BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, október

Átírás

1 BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, október

2 Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert dr. Vámosi Tamás Szerkesztette: Dr. László Gyula egyetemi tanár Felelős kiadó: Nagy Csaba, a Közgyűlés elnöke Készült: példányban Nyomda:

3 Tartalom BEVEZETÉS HELYZETÉRTÉKELÉS Baranya megye általános társadalmi-gazdasági jellemzői A munkaerő-statisztika adatainak módszertani háttere A baranyai munkaerőpiac jellemzői Baranya megye munkaerőpiacának SWOT-analízise A MEGYEI FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA KÜLSŐ MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐI Európa A Nemzeti Reform Program és a Partnerségi Megállapodás Baranya megye és Pécs város fejlesztési programjai A makro környezet foglalkoztatáspolitikával összefüggő céljainak összefoglalása A FOGLALKOZTATÁSI ÉS KÉPZÉSI STRATÉGIA A MEGYE STRATÉGIAI CÉLRENDSZERÉBEN A megye hatásköre és feladatai Integrált lokális fejlesztéspolitika A MEGYEI FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA ALAPVETŐ ÉRTÉKEI A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA STRATÉGIAI CÉLJAI Foglalkoztatottság Szociális dimenzió Aktív munkaerő-piaci politika Tudás A munkaerőpiac minősége Lokalitás Partnerség A LOKÁLIS FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA KITÖRÉSI PONTJAI Foglalkoztatottság Szociális dimenzió Aktív munkaerő-piaci politika Tudás A munkaerőpiac minősége Lokalitás Partnerség... 61

4 2 BEVEZETÉS Az európai, hazai, illetve lokális munkaerőpiacok (foglalkoztatáspolitikák) teljesítménye elég hullámzó volt az elmúlt időszakban. Ebből már az is következik, hogy a munkaerőpiac szereplői minden szinten különkülön is igen jelentős változások és kihívások előtt állnak. Az EU az első lisszaboni stratégiában, majd a második EU-2020 stratégiában is igen nagyra törő célokat fogalmazott meg, és ezt követte a hazai fejlesztéspolitika is. Integrált stratégiai célrendszert fogalmazott meg, amelynek lényege az Uniós törekvésekkel összhangban a növekedés és a foglalkoztatás együttes megvalósítása. Ehhez igazodik a foglalkoztatáspolitika eszközrendszere is: a jogi, a szervezeti és finanszírozási rendszer átalakítása, a munkanélküliség helyett a foglalkoztatásra fókuszálás, a közmunka előtérbe állítása, a munkahely-teremtésre, hátrányos helyzetek feloldására irányuló támogatások, pályázati lehetőségek. Az integrált fejlesztéspolitika ugyanakkor nemcsak azt feltételezi, hogy a gazdasági (növekedési) és szociális (foglalkoztatási) célok és eszközök egymást erősítve működjenek, hanem a horizontális összehangolás mellett a vertikális egymásra épülést is igényli. Vagyis azt, hogy az uniós és hazai szintek alatt hasonló ugyancsak szinergiákra törekvő kapcsolat és összhang alakuljon ki a nemzeti és az azt követő regionális és lokális szinteken (és szintek között) is. Ezért szükségesek az ezekbe a rendszerekbe illeszkedő lokális, helyi stratégiák. A Baranya Paktum 2007-ben fogadta el Baranya megye foglalkoztatáspolitikai stratégiáját. Azóta viszont nagyon lényeges változások történtek mind a megye munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzetében, mind a foglalkoztatáspolitika cél- és eszközrendszerében, de a megyei önkormányzatok, a lokális intézmények feladat- és hatásköri rendszerében is. Ezek a változások tették szükségessé a 2007-es stratégia felülvizsgálatát, aktualizálását. Erre a feladatra a Pécsi Tudományegyetem szakértői csoportja kapott megbízást. A szakértői csoport tagjai voltak: dr. Ásványi Zsófia, dr. Barakonyi Eszter, Galambosné dr. Tiszberger Mónika, dr. László Gyula, Sipos Norbert, dr. Vámosi Tamás A foglalkoztatási stratégia évi aktualizálása során értelemszerűen támaszkodtunk a korábbi, 2007-es stratégiára, igyekeztünk megőrizni annak ma is érvényes szellemiségét, értékeit, stratégiai irányait. Az aktualizáláshoz felhasználtuk a 2015-ös helyzetet tükröző új statisztikai adatokat: külön is köszönjük a Bm. Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály segítőkészségét az adatgyűjtésben. Támaszkodtunk az érintett megyei intézmények vezetőinek véleményére, megyei szakértők javaslataira, az aktuális EU-s, nemzeti, megyei és városi fejlesztési dokumentumokban megfogalmazott stratégiai elvekre és irányokra. Bízunk abban, hogy az érintett munkaerő-piaci szereplők, megyei szintű és megyén belüli intézmények és szervezetek befogadják a foglalkoztatási stratégia céljait, és a következő évek során összefogással, közös aktivitással eredményes is lesz annak megvalósítása.

5 3 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Baranya megye népessége 1.1 Baranya megye általános társadalmi-gazdasági jellemzői Baranya 2014 év eleji fős lélekszáma az ország lakosságának 3,8%-át teszi ki. Hosszabb ideje megfigyelhető népességének fogyó tendenciája között átlagosan évente 0,4%-os csökkenés volt jellemző, míg az utóbbi három évben már évi átlagosan 1,5%-os népességfogyásról beszélhetünk. (KSH Tájékoztatási adatbázis, T-Star 2013) 1. ábra: Baranya megye korfája (2001. népszámlálás, január 1.) 80- felett éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves 5-9 éves - 4 éves Nők (fő) népsz Férfiak (fő) 2001.népsz Forrás: KSH.HU, Interaktív megyei korfák A megye korszerkezetére továbbra is az elöregedés a jellemző, a 14 év alatti népesség évi 15,9%-os részaránya 13,9%-ra süllyedt 2015-re. Az 1. ábra Baranya megye korfáját mutatja be. A korfa (age-pyramid) természetes mértékben gyarapodó népességet tükröz, ha fenyőfa/piramis alakú. Magyarországon ez az as évek első felében volt jellemző. Az azóta fennálló urna alak egyértelműen fogyó népességre utal. Nincs ez másképpen Baranyában sem. Hosszabb távon a középen kiszélesedő urna alak egy keskenyedő tömbbé alakul, akár feje tetején álló piramissá torzulhat. A korfáról azt is látjuk, hogy az elmúlt 15 év alatt a éves korosztály kivételével bővülés csak az idősebb (54 év feletti) korcsoportokban ment végbe. Az öregedési index azt mutatja, hogy egy gyermekre (0-14 éves) 1,338 időskorú (64 év feletti) jut, ami szintén a népesség elöregedő jellegét jelzi, ráadásul átlag feletti mértékben, hiszen az országos öregedési index 1,236. A nemek arányát, az átlagéletkort tekintve az egész országra, sőt a legtöbb fejlett országra is hasonló jellegzetességek mutathatóak ki, mint Baranyában. A természetes fogyás mértékét enyhíthetné a pozitív vándorlási egyenleg, de az elvándorlások a természetes fogyás kb. negyedével meghaladják az odavándorlások számát, így ez is tovább erősíti a fogyó tendenciát.

6 Népesség kumulált összege 4 Jelentős kihívást jelenet az egyre népesedő roma lakosság. Becslések szerint számuk országosan már meghaladta a 600 ezret. Számuk a régióban is jelentős. A népszámlálás adatai alapján az ország lakosságának 3,1%-a tartozott valamilyen nemzetiséghez. Ettől lényegesen eltérnek a Dél-Dunántúl adatai, ahol a nemzetiségek aránya 16,6%-os. A Dél-Dunántúl három legmeghatározóbb nemzetisége az összes nemzetiség 96%-át teszi ki és ez a következőképp oszlik meg: roma: 43,8%; német: 42,0%; horvát: 10,4%. A roma népesség közel 12%-a él a Dél-Dunántúlon, ennek döntő többsége Baranya és Tolna megyében. Döntő részük hátrányos helyzetű, főleg a Dráva-, illetve a határ menti kistérségekben él. A gazdaság fejlődése nem kedvez ennek a népcsoportnak, hiszen a kutatások szerint a régióba élő családok jelentős részében mindkét szülő és a nagykorú gyerekek többsége is munkanélküli. A segélyezési rendszer és a gazdaság gyengesége miatt elhelyezkedni nem tudnak, illetve nem is akarnak. (Pályakezdő fiatalok munkaerő-piaci esélyei a Déldunántúli régióban 2025-ig Kutatási zárótanulmány.) Baranya megye kistérségei, települései Baranya megyében 301 település található. Ezek közül 287 község, 13 város és egy megyei jogú város. A települések 9 kistérségbe, illetve 10 járásba szerveződnek. A megye településszerkezete sajátos. Itt található egész Dunántúl legnépesebb városa: Pécs, mely a régió gazdasági, oktatási és kulturális centruma. Emellett további 13 várost találunk. A teljes városi népesség a megye lakóinak 65%-át koncentrálja. Ugyanakkor a térség egészében a sok aprófalu, kistelepülés következtében az erősen falusias jelleg a meghatározó. A településhálózat csaknem egyharmadát 200 fő alatti lélekszámú aprófalvak alkotják. Az 500 főt el nem érő települések aránya majdnem 70%. (KSH Tájékoztatási adatbázis) A népesség koncentrációjának alakulását egy Lorenz-görbe segítségével még szemléletesebben lehet érzékeltetni. (2. ábra) A segédvonalként felvett átlótól minél messzebb helyezkedik el a görbe, annál jelentősebb a népesség koncentrációja. A települések legnépesebb 10%-a a népesség több mint 70%-ának ad otthont. A maradék népesség pedig nagyon elaprózva helyezkedik el a megye többi részében. A 2000-es adatok gyakorlatilag ugyanezt a képet mutatják. Tehát közel 15 év alatt változás ebben nem tapasztalható. Országos összehasonlításban még inkább szembetűnő az elaprózódott településjelleg. A következő ábra (3. ábra) a települések számának megoszlását mutatja be a települések nagyságkategóriái szerint. A legapróbb települések aránya az országos érték kétszerese, míg az igazán nagy települések részaránya kevesebb, mint egynegyede az országos aránynak. 2. ábra: A népesség települések szerinti koncentrációja, % 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Települések kumulált decilisei Forrás: KSH.HU Tájékoztatási adatbázis, Területi adatok, Letöltés dátuma: október 30. Kistérségi bontásban néhány fontosabb demográfiai jellemzőt tartalmaz az 1. tábla. A megye 9 kistérségének területe relatíve egyenletesen oszlik el, ugyanakkor a népesség természetes módon a megyeszékhelyet magában foglaló pécsi kistérségben koncentrálódik. A további 8 kistérség 4 nagyobb és 4 kisebb lélekszámú területi egységet jelent.

7 5 3. ábra: A települések megoszlása népesség nagyságkategóriák szerint, fős 4% fős 8% 5000 fő feletti 2% Baranya megye fős 16% 500 fő alatti 70% fős 15% 5000 fő feletti 9% Ország 500 fő alatti 36% fős 20% fős 20% Forrás: Baranya megye számokban 2014 Az állandó és ideiglenes vándorlási különbözet csak a szigetvári és a pécsváradi kistérségekben pozitív előjelű, az összes többi kistérségben elvándorlásról beszélhetünk. Ugyanakkor, mértékét tekintve ez a népmozgalmi jelenség viszonylag kis súlyú, mindössze néhány ezreléknyi. Ennél sokkal jelentősebb a természetes népesség fogyás mértéke. Összességében a népesség az elmúlt 14 évben a megyében összesen 8,4%-kal csökkent. A csökkenés legnagyobb mértékben az amúgy is majdnem legkisebb sásdi és sellyei kistérségeket sújtotta, ahol a fogyás mértéke a 13%-ot is meghaladta. Ez hosszabb távon azt jelentheti, hogy elnéptelenedő falvakra kell számítani. Pécs népesség megtartó, újratermelő képessége a legkedvezőbb a megyében, ahol is a fogyás mértéke 6% alatti. A szociális ellátásban (nyugdíj, ellátás, járadék, egyéb járandóság) részesülők aránya a pécsi kistérség kivételével mindenhol meghaladja az országos szintet (28,4%). Az egykori kiterjedt bányászati tevékenység okán a komlói kistérségben a legmagasabb ez az arány, 35%-nál is magasabb. A nyilvántartott álláskeresők aránya is minden kistérség esetében meghaladja az országos értéket (4,2%). A legrosszabb helyzetben a Siklósi és a Sásdi kistérség van. Kistérségek Terület (km 2 ) 1. tábla: Baranya megye néhány adata kistérségenként, 2013 Népesség 1 (fő) Népsűrűség (fő/km 2 ) Népesség változás 2000-től (%) Népesség változás 2012-től (%) Vándorlási különbözet 2 (fő) Nyilvántartott álláskeresők aránya 3 (%) Nyugdíjban részesülők aránya 4 (%) Komlói 314, ,1-12,8-0,9 11 5,0 35,8 Mohácsi 846, ,6-10,1-1, ,8 31,8 Sásdi 383, ,3-14,0-1,3-89 7,2 30,7 Sellyei 463, ,2-13,2-1, ,2 28,1 Siklósi 653, ,7-8,3-1, ,5 29,8 Szigetvári 668, ,9-10,7-0,4 25 6,1 30,2 Pécsi 570, ,2-5,7-0, ,5 30,2 Pécsváradi 258, ,1-8,3-0,8 12 4,4 32,5 Szentlőrinci 270, ,9-8,2-1, ,5 29,5 Megye összes 8 859, ,4-8,4-0, ,8 30,9 Forrás: KSH.HU Tájékoztatási adatbázis, Területi adatok, letöltés dátuma: október Lakónépesség száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) 2 Állandó és ideiglenes odavándorlások száma - Állandó és ideiglenes elvándorlások száma 3 Foglalkoztatási és Szociális Hivataltól átvett adat: Nyilvántartott álláskeresők (pályakezdők és 180 napon túliak is) száma nemek, iskolai végzettség, korcsoport szerint. 4 Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részelülők teljes népességen belüli aránya

8 6 Baranya megye gazdasági jellemzői Pécs Európa Kulturális Fővárosa lett 2010-ben, melynek kapcsán késésekkel ugyan, de sok beruházás, fejlesztés valósult meg (Kodály Központ, Tudásközpont, Zsolnay negyed, közterek, stb.), de a fenntarthatósággal, kihasználtsággal gondok vannak. Az M6-os autópálya Bólyig terjedő szakaszának márciusi átadása is ígéretes előrelépésnek tűnt, de az elérhetőség javulásával sem sikerült jelentős eredményeket elérni. A déli határhoz vezető szakasz megépítése pedig még csak a tervek között szerepel. A tömeg-, illetve távolsági közlekedés alakulása kihat a munkába járás feltételeire településen belül is, de elsősorban az ingázók esetében. Pécs esetében a tömegközlekedést folyamatosan fejlesztik, ugyanakkor a távolsági közlekedés terén szinte semmiféle előrelépés nem látható, ami megnehezíti a megyeszékhelyre, a megye városaiba való mindennapi eljutást. A főbb gazdasági mutatókat a 2. tábla foglalja össze. A gazdaság teljesítményét a bruttó hazai érték alakulásával szokás érzékeltetni. A GDP 2010-es ágazatonkénti megoszlása azt mutatja, hogy a legerősebb hozzáadott érték teremtő ágazattá a mezőgazdaság vált. A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat 6%-át reprezentálja az országos eredménynek. Ugyanakkor az ipar tekintetében a megye részaránya az országos 2,1%-a, tehát alig fele a népesség részesedésének megfelelő arányszámnak. Ennél is alacsonyabb, 1,8% a feldolgozó ipar, jól mutatva azt a hosszú ideje tartó, s mára kifejezetten súlyos leépülést, amelyet a megye ipara elszenvedett. Még a Pécs súlya miatt kiemelkedőnek tartott szolgáltatások (közigazgatás, oktatás, és humán-egészségügyi szolgáltatás) aránya sem éri el az országon belül a megye népességarányát (3,6%), ahogy a művészet és a szabadidő szolgáltatásoké sem. (3,2%). (KSH Baranya megyei évkönyve, 2011). A működő társas vállalkozások létszám kategória szerinti megoszlása azt mutatja, hogy döntő (92%) az 1-9 főt foglalkoztató vállalkozások jelenléte, 4% a főt foglalkoztatók aránya, és mindössze 16 a 250 fő fölötti nagyvállalatok száma. 6 A külföldi érdekeltségű vállalkozások száma a 2000-ben fennálló 779-ről 2010-re 557-re csökkent, ugyanakkor az egy vállalkozásra jutó saját tőke folyamatosan növekszik és nő e vállalkozásokon belül a külföldi részesedés is. A baranyai mutatók jelentősen az országos átlag alatt voltak, a vállalkozásra vetített értékek az időszakban átlagosan az országos érték kb. 27%-át, a lakosságra vetített érték átlagosan kb. 15%-át tették ki. A külföldi érdekeltségű vállalkozások negyede az iparban, negyede a kereskedelemben, s mintegy 10% a mezőgazdaságban jelenik meg. A többi arányos eloszlásban az építőiparban, illetve a különböző szolgáltatásokban tevékenykedik. A szolgáltatók közül kiemelkedik az ingatlan-forgalmi vállalkozások 16%-os aránya. 2. tábla: Gazdasági teljesítménymutatók összehasonlítása (2014. I-IV. negyedév) 5 Baranya Somogy Tolna Dél- Dunántúl Ország Gazdasági aktivitás Aktivitási arány, % 56,5 53,0 57,1 55,5 59,0 Foglalkoztatási arány, % 52,6 48,2 53,6 51,3 54,8 Munkanélküliségi ráta, % 7,0 9,1 6,2 7,5 7,1 Alkalmazásban állók száma és keresete Alkalmazásban állók száma, ezer fő 81,8 68,5 47,8 198, ,1 számának indexe 101,3 100,3 105,4 101,9 104,6 havi bruttó átlagkeresete, Ft havi bruttó átlagkeresetének indexe 102,5 106,5 102,2 103,9 103,0 havi nettó átlagkeresete, Ft havi nettó átlagkeresetének indexe 102,5 106,5 102,2 103,9 103,0 Regisztrált vállalkozások Regisztrált vállalkozások száma Regisztrált vállalkozások számának indexe 100,3 99,3 101,0 100,1 100,9 5 A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai.

9 7 Baranya Somogy Tolna Dél- Dunántúl Ország 1000 lakosra jutó vállalkozás Beruházás Teljesítményérték, millió Ft Egy lakosra jutó teljesítményérték, ezer Ft 268,4 214,1 284,3 253,7 453,2 Ipar Termelés volumenindexe 104,1 104,5 102,2 103,5 107,8 Egy lakosra jutó termelési érték, ezer Ft 949, , , , ,1 Termelés volumenindexe 98,9 125,9 102,9 112,4 108,4 Értékesítés volumenindexe 98,5 125,6 102,8 112,1 107,9 Ezen belül: belföldi 94,5 132,5 99,7 103,3 101,8 export 102,3 124,5 111,3 118,0 111,0 Értékesítésből az export aránya, % 53,1 85,0 29,1 62,6 68,2 Építőipar Építőipari termelés volumenindexe 109,9 101,5 128,9 111,5 118,8 Egy lakosra jutó termelési érték, ezer Ft 84,4 103,5 120,7 100,0 153,6 Forrás: KSH.HU Az elsősorban a feldolgozóiparhoz kapcsolódó, kedvezőnek tűnő exportképességi adatokkal szemben országos összehasonlításban lényegesen kedvezőtlenebb a megye helyzete. Az ország öt nagy vidéki agglomerációja közül, ahol a fővároson kívüli gazdaságfejlesztés koncentrálódik, Pécs a bruttó hozzáadott érték, a vállalkozások nettó értékesítési árbevétele és az export tekintetében is az utolsó helyen áll; a legexportképesebb Győrhöz képest Pécs exportja szinte jelzésértékűnek tűnik. A növekedést a beruházások hozta fejlesztések indíthatnák be, de sajnos a beruházások teljesítményértékének 2011-ig jellemző enyhe növekedése (közel 150 milliárd Ft-ra), jelentős csökkenésbe csapott át (elsősorban az EU-s pályázati ciklusváltás miatt). Tekintettel a felsőfokú végzettségűek nagy arányára, illetve a jövőbeli kutatás-fejlesztési tevékenységnek kitörési pontként azonosítható lehetőségére, nagyon fontos a K+F terület alakulásának megismerése. 41. ábra: Kutató-fejlesztő helyek száma (db), Baranya Somogy Tolna Forrás: KSH.HU, Stadat táblák, Letöltés dátuma: október 31. A Baranya megyei kutató-fejlesztő helyek száma messze meghaladja a régió másik két megyéjének adatait, ugyanakkor az országos értékeknek csupán töredékét teszik ki (4. ábra). A K+F helyek száma a es időszakban az országos növekvő a 2005-ös db-ról 2013-ra db-ra nőtt, ugyanakkor 2014-re db-ra csökkent a K+F helyek száma Magyarországon tendenciával ellentétben Baranya megyében szinte folyamatos csökkenés volt 2007-től, és az országos hányad is csökkent: az országos részarányunk 2005-ben 6,4% volt, ez 2014-ben már csak 3,9%.

10 8 2 1,8 1,6 1,4 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0, ábra: A kutatás-fejlesztés ráfordításai a GDP százalékában 1,85 1,41 1,27 1,3 1,14 1,15 1,14 1,2 0,75 0, Baranya Országos Forrás: Baranya megye számokban 2014 A K+F ráfordítások GDP-hez viszonyított arányát tekintve viszont a as időszakban Baranya megye helyzete nem is rossz az országoshoz képest (5. ábra). Kiváltképp a 2012-es év, amikor kimagasló pénzmennyiség került elköltésre a kutatás-fejlesztés területén. Az Európa 2020 stratégia pedig azt irányozta elő, hogy a K+F kiadások érték el a GDP 3%-át a stratégiai időszak végére. Ettől még mind országos, mind megyei szinten messze vagyunk. Összességében elmondható, hogy Baranya megye gazdasági helyzet az országos átlagnál rosszabb pozíciót mutat, ami kihat a munkaerő-piaci helyzetre is. A pozitív irányú változtatásokhoz a képzési rendszer fejlesztése és kihasználása hosszú távon jelentősen hozzájárulhat. Vállalkozások Baranya megyében 3. tábla: A működő vállalkozások néhány jellemzője, 2013 ebből: lakosra jutó Területi Társas Önálló Összesen társas önálló egység vállalkozás KFT RT BT vállalkozó vállalkozás vállalkozó Baranya ,8 0,9 28, ,1 20,8 Somogy ,1 1,2 26, ,1 23,5 Tolna ,6 0,9 29, ,5 24,2 Dél-Dunántúl ,9 1,0 28, ,9 22,6 Ország ,5 1,1 25, ,6 20,9 Forrás: KSH.HU Stadat táblák, Letöltés dátuma: október 28. Baranya megyében a legtöbb vállalkozás a pécsi, illetve a siklósi térségben volt (2010. év végi adatok alapján), míg a komlói és a sásdi térségben a legkevesebb. A társas vállalkozások abszolút értékben, és a népességhez viszonyítva is Baranyában vannak a legtöbben a régión belül, alulról megközelítve az országos, népességarányos mutatót (3. tábla). Az önálló vállalkozások száma ennél kiegyenlítettebb képet mutat. A vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti országos megoszlás nagyban hasonlít a megyei helyzetre. Két kiemelkedő ágazat a cégek számát tekintve a kereskedelem és gépjárműjavítás (G) valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (M). Jelentősnek mondható még az ipar (B+C+D+E) és az építőipar (F) (6. ábra). A külföldi érdekeltségű vállalkozások (4. tábla) mind számosságukat, mind külföldi tőkenagyságukat, mind pedig az utóbbi fajlagos értékeit tekintve a régión belül a legmagasabb értékekkel Baranya megye rendelkezik. Sajnos azonban az országon belüli részesedése a térségnek szinte elenyészőnek mondható. A külföldi érdekeltségű vállalkozásoknak csak 1,8%-a, a külföldi tőkéjüknek pedig még ennél is alacsonyabb, csak mintegy 0,7%-a található Baranya megyében a 2012-es adatok alapján.

11 9 6. ábra: A baranyai működő vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, 2013 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (M) Ingatlanügyletek 16% (L) 4% Pénzügyi, biztosítási tevékenység (K) 4% Oktatás (P) 5% Egyéb (N+O+Q+R+S) 17% Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (A) 5% Ipar (B+C+D+E) 8% Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás (I) 5% Információ, kommunikáció (J) 4% Szállítás, raktározás (H) 3% Kereskedelem, gépjárműjavítás (G) 20% Építőipar (F) 9% Forrás: KSH.HU Stadat táblák, Letöltés dátuma: október tábla: A külföldi érdekeltségű vállalkozások néhány jellemzője, 2012 Külföldi érdekeltségű vállalkozások külföldi egy vállalkozásra jutó jutó egy lakosra Területi egység megoszlása megoszlása száma tőkéje (mrd (%) (%) Ft) külföldi tőkéje (ezer Ft) Baranya 517 1,8 135,3 0, ,2 Somogy 384 1,4 93,0 0, ,7 Tolna 216 0,8 28,8 0, ,4 Dél-Dunántúl ,0 257,2 1, ,2 Ország , ,9 100, ,0 Forrás: KSH.HU Stadat táblák 1.2 A munkaerő-statisztika adatainak módszertani háttere Az adatközlések alapvetően kétféle információ forrásra támaszkodnak. Az egyik a KSH által végzett lakossági összeírás, ami a év közötti személyekre terjed ki, a másik pedig az állami foglalkoztatási szolgálatok által vezetett nyilvántartások. A KSH módszertanában a munkanélküli definíciója sokkal közelebb áll a rendelkezésre álló munkaerőforrás meghatározáshoz. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki - az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt), - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán, - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást vagy talált már munkát, ahol 30 napon belül dolgozni kezd. (ksh.hu, metaadatok) Az állami foglalkoztatási szolgálatoknál álláskeresőként a következő személy regisztrálható: Álláskereső az az aktív korú (18-62 év) személy, aki munkanélkülivé vált és egyéb keresőtevékenységet sem folytat, munkát akar és képes is vállalni, s elhelyezkedése érdekében együttműködik a munkaügyi központ lakóhelye, tartózkodási helye szerinti illetékes kirendeltségével, valamint megfelel a reá irányadó jogszabályi feltételeknek (öregségi, baleseti, rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, nappali tagozaton nem folytat iskolai tanulmányokat, nincs táppénzen, önmaga is munkát keres, de egyéni aktivitása nem hozott eredményt és a munkaügyi központ sem tud számára munkalehetőséget felajánlani). A két definíció között első ránézésre nagyon sok hasonlóság látszik, ugyanakkor mégis jelentős az eltérés. Az eltérések alapvetően a munkanélküli motiváltságában, illetve az aktivitásában keresendő. A regisztrációra akkor van szükség, illetve akkor áll a munkanélküli érdekében, amennyiben szeretné az állami foglalkoztatási szolgálatok egyes támogatásait igénybe venni, illetve ahhoz, hogy alkalmazása esetén

12 10 munkáltatója támogatást igényelhessen a foglalkoztatásához. Ezeken felül az állami foglalkoztatási szolgálatok nyilvánvalóan segítséget nyújtanak az álláskeresésben is. A KSH munkaerő felvétele egy rendszeres, havi, mintavételes összeírás. A válaszadók önbevallásán alapul. Elméletileg semmiféle érdekek nem húzódnak meg a válaszadás mögött, a válaszokat az adatvédelmi törvény előírásainak megfelelően kezelik. A háztartásoknak nem áll érdekükben valótlant állítani (azt válaszolni, hogy van munkájuk, miközben nincsen, vagy a másik oldalon munkanélkülinek vallani magukat, miközben dolgoznak). Ettől függetlenül persze nem zárható ki a valótlan válaszadás. A regisztráció esetében a tevőlegesség abban áll, hogy utána kell menni a dolognak. Regisztrálni kell, igazolásokat kell bemutatni, nyomtatványokat kell kitölteni, stb. A KSH adatfelvételei viszont véletlenszerűen kiválasztott háztartások válaszain alapulnak, és a válaszokat összeírók gyűjtik be, vagyis minimális aktivitás (mindösszesen a válaszadási hajlandóság) szükséges az információ összegyűjtéséhez. A fekete/szürke gazdaság természetesen mindkét adatforrás szempontjából torzítást visz az adatokba, a nem hivatalos foglalkoztatottság révén. Napjainkra az időszakosan, vagy akár állandóan külföldön dolgozók jelentik a másik nagy torzító tényezőt. Bár, elméletileg a külföldön munkát vállalóknak bejelentési kötelezettségük van a NAV felé, ezzel nyilván kevesen vannak tisztában, és még kevesebben tesznek eleget az előírásoknak. A KSH az adatok megbízhatóságának értékelésében is segítséget nyújt azzal, hogy a különböző szempontú alábontásoknak megfelelően a hibaszámokat is rendelkezésre bocsájtja. A Baranya megyére vonatkozó információkat az 5. tábla tartalmazza. 5. tábla: Az egyes gazdasági aktivitási csoportba tartozók száma és a hozzájuk tartozó mintavételi hiba Baranya megyére, 2014 Mutató elnevezése Adat Standard hiba 6 Relatív standard hiba 7 (%) Foglalkoztatottak (fő) ,35 Munkanélküliek (fő) ,95 Gazdaságilag nem aktívak (fő) ,08 Aktivitási arány (%) 55,4 1,4 2,48 Munkanélküliségi ráta (%) 8,4 1,9 22,96 Forrás: KSH.HU 6.2 Stadat táblák, Letöltés dátuma: október 30. Éppen a legfontosabb mutatók hibahatára 8 a legmagasabb. A munkanélküliségi adatok ± 22-23%-os intervallumon belül vannak. Ez azt jelenti, hogy a 2014-es, Baranya megyére vonatkozó munkanélküliek létszáma és között van 95%-os megbízhatóság mellett. A munkanélküliségi ráta pedig 6,5% és 10,3% között van. Ha ennél részletesebb bontást vizsgálunk (nemek, korcsoportok, TEÁOR szerint), akkor természetesen az adatok pontossága tovább romlik. Egy harmadik forrásként jelenik meg az intézményi munkaügyi statisztika, ami a munkáltatói oldalról gyűjti be az adatokat. Ez az összeírás eleve csak 4 fő feletti foglalkoztatotti létszámmal rendelkező vállalkozásokra terjed ki, és kisebb területi egységekre nem elérhetőek a belőle készült becslések. (A továbbiakban a foglalkoztatottak száma minden esetben a KSH munkaerő felvételén alapuló számokat jelenti, a nyilvántartott, regisztrált álláskeresők az állami foglalkoztatási szolgálatok adatait takarják. Az intézményi munkaügyi statisztikából felhasznált adatoknál lábjegyzetben jelezzük a forrást.) A források rendkívül sokszínűek, és szerteágazóak, ugyanakkor a részletes, helyi szintű, megbízható adatokat hiába keressük. Települési, kistérségi, de még akár megyei szinten is, ha hathatósan szeretnénk beavatkozni a munkaerő-piaci kereslet-kínálat alakításába, ahhoz helyi szinten pontos, naprakész és részletes adatokra van szükség. A jelenlegi adatforrások ezt nem biztosítják, vagyis helyi információforrásra, akár rendszeres, jól átgondolt helyi adatgyűjtésre lenne szükség a döntések, beavatkozási lépések előkészítésére. 6 95%-os megbízhatósági szint mellett 7 standard hiba/mutató értéke 8 A hibahatár a mintavételi hibát testesíti meg. Természetes a jelenléte, hiszen nem figyeltük meg a teljes alapsokaságot. Nagysága pedig a mintavételi módszer és a mintanagyság ismeretében matematikai-statisztikai eszközökkel számszerűsíthető. A hibahatár a hozzá rendelt valószínűség mellett megmutatja, hogy mennyire pontos a becslés, vagyis mekkora intervallumban esik az adott mutató a felhasznált megbízhatósági szint mellett.

13 11 A gazdasági aktivitás 1.3 A baranyai munkaerőpiac jellemzői A munkaerőpiac legfontosabb összegző adatait tartalmazza a következő (6.) táblázat. Összefoglalóan elmondható, hogy a Baranya megyei körkép az országos átlagnál csaknem minden szempontból kedvezőtlenebb képet mutat. A diplomás foglalkoztatottak aránya sajnálatos módon csökkenést mutat, ugyanakkor az inaktív népességen belül növekszik a nappali tagozatos hallgatók aránya. A gyengébb foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok mellett bizakodásra adhat okot az álláskeresők munkavállalási kedve, hiszen ez az egyetlen arány (szeretne dolgozni), amiben Baranya kedvezőbb képet mutat. A munkaerő-piaci részvételnek jelentős szeletét adja a közfoglalkoztatási rendszerben részt vevők száma. Baranyában 2014-ben a foglalkoztatotti tömegének mintegy 7,6%-át teszi ki a közfoglalkoztatottak átlagos éves létszáma. Róluk később részletesen esik szó. 6. tábla: A éves népesség gazdasági aktivitása Megnevezés Baranya Ország Foglalkoztatott, ezer fő 130,4 145, , ,8 Ebből: középfokú végzettségű ezer fő (%) 85,9 (65,9) 95,7 (65,9) 2 400,4 (62,7) 2549,4 (62,2) diplomás ezer fő (%) 29,6 (22,7) 30,6 (21,1) 1 013,5 (26,5) 1 090,7 (26,6) férfi ezer fő (%) 70,3 (53,9) 76 (52,3) 2 048,80 (53,5) 2 220,5 (54,1) Munkanélküli, ezer fő 21,9 13,4 473,2 343,3 Ebből: >1 éve munkát keres ezer fő (%) 11 (50,2) 5,5 (41,0) 219,1 (46,3) 166 (48,4) férfi ezer fő (%) 11,6 (53,0) 7,8 (58,2) 262,1 (55,4) 181,7 (52,9) Gazdaságilag nem aktív, ezer fő 140,3 127, , ,1 Ebből: szeretne dolgozni ezer fő (%) 21,5 (15,3) 19 (14,9) 384 (11,5) 336 (10,7) nappali tagozatos tanuló 30,3 (21,6) 28,6 (22,4).... Aktivitási arány, % 52 55,4 56,3 58,7 Foglalkoztatási ráta, % 44,6 50,7 50,1 54,1 Munkanélküliségi ráta, % 14,4 8,4 11 7,7 Forrás: Baranya megye számokban 2014; KSH.HU Stadat táblák, Letöltés dátuma: október tábla: A 4 fő feletti vállalkozások és a központi és helyi költségvetés szervezeti, társadalombiztosítás és kijelöl non-profit szervezetek munkaügyi adatai, Mutató Ország Dél- Dunántúl Baranya megye Somogy megye Tolna megye Teljes munkaidős foglalkoztatottak létszáma, fő Ebből: Fizikai foglalkozásúak, % 52,8 57,1 55,7 58,5 57,6 Szellemi foglalkozásúak, % 47,2 42,9 44,3 41,5 42,4 Nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma, fő Ebből: Fizikai foglalkozásúak, % 66,9 71,9 68,9 72,9 75,9 Szellemi foglalkozásúak, % 33,1 28,1 31,1 27,1 24,1 Nem teljes munkaidőben 10,3 9,6 10,8 7,7 10,4 foglalkoztatottak aránya, % Bruttó átlagkereset Ft/fő/hó Az országos százalékában, % Fizikai foglalkozásúak ,3 86,9 88,8 98,4 Szellemi foglalkozásúak ,8 81,0 84,1 88,4 Összesen ,9 81,7 82,8 89,5 Forrás: KSH.HU, Tájékoztatási adatbázis, Területi adatok, Letöltés dátuma: október Az intézményi munkaügyi adatgyűjtési rendszer alapján.

14 12 Az intézményi munkaügyi statisztikai adatok alapján (7. tábla) a szellemi és fizikai valamint a rész- és teljes munkaidős foglalkoztatás részleteit ismerhetjük meg, a bruttó átlagkeresetekkel együtt. Baranya megye az országos és régiós összehasonlításban két szempontból mutat minősítendő értékeket. Egyrészt a nem teljes munkaidős foglalkoztatotti arány az országos szintet is meghaladóan, közel 11%. Másrészt pedig itt találjuk a legalacsonyabb bruttó átlagkereseteket minden szempontból. Foglalkoztatottak A foglalkoztatottság összetételének, szerkezetének vizsgálatakor a következő szempontokat fogjuk figyelembe venni: iskolai végzettség, gazdasági ág, elérhető keresetek, közfoglalkoztatás, pályakezdők. 8. tábla: Foglalkoztatottak megoszlása iskolai végzettség szerint Iskolai végzettség Dél- Dél- Baranya Ország Baranya Dunántúl Dunántúl Ország Legfeljebb alapfokú 12,2 15,1 12,5 13,1 13,2 11,2 Középfokú érettségi nélkül 36,4 34,4 30,6 33,2 34,0 28,3 Középfokú érettségivel 30,7 31,9 33,7 32,6 31,5 33,9 Felsőfokú 20,7 18,7 23,2 21,1 21,2 26,6 Forrás: KSH.HU, Tájékoztatási adatbázis, Munkaerő, Letöltés dátuma: október 31. Baranyában, csakúgy, mint az ország egészének átlagában a legalacsonyabb (legfeljebb alapfokú) végzettségűek részaránya a legalacsonyabb a foglalkoztatottak körében, 11,2% (8. tábla). Ez nem jelenti azt, hogy ők lennének a legrosszabb helyzetben az elhelyezkedés szempontjából, inkább azt, hogy a népességen belül is ők vannak a legkevesebben. A megyében a középfokú végzettségűek dominálnak (csakúgy, mint a népességen belül). A foglalkoztatottak mintegy 65,8%-át teszik ki. A különböző végzettségekhez tartozó elhelyezkedési arányok becsült értékeit a 9. tábla tartalmazza. Ebből jól látszanak a megyei sajátosságok. A magasabb (legalább érettségi) végzettséggel rendelkezők kihasználtsága a munkaerőpiacon jelentősebb az országos átlaghoz képest, ugyanakkor az érettségivel nem rendelkezők kiemelkedően magas arányban vannak jelen a munkaerőpiacon. Ezt a helyzetet a magasabb végzettséget igénylő munkahelyteremtéssel kellene orvosolni. Jobban ki kellene használni a képzettebb rendelkezésre álló népességet. Illetve másik olvasatban az is lehet az üzenete az adatoknak, hogy a munkaerő-piaci igényeket jobban szem előtt tartó képzési formák felé kellene terelni a gyerekeket, a fiatalokat, azért, hogy jobb elhelyezkedési esélyeik legyenek, és ne töltsenek felesleges éveket az iskolapadban. 9. tábla: Foglalkoztatottak becsült aránya a 17 év feletti népességen belül iskolai végzettség szerint, 2011 Iskolai végzettség Baranya Ország Legfeljebb középfokú érettségi nélkül 87,0 39,3 Középfokú érettségivel 50,1 53,2 Felsőfokú 61,7 78,9 Forrás: KSH.HU és PBKIK: Baranya megye erőforrástérképe 2015 alapján saját számítás Baranya megyében az ipar és a feldolgozóipar a két legnagyobb foglalkoztató (10. tábla). (Az országos helyzethez hasonlóan.) Ezt követi az oktatás és a humán-egészségügyi, szociális ellátás. A Pécsi Tudományegyetem és a Klinikum megyei jelenléte indokolja az utóbbiakat. A megyeszékhelyen a súlypontok némi eltolódást mutatnak. Az ipart és a feldolgozóipart az oktatás maga mögé utasítja, és negyedik helyre feljön a közigazgatás, köszönhetően a kiterjedt megyei és regionális intézményrendszernek, melyek központja minden esetben Pécs. Ez abból is visszatükröződik, hogy a költségvetési és versenyszféra dolgozói aránya közel azonos a megyeszékhelyen. 10. tábla: A teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma gazdasági ágak szerint, 2013 (fő) Gazdasági ág Baranya megye Pécs város Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtse, kezelése, hulladékgazdálkodás

15 13 Ipar Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Összesen ebből: versenyszféra költségvetés Forrás: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara: Baranya megye erőforrástérképe 2015 Összehasonlítva a baranyai és az országos jövedelmeket (11. tábla), jelentősek a különbségek: például a szálláshely szolgáltatás, vendéglátásban és a közigazgatásban tizedével; a feldolgozóiparban és a kereskedelemben negyedével; a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet végzők és az információ, kommunikáció ágazatban dolgozók körében harmadával maradtak el a bérek a megfelelő országos ágazati átlagtól. Meghaladni azt mindössze az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (10%-kal) és a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás területén (24%-kal) sikerült. (Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12) 11. tábla: Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete, 2013 (fő) Gazdasági ág Magyar- Baranya Pécs ország megye város Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtse, kezelése, hulladékgazdálkodás Ipar Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Összesen ebből: versenyszféra költségvetés Forrás: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara: Baranya megye erőforrástérképe 2015

16 14 Közfoglalkoztatás A Dél-dunántúli régióban 2012-ben aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök segítségével 26 ezer az egy évvel korábbinál harmadával több személy támogatására volt lehetőség. Az érintetteknek 64%-a közfoglalkoztatottként dolgozott, bér- és járulék jellegű támogatást 18%-uk kapott, és 16%-uk (az előző évinél kétszer nagyobb arányban) vehetett részt az állami foglalkoztatási szolgálatok által támogatott képzésekben. Baranyában az aktívan támogatottak 68, Somogyban 65, Tolnában 54%-a közmunkásként dolgozott. A közmunkások 12%-át a Dél-Dunántúlon foglalkoztatták: Baranyában az előző évinél nagyobb hányaduk, 6,2%, vett részt a programokban, míg az országon belüli arányuk Somogyban 4,0, Tolnában 1,8%-ra esett vissza. A munkaerő-piaci részvételnek jelentős szeletét adja a közfoglalkoztatási rendszerben részt vevők száma, ahogy erre már korábban is utaltunk. Baranyában 2014-ben a foglalkoztatotti létszám mintegy 7,6%-át teszi ki a közfoglalkoztatottak átlagos éves létszáma (12. tábla). Az itt összegyűjtött adatok rendszerezésével az volt a célunk, hogy a megye közvetlen környezetéhez (Dél-Dunántúl), az országos átlaghoz és egy, a foglalkoztatottság szempontjából kiemelkedő helyzetben lévő megyéhez (Győr-Moson-Sopron) is hasonlítani tudjuk a helyi jellegzetességek alakulását. Mutató Létszám 12. tábla: A közfoglalkoztatottság létszámadatai, arányai A népesség arányában, ,0 2,4 1,8 0,5 A foglalkoztatottak arányában, ,6 6,0 4,4 0,01 Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (KVHA Beszámoló a évi közfoglalkoztatásról) A közfoglalkoztatás gyakorlatilag a munkanélküliségi ráta proxyjának 10 is tekinthető. Jellemzően a magasabb munkanélküliséggel bíró területeken a közfoglalkoztatás mértéke is magasabb (némileg feljavítva ezáltal a gazdaságilag aktív népesség összetételét). Mindenféle módszertani megfontolás szerint a közfoglalkoztatott munkavállaló, de ennek a kategóriának a vizsgálata mégis külön figyelmet igényel. Ez szinte minden esetben részleges megoldás, tüneti kezelés, de még középtávon sem oldja meg az elhelyezkedés, az önfenntartás kérdését. Nagyon fontos tehát, hogy a közfoglalkoztatottak a potenciális, mozgósítható munkaerő bázist növelik. Mutatók 13. tábla: A közfoglalkoztatás alakulásának részletei Baranya Baranya Dél- Dunántúl Ország Győr-Moson- Sopron Dél- Dunántúl Ország Győr-Moson- Sopron 2014-es létszám megoszlása (%) Hosszabb időtartamú 41,0 48,7 49,6 56,7 Országos program 9,6 8,6 17,3 37,3 Típus szerint Kistérségi startmunka 49,4 42,7 33,1 6,0 mintaprogram 25 év alatti 14,8 13,6 14,6 12, éves 21,2 21,4 21,2 16,1 Korcsoportok éves 25,4 26,0 25,0 22,7 szerint éves 25,6 26,2 25,7 27,3 54 év feletti 13,0 12,8 13,6 21,9 Általános iskola 55,7 56,2 53,3 46,1 Legmagasabb Szakmunkásképző, iskolai szakiskola 29,1 28,7 28,2 30,1 végzettség Szakközépiskola 8,0 8,2 9,5 13,0 szerint Gimnázium 5,5 5,2 7,0 6,4 Felsőfok 1,7 1,7 2,1 4,3 A közfoglalkoztatási programok teljes A proxy egy olyan közvetítő változó, amivel egy nehezen, vagy egyáltalán nem mérhető jelenséget közelítünk, jellemzünk. A proxy ráadásul könnyebben mérhető, vagy jobban hozzáférhető adat.

17 15 Mutatók költségei, 2014 (millió Ft) 1 közfoglalkoztatottra jutó költség (ezer Ft/fő) Baranya Dél- Dunántúl Ország Győr-Moson- Sopron 643,7 575,6 615,4 473,3 Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkárság Beszámoló a évi közfoglalkoztatásról) 2012-es adatok alapján Baranya megyében a legnagyobb közfoglalkoztatók a következők voltak: Déldunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (700 fő), Mecsekerdő Zrt. (420 fő), Baranya-csatorna Menti Vízitársulat (130 fő), Szigetvár Térsége Vízitársulat (90 fő). (Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja) Ahol akár több 100 fős közfoglalkoztatásra is lehetőség nyílik, ott azért felmerül a kérdés, hogy ezek egy jelentős része valódi álláshely, csak a pénzügyi hatékonyság okán kerülnek a közfoglalkoztatási rendszerbe ben a legnagyobb létszámot foglalkoztatók az országos közfoglalkoztatási programokban: Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Duna-Dráva Nemzeti Park, Mecsekerdő Zrt., Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság, Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. A legjelentősebb foglalkoztatók a járási startmunka programokban a települési önkormányzatok. (Baranya Megyei Kormányhivatal, Foglalkoztatási főosztály) A közfoglalkoztatás természetesen jelentős terheket ró a központi és részben az önkormányzati kasszákra is. Az egy főre eső költségek azokban a megyékben haladták meg az országos átlagot, ahol magasabb volt a kistérségi mintaprogramok aránya a megyei közfoglalkoztatáson belül. Egyik oldalról fontos megélhetési lehetőséget és munkába járási tapasztalatot adni ezeknek az embereknek, a másik oldalról viszont az erre fordított kiadásokat mérsékelni kellene, vagy hosszabb távon megtérülő, új álláshelyek kialakítására és fenntartására kellene fordítani. Magyarországon a legjobb helyzetben lévő megyék sorsát alapvetően az befolyásolta, hogy oda tudtak vonzani 1-2 jelentős külföldi beruházót, amelyek a munkaerő-felhasználás tekintetében is kiemelkedő húzóerőt jelentenek. Ilyen típusú céges érdeklődés felkeltése lehet Baranya megyében is egy kiugrási lehetőség. A munkaügyi ellenőrzések eredményei A foglalkoztatottság számszerű alakulása mellett az is hozzá tartozik a munkalehetőségek minőségi kérdéséhez, hogy a munkavállalók, a munkáltatók munkaügyi szempontból mennyire felelnek meg a jogszabályi előírásoknak. Ebbe enged egy kis betekintést a Baranya Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási főosztályától kapott, munkaügyi ellenőrzésekről szóló összefoglaló adatgyűjtemény. Ebből készült egy összefoglaló táblázat (14. tábla) az ellenőrzések mértékének és a talált szabálytalanságok arányának szemléltetésére. A hibátlanul foglalkoztató munkaadók aránya sajnos a teljes bemutatott időszak alatt ( ) egyszer sem érte el a 40%-ot. Ez egyrészt a foglalkoztatás körülményeinek javíthatóságára, a szabálykövető magatartásformák jelentős hiányosságaira utal, másrészt a túlszabályozottság lehetőségét is érdemes számba venni. A munkavállalók átlagosan 3-5%-a kerül évente ellenőrzésre. Az alkalmazottakra vetített szabálytalansági arányok többnyire még rosszabb képet mutatnak. Ebből a munkavállalók gyenge érdekérvényesítő erejére tudunk következtetni, aminek javítása bizonyára pozitívan hatna a munkakörülmények minőségére. 14. tábla: Munkaügyi ellenőrzések fontosabb adatai, Mutató Ellenőrzött munkáltatók száma (db) Szabálytalan munkáltatók aránya (%) 63,6 71,5 69,3 72,8 Ellenőrzött munkavállalók száma (fő) Szabálytalanul foglalkozatott munkavállalók aránya (%) 59, ,2 77 Forrás: BMKH Foglalkoztatási főosztály A szabálytalanságok átlagot meghaladó arányát a négy év során a következő ágazatokban állapították meg: feldolgozóipar (kivéve gépipar); építőipar; kereskedelem; szálláshely, vendéglátás valamint nyomozási, biztonsági tevékenység.

18 16 A munkanélküliség alakulása A munkaerőpiacról kiszorulók tekintetében (7. ábra) Baranya megye rendre elmarad az országos arányokhoz képest (kivéve 2013-at). Az elmaradás mértéke jelenleg 10%-os, de a válságot követő években átlagosan több mint 20%-kal volt rosszabb a Baranya megyére jellemző munkanélküliségi ráta, mint az országos. A 2013-as év kivételt képez, hiszen abban az esztendőben az országos aránnyal megegyező volt a baranyai érték. 7. ábra: A éves népesség munkanélküliségi rátájának alakulása 16,0 14,0 13,4 14,4 14,4 12,0 10,0 8,0 6,0 7,1 6,4 11,2 11,0 11,0 10,2 8,4 7,7 Baranya Ország 4,0 2,0 0, Forrás: KSH.HU, Stadat táblák, Letöltés dátuma: október ben az egyes hónapok zárónapján átlagosan 20,4 ezer fő keresett állást a megyében. A legtöbben bolti eladó (1 593 fő), irodai adminisztrátor, írnok (879 fő), intézményi takarító és kisegítő (751 fő), portás, telepőr (511 fő), kőműves (426 fő), tehergépkocsi-vezető (382 fő), és lakatos (313 fő) munkakörökben kerestek állást. (EURES, Az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portálja) Magyarországon a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma 2013 év átlagában fő volt. Az összes regisztrált pályakezdő álláskeresőnek 35%-a nyolc általános iskolával és alacsonyabb végzettséggel rendelkezik; szakmunkásképzőt és szakiskolát 20,9%-uk végzett; középiskolai, szakközépiskolai végzettsége volt 39,3 százalékának; míg a diplomások 5,8%-ot képviseltek. A Dél-dunántúli régióban a regisztrált pályakezdő álláskeresők száma ugyanezen időszakban főt tett ki, ha azonban az összes 25 év alatti regisztrált álláskereső fiatalt vizsgáljuk, akkor ez a szám nagyobb, megközelíti a főt. (Pályakezdő fiatalok munkaerő-piaci esélyei a Dél-dunántúli régióban 2025-ig Kutatási zárótanulmány) 15. tábla: Regisztrált álláskeresők száma iskolai végzettség szerint, február (fő) Járások Alapfokú Középfokú Felsőfokú Összesen Bólyi Komlói Mohácsi Pécsi Pécsváradi Hegyháti Sellyei Siklósi Szentlőrinci Szigetvári Baranya megye Forrás: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara: Baranya megye erőforrástérképe 2015 Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a fenti (15.) táblázatban szereplő álláskeresőkön kívül a közel fős közfoglalkoztatott is szabad munkaerőforrást jelent, ahogy ezt már korábban is kiemeltük.

19 tábla: Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma éves átlagban (fő) Területi egység / ban ezer (%) lakosra (fő) Baranya ,2 8,9 Somogy ,6 9,0 Tolna ,5 8,5 Dél-Dunántúl ,3 8,8 Ország ,8 6,7 Forrás: Nemzeti Munkaügyi Hivatal A Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara által végzett felmérés alapján (Pályakezdő fiatalok munkaerő-piaci esélyei a Dél-dunántúli régióban 2025-ig Kutatási zárótanulmány) a munkáltatók és a pályakezdők véleménye a legfontosabb munkavállalói tulajdonságokról alapvetően hasonlóságokat mutat. Az első hat helyen ugyanazok a készségek szerepelnek, csak más sorrendben: elméleti, szakmai jártasság, képesség az önálló munkavégzésre, szóbeli és írásbeli kifejezőkészség, precíz munkavégzés, nagy munkabírás, gyakorlati szakmai jártasság. A munkáltatók oldaláról többen is jelezték, hogy a fiataloknak alacsony szinten áll az önértékelésük, szociális fejlettségük (erre utal a kérdőíven felsorolt készségek és képességek megítélése is). Nem ismerik a munkahelyeken rájuk váró körülményeket, követelményeket, a munkaadók jogait és saját jogaikat, a munkába állással vállalt felelősséget. Kevéssé érzékenyek azokra a minőségbiztosítási feltételekre, amelyeknek a munkájuk során meg kell felelniük. Ez utóbbi tényezőket lenne fontos a képzésekbe közvetlenül vagy közvetett módon beépíteni, és felkészíteni a pályakezdésre a fiatalokat. Az iskolai végzettség szempontjából a felsőfokú végzettség tekinthető az elhelyezkedés legbiztosabb zálogának (8. ábra). Nyilvánvalóan ez is oka annak, hogy nagyon népszerű valamilyen felsőfokú intézményben továbbtanulni. A legalacsonyabb végzettség a másik végleten pedig a szakképesítés, általános képzettség hiánya miatt van jelen jelentős arányban a pályakezdők között. A szakiskola és a középiskola elvégzése után is gondok vannak az elhelyezkedéssel. Ennek elsősorban a munkaerőpiac keresletének és kínálatának összehangolatlansága lehet az oka, amit már több alapinformáció kapcsán is kiemeltünk. 8. ábra: A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása Dél- Dunántúlon (2013 decembere) Főiskola, egyetem 1% Legfeljebb 8 általános 36% Középiskola 40% Szakiskola 23% Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Bejelentett új álláshelyek számának alakulása 2014-ben a munkáltatók összesen főre vonatkozó új munkaerőigényt jelentettek be a Baranyában működő munkaügyi kirendeltségeken, ez 12,3%-al magasabb, mint a évi. Így a 2014-ben havonta átlagosan új állásajánlat állt rendelkezésre a munkát keresőknek.

20 18 Az új ajánlatok többsége, 91,0%-a (36 592) támogatott munkahelyekre vonatkozott, támogatás nélkül mindössze álláshely (az összes 9,0%-a) volt betölthető. A nem támogatott álláshelyek száma jelentősen emelkedett a évihez képest (29,5%), havonta átlagosan 303 új álláshelyet regisztráltak. A támogatott állásbejelentések száma a évihez képest al (10,9%-kal) több volt. A támogatott álláshelyeken belül a közfoglalkoztatás jelentős szerepet töltött be (átlagosan 90%). Az örvendetesen magas, több mint 40 ezres létszámnak tehát csak töredéke az, ami ténylegesen új munkahelyeket takar. A munkáltatók leginkább a következő szakmákban kerestek munkatársakat: Egyéb takarító és kisegítő (1 973 fő), irodai adminisztrátor (992 fő), bolti eladó (426 fő), kőműves (360 fő), intézményi takarító és kisegítő (634 fő), munka- és termelésszervező (479 fő). (EURES, Az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portálja) A legfrissebb adatok is azt mutatják (2014. szeptember szeptember), hogy a nem támogatott álláshelyek száma a megyében havi szinten mindössze néhány százat tesz ki, ami még a támogatott álláshelyekhez képest is nagyon alacsony arány, a gazdaságilag aktív népesség számához képest pedig kifejezetten elenyésző (9. ábra). Bejelentett csoportos létszámleépítések alakulása A 10. ábrából az látszik, hogy a csoportos létszámleépítések országos és helyi szinten is és 2009 években voltak a legjelentősebbek. Az időszak végére relatíve alacsony létszámadatokat láthatunk, de az időbeli változások meglehetősen hektikusak. A három területi szinten nagyjából együttmozgás látható. Ugyanakkor a as időszakban a dél-dunántúli csoportos leépítéseknek szinte teljes egészét a Baranya megyei elbocsátások tették ki. A régió másik két megyéjében alig fordult elő csoportos munkanélkülivé válás. Ha a teljes időszakra átlagosan a népességhez viszonyított arányt vesszük figyelembe, akkor csak Baranya megye lóg ki. Az országos és a dél-dunántúli mutató nagyon hasonló (2,6 illetve 2,7 az főre jutó átlagos leépítési létszám), Baranya megyében pedig valamivel magasabb, 3,2 ugyanez az érték. 9. ábra: Az új álláshelyek számának alakulása Baranya megyében (2014. szeptember szeptember), főben szept okt nov dec 15 jan febr márc ápr máj jún júl aug szept Nem támogatott Támogatott Forrás: BMKH Foglalkoztatási főosztály