TERÜLETFEJLESZTÉSI ORSZÁGGYŰLÉSI JELENTÉS

Átírás

1 VÁTI - OTO TERÜLETFEJLESZTÉSI ORSZÁGGYŰLÉSI JELENTÉS 2. Háttéranyag Pénzügyi eszközök 2000.

2 VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI OSZTÁLY Készítette: Dobozi Eszter Munkatársak: Brodorits Zoltán Jusztin Valéria Kulcsár Gábor Adminisztratív munkatárs: Németh Izabella Témafelelős: Nagy András Osztályvezető: Sallai Anna Vezérigazgató: Paksy Gábor

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. TERÜLETFEJLESZTÉSI CÉLELŐIRÁNYZAT TFC 2. TERÜLETI KIEGYENLÍTÉST SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSI CÉLÚ TÁMOGATÁS TEKI 3. CÍMZETT ÉS CÉLTÁMOGATÁS CCT 4. GAZDASÁGFEJLESZTÉSI CÉLELŐIRÁNYZAT GFC 5. TURISZTIKAI CÉLELŐIRÁNYZAT TURC 6. MUNKAERŐPIACI ALAP MPA 7. AGRÁRTÁMOGATÁSOK AGR 8. KÖRNYEZETVÉDELMI ALAP CÉLFELADATOK KAC 9. ÚTFENNTARTÁSI ÉS -FEJLESZTÉSI CÉLELŐIRÁNYZAT ÚCT 10. VÍZÜGYI CÉLELŐIRÁNYZAT VÍZC

4 BEVEZETÉS A területfejlesztés stratégiai céljainak megvalósulását a területfejlesztési politika eszköz- és intézményrendszere segíti. Az eszközrendszer egyik alapelemét, a pénzügyi eszközöket tekintve a területfejlesztés céljait közvetlenül illetve közvetve 10 i rendszer szolgálja. Jelen tanulmány a területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény előírásainak eleget tevő Területfejlesztési Országgyűlési Jelentés háttéranyagaként a területfejlesztési ok alakulásáról ad áttekintést, melyek a következők: - Területfejlesztési Célelőirányzat (TFC) - Területi kiegyenlítést szolgáló (TEKI) - Címzett- és Cél (CCT) - Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat (GFC) - Turisztikai Célelőirányzat (TURC) - Munkaerőpiaci Alap (MPA) - Agrárok (AGR) - Környezetvédelmi Alap Célfeladatai (KAC) - Útfenntartási- és Fejlesztési Célelőirányzat (ÚTC) - Vízügyi Célelőirányzat (VÍZC) A vizsgálat az 1991 és 1998 közötti időszakot foglalja magába. Területre lebontható adatok az közötti időszakra azonban csak a TFC-re és a CCT-re álltak rendelkezésre, a GFC-ről 1995-től, a TURC-ról 1996-tól, az MPA-ról 1996-től, az AGR-ről 1994-től, a KAC-ról 1996-tól, az ÚTC-ről 1993-tól, a VÍZC-ről 1992-től készültek területi bontású adatsorok, a TEKI pedig csak 1996-tól működik. Az közötti három év az az időszak, amelyben mindegyik i elem szerepel. Az elemzések a TeIR adatbázisa, valamint közvetlenül az egyes ágazatoktól kapott információk alapján készültek. 1

5 A rendelkezésre álló adatok alapján az egyes i elemek területi megoszlása a következő: milliárd Ft, folyó áron Megye, TFC TEKI CCT GFC TURC MPA* AGR KAC ÚTC VÍZC régió Budapest 0, , Pest 0, , Közép-Magyaro. 0, , Fejér 0, , Komárom-E. 0, , Veszprém 0, , Közép-Dunántúl 1, , Győr-M.-S. 0, , Vas 0, , Zala 0, , Ny.-Dunántúl 1, , Baranya 1, , Somogy 1, , Tolna 0, , Dél-Dunántúl 2, , Borsod-A.-Z. 11, , Heves 1, , Nógrád 1, , Észak-Magyaro. 15, , Hajdú-Bihar 2, , J-N.-Szolnok 2, , Szabolcs-Sz. 13, , Észak-Alföld 17, , Bács-K. 1, , Békés 1, , Csongrád 1, , Dél-Alföld 4, , Összesen 44, , * MPA a Jövedelempótló ok, valamint a Működési Alaprész nélkül A ok területfejlesztési hatásainak reális megítéléséhez szükséges, hogy az egyes elemek csak azokat a célokat tartalmazzák, amelyek közvetlenül, vagy közvetve, de egyértelműen területfejlesztési hatásúak, továbbá az, hogy a ok éves értékei összehasonlíthatók legyenek. Ezért a továbbiakban az AGR csak a mezőgazdasági beruházásokhoz és fejlesztésekhez nyújtott okat, az MPA pedig csak a foglalkoztatási alaprészt tartalmazza, többi i elemnél, ahol az adatbázis lehetővé tette, a területre nem bontható központi, illetve nem fejlesztési célokat szolgáló ok kikerültek az adatbázisból. 2

6 Az közötti három év az az időszak, amelyben mindegyik i elem szerepel. Az ebben az időszakban odaítélt ok alakulása a következő: milliárd Ft, évi áron összesen TFC 7,5 9,1 6,1 22,7 TEKI 8,5 10,4 8,4 27,3 CCT 58,8 59,8 76,3 194,9 GFC 4,0 6,0 3,3 13,3 TURC 1,5 1,4 1,4 4,3 MPA 19,6 27,4 26,1 73,1 AGR 25,3 29,7 50,0 105,0 KAC 6,2 16,8 20,5 43,5 ÚTC 9,6 21,0 20,0 50,6 VÍZC 2,1 2,6 3,7 8,4 Összesen 143,1 184,2 215,8 543,1 TURC 1% GFC 2% MPA 13% AGR 19% CCT 37% KAC 8% TEKI 5% TFC 4% VÍZC 2% ÚTC 9% Az időszakra vonatkozó összes, valamint az egy főre jutó ok területi megoszlását a következő táblázatok mutatják 3

7 Fejlesztési célú ok területi és fejlesztési célú megoszlása között évi áron Megye, régió TFC TEKI CCT GFC TURC MPA AGR KAC ÚTC VÍZC Összesen md % md % md % md % md % md % md % md % md % md % md % Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Budapest 0,0 0,0 0,0 0,0 29,3 15,0 3,2 24,1 1,8 41,2 7,2 9,8 1,4 1,3 16,4 37,7 4,8 9,4 0,0 0,0 63,9 11,8 Pest 0,8 3,7 2,0 7,2 21,5 11,0 1,0 7,5 0,1 3,0 4,6 6,3 7,7 7,3 3,5 8,0 24,1 47,7 0,9 10,8 66,2 12,2 Közép-Magyaro. 0,8 3,7 2,0 7,2 50,8 26,1 4,2 31,6 1,9 44,3 11,7 16,1 9,1 8,6 19,9 45,7 28,9 57,1 0,9 10,8 130,1 24,0 Fejér 0,7 2,9 0,8 2,8 8,4 4,3 1,5 11,0 0,1 2,3 2,7 3,6 4,8 4,5 1,5 3,3 0,4 0,7 0,7 8,7 21,3 3,9 Komárom-E. 0,4 1,9 0,6 2,2 7,6 3,9 0,7 5,6 0,1 1,4 2,7 3,7 2,9 2,8 2,6 6,0 0,6 1,1 0,6 6,9 18,8 3,5 Veszprém 0,6 2,8 0,9 3,4 9,0 4,6 0,7 5,4 0,1 3,0 2,5 3,3 3,0 2,8 2,4 5,5 0,6 1,1 0,9 10,7 20,7 3,8 Közép-Dunántúl 1,7 7,6 2,3 8,5 25,1 12,9 2,9 21,9 0,3 6,8 7,8 10,6 10,6 10,1 6,5 14,9 1,5 2,9 2,2 26,3 60,9 11,2 Győr-M.-S. 0,5 2,0 0,6 2,3 5,1 2,6 0,7 5,6 0,3 6,3 1,8 2,4 4,3 4,1 0,8 1,9 0,7 1,5 0,3 3,6 15,2 2,8 Vas 0,4 1,6 0,4 1,5 4,6 2,3 0,8 6,3 0,1 1,6 1,3 1,8 2,5 2,4 0,2 0,4 0,5 1,0 0,1 1,3 10,8 2,0 Zala 0,6 2,7 0,7 2,7 3,9 2,0 0,3 2,2 0,1 2,6 1,7 2,3 3,8 3,7 0,4 0,9 0,7 1,3 0,4 5,0 12,6 2,3 Nyugat-Dunántúl 1,4 6,3 1,8 6,5 13,5 7,0 1,9 14,1 0,5 10,5 4,8 6,5 10,7 10,2 1,4 3,2 1,9 3,8 0,8 9,9 38,7 7,1 Baranya 1,0 4,2 1,4 5,0 5,7 2,9 0,3 1,9 0,2 4,2 3,4 4,7 4,7 4,4 3,2 7,4 0,7 1,4 0,6 7,1 21,1 3,9 Somogy 0,9 3,8 1,2 4,2 6,1 3,1 0,2 1,5 0,3 6,3 2,2 3,0 4,9 4,6 0,8 1,8 2,3 4,5 0,2 1,9 18,8 3,5 Tolna 0,6 2,4 0,7 2,7 4,6 2,4 0,0 0,0 0,1 1,9 2,3 3,2 4,5 4,3 0,1 0,3 0,7 1,4 0,2 2,5 13,9 2,6 Dél-Dunántúl 2,4 10,4 3,2 11,9 16,4 8,4 0,5 3,4 0,5 12,4 7,9 10,9 14,0 13,4 4,1 9,5 3,7 7,3 1,0 11,5 53,7 9,9 Borsod-A.-Z. 4,1 17,8 3,4 12,5 14,6 7,5 0,1 0,6 0,1 2,3 11,0 15,0 6,4 6,1 2,4 5,6 0,5 1,1 0,7 8,6 43,3 8,0 Heves 0,9 4,1 1,0 3,8 8,2 4,2 0,3 2,5 0,1 3,0 2,3 3,2 5,6 5,3 0,8 1,9 4,3 8,5 0,3 3,4 23,8 4,4 Nógrád 1,1 5,0 1,2 4,4 11,6 5,9 0,3 2,3 0,0 0,7 2,7 3,7 1,9 1,8 0,6 1,4 0,5 1,1 0,6 6,7 20,5 3,8 Észak-Magyaro. 6,1 26,9 5,7 20,7 34,3 17,6 0,7 5,3 0,3 6,1 16,0 21,9 13,8 13,2 3,8 8,8 5,4 10,6 1,6 18,6 87,6 16,1 Hajdú-Bihar 1,6 6,9 2,0 7,4 4,7 2,4 0,8 6,2 0,3 8,0 4,8 6,5 8,7 8,3 1,3 3,0 0,4 0,7 0,2 2,4 24,9 4,6 J-N.-Szolnok 1,4 6,3 1,6 5,9 9,0 4,6 0,5 4,1 0,0 0,5 4,3 5,9 5,5 5,3 1,2 2,7 0,8 1,7 0,3 3,4 24,7 4,6 Szabolcs-Sz. 3,5 15,2 3,3 12,1 20,4 10,5 0,4 2,6 0,1 2,3 7,0 9,5 10,9 10,4 2,3 5,3 2,0 4,0 0,5 6,2 50,3 9,3 Észak-Alföld 6,5 28,4 7,0 25,5 34,1 17,5 1,7 12,9 0,5 10,8 16,1 22,0 25,2 24,0 4,8 11,0 3,2 6,4 1,0 12,0 99,9 18,4 Bács-K. 1,5 6,8 2,2 8,1 9,4 4,8 0,7 5,6 0,1 3,0 2,7 3,7 7,9 7,5 0,6 1,5 2,3 4,6 0,2 2,9 27,9 5,1 Békés 1,2 5,1 1,8 6,5 6,2 3,2 0,6 4,1 0,1 1,4 3,8 5,1 6,3 6,0 0,8 1,9 2,3 4,6 0,6 7,1 23,5 4,3 Csongrád 1,1 4,9 1,4 5,3 5,2 2,7 0,1 1,1 0,2 4,7 2,4 3,3 7,5 7,1 1,5 3,5 1,4 2,7 0,1 1,0 20,9 3,9 Dél-Alföld 3,8 16,9 5,4 19,8 20,8 10,7 1,4 10,8 0,4 9,1 8,9 12,1 21,6 20,6 3,0 6,9 6,0 11,9 0,9 10,9 72,3 13,3 Összesen 22, , , , , , , , , , ,

8 Egy lakosra jutó fejlesztési célú ok nagysága megyék és fejlesztési célok szerint között ezer Ft/lakos, évi áron Megye, régió TFC TEKI CCT GFC TURC MPA AGR KAC ÚTC VÍZC Összesen Budapest 0,0 0,0 16,1 1,8 1,0 4,0 0,8 9,0 2,6 0,0 35,3 Pest 0,8 1,9 20,8 1,0 0,1 4,5 7,5 3,4 23,4 0,9 64,1 Közép-Magya. 0,3 0,7 17,8 1,5 0,7 4,1 3,2 7,0 10,2 0,3 45,7 Fejér 1,6 1,9 19,7 3,5 0,2 6,3 11,3 3,5 0,9 1,6 50,0 Komárom-E. 1,3 1,9 24,6 2,3 0,3 8,7 9,4 8,4 1,9 1,9 60,8 Veszprém 1,6 2,4 24,1 1,9 0,3 6,7 8,0 6,4 1,6 2,4 55,5 Közép-Dunántúl 1,5 2,1 22,7 2,6 0,3 7,0 9,6 5,9 1,4 2,0 55,0 Győr-M.-S. 1,2 1,4 12,0 1,7 0,7 4,2 10,1 1,9 1,7 0,7 35,8 Vas 1,5 1,5 17,3 3,0 0,4 4,9 9,4 0,8 1,9 0,4 40,6 Zala 2,0 2,4 13,3 1,0 0,3 5,8 13,0 1,4 2,4 1,4 43,0 Nyugat-Dunántúl 1,4 1,8 13,7 1,9 0,5 4,9 10,9 1,4 1,9 0,8 39,4 Baranya 2,5 3,5 14,2 0,7 0,5 8,5 11,7 8,0 1,7 1,5 52,6 Somogy 2,7 3,6 18,5 0,6 0,9 6,7 14,8 2,4 7,0 0,6 57,0 Tolna 2,5 2,9 18,9 0,0 0,4 9,4 18,4 0,4 2,9 0,8 57,0 Dél-Dunántúl 2,5 3,3 16,8 0,5 0,5 8,1 14,4 4,2 3,8 1,0 55,1 Borsod-A.-Z. 5,6 4,7 20,0 0,1 0,1 15,1 8,8 3,3 0,7 1,0 59,4 Heves 2,8 3,1 25,4 0,9 0,3 7,1 17,3 2,5 13,3 0,9 73,7 Nógrád 5,1 5,6 53,7 1,4 0,0 12,5 8,8 2,8 2,3 2,8 94,9 Észak-Magya. 4,8 4,5 27,1 0,6 0,2 12,6 10,9 3,0 4,3 1,3 69,1 Hajdú-Bihar 3,0 3,7 8,7 1,5 0,6 8,9 16,1 2,4 0,7 0,4 45,9 J-N.-Szolnok 3,4 3,9 21,9 1,2 0,0 10,5 13,4 2,9 1,9 0,7 60,1 Szabolcs-Sz. 6,2 5,8 35,9 0,7 0,2 12,3 19,2 4,0 3,5 0,9 88,4 Észak-Alföld 4,3 4,6 22,4 1,1 0,3 10,6 16,6 3,2 2,1 0,7 65,6 Bács-K. 2,8 4,1 17,7 1,3 0,2 5,1 14,9 1,1 4,3 0,4 52,5 Békés 3,1 4,6 15,8 1,5 0,3 9,7 16,1 2,0 5,9 1,5 59,9 Csongrád 2,6 3,3 12,4 0,2 0,5 5,7 17,9 3,6 3,3 0,2 50,0 Dél-Alföld 2,8 4,0 15,5 1,0 0,3 6,6 16,1 2,2 4,5 0,7 53,9 Átlag: 2,3 2,7 19,4 1,3 0,4 7,3 10,5 4,3 5,0 0,8 54,1 5

9 Az 1996 és 1998 közötti időszakban a ok összege egyenletesen emelkedett, azon belül azonban a mezőgazdasági beruházási célú, valamint a címzett és cél 1998-ban nagyobb mértékben mint a többi elem, a TFC, a TEKI és a GFC pedig csökkent. Az ebben az időszakban nyújtott összesen 544,3 milliárd Ft állami több mint felét a közvetett területfejlesztési hatású CCT és AGR tette ki. A közvetlen területfejlesztési hatású TFC és TEKI együttvéve mindössze 6 %-ot képviselt ebben az időszakban. Az összes ból legnagyobb arányban Pest megye (12,2 %) és Budapest (11,8%) részesedett. A pest megyei on belül az útfejlesztésre fordított összeg volt a legnagyobb, az összes megyei 36%-a. Ezt a kiugróan magas értéket nagy részben az M0 körgyűrű meglévő szakaszának ebben az időszakban történt átadása magyarázza. Budapest vonatkozásában a címzett- és cél nagy aránya a jellemző, az összes 46%-a. Ezen belül a címzett 82 %-ot tett ki, és döntően egészségügyi (9 md Ft) és kulturális (9 md Ft) célú fejlesztésekre fordítódott. (Az utóbbi az oktatási fejlesztésekhez kapcsolódó okat is tartalmazza.) A ok egy lakosra jutó összegét tekintve azonban megállapítható, hogy Budapest kapta a legkisebb t, míg Nógrád megye a legnagyobbat. Pest megye ebben a vonatkozásban is az elsők között van, a negyedik helyet foglalja el a megyék sorrendjében. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az egy lakosra jutó t tekintve (88 ezer Ft) a második, a nagysága alapján pedig a harmadik a megyék között. Borsod-Abaúj-Zemplén megye részesedése az összes ból 8 %, ezzel a negyedik a megyei sorrendben, az 59 ezer Ft/lakos fajlagos értéket tekintve pedig a középmezőnyben helyezkedik el. A ok nagyságrendjét tekintve a megyék közül Vas és Zala megye a a legkisebb (2,0 ill. 2,3 %-os részesedéssel), az egy lakosra jutó (40 ill. 43 ezer Ft) vonatkozásában pedig az utolsó előtti helyet foglalják el Győr-Moson-Sopron megye és Budapest előtt. 6

10 A jelen anyag dokumentálásának idején már rendelkezésre álltak a közvetlen területfejlesztési, a TFC 1999 és évre vonatkozó adatai: Az ebből megítélt ok az 1991 és 2000 közötti időszakban a következőképpen alakultak: Év munkahelyteremtő, 1999-es áron infrastrukturális egyéb Összesen összesen A megítélt ok mértékét 1999-es árszinten vizsgálva megállapítható, hogy egy stagnáló, csökkenő tendenciáról lehet beszélni, 2000-ben jelentősen csökkent a TFC-ből megítélt ok összege. A okat a fő célok szerint összehasonlítva megállapítható, hogy az infrastrukturális és a munkahelyteremtő beruházások ának nagyságában időbeli eltérés tapasztalható től kezdődően egészen 1995-ig az infrastrukturális ok messze meghaladták a munkahelyteremtésre fordított ok összegét. A nagy, térségi infrastrukturális beruházások lezajlása, az intézményrendszer változása következtében azonban az arányok megfordultak, 1996-tól a munkahelyteremtő beruházások a egyre jobban meghaladja az infrastruktúráét. Szembeszökő az egyéb célú ok volumenének megnövekedése 1996-tól. Ez azzal magyarázható, hogy ebbe a kategóriába tartozik a területfejlesztési programok a is, amelyek készítése 1996-tól került előtérbe. A következőkben az egyes i elemek részletesen kerülnek bemutatásra. 7

11 1. TERÜLETFEJLESZTÉSI CÉLELŐIRÁNYZAT (TFC)

12 TERÜLETFEJLESZTÉSI CÉLELŐIRÁNYZAT (TFC) A területfejlesztés közvetlen pénzügyi eszköze a Területfejlesztési Célelőirányzat, amelynek elődei: : Területfejlesztési és Szervezési Alap : területfejlesztési és munkahelyteremtést szolgáló ok : Területfejlesztési Alap (TEFA) Az elemzés az közötti időszakban megítélt okat foglalja magában. Területfejlesztési és munkahelyteremtést szolgáló ok ban a Területfejlesztési és Szervezési Alapban az elmaradott települések felzárkóztatására 5 évre fejlesztési forrás lett elkülönítve. Mivel az öt év lejárt, ben dönteni kellett arról, hogy a program milyen módon folytatódjon. A rendszerváltás átmeneti időszakában a összege nem egy adott időszakra, hanem évente lett meghatározva, elkülönítve, és feltüntetve az állami költségvetés felhalmozási kiadásai között. A megszűnő Alap helyett a területfejlesztési és munkahelyteremtést szolgáló ok új rendszere került kidolgozásra, amelyről a 75/1991. (VI. 13.) Kormány rendelet döntött. A célját a vonatkozó rendelet a következőkben jelölte meg: Υ az elmaradott területek gazdasági, infrastrukturális fejlesztése, egy majdani önerős gazdasági fejlődés reményében. Υ a gazdasági szerkezetváltás elősegítése a munkanélküliséggel leginkább sújtott területeken. A t a kedvezményezett területeken megvalósuló munkahelyteremtő és az azok megvalósításához közvetlenül kapcsolódó infrastrukturális beruházásokhoz, továbbá a vállalkozásokat segítő nonprofit üzleti szolgáltatások kiépítéséhez lehetett igénybe venni. A rendelet által érintett kedvezményezett települések száma 1214 volt ben a 92/1992. (VI. 16.) Kormány rendeletben módosították az elmaradott területek fejlesztését és a munkahelyteremtést szolgáló területfejlesztési ok céljait. A gazdasági alapok megerősítésének kívánalma és a gazdasági szerkezetváltás a mellett hangsúlyozottabban megjelent a térségfejlesztés igénye. A vonatkozó kormányrendelet ösztönözte a térségi jellegű válságkezelési programokat, üzletfejlesztő szolgáltatásokat, és a gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtései 1

13 között kiemelten támogatandóvá vált a több települést is érintő infrastruktúra fejlesztése. A kedvezményezett települések száma a munkanélküliség változásának következtében 1224-re nőtt. A Területfejlesztési Alap (TEFA) Az állami elkülönített pénzalapokról szóló LXXXIII. törvény rendelkezett a Területfejlesztési Alapról. A legmagasabb jogszabályi szinten először körvonalazódott az a törekvés, hogy a területfejlesztés irányelveit rögzítsék, és végrehajtására anyagi eszközöket különítsenek el. A Területfejlesztési Alap rendeltetése a vonatkozó jogszabály szerint a következő: a) elősegíteni az ország társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott területein a gazdasági alapok megerősödését, a munkalehetőségek számának és választékának bővítését, megőrzését, a kedvezőtlen termőhelyi adottságú térségek szerkezetváltását, a racionális földhasznosítást; b) ösztönözni a legsúlyosabb foglalkoztatási problémákkal küzdő körzetekben a gazdasági szerkezetváltást segítő hatékony munkahelyteremtést, új, piacképes gazdasági tevékenységek meghonosodását, a munkanélküliek elhelyezkedését szolgáló foglalkoztatási feltételek bővítését; c) segíteni e térségekben a területi-gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtését, a társadalmi viszonyok újraszerveződését, kiemelten a több települést is érintő infrastruktúra, beleértve a mezőgazdasági infrastruktúra kiépítését; d) ösztönözni a regionális és kistérségi jellegű válságkezelési, gazdaságfejlesztési programok kidolgozásának megvalósítását, a vállalkozásokat segítő tanácsadó, üzletfejlesztő szolgáltatások létrehozását; e) támogatni az Országgyűlés, illetve a Kormány által elfogadott regionális fejlesztési programok megvalósítását. A törvény szerint a irányelveinek, a kedvezményezett területek besorolási feltételrendszerének megállapítása az Országgyűlés feladata. Az Országgyűlés a 84/1993. (XI. 11.) OGY határozatában a területpolitika fő céljait a következőkben jelölte meg: Υ A hazai és nemzetközi regionális együttműködés kiépítése. Υ A regionális válságkezelés, a tartósan elmaradott, illetve hanyatló depressziós körzetek gazdasági reorganizációja, fejlesztése. 2

14 Υ Az ország általános infrastrukturális elmaradottságának mérséklése keretében a legelmaradottabb régiókra, térségekre koncentráló szelektív infrastruktúra fejlesztés megkezdése, illetve felgyorsítása. Υ Az önkormányzatok hatáskörébe tartozó települési szintű infrastruktúra kiépítettségében és működési színvonalában meglévő különbségek mérséklése. Az OGY határozat három évre határozta meg a kedvezményezett térségek, illetve települések lehatárolásának szempontrendszerét. Ennek következtében 1996-ig a társadalmilag-gazdaságilag elmaradott települések köre nem változott. A kedvezményezett települések számának növekedését a munkanélküliség térbeli változása okozta. Az OGY határozatot követő 161/1993. (XI. 17.) sz. Kormányrendelet 1318 települést sorolt a kedvezményezettek közé. A következő évben az 52/1994. (IV.8.) sz. Kormányrendelet az érintett települések számát 1321-re emelte, a 61/1995. (V.30.) sz. Kormányrendelet nyomán pedig a kedvezményezetti kör már 1354 településből állt. Területfejlesztési Célelőirányzat (TFC) (1999-ben VFC, 2000-től ismét TFC) Az állami költségvetésről szóló évi CXXI. törvény rendelkezésével megszűnt a Területfejlesztési Alap és helyébe a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium költségvetési fejezetében megjelent a Területfejlesztési Célelőirányzat. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény nyomán a területfejlesztés új intézményrendszere részeként létrejöttek a megyei területfejlesztési tanácsok. Ez új helyzetet teremtett a területfejlesztés i rendszerében, ugyanis a decentralizált részének pályázati úton történő odaítélése a megyei területfejlesztési tanácsok feladata lett. A törvény rendelkezése nyomán a területfejlesztési ok és a decentralizáció elveit, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerét a Kormány előterjesztése alapján az Országgyűlés határozza meg. Az Országgyűlés 30/1997. (IV. 18.) számú határozat nyomán a TFC rendeltetése: a) A társadalmi és gazdasági térbeli - életkörülményekben, gazdasági, kulturális és infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló - jelentős esélykülönbségek mérséklése. b) A különböző ágazati ok összehangolt felhasználásának és az integrált szerkezetátalakítási programok végrehajtásának segítése. c) A nemzetközi pénzügyi forrásoknak a területfejlesztési programokba való bevonása elősegítése. d) A határ menti térségek együttműködésének, a közös tervezésnek és összehangolt fejlesztésnek segítése két- és többoldalú megállapodások alapján. 3

15 Az Országgyűlés 30/1997. (IV. 18.) számú határozatában döntött a kedvezményezett térségek típusairól és a besorolás feltételrendszeréről. Az Országgyűlés által jóváhagyott szempontok alapján a kedvezményezett térségek meghatározása kormányrendeletekben történt. A 80/1996. (VI.7.) számú Kormányrendelet 72 kistérség 1499 települését nyilvánította kedvezményezettnek ban megváltozott a kistérségi besorolás rendszere, a kistérségek száma növekedett. Ezért a 105/1997. (VI. 18.) Kormányrendeletben lehatárolt 76 kistérséghez valamivel kevesebb település 1492 tartozott, mint az előző évben kedvezményezett 72 kistérséghez. A 108/1998. (II. 4.) sz. Kormányrendelet lényegesen növelte a kistérségek számát ban 88 kistérség 1749 települése volt kedvezményezett. A vonatkozó országgyűlési határozat úgy rendelkezett, hogy az országos jelentőségű, több megyét érintő fejlesztési célok és programok át a területfejlesztési költségvetési célelőirányzat központi pénzügyi kerete ami a területfejlesztési célelőirányzat 50%-a, a térségfejlesztési célok át a megyei területfejlesztési tanácsok decentralizált pénzügyi keretei biztosítsák. A területfejlesztési célelőirányzat központi kerete finanszírozta továbbá a működtetési, a tervezési és a kutatásfejlesztési feladatokat. 4

16 A Területfejlesztési Célelőirányzattal kapcsolatos legfontosabb joganyagok Év Vonatkozó joganyagok Joganyagok tartalma /1991. (VI. 13.) Kormányrendelet A területfejlesztési és munkahelyteremtést szolgáló okról évi LXXXIII. törvény Egyes elkülönített állami pénzalapokról /1993. (XII. 3) Kormányrendelet Területfejlesztési Alap felhasználásának részletes szabályairól 84/1993. (XI. 11) OGY határozat A területfejlesztési irányelveiről és a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről 161/1993. (XI. 17.) Kormányrendelet A területfejlesztés kedvezményezett területeinek jegyzékéről /1994. (IV. 8.) Kormányrendelet A területfejlesztés kedvezményezett területeinek jegyzékéről szóló 161/1993. (XI. 17.) Kormányrendelet módosításáról KTM felhívás évre a Területfejlesztési Alap aira 52/1994.(IV. 8.) Kormányrendelet A területfejlesztés kedvezményezett területeinek jegyzékéről szóló 161/1993. (XI. 17.) Kormányrendelet módosításáról /1995. (V. 30.) Kormányrendelet A területfejlesztés kedvezményezett területeinek jegyzékéről 115/1995. (IX. 27.) Kormányrendelet A Területfejlesztési Alap felhasználásának részletes szabályairól szóló 169/1993. (XII. 3.) Kormányrendelet módosításáról évi XXI. törvény Az egyes elkülönített pénzalapokról szóló évi LXXXIII. évi törvény (..) módosításáról /1996. (XII. 11.) Fejlesztési célokat szolgáló állami pénzügyi eszközök területi összehangolását, (..) segítő kormányzati intézkedésekről Kormányrendelet 107/1996. (VII. 16.) Kormányrendelet A területfejlesztési célelőirányzat felhasználásának évi részletes szabályairól 109/1996. (VII. 16.) Kormányrendelet A területfejlesztési célelőirányzat és a területi kiegyenlítést szolgáló évi fejlesztési célú megyék közötti felosztásáról 172/1996. (XI. 26.) Kormányrendelet A területfejlesztési célelőirányzat felhasználásának és területi kiegyenlítést szolgáló évi fejlesztési célú megyék közötti felosztásáról 194/1996. (XII. 19.) Kormányrendelet Egyes területfejlesztési i előirányzatokról szóló kormányrendeletek módosításáról KTM pályázati felhívás A területfejlesztés központi célelőirányzata ának elnyerésére /1997. (IV. 18.) Ogy határozat A területfejlesztési ok és decentralizáció elveiről, a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről /1997. (V. 16.) Kormányrendelet A területfejlesztési célelőirányzat felhasználásának évi felhasználásának részletes szabályairól 105/1997. (VI. 18.) Kormányrendelet Az évi területfejlesztési célelőirányzat és a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú megyék közötti felosztásáról 207/1997. (XI. 26.) Kormányrendelet A területfejlesztési célelőirányzat felhasználásának évi felhasználásának részletes szabályairól szóló 81/1997. (V. 16.) Kormányrendelet módosításáról 263/1997. (XII. 21.) Kormányrendelet A fejezeti kezelésű előirányzatok és az elkülönített állami pénzalapok, egymáshoz kapcsolódó célú, rendeltetésű előirányzatainak összehangolt felhasználásának szabályairól /1998. (II. 18.) Kormányrendelet Az évi területfejlesztési célelőirányzat és a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú megyék közötti felosztásáról 31/1998. (II. 25.) Kormányrendelet A területfejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól Országos Területfejlesztési Központ A megyei területfejlesztési tanácsok céljellegű i döntéseiről, valamint területfejlesztési célelőirányzattal kapcsolatos döntéseiről közleménye 1999 Pályázati felhívás A vidékfejlesztés (területfejlesztési) központi előirányzata elnyerésére az évben 40/1999. (III. 3.) Kormányrendelet A vidékfejlesztési (területfejlesztési) célelőirányzat évi felhasználásának részletes szabályairól 41/1999. (III. 3.) Kormányrendelet Az évi vidékfejlesztési célelőirányzat és a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú megyék felosztásáról 5

17 Az összes alakulása az 1991 és 2000 közötti időszakban A megítélt összes a vizsgált időszakban a következőképpen alakult: , folyóár változatlan (1999-es) ár Folyóáron az odaítélt nagysága 1992-től (1995, 1998 és 2000 kivételével) növekedett, azonban a megítélt ok mértékét 1999-es árszinten vizsgálva megállapítható, hogy változatlan áron inkább egy stagnáló, csökkenő tendenciáról lehet beszélni. Az 1999-ban odaítélt ok mértéke csak folyó áron haladta meg az 1992-ben megítélt ok nagyságát, 2000-ben jelentősen csökkent a TFC-ből megítélt ok összege. 6

18 Az összes célonkénti megoszlása Támogatási cél Munkahelyteremtő 1162,0 1352,3 594,0 668,2 1236,0 2484,2 4492,6 4158,4 5144,9 2082, ,1 Infrastrukturális 639,2 2449,1 4053,6 5818,2 3561,4 1393,3 1264,5 749,6 2038,8 668, ,8 hírközlés 11,3 113,4 885,8 1471,0 451,8 3,9 62,7 9,1 29,6 24,0 3062,5 szennyvízhálózat 38,3 92,7 112,6 377,5 74,1 712,8 464,5 375,3 127,3 371,7 2746,8 úthálózat 298,1 392,2 134,9 389,1 28,6 257,4 517,3 181,0 128,2 109,7 2436,4 ivóvízhálózat 64,6 125,1 52,0 141,7 6,2 28,2 73,1 73,0 623,9 126,9 1314,8 gázhálózat 227,0 1725,7 2868,5 3438,6 2998,7 300,4 144,4 111,3 1129,8 103, ,5 Egyéb 161,9 406,4 211,4 369,8 65,3 1912,4 2820,7 2212,9 1880,8 1058, ,3 összesen 1963,1 4207,8 4859,0 6856,2 4862,7 5789,9 8577,8 7120,9 9064,5 3823, ,0 A okat a fő célok szerint összehasonlítva megállapítható, hogy az infrastrukturális és a munkahelyteremtő beruházások ának nagyságában időbeli eltérés tapasztalható től kezdődően egészen 1995-ig az infrastrukturális ok messze meghaladták a munkahelyteremtésre fordított ok összegét. Összességében a ok 39 %-a, (22 milliárd Ft) az infrastrukturális fejlesztések megvalósítását segítette. Az infrastrukturális okon belül kiemelkedik a vezetékes gázhálózat kiépítésének a. A gázprogram a az infrastrukturális ok több mint felét, az összes 24 %-át teszi ki. A nagy, térségi infrastrukturális beruházások lezajlása, az intézményrendszer változása következtében azonban az arányok megfordultak tól a munkahelyteremtő beruházások a egyre jobban meghaladja az infrastruktúráét. Szembeszökő az egyéb célú ok volumenének megnövekedése 1996-tól. Ez azzal magyarázható, hogy ebbe a kategóriába tartozik a területfejlesztési programok a is, amelyek készítése 1996-tól került előtérbe. 7

19 Az 1991 és 1998 között megítélt összes célok szerinti megoszlása egyéb 19% infrastrukturális 40% ivóvízhálózat 2% úthálózat 4% gázhálózat 24% munkahelyteremtő 41% szennyvízhálózat 5% hírközlés 5% 8

20 Az összes területi megoszlása megyénként Az összes régiónkénti és megyénkénti alakulását a következő táblázat szemlélteti: régió/megye Közép-Mo. 0,0 0,0 0,0 15,2 6,2 431,1 147,1 93,4 284,5 110,3 693,0 Közép-Dunántúl 32,6 92,4 15,8 98,2 130,6 527,7 453,2 497,7 548,0 320,2 2716,4 Fejér 17,4 47,3 8,7 88,9 3,1 230,8 155,2 171,9 180,7 104,2 1008,2 Komárom-E. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 123,3 128,2 121,0 142,3 107,8 622,6 Veszprém 15,2 45,1 7,1 9,3 127,5 173,7 169,8 204,8 225,0 108,2 1085,6 Dél-Dunántúl 85,5 184,9 79,2 275,2 96,9 664,0 621,5 751,8 723,4 603,5 4085,9 Budapest 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Pest 0,0 0,0 0,0 15,2 6,2 431,1 147,1 93,4 284,5 110,3 1087,8 Nyugat- Dunántúl 51,2 290,9 47,0 69,8 19,0 386,6 458,7 371,6 412,9 333,3 2441,1 Győr-M.-S. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 118,6 138,4 140,9 160,1 97,5 655,5 Vas 4,1 171,1 30,2 9,4 5,3 106,6 106,1 89,6 114,5 70,7 707,5 Zala 47,2 119,8 16,8 60,4 13,8 161,4 214,3 141,1 138,3 165,1 1078,1 Baranya 0,8 30,1 12,7 71,6 59,9 317,1 200,1 303,4 319,8 262,0 1577,6 Somogy 78,6 127,1 66,5 34,8 34,0 183,8 293,8 267,4 287,3 245,0 1618,4 Tolna 6,0 27,7 0,0 168,8 3,0 163,1 127,6 180,9 116,3 96,5 889,9 Észak- Magyarország 974,9 604,7 1360,6 3272,6 2682,2 1345,1 2567,7 2287,0 4059,9 603, ,8 Borsod-A-Z. 963,3 436,4 1012,8 2303,7 2154,7 706,8 1931,6 1813,4 3501,5 418, ,0 Heves 0,2 22,0 175,7 651,7 219,8 313,8 247,6 224,4 186,1 180,1 2221,3 Nógrád 11,4 146,3 172,1 317,2 307,7 324,6 388,5 249,2 372,3 82,2 2371,6 Észak-Alföld 758,5 2946,9 3322,2 2513,8 1797,5 1497,8 3071,4 2013,8 1774,3 1152, ,8 Hajdú-B. 12,1 258,5 420,0 746,0 40,6 442,5 490,0 404,3 349,9 325,1 3489,0 Jász-N.-Szolnok 1,7 27,8 32,8 320,3 358,3 340,4 463,5 426,6 425,1 290,2 2686,7 Szabolcs-Sz.-B. 744,8 2660,6 2869,4 1447,5 1398,6 714,9 2117,9 1183,0 999,3 537, ,1 Dél-Alföld 60,3 88,2 34,3 611,7 130,3 937,6 1258,1 1105,7 1261,8 622,7 6110,8 Bács-K. 1,9 6,2 7,8 24,6 16,3 360,1 542,3 426,1 587,0 215,1 2187,4 Békés 58,4 82,0 26,5 587,1 107,0 356,1 297,9 344,3 399,0 245,3 2503,7 Csongrád 0,0 0,0 0,0 0,0 7,0 221,4 417,9 335,3 275,8 162,3 1419,7 Összesen 1963,1 4207, ,4 4862,8 5789,9 8577,8 7120,9 9064,6 3823, ,0 A ok nagyságrendjének évenkénti területi megoszlását tekintve megállapítható, hogy a legnagyobb mértékű ok többségében Észak- és Kelet- Magyarországon kerültek megítélésre. Nyomon követhető a nagy infrastrukturális beruházások megvalósulása és megfigyelhető, hogy az intézményrendszer 9

21 decentralizációja után 1996 és 2000 között az előző évek gyakorlatához képest sokkal több település részesült ban. Az között odaítélt összes ból Szabolcs-Szatmár-Bereg (14,6 md Ft) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyének (15,2 md Ft) jutott a legtöbb. A két megyének a ok 57%-át ítélték meg. A többi megye nagyságrenddel kevesebb ban részesült, a legkisebb mértékben Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye részesedett a okból. Mindez összhangban van azzal a kormányzati törekvéssel, hogy a két legelmaradottabb megyének a további leszakadását kell megakadályozni és ennek érdekében a területfejlesztési forrásokat elsősorban Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben kell koncentrálni. Megállapítható ugyanakkor az is, hogy a két megye támogatottsága között jóval kiemelkedőbb, mint a 90-es évek második felében között a ok megyék közti megoszlása kiegyenlítettebb, olyan megyék is forráshoz jutottak, amelyek korábban nem, vagy alig részesedtek ban. A TFC normatív módon történő felosztása a megyei területfejlesztési tanácsok között a korábbi területi koncentráltságot csökkentette. A megítélésének decentralizálása pedig azt eredményezte, hogy ugrásszerűen megnőtt azoknak a településeknek a száma, amelyek a területfejlesztés szempontjából nem voltak kedvezményezettek, és ennek ellenére részesedtek ban. A normatív i rendszer következtében a ok egy főre jutó és abszolút értékben meghatározott mértékét vizsgálva a megyék egymáshoz viszonyított támogatottsági helyzete hasonló. A kétféle értékelési szempont alapján felállított sorrendben csak néhány megye pozíciója változott kis mértékben attól függően, hogy a fajlagos, vagy az összes képezte a vizsgálat alapját. Levonható tehát az a következtetés, hogy 1996-tól az új intézményrendszer kialakítása következményeként a területfejlesztési térségi differenciálódás ellenében ható hatása csökkent. 10

22 18000,0 Az 1991 és 2000 közötti időszakban megítélt összes megyénkénti megoszlása 16000, , , ,0 8000,0 6000,0 4000,0 2000,0 0,0 Borsod-A.-Z. Szabolcs-Sz.-B. Hajdú-B. Jász-N.-Szolnok Békés Nógrád eves Bács-K. Somogy Baranya Csongrád Pest Veszprém Zala Fejér Tolna Vas Győr-M.-S. Komárom-E. ezer Ft 30,0 Az egy főre jutó ok megyénkénti megoszlása 1991 és 2000 között 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 Szabolcs-Sz.-B. Borsod-A.-Z. Nógrád Heves Jász-N.-Szolnok Hajdú-B. Békés Somogy Bács-K. Baranya Tolna Zala Csongrád Veszprém Vas Fejér Komárom-E. Győr-M.-S. Pest 11

23 Az összes TFC felhasználás a megyék között között Jelmagyarázat Az összes TFC felhasználás egy főre eső értéke megyénként között Jelmagyarázat ezer Ft / fő

24 Az egyes célokra megítélt ok területi megoszlása megyénként Munkahelyteremtő Az között megítélt munkahelyteremtő ból 6,3 md Ft jutott Borsod-Abaúj-Zemplén, 4,9 md Ft Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének. A két megye a ok 42 %-át kapta, míg a többi megye i aránya nem érte el a 10%-ot sem. A harmadik legtöbb ban részesült megye, Hajdú-Bihar a ok 7,4%-ához jutott hozzá. A vizsgált időszakban az egyes megyéknek megítélt összege erősen ingadozott. A fejlett dunántúli megyék 1996 előtt kevés ban részesültek. Győr-Moson- Sopron és Komárom-Esztergom megye települései csak 1996 után kaptak munkahelyteremtő t között a segítségével munkahelyet teremtettek illetve tartottak meg, és ebből at Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Megfigyelhető, hogy 1997-től az előző évekhez képest szinte mindegyik megyében nagyságrenddel több munkahelyet teremtettek, illetve tartottak meg. Arányaiban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében csaknem háromszor annyi munkahely létesült, illetve őrződött meg, mint a második legtöbb munkahelyet létesítő Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében. Infrastrukturális Az infrastrukturális okból is Szabolcs-Szatmár-Bereg (7,4 md Ft) és Borsod- Abaúj-Zemplén megye (5,5 md Ft) részesedett a legnagyobb mértékben. A két megye részesedése meghaladja az 50%-ot, míg a többi megyéé ebben az esetben is nagyságrenddel kisebb. A támogatottsági arányokban meglévő különbségeket elsősorban az 1995 előtt indított beruházások okozták ben pl. a ok kétharmada jutott Szabolcs-Szatmár- Bereg megye településeinek tól a mértéke kiegyenlítettebb, inkább szerényebb összegű infrastrukturális okat ítéltek oda. Ugyanakkor olyan megyékben is lehetőség nyílt viszonylag jelentős infrastrukturális beruházások indítására, amelyek korábban egyáltalán nem részesültek ban, pl. Bács-Kiskun, Csongrád megyékben. Az infrastrukturális okon belül a gázhálózat fejlesztéséhez ítélték meg a legnagyobb összegű t, 1999-es áron 30,5 md Ft-ot. A legnagyobb mértékű Szabolcs-Szatmár-Bereg (12,9 md Ft), Borsod-Abaúj-Zemplén (6,3 md Ft), és Hajdú-Bihar megye (4,4 md Ft) településeinek jutott. A három megye a ok 13

25 két-harmadát kapta. A gázhálózat kiemelt fejlesztése között tartott, ekkor ítélték meg a ok legnagyobb részét. A hírközlési fejlesztési okból 1,7 md Ft-tal részesedtek Borsod-Abaúj- Zemplén megye települései, ami az összes hírközlési célú 70%-át teszi ki. Ebből a i fajtából egyáltalán nem részesedtek Békés, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Pest, Veszprém és Zala megye települései. A jelentős beruházások ban zajlottak, míg 1995 után az ágazat privatizálása miatt már elenyésző a hírközlési célú beruházások támogatottsága. Úthálózat fejlesztésére Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései kapták a legtöbb t, 0,9 milliárd Ft-ot. Ez a vizsgált időszak ainak 36%-át teszi ki, míg Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok 14, illetve 12%-kal részesedett ebből a ból. Szennyvízhálózat fejlesztésére Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyének ítélték a legtöbb t, 0,5 illetve 0,4 milliárd Ft-ot. A két megye a az összes harmadát teszi ki. A beruházások Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1994 előtt, Békés megyében pedig 1994 és 1998 között között zajlottak. Megfigyelhető, hogy amíg a 90-es évek elején hat megyében Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod- Abaúj-Zemplén, Heves, Békés, Vas Zala nagyobb volumenű t ítéltek meg, addig 1996 után több megye települési részesültek kisebb mértékű ban. Nagyságát tekintve az ivóvízhálózat fejlesztési ok teszik ki az infrastrukturális ok legkisebb részét. Mindössze 1,3 milliárd forintot fordítottak erre a célra, elősegítve településeknek a vízhálózatba való bekötését. Borsod megye települései kapták a ok legnagyobb részét, közel 33%-ot. Egyéb célú ok Az egyéb célú okból 3,4 md Ft-ot ítéltek meg Borsod-Abaúj-Zemplén és 2,2 milliárdot Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének. A két megye a vizsgált időszak egyéb fejlesztési célú ainak 52%-ában részesült. Ebben a i fajtában a tendencia megfordul, 1996-ot követően az előző évekhez képest nagyságrenddel nagyobb összeget ítéltek meg. Ennek az az oka, hogy a programok készítésére megítélt ok is ebben a kategóriában szerepelnek. 14

26 között megítélt összes területi megoszlása Jelmagyarázat között folyamatosan kedvezményezett települések, amelyek nem részesültek ban 15

27 16

28 között ban részesült nem kedvezményezett települések érintett települések száma 752 db 17

29 között munkahelyteremtő fejlesztésekhez megítélt területi megoszlása Jelmagyarázat

30 között megítélt munkahelyteremtő révén létesített munkahelyek területi megoszlása Jelmagyarázat létesített munkahelyek száma

31 között infrastrukturális fejlesztésekhez megítélt területi megoszlása Jelmagyarázat

32 között hírközlési fejlesztésekhez megítélt területi megoszlása Jelmagyarázat

33 között szennyvízhálózat fejlesztéséhez megítélt területi megoszlása Jelmagyarázat

34 között úthálózat fejlesztéséhez megítélt területi megoszlása Jelmagyarázat

35 között vízhálózat fejlesztéséhez megítélt területi megoszlása Jelmagyarázat

36 között gázhálózat fejlesztéséhez megítélt területi megoszlása Jelmagyarázat

37 között egyéb célokra megítélt területi megoszlása Jelmagyarázat

38 A TFC-ből megítélt munkahelyteremtő ok alakulása megyénként, évek között megye Baranya 2,8 0,8 347,0 3,2 2,7 62,7 5,8 2,3 119,0 33,9 290,0 81,7 1562,2 241,8 653,0 191,5 529,4 111,3 3509,2 731,9 Bács-K. 9,5 1,9 265,5 6,2 7,8 24,6 85,4 16,3 335,8 62,1 1724,2 307,0 3505,8 332,7 1328,2 392,7 746,6 137,5 8001,1 1288,9 Békés 154,2 33,8 2059,8 69,4 22,2 108,8 150,4 47,2 426,1 110,5 650,6 171,1 885,0 172,4 464,2 169,0 692,6 153,6 5482,9 1058,1 Borsod-A-Z. 1149,4 890,8 2758,3 231,6 157,7 100,6 67,3 507,7 1701,5 468,9 8075,7 1336,9 2575,0 560,5 5072,0 1860,4 651,8 205, ,9 6321,0 Csongrád 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 63,6 7,0 331,9 87,4 750,6 96,7 860,3 197,1 645,9 148,2 398,9 63,8 3051,3 600,3 Fejér 97,2 17,4 615,0 8,5 2,9 51,1 24,3 3,1 19,5 7,0 3,6 1,4 401,5 70,1 105,9 26,0 31,8 9,0 1298,8 196,6 Győr-M.-S. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 661,1 21,0 228,7 28,4 481,3 30,3 297,9 81,8 91,7 20,9 1760,7 182,4 Hajdú-B. 59,4 9,7 1025,4 51,0 133,0 21,6 130,7 21,2 877,8 230,0 3113,6 398,4 2351,8 316,9 1709,7 321,1 1229,5 287, ,0 1790,1 Heves 1,4 0,2 314,1 20,5 19,2 27,7 196,6 48,0 620,4 175,8 777,1 190,2 1335,7 154,2 1545,7 163,6 498,3 117,4 5289,3 917,0 J.-N.-Szolnok 6,7 1,7 329,6 23,0 24,8 27,4 145,2 39,9 514,8 79,4 1329,5 288,5 3112,5 374,5 763,1 164,1 767,4 178,5 6968,7 1201,8 Komárom-E. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 149,4 20,0 389,4 22,0 209,2 34,7 32,1 9,6 22,5 2,0 802,6 88,3 Nógrád 53,0 10,6 1228,3 101,0 53,9 78,3 364,2 108,5 808,5 180,3 1581,7 292,2 1025,1 155,2 1884,6 282,8 692,8 82,2 7638,3 1345,0 Pest 0,0 0,0 2,2 0,0 0,0 2,2 23,1 4,3 2347,6 249,0 343,8 69,6 349,6 67,6 313,6 69,5 189,7 32,4 3569,6 494,6 Somogy 6,2 1,7 111,4 22,1 1,7 0,0 0,0 0,0 191,6 33,0 439,8 107,2 999,3 144,1 757,8 109,6 1072,1 171,4 3578,2 590,8 Szabolcs-Sz.-B 578,6 136,7 3426,2 567,0 155,4 133,4 1903,7 408,4 2914,3 637,9 3875,2 814,2 7636,3 898,4 4820,1 861,0 1781,8 340, ,2 4952,8 Tolna 21,5 4,3 22,6 3,9 0,0 1,2 7,5 3,0 73,3 23,6 540,2 78,6 1048,3 143,7 160,6 25,5 143,7 34,8 2017,7 318,7 Vas 16,9 4, ,9 153,1 0,0 0,0 8,3 3,6 52,1 14,7 75,3 7,1 344,6 16,1 61,8 17,4 30,4 9, ,4 225,1 Veszprém 23,5 4,7 87,4 12,5 2,7 7,1 49,1 8,7 75,1 27,0 221,3 45,9 910,6 141,9 656,7 151,0 328,8 51,2 2352,4 452,8 Zala 277,9 43,8 678,4 79,3 9,9 21,6 62,3 11,1 141,7 22,5 963,0 155,7 617,4 106,2 446,4 99,3 616,6 73,8 3803,6 623,1 Összesen 2458,0 1162, ,2 1352,3 594,0 668,2 3287,3 1240, ,6 2484, ,0 4492, ,2 4158, ,1 5144, ,2 2082,

39 megye ktsg Baranya 0,0 0,0 96,6 27,0 10,0 2,2 216,3 54,7 1016,8 146,8 572,1 52,3 0,5 0,2 207,7 44,5 408,4 61,5 2518,5 399,1 Bács-K. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 432,8 99,6 463,1 154,3 274,9 46,2 1689,3 112,9 1425,6 28,3 4285,7 441,4 Békés 65,3 24,7 1399,1 12,0 2,8 375,4 137,1 54,8 678,8 186,3 716,5 72,6 998,6 126,4 672,1 132,6 66,6 17,6 4734,1 1005,2 Borsod-A-Z. 10,2 5, ,7 165,8 838,4 2093,9 5893,4 1647,0 0,0 0,0 161,0 53,2 70,6 12,9 6211,1 689,4 4,3 1, ,3 5507,5 Csongrád 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 75,1 30,0 222,9 45,2 146,6 28,0 72,9 17,5 70,6 14,7 588,1 135,5 Fejér 0,0 0,0 427,4 30,3 5,8 37,8 0,0 0,0 692,1 107,3 3747,6 113,0 648,6 85,6 2439,7 94,4 930,3 88,6 8885,8 562,8 Győr-M.-S. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 27,4 6,6 1926,0 96,5 353,6 79,0 61,5 12,3 96,8 16,4 2465,3 210,8 Hajdú-B. 4,9 2,4 6841,2 206,8 287,0 720,8 101,6 15,5 504,7 88,9 103,7 29,2 45,2 7,1 119,0 11,3 140,7 22,7 7860,9 1391,7 Heves 0,0 0,0 3220,2 1,5 156,5 613,6 317,2 155,8 1200,8 76,6 225,2 10,0 561,5 35,7 76,5 5,5 222,6 8,5 5824,0 1063,6 Pest 0,0 0,0 32,8 0,0 0,0 13,0 26,5 6,2 362,8 61,3 158,9 30,4 27,1 5,4 1426,5 144,4 738,8 44,5 2773,4 305,2 Somogy 211,4 76,9 512,5 66,2 58,8 33,8 180,9 28,5 300,3 46,3 203,9 64,1 260,0 53,2 851,2 150,2 0,0 0,0 2520,3 578,0 J.-N.- 0,0 0,0 1484,6 4,6 7,0 256,9 1264,4 302,9 750,2 178,6 413,9 89,4 28,9 7,8 2558,7 213,3 311,8 52,8 6812,5 1113,3 Szolnok Komárom- 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 152,9 36,0 465,3 98,2 1970,0 79,1 1147,11 116,9 302,8 53,7 4038,1 383,9 E. Nógrád 19,9 0,9 2132,1 45,4 82,1 202,7 753,5 199,3 504,9 26,1 140,9 28,5 255,2 26,8 427,8 57,8 0,0 0,0 4234,4 669,6 Szabolcs- 1077,4 513, ,7 1776,1 2566,8 1259,4 4272,3 973,7 0,0 0,0 588,2 171,1 278,0 33,5 315,2 48,0 408,6 124, ,4 7466,6 Sz.-B. Tolna 5,3 1,7 45,0 23,2 0,0 159,8 0,0 0,0 453,5 53,0 37,0 13,8 120,4 11,0 997,5 57,1 157,8 16,5 1816,5 336,2 Vas 0,0 0,0 189,0 17,9 30,2 9,4 8,5 1,7 618,2 88,4 443,8 86,4 534,1 73,0 523,8 82,8 170,4 48,6 2487,8 438,4 Veszprém 32,0 10,5 288,5 32,5 1,3 2,2 477,3 118,8 111,0 28,8 217,5 37,5 350,4 19,9 412,1 30,3 53,9 17,6 1942,7 299,3 Zala 6,8 3,4 326,1 39,8 6,9 37,3 14,4 2,6 912,7 132,9 331,7 18,9 136,2 18,9 210,2 16,9 593,4 50,0 2531,6 327,6 Összesen 1433,3 639, ,6 2449,1 4053,6 5818, ,2 3561,4 8794,9 1393, ,2 1264,5 7060,3 749, ,7 2038,8 6103,4 668, A TFC-ből infrastrukturális célokra megítélt ok alakulása megyénként, évek között támo- támo- támo- támo- támo- támo- támo- támo- támo- gatás gatás gatás gatás gatás gatás gatás gatás gatás 28

40 A TFC-ből hírközlési fejlesztésekre megítélt ok alakulása megyénként, évek között megye ktsg kts g. kts g. Baranya 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 111,4 33,4 9,7 3,9 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 121,1 37,3 Bács-K. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 82,3 20,0 21,9 1,3 0,0 0,0 0,0 0,0 104,1 21,3 Békés 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Borsod-A-Z. 0,0 0,0 4446,4 49,2 564,7 1158,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 4446,4 1772,0 Csongrád 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 34,3 13,7 5,3 1,6 0,0 0,0 60,0 12,0 99,6 27,3 Fejér 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 6,0 1,9 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 6,0 1,9 Győr-M.-S. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Hajdú-B. 0,0 0,0 1581,7 12,8 8,0 95,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1581,7 116,3 Heves 0,0 0,0 589,7 0,0 86,6 167,8 317,2 155,8 0,0 0,0 0,0 0,0 1,2 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 908,1 410,4 J.-N.-Szolnok 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1,3 0,5 0,0 0,0 27,2 7,2 0,0 0,0 28,5 7,7 Komárom-E. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Nógrád 0,0 0,0 22,0 1,4 0,0 2,2 0,0 0,0 0,0 0,0 66,5 10,0 0,0 0,0 27,8 3,9 0,0 0,0 116,3 17,5 Pest 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Somogy 0,0 0,0 190,2 1,6 0,0 25,0 180,9 28,5 0,0 0,0 24,2 9,2 18,8 4,4 0,0 0,0 0,0 0,0 414,1 68,8 Szabolcs-Sz.-B. 21,6 10,8 455,3 48,4 226,4 22,5 823,1 234,1 0,0 0,0 7,5 2,3 0,0 0,0 117,7 15,0 0,0 0,0 1425,2 559,5 Tolna 2,9 0,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 5,2 1,0 30,0 3,5 40,0 12,0 78,1 17,0 Vas 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 12,5 5,0 3,9 0,6 0,0 0,0 0,0 0,0 16,4 5,6 Veszprém 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Zala 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Összesen 24,5 11,3 7285,3 113,4 885,8 1471,0 1432,6 451,8 9,7 3,9 234,5 62,7 56,3 9,1 202,7 29,6 100,0 24,0 9345,7 3062,5 29

41 megye A TFC-ből szennyvízhálózat-fejleztésre megítélt ok alakulása megyénként, között támo- támo- támo- támo- támo- támo- támo- támo- támo- gatás gatás gatás gatás gatás gatás gatás gatás ktsg gatás ktsg ktsg Baranya 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 96,1 19,2 442,7 36,5 554,2 49,5 0,0 0,0 60,3 11,0 291,3 35,2 1444,6 151,3 Bács-K. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 346,9 67,1 121,0 41,2 108,9 15,9 0,0 0,0 1266,3 16,9 1843,0 141,0 Békés 0,0 0,0 302,0 3,5 2,8 35,4 137,1 54,8 351,4 133,2 394,0 32,4 893,8 110,5 0,0 0,0 0,0 0,0 2078,4 372,6 Borsod-A-Z. 0,0 0,0 1569,7 0,8 1,5 88,5 0,0 0,0 0,0 0,0 3,5 2,8 0,0 0,0 150,6 55,8 0,0 0,0 1723,8 149,3 Csongrád 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 123,9 10,0 0,0 0,0 25,1 5,0 0,0 0,0 149,0 15,0 Fejér 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 658,5 93,8 3692,6 99,8 415,3 42,9 0,0 0,0 786,4 53,4 5552,7 290,0 Győr-M.-S. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 27,4 6,6 1440,1 58,1 278,3 68,2 0,0 0,0 0,0 0,0 1745,8 132,8 Hajdú-B. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 131,0 32,4 59,9 15,0 0,0 0,0 0,0 0,0 18,8 56,5 209,7 103,9 Heves 0,0 0,0 326,6 0,0 23,9 21,2 0,0 0,0 1200,8 76,6 225,2 10,0 463,4 16,0 15,7 1,5 222,6 8,5 2454,3 157,7 J.-N.-Szolnok 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 116,6 44,8 303,2 54,2 0,0 0,0 48,1 7,8 84,2 17,4 552,1 124,2 Komárom-E. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 132,7 28,9 156,5 30,0 1970,0 79,1 0,0 0,0 142,0 23,3 2401,2 161,3 Nógrád 0,0 0,0 146,7 0,0 0,0 1,2 0,0 0,0 5,0 1,0 0,0 0,0 0,0 0,0 12,2 1,5 0,0 0,0 163,8 3,7 Pest 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 29,4 2,0 720,0 40,0 749,4 42,0 Somogy 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 46,4 18,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 46,4 18,0 Szabolcs-Sz.-B. 102,4 38,3 1750,0 70,0 57,1 212,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 98,3 14,7 225,8 86,5 2176,6 479,1 Tolna 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 380,1 38,3 0,0 0,0 3,0 0,6 51,6 11,4 13,0 1,5 447,7 51,8 Vas 0,0 0,0 85,1 12,9 21,8 0,0 0,0 0,0 346,6 49,8 276,4 43,7 228,1 22,2 19,4 3,9 77,1 23,1 1032,7 177,4 Veszprém 0,0 0,0 178,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 48,7 15,3 0,0 0,0 350,4 19,9 55,1 11,0 16,3 6,4 648,7 52,6 Zala 0,0 0,0 28,6 5,5 5,4 18,7 0,0 0,0 754,8 88,6 0,0 0,0 0,0 0,0 3,6 1,7 15,6 3,0 802,6 122,9 Összesen 102,4 38,3 4386,9 92,7 112,6 377,5 233,2 74,1 4943,3 712,8 7396,8 464,5 4711,2 375,3 569,4 127,3 3879,4 371, ,6 2746,8 támog atás 30

42 megye ktsg Baranya 0,0 0,0 63,3 14,2 10,0 2,2 0,0 0,0 45,0 15,7 0,0 0,0 0,0 0,0 22,8 7,6 60,8 11,4 192,0 61,1 Bács-K. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 39,3 13,0 259,9 93,2 144,1 29,1 1,4 0,4 159,3 26,3 604,0 162,0 Békés 18,3 9,2 198,3 1,0 0,0 85,1 0,0 0,0 0,0 0,0 99,0 17,6 104,7 15,8 0,0 0,0 66,6 17,6 487,0 146,3 Borsod-A-Z. 9,0 4,5 517,8 21,8 61,1 72,4 5,5 1,8 0,0 0,0 134,5 44,0 40,8 7,9 60,0 17,0 4,3 1,7 771,9 232,3 Csongrád 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 75,1 30,0 21,5 8,6 111,3 20,5 0,0 0,0 0,0 0,0 207,9 59,1 Fejér 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 28,7 11,5 14,0 4,2 0,0 0,0 0,0 0,0 17,3 3,5 59,9 19,2 Győr-M.-S. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 6,0 2,4 58,2 8,1 61,5 12,3 37,8 6,4 163,6 29,2 Hajdú-B. 4,9 2,4 98,0 13,7 14,0 4,9 20,8 3,3 373,6 56,5 43,9 14,2 45,2 7,1 0,0 0,0 0,0 0,0 586,4 116,0 Heves 0,0 0,0 50,4 1,5 1,5 7,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 60,9 12,1 0,0 0,0 0,0 0,0 111,3 22,3 J.-N.-Szolnok 0,0 0,0 453,7 0,0 1,4 97,1 70,7 15,8 211,6 74,1 107,0 33,7 17,8 3,8 0,0 0,0 0,0 0,0 860,8 225,9 Komárom-E. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 8,5 3,0 109,1 27,5 0,0 0,0 0,0 0,0 141,1 24,5 258,6 55,0 Nógrád 0,0 0,0 14,7 0,5 0,0 2,8 8,6 6,0 0,0 0,0 70,8 18,3 255,2 26,8 256,0 33,5 0,0 0,0 605,3 87,9 Pest 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 8,1 0,0 0,0 43,4 14,0 100,0 18,6 27,1 5,4 188,0 27,0 0,0 0,0 358,5 73,1 Somogy 28,1 14,0 35,7 8,7 0,0 0,5 0,0 0,0 0,0 0,0 133,3 36,9 0,0 0,0 1,2 0,2 0,0 0,0 198,2 60,3 Szabolcs-Sz.-B. 556,0 266,3 894,0 298,6 38,6 87,8 5,6 1,7 0,0 0,0 580,7 168,8 273,6 32,7 0,0 0,0 121,2 15,2 2431,2 909,6 Tolna 2,4 1,2 45,0 23,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 279,6 0,8 104,8 3,0 431,9 28,2 Vas 0,0 0,0 97,4 3,0 8,4 9,4 0,0 0,0 0,0 0,0 74,3 20,8 1,2 0,2 53,8 10,7 0,0 0,0 226,6 52,7 Veszprém 1,1 0,6 16,1 3,4 0,0 2,2 0,0 0,0 0,0 0,0 22,3 7,6 0,0 0,0 138,5 9,9 0,0 0,0 178,0 23,6 Zala 0,0 0,0 64,6 2,7 0,0 9,4 0,0 0,0 128,5 39,7 45,5 0,9 57,2 11,4 184,8 8,6 0,0 0,0 480,6 72,8 Összesen 619,7 298,1 2549,1 392,2 134,9 389,1 111,2 28,6 953,6 257,4 1821,7 517,3 1197,3 181,0 1247,8 128,2 713,3 109,7 9213,8 2436,5 A TFC-ből úthálózat-fejlesztésre megítélt ok alakulása megyénként, évek között támo- támo- támo- támo- támo- támo- támo- támo- támo- gatás gatás gatás gatás gatás gatás gatás gatás ktsg gatás ktsg 31