Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye"

Átírás

1 Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013

2 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN ö ISBN Készült a Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztályán, az Informatikai főosztály, a Népszámlálási főosztály és a Tájékoztatási főosztály közreműködésével Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök Főosztályvezető: Végh Zoltán Kocsis-Nagy Zsolt Összeállította: Bozsikné Vadai Anna Csőszné Seres Ilona Kovács Andrea Krucsai Erika Rövid Irén Szűcs Anna Dr. Takács Béláné A táblázó programot készítette: Papp Márton A kéziratot lektorálta: Horváth József Tördelőszerkesztők: Bada I. Csilla Bulik László Kerner-Kecskés Beatrix Trybek Krisztina Weisz Tamás További információ: Rácz Attila Telefon: (+36-62) , Internet: (+36-1) (telefon), (+36-1) (fax) Borítóterv: Lounge Design Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft

3 TARTALOM Köszöntöm az Olvasót!...4 Összefoglaló A népesség száma és jellemzői A népesség száma, népsűrűség Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma Családi állapot Iskolázottság, nyelvtudás Gazdasági aktivitás Nemzetiség, anyanyelv Vallás Egészségi állapot Háztartások, családok A háztartások száma és összetétele A háztartások mérete, korösszetétele A családok száma és összetétele A családok mérete, a gyermekek száma A lakásállomány jellemzői A lakások száma A lakásállomány tulajdon és használati mód szerint A lakások mérete: alapterület, szobaszám A lakások felszereltsége, komfortossága A lakások és lakóik, laksűrűség...47 Táblázatok...49 Módszertani megjegyzések, fogalmak Bács-Kiskun 3

4 KÖszÖntÖm az OlvasÓt A Központi Statisztikai Hivatal 2011 októberében hajtotta végre Magyarország 15. népszámlálását. A közvélemény mielőbbi tájékoztatása érdekében az adatfeldolgozás befejezését megelőzően, 2012 márciusában az összeírás során külön gyűjtött információk alapján közöltünk előzetes adatokat a népesség számáról és a lakásállományról októberében a népesség, a háztartások és a családok, valamint a lakásállomány legfontosabb országos jellemzőit, az elmúlt évtizedben történt változásokat bemutató kötetet készítettünk a kérdőívek mintegy 1 százalékát magában foglaló mintából származó becslések alapján. A feldolgozási folyamat befejeződése után megjelenő, 21 kötetből álló kiadványsorozatunkkal kezdjük meg a évi népszámlálás végleges adatainak közzétételét. A részletes területi adatok iránt a felhasználók különböző rétegeitől érkező információigény kielégítése érdekében elsőként a területi bontású táblákat és a települések, a járások és a kistérségek adatait is magukban foglaló megyei köteteket tesszük közzé. A honlapunkon (www.ksh.hu/nepszamlalas) és kevésbé részletezett adattartalommal papíron is megjelenő kiadványsorozatunkban összesen közel 4800, megyénként mintegy 200 táblával mutatjuk be a népesség demográfiai, iskolázottsági, gazdasági aktivitási, anyanyelvi, nemzetiségi, vallási és egészségi állapotra, a háztartások és a családok összetételére, méretére, valamint a lakásállomány összetételére vonatkozó adatainkat. Az országos összefoglaló régiónkénti, megyénkénti és településtípusonkénti, a fővárosi összeállítás kerületenkénti, a megyei pedig településtípusonkénti és településenkénti összesítéseket is tartalmaz. A települések adatait járásonként és kistérségenként, valamint a települések népességnagysága szerint közöljük. Az adat-összeállítások az első fejezetben korábbi népszámlálások adatait is közlik, lehetővé téve, hogy az elmúlt évtized részletes bemutatásán túl hosszabb időszak adatainak egybevetésével több évtizedes folyamatok is nyomon követhetők legyenek. Az ENSZ-ajánlásnak és az Európai Unió népszámlálási rendeletében előírt tartalomnak is megfelelő adatok módot adnak európai és Európán kívüli országokkal történő összehasonlításokra is. Tisztelettel ajánlom minden kedves felhasználónk figyelmébe a kiadványsorozatot, valamint a további, elsősorban a honlapunkon megjelenő népszámlálási közléseinket is. Dr. Vukovich Gabriella a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 4 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

5 ÖSSZEFOGLALÓ 1. A népesség száma és jellemzői Bács-Kiskun megye népessége a két utolsó népszámlálás között tovább fogyott, így 2011-ben nagyjából annyian éltek a megyében, mint az 1920-as évek közepén. Csökkent a termékenység, az elmúlt 20 évben emelkedett a gyermektelen nők aránya, 2011-ben a Bács-Kiskun megyei nők közel egynegyedének nem volt utódja és 2011 között a megye népességének gazdasági aktivitás szerinti összetétele már nem változott olyan számottevő mértékben, mint a megelőző évtizedben, a foglalkoztatottak és az inaktív keresők esetében ugyanakkor a korábban jellemző kedvezőtlen irányú tendenciák megfordultak A népesség száma, népsűrűség Bács-Kiskun megyében október 1-jén az ország lakosságának 5,2 százaléka, több mint 520,3 ezer fő élt. Az ország legnagyobb kiterjedésű megyéje, ahol ben egy négyzetkilométeren átlagosan 62-en éltek, jóval kevesebben, mint országosan Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma Az elmúlt évtizedben a nemek arányában folytatódott a nőtöbblet irányába történő eltolódás. A megye lakosságának 52,4 százaléka nő. A lakosság tovább öregedett, az időskorúak népességen belüli aránya 2011-ben már 9,7 százalékponttal haladta meg a gyermekkorúakét Családi állapot A házasságkötések számának visszaesésével és az első házasságkötési kor emelkedésével párhuzamosan a házasságban élők aránya mindkét nemnél jelentősen csökkent. Ezzel egyidőben az elváltak, de különösen a nőtlenek, illetve a hajadonok aránya erőteljesen növekedett. Az élettársi kapcsolatok népszerűségének növekedése, a házasságban élő magasabb termékenységű nők részarányának csökkenése mérsékelte az átlagos gyermekszámot Iskolázottság, nyelvtudás Tovább emelkedett a népesség iskolázottsága. A nők képzettebbek, az érettségizettek, illetve a diplomások megfelelő korú népességen belüli aránya magasabb a férfiakénál. Egyre többen beszélnek idegen nyelveket, a legelterjedtebb az angol és a német Gazdasági aktivitás Emelkedett a gazdaságilag aktívak, ezen belül a foglalkoztatottak és a munkanélküliek aránya. Az inaktív keresők és az eltartottak hányada mérséklődött Nemzetiség, anyanyelv 2001-hez képest emelkedett a 13 hazai nemzetiséghez tartozók száma. A négy legnagyobb lélekszámú nemzetiségi csoportot továbbra is a németek, a cigányok, a horvátok, valamint a szlovákok alkották Vallás A három legnagyobb felekezet 2011-ben is a katolikus, a református és az evangélikus. Legtöbben római katolikus vallásúnak mondták magukat. Növekedett az egyházhoz, felekezethez nem tartozók és a más vallási közösségek tagjainak száma Bács-Kiskun 5

6 1.8. Egészségi állapot Némileg mérséklődött a megye népességén belül a magukat fogyatékosnak vallók aránya, nagyjából minden ötödik többszörösen sérült. Csaknem négyszer több a tartós betegséggel küzdő lakos a megyében, mint a fogyatékos. A betegségek a nőket és az időseket sújtják nagyobb arányban. 2. Háztartások, családok A két népszámlálás között a háztartások száma tovább emelkedett, a háztartásban élőké viszont mérséklődött. A családháztartások számának a csökkenése a nem családháztartásokénak a jelentős növekedése mellett jött létre. A családok száma és átlagos mérete csökkent, de több az élettársi kapcsolat és az egyszülős család. A családban élő gyermekeknek már csak kevesebb mint fele a 15 évesnél fiatalabb A háztartások száma és összetétele 2011 októberében a megyében összeírt mintegy 217,7 ezer háztartásban a népesség közel 98 százaléka, 508,5 ezer személy élt. A háztartások összetétele tovább módosult: a 65 százalékát adó családháztartások száma 4,6 százalékkal csökkent, a családot nem alkotóké viszont 26 százalékkal növekedett A háztartások mérete, korösszetétele A háztartásban élő személyek számának a csökkenése miatt mérséklődött a háztartások átlagos nagysága; 2011-ben száz háztartásra 234 személy jutott, a tíz évvel korábbinál 21-gyel kevesebb. Jelentősen növekedett az időskorúakból álló háztartások száma: a háztartások 32 százalékában egyedülállók éltek A családok száma és összetétele A 143 ezer család 7 százalékkal kevesebb a tíz évvel korábbinál, a családban élők száma pedig 9 százalékkal csökkent. A családok összetétele is változott, egyre kevesebben kötöttek házasságot, miközben az élettársi, valamint a szülő-gyerek típusú kapcsolatok száma emelkedett. Az élettársi kapcsolatot elsősorban a fiatalabb korosztályok részesítették előnyben, a házas nőknek egynegyede, a férfiaknak pedig mindössze egyötöde volt 40 évesnél fiatalabb A családok mérete, a gyermekek száma A családok mintegy kétharmadában élt gyermek, száz családonként 106, valamivel kevesebb, mint 2001-ben. A 15 évesnél fiatalabbak száma csökkent, a gyermekeknek már csak kevesebb mint fele tartozott ebbe a korcsoportba. A gyermekes családok többsége egyetlen gyermeket nevelt, részesedésük az elmúlt tíz évben tovább emelkedett. 3. A lakásállomány jellemzői A megye lakásállománya között több mint másfélszeresére nőtt. Az elmúlt évtizedben a lakásállományon belül a nem lakott lakások száma valamivel nagyobb mértékben emelkedett, mint a lakott lakásoké A lakások száma A lakásállomány az elmúlt évtizedben 4 százalékkal növekedett, kevésbé, mint az előző évtizedben. Bács-Kiskun megyében található az ország lakásállományának 5,4 százaléka, csaknem 239,2 ezer lakás és lakott üdülő A lakásállomány tulajdon és használati mód szerint A lakások tulajdonosi szerkezetében és használati jogcím szerinti összetételében nem történt jelentős változás az elmúlt tíz évben, a lakott lakások jelentős többsége, mintegy 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában volt. A megyei rangsorban Bács-Kiskun megyében volt az ötödik legkisebb az önkormányzati tulajdonú lakások hányada, míg a más jogcímen használt lakásoké Csongrád megye után a második legnagyobb A lakások mérete: alapterület, szobaszám A lakások átlagos alapterülete az elmúlt évtizedben 4m 2 -rel növekedett, a 81m 2 -es lakásnagyság 4m 2 -rel nagyobb, mint az országos átlag. A lakásállomány szobaszám szerinti összetétele az országos tendenciához hasonlóan a többszobás lakások irányába mozdult el A lakások felszereltsége, komfortossága A lakott lakások felszereltsége, közművekkel való ellátottsága tovább javult. A komfortfokozat szerinti összetétel az összkomfortos és komfortos lakások irányába tolódott el A lakások és lakóik, laksűrűség A lakónépesség csökkenésének, illetve a lakásállomány gyarapodásának következményeként mérséklődött a laksűrűség. Az egy személy által lakott lakások száma csaknem 30 százalékkal emelkedett. 6 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

7 1. A NÉPESSÉG SZÁMA ÉS JELLEMZŐI 1.1. A népesség száma, népsűrűség Bács-Kiskun megyében október 1-jén, a népszámlálás időpontjában, az ország népességének 5,2 százaléka, több mint 520,3 ezer fő élt. A megye lakossága a tíz évvel korábbi népszámláláshoz képest csaknem 26,2 ezer fővel, 4,8 százalékkal csökkent. A népesség alakulását a természetes népmozgalom (az élveszületések és a halálozások), valamint a vándorlás befolyásolja és 2011 között a népességfogyás meghatározó tényezője a korábbi évtizedhez hasonlóan a természetes fogyás volt, amit a vándorlási folyamatok tovább erősítettek. Az előbbi tényező 25,3 ezer fővel, az utóbbi 0,9 ezer fővel apasztotta a megye népességét. Az elmúlt egy évtizedben összességében mind a városokban, mind a községekben csökkent a lakosok száma; a 119 település közül csupán 7-nek a népessége gyarapodott, kisebb-nagyobb mértékben. A 22 város közül legnagyobb arányú vesztesége Hajósnak, Bácsalmásnak, Tompának, Szabadszállásnak és Mélykútnak volt. E városok lakossága több mint 10 százalékkal fogyott. A népesség eközben mindössze két városban Lajosmizsén, illetve Solton stagnált, és ugyancsak kettőben Kecskeméten bő 3, Kerekegyházán majd 5 százalékkal gyarapodott. A falvak közül a legnagyobb mértékben 2011-ben így már csak 357 főt számláló Újtelek népessége csökkent, e község ábra A népesség számának alakulása 3.2. Bács-Kiskun 7

8 tábla A lakónépesség változásának tényezői Településtípus Természetes szaporodás (+), illetve fogyás ( ) Vándorlási különbözet, egyéb változás (+, ) Lakónépesség, és 2011 között, fő fő a évi százalékában fő/km 2 Megyeszékhely ,4 345,4 Többi város ,9 85,5 Városok összesen ,7 112,1 Községek, nagyközségek ,2 31,6 Megye összesen ,2 61,6 és 2011 között lakosságának több mint 30 százalékát elvesztette. Jelentős, 20 százalékot meghaladó mértékű fogyás jellemezte még az ugyancsak 500 fő alatti falvak közül Mátételkét, Bugacpusztaházát, Kéleshalmot, Móricgátat és Bácsszőlőst. Ezzel szemben a megyeszékhely közeli Ballószögön és Helvécián jóval többen élnek, mint tíz évvel azelőtt. Az előbbi község népessége 22, az utóbbié 15 százalékkal nőtt. A járások többségében a Kecskemétit leszámítva, ahol növekedett, fogyott a népesség, leginkább a Bácsalmásiban és a Jánoshalmiban. A Kecskeméti járáson belül főleg azoknak a népessége gyarapodott, a fent említett Ballószög, Helvécia illetve Kerekegyháza,, amelyek a megyeszékhely alvótelepüléseinek szerepét töltik be. Történeti áttekintés A megye lakossága 1870-ben, az első hivatalos népszámláláskor megközelítőleg 325 ezer fő volt. A népesség száma 1949-ig növekedett, a 80 év alatt 82 százalékkal emelkedve meghaladta az 591 ezer főt. A népesség nagysága ekkor érte el maximumát, azóta szinte folyamatosan, de évtizedről évtizedre változó ütemben csökkent. Az 1950-es évekbeli visszaesés a megye társadalmi-gazdasági helyzetéből adódott. A népesség legnagyobb hányadát évtizedeken keresztül a mezőgazdaság foglalkoztatta, ami nem tudott elegendő munkalehetőséget biztosítani az itt élők számára. Mivel a többi gazdasági ág sem tudta lekötni a szabad munkaerőt, megkezdődött az elvándorlás az ország egyéb munkát kínáló tájaira. Az elköltözésekből adódó népességhiányt ebben az időszakban azonban még csaknem ellensúlyozta a kiemelkedő születésszámok révén a hasonló nagyságrendű természetes szaporodás. Sokkal kedvezőtlenebb volt a helyzet az 1960-as években, amikor is a népesség lakóhely-változtatásból adódó veszteségét már nem tudta pótolni az élveszületések és a halálozások különbözete. Az 1970-es években a népességszám csökkenő tendenciája megtört, a természetes szaporodás az évtized közepi demográfiai hullám eredményeképp kicsivel felülmúlta a vándorlási veszteséget. Az évi 571,4 ezres lakónépesség 1,4 ezer fővel meghaladta a tíz évvel korábbit. Ezzel véget is ért a rövid ideig tartó gyarapodás, ugyanis az 1980-as években csaknem 25 ezer fős népességcsökkenés történt, amelyhez szinte azonos arányban járult hozzá a természetes fogyás és a vándorlás negatív egyenlege. Majd az 1990-es évtized újabb fordulatot hozott. A természetes népmozgalom 1980-as évekre jellemző negatív tendenciája (csökkenő születés, növekvő halálozás) ugyan tovább mélyült, de sok évtized óta először nem népesség-kibocsátó volt a megye, hanem döntően a nemzetközi vándorlásból adódóan befogadó. Ennek eredményeképp, ebben az évtizedben Bács-Kiskun megye népessége mindössze 0,4 ezer fővel fogyott után még tovább emelkedett a természetes fogyásból eredő népességveszteség, amit az elvándorlás újból csak fokozott. Így a megyében 2011-ben már csak annyian éltek, mint az 1920-as évek közepén. Helyünk az országban Bács-Kiskun az ország ötödik legnépesebb megyéje. A évi népszámlálás óta eltelt időszakban a megye népessége 4,8 százalékkal, az országé pedig 2,6 százalékkal csökkent. A tíz év alatt csaknem valamennyi megyében fogyott a népesség. Kivételt Pest és Győr-Moson-Sopron megye képez, az előbbiben több mint 12, az utóbbiban 2 százalékot meghaladó növekedést regisztráltak. Legnagyobb veszteség 9,5 százalékos Békés megye népességét sújtotta. 8 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

9 Történeti áttekintés Bács-Kiskun megye népsűrűsége 1870 és 1949 között a népességszám emelkedésével párhuzamosan több mint 84 százalékkal, 38 fő/km 2 -ről 70 fő/km 2 -re emelkedett. Majd a népesség fogyását követve a népsűrűség is csökkent, 2011-ben már csak 62 fő élt egy négyzetkilométeren a megye területén. Bács-Kiskun megye továbbra is kiterjedt tanyavilággal rendelkezik. A 2011-es népszámláláskor az ország külterületi lakosságának csaknem 22 százaléka a megyében lakott. A magánháztartásban élő népesség 13 százaléka több mint 64 ezer fő élt külterületen. Ez az arány az országban magasan a legnagyobb ábra A lakónépesség változása február 1. és október 1. között (%) Bács-Kiskun az ország legnagyobb kiterjedésű megyéje; 8445 km 2 -en, az ország 9 százalékán terül el ben a megye egy négyzetkilométerén átlagosan 62 fő élt, 45 fővel kevesebb, mint az országos átlag. Ennél ritkábban lakott megye az országban csak Somogy. A megyén belül legsűrűbben a Kecskeméti járásban laknak, ahol egy négyzetkilométerre 128 személy jutott, háromszor annyi, mint a legritkábban lakott Bácsalmásiban. A települések közül a megyeszékhely, Kalocsa és Baja népsűrűsége a legnagyobb, ugyanakkor Újsolté, Bugacpusztaházáé és Kéleshalomé a legkisebb. Ez utóbbiakban 7-en sem élnek négyzetkilométerenként Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma Bács-Kiskun megyében 2011-ben 247,6 ezer férfi és 272,7 ezer a nő élt. Az elmúlt tíz évben a két nem aránya közötti különbség a férfiak magasabb halandóságának következményeként tovább növekedett, 2011-ben a férfiak aránya 47,6 százalékot, a nőké 52,4 százalékot tett ki. Így ezer férfira 1102 nő jutott, 4-gyel több, mint 2001-ben ábra A népesség száma nem és életkor szerint A megye járásai közül a két nem aránya a Kunszentmiklósiban (ezer férfira 1054 nő jut) a legkiegyenlítettebb, a Bajaiban (1124) pedig a legkedvezőtlenebb. A megye messze legmagasabb nőtöbbletű települése Újtelek (1217), melyet Kalocsa (1201) követ. Ezzel szemben Hartán, Solton, Fülöpjakabon, Kaskantyún, Ladánybenén, Öregcsertőn, Bócsán, Szentkirályon, Apostagon és Petőfiszálláson a férfiak vannak többségben. A 2001-es népszámlálás után is folytatódott a népesség öregedése. Legszembetűnőbb változás a gyer Bács-Kiskun 9

10 Történeti áttekintés Bács-Kiskun megyében már az 1930-as népszámlálás idején is nőtöbbletet regisztráltak. A II. világháború után a jelentős férfiveszteség következtében kialakult magasabb nőtöbblet 1970-re valamelyest, 1980-ra pedig még tovább mérséklődött. Ezt követően a tendencia megfordult, s ennek hatására 1990-ben, 2001-ben és 2011-ben még inkább a nők javára mutatkozó többlet már jócskán meghaladta a világháború utáni évek magas értékeit is. Helyünk az országban A megyében a nő-férfi arány az országosnál valamivel kiegyenlítettebb, hiszen 2011-ben ezer férfira az országos átlagnál 4-gyel kevesebb, 1102 nő jutott. A mutató Budapest, illetve Heves, Baranya, Somogy és Csongrád megye után a hatodik legmagasabb az országban. mekkorúak és az időskorúak körében tapasztalható. A népességcsökkenés mértéke a gyermekkorúaknál volt a legjelentősebb, majd 19 százalék. A születések számának három és fél évtizede tartó mérséklődése következtében a gyermekek részaránya az utóbbi egy évtizedben 2,5 százalékponttal visszaesett. Ez idő alatt a évesek száma 9, a éveseké mintegy 3 százalékkal csökkent, létszámgyarapodás csak a 60 évesek és idősebbek körében következett be. Öszszességében az utóbbi korosztály létszáma az elmúlt tíz év során bő 11 százalékkal emelkedett, a népességen belüli arányuk pedig 3,5 százalékponttal nőtt. A társadalom elöregedésének folyamata gyorsult, ezt jól mutatja az is, hogy 1990 és 2001 között az aránynövekedés ennél jóval kisebb mértékű 1,3 százalékpont volt hez viszonyítva az 5 éves korcsoportokat vizsgálva az egyik legjelentősebb népességcsökkenés a éveseknél következett be. Ebbe a korosztályba tartoznak ugyanis az 1960-as évek első felében kialakult demográfiai hullámvölgy idején születettek. Számuk ma csaknem 24 százalékkal kisebb, mint 2001-ben az ugyanilyen korúaké volt. Az 1950-es évek elején született nagylétszámú korosztályok Ratkó-gyerekek napjainkban 60 év körüliek. Ebből adódóan az és a évesek körében tíz év alatt 28, illetve 20 százalékos emelkedés következett be. Az ő gyermekeik többnyire a 30-as éveikben járnak, ezért a évesek száma mintegy 24 százalékkal gyarapodott. Legnagyobb emelkedés a éveseknél figyelhető meg: 2011-ben másfélszer több ilyen korú ember élt Bács-Kiskun megyében, mint 2001-ben. Az egyes településtípusok népességének koröszszetétele alig különbözik egymástól. A városokban a gyermekkorúak és a évesek aránya magasabb, a éveseké, valamint az időskorúaké alacsonyabb, mint a községekben. A járások közül arányaiban a legkevesebb gyermekkorú a Kalocsaiban, a legtöbb a Kecskemétiben él. Az időskorúaknál a két pólust a Kecskeméti, illetve a Bácsalmási képviseli tábla A férfiak és nők száma kiemelt korcsoportonként, 2011 Jelentősen eltér egymástól a két nem kormegoszlása. Legnagyobb különbség az időskorúaknál figyelhető meg: 2011-ben a nőknek több mint 28 százaléka, míg a férfiaknak közel 20 százaléka volt idősebb 59 évesnél. Ezen belül a 69 évesnél idősebbek aránya a nők esetén bő 15, a férfiaknál majd 9 százalék. Ma már a női lakosságnak jóval több, mint fele 56 százaléka idősebb 39 évesnél, 1930-ban ez az arány még csak 30 százalékot tett ki. A fiúszületési többlet miatt to- Korcsoport, éves Férfi Nő Együtt fő A évi százalékában Ezer férfira jutó nő , , , , , , , , , Összesen , Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

11 Történeti áttekintés Az elmúlt 81 évben lényegesen módosult a lakosság korösszetétele is. A legjelentősebb változás a gyermekkorúak és az időskorúak körében tapasztalható ban Bács-Kiskun megye lakosságának 29 százaléka volt fiatalabb 15 évesnél, míg 2011-ben már csak 14,6 százaléka. Ezzel egyidőben az időskorúak aránya 9,8 százalékról 24,3 százalékra növekedett. A 35 évesnél fiatalabbak valamennyi korcsoportjában fogyott a népesség, a náluk idősebbeké pedig emelkedett. Nyolc évtized alatt leginkább a 0-4 évesek száma csökkent, létszámuk csaknem 59 ezer főről négytizedére, 24 ezer főre esett vissza. A legnagyobb növekedés a 85 évesnél idősebbeknél következett be, 2011-ben a népességen belül hétszer több ilyen korú ember élt, mint 1930-ban; a férfiaknál ebben a korcsoportban négyszeres, a nőknél közel tízszeres az emelkedés. Helyünk az országban Bács-Kiskun megye az országos átlagnál kissé idősebb népességű. Ezt jól szemlélteti a 100 gyermekkorúra jutó időskorú mutató, hiszen a Bács-Kiskun megyei 166-os érték 5-tel magasabb az országosnál. Ebből a szempontból a két pólust Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Budapest képviseli: míg Szabolcs-Szatmár-Beregben 100 gyermekre 114 idős személy jut, addig a fővárosban ennek az értéknek szinte a duplája 208. vábbra is több gyermekkorú, illetve fiatal felnőtt korú férfi él a megyében, mint nő. A lakosságon belül a 44 évnél fiatalabbak körében férfitöbblet, a felett nőtöbblet tapasztalható ábra A 70 évesek és idősebbek aránya, 2011 (%) ábra Száz aktív korúra jutó gyermekés időskorú Az aktív korú népesség ún. eltartási terhét jelzi, hogy társadalmi értelemben mennyi gyermek-, illetve időskorúról kell gondoskodnia. A gyermekkorúak csökkenő és az időskorúak növekvő arányának együttes hatására az 1990 és 2001 közötti mérséklődés után ez a mutató 2011-re összességében ugyan szerény mértékben, de ismét nőtt. Összetétele az évtizedek folyamán megfordult: 1990-ig főként a gyermekek, 1990-től viszont már az időskorúak eltartása jelenti a nagyobb terhet Családi állapot A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti összetételében amely a népszámlálás eszmei időpontjában fennálló jogi helyzet alapján vizsgálható 2001 és 2011 között tovább folytatódtak a korábbi évtizedek tendenciái. A házasságkötések számának visszaesésével és az első házasságkötési kor emelkedésével párhuzamosan a házasságban élők aránya mindkét nemnél jelentősen csökkent. Ezzel egyidőben az elváltak, de különösen a nőtlenek, illetve a hajadonok aránya erőteljesen növekedett, az özvegyek esetében ugyanakkor nem történt érdemi változás. A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti összetételében nemenként figyelemreméltó kü Bács-Kiskun 11

12 tábla A 15 éves és idősebb férfiak és nők megoszlása családi állapot szerint Férfi Nő Együtt Családi állapot (%) Nőtlen/hajadon 32,7 38,7 20,8 25,5 26,4 31,7 Házas 55,4 46,6 49,3 41,4 52,2 43,8 Özvegy 3,8 3,9 19,8 19,8 12,3 12,3 Elvált 8,1 10,9 10,1 13,2 9,1 12,1 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 lönbségek mutatkoznak októberében a férfiaknak közel 39 százaléka volt nőtlen, eközben a nőknél a hajadonok részaránya mindössze a 26 százalékot közelítette. A házasok hányada férfiak esetén nagyjából 47 százalékot, a nők körében több mint 41 százalékot tett ki. Az elváltaknál ezzel szemben nincs számottevő különbség, hiszen a férfiak majd 11, a nők mintegy 13 százaléka tartozott e körbe. Szembetűnő az ábra A népesség száma családi állapot és nemek szerint, 2001 özvegyek arányának nemenkénti eltérése: 2011-ben Bács-Kiskun megye férfi lakosságának megközelítőleg 4 százaléka volt özvegy, a nőknél ugyanez az arány ennek ötszöröse, csaknem 20 százalék. A nagymérvű eltérés részben demográfiai sajátosságokkal, részben a házasodási szokásokkal függ össze. A férfiak közismerten rosszabb mortalitása, az átlagosnál rövidebb élettartama a női özvegységet növeli. Az is tény, hogy ábra A népesség száma családi állapot és nemek szerint, Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

13 Történeti áttekintés Bács-Kiskun megyében az országoshoz hasonlóan 1930 és 1960 között évtizedről évtizedre folyamatosan csökkent a nőtlenek, a hajadonok részaránya, ezzel párhuzamosan növekedett a házasoké. Az ezt követő két évtizedben ebből a szempontból lényeges változás nem történt. Nem úgy, mint 1980 után, amikor is a korábbi tendencia megfordult: jelentősen csökkent a házasok részesedése, miközben a nőtlenek, a hajadonok és az elváltak aránya folyamatosan nőtt. Utóbbiak hányada 2011-re már megközelítette az özvegyekét. Helyünk az országban Bács-Kiskun megye 15 éves és idősebb népességének családi állapot szerinti összetétele nagyvonalakban az országos arányokat követi. Az országos átlagnál kissé alacsonyabb a házasok, illetve a nőtlenek, a hajadonok részaránya, ugyanakkor az özvegyeké és az elváltaké valamennyivel magasabb. az özvegy férfiak rosszabbul viselik az egyedüllétet, így könnyebben hajlanak az újraházasodásra, mint a nők. Az elmúlt évtizedekben a házasságkötési szokások változása miatt a házasságkötési kor jelentősen kitolódott: a férfiak közül legtöbben 1990-ben még éves korban, 2011-ben már inkább éves korban nősültek először, a nők pedig éves kor helyett éves korban mentek férjhez. Ennek következményeként a 30 éven aluliak körében a házasok aránya az utóbbi negyven évben, de különösen az utolsó húszban jelentősen visszaesett: 1990-ben a éves férfiaknak még nagyjából 64 százaléka, a nőknek közel 80 százaléka volt házas, 2011-ben viszont a férfiaknak már csak mintegy 13, a nőknek pedig 27 százaléka. Házasságot a nők fiatalabb korban kötnek, mint a férfiak ben a évesek körében a nők között több volt a házas, mint a hajadon, míg a férfiaknál a házasokhoz képest jelentős a nőtlenek túlsúlya. A házasok aránya a férfiak esetében a évesek, a nőknél a évesek körében volt a legmagasabb. A 80 év feletti férfiak mintegy 58 százaléka házasságban élt, míg a gyakoribb megözvegyülés miatt az ugyanilyen idős nőknek már csak 10 százaléka. A családi állapot szerinti népességmegoszlás a megyén belül településtípusonként némi eltérést mutat. Mindkét nemnél elmondható, hogy a házasok és az özvegyek aránya a községekben valamivel nagyobb, mint a városokban. Ebből adódik, hogy a nőtlenek, a hajadonok, illetve az elváltak hányada a községekben kissé alacsonyabb. Az eltérések a nőknél minden kategóriában jelentősebbek, mint a férfiaknál. Járási szinten sem tapasztalható lényeges különbség: a nőtlenek aránya a Kiskunhalasi, a hajadonoké a Kecskeméti járásban élők között a legmagasabb, a házasoké pedig a Kiskőrösiben. Bács-Kiskun megyében a nők termékenységének alakulása követte népességének korösszetételében, illetve családi állapot szerinti megoszlásában bekövetkezett változásokat ben közel 236 ezer 15 éves és idősebb nőt számláltak, akiknek együttvéve 367 ezer élveszületett gyermeke volt. Mind a nők, mind gyermekek száma mérséklődött az előző népszámláláshoz képest, a csökkenés azonban a gyermekeknél nagyobb mértékű volt. Így minden száz nőre már csak 156 gyermek jutott a megyében, ami 3-mal kevesebb, mint 2001-ben. Az érintett nők családi állapotát tekintve a házasok aránya a hajadonok, illetve az elváltak javára eltolódott, ezzel együtt a gyermekek több mint fele továbbra is házasságba született. Az idősebb (és termékenyebb) korosztályt képviselő özvegy nők termékenységi mutatója csökkent, ezzel együtt az átlagos élveszületési szám náluk továbbra is meghaladja a népesség reprodukálásához szükséges két gyermeket ábra Száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma 3.2. Bács-Kiskun 13

14 A gyermekvállalási hajlandóság szempontjából a két végletet a megye legkisebb, illetve a legnagyobb népességű járásai képviselik. A gyermektelen nők aránya a Jánoshalmi járásban a legalacsonyabb (19,9 százalék), míg a megyeszékhely központú Kecskemétiben (27,5 százalék) a legmagasabb. Ezzel összhangban a nők a Kecskeméti járásban vállalták a legkevesebb gyermeket, míg a kevésbé népes Kunszentmiklósiban a legtermékenyebbek. A településeknél is megfigyelhető, hogy a lakosság számának emelkedésével csökken a termékenység, így a községekben élő nők (169 gyermek/száz nő) átlagosan több gyermeket hoznak a világra, mint a városlakók (150 gyermek/száz nő). A községek közül kiemelkedik Bácsszőlős, valamint Bugacpusztaháza, ahol a száz 15 éves és idősebb nőre jutó élve született gyermekek száma megközelítve a reprodukciós értéket meghaladja a 190-et tábla Száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma a nő családi állapota szerint Év Hajadon Házas Özvegy Elvált Összesen Iskolázottság, nyelvtudás Az elmúlt évtizedben a megye lakosságának iskolázottsága jelentős fejlődésen ment keresztül, a népességből a még alapfokú végzettséggel sem rendelkezők aránya visszaszorult, ezzel párhuzamosan egyre többen szereztek diplomát ben Bács-Kiskun megyében, a 15 éves és idősebb népesség csupán 6,5 százaléka nem fejezte be általános iskolai tanulmányait, ez az előző népszámlálás idején még a népesség mintegy 14 százalékát érintette hez képest a csupán alapfokú végzettséget felmutatók szintén kevesebben vannak, arányuk csaknem 6 százalékponttal, közel 32 százalékra csökkent. Emelkedett azok hányada, akiknek legmagasabb iskolai végzettsége az érettségi, a 14 évesnél idősebbek egynegyede sikeresen befejezte a középiskolát. Kedvezően alakult a felsőfokú végzettségűek népességre vetített hányada is 2001 óta több mint 4 százalékponttal emelkedve meghaladta a 12 százalékot. A javuló tendencia mindkét nemre jellemző, a nők közül többen mutathatnak fel legmagasabb végzettségként érettségit, vagy felsőfokú oklevelet. Az iskolázottságot a végzettséghez illeszkedő korcsoportokban vizsgálva szintén látható a magasabban képzett korosztályok térnyerése. A 18 éves és idősebbek csaknem 39 százaléka legalább érettségizett, közülük a legfiatalabbak képzettsége kiemelkedő. A évesek közel 60 százaléka sikeresen befejezte középiskolai tanulmányait, míg a 84 év felettieknél ez az arány 10 százalék alatt maradt. A lehetőségek kiszélesedésével a továbbtanulási szándék is növeke- Történeti áttekintés Az előző népszámlálásokra visszatekintve, 1990-ig csökkent a gyermektelen 15 éves és idősebb nők aránya, az utóbbi 20 évben azonban fordult a tendencia, 2011-re már közel 24 százalékuknak nem volt utódja. A termékenység visszaesése már a 1900-as évek közepe óta folyamatosnak tekinthető. Az élettársi kapcsolatok népszerűségének növekedése, illetve a házasságban élő, magasabb termékenységű nők részarányának csökkenése szintén visszavetette az átlagos gyermekszámot. A házas nők közül a gyermekesek aránya viszont tovább emelkedett, 1920-ban 84 százalékuknak, 1960-ban 86 százalékuknak, 1990-ben 92 százalékuknak, míg a legutóbbi népszámlálásnál már 94 százalékuknak volt gyermeke óta folyamatosan emelkedett körükben a termékenység, két évtized alatt minden száz házas nő esetében 189 gyermekről 194 gyermekre. A javulás ellenére Bács-Kiskun megyében a házas nőkre jutó, reprodukcióhoz szükséges gyermekszámot utoljára az 1970-es népszámlálás idején jegyezték. Helyünk az országban A megyék között Bács-Kiskun az itt élő nők termékenysége alapján a középmezőnyben helyezkedik el, azaz száz 15 éves és idősebb nőre vetítve az országos átlagnál (147) lényegesen több 156 gyermek jut. Átlagban a legtöbb gyermeke a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei anyáknak született, a két megye mutatója között 19 gyermeknyi a különbség. 14 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

15 ábra A 15 éves és idősebb népesség megoszlása legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, nemenként dett 2011-re, a 25 éves és idősebbek közül mintegy 14 százalék a diplomás. A fiatalok és az idősek végzettségi szintje között ebben az esetben is számottevő a különbség, a év közöttiek több mint 20 százaléka végzett főiskolát vagy egyetemet, ezzel szemben a 70 éves és idősebbek kevesebb, mint 10 százaléka. A nők magasabb iskolázottsága itt is megmutatkozik, a 18 éves és idősebb legalább érettségizettek, illetve a 25 éves és idősebb főiskolai vagy egyetemi oklevéllel rendelkezők női népességen belüli aránya mindkét esetben meghaladja a férfiaknál tapasztaltat. A megyén belül a megyeszékhelyet is magába foglaló Kecskeméti járás lakói a legiskolázottabbak, míg a kisebb népességű települések alkotta Bácsalmási, Jánoshalmi és Kunszentmiklósi járásokban a lakosság képzettsége jócskán elmarad a megyei átlagtól. A települések népességnagysága, az oktatási központoktól való távolság befolyásolja az ott lakók iskolázottsági szintjét, mind a városok, mind a községek esetében a kisebbek lakói vannak hátrányosabb helyzetben. A városok közül Kecskeméten, illetve Baján a felsőfokú oktatás jelenléte miatt a lakosság iskolázottsága igen magas, a megfelelő korú népességen belül az érettségivel rendelkezők aránya meghaladja az 50 százalékot, a diplomásoké pedig a 20 százalékot. Ezzel szemben az apró, elöregedő falvakban élők (például Bácsszentgyörgy, Bácsszőlős, Bugacpusztaháza, Csikéria, Drágszél, Imrehegy, Kéleshalom, Mátételke, Öregcsertő, Újsolt) a legképzetlenebbek tábla A népesség iskolai végzettsége, 2011 A 15 éves A 18 éves A 25 éves (%) Településtípus legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégezték és idősebb népességből azok aránya, akik legalább érettségivel rendelkeznek egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkeznek Megyeszékhely 96,6 54,9 23,7 Többi város 93,5 39,7 13,4 Városok összesen 94,5 44,4 16,6 Községek, nagyközségek 91,4 27,3 7,5 Megye összesen 93,5 38,9 13, Bács-Kiskun 15

16 ábra A legalább érettségizettek aránya a 18 éves és idősebb népességben, 2011 (%) Az idegen nyelvek elsajátításának továbbtanuláshoz, versenyképesebb munkaerő piaci pozícióhoz való szükségessége mára megköveteli, hogy egyre fiatalabb korban felmutatható legyen legalább egy nyelv biztos alapokon nyugvó ismerete. Ennek következményeképpen egyre nagyobb arányban vannak a népességen belül azok, akik anyanyelvükön kívül más nyelven, nyelveken is képesek megértetni magukat. A megyében az előző népszámláláshoz képest, 7 százalékponttal emelkedett az idegen nyelvet beszélők aránya, így 2011 elején már a magyar anyanyelvű lakosság egyötöde tudott valamely más nemzet nyelvén. A legtöbben továbbra is az angolt, illetve a németet sajátították el. Lényegesen kisebb számban ugyan, de Történeti áttekintés Az elmúlt évszázadban a képzettség iránti igény ugrásszerűen emelkedett. Az 1930-as népszámlálás idején a 15 éves és idősebbek 93 százaléka nem fejezte be alapfokú tanulmányait, mára ez az arány 14 százalékra csökkent. Az idősebb jellemzően alacsonyabb végzettséggel rendelkező korosztályok népességen belüli arányvesztésével, valamint a fiatalabb továbbtanulásra törekvő generációk megjelenésével a középfokú tanulmányaikat érettségivel befejezők aránya 80 év alatt alig több mint 2 százalékról, közel 39 százalékra emelkedett. Különösen a nők képzettségi szintje javult, az érettségizettek részaránya 1930-ban a 18 éves és idősebbek körében mindössze egy százalékot képviselt, 2011-re meghaladta a 40 százalékot. Egyetemi, vagy főiskolai oklevelet 1930-ban a 25 éves és idősebb népesség alig egy százaléka szerzett, ami a legutóbbi népszámlálás alkalmával már megközelítette a 14 százalékot. Diplomás nőkről a múlt század elején csak elvétve lehetett hallani, mára a megfelelő korú női népesség több mint 14 százaléka felsőfokú iskolát végzett. Helyünk az országban Bács-Kiskun megye népességének képzettségi szintje alapján a megyék közötti rangsorban, a mezőny utolsó harmadában helyezkedik el. Tíz év alatt némileg javított a pozícióján, de még így is mind az érettségizettek mind a diplomások aránya alapján csupán egy-egy megyét sikerült megelőznie. A legalább középiskolát végzettek aránya 10,1, míg a diplomát szerzetteké 5,4 százalékponttal marad el az országos átlagtól. Beszélt nyelv tábla A magyar anyanyelvű népesség idegennyelv-tudása fő a válaszolók százalékában fő a válaszolók százalékában Csak magyarul beszél , ,5 Más nyelvet is beszél , ,5 Ebből: angol , ,6 német , ,4 roma , ,1 16 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

17 a határmentiségből adódóan a szerb és a horvát nyelv ismerete sem elhanyagolható. Az orosz nyelv népszerűsége az utóbbi 10 évben növekedett, nem csak a 40 év felettiek, de a évesek körében is magas arányban beszélik Gazdasági aktivitás A 2001-es és 2011-es népszámlálás között a Bács- Kiskun megyei népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele már nem változott olyan számottevő mértékben, mint a megelőző évtizedben. A gazdaságilag aktívak, ezen belül mind a foglalkoztatottak, mind a munkanélküliek aránya emelkedett, míg az inaktív keresők, illetve az eltartottak aránya mérséklődött; a foglalkoztatottak és az inaktív keresők esetében a korábban jellemző kedvezőtlen irányú tendenciák, ha nem is jelentős mértékben, de megfordultak. A megyében a 2011-es népszámláláskor a foglalkoztatottak megközelítőleg 199 ezres állománya a évit közel 4 százalékkal haladta meg, az évitől ugyanakkor még mindig csaknem 17 százalékkal maradt el. A pozitív irányú elmozdulást tükrözi a foglalkoztatottak népességen belüli arányának alakulása is, mely 2011-re a tíz évvel korábbi 35-ről 38 százalékra emelkedett. A munkanélküliek száma közel 29 százalékkal nőtt az utóbbi évtizedben, számuk 2011-ben már meghaladta a 30 ezer főt, népességhez viszonyított arányuk pedig 4,3-ról 5,8 százalékra emelkedett. A zömében nyugdíjasok alkotta inaktív keresők száma 10 százalékkal, az eltartottaké 15 százalékkal fogyott, ezzel együtt ben a megye népességének több mint fele mintegy 292 ezer fő még mindig e két kategóriába tartozott. A nők és a férfiak aktivitás szerinti megoszlása az utóbbi évtizedben ugyan közelített egymáshoz, de még mindig lényegesen eltér egymástól. A gazdaságilag aktívak aránya mindkét nem esetében felfelé mozdult, de mind a foglalkoztatottak, mind a munkanélküliek száma a nőknél emelkedett intenzívebben. A férfiak körében az inaktív keresők és az eltartottak aránya hasonló mértékben, valamivel több mint 10 százalékkal fogyott, míg a nőknél az inaktív réteg szűkülése nagyobbrészt az eltartottak számának csökkenéséből adódott. E változások eredményeként a gazdaságilag aktívak és inaktívak aránya a férfiak esetében 50-50, míg a nőknél százalékra módosult az utóbbi tíz évben. A gazdaságilag aktívak számának emelkedése a évesek kivételével valamennyi korcsoportban megfigyelhető. Szembetűnő továbbá, hogy a 60 éves és idősebb népesség körében a gazdaságilag aktívak számának közel háromszoros növekedését az eltartottak számának csaknem kétharmados visszaesése kísérte ben a évesek valamivel több mint 63 százaléka tartozott a gazdaságilag aktívak táborába, s körükben volt a legmagasabb mintegy 27 százalék az eltartottak aránya is. E korosztály alacsony aktivitásának hátterében elsősorban a felsőfokú tanulmányokat folytatók növekvő száma és a tanulmányi idő kitolódása húzódik meg, ami az eltartottak arányának kizárólag e korcsoportban tapasztalható emelkedésében is tetten érhető. A gazdaságilag aktívak hányada a középgeneráció a évesek körében volt a legmagasabb, csaknem 76 százalék, ez a tíz évvel korábbit közel 12 százalékponttal haladta meg. Az inaktív keresők aránya ugyanakkor a 2001-es 31 százalékkal szemben már csak 20 százalékot tett ki. A 60 évesek és idősebbek korosztályában értelemszerűen az inaktív keresők aránya volt a legmagasabb, közel 92 százalék, míg a gazdaságilag aktívak a nyugdíjkorhatár emelkedéséből adódóan a évi nem egészen 3-mal szemben mintegy 7 százalékot képviseltek ábra A népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele valamennyi településtípus esetén javult az elmúlt tíz évben, s bár a különbségek 2001-hez képest valamelyest mérséklődtek, a községekben élők gazdasági 3.2. Bács-Kiskun 17

18 tábla A népesség gazdasági aktivitás szerint, korcsoportonként, 2011 (%) Korcsoport, éves Aktív Inaktív kereső Eltartott Összesen Aktív Inaktív kereső Eltartott a évi százalékában Összesen ,0 100,0 x x 81,3 81, ,5 10,0 26,5 100,0 94,2 64,3 98,4 91, ,7 20,3 4,0 100,0 115,2 63,5 75,5 97,1 60 7,1 91,9 1,0 100,0 287,8 108,5 34,4 111,1 Összesen 44,0 31,4 24,7 100,0 106,5 90,3 85,1 95,2 aktivitása még mindig alacsonyabb a városokban élőkénél. A 2011-es népszámláláskor a városok közül a foglalkoztatottak népességen belüli aránya változatlanul a megyeszékhelyen volt a legmagasabb mintegy 43 százalék -, de Kiskőrös és Soltvadkert esetében is 42 százalék körül mozgott. A városok 39 százalékos átlagától Mélykút 30 százalékot meghaladó értéke maradt el a legszámottevőbben. A községekben a foglalkoztatottak aránya átlagosan 36 százalékot tett ki, ami közel azonos volt a községek országos átlagával. A községek közül Bócsa, Városföld, Helvécia, Kaskantyú, Szentkirály és Bugac 42 százalékot meghaladó foglalkoztatási arányában Kecskemét, illetve a környező városok közelsége játszik szerepet. Ezzel szemben a periférikus elhelyezkedésű, nagyvárosoktól viszonylag távol fekvő, többnyire kis lélekszámú és idősebb népességű települések helyzete volt a legrosszabb, ahol az alacsony foglalkoztatottság jellemzően magas munkanélküliséggel és/vagy az inaktívak magas arányával párosult. A foglalkoztatottak aránya Csikéria, Újsolt, Katymár és Bácsszőlős esetében nem érte el a 25 százalékot sem ábra A gazdaságilag aktív népesség aránya, 2011 (%) A megye járásaiban a népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele jelentős területi differenciáltságot mutat ben a foglalkoztatottak aránya a tábla A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele nemenként, 2011 Településtípus aktív Férfi inaktív kereső eltartott Összesen aktív Nő inaktív kereső eltartott (%) Összesen Megyeszékhely 52,8 19,0 28,2 100,0 43,4 32,3 24,3 100,0 Többi város 49,6 24,4 26,0 100,0 38,2 38,6 23,2 100,0 Városok összesen 50,6 22,7 26,7 100,0 39,8 36,6 23,6 100,0 Községek, nagyközségek 49,1 26,7 24,2 100,0 35,3 41,1 23,5 100,0 Ország összesen 50,1 24,0 25,9 100,0 38,4 38,0 23,6 100,0 18 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

19 Történeti áttekintés A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele az elmúlt évtizedekben jelentősen átrendeződött. Az 1990-es évek gazdasági-társadalmi változásainak hatására drasztikusan csökkent a foglalkoztatottság, amit a munkanélküliek számának és arányának számottevő gyarapodása kísért. Az ezredfordulót követően a magyar munkaerőpiacot már lényegesen mérsékeltebb folyamatok jellemezték, mind a foglalkoztatottak, mind a munkanélküliek aránya hullámzóan ugyan, de jelentősebb kiugrásoktól mentesen alakult. A 2008-as gazdasági válság a foglalkoztatottság színvonalában ugyan újabb törést okozott, de hatása már jóval kisebb mértékben volt érzékelhető, mint a rendszerváltást követően. Az 1990-es évek elején nem csak a munkanélküliek, hanem az inaktív keresők száma és aránya is jelentősen nőtt, ekkor ugyanis a munkanélküliség alternatívájaként igen sokan éltek mind a korhatár előtti nyugdíjazás, mind a rokkantsági nyugdíjazás lehetőségével. A körükben között bekövetkezett csökkenéssel évtizedek óta tartó tendencia fordult meg, mely jórészt a nyugdíjkorhatár emelkedésével, illetve a rokkantsági nyugdíjasok számának mérséklődésével magyarázható. Az eltartottak száma és aránya ugyanakkor évtizedek óta folyamatosan zsugorodik. Ennek alapvető oka a születésszám csökkenése, hiszen ebből adódóan egyre alacsonyabb a gyermekkorúak száma. Helyünk az országban A megye népességének gazdasági aktivitás szerinti összetétele 2001-hez hasonlóan nagyjából az országos átlag körül alakult. A legfőbb különbség, hogy a foglalkoztatottak népességen belüli aránya másfél százalékponttal elmaradt attól, míg az inaktív keresőké közel ugyanennyivel meghaladta az országosan jellemző értéket. Összességében elmondható, hogy Bács-Kiskun a megyék rangsorában minden vonatkozásban középmezőnybeli helyen szerepelt. megyeszékhelyet is magában foglaló Kecskeméti járásban volt a legmagasabb, egyedül itt haladta meg a 40 százalékot. A Bácsalmási és a Jánoshalmi járásban ugyanakkor még a 32 százalékot sem érte el a mutató értéke, amit mindkét esetben megyei átlagot lényegesen meghaladó, 7 százalék feletti munkanélküliség kísért. A gazdasági aktivitás szerinti összetétel alapján a Bácsalmási járás a megye legkedvezőtlenebb helyzetű térsége, hiszen az idős népesség magasabb arányával összefüggésben az inaktív keresők hányada is itt volt a legnagyobb, 38 százalék Nemzetiség, anyanyelv A nemzeti, etnikai kötődés meghatározására ben három kérdés szolgált, melyek az anyanyelvre, a nemzetiségre, valamint a családi, baráti közösségben használt nyelvre vonatkoztak. A megye lakosságának 12 százaléka, csaknem 65 ezer fő nem kívánt válaszolni a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó kérdésekre, ami több mint kétszerese az egy évtizeddel korábbinak. Megközelítőleg 446 ezer fő, vagyis a népesség 86 százaléka tartotta magát magyar nemzetiségűnek. Alig több mint 29 ezren válaszolták, hogy valamely másik nemzetiséghez tartoznak; döntő többségük a 13 hazai nemzetiség valamelyikéhez kötődött. A 13 hazai nemzetiséghez tartozók száma leginkább a nemzetiséghez való tartozás alapján emelkedett, hiszen csaknem 28 ezren 2001-hez képest mintegy 14 ezer fővel többen sorolták magukat valamely hazai nemzetiséghez. Számuk az anyanyelv és a családi, baráti közösségben használt nyelv alapján is növekedett; az előbbi 21, az utóbbi 50 százalékkal. E három kategória alapján a évi népszámláláskor a megye lakosságának 6,3 százaléka, csaknem 33 ezren tartoztak valamely hazai nemzetiséghez, mintegy 11 ezer fővel többen, mint tíz évvel azelőtt. Miként 2001-ben, úgy egy évtized elteltével is a négy legnagyobb létszámú nemzetiségi csoportot a németek, a cigányok, a horvátok és a szlovákok alkották, melyek együttesen a hazai nemzetiségek 89 százalékát tették ki Bács-Kiskun megyében. Mind létszámát, mind arányát tekintve a megyében a legnépesebb hazai nemzetiség 12,3 ezer fővel a német, számuk tíz év alatt 59 százalékkal gyarapodott. A településtípusok közül arányuk csak a községekben (3,4 százalék) érte el a megyei átlagot. Arányaiban a legtöbb német a Kalocsai, a Bajai és a Bácsalmási járásban fordult elő; népességszámra vetített arányuk az előző kettőben közel 6, az utóbbinál 5,3 százalékot tett ki. Legnagyobb arányban Hajóson (47 százalék) mondták magukat német nemzetiséghez tartozónak, melyet a községek közül Császártöltés (43 százalék) és Nemesnádudvar (42 százalék) követett. A németek hányada még Hartán volt 21 százalék, valamint Kun Bács-Kiskun 19

20 tábla A nemzetiségi népesség száma, aránya, 2011 Nemzetiség Nemzetiség Anyanyelv alapján Családi, baráti körben használt nyelv Előzőek alapján nemzetiséghez tartozik a népesség a évi fő százalékában Bolgár ,0 471,4 Cigány (Romani, Beás) ,2 167,5 Görög ,0 54,8 Horvát ,7 108,9 Lengyel ,0 96,7 Német ,4 158,6 Örmény ,0 652,4 Román ,3 513,4 Ruszin ,0 70,5 Szerb ,2 118,6 Szlovák ,4 121,3 Szlovén ,0 23,9 Ukrán ,0 62,2 Hazai nemzetiséghez tartozó összesen ,3 153,0 baján, Vaskúton, Bácsbokodon, Csikérián és Dunafalván haladta meg a 10 százalékot. A megye második legnagyobb nemzetisége 11,3 ezer fővel a cigányság, többségük 77 százalékuk városi lakos volt, népességszámra vetített arányuk csak itt érte el, és haladta meg némileg a megyei átlagot. A járások közül a cigány etnikumhoz tartozók a Jánoshalmiban, a Kiskunmajsaiban, valamint a Kiskunhalasiban tették ki a népesség valamivel több mint 4 százalékát. A romák aránya a városokban Jánoshalmán, Kecelen, Kiskunhalason, és Solton volt valamivel több mint 5 százalék, Kiskunmajsán pedig a lakosság 6,5 százalékát alkották. A községek közül az adott népességszámhoz viszonyítva a legtöbb cigány Uszódon (8,5 százalék) élt, melynél mintegy 3 százalékponttal alacsonyabb volt Tiszaalpáron, Nagybaracskán, Szeremlén és Sükösdön. A roma népesség még Bátyán és Csengődön képviselt négy százaléknál magasabb arányt. A harmadik legnagyobb nemzetiséget alkotó horvátok száma a évi népszámláláshoz képest 8,9 százalékkal gyarapodott, 2011-ben 3,5 ezren tartoztak ehhez a nemzetiséghez. A megyében élő horvátok 61 százaléka községi lakos volt, arányuk csak itt haladta meg valamelyest a megyei átlagot. Arányát tekintve legtöbben a Bácsalmási (2,8 százalék) és a Bajai (2,5 százalék) járásban tartották magukat horvátnak, azonban még a Kalocsai járásban is (1,9 százalék) magasabb részarányt képviseltek a megyeinél. A horvátok népességen belüli megoszlása a városok közül Bácsalmáson (2,3 százalék) és Baján (2,1 százalék) volt a legnagyobb. Ezen kívül, még négy községnél Dusnokon, Hercegszántón, Csikérián és Bátyán találni 10 százaléknál nagyobb arányt. Míg 2001-ben 1,7 ezer fő, addig 10 évvel később már 21 százalékkal többen, mintegy 2 ezren tartoztak a szlovák nemzetiséghez. Bár 65 százalékuk városi lakos volt, településtípusonkénti részará- 20 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-415-6 Készült a

Részletesebben

LUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI

LUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI Központi Statisztikai Hivatal Nógrád Megyei Igazgatóság 1. számú melléklet LUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI Másodlagos publikálás, valamint az adatok más felhasználó részére történő átadása csak

Részletesebben

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN KLINGER ANDRÁS Az Európához való közeledés nemcsak politikailag és gazdaságilag, hanem az élet minden területén a legfontosabb célkitűzés ma M agyarországon.

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július Budapest, 2002. április Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI

Részletesebben

Ötven év felettiek helyzete Magyarországon

Ötven év felettiek helyzete Magyarországon LEONARDO PARTNERSHIP PLAS PROJECT Promotions of life long learning as an active strategy sharing experiences for European solution (No. 2011-1-CZ1-LEO04-07096 3) Ötven év felettiek helyzete Magyarországon

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

Statisztikai A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG:

Statisztikai A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Statisztikai Szemle A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: DR. BOZSONYI KÁROLY, ÉLTETŐ ÖDÖN, DR. HARCSA ISTVÁN, DR. HUNYADI LÁSZLÓ, DR. HÜTTL ANTÓNIA (főszerkesztő),

Részletesebben

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE - különös tekintettel a társadalmi környezetre gyakorolt hatásokra A tanulmány a MaHill Mérnökiroda megbízásából készült. Az alábbi

Részletesebben

Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól. 2013. május

Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól. 2013. május Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól 213. május Márciustól folyamatosan csökken a regisztrált álláskeresők száma a megyében. Borsod Abaúj - Zemplén

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA*

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* NAGY GYULA A tanulmány a magyarországi gazdasági átalakulás nyomán a nők és a férfiak munkaerőpiaci részvételében és foglalkoztatottságában bekövetkezett

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 4 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1997): A

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM IGAL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 2015-2020 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... 6 A Helyi

Részletesebben

ISBN: 978-963-235-348-7 9 789632 353487 Elôzetes adatok KSH_kiadvanysorozat_kotet_1_borito_vonalkoddal.indd 1 2012.03.21. 9:57

ISBN: 978-963-235-348-7 9 789632 353487 Elôzetes adatok KSH_kiadvanysorozat_kotet_1_borito_vonalkoddal.indd 1 2012.03.21. 9:57 Elôzetes adatok Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. Előzetes adatok Budapest, 2012 Központi Statisztikai Hivatal, 2012 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-348-7 Készült a Központi

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006. évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun TARTALOMJEGYZÉK I.

Részletesebben

Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium

Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Hajléktalanokért Közalapítvány Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Szociális szolgáltatások és kábítószer-fogyasztók

Részletesebben

7. Iskolázottsági adatok

7. Iskolázottsági adatok 7. 7. Iskolázottsági adatok Központi Statisztikai Hivatal. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 7. Iskolázottsági adatok Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-353-1 Készült

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010.

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. Készítette: Nábrádi Csilla szociálpolitikus Jóváhagyta: Somogy Megyei Közgyőlés 29/2010.(V.7.) sz. határozatával 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon

Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon Központi Statisztikai Hivatal 2011. április Tartalom Összefoglaló...2 A közúthálózat útkategóriánkénti összetétele...2 Gépjárműállomány alakulása...4 Közúti közlekedési

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május Munkaügyi Központja Munkaerı-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2014. II. Gyır-Moson-Sopron megye Gyır, 2014. május 9021 Gyır, Árpád út 32. - 9002 Gyır Pf.: 224. - Telefon: +36 (96) 814-245 - Fax: +36

Részletesebben

TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI, FEJLESZTÉSI ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE 2010-2018. Tatabánya, 2010. augusztus TARTALOMJEGYZÉK 1. A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI

Részletesebben

Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás

Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás Az 1990-es években a társadalomban tovább halmozódtak a már meglévő szociális gondok, többek között felgyorsult a népesség elöregedésének

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére EÜ. Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye

Részletesebben

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY Közvélemény-kutatás időpontja: 2015. szeptember Kaposvár lakosságának véleménye a bűnmegelőzésről,

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A NYUGAT-DUNÁNTÚL INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A NYUGAT-DUNÁNTÚL INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A NYUGAT-DUNÁNTÚL INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA Győr 2007 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2007 ISBN 978-963-235-090-5

Részletesebben

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása Magyarország-Szlovákia Phare CBC 2003 Program Üzleti infrastruktúra, innováció és humáner forrás-fejlesztés a határ mentén Regionális Vállalkozói Együttm ködés HU2003/004-628-01-21 A határmenti vállalkozások

Részletesebben

A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó

A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó M u n k a ü g y i K ö z p o n t j a A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó R ö v i d t á v ú m u n k a e r p - p i a c i e l p r e j e l z é s é s k o n j u n k t ú r a k u t a t á s e r e d m é n y e i

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Jóváhagyta: Miskó Istvánné főigazgató AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Nyíregyháza, 2008. február 25.

Részletesebben

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink!

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! 2015 IV. negyedév 1 KÖSZÖNTŐ Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! A 2015-ös évben a lakáspiac minden tekintetben szárnyalt: emelkedtek az árak, csökkentek az értékesítési

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2008. évre

Tartalomjegyzék. Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2008. évre Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú Munkaerő-piaci Prognózis 2008. év BUDAPEST Összeállította Statisztikai és Elemzési Osztály Budapest, 2008. február I. Általános ismertető... 4

Részletesebben

Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen

Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen DOI: 10.18427/iri-2016-0034 Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen Rucska Andrea, Kiss-Tóth Emőke Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar rucska@freemail.hu, efkemci@uni-miskolc.hu

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...2 Gazdasági szervezetek...3 Beruházás...4

Részletesebben

FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSE

FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSE A FOGLALKOZTATHATÓSÁGI REHABILITÁCIÓ (AKTIVIZÁLÁS) SZABÁLYOZÁSI-, INTÉZMÉNYI FELTÉTELRENDSZERE Készítette: Horváth Olga Készült: Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerı-piaci integrációjának szakmai

Részletesebben

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján KÖZFOGLALKOZTATÁSI ÉS VÍZÜGYI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján Cím: 1051 Budapest, József Attila u.

Részletesebben

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN Készült az ОТKA 400 kutatási program keretében BUDAPEST 1995/1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET

Részletesebben

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007.

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007. BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2007. T A R T A L O M J E G Y Z É K I. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatástervezés.... 2 1.1.

Részletesebben

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás Bukodi Erzsébet: Női munkavállalás és munkaidő-felhasználás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Részletesebben

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló)

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 2 I. Nógrád megye rövid bemutatása... 4 I. 1. Demográfiai változások... 5 I.1.1.

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8

Részletesebben

SÜLYSÁP NAGYKÖZSÉG. várossá nyilvánításának kezdeményezése

SÜLYSÁP NAGYKÖZSÉG. várossá nyilvánításának kezdeményezése SÜLYSÁP NAGYKÖZSÉG várossá nyilvánításának kezdeményezése Sülysáp, 2008 TARTALOMJEGYZÉK 1. SÜLYSÁP FÖLDRAJZI KÖRNYEZETE ÉS ÁLTALÁNOS JELLEMVONÁSAI...6 1. SÜLYSÁP FÖLDRAJZI KÖRNYEZETE ÉS ÁLTALÁNOS JELLEMVONÁSAI...6

Részletesebben

Területfejlesztési programterv

Területfejlesztési programterv Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület İs Dráva Program Aquap rof it Mőszak i, Taná csadá si é s Be fekt etés i Zrt. 2007. július Az Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...

Részletesebben

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából című kutatás A program vezetője: Kovács Róbert A kutatás vezetője: Zsugyel János Készítette:

Részletesebben

A BUDAPESTI KERÜLETEK HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEI KLINGER ANDRÁS

A BUDAPESTI KERÜLETEK HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEI KLINGER ANDRÁS A BUDAPESTI KERÜLETEK HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEI KLINGER ANDRÁS A halandóság területi különbségeit már hosszú ideje kutatják Magyarországon. Az elemzések eddig vagy nagyobb területi egységek (megyék, újabban

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...4 Építőipar...5

Részletesebben

Egyszerű többség. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi

Egyszerű többség. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi pontja Tájékoztató Tolna megye 2009. évi munkaerő-piaci helyzetének alakulásáról Előadó: Dr. Szabó Zsoltné,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

Korcsoport Megoszlás (%) 18-25 éves 7,2 26-35 éves 11,0 36-45 éves 16,0 46-55 éves 19,9 56-65 éves 22,7 65 év feletti 23,2

Korcsoport Megoszlás (%) 18-25 éves 7,2 26-35 éves 11,0 36-45 éves 16,0 46-55 éves 19,9 56-65 éves 22,7 65 év feletti 23,2 2. MELLÉKLET KÉRDŐÍVES MEGKÉRDEZÉS EREDMÉNYEI (KÉRDŐÍV) A KÉRDŐÍVES MEGKÉRDEZÉS LEGFONTOSABB EREDMÉNYEI Megkérdezés módszertana Megkérdezés módja: önkitöltős kérdőíves megkérdezés feleletválasztós, skálás

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 43.

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 43. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 43. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236-736-X

Részletesebben

16. 16. A családtípusok jellemzői

16. 16. A családtípusok jellemzői 16. 16. A családtípusok jellemzői Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 16. A családtípusok jellemzői Budapest, 2015 Központi Statisztikai Hivatal, 2015 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-476-7

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Monigl

Részletesebben

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata " NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 244/2011.(XII.15.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálatáról A Közgyűlés az előterjesztést

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény. - Módszertani Központ. étkeztetés szociális alapszolgáltatások

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény. - Módszertani Központ. étkeztetés szociális alapszolgáltatások 5. melléklet Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény - Módszertani Központ étkeztetés szociális alapszolgáltatások SZAKMAI PROGRAMJA 2013 A Miskolc Környéki Önkormányzati

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. a hajléktalanok átmeneti szállásainak körében végzett kutatásról. 2008. március

BESZÁMOLÓ. a hajléktalanok átmeneti szállásainak körében végzett kutatásról. 2008. március BESZÁMOLÓ a hajléktalanok átmeneti szállásainak körében végzett kutatásról 2008. március A Hajléktalanokért Közalapítvány megbízásából készülő kutatás keretében a hajléktalan embereket ellátó intézmények

Részletesebben

2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról

2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Debrecen, 2011. április Dr. Pásti Gabriella mb. megyei tiszti

Részletesebben

Adatok, információk a vörösiszap-katasztrófa térségéből. Az Ajkai kistérség területe és természetföldrajzi adottságai

Adatok, információk a vörösiszap-katasztrófa térségéből. Az Ajkai kistérség területe és természetföldrajzi adottságai TANULMÁNYOK BERTA GYÖRGYNÉ Adatok, információk a vörösiszap-katasztrófa térségéből 2010. október 4-én a déli órákban az Ajkai Timföldgyár Kolontár és Ajka között létesített 300 m x 500 m-es vörösiszap-tározójának

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ

Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Érettségi vizsgatárgyak elemzése 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Láng György Budapest, 2014. január TARTALOM 1. A vizsgák tartalmi elemzése... 5 1.1. Az írásbeli feladatlapok szakmai jellemzői

Részletesebben

Továbbtanulási ambíciók

Továbbtanulási ambíciók 222 FELVÉTELI RENDKÍVÜL SOKSZÍNűVÉ VÁLTOZOTT AZ ELMÚLT évtizedben a középfokú oktatás. A sokszínűség mind az iskolák fenntartói (önkormányzati, egyházi, alapítványi iskolák), mind az oktatás szerkezete

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYE SZÁMOKBAN

BÁCS-KISKUN MEGYE SZÁMOKBAN BÁCS-KISKUN MEGYE SZÁMOKBAN 213 Tartalom Főbb jellemzők.... 2 1. Népesség, népmozgalom.... 4 2. Munkaerőpiac... 6 3. Egészségügy, baleset... 8 4. Szociális ellátás...1 5. Oktatás, kultúra...12 6. GDP,

Részletesebben

Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet

Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet 27/16 Összeállította: Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 16. szám 27. május 29. Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet A tartalomból 1 Lakásépítés 3 Lakásállomány használati

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

454/2008. (XI.27.) KT határozattal elfogadva

454/2008. (XI.27.) KT határozattal elfogadva GYOMAENDRŐD VÁROS Településfejlesztési koncepció I. kötet Helyzetelemzés 454/2008. (XI.27.) KT határozattal elfogadva Helyzetelemzés 2 KÉSZÍTETTE: Tér és Terület BT. Gyula, Hajnal utca 25. Demográfia,

Részletesebben

Átfogó értékelés Nyírmada Önkormányzat 2011. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról

Átfogó értékelés Nyírmada Önkormányzat 2011. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról 1 Átfogó értékelés Nyírmada Önkormányzat 2011. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról Nyírmada Önkormányzat 2011. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról készített

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 215. december Távközlés, internet, kábeltelevízió, 214 Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 212/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 2.1. Vezetékestelefon-szolgáltatás...2

Részletesebben

J/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről

J/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről J/19392 A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének országgyűlési beszámolója az ügyészség 2005. évi tevékenységéről 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az ügyészi szervezet 6 2. A büntetőjogi ügyészi tevékenység 8 A) A

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben

Kistérségi szélsőségek Komárom-Esztergom megyében

Kistérségi szélsőségek Komárom-Esztergom megyében Kistérségi szélsőségek Komárom-Esztergom megyében 57 Kistérségi szélsőségek Komárom-Esztergom megyében Vajay Zsuzsanna 4 Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar, Sopron ABSZTRAKT A közép-dunántúli

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236-736-X írta:

Részletesebben

KUTATÁSI CÉLOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK

KUTATÁSI CÉLOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK KUTATÁSI CÉLOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK A VIZSGÁLAT CÉLJAI A vizsgálat fő irányvonalát adó primer felmérések a belső önértékelésre koncentráltak. A vizsgálattal azt kívántuk feltárni, hogy az egyetem milyen

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

FOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012.

FOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012. FOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012. 2 Szerkesztette: Dr. Ács Ferenc A munkában részt vevők: Dr. Ács Ferenc Dr. Sárkány Péterné A mű szerzői jogilag védett. A M.Á.S.T. Kft. és a

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 7690 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 83. szám 1. melléklet a 27/2015. (VI. 17.) OGY határozathoz 1. melléklet a /2015. ( ) OGY határozathoz 4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 Szakpolitikai

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal ÖSSZEFOGLALÓ FELHASZNÁLÁSÁRÓL

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal ÖSSZEFOGLALÓ FELHASZNÁLÁSÁRÓL Foglalkoztatási és Szociális Hivatal ÖSSZEFOGLALÓ A 2006. ÉVBEN BEMUTATOTT ALKALMI MUNKAVÁLLALÓI KÖNYVEK FELHASZNÁLÁSÁRÓL % A 2006-ban kiváltott, bemutatott AM Könyvek, valamint a ledolgozott napok számának

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2

IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2 2016. március TURIZMUSGAZDASÁG A BALATON IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Bevezetés...2 Összefoglalás...2 Az elemzés módszertana...4 1. A balatoni régióban működő turisztikai vállalkozások

Részletesebben

KIRÁLY GÁBOR LUKSANDER ALEXANDRA PAKSI VERONIKA FIATALOK MUNKANÉLKÜLISÉGI KOCKÁZATA MAGYARORSZÁGON ÉS EURÓPAI ÖSSZEHA-

KIRÁLY GÁBOR LUKSANDER ALEXANDRA PAKSI VERONIKA FIATALOK MUNKANÉLKÜLISÉGI KOCKÁZATA MAGYARORSZÁGON ÉS EURÓPAI ÖSSZEHA- KIRÁLY GÁBOR LUKSANDER ALEXANDRA PAKSI VERONIKA FIATALOK MUNKANÉLKÜLISÉGI KOCKÁZATA MAGYARORSZÁGON ÉS EURÓPAI ÖSSZEHA- SONLÍTÁSBAN 98 I. Bevezetés 97 Az élet minden területét egyre jobban átható bizonytalansággal,

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1996): Gyermeket nevelni in: Társadalmi

Részletesebben

2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS

2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS Az új tagállamok konvergencia-indexe 2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 I. AZ ÚJ TAGÁLLAMOK ÖSSZESÍTETT KONVERGENCIAINDEXE 3 II. AZ ÚJ TAGÁLLAMOK NOMINÁLIS KONVERGENCIÁJA

Részletesebben