BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, október

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október"

Átírás

1 BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, október

2 Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert dr. Vámosi Tamás Szerkesztette: Dr. László Gyula egyetemi tanár Felelős kiadó: Nagy Csaba, a Közgyűlés elnöke Készült: példányban Nyomda:

3 Tartalom BEVEZETÉS HELYZETÉRTÉKELÉS Baranya megye általános társadalmi-gazdasági jellemzői A munkaerő-statisztika adatainak módszertani háttere A baranyai munkaerőpiac jellemzői Baranya megye munkaerőpiacának SWOT-analízise A MEGYEI FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA KÜLSŐ MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐI Európa A Nemzeti Reform Program és a Partnerségi Megállapodás Baranya megye és Pécs város fejlesztési programjai A makro környezet foglalkoztatáspolitikával összefüggő céljainak összefoglalása A FOGLALKOZTATÁSI ÉS KÉPZÉSI STRATÉGIA A MEGYE STRATÉGIAI CÉLRENDSZERÉBEN A megye hatásköre és feladatai Integrált lokális fejlesztéspolitika A MEGYEI FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA ALAPVETŐ ÉRTÉKEI A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA STRATÉGIAI CÉLJAI Foglalkoztatottság Szociális dimenzió Aktív munkaerő-piaci politika Tudás A munkaerőpiac minősége Lokalitás Partnerség A LOKÁLIS FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA KITÖRÉSI PONTJAI Foglalkoztatottság Szociális dimenzió Aktív munkaerő-piaci politika Tudás A munkaerőpiac minősége Lokalitás Partnerség... 61

4 2 BEVEZETÉS Az európai, hazai, illetve lokális munkaerőpiacok (foglalkoztatáspolitikák) teljesítménye elég hullámzó volt az elmúlt időszakban. Ebből már az is következik, hogy a munkaerőpiac szereplői minden szinten különkülön is igen jelentős változások és kihívások előtt állnak. Az EU az első lisszaboni stratégiában, majd a második EU-2020 stratégiában is igen nagyra törő célokat fogalmazott meg, és ezt követte a hazai fejlesztéspolitika is. Integrált stratégiai célrendszert fogalmazott meg, amelynek lényege az Uniós törekvésekkel összhangban a növekedés és a foglalkoztatás együttes megvalósítása. Ehhez igazodik a foglalkoztatáspolitika eszközrendszere is: a jogi, a szervezeti és finanszírozási rendszer átalakítása, a munkanélküliség helyett a foglalkoztatásra fókuszálás, a közmunka előtérbe állítása, a munkahely-teremtésre, hátrányos helyzetek feloldására irányuló támogatások, pályázati lehetőségek. Az integrált fejlesztéspolitika ugyanakkor nemcsak azt feltételezi, hogy a gazdasági (növekedési) és szociális (foglalkoztatási) célok és eszközök egymást erősítve működjenek, hanem a horizontális összehangolás mellett a vertikális egymásra épülést is igényli. Vagyis azt, hogy az uniós és hazai szintek alatt hasonló ugyancsak szinergiákra törekvő kapcsolat és összhang alakuljon ki a nemzeti és az azt követő regionális és lokális szinteken (és szintek között) is. Ezért szükségesek az ezekbe a rendszerekbe illeszkedő lokális, helyi stratégiák. A Baranya Paktum 2007-ben fogadta el Baranya megye foglalkoztatáspolitikai stratégiáját. Azóta viszont nagyon lényeges változások történtek mind a megye munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzetében, mind a foglalkoztatáspolitika cél- és eszközrendszerében, de a megyei önkormányzatok, a lokális intézmények feladat- és hatásköri rendszerében is. Ezek a változások tették szükségessé a 2007-es stratégia felülvizsgálatát, aktualizálását. Erre a feladatra a Pécsi Tudományegyetem szakértői csoportja kapott megbízást. A szakértői csoport tagjai voltak: dr. Ásványi Zsófia, dr. Barakonyi Eszter, Galambosné dr. Tiszberger Mónika, dr. László Gyula, Sipos Norbert, dr. Vámosi Tamás A foglalkoztatási stratégia évi aktualizálása során értelemszerűen támaszkodtunk a korábbi, 2007-es stratégiára, igyekeztünk megőrizni annak ma is érvényes szellemiségét, értékeit, stratégiai irányait. Az aktualizáláshoz felhasználtuk a 2015-ös helyzetet tükröző új statisztikai adatokat: külön is köszönjük a Bm. Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály segítőkészségét az adatgyűjtésben. Támaszkodtunk az érintett megyei intézmények vezetőinek véleményére, megyei szakértők javaslataira, az aktuális EU-s, nemzeti, megyei és városi fejlesztési dokumentumokban megfogalmazott stratégiai elvekre és irányokra. Bízunk abban, hogy az érintett munkaerő-piaci szereplők, megyei szintű és megyén belüli intézmények és szervezetek befogadják a foglalkoztatási stratégia céljait, és a következő évek során összefogással, közös aktivitással eredményes is lesz annak megvalósítása.

5 3 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Baranya megye népessége 1.1 Baranya megye általános társadalmi-gazdasági jellemzői Baranya 2014 év eleji fős lélekszáma az ország lakosságának 3,8%-át teszi ki. Hosszabb ideje megfigyelhető népességének fogyó tendenciája között átlagosan évente 0,4%-os csökkenés volt jellemző, míg az utóbbi három évben már évi átlagosan 1,5%-os népességfogyásról beszélhetünk. (KSH Tájékoztatási adatbázis, T-Star 2013) 1. ábra: Baranya megye korfája (2001. népszámlálás, január 1.) 80- felett éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves 5-9 éves - 4 éves Nők (fő) népsz Férfiak (fő) 2001.népsz Forrás: KSH.HU, Interaktív megyei korfák A megye korszerkezetére továbbra is az elöregedés a jellemző, a 14 év alatti népesség évi 15,9%-os részaránya 13,9%-ra süllyedt 2015-re. Az 1. ábra Baranya megye korfáját mutatja be. A korfa (age-pyramid) természetes mértékben gyarapodó népességet tükröz, ha fenyőfa/piramis alakú. Magyarországon ez az as évek első felében volt jellemző. Az azóta fennálló urna alak egyértelműen fogyó népességre utal. Nincs ez másképpen Baranyában sem. Hosszabb távon a középen kiszélesedő urna alak egy keskenyedő tömbbé alakul, akár feje tetején álló piramissá torzulhat. A korfáról azt is látjuk, hogy az elmúlt 15 év alatt a éves korosztály kivételével bővülés csak az idősebb (54 év feletti) korcsoportokban ment végbe. Az öregedési index azt mutatja, hogy egy gyermekre (0-14 éves) 1,338 időskorú (64 év feletti) jut, ami szintén a népesség elöregedő jellegét jelzi, ráadásul átlag feletti mértékben, hiszen az országos öregedési index 1,236. A nemek arányát, az átlagéletkort tekintve az egész országra, sőt a legtöbb fejlett országra is hasonló jellegzetességek mutathatóak ki, mint Baranyában. A természetes fogyás mértékét enyhíthetné a pozitív vándorlási egyenleg, de az elvándorlások a természetes fogyás kb. negyedével meghaladják az odavándorlások számát, így ez is tovább erősíti a fogyó tendenciát.

6 Népesség kumulált összege 4 Jelentős kihívást jelenet az egyre népesedő roma lakosság. Becslések szerint számuk országosan már meghaladta a 600 ezret. Számuk a régióban is jelentős. A népszámlálás adatai alapján az ország lakosságának 3,1%-a tartozott valamilyen nemzetiséghez. Ettől lényegesen eltérnek a Dél-Dunántúl adatai, ahol a nemzetiségek aránya 16,6%-os. A Dél-Dunántúl három legmeghatározóbb nemzetisége az összes nemzetiség 96%-át teszi ki és ez a következőképp oszlik meg: roma: 43,8%; német: 42,0%; horvát: 10,4%. A roma népesség közel 12%-a él a Dél-Dunántúlon, ennek döntő többsége Baranya és Tolna megyében. Döntő részük hátrányos helyzetű, főleg a Dráva-, illetve a határ menti kistérségekben él. A gazdaság fejlődése nem kedvez ennek a népcsoportnak, hiszen a kutatások szerint a régióba élő családok jelentős részében mindkét szülő és a nagykorú gyerekek többsége is munkanélküli. A segélyezési rendszer és a gazdaság gyengesége miatt elhelyezkedni nem tudnak, illetve nem is akarnak. (Pályakezdő fiatalok munkaerő-piaci esélyei a Déldunántúli régióban 2025-ig Kutatási zárótanulmány.) Baranya megye kistérségei, települései Baranya megyében 301 település található. Ezek közül 287 község, 13 város és egy megyei jogú város. A települések 9 kistérségbe, illetve 10 járásba szerveződnek. A megye településszerkezete sajátos. Itt található egész Dunántúl legnépesebb városa: Pécs, mely a régió gazdasági, oktatási és kulturális centruma. Emellett további 13 várost találunk. A teljes városi népesség a megye lakóinak 65%-át koncentrálja. Ugyanakkor a térség egészében a sok aprófalu, kistelepülés következtében az erősen falusias jelleg a meghatározó. A településhálózat csaknem egyharmadát 200 fő alatti lélekszámú aprófalvak alkotják. Az 500 főt el nem érő települések aránya majdnem 70%. (KSH Tájékoztatási adatbázis) A népesség koncentrációjának alakulását egy Lorenz-görbe segítségével még szemléletesebben lehet érzékeltetni. (2. ábra) A segédvonalként felvett átlótól minél messzebb helyezkedik el a görbe, annál jelentősebb a népesség koncentrációja. A települések legnépesebb 10%-a a népesség több mint 70%-ának ad otthont. A maradék népesség pedig nagyon elaprózva helyezkedik el a megye többi részében. A 2000-es adatok gyakorlatilag ugyanezt a képet mutatják. Tehát közel 15 év alatt változás ebben nem tapasztalható. Országos összehasonlításban még inkább szembetűnő az elaprózódott településjelleg. A következő ábra (3. ábra) a települések számának megoszlását mutatja be a települések nagyságkategóriái szerint. A legapróbb települések aránya az országos érték kétszerese, míg az igazán nagy települések részaránya kevesebb, mint egynegyede az országos aránynak. 2. ábra: A népesség települések szerinti koncentrációja, % 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Települések kumulált decilisei Forrás: KSH.HU Tájékoztatási adatbázis, Területi adatok, Letöltés dátuma: október 30. Kistérségi bontásban néhány fontosabb demográfiai jellemzőt tartalmaz az 1. tábla. A megye 9 kistérségének területe relatíve egyenletesen oszlik el, ugyanakkor a népesség természetes módon a megyeszékhelyet magában foglaló pécsi kistérségben koncentrálódik. A további 8 kistérség 4 nagyobb és 4 kisebb lélekszámú területi egységet jelent.

7 5 3. ábra: A települések megoszlása népesség nagyságkategóriák szerint, fős 4% fős 8% 5000 fő feletti 2% Baranya megye fős 16% 500 fő alatti 70% fős 15% 5000 fő feletti 9% Ország 500 fő alatti 36% fős 20% fős 20% Forrás: Baranya megye számokban 2014 Az állandó és ideiglenes vándorlási különbözet csak a szigetvári és a pécsváradi kistérségekben pozitív előjelű, az összes többi kistérségben elvándorlásról beszélhetünk. Ugyanakkor, mértékét tekintve ez a népmozgalmi jelenség viszonylag kis súlyú, mindössze néhány ezreléknyi. Ennél sokkal jelentősebb a természetes népesség fogyás mértéke. Összességében a népesség az elmúlt 14 évben a megyében összesen 8,4%-kal csökkent. A csökkenés legnagyobb mértékben az amúgy is majdnem legkisebb sásdi és sellyei kistérségeket sújtotta, ahol a fogyás mértéke a 13%-ot is meghaladta. Ez hosszabb távon azt jelentheti, hogy elnéptelenedő falvakra kell számítani. Pécs népesség megtartó, újratermelő képessége a legkedvezőbb a megyében, ahol is a fogyás mértéke 6% alatti. A szociális ellátásban (nyugdíj, ellátás, járadék, egyéb járandóság) részesülők aránya a pécsi kistérség kivételével mindenhol meghaladja az országos szintet (28,4%). Az egykori kiterjedt bányászati tevékenység okán a komlói kistérségben a legmagasabb ez az arány, 35%-nál is magasabb. A nyilvántartott álláskeresők aránya is minden kistérség esetében meghaladja az országos értéket (4,2%). A legrosszabb helyzetben a Siklósi és a Sásdi kistérség van. Kistérségek Terület (km 2 ) 1. tábla: Baranya megye néhány adata kistérségenként, 2013 Népesség 1 (fő) Népsűrűség (fő/km 2 ) Népesség változás 2000-től (%) Népesség változás 2012-től (%) Vándorlási különbözet 2 (fő) Nyilvántartott álláskeresők aránya 3 (%) Nyugdíjban részesülők aránya 4 (%) Komlói 314, ,1-12,8-0,9 11 5,0 35,8 Mohácsi 846, ,6-10,1-1, ,8 31,8 Sásdi 383, ,3-14,0-1,3-89 7,2 30,7 Sellyei 463, ,2-13,2-1, ,2 28,1 Siklósi 653, ,7-8,3-1, ,5 29,8 Szigetvári 668, ,9-10,7-0,4 25 6,1 30,2 Pécsi 570, ,2-5,7-0, ,5 30,2 Pécsváradi 258, ,1-8,3-0,8 12 4,4 32,5 Szentlőrinci 270, ,9-8,2-1, ,5 29,5 Megye összes 8 859, ,4-8,4-0, ,8 30,9 Forrás: KSH.HU Tájékoztatási adatbázis, Területi adatok, letöltés dátuma: október Lakónépesség száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) 2 Állandó és ideiglenes odavándorlások száma - Állandó és ideiglenes elvándorlások száma 3 Foglalkoztatási és Szociális Hivataltól átvett adat: Nyilvántartott álláskeresők (pályakezdők és 180 napon túliak is) száma nemek, iskolai végzettség, korcsoport szerint. 4 Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részelülők teljes népességen belüli aránya

8 6 Baranya megye gazdasági jellemzői Pécs Európa Kulturális Fővárosa lett 2010-ben, melynek kapcsán késésekkel ugyan, de sok beruházás, fejlesztés valósult meg (Kodály Központ, Tudásközpont, Zsolnay negyed, közterek, stb.), de a fenntarthatósággal, kihasználtsággal gondok vannak. Az M6-os autópálya Bólyig terjedő szakaszának márciusi átadása is ígéretes előrelépésnek tűnt, de az elérhetőség javulásával sem sikerült jelentős eredményeket elérni. A déli határhoz vezető szakasz megépítése pedig még csak a tervek között szerepel. A tömeg-, illetve távolsági közlekedés alakulása kihat a munkába járás feltételeire településen belül is, de elsősorban az ingázók esetében. Pécs esetében a tömegközlekedést folyamatosan fejlesztik, ugyanakkor a távolsági közlekedés terén szinte semmiféle előrelépés nem látható, ami megnehezíti a megyeszékhelyre, a megye városaiba való mindennapi eljutást. A főbb gazdasági mutatókat a 2. tábla foglalja össze. A gazdaság teljesítményét a bruttó hazai érték alakulásával szokás érzékeltetni. A GDP 2010-es ágazatonkénti megoszlása azt mutatja, hogy a legerősebb hozzáadott érték teremtő ágazattá a mezőgazdaság vált. A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat 6%-át reprezentálja az országos eredménynek. Ugyanakkor az ipar tekintetében a megye részaránya az országos 2,1%-a, tehát alig fele a népesség részesedésének megfelelő arányszámnak. Ennél is alacsonyabb, 1,8% a feldolgozó ipar, jól mutatva azt a hosszú ideje tartó, s mára kifejezetten súlyos leépülést, amelyet a megye ipara elszenvedett. Még a Pécs súlya miatt kiemelkedőnek tartott szolgáltatások (közigazgatás, oktatás, és humán-egészségügyi szolgáltatás) aránya sem éri el az országon belül a megye népességarányát (3,6%), ahogy a művészet és a szabadidő szolgáltatásoké sem. (3,2%). (KSH Baranya megyei évkönyve, 2011). A működő társas vállalkozások létszám kategória szerinti megoszlása azt mutatja, hogy döntő (92%) az 1-9 főt foglalkoztató vállalkozások jelenléte, 4% a főt foglalkoztatók aránya, és mindössze 16 a 250 fő fölötti nagyvállalatok száma. 6 A külföldi érdekeltségű vállalkozások száma a 2000-ben fennálló 779-ről 2010-re 557-re csökkent, ugyanakkor az egy vállalkozásra jutó saját tőke folyamatosan növekszik és nő e vállalkozásokon belül a külföldi részesedés is. A baranyai mutatók jelentősen az országos átlag alatt voltak, a vállalkozásra vetített értékek az időszakban átlagosan az országos érték kb. 27%-át, a lakosságra vetített érték átlagosan kb. 15%-át tették ki. A külföldi érdekeltségű vállalkozások negyede az iparban, negyede a kereskedelemben, s mintegy 10% a mezőgazdaságban jelenik meg. A többi arányos eloszlásban az építőiparban, illetve a különböző szolgáltatásokban tevékenykedik. A szolgáltatók közül kiemelkedik az ingatlan-forgalmi vállalkozások 16%-os aránya. 2. tábla: Gazdasági teljesítménymutatók összehasonlítása (2014. I-IV. negyedév) 5 Baranya Somogy Tolna Dél- Dunántúl Ország Gazdasági aktivitás Aktivitási arány, % 56,5 53,0 57,1 55,5 59,0 Foglalkoztatási arány, % 52,6 48,2 53,6 51,3 54,8 Munkanélküliségi ráta, % 7,0 9,1 6,2 7,5 7,1 Alkalmazásban állók száma és keresete Alkalmazásban állók száma, ezer fő 81,8 68,5 47,8 198, ,1 számának indexe 101,3 100,3 105,4 101,9 104,6 havi bruttó átlagkeresete, Ft havi bruttó átlagkeresetének indexe 102,5 106,5 102,2 103,9 103,0 havi nettó átlagkeresete, Ft havi nettó átlagkeresetének indexe 102,5 106,5 102,2 103,9 103,0 Regisztrált vállalkozások Regisztrált vállalkozások száma Regisztrált vállalkozások számának indexe 100,3 99,3 101,0 100,1 100,9 5 A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai.

9 7 Baranya Somogy Tolna Dél- Dunántúl Ország 1000 lakosra jutó vállalkozás Beruházás Teljesítményérték, millió Ft Egy lakosra jutó teljesítményérték, ezer Ft 268,4 214,1 284,3 253,7 453,2 Ipar Termelés volumenindexe 104,1 104,5 102,2 103,5 107,8 Egy lakosra jutó termelési érték, ezer Ft 949, , , , ,1 Termelés volumenindexe 98,9 125,9 102,9 112,4 108,4 Értékesítés volumenindexe 98,5 125,6 102,8 112,1 107,9 Ezen belül: belföldi 94,5 132,5 99,7 103,3 101,8 export 102,3 124,5 111,3 118,0 111,0 Értékesítésből az export aránya, % 53,1 85,0 29,1 62,6 68,2 Építőipar Építőipari termelés volumenindexe 109,9 101,5 128,9 111,5 118,8 Egy lakosra jutó termelési érték, ezer Ft 84,4 103,5 120,7 100,0 153,6 Forrás: KSH.HU Az elsősorban a feldolgozóiparhoz kapcsolódó, kedvezőnek tűnő exportképességi adatokkal szemben országos összehasonlításban lényegesen kedvezőtlenebb a megye helyzete. Az ország öt nagy vidéki agglomerációja közül, ahol a fővároson kívüli gazdaságfejlesztés koncentrálódik, Pécs a bruttó hozzáadott érték, a vállalkozások nettó értékesítési árbevétele és az export tekintetében is az utolsó helyen áll; a legexportképesebb Győrhöz képest Pécs exportja szinte jelzésértékűnek tűnik. A növekedést a beruházások hozta fejlesztések indíthatnák be, de sajnos a beruházások teljesítményértékének 2011-ig jellemző enyhe növekedése (közel 150 milliárd Ft-ra), jelentős csökkenésbe csapott át (elsősorban az EU-s pályázati ciklusváltás miatt). Tekintettel a felsőfokú végzettségűek nagy arányára, illetve a jövőbeli kutatás-fejlesztési tevékenységnek kitörési pontként azonosítható lehetőségére, nagyon fontos a K+F terület alakulásának megismerése. 41. ábra: Kutató-fejlesztő helyek száma (db), Baranya Somogy Tolna Forrás: KSH.HU, Stadat táblák, Letöltés dátuma: október 31. A Baranya megyei kutató-fejlesztő helyek száma messze meghaladja a régió másik két megyéjének adatait, ugyanakkor az országos értékeknek csupán töredékét teszik ki (4. ábra). A K+F helyek száma a es időszakban az országos növekvő a 2005-ös db-ról 2013-ra db-ra nőtt, ugyanakkor 2014-re db-ra csökkent a K+F helyek száma Magyarországon tendenciával ellentétben Baranya megyében szinte folyamatos csökkenés volt 2007-től, és az országos hányad is csökkent: az országos részarányunk 2005-ben 6,4% volt, ez 2014-ben már csak 3,9%.

10 8 2 1,8 1,6 1,4 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0, ábra: A kutatás-fejlesztés ráfordításai a GDP százalékában 1,85 1,41 1,27 1,3 1,14 1,15 1,14 1,2 0,75 0, Baranya Országos Forrás: Baranya megye számokban 2014 A K+F ráfordítások GDP-hez viszonyított arányát tekintve viszont a as időszakban Baranya megye helyzete nem is rossz az országoshoz képest (5. ábra). Kiváltképp a 2012-es év, amikor kimagasló pénzmennyiség került elköltésre a kutatás-fejlesztés területén. Az Európa 2020 stratégia pedig azt irányozta elő, hogy a K+F kiadások érték el a GDP 3%-át a stratégiai időszak végére. Ettől még mind országos, mind megyei szinten messze vagyunk. Összességében elmondható, hogy Baranya megye gazdasági helyzet az országos átlagnál rosszabb pozíciót mutat, ami kihat a munkaerő-piaci helyzetre is. A pozitív irányú változtatásokhoz a képzési rendszer fejlesztése és kihasználása hosszú távon jelentősen hozzájárulhat. Vállalkozások Baranya megyében 3. tábla: A működő vállalkozások néhány jellemzője, 2013 ebből: lakosra jutó Területi Társas Önálló Összesen társas önálló egység vállalkozás KFT RT BT vállalkozó vállalkozás vállalkozó Baranya ,8 0,9 28, ,1 20,8 Somogy ,1 1,2 26, ,1 23,5 Tolna ,6 0,9 29, ,5 24,2 Dél-Dunántúl ,9 1,0 28, ,9 22,6 Ország ,5 1,1 25, ,6 20,9 Forrás: KSH.HU Stadat táblák, Letöltés dátuma: október 28. Baranya megyében a legtöbb vállalkozás a pécsi, illetve a siklósi térségben volt (2010. év végi adatok alapján), míg a komlói és a sásdi térségben a legkevesebb. A társas vállalkozások abszolút értékben, és a népességhez viszonyítva is Baranyában vannak a legtöbben a régión belül, alulról megközelítve az országos, népességarányos mutatót (3. tábla). Az önálló vállalkozások száma ennél kiegyenlítettebb képet mutat. A vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti országos megoszlás nagyban hasonlít a megyei helyzetre. Két kiemelkedő ágazat a cégek számát tekintve a kereskedelem és gépjárműjavítás (G) valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (M). Jelentősnek mondható még az ipar (B+C+D+E) és az építőipar (F) (6. ábra). A külföldi érdekeltségű vállalkozások (4. tábla) mind számosságukat, mind külföldi tőkenagyságukat, mind pedig az utóbbi fajlagos értékeit tekintve a régión belül a legmagasabb értékekkel Baranya megye rendelkezik. Sajnos azonban az országon belüli részesedése a térségnek szinte elenyészőnek mondható. A külföldi érdekeltségű vállalkozásoknak csak 1,8%-a, a külföldi tőkéjüknek pedig még ennél is alacsonyabb, csak mintegy 0,7%-a található Baranya megyében a 2012-es adatok alapján.

11 9 6. ábra: A baranyai működő vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, 2013 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (M) Ingatlanügyletek 16% (L) 4% Pénzügyi, biztosítási tevékenység (K) 4% Oktatás (P) 5% Egyéb (N+O+Q+R+S) 17% Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (A) 5% Ipar (B+C+D+E) 8% Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás (I) 5% Információ, kommunikáció (J) 4% Szállítás, raktározás (H) 3% Kereskedelem, gépjárműjavítás (G) 20% Építőipar (F) 9% Forrás: KSH.HU Stadat táblák, Letöltés dátuma: október tábla: A külföldi érdekeltségű vállalkozások néhány jellemzője, 2012 Külföldi érdekeltségű vállalkozások külföldi egy vállalkozásra jutó jutó egy lakosra Területi egység megoszlása megoszlása száma tőkéje (mrd (%) (%) Ft) külföldi tőkéje (ezer Ft) Baranya 517 1,8 135,3 0, ,2 Somogy 384 1,4 93,0 0, ,7 Tolna 216 0,8 28,8 0, ,4 Dél-Dunántúl ,0 257,2 1, ,2 Ország , ,9 100, ,0 Forrás: KSH.HU Stadat táblák 1.2 A munkaerő-statisztika adatainak módszertani háttere Az adatközlések alapvetően kétféle információ forrásra támaszkodnak. Az egyik a KSH által végzett lakossági összeírás, ami a év közötti személyekre terjed ki, a másik pedig az állami foglalkoztatási szolgálatok által vezetett nyilvántartások. A KSH módszertanában a munkanélküli definíciója sokkal közelebb áll a rendelkezésre álló munkaerőforrás meghatározáshoz. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki - az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt), - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán, - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást vagy talált már munkát, ahol 30 napon belül dolgozni kezd. (ksh.hu, metaadatok) Az állami foglalkoztatási szolgálatoknál álláskeresőként a következő személy regisztrálható: Álláskereső az az aktív korú (18-62 év) személy, aki munkanélkülivé vált és egyéb keresőtevékenységet sem folytat, munkát akar és képes is vállalni, s elhelyezkedése érdekében együttműködik a munkaügyi központ lakóhelye, tartózkodási helye szerinti illetékes kirendeltségével, valamint megfelel a reá irányadó jogszabályi feltételeknek (öregségi, baleseti, rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, nappali tagozaton nem folytat iskolai tanulmányokat, nincs táppénzen, önmaga is munkát keres, de egyéni aktivitása nem hozott eredményt és a munkaügyi központ sem tud számára munkalehetőséget felajánlani). A két definíció között első ránézésre nagyon sok hasonlóság látszik, ugyanakkor mégis jelentős az eltérés. Az eltérések alapvetően a munkanélküli motiváltságában, illetve az aktivitásában keresendő. A regisztrációra akkor van szükség, illetve akkor áll a munkanélküli érdekében, amennyiben szeretné az állami foglalkoztatási szolgálatok egyes támogatásait igénybe venni, illetve ahhoz, hogy alkalmazása esetén

12 10 munkáltatója támogatást igényelhessen a foglalkoztatásához. Ezeken felül az állami foglalkoztatási szolgálatok nyilvánvalóan segítséget nyújtanak az álláskeresésben is. A KSH munkaerő felvétele egy rendszeres, havi, mintavételes összeírás. A válaszadók önbevallásán alapul. Elméletileg semmiféle érdekek nem húzódnak meg a válaszadás mögött, a válaszokat az adatvédelmi törvény előírásainak megfelelően kezelik. A háztartásoknak nem áll érdekükben valótlant állítani (azt válaszolni, hogy van munkájuk, miközben nincsen, vagy a másik oldalon munkanélkülinek vallani magukat, miközben dolgoznak). Ettől függetlenül persze nem zárható ki a valótlan válaszadás. A regisztráció esetében a tevőlegesség abban áll, hogy utána kell menni a dolognak. Regisztrálni kell, igazolásokat kell bemutatni, nyomtatványokat kell kitölteni, stb. A KSH adatfelvételei viszont véletlenszerűen kiválasztott háztartások válaszain alapulnak, és a válaszokat összeírók gyűjtik be, vagyis minimális aktivitás (mindösszesen a válaszadási hajlandóság) szükséges az információ összegyűjtéséhez. A fekete/szürke gazdaság természetesen mindkét adatforrás szempontjából torzítást visz az adatokba, a nem hivatalos foglalkoztatottság révén. Napjainkra az időszakosan, vagy akár állandóan külföldön dolgozók jelentik a másik nagy torzító tényezőt. Bár, elméletileg a külföldön munkát vállalóknak bejelentési kötelezettségük van a NAV felé, ezzel nyilván kevesen vannak tisztában, és még kevesebben tesznek eleget az előírásoknak. A KSH az adatok megbízhatóságának értékelésében is segítséget nyújt azzal, hogy a különböző szempontú alábontásoknak megfelelően a hibaszámokat is rendelkezésre bocsájtja. A Baranya megyére vonatkozó információkat az 5. tábla tartalmazza. 5. tábla: Az egyes gazdasági aktivitási csoportba tartozók száma és a hozzájuk tartozó mintavételi hiba Baranya megyére, 2014 Mutató elnevezése Adat Standard hiba 6 Relatív standard hiba 7 (%) Foglalkoztatottak (fő) ,35 Munkanélküliek (fő) ,95 Gazdaságilag nem aktívak (fő) ,08 Aktivitási arány (%) 55,4 1,4 2,48 Munkanélküliségi ráta (%) 8,4 1,9 22,96 Forrás: KSH.HU 6.2 Stadat táblák, Letöltés dátuma: október 30. Éppen a legfontosabb mutatók hibahatára 8 a legmagasabb. A munkanélküliségi adatok ± 22-23%-os intervallumon belül vannak. Ez azt jelenti, hogy a 2014-es, Baranya megyére vonatkozó munkanélküliek létszáma és között van 95%-os megbízhatóság mellett. A munkanélküliségi ráta pedig 6,5% és 10,3% között van. Ha ennél részletesebb bontást vizsgálunk (nemek, korcsoportok, TEÁOR szerint), akkor természetesen az adatok pontossága tovább romlik. Egy harmadik forrásként jelenik meg az intézményi munkaügyi statisztika, ami a munkáltatói oldalról gyűjti be az adatokat. Ez az összeírás eleve csak 4 fő feletti foglalkoztatotti létszámmal rendelkező vállalkozásokra terjed ki, és kisebb területi egységekre nem elérhetőek a belőle készült becslések. (A továbbiakban a foglalkoztatottak száma minden esetben a KSH munkaerő felvételén alapuló számokat jelenti, a nyilvántartott, regisztrált álláskeresők az állami foglalkoztatási szolgálatok adatait takarják. Az intézményi munkaügyi statisztikából felhasznált adatoknál lábjegyzetben jelezzük a forrást.) A források rendkívül sokszínűek, és szerteágazóak, ugyanakkor a részletes, helyi szintű, megbízható adatokat hiába keressük. Települési, kistérségi, de még akár megyei szinten is, ha hathatósan szeretnénk beavatkozni a munkaerő-piaci kereslet-kínálat alakításába, ahhoz helyi szinten pontos, naprakész és részletes adatokra van szükség. A jelenlegi adatforrások ezt nem biztosítják, vagyis helyi információforrásra, akár rendszeres, jól átgondolt helyi adatgyűjtésre lenne szükség a döntések, beavatkozási lépések előkészítésére. 6 95%-os megbízhatósági szint mellett 7 standard hiba/mutató értéke 8 A hibahatár a mintavételi hibát testesíti meg. Természetes a jelenléte, hiszen nem figyeltük meg a teljes alapsokaságot. Nagysága pedig a mintavételi módszer és a mintanagyság ismeretében matematikai-statisztikai eszközökkel számszerűsíthető. A hibahatár a hozzá rendelt valószínűség mellett megmutatja, hogy mennyire pontos a becslés, vagyis mekkora intervallumban esik az adott mutató a felhasznált megbízhatósági szint mellett.

13 11 A gazdasági aktivitás 1.3 A baranyai munkaerőpiac jellemzői A munkaerőpiac legfontosabb összegző adatait tartalmazza a következő (6.) táblázat. Összefoglalóan elmondható, hogy a Baranya megyei körkép az országos átlagnál csaknem minden szempontból kedvezőtlenebb képet mutat. A diplomás foglalkoztatottak aránya sajnálatos módon csökkenést mutat, ugyanakkor az inaktív népességen belül növekszik a nappali tagozatos hallgatók aránya. A gyengébb foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok mellett bizakodásra adhat okot az álláskeresők munkavállalási kedve, hiszen ez az egyetlen arány (szeretne dolgozni), amiben Baranya kedvezőbb képet mutat. A munkaerő-piaci részvételnek jelentős szeletét adja a közfoglalkoztatási rendszerben részt vevők száma. Baranyában 2014-ben a foglalkoztatotti tömegének mintegy 7,6%-át teszi ki a közfoglalkoztatottak átlagos éves létszáma. Róluk később részletesen esik szó. 6. tábla: A éves népesség gazdasági aktivitása Megnevezés Baranya Ország Foglalkoztatott, ezer fő 130,4 145, , ,8 Ebből: középfokú végzettségű ezer fő (%) 85,9 (65,9) 95,7 (65,9) 2 400,4 (62,7) 2549,4 (62,2) diplomás ezer fő (%) 29,6 (22,7) 30,6 (21,1) 1 013,5 (26,5) 1 090,7 (26,6) férfi ezer fő (%) 70,3 (53,9) 76 (52,3) 2 048,80 (53,5) 2 220,5 (54,1) Munkanélküli, ezer fő 21,9 13,4 473,2 343,3 Ebből: >1 éve munkát keres ezer fő (%) 11 (50,2) 5,5 (41,0) 219,1 (46,3) 166 (48,4) férfi ezer fő (%) 11,6 (53,0) 7,8 (58,2) 262,1 (55,4) 181,7 (52,9) Gazdaságilag nem aktív, ezer fő 140,3 127, , ,1 Ebből: szeretne dolgozni ezer fő (%) 21,5 (15,3) 19 (14,9) 384 (11,5) 336 (10,7) nappali tagozatos tanuló 30,3 (21,6) 28,6 (22,4).... Aktivitási arány, % 52 55,4 56,3 58,7 Foglalkoztatási ráta, % 44,6 50,7 50,1 54,1 Munkanélküliségi ráta, % 14,4 8,4 11 7,7 Forrás: Baranya megye számokban 2014; KSH.HU Stadat táblák, Letöltés dátuma: október tábla: A 4 fő feletti vállalkozások és a központi és helyi költségvetés szervezeti, társadalombiztosítás és kijelöl non-profit szervezetek munkaügyi adatai, Mutató Ország Dél- Dunántúl Baranya megye Somogy megye Tolna megye Teljes munkaidős foglalkoztatottak létszáma, fő Ebből: Fizikai foglalkozásúak, % 52,8 57,1 55,7 58,5 57,6 Szellemi foglalkozásúak, % 47,2 42,9 44,3 41,5 42,4 Nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma, fő Ebből: Fizikai foglalkozásúak, % 66,9 71,9 68,9 72,9 75,9 Szellemi foglalkozásúak, % 33,1 28,1 31,1 27,1 24,1 Nem teljes munkaidőben 10,3 9,6 10,8 7,7 10,4 foglalkoztatottak aránya, % Bruttó átlagkereset Ft/fő/hó Az országos százalékában, % Fizikai foglalkozásúak ,3 86,9 88,8 98,4 Szellemi foglalkozásúak ,8 81,0 84,1 88,4 Összesen ,9 81,7 82,8 89,5 Forrás: KSH.HU, Tájékoztatási adatbázis, Területi adatok, Letöltés dátuma: október Az intézményi munkaügyi adatgyűjtési rendszer alapján.

14 12 Az intézményi munkaügyi statisztikai adatok alapján (7. tábla) a szellemi és fizikai valamint a rész- és teljes munkaidős foglalkoztatás részleteit ismerhetjük meg, a bruttó átlagkeresetekkel együtt. Baranya megye az országos és régiós összehasonlításban két szempontból mutat minősítendő értékeket. Egyrészt a nem teljes munkaidős foglalkoztatotti arány az országos szintet is meghaladóan, közel 11%. Másrészt pedig itt találjuk a legalacsonyabb bruttó átlagkereseteket minden szempontból. Foglalkoztatottak A foglalkoztatottság összetételének, szerkezetének vizsgálatakor a következő szempontokat fogjuk figyelembe venni: iskolai végzettség, gazdasági ág, elérhető keresetek, közfoglalkoztatás, pályakezdők. 8. tábla: Foglalkoztatottak megoszlása iskolai végzettség szerint Iskolai végzettség Dél- Dél- Baranya Ország Baranya Dunántúl Dunántúl Ország Legfeljebb alapfokú 12,2 15,1 12,5 13,1 13,2 11,2 Középfokú érettségi nélkül 36,4 34,4 30,6 33,2 34,0 28,3 Középfokú érettségivel 30,7 31,9 33,7 32,6 31,5 33,9 Felsőfokú 20,7 18,7 23,2 21,1 21,2 26,6 Forrás: KSH.HU, Tájékoztatási adatbázis, Munkaerő, Letöltés dátuma: október 31. Baranyában, csakúgy, mint az ország egészének átlagában a legalacsonyabb (legfeljebb alapfokú) végzettségűek részaránya a legalacsonyabb a foglalkoztatottak körében, 11,2% (8. tábla). Ez nem jelenti azt, hogy ők lennének a legrosszabb helyzetben az elhelyezkedés szempontjából, inkább azt, hogy a népességen belül is ők vannak a legkevesebben. A megyében a középfokú végzettségűek dominálnak (csakúgy, mint a népességen belül). A foglalkoztatottak mintegy 65,8%-át teszik ki. A különböző végzettségekhez tartozó elhelyezkedési arányok becsült értékeit a 9. tábla tartalmazza. Ebből jól látszanak a megyei sajátosságok. A magasabb (legalább érettségi) végzettséggel rendelkezők kihasználtsága a munkaerőpiacon jelentősebb az országos átlaghoz képest, ugyanakkor az érettségivel nem rendelkezők kiemelkedően magas arányban vannak jelen a munkaerőpiacon. Ezt a helyzetet a magasabb végzettséget igénylő munkahelyteremtéssel kellene orvosolni. Jobban ki kellene használni a képzettebb rendelkezésre álló népességet. Illetve másik olvasatban az is lehet az üzenete az adatoknak, hogy a munkaerő-piaci igényeket jobban szem előtt tartó képzési formák felé kellene terelni a gyerekeket, a fiatalokat, azért, hogy jobb elhelyezkedési esélyeik legyenek, és ne töltsenek felesleges éveket az iskolapadban. 9. tábla: Foglalkoztatottak becsült aránya a 17 év feletti népességen belül iskolai végzettség szerint, 2011 Iskolai végzettség Baranya Ország Legfeljebb középfokú érettségi nélkül 87,0 39,3 Középfokú érettségivel 50,1 53,2 Felsőfokú 61,7 78,9 Forrás: KSH.HU és PBKIK: Baranya megye erőforrástérképe 2015 alapján saját számítás Baranya megyében az ipar és a feldolgozóipar a két legnagyobb foglalkoztató (10. tábla). (Az országos helyzethez hasonlóan.) Ezt követi az oktatás és a humán-egészségügyi, szociális ellátás. A Pécsi Tudományegyetem és a Klinikum megyei jelenléte indokolja az utóbbiakat. A megyeszékhelyen a súlypontok némi eltolódást mutatnak. Az ipart és a feldolgozóipart az oktatás maga mögé utasítja, és negyedik helyre feljön a közigazgatás, köszönhetően a kiterjedt megyei és regionális intézményrendszernek, melyek központja minden esetben Pécs. Ez abból is visszatükröződik, hogy a költségvetési és versenyszféra dolgozói aránya közel azonos a megyeszékhelyen. 10. tábla: A teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma gazdasági ágak szerint, 2013 (fő) Gazdasági ág Baranya megye Pécs város Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtse, kezelése, hulladékgazdálkodás

15 13 Ipar Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Összesen ebből: versenyszféra költségvetés Forrás: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara: Baranya megye erőforrástérképe 2015 Összehasonlítva a baranyai és az országos jövedelmeket (11. tábla), jelentősek a különbségek: például a szálláshely szolgáltatás, vendéglátásban és a közigazgatásban tizedével; a feldolgozóiparban és a kereskedelemben negyedével; a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet végzők és az információ, kommunikáció ágazatban dolgozók körében harmadával maradtak el a bérek a megfelelő országos ágazati átlagtól. Meghaladni azt mindössze az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (10%-kal) és a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás területén (24%-kal) sikerült. (Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12) 11. tábla: Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete, 2013 (fő) Gazdasági ág Magyar- Baranya Pécs ország megye város Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtse, kezelése, hulladékgazdálkodás Ipar Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Összesen ebből: versenyszféra költségvetés Forrás: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara: Baranya megye erőforrástérképe 2015

16 14 Közfoglalkoztatás A Dél-dunántúli régióban 2012-ben aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök segítségével 26 ezer az egy évvel korábbinál harmadával több személy támogatására volt lehetőség. Az érintetteknek 64%-a közfoglalkoztatottként dolgozott, bér- és járulék jellegű támogatást 18%-uk kapott, és 16%-uk (az előző évinél kétszer nagyobb arányban) vehetett részt az állami foglalkoztatási szolgálatok által támogatott képzésekben. Baranyában az aktívan támogatottak 68, Somogyban 65, Tolnában 54%-a közmunkásként dolgozott. A közmunkások 12%-át a Dél-Dunántúlon foglalkoztatták: Baranyában az előző évinél nagyobb hányaduk, 6,2%, vett részt a programokban, míg az országon belüli arányuk Somogyban 4,0, Tolnában 1,8%-ra esett vissza. A munkaerő-piaci részvételnek jelentős szeletét adja a közfoglalkoztatási rendszerben részt vevők száma, ahogy erre már korábban is utaltunk. Baranyában 2014-ben a foglalkoztatotti létszám mintegy 7,6%-át teszi ki a közfoglalkoztatottak átlagos éves létszáma (12. tábla). Az itt összegyűjtött adatok rendszerezésével az volt a célunk, hogy a megye közvetlen környezetéhez (Dél-Dunántúl), az országos átlaghoz és egy, a foglalkoztatottság szempontjából kiemelkedő helyzetben lévő megyéhez (Győr-Moson-Sopron) is hasonlítani tudjuk a helyi jellegzetességek alakulását. Mutató Létszám 12. tábla: A közfoglalkoztatottság létszámadatai, arányai A népesség arányában, ,0 2,4 1,8 0,5 A foglalkoztatottak arányában, ,6 6,0 4,4 0,01 Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (KVHA Beszámoló a évi közfoglalkoztatásról) A közfoglalkoztatás gyakorlatilag a munkanélküliségi ráta proxyjának 10 is tekinthető. Jellemzően a magasabb munkanélküliséggel bíró területeken a közfoglalkoztatás mértéke is magasabb (némileg feljavítva ezáltal a gazdaságilag aktív népesség összetételét). Mindenféle módszertani megfontolás szerint a közfoglalkoztatott munkavállaló, de ennek a kategóriának a vizsgálata mégis külön figyelmet igényel. Ez szinte minden esetben részleges megoldás, tüneti kezelés, de még középtávon sem oldja meg az elhelyezkedés, az önfenntartás kérdését. Nagyon fontos tehát, hogy a közfoglalkoztatottak a potenciális, mozgósítható munkaerő bázist növelik. Mutatók 13. tábla: A közfoglalkoztatás alakulásának részletei Baranya Baranya Dél- Dunántúl Ország Győr-Moson- Sopron Dél- Dunántúl Ország Győr-Moson- Sopron 2014-es létszám megoszlása (%) Hosszabb időtartamú 41,0 48,7 49,6 56,7 Országos program 9,6 8,6 17,3 37,3 Típus szerint Kistérségi startmunka 49,4 42,7 33,1 6,0 mintaprogram 25 év alatti 14,8 13,6 14,6 12, éves 21,2 21,4 21,2 16,1 Korcsoportok éves 25,4 26,0 25,0 22,7 szerint éves 25,6 26,2 25,7 27,3 54 év feletti 13,0 12,8 13,6 21,9 Általános iskola 55,7 56,2 53,3 46,1 Legmagasabb Szakmunkásképző, iskolai szakiskola 29,1 28,7 28,2 30,1 végzettség Szakközépiskola 8,0 8,2 9,5 13,0 szerint Gimnázium 5,5 5,2 7,0 6,4 Felsőfok 1,7 1,7 2,1 4,3 A közfoglalkoztatási programok teljes A proxy egy olyan közvetítő változó, amivel egy nehezen, vagy egyáltalán nem mérhető jelenséget közelítünk, jellemzünk. A proxy ráadásul könnyebben mérhető, vagy jobban hozzáférhető adat.

17 15 Mutatók költségei, 2014 (millió Ft) 1 közfoglalkoztatottra jutó költség (ezer Ft/fő) Baranya Dél- Dunántúl Ország Győr-Moson- Sopron 643,7 575,6 615,4 473,3 Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkárság Beszámoló a évi közfoglalkoztatásról) 2012-es adatok alapján Baranya megyében a legnagyobb közfoglalkoztatók a következők voltak: Déldunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (700 fő), Mecsekerdő Zrt. (420 fő), Baranya-csatorna Menti Vízitársulat (130 fő), Szigetvár Térsége Vízitársulat (90 fő). (Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja) Ahol akár több 100 fős közfoglalkoztatásra is lehetőség nyílik, ott azért felmerül a kérdés, hogy ezek egy jelentős része valódi álláshely, csak a pénzügyi hatékonyság okán kerülnek a közfoglalkoztatási rendszerbe ben a legnagyobb létszámot foglalkoztatók az országos közfoglalkoztatási programokban: Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Duna-Dráva Nemzeti Park, Mecsekerdő Zrt., Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság, Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. A legjelentősebb foglalkoztatók a járási startmunka programokban a települési önkormányzatok. (Baranya Megyei Kormányhivatal, Foglalkoztatási főosztály) A közfoglalkoztatás természetesen jelentős terheket ró a központi és részben az önkormányzati kasszákra is. Az egy főre eső költségek azokban a megyékben haladták meg az országos átlagot, ahol magasabb volt a kistérségi mintaprogramok aránya a megyei közfoglalkoztatáson belül. Egyik oldalról fontos megélhetési lehetőséget és munkába járási tapasztalatot adni ezeknek az embereknek, a másik oldalról viszont az erre fordított kiadásokat mérsékelni kellene, vagy hosszabb távon megtérülő, új álláshelyek kialakítására és fenntartására kellene fordítani. Magyarországon a legjobb helyzetben lévő megyék sorsát alapvetően az befolyásolta, hogy oda tudtak vonzani 1-2 jelentős külföldi beruházót, amelyek a munkaerő-felhasználás tekintetében is kiemelkedő húzóerőt jelentenek. Ilyen típusú céges érdeklődés felkeltése lehet Baranya megyében is egy kiugrási lehetőség. A munkaügyi ellenőrzések eredményei A foglalkoztatottság számszerű alakulása mellett az is hozzá tartozik a munkalehetőségek minőségi kérdéséhez, hogy a munkavállalók, a munkáltatók munkaügyi szempontból mennyire felelnek meg a jogszabályi előírásoknak. Ebbe enged egy kis betekintést a Baranya Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási főosztályától kapott, munkaügyi ellenőrzésekről szóló összefoglaló adatgyűjtemény. Ebből készült egy összefoglaló táblázat (14. tábla) az ellenőrzések mértékének és a talált szabálytalanságok arányának szemléltetésére. A hibátlanul foglalkoztató munkaadók aránya sajnos a teljes bemutatott időszak alatt ( ) egyszer sem érte el a 40%-ot. Ez egyrészt a foglalkoztatás körülményeinek javíthatóságára, a szabálykövető magatartásformák jelentős hiányosságaira utal, másrészt a túlszabályozottság lehetőségét is érdemes számba venni. A munkavállalók átlagosan 3-5%-a kerül évente ellenőrzésre. Az alkalmazottakra vetített szabálytalansági arányok többnyire még rosszabb képet mutatnak. Ebből a munkavállalók gyenge érdekérvényesítő erejére tudunk következtetni, aminek javítása bizonyára pozitívan hatna a munkakörülmények minőségére. 14. tábla: Munkaügyi ellenőrzések fontosabb adatai, Mutató Ellenőrzött munkáltatók száma (db) Szabálytalan munkáltatók aránya (%) 63,6 71,5 69,3 72,8 Ellenőrzött munkavállalók száma (fő) Szabálytalanul foglalkozatott munkavállalók aránya (%) 59, ,2 77 Forrás: BMKH Foglalkoztatási főosztály A szabálytalanságok átlagot meghaladó arányát a négy év során a következő ágazatokban állapították meg: feldolgozóipar (kivéve gépipar); építőipar; kereskedelem; szálláshely, vendéglátás valamint nyomozási, biztonsági tevékenység.

18 16 A munkanélküliség alakulása A munkaerőpiacról kiszorulók tekintetében (7. ábra) Baranya megye rendre elmarad az országos arányokhoz képest (kivéve 2013-at). Az elmaradás mértéke jelenleg 10%-os, de a válságot követő években átlagosan több mint 20%-kal volt rosszabb a Baranya megyére jellemző munkanélküliségi ráta, mint az országos. A 2013-as év kivételt képez, hiszen abban az esztendőben az országos aránnyal megegyező volt a baranyai érték. 7. ábra: A éves népesség munkanélküliségi rátájának alakulása 16,0 14,0 13,4 14,4 14,4 12,0 10,0 8,0 6,0 7,1 6,4 11,2 11,0 11,0 10,2 8,4 7,7 Baranya Ország 4,0 2,0 0, Forrás: KSH.HU, Stadat táblák, Letöltés dátuma: október ben az egyes hónapok zárónapján átlagosan 20,4 ezer fő keresett állást a megyében. A legtöbben bolti eladó (1 593 fő), irodai adminisztrátor, írnok (879 fő), intézményi takarító és kisegítő (751 fő), portás, telepőr (511 fő), kőműves (426 fő), tehergépkocsi-vezető (382 fő), és lakatos (313 fő) munkakörökben kerestek állást. (EURES, Az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portálja) Magyarországon a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma 2013 év átlagában fő volt. Az összes regisztrált pályakezdő álláskeresőnek 35%-a nyolc általános iskolával és alacsonyabb végzettséggel rendelkezik; szakmunkásképzőt és szakiskolát 20,9%-uk végzett; középiskolai, szakközépiskolai végzettsége volt 39,3 százalékának; míg a diplomások 5,8%-ot képviseltek. A Dél-dunántúli régióban a regisztrált pályakezdő álláskeresők száma ugyanezen időszakban főt tett ki, ha azonban az összes 25 év alatti regisztrált álláskereső fiatalt vizsgáljuk, akkor ez a szám nagyobb, megközelíti a főt. (Pályakezdő fiatalok munkaerő-piaci esélyei a Dél-dunántúli régióban 2025-ig Kutatási zárótanulmány) 15. tábla: Regisztrált álláskeresők száma iskolai végzettség szerint, február (fő) Járások Alapfokú Középfokú Felsőfokú Összesen Bólyi Komlói Mohácsi Pécsi Pécsváradi Hegyháti Sellyei Siklósi Szentlőrinci Szigetvári Baranya megye Forrás: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara: Baranya megye erőforrástérképe 2015 Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a fenti (15.) táblázatban szereplő álláskeresőkön kívül a közel fős közfoglalkoztatott is szabad munkaerőforrást jelent, ahogy ezt már korábban is kiemeltük.

19 tábla: Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma éves átlagban (fő) Területi egység / ban ezer (%) lakosra (fő) Baranya ,2 8,9 Somogy ,6 9,0 Tolna ,5 8,5 Dél-Dunántúl ,3 8,8 Ország ,8 6,7 Forrás: Nemzeti Munkaügyi Hivatal A Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara által végzett felmérés alapján (Pályakezdő fiatalok munkaerő-piaci esélyei a Dél-dunántúli régióban 2025-ig Kutatási zárótanulmány) a munkáltatók és a pályakezdők véleménye a legfontosabb munkavállalói tulajdonságokról alapvetően hasonlóságokat mutat. Az első hat helyen ugyanazok a készségek szerepelnek, csak más sorrendben: elméleti, szakmai jártasság, képesség az önálló munkavégzésre, szóbeli és írásbeli kifejezőkészség, precíz munkavégzés, nagy munkabírás, gyakorlati szakmai jártasság. A munkáltatók oldaláról többen is jelezték, hogy a fiataloknak alacsony szinten áll az önértékelésük, szociális fejlettségük (erre utal a kérdőíven felsorolt készségek és képességek megítélése is). Nem ismerik a munkahelyeken rájuk váró körülményeket, követelményeket, a munkaadók jogait és saját jogaikat, a munkába állással vállalt felelősséget. Kevéssé érzékenyek azokra a minőségbiztosítási feltételekre, amelyeknek a munkájuk során meg kell felelniük. Ez utóbbi tényezőket lenne fontos a képzésekbe közvetlenül vagy közvetett módon beépíteni, és felkészíteni a pályakezdésre a fiatalokat. Az iskolai végzettség szempontjából a felsőfokú végzettség tekinthető az elhelyezkedés legbiztosabb zálogának (8. ábra). Nyilvánvalóan ez is oka annak, hogy nagyon népszerű valamilyen felsőfokú intézményben továbbtanulni. A legalacsonyabb végzettség a másik végleten pedig a szakképesítés, általános képzettség hiánya miatt van jelen jelentős arányban a pályakezdők között. A szakiskola és a középiskola elvégzése után is gondok vannak az elhelyezkedéssel. Ennek elsősorban a munkaerőpiac keresletének és kínálatának összehangolatlansága lehet az oka, amit már több alapinformáció kapcsán is kiemeltünk. 8. ábra: A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása Dél- Dunántúlon (2013 decembere) Főiskola, egyetem 1% Legfeljebb 8 általános 36% Középiskola 40% Szakiskola 23% Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Bejelentett új álláshelyek számának alakulása 2014-ben a munkáltatók összesen főre vonatkozó új munkaerőigényt jelentettek be a Baranyában működő munkaügyi kirendeltségeken, ez 12,3%-al magasabb, mint a évi. Így a 2014-ben havonta átlagosan új állásajánlat állt rendelkezésre a munkát keresőknek.

20 18 Az új ajánlatok többsége, 91,0%-a (36 592) támogatott munkahelyekre vonatkozott, támogatás nélkül mindössze álláshely (az összes 9,0%-a) volt betölthető. A nem támogatott álláshelyek száma jelentősen emelkedett a évihez képest (29,5%), havonta átlagosan 303 új álláshelyet regisztráltak. A támogatott állásbejelentések száma a évihez képest al (10,9%-kal) több volt. A támogatott álláshelyeken belül a közfoglalkoztatás jelentős szerepet töltött be (átlagosan 90%). Az örvendetesen magas, több mint 40 ezres létszámnak tehát csak töredéke az, ami ténylegesen új munkahelyeket takar. A munkáltatók leginkább a következő szakmákban kerestek munkatársakat: Egyéb takarító és kisegítő (1 973 fő), irodai adminisztrátor (992 fő), bolti eladó (426 fő), kőműves (360 fő), intézményi takarító és kisegítő (634 fő), munka- és termelésszervező (479 fő). (EURES, Az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portálja) A legfrissebb adatok is azt mutatják (2014. szeptember szeptember), hogy a nem támogatott álláshelyek száma a megyében havi szinten mindössze néhány százat tesz ki, ami még a támogatott álláshelyekhez képest is nagyon alacsony arány, a gazdaságilag aktív népesség számához képest pedig kifejezetten elenyésző (9. ábra). Bejelentett csoportos létszámleépítések alakulása A 10. ábrából az látszik, hogy a csoportos létszámleépítések országos és helyi szinten is és 2009 években voltak a legjelentősebbek. Az időszak végére relatíve alacsony létszámadatokat láthatunk, de az időbeli változások meglehetősen hektikusak. A három területi szinten nagyjából együttmozgás látható. Ugyanakkor a as időszakban a dél-dunántúli csoportos leépítéseknek szinte teljes egészét a Baranya megyei elbocsátások tették ki. A régió másik két megyéjében alig fordult elő csoportos munkanélkülivé válás. Ha a teljes időszakra átlagosan a népességhez viszonyított arányt vesszük figyelembe, akkor csak Baranya megye lóg ki. Az országos és a dél-dunántúli mutató nagyon hasonló (2,6 illetve 2,7 az főre jutó átlagos leépítési létszám), Baranya megyében pedig valamivel magasabb, 3,2 ugyanez az érték. 9. ábra: Az új álláshelyek számának alakulása Baranya megyében (2014. szeptember szeptember), főben szept okt nov dec 15 jan febr márc ápr máj jún júl aug szept Nem támogatott Támogatott Forrás: BMKH Foglalkoztatási főosztály

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság A BMFKB által 2013. július 8-án elfogadott stratégia 2015. évi aktualizálása 2 Tartalomjegyzék Bevezetés...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A gazdasági környezet... 3 1.1 A gazdaság

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

ELHELYEZKEDÉSI SZÁNDÉKTÉRKÉP BARANYA MEGYE KÖZFOGLALKOZTATÁSI HELYZETKÉPE 2015. OKTÓBER KÉSZÍTETTE:

ELHELYEZKEDÉSI SZÁNDÉKTÉRKÉP BARANYA MEGYE KÖZFOGLALKOZTATÁSI HELYZETKÉPE 2015. OKTÓBER KÉSZÍTETTE: ELHELYEZKEDÉSI SZÁNDÉKTÉRKÉP BARANYA MEGYE KÖZFOGLALKOZTATÁSI HELYZETKÉPE KÉSZÍTETTE: 2015. OKTÓBER Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Bevezető... 2 1. Közfoglalkoztatás rövid, általános bemutatása...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.somogy.gov.hu

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés MTA-WSA 2012 NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés

Részletesebben

MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC

MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC F O G L A L K O Z T A T Á S I H I V A T A L O R S Z Á G O S F O G L A L K O Z T A T Á S I K Ö Z A L A P Í T V Á N Y MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC 2003 Férfi 2002. Január 1. Nő 90-85-89 80-84 75-79 Munkaerő-felmérés

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. szeptember 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezető... 2 Mezőgazdaság... 2 Ipar... 3 Beruházás... 5 Építőipar... 6 Lakásépítés... 7 Turizmus...

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Miskolc 2008. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 2 2. Alkalmazott munkamódszer... 6 3. Tényállapot összefoglalása, várható tendenciák előrejelzése...

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Helyi Esélyegyenlőségi Program PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 215. december A kiskereskedelem 214. évi teljesítménye Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 212/42 Összefoglaló...2 VI. évfolyam 42. szám 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. A kiskereskedelem helye a nemzetgazdaságban...4

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok 1. Alapvető gazdasági adatok 2. Népesség 3. Gazdasági aktivitás 4. Foglalkoztatottak 5. Munkanélküliek

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Tájékoztató Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2012. I. negyedév Csongrád megye Készítette: Fejes Ágnes elemző TARTALOMJEGYZÉK A MUNKAERŐ-PIACI

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai 2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója

Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 A szakképzés-fejlesztési koncepció meghatározása... 5 A szakképzés-fejlesztési koncepció készítésének előzménye...

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 ában a regisztrált álláskeresők a 420 670 fő volt

Részletesebben

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatás zárótanulmánya Témavezető: Híves Tamás Szerkesztette: Forray R. Katalin A jelentést

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 JAVASLATOK:... 6 Munkakultúra átadása... 6 Regionális

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek 0 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek A Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság által 2013. július 8-án elfogadott, végleges változat 1 Tartalomjegyzék I. Összehasonlító

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Észak-Magyarországi Régió

Észak-Magyarországi Régió 1 TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és Észak-Magyarországi Régió Foglalkoztatási profil Helyzetfeltárás regionális helyzetkép

Részletesebben

Kutatás és fejlesztés, 2011

Kutatás és fejlesztés, 2011 Központi Statisztikai Hivatal Kutatás és fejlesztés, 2011 2012. október Tartalom Bevezető... 2 Táblázatok... 7 Fogalmak és módszertani megjegyzések... 100 Elérhetőségek www.ksh.hu Bevezető 2011-ben Magyarországon

Részletesebben

Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért

Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért munkaerő-piaci program PROGRAMTERV PÉCS, 2011. Tartalom Tartalom... 2 Projektkezdeményezés... 3 1.1. A projekt

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS 8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 1. A Nyugat-dunántúli

Részletesebben