyi ellátásról is ő és a védőnő gondoskodik. A gyermekfogászati szűrést pedig a helyi fogorvos végzi. A vérvétel a településen a háziorvos kezdeményezésére- rendhagyó módon működik: itt nem a háziorvos veszi le a vért és viszi el a győri megyei kórházba elemzésre, hanem a települési önkormányzat segítségével, falubusszal viszik hetente-kéthetente a vérvételre utaltak a győri megyei kórházba, vérvételre. A szakellátások igénybevétele érdekében szintén a településhez legközelebbi centrumba, Győrbe kell utazni, mely a fentebb bemutatottak alapján megállapíthatóan nem okoz különös nehézséget a település lakóinak. Jelen pillanatban már rendelkezésre áll Csorna város járóbeteg ellátó központja is, így a várólisták elkerülése érdekében a betegek két intézmény közül választhatnak. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A különböző szűrőprogramok némelyike a településre történő kitelepített szűrőállomás segítségével történik (tüdőszűrés: évente minden alkalommal; nőgyógyászati szűrés: esetenként). A mammográfiás szűrőprogramokon történő részvétel érdekében az elmúlt években többször volt rá példa, hogy védőnői kezdeményezésre és szervezésben- a győri Mammográfiás Centrumba vitte el a szűrésen részt venni kívánókat a falubusz. A HPV vírus elleni oltás hatékonyságának kérdésével a védőnő szakmai bevonása mellett- négy évvel ezelőtt foglalkoztak először a települési önkormányzatnál. Akkor figyelembe véve orvosi véleményeket isarra jutottak a települési képviselők, hogy támogatják a rák elleni küzdelem jegyében, hogy minden rábapatonai leánygyermek, éves korában, még általános iskolai tanulmányai alatt megkapja a HPV vírus ellen védelmet nyújtó 3 oltásból álló sorozatot. Az oltások árának 2/3-át állja az önkormányzat, 1/3-át 45

46 kell viselnie az oltást kérő gyermek szüleinek. A szociálisan nehéz helyzetben levő családok közül az elmúlt években 2 család volt, aki szerette volna az oltást beadatni gyermekének, de anyagi helyzete ezt nem tette lehetővé. Számukra az Önkormányzat nyújtott segítséget azzal, hogy támogatást nyújtott az oltás költségeihez. Az óvoda egy két évvel ezelőtti önkormányzati fejlesztésnek köszönhetően- sószobát kapott. Ez komoly segítség nem csak a légúti problémákkal küzdő gyermekeknek, de a megelőzésben is jótékony szolgálatot tesz a gyermekközösség tagjainak. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Az óvodai, iskolai oktatás során felmerülő, szükséges fejlesztésekhez szakértő pedagógusok és egyéb szakemberek állnak rendelkezésre. Az óvodaintézmény az, mely január 01. napját követően is önkormányzati fenntartásban maradt. Ettől az időponttól az általános iskola működtetését az állam vette át. Az óvodában a felmerülő igények szintjének megfelelő időintervallumban logopédus bevonására is sor kerül. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Rábapatona településen a közétkeztetés gyermek- és szociális étkeztetési feladatának ellátását az önkormányzat külső szolgáltató igénybevételével látja el. A gyermek étkeztetés magába foglalja a 110 fős óvoda és a 166 fős általános iskola tanulói részéről felmerült igények kiszolgálását. A szociális étkeztetés pedig azon rászorulók étkeztetését, akik a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 62. (1) bekezdésében foglaltak alapján önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt. Az ő napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodnia a helyi önkormányzatnak. Az egészséges étkeztetés, mint követelmény megjelent a fenntartó elvárásai között, már több, mint öt éve. Ez részben a helyi és friss zöldség és gyümölcs alapanyag használatát illetve a közétkeztetési szabványokban meghatározott egészséges étkeztetésre vonatkozó normák maximális elvárását jelenti, másrészt a félkész illetve előre gyártott élelmiszer-alapanyagok felhasználásának minimalizálását. e) sportprogramokhoz való hozzáférés A településen aktív sportélet zajlik, több színtéren. Baráti társaságok álltak össze, hogy darts-versenyeken indulhassanak. Több csapat is alakult a településen, ma már a megyei és a szlovák versenyeken is kimagasló eredményeket érnek el. 46

47 Mások személyes összefogása révén az önkormányzat, mint tulajdonos hozzájárulásával- a holt Rábameder egy része megújult a falu egyik részén. A komoly föld- és tájrendezési munkálatok a csodálatos természeti környezet szépségeit még inkább kiemelték, egyúttal egy kisebb horgászhely, pihenőhely kialakítását is lehetővé tették. E helyen nem csak a létrejött és a Törvényszék által bejegyzett Rábapatonai Horgász Egyesület tagjai kapcsolódhatnak ki, hanem azok az iskolás gyermekek is, akik a horgászat és a természet szeretetét már az iskolában megtapasztalhatják az egyesület egy lelkes tagjának munkája révén. Évente egyszer tudásukat is összemérhetik az iskolások egymással, a majális alkalmával horgászverseny szervezésére is mindig sor kerül. Ez a pihenőhely mindenki előtt nyitva áll, használata ingyenes, de a látogatásról az értékek megóvása érdekében- tudomással kell bírnia a Horgász Egyesületnek, ezért ún. beírókönyv használata szükséges. Több, mint negyedszázados múltra tekint vissza a Rábapatonai Galambász Egyesület, melynek tagjai nem a legifjabb nemzedékből kerülnek ki, de még mindig aktívak és sikeresek. A múlt félévben egyik tagjuk postagalambja országos bajnoki címet is szerzett. A Rábapatonai Sport Egyesület több évtizedes múltra tekint vissza, azonban a korábbi egyesület bázisán egy új, fiatalos vezetésű egyesület jött létre, Besenyő SC. Rábapatona néven. Alapvetően a labdarúgó szakosztály tevékenységét öleli fel az egyesület működése, itt azonban a női focira is gondolni kell! Több korosztályban, mind férfi, mind női csapataink nagy lelkesedéssel edzenek és rúgják a bőrt a megyei III-ban. Az új sportegyesület magas szakmai színvonalon, képzett és magasan kvalifikált edzőkkel csatlakozott a Bozsik utánpótlás programhoz, melynek keretében 35 fő rábapatonai gyermek kap képzést. A település nagy büszkesége a nemzetközi hírű, nemzetközi derbyknek és világbajnokságoknak is helyt adó agárversenypálya, mely az önkormányzat tulajdonát képező telken, az önkormányzat aktív közreműködése mellett létrejött Pro Pátria Alapítvány közreműködésével működik. A pályán a versenyeken kívül majd minden hétvégén edzést tartanak. A cseh derby tagjai és a kis számú osztrák versenyzők is rendszeresen itt edzenek. Az osztrák agárrajongók közül már nem egy házat is vett a településen, olyan is van, aki nyugdíjasként itt telepedett le agaraival. A versenyek látogatása mindenki számára ingyenes. A pályán működő büfé és szociális helyiségek megfelelő színvonalú ellátását tesznek lehetővé. Az idelátogató agarasok nem csak a településen belül, hanem itt az agárpályán található campingben is letelepedhetnek sátraikkal, lakókocsijukkal és lakóbuszaikkal. Az agárpálya a falu szélén de egyben a falu közepén- található, a sportpálya mellett, csodálatos természeti környezetben, ahol a Rába folyó töltése és ártere valamint a mellette található csodálatos erdősávok és legelők ölelik körül a pályát és a települést. 47

48 Szintén nemzetközi hírű, több világversenyt nyert a rábapatonai BOLERO Közhasznú Sport- és Táncegyesület. Az egyesület mini csoporttól, a youth-on keresztül, a felnőtt és senior táncosokat is felölelve, jazzbalett illetve modern tánc kategóriákban szerepel nagy sikerrel. Négy évvel ezelőtt a barcelonai világbajnokságon több kategóriában és korosztályban is aranyérmesek lettek. Az egyesület az óvodáskorban megmutatkozó tehetségeket felkarolva, végig az általános iskolán és a középiskolán, örömteli és sikerekben gazdag táncsport pályafutást jelenthet a tehetséges lányoknak. Ennek eklatáns példája az a rendkívüli tehetségű lány, akit a BOLERO-n belül fedeztek fel és ma már a művészeti középiskola kimagasló tudású és tehetségű tanulója, aki 2013 áprilisában a Jaltai Világkupán két kategóriában ezüst-, egyben pedig aranyérmes lett! A legújabb sport-őrület a futás! Az IKSZT korábbi vezetője nagy sport-rajongó, igazi futó volt. Ő indította el azt a szinte mozgalomnak nevezhető folyamatot, mely egyre több embert vonzott a futás, mint sport felé. Bár egyesületbe nem tömörültek, más egyesülethez sem csatlakoztak, mégis fontos dolog történt: nem gyermekeket célzott meg, hanem felnőtteket. A futók csapata összekovácsolódott, a napi futó-edzések és a jó hangulatú versenyek a középkorú hölgyeket éppúgy lázba hozzák, mint az ifjabb nemzedék tagjait. Az egyesületbe nem szerveződött futókat az önkormányzat is támogatja a FUT-A-PEST, a Bécs-Budapest Maraton és más futóversenyek alkalmával. Kimagasló eredményeket értek el a felnőtt futók a maratoni versenyeken: teljesítették a vállalt teljes- és résztávokat és tovább edzenek itthon esténként, ezért látni őket a településen itt-ott párosan vagy magányosan futva a holt Rába-medrek partján és a töltésen. A sportprogramok általában ingyenesen, bárki részére hozzáférhetők a településen. Még azok a programok is, amelyeket egyesületbe szervezett sportolók nyilvános bemutatói. Természetesen az egyesületi tagság általában csekély mértékű tagdíjjal jár, mint ahogy a szövetségi rendszerben szervezett labdarúgómérkőzések látogatása is. Az egyéb kiscsoportos, edzővel vagy animátorral zajló szabadidős sportfoglalkozások általában díjkötelesek. (zumba, judo, stb.) A HEP megszületése óta konditerem is nyílt a községben, mely tovább növeli a válaszható sportlehetőségek számát. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A szociális alapellátások közül a településnagyság függvényében előírt alapszolgáltatások mindegyikét biztosítja az önkormányzat. Az étkeztetést külső szolgáltatón keresztül, a házi segítségnyújtást a Baptista Szeretetszolgálattal kötött szerződés alapján, a családsegítést és a gyermekjóléti feladatok ellátását szociális intézménnyel (Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatok Gyermekjóléti és Szociális Intézménye) kötött szerződés alapján, január 1-jétől pedig a Magyar Pünkösdi Egyházzal kötött szerződés alapján. Mégis külön privát szolgáltató működteti a jelzőrendszert, melynek használata díjköteles. A rászorulók részére az önkormányzat támogatást nyújt a díjfizetés elősegítése érdekében. A közösségi ellátásokat, a támogató szolgáltatást és a nappali ellátást szintén szolgáltatási szerződés keretében a fent megnevezett szociális intézmény útján látja el az önkormányzat. 48