területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

Átírás

1 területi V. évfolyam 15. szám 211. március /15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása 2 Az öregedési folyamatokat jelző demográfiai mérőszámok 4 Egészségi állapot 4 Nyugellátás 6 Az időskorúak egyéb anyagi forrásai 6 Idősek szociális gondozása A XXI. században a fejlett európai társadalmakhoz hasonlóan Magyarországon is a legnagyobb, hosszú távú demográfiai kihívást a népesség öregedésének felgyorsulása jelenti. Az öregedési folyamat eredményeként egyre nagyobb az idősek lélekszáma és gyermekkorúakhoz viszonyított aránya, ami a tartósan alacsony születésszám, illetve a javuló életkilátások következménye. A fiatalok és az idősek népességen belüli aránya A népesség számának és korösszetételének alakulása lakossága a II. világháborús évek kivételével az 187. évi első hivatalos népszámlálástól 198-ig folyamatosan, és összességében nagy mértékben gyarapodott. A fővárosban a csúcspontot jelentő 198. évben 2 millió 59 ezer fő élt től 27-ig a város lakónépessége folyamatosan csökkent, amit az utóbbi három évben mérsékelt népességnövekedés váltott fel. E folyamatok eredményeképpen lakosainak száma 21 elején 1 millió 722 ezer fő volt. A fővárosi népesség negyedét képezték a 6 éven felüliek, arányuk közel háromszorosa volt a 8 évvel korábbinak. A rendelkezésünkre álló népszámlálási adatok szerint az időskorú népesség száma en 193 és 196 között a folyamatos növekedés ellenére mindig kevesebb volt, mint a gyermekkorúaké. Ezt követően viszont már a 6 éves és idősebb népesség száma a magasabb, és a különbség egyre nő. A fordulat a fővárosban az országra jellemzőnél hamarabb ment végbe, hiszen Magyarországon még 199-ben is több gyermekkorú élt, mint időskorú. A legszámottevőbb növekedés a legidősebb korcsoportúaknál tapasztalható. 193-ban még mintegy hétezer 8 éves és idősebb személy élt a fővárosban (össznépességen belüli arányuk,5 százalék volt), 199-ben mintegy 46 ezer (3,2%), 21-ben már 87 ezer, és ekkor a lakosságon belül már 5,1 százalékot képviseltek (országosan 3,9%-ot). Ennél kisebb volt a növekedés mind a 6 69 éves és mind a 7 79 éves korcsoportba tartozóknál. A korstruktúra az országos tendenciához hasonlóan nemenként eltérően változott: a nők körében a legidősebbek súlya jóval nagyobb mértékben emelkedett, mint a férfiaknál, ennek következtében 21-ben a legidősebb nők népességen belüli aránya már duplája volt a férfiakénak. Az időskorúak körében a nemek aránya a harmincas években sem volt kiegyenlített, 193-ban száz 6 éves és idősebb férfira 133 nő jutott, és az idők folyamán a nők aránya tovább emelkedett: a mutató értéke 199-ben már 167, és 21 elején 168 volt (országosan 159). A nőtöbblet a kor előrehaladtával egyre emelkedik. Ez egyben azt is jelenti, hogy az időskorú nők között sok az egyedül élő. 1. ábra % % Magyarország évesek 6 X évesek

2 2 i Mozaik 13. Statisztikai tükör 211/15 Az idősek számának és arányának alakulása nemenként 1. tábla Korcsoport, év Az időskorúak száma, fő aránya az összenépességen belül, % Férfi ,4 8,3 1,1 9,4 1, 9,2 1, , 3,4 4,4 5,8 5,4 6,9 6,3 8 X ,4,7 1, 1,4 1,9 2,5 3,3 Összesen ,8 12,5 15,5 16,6 17,4 18,7 2,4 Nő ,7 1,7 12,1 11,3 12,7 11,1 13, ,6 5,4 7,4 8,8 8,3 1,5 9,1 8 X ,6 1,3 2,2 3,4 4,2 5, 6,5 Összesen ,9 17,4 21,7 23,4 25,2 26,6 28,7 Összesen ,6 9,6 11,2 1,4 11,5 1,3 12, ,3 4,5 6, 7,4 6,9 8,9 7,8 8 X ,5 1, 1,6 2,5 3,2 3,8 5,1 Összesen ,4 15,1 18,7 2,2 21,6 23, 24,9 A száz férfira jutó nők száma az idősek korcsoportjaiban 2. ábra Nő/1 férfi 3 Nő/1 férfi 3 Magyarország éves 7 79 éves 8 éven felüli Az öregedési folyamatokat jelző demográfiai mérőszámok A népesség korösszetételének eltolódása tükröződik a lakosság átlagos életkorának alakulásában is. népességének átlagos életkora 199-ben 39,4 év volt, húsz évvel később 3 évvel több, azaz 42,4 év. Napjainkban a budapestiek átlagos életkora az országosnál (4,9 év) magasabb, sőt, megyék szerint vizsgálva a legidősebb. A nők átlagos életkora a férfiakét meghaladóan növekedett, így az időszak folyamán en a nemek közötti különbség 4,5 évről 4,7 évre emelkedett (országosan a nők átlagéletkora 4,3 évvel haladja meg a férfiakét). A társadalom idősödése többek között a születéskor várható átlagos élettartam lassú, de folyamatos növekedésének eredménye is melyben az életkörülmények kedvező változása mellett a mérséklődő csecsemő- és gyermekhalálozás is szerepet játszik. en az elmúlt húsz évben a születéskor várható élettartam mind a férfiaknál, mind a nőknél az országos átlagnál kedvezőbben emelkedett. Az utóbbi húsz évben a javulás a férfiaknál valamivel nagyobb volt, azonban várható élettartamuk még mindig elmarad a nőkétől. Életkor Az átlagéletkor alakulása 37, 35,5 41,5 39,2 43,9 39,8 44,5 39, 37,1 41,1 38,7 43, Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Ország 3. ábra

3 Statisztikai tükör 211/15 i Mozaik Születéskor várható átlagos élettartam 2. tábla 5. ábra A 6 éves és idősebb népesség aránya a főváros kerületeiben, 21. január 1. Megnevezés Férfi ,3 69,28 71,91 73,78 76,52 78,72 Magyarország 65,13 68,15 7,5 73,71 76,46 77,89 A társadalom idősödésének fontos mérőszáma az öregedési index, amely a hatvan évesek, illetve idősebbek számát a gyermekkorúakhoz (15 évesnél fiatalabbakhoz) viszonyítja. en 193-ban még 46 időskorú jutott száz gyermekkorúra, majd hullámzóan emelkedve 199-re az öregedési index 124-re nőtt, 21-ben pedig a mutató értéke (196) már több mint négyszerese volt az 193. évinek. Országosan a növekedés mérsékeltebb volt, 21 elején 153 időskorú jutott száz gyermekkorúra. A férfiak és a nők közötti eltérő halandósági viszonyok megmutatkoznak az öregedési index nemenkénti alakulásában is. A férfiaknál a kezdetektől valamelyest alacsonyabb a mutató értéke, és bár a növekedés mindkét nemre jellemző, a különbség egyre jelentősebb. Amennyiben az időskorúak számát az aktív korúakhoz (15 59 évesekhez) viszonyítjuk, arról kapunk képet, hogy mekkora eltartottsági terhet jelentenek az aktív korúak számára. en 193-ban száz aktív korúra még mindössze 11 időskorú személy jutott, húsz évvel ezelőtt már 35, napjainkban pedig 4. egyes kerületeiben jelentős eltéréseket tapasztalhatunk valamennyi idősödést jelző mutató tekintetében. Általánosságban megállapítható, hogy a főváros budai kerületeit jelentősebb elöregedés jellemzi kivételt képez a XXII. kerület, a pesti oldalon a legidősebbek a belső városmag kerületei; ugyanakkor itt található a legfiatalabbnak tekinthető IV. kerület is. Az időskorú (6 éves és idősebb) népesség aránya a fővárosi kerületek héttizedében magasabb az országos átlagnál (22,5%). A legmagasabb, 3%-ot is meghaladó az idősek részesedése a budai oldalon lévő I., II. és XII. kerületben, valamint a belvárosi V. kerületben, ugyanakkor a legkisebb, az országos átlag alatti a pesti oldalon lévő IV., VII., VIII., X., XVII., valamint a XXI. és a XXIII. kerületben. Öregedési index Nő % A nemek között eltérés valamennyi kerületben tapasztalható, a nők körében a férfiakénál jóval magasabb az e korosztályba tartozók aránya, mely a legidősebbek, azaz a 8 éven felüliek esetében mutatkozik a legmarkánsabban (Kerületes táblázatok, 1. tábla). Az átlagos életkort tekintve a fentihez hasonló a sorrend. Az I., II., V. és XII. kerületben élők átlagos életkora év, a IV., X., XVII. és XXIII. kerületben viszont nem éri el a 4 évet II. Öregedési index a főváros kerületeiben, 21. január 1. V. Magyarország I. XII. V. XIV. XI. XVI. XV. III. XIII. XXII. XX. XVIII. VI. XIX. IX. XXI: XXIII. VII. XVII. X. VIII. IV. Magyarország I. II. VI. XII. XI. XIV. XIII. VII. XV. III. XVI. IX. XIX. XXII. XVIII. XX. XXI. VIII. X. XXIII. XVII. IV. 6. ábra 4. ábra Férfi Nő Magyarország

4 4 i Mozaik 13. Statisztikai tükör 211/15 Az öregedési index a kerületek között kiemelkedően magas a belvárosi V. kerületben, ahol száz gyermekkorúra 34 idős személy jut, az országos 153-mal szemben. A mutatót nemenként vizsgálva még szembetűnőbb az idősek magas aránya, ugyanis ebben a kerületben 476 idős nő jut száz lánygyermekre. Egyedül a IV. kerület öregedési indexe alacsonyabb az országra jellemzőnél. (Kerületes táblázatok, 2. tábla) Az időskorúak eltartottsági rátája az I., a II. és a XII., valamint az V. kerületben a legmagasabb, ezekben a kerületekben 5 6 időskorú személy jut száz aktív korúra, míg a IV. kerületben fele annyi. A mutató értéke a belvárosi VII., VIII., IX. és X. kerületben, valamint néhány peremkerületben (XVII., XXI. és XXIII. kerület) alacsonyabb az országos átlagnál. (Kerületes táblázatok, 3. tábla) Egészségi állapot Az életminőségünket jelentősen befolyásolja az egészségi állapotunk. Bár az idősödés nem jár együtt szükségszerűen a betegséggel, mégis, az idős emberek gyakrabban veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat. A háziorvosi nyilvántartások alapján az esetek valamelyest több mint felénél 65 éves és idősebb beteget gyógykezelnek. Az idős emberek megbetegedései között a keringési, és a daganatos betegségek dominálnak, és jelentősen megnő az ún. II. típusú cukorbetegség gyakorisága is. Az egyik leggyakrabban előforduló betegség a magasvérnyomás betegség. en évente 474 ezer esetben a megjelenések negyedénél keresik fel a háziorvosokat ezzel a panasszal, és az esetek felénél 64 éven felüli személyt kezelnek. A tízezer lakosra jutó megbetegedések száma az idősebb korosztályoknál (7498) többszöröse a fiatalabbakénak, és nemenként vizsgálva az idősebb férfiaknál gyakrabban fordul elő, mint a nőknél. A keringési betegségek között kiemelt jelentősége van az ischamiás szívbetegségeknek, melyek közé tartozik a heveny szívizomelhalás is. A 29- ben a fővárosi háziorvosok által regisztrált ilyen megjelenések több mint kétharmadánál, 18 ezer esetben a beteg 64 éven felüli személy volt. Tízezer időskorúra 3374 megbetegedési eset jutott, ami a felnőtt népességre számított átlag háromszorosa. Ezen megbetegedés népességre vetített gyakorisága mind a fiatalabb, mind az idősebb korosztályoknál kisebb az országra jellemzőnél. Elsősorban az időseket érintő megbetegedés az agyi erek betegsége, melynek gyakorisága az életkor előrehaladtával nő: 75 éves kor fölött már négyszer gyakoribb, mint a teljes népességre vetített hányada. Az évi 78 5 eset háromnegyedénél idős korú személyt kezelnek. Idősebb korban gyakrabban fordulnak elő a rosszindulatú daganatos megbetegedések is. Az alapellátásban, azaz a háziorvosoknál megjelent rosszindulatú daganatos esetek 57%-a idősebb személyt érint. A megjelenési esetek tízezer lakosra jutó száma az országossal közel megegyezően 321 eset volt, azonban a mutató értéke a 75 éven felüli férfiak és nők körében többszöröse a fiatalabb korosztályokénál. Az idős cukorbetegek megjelenési eseteinek száma en 29-ben meghaladta a 144 ezret, az összes eset 52%-át. A 65 év feletti korosztályoknál a betegség tízezer lakosra jutó száma meghaladja férfiaknál a 28, nőknél a 21 esetet. Nyugellátás Az időskorúak megélhetését döntően a kiépített nyugdíjrendszer biztosítja. A nyugdíjasok száma az elmúlt években en évről évre meghaladta a félmilló főt, de 21 januárjában már ennél kevesebben részesültek nyugdíjban, illetve nyugdíjszerű ellátásban. Öregségi és öregségi jellegű nyugdíjat az ellátásban részesülők 85%-a, korhatár alatti rokkantsági nyugdíjat 8%-uk, özvegyi nyugdíjat 2%-uk kapott, fennmaradó hányaduk árvaellátásban, illetve különféle járadéktípusokban részesült. Mivel ez utóbbi ellátások jogosultjai többnyire nem az idős korosztályból kerültek ki, az összes ellátott közül 412 ezren döntően öregségi nyugdíjasok tartoztak a 6 éves és idősebb korosztályba. Annak ellenére, hogy a nyugdíjat, nyugdíjszerű ellátást kapók összlétszáma 25 januárjához képes 3,2%-kal csökkent, a legalább 6 éves nyugdíjasok száma és aránya nőtt. (21 elején a fővárosi nyugdíjasok 83%-a múlt el 59 éves, míg öt évvel korábban 78%-uk tartozott ebbe a korcsoportba.) 21 elején majdnem minden ötödik ilyen korú nyugdíjas a fővárosban élt. A 8 évnél idősebb korcsoportokban a fővároshoz való kötődés még ennél is nagyobb arányú volt és az életkor előrehaladtával fokozatosan növekedett. A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett 19 évesek és idősebbek főbb megbetegedéseinek tízezer lakosra jutó száma, tábla Férfi Nő ebből: ebből: A betegség megnevezése Összes felnőtt Összes felnőtt X férfi nő X éves éves Magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I1-I15) 3 212,1 7 41, , ,6 6 69, ,6 Ischaemiás szívbetegségek (I2-I25) 1 9,3 3 59, ,8 1 11, , ,4 Cerebrovascularis betegségek (I6-I69) 56,4 1 47, ,5 574,9 1 28,3 2 28,1 Rosszindulatú daganatok (C-C97) 297,3 765, ,2 34,7 652,5 826,5 Diabetes mellitus (E1-E14) 1 57,3 2 8, ,9 956,8 2 64, 2 157,9 Magyarország Magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I1-I15) 3 139,2 7 1, 8 142, ,6 7 38, ,2 Ischaemiás szívbetegségek (I2-I25) 1227,6 3 5, ,9 1448, , ,3 Cerebrovascularis betegségek (I6-I69) 537,5 1647, ,5 664,9 1428,5 2 42,2 Rosszindulatú daganatok (C-C97) 287,9 796, ,9 349,3 692,6 797, Diabetes mellitus (E1-E14) 967, , , 979,9 2 21, 2 167,4

5 Statisztikai tükör 211/15 i Mozaik A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők korcsoportonként, 21. január Életkor 4. tábla Ellátásban részesülők száma, fő aránya az országosból, % 6 évnél fiatalabb , , , , , , , , ,8 1 éves és idősebb ,4 Ismeretlen korú 4 5,7 Összesen ,9 Ebből: 6 éves és idősebb , A fővárosban lakó időskorúak döntő többségének folyósítottak nyugdíjat, de három a VI., a VII. és a VIII. kerületben száz 59 éven felüli lakosra kevesebb mint 9 azonos korú nyugdíjas jutott. E kerületekben, illetve a IV. és a IX. kerületben volt a legkisebb az ilyen korú nyugdíjasok összes népességen belüli aránya is. Ebben az öt kerületben a lakónépesség maximum negyede kapott időskorúként nyugdíjat. Arányaiban a legtöbb legalább 6 éves nyugdíjas a XII., az I., az V. és a II. kerületben élőkre jutott. A kerületek közötti sorrendre részben a demográfiai folyamatok, részben a lakáspiaci helyzet alakulása van hatással, ezért az viszonylag lassan változik. A nőtöbblet a nyugdíjasok körében is megfigyelhető. 21 januárjában az 59 év feletti budapesti nyugdíjasok közül a nők száma főt, a férfiaké főt tett ki, vagyis a nők aránya 63% volt. (Az országos arány 1 százalékponttal maradt el ettől.) Az időskorú nyugdíjasok közül az 194 és 1944 között születettek körében tapasztalható a legalacsonyabb nőtöbblet, de még itt is 59%-ot tett ki a hölgyek aránya. Az 1945 és 1949 között születetteknél az ennél magasabb női arányszám hátterében a nőkre vonatkozó ma még alacsonyabb nyugdíjkorhatár állhat. A kor előrehaladtával összefüggésben a nők születéskor várható magasabb élettartamával, illetve a népességen belüli arányával a nőtöbblet egyre erőteljesebbé válik. Az 1915 és 1919 között született nyugdíjas nők már háromszor annyian voltak, mint férfi társaik. A matuzsálemi kort megélt nyugdíjasok körében a nőtöbblet pedig közel hétszeres. Ezer fő ábra A legalább 6 éves nyugdíjasok száma korcsoportonként és nemenként, 21. január éves Nő Férfi A budapesti, legalább 6 éves nyugdíjasoknak a 21. januári emelést követően havonta átlagosan 19 6 forint ellátást folyósítottak. A nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások havi átlaga 14 4 forintot tett ki a fővárosban, az idősebbek átlagnyugdíja ennél azért lehetett több, mert az öregségi nyugdíj, amelyben ez a korosztály többségében részesült, magasabb összegű volt, mint a többi ellátás. A fővárosi időskorúak nyugdíja 2%-kal haladta meg az országos átlagot. en a keresetek is magasabbak; 29 során az itt dolgozók havi nettó átlagkeresete 23%-kal volt több az országos átlagnál. A nyugdíj nagyságát azonban nemcsak a korábban elért fizetés, hanem a megszerzett szolgálati idő is jelentősen befolyásolja. en az öregségi nyugdíjban részesülők hosszabb szolgálati idővel rendelkeztek, mint országosan. A nők lakóhelyüktől függetlenül, részben a családi szerepvállalással, részben pedig a számukra korábbi jogszabályok által biztosított alacsonyabb nyugdíjkorhatár miatt általában kevesebb szolgálati idővel vonultak nyugdíjba, mint a férfiak. A nemek közötti különbség a fővárosban azonban kisebb mértékű volt, mint országosan. Ennek hátterében vélhetően a térségek eltérő munkaerő-piaci helyzete, valamint a családi szerepvállalást segítő intézményrendszerek fejlettsége áll. Az öregségi nyugdíjasok megszerzett szolgálati idejének hossza, 21. január 5. tábla Megszerzett átlagos szolgálati idő, év Nem Területi Ország különbség Férfi 42,7 41,4 1,3 Nő 37,3 33,9 3,4 Együtt 39,2 36,7 2,5 Nemek közötti különbség 5,4 7,5 X A legalább 6 éves nők átlagnyugdíja a fővárosban 12 9 forintot, a férfiaké 12 8 forintot tett ki. A budapesti időskorú nők átlagnyugdíja 22%- kal, a férfiaké 18%-kal haladta meg a megfelelő országos értékeket. A nők esetén tapasztalt nagyobb eltérés összefügg a korábbi keresetek színvonalán túl az öregségi nyugdíjban részesülők országosnál magasabb arányával és hosszabb szolgálati idejével. A demográfiai folyamatokhoz hasonlóan a nyugdíjak nagysága is jelentős különbségeket mutat egyes kerületeiben. A legalább 6 éves nyugdíjban részesülők átlagos nyugdíja a XII. és a II. kerületben volt a legmagasabb. E két fővárosi kerületben az időskorú nyugdíjasok havonta átlagosan több mint 124 ezer forintnyi nyugellátást kaptak. Az átlagosnál jelentősen nagyobb, közel 121 ezer forint nyugdíjuk volt az I. kerületben élő 59 év feletti nyugdíjasoknak is. Az átlagnyugdíj összege további öt fővárosi kerületben haladta meg a budapesti átlagot. A legalacsonyabb havi átlagos ellátmányt százezer forintnál kevesebbet a XXIII. kerületben élők kapták, de még az ő átlagnyugdíjuk is majdnem 8%-kal magasabb volt az országos értéknél. A legalább 6 éves nyugdíjasok nyugdíjának eltérése a budapesti átlagtól kerületenként, 21. január % XII. II. 8. ábra I. XI. V. XIII. III. XIV. VI. XVI. IX. IV. XXII. X. XIX. XV. XVIII. XVII. VII. XXI. XX. VIII. XXIII.

6 6 i Mozaik 13. Statisztikai tükör 211/15 Az időskorú budapesti nyugdíjasok közül 55 forintnál alacsonyabb összegű ellátásban közel 21 ezren részesültek. Legalább ennyit, de 6 forintnál kevesebbet 8 ezer, ennél többet, de 7 forintnál kevesebbet 28 6 budapesti nyugdíjas kapott. (29-ben az egytagú nyugdíjas háztartások létminimuma forintot, a kéttagúaké forintot a háromtagúaké forintot tett ki.) A havi 7 forintnál kevesebb nyugdíjjal rendelkező 57 6 időskorú döntő része 68%-a a 6 és 69 év közötti korcsoportba tartozott. A 6 év feletti nyugdíjasok mintegy felének 217 ezer embernek a nyugdíja 7 forint és forint közötti sávba esett. 12 és forint közötti nyugdíjat 3%-uk, legalább 2 forint összegű nyugdíjat 3%-uk kapott. Ez utóbbi nyugdíjnagyság kategóriában szintén létszámarányánál (48%) nagyobb volt a 6 és 69 év közöttiek súlya (68%). Fő ábra A legalább 6 éves nyugdíjasok száma teljes ellátásuk nagysága szerint főbb korcsoportonként, 21. január 5 3 alatt Ft 6 69 éves 7 79 éves 8 éves és idősebb Főbb korcsoportonként a 7 és 79 év közötti budapesti nyugdíjasok havi átlagos nyugdíja volt a legmagasabb (11 4 forint) és a legalább 8 éves nyugdíjasoké a legalacsonyabb (18 forint). A 7 év alattiak átlagnyugdíja 19 7 forintot tett ki. Az életkor előrehaladtával az átlagnyugdíjak nagyságát a nemenkénti összetétel eltolódása csökkenti. A 79 éven felüli nyugdíjasok alacsonyabb nyugellátásának hátterében azonban nemcsak a nők növekvő arányszáma áll, hanem az is, hogy az 1925 előtt született hölgyek eleve alacsonyabb nyugellátással rendelkeznek, mint a később született nyugdíjas társaik. Az időskorúak egyéb anyagi forrásai Az időskorú népesség jövedelme kiegészülhet a nyugdíj melletti munkavállalással, az állam által nyújtott szociális juttatásokkal, befektetéseik hozamával és a családon belüli transzferjövedelmekkel, de az alapvető megélhetési forrásnak a nyugdíj tekinthető. Erre utal az is, hogy a nyugdíjas korosztály esetén a tovább dolgozók és a nyugdíjasként foglalkoztatottak száma nem túl nagy. A fővárosban az idősebb generációk foglalkoztatási helyzete jobb, mint országosan, mégis 21 első negyedévében a munkaerő-felmérés adatai alapján a 6 és 74 év közötti népességből kevesebb mint 36 ezren dolgoztak. (A fővárosban e korcsoport foglalkoztatási aránya 13%-ot tett ki és közel harmada részmunkaidőben dolgozott.) A legalább 65 éves foglalkoztatottak száma nem érte el a 12 ezret. Arról, hogy az idősek keresetei hogyan alakulnak nem rendelkezünk adatokkal, és a szociális juttatások esetén is csak néhány főbb segélytípus esetén ismert a munkavállalási kornál idősebb segélyezettek száma. 29 decemberében 4838 legalább 62 éves ember részesült lakásfenntartási támogatásban és 313 fő kapott átmeneti segélyt. Közgyógyellátási igazolvánnyal fő rendelkezett. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők 46%-a, ezen belül a méltányosságból igazolványt kapók 7%-a volt az aktuális nyugdíjkorhatárnál idősebb. A lakásfenntartási támogatásban, illetve átmeneti segélyben részesülők esetén ez az arány 23%-ot tett ki, de némileg még ez is meghaladta e korosztály népességen belüli súlyát (22%). Időskorúak járadékát 483 embernek fizettek. 29-ben életévét betöltött személy részesült súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedésével kapcsolatos támogatásokban, amely a segélyezettek számának 47%-át tette ki. Igaz, nem jellemző időskori tevékenység, de 21 januárjában 179 nyugdíjas nagyszülőnek folyósítottak gyermekgondozási segélyt. Idősek szociális gondozása A legtöbb idős ember nem szívesen szorul mások segítségére, de az évek múlásával és az egészségi állapot változásával a fizikai, anyagi vagy lelki segítségnyújtások iránti igény előtérbe kerül. Az idősgondozás intézményesített rendszere egymásra épülő formákból áll, megpróbálva ezzel az idős emberek szükségleteihez igazodni. Azok az időskorúak, akik az önálló életvitelre döntő részben képesek a nappali intézményeken keresztül részesülhetnek ellátásban. 29 végén a fővárosban összesen 151 ilyen intézményben, ezen belül 15 idősek klubjában volt arra lehetőségük a rászorulóknak, hogy napközbeni tartózkodásuk során étkezésben, orvosi ellátásban, higiéniai szükségleteik kielégítésében részesüljenek, illetve különféle szabadidős programokon vegyenek részt. A fővárosi nappali intézmények ellátottainak meghatározó része 71%-a, összesen 5419 fő volt legalább 6 éves. Az időskorú ellátottak döntő többsége (98%-a) idősek nappali ellátásában, fennmaradó 2%-uk pedig más típusú (fogyatékosok, pszichiátriai betegek, szenvedélybeteg vagy demensek részére nyújtott) nappali ellátási formában részesült. Az időskorú nappali intézményekben gondozottak 34%-a 7 évnél fiatalabb, 38%-uk 7 79 éves volt, 28%-uk pedig 8. életévét is betöltötte. Az életkor előrehaladtával egészen 79 éves korig az ezer megfelelő korú budapestire egyre több nappali ellátásban részesülő jutott. Az ennél idősebbek esetén a mutató értéke változatlan szinten marad, ebben vélhetően szerepet játszik az is, hogy a nagyon idős emberek gondozására ennél megfelelőbb ellátások is léteznek. A nemenkénti arányok esetén az életkor előrehaladtával a nők növekvő részesedését várnánk, de a nappali ellátásban részesülő időskorúak esetén ez nem így van. Közülük a 89 évesnél idősebbek körében a legalacsonyabb a hölgyek aránya, de még körükben is 7%. 6. tábla Szociális gondozásban részesülő időskorúak főbb adatai életkor szerint, 29. december 31. Életkor Nappali ellátásban Étkeztetésben Házi segítségnyújtásban részesülők Jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban Bentlakásos intézményben gondozottak Száma éves és idősebb éves és idősebb Ezer megfelelő korú lakosra jutó száma éves és idősebb éves és idősebb

7 Statisztikai tükör 211/15 i Mozaik A 6 éves és idősebb lakosok közül 864-en részesültek szociális étkeztetésben, vagyis kaptak naponta legalább egyszer meleg ételt. Az időskorú ellátottak 77%-ának házhoz szállították az élelmet, míg fennmaradó hányaduk vagy önállóan gondoskodott az étel elviteléről, vagy az önkormányzat által megjelölt helyen fogyasztotta azt el. A 6 és 69 év közöttiek esetén az otthonukban étkezők aránya 6%-ot, a 79 évesnél idősebbek esetén pedig már 88%-ot tett ki. Az ezer megfelelő korú budapestire jutó szociális étkeztetésben részesülők száma az életkorral párhuzamosan növekedett. Ugyanez a folyamat figyelhető meg a házi segítségnyújtásban és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban részesülők, illetve a bentlakásos intézményekben elhelyezettek esetén is, de az első két ellátási forma nem annyira gyakori. Házi segítségnyújtásban például hozzávetőlegesen fele annyi év feletti ember részesült, mint étkeztetésben. A házi segítségnyújtás részben szociális, részben egészségügyi ellátás, mivel ez a gondozási forma nemcsak a bevásárlást, főzést, takarítást, hivatalos ügyek intézését foglalja magában, hanem az ápolást is. Ezt egészítheti ki, de önálló ellátásként is igénybe vehető a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. Ilyen ellátásban 1328 legalább 6 éves személy részesült. A szociális alapszolgáltatások körébe tartozik még a családsegítés is. Az e szolgáltatást igénybevevőkről azonban nem rendelkezünk az időskorúakra vonatkozó részletes korcsoportos adatokkal, de a munkavállalási kornál idősebbekről igen. 29 során a családsegítő szolgálatokat 683 legalább 62 éves személy kereste fel valamilyen problémával. Abban az esetben, ha az időskorúak már otthonukban nem láthatóak el, bentlakásos intézménybe kerülhetnek. Az intézményekben a rászorulókat átmeneti vagy tartós jelleggel is elhelyezhetik, és különböző ellátotti csoportok (idősek, fogyatékosok, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, hajléktalanok) gondozását biztosíthatják. 29 végén a bentlakásos intézményekben ember élt és közülük 7523 fő volt legalább 6 éves. Az időskorú ellátottak többsége idősellátásban részesült és többnyire idősotthonban élt. A fővárosban összesen 71 időskorúak otthona működött, 6456 férőhellyel. Ezekben az ápolást-gondozást nyújtó tartós bentlakásos intézményekben 5868 ember ellátásáról gondoskodtak. Emellett a fővárosban 35 időskorúak gondozóháza is üzemelt. A formálisan nyújtott szociális gondozás az egyre idősebb korosztályoknál mind nagyobb és nagyobb szerepet játszik, de az időskorúak önellátása, valamint a család és a környezet jelentősége még mindig nagyobb mértékű ennél. További információk, adatok, (linkek): Módszertan Elérhetõségek: judit.vida@ksh.hu Telefon: Információszolgálat Telefon: KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 211 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!

8 KERÜLETES TÁBLÁZATOK 1. tábla Az idős korúak aránya kerületenként, 21. január 1. Kerület A 6 évesek és idősebbek aránya, % A 8 évesek és idősebbek aránya, % Férfi Nő Összesen Férfi Nő Összesen I. 26, 37,6 32,5 6,6 12,5 9,9 II. 28,5 36,5 32,9 6,1 9,5 8, III. 21,1 28,5 25,2 3, 5,7 4,5 IV. 15,7 21,8 19, 1,5 3,5 2,6 V. 23,3 36,3 3,5 6,7 12,7 1, VI. 18,9 28,3 24,1 4,3 8,9 6,9 VII. 16,4 25,9 21,7 3,2 7,5 5,6 VIII. 15,7 25, 2,7 2,9 6,9 5, IX. 16,9 27,5 22,7 3,2 7,5 5,6 X. 17,1 24,9 21,2 2, 4,1 3,1 XI. 22,5 31,9 27,6 4,5 7,7 6,2 XII. 28,1 36, 32,5 5,3 8,1 6,8 XIII. 19,6 29,2 24,9 3,6 7,5 5,8 XIV. 22, 32,2 27,7 4,4 8, 6,4 XV. 2,8 3,1 25,8 3,2 6,3 4,9 XVI. 23, 28,6 26, 2,8 5,4 4,2 XVII. 19, 23,8 21,5 1,9 3,5 2,7 XVIII. 2,6 27,5 24,3 2,5 4,9 3,8 XIX. 19,5 26,7 23,4 2,5 5,4 4,1 XX. 19,7 28,5 24,5 2,4 5,6 4,1 XXI. 18,2 25,7 22,2 2,1 4,7 3,5 XXII. 21, 28, 24,7 2,8 5,5 4,2 XXIII. 17,6 25,6 21,8 2,1 5,6 3,9 összesen 2,4 28,7 24,9 3,3 6,5 5,1 Országos átlag 18,3 26,3 22,5 2,5 5,3 3,9 2. tábla A száz gyermekkorúra jutó időskorúak száma kerületenként, január 1. Kerület Férfi Nő Összesen Férfi Nő Összesen I. 17,5 299,2 233,9 192,2 374,6 281,5 II. 116,4 194,7 154,4 196,4 327,2 259,5 III. 63,5 16,6 84,5 148, 246,9 196,6 IV. 46,3 82,5 64, 14,1 18, 141, V. 163,4 295,3 229,5 221, 476,2 34,3 VI. 124,7 237,8 18,6 168,5 339,2 251,2 VII. 123,2 242,2 181,6 135,5 28,7 26,5 VIII. 14,6 24,1 153,5 114,9 224,6 168,4 IX. 115,7 215,3 164,7 124,2 249,3 186,6 X. 69, 117,7 92,9 117,7 22, 159,2 XI. 111,3 186,1 147,5 158,9 291, 222,7 XII. 119,4 25,9 16,8 186,4 32, 243,3 XIII. 14,9 191, 147,1 146,8 283,4 213, XIV. 133,2 219, 175,4 146,6 296,5 218, XV. 91,7 156,8 123,3 144,6 264,6 22,4 XVI. 84,1 135,8 19,3 157,3 228, 192,5 XVII. 56,3 91,7 73,8 122,1 186,8 153,1 XVIII. 74,1 122,7 97,4 135,2 219,3 176,1 XIX. 65,6 116,5 9,6 139,4 23,1 184,1 XX. 9,5 158,6 123,2 125,4 229,5 175,5 XXI. 52,3 88,1 69,7 126,4 216,3 17, XXII. 72,1 119,6 95,2 142,3 22, 18,4 XXIII. 119,3 197,3 157,6 összesen 9,8 158,7 124, 142,8 252,9 196,3 Országos átlag 72,2 112,7 92, 114,8 192,3 152,6

9 3. tábla A száz aktív korúra jutó időskorúak száma kerületenként, január 1. Kerület Férfi Nő Összesen Férfi Nő Összesen I. 5,2 69,4 6,8 42,9 71,8 58,2 II. 37,6 5,7 44,6 5,2 69,7 6,5 III. 2,5 31, 25,9 32,8 47,5 4,5 IV. 18,5 29,2 24,1 22,7 33, 28,2 V. 47,3 7,6 6,1 35,3 64,9 5,3 VI. 39,5 65,8 53,4 27, 44,7 36,4 VII. 36,3 6,5 49,2 22,9 4, 32, VIII. 31,1 54,7 43,3 22,2 39,2 3,9 IX. 31,3 53,6 42,7 24,4 44,7 35, X. 17,9 32,3 24,8 25, 39,7 32,5 XI. 29,3 43,4 36,6 35,5 55,8 46,1 XII. 36,4 48,4 42,9 49,5 69,1 59,9 XIII. 28,8 48,9 39, 29,2 48,2 39,2 XIV. 32,3 47,2 4,1 35, 56,4 46,4 XV. 24,6 37,7 31,3 32,1 51,5 42,1 XVI. 25,2 37,7 31,5 36,9 48,6 43, XVII. 2,3 31,3 25,9 28,9 37,6 33,4 XVIII. 23,8 34,1 29,1 32,1 45,8 39,2 XIX. 24, 38,5 31,5 29,4 43,3 36,7 XX. 26,5 4,5 33,7 3,5 48,2 39,7 XXI. 18, 29,2 23,5 26,9 41,2 34,2 XXII. 22,1 34,2 28,2 32,6 47,2 4, XXIII. 25,9 41,8 33,8 összesen 27,4 42,9 35,4 31,2 48, 4, Országos átlag 25,3 36,9 31,2 27,8 43,8 35,8

10 4. tábla A legalább 6 éves nyugdíjasok száma és nyugellátásának nagysága kerületenként, 21. január Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő Átlagnyugdíj, Ft Kerület év év Összesen éves éves feletti éves éves feletti Összesen I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII XIII XIV XV XVI XVII XVIII XIX XX XXI XXII XXIII Ország