ISBN: Elôzetes adatok KSH_kiadvanysorozat_kotet_1_borito_vonalkoddal.indd :57

Átírás

1 Elôzetes adatok

2

3 Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. Előzetes adatok Budapest, 2012

4 Központi Statisztikai Hivatal, 2012 ISBN ö ISBN Készült a Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálási főosztályán Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök Főosztályvezető: Waffenschmidt Jánosné Összeállította: Bojer Anasztázia Kovács Marcell Simor Éva Vörös Csabáné Waffenschmidt Jánosné A kéziratot gondozta: Benedek Szabolcs Tördelőszerkesztők: Simonné Horváth Gabriella Trybek Krisztina További információ: Kovács Marcell Telefon: (+36-1) , Marcell.Kovacs@ksh.hu Internet: informacioszolgalat@ksh.hu (+36-1) (telefon), (+36-1) (fax) Borítóterv: Lounge Design Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft

5 TARTALOM Köszöntöm az Olvasót!... 5 A népesség és a lakások száma a évi népszámlálás előzetes adatainak tükrében... 7 A népszámlálás időtartama, az adatszolgáltatás módja Módszertani ismertető Táblázatok Népesség Országos adatok A népesség számának alakulása, népsűrűség Megyei és regionális adatok A lakónépesség száma és a népességszám változásának tényezői A lakónépesség számának változása tényezők szerint A népsűrűség alakulása A lakónépesség száma nemek szerint A lakónépesség megoszlása nemek szerint A lakónépesség területi megoszlása Településtípusonkénti adatok A lakónépesség száma és a népességszám változásának tényezői A lakónépesség számának változása tényezők szerint A lakónépesség száma nemek szerint A lakónépesség területi megoszlása Lakás Országos adatok A lakóegységek, a lakások számának alakulása Megyei és regionális adatok A lakóegységek, az intézetek száma típus szerint A lakásállomány változása A lakásállomány alapterület szerint, A lakásállomány megoszlása alapterület szerint, A lakásállomány területi megoszlása és az átlagos alapterület Településtípusonkénti adatok A lakásállomány változása A lakásállomány alapterület szerint, A lakásállomány megoszlása alapterület szerint, A lakásállomány területi megoszlása és az átlagos alapterület Laksűrűség Megyei és regionális adatok A lakott lakások és lakóik, laksűrűség Településtípusonkénti adatok A lakott lakások és lakóik, laksűrűség Előzetes adatok 3

6

7 Köszöntöm az Olvasót! A Központi Statisztikai Hivatal 2011 októberében hajtotta végre Magyarország 15. népszámlálását. A évi népszámlálásra a közel másfél évszázados hazai népszámlálási hagyományok és tapasztalatok figyelembevételével, egyúttal a 21. század társadalmi, demográfiai és gazdasági viszonyaihoz igazodva, azok feltárására alkalmas tartalommal és módszerekkel került sor. Ugyanakkor az ENSZ-ajánlásokra épülve népszámlálásunk illeszkedik a világ 2010 körüli népszámlálásainak sorába, és megfelel az Európai Unió népszámlálási rendeletében előírt követelményeknek is. Ezáltal lehetővé válik mind a korábbi hazai népszámlálásokhoz képest bekövetkezett változások nyomon követése, mind a többi európai, illetve Európán kívüli országban megfigyelt jelenségekkel való összehasonlítás októberében csaknem 40 ezer számlálóbiztos közel 4,4 millió lakást keresett fel, hogy adatokat gyűjtsön hazánk népességének társadalmi-demográfiaigazdasági jellemzőiről és lakásviszonyairól. 827 ezer lakásból 2 millió személyről érkezett a KSH-ba interneten kitöltött kérdőív, több mint másfél millióan pedig saját maguk töltötték ki a papír kérdőívet. A népszámlálás feldolgozása és közzététele többéves folyamat. Az érdeklődők mielőbbi tájékoztatása érdekében a KSH a magyar népszámlálási szokásoknak megfelelően már az adatfeldolgozást megelőzően az összeírás során külön gyűjtött információk alapján közreadja a különböző adatszolgáltatási eszközök és módok útján érkezett kérdőívek elsődleges áttekintése után született előzetes adatokat. A kérdőívek feldolgozásának befejezését követően tematikus részletezettséggel hozzuk nyilvánosságra a népszámlálás alapján megszülető gazdag adatkincs egyegy szeletét, illetve az adatvédelmi szabályok korlátai között lehetőséget biztosítunk a felhasználóknak tematikusan kialakított adatállományok kutatására is. A most elkészült összeállítás a népesség számának és a lakásállomány legfontosabb adatainak alakulását mutatja be. Köszönöm a Tisztelt Olvasónak, hogy adatszolgáltatóként vagy közreműködőként hozzájárult a népszámlálás sikeréhez. Budapest, március Dr. Vukovich Gabriella a Központi Statisztikai Hivatal elnöke Előzetes adatok 5

8

9 A NÉPESSÉG ÉS A LAKÁSOK SZÁMA A ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ELŐZETES ADATAINAK TÜKRÉBEN Népesség, népsűrűség A népességszám változása 1. ábra A lakónépesség alakulása, Magyarország népessége október 1-jén a népszámlálás előzetes, a részletes feldolgozás előtti, adatgyűjtés-szervezési információk alapján összeállított eredményei szerint 9 millió 982 ezer fő volt, 2,1 százalékkal kevesebb, mint az előző, február 1-jei népszámlálás alkalmával. Az ország népessége 1981 óta folyamatosan csökken. Ennek mértéke az 1980-as évtizedben volt a legerőteljesebb, az 1990-es évtizedben mérséklődött, majd között ismét fokozódott. A népesség csökkenésének meghatározó tényezője a természetes fogyás. Magyarországon 1981 óta évről évre kevesebben születnek, mint ahányan meghalnak. A természetes fogyás mértéke növekvő, az 1990-es évtizedben évente átlagosan 33 ezer, 2000 után több mint 35 ezer fő volt. A természetes fogyás miatti népességcsökkenést az elmúlt két, két és fél évtizedben mérsékelte a pozitív nemzetközi vándorlási egyenleg. Az elmúlt évtizedben a bevándorlási többlet azonban a természetes fogyásnak csak kevesebb mint felét tudta pótolni. Ezer fő A évi népszámlálás óta eltelt időszakban az ország csaknem valamennyi megyéjében csökkent a lakónépesség. Kivételt képez Pest megye, ahol a lakosság nagymértékben, közel 13 százalékkal nőtt, és Győr-Moson-Sopron megye, ahol mérsékeltebb, 2,4 százalékos volt a növekedés. A csökkenő lakosságú megyék közül a legkevésbé, 0,8 százalékkal Hajdú-Bihar, a legnagyobb mértékben, 9,0 százalékkal Békés megye népessége mérséklődött. Előzetes adatok 7

10 Az elmúlt tíz évben tovább erősödött az a folyamat, hogy az ország lakónépessége Közép-Magyarországra koncentrálódik: míg 2001-ben 28,1, addig 2011-ben a lakosság 29,6 százaléka élt Budapesten és Pest megyében. A növekedésben Pest megye gyarapodása játszott döntő szerepet, a főváros lakónépessége bár csekély mértékben tovább csökkent. A többi régió és megye lakosságának országon belüli aránya nem, vagy alig változott. 2. ábra A lakónépesség száma és változása megyénként, február 1. és október 1. között Az elmúlt évtizedben az ország minden területén természetes fogyás volt tapasztalható, a halálozások száma az ország valamennyi megyéjében és Budapesten is meghaladta a születésekét. Az országon belüli, valamint a nemzetközi vándorlási folyamatok eredményéből adódó népességváltozás azonban nem egyformán érintette az ország egyes területeit. A vándorlási folyamatok legnagyobb nyertese az elmúlt évtizedben Pest megye volt, ahol a bevándorlási többlet eredményeként mintegy 150 ezer fővel gyarapodott a népesség. Jóval kisebb mértékű, de pozitív, népességet növelő hatása volt a vándorlási egyenlegnek Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Fejér, Csongrád, Vas, Heves, Zala, Somogy és Komárom-Esztergom megyében. Az előbbiekkel szemben Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Jász-Nagykun- Szolnok, Tolna, Nógrád, Baranya és Veszprém megyében a természetes fogyásból adódó népességveszteséget a vándorlási negatívum is tovább növelte. 8 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

11 A népsűrűség alakulása 2001-ben az egy km 2 -re számított népsűrűség az ország egészére vonatkozóan 110 fő volt, ez az említett népmozgalmi folyamatok hatására tíz év alatt 107 főre csökkent. Budapest kiemelkedő népsűrűsége nem hasonlítható össze a megyékével. Pest megyében is jelentős mértékben, 84 fővel nagyobb a népsűrűség az országos átlagnál, ugyanakkor Somogyban a Pest megyeinek csak alig több mint negyede, és Bács-Kiskun, Tolna, valamint Békés megyében sem éri el a 65 főt az egy km 2 -re jutó lakosok száma. 3. ábra A népsűrűség és változása megyénként, február 1. és október 1. között A nemek aránya A évi népszámlálás előzetes adatai szerint a lakosságon belül a férfiak aránya 47,2, a nőké 52,8 százalék. Az elmúlt évtizedben tovább erősödött a nemek arányát jellemző nőtöbblet, az ezer férfira jutó nők száma 2011-ben 1117 volt, 2001-hez képest 15-tel nőtt. Minden megyében tovább emelkedett az ezer férfira jutó nők száma, a legkevésbé Vas, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol a növekedés alig észrevehető. Továbbra is Budapesten a legkedvezőtlenebb a nemek szerinti arány, itt ezer férfira 1210 nő jut, míg Fejér megyében csak Előzetes adatok 9

12 4. ábra A nemek arányának változása megyénként, február 1. és október 1. között A városok és a falvak népességszámának alakulása A népszámlálás időpontjában 328 városi és 2826 községi jogállású település volt Magyarországon. A lakónépesség 17,4 százaléka Budapesten, 52,1 százaléka a többi városban, és 30,5 százaléka a községekben élt. A városokban és a falvakban is csökkent a népesség száma, a csökkenés a falvakban nagyobb mértékű volt. A természetes fogyás a községek népességének csökkenésében játszott nagyobb szerepet, hatását azonban a vándorlási egyenlegből eredő népességtöbblet a városokénál jobban mérsékelte. Utóbbiban jelentős szerepe volt a Pest megyei községek kiemelkedő mértékű bevándorlási többletének. A népesedési folyamatok eredményeként a főváros és a városok lakosságán belül tovább emelkedett a női népesség aránya, miközben a községek összességét tekintve ez a folyamat megtorpanni látszik. Lakásállomány, lakásnagyság A lakásállomány alakulása A népszámlálás során 4 millió 389 ezer lakóegységet írtak össze. Ezen belül a lakások száma 4 millió 383 ezer volt, 318 ezerrel több, mint 2001-ben. A 2001-et követő időszakban a lakásépítés intenzív növekedése, majd stagnálása után az építést ösztönző kedvezmények megszűnése és a gazdasági válság 10 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

13 hatására 2011-re az épített lakások száma mélypontra zuhant. A 2000-es évtized folyamán ennek ellenére 7,8 százalékkal növekedett a lakásállomány, ami az 1990-es évek alacsony növekedési üteménél valamivel erőteljesebb emelkedést jelent. A lakásállományon belül 88,5 százalék a lakott lakások aránya. Az elmúlt tíz évben tovább emelkedett az üresen álló, a más célra (pl. irodaként, orvosi rendelőként) vagy csak idényszerűen, illetve másodlagosan használt lakások száma. 5. ábra A lakásállomány alakulása, * Ezer lakás * A népszámlálások lakásadatai összehasonlítható formában 1920-tól állnak rendelkezésre. A lakásállomány Közép-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúl régióban gyarapodott a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben. Pest megyében közel 20, Győr-Moson-Sopron megyében több mint 13, Budapesten 10 százalékos volt a növekedés. A legszerényebb, 2 százaléknál kisebb mértékben Békés, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Tolna megyében nőtt a lakások száma. A lakásállomány területi megoszlása nem változott jelentősen, egyedül Pest megye részaránya növekedett 1 százalékot meghaladó mértékben. A lakásállomány egyharmada Közép-Magyarországon található, minden ötödik lakás Budapesten, és minden tizedik Pest megyében van. Előzetes adatok 11

14 6. ábra A lakásállomány változása megyénként február 1. és október 1. között A lakásállomány településtípusok közötti megoszlásában minimális mértékben tovább nőtt Budapest részesedése, és mérséklődött a községeké. Budapesten és a többi városban található a lakások 71,4 százaléka. 7. ábra Lakásállomány településtípusonként, február 1-jén és október 1-jén Ezer lakás Budapest Városok Községek 12 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

15 A lakásállomány nagyság szerinti összetétele 8. ábra A lakásállomány összetétele az újonnan épített lakások nagyobb alapterülete következtében a nagyobb lakások irányába tolódott el. Az elmúlt tíz évben a lakások átlagos alapterülete 3 m 2 -rel nőtt, a városokban átlagosan 2, a községekben 5 m 2 -rel nagyobb lakásokban élnek az emberek, mint tíz évvel ezelőtt. A lakások alapterület szerinti összetételét tekintve nőtt a településtípusok közötti különbség. Továbbra is Budapesten találhatók legnagyobb arányban a kis alapterületű lakások. A fővárosban a lakásállomány közel egyötöde 40 m 2 -nél kisebb alapterületű, míg a városokban, községekben a lakások 7,1, illetve 2,5 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. A lakások megoszlása alapterület szerint településtípusonként, október 1. Budapest Városok Községek 5% 6% 19% 10% 7% 14% 2% 12% 10% 11% 31% 23% 22% 19% 20% 38% 22% 29% (m 2 ) A községek lakásállományának többsége, 63,1 százaléka 80 m 2 vagy annál nagyobb alapterületű, a városokban pedig közel 60 százalékos arányban a 80 m 2 -nél kisebb lakások találhatók. A laksűrűség alakulása A lakónépesség csökkenésének és lakásállomány növekedésének együttes eredményeként száz lakott lakásra 2011-ben 251 lakó jutott óta a laksűrűségmutató 16 fővel, közel 6 százalékkal csökkent. Budapesten és a többi városban a csökkenés 7,0 százalék, a községekben 3,5 százalék volt. Ennek következtében 2011-ben a száz lakott lakásra jutó lakók száma Budapesten 215, a többi városban 251, a községekben 276 fő volt. A nem lakásban élő népesség túlnyomó többsége, 235 ezer fő intézeti lakó, a fedél nélküli hajléktalanok és a lakás fogalmába nem sorolható ún. lakott egyéb lakóegységben élők száma pedig 17 ezer fő volt. Ez utóbbi kategóriába tartozók száma az adatok részletes feldolgozását követően akár jelentősen is változhat, mivel az adatfelvétel során ők jelentették a legnehezebben elérhető lakossági csoportot, így előzetes besorolásuk is bizonytalanabb. Előzetes adatok 13

16 A NÉPSZÁMLÁLÁS IDŐTARTAMA, AZ ADATSZOLGÁLTATÁS MÓDJA A népszámlálási törvény rendelkezése alapján a népszámlálást október 1. és október 31. között kellett végrehajtani, az összeírásból kimaradt személyek és lakásuk pótösszeírását november 8-ig kellett befejezni. Az adatfelvételi módszer számos újítást tartalmazott. Ezek közül a legfontosabb az internetes kérdőívkitöltés lehetősége volt, amit Magyarországhoz hasonlóan sok országban most alkalmaztak először a népszámlálások történetében. Az internetes kitöltés lakossági fogadtatása rendkívül kedvező volt, az internetes kitöltésre rendelkezésre álló két hét alatt a lakcímek közel 19 százalékáról érkeztek be ezen a módon a kérdőívek. Különösen népszerűnek bizonyult az internetes kitöltés Budapesten, de az országos átlagot meghaladó volt Győr-Moson-Sopron, Fejér és Komárom-Esztergom megyében is. 1. tábla Az adatszolgáltatás módja szerinti megoszlás megyénként és településtípusonként Megye, főváros A lakcímek aránya, ahol az adatszolgáltatás interneten papír alapú önkitöltéssel történt számlálóbiztosi interjúval Összesen Budapest 29,9 20,6 49,4 100,0 Baranya 12,4 9,9 77,7 100,0 Bács-Kiskun 15,8 18,1 66,1 100,0 Békés 12,1 10,2 77,7 100,0 Borsod-Abaúj-Zemplén 14,5 13,7 71,8 100,0 Csongrád 17,9 13,7 68,3 100,0 Fejér 19,7 16,1 64,2 100,0 Győr-Moson-Sopron 20,6 15,5 63,9 100,0 Hajdú-Bihar 15,3 17,9 66,8 100,0 Heves 13,8 14,6 71,6 100,0 Jász-Nagykun-Szolnok 13,1 15,0 71,9 100,0 Komárom-Esztergom 19,3 14,9 65,8 100,0 Nógrád 11,6 17,1 71,3 100,0 Pest 18,4 21,9 59,7 100,0 Somogy 11,5 15,8 72,6 100,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg 11,9 10,3 77,9 100,0 Tolna 14,8 12,2 73,0 100,0 Vas 18,2 15,5 66,3 100,0 Veszprém 17,6 13,0 69,4 100,0 Zala 14,4 13,1 72,5 100,0 Ország összesen 18,6 16,3 65,2 100,0 Ezen belül: városok Budapest nélkül 19,0 17,5 63,5 100,0 községek 9,6 11,0 79,4 100,0 (%) Minden hatodik lakcímen a papír kérdőív önálló kitöltését választották az adatszolgáltatók, a hagyományos módon, kérdezőbiztosi interjú keretében pedig 65,2 százalékuk válaszolt a kérdésekre. A számlálóbiztosi közreműködést választók aránya a fővárosban 50 százalék alatt maradt, miközben a községekben közel 80 százalékos részesedéssel továbbra is ez a mód volt a meghatározó. 14 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

17 MÓDSZERTANI ISMERTETŐ A népszámlálás előzetes adatait tartalmazó kiadvány az adatfelvétel során kifejezetten erre a célra gyűjtött információk alapján készült, összeállításakor a népszámlálási kérdőívek feldolgozott adatai még nem álltak rendelkezésre. Az adatok előzetes jellegükből adódóan területenként kisebb-nagyobb mértékben eltérhetnek a végleges feldolgozás eredményeitől. A KSH hagyományosan az előzetes adatok megjelentetésével kezdi a népszámlálási eredmények közzétételét, mivel a gyakorlat azt bizonyítja, hogy az előzetes és a végleges adatok közötti eltérés nem éri el azt a mértéket, ami az előzetes adatok megbízhatóságát veszélyeztetné. Az ezerben közölt abszolút számok, valamint a megoszlási viszonyszámok kerekítése egyedileg történt, ezért a részadatok összege nem mindig egyezik meg az összesített adatok kerekített értékeivel. A évi népszámlálás eszmei időpontja A népszámlálás állapotfelvétel, egy adott időpontra vonatkozik. Az Európai Unió népszámlálási rendelete a népszámlálás eszmei időpontját a évre írta elő, amit az Országgyűlés a évi CXXXIX. törvényben (népszámlálási törvény) október 1-je 0 órára pontosított. Az előző, évi népszámlálás eszmei időpontja február 1-jén 0 óra volt, a két népszámlálás között 10 év és 8 hónap telt el. A népszámlálás eszmei időpontja 1870-ben január 1-jén 0 óra, az 1880., az 1890., az 1900., az 1910., az és az években december 31-én éjfél, 1941-ben január 31-én éjfél, 1949-ben, 1960-ban, 1970-ben, 1980-ban és 1990-ben január 1-jén 0 óra 2001-ben február 1-jén 0 óra, 2011-ben október 1-jén 0 óra volt. A népesség számának megállapítása, népességkategóriák A évi népszámlálás a korábbi gyakorlattól eltérően főszabály szerint minden személyt egy lakcímen, az életvitelszerűen használt lakóhelyén írt össze, ez adja a népszámlálási lakónépesség alapját. Kivételt képeztek ugyanakkor az egyszeri összeírás szabálya alól a háztartások azon tagjai, akik tanulás, munkavégzés vagy egyéb ok miatt máshol (pl. kollégiumban, munkásszálláson, albérletben) laknak, de hetente, kéthetente, havonta hazajárnak a családjukhoz. Róluk két helyen kellett kérdőívet kitölteni: az életvitelszerűen használt lakóhelyen (pl. a kollégista gyermekről a kollégiumban) és a családi otthonban is. Természetesen ezek az időszakonként hazajáró személyek is csak egyszer szerepelnek a lakónépességben, mégpedig az életvitelszerűen használt lakóhely településén. A családi otthonban kitöltött kérdőívek alapján azonban így kialakíthatóvá válik egy olyan népességkategória is, amely a távol tanuló, dolgozó családtagokat a családdal egyben tartva fontos információval szolgál a háztar- Előzetes adatok 15

18 tásról mint gazdasági egységről, eltartó és eltartott személyek gazdasági közösségéről. A népszámlálási lakónépességbe azok a személyek tartoznak, akiknek egyetlen lakóhelyük az összeírás helye, illetve ha több lakóhellyel rendelkeznek, az összeírás helyét tekintik életvitelszerű lakóhelyüknek, éjszakai pihenésüket általában, a hét nagyobb részében ott töltik. A fedél nélküli hajléktalanok annak a településnek, budapesti kerületnek a lakónépességébe tartoznak, ahol a népszámlálás hajléktalan-összeírása során számba vették őket. A népszámlálási lakónépesség tehát a tényleges népességet jelenti, ezt a népességkategóriát használta már a évi népszámlálás is. A népszámlálási lakónépesség fogalma igazodik a nemzetközileg elfogadott népszámlálási módszertanhoz is. A nemzetközi rendeletek és ajánlások ugyanis a népességszámnak nem a hivatalos bejelentésen alapuló de jure, hanem a tényleges lakóhely számbavétele szerinti de facto értelemben vett megállapítását írják elő. Lakások, lakóegységek A népszámlálás a személyeket a lakóegységekben veszi számba, és a lakásviszonyok megismerése céljából a személyekkel együtt összeírja a lakóegységeket is. A lakóegység fogalma a lakást, a lakott üdülőt, a lakott egyéb lakóegységet és az intézeti háztartási lakóegységet (intézet) foglalja magában. A lakás az eredetileg emberi szállás, tartózkodás céljára épített vagy lakássá átalakított, és jelenleg is lakás céljára alkalmas helyiségek (szoba, konyha, mellékhelyiségek) egymással általában műszakilag összefüggő egysége, amelynek közterületről, udvarról vagy az épületen belüli közös térből önálló, külön bejárata van. Az üdülő a jellemzően pihenésre, nyaralásra, üdülésre épített, illetve használt lakóegység. A népszámlálási hagyományoknak megfelelően a lakások és a lakott üdülők együttesen képezik a lakásállományt. Lakott egyéb lakóegységnek nevezzük egy gazdasági létesítmény, illetve ideiglenes, mozgó vagy egyéb létesítmény lakott helyiségét (raktár, műhely, mosókonyha, garázs, kunyhó, lakókocsi stb.); továbbá az épület telkére épített, önálló háztartás (pl. al- vagy ágybérlő) által lakóhelyként használt olyan különálló létesítményt, amely a lakás fogalmának nem felel meg (pl. nyári konyha). Az intézet öt vagy több személy közösségi elhelyezésére, vagy elhelyezésére és ellátására szolgáló helyiség vagy helyiségek csoportja, függetlenül attól, hogy az adatfelvétel eszmei időpontjában élt-e benne (bennük) elhelyezést vagy elhelyezést és ellátást igénybe vevő személy. Idetartoznak többek között a kollégiumok és diákszállók, a gyermekotthonok, a munkásszállók, a kórházak, a szociális otthonok, a szállodák, a panziók és kempingek, a vállalkozások, intézmények tulajdonában lévő üdülők, a büntetés-végrehajtási intézetek. Az intézetek számát a népszámlálási kiadványok lakás, lakóegység adatai általában nem tartalmazzák, adataikat önálló kiadvány ismerteti. Jelen kiadvány a számú táblázatban közli együtt valamennyi lakóegység adatait. 16 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

19 A népszámlálás és a népesség továbbvezetett adatai közötti eltérés A KSH a két népszámlálás között a lakónépesség országos és területi adatait az előző népszámlálásból kiindulva, a születések és a halálozások számával, valamint a nemzetközi és belföldi vándorlási adatokkal korrigálva számítja, ez az ún. továbbvezetett népesség. Az előző, évi népszámlálás alkalmával a népszámlálási lakónépesség csaknem 200 ezer fővel meghaladta a továbbvezetett népességet. A jelentős eltérésnek az volt az alapvető oka, hogy a népesség továbbvezetésénél az 1990-es évtized egészében a nemzetközi vándorlási adatok figyelembevételére megfelelő alapadatok hiányában még nem volt mód október 1-jén, a népszámlálás eszmei időpontjában a továbbvezetett lakónépesség az előzetes adatok szerint 9 millió 968 ezer fő volt, 14 ezer fővel kevesebb, mint a népszámlálási lakónépesség. A minimális, 0,1 százalékos eltérést módszertani és számbavételi különbségek okozzák. Ezek közül a két legfontosabb, hogy eltérő az adatok forrása: a évi népszámlálásból kiinduló továbbvezetéshez felhasznált nemzetközi vándorlási adatok elsődlegesen nem statisztikai célra készült nyilvántartásokból származnak, illetve a népszámlálási előzetes adatoknál a lakossági közlések hibákat, esetlegesen duplázódásokat és kimaradásokat tartalmazhatnak. A megyei, területi népességadatok alakulásában a nemzetközi vándorlásnál nagyobb szerepet játszanak a belföldi költözések. A belföldi vándorlási adatok szintén elsődlegesen nem statisztikai célra létrejött nyilvántartásból származnak, a lakcímváltozások lakossági bejelentése alapján készülnek. Azokon a területeken, ahol a lakosok egy része elmulasztotta a lakcímváltozás bejelentését, azaz életvitelszerűen nem a bejelentett lakóhelyén él, a tényleges népszámlálási adatok akár jelentősen is eltérhetnek a továbbvezetett adatoktól. Előzetes adatok 17

20

21 TÁBLÁZATOK 1. Népesség 1.1 Országos adatok A népesség számának alakulása, népsűrűség Év Népesség, ezer fő Népsűrűség 1 km 2 -re a) A népesség változása az évi az előző népszámláláshoz viszonyítva, % Jelenlevő népesség ,9 100, ,3 106,3 106, ,6 119,9 112, ,7 136,8 114, ,8 151,9 111, ,9 159,4 104, ,4 173,3 108, ,1 185,9 107, ,9 183,7 98, ,1 198,8 108, ,0 206,0 103,6 Lakónépesség ,7 205, ,1 213,7 104, ,5 207,0 96, ,6 203,5 98, ,3 199,2 97,9 a) Terület: ,33 km Megyei és regionális adatok A lakónépesség száma és a népességszám változásának tényezői Régió, megye, főváros február október 1. természetes szaporodás, illetve fogyás belföldi és nemzetközi vándorlás 2011 (ezer fő) Budapest Pest Közép-Magyarország együtt Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl együtt Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl együtt Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl együtt Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország együtt Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld együtt Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld együtt Ország összesen Előzetes adatok 19

22 1.2.2 A lakónépesség számának változása tényezők szerint (%) február október 1. Régió, megye, főváros 2001 természetes szaporodás, illetve fogyás belföldi és nemzetközi vándorlás 2011 Budapest 100,0 4,0 1,7 97,7 Pest 100,0 1,1 14,0 112,8 Közép-Magyarország együtt 100,0 2,9 6,3 103,4 Fejér 100,0 2,9 1,4 98,5 Komárom-Esztergom 100,0 3,8 0,5 96,7 Veszprém 100,0 3,9 0,4 95,8 Közép-Dunántúl együtt 100,0 3,5 0,6 97,1 Győr-Moson-Sopron 100,0 3,0 5,3 102,4 Vas 100,0 5,3 1,5 96,2 Zala 100,0 5,6 0,9 95,3 Nyugat-Dunántúl együtt 100,0 4,4 3,0 98,6 Baranya 100,0 4,3 0,5 95,2 Somogy 100,0 5,6 0,5 94,9 Tolna 100,0 5,0 2,3 92,7 Dél-Dunántúl együtt 100,0 4,9 0,6 94,5 Borsod-Abaúj-Zemplén 100,0 3,7 3,5 92,8 Heves 100,0 5,4 0,8 95,4 Nógrád 100,0 6,0 1,5 92,5 Észak-Magyarország együtt 100,0 4,5 2,1 93,4 Hajdú-Bihar 100,0 2,1 1,4 99,2 Jász-Nagykun-Szolnok 100,0 4,8 1,7 93,5 Szabolcs-Szatmár-Bereg 100,0 1,5 2,0 96,5 Észak-Alföld együtt 100,0 2,6 0,7 96,7 Bács-Kiskun 100,0 4,6 0,0 95,4 Békés 100,0 6,8 2,2 91,0 Csongrád 100,0 4,7 1,2 96,5 Dél-Alföld együtt 100,0 5,3 0,3 94,5 Ország összesen 100,0 3,8 1,7 97, A népsűrűség alakulása (fő) Régió, megye, főváros Az 1 km 2 -re jutó lakónépesség száma A népsűrűség változása Budapest 3 385, ,8 79 Pest 169,6 191,4 22 Közép-Magyarország együtt 413,8 427,9 14 Fejér 99,6 98,1 2 Komárom-Esztergom 139,8 135,2 5 Veszprém 82,3 78,8 4 Közép-Dunántúl együtt 100,8 97,9 3 Győr-Moson-Sopron 104,3 106,8 3 Vas 80,4 77,3 3 Zala 78,6 74,9 4 Nyugat-Dunántúl együtt 88,7 87,4 1 Baranya 92,0 87,6 4 Somogy 55,5 52,7 3 Tolna 67,4 62,5 5 Dél-Dunántúl együtt 70,0 66,2 4 Borsod-Abaúj-Zemplén 102,7 95,3 7 Heves 89,6 85,4 4 Nógrád 86,5 80,1 6 Észak-Magyarország együtt 96,1 89,7 6 Hajdú-Bihar 89,0 88,4 1 Jász-Nagykun-Szolnok 74,5 69,7 5 Szabolcs-Szatmár-Bereg 98,1 94,7 3 Észak-Alföld együtt 87,5 84,6 3 Bács-Kiskun 64,7 61,7 3 Békés 70,7 64,3 6 Csongrád 101,7 98,1 4 Dél-Alföld együtt 75,1 71,0 4 Ország összesen 109,6 107, Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

23 1.2.4 A lakónépesség száma nemek szerint Régió, megye, főváros férfi nő összesen ezer férfira jutó nő férfi nő összesen (ezer fő) ezer férfira jutó nő Budapest Pest Közép-Magyarország együtt Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl együtt Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl együtt Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl együtt Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország együtt Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld együtt Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld együtt Ország összesen A lakónépesség megoszlása nemek szerint Régió, megye, főváros férfi nő összesen férfi nő összesen Budapest 45,8 54,2 100,0 45,3 54,7 100,0 Pest 48,2 51,8 100,0 48,0 52,0 100,0 Közép-Magyarország együtt 46,7 53,3 100,0 46,4 53,6 100,0 Fejér 49,0 51,0 100,0 48,5 51,5 100,0 Komárom-Esztergom 48,2 51,8 100,0 47,8 52,2 100,0 Veszprém 48,6 51,4 100,0 48,1 51,9 100,0 Közép-Dunántúl együtt 48,7 51,3 100,0 48,2 51,8 100,0 Győr-Moson-Sopron 48,6 51,4 100,0 48,3 51,7 100,0 Vas 48,2 51,8 100,0 48,2 51,8 100,0 Zala 47,7 52,3 100,0 47,4 52,6 100,0 Nyugat-Dunántúl együtt 48,2 51,8 100,0 48,0 52,0 100,0 Baranya 47,5 52,5 100,0 47,0 53,0 100,0 Somogy 47,6 52,4 100,0 47,1 52,9 100,0 Tolna 47,8 52,2 100,0 47,6 52,4 100,0 Dél-Dunántúl együtt 47,6 52,4 100,0 47,2 52,8 100,0 Borsod-Abaúj-Zemplén 47,6 52,4 100,0 47,4 52,6 100,0 Heves 47,0 53,0 100,0 46,7 53,3 100,0 Nógrád 47,7 52,3 100,0 47,6 52,4 100,0 Észak-Magyarország együtt 47,5 52,5 100,0 47,3 52,7 100,0 Hajdú-Bihar 47,9 52,1 100,0 47,6 52,4 100,0 Jász-Nagykun-Szolnok 48,0 52,0 100,0 47,7 52,3 100,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg 47,9 52,1 100,0 47,7 52,3 100,0 Észak-Alföld együtt 47,9 52,1 100,0 47,7 52,3 100,0 Bács-Kiskun 47,7 52,3 100,0 47,4 52,6 100,0 Békés 47,8 52,2 100,0 47,4 52,6 100,0 Csongrád 47,5 52,5 100,0 47,0 53,0 100,0 Dél-Alföld együtt 47,6 52,4 100,0 47,3 52,7 100,0 Ország összesen 47,6 52,4 100,0 47,2 52,8 100,0 (%) Előzetes adatok 21

24 1.2.6 A lakónépesség területi megoszlása Régió, megye, főváros férfi nő összesen férfi nő összesen (%) Budapest 16,8 18,0 17,4 16,7 18,0 17,4 Pest 10,8 10,5 10,6 12,4 12,1 12,3 Közép-Magyarország együtt 27,6 28,5 28,1 29,1 30,1 29,6 Fejér 4,4 4,1 4,3 4,4 4,2 4,3 Komárom-Esztergom 3,1 3,1 3,1 3,1 3,0 3,1 Veszprém 3,7 3,6 3,6 3,6 3,5 3,5 Közép-Dunántúl együtt 11,2 10,8 11,0 11,1 10,7 10,9 Győr-Moson-Sopron 4,4 4,2 4,3 4,6 4,4 4,5 Vas 2,7 2,6 2,6 2,6 2,5 2,6 Zala 2,9 2,9 2,9 2,8 2,8 2,8 Nyugat-Dunántúl együtt 10,0 9,7 9,8 10,1 9,8 9,9 Baranya 4,0 4,0 4,0 3,9 3,9 3,9 Somogy 3,3 3,3 3,3 3,2 3,2 3,2 Tolna 2,5 2,4 2,4 2,3 2,3 2,3 Dél-Dunántúl együtt 9,7 9,7 9,7 9,4 9,4 9,4 Borsod-Abaúj-Zemplén 7,3 7,3 7,3 6,9 6,9 6,9 Heves 3,2 3,2 3,2 3,1 3,1 3,1 Nógrád 2,2 2,2 2,2 2,1 2,0 2,0 Észak-Magyarország együtt 12,6 12,7 12,7 12,1 12,1 12,1 Hajdú-Bihar 5,5 5,4 5,4 5,5 5,5 5,5 Jász-Nagykun-Szolnok 4,1 4,0 4,1 3,9 3,9 3,9 Szabolcs-Szatmár-Bereg 5,7 5,7 5,7 5,7 5,6 5,6 Észak-Alföld együtt 15,3 15,1 15,2 15,2 14,9 15,0 Bács-Kiskun 5,4 5,3 5,4 5,2 5,2 5,2 Békés 3,9 3,9 3,9 3,6 3,6 3,6 Csongrád 4,2 4,3 4,2 4,2 4,2 4,2 Dél-Alföld együtt 13,5 13,5 13,5 13,1 13,0 13,0 Ország összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 22 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

25 1.3 Településtípusonkénti adatok A lakónépesség száma és a népességszám változásának tényezői február október 1. (ezer fő) Megye, főváros 2001 természetes szaporodás, illetve fogyás belföldi és nemzetközi vándorlás 2011 Budapest Bács-Kiskun városok községek Együtt Baranya városok községek Együtt Békés városok községek Együtt Borsod-Abaúj-Zemplén városok községek Együtt Csongrád városok községek Együtt Fejér városok községek Együtt Győr-Moson-Sopron városok községek Együtt Hajdú-Bihar városok községek Együtt Heves városok községek Együtt Jász-Nagykun-Szolnok városok községek Együtt Komárom-Esztergom városok községek Együtt Nógrád városok községek Együtt Pest városok községek Együtt Somogy városok községek Együtt Szabolcs-Szatmár-Bereg városok községek Együtt Tolna városok községek Együtt Vas városok községek Együtt Veszprém városok községek Együtt Zala városok községek Együtt Ország összesen Ebből városok Budapest nélkül községek Előzetes adatok 23

26 1.3.2 A lakónépesség számának változása tényezők szerint február október 1. (%) Megye, főváros 2001 természetes szaporodás, illetve fogyás belföldi és nemzetközi vándorlás 2011 Budapest 100,0 4,0 1,7 97,7 Bács-Kiskun városok 100,0 3,7 0,5 96,9 községek 100,0 6,6 1,0 92,4 Együtt 100,0 4,6 0,0 95,4 Baranya városok 100,0 4,0 0,3 96,2 községek 100,0 4,8 1,9 93,4 Együtt 100,0 4,3 0,5 95,2 Békés városok 100,0 6,3 1,9 91,9 községek 100,0 8,4 3,2 88,4 Együtt 100,0 6,8 2,2 91,0 Borsod-Abaúj-Zemplén városok 100,0 4,1 4,2 91,7 községek 100,0 3,1 2,6 94,3 Együtt 100,0 3,7 3,5 92,8 Csongrád városok 100,0 4,0 0,8 96,7 községek 100,0 6,7 2,3 95,6 Együtt 100,0 4,7 1,2 96,5 Fejér városok 100,0 2,3 1,8 95,9 községek 100,0 3,8 6,1 102,3 Együtt 100,0 2,9 1,4 98,5 Győr-Moson-Sopron városok 100,0 1,8 3,9 102,2 községek 100,0 4,7 7,4 102,7 Együtt 100,0 3,0 5,3 102,4 Hajdú-Bihar városok 100,0 1,8 1,4 99,6 községek 100,0 3,3 1,1 97,8 Együtt 100,0 2,1 1,4 99,2 Heves városok 100,0 4,2 0,2 95,6 községek 100,0 6,5 1,7 95,2 Együtt 100,0 5,4 0,8 95,4 Jász-Nagykun-Szolnok városok 100,0 4,7 2,0 93,3 községek 100,0 5,2 1,0 93,8 Együtt 100,0 4,8 1,7 93,5 Komárom-Esztergom városok 100,0 3,2 1,1 95,7 községek 100,0 5,0 3,6 98,6 Együtt 100,0 3,8 0,5 96,7 Nógrád városok 100,0 5,8 3,9 90,3 községek 100,0 6,1 0,4 94,2 Együtt 100,0 6,0 1,5 92,5 Pest városok 100,0 0,6 13,6 113,0 községek 100,0 2,1 14,6 112,5 Együtt 100,0 1,1 14,0 112,8 Somogy városok 100,0 4,3 2,4 98,2 községek 100,0 7,0 1,4 91,6 Együtt 100,0 5,6 0,5 94,9 Szabolcs-Szatmár-Bereg városok 100,0 0,6 2,0 97,4 községek 100,0 2,5 1,9 95,6 Együtt 100,0 1,5 2,0 96,5 Tolna városok 100,0 4,2 2,2 93,7 községek 100,0 6,0 2,6 91,4 Együtt 100,0 5,0 2,3 92,7 Vas városok 100,0 3,3 0,1 96,6 községek 100,0 8,4 3,9 95,5 Együtt 100,0 5,3 1,5 96,2 Veszprém városok 100,0 2,8 1,2 96,0 községek 100,0 5,6 1,0 95,5 Együtt 100,0 3,9 0,4 95,8 Zala városok 100,0 4,1 0,3 95,6 községek 100,0 7,5 2,3 94,9 Együtt 100,0 5,6 0,9 95,3 Ország összesen 100,0 3,8 1,7 97,9 Ebből városok Budapest nélkül 100,0 3,1 1,3 98,2 községek 100,0 4,9 2,3 97,4 24 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

27 1.3.3 A lakónépesség száma nemek szerint (ezer fő) Megye, főváros férfi nő ezer férfira jutó nő férfi nő összesen összesen ezer férfira jutó nő Budapest Bács-Kiskun városok községek Együtt Baranya városok községek Együtt Békés városok községek Együtt Borsod-Abaúj-Zemplén városok községek Együtt Csongrád városok községek Együtt Fejér városok községek Együtt Győr-Moson-Sopron városok községek Együtt Hajdú-Bihar városok községek Együtt Heves városok községek Együtt Jász-Nagykun-Szolnok városok községek Együtt Komárom-Esztergom városok községek Együtt Nógrád városok községek Együtt Pest városok községek Együtt Somogy városok községek Együtt Szabolcs-Szatmár-Bereg városok községek Együtt Tolna városok községek Együtt Vas városok községek Együtt Veszprém városok községek Együtt Zala városok községek Együtt Ország összesen Ebből városok Budapest nélkül községek Előzetes adatok 25

28 1.3.4 A lakónépesség területi megoszlása Megye, főváros férfi nő összesen férfi nő összesen (%) Budapest 16,8 18,0 17,4 16,7 18,0 17,4 Bács-Kiskun városok 3,6 3,6 3,6 3,5 3,6 3,5 községek 1,8 1,8 1,8 1,7 1,6 1,7 Együtt 5,4 5,3 5,4 5,2 5,2 5,2 Baranya városok 2,6 2,6 2,6 2,5 2,6 2,6 községek 1,4 1,4 1,4 1,4 1,3 1,3 Együtt 4,0 4,0 4,0 3,9 3,9 3,9 Békés városok 2,9 2,9 2,9 2,7 2,7 2,7 községek 1,0 1,0 1,0 0,9 0,9 0,9 Együtt 3,9 3,9 3,9 3,6 3,6 3,6 Borsod-Abaúj-Zemplén városok 4,3 4,3 4,3 4,0 4,1 4,0 községek 3,0 3,0 3,0 2,9 2,8 2,9 Együtt 7,3 7,3 7,3 6,9 6,9 6,9 Csongrád városok 3,1 3,2 3,2 3,1 3,2 3,2 községek 1,1 1,0 1,1 1,1 1,0 1,0 Együtt 4,2 4,3 4,2 4,2 4,2 4,2 Fejér városok 2,6 2,5 2,6 2,5 2,5 2,5 községek 1,8 1,6 1,7 1,9 1,7 1,8 Együtt 4,4 4,1 4,3 4,4 4,2 4,3 Győr-Moson-Sopron városok 2,6 2,5 2,6 2,7 2,7 2,7 községek 1,8 1,7 1,7 1,9 1,8 1,8 Együtt 4,4 4,2 4,3 4,6 4,4 4,5 Hajdú-Bihar városok 4,3 4,3 4,3 4,4 4,4 4,4 községek 1,1 1,1 1,1 1,1 1,1 1,1 Együtt 5,5 5,4 5,4 5,5 5,5 5,5 Heves városok 1,4 1,5 1,5 1,4 1,5 1,4 községek 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 Együtt 3,2 3,2 3,2 3,1 3,1 3,1 Jász-Nagykun-Szolnok városok 2,9 2,9 2,9 2,8 2,8 2,8 községek 1,2 1,2 1,2 1,2 1,1 1,1 Együtt 4,1 4,0 4,1 3,9 3,9 3,9 Komárom-Esztergom városok 2,1 2,0 2,1 2,0 2,0 2,0 községek 1,1 1,0 1,1 1,1 1,0 1,1 Együtt 3,1 3,1 3,1 3,1 3,0 3,1 Nógrád városok 0,9 0,9 0,9 0,9 0,9 0,9 községek 1,2 1,2 1,2 1,2 1,2 1,2 Együtt 2,2 2,2 2,2 2,1 2,0 2,0 Pest városok 7,0 6,9 6,9 8,1 7,9 8,0 községek 3,7 3,6 3,7 4,3 4,1 4,2 Együtt 10,8 10,5 10,6 12,4 12,1 12,3 Somogy városok 1,6 1,7 1,7 1,6 1,7 1,7 községek 1,6 1,6 1,6 1,5 1,5 1,5 Együtt 3,3 3,3 3,3 3,2 3,2 3,2 Szabolcs-Szatmár-Bereg városok 3,1 3,1 3,1 3,1 3,1 3,1 községek 2,7 2,6 2,6 2,6 2,5 2,6 Együtt 5,7 5,7 5,7 5,7 5,6 5,6 Tolna városok 1,4 1,4 1,4 1,3 1,3 1,3 községek 1,1 1,1 1,1 1,0 1,0 1,0 Együtt 2,5 2,4 2,4 2,3 2,3 2,3 Vas városok 1,6 1,6 1,6 1,6 1,6 1,6 községek 1,1 1,0 1,0 1,1 1,0 1,0 Együtt 2,7 2,6 2,6 2,6 2,5 2,6 Veszprém városok 2,3 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 községek 1,4 1,4 1,4 1,4 1,3 1,4 Együtt 3,7 3,6 3,6 3,6 3,5 3,5 Zala városok 1,6 1,7 1,6 1,6 1,6 1,6 községek 1,3 1,3 1,3 1,3 1,2 1,2 Együtt 2,9 2,9 2,9 2,8 2,8 2,8 Ország összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Ebből városok Budapest nélkül 51,9 51,9 51,9 51,9 52,2 52,1 községek 31,3 30,1 30,7 31,4 29,8 30,5 26 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

29 2. Lakás 2.1 Országos adatok A lakóegységek, a lakások számának alakulása Év Lakóegység összesen a) Lakás a) az évi az előző A lakások számának változása népszámláláshoz viszonyítva, % , ,5 119, ,2 109, ,0 102, ,0 111, ,7 113, ,9 113, ,9 108, ,5 105, ,9 107,8 a) Az és korábbi évek adatai a nem lakott üdülők számát is tartalmazzák. 2.2 Megyei és regionális adatok A lakóegységek, az intézetek száma típus szerint Régió, megye, főváros lakás lakott üdülő lakott egyéb lakóegység intézet összesen lakás lakott üdülő lakott egyéb lakóegység intézet összesen Budapest Pest Közép-Magyarország együtt Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl együtt Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl együtt Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl együtt Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország együtt Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld együtt Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld együtt Ország összesen a) Terület: ,33 km 2 Előzetes adatok 27

30 2.2.2 A lakásállomány változása Régió, megye, főváros A évi lakásállomány a évi százalékában Budapest ,0 Pest ,8 Közép-Magyarország együtt ,2 Fejér ,9 Komárom-Esztergom ,9 Veszprém ,3 Közép-Dunántúl együtt ,5 Győr-Moson-Sopron ,3 Vas ,5 Zala ,3 Nyugat-Dunántúl együtt ,3 Baranya ,4 Somogy ,6 Tolna ,8 Dél-Dunántúl együtt ,7 Borsod-Abaúj-Zemplén ,7 Heves ,2 Nógrád ,2 Észak-Magyarország együtt ,3 Hajdú-Bihar ,4 Jász-Nagykun-Szolnok ,5 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,9 Észak-Alföld együtt ,5 Bács-Kiskun ,9 Békés ,0 Csongrád ,2 Dél-Alföld együtt ,8 Ország összesen , A lakásállomány alapterület szerint, 2011 Régió, megye, főváros m 2 Összesen Budapest Pest Közép-Magyarország együtt Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl együtt Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl együtt Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl együtt Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország együtt Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld együtt Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld együtt Ország összesen Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

31 2.2.4 A lakásállomány megoszlása alapterület szerint, 2011 (%) Régió, megye, főváros Összesen m 2 Budapest 19,0 37,5 22,0 10,3 4,9 6,3 100,0 Pest 5,0 17,8 23,0 23,9 14,5 15,9 100,0 Közép-Magyarország együtt 14,2 30,8 22,3 14,9 8,2 9,6 100,0 Fejér 5,3 30,1 20,1 20,6 13,4 10,4 100,0 Komárom-Esztergom 6,5 34,7 17,7 17,7 12,8 10,6 100,0 Veszprém 5,7 25,5 22,8 21,1 13,0 11,9 100,0 Közép-Dunántúl együtt 5,8 29,9 20,3 20,0 13,1 10,9 100,0 Győr-Moson-Sopron 5,1 24,7 17,9 21,3 16,9 13,9 100,0 Vas 4,6 24,2 22,2 21,6 14,2 13,2 100,0 Zala 4,5 25,4 23,6 21,0 13,0 12,5 100,0 Nyugat-Dunántúl együtt 4,8 24,8 20,7 21,3 15,0 13,3 100,0 Baranya 8,2 29,9 20,2 17,5 12,1 12,0 100,0 Somogy 4,8 22,4 22,3 22,5 14,7 13,3 100,0 Tolna 3,3 20,0 21,9 23,9 17,5 13,4 100,0 Dél-Dunántúl együtt 5,8 24,9 21,3 20,8 14,3 12,8 100,0 Borsod-Abaúj-Zemplén 8,1 26,6 20,8 19,2 15,2 10,2 100,0 Heves 3,6 22,0 24,7 24,2 14,4 11,1 100,0 Nógrád 5,2 25,5 21,4 22,5 15,4 9,9 100,0 Észak-Magyarország együtt 6,4 25,2 21,9 21,1 15,0 10,4 100,0 Hajdú-Bihar 7,6 24,9 25,6 21,9 12,3 7,8 100,0 Jász-Nagykun-Szolnok 4,3 23,2 28,2 26,4 11,5 6,4 100,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg 3,8 18,4 21,5 23,1 21,3 11,9 100,0 Észak-Alföld együtt 5,4 22,1 24,9 23,5 15,2 8,8 100,0 Bács-Kiskun 5,5 19,5 23,7 25,6 15,2 10,6 100,0 Békés 2,6 19,6 24,0 27,8 16,1 9,9 100,0 Csongrád 5,8 25,9 24,0 21,8 12,7 9,8 100,0 Dél-Alföld együtt 4,8 21,6 23,8 25,0 14,6 10,1 100,0 Ország összesen 8,2 26,4 22,4 19,9 12,6 10,5 100, A lakásállomány területi megoszlása és az átlagos alapterület Régió, megye, főváros 2001, % 2011, % Átlagos alapterület, m Budapest 20,2 20, Pest 9,7 10, Közép-Magyarország együtt 29,9 31, Fejér 3,9 4, Komárom-Esztergom 3,0 2, Veszprém 3,4 3, Közép-Dunántúl együtt 10,3 10, Győr-Moson-Sopron 4,1 4, Vas 2,5 2, Zala 2,9 2, Nyugat-Dunántúl együtt 9,5 9, Baranya 3,8 3, Somogy 3,2 3, Tolna 2,4 2, Dél-Dunántúl együtt 9,4 9, Borsod-Abaúj-Zemplén 6,9 6, Heves 3,2 3, Nógrád 2,2 2, Észak-Magyarország együtt 12,2 11, Hajdú-Bihar 5,2 5, Jász-Nagykun-Szolnok 4,1 3, Szabolcs-Szatmár-Bereg 5,1 5, Észak-Alföld együtt 14,5 14, Bács-Kiskun 5,7 5, Békés 4,1 3, Csongrád 4,5 4, Dél-Alföld együtt 14,2 13, Ország összesen 100,0 100, Előzetes adatok 29