területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros"

Átírás

1 területi V. évfolyam 15. szám 211. március /15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása 2 Az öregedési folyamatokat jelző demográfiai mérőszámok 4 Egészségi állapot 4 Nyugellátás 6 Az időskorúak egyéb anyagi forrásai 6 Idősek szociális gondozása A XXI. században a fejlett európai társadalmakhoz hasonlóan Magyarországon is a legnagyobb, hosszú távú demográfiai kihívást a népesség öregedésének felgyorsulása jelenti. Az öregedési folyamat eredményeként egyre nagyobb az idősek lélekszáma és gyermekkorúakhoz viszonyított aránya, ami a tartósan alacsony születésszám, illetve a javuló életkilátások következménye. A fiatalok és az idősek népességen belüli aránya A népesség számának és korösszetételének alakulása lakossága a II. világháborús évek kivételével az 187. évi első hivatalos népszámlálástól 198-ig folyamatosan, és összességében nagy mértékben gyarapodott. A fővárosban a csúcspontot jelentő 198. évben 2 millió 59 ezer fő élt től 27-ig a város lakónépessége folyamatosan csökkent, amit az utóbbi három évben mérsékelt népességnövekedés váltott fel. E folyamatok eredményeképpen lakosainak száma 21 elején 1 millió 722 ezer fő volt. A fővárosi népesség negyedét képezték a 6 éven felüliek, arányuk közel háromszorosa volt a 8 évvel korábbinak. A rendelkezésünkre álló népszámlálási adatok szerint az időskorú népesség száma en 193 és 196 között a folyamatos növekedés ellenére mindig kevesebb volt, mint a gyermekkorúaké. Ezt követően viszont már a 6 éves és idősebb népesség száma a magasabb, és a különbség egyre nő. A fordulat a fővárosban az országra jellemzőnél hamarabb ment végbe, hiszen Magyarországon még 199-ben is több gyermekkorú élt, mint időskorú. A legszámottevőbb növekedés a legidősebb korcsoportúaknál tapasztalható. 193-ban még mintegy hétezer 8 éves és idősebb személy élt a fővárosban (össznépességen belüli arányuk,5 százalék volt), 199-ben mintegy 46 ezer (3,2%), 21-ben már 87 ezer, és ekkor a lakosságon belül már 5,1 százalékot képviseltek (országosan 3,9%-ot). Ennél kisebb volt a növekedés mind a 6 69 éves és mind a 7 79 éves korcsoportba tartozóknál. A korstruktúra az országos tendenciához hasonlóan nemenként eltérően változott: a nők körében a legidősebbek súlya jóval nagyobb mértékben emelkedett, mint a férfiaknál, ennek következtében 21-ben a legidősebb nők népességen belüli aránya már duplája volt a férfiakénak. Az időskorúak körében a nemek aránya a harmincas években sem volt kiegyenlített, 193-ban száz 6 éves és idősebb férfira 133 nő jutott, és az idők folyamán a nők aránya tovább emelkedett: a mutató értéke 199-ben már 167, és 21 elején 168 volt (országosan 159). A nőtöbblet a kor előrehaladtával egyre emelkedik. Ez egyben azt is jelenti, hogy az időskorú nők között sok az egyedül élő. 1. ábra % % Magyarország évesek 6 X évesek

2 2 i Mozaik 13. Statisztikai tükör 211/15 Az idősek számának és arányának alakulása nemenként 1. tábla Korcsoport, év Az időskorúak száma, fő aránya az összenépességen belül, % Férfi ,4 8,3 1,1 9,4 1, 9,2 1, , 3,4 4,4 5,8 5,4 6,9 6,3 8 X ,4,7 1, 1,4 1,9 2,5 3,3 Összesen ,8 12,5 15,5 16,6 17,4 18,7 2,4 Nő ,7 1,7 12,1 11,3 12,7 11,1 13, ,6 5,4 7,4 8,8 8,3 1,5 9,1 8 X ,6 1,3 2,2 3,4 4,2 5, 6,5 Összesen ,9 17,4 21,7 23,4 25,2 26,6 28,7 Összesen ,6 9,6 11,2 1,4 11,5 1,3 12, ,3 4,5 6, 7,4 6,9 8,9 7,8 8 X ,5 1, 1,6 2,5 3,2 3,8 5,1 Összesen ,4 15,1 18,7 2,2 21,6 23, 24,9 A száz férfira jutó nők száma az idősek korcsoportjaiban 2. ábra Nő/1 férfi 3 Nő/1 férfi 3 Magyarország éves 7 79 éves 8 éven felüli Az öregedési folyamatokat jelző demográfiai mérőszámok A népesség korösszetételének eltolódása tükröződik a lakosság átlagos életkorának alakulásában is. népességének átlagos életkora 199-ben 39,4 év volt, húsz évvel később 3 évvel több, azaz 42,4 év. Napjainkban a budapestiek átlagos életkora az országosnál (4,9 év) magasabb, sőt, megyék szerint vizsgálva a legidősebb. A nők átlagos életkora a férfiakét meghaladóan növekedett, így az időszak folyamán en a nemek közötti különbség 4,5 évről 4,7 évre emelkedett (országosan a nők átlagéletkora 4,3 évvel haladja meg a férfiakét). A társadalom idősödése többek között a születéskor várható átlagos élettartam lassú, de folyamatos növekedésének eredménye is melyben az életkörülmények kedvező változása mellett a mérséklődő csecsemő- és gyermekhalálozás is szerepet játszik. en az elmúlt húsz évben a születéskor várható élettartam mind a férfiaknál, mind a nőknél az országos átlagnál kedvezőbben emelkedett. Az utóbbi húsz évben a javulás a férfiaknál valamivel nagyobb volt, azonban várható élettartamuk még mindig elmarad a nőkétől. Életkor Az átlagéletkor alakulása 37, 35,5 41,5 39,2 43,9 39,8 44,5 39, 37,1 41,1 38,7 43, Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Ország 3. ábra

3 Statisztikai tükör 211/15 i Mozaik Születéskor várható átlagos élettartam 2. tábla 5. ábra A 6 éves és idősebb népesség aránya a főváros kerületeiben, 21. január 1. Megnevezés Férfi ,3 69,28 71,91 73,78 76,52 78,72 Magyarország 65,13 68,15 7,5 73,71 76,46 77,89 A társadalom idősödésének fontos mérőszáma az öregedési index, amely a hatvan évesek, illetve idősebbek számát a gyermekkorúakhoz (15 évesnél fiatalabbakhoz) viszonyítja. en 193-ban még 46 időskorú jutott száz gyermekkorúra, majd hullámzóan emelkedve 199-re az öregedési index 124-re nőtt, 21-ben pedig a mutató értéke (196) már több mint négyszerese volt az 193. évinek. Országosan a növekedés mérsékeltebb volt, 21 elején 153 időskorú jutott száz gyermekkorúra. A férfiak és a nők közötti eltérő halandósági viszonyok megmutatkoznak az öregedési index nemenkénti alakulásában is. A férfiaknál a kezdetektől valamelyest alacsonyabb a mutató értéke, és bár a növekedés mindkét nemre jellemző, a különbség egyre jelentősebb. Amennyiben az időskorúak számát az aktív korúakhoz (15 59 évesekhez) viszonyítjuk, arról kapunk képet, hogy mekkora eltartottsági terhet jelentenek az aktív korúak számára. en 193-ban száz aktív korúra még mindössze 11 időskorú személy jutott, húsz évvel ezelőtt már 35, napjainkban pedig 4. egyes kerületeiben jelentős eltéréseket tapasztalhatunk valamennyi idősödést jelző mutató tekintetében. Általánosságban megállapítható, hogy a főváros budai kerületeit jelentősebb elöregedés jellemzi kivételt képez a XXII. kerület, a pesti oldalon a legidősebbek a belső városmag kerületei; ugyanakkor itt található a legfiatalabbnak tekinthető IV. kerület is. Az időskorú (6 éves és idősebb) népesség aránya a fővárosi kerületek héttizedében magasabb az országos átlagnál (22,5%). A legmagasabb, 3%-ot is meghaladó az idősek részesedése a budai oldalon lévő I., II. és XII. kerületben, valamint a belvárosi V. kerületben, ugyanakkor a legkisebb, az országos átlag alatti a pesti oldalon lévő IV., VII., VIII., X., XVII., valamint a XXI. és a XXIII. kerületben. Öregedési index Nő % A nemek között eltérés valamennyi kerületben tapasztalható, a nők körében a férfiakénál jóval magasabb az e korosztályba tartozók aránya, mely a legidősebbek, azaz a 8 éven felüliek esetében mutatkozik a legmarkánsabban (Kerületes táblázatok, 1. tábla). Az átlagos életkort tekintve a fentihez hasonló a sorrend. Az I., II., V. és XII. kerületben élők átlagos életkora év, a IV., X., XVII. és XXIII. kerületben viszont nem éri el a 4 évet II. Öregedési index a főváros kerületeiben, 21. január 1. V. Magyarország I. XII. V. XIV. XI. XVI. XV. III. XIII. XXII. XX. XVIII. VI. XIX. IX. XXI: XXIII. VII. XVII. X. VIII. IV. Magyarország I. II. VI. XII. XI. XIV. XIII. VII. XV. III. XVI. IX. XIX. XXII. XVIII. XX. XXI. VIII. X. XXIII. XVII. IV. 6. ábra 4. ábra Férfi Nő Magyarország

4 4 i Mozaik 13. Statisztikai tükör 211/15 Az öregedési index a kerületek között kiemelkedően magas a belvárosi V. kerületben, ahol száz gyermekkorúra 34 idős személy jut, az országos 153-mal szemben. A mutatót nemenként vizsgálva még szembetűnőbb az idősek magas aránya, ugyanis ebben a kerületben 476 idős nő jut száz lánygyermekre. Egyedül a IV. kerület öregedési indexe alacsonyabb az országra jellemzőnél. (Kerületes táblázatok, 2. tábla) Az időskorúak eltartottsági rátája az I., a II. és a XII., valamint az V. kerületben a legmagasabb, ezekben a kerületekben 5 6 időskorú személy jut száz aktív korúra, míg a IV. kerületben fele annyi. A mutató értéke a belvárosi VII., VIII., IX. és X. kerületben, valamint néhány peremkerületben (XVII., XXI. és XXIII. kerület) alacsonyabb az országos átlagnál. (Kerületes táblázatok, 3. tábla) Egészségi állapot Az életminőségünket jelentősen befolyásolja az egészségi állapotunk. Bár az idősödés nem jár együtt szükségszerűen a betegséggel, mégis, az idős emberek gyakrabban veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat. A háziorvosi nyilvántartások alapján az esetek valamelyest több mint felénél 65 éves és idősebb beteget gyógykezelnek. Az idős emberek megbetegedései között a keringési, és a daganatos betegségek dominálnak, és jelentősen megnő az ún. II. típusú cukorbetegség gyakorisága is. Az egyik leggyakrabban előforduló betegség a magasvérnyomás betegség. en évente 474 ezer esetben a megjelenések negyedénél keresik fel a háziorvosokat ezzel a panasszal, és az esetek felénél 64 éven felüli személyt kezelnek. A tízezer lakosra jutó megbetegedések száma az idősebb korosztályoknál (7498) többszöröse a fiatalabbakénak, és nemenként vizsgálva az idősebb férfiaknál gyakrabban fordul elő, mint a nőknél. A keringési betegségek között kiemelt jelentősége van az ischamiás szívbetegségeknek, melyek közé tartozik a heveny szívizomelhalás is. A 29- ben a fővárosi háziorvosok által regisztrált ilyen megjelenések több mint kétharmadánál, 18 ezer esetben a beteg 64 éven felüli személy volt. Tízezer időskorúra 3374 megbetegedési eset jutott, ami a felnőtt népességre számított átlag háromszorosa. Ezen megbetegedés népességre vetített gyakorisága mind a fiatalabb, mind az idősebb korosztályoknál kisebb az országra jellemzőnél. Elsősorban az időseket érintő megbetegedés az agyi erek betegsége, melynek gyakorisága az életkor előrehaladtával nő: 75 éves kor fölött már négyszer gyakoribb, mint a teljes népességre vetített hányada. Az évi 78 5 eset háromnegyedénél idős korú személyt kezelnek. Idősebb korban gyakrabban fordulnak elő a rosszindulatú daganatos megbetegedések is. Az alapellátásban, azaz a háziorvosoknál megjelent rosszindulatú daganatos esetek 57%-a idősebb személyt érint. A megjelenési esetek tízezer lakosra jutó száma az országossal közel megegyezően 321 eset volt, azonban a mutató értéke a 75 éven felüli férfiak és nők körében többszöröse a fiatalabb korosztályokénál. Az idős cukorbetegek megjelenési eseteinek száma en 29-ben meghaladta a 144 ezret, az összes eset 52%-át. A 65 év feletti korosztályoknál a betegség tízezer lakosra jutó száma meghaladja férfiaknál a 28, nőknél a 21 esetet. Nyugellátás Az időskorúak megélhetését döntően a kiépített nyugdíjrendszer biztosítja. A nyugdíjasok száma az elmúlt években en évről évre meghaladta a félmilló főt, de 21 januárjában már ennél kevesebben részesültek nyugdíjban, illetve nyugdíjszerű ellátásban. Öregségi és öregségi jellegű nyugdíjat az ellátásban részesülők 85%-a, korhatár alatti rokkantsági nyugdíjat 8%-uk, özvegyi nyugdíjat 2%-uk kapott, fennmaradó hányaduk árvaellátásban, illetve különféle járadéktípusokban részesült. Mivel ez utóbbi ellátások jogosultjai többnyire nem az idős korosztályból kerültek ki, az összes ellátott közül 412 ezren döntően öregségi nyugdíjasok tartoztak a 6 éves és idősebb korosztályba. Annak ellenére, hogy a nyugdíjat, nyugdíjszerű ellátást kapók összlétszáma 25 januárjához képes 3,2%-kal csökkent, a legalább 6 éves nyugdíjasok száma és aránya nőtt. (21 elején a fővárosi nyugdíjasok 83%-a múlt el 59 éves, míg öt évvel korábban 78%-uk tartozott ebbe a korcsoportba.) 21 elején majdnem minden ötödik ilyen korú nyugdíjas a fővárosban élt. A 8 évnél idősebb korcsoportokban a fővároshoz való kötődés még ennél is nagyobb arányú volt és az életkor előrehaladtával fokozatosan növekedett. A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett 19 évesek és idősebbek főbb megbetegedéseinek tízezer lakosra jutó száma, tábla Férfi Nő ebből: ebből: A betegség megnevezése Összes felnőtt Összes felnőtt X férfi nő X éves éves Magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I1-I15) 3 212,1 7 41, , ,6 6 69, ,6 Ischaemiás szívbetegségek (I2-I25) 1 9,3 3 59, ,8 1 11, , ,4 Cerebrovascularis betegségek (I6-I69) 56,4 1 47, ,5 574,9 1 28,3 2 28,1 Rosszindulatú daganatok (C-C97) 297,3 765, ,2 34,7 652,5 826,5 Diabetes mellitus (E1-E14) 1 57,3 2 8, ,9 956,8 2 64, 2 157,9 Magyarország Magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I1-I15) 3 139,2 7 1, 8 142, ,6 7 38, ,2 Ischaemiás szívbetegségek (I2-I25) 1227,6 3 5, ,9 1448, , ,3 Cerebrovascularis betegségek (I6-I69) 537,5 1647, ,5 664,9 1428,5 2 42,2 Rosszindulatú daganatok (C-C97) 287,9 796, ,9 349,3 692,6 797, Diabetes mellitus (E1-E14) 967, , , 979,9 2 21, 2 167,4

5 Statisztikai tükör 211/15 i Mozaik A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők korcsoportonként, 21. január Életkor 4. tábla Ellátásban részesülők száma, fő aránya az országosból, % 6 évnél fiatalabb , , , , , , , , ,8 1 éves és idősebb ,4 Ismeretlen korú 4 5,7 Összesen ,9 Ebből: 6 éves és idősebb , A fővárosban lakó időskorúak döntő többségének folyósítottak nyugdíjat, de három a VI., a VII. és a VIII. kerületben száz 59 éven felüli lakosra kevesebb mint 9 azonos korú nyugdíjas jutott. E kerületekben, illetve a IV. és a IX. kerületben volt a legkisebb az ilyen korú nyugdíjasok összes népességen belüli aránya is. Ebben az öt kerületben a lakónépesség maximum negyede kapott időskorúként nyugdíjat. Arányaiban a legtöbb legalább 6 éves nyugdíjas a XII., az I., az V. és a II. kerületben élőkre jutott. A kerületek közötti sorrendre részben a demográfiai folyamatok, részben a lakáspiaci helyzet alakulása van hatással, ezért az viszonylag lassan változik. A nőtöbblet a nyugdíjasok körében is megfigyelhető. 21 januárjában az 59 év feletti budapesti nyugdíjasok közül a nők száma főt, a férfiaké főt tett ki, vagyis a nők aránya 63% volt. (Az országos arány 1 százalékponttal maradt el ettől.) Az időskorú nyugdíjasok közül az 194 és 1944 között születettek körében tapasztalható a legalacsonyabb nőtöbblet, de még itt is 59%-ot tett ki a hölgyek aránya. Az 1945 és 1949 között születetteknél az ennél magasabb női arányszám hátterében a nőkre vonatkozó ma még alacsonyabb nyugdíjkorhatár állhat. A kor előrehaladtával összefüggésben a nők születéskor várható magasabb élettartamával, illetve a népességen belüli arányával a nőtöbblet egyre erőteljesebbé válik. Az 1915 és 1919 között született nyugdíjas nők már háromszor annyian voltak, mint férfi társaik. A matuzsálemi kort megélt nyugdíjasok körében a nőtöbblet pedig közel hétszeres. Ezer fő ábra A legalább 6 éves nyugdíjasok száma korcsoportonként és nemenként, 21. január éves Nő Férfi A budapesti, legalább 6 éves nyugdíjasoknak a 21. januári emelést követően havonta átlagosan 19 6 forint ellátást folyósítottak. A nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások havi átlaga 14 4 forintot tett ki a fővárosban, az idősebbek átlagnyugdíja ennél azért lehetett több, mert az öregségi nyugdíj, amelyben ez a korosztály többségében részesült, magasabb összegű volt, mint a többi ellátás. A fővárosi időskorúak nyugdíja 2%-kal haladta meg az országos átlagot. en a keresetek is magasabbak; 29 során az itt dolgozók havi nettó átlagkeresete 23%-kal volt több az országos átlagnál. A nyugdíj nagyságát azonban nemcsak a korábban elért fizetés, hanem a megszerzett szolgálati idő is jelentősen befolyásolja. en az öregségi nyugdíjban részesülők hosszabb szolgálati idővel rendelkeztek, mint országosan. A nők lakóhelyüktől függetlenül, részben a családi szerepvállalással, részben pedig a számukra korábbi jogszabályok által biztosított alacsonyabb nyugdíjkorhatár miatt általában kevesebb szolgálati idővel vonultak nyugdíjba, mint a férfiak. A nemek közötti különbség a fővárosban azonban kisebb mértékű volt, mint országosan. Ennek hátterében vélhetően a térségek eltérő munkaerő-piaci helyzete, valamint a családi szerepvállalást segítő intézményrendszerek fejlettsége áll. Az öregségi nyugdíjasok megszerzett szolgálati idejének hossza, 21. január 5. tábla Megszerzett átlagos szolgálati idő, év Nem Területi Ország különbség Férfi 42,7 41,4 1,3 Nő 37,3 33,9 3,4 Együtt 39,2 36,7 2,5 Nemek közötti különbség 5,4 7,5 X A legalább 6 éves nők átlagnyugdíja a fővárosban 12 9 forintot, a férfiaké 12 8 forintot tett ki. A budapesti időskorú nők átlagnyugdíja 22%- kal, a férfiaké 18%-kal haladta meg a megfelelő országos értékeket. A nők esetén tapasztalt nagyobb eltérés összefügg a korábbi keresetek színvonalán túl az öregségi nyugdíjban részesülők országosnál magasabb arányával és hosszabb szolgálati idejével. A demográfiai folyamatokhoz hasonlóan a nyugdíjak nagysága is jelentős különbségeket mutat egyes kerületeiben. A legalább 6 éves nyugdíjban részesülők átlagos nyugdíja a XII. és a II. kerületben volt a legmagasabb. E két fővárosi kerületben az időskorú nyugdíjasok havonta átlagosan több mint 124 ezer forintnyi nyugellátást kaptak. Az átlagosnál jelentősen nagyobb, közel 121 ezer forint nyugdíjuk volt az I. kerületben élő 59 év feletti nyugdíjasoknak is. Az átlagnyugdíj összege további öt fővárosi kerületben haladta meg a budapesti átlagot. A legalacsonyabb havi átlagos ellátmányt százezer forintnál kevesebbet a XXIII. kerületben élők kapták, de még az ő átlagnyugdíjuk is majdnem 8%-kal magasabb volt az országos értéknél. A legalább 6 éves nyugdíjasok nyugdíjának eltérése a budapesti átlagtól kerületenként, 21. január % XII. II. 8. ábra I. XI. V. XIII. III. XIV. VI. XVI. IX. IV. XXII. X. XIX. XV. XVIII. XVII. VII. XXI. XX. VIII. XXIII.

6 6 i Mozaik 13. Statisztikai tükör 211/15 Az időskorú budapesti nyugdíjasok közül 55 forintnál alacsonyabb összegű ellátásban közel 21 ezren részesültek. Legalább ennyit, de 6 forintnál kevesebbet 8 ezer, ennél többet, de 7 forintnál kevesebbet 28 6 budapesti nyugdíjas kapott. (29-ben az egytagú nyugdíjas háztartások létminimuma forintot, a kéttagúaké forintot a háromtagúaké forintot tett ki.) A havi 7 forintnál kevesebb nyugdíjjal rendelkező 57 6 időskorú döntő része 68%-a a 6 és 69 év közötti korcsoportba tartozott. A 6 év feletti nyugdíjasok mintegy felének 217 ezer embernek a nyugdíja 7 forint és forint közötti sávba esett. 12 és forint közötti nyugdíjat 3%-uk, legalább 2 forint összegű nyugdíjat 3%-uk kapott. Ez utóbbi nyugdíjnagyság kategóriában szintén létszámarányánál (48%) nagyobb volt a 6 és 69 év közöttiek súlya (68%). Fő ábra A legalább 6 éves nyugdíjasok száma teljes ellátásuk nagysága szerint főbb korcsoportonként, 21. január 5 3 alatt Ft 6 69 éves 7 79 éves 8 éves és idősebb Főbb korcsoportonként a 7 és 79 év közötti budapesti nyugdíjasok havi átlagos nyugdíja volt a legmagasabb (11 4 forint) és a legalább 8 éves nyugdíjasoké a legalacsonyabb (18 forint). A 7 év alattiak átlagnyugdíja 19 7 forintot tett ki. Az életkor előrehaladtával az átlagnyugdíjak nagyságát a nemenkénti összetétel eltolódása csökkenti. A 79 éven felüli nyugdíjasok alacsonyabb nyugellátásának hátterében azonban nemcsak a nők növekvő arányszáma áll, hanem az is, hogy az 1925 előtt született hölgyek eleve alacsonyabb nyugellátással rendelkeznek, mint a később született nyugdíjas társaik. Az időskorúak egyéb anyagi forrásai Az időskorú népesség jövedelme kiegészülhet a nyugdíj melletti munkavállalással, az állam által nyújtott szociális juttatásokkal, befektetéseik hozamával és a családon belüli transzferjövedelmekkel, de az alapvető megélhetési forrásnak a nyugdíj tekinthető. Erre utal az is, hogy a nyugdíjas korosztály esetén a tovább dolgozók és a nyugdíjasként foglalkoztatottak száma nem túl nagy. A fővárosban az idősebb generációk foglalkoztatási helyzete jobb, mint országosan, mégis 21 első negyedévében a munkaerő-felmérés adatai alapján a 6 és 74 év közötti népességből kevesebb mint 36 ezren dolgoztak. (A fővárosban e korcsoport foglalkoztatási aránya 13%-ot tett ki és közel harmada részmunkaidőben dolgozott.) A legalább 65 éves foglalkoztatottak száma nem érte el a 12 ezret. Arról, hogy az idősek keresetei hogyan alakulnak nem rendelkezünk adatokkal, és a szociális juttatások esetén is csak néhány főbb segélytípus esetén ismert a munkavállalási kornál idősebb segélyezettek száma. 29 decemberében 4838 legalább 62 éves ember részesült lakásfenntartási támogatásban és 313 fő kapott átmeneti segélyt. Közgyógyellátási igazolvánnyal fő rendelkezett. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők 46%-a, ezen belül a méltányosságból igazolványt kapók 7%-a volt az aktuális nyugdíjkorhatárnál idősebb. A lakásfenntartási támogatásban, illetve átmeneti segélyben részesülők esetén ez az arány 23%-ot tett ki, de némileg még ez is meghaladta e korosztály népességen belüli súlyát (22%). Időskorúak járadékát 483 embernek fizettek. 29-ben életévét betöltött személy részesült súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedésével kapcsolatos támogatásokban, amely a segélyezettek számának 47%-át tette ki. Igaz, nem jellemző időskori tevékenység, de 21 januárjában 179 nyugdíjas nagyszülőnek folyósítottak gyermekgondozási segélyt. Idősek szociális gondozása A legtöbb idős ember nem szívesen szorul mások segítségére, de az évek múlásával és az egészségi állapot változásával a fizikai, anyagi vagy lelki segítségnyújtások iránti igény előtérbe kerül. Az idősgondozás intézményesített rendszere egymásra épülő formákból áll, megpróbálva ezzel az idős emberek szükségleteihez igazodni. Azok az időskorúak, akik az önálló életvitelre döntő részben képesek a nappali intézményeken keresztül részesülhetnek ellátásban. 29 végén a fővárosban összesen 151 ilyen intézményben, ezen belül 15 idősek klubjában volt arra lehetőségük a rászorulóknak, hogy napközbeni tartózkodásuk során étkezésben, orvosi ellátásban, higiéniai szükségleteik kielégítésében részesüljenek, illetve különféle szabadidős programokon vegyenek részt. A fővárosi nappali intézmények ellátottainak meghatározó része 71%-a, összesen 5419 fő volt legalább 6 éves. Az időskorú ellátottak döntő többsége (98%-a) idősek nappali ellátásában, fennmaradó 2%-uk pedig más típusú (fogyatékosok, pszichiátriai betegek, szenvedélybeteg vagy demensek részére nyújtott) nappali ellátási formában részesült. Az időskorú nappali intézményekben gondozottak 34%-a 7 évnél fiatalabb, 38%-uk 7 79 éves volt, 28%-uk pedig 8. életévét is betöltötte. Az életkor előrehaladtával egészen 79 éves korig az ezer megfelelő korú budapestire egyre több nappali ellátásban részesülő jutott. Az ennél idősebbek esetén a mutató értéke változatlan szinten marad, ebben vélhetően szerepet játszik az is, hogy a nagyon idős emberek gondozására ennél megfelelőbb ellátások is léteznek. A nemenkénti arányok esetén az életkor előrehaladtával a nők növekvő részesedését várnánk, de a nappali ellátásban részesülő időskorúak esetén ez nem így van. Közülük a 89 évesnél idősebbek körében a legalacsonyabb a hölgyek aránya, de még körükben is 7%. 6. tábla Szociális gondozásban részesülő időskorúak főbb adatai életkor szerint, 29. december 31. Életkor Nappali ellátásban Étkeztetésben Házi segítségnyújtásban részesülők Jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban Bentlakásos intézményben gondozottak Száma éves és idősebb éves és idősebb Ezer megfelelő korú lakosra jutó száma éves és idősebb éves és idősebb

7 Statisztikai tükör 211/15 i Mozaik A 6 éves és idősebb lakosok közül 864-en részesültek szociális étkeztetésben, vagyis kaptak naponta legalább egyszer meleg ételt. Az időskorú ellátottak 77%-ának házhoz szállították az élelmet, míg fennmaradó hányaduk vagy önállóan gondoskodott az étel elviteléről, vagy az önkormányzat által megjelölt helyen fogyasztotta azt el. A 6 és 69 év közöttiek esetén az otthonukban étkezők aránya 6%-ot, a 79 évesnél idősebbek esetén pedig már 88%-ot tett ki. Az ezer megfelelő korú budapestire jutó szociális étkeztetésben részesülők száma az életkorral párhuzamosan növekedett. Ugyanez a folyamat figyelhető meg a házi segítségnyújtásban és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban részesülők, illetve a bentlakásos intézményekben elhelyezettek esetén is, de az első két ellátási forma nem annyira gyakori. Házi segítségnyújtásban például hozzávetőlegesen fele annyi év feletti ember részesült, mint étkeztetésben. A házi segítségnyújtás részben szociális, részben egészségügyi ellátás, mivel ez a gondozási forma nemcsak a bevásárlást, főzést, takarítást, hivatalos ügyek intézését foglalja magában, hanem az ápolást is. Ezt egészítheti ki, de önálló ellátásként is igénybe vehető a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. Ilyen ellátásban 1328 legalább 6 éves személy részesült. A szociális alapszolgáltatások körébe tartozik még a családsegítés is. Az e szolgáltatást igénybevevőkről azonban nem rendelkezünk az időskorúakra vonatkozó részletes korcsoportos adatokkal, de a munkavállalási kornál idősebbekről igen. 29 során a családsegítő szolgálatokat 683 legalább 62 éves személy kereste fel valamilyen problémával. Abban az esetben, ha az időskorúak már otthonukban nem láthatóak el, bentlakásos intézménybe kerülhetnek. Az intézményekben a rászorulókat átmeneti vagy tartós jelleggel is elhelyezhetik, és különböző ellátotti csoportok (idősek, fogyatékosok, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, hajléktalanok) gondozását biztosíthatják. 29 végén a bentlakásos intézményekben ember élt és közülük 7523 fő volt legalább 6 éves. Az időskorú ellátottak többsége idősellátásban részesült és többnyire idősotthonban élt. A fővárosban összesen 71 időskorúak otthona működött, 6456 férőhellyel. Ezekben az ápolást-gondozást nyújtó tartós bentlakásos intézményekben 5868 ember ellátásáról gondoskodtak. Emellett a fővárosban 35 időskorúak gondozóháza is üzemelt. A formálisan nyújtott szociális gondozás az egyre idősebb korosztályoknál mind nagyobb és nagyobb szerepet játszik, de az időskorúak önellátása, valamint a család és a környezet jelentősége még mindig nagyobb mértékű ennél. További információk, adatok, (linkek): Módszertan Elérhetõségek: judit.vida@ksh.hu Telefon: Információszolgálat Telefon: KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 211 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!

8 KERÜLETES TÁBLÁZATOK 1. tábla Az idős korúak aránya kerületenként, 21. január 1. Kerület A 6 évesek és idősebbek aránya, % A 8 évesek és idősebbek aránya, % Férfi Nő Összesen Férfi Nő Összesen I. 26, 37,6 32,5 6,6 12,5 9,9 II. 28,5 36,5 32,9 6,1 9,5 8, III. 21,1 28,5 25,2 3, 5,7 4,5 IV. 15,7 21,8 19, 1,5 3,5 2,6 V. 23,3 36,3 3,5 6,7 12,7 1, VI. 18,9 28,3 24,1 4,3 8,9 6,9 VII. 16,4 25,9 21,7 3,2 7,5 5,6 VIII. 15,7 25, 2,7 2,9 6,9 5, IX. 16,9 27,5 22,7 3,2 7,5 5,6 X. 17,1 24,9 21,2 2, 4,1 3,1 XI. 22,5 31,9 27,6 4,5 7,7 6,2 XII. 28,1 36, 32,5 5,3 8,1 6,8 XIII. 19,6 29,2 24,9 3,6 7,5 5,8 XIV. 22, 32,2 27,7 4,4 8, 6,4 XV. 2,8 3,1 25,8 3,2 6,3 4,9 XVI. 23, 28,6 26, 2,8 5,4 4,2 XVII. 19, 23,8 21,5 1,9 3,5 2,7 XVIII. 2,6 27,5 24,3 2,5 4,9 3,8 XIX. 19,5 26,7 23,4 2,5 5,4 4,1 XX. 19,7 28,5 24,5 2,4 5,6 4,1 XXI. 18,2 25,7 22,2 2,1 4,7 3,5 XXII. 21, 28, 24,7 2,8 5,5 4,2 XXIII. 17,6 25,6 21,8 2,1 5,6 3,9 összesen 2,4 28,7 24,9 3,3 6,5 5,1 Országos átlag 18,3 26,3 22,5 2,5 5,3 3,9 2. tábla A száz gyermekkorúra jutó időskorúak száma kerületenként, január 1. Kerület Férfi Nő Összesen Férfi Nő Összesen I. 17,5 299,2 233,9 192,2 374,6 281,5 II. 116,4 194,7 154,4 196,4 327,2 259,5 III. 63,5 16,6 84,5 148, 246,9 196,6 IV. 46,3 82,5 64, 14,1 18, 141, V. 163,4 295,3 229,5 221, 476,2 34,3 VI. 124,7 237,8 18,6 168,5 339,2 251,2 VII. 123,2 242,2 181,6 135,5 28,7 26,5 VIII. 14,6 24,1 153,5 114,9 224,6 168,4 IX. 115,7 215,3 164,7 124,2 249,3 186,6 X. 69, 117,7 92,9 117,7 22, 159,2 XI. 111,3 186,1 147,5 158,9 291, 222,7 XII. 119,4 25,9 16,8 186,4 32, 243,3 XIII. 14,9 191, 147,1 146,8 283,4 213, XIV. 133,2 219, 175,4 146,6 296,5 218, XV. 91,7 156,8 123,3 144,6 264,6 22,4 XVI. 84,1 135,8 19,3 157,3 228, 192,5 XVII. 56,3 91,7 73,8 122,1 186,8 153,1 XVIII. 74,1 122,7 97,4 135,2 219,3 176,1 XIX. 65,6 116,5 9,6 139,4 23,1 184,1 XX. 9,5 158,6 123,2 125,4 229,5 175,5 XXI. 52,3 88,1 69,7 126,4 216,3 17, XXII. 72,1 119,6 95,2 142,3 22, 18,4 XXIII. 119,3 197,3 157,6 összesen 9,8 158,7 124, 142,8 252,9 196,3 Országos átlag 72,2 112,7 92, 114,8 192,3 152,6

9 3. tábla A száz aktív korúra jutó időskorúak száma kerületenként, január 1. Kerület Férfi Nő Összesen Férfi Nő Összesen I. 5,2 69,4 6,8 42,9 71,8 58,2 II. 37,6 5,7 44,6 5,2 69,7 6,5 III. 2,5 31, 25,9 32,8 47,5 4,5 IV. 18,5 29,2 24,1 22,7 33, 28,2 V. 47,3 7,6 6,1 35,3 64,9 5,3 VI. 39,5 65,8 53,4 27, 44,7 36,4 VII. 36,3 6,5 49,2 22,9 4, 32, VIII. 31,1 54,7 43,3 22,2 39,2 3,9 IX. 31,3 53,6 42,7 24,4 44,7 35, X. 17,9 32,3 24,8 25, 39,7 32,5 XI. 29,3 43,4 36,6 35,5 55,8 46,1 XII. 36,4 48,4 42,9 49,5 69,1 59,9 XIII. 28,8 48,9 39, 29,2 48,2 39,2 XIV. 32,3 47,2 4,1 35, 56,4 46,4 XV. 24,6 37,7 31,3 32,1 51,5 42,1 XVI. 25,2 37,7 31,5 36,9 48,6 43, XVII. 2,3 31,3 25,9 28,9 37,6 33,4 XVIII. 23,8 34,1 29,1 32,1 45,8 39,2 XIX. 24, 38,5 31,5 29,4 43,3 36,7 XX. 26,5 4,5 33,7 3,5 48,2 39,7 XXI. 18, 29,2 23,5 26,9 41,2 34,2 XXII. 22,1 34,2 28,2 32,6 47,2 4, XXIII. 25,9 41,8 33,8 összesen 27,4 42,9 35,4 31,2 48, 4, Országos átlag 25,3 36,9 31,2 27,8 43,8 35,8

10 4. tábla A legalább 6 éves nyugdíjasok száma és nyugellátásának nagysága kerületenként, 21. január Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő Átlagnyugdíj, Ft Kerület év év Összesen éves éves feletti éves éves feletti Összesen I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII XIII XIV XV XVI XVII XVIII XIX XX XXI XXII XXIII Ország

Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet

Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet 27/16 Összeállította: Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 16. szám 27. május 29. Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet A tartalomból 1 Lakásépítés 3 Lakásállomány használati

Részletesebben

A termékenység területi különbségei

A termékenység területi különbségei 2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...4 Építőipar...5

Részletesebben

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA*

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* NAGY GYULA A tanulmány a magyarországi gazdasági átalakulás nyomán a nők és a férfiak munkaerőpiaci részvételében és foglalkoztatottságában bekövetkezett

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006. évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun TARTALOMJEGYZÉK I.

Részletesebben

A BUDAPESTI KERÜLETEK HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEI KLINGER ANDRÁS

A BUDAPESTI KERÜLETEK HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEI KLINGER ANDRÁS A BUDAPESTI KERÜLETEK HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEI KLINGER ANDRÁS A halandóság területi különbségeit már hosszú ideje kutatják Magyarországon. Az elemzések eddig vagy nagyobb területi egységek (megyék, újabban

Részletesebben

2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR

2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015. január 30. Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2014. III. negyedév* Tartalom Bevezető...1 Az ingatlanforgalom alakulása...1 Éves árindexek...2 Negyedéves tiszta árindex...2

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

Átfogó értékelés Nyírmada Önkormányzat 2011. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról

Átfogó értékelés Nyírmada Önkormányzat 2011. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról 1 Átfogó értékelés Nyírmada Önkormányzat 2011. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról Nyírmada Önkormányzat 2011. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról készített

Részletesebben

IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2

IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2 2016. március TURIZMUSGAZDASÁG A BALATON IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Bevezetés...2 Összefoglalás...2 Az elemzés módszertana...4 1. A balatoni régióban működő turisztikai vállalkozások

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás

Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás Az 1990-es években a társadalomban tovább halmozódtak a már meglévő szociális gondok, többek között felgyorsult a népesség elöregedésének

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea

Részletesebben

2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról

2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete 5000 Szolnok, Ady Endre utca 35-37. 5000 Szolnok, Pf. 22 Telefon: (56) 510-200 Telefax: (56) 341-699 E-mail: titkar@ear.antsz.hu 2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010.

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. Készítette: Nábrádi Csilla szociálpolitikus Jóváhagyta: Somogy Megyei Közgyőlés 29/2010.(V.7.) sz. határozatával 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...2 Gazdasági szervezetek...3 Beruházás...4

Részletesebben

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás Bukodi Erzsébet: Női munkavállalás és munkaidő-felhasználás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Részletesebben

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény. - Módszertani Központ. étkeztetés szociális alapszolgáltatások

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény. - Módszertani Központ. étkeztetés szociális alapszolgáltatások 5. melléklet Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény - Módszertani Központ étkeztetés szociális alapszolgáltatások SZAKMAI PROGRAMJA 2013 A Miskolc Környéki Önkormányzati

Részletesebben

LUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI

LUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI Központi Statisztikai Hivatal Nógrád Megyei Igazgatóság 1. számú melléklet LUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI Másodlagos publikálás, valamint az adatok más felhasználó részére történő átadása csak

Részletesebben

2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról

2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Debrecen, 2011. április Dr. Pásti Gabriella mb. megyei tiszti

Részletesebben

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN Készült az ОТKA 400 kutatási program keretében BUDAPEST 1995/1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó

A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó M u n k a ü g y i K ö z p o n t j a A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó R ö v i d t á v ú m u n k a e r p - p i a c i e l p r e j e l z é s é s k o n j u n k t ú r a k u t a t á s e r e d m é n y e i

Részletesebben

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE - különös tekintettel a társadalmi környezetre gyakorolt hatásokra A tanulmány a MaHill Mérnökiroda megbízásából készült. Az alábbi

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu

Részletesebben

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG. DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU Előterjesztés A Képviselő-testület 2008. március 28-i ülésére Tárgy:

Részletesebben

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN KLINGER ANDRÁS Az Európához való közeledés nemcsak politikailag és gazdaságilag, hanem az élet minden területén a legfontosabb célkitűzés ma M agyarországon.

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A NYUGAT-DUNÁNTÚL INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A NYUGAT-DUNÁNTÚL INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A NYUGAT-DUNÁNTÚL INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA Győr 2007 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2007 ISBN 978-963-235-090-5

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1997): A

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló)

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 2 I. Nógrád megye rövid bemutatása... 4 I. 1. Demográfiai változások... 5 I.1.1.

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja NYUGDÍJ a nyugdíjrendszer jövőjéről a kötelező nyugdíjbiztosítás öregségi nyugdíj korhatár korkedvezmény; korengedmény korrekció nyugdíjemelés nyugdíjprémium rokkantsági nyugdíj hátramaradotti ellátások

Részletesebben

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai 2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A

Részletesebben

Területi Szakértői Csoport. Bentlakásos Idősellátás

Területi Szakértői Csoport. Bentlakásos Idősellátás Területi Szakértői Csoport Bentlakásos Idősellátás 2010. november 30. Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet TÁMOP 5.4.1. Szakértők: Dr. Egervári Ágnes Czibere Károly Panker Mihály Sztenderdek az idősek

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július Budapest, 2002. április Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI

Részletesebben

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV Munkaügyi Központja A MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA 2014. I. NEGYEDÉV Pápa Zirc Devecser Ajka Veszprém Várpalota Sümeg Balatonalmádi Tapolca Balatonfüred Veszprém megye 8200 Veszprém, Megyeház

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7

Részletesebben

Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen

Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen DOI: 10.18427/iri-2016-0034 Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen Rucska Andrea, Kiss-Tóth Emőke Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar rucska@freemail.hu, efkemci@uni-miskolc.hu

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata " NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 244/2011.(XII.15.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálatáról A Közgyűlés az előterjesztést

Részletesebben

SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL

SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL 2013. március 14. SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából kétévente készül reprezentatív felmérés a magyarok utazási szokásairól. A 2012 decemberében

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Javaslat települési és kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepciók jóváhagyására

Részletesebben

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink!

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! 2015 IV. negyedév 1 KÖSZÖNTŐ Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! A 2015-ös évben a lakáspiac minden tekintetben szárnyalt: emelkedtek az árak, csökkentek az értékesítési

Részletesebben

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÁLTAL FENNTARTOTT INTÉZMÉNYEK ÉS 100% TULAJDONÚ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA Készítette: Kanyik Csaba Szollár Zsuzsa Dr. Szántó Tamás Szombathely,

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...

Részletesebben

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május Munkaügyi Központja Munkaerı-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2014. II. Gyır-Moson-Sopron megye Gyır, 2014. május 9021 Gyır, Árpád út 32. - 9002 Gyır Pf.: 224. - Telefon: +36 (96) 814-245 - Fax: +36

Részletesebben

Halandóság. Főbb megállapítások

Halandóság. Főbb megállapítások 5. fejezet Halandóság Bálint Lajos Kovács Katalin Főbb megállapítások» A rendszerváltozás időszakában a magyar népesség életkilátásait tekintve a szovjet térség és néhány kelet-európai ország mellett már

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége

Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége Elfogadta: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 57/2014. (IV.30.)

Részletesebben

Egyszerű többség. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi

Egyszerű többség. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi pontja Tájékoztató Tolna megye 2009. évi munkaerő-piaci helyzetének alakulásáról Előadó: Dr. Szabó Zsoltné,

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNY HIVATAL BUDAPEST XI., XII., XXII. KERÜLETI INTÉZETÉNEK ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSE 2011. ÉVRE VONATKOZÓAN

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNY HIVATAL BUDAPEST XI., XII., XXII. KERÜLETI INTÉZETÉNEK ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSE 2011. ÉVRE VONATKOZÓAN BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNY HIVATAL BUDAPEST XI., XII., XXII. KERÜLETI INTÉZETÉNEK ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSE 2011. ÉVRE VONATKOZÓAN Az elmúlt évben Intézetünk illetékességi területe Budapest XI. és XXII. kerületére

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Jóváhagyta: Miskó Istvánné főigazgató AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Nyíregyháza, 2008. február 25.

Részletesebben

Munkaerő-piaci diszkrimináció

Munkaerő-piaci diszkrimináció Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. október ISBN 978-963-235-295-4 Munkaerő-piaci diszkrimináció Tartalom Bevezető...2 A diszkrimináció megtapasztalása nem, kor, iskolai

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 4 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XII. KERÜLET HEGYVIDÉKI ÖNKORMÁNYZAT IDİSÜGYI KONCEPCIÓJA. Budapest Fıváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Idısügyi Koncepciója

BUDAPEST FİVÁROS XII. KERÜLET HEGYVIDÉKI ÖNKORMÁNYZAT IDİSÜGYI KONCEPCIÓJA. Budapest Fıváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Idısügyi Koncepciója BUDAPEST FİVÁROS XII. KERÜLET HEGYVIDÉKI ÖNKORMÁNYZAT IDİSÜGYI KONCEPCIÓJA Készítette: Szokoli Erzsébet (Hegyvidéki Egyesített Gondozási Központ, intézményvezetı) Elfogadta 114/2013. (V. 30.) számú határozatával

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

MAGYARORSZÁG LAKOSSÁGÁNAK HALANDÓSÁGA, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA AZ EZREDFORDULÓN

MAGYARORSZÁG LAKOSSÁGÁNAK HALANDÓSÁGA, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA AZ EZREDFORDULÓN MAGYARORSZÁG LAKOSSÁGÁNAK HALANDÓSÁGA, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA AZ EZREDFORDULÓN GÁRDOS ÉVA Bevezetés A kilencvenes évekre Magyarországon demográfiai krízishelyzet alakult ki annak következtében, hogy a női

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Monigl

Részletesebben

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007.

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007. BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2007. T A R T A L O M J E G Y Z É K I. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatástervezés.... 2 1.1.

Részletesebben

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Budapest, 2008. április 30. Szécsény IVS I. Szécsény szerepe a településhálózatban... 4 II. Szécsény társadalmi-gazdasági adottságainak értékelése...

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév)

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév) NGM/17535-41/2015 A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév) 1. Ellenőrzési adatok 2015. első félévében a munkaügyi hatóság 9 736 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók

Részletesebben

Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól. 2013. május

Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól. 2013. május Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól 213. május Márciustól folyamatosan csökken a regisztrált álláskeresők száma a megyében. Borsod Abaúj - Zemplén

Részletesebben

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Budapest, 2005 1 Összefoglaló A magyar nemzetiségű külföldi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2011-2015 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j an. f ebr. m árc.

Részletesebben

BKM KH NSzSz Bács-Kiskun Megye lakosainak egészségi állapota 2012

BKM KH NSzSz Bács-Kiskun Megye lakosainak egészségi állapota 2012 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE BÁCS-KISKUN MEGYE LAKOSAINAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA 2012 Intézetvezető: Dr. Balogh Melinda megyei tisztifőorvos Készítette: Dr. Lehoczki

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2008. évre

Tartalomjegyzék. Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2008. évre Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú Munkaerő-piaci Prognózis 2008. év BUDAPEST Összeállította Statisztikai és Elemzési Osztály Budapest, 2008. február I. Általános ismertető... 4

Részletesebben

14/2016. (I. 25.) XI.ÖK határozat melléklete. Újbudai Egészségügyi Koncepció 2016-2020. Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata

14/2016. (I. 25.) XI.ÖK határozat melléklete. Újbudai Egészségügyi Koncepció 2016-2020. Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata 14/2016. (I. 25.) XI.ÖK határozat melléklete Újbudai Egészségügyi Koncepció 2016-2020 Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Újbudai Egészségügyi Koncepció2016-2020 Tartalom I. Vezetői összefoglaló...2

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

Havas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés)

Havas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés) Havas Gábor - Liskó Ilona Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés) Kutatásunk egyik célja az volt, hogy egy lehetőség szerint teljes általános iskolai

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Mátraterenye Község Önkormányzata 2015 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete - eleget téve

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Integrált Városfejlesztési Stratégiája Szikszó város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Készítette: Inforce Kft. Szikszó, 2008. május 1 Tartalomjegyzék 1. Szikszó város szerepe és helye a városhálózatban... 6 1.1. A város elhelyezkedése,

Részletesebben

5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5.

5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5. A FőBB EGÉSZSÉGPROBLÉMÁK ÖSSZEFOGALALÁSA 5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5.6 Környezet-egészségügy...

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 Az

Részletesebben

Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea

Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea Előterjesztés Helyi Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálatának elfogadására Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9 2008/130 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu II. évfolyam 130. szám 2008. szeptember 29. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9 A tartalomból 1 Pécs vendégforgalma 2008 I. félévében

Részletesebben