Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának évi felülvizsgálata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata"

Átírás

1 Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015

2 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató általános adatok 8 2. Demográfiai adatok 10 III. A településen működő szociális ellátórendszer és annak lényeges változásai A településen működő szociális ellátórendszer A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások és a 19 szociális szolgáltatások rendszere, valamint változásaik az Szt. alapján Pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások Szociális szolgáltatások Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata által kötelezően 28 biztosítandó szociális szolgáltatások IV. Az Önkormányzat által biztosított, személyes gondoskodás körébe tartozó 29 ellátások 1. Az intézményrendszer történeti előzményei Ellátási szerződéssel biztosított szolgáltatások Az Önkormányzat fenntartásában működő szociális intézmények évi tevékenysége 3.1. DMJV Családsegítő és Gyermekjóléti Központja DMJV Gyermekvédelmi Intézménye DMJV Városi Szociális Szolgálat DMJV Idősek Háza DMJV Önkormányzata ellátási szerződés útján biztosított szolgáltatásai ReFoMix Nonprofit Közhasznú Kft Héra Egyesület Forrás Lelki Segítők Egyesülete Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség 86 Immánuel Otthona és Fejlesztő Nevelés-Oktatást Végző Iskolája 4.5. Lelkierő Fiatalon a Fiatalokért Egyesület Az Önkormányzat ellátási kötelezettségének alakulása A szociális ellátórendszer finanszírozása A koncepció előző felülvizsgálata óta elért eredmények Az elvégzett felújítások, karbantartások, állagmegóvás érdekében 102 szükséges munkálatok, valamint a tervezett beruházások és felújítások 9. Az Önkormányzat által fenntartott szociális intézményeknél 108 megjelenő hiányosságok és az intézmények fejlesztésére vonatkozó elképzelések 10. A fejlesztések megvalósításától várt eredmények Az Önkormányzat szabályozási és irányítási hatáskörébe tartozó 121 feladatok 2

3 12. Az esélyegyenlőség megteremtése 122 V. Az állam által fenntartott intézményrendszer A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által 126 fenntartott intézmények Debreceni Terápiás Ház Debreceni Fogyatékosokat Ellátó Intézmény Debreceni Csökkentlátók Otthona Ellátási szerződés keretében biztosított ellátások Balmazújvárosi Humán Szolgáltató Otthon (Balmazújváros) Hajdúnánási Humán Szolgáltató Otthon (Hajdúnánás) Mikepércsi Humán Szolgáltató Otthon (Mikepércs) Nyíradonyi Ápolási Otthon (Nyíradony) Pszichiátriai Betegek és Értelmi Fogyatékosok Otthona (Báránd) Idősek Otthona (Hajdúszoboszló) Fogyatékosok Otthona (Komádi) Szakosított Ellátást Végző Központ (Derecske) Segítséggel Élők Otthona (Hajdúnánás) 145 VI. Az egyházi és civil szervezetek által fenntartott települési intézmények 146 VII. Hajdú-Bihar megye területén működő szolgáltatási rendszer Helyzetkép Hajdú-Bihar megyéről A szolgáltatási rendszer legfontosabb jellemzői A Hajdú-Bihar megye területén működő szolgáltatási rendszer 150 struktúrája 4. A megyei szolgáltatók, a szolgáltatásokat és ellátásokat igénybe 151 vevők összetétele, az igények alakulása, a várakozók száma, korösszetétele és legfontosabb szociális jellemzőik Alapszolgáltatások Falugondnoki szolgáltatás Tanyagondnoki szolgáltatás Étkeztetés Házi segítségnyújtás Családsegítés Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Közösségi ellátások Támogató szolgáltatás Utcai szociális munka Nappali ellátás Szakosított ellátások Idősek otthona Pszichiátriai betegek otthona Fogyatékos személyek otthona Lakóotthonok 211 3

4 Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények Támogatott lakhatás A szolgáltatások iránt jelentkező szükségletek alapján az 218 intézményrendszer korszerűsítésének irányai 6. Engedély nélkül működő szociális szolgáltatások 219 VIII. Összegzés 219 Felhasznált jogszabályok és dokumentumok 221 4

5 I. Bevezetés A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 92. (3) bekezdése értelmében a legalább kétezer lakosú települési önkormányzat a településen élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. Az Szt. 92/B. (1) bekezdés i) pontja szerint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény állami fenntartója szolgáltatástervezési koncepciót készít az általa működtetett szociális szolgáltatások és intézmények vonatkozásában. Az Szt. 92. (4) bekezdése meghatározza a koncepció tartalmi elemeit, amelyek a következők: a lakosságszám alakulása, korösszetétel, a szolgáltatások iránti igények, az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzete, ütemterv a szolgáltatások biztosításáról, a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatai, az esetleges együttműködés keretei, az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségessége. Az Szt. 92. (6) bekezdése meghatározza továbbá, hogy a megyei jogú város koncepciójának tartalmaznia kell a megye területén működő szolgáltatási rendszer struktúráját, legfontosabb jellemzőit, a szolgáltatások iránti igények alakulását, a várakozók számát, korösszetételét, legfontosabb szociális jellemzőit, a szolgáltatások iránti igények, szükségletek alapján az intézményrendszer korszerűsítésének irányait. Az Szt. 92. (3) bekezdése értelmében a koncepció tartalmát az önkormányzat kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 261/2003. (XII. 18.) Kh. határozatával fogadta el Debrecen város szolgáltatástervezési koncepcióját, melynek legutóbbi felülvizsgálatára évben került sor, ezért aktualizálása időszerűvé vált. A koncepció felülvizsgálatát Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Intézményfelügyeleti Osztálya végezte. A szakosztály a felülvizsgálat során adatszolgáltatás céljából megkereste a Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Főosztályát, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatalát, a megyében szociális alapszolgáltatást és szakosított ellátást nyújtó fenntartókat, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Hajdú-Bihar Megyei Kirendeltségét, a Hivatal érintett szakosztályait és a Debreceni Intézményműködtető Központot. A koncepció tervezetét véleményezésre megküldtük a helyi kisebbségi önkormányzatoknak, a szociális intézmények vezetőinek, illetve azt a helyi Szociálpolitikai Kerekasztal is megtárgyalta. Elérhető volt továbbá az Önkormányzat hivatalos honlapján, a települési és megyei szolgáltatók észrevételeit is vártuk. Debrecen városban több olyan intézmény is van, amely integrált formában működik, szociális és gyermekjóléti tevékenységet is végez, a koncepció azonban csak a szociális ellátórendszert érinti, tekintettel arra, hogy annak elkészítését az Szt. írja elő, továbbá városunk rendelkezik gyermekvédelmi koncepcióval és évente átfogó értékelés készül az 5

6 önkormányzat gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról. A évi gyermekvédelmi beszámolót a Közgyűlés 111/2015. (V. 28.) határozatával fogadta el. Debrecen Megyei Jogú Város közötti időszakra elfogadott Településfejlesztési Koncepciója a város jövőképét az alábbiak szerint határozza meg: Debrecen, az Életerős Város, a lakosai számára kiemelkedő életminőséget biztosító, fenntartható módon és kiegyensúlyozottan fejlődő, a térség értékeire támaszkodó és az innovációra épülő, nemzetközi szinten is versenyképes gazdasági, oktatási és egészségügyi központtá válik. A jövőkép magában foglalja a regionális hatáskörű intézmények fejlesztését, valamint mindazon kezdeményezések támogatását, mely a lakosok életminőségének fejlődését segítik elő, a munkához való jutás segítésével. A szociális és egészségügyi hálózat fejlesztése terén a koncepció elsősorban a kapacitás bővítését és a meglévő intézmények folyamatos felújítását fogalmazza meg célként. Debrecen elöregedő társadalmi szerkezettel jellemezhető, ezért a jelenlegi demográfiai tendenciák alapján a jövőben egyre nagyobb szerep hárul majd az egészségügyi ellátórendszerre is. A város tulajdonában lévő egészségügyi célú ingatlanok tárgyi feltételei fejlesztésre szorulnak, azonban fontos, hogy az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése a szociális ellátórendszerrel összhangban történjen meg. Kiemelt területként említi továbbá a koncepció ezen kívül a hátrányos helyzetű csoportok védelméhez kapcsolódóan a prevenció és a gyermek- és családvédelmi intézmények fejlesztését, szorosan kapcsolódva az egyházi és közösségi kezdeményezésekhez, a meglévő jelzőrendszer megerősítését, a civil és önszerveződő közösségek támogatását, a közterületek és intézmények elérhetőségének javítását a fogyatékkal élők számára, az időskorúak gondozásának, otthoni ellátásának fejlesztését. A vázolt jövőkép eléréséhez, a lakosok életminőségének javításához szükség van arra is, hogy az Önkormányzat a szociális szolgáltatások fenntartását, bővítését, fejlesztését, a szociális jogok érvényesülését biztosítsa és olyan szociális szolgáltató rendszert működtessen, amely összehangoltan tevékenykedik, a lehető legteljesebb mértékben lefedi a szociális szükségleteket, és választ ad az egyes társadalmi csoportok, egyének igényeire. A szociális szolgáltatások rendszerét tehát a helyi társadalom változó igényeihez, szükségleteihez kell alakítani, a felmerülő problémákat komplex módon kell kezelni, mely csak az egyes szolgáltatások, ellátási típusok és szintek egymásra épülésével valósulhat meg. Fontos ugyanakkor a szolgáltatások kínálatánál a választhatóság biztosítása, mely feltételezi a nem állami (egyházi, civil, karitatív) fenntartók igen erőteljes jelenlétét a szociális szférában. Az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) közül, tekintettel a város és a megye demográfiai és a lakosság szociális jellemzőire a jövőben továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítanunk az időskorú lakosságra. Nem hagyható azonban figyelmen kívül a pszichiátriai betegek és a hajléktalan személyek számára biztosított szolgáltatások fejlesztésének szükségessége, a hiányzó intézmények létrehozása, lehetőség szerint együttműködve az e területeken jelentős tapasztalattal és szakmai tudással rendelkező civil szervezetekkel. 6

7 A szolgáltatástervezési koncepció elsősorban a város szociális ellátórendszerére vonatkozóan kíván fejlesztési javaslatokat megfogalmazni, az Önkormányzat ellátási és intézményi szintű feladatait szándékozik összefoglalni, de a megyében működő szolgáltatók jelzései alapján felvázolja azon problémákat is, amelyekkel a megyeszékhelyen kívüli települések állami és nem állami fenntartói szembesülnek az ellátások biztosítása során. A tapasztalatok szerint a városi és megyei intézményrendszer fejlesztésének szükséges irányai hasonlóságot mutatnak, a lehetséges irányokat pedig jelentős mértékben meghatározzák a szociális területet érintő pályázati kiírások. A szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatának célja: bemutatni a városi és a megyei szociális ellátórendszert és annak a legutóbbi felülvizsgálat óta eltelt időszakban bekövetkezett változásait, meghatározni a szociális szolgáltatások fejlesztésének irányait és céljait, összhangban egyéb települési és megyei fejlesztési koncepciókkal, programokkal, tervekkel, stratégiákkal, részletezni azokat a konkrét célkitűzéseket, amelyeket a szociális szolgáltatások, ellátások biztosítása, fejlesztése során az Önkormányzat érvényesíteni kíván a lakosok szociális biztonságának megteremtése érdekében. A szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatának feladata: aktuális információkat biztosítani egyéb települési fejlesztési koncepciók, programok, tervek, stratégiák felülvizsgálatához, információt nyújtani települési és megyei szinten a különböző szolgáltatásokat igénylők részére, illetve a szolgáltatásokat biztosító intézmények, szervezetek számára. Az állampolgárok alapvető szociális jogait az Alaptörvény szabályozza: Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. Magyarország a szociális biztonságot [ ] a rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg. /XIX. cikk / Lényeges garanciának minősíthető az, hogy az Alaptörvény kimondja Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja. Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja. /XIX. cikk/ A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) biztosítja a települések igazgatási önállóságát. 7

8 ,,A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. /Mötv. 10. (1) bekezdés/,,a helyi önkormányzat - a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. /Mötv. 10. (2) bekezdés/,,a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:... szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg; /Mötv. 13. (1) bekezdés 8a. pontja/,,a képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására - jogszabályban meghatározottak szerint - költségvetési szervet, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetet (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet), nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, továbbá szerződést köthet természetes és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel. /Mötv. 41. (6) bekezdés/ Az Szt. is kimondja, hogy A szociális ellátás feltételeinek biztosítása - az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl - az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. /Szt. 2. / Az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit az Szt. szabályozza. Az Szt. az ellátórendszer kiépítése során egy abszolút és egy relatív biztonsági szintet fogalmaz meg. Ennek értelmében a szociális ellátások minimális szintjét jelöli meg, amit biztosítani kell mindenkinek, annak érdekében, hogy érvényesüljenek az Alaptörvényben meghatározott jogai, ugyanakkor az egyes ellátások biztosítására a települési önkormányzatok a lakosságszám függvényében kötelezettek. II. Helyzetkép 1. Debrecen város helyzetét bemutató általános adatok Debrecen az ország harmadik legnagyobb és második legnépesebb városa, az Észak-Alföldi Régió központja, Hajdú-Bihar megye és a Debreceni járás székhelye. A város az Alföldön, a Hajdúhát, a Hortobágy és a Nyírség közelében, Budapesttől 230, a román határtól 35, az ukrán határtól 120 kilométerre fekszik. Területe 461,65 km 2. A Kelet-Magyarország régió, az Észak-Alföld statisztikai régió és a Tiszántúl szellemi, kulturális, gazdasági, idegenforgalmi és közlekedési központja, az ország egyik legdinamikusabban fejlődő nagyvárosa, mely jelentős vonzáskörzettel rendelkezik. A debreceni településegyüttes magját a nagyváros belterülete adja, melyet legbelső gyűrűként ölel körül a jórészt Debrecen 8

9 közigazgatási határain belül elterülő kertvárosi-szuburbanizációs övezet. Ezt követi a belső agglomerációs zóna (Nagyhegyes, Ebes, Hajdúszovát, Mikepércs, Sáránd, Hajdúbagos, Hosszúpályi, Monostorpályi, Újléta, Nyírmártonfalva, Hajdúsámson és Bocskaikert), és a külső bolygóvárosi településgyűrű (Hajdúböszörmény, Balmazújváros, Hajdúszoboszló, Derecske, Létavértes, Hajdúhadház, Téglás és Nyíradony), ahol összesen mintegy en élnek. Az elmúlt évtizedben Debrecen agglomerációs zónájában 6-8 százalékkal növekedett a lakosságszám. A megye lakosságának mintegy 38,2%-a él Debrecenben. Városunkban a társadalmi és térszerkezeti jellegzetességek alapján meghatározott városrészek funkciójukat és beépítettségi sajátságaikat figyelembe véve, Debrecen Integrált Városfejlesztési Stratégiája szerint 10 fő típusba sorolhatóak (belváros, hagyományos beépítésű belső lakóterület, lakótelepek, villanegyed, kertváros, ipari üzemterület, Nagyerdő, külső településrészek, Józsa, egyéb övezet). Településünk anti-szegregációs terve szerint a városrészek közül 2001-ben egyik sem minősült szegregátumnak. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia készítésekor a Nagysándor telep-vulkán telep és a Dobozikert került kijelölésre, mint szociális városrehabilitációs akcióterület január 1-jén a városban db volt a lakások száma, az elmúlt időszakban sem szolgálati, sem bérlakások nem épültek, a lakásépítések nagyobbik része magánerős beruházás keretében történt. A Mötv. 13. (1) bekezdés 4. pontja, valamint az egészségügyi alapellátásról szóló évi CXXIII. törvény 5. (1) bekezdése alapján helyben biztosítható közfeladatok közül a helyi önkormányzat feladata az egészségügyi alapellátás körében a háziorvosi, házi gyermekorvosi, a fogászati alapellátásról, az ezekhez kapcsolódó ügyeleti ellátásról, a védőnői és az iskola-egészségügyi szolgálatról való gondoskodás. A felnőtt korúak rendelkezésére álló háziorvosi szolgálatok száma 83, a gyermekkorú lakosok ellátását 42 házi gyermekorvos nyújtja, valamint 49 fogorvosi szolgáltató biztosítja területi ellátási kötelezettséggel a fogászati ellátást városunkban. A felnőtt háziorvosi körzetekhez átlagosan 2100 beteg tartozik. A lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása is tükrözi, hogy városunk időskorú lakosságának száma növekszik, az öregedési index 10 év alatt 81,0%-ról 113,5%-ra emelkedett. Városrészenként eltérő a lakosság korösszetétele. A belvároshoz, a villanegyedhez, az iparterülethez és a kertvároshoz tartozó területeken a 20 % -ot meghaladja a 60 év feletti korcsoport aránya. A demográfiai változásokból adódóan az egészségügyi ellátórendszerben hangsúlyosabb szerepet kap az időskorú krónikus betegek gyógyítása, gondozása. Az idősebb korosztálynál leggyakrabban előforduló betegségek a mozgásszervi, anyagcsere, szív- és érrendszeri megbetegedések. A krónikus betegek folyamatos gondozást, rendszeres kontrollt igényelnek az egészségügyi szolgáltatóktól. A jól gondozott krónikus betegségekkel élőknél a megváltozott életminőség mellett az élettartam növekedése várható. A családok struktúrájának átalakulása, az otthon nyújtható ellátások igénybevételének növekedése is szükségessé teszi az egészségügyi-szociális hálózat párhuzamos és együttes fejlesztését. Debrecen mint megyeszékhely olyan adottságokkal rendelkezik, amelyek alapján jóval kedvezőbb körülményeket biztosít a lakosság számára, mint a térségben, vagy a megyében 9

10 elhelyezkedő települések, foglalkoztatási mutatói ennek megfelelően kedvezőbbek. Gazdasági helyzetét, lehetőségeit, foglalkoztatási mutatóit azonban erőteljesen befolyásolja az, hogy a város egy gazdasági-társadalmi nehézségekkel küzdő térség központja. A gazdasági aktivitás tekintetében a évi népszámlálás ( ) adatai állnak rendelkezésre, mely szerint Debrecen fős munkaképes korú (15-64 éves) lakosságából fő volt foglalkoztatott (57,4%), ami mind a Hajdú-Bihar megyei (51,51%), mind az országos (54,05%) aránynál kedvezőbb. A teljes népességből ( fő) fő volt gazdaságilag aktív, az inaktív népesség száma fő. A foglalkoztatottak száma fő volt, saját jogú öregségi nyugdíjban, járadékban, rokkantsági nyugdíjban, baleseti járadékban, hozzátartozói nyugdíjban, járadékban összesen személy részesült. A KSH rendelkezésére álló legfrissebb adatok alapján december 20-án a Debrecenben nyilvántartott álláskeresők száma 9936 fő volt, az álláskeresési járadékosok száma 735 fő. Debrecenben az idősebb (50 év feletti) munkavállalók jelentős elhelyezkedési nehézségekkel küzdenek, különösen az 55 év felettiek váltak veszélyeztetetté. Ugyanakkor a Debreceni Járási Hivatal illetékességi területén között 1512 fő 45 év feletti személynek sikerült munkához jutnia a különböző közfoglalkoztatási programokban és 685 fő (forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Adattárház) képzésben is részt vett. Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban január 1-jén személy részesült. Az Önkormányzat, vagy a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatala december 31. napján fő, június 30. napján fő számára folyósított valamilyen jogcímen szociális ellátást január 1. napján a településen szociális étkeztetésben részesülők száma: 2475 fő, házi segítségnyújtásban részesülők száma: 3737 fő, tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben ellátottak száma: 1380 fő, idősek nappali ellátásában részesülők száma: 480 fő volt (forrás: KSH). 2. Demográfiai adatok Debrecen város lakónépességének alakulása években: Év (január 1-jén) Lakosok száma (fő) Forrás: KSH A fenti adatokból látható, hogy 2012-től évről évre csökkenés figyelhető meg a lakónépesség számában, azonban megállapítható, hogy a lakosságszám fogyása csökkenő tendenciát mutat január 1-jén Debrecen lakónépessége fő volt. 10

11 Debrecen város lakónépességének nem és korcsoportok szerinti megoszlása években: évek (január 1-jén) év év év év év korcsoportok férfi (fő) nő (fő) össz. (fő) férfi (fő) nő (fő) össz. (fő) férfi (fő) nő (fő) össz. (fő) férfi (fő) nő (fő) össz. (fő) férfi (fő) nő (fő) össz. (fő) X összesen Forrás: KSH A lakónépességen belül a éves korosztály száma a legmagasabb, számuk azonban 2012 óta lassú csökkenést mutat. Őket a éves korosztály követi, lakónépességen belüli arányuk stagnál. A 65 év felettiek aránya lassan növekszik, 2010-ben még 14,6 % volt, 2014-ben már 16,6 %. Az idősebb korosztályok közül a évesek vannak legtöbben, lakónépességen belüli arányuk évben 9,6 %, mely növekvő tendenciát mutat, csakúgy mint a és 85-X évesek számának alakulása. A nemek arányát tekintve látható, hogy a fiatalabb korosztályoknál a férfiak aránya némileg magasabb minden korcsoport esetében, ez azonban 55 év felett megfordul, nőtöbblet mutatkozik valamennyi korcsoportban. A 14 év alattiak száma 2012-ig csökkent, az elmúlt két évben azonban nagyon lassú növekedésnek indult. Debrecen város állandó népességének alakulása években: Év (január 1-jén) Lakosok száma (fő) Forrás: KSH Az elmúlt öt év adatait vizsgálva az állandó népesség tekintetében is fogyás tapasztalható. 11

12 Debrecen város állandó népességének nem és korcsoportok szerinti megoszlása években: évek (január 1-jén) korcsoportok férfi (fő) év év év év év nő (fő) össz. (fő) férfi (fő) nő (fő) össz. (fő) férfi (fő) X összesen Forrás: KSH (a korcsoportos bontás kizárólag ebben a formában áll rendelkezésre) nő (fő) össz. (fő) férfi (fő) nő (fő) össz. (fő) férfi (fő) nő (fő) össz. (fő) A lakónépességen belül a éves korosztály aránya a legmagasabb, számuk azonban az évekig tartó stagnálás után évre csökkent (17,4 %-ról 17,2 %-ra). Őket az éves korosztály követi, az állandó népességen belüli arányuk csökken. A 60 év felettiek aránya egyenletesen növekszik, 2010-ben még 21 % volt, 2014-ben már 23 %. A nemek arányát tekintve, hasonlóan a lakónépességhez, a fiatalabb korosztályoknál a férfiak aránya kissé magasabb minden korcsoport esetében, ez azonban 50 év felett megfordul, nőtöbblet mutatkozik itt is mindhárom korcsoportban. A 14 év alatti állandó népesség aránya szintén csökken 2012-ig, utána azonban állandó (13,5 %). 12

13 Az öregedési index alakulása években 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index Forrás: KSH Az állandó népesség legfontosabb demográfiai jellemzője az elöregedés. A 65 év felettiek száma 2008-at követően folyamatosan nő, míg a legfiatalabb korosztályoké folyamatosan csökken, s mindennek következtében a város lakosságának az öregedési indexe gyorsuló arányban mutat növekedést 2011-ig. A évi javuló tendenciát követően évtől az öregedési index ismét emelkedik, azonban nem éri el a évi kiugróan magas értéket ben a lakosság 53,08 %-a volt nő és 46,92 %-a férfi. A fiatalabb korosztályokban a férfi/nő arány még megközelítőleg hasonló, de az idősebb korosztályokban egyre növekvő a nők aránya. A 65 év felettiek között már jelentős különbség tapasztalható a nők javára. A nemek arányában bekövetkező változás akkor is figyelemre érdemes, ha ebben, miként az öregedésben is, országos és európai tendencia is érvényesül. A nemek száma közötti változás ugyanis nem csupán demográfiai folyamat, hanem egyéb társadalomszerkezeti változásokat is jelez. Debrecen lakosságában a nők vannak többségben, viszont a 20 és 60 év közötti korosztályokban a gazdaságilag aktív férfiak száma rendre meghaladja az ugyanazon korosztálycsoportokhoz tartozó nőkét. Ezek szerint az öregedés és nők arányának növekedése a gazdaságilag inaktív népességcsoportok növekedésével jár együtt, ami nagyobb szociális problémákhoz vezet. A férfiak és nők számának, valamint iskolázottságuknak és munkaerő-piaci aktivitásuknak az összevetéséből az is kiderül, hogy a foglalkoztatottak között a nő-férfi arány a főiskolát/egyetemet végzettek között felel meg a teljes népességben tapasztalt arányoknak. A csak középiskolát vagy annál is kevesebbet végzett és aktív foglalkoztatással rendelkezők között a férfiak száma jelentős mértékben felülmúlja a nőkét. Ráadásul a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők között háromszor annyian részesülnek gyermekgondozási segélyben, mint az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők között. Ezek alapján az öregedő debreceni társadalom képét az alacsony iskolai végzettségű és inaktív nők számának és arányának az akkumulálódásával egészíthetjük ki. 13

14 A belföldi vándorlás alakulása években állandó jellegű odavándorlás (fő) elvándorlás (fő) egyenleg Forrás: KSH A belföldi vándorlások negatív képet mutatnak az elmúlt öt évben, az elvándorlás jellemző. A településre vándorlók száma ig csökkent, majd 2014-re emelkedett, az elvándorlók száma évtől mutat emelkedést. év Természetes szaporodás alakulása években élve születések száma (fő) halálozások száma (fő) természetes szaporodás (fő) A településen a természetes szaporodás is negatív egyenleget mutat. Az élve születések száma ig csökkent, majd 2014-ben emelkedett, ez a halálozások számának évtől bekövetkező növekedése miatt jelentősen nem javítja a statisztikát, az elmúlt öt évet tekintve évben volt legkisebb a fogyás. Figyelmet érdemel, hogy a házasságkötések száma 2011 óta növekvő, a válások száma pedig ugyan kis mértékű, de csökkenő tendenciát mutat 2012-től. A statisztikai adatok felhívják a figyelmet arra, hogy a nyugati országokhoz hasonlóan sokáig Debrecenben is csökkent a születések száma, de remélhetőleg a évben tapasztalható pozitív változás tartósnak bizonyul. Növekszik a születéskor várható élettartam, a gyermekkorúak aránya fokozatosan csökken vagy jobb esetben stagnál, az idős (60 éven felüli) korosztályé emelkedik. Az idősebb korosztályokon belül pedig minden 14

15 életkori csoportban magasabb a nők aránya. A nőtöbblet az életkor előrehaladtával növekszik és várhatóan egyre több egyedülálló idős nőről kell gondoskodni. A társadalomban elindult öregedési folyamat következtében a demográfusok szerint 2020-ra az öregedéssel összefüggő súlyos társadalmi probléma várható Magyarországon. A lakosság korösszetétele, öregedése, az aktív népesség társadalmon belüli csökkenő aránya, jövedelmi viszonyai meghatározzák a szociális szolgáltatások iránti igényeket Debrecen városában is. III. A településen működő szociális ellátórendszer és annak lényeges változásai Az elmúlt évek során igen jelentős, a szociális ellátórendszert érintő változások kezdődtek meg, melyek a felülvizsgálat óta eltelt 2 év alatt tovább folytatódtak. A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló évi CLIV. törvény alapján a megyei önkormányzatok fenntartásában lévő szociális és gyermekvédelmi intézmények már korábban, január 1-jével állami fenntartásba kerültek. A 2011-ben megkezdett folyamat évben is folytatódott az egyes szakosított szociális intézmények és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCII. törvény (a továbbiakban: Törvény) elfogadásával. A Törvény a megyében működő települési önkormányzatok fenntartásában lévő fogyatékos, pszichiátriai beteg, továbbá szenvedélybeteg személyek szakosított szociális ellátását nyújtó intézményekre, valamint a gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézményekre vonatkozóan is előírta az állami átvétel kötelezettségét. Ezen célcsoportok vonatkozásában eddig az átmeneti elhelyezést a harmincezernél több állandó lakossal rendelkező települési önkormányzat és fővárosi kerület, valamint a megyei jogú város, a tartós bentlakást nyújtó elhelyezést a fővárosi önkormányzat és a lakossági szükségletekre alapozott döntése szerint a megyei jogú város volt köteles biztosítani, így intézményt fenntartani. Tehát az önkormányzatok e kötelezettsége január 1-jétől megszűnt, a fogyatékos, a pszichiátriai és a szenvedélybeteg személyek átmeneti és tartós bentlakást nyújtó ellátásának megszervezése és az intézmények fenntartása állami kötelezettségé vált, az eddig Önkormányzat által fenntartott és a Törvény mellékletében felsorolt intézményeket az állam átvette. Az állam fenntartói feladatait a települési önkormányzatoktól átvett intézmények esetében a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság létrehozásáról szóló 316/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet szerint január 1. napjától a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság látja el. A Törvény alapján Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 270/2012. (XII.13.) számú határozatában döntött a fenntartásában működő szociális intézmények december 31. napjával történő átszervezéséről, ezt követően az Önkormányzat fenntartásában működő DMJV Terápiás Háza január 1. napjától állami fenntartásba került. 15

16 Az átszervezés lényegében tiszta profilú intézmények létrehozásával megteremtette az állami átvétel lehetőségét a fogyatékos személyek otthona és fogyatékos személyek ápológondozó célú lakóotthona szolgáltatásokat nyújtó DMJV Fogyatékosokat Ellátó Intézménye, valamint a fogyatékos személyek otthona szolgáltatást nyújtó DMJV Csökkentlátók Otthona esetében is. Az átszervezéssel érintett intézmények azonban nem kerültek állami fenntartásba, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság megállapodás keretében az Önkormányzat részére a működtetéshez támogatást nyújtott az ellátások biztosítása érdekében. A Törvény módosítását követően január 1-jével került fenti két intézmény állami tulajdonba. A Közgyűlés 6/2014. (I. 30.) határozatával döntött az átadás-átvételi megállapodás megkötéséről, azonban ezt megelőzően a 214/2013. (X. 24.) határozatával átszervezte DMJV Fogyatékosokat Ellátó Intézményét oly módon, hogy DMJV Városi Szociális Szolgálat a fogyatékos személyek átmeneti ellátását biztosító feladatot (10 férőhelyes fogyatékos személyek gondozóháza) december 31. napjával átadta a Fogyatékosokat Ellátó Intézmény részére. Jelentős változás volt továbbá, hogy a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló évi XCIII. törvény alapján január 1. napjával megtörtént a közigazgatás átszervezése, az államigazgatási és az önkormányzati feladatok szétválasztása. A Debreceni Járási Hivatalhoz Debrecen városán kívül Hajdúsámson település tartozik még. A korábban jegyzői hatáskörbe tartozó szociális ellátások közül az időskorúak járadéka, az alanyi ápolási díj, az alanyi és normatív közgyógyellátás, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása január 1. napjától a járási hivatalok hatáskörébe került. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere március 1. napjától újabb lényeges változáson ment át, az Szt. szerinti kötelező segélyek államigazgatási, míg az önkormányzatok által nyújtott segélyek egységesen önkormányzati hatósági hatáskörbe kerültek, ezáltal a helyi önkormányzatok felelőssége növekedett a helyi közösség szociális biztonságának erősítésében, a szociális segélyek biztosításában. A hatáskörváltozás alapvetően az aktív korúak ellátását érintette, mely ellátást a korábbiakban nem a járási hivatalok állapították meg, valamint megszűnt a rendszeres szociális segély nevű ellátási forma. Egyéb támogatás biztosításáról a települési önkormányzatok döntenek, az általuk nyújtott támogatások neve egységesen települési támogatás lett, amelyeknek jogosultsági feltételeit, típusát az önkormányzatok határozzák meg. Fentieken túl az Szt január 1. napjától történt módosítása számos területen érintette a szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat is. A változások egy része a szolgáltatások igénybevételére vonatkozott (házi segítségnyújtás új szabályai, támogatott lakhatás célcsoportjainak változása), de a szolgáltatások megszervezésére irányuló módosítások (családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás működésének racionalizálása, támogatott lakhatás szabályainak pontosítása, lakóotthoni átalakulás kötelezettségének hatályon kívül helyezése, falu- és tanyagondnoki szolgáltatás egyes szabályainak módosítása, a szociális intézmények 150 fős korlátra vonatkozó szabályának módosítása) is megjelentek az ágazati törvényben. Változtak az intézményi térítési díj meghatározásának szabályai, valamint az új szabályozás értelmében sor kerülhet kivételes esetben a személyi térítési díj visszamenőleges megállapítására, belépési hozzájárulás bevezetésére a tartós 16

17 bentlakást nyújtó szociális intézményekben, továbbá az intézményi jogviszony megszüntetésére vonatkozó szabályok, a területi lefedettséget figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe történő befogadás szabályai, a jelzálogjog bejegyzés szabályai is változtak és pontosításra került a jogorvoslati rend. Módosultak továbbá az egyházi, nem állami fenntartású szociális intézmények munkavállalóira vonatkozó egyes szabályok és az egyházi kiegészítő támogatás megtérítésére vonatkozó szabályok pontosítása is megtörtént. A módosítások átvezetésre kerültek az Szt.-hez kapcsolódó végrehajtási rendeletekben, részletesen szabályozva ezzel többek között az igénybevevői nyilvántartásba történő jelentési kötelezettséget, a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzést, a dokumentációs terheket csökkentő intézkedéseket vagy éppen a házi segítségnyújtást. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszerének átalakításával elérni kívánt célokat, vagyis az ellátórendszer átláthatóbbá, hatékonyabbá és igazságosabbá tételét szándékozik folytatni az Szt. tervezett módosítása, amely feloldaná az egy család egy segély szabályt, ezáltal mindenki, aki a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság feltételeinek megfelel, jogosultságot szerezhetne az ellátásra. A szociális szolgáltatások terén a hatékonyabb szolgáltatásnyújtást és a célzottabb finanszírozást szándékozik szolgálni a házi segítségnyújtás január 1-jétől tervezett átalakítása a szociális segítés és a személyi gondozás tevékenységi körök kialakításával. Ugyancsak a fenti időponttól tovább folytatódik a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás integrálása, kötelező önkormányzati feladatként települési szinten család- és gyermekjóléti szolgálatok, járási szinten család- és gyermekjóléti központok kialakítására kerül sor. A családsegítés keretében végzett tevékenységek pontosítása mellett új feladatok is megjelennek. A települési önkormányzatoknak november 30-áig kell áttekinteniük a jelenleg működő intézményrendszerüket és meghozniuk a döntéseket az átalakításra vonatkozóan. A korábban pályázati úton finanszírozott egyes ellátások, a támogató szolgáltatás, a közösségi alapellátások hosszú távú fenntarthatóságának tervezését teszi lehetővé, hogy január 1-jétől a pályázati rendszer megszűnik, és ismételten a költségvetési törvény által meghatározott feltételek szerint fognak támogatásban részesülni a szolgáltatások fenntartói. A jogsértést elkövető fenntartókról, szolgáltatókról összeállított, a Szociális Ágazati Portálon közzétett feketelista révén a nyilvánosság számára is megismerhetőek lesznek azok a fenntartók, amelyek jogsértést követnek el, illetve akik a szolgáltatói nyilvántartásba való bejegyzés nélkül jogsértő módon nyújtanak szolgáltatást. Ez egyrészt segítséget nyújt az egyes ellátásokat igénybe venni kívánó személyeknek a döntés meghozatalában, másrészt a jogsértő cselekmények elkövetésétől való visszatartásra is alkalmas lehet. Ez utóbbit célozza a szolgáltatói nyilvántartásba történő jogerős bejegyzés nélkül szolgáltatást nyújtó személyekkel, szervezetekkel szemben alkalmazandó szankciók tervezett szigorítása is. Az önkormányzati fenntartású intézmények működését az elmúlt két évben a jogszabályváltozások mellett azon fenntartói döntések is befolyásolták, melyekre a működés racionalizálása miatt volt szükség. A szociális, gyermekvédelmi és gyermekjóléti intézmények átszervezésének következtében Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásában működő 9 szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény közül január 1. napjától már csak 5 intézmény (DMJV Családsegítő és 17

18 Gyermekjóléti Központja, DMJV Gyermekvédelmi Intézménye, DMJV Egyesített Bölcsődei Intézménye, DMJV Városi Szociális Szolgálat, DMJV Idősek Háza) maradt önkormányzati fenntartásban, így mindenképpen szükségessé vált ezen intézmények átszervezése a hatékonyabb, takarékosabb működés érdekében. A Közgyűlés 234/2013. (XI. 28.) határozatával döntött arról, hogy január 1. napjával 1 intézmény (DMJV Idősek Háza) tekintetében a gazdálkodási feladatokat, a többi 4 intézmény tekintetében pedig a gazdálkodási és az intézményüzemeltetési feladatokat átadja a Debreceni Intézményműködtető Központnak (a továbbiakban: DIM), mely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervet a Debreceni Közterület Felügyeletből való kiválással alapított május 1. napjával az Önkormányzat a köznevelési intézmények működtetésével összefüggő feladatok, így az ingó és ingatlan vagyon működtetése, továbbá az ehhez szükséges személyi feltételek biztosítása céljából. DMJV Idősek Háza intézményüzemeltetési feladatainak átadására a Közgyűlés 2015 novemberében született döntése értelmében január 1. napjától kerül sor. A fenntartói döntések másik része a kihasználtsági mutatók, illetve az ellátások iránti igények alakulása alapján mind az alapszolgáltatások, mind a szakellátás tekintetében a férőhelyek számának csökkentésére irányult. DMJV Idősek Háza esetében július 1. napjától az idősek otthona ellátásban a férőhelyek száma 300-ról 275 férőhelyre csökkent, a DMJV Városi Szociális Szolgálat által biztosított idősek nappali ellátása tekintetében az engedélyezett összesen 235 férőhely 165 férőhelyre, a demens idős nappali ellátásban biztosított összesen 30 engedélyezett férőhelynek a 25 férőhelyre történő csökkentéséről döntött a fenntartó április 1. napjától. 1. A településen működő szociális ellátórendszer pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások szociális szolgáltatások Debrecen Megyei Jogú Város állam által fenntartott egyházak és civil szervezetek Önkormányzata által fenntartott intézmények által fenntartott intézmények intézmények: DMJV Polgármesteri Hivatal - DMJV Családsegítő és Gyermekjóléti Szociális Osztály Központja Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal - DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Debreceni Járási Hivatal Hatósági Osztály - DMJV Városi Szociális Szolgálat - DMJV Idősek Háza ellátási szerződések: - Forrás Lelki Segítők Egyesülete - Héra Egyesület - ReFoMix Nonprofit Közhasznú Kft. - Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség Immánuel Otthona és Fejlesztő nevelés-oktatást Végző Iskolája - Lelkierő Fiatalon a Fiatalokért Egyesület Az Önkormányzat társulásnak nem tagja, a szolgáltatások és ellátások egy részét önállóan, másik részét ellátási szerződések keretében biztosítja. 18

19 1. 1. A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások és a szociális szolgáltatások rendszere, valamint változásaik az Szt. alapján: Pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások: január 1. napjá tól: Pénzbeli ellátások: jegyzői hatáskörben: aktív korúak ellátása, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, normatív lakásfenntartási támogatás, képviselő-testületi hatáskörben: ápolási díj (Szt. 43/B. (1) bek.), átmeneti segély, pénzbeli időszaki átmeneti segély, pénzbeli rendkívüli átmeneti segély, temetési segély, járási hivatal hatásköre: időskorúak járadéka, ápolási díj (Szt. 41. (1) bek., 43/A. (1) bek.). Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások közül természetbeni szociális ellátás formájában nyújtható: rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, normatív lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély. Természetben nyújtott szociális ellátások: köztemetés, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása, adósságkezelési szolgáltatás keretében: adósságcsökkentési támogatás és adósságkezelési tanácsadás, energiafelhasználási támogatás. Fenti pénzbeli ellátások egy részének megállapítása a települési önkormányzat jegyzőjének, másik része a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozott. Az ellátások közül az időskorúak járadéka, az alanyi ápolási díj, az alanyi és normatív közgyógyellátás, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása január 1. napjától a járási hivatalok hatáskörébe került. 19

20 2014. január 1. napjá tól: Pénzbeli ellátások: jegyzői hatáskörben: aktív korúak ellátása, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, normatív lakásfenntartási támogatás, képviselő-testületi hatáskörben: ápolási díj (Szt. 43/B. (1) bek. - méltányossági), önkormányzati segély (átmeneti segély, temetési segély), járási hivatal hatásköre: időskorúak járadéka, ápolási díj (Szt. 41. (1) bek., kiemelt, 43/A. (1) bek. - emelt összegű). Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások közül természetbeni szociális ellátás formájában nyújtható: rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, lakásfenntartási támogatás, önkormányzati segély. Természetben nyújtott szociális ellátások: köztemetés, közgyógyellátás (alanyi jogon járási hivatal hatásköre, méltányossági alapon jegyzői hatáskör), egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása (járási hivatal hatásköre), adósságkezelési szolgáltatás keretében: adósságcsökkentési támogatás és adósságkezelési tanácsadás, energiafelhasználási támogatás. A törvénymódosítások következtében az átmeneti segélyt, a temetési segélyt és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást azok összevonásával felváltotta az önkormányzati segély március 1. napjától: Pénzbeli ellátások: képviselő-testületi hatáskörben: települési támogatás, járási hivatal hatásköre: időskorúak járadéka, aktív korúak ellátása, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, ápolási díj (Szt. 41. (1) bek., kiemelt, 43/A. (1) bek. - emelt összegű). 20

21 Természetben nyújtott szociális ellátások: képviselő-testületi hatáskörben: köztemetés, járási hivatal hatásköre: alanyi és normatív közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása, energiafelhasználási támogatás. Az Szt január 1. napjával, illetve március 1. napjával történő módosítása teljes mértékben átalakította a támogatások rendszerét, melynek célja az, hogy igazságosabb és átláthatóbb legyen a rendszer, emellett pedig elejét vegye a korábban gyakran tapasztalt támogatásokkal való visszaéléseknek. Az állami felelősségi körbe tartozó ellátások járási hatáskörbe, az önkormányzati ellátások képviselő-testületi hatáskörbe kerültek. A rendszeres szociális segély mint ellátási forma megszűnt, a kötelező ellátási formák közül kikerült a lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás. A kötelező támogatások körén kívül további ellátások nyújtásáról és a jogosultsági feltételekről az önkormányzat szabadon dönthet. Az Szt. az önkormányzatok által biztosítandó támogatások tekintetében annyit ír elő, hogy az önkormányzat a helyi viszonyokhoz mérten, a krízishelyzetben lévő személyek számára, illetve a helyi szociális problémák kezelésére települési támogatást nyújt. A méltányossági közgyógyellátásra, a méltányossági ápolási díjra, lakásfenntartási támogatásra, az adósságkezelési szolgáltatásra, valamint az önkormányzati segélyre vonatkozó szabályozást az Szt. a továbbiakban nem tartalmazza. A települési támogatás egyes típusait és jogosultsági feltételeit az önkormányzat rendeletében határozza meg. A rendelet előkészítésekor elsődlegesen az volt a cél, hogy a rendszeres lakhatási kiadásokhoz támogatást nyújtson az önkormányzat, továbbá az időskorú lakosságot nagy számban érintő ellátások változatlanul igényelhetőek legyenek. Az ellátási rendszer alapjaiban nem változott, az ellátások elnevezése is csak néhány esetben módosult. Fenntartja az önkormányzat a 70. életévüket betöltött személyek hulladékgazdálkodási díjának támogatását. A 65. év felettiek továbbra is évi öt ingyenes belépőre jogosultak a Nagyerdei Gyógyfürdőbe vagy a Kerekestelepi Strandfürdőbe. A méltányossági közgyógyellátás helyett gyógyszertámogatás vehető igénybe. Fentieknek megfelelően a települési támogatások helyi szabályairól szóló 6/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelet szerint Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata az alábbi pénzbeli és természetbeni támogatások biztosításával kívánja enyhíteni a szociálisan rászoruló személyek, családok és háztartások terheit, valamint egyéb támogatásokat is nyújt. Települési támogatás: lakásfenntartási támogatás, adósságcsökkentési támogatás. 21

22 Rendkívüli települési támogatás: pénzbeli: időszaki támogatás, eseti támogatás, iskoláztatási támogatás, temetési segély, természetbeni: gyógyszertámogatás, kelengyetámogatás, köztemetés költségeinek átvállalása. Egyéb támogatás: a 70. életévüket betöltött személyek hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjának támogatása, a Nagyerdei Gyógyfürdő vagy a Kerekestelepi Strandfürdő térítésmentes igénybevétele, a Debrecen Város napján született gyermek édesanyja részére adott támogatás, a 101. illetve azt követő életéveit betöltő személy támogatása, hármas vagy többes ikrek nevelési támogatása. Az egyes ellátási formákban részesülők számát években az alábbi táblázat mutatja. ellátási forma év év év év aktív korúak ellátása lakásfenntartási támogatás adósságkezelési támogatás ápolási díj temetési segély időskorúak járadéka forrás: DMJV Polgármesteri Hivatal Szociális Osztály, december 31-ei adatok Az időskorú lakosság életminőségét javító természetbeni ellátásokban részesülők számát évek között az alábbi táblázat mutatja: vizsgált időszak/fő ellátási forma hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjtámogatás fürdőjegy (belépések száma) időskorúak közétkeztetése forrás: DMJV Polgármesteri Hivatal Szociális Osztály, december 31-ei adatok 22

Budakeszi Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Program

Budakeszi Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Program Budakeszi Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Készítette: dr. Kovács Anikó Maus Anna Bálega János Mentorálta: Budácsik Rita Császár Rozália Budakeszi, 2015. Tartalom I. Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlıségi

Részletesebben

Parád Nagyközség Önkormányzata

Parád Nagyközség Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA Parád Nagyközség Önkormányzata tervezet 2015. Türr István Képző

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. VASASSZONYFA Község Önkormányzata. 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. VASASSZONYFA Község Önkormányzata. 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30. Helyi Esélyegyenlőségi Program VASASSZONYFA Község Önkormányzata 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2016. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2016. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA A Közgyűlés VI-69/314.42/216. sz. határozatának melléklete MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 216. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA MISKOLC 214-215 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. 2013.május 27. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Helyi Esélyegyenlőségi Program PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Fényeslitke Község Önkormányzata 2013 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 3 Célok... 4

Részletesebben

2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat. Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019

2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat. Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019 2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019 BEVEZETÉS A helyi Szociális Szolgáltatástervezési koncepció eleget tesz a szociális igazgatásról és

Részletesebben

Berente Község Önkormányzata

Berente Község Önkormányzata TERVEZET Helyi Esélyegyenlőségi Program Berente Község Önkormányzata Készítette: Kovács Klára Elfogadva:../2013.(X.31.) kt határozattal Hatályos: 2013. november 1.-től (tervezett időpont) C:\Notebook\berente2006\testület2013\20131114\5b_Berente_HET_2013_tervezet.doc

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE 4401 Nyíregyháza. Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-510 Fax: (42) 524-501 E-maiI: alpolgarmester@nyiregyhaza.hu Ügyiratszám: 75086/2011.05 Ügyintéző:

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tapolca Város Önkormányzata. 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tapolca Város Önkormányzata. 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015. Helyi Esélyegyenlőségi Program Tapolca Város Önkormányzata 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015. TARTALOM I. HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (HEP)... 3 1. Bevezetés... 3 2. A település bemutatása... 3 3. Értékeink,

Részletesebben

Rábapatona Község Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata

Rábapatona Község Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata Rábapatona Község Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata A szociális igazgatásról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 92. (3) bekezdésében úgy rendelkezik,

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Szajol Község Önkormányzata 2013. június Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata 2015 Tartalom 1. Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 1.1. Bevezetés... 3 1.2. A település bemutatása... 3 1.3. Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló)

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 2 I. Nógrád megye rövid bemutatása... 4 I. 1. Demográfiai változások... 5 I.1.1.

Részletesebben

BESZÁMOLÓ MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL MISKOLC

BESZÁMOLÓ MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL MISKOLC II. Határozati javaslat melléklete BESZÁMOLÓ MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL MISKOLC 1. Bevezetés A gyermekek védelméről és a

Részletesebben

SZOCIÁLIS JOG I. Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER 17. DR. JOÓ ARANKA

SZOCIÁLIS JOG I. Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER 17. DR. JOÓ ARANKA SZOCIÁLIS JOG I. Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER 17. DR. JOÓ ARANKA TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 198/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Pusztamagyaród Község Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Kaszó Községi Önkormányzat 2013-2018 1 2 Tartalom Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése

Részletesebben

Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. U-23618-2/2008. Lencséné Szalontai Mária tel.: 63-510-323 e-mail: lencsene@szentes.

Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. U-23618-2/2008. Lencséné Szalontai Mária tel.: 63-510-323 e-mail: lencsene@szentes. Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. U-23618-2/2008. Lencséné Szalontai Mária tel.: 63-510-323 e-mail: lencsene@szentes.hu Tárgy: Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata Mell.:

Részletesebben

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Litér Község Önkormányzata 2013.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Litér Község Önkormányzata 2013. Helyi Esélyegyenlőségi Program Litér Község Önkormányzata 2013. Megtanultam, hogy egy embernek csak akkor van joga a másikra felülről lenézni, amikor annak talpra állni nyújt segítő kezet." (Gabriel García

Részletesebben

Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program

Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés 3 A település bemutatása 3 Értékeink, küldetésünk 6 Célok 7 A Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata ÁROP1.1.162122121 Esélyegyenlőségelvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata 215. október 31. Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Tájékoztató. a szociális ellátásokról. Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály

Tájékoztató. a szociális ellátásokról. Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Családügyért Felelős Államtitkárság - Kabinet Szociális Lakossági és Tájékoztatási

Részletesebben

MUNKAANYAG Dévaványa Város Esélyegyenlőségi Program

MUNKAANYAG Dévaványa Város Esélyegyenlőségi Program MUNKAANYAG Dévaványa Város Esélyegyenlőségi Program 2010. 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. Általános elvek... 8 2. Helyzetelemzés... 9 2.1 Településünk általános jellemzői... 9 2.2 Foglalkoztatás...10

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat 2015. december Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) 2015. évi felülvizsgálata... 2 A HEP Felülvizsgálat

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2015. január 01-2016. december 31. közötti időszakra vonatkozólag)

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2015. január 01-2016. december 31. közötti időszakra vonatkozólag) 1 (Tervezett verzió!) PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2015. január 01-2016. december 31. közötti időszakra vonatkozólag) Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Sátoraljaújhely Város Önkormányzata 2013 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Ináncs Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Ináncs Község Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Ináncs Község Önkormányzata 2016. Türr István Képző és Kutató

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

Lakónépesség. 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén. Változás

Lakónépesség. 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén. Változás 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő Változás 2007 33457 2008 34071 102% 2009 34385 101% 2010 34795 101% 2011 34562 99% 2012 34388 99% 2013 nincs adat #ÉRTÉK! 2014 nincs adat #ÉRTÉK! 2015

Részletesebben

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG. DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU Előterjesztés A Képviselő-testület 2008. március 28-i ülésére Tárgy:

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata ĺ ú á á áľ á ľ ú á á á é ĺĺ Ż ł łł ő ľ é ĺ ú á á áľ ľ á é ő ü ú ü é é ľ á é ő é ľ á á Ú Ę é ł é é ü ł é á á ź á ő ľľć ł ćł Ü é é ő ĺ ü ľ á ő ó é é ő é ő á á ó ľó é é ĺ é ő í á áľó ó ó Ż é ö é á á éľ é

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. november 27-i nyilvános ülésére. Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. november 27-i nyilvános ülésére. Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata 12. NAPIREND Ügyiratszám: 4/1497/2015. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. november 27-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívott: Szociális szolgáltatástervezési

Részletesebben

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Előterjesztő Dr. Solymos László alpolgármester Iktató szám: 01/55411-10/2015. Tárgy: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE Tartalom 1. Az egészségfejlesztési tervet megalapozó háttérkutatás... 3 A térség demográfiai szerkezete... 3 A térség lakosságának szociális-gazdasági helyzete...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Jászapáti Városi Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Jászapáti Városi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Jászapáti Városi Önkormányzat 2013. június 07. Készítette és összeállította: Muhari István okleveles közgazdász pénzügyi ügyintéző 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szabadszentkirály Község Önkormányzata 2015. SZEPTEMBER

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szabadszentkirály Község Önkormányzata 2015. SZEPTEMBER Helyi Esélyegyenlőségi Program Szabadszentkirály Község Önkormányzata 2015. SZEPTEMBER Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

2013. január 1-jei változások

2013. január 1-jei változások 2013. január 1-jei változások Ez év elején is rengeteg új jogszabály lépet hatályba, illetve rengeteg jogszabály módosult. E cikk célja, hogy a teljesség igénye nélkül megpróbáljunk tájékoztatást adni

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

SZÉCHENYI TERV MAGYARORSZÁG MEGÚJUL MAGYA RY PROGRAM. Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata. 2015. október

SZÉCHENYI TERV MAGYARORSZÁG MEGÚJUL MAGYA RY PROGRAM. Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata. 2015. október 4, ~~ ÁR0P-i.1.16-2012-2012-0001 4 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának TKLCI biztosítása ÚJ SZÉCHENYI TERV Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata a 2015. október Türr

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok... 10 A Helyi

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 18 tudnivalók Térítési díj 21 Melyek a személyes gondoskodást nyújtó szociális

TARTALOMJEGYZÉK. 18 tudnivalók Térítési díj 21 Melyek a személyes gondoskodást nyújtó szociális FIGYELMEZTETÉS!!!! Tisztelt Olvasó! Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a fontosabb szociális, gyermekvédelmi, társadalombiztosítási, stb. jogszabályok alábbi ismertetése tájékoztató jellegű és folyamatosan

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Gerde Község Önkormányzata. 2015. szeptember

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Gerde Község Önkormányzata. 2015. szeptember Helyi Esélyegyenlőségi Program Gerde Község Önkormányzata 2015. szeptember Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ózd Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ózd Város Önkormányzata 1. melléklet a 165/2015 (VI.24.) határozathoz Helyi Esélyegyenlőségi Program Ózd Város Önkormányzata 2015. június 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Települési Esélyegyenlőségi Program 2012 1. BEVEZETÉS A mindenki számára egyenlő esélyeket biztosító társadalom megköveteli a társadalmi érvényesülést gátló akadályok elmozdítását,

Részletesebben

GYOMAENDRŐD CSÁRDASZÁLLÁS HUNYA TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

GYOMAENDRŐD CSÁRDASZÁLLÁS HUNYA TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA GYOMAENDRŐD CSÁRDASZÁLLÁS HUNYA TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2015. Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ A Szolgáltatástervezési koncepciót a Képviselőtestület 500/2004./XI.ÖK/XII.15./ sz. határozatával elfogadta. Budapest, 2004. december

Részletesebben

Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda. Információk Időseknek

Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda. Információk Időseknek Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda Információk Időseknek 2015 1 Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Családügyért Felelős Államtitkárság Központi Ügyfélszolgálati

Részletesebben

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Célok, megtett intézkedések I. Gyermek Jól-lét 1. Gyermekvédelem első védelmi vonalának megerősítése Gyermekjóléti szolgáltatás megerősítése Jelzőrendszer megerősítése

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzata tanyagondnoki szolgálatának szakmai programja (3.mód.)

Kerekegyháza Város Önkormányzata tanyagondnoki szolgálatának szakmai programja (3.mód.) Kerekegyháza Város Önkormányzata tanyagondnoki szolgálatának szakmai programja (3.mód.) Kerekegyháza Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai

Részletesebben

KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017

KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017 KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017 KESZTHELY 2013. június (felülvizsgálva 2015. november 26.) Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

KACSÓTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT. Helyi Esélyegyenlőségi Programja. 2015. szeptember

KACSÓTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT. Helyi Esélyegyenlőségi Programja. 2015. szeptember KACSÓTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2015. szeptember Tartalom Helyi esélyegyenlőségi Program (HEP) 3 Bevezetés 4 A település bemutatása 4 Értékeink, küldetésünk 7 Célok 7 A Helyi

Részletesebben

Beszámoló. Biatorbágy Város Önkormányzata 2015. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásáról

Beszámoló. Biatorbágy Város Önkormányzata 2015. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásáról Város Polgármestere és Jegyzője 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/218. Fax: 06 23 310-135 E-mail: igazgatas@ biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Beszámoló Biatorbágy Város Önkormányzata

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,

Részletesebben

Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda. Tájékoztató. a szociális ellátásokról

Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda. Tájékoztató. a szociális ellátásokról Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális ügyekért és Társadalmi felzárkóztatásért Felelős Államtitkárság Központi Ügyfélszolgálati Iroda

Részletesebben

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2005-2010 TARTALOM 1. Bevezető... 3. oldal 2. Az ifjúsági korosztály Dunaújvárosban... 5. oldal 3. Az önkormányzat ifjúsági

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉSEK. Gyomaendrőd Város Önkormányzata. Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás. 2015. augusztus 25.

ELŐTERJESZTÉSEK. Gyomaendrőd Város Önkormányzata. Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás. 2015. augusztus 25. ELŐTERJESZTÉSEK Gyomaendrőd Város Önkormányzata Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás 2015. augusztus 25. napján tartandó rendes üléséhez Tárgy: 1. napirendi pont ELŐTERJESZTÉS

Részletesebben

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 2014. szeptember 10. Készítette: Euro-Régió Ház Közhasznú Nonprofit Kft. INNOVA Észak-alföld

Részletesebben

KIVONAT. Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2005. október 11-i üléséről készült jegyzőkönyvéből

KIVONAT. Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2005. október 11-i üléséről készült jegyzőkönyvéből KIVONAT Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2005. október 11-i üléséről készült jegyzőkönyvéből 13. Előterjesztés Szentendre város szociális szolgáltatás tervezési koncepciójáról Előadó:

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Balajt Község Önkormányzatának KÉPVISELŐ-TESTÜLETE e-mail cím: onkormányzat@balajt.hu 6-4/2015. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Balajt Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. március 25. napján

Részletesebben

NAGYKŐRÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

NAGYKŐRÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZAKÉRTŐ SZAKVÉLEMÉNY 1. ADATOK Tárgy: Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény szerinti esélyegyenlőségi program véleményezése 1 Szakértő

Részletesebben

- 1 - Kapuvár város szociális szolgáltatás-tervezési koncepció aktualizálása 2010.

- 1 - Kapuvár város szociális szolgáltatás-tervezési koncepció aktualizálása 2010. - 1 -.. napirendi pont Tárgyalja: Egészségügyi és Oktatási Bizottság Kapuvár város szociális szolgáltatás-tervezési koncepció aktualizálása 2010. Tisztelt Képviselő-testület! Kapuvár Város Önkormányzatának

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

tjao. számú előterjesztés

tjao. számú előterjesztés tjao. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a 2013-2018. közötti időszakra vonatkozó Kőbányai Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

NAGYSZENTJÁNOS TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA

NAGYSZENTJÁNOS TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA NAGYSZENTJÁNOS TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2012-2017 Készült a települési esélyegyenlőségi tervhez kiadott adattáblák és útmutatók felhasználásával a települési önkormányzat adatszolgáltatása

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Bácsalmási Járás Esélyteremtő Programterve

Bácsalmási Járás Esélyteremtő Programterve Az Államreform operatív program keretében megvalósuló ÁROP-1.A.3.-2014 kódszámú Adjunk esélyt mindenkinek! projekt Bácsalmási Járás Esélyteremtő Programterve Gesztor település: Bácsalmás Város Önkormányzata

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés MTA-WSA 2012 NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés

Részletesebben

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról T a r t a l o m j e g y z é k 1. BEVEZETÉS... 4 2. ADATFORRÁSOK... 4 3. ELEMZÉSI MÓDSZEREK... 4 4.

Részletesebben

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Dévaványa Város Egészségterve 2008-2018

Dévaványa Város Egészségterve 2008-2018 Dévaványa Város Egészségterve 2008-2018 Dévaványa 2008 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezető 3 1.1 Dévaványa város bemutatása 3 1.2 A városi egészségterv szükségessége 4 2. Állapotleírás 5 2.1 Demográfiai adatok,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA FELÜLVIZSGÁLATA JEGYZŐKÖNYV

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA FELÜLVIZSGÁLATA JEGYZŐKÖNYV 1 A.../2015. (VI. 26.) Kgy sz. határozat melléklete SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA FELÜLVIZSGÁLATA JEGYZŐKÖNYV Szeged, 2015. június 17. 2 Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

Öregedés és nyugdíjba vonulás

Öregedés és nyugdíjba vonulás 7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben