TERÜLETI ÖSSZEHASONLÍTÁSOK

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TERÜLETI ÖSSZEHASONLÍTÁSOK"

Átírás

1 TERÜLETI ÖSSZEHASONLÍTÁSOK R. NAGY ZSÓFIA A tanulmány a megyék fejlettségbeli összehasonlítását mutatja be a különböző gazdasági és társadalmi mutatók alapján fő mutatóként a GDP-t használva. A módszer felhasználásával két lényeges kérdésre keres választ: mely mutatók befolyásolják a GDP alakulását, ezáltal a fejlettségi szintet, valamint arra, hogy ez a hatás milyen irányú és erősségű. A tanulmány a módszer ismertetését követően bemutatja a megyék közötti eltéréseket. M TÁRGYSZÓ: Területi statisztika. Területi összehasonlítás. agyarország fejlettsége az EU-tagállamokéhoz képest még mindig alacsony, emellett területenként eltérő, főleg kiemelkedően magas fejlettségű (a korábbi szélsőséges központosítás következtében), míg más területek (főleg Észak- és Kelet- Alföld) igen elmaradottak. A fejlettségbeli eltérések és ezek változásai időszerűvé teszik ezek okainak vizsgálatát. Az elemzéssel láthatóvá kívánom tenni Magyarország fővárosának és megyéinek eltérő fejlettségi viszonyait, és rávilágítok az eltérések okaira és valószínű következményeire. A bemutatott elemzés újszerűsége a módszer, mivel ilyen statisztikai vizsgálat eddig nem készült erről a témáról. Magyarországon a rendszerváltást követően látványos fejlődés indult meg, a piacgazdaságra való áttérés olyan változásokat hozott, amelyek alaposan átrendezték az ország gazdasági társadalmi térképét. A szocialista nagyvállalatok szétbomlásával számos új típusú gazdasági szervezet jött létre (kft., kkt. stb.), új kis- és középvállalkozások alakultak, a gazdasági élet szereplőinek száma megsokszorozódott, tevékenységi körük bővült. Megmaradt a kelet nyugat, falu város tagoltság, de a privatizáció és a külföldi tőke beáramlása mégis újracsoportosította az országrészeket. Az új régiók tovább fejlődtek, ugyanakkor az elmaradottabb területeken jelentkeztek az áttagozódás válságai, nőtt a munkanélküliség, fokozódott az elvándorlás, a népesség fogyása. A FEJLETTSÉG VIZSGÁLATÁNAK MÓDSZEREI A megyék, illetve közti különbségeknek, valamint ezek okainak és következményeinek feltárásához különböző gazdasági, illetve társadalmi mutatókat használtam. A kiválasztott mutatókat négy csoportba soroltam: gazdasági, demográfiai, munkaügyi és életszínvonal-mutatókra. A fejlettségi szint legfőbb mutatójának az egy főre eső Statisztikai Szemle, 8. évfolyam, szám

2 R. NAGY: TERÜLETI ÖSSZEHASONLÍTÁSOK 53 GDP-t tekintem, hiszen a nemzetközi összehasonlításoknak is ez az alapja. 1 Az elemzéseket kétféleképpen végeztem el: csak a megyékre, valamint a speciális helyzetű et is a megyék közé sorolva. Az összehasonlíthatóság érdekében leginkább területegységre, illetve népességre vetített mutatókkal vagy átlagokkal dolgozom. Első lépésben a megyék GDP szerinti elhelyezkedését, egymáshoz viszonyított helyzetét tárom fel. Majd ugyanezt az elemzést elvégzem a többi mutató alapján is, és ezeknek a GDP-mutatóval való kapcsolatát is vizsgálom. A következő kérdésekre keresem a választ: melyek azok, amelyek egyáltalán befolyásolják a GDP alakulását és ezáltal a fejlettségi szintet? milyen irányú ez a hatás, és milyen erős a kapcsolat? Az elemzéseket SPSS statisztikai elemző program segítségével végeztem el. A különböző mutatók szerinti helyzet feltárásához leíró, feltáró elemzést végeztem box-plottal 2 kiegészítve. A kapcsolatok vizsgálatához, mivel mennyiségi ismérvekről van szó, korrelációs elemzést, illetve bizonyos eredmények magyarázatához ábrát (pontdiagramot) használtam. Először a leíró elemzéssel és ezen belül a box-plottal foglalkozom. Az elemzés során a vizsgált változót jellemző adatokról (átlag, medián, szórás, ferdeség, csúcsosság, minimum-, maximumérték, konfidencia-intervallum interkvartilis terjedelem) kapunk egy táblát és egy ábrát a változó eloszlásáról (box-plot), ezen kívül egy másik tábla bemutatja az öt legnagyobb és az öt legkisebb értéket. A felsorolásból hiányoznak azok a megfigyelések, amelyek bár az eloszlás szélén vannak (kiugró, outlier értékek), de nem esnek kívül az interkvartilis terjedelmen. A box-plot értelmezését fiktív példán mutatom be, melyben a totálisan, a valószínűleg outlier megyét jelöli ábra Adott mutató box-plot ábrázolása totálisan outlier megye magas értéke miatt valószínűleg outlier megye interkvartilis terjedelem (IQR) valószínűleg outlier megye totálisan outlier megye alacsony értéke miatt Q F +3 (Q F -M) Q F +1.5 (Q F -M) interkvartilis terjedelem felsö határa (Q F ) medián (M) interkvartilis terjedelem alsó határa (Q A) Q A -1.5 (M- Q A ) Q A -3 (M- Q A ) Ha az interkvartilis terjedelmen belül a medián középen helyezkedik el, akkor az eloszlás szimmetrikus. Ha a felénél lejjebb, jobbra ferde, ha a felénél feljebb, balra ferde az 1 A megyék adatai a 2. évre vonatkoznak, kivéve a GDP-t, amelyről még csak az évi adatok állnak rendelkezésre. 2 A box-plot elemzésről lásd például: Hunyadi L. (22): Grafikus ábrázolás a statisztikában. Statisztikai Szemle, 8. évf. 1. sz. 42. old.

3 54 R. NAGY ZSÓFIA eloszlás. Minél kisebb az interkvartilis terjedelem, annál kisebb a variancia. Ez az elemzés sokat segít annak megértésében, hogy az egyes megyék a különböző mutatók tekintetében egymáshoz képest milyen helyzetben vannak. A következő módszer a pontdiagramos megjelenítés. Ez az ábrázolási mód tökéletesen megegyezik egy egyszerű koordinátarendszer használatával, melynek ha két változó közötti kapcsolatot keresünk az egyik tengelyén az egyik, a másik tengelyén a másik változó értékei szerepelnek. Az ilyen típusú ábrákkal bonyolultabb elemzések nélkül is felfedezhetünk lineáris vagy esetleg másmilyen kapcsolatot. Nagy előnye, hogy könnyen észrevehetők olyan összefüggések is, amelyek nem valamennyi megyére, hanem csak egy részükre jellemzők. A kapcsolatot nemcsak ábrával, hanem korrelációs elemzéssel is meg lehet keresni. A korrelációs elemzést a Pearson-féle mutató segítségével végeztem el. Nagy előnye ennek a módszernek, hogy nemcsak a kapcsolatot, hanem annak irányát és erősségét is megmutatja. Két mutatót kapunk az elemzés eredményeképpen, az r (Pearson) mutatja meg az irányt és erősséget, a p pedig a szignifikanciaszintet. Az r 1 és 1 között mozoghat, és minél nagyobb a mutató abszolút értéke, annál erősebb a kapcsolat. Ha r negatív, az azt jelenti, hogy az egyik mutató növekedése a másik csökkenésével, míg ha pozitív, növekedésével jár együtt. Minél kisebb p, annál inkább elutasítjuk a nullhipotézist. A MEGYÉK HELYZETE ÉS EGYMÁSHOZ VALÓ VISZONYA, ÖSSZEFÜGGÉSEK, HATÁSOK Az elemzések fényt derítenek a különböző mutatók szerinti országos átlagra, valamint arra, hogy egyes területek mutatói mennyire térnek el ettől, mennyire mutat egységes képet az ország. A különböző mutatók szerinti helyzetmeghatározás után ezen mutatók és a GDP kapcsolatát vizsgáljuk. A kapcsolatokat korrelációs elemzésekkel keressük, mivel valamennyi felhasznált mutatónk mennyiségi ismérv. 2. ábra. Az egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában, GDP/fő országos átlag Zala Tolna Csongrád Komárom-Esztergom Veszprém Baranya Heves Hajdú-Bihar Bács-Kiskun Somogy Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Jász-Nagykun-Szolnok Nógrád Szabolcs-Szatmár-Bereg

4 TERÜLETI ÖSSZEHASONLÍTÁSOK 55 Az elemzések eredményeit mutatócsoportonként ismertetem, és itt is külön vizsgálom a sokaságot tel együtt, illetve csak a megyéket. Bemutatom a GDP-vel szignifikáns kapcsolatban álló mutatókat, a kapcsolatok Pearson-féle mutatójának értékét és a hozzátartozó szignifikanciaszintet. Ezen adatok alapján két tényezőt figyeltem meg, az egyik a kapcsolatok iránya, a másik módosító hatása. A 2. ábrán bemutatjuk, hogyan alakul megyénként az egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában. Az ábrából látható, hogy egy főre jutó GDP-je (2159 ezer forint) jelentősen kiemelkedik a megyék közül, az utána következő megyéé (148 ezer forint) is csak annak háromnegyede. Ennek ellenére a főváros nélküli országos átlag is mindössze 1 százalékkal csökken. A legalacsonyabb, illetve a legmagasabb értéket képviselő megyék az ábráról egyértelműen megállapíthatók. Így csak az outlier megyéket mutatom be a 3. ábrán. 3.ábra. Az egy főre jutó GDP box-plot ábrája a megyékben, tel és anélkül, 1999 Ezer forint 3 2 a) és 19 megye b) 19 megye Ezer forint Gazdasági mutatók Gazdasági mutatókként a következőket vizsgáljuk: az egy lakosra jutó beruházás (forint), az egy lakosra jutó ipari termelés (1 forint), az egy lakosra jutó külföldi jegyzett tőke a külföldi érdekeltségű vállalkozásokban (forint), az export aránya az ipari értékesítésből (százalék), az ipar, a mezőgazdaság és a szolgáltatások részesedése az összes ágazat GDP-jéből (százalék). A mezőgazdaság és a szolgáltatások arányát kivéve valamennyi mutató tekintetében szinte ugyanazok a megyék járnak az élen mint a GDP alapján.,, megye mindegyiknél az első ötben van. Ami eltérés a GDP-hez képest: Komárom-Esztergom megyének is minden mutatója magas, míg, a külföldi jegyzett tőke arányát kivéve, nem tartozik az élvonalba. Ez utóbbi mutatóval kapcsolatban érdemes még azt is megjegyezni, hogy bár a többi gazdasági mutató alapján megye nem jeleskedett, itt a főváros után a második helyen áll. Az alsó érték körüli megyék között nincs ilyen összhang, de annyit ki lehet jelenteni, hogy ezek alacsony GDP-jű megyék.

5 56 R. NAGY ZSÓFIA Jász-Nagykun-Szolnok az egyetlen fejletlen megye, amelyik egyik mutató tekintetében sincs az utolsó ötben. Ezer forint ábra. A külföldi jegyzett tőke, a szolgáltatások és az ipari termelés box-plot ábrája Az egy lakosra jutó külföldi jegyzett tőke A szolgáltatások aránya Százalék Ezer forint 5 Az egy lakosra jutó ipari termelés A mezőgazdaság és a szolgáltatások arányának szélsőértékeit képviselő megyék,1999 Sorrend A mezőgazdaság aránya A szolgáltatások aránya Az 5 legmagasabb értékű megye 1. Békés 2. Bács-Kiskun Baranya 3. Hajdú-Bihar Somogy 4. Szabolcs-Szatmár-Bereg Nógrád 5. Somogy Csongrád Az 5 legalacsonyabb értékű megye Nógrád 18. Tolna 19. Borsod-Abaúj-Zemplén 15. Komárom-Esztergom 1. tábla

6 TERÜLETI ÖSSZEHASONLÍTÁSOK 57 A mezőgazdaság és a szolgáltatások arányánál épp az ellenkezőjét lehet felfedezni, mint az előbb megtárgyalt mutatóknál: ami azok esetében magas, az itt alacsony és fordítva. az egyetlen, amelynek kiugróan magas GDP-je a szolgáltatásoknak tulajdonítható, hiszen ez az ágazat 78,2 százaléka az összesnek. A 4. ábrán bemutatom, mely megyék mutatkoznak outliernek a gazdasági mutatók alapján. Két mutatónak a mezőgazdaság és a szolgáltatások arányának szélsőséges értékeit képviselő 5-5 megyét az 1. tábla tartalmazza. A gazdasági mutatók és a GDP alapján felállított sorrend hasonlóságát támasztja alá a kapcsolatvizsgálat eredménye is. Minden vizsgált gazdasági mutatóról el lehet mondani, hogy legalább közepes erősségű kapcsolatban állnak a GDP-mutatóval. (Lásd a 2. táblát.) A mezőgazdaság arányánál nélkül már nem szignifikáns a kapcsolat, míg az ipar és a szolgáltatások arányánál, illetve az ipari export arányánál éppen a főváros nélkül válik szignifikánssá. Az egy főre jutó GDP és a gazdasági mutatók kapcsolata Mutató tel nélkül r p r p Az egy lakosra jutó beruházás,788,,79, Az egy lakosra jutó ipari termelés,476,34,82, Az egy lakosra jutó külföldi jegyzett tőke a külföldi érdekeltségű vállalkozásokban,871,,631,4 Az export aránya az ipari értékesítésből - -,54,17 Az ipar aránya az összes ágazaton belül - -,789, A mezőgazdaság aránya az összes ágazaton belül -,616,4 - - A szolgáltatások aránya az összes ágazaton belül - - -,784, 2. tábla A GDP-vel való kapcsolat csak a mezőgazdaság és a szolgáltatások arányával negatív, a többi mutatóval pozitív. Ebből elsősorban arra következtethetünk, hogy Magyarországon a gazdasági fejlettség szempontjából az ipar szerepe meghatározó. Valamely megyében minél jelentősebb az ipar aránya, minél nagyobb az ipari termelés, annál nagyobb GDP-vel rendelkezik a megye. A beruházás és a GDP közti kapcsolatnál nem lehet pontosan meghatározni az ok-okozati viszony irányát, mivel mindkettő növekedése a másik növekedésének irányába hat. A külföldi tőke is pozitívan befolyásolja a GDP alakulását, akár a jegyzett tőkét, akár az exportból származó jövedelmet nézzük, bár ez utóbbinál a kapcsolat kevésbé szoros. A mezőgazdaság és a szolgáltatások aránya erős negatív hatással van a fejlettségre. Ennek oka, hogy a mezőgazdaság néhány ágazatától eltekintve veszteséges, a szolgáltatásoknak pedig még nem minden térségben megfelelő a színvonala. nek kétféle hatása van a mutatókra. Az egyik a már említett, az ugyanis, hogy a vizsgálatba való bevétele, illetve elhagyása megváltoztatja a kapcsolat szignifikanciáját, a másik, hogy csak a kapcsolat erősségét befolyásolja. A beruházásnál egyik hatás sem lép fel, marad az erős, pozitív kapcsolat. Az egy lakosra jutó ipari termelésnél kétszeresére nő a kapcsolat erőssége a főváros elhagyásával. Ennek oka, hogy e mutató tekintetében a középmezőnyben helyezkedik el, míg a GDP-je kiemelkedően magas. Az egy lakosra jutó külföldi jegyzett tőkével való kapcsolat erőssége az ipari termeléssel ellentétben

7 58 R. NAGY ZSÓFIA csökken a nélküli elemzésnél. Ezt az okozza mint az már az előzőkből kiderült, hogy magas értékével mind e mutató, mind a GDP alapján outlier. Az export, az ipar és a szolgáltatások arányánál nek az elemzésből való kihagyásával válik szignifikánssá a kapcsolat. Ez annak tulajdonítható, hogy a főváros mindhárom mutató tekintetében éppen ellenkezően viselkedik, mint a többi magas GDPjű megye. Ezt látványosan szemléltetik az 5. ábra pontdiagramjai. Százalék Az export aránya az ipari értékesítésből Komárom-E Szabolcs-Sz-B Nógrád 6 Jász-N-Sz Veszprém 5 Somogy Bács-K Baranya 4 Borsod-A-Z Békés Heves Zala 3 Csongrád 2 4 Hajdú-B Tolna 5. ábra. A GDP és egyes gazdasági mutatók kapcsolata Győr-M-S Százalék Az ipar aránya az ágazatokon belül 6 5 Tolna 4 Borsod-A-Z Komárom-E Heves Jász-N-Sz Veszprém 3 Nógrád Zala Hajdú-B Csongrád Bács-K Békés Baranya 2 Szabolcs- Somogy Sz-B Győr-M-S Az egy főre jutó GDP (ezer forint) 1999 Az egy főre jutó GDP (ezer forint) 1999 A szolgáltatások aránya az ágazatokon belül Százalék 8 7 Somogy Baranya Nógrád Szabolcs-Sz-B Csongrád 6 Békés Hajdú-B Bács-K Jász-N-Sz Veszprém Borsod-A-Z Zala Heves 5 Komárom-E Tolna Győr-M-S Az egy főre jutó GDP (ezer forint) A GDP-nek a mezőgazdaság arányával való kapcsolata tel együtt vizsgálva szignifikáns, a főváros nélkül azonban már nem. Ennek az az oka, hogy a kapcsolat nem egyértelmű. Vannak ugyanis alacsony GDP-jű megyék alacsony mezőgazdasági aránnyal (Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megye), így értékei látszólag alátámasztják a kapcsolat létét. E két megye elhagyásával igazán erős kapcsolatot találunk (r =,749; p =, tel, illetve r =,64; p =,6 nélkül). Demográfiai mutatók A demográfiai mutatók közül a következőket vettem be a vizsgálatba: lakónépesség (fő), népsűrűség (fő/négyzetkilométer), ezer lakosra jutó élveszületés, ezer lakosra jutó halálozás, ezer lakosra jutó természetes szaporodás, illetve fogyás, ezer lakosra 22

8 TERÜLETI ÖSSZEHASONLÍTÁSOK 59 jutó vándorlási különbözet, születéskor várható átlagos élettartam nőkre, illetve férfiakra, kormegoszlás (14 év alattiak, 15 és 64 év közöttiek, 65 felettiek), a gyermek, illetve idős népesség eltartottsági rátája, az eltartott népesség rátája. A demográfiai mutatók tekintetében nem fedezhetők fel olyan hasonlóságok, mint a gazdasági mutatóknál, ezért nem lehet ezekre általános következtetéseket levonni. A halálozás, a természetes szaporodás, illetve fogyás, a év közöttiek és a 65 év felettiek aránya, az idős népesség eltartottsági rátája, az eltartottsági ráta és a nők születéskor várható átlagos élettartama alapján nincs kiugró értékkel rendelkező megye. Meg kell jegyezni, hogy Magyarországon a vizsgált évben a természetes szaporodás, illetve fogyás mutatóinál csak fogyás (3,89 fő ezer lakosra) jelentkezett. Elsőként a lakónépességgel és a népsűrűséggel foglalkozunk részletesebben. igen kiugró értéket ér el mindkét mutatóban, főleg a népsűrűségben. (Lásd a 6. és a 7. ábrát.) A főváros elhagyásával a lakónépesség átlaga főről főre, azaz 14 százalékkal, a népsűrűség átlaga pedig 258,1 főről mindössze 9,5 főre, azaz 65 százalékkal csökken. Az outlier megyéket az ábrákon tüntetjük fel. 6.ábra. A lakónépesség box-plot ábrája Ezer fő 2 a) és 19 megye b) 19 megye Ezer fő Borsod-Abaúj-Zemplén 4 2 Lakónépesség (fő) Lakónépesség (fő) ábra. A népsűrűség box-plot ábrája a) és 19 megye b) 19 megye Komárom-Esztergom 1 1 Komárom-Esztergom Népsűrűség fő/négyzetkilométer 4 Népsűrűség fő/négyzetkilométer

9 51 R. NAGY ZSÓFIA A következő vizsgált mutató az ezer lakosra jutó élveszületések száma. Ennél a mutatónál jelenléte nem okoz jelentős különbséget, annak ellenére, hogy a legalacsonyabb értéket a főváros képviseli. Az öt-öt szélsőértéket képviselő megye alapján azzal a feltételezéssel élhetünk, hogy az élveszületések arányszáma fordítottan arányos a gazdasági fejlettséggel, de ezzel a kapcsolatvizsgálatoknál bővebben foglalkozunk. Szabolcs-Szatmár-Bereg magas értékével outlier megye. A vándorlási különbözet tekintetében és megye szélsőértéke kiugróan alacsony, illetve magas, így indokoltnak látszott ezeket elhagyva is vizsgálni e mutatót, amit box-plot ábrán mutatok be. (Lásd a 8. ábrát.) A feltűnően szélsőséges értékek oka a ről megyébe költözők nagy száma és a fővárosban dolgozó vidékiek vonzáskörzetébe való költözése. 8. ábra. A vándorlási különbözet box-plot ábrája 2 1 a) és 19 megye b) 18 megye ( megye nélkül) Az ezer lakosra jutó vándorlási különbözet -4 Az ezer lakosra jutó vándorlási különbözet A 8. ábra b) grafikonjáról leolvasható, hogy megyén kívül a többi megye közel azonos értéket mutat. megye értéke, az utána következő megyének kétszerese, de megye értékének csak harmadát éri el. Százalék ábra. A 14 év alattiak arányának és a gyermeknépesség eltartottsági rátájának box-plot ábrája Százalék 32 Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg 3 Borsod-Abaúj-Zemplén 28 Hajdú-Bihar A 14 év alattiak aránya 18 A gyermek népesség eltartottsági rátája

10 TERÜLETI ÖSSZEHASONLÍTÁSOK 511 A születéskor várható átlagos élettartam csak a férfiaknál mutat kiugró értékeket, de a kis terjedelem miatt (a minimum 65,3 év, a maximum 68,6 év) ez sem túl meghatározó. Magas értékével outlier, míg alacsonnyal Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. A 14 év alattiak arányát és a gyermeknépesség eltartottsági rátáját a közöttük levő nyilvánvaló összefüggés miatt együtt vizsgálom. elhagyásával az elemzés eredménye mindössze annyiban változik, hogy a 14 év alattiak arányánál Borsod-Abaúj- Zemplén megye is outlier lesz. E két mutatót box-plot ábrával illusztrálom et is figyelembe véve a 19 megye mellett. (Lásd a 9. ábrát.) A demográfiai mutatók között vannak olyanok, amelyek nincsenek szignifikáns kapcsolatban a GDP-vel, így például a természetes szaporodás, illetve fogyás, a vándorlási különbözet, a 65 év felettiek aránya, az idős népesség eltartottsági rátája. A többi demográfiai mutató tekintetében azonban ugyanúgy, mint a gazdasági mutatóknál, legalább közepes erősségű a kapcsolat. (Lásd a 3. táblát.) A lakónépességnél és a népsűrűségnél figyelmen kívül hagyása esetén már nem szignifikáns a kapcsolat, míg a halálozásnál éppen hogy a főváros kihagyásával válik azzá. Az egy főre jutó GDP és a demográfiai mutatók kapcsolata Mutató tel nélkül r p r p Lakónépesség (fő),613,4 - - Népsűrűség fő/négyetkilométer,78, - - Az ezer lakosra jutó élveszületés -,617,4 -,597,7 Az ezer lakosra jutó halálozás - - -,459,48 Az születéskor várható átlagos élettartam, nők,491,28,638,3 Az születéskor várható átlagos élettartam, férfiak,768,,743, 14 év alattiak -,676,1 -,46,48 15 és 64 év közöttiek,625,3,685,685 A gyermeknépesség eltartottsági rátája -,78, -,541,17 Az eltartott népesség rátája -,617,4 -,685,1 3. tábla A lakónépesség és a népsűrűség is pozitív kapcsolatot mutat a GDP-vel, ami elhagyásával megszűnik. Ezekre a kapcsolatokra nem lehet határozottan állítani, hogy fennállnak, mivel csak azért mutat ez a vizsgálat szignifikanciát, mert mindkét mutató alapján jelentősen outliernek mutatkozott. Az ezer lakosra jutó élveszületés és halálozás negatív irányú kapcsolatot mutat a GDPvel. A halálozással mutatkozó kapcsolatot talán nem is kell magyarázni, az élveszületéssel való kapcsolat negativitása viszont magyarázatra szorul. Annak, hogy a fejletlenebb megyékben magasabb a születési arányszám, az lehet az oka, hogy ezekben a megyékben a nőkben kevésbé él a karriervágy, más a családról alkotott értékítélet, így több gyermeket vállalnak, mint a gazdaságilag fejlettebb megyékben. A halálozással kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy et is bevéve az elemzésbe, a kapcsolat már nem szignifikáns, a magas GDP ellenére közepes értékű ez a mutató. A születéskor várható átlagos élettartam akár tel, akár nélküle mind a férfiaknál, mind a nőknél annál magasabb, minél fejlettebb egy megye. Ennek oka egy-

11 512 R. NAGY ZSÓFIA értelmű, a tábla adatai alapján egyetlen kérdés merülhet fel: et az elemzésbe vonva a nők várható életkoránál miért válik a kapcsolat kevésbé szorossá. A magyarázat egyszerű: a főváros magas fejlettségi szintjéhez illően az élettartam tekintetében is magas értékkel rendelkezik, de nem olyan kiugróval, mint a GDP-nél, sőt nem is a legmagasabbal. A 14 év alattiak aránya negatív, míg a 15 és 64 év közöttiek aránya pozitív irányú kapcsolatban áll a GDP-vel. Annak, hogy a fejlettebb megyékben kisebb a gyermekek aránya, ugyanaz lehet az oka, mint amit már az élveszületés és a GDP kapcsolatának magyarázatakor említettünk. A 15 és 64 közöttieket akár a munkaképes korban levőknek is tekinthetjük, így természetes, hogy minél többen vannak, annál többet tudnak termelni. Az, hogy a fejlettség és a 14 év alattiak arányának kapcsolata et az elemzésbe vonva erősödik, annak tulajdonítható, hogy a főváros mindkét mutató tekintetében outlier. A gyermeknépesség eltartottsági rátája szinte ugyanazt a képet mutatja, mint a gyermekek aránya, így nem meglepő, hogy a GDP-vel való kapcsolatának elemzése során is hasonló eredményre jutottunk. Az eltartottsági ráta vizsgálatakor sem tapasztalhatunk nagy eltérést, mivel ez a mutató a gyermek- és az idős népesség együttes létszámát viszonyítja a 15 és 64 közöttiek számához, amelyen belül az idős népesség aránya nem mutat nagy különbséget a különböző megyékben. Munkaügyi mutatók A megyék munkaügyi helyzetét a dolgozók száma, a munkanélküliség, valamint a keresetek segítségével vizsgálom. Ehhez az elemzéshez a következő mutatószámokat használtam fel: az ezer munkaképes korúra jutó alkalmazásban állók száma, az ezer munkaképes korúra jutó teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozók száma fizikai szellemi bontásban, a munkanélküliségi ráta, a havi bruttó átlagkeresetek összesen, illetve fizikai szellemi bontásban (forint). A dolgozók számáról az első három mutató ad tájékoztatást. Az alkalmazásban állók és a teljes munkaidőben foglalkoztatott szellemi dolgozók tekintetében magas értékével teljesen outlier, így a nélküle végzett elemzés jelentősen más képet mutat az országos helyzetről. A teljes munkaidős fizikai dolgozóknál is változik a kép, ha csak a megyéket vizsgáljuk, de ez nem a főváros kiemelkedő helyzete miatt van, mivel itt csak az ötödik helyen áll. Az alkalmazásban állók számánál (lásd a 1. ábrát) elhagyása esetén nemcsak újabb outlier megyékre derül fény, hanem a szórásnégyzet is mintegy felére csökken. A szellemi dolgozóknál (lásd a 11. ábrát) a főváros elhagyásával szinte egységességet fedezhetünk fel, outlier megye egyáltalán nincs, és a szórásnégyzet 2134,8-ről kevesebb mint tizedére, 186,6-re csökken. A fizikai dolgozók számánál (lásd a 12. ábrát), elhagyása esetén csak annyi változás figyelhető meg, hogy még egy megye, megye mellett megye is outlierré vált.

12 TERÜLETI ÖSSZEHASONLÍTÁSOK ábra. Az ezer munkaképes korúra jutó alkalmazásban állók számának box-plot ábrája a) és 19 megye b) 19 megye Az ezer munkaképes korúra jutó alkalmazásban állók száma 2 Az ezer munkaképes korúra jutó alkalmazásban állók száma ábra. Az ezer munkaképes korúra jutó teljes munkaidőben foglalkoztatott szellemi dolgozók számának box-plot ábrája a) és 19 megye b) 19 megye Az ezer munkaképes korúra jutó szellemi dolgozók száma 9 Az ezer munkaképes korúra jutó szellemi dolgozók száma ábra. Az ezer munkaképes korúra jutó teljes munkaidőben foglalkoztatott fizikai dolgozók számának box-plot ábrája a) és 19 megye b) 19 megye Az ezer munkaképes korúra jutó fizikai dolgozók száma 1 Az ezer munkaképes korúra jutó fizikai dolgozók száma

13 514 R. NAGY ZSÓFIA A munkanélküliségi ráta alapján egyik megye sem mutat kiugróan magas, sem kiugróan alacsony értéket. a középmezőnyben helyezkedik el. Bár kiugró érték nincs, azért érdemes bemutatni, mely megyékben milyen mértékű a munkanélküliség. Százalék ábra. A munkanélküliségi ráta megyénként és országosan munkanélküliségi ráta országos 8 6 6,4 4 2 Borsod-Abaúj-Zemplén Szabolcs-Szatmár-Bereg Jász-Nagykun-Szolnok Nógrád Somogy Tolna Heves Hajdú-Bihar Baranya Békés Bács-Kiskun Komárom-Esztergom Veszprém Csongrád Zala Az átlagkeresetek alapján (néhány kivételtől eltekintve) nincs nagy különbség a megyék között, amint azt a 14. ábra is mutatja. A fizikai munkát végzők kereseteit nézve még ilyen kivételek sincsenek. Az összes dolgozó keresete tekintetében emelkedik ki a sorból, a szellemi dolgozóknál pedig megye is magas értékkel szerepel. 14. ábra. A havi bruttó átlagkereset az összes, a fizikai és a szellemi dolgozóknál Ezer forint összes fizikai szellemi Komárom-Esztergom Veszprém Heves Csongrád Tolna Baranya Zala Borsod-Abaúj-Zemplén Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Bács-Kiskun Békés Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Nógrád

14 TERÜLETI ÖSSZEHASONLÍTÁSOK 515 A munkaügyi mutatók vannak a legszorosabb kapcsolatban a GDP-vel. Kettő kivételével valamennyi vizsgált mutató erős kapcsolatot mutat. (Lásd a 4. táblát.) Az alkalmazásban állók száma és az átlagkeresetek természetesen egyenes arányban állnak a fejlettséggel, míg a munkanélküliségi ráta fordítottban. Az egy főre jutó GDP és a munkaügyi mutatók kapcsolata Mutató tel nélkül r p r p Az ezer munkaképes korúra jutó alkalmazásban állók száma,929,,85, Az ezer munkaképes korúra jutó teljes munkaidőben foglalkoztatott fizikai dolgozók száma,68,4,816, Az ezer munkaképes korúra jutó teljes munkaidőben foglalkoztatott szellemi dolgozók száma,884,,771, A munkanélküliségi ráta -,55,23 -,647,3 Átlagkeresetek összesen,92,,783, Átlagkeresetek a fizikai dolgozóknál,84,,857, Átlagkeresetek a szellemi dolgozóknál,888,,73,1 4. tábla Az alkalmazásban állók száma és az átlagkeresetek tekintetében az összes népességre vonatkozó mutatókkal legszorosabb a kapcsolat, a fizikai dolgozókra vonatkozókkal a leggyengébb. A nélküli elemzésnél más a helyzet, a kapcsolat a fizikaiakra vonatkozó mutatóknál erősebb lesz, míg az összes, illetve a szellemi dolgozóknál gyengül. Ennek okát kutatva arra jutottam, hogy a változást az magyarázza, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozókon belül en a legalacsonyabb a fizikaiak aránya (42,2%). A munkanélküliségi ráta közepes erősségű, negatív irányú kapcsolatban van a GDPvel. A kapcsolat iránya nem igényel magyarázatot, annak oka azonban, hogy gyengíti az erősséget az, hogy a főváros a munkanélküliség alapján a középmezőnyben helyezkedik el. Életszínvonal-mutatók Az e mutatócsoportba tartozók közül a következőket vizsgáltam: a vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya (százalék), a csatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya (százalék), az egy háziorvosra jutó lakosok évi száma (fő), a tízezer lakosra jutó kórházi ágyak száma, az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma, az ezer lakosra jutó távbeszélő-fővonalak száma. A víz- és a csatornahálózatba bekapcsolt lakások száma nincs összhangban, a megyék e szerinti sorrendje is különbözik, és amellett, hogy a vízellátottság szinte teljes körűnek mondható (legalacsonyabb érték a lakások 83 százaléka), a csatornázottságot tekintve vannak megyék, amelyek teljesen elmaradottak (legalacsonyabb érték a lakások 25

15 516 R. NAGY ZSÓFIA százaléka). csatornázottsága kiemelkedően jó, de a vízhálózat tekintetében csak a második helyen áll. A víz- és a csatornahálózat eltérését a 15. ábra szemlélteti. Százalék ábra. A víz- és csatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya 1 vízhálózat csatornahálózat 2 Komárom-Esztergom Baranya Veszprém Zala Somogy Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Heves Hajdú-Bihar Tolna Nógrád Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Békés Bács-Kiskun A csatornahálózattal való ellátottságot a szélsőértékek segítségével mutatom be. A szélsőértékű megyék és a csatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya 2-ben a következő volt: Az 5 legmagasabb értékű megye Az 5 legalacsonyabb értékű megye 1. 91,6% 2. Bács-Kiskun 24,6% 2. Komárom-Esztergom 65,3% 19. Békés 26,5% 3. 61,8% 18. Szabolcs-Szatmár-Bereg 29,6% 4. Baranya 57,9% 17. Jász-Nagykun-Szolnok 31,4% 5. 54,% 16. Nógrád 31,4% A megyék háziorvosi ellátottságában a különbség elenyésző, átlag 151 (±1%) lakos jut egy orvosra. A kórházi ágyak tekintetében két outlier értéket találtam, igen magas értékével, megye alacsony értékével tűnik ki. Ennek oka természetesen az, hogy a megyeiek is a főváros kórházait használják. A személygépkocsi-ellátottság terén, bár a szélsőértékek közötti távolság elég nagy (minimum166, maximum 311 személygépkocsi/1 fő), nincs kiugró értékű megye. A telefonellátottság tekintetében találtam outlier területeket mind magas (), mind alacsony (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) értékkel, de a többi megye között nincs különösebb eltérés. Az életszínvonalat jellemző mutatók is legalább közepes erősségű kapcsolatot mutatnak a fejlettséggel. (Lásd az 5. táblát.) A kapcsolat irányát tekintve azt láthatjuk, hogy minél magasabb az életszínvonal, annál magasabb a GDP értéke is. (Az egy orvosra jutó

16 TERÜLETI ÖSSZEHASONLÍTÁSOK 517 lakosnál megtévesztő lehet a negatív értékű Pearson-mutató, minél több lakos jut egy orvosra, annál rosszabb az orvossal való ellátottság.) Az egy főre jutó GDP és az életszínvonal-mutatók kapcsolata Mutató tel nélkül r p r p A vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya,619,4,64,3 A csatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya,833,,661,2 Az egy háziorvosra jutó lakosok száma 1999-ben (fő) -,431, A tízezer lakosra jutó kórházi ágyak száma,626,3 - - Az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma,772,,616,5 Az ezer lakosra jutó távbeszélő-fővonalak száma,887,,679,1 5. tábla A csatornahálózat kiépítettsége et is bevonva az elemzésbe látszólag erősebb kapcsolatot mutat a GDP-vel, mint a vízhálózaté. Ennek az az oka, hogy a fővárosban szinte teljeskörűen ki van építve mindkét hálózat, míg a megyékben a csatornázottság elmarad a vízzel való ellátottság szintjétől. A két vizsgált egészségügyi mutató nincs igazán szignifikáns kapcsolatban a GDPvel. Az orvossal való ellátottság, mint már az előzőkben is láthattuk, a GDP-vel ellentétben nem mutat nagy különbséget a megyék között, így a kapcsolat sem lehet meghatározó. A kórházi ágyak számánál, et és megyét kivéve az elemzésből, ugyanez a helyzet. A személygépkocsik és a telefonok száma egyértelmű kapcsolatot mutatnak a fejlettséggel. Bár napjainkban ezek nem luxus-, hanem sokkal inkább létszükségleti cikkek, mégis, sokak számára nehezen elérhetők. * Európa minden országában jelentősek a területi fejlettségbeli különbségek, ez alól Magyarország sem kivétel. A piacgazdaság térhódítása nemhogy csökkenti, inkább még növeli is a szakadékot, nyilvánvaló tehát, hogy csupán piaci eszközökkel a lemaradás nem hozható be, ebben az államnak is meghatározó szerepet kell vállalnia. Ahhoz azonban nagyon alapos ismeretekre van szükség, hogy az egyes hátrányos területekre a megfelelő támogatások jussanak. Magyarország egyes területei azonban nem csak gazdasági téren nélkülözik az egységet. A fővárost is magába foglaló Közép-magyarországi régió területén él a népesség 28 százaléka, míg ez a többi régiókban 1-15 százalék közötti. A rendszerváltás után megnőtt a keleti és az északi területekről a jobb megélhetés reményét adó közép- és nyugat dunántúli régiókba irányuló belső vándorlás. Ugyanakkor a nagyvárosokból, különösen ről folyamatos az agglomerációs településekbe való kivándorlás. A különböző gazdasági társadalmi mutatók alapján nagyjából körülhatárolhatók a hasonló fejlettségi szintű területek, megyék. Messze kiemelkedően a legfejlettebb terület, mely a legmagasabb népsűrűséggel, gazdasági szinttel, a legjobb életkörülmé-

17 518 R. NAGY: TERÜLETI ÖSSZEHASONLÍTÁSOK nyekkel rendelkezik. Vizsgálódásaim alapján a legfejlettebb megyék a közép- és nyugatdunántúliak (,,, Komárom-Esztergom), majd az észak- és közép-magyarországi területek (, Veszprém, Heves), ezeket követik a dél- és délnyugat-dunántúli megyék (Zala, Somogy, Tolna és bár térben nem itt van, Nógrád), a legelmaradottabbak pedig főleg az ország déli, keleti és északkeleti megyéi (Borsod-Abaúj- Zemplén, mely még a csoport legjobbja, majd Baranya, Csongrád, Jász-Nagykun- Szolnok, Bács-Kiskun, Békés, Hajdú-Bihar és végül Szabolcs-Szatmár-Bereg, mely az egyetlen pozitív természetes szaporodási egyenlegű megyénk). Ha csupán egy szempontból vizsgáljuk, az általános sorrendben kiugró változások is megfigyelhetők. Így például a vizsgált életszínvonal-mutatók alapján Baranya megye az elsők között van, megye viszont, mely jó iparának köszönhetően gazdaságilag az élen jár, itt csak a középmezőny hátsó részében foglal helyet. megye pedig gazdasági szempontból közepes és más szempontokból jó helyet foglal el. Az elemzés során arra a következtetésre jutottam, hogy ha egy terület fejlettségét vizsgáljuk, elsősorban az ipari fejlettség a meghatározó. Ezért célszerű azokban a megyékben, ahol az ipar részesedése a gazdasági ágazatokból alacsony, elsősorban az ipari beruházásokat, a külföldi tőke beáramlását elősegíteni. Ugyanakkor talpra kell állítani a mezőgazdaságot, e területek jellemző ágazatát, és célzott agrártámogatással fejleszteni kell, hogy nyereségesen működjön, és a gazdaság fontos részévé váljon. A demográfiai és a munkaügyi mutatók szerint a területi eltérések és feszültségek egyik forrása a központosítás, a főváros mindenek feletti befolyása. Ezt az öngeneráló folyamatot fel kell számolni, a centralizációt regionális központok létrehozásával, az ipar kitelepítésével, vidékfejlesztéssel, az elmaradott területek népességének oktatásával kell csökkenteni. SUMMARY The paper compares the Hungarian counties according to development. However a great number of social and economic indices are used to this comparison, the GDP is the main indicator. The article reviews the method used to answer two essential questions: what indices affect the changes of the GDP and hereby the development level, as well as the direction and influence of these effects. The paper presents also the differences and relations among counties.

KUTATÁS KÖZBEN. A középfokú képzés szerkezetének változása Budapesten, 1990 2003. kutatás közben 165

KUTATÁS KÖZBEN. A középfokú képzés szerkezetének változása Budapesten, 1990 2003. kutatás közben 165 kutatás közben 165 KUTATÁS KÖZBEN A középfokú képzés szerkezetének változása Budapesten, 1990 2003 A rendszerváltozás követően olyan alapvető társadalmi és gazdasági változások történtek, amelyek új regionális

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI ORSZÁGGYŰLÉSI JELENTÉS

TERÜLETFEJLESZTÉSI ORSZÁGGYŰLÉSI JELENTÉS VÁTI - OTO TERÜLETFEJLESZTÉSI ORSZÁGGYŰLÉSI JELENTÉS 2. Háttéranyag Pénzügyi eszközök 2000. VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI OSZTÁLY Készítette: Dobozi

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatás zárótanulmánya Témavezető: Híves Tamás Szerkesztette: Forray R. Katalin A jelentést

Részletesebben

D3.6 MÓDSZERTANI ÉS ÉRTÉKELŐ TANULMÁNY A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSRŐL

D3.6 MÓDSZERTANI ÉS ÉRTÉKELŐ TANULMÁNY A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSRŐL WP3 Társadalmi-gazdasági folyamatok modellezése 2050-ig D3.6 MÓDSZERTANI ÉS ÉRTÉKELŐ TANULMÁNY A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSRŐL MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete

Részletesebben

AZ I990 - ES ÉVEK ELEJÉN AZ ÁLLAMI tankönyvkiadás monopóliumát gyors ütemben

AZ I990 - ES ÉVEK ELEJÉN AZ ÁLLAMI tankönyvkiadás monopóliumát gyors ütemben TANKÖNYVRENDELÉS AZ I990 - ES ÉVEK ELEJÉN AZ ÁLLAMI tankönyvkiadás monopóliumát gyors ütemben váltotta fel a "kvázi" piaci alapú kiadás és értékesítés (kvázi piac, hiszen nem pusztán az eladó és a fogyasztó,

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf

Részletesebben

A termékenység területi különbségei

A termékenység területi különbségei 2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása

Részletesebben

Jelentés az országos emberi mérgezési esetekről

Jelentés az országos emberi mérgezési esetekről O R S Z Á G O S K É M I A I B I Z T O N S Á G I I N T É Z E T Jelentés az országos emberi mérgezési esetekről 2011 Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat B u d a p e s t 2 0 1 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés

A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés CSÁSZÁR ZSUZSA A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI Bevezetés Az 1990-es években a magyar földrajztudomány érdeklődésének fókuszába a cselekvő ember térbeli viselkedésének vizsgálata került. A végbemenő paradigmaváltás

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY Helyzetelemzés a közigazgatás elérhetőségéről, a közigazgatási ügymenetről és a közigazgatás működését támogató egyes folyamatokról E dokumentum

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó...3 2. Bevezető...3 3. A baptisták

Részletesebben

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos

Részletesebben

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek

Részletesebben

Észak-Magyarországi Régió

Észak-Magyarországi Régió 1 TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és Észak-Magyarországi Régió Foglalkoztatási profil Helyzetfeltárás regionális helyzetkép

Részletesebben

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék

Részletesebben

Hronyecz Ildikó - Mátics Katalin - Klucsai Barna

Hronyecz Ildikó - Mátics Katalin - Klucsai Barna Hronyecz Ildikó - Mátics Katalin - Klucsai Barna LAKÓOTTHONOK ÉS REHABILITÁCIÓS INTÉZMÉNYEK A PSZICHIÁTRIAI BETEGEK ELLÁTÓRENDSZERÉBEN Bevezetés A Kapocs előző (2003 decemberi, ill. 2004 februári) lapszámaiban

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG

IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV.6.1. Észak-Magyarország támogatásainak területi és célonkénti megoszlása Az Észak-magyarországi régió 1996 és 2008 között 94,5 milliárd forintnyi

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL 2014 Legfőbb Ügyészség Budapest, 2014 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca 16.) Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Nagy Tibor főosztályvezető ügyész Tartalomjegyzék

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 215 929 2 Készült:

Részletesebben

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata Baranyai Nóra Varjú Viktor Bevezetés Bár Svante Arrhenius már a 19. század végén megfogalmazta, hogy a levegőbe kerülő szén-dioxid

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. a hajléktalan emberek számára fenntartott, nappali ellátást nyújtó intézmények körében végzett kutatásról. 2008.

BESZÁMOLÓ. a hajléktalan emberek számára fenntartott, nappali ellátást nyújtó intézmények körében végzett kutatásról. 2008. BESZÁMOLÓ a hajléktalan emberek számára fenntartott, nappali ellátást nyújtó intézmények körében végzett kutatásról 2008. március A Hajléktalanokért Közalapítvány megbízásából készülő kutatás keretében

Részletesebben

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata Baranyai Nóra Varjú Viktor Bevezetés Bár Svante Arrhenius már a 19. század végén megfogalmazta, hogy a levegőbe kerülő szén-dioxid

Részletesebben

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés MTA-WSA 2012 NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea

Részletesebben

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság

Részletesebben

a munkavédelmi hatóság 2014. I. negyedévi ellenőrzési tapasztalatairól

a munkavédelmi hatóság 2014. I. negyedévi ellenőrzési tapasztalatairól J E L E N T É S a munkavédelmi hatóság 2014. I. negyedévi ellenőrzési tapasztalatairól Bevezetés A munkavédelmi hatóság 2014. évi ellenőrző tevékenységét a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi

Részletesebben

A 2009. évi Baross Gábor Program pályázati kiírásaira a Dél-alföldi Régióban benyújtott pályaművek statisztikai elemzése

A 2009. évi Baross Gábor Program pályázati kiírásaira a Dél-alföldi Régióban benyújtott pályaművek statisztikai elemzése A 2009. évi Baross Gábor Program pályázati kiírásaira a Dél-alföldi Régióban benyújtott pályaművek statisztikai elemzése Készítette: Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Közhasznú Egyesület Vezetői

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 JAVASLATOK:... 6 Munkakultúra átadása... 6 Regionális

Részletesebben

Educatio 1997/03 TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN

Educatio 1997/03 TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN BÁR A FEJLETT ORSZÁGOK SZEMSZÖGÉBÕL MAGYARORSZÁG EGÉSZE elmaradott területnek számít, egy részletesebb, közeli vizsgálódás viszont már azt is ki tudja mutatni,

Részletesebben

Védjegyoltalmak és a regionális innovációs aktivitás

Védjegyoltalmak és a regionális innovációs aktivitás Védjegyoltalmak és a regionális innovációs aktivitás Szigethy László, a Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség vezető projektmenedzsere E-mail: szigethy.laszlo@darinno.hu A szerző a vállalkozások

Részletesebben

Matematika III. 8. A szórás és a szóródás egyéb mérőszámai Prof. Dr. Závoti, József

Matematika III. 8. A szórás és a szóródás egyéb mérőszámai Prof. Dr. Závoti, József Matematika III. 8. A szórás és a szóródás egyéb Prof. Dr. Závoti, József Matematika III. 8. : A szórás és a szóródás egyéb Prof. Dr. Závoti, József Lektor : Bischof, Annamária Ez a modul a TÁMOP - 4.1.2-08/1/A-2009-0027

Részletesebben

Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján

Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Lukovics Miklós Zuti Bence (szerk.) 2014: A területi fejlődés dilemmái. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 81-92. o. Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Karácsony Péter

Részletesebben

A kistelepülések helyzete az Alföldön

A kistelepülések helyzete az Alföldön A kistelepülések helyzete az Alföldön Központi Statisztikai Hivatal Szeged 2009. augusztus Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-261-9 (internet) ISBN 978-963-235-260-2 (nyomdai) Felelős

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A gazdasági környezet... 3 1.1 A gazdaság

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

CSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE

CSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE Gazdaságtudományi Közlemények, 6. kötet, 1. szám (2012), pp. 157 166. CSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE VARGA BEATRIX Összefoglaló: Terveink szerint Csernely községet alapul véve kerül kidolgozásra

Részletesebben

A szlovák-magyar határ menti migráció

A szlovák-magyar határ menti migráció A szlovák-magyar határ menti migráció Projekt vezető partnere: Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány Projekt partner: Kempelen Intézet Budapest 2015 Projekt száma: HUSK 1101/1.2.1/0171 Projekt címe: Szlovák-magyar

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban

A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban Veres Valér A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban A romániai magyarság létszámcsökkenésének egyik fő oka az alacsony gyermekvállalási kedv. E tanulmány fő célja

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS 8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok

Részletesebben

Prof. Dr. Csath Magdolna

Prof. Dr. Csath Magdolna Prof. Dr. Csath Magdolna Mit mutatnak a regionális elemzések? Versenyképességi és társadalmi kompozit mutatók eredményei a Közép-magyarországi régióban Tradíció és Innováció Konferencia Tudomány Ünnepe

Részletesebben

Definíció. Definíció. 2. El adás (folytatása) Az adatok leírása, megismerése és összehasonlítása. 2-5. fejezet. A variabilitás mér számai 3.

Definíció. Definíció. 2. El adás (folytatása) Az adatok leírása, megismerése és összehasonlítása. 2-5. fejezet. A variabilitás mér számai 3. . El adás (folytatása) Az adatok leírása, megismerése és összehasonlítása -1 Áttekintés - Gyakoriság eloszlások -3 Az adatok vizualizációja -4 A centrum mérıszámai -5 A szórás mérıszámai -6 A relatív elhelyezkedés

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások 11. fejezet Nemzetközi vándorlás Gödri Irén Főbb megállapítások» Napjaink magyarországi bevándorlását a 24-es EU-csatlakozás és a 211-től bevezetett új állampolgársági törvény hatásai alakítják. A külföldi

Részletesebben

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 2011/75 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 75. szám 2011. november 14. A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 A tartalomból 1 Összefoglaló 1 Energiaellátás

Részletesebben

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett

Részletesebben

Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában

Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek VI.évf. 2009 2 89-107 Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában A válság turizmusra gyakorolt hatásairól számos, elemzés,

Részletesebben

Bemutatkozik a Képzési Igazgatóság

Bemutatkozik a Képzési Igazgatóság elemzés XI. évf.. szám Dr. Tóth Tibor Spiesz Tamás Bemutatkozik a Képzési Igazgatóság AKépzési Igazgatóság a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézeten belül. szeptember jén alakult meg. Szervezeti egységei

Részletesebben

Hronyecz Ildikó - Mátics Katalin. A pszichiátriai betegek ápolást, gondozást nyújtó intézményeinek vizsgálata II.

Hronyecz Ildikó - Mátics Katalin. A pszichiátriai betegek ápolást, gondozást nyújtó intézményeinek vizsgálata II. Hronyecz Ildikó - Mátics Katalin A pszichiátriai betegek ápolást, gondozást nyújtó intézményeinek vizsgálata II. Bevezető Az alábbiakban olvasható tanulmány folytatása a Kapocs 2003. decemberében megjelent

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

A TÉRÍTÉSMENTES JELNYELVI TOLMÁCSSZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELI ADATAINAK ELEMZÉSE A 2012. JÚNIUS 01. - 2013. MÁRCIUS 31

A TÉRÍTÉSMENTES JELNYELVI TOLMÁCSSZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELI ADATAINAK ELEMZÉSE A 2012. JÚNIUS 01. - 2013. MÁRCIUS 31 A TÉRÍTÉSMENTES JELNYELVI TOLMÁCSSZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELI ADATAINAK ELEMZÉSE A 2012. JÚNIUS 01. - 2013. MÁRCIUS 31. KÖZÖTTI TÁRGYIDŐSZAKRA VONATKOZÓAN MAGYAR JELNYELVI PROGRAMIRODA BUDAPEST, 2014. 1

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése 1 1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése A kutatás célja a természetgyógyászat néven összefoglalható, alternatív és komplementer gyógyító módszerek (röviden: alternatív

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Gálosi-Kovács Bernadett - Reményi Péter Gyógyszervizsgálatok területi összefüggései Magyarországon a háziorvosok körében végzett felmérés alapján

Gálosi-Kovács Bernadett - Reményi Péter Gyógyszervizsgálatok területi összefüggései Magyarországon a háziorvosok körében végzett felmérés alapján Gálosi-Kovács Bernadett - Reményi Péter Gyógyszervizsgálatok területi összefüggései Magyarországon a Bevezetés A klinikai vizsgálatokat (egy új gyógyszer kifejlesztésére irányuló, a laboratóriumi fázist

Részletesebben

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére (becslések a 2008-2012-es /2015-ös/ időszakra) A tanulmányt írta: Jakobi

Részletesebben

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében EURÓPAI UNIÓ Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., 2001. március (244 260. o.) VISZT ERZSÉBET ADLER JUDIT Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében A fejlettségi szintek alakulása,

Részletesebben

GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó. 2010. június

GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó. 2010. június GAZDASÁGSTATISZTIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-8/2/A/KMR-29-41pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Budapest világváros, hallani sokszor. Pedig bár afelé halad nem az.

Budapest világváros, hallani sokszor. Pedig bár afelé halad nem az. 22 budapest BUDAPESTI OKTATÁSI ANZIKSZ Budapest, Budapest te csodás, te vagy nékünk a szívdobogás... Budapest világváros, hallani sokszor. Pedig bár afelé halad nem az. A globális városok (mint New York,

Részletesebben

Vízhasználatok gazdasági elemzése

Vízhasználatok gazdasági elemzése ÖKO Zrt. vezette Konzorcium Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése című KEOP-2.5.0.A kódszámú projekt megvalósítása a tervezési alegységekre, valamint részvízgyűjtőkre, továbbá ezek alapján az országos

Részletesebben

A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők halandósága főbb ellátástípusok szerint

A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők halandósága főbb ellátástípusok szerint SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola Doktori (PHD) értekezés tézisei A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők halandósága főbb ellátástípusok szerint

Részletesebben

A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán

A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák-magyar határmenti partnerség (EURES-T) régiónak vizsgálatára irányuló megvalósíthatósági tanulmány Készítette a Kopint-Datorg Zrt. munkacsoportja

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓ HÁLÓZAT KAPACITÁSAI ÉS SZOLGÁLTATÁSAI, VALAMINT EZEK IGÉNYBEVÉTELE AZ 1990-ES ÉVEKBEN1

AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓ HÁLÓZAT KAPACITÁSAI ÉS SZOLGÁLTATÁSAI, VALAMINT EZEK IGÉNYBEVÉTELE AZ 1990-ES ÉVEKBEN1 AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓ HÁLÓZAT KAPACITÁSAI ÉS SZOLGÁLTATÁSAI, VALAMINT EZEK IGÉNYBEVÉTELE AZ 1990-ES ÉVEKBEN1 GÁRDOS ÉVA I. Bevezető Az elmúlt évtizedekben az egészségügyi ellátó hálózat fejlesztése elsősorban

Részletesebben

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bernát Anikó Szivós

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. A háztartási munka értéke, háztartási szatellitszámla Magyarországon. 2016. április 5.

STATISZTIKAI TÜKÖR. A háztartási munka értéke, háztartási szatellitszámla Magyarországon. 2016. április 5. STATISZTIKAI TÜKÖR 216. április 5. A háztartási munka értéke, háztartási szatellitszámla Magyarországon Tartalom Bevezetés...1 A háztartási szatellitszámla...1 A háztartási munkára fordított idő...2 A

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Szabó Zsolt Roland: A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA VERSENYBEN A VILÁGGAL 2004 2006 GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGÜNK VÁLLALATI

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben