ISBN: Elôzetes adatok KSH_kiadvanysorozat_kotet_1_borito_vonalkoddal.indd :57

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ISBN: 978-963-235-348-7 9 789632 353487 Elôzetes adatok KSH_kiadvanysorozat_kotet_1_borito_vonalkoddal.indd 1 2012.03.21. 9:57"

Átírás

1 Elôzetes adatok

2

3 Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. Előzetes adatok Budapest, 2012

4 Központi Statisztikai Hivatal, 2012 ISBN ö ISBN Készült a Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálási főosztályán Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök Főosztályvezető: Waffenschmidt Jánosné Összeállította: Bojer Anasztázia Kovács Marcell Simor Éva Vörös Csabáné Waffenschmidt Jánosné A kéziratot gondozta: Benedek Szabolcs Tördelőszerkesztők: Simonné Horváth Gabriella Trybek Krisztina További információ: Kovács Marcell Telefon: (+36-1) , Internet: (+36-1) (telefon), (+36-1) (fax) Borítóterv: Lounge Design Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft

5 TARTALOM Köszöntöm az Olvasót!... 5 A népesség és a lakások száma a évi népszámlálás előzetes adatainak tükrében... 7 A népszámlálás időtartama, az adatszolgáltatás módja Módszertani ismertető Táblázatok Népesség Országos adatok A népesség számának alakulása, népsűrűség Megyei és regionális adatok A lakónépesség száma és a népességszám változásának tényezői A lakónépesség számának változása tényezők szerint A népsűrűség alakulása A lakónépesség száma nemek szerint A lakónépesség megoszlása nemek szerint A lakónépesség területi megoszlása Településtípusonkénti adatok A lakónépesség száma és a népességszám változásának tényezői A lakónépesség számának változása tényezők szerint A lakónépesség száma nemek szerint A lakónépesség területi megoszlása Lakás Országos adatok A lakóegységek, a lakások számának alakulása Megyei és regionális adatok A lakóegységek, az intézetek száma típus szerint A lakásállomány változása A lakásállomány alapterület szerint, A lakásállomány megoszlása alapterület szerint, A lakásállomány területi megoszlása és az átlagos alapterület Településtípusonkénti adatok A lakásállomány változása A lakásállomány alapterület szerint, A lakásállomány megoszlása alapterület szerint, A lakásállomány területi megoszlása és az átlagos alapterület Laksűrűség Megyei és regionális adatok A lakott lakások és lakóik, laksűrűség Településtípusonkénti adatok A lakott lakások és lakóik, laksűrűség Előzetes adatok 3

6

7 Köszöntöm az Olvasót! A Központi Statisztikai Hivatal 2011 októberében hajtotta végre Magyarország 15. népszámlálását. A évi népszámlálásra a közel másfél évszázados hazai népszámlálási hagyományok és tapasztalatok figyelembevételével, egyúttal a 21. század társadalmi, demográfiai és gazdasági viszonyaihoz igazodva, azok feltárására alkalmas tartalommal és módszerekkel került sor. Ugyanakkor az ENSZ-ajánlásokra épülve népszámlálásunk illeszkedik a világ 2010 körüli népszámlálásainak sorába, és megfelel az Európai Unió népszámlálási rendeletében előírt követelményeknek is. Ezáltal lehetővé válik mind a korábbi hazai népszámlálásokhoz képest bekövetkezett változások nyomon követése, mind a többi európai, illetve Európán kívüli országban megfigyelt jelenségekkel való összehasonlítás októberében csaknem 40 ezer számlálóbiztos közel 4,4 millió lakást keresett fel, hogy adatokat gyűjtsön hazánk népességének társadalmi-demográfiaigazdasági jellemzőiről és lakásviszonyairól. 827 ezer lakásból 2 millió személyről érkezett a KSH-ba interneten kitöltött kérdőív, több mint másfél millióan pedig saját maguk töltötték ki a papír kérdőívet. A népszámlálás feldolgozása és közzététele többéves folyamat. Az érdeklődők mielőbbi tájékoztatása érdekében a KSH a magyar népszámlálási szokásoknak megfelelően már az adatfeldolgozást megelőzően az összeírás során külön gyűjtött információk alapján közreadja a különböző adatszolgáltatási eszközök és módok útján érkezett kérdőívek elsődleges áttekintése után született előzetes adatokat. A kérdőívek feldolgozásának befejezését követően tematikus részletezettséggel hozzuk nyilvánosságra a népszámlálás alapján megszülető gazdag adatkincs egyegy szeletét, illetve az adatvédelmi szabályok korlátai között lehetőséget biztosítunk a felhasználóknak tematikusan kialakított adatállományok kutatására is. A most elkészült összeállítás a népesség számának és a lakásállomány legfontosabb adatainak alakulását mutatja be. Köszönöm a Tisztelt Olvasónak, hogy adatszolgáltatóként vagy közreműködőként hozzájárult a népszámlálás sikeréhez. Budapest, március Dr. Vukovich Gabriella a Központi Statisztikai Hivatal elnöke Előzetes adatok 5

8

9 A NÉPESSÉG ÉS A LAKÁSOK SZÁMA A ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ELŐZETES ADATAINAK TÜKRÉBEN Népesség, népsűrűség A népességszám változása 1. ábra A lakónépesség alakulása, Magyarország népessége október 1-jén a népszámlálás előzetes, a részletes feldolgozás előtti, adatgyűjtés-szervezési információk alapján összeállított eredményei szerint 9 millió 982 ezer fő volt, 2,1 százalékkal kevesebb, mint az előző, február 1-jei népszámlálás alkalmával. Az ország népessége 1981 óta folyamatosan csökken. Ennek mértéke az 1980-as évtizedben volt a legerőteljesebb, az 1990-es évtizedben mérséklődött, majd között ismét fokozódott. A népesség csökkenésének meghatározó tényezője a természetes fogyás. Magyarországon 1981 óta évről évre kevesebben születnek, mint ahányan meghalnak. A természetes fogyás mértéke növekvő, az 1990-es évtizedben évente átlagosan 33 ezer, 2000 után több mint 35 ezer fő volt. A természetes fogyás miatti népességcsökkenést az elmúlt két, két és fél évtizedben mérsékelte a pozitív nemzetközi vándorlási egyenleg. Az elmúlt évtizedben a bevándorlási többlet azonban a természetes fogyásnak csak kevesebb mint felét tudta pótolni. Ezer fő A évi népszámlálás óta eltelt időszakban az ország csaknem valamennyi megyéjében csökkent a lakónépesség. Kivételt képez Pest megye, ahol a lakosság nagymértékben, közel 13 százalékkal nőtt, és Győr-Moson-Sopron megye, ahol mérsékeltebb, 2,4 százalékos volt a növekedés. A csökkenő lakosságú megyék közül a legkevésbé, 0,8 százalékkal Hajdú-Bihar, a legnagyobb mértékben, 9,0 százalékkal Békés megye népessége mérséklődött. Előzetes adatok 7

10 Az elmúlt tíz évben tovább erősödött az a folyamat, hogy az ország lakónépessége Közép-Magyarországra koncentrálódik: míg 2001-ben 28,1, addig 2011-ben a lakosság 29,6 százaléka élt Budapesten és Pest megyében. A növekedésben Pest megye gyarapodása játszott döntő szerepet, a főváros lakónépessége bár csekély mértékben tovább csökkent. A többi régió és megye lakosságának országon belüli aránya nem, vagy alig változott. 2. ábra A lakónépesség száma és változása megyénként, február 1. és október 1. között Az elmúlt évtizedben az ország minden területén természetes fogyás volt tapasztalható, a halálozások száma az ország valamennyi megyéjében és Budapesten is meghaladta a születésekét. Az országon belüli, valamint a nemzetközi vándorlási folyamatok eredményéből adódó népességváltozás azonban nem egyformán érintette az ország egyes területeit. A vándorlási folyamatok legnagyobb nyertese az elmúlt évtizedben Pest megye volt, ahol a bevándorlási többlet eredményeként mintegy 150 ezer fővel gyarapodott a népesség. Jóval kisebb mértékű, de pozitív, népességet növelő hatása volt a vándorlási egyenlegnek Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Fejér, Csongrád, Vas, Heves, Zala, Somogy és Komárom-Esztergom megyében. Az előbbiekkel szemben Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Jász-Nagykun- Szolnok, Tolna, Nógrád, Baranya és Veszprém megyében a természetes fogyásból adódó népességveszteséget a vándorlási negatívum is tovább növelte. 8 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

11 A népsűrűség alakulása 2001-ben az egy km 2 -re számított népsűrűség az ország egészére vonatkozóan 110 fő volt, ez az említett népmozgalmi folyamatok hatására tíz év alatt 107 főre csökkent. Budapest kiemelkedő népsűrűsége nem hasonlítható össze a megyékével. Pest megyében is jelentős mértékben, 84 fővel nagyobb a népsűrűség az országos átlagnál, ugyanakkor Somogyban a Pest megyeinek csak alig több mint negyede, és Bács-Kiskun, Tolna, valamint Békés megyében sem éri el a 65 főt az egy km 2 -re jutó lakosok száma. 3. ábra A népsűrűség és változása megyénként, február 1. és október 1. között A nemek aránya A évi népszámlálás előzetes adatai szerint a lakosságon belül a férfiak aránya 47,2, a nőké 52,8 százalék. Az elmúlt évtizedben tovább erősödött a nemek arányát jellemző nőtöbblet, az ezer férfira jutó nők száma 2011-ben 1117 volt, 2001-hez képest 15-tel nőtt. Minden megyében tovább emelkedett az ezer férfira jutó nők száma, a legkevésbé Vas, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol a növekedés alig észrevehető. Továbbra is Budapesten a legkedvezőtlenebb a nemek szerinti arány, itt ezer férfira 1210 nő jut, míg Fejér megyében csak Előzetes adatok 9

12 4. ábra A nemek arányának változása megyénként, február 1. és október 1. között A városok és a falvak népességszámának alakulása A népszámlálás időpontjában 328 városi és 2826 községi jogállású település volt Magyarországon. A lakónépesség 17,4 százaléka Budapesten, 52,1 százaléka a többi városban, és 30,5 százaléka a községekben élt. A városokban és a falvakban is csökkent a népesség száma, a csökkenés a falvakban nagyobb mértékű volt. A természetes fogyás a községek népességének csökkenésében játszott nagyobb szerepet, hatását azonban a vándorlási egyenlegből eredő népességtöbblet a városokénál jobban mérsékelte. Utóbbiban jelentős szerepe volt a Pest megyei községek kiemelkedő mértékű bevándorlási többletének. A népesedési folyamatok eredményeként a főváros és a városok lakosságán belül tovább emelkedett a női népesség aránya, miközben a községek összességét tekintve ez a folyamat megtorpanni látszik. Lakásállomány, lakásnagyság A lakásállomány alakulása A népszámlálás során 4 millió 389 ezer lakóegységet írtak össze. Ezen belül a lakások száma 4 millió 383 ezer volt, 318 ezerrel több, mint 2001-ben. A 2001-et követő időszakban a lakásépítés intenzív növekedése, majd stagnálása után az építést ösztönző kedvezmények megszűnése és a gazdasági válság 10 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

13 hatására 2011-re az épített lakások száma mélypontra zuhant. A 2000-es évtized folyamán ennek ellenére 7,8 százalékkal növekedett a lakásállomány, ami az 1990-es évek alacsony növekedési üteménél valamivel erőteljesebb emelkedést jelent. A lakásállományon belül 88,5 százalék a lakott lakások aránya. Az elmúlt tíz évben tovább emelkedett az üresen álló, a más célra (pl. irodaként, orvosi rendelőként) vagy csak idényszerűen, illetve másodlagosan használt lakások száma. 5. ábra A lakásállomány alakulása, * Ezer lakás * A népszámlálások lakásadatai összehasonlítható formában 1920-tól állnak rendelkezésre. A lakásállomány Közép-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúl régióban gyarapodott a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben. Pest megyében közel 20, Győr-Moson-Sopron megyében több mint 13, Budapesten 10 százalékos volt a növekedés. A legszerényebb, 2 százaléknál kisebb mértékben Békés, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Tolna megyében nőtt a lakások száma. A lakásállomány területi megoszlása nem változott jelentősen, egyedül Pest megye részaránya növekedett 1 százalékot meghaladó mértékben. A lakásállomány egyharmada Közép-Magyarországon található, minden ötödik lakás Budapesten, és minden tizedik Pest megyében van. Előzetes adatok 11

14 6. ábra A lakásállomány változása megyénként február 1. és október 1. között A lakásállomány településtípusok közötti megoszlásában minimális mértékben tovább nőtt Budapest részesedése, és mérséklődött a községeké. Budapesten és a többi városban található a lakások 71,4 százaléka. 7. ábra Lakásállomány településtípusonként, február 1-jén és október 1-jén Ezer lakás Budapest Városok Községek 12 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

15 A lakásállomány nagyság szerinti összetétele 8. ábra A lakásállomány összetétele az újonnan épített lakások nagyobb alapterülete következtében a nagyobb lakások irányába tolódott el. Az elmúlt tíz évben a lakások átlagos alapterülete 3 m 2 -rel nőtt, a városokban átlagosan 2, a községekben 5 m 2 -rel nagyobb lakásokban élnek az emberek, mint tíz évvel ezelőtt. A lakások alapterület szerinti összetételét tekintve nőtt a településtípusok közötti különbség. Továbbra is Budapesten találhatók legnagyobb arányban a kis alapterületű lakások. A fővárosban a lakásállomány közel egyötöde 40 m 2 -nél kisebb alapterületű, míg a városokban, községekben a lakások 7,1, illetve 2,5 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. A lakások megoszlása alapterület szerint településtípusonként, október 1. Budapest Városok Községek 5% 6% 19% 10% 7% 14% 2% 12% 10% 11% 31% 23% 22% 19% 20% 38% 22% 29% (m 2 ) A községek lakásállományának többsége, 63,1 százaléka 80 m 2 vagy annál nagyobb alapterületű, a városokban pedig közel 60 százalékos arányban a 80 m 2 -nél kisebb lakások találhatók. A laksűrűség alakulása A lakónépesség csökkenésének és lakásállomány növekedésének együttes eredményeként száz lakott lakásra 2011-ben 251 lakó jutott óta a laksűrűségmutató 16 fővel, közel 6 százalékkal csökkent. Budapesten és a többi városban a csökkenés 7,0 százalék, a községekben 3,5 százalék volt. Ennek következtében 2011-ben a száz lakott lakásra jutó lakók száma Budapesten 215, a többi városban 251, a községekben 276 fő volt. A nem lakásban élő népesség túlnyomó többsége, 235 ezer fő intézeti lakó, a fedél nélküli hajléktalanok és a lakás fogalmába nem sorolható ún. lakott egyéb lakóegységben élők száma pedig 17 ezer fő volt. Ez utóbbi kategóriába tartozók száma az adatok részletes feldolgozását követően akár jelentősen is változhat, mivel az adatfelvétel során ők jelentették a legnehezebben elérhető lakossági csoportot, így előzetes besorolásuk is bizonytalanabb. Előzetes adatok 13

16 A NÉPSZÁMLÁLÁS IDŐTARTAMA, AZ ADATSZOLGÁLTATÁS MÓDJA A népszámlálási törvény rendelkezése alapján a népszámlálást október 1. és október 31. között kellett végrehajtani, az összeírásból kimaradt személyek és lakásuk pótösszeírását november 8-ig kellett befejezni. Az adatfelvételi módszer számos újítást tartalmazott. Ezek közül a legfontosabb az internetes kérdőívkitöltés lehetősége volt, amit Magyarországhoz hasonlóan sok országban most alkalmaztak először a népszámlálások történetében. Az internetes kitöltés lakossági fogadtatása rendkívül kedvező volt, az internetes kitöltésre rendelkezésre álló két hét alatt a lakcímek közel 19 százalékáról érkeztek be ezen a módon a kérdőívek. Különösen népszerűnek bizonyult az internetes kitöltés Budapesten, de az országos átlagot meghaladó volt Győr-Moson-Sopron, Fejér és Komárom-Esztergom megyében is. 1. tábla Az adatszolgáltatás módja szerinti megoszlás megyénként és településtípusonként Megye, főváros A lakcímek aránya, ahol az adatszolgáltatás interneten papír alapú önkitöltéssel történt számlálóbiztosi interjúval Összesen Budapest 29,9 20,6 49,4 100,0 Baranya 12,4 9,9 77,7 100,0 Bács-Kiskun 15,8 18,1 66,1 100,0 Békés 12,1 10,2 77,7 100,0 Borsod-Abaúj-Zemplén 14,5 13,7 71,8 100,0 Csongrád 17,9 13,7 68,3 100,0 Fejér 19,7 16,1 64,2 100,0 Győr-Moson-Sopron 20,6 15,5 63,9 100,0 Hajdú-Bihar 15,3 17,9 66,8 100,0 Heves 13,8 14,6 71,6 100,0 Jász-Nagykun-Szolnok 13,1 15,0 71,9 100,0 Komárom-Esztergom 19,3 14,9 65,8 100,0 Nógrád 11,6 17,1 71,3 100,0 Pest 18,4 21,9 59,7 100,0 Somogy 11,5 15,8 72,6 100,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg 11,9 10,3 77,9 100,0 Tolna 14,8 12,2 73,0 100,0 Vas 18,2 15,5 66,3 100,0 Veszprém 17,6 13,0 69,4 100,0 Zala 14,4 13,1 72,5 100,0 Ország összesen 18,6 16,3 65,2 100,0 Ezen belül: városok Budapest nélkül 19,0 17,5 63,5 100,0 községek 9,6 11,0 79,4 100,0 (%) Minden hatodik lakcímen a papír kérdőív önálló kitöltését választották az adatszolgáltatók, a hagyományos módon, kérdezőbiztosi interjú keretében pedig 65,2 százalékuk válaszolt a kérdésekre. A számlálóbiztosi közreműködést választók aránya a fővárosban 50 százalék alatt maradt, miközben a községekben közel 80 százalékos részesedéssel továbbra is ez a mód volt a meghatározó. 14 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

17 MÓDSZERTANI ISMERTETŐ A népszámlálás előzetes adatait tartalmazó kiadvány az adatfelvétel során kifejezetten erre a célra gyűjtött információk alapján készült, összeállításakor a népszámlálási kérdőívek feldolgozott adatai még nem álltak rendelkezésre. Az adatok előzetes jellegükből adódóan területenként kisebb-nagyobb mértékben eltérhetnek a végleges feldolgozás eredményeitől. A KSH hagyományosan az előzetes adatok megjelentetésével kezdi a népszámlálási eredmények közzétételét, mivel a gyakorlat azt bizonyítja, hogy az előzetes és a végleges adatok közötti eltérés nem éri el azt a mértéket, ami az előzetes adatok megbízhatóságát veszélyeztetné. Az ezerben közölt abszolút számok, valamint a megoszlási viszonyszámok kerekítése egyedileg történt, ezért a részadatok összege nem mindig egyezik meg az összesített adatok kerekített értékeivel. A évi népszámlálás eszmei időpontja A népszámlálás állapotfelvétel, egy adott időpontra vonatkozik. Az Európai Unió népszámlálási rendelete a népszámlálás eszmei időpontját a évre írta elő, amit az Országgyűlés a évi CXXXIX. törvényben (népszámlálási törvény) október 1-je 0 órára pontosított. Az előző, évi népszámlálás eszmei időpontja február 1-jén 0 óra volt, a két népszámlálás között 10 év és 8 hónap telt el. A népszámlálás eszmei időpontja 1870-ben január 1-jén 0 óra, az 1880., az 1890., az 1900., az 1910., az és az években december 31-én éjfél, 1941-ben január 31-én éjfél, 1949-ben, 1960-ban, 1970-ben, 1980-ban és 1990-ben január 1-jén 0 óra 2001-ben február 1-jén 0 óra, 2011-ben október 1-jén 0 óra volt. A népesség számának megállapítása, népességkategóriák A évi népszámlálás a korábbi gyakorlattól eltérően főszabály szerint minden személyt egy lakcímen, az életvitelszerűen használt lakóhelyén írt össze, ez adja a népszámlálási lakónépesség alapját. Kivételt képeztek ugyanakkor az egyszeri összeírás szabálya alól a háztartások azon tagjai, akik tanulás, munkavégzés vagy egyéb ok miatt máshol (pl. kollégiumban, munkásszálláson, albérletben) laknak, de hetente, kéthetente, havonta hazajárnak a családjukhoz. Róluk két helyen kellett kérdőívet kitölteni: az életvitelszerűen használt lakóhelyen (pl. a kollégista gyermekről a kollégiumban) és a családi otthonban is. Természetesen ezek az időszakonként hazajáró személyek is csak egyszer szerepelnek a lakónépességben, mégpedig az életvitelszerűen használt lakóhely településén. A családi otthonban kitöltött kérdőívek alapján azonban így kialakíthatóvá válik egy olyan népességkategória is, amely a távol tanuló, dolgozó családtagokat a családdal egyben tartva fontos információval szolgál a háztar- Előzetes adatok 15

18 tásról mint gazdasági egységről, eltartó és eltartott személyek gazdasági közösségéről. A népszámlálási lakónépességbe azok a személyek tartoznak, akiknek egyetlen lakóhelyük az összeírás helye, illetve ha több lakóhellyel rendelkeznek, az összeírás helyét tekintik életvitelszerű lakóhelyüknek, éjszakai pihenésüket általában, a hét nagyobb részében ott töltik. A fedél nélküli hajléktalanok annak a településnek, budapesti kerületnek a lakónépességébe tartoznak, ahol a népszámlálás hajléktalan-összeírása során számba vették őket. A népszámlálási lakónépesség tehát a tényleges népességet jelenti, ezt a népességkategóriát használta már a évi népszámlálás is. A népszámlálási lakónépesség fogalma igazodik a nemzetközileg elfogadott népszámlálási módszertanhoz is. A nemzetközi rendeletek és ajánlások ugyanis a népességszámnak nem a hivatalos bejelentésen alapuló de jure, hanem a tényleges lakóhely számbavétele szerinti de facto értelemben vett megállapítását írják elő. Lakások, lakóegységek A népszámlálás a személyeket a lakóegységekben veszi számba, és a lakásviszonyok megismerése céljából a személyekkel együtt összeírja a lakóegységeket is. A lakóegység fogalma a lakást, a lakott üdülőt, a lakott egyéb lakóegységet és az intézeti háztartási lakóegységet (intézet) foglalja magában. A lakás az eredetileg emberi szállás, tartózkodás céljára épített vagy lakássá átalakított, és jelenleg is lakás céljára alkalmas helyiségek (szoba, konyha, mellékhelyiségek) egymással általában műszakilag összefüggő egysége, amelynek közterületről, udvarról vagy az épületen belüli közös térből önálló, külön bejárata van. Az üdülő a jellemzően pihenésre, nyaralásra, üdülésre épített, illetve használt lakóegység. A népszámlálási hagyományoknak megfelelően a lakások és a lakott üdülők együttesen képezik a lakásállományt. Lakott egyéb lakóegységnek nevezzük egy gazdasági létesítmény, illetve ideiglenes, mozgó vagy egyéb létesítmény lakott helyiségét (raktár, műhely, mosókonyha, garázs, kunyhó, lakókocsi stb.); továbbá az épület telkére épített, önálló háztartás (pl. al- vagy ágybérlő) által lakóhelyként használt olyan különálló létesítményt, amely a lakás fogalmának nem felel meg (pl. nyári konyha). Az intézet öt vagy több személy közösségi elhelyezésére, vagy elhelyezésére és ellátására szolgáló helyiség vagy helyiségek csoportja, függetlenül attól, hogy az adatfelvétel eszmei időpontjában élt-e benne (bennük) elhelyezést vagy elhelyezést és ellátást igénybe vevő személy. Idetartoznak többek között a kollégiumok és diákszállók, a gyermekotthonok, a munkásszállók, a kórházak, a szociális otthonok, a szállodák, a panziók és kempingek, a vállalkozások, intézmények tulajdonában lévő üdülők, a büntetés-végrehajtási intézetek. Az intézetek számát a népszámlálási kiadványok lakás, lakóegység adatai általában nem tartalmazzák, adataikat önálló kiadvány ismerteti. Jelen kiadvány a számú táblázatban közli együtt valamennyi lakóegység adatait. 16 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

19 A népszámlálás és a népesség továbbvezetett adatai közötti eltérés A KSH a két népszámlálás között a lakónépesség országos és területi adatait az előző népszámlálásból kiindulva, a születések és a halálozások számával, valamint a nemzetközi és belföldi vándorlási adatokkal korrigálva számítja, ez az ún. továbbvezetett népesség. Az előző, évi népszámlálás alkalmával a népszámlálási lakónépesség csaknem 200 ezer fővel meghaladta a továbbvezetett népességet. A jelentős eltérésnek az volt az alapvető oka, hogy a népesség továbbvezetésénél az 1990-es évtized egészében a nemzetközi vándorlási adatok figyelembevételére megfelelő alapadatok hiányában még nem volt mód október 1-jén, a népszámlálás eszmei időpontjában a továbbvezetett lakónépesség az előzetes adatok szerint 9 millió 968 ezer fő volt, 14 ezer fővel kevesebb, mint a népszámlálási lakónépesség. A minimális, 0,1 százalékos eltérést módszertani és számbavételi különbségek okozzák. Ezek közül a két legfontosabb, hogy eltérő az adatok forrása: a évi népszámlálásból kiinduló továbbvezetéshez felhasznált nemzetközi vándorlási adatok elsődlegesen nem statisztikai célra készült nyilvántartásokból származnak, illetve a népszámlálási előzetes adatoknál a lakossági közlések hibákat, esetlegesen duplázódásokat és kimaradásokat tartalmazhatnak. A megyei, területi népességadatok alakulásában a nemzetközi vándorlásnál nagyobb szerepet játszanak a belföldi költözések. A belföldi vándorlási adatok szintén elsődlegesen nem statisztikai célra létrejött nyilvántartásból származnak, a lakcímváltozások lakossági bejelentése alapján készülnek. Azokon a területeken, ahol a lakosok egy része elmulasztotta a lakcímváltozás bejelentését, azaz életvitelszerűen nem a bejelentett lakóhelyén él, a tényleges népszámlálási adatok akár jelentősen is eltérhetnek a továbbvezetett adatoktól. Előzetes adatok 17

20

21 TÁBLÁZATOK 1. Népesség 1.1 Országos adatok A népesség számának alakulása, népsűrűség Év Népesség, ezer fő Népsűrűség 1 km 2 -re a) A népesség változása az évi az előző népszámláláshoz viszonyítva, % Jelenlevő népesség ,9 100, ,3 106,3 106, ,6 119,9 112, ,7 136,8 114, ,8 151,9 111, ,9 159,4 104, ,4 173,3 108, ,1 185,9 107, ,9 183,7 98, ,1 198,8 108, ,0 206,0 103,6 Lakónépesség ,7 205, ,1 213,7 104, ,5 207,0 96, ,6 203,5 98, ,3 199,2 97,9 a) Terület: ,33 km Megyei és regionális adatok A lakónépesség száma és a népességszám változásának tényezői Régió, megye, főváros február október 1. természetes szaporodás, illetve fogyás belföldi és nemzetközi vándorlás 2011 (ezer fő) Budapest Pest Közép-Magyarország együtt Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl együtt Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl együtt Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl együtt Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország együtt Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld együtt Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld együtt Ország összesen Előzetes adatok 19

22 1.2.2 A lakónépesség számának változása tényezők szerint (%) február október 1. Régió, megye, főváros 2001 természetes szaporodás, illetve fogyás belföldi és nemzetközi vándorlás 2011 Budapest 100,0 4,0 1,7 97,7 Pest 100,0 1,1 14,0 112,8 Közép-Magyarország együtt 100,0 2,9 6,3 103,4 Fejér 100,0 2,9 1,4 98,5 Komárom-Esztergom 100,0 3,8 0,5 96,7 Veszprém 100,0 3,9 0,4 95,8 Közép-Dunántúl együtt 100,0 3,5 0,6 97,1 Győr-Moson-Sopron 100,0 3,0 5,3 102,4 Vas 100,0 5,3 1,5 96,2 Zala 100,0 5,6 0,9 95,3 Nyugat-Dunántúl együtt 100,0 4,4 3,0 98,6 Baranya 100,0 4,3 0,5 95,2 Somogy 100,0 5,6 0,5 94,9 Tolna 100,0 5,0 2,3 92,7 Dél-Dunántúl együtt 100,0 4,9 0,6 94,5 Borsod-Abaúj-Zemplén 100,0 3,7 3,5 92,8 Heves 100,0 5,4 0,8 95,4 Nógrád 100,0 6,0 1,5 92,5 Észak-Magyarország együtt 100,0 4,5 2,1 93,4 Hajdú-Bihar 100,0 2,1 1,4 99,2 Jász-Nagykun-Szolnok 100,0 4,8 1,7 93,5 Szabolcs-Szatmár-Bereg 100,0 1,5 2,0 96,5 Észak-Alföld együtt 100,0 2,6 0,7 96,7 Bács-Kiskun 100,0 4,6 0,0 95,4 Békés 100,0 6,8 2,2 91,0 Csongrád 100,0 4,7 1,2 96,5 Dél-Alföld együtt 100,0 5,3 0,3 94,5 Ország összesen 100,0 3,8 1,7 97, A népsűrűség alakulása (fő) Régió, megye, főváros Az 1 km 2 -re jutó lakónépesség száma A népsűrűség változása Budapest 3 385, ,8 79 Pest 169,6 191,4 22 Közép-Magyarország együtt 413,8 427,9 14 Fejér 99,6 98,1 2 Komárom-Esztergom 139,8 135,2 5 Veszprém 82,3 78,8 4 Közép-Dunántúl együtt 100,8 97,9 3 Győr-Moson-Sopron 104,3 106,8 3 Vas 80,4 77,3 3 Zala 78,6 74,9 4 Nyugat-Dunántúl együtt 88,7 87,4 1 Baranya 92,0 87,6 4 Somogy 55,5 52,7 3 Tolna 67,4 62,5 5 Dél-Dunántúl együtt 70,0 66,2 4 Borsod-Abaúj-Zemplén 102,7 95,3 7 Heves 89,6 85,4 4 Nógrád 86,5 80,1 6 Észak-Magyarország együtt 96,1 89,7 6 Hajdú-Bihar 89,0 88,4 1 Jász-Nagykun-Szolnok 74,5 69,7 5 Szabolcs-Szatmár-Bereg 98,1 94,7 3 Észak-Alföld együtt 87,5 84,6 3 Bács-Kiskun 64,7 61,7 3 Békés 70,7 64,3 6 Csongrád 101,7 98,1 4 Dél-Alföld együtt 75,1 71,0 4 Ország összesen 109,6 107, Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

23 1.2.4 A lakónépesség száma nemek szerint Régió, megye, főváros férfi nő összesen ezer férfira jutó nő férfi nő összesen (ezer fő) ezer férfira jutó nő Budapest Pest Közép-Magyarország együtt Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl együtt Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl együtt Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl együtt Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország együtt Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld együtt Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld együtt Ország összesen A lakónépesség megoszlása nemek szerint Régió, megye, főváros férfi nő összesen férfi nő összesen Budapest 45,8 54,2 100,0 45,3 54,7 100,0 Pest 48,2 51,8 100,0 48,0 52,0 100,0 Közép-Magyarország együtt 46,7 53,3 100,0 46,4 53,6 100,0 Fejér 49,0 51,0 100,0 48,5 51,5 100,0 Komárom-Esztergom 48,2 51,8 100,0 47,8 52,2 100,0 Veszprém 48,6 51,4 100,0 48,1 51,9 100,0 Közép-Dunántúl együtt 48,7 51,3 100,0 48,2 51,8 100,0 Győr-Moson-Sopron 48,6 51,4 100,0 48,3 51,7 100,0 Vas 48,2 51,8 100,0 48,2 51,8 100,0 Zala 47,7 52,3 100,0 47,4 52,6 100,0 Nyugat-Dunántúl együtt 48,2 51,8 100,0 48,0 52,0 100,0 Baranya 47,5 52,5 100,0 47,0 53,0 100,0 Somogy 47,6 52,4 100,0 47,1 52,9 100,0 Tolna 47,8 52,2 100,0 47,6 52,4 100,0 Dél-Dunántúl együtt 47,6 52,4 100,0 47,2 52,8 100,0 Borsod-Abaúj-Zemplén 47,6 52,4 100,0 47,4 52,6 100,0 Heves 47,0 53,0 100,0 46,7 53,3 100,0 Nógrád 47,7 52,3 100,0 47,6 52,4 100,0 Észak-Magyarország együtt 47,5 52,5 100,0 47,3 52,7 100,0 Hajdú-Bihar 47,9 52,1 100,0 47,6 52,4 100,0 Jász-Nagykun-Szolnok 48,0 52,0 100,0 47,7 52,3 100,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg 47,9 52,1 100,0 47,7 52,3 100,0 Észak-Alföld együtt 47,9 52,1 100,0 47,7 52,3 100,0 Bács-Kiskun 47,7 52,3 100,0 47,4 52,6 100,0 Békés 47,8 52,2 100,0 47,4 52,6 100,0 Csongrád 47,5 52,5 100,0 47,0 53,0 100,0 Dél-Alföld együtt 47,6 52,4 100,0 47,3 52,7 100,0 Ország összesen 47,6 52,4 100,0 47,2 52,8 100,0 (%) Előzetes adatok 21

24 1.2.6 A lakónépesség területi megoszlása Régió, megye, főváros férfi nő összesen férfi nő összesen (%) Budapest 16,8 18,0 17,4 16,7 18,0 17,4 Pest 10,8 10,5 10,6 12,4 12,1 12,3 Közép-Magyarország együtt 27,6 28,5 28,1 29,1 30,1 29,6 Fejér 4,4 4,1 4,3 4,4 4,2 4,3 Komárom-Esztergom 3,1 3,1 3,1 3,1 3,0 3,1 Veszprém 3,7 3,6 3,6 3,6 3,5 3,5 Közép-Dunántúl együtt 11,2 10,8 11,0 11,1 10,7 10,9 Győr-Moson-Sopron 4,4 4,2 4,3 4,6 4,4 4,5 Vas 2,7 2,6 2,6 2,6 2,5 2,6 Zala 2,9 2,9 2,9 2,8 2,8 2,8 Nyugat-Dunántúl együtt 10,0 9,7 9,8 10,1 9,8 9,9 Baranya 4,0 4,0 4,0 3,9 3,9 3,9 Somogy 3,3 3,3 3,3 3,2 3,2 3,2 Tolna 2,5 2,4 2,4 2,3 2,3 2,3 Dél-Dunántúl együtt 9,7 9,7 9,7 9,4 9,4 9,4 Borsod-Abaúj-Zemplén 7,3 7,3 7,3 6,9 6,9 6,9 Heves 3,2 3,2 3,2 3,1 3,1 3,1 Nógrád 2,2 2,2 2,2 2,1 2,0 2,0 Észak-Magyarország együtt 12,6 12,7 12,7 12,1 12,1 12,1 Hajdú-Bihar 5,5 5,4 5,4 5,5 5,5 5,5 Jász-Nagykun-Szolnok 4,1 4,0 4,1 3,9 3,9 3,9 Szabolcs-Szatmár-Bereg 5,7 5,7 5,7 5,7 5,6 5,6 Észak-Alföld együtt 15,3 15,1 15,2 15,2 14,9 15,0 Bács-Kiskun 5,4 5,3 5,4 5,2 5,2 5,2 Békés 3,9 3,9 3,9 3,6 3,6 3,6 Csongrád 4,2 4,3 4,2 4,2 4,2 4,2 Dél-Alföld együtt 13,5 13,5 13,5 13,1 13,0 13,0 Ország összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 22 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

25 1.3 Településtípusonkénti adatok A lakónépesség száma és a népességszám változásának tényezői február október 1. (ezer fő) Megye, főváros 2001 természetes szaporodás, illetve fogyás belföldi és nemzetközi vándorlás 2011 Budapest Bács-Kiskun városok községek Együtt Baranya városok községek Együtt Békés városok községek Együtt Borsod-Abaúj-Zemplén városok községek Együtt Csongrád városok községek Együtt Fejér városok községek Együtt Győr-Moson-Sopron városok községek Együtt Hajdú-Bihar városok községek Együtt Heves városok községek Együtt Jász-Nagykun-Szolnok városok községek Együtt Komárom-Esztergom városok községek Együtt Nógrád városok községek Együtt Pest városok községek Együtt Somogy városok községek Együtt Szabolcs-Szatmár-Bereg városok községek Együtt Tolna városok községek Együtt Vas városok községek Együtt Veszprém városok községek Együtt Zala városok községek Együtt Ország összesen Ebből városok Budapest nélkül községek Előzetes adatok 23

26 1.3.2 A lakónépesség számának változása tényezők szerint február október 1. (%) Megye, főváros 2001 természetes szaporodás, illetve fogyás belföldi és nemzetközi vándorlás 2011 Budapest 100,0 4,0 1,7 97,7 Bács-Kiskun városok 100,0 3,7 0,5 96,9 községek 100,0 6,6 1,0 92,4 Együtt 100,0 4,6 0,0 95,4 Baranya városok 100,0 4,0 0,3 96,2 községek 100,0 4,8 1,9 93,4 Együtt 100,0 4,3 0,5 95,2 Békés városok 100,0 6,3 1,9 91,9 községek 100,0 8,4 3,2 88,4 Együtt 100,0 6,8 2,2 91,0 Borsod-Abaúj-Zemplén városok 100,0 4,1 4,2 91,7 községek 100,0 3,1 2,6 94,3 Együtt 100,0 3,7 3,5 92,8 Csongrád városok 100,0 4,0 0,8 96,7 községek 100,0 6,7 2,3 95,6 Együtt 100,0 4,7 1,2 96,5 Fejér városok 100,0 2,3 1,8 95,9 községek 100,0 3,8 6,1 102,3 Együtt 100,0 2,9 1,4 98,5 Győr-Moson-Sopron városok 100,0 1,8 3,9 102,2 községek 100,0 4,7 7,4 102,7 Együtt 100,0 3,0 5,3 102,4 Hajdú-Bihar városok 100,0 1,8 1,4 99,6 községek 100,0 3,3 1,1 97,8 Együtt 100,0 2,1 1,4 99,2 Heves városok 100,0 4,2 0,2 95,6 községek 100,0 6,5 1,7 95,2 Együtt 100,0 5,4 0,8 95,4 Jász-Nagykun-Szolnok városok 100,0 4,7 2,0 93,3 községek 100,0 5,2 1,0 93,8 Együtt 100,0 4,8 1,7 93,5 Komárom-Esztergom városok 100,0 3,2 1,1 95,7 községek 100,0 5,0 3,6 98,6 Együtt 100,0 3,8 0,5 96,7 Nógrád városok 100,0 5,8 3,9 90,3 községek 100,0 6,1 0,4 94,2 Együtt 100,0 6,0 1,5 92,5 Pest városok 100,0 0,6 13,6 113,0 községek 100,0 2,1 14,6 112,5 Együtt 100,0 1,1 14,0 112,8 Somogy városok 100,0 4,3 2,4 98,2 községek 100,0 7,0 1,4 91,6 Együtt 100,0 5,6 0,5 94,9 Szabolcs-Szatmár-Bereg városok 100,0 0,6 2,0 97,4 községek 100,0 2,5 1,9 95,6 Együtt 100,0 1,5 2,0 96,5 Tolna városok 100,0 4,2 2,2 93,7 községek 100,0 6,0 2,6 91,4 Együtt 100,0 5,0 2,3 92,7 Vas városok 100,0 3,3 0,1 96,6 községek 100,0 8,4 3,9 95,5 Együtt 100,0 5,3 1,5 96,2 Veszprém városok 100,0 2,8 1,2 96,0 községek 100,0 5,6 1,0 95,5 Együtt 100,0 3,9 0,4 95,8 Zala városok 100,0 4,1 0,3 95,6 községek 100,0 7,5 2,3 94,9 Együtt 100,0 5,6 0,9 95,3 Ország összesen 100,0 3,8 1,7 97,9 Ebből városok Budapest nélkül 100,0 3,1 1,3 98,2 községek 100,0 4,9 2,3 97,4 24 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

27 1.3.3 A lakónépesség száma nemek szerint (ezer fő) Megye, főváros férfi nő ezer férfira jutó nő férfi nő összesen összesen ezer férfira jutó nő Budapest Bács-Kiskun városok községek Együtt Baranya városok községek Együtt Békés városok községek Együtt Borsod-Abaúj-Zemplén városok községek Együtt Csongrád városok községek Együtt Fejér városok községek Együtt Győr-Moson-Sopron városok községek Együtt Hajdú-Bihar városok községek Együtt Heves városok községek Együtt Jász-Nagykun-Szolnok városok községek Együtt Komárom-Esztergom városok községek Együtt Nógrád városok községek Együtt Pest városok községek Együtt Somogy városok községek Együtt Szabolcs-Szatmár-Bereg városok községek Együtt Tolna városok községek Együtt Vas városok községek Együtt Veszprém városok községek Együtt Zala városok községek Együtt Ország összesen Ebből városok Budapest nélkül községek Előzetes adatok 25

28 1.3.4 A lakónépesség területi megoszlása Megye, főváros férfi nő összesen férfi nő összesen (%) Budapest 16,8 18,0 17,4 16,7 18,0 17,4 Bács-Kiskun városok 3,6 3,6 3,6 3,5 3,6 3,5 községek 1,8 1,8 1,8 1,7 1,6 1,7 Együtt 5,4 5,3 5,4 5,2 5,2 5,2 Baranya városok 2,6 2,6 2,6 2,5 2,6 2,6 községek 1,4 1,4 1,4 1,4 1,3 1,3 Együtt 4,0 4,0 4,0 3,9 3,9 3,9 Békés városok 2,9 2,9 2,9 2,7 2,7 2,7 községek 1,0 1,0 1,0 0,9 0,9 0,9 Együtt 3,9 3,9 3,9 3,6 3,6 3,6 Borsod-Abaúj-Zemplén városok 4,3 4,3 4,3 4,0 4,1 4,0 községek 3,0 3,0 3,0 2,9 2,8 2,9 Együtt 7,3 7,3 7,3 6,9 6,9 6,9 Csongrád városok 3,1 3,2 3,2 3,1 3,2 3,2 községek 1,1 1,0 1,1 1,1 1,0 1,0 Együtt 4,2 4,3 4,2 4,2 4,2 4,2 Fejér városok 2,6 2,5 2,6 2,5 2,5 2,5 községek 1,8 1,6 1,7 1,9 1,7 1,8 Együtt 4,4 4,1 4,3 4,4 4,2 4,3 Győr-Moson-Sopron városok 2,6 2,5 2,6 2,7 2,7 2,7 községek 1,8 1,7 1,7 1,9 1,8 1,8 Együtt 4,4 4,2 4,3 4,6 4,4 4,5 Hajdú-Bihar városok 4,3 4,3 4,3 4,4 4,4 4,4 községek 1,1 1,1 1,1 1,1 1,1 1,1 Együtt 5,5 5,4 5,4 5,5 5,5 5,5 Heves városok 1,4 1,5 1,5 1,4 1,5 1,4 községek 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 Együtt 3,2 3,2 3,2 3,1 3,1 3,1 Jász-Nagykun-Szolnok városok 2,9 2,9 2,9 2,8 2,8 2,8 községek 1,2 1,2 1,2 1,2 1,1 1,1 Együtt 4,1 4,0 4,1 3,9 3,9 3,9 Komárom-Esztergom városok 2,1 2,0 2,1 2,0 2,0 2,0 községek 1,1 1,0 1,1 1,1 1,0 1,1 Együtt 3,1 3,1 3,1 3,1 3,0 3,1 Nógrád városok 0,9 0,9 0,9 0,9 0,9 0,9 községek 1,2 1,2 1,2 1,2 1,2 1,2 Együtt 2,2 2,2 2,2 2,1 2,0 2,0 Pest városok 7,0 6,9 6,9 8,1 7,9 8,0 községek 3,7 3,6 3,7 4,3 4,1 4,2 Együtt 10,8 10,5 10,6 12,4 12,1 12,3 Somogy városok 1,6 1,7 1,7 1,6 1,7 1,7 községek 1,6 1,6 1,6 1,5 1,5 1,5 Együtt 3,3 3,3 3,3 3,2 3,2 3,2 Szabolcs-Szatmár-Bereg városok 3,1 3,1 3,1 3,1 3,1 3,1 községek 2,7 2,6 2,6 2,6 2,5 2,6 Együtt 5,7 5,7 5,7 5,7 5,6 5,6 Tolna városok 1,4 1,4 1,4 1,3 1,3 1,3 községek 1,1 1,1 1,1 1,0 1,0 1,0 Együtt 2,5 2,4 2,4 2,3 2,3 2,3 Vas városok 1,6 1,6 1,6 1,6 1,6 1,6 községek 1,1 1,0 1,0 1,1 1,0 1,0 Együtt 2,7 2,6 2,6 2,6 2,5 2,6 Veszprém városok 2,3 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 községek 1,4 1,4 1,4 1,4 1,3 1,4 Együtt 3,7 3,6 3,6 3,6 3,5 3,5 Zala városok 1,6 1,7 1,6 1,6 1,6 1,6 községek 1,3 1,3 1,3 1,3 1,2 1,2 Együtt 2,9 2,9 2,9 2,8 2,8 2,8 Ország összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Ebből városok Budapest nélkül 51,9 51,9 51,9 51,9 52,2 52,1 községek 31,3 30,1 30,7 31,4 29,8 30,5 26 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

29 2. Lakás 2.1 Országos adatok A lakóegységek, a lakások számának alakulása Év Lakóegység összesen a) Lakás a) az évi az előző A lakások számának változása népszámláláshoz viszonyítva, % , ,5 119, ,2 109, ,0 102, ,0 111, ,7 113, ,9 113, ,9 108, ,5 105, ,9 107,8 a) Az és korábbi évek adatai a nem lakott üdülők számát is tartalmazzák. 2.2 Megyei és regionális adatok A lakóegységek, az intézetek száma típus szerint Régió, megye, főváros lakás lakott üdülő lakott egyéb lakóegység intézet összesen lakás lakott üdülő lakott egyéb lakóegység intézet összesen Budapest Pest Közép-Magyarország együtt Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl együtt Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl együtt Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl együtt Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország együtt Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld együtt Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld együtt Ország összesen a) Terület: ,33 km 2 Előzetes adatok 27

30 2.2.2 A lakásállomány változása Régió, megye, főváros A évi lakásállomány a évi százalékában Budapest ,0 Pest ,8 Közép-Magyarország együtt ,2 Fejér ,9 Komárom-Esztergom ,9 Veszprém ,3 Közép-Dunántúl együtt ,5 Győr-Moson-Sopron ,3 Vas ,5 Zala ,3 Nyugat-Dunántúl együtt ,3 Baranya ,4 Somogy ,6 Tolna ,8 Dél-Dunántúl együtt ,7 Borsod-Abaúj-Zemplén ,7 Heves ,2 Nógrád ,2 Észak-Magyarország együtt ,3 Hajdú-Bihar ,4 Jász-Nagykun-Szolnok ,5 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,9 Észak-Alföld együtt ,5 Bács-Kiskun ,9 Békés ,0 Csongrád ,2 Dél-Alföld együtt ,8 Ország összesen , A lakásállomány alapterület szerint, 2011 Régió, megye, főváros m 2 Összesen Budapest Pest Közép-Magyarország együtt Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl együtt Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl együtt Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl együtt Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország együtt Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld együtt Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld együtt Ország összesen Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

31 2.2.4 A lakásállomány megoszlása alapterület szerint, 2011 (%) Régió, megye, főváros Összesen m 2 Budapest 19,0 37,5 22,0 10,3 4,9 6,3 100,0 Pest 5,0 17,8 23,0 23,9 14,5 15,9 100,0 Közép-Magyarország együtt 14,2 30,8 22,3 14,9 8,2 9,6 100,0 Fejér 5,3 30,1 20,1 20,6 13,4 10,4 100,0 Komárom-Esztergom 6,5 34,7 17,7 17,7 12,8 10,6 100,0 Veszprém 5,7 25,5 22,8 21,1 13,0 11,9 100,0 Közép-Dunántúl együtt 5,8 29,9 20,3 20,0 13,1 10,9 100,0 Győr-Moson-Sopron 5,1 24,7 17,9 21,3 16,9 13,9 100,0 Vas 4,6 24,2 22,2 21,6 14,2 13,2 100,0 Zala 4,5 25,4 23,6 21,0 13,0 12,5 100,0 Nyugat-Dunántúl együtt 4,8 24,8 20,7 21,3 15,0 13,3 100,0 Baranya 8,2 29,9 20,2 17,5 12,1 12,0 100,0 Somogy 4,8 22,4 22,3 22,5 14,7 13,3 100,0 Tolna 3,3 20,0 21,9 23,9 17,5 13,4 100,0 Dél-Dunántúl együtt 5,8 24,9 21,3 20,8 14,3 12,8 100,0 Borsod-Abaúj-Zemplén 8,1 26,6 20,8 19,2 15,2 10,2 100,0 Heves 3,6 22,0 24,7 24,2 14,4 11,1 100,0 Nógrád 5,2 25,5 21,4 22,5 15,4 9,9 100,0 Észak-Magyarország együtt 6,4 25,2 21,9 21,1 15,0 10,4 100,0 Hajdú-Bihar 7,6 24,9 25,6 21,9 12,3 7,8 100,0 Jász-Nagykun-Szolnok 4,3 23,2 28,2 26,4 11,5 6,4 100,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg 3,8 18,4 21,5 23,1 21,3 11,9 100,0 Észak-Alföld együtt 5,4 22,1 24,9 23,5 15,2 8,8 100,0 Bács-Kiskun 5,5 19,5 23,7 25,6 15,2 10,6 100,0 Békés 2,6 19,6 24,0 27,8 16,1 9,9 100,0 Csongrád 5,8 25,9 24,0 21,8 12,7 9,8 100,0 Dél-Alföld együtt 4,8 21,6 23,8 25,0 14,6 10,1 100,0 Ország összesen 8,2 26,4 22,4 19,9 12,6 10,5 100, A lakásállomány területi megoszlása és az átlagos alapterület Régió, megye, főváros 2001, % 2011, % Átlagos alapterület, m Budapest 20,2 20, Pest 9,7 10, Közép-Magyarország együtt 29,9 31, Fejér 3,9 4, Komárom-Esztergom 3,0 2, Veszprém 3,4 3, Közép-Dunántúl együtt 10,3 10, Győr-Moson-Sopron 4,1 4, Vas 2,5 2, Zala 2,9 2, Nyugat-Dunántúl együtt 9,5 9, Baranya 3,8 3, Somogy 3,2 3, Tolna 2,4 2, Dél-Dunántúl együtt 9,4 9, Borsod-Abaúj-Zemplén 6,9 6, Heves 3,2 3, Nógrád 2,2 2, Észak-Magyarország együtt 12,2 11, Hajdú-Bihar 5,2 5, Jász-Nagykun-Szolnok 4,1 3, Szabolcs-Szatmár-Bereg 5,1 5, Észak-Alföld együtt 14,5 14, Bács-Kiskun 5,7 5, Békés 4,1 3, Csongrád 4,5 4, Dél-Alföld együtt 14,2 13, Ország összesen 100,0 100, Előzetes adatok 29

7. Iskolázottsági adatok

7. Iskolázottsági adatok 7. 7. Iskolázottsági adatok Központi Statisztikai Hivatal. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 7. Iskolázottsági adatok Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-353-1 Készült

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-415-6 Készült a

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI FŐIGAZGATÓSÁG Közlekedésrendészeti Főosztály A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA A táblázatok a RobotZsaru Neo és a megyei rendőr-főkapitányságok

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

16. 16. A családtípusok jellemzői

16. 16. A családtípusok jellemzői 16. 16. A családtípusok jellemzői Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 16. A családtípusok jellemzői Budapest, 2015 Központi Statisztikai Hivatal, 2015 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-476-7

Részletesebben

A termékenység területi különbségei

A termékenység területi különbségei 2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 215. december A kiskereskedelem 214. évi teljesítménye Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 212/42 Összefoglaló...2 VI. évfolyam 42. szám 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. A kiskereskedelem helye a nemzetgazdaságban...4

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 235 005 7 (nyomda) ISBN 963 235 006 5 (internet) ISBN 963 215

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 BUDAPEST, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2007 ISBN 978-963-235-081-3

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011 2012. ÉVEKBEN

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011 2012. ÉVEKBEN A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011 2012. ÉVEKBEN Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011-2012.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Az Áldozatsegítő Szolgálat Missziója

Az Áldozatsegítő Szolgálat Missziója AZ ÁLDOZATSEGÍTŐ SZOLGÁLAT TEVÉKENYSÉGE 2009. Az Áldozatsegítő Szolgálat Missziója A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE SZÁMOKBAN

VESZPRÉM MEGYE SZÁMOKBAN VESZPRÉM MEGYE SZÁMOKBAN 214 Tartalom Főbb jellemzők.... 2 1. Népesség, népmozgalom.... 4 2. Munkaerőpiac... 6 3. Egészségügy, baleset... 8 4. Szociális ellátás...1 5. Oktatás, kultúra...12 6. GDP, kutatás-fejlesztés...14

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

H I R D E T M É N Y Magyar Posta Zrt. felhívása Magyarországi posták 2015 évi klimatizálása megnevezésű építési beruházás tárgyban

H I R D E T M É N Y Magyar Posta Zrt. felhívása Magyarországi posták 2015 évi klimatizálása megnevezésű építési beruházás tárgyban Magyar Posta Zártkörűen Működő Részvénytársaság Beszerzési Igazgatóság 1138 Budapest, Dunavirág u. 2-6. Fax: +36 (1) 767-8321 Adószám: 10901232-2-44 Postacím: 1540 Budapest H I R D E T M É N Y Magyar Posta

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 215 929 2 Készült:

Részletesebben

A kistelepülések helyzete az Alföldön

A kistelepülések helyzete az Alföldön A kistelepülések helyzete az Alföldön Központi Statisztikai Hivatal Szeged 2009. augusztus Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-261-9 (internet) ISBN 978-963-235-260-2 (nyomdai) Felelős

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

REGIONÁLIS MUNKABIZTONSÁGI FELÜGYELŐSÉGEK

REGIONÁLIS MUNKABIZTONSÁGI FELÜGYELŐSÉGEK REGIONÁLIS MUNKABIZTONSÁGI FELÜGYELŐSÉGEK OMMF Közép-magyarországi Munkabiztonsági Felügyelősége illetékességi területe Budapest, Pest megye. Székhely: Budapest, IX. ker. Páva u. 6. Postacím: 1458 Budapest

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Készítette: Darida Zsuzsa köztisztviselő 2013. június 27. Felülvizsgálva: 2015. június 25. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY Helyzetelemzés a közigazgatás elérhetőségéről, a közigazgatási ügymenetről és a közigazgatás működését támogató egyes folyamatokról E dokumentum

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezető... 2 Mezőgazdaság... 2 Ipar... 3 Beruházás... 5 Építőipar... 6 Lakásépítés... 7 Turizmus...

Részletesebben

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 2011/75 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 75. szám 2011. november 14. A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 A tartalomból 1 Összefoglaló 1 Energiaellátás

Részletesebben

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatás zárótanulmánya Témavezető: Híves Tamás Szerkesztette: Forray R. Katalin A jelentést

Részletesebben

A bölcsődében és a családi napköziben ellátott hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek

A bölcsődében és a családi napköziben ellátott hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek Goldmann Róbert A bölcsődében és a családi napköziben ellátott hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek Bevezetés AGyermekvédelmi törvény 1 2013. szeptember elején hatályba lépő módosítása pontosan

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A kereskedelmi forgalomban megtalálható villamossági termékek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenırzésérıl Budapest, 2016. február NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG PIACFELÜGYELETI

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.somogy.gov.hu

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

LUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI

LUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI Központi Statisztikai Hivatal Nógrád Megyei Igazgatóság 1. számú melléklet LUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI Másodlagos publikálás, valamint az adatok más felhasználó részére történő átadása csak

Részletesebben

A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében

A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében Kutatási jelentés A kutatást a Gazdasági Versenyhivatal megbízásából a

Részletesebben

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó...3 2. Bevezető...3 3. A baptisták

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Készítette: Millennium Intézet Alapítvány Vezető kutatók: Éliás Zsuzsanna Némethy Szabolcs Megrendelő: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015 T A R

Részletesebben

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016 Tudománykommunikáció a Z generációnak Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár A munkacsoport vezetője: Dr. Szűcs Krisztián PTE KTK adjunktus A 15-29 éves

Részletesebben

BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Missziója A jogállam az emberi méltóság egyetemes értékén alapul. A humanizmus és

Részletesebben

Mezőgazdaság számokban

Mezőgazdaság számokban Mezőgazdaság számokban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei információk a 1 11. oldalon A mezőgazdaság teljesítménye % 18 16 14 12 1 8 A mezőgazdaság bruttó termelése (2=1%) 6 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21

Részletesebben

SZAKMAI HÁTTÉRANYAG A MEGYÉK HAZAI ÉS NEMZETKÖZI POZÍCIONÁLÁSÁHOZ

SZAKMAI HÁTTÉRANYAG A MEGYÉK HAZAI ÉS NEMZETKÖZI POZÍCIONÁLÁSÁHOZ Szakmai háttéranyag a megyék hazai és nemzetközi pozícionálásához 1. oldal, összesen: 63 SZAKMAI HÁTTÉRANYAG A MEGYÉK HAZAI ÉS NEMZETKÖZI POZÍCIONÁLÁSÁHOZ KÉSZÜLT A NEMZETGAZDASÁGI TERVEZÉSI HIVATAL STRATÉGIAI

Részletesebben

Falusiak (és nem falusiak) a felsőfokú tanulmányaik kezdetén

Falusiak (és nem falusiak) a felsőfokú tanulmányaik kezdetén KISS PASZKÁL FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Falusiak (és nem falusiak) a felsőfokú tanulmányaik kezdetén A községekben élők társadalmi és regionális mobilitását követhetjük nyomon a 2007. évi jelentkezési és felvételi

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója

Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 A szakképzés-fejlesztési koncepció meghatározása... 5 A szakképzés-fejlesztési koncepció készítésének előzménye...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

KUTATÁS KÖZBEN. A középfokú képzés szerkezetének változása Budapesten, 1990 2003. kutatás közben 165

KUTATÁS KÖZBEN. A középfokú képzés szerkezetének változása Budapesten, 1990 2003. kutatás közben 165 kutatás közben 165 KUTATÁS KÖZBEN A középfokú képzés szerkezetének változása Budapesten, 1990 2003 A rendszerváltozás követően olyan alapvető társadalmi és gazdasági változások történtek, amelyek új regionális

Részletesebben

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Száma: 5/ 2007 Pécs, 2008. január 1 Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság, 2008 ISBN 978-963-235-160-5 Igazgató:

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti

Részletesebben

Informatikai képzése vállalkozási szerződés keretében - eredmény

Informatikai képzése vállalkozási szerződés keretében - eredmény Informatikai képzése vállalkozási szerződés keretében - eredmény Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/37 Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés Tájékoztató az eljárás eredményéről (1-es Hirdetmény típusa:

Részletesebben

IDŐMÉRLEG 2009/2010. Összefoglaló adattár

IDŐMÉRLEG 2009/2010. Összefoglaló adattár Központi Statisztikai Hivatal IDŐMÉRLEG Összefoglaló adattár Budapest, 2012 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2012 ISBN 978-963-235-370-8 ISBN 978-963-235-371-5 (online) Készült: a KSH Életmód-, foglalkoztatás-

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében

Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében NCSSZI CSPI 2012. május 30. Tartalom 1 Bevezetés... 3 2 A kutatás módszertana... 5 3 A lekérdezettek

Részletesebben

a Kárpát-medence magyar migrációs hálózatai a 21. század elején

a Kárpát-medence magyar migrációs hálózatai a 21. század elején Központi Statisztikai Hivatal Műhelytanulmányok 8. A nemzetközi migráció Magyarországon és a Kárpát-medence magyar migrációs hálózatai a 21. század elején Dr. Kincses Áron Budapest, 2015 Központi Statisztikai

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

A TÉRÍTÉSMENTES JELNYELVI TOLMÁCSSZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELI ADATAINAK ELEMZÉSE A 2012. JÚNIUS 01. - 2013. MÁRCIUS 31

A TÉRÍTÉSMENTES JELNYELVI TOLMÁCSSZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELI ADATAINAK ELEMZÉSE A 2012. JÚNIUS 01. - 2013. MÁRCIUS 31 A TÉRÍTÉSMENTES JELNYELVI TOLMÁCSSZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELI ADATAINAK ELEMZÉSE A 2012. JÚNIUS 01. - 2013. MÁRCIUS 31. KÖZÖTTI TÁRGYIDŐSZAKRA VONATKOZÓAN MAGYAR JELNYELVI PROGRAMIRODA BUDAPEST, 2014. 1

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A gazdasági környezet... 3 1.1 A gazdaság

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Hazánk területi egységeinek öregedési indexei (2000-2006. év) Összeállította. Kovácsné Fehér Erika

Hazánk területi egységeinek öregedési indexei (2000-2006. év) Összeállította. Kovácsné Fehér Erika Hazánk területi egységeinek öregedési indexei (2000-2006. ) Összeállította. Kovácsné Fehér Erika A magyar társadalom hasonlóan az Európai Unió több országához öregszik, azaz a népesség közül egyre többen

Részletesebben

ELHELYEZKEDÉSI SZÁNDÉKTÉRKÉP BARANYA MEGYE KÖZFOGLALKOZTATÁSI HELYZETKÉPE 2015. OKTÓBER KÉSZÍTETTE:

ELHELYEZKEDÉSI SZÁNDÉKTÉRKÉP BARANYA MEGYE KÖZFOGLALKOZTATÁSI HELYZETKÉPE 2015. OKTÓBER KÉSZÍTETTE: ELHELYEZKEDÉSI SZÁNDÉKTÉRKÉP BARANYA MEGYE KÖZFOGLALKOZTATÁSI HELYZETKÉPE KÉSZÍTETTE: 2015. OKTÓBER Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Bevezető... 2 1. Közfoglalkoztatás rövid, általános bemutatása...

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 nyomdai ISBN-10: 963-235-065-0

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL 2014 Legfőbb Ügyészség Budapest, 2014 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca 16.) Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Nagy Tibor főosztályvezető ügyész Tartalomjegyzék

Részletesebben

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék

Részletesebben

a munkavédelmi hatóság 2014. I. negyedévi ellenőrzési tapasztalatairól

a munkavédelmi hatóság 2014. I. negyedévi ellenőrzési tapasztalatairól J E L E N T É S a munkavédelmi hatóság 2014. I. negyedévi ellenőrzési tapasztalatairól Bevezetés A munkavédelmi hatóság 2014. évi ellenőrző tevékenységét a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. a hajléktalan emberek számára fenntartott, nappali ellátást nyújtó intézmények körében végzett kutatásról. 2008.

BESZÁMOLÓ. a hajléktalan emberek számára fenntartott, nappali ellátást nyújtó intézmények körében végzett kutatásról. 2008. BESZÁMOLÓ a hajléktalan emberek számára fenntartott, nappali ellátást nyújtó intézmények körében végzett kutatásról 2008. március A Hajléktalanokért Közalapítvány megbízásából készülő kutatás keretében

Részletesebben

Educatio 1997/03 TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN

Educatio 1997/03 TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN BÁR A FEJLETT ORSZÁGOK SZEMSZÖGÉBÕL MAGYARORSZÁG EGÉSZE elmaradott területnek számít, egy részletesebb, közeli vizsgálódás viszont már azt is ki tudja mutatni,

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben