Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03."

Átírás

1 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v

2 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai Európai trendek A hazai népesség iskolázottságának előrejelzése A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés tapasztalatai Baranya megyében A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása Az Európa 2020 stratégia Nemzeti és regionális fejlesztés-politika célok Nemzeti Vidékstratégia Nemzeti Fenntartható Fejlődési stratégia Magyarország Partnerségi Megállapodása a as fejlesztési időszakra A Dél-Dunántúl Intelligens Szakosodási Stratégiája Baranya megye stratégiai céljai Pécs MJV Városfejlesztési Koncepciója és Integrált Városfejlesztési Stratégiája (ITS) A PTE szakképzéshez is kapcsolódó céljai a közötti uniós tervezési időszakra... 43

3 3 1. A képzés trendvonalai 1.1 Európai trendek A CEDEFOP Európai Szakképzés-fejlesztési Központ februári Tájékoztatójában az áll, hogy az előrejelzések szerint Európában (EU27 + Norvégia és Svájc) a foglalkoztatottság leginkább az olyan foglalkozások körében nő majd, mint az üzletvezetés, a szakértői és szakasszisztensi állások. Ezeken a területeken 2020-ra 8 millió új munkahely létrejöttét jelzik. Jelentős növekedést, mintegy 2 millió munkahely létrejöttét várják azonban az olyan szolgáltatói szakmákban is, mint az értékesítés, a biztonság, a takarítás, vendéglátás és gondozás. Bizonyos szakmunkák és hivatali foglalkozások körében azonban körülbelül ötmillió munkahely megszűnését jelzik előre. Bár egyes foglalkozásokban több, másokban kevesebb munkahely lesz, a mostantól 2020-ig tartó időszakban minden foglalkozásban lehet új álláslehetőségekre számítani. Ez egyrészt a bővítés iránti igényből (a foglalkoztatás foglalkozás szerinti nettó növekedése vagy csökkenése), másrészt a megüresedett állások (a munkahelyet váltók vagy nyugdíjba vonulók nyomán felszabadult állások) betöltésének igényéből fakad. A megüresedett állások betöltésének igényéből következően sokkal több új álláslehetőség jön létre, mint a bővítés iránti igénynek köszönhetően (ld. következő, Jövőbeni álláslehetőségek c. ábra). 1. ábra: Jövőbeni álláslehetőségek foglalkozások szerint, EU-27+ Az ágazatokra és foglalkozásokra vonatkozó 2011-es frissített kiadás szerint a képesítéshez kötött szaktudás iránti igény növekedni fog. Az iparszerkezet és a szakirányú készségekre építő technológiai változások révén növekszik a kereslet a felső- vagy középfokú képesítéssel rendelkező munkavállalók iránt.

4 4 2. ábra: Kínálati tendenciák képesítés szerint (a éves munkavállalók körében), EU-27+ A foglalkoztatás jövőbeni alakulása nemcsak a keresletet, hanem a kínálatot is tükrözni fogja. A készségek terén mutatkozó kínálat kérdésében a 2011-es frissített kiadás nem tér el gyökeresen a 2010-es kiadványtól. Továbbra is a közép- és felsőfokú képesítéssel rendelkező munkaerő arányának egyértelmű, nagymértékű növekedése prognosztizálható (ld. a Kínálati tendenciák c. ábra). A legnagyobb növekedésre a legmagasabb képesítéssel rendelkező munkaerő arányaiban lehet számítani, míg a legnagyobb csökkenés a semmilyen vagy alacsony képesítéssel rendelkező munkavállalók körében várható. 1 Baranyában (is) a munkaadók által bejelentett állások szakmáiban általában az álláskeresők száma sokszorosan meghaladja az állásbejelentések számát, sok esetben mégsem talál egymásra a kínálat és a kereslet. Ennek fontosabb okai: - A képzés struktúrája nem alkalmazkodott a munkaerő piaci kereslet struktúrájához (nem azokat a szakmákat, illetve nem olyan mennyiségben képezték, mint amire kereslet van). - A munkanélküliek átképzése gyors tanfolyamokkal nem nyújtja azt a szakmai színvonalat, amire a munkaadóknak szüksége van, így nem veszik fel a gyenge ismeretekkel rendelkező munkaerőt. - A magyar munkavállalók mobilitása nagyon alacsony. - A munkaerő-kereslet zöme a nagyobb településeken, megyeszékhelyen jelentkezik, a tömegközlekedés, a nagy foglalkoztatók által üzemeltetett munkás-járatok hiánya miatt a munkahelyek megközelítése nehézségekbe ütközik. A munkáltatók egy része az utazás költségeit sem szívesen téríti meg. - A pályakezdő álláskeresők esetében a gyakorlatot hiányolják. - A szakmai ismeretek elavultak az idősebbek esetében. - Sok probléma forrása, hogy igen jelentős a munkaerőpiacon a be nem jelentett ( fekete vagy szürke ) foglalkoztatás. A munkalehetőség hiánya, illetve az alacsonyabb jövedelmek miatt a megyéből erős az elvándorlás. A legfontosabb kihívás, a fejlődési pályára állás fő kritériuma, hogy saját eltartó képességének erősítése érdekében a megye jelentős fejlesztések, befektetések, munkahely-teremtés 1 Tájékoztató 9059 HU, Katalógusszám: TI-BB HU-N

5 célterületévé váljon. Ennek egyik legfontosabb erőforrás-feltétele az elegendő számú és a szükséges kompetenciákkal rendelkező munkaerő, különösen a szakképzettek és a felsőfokúak körében. A szükséges humán erőforrás rendelkezésre bocsátásához az oktatás és szakképzés rendszerének jelentős, célirányos fejlesztésére van szükség. A következő két ábra 2 európai összevetésben mutatja be a szakképzésben részesülők arányát, ami ugyancsak fontos következtetésre ad lehetőséget ábra: Szakképzésben részesülő diákok aránya a középfokú oktatásban az EU tagállamaiban, ábra: Szakképzésben részesülő diákok aránya az érettségit szerzők között az EU tagállamaiban, Forrás: Adatok a szakképzésről és a szakképzettek foglalkoztatásáról. Tények & következtetések MKIK GVI 2014/4

6 Vagyis egyik oldalról Magyarországon kiugróan alacsony a középfokú képzésben résztvevők körében a szakképzésben résztvevők aránya. Másik oldalról az is látszik, hogy Európa nagy részében az érettségivel (az érettségin belül vagy azt követően) valósul meg a szakképzettség megszerzése, - míg nálunk a szakképzettség nélküli, általános érettségi adja a többséget. Ez persze nemcsak iskolaszerkezeti kérdés: minél kisebb a felsőoktatás felé menekülés indokoltsága (mert az ad nagyobb foglalkoztatási biztonságot és jövedelmi előnyt), és minél nagyobb a szakmák becsülete, annál nagyobb arányban fordul maga a társadalom is a szakmai képzés felé. Amikor a gazdaság bajban van, bizonytalan a gazdaság és ebből adódóan az ottani szakmák, mesterségek jövője, a családok nagyobb arányban tolják ki a szakmaválasztást, és nagyobb arányban fordulnak az általánosabb szakmák (társadalomtudományok, üzleti szakterületek) felé, nem bízva a konkrétabb (műszaki, természettudományi, agrár stb.) szakmák megélhetést, karriert kínáló erejében A hazai népesség iskolázottságának előrejelzése Hermann Zoltán és Varga Júlia a TÁMOP / kiemelt projekt keretében a népesség iskolai végzettségére vonatkozó dinamikus mikroszimulációs előrejelzési modellt állított össze, amelyben 2020-ig jelezték előre a népesség iskolázottsági szintjét nemek, korévek és régiók szerinti bontásban hat iskolázottsági kategóriában. 3 Az alapváltozatban azt mutatták be, hogy hogyan alakulna a népesség iskolázottsága akkor, ha minden ugyanúgy menne tovább, vagyis változatlan lenne a szabályozási környezet, és mindenki ugyanúgy viselkedne, mint ahogyan a 2000-es évek elején. Az előrejelzés alapváltozatának eredményei szerint - az alacsony iskolázottságú népesség számának, és arányának csökkenése 2010 után lassabb ütemben folytatódna, mint a korábbi, a 2000 és 2010 közötti évtizedben - a éves, a legjobb munkavállalási korban lévő népességben a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya 2001 és 2010 között több mint 10 százalékponttal csökkent, 36 %-ról 24 %-ra és 2020 között az arány további öt százalékponttal csökkenne - a szakmunkás/szakiskolai végzettségűek aránya 2000 és 2010 között 4 százalékponttal növekedett a éves népességben és 2020 között az arány gyakorlatilag nem változik, 27 % körül állandósul - demográfiai okokból, a népesség csökkenése következtében ez azt jelenti, hogy a szakmunkás/szakiskolai népesség száma nagyjából 100 ezer fővel csökken 2010 és 2020 között - a legalább érettségivel rendelkező népesség arányának növekedése hasonló ütemben folytatódik 2010 és 2020 között is, mint 2001 és 2010 között. A növekedés mindkét időszakban nagyjából 6 százalékpontnyi ra a legalább érettségizettek aránya 55%-ra emelkedik a évesek között. A legalább érettségizettek száma 2010 és 2020 között 200 ezer fővel nő. 3 Forrás: Hermann Zoltán Varga Júlia: A népesség iskolázottságának előrejelzése 2020-ig Iskolázási mikroszimulációs modell (ISMIK). Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek 2012/4, MTA KRTK-KTI, Budapesti Corvinus Egyetem, Emberi Erőforrások Tanszék, Budapest, 2012

7 7 5. ábra: A népesség végzettség szerinti megoszlásának fejlődése, A következőkben az ezt részletező ábrákat mutatjuk be: az általános iskolánál alacsonyabb végzettségűek, az általános iskolai végzettségűek arányát a éves népességben, nemek szerint, a középfokú végzettségűek, az érettségizettek és a felsőfokú végzettségűek arányát. 6. ábra: Az általános iskolánál alacsonyabb végzettségűek arányának változása,

8 8 7. ábra: Az általános iskolai végzettségűek arányának változása, ábra: A szakmunkás/szakiskolai végzettségűek arányának változása,

9 9 9. ábra: A középfokú végzettségűek arányának változása, ábra: Az érettségizettek arányának változása különböző korcsoportokban,

10 ábra: A felsőfokú végzettségűek arányának változása, ábra: A diplomások arányának változása különböző forgatókönyvek szerint,

11 A éves népességben az érettségizettek aránya és száma is mindvégig növekszik 2000 és 2020 között, de 2010 és 2020 között a növekedés valamivel kisebb ütemű, mint a megelőző évtizedben, 3 százalékpontnyi a korábbi 4 százalékpontnyi növekedéssel szemben. A szakmunkás/szakiskolai végzettségűek száma és aránya is nőtt 2000 és 2010 között, de 2010 után az arány növekedése megáll, és így a csökkenő népességszám miatt csökkenni kezd a szakmunkás/szakiskolai végzettségűek száma. Érdemes megjegyezni, hogy a legjobb munkavállalási korúak között 2010-ig mind a szakmunkás/szakiskolai végzettségűek száma, mind aránya növekedett, több mint 400 ezer fővel, 4 százalékponttal holott a középfokú továbbtanulási arányok iskolatípusok közötti átrendeződése miatt általánosan elterjedt vélekedés volt, hogy egyre kevesebb a szakmunkás/szakiskolai végzettségű (ld. a mellékletben közölt ábrát). A középfokú oktatásban a férfiak hosszú időszakon keresztül nagyobb arányban tanultak tovább szakmunkás/szakiskolai oktatásban, mint érettségit adó képzésben. Ennek következtében 2000-ben a éves népességben a férfiak között 18 százalékponttal magasabb volt a szakmunkás/szakiskolai végzettségűek aránya, mint a nők között. A 2000-es évek legelején a különbség még valamivel növekedett is, mivel 2010-ig a férfiak között valamivel gyorsabban nőtt a szakmunkás/szakiskolai végzettségűek aránya, mint a nők között után viszont csökkenni kezd a különbség, mivel 2010 után a férfiak között már csökken a szakmunkás/szakiskolai végzettségűek aránya, miközben a nők között az arány nem csökken ban az előrejelzés alapverziója szerint a éves férfiak 34, a nők 19 százaléka szakmunkás/szakiskolai végzettségű. Az érettségivel rendelkezők arányában az ellenkező tendencia figyelhető meg. A férfiak között nagyjából egyenletesen növekszik az érettségizettek aránya 2000 és 2020 között, míg a nők között 2010 után megáll azok arányának növekedése, akiknek a középiskolai érettségi a legmagasabb iskolai végzettségük. Ennek az az oka, hogy a nők egyre nagyobb arányban tanulnak tovább érettségi után. A két nem közötti különbség az érettségizettek arányában a 2000-ben megfigyelt 10 százalékpontról 5 százalékpontra csökken 2020-ra. Az alapverzió Dél-Dunántúlra vonatkozó modell-számítási eredményeit a következő oldalon látható 11. ábra mutatja be. 11 A kutatók külön változatot készítettek annak vizsgálatára, hogy milyen hatást vált majd ki a tankötelezettség 16 éves korra csökkentése, és a szakiskolai továbbtanulási arány 35%-ra való emelése (az érettségit adó középiskolák rovására). Ezt a 12. ábra szemlélteti. A szimuláció eredményei azt mutatják, hogy az általános iskolai végzettségűek arányát a fiatalabb korosztályokban 2-7 százalékponttal növelheti a tankötelezettségi kor csökkentése. Ha a középfokú lemorzsolódási arányok változatlanok maradnak, akkor a hatás nem túlságosan erős, ha azonban a lemorzsolódási arány másfélszeresére, a kilencvenes évek végének szintjére emelkedne, akkor drámai mértékű lenne. A szakiskolai végzettségűek arányát tekintve két ellentétes irányú hatásra számíthatunk. Egyfelől, a szakiskolai továbbtanulási arány emelése növeli az ilyen végzettségűek arányát, ahogyan ez a évesek esetében 2017-től, a évesek esetében 2019-től kezdve közvetlenül látható változatlan középfokú lemorzsolódási arány mellett. Ugyanakkor, ha a tankötelezettségi kor csökkentésével nő a középfokú lemorzsolódási arány, akkor ez a hatás a szakiskolai végzettségűek arányát csökkenti. Az eredmények azt mutatják, hogy összességében a tankötelezettségi kor leszállítása akár ellensúlyozhatja is a szakiskolai továbbtanulási arány növelésének hatását, azaz a szakiskolai végzettségűek aránya a kormányzati szándék ellenére nem feltétlenül nő majd számottevően.

12 13. ábra: Az iskolai végzettség szerinti struktúra változása a Dél-Dunántúlon,

13 ábra: A tankötelezettségi kor csökkentésének és a szakiskolai továbbtanulási arány növelésének várható hatása a szakiskolai végzettségűek arányára Mindezekből legalább annyi biztosan látható, hogy amennyiben érdemi változásokat kívánunk elérni, ahhoz határozott reform-intézkedésekre van (lesz) szükség a szakképzés kiterjedésében, minőségében, vonzerejének növelésében.

14 A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés tapasztalatai Baranya megyében III. negyedév 4 A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely immár több éves múltra tekint vissza. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg az NMH legnagyobb volumenű adatgyűjtése, melyben főként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felméréssel helyi, megyei és régiós szinten, negyedéves periódusokban, gyors, naprakész információkat gyűjthetünk a munkáltatók létszámgazdálkodási tervéről, és elősegíthetjük az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A felmérés másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A 2014 harmadik negyedévére vonatkozó adatfelvételre június 25. július 25. között került sor. A kérdőívben a munkáltatók a június 30.-i statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A felmérésbe bevont válaszadó gazdasági szervezetek jellemzése A III. negyedévi adatfelvételbe a Baranyában működő munkaügyi kirendeltségeink összesen 531 munkáltatót terveztek bevonni, a körzetenként megadott mintanagyság 42 és 123 között mozgott. A megkeresett szervezetek 92,1%-a, mintegy 489 munkáltató válaszolt kérdéseinkre. A megkérdezett cégek 76,5%-a mikro- és kisvállalkozások körébe tartozott, ugyanakkor ezek a gazdálkodók az érintett munkavállalók mindössze 18,1%-át foglalkoztatták a felmérés időpontjában, június 30-án. A közepes létszámnagyságú vállalkozások a minta 19,6%-át tették ki, de az itt foglalkoztatottak az érintett létszám 38,4%-át adták. A nagyvállalkozások a minta kis hányadát tették ki, 3,9%-át, ugyanakkor az érintett munkavállalók 43,5%-át foglalkoztatták. (Az adatok az összes létszámot, közfoglalkoztatással együtt tartalmazzák). A negyedéves felmérésben részt vevő gazdálkodók legnagyobb számban a feldolgozóiparból (118 cég) kerültek ki, Baranya gazdaságában ez az ágazat a legmeghatározóbb. Emellett jelentős számban találhatók a mintában munkáltatók a kereskedelem, gépjárműjavítás (93 cég), a mezőgazdaság (57 cég), az építőipar (42 cég) a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás (39 cég), területéről. A feldolgozóipart leginkább a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása (22 cég), az élelmiszergyártás (22 cég), a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása (16 cég), a gumi, műanyag termékek gyártása (13 cég), reprezentálja. Magyarországon a foglalkoztatottak száma a KSH II. negyedévi munkaerő felmérése alapján 4112,2 ezer fő volt, így az NMF-ben szereplő cégeknél foglalkoztatottak létszáma 0,6%-os reprezentáltságot jelent. Az alkalmazottak ágazatonkénti létszámára vonatkozó adatokat a KSH adatokkal összevetve elmondható, hogy a feldolgozóipar; a mezőgazdaság; a bányászat, kőfejtés; a vízellátás, hulladékgazdálkodás; a szállítás, raktározás; a kereskedelem, gépjárműjavítás; a közigazgatás az átlagosnál nagyobb mértékben reprezentáltak a felkeresett mintában. A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás; az építőipar; az oktatás; a humán-egészségügyi ellátás; az információ, kommunikáció; a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területe az átlagosnál kisebb arányban szerepel a felmérésben. 4 Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, Pécs, augusztus 26. Jóváhagyta: Janovics László igazgató. Rövidített változat (a szerk.)

15 15 A felmérés adatai alapján a várható létszámgazdálkodás elemzése Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adni a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma 3, illetve 12 hónap múlva. 1. táblázat: A felmérésben résztvevő szervezetek megoszlása a 3 és 12 hónapon belüli létszámnövelési és -csökkentési szándékok szerint Létszámváltozás 3 hónap múlva 12 hónap múlva db % db % Csökkenő 33 6,7 47 9,6 Stagnáló , ,0 Növekedő 81 16, ,4 Válaszadók száma A vállalatok több mint háromnegyede, 76,7%-a, 3 hónap múlva stagnáló létszámmal tervezi működését az előtte álló negyedévben. A stagnáló létszámmal számolók hányada az előző negyedévi felméréshez képest emelkedett 1,0%-ponttal. A létszám növekedését tervezők hányada 16,6%, 0,9%-ponttal alacsonyabb, mint az előző felmérésnél volt. Az alkalmazott létszám szűkítését 3 hónapos távlatban prognosztizálók hányada is csökkent: 6,7%-ra (az előző felméréskor 6,8% volt arányuk). Egyéves időtávban az előrejelzés szerint létszámcsökkenésre a cégek 9,6%-a számít. Az előző II. negyedéves felméréskor a megkérdezettek kisebb hányada, 9,3%-a számított létszámcsökkentésre. A létszámbővülést, növekvő tendenciát tervező munkáltatók aránya a jelen felmérés szerint 25,4%. Az előző felméréskor a bővíteni szándékozók aránya alacsonyabb volt (24,0%). A stagnálást becslők tábora az összes munkáltató 65,0%-át teszi ki, arányuk 1,7%-ponttal alacsonyabb, mint az előző negyedévi felmérésünkkor volt. Mostani felmérésünk eredménye szerint, szeptember végére a megkérdezett munkaadók összességében a létszám 371 fős (1,5%) növekedésére számítanak a június 30.- i állapothoz képest. A munkakörönkénti előrejelzés szerint új belépés mellett 856 kilépés várható. 15. ábra: A foglalkoztatott létszám tervezett változása a felmérés szerint

16 A be-, és kilépések egyenlegét tekintve a következő három hónapban a foglalkoztatotti létszám nagyobb mértékű csökkenésére az összeszerelők (-28 fő) területén számíthatunk. Ugyanakkor a fém- és villamosipari foglalkozások (31 fő), a műszaki, informatikai és természettudományi foglalkozások (20 fő), a technikusok (16 fő), és a kereskedelmi és vendéglátóipari foglalkozások (11 fő) területén bővülésre lehet számítani. Szintén pozitív az egyenleg a feldolgozóipari gépek kezelői (14 fő), a járművezetők és mobil gépek kezelői (12 fő), és az ügyfélkapcsolati foglalkozások (9 fő) területén ábra: A foglalkoztatott létszám várható változása rövid távon A létszámalakulást vállalati méretkategóriánként tekintve a mikro (+32 fő), a kis (19 fő) és a középméretű (22 fő) foglalkoztatók jeleztek 3 hónapra előre kisebb mértékű létszámbővülést. A nagyméretű vállalkozások ennél magasabb, 298 fős létszámbővítést terveztek. A három hónapos előrejelzés létszámadatait kirendeltségi körzetenként vizsgálva a legnagyobb létszámnövekedés (240 fő) a komlói kirendeltség körzetében jelentkezik. Ennél kisebb mértékű emelkedés várható a pécsi (109 fő), a mohácsi (31 fő), a sellyei (16 fő), a szentlőrinci (10 fő), és a szigetvári (9 fő) kirendeltség területén. Kiemelkedő mértékű csökkenés várható a siklósi térségben (-44 fő) az egyéb egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozások ágazatban megjelenő nagyszámú kilépő miatt. A 12 hónapos előrejelzés adataiból kitűnik, hogy a foglalkoztatási helyzet ebben az időintervallumban kedvezőtlenül alakul, a prognózis pesszimista várakozásokról tanúskodik. A megkérdezett cégek összesített tervei, 120 fős, 0,5%-os létszám csökkenési szándékról tájékoztatnak az előttünk álló egy év vonatkozásában. Kirendeltségenként vizsgálva eltérő nagyságú létszámmozgások tapasztalhatók a megye hét körzetében. Jelentős csökkenést prognosztizálnak a komlói (-190 fő) és kisebb mértékű szűkülést a siklósi (-22 fő), és a szigetvári (-21 fő) kirendeltség területén. Egy év időtávlatában létszámgyarapodást valószínűsítenek a mohácsi (69 fő), a sellyei (21 fő), a pécsi (15 fő), és a szentlőrinci (8 fő) munkáltatók körében. Létszámnagyság alapján jelentős különbségeket figyelhetünk meg egy év távlatában a vállalkozások között. Bővítésre számítanak a mikrovállalkozások (41 fő, 4,5%) a kisvállalkozások (61 fő, 1,7%) és a középvállalkozások (136 fő, 1,4%). Ezzel ellentétben nagymértékű csökkenést prognosztizáltak a nagyvállalkozások (-358 fő, -3,3%).

17 ábra: A foglalkoztatott létszám várható változása 12 hónap múlva A 12 hónapra előre jelzett létszám növekedési várakozások ágazatok szerint bontva, elsősorban a feldolgozóiparban jelentkeznek (280 fő), nagyrészt a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (133 fő), a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása (25 fő), és a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (40) területén. Jelentős mértékű létszámgyarapodás valószínűsíthető az információ és kommunikáció (151 fő), az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (35 fő) és a kereskedelem, gépjárműjavítás (20 fő) területén. Nagyobb létszámszűkülést prognosztizáltak egy évre előre a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (-396 fő), és a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás (-189 fő) területén. Kisebb csökkenés várható az építőipar (-16 fő), a szállítás, raktározás (-15 fő), és a humán-egészségügyi, szociális ellátás (-21 fő) ágazatokban. Szakmacsoportok szerinti előrejelzés A felmérés alapján képet kaphatunk a munkaerő szakmánkénti mozgásáról is. A harmadik negyedévre a munkáltatók 1227 belépést és 856 kilépést prognosztizáltak különböző munkakörökben. 18. ábra: A következő 3 hónapra jelzett létszámváltozások FEOR csoportokban

18 A 3 hónapon belüli létszámmozgások nagy része szokás szerint betanított-, illetve segédmunkásokat takar. A harmadik negyedév folyamán a belépők közel kétharmada, a kilépők több mint 60%-a közülük kerülhet ki. Nagyobb létszámfelvétel várható a harmadik negyedévben a kereskedelmi és vendéglátó-ipari (143 fő), az irodai ügyviteli (95 fő), a gépkezelő, összeszerelő (33 fő), és a fém- és villamos-ipari (38 fő) foglalkozásúak körében. A várható kilépések nagyobb számban a kereskedelmi és vendéglátó-ipari (129 fő), az irodai ügyviteli (80 fő), a gépkezelő, összeszerelő (33 fő), és az építőipari (15 fő) munkakörben dolgozók körét fogja várhatóan jellemezni. A következő három hónapra, a év harmadik negyedévére prognosztizált létszámmozgások összesített munkakörönkénti egyenlegét tekintve nagyobb létszámbővítési szándék fordul elő a következő munkakörökben: szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások (245 fő), fém- és villamos-ipari foglalkozások (31 fő), kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások (14 fő), műszaki, informatikai és természettudományi foglalkozások (20 fő). Létszám csökkenésben érintettek leginkább az összeszerelők (-28 fő). Közfoglalkoztatás Megyénkben kiemelkedően fontos szerepe van a közfoglalkoztatásnak. A megkérdezett cégek jelenleg, június végén közel kétezer-ötszáz főt (2466 fő) alkalmaztak közfoglalkoztatási formában. A közfoglalkoztatás az összlétszámnak 10,0%-át teszi ki, és két gazdasági ágra összpontosul. Az összes közfoglalkoztatott 21,3%-a (526 fő) a mezőgazdaságban dolgozik, és 69,2%-át teszi ki a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (1 706 fő) ágazat területén alkalmazott létszám. A vállalati méretkategória szerint elsősorban a nagy és középkategóriájú cégek foglakoztatják nagy többségüket (73,9%, és 22,7%), a kisméretű és mikrocégek (3,4%) csekély mértékben vesznek részt a közfoglalkoztatásban. Kirendeltségi bontás szerint a közfoglalkoztatottak több mint felét, főt a pécsi kirendeltségi körzet cégei alkalmazták, ezen kívül a komlói (767 fő), és a siklósi (245 fő) munkáltatóknál álltak alkalmazásban június 30-án. A közfoglalkoztatottak 3 hónap múlva várható létszáma összesen 8,7%-kal, főre növekszik az előrejelzések szerint. A három hónap múlva, szeptember végére várható alkalmazotti létszám a közfoglalkoztatottak nélkül kis mértékben növekedne (0,7%), a közfoglalkoztatottak számának emelkedése miatt az összes foglalkoztatott létszám együttesen várhatóan 1,5%-kal lesz magasabb a jelenlegi létszámnál A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2014 A kutatás 5 célja, hogy feltérképezze az üzleti szektor egyes szegmenseinek a szakképző iskolát végzettek iránti keresletét egy éven belüli, illetve három éven túli időtávon szakmánként és megyénként, illetve régiónként. Továbbá, hogy ezt összevesse a szakképző iskolák várható kibocsátási adataival szintén szakmánként és megyénként, illetve régiónként. Végül a kereslet és kínálat összevetésén keresztül a 2015/2016-os szakképzési beiskolázási keretszámokra teendő javaslatokhoz háttér-információkkal szolgáljon. 5 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2014, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című kutatási program keretében készült, MKIK GVI, Budapest, március (Kivonat a tanulmány alapján)

19 A vállalati kérdőíves felmérés középpontjában a vállalkozások szakképzett munkaerő iránti jövőbeni kereslete áll. A vállalatvezetőket először arról kérdeztük meg, hogy székhelyükön, illetve telephelyükön hogyan fog változni a szakképzett munkaerő létszáma, tehát az egyes szakmákat tekintve hány főt szándékoznak felvenni, illetve elbocsátani az elkövetkező 12 hónapban, illetve 3 éven túl, de 4 éven belül. Az így kapott adatokból megkaphatjuk egyrészt a szakmánkénti és településenkénti (megyénkénti, régiónkénti) várható létszámváltozást, másrészt az adatok országos szintű, összevont elemzésére is lehetőség nyílik. A 3 éven túl, de 4 éven belüli időtávon szakiskolát végzettek iránti várható keresletre vonatkozó kérdésekre a megkérdezett vállalatok körülbelül ötöde (19%-a) adott értékelhető választ. Így sajnos a mintegy 2500 fős minta négyötöde elveszett a kutatás legfontosabb kérdése szempontjából. Nem tudhatjuk, hogy pontosan mi áll az alacsony válaszolási arányok mögött: a vállalakozók nem tudták a kérdésre a választ, vagy nem akarták felfedni a létszámgazdálkodással kapcsolatos terveiket. (!!!) 2. tábla: A 12 hónapon belüli és a 3 éven túli, de 4 éven belüli előrejelzésre vonatkozó kérdésre adott értékelhető és hiányzó válaszok a mintában Értékelhető válasz Adathiány Esetszám Százalék Esetszám Százalék Előrejelzés, 12 hónap , ,1 Előrejelzés, 4 év , ,5 Legalább az egyik időtávra , ,3 Az elemzés egyik legfontosabb következtetése, hogy összességében országosan a jelenlegi trendek fennmaradása esetén túlkínálatra, tehát túl magas szakmunkás kibocsátásra lehet számítani, ami azonban jelentős szakma és terület szerinti eltéréseket rejt maga mögött. Ezen felül az adatok arra is utalnak, hogy a végzett tanulók jelentős része várhatóan nem jelenik meg a munkaerőpiacon. A három éven túl, de négy éven belül előre jelzett kínálati és keresleti becslések alapján elmondható, hogy legmeghatározóbb kínálati hiányt mutató szakmák a gyártósori gépbeállító ( ), a karosszérialakatos ( ), az ipari gépész ( ), az épület- és szerkezetlakatos ( ) és az erdészeti gépésztechnikus ( ). Ez azonban csak a lista eleje, összesen 24 szakma mutat 2000 főnél nagyobb várható kínálati hiányt. A legnagyobb túlkínálatú szakmák listáját tavaly az autószerelő ( ), a szakács ( ), a pincér ( ), a lovász ( ) szakmák vezették. Idén a legnagyobb túlkínálatú szakmák a szakács ( ), a logisztikai ügyintéző ( ), a pénzügyi-számviteli ügyintéző ( ), a szociális gondozó és ápoló ( ), valamint a pincér ( ). 3. tábla: Azon szakiskolás és szakközépiskolás végzősök aránya, akik a végzést követő 9 hónap során a saját szakmájukban nem tekinthetők az effektív munkakínálat részének, régiónként, , százalék (N2011=1561; N2012=1055; N2013=1850; N2014=1237) Régió saját szakmájukban el nem helyezkedők aránya, % Közép-Magyarország 22,0 18,6 31,3 27,3 Közép-Dunántúl 28,6 24,8 20,7 23,3 Nyugat-Dunántúl 29,1 22,9 25,3 18,5 Dél-Dunántúl 25,8 25,7 29,8 27,1 Dél-Alföld 21,7 26,1 25,3 22,0 Észak-Alföld 26,8 24,5 35,3 35,5 Észak-Magyarország 27,2 31,0 29,1 24,6 Országos átlag 25,8 24,5 27,5 25,0 19

20 A várható létszámváltozás iránya 3 éven túl, de 4 éven belül A súlyozott mintából számított kereszttáblákból az derül ki, hogy a három éven túli, de négy éven belüli távlatban a Baranya, Vas, és Zala megyékben működő cégek tervezik a legnagyobb arányban (rendre 57%, 57%, és 56,8%) növelni a szakképzett munkaerő létszámát. Létszámcsökkentést Budapesten és Csongrád megyében terveznek leggyakrabban a vállalatok, itt a válaszadók 9,2%-a, illetve 4,1%-a válaszolt így. Régiók szerinti bontásban a Nyugat-Dunántúlon, illetve az Észak-Magyarországon működő cégek között találtunk a legnagyobb arányban olyanokat, melyek a szakmunkás létszámukat növelni tervezik 3 éven túl, de 4 éven belül (46,5%, illetve 42,2%). Létszámcsökkentési tervek pedig a Közép-Magyarországon fordultak elő legnagyobb arányban (4,3%) illetve a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon a legritkábban (előbbinél elhanyagolható, utóbbi esetében 0,9%). Külföldi tulajdonhányad szerint azok a vállalkozások valószínűsítik szakmunkások felvételét legnagyobb arányban, amelyekben tisztán hazai tulajdonúak. A csökkentést tervezők aránya a kevesebb, mint 50%-ban külföldi tulajdonú cégek között a legmagasabb, 15,9%. Az alkalmazotti létszám változásával nem mutatnak egyértelmű összefüggést a szakmunkás létszámváltozással kapcsolatos várakozások három éven túli, de négy éven belüli időtávon. Növekedésre legnagyobb mértékben a legfeljebb 19 főt foglalkoztató vállalatok esetében számíthatunk, a 0-9 főt foglalkoztatók között 29,5%, míg a főt foglalkoztatók között 36,2% arányban terveznek bővítést. A legnagyobb mértékű csökkenést jelző vállalatok legalább 50 főt foglalkoztatnak, fő között ez az érték 3,4%, míg 250 fő felett 13,9%. 4. tábla: A várható létszámváltozás iránya 3 éven túl, de 4 éven belül, 4 fő gazdasági ág és régiók szerint (N=7348) 4 fő ágazat A szakmunkás létszámváltozás Feldolgozó -ipar Építőipar Mezőgazdaság Szolgáltatás Régió Dél- Alföld Dél- Dunántúgyartúgyar- Észak- Alföld Észak- Ma- Közép- Dunán- Közép- Ma- Nyu- gat- Összesen Dunán- várható iránya ország ország túl nőni fog nem változik csökkenni fog Összesen 100,0 100, nőni fog nem változik csökkenni fog Összesen 100,0 100, nőni fog nem változik csökkenni fog Összesen 100,0 100, nőni fog nem változik csökkenni fog Összesen 100,0 100, A várható létszámváltozás mértéke 12 hónapon belül Megyei bontásban Győr-Moson-Sopron megyében illetve Budapesten számíthatunk a legnagyobb növekedésre, az előbbi esetében 2186, az utóbbi esetében pedig 1597 fővel. Egyik megyében sem lehet létszámcsökkenésre számítani. Az adatok alapján a szakképzett munkaerő létszámának legkisebb mértékű növekedése Hajdú-Bihar és Nógrád megyében várható (178, illetve 129 fő). A 20

21 régiók közül idén Nyugat-Dunántúlon és Közép-Magyarországon volt a legnagyobb a becsült létszámnövekedés (3783 fő, illetve 2250 fő), míg a Dél-Dunántúlon várható a legkevesebb növekedés, 792 fő. A várható létszámváltozás mértéke 3 éven túl, de 4 éven belül Megyei bontásban 4 éves távlatban is a Győr-Moson-Sopron, Budapest, illetve Pest megye esetében várható a leginkább, hogy növekedni fog a szakképzett munkaerő iránti kereslet a kérdőíves felmérés eredményei alapján: a prognosztizált létszámnövekedés 1842, 1141, illetve 896 fő. Legkisebb növekedést a Komárom-Esztergom megyei vállalatok jeleztek előre, 60 főt. A régiók közül várhatóan Nyugat-Dunántúlon fog leginkább megnövekedni a szakképzett munkaerő iránti kereslet 3 éven túl, de 4 éven belül, (2605 fő), legkevésbé pedig Észak-Alföldön és Dél-Dunántúlon (918 illetve 708 fő) tábla: Készségek és kompetenciák, melyekkel az elmúlt két évben felvett, a szakképzésből kikerülő pályakezdők nem rendelkeznek, az adott készséget vagy kompetenciát említő vállalatok aránya, %, 2011, 2012, 2013 és Kompetencia munka-/ élettapasztalat önálló munkavégzés képessége felelősségtudat idegennyelv-tudás munkakultúra, a munkához való hozzáállás technikai, feladat-specifikus képességek vezetési, szervezési képességek kezdeményező készség időbeosztási készség, pontosság motiváció, elkötelezettség, lelkesedés számoláskészség fegyelmezettség együttműködési készség irodai, adminisztrációs képességek szociális készségek, kollégákkal való bánásmód ügyféllel való bánásmód általános tudás, készségek személyes megjelenés anyanyelvi beszédkészség anyanyelvi íráskészség olvasási készség felhasználói szintű számítógépes ismeretek/gyakorlat egyéb

22 22 2. Az Európa 2020 stratégia Az Európa a 21. század európai szociális piacgazdaságának képét festi elénk. Az Európa 2020 három, egymást kölcsönösen megerősítő prioritást tart szem előtt: Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása. Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezet-barátabb és versenyképesebb gazdaság. Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése ra az EU egészének teljesítenie kell az alábbi öt célt: 1. A évesek foglalkoztatási rátáját a jelenlegi 69%-ról legalább 75%-ra kell növelni, egyrészt a nők és az idősebb munkavállalók nagyobb mértékű foglalkoztatása, másrészt a migránsok fokozottabb munkaerő-piaci integrációja révén. 2. Az EU-nak az a célja, hogy a GDP 3%-át fordítsa K+F-re. 3. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest legalább 20, kedvező feltételek esetén 30%-kal csökkentenünk kell; a megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelnünk a teljes energiafogyasztásban, és az energiahatékonyság 20%-kal történő növelése is szükséges. 4. Az iskolai végzettségre nézve olyan célt kell kitűzni, amely a lemorzsolódók arányának a jelenlegi 15-ről 10%-ra történő csökkentése révén egyrészt kezeli az iskolából kimaradók problémáját, másrészt a éves korosztály körében 31%-ról 2020-ig legalább 40%-ra növeli a felsőoktatási végzettséggel rendelkezők arányát. 5. Az országos szegénységi küszöbök alatt élő európaiak arányát 25%-kal csökkenteni kell, több mint 20 millió embert emelve ki a szegénységből. (Az országos szegénységi küszöb az egyes tagállamokban az egy főre jutó jövedelem középértékének 60%-a.) Ezek a célkitűzések kapcsolódnak egymáshoz. A magasabb végzettségi szint például jobb alkalmazási lehetőségeket kínál, a foglalkoztatási arány növelése révén pedig csökken a szegénység. A kutatás-fejlesztés és az innováció a gazdaság minden ágazatában növekvő mértéke, valamint a megnövekedett erőforrás-hatékonyság javítja a versenyképességet, és elősegíti a munkahelyteremtést. A tisztább, alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba való beruházás tehermentesíti a környezetet, hozzájárul az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, valamint új üzleti és foglalkoztatási lehetőségeket kínál. E célkitűzések elérésére közösen kell figyelmet fordítanunk. Az öt számszerű célt hét kiemelt kezdeményezés segíti. Ezek közül számunkra három lesz fontos: Mozgásban az ifjúság: A diák- és gyakornok-mobilitás ösztönzése révén növelni a felsőoktatási intézmények teljesítményét és nemzetközi vonzerejét. A mobilitási programok összekapcsolása. A felsőoktatás modernizációja. A vállalkozói lét népszerűsítése. Az ifjúság munkába állásának segítése. Új készségek és munkahelyek menetrendje: A rugalmas biztonság új programja. A jogszabályi keretek felülvizsgálata. A mobilitás, a kereslet-kínálat összehangolása, a migrációs politika ESZA-támogatása. A szociális párbeszéd problémamegoldó képességének teljes alkalmazása valamennyi szinten. LLL. A készségek, kompetenciák és foglalkozások európai keretének (ESCO) kidolgozása. Az adó- és szociális juttatási rendszerek felülvizsgálata. A munka és a magánélet egyensúlyának és az aktív öregedés új formáinak népszerűsítése. A nemek közötti egyenlőség. 6 A Bizottság Közleménye EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPAI BIZOTTSÁG, Brüsszel, COM(2010) 2020 végleges

23 Szegénység elleni európai platform: A gazdasági, társadalmi és területi kohézió megteremtése, a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők alapvető jogainak elismertetése, hogy ezek az emberek méltóságban, a társadalom aktív tagjaként élhessenek. A szociális védelmi és nyugdíjrendszerek, az egészségügyi ellátás megfelelőségének és fenntarthatóságának értékelése. A megosztott kollektív és egyéni felelősség tudatosítása. Ezen túl az Európai Bizottság az EU2020 egységes megvalósítása érdekében ún. integrált iránymutatásokat is meghatározott azzal, hogy az abban megfogalmazottakat a tagállamok építsék majd be saját gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai rendszereikbe. Ezek közül számunkra a 8-9. iránymutatások a fontosak. Ezek kulcs-szavai: 8. Olyan munkaerő kiképzése, amelynek minősége megfelel a munkaerőpiaci követelményeknek; a munkahely minősége és az életen át tartó tanulás támogatása Magas színvonalú iskolai képzési kínálat és attraktív szakmai továbbképzés, a második esély iskolái, célzott migrációs és integrációs politikával kiegészítve. Ki kell fejleszteni a megszerzett kompetenciák elismerésének rendszerét. A szakmai és területi mobilitás, az alacsony képzettségűek támogatása, az idősebb munkavállalók foglalkoztathatóságának emelése. A magasabban képzettek továbbképzése és szakmai tapasztalatszerzése. A szociális partnerekkel és a vállalatokkal együtt a munkaerőpiaci információk szisztematikus rendelkezésre bocsátása, egy jobb előrejelzési rendszer kialakítása. A kormányzat, az egyén és a munkáltató együttes pénzügyi hozzájárulásával kell támogatni az emberi erőforrásba való beruházást. A pályakezdők támogatása (munka vagy tanulás). 9. Az általános és szakmai képzési rendszerek teljesítőképességének emelése minden szinten; a felsőfokú képzésekhez való hozzáférés javítása Hatékony beruházásokat a kora gyerekkori fejlesztéstől az iskolai képzésen át a felsőoktatásig, beleértve a szakmai és a felnőttképzést is, hogy azok elérhetők legyenek és biztosítsák a lakosság képzettségi színvonalát, alkalmazkodó képességét. A tudásalapú gazdaságban szükséges kulcskompetenciák kifejlesztése. Rendszeressé váljon a fiatalok és az oktatók képzési mobilitása. Az általános és szakmai képzés nyilvánossága és megfeleltethetősége: nemzeti képzési keret-rendszerek bevezetése, rugalmas képzési utak, a képzők és a munka világa közötti partnerség fejlesztése. A tanítói hivatást attraktívvá kell tenni. A felsőoktatás nyitása a nem hagyományos profilok felé. A felsőfokú vagy azzal egyenértékű bizonyítvánnyal rendelkezők emelése. Célzott intézkedések az iskola-elhagyás megelőzésére. Magyarország előzetes vállalásai az Európa 2020 stratégia végrehajtására: - a év közötti népességre vonatkozó foglalkoztatási ráta 75%-ra emelése; - a kutatás-fejlesztési ráfordítások szintjének a bruttó hazai termék 1,8%-ára történő növelése (EU átlag 60%-a), a teljes ráfordítási szinten belül a vállalati ráfordítások arányának további növekedésével; - a megújuló energiaforrások részarányának 14,6%-os növelése, 10%-os teljes energia megtakarítás, és az EU emisszió-kereskedelmi rendszerén kívül az üvegházhatású gázok kibocsátásának legfeljebb 10%-os növekedése a 2005-ös szinthez képest; - az oktatással összefüggésben a korai iskolaelhagyók arányának 10%-ra csökkentése, ill. a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők arányának 30,3%-os szintre történő növelése; - a gyermekes családok szegénységi rátájának, a súlyos anyagi nélkülözésben élők, valamint az alacsony munkaintenzitású háztartásban élők számának 20-20%-os csökkentése (az átfedések figyelembevételével, a három indikátorral lefedett népesség arányának kb. 5 százalék pontos mintegy ezer fővel, 23,5%-ra történő csökkentése). 23

24 Különösebb összefoglaló következtetések megfogalmazására megítélésünk szerint nincs szükség: pl. a fenti 8-9. iránymutatás minden kulcs-szava érvényes része lehet a szakképzésfejlesztési stratégiának is. A fenti célok, irányelvek megkerülhetetlen feladattá teszik a középfokú szakképzés újraszervezését és megerősítését a munkaerő-piaci keresletnek megfelelően. E tekintetben nemcsak a munkaerőpiac igényeinek pontos felmérése a feladat, hanem az esélyteremtés lehetőségeinek felmérése, a pályaorientációs tevékenységek újratervezése is szükséges. A diplomások arányának növelése egyértelmű európai trend és feltétele az intelligens növekedés megvalósításának. Nálunk viszont az EU nyugati tagállamaihoz egyrészt nagyobb a termelés és szolgáltatás, kisebb a fejlesztés, az irányítás, a magasan kvalifikált munka aránya, és ezt meg kell jeleníteni a képzés szerkezetében is. Másrészt először meg kell erősíteni az általános (alapfokú), majd a középfokú szakmai képzést, hogy legyen egy stabil középfokú bázis, amelyre majd biztonsággal lehet a tudásigényes munkaalapú társadalmat építeni Nemzeti és regionális fejlesztés-politika célok A vonatkozó dokumentumokból a következőkben csak azokat a gondolatokat emeljük ki, amelyek közvetlenebb kapcsolatban állnak Baranyával, és ezen belül a szakképzéssel. 3.1 Nemzeti Vidékstratégia A Stratégia ( a magyar vidék alkotmánya ) céljaiból számunkra különösen fontosak: 4. Fenntartható agrárszerkezet- és termeléspolitika Az általános nevelési, oktatási programnak is képezze részét az ökológiai gazdálkodás. A növénytermesztés és állattenyésztés optimális arányának helyreállítása. A borászati technológiai folyamatok minőségi fejlődésének további erősítése. Az extenzív, gyepre alapozott legeltetéses állattartás alkalmazásának előtérbe helyezése. Az erdővel borított területek növelése, elsősorban a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági területek erdősítésével. 6. Helyi gazdaságfejlesztés A helyi piacokra, helyi értékesítésre irányuló kezdeményezések, az ezeket elindító helyi együttműködések ösztönzése. Helyi, kistermelői piacok létesítése, fejlesztése. A vidék fenntartható energiagazdálkodásának megteremtése. A turizmus fogadóképességének megteremtésével a vidék, a falvak fejlesztésének segítése. 7. Vidéki szellemi és fizikai infrastruktúra, egészségfejlesztés, életképes vidéki települések, helyi közösségek Az agrár szakképzésben és felsőoktatásban a kisüzemi léptékben is működtethető termesztés- és tenyésztéstechnológia bemutatása, oktatása, a tájfajták, helyi fajták megismertetése, az ökológiai gazdálkodás hangsúlyos képzése. A vidéki gazdaság szakmai utánpótlása és szakmai megalapozása érdekében a gyakorlati igényekhez igazodó, a korszerű fenntartható gazdálkodásra irányuló mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti, élelmiszeripari szakképzés erősítése. A termelési lehetőségek kihasználása érdekében a felnövekvő generáció megtanítása a biztonságos és minőségi élelmiszertermelésre, kertészkedésre és háziállatok nevelésére. Bemutató gazdaságok létesítése, fejlesztése, szakmai programjaik támogatása, kiemelten az ökológiai gazdálkodás, tájgazdálkodás területén. A településfejlesztési, településüzemeltetési célú közfoglalkoztatás ösztönzése.

25 Nemzeti Fenntartható Fejlődési stratégia A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia fő célkitűzése, hogy elősegítse a hazai társadalmi gazdasági környezeti folyamatok összességének, azaz országunk fejlődésének közép-, illetve hosszútávon fenntartható pályára való áttérését, figyelembe véve a hazai adottságokat és a tágabb folyamatokat, feltételeket. Alapelvek: Társadalmi igazságosság elve: El kell ismerni mindenki jogát a méltó életfeltételekhez, mindenki számára biztosítani kell az alapvető emberi jogokat. Mindenki azonos eséllyel szerezhesse meg azokat az ismereteket, tudást és készségeket, amelyek birtokában a társadalom teljes értékű tagjává válhat. Helyi erőforrások hasznosításának elve: Törekedni kell a közösségek szükségleteinek helyi szinten, helyi erőforrásokból történő kielégítésére. Őrizzük meg a helyi sajátosságokat, azok sokszínűségét. Fontos feladat az épített környezet megóvása és a kulturális örökség megőrzése, fenntartható módon történő hasznosítása is. Tartamosság elve: Az erőforrások tartamos kezelése, figyelembe veszi a környezet eltartóképességének korlátait; az erőforrások körültekintő és takarékos használata által megőrzi a jövőbeli fejlődéshez szükséges forrásokat. A biológiai sokféleség is természeti erőforrás, védelmét kiemelten fontosnak tartjuk. A Baranya megyére érvényes prioritások, célok: 1. A népesedési problémák kezelése 2. Társadalmi kohézió és a foglalkoztatás javítása - A mindenki számára elérhető társadalmi minimum biztosítása, az egyenlő hozzáférés lehetőségének megteremtése. - A munka révén jövedelemhez való jutás és társadalmi integráció elősegítése. 3. Természeti értékek védelme - Természeti értékek aktív védelme - Életmód és szemléletváltás 4. Az éghajlatváltozás veszélyét erősítő tevékenységek visszaszorítása és felkészülés az éghajlatváltozásra 5. Fenntartható vízgazdálkodás kialakítása 6. Fenntartható termelési eljárások és fogyasztási szokások 7. Fenntartható mobilitás és térszerkezet kialakítása 3.3 Magyarország Partnerségi Megállapodása a as fejlesztési időszakra 7 Magyarország 2014-ben kötött átfogó Partnerségi megállapodást az Európai Unióval, amelyben a felek az EU által támogatandó magyar célokat rögzítik. Ebből a dokumentumból az alapvető célokat és a szakképzést érintő részleteket emeltük ki. A as tervezési ciklus átfogó nemzeti fejlesztési célja a fenntartható, magas hozzá adott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés. Annak érdekében, hogy a fejlesztések valóban a változások kritikus tömegéhez vezessenek el, az átfogó nemzeti fejlesztési célhoz öt fő nemzeti fejlesztési (támogatási) prioritás kapcsolódik, 7 Budapest, augusztus 15. Készítette a Miniszterelnökség a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal közreműködésével

26 amelyek átfogják a fejlesztéspolitika egészét, beleértve a vidékfejlesztési célkitűzéseket és hozzájárulást is: 1. A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása 2. A foglalkoztatás növelése (a gazdaságfejlesztési, a foglalkoztatási, oktatási, társadalmi felzárkózási szakpolitikák által, tekintettel a területi különbségekre) 3. Az energia- és erőforrás-hatékonyság növelése 4. A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése 5. A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása Az Európai Unió a Partnerségi Megállapodás keretében - az uniós források terhére az alábbi tematikus célterületek támogatását teszi lehetővé a as tervezési időszakban: 1: A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése 2: Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, azok használatának és minőségének javítása 8: A fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása 9: A társadalmi együttműködés erősítése és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem 10: Az oktatásba és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében 26 EU TEMATIKUS CÉL 10: Az oktatásba és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében A magyarországi oktatási és képzési rendszer fejlesztéseinek kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás egy olyan köznevelési rendszerrel, amely önálló, felelős állampolgárokat nevel. Ezt a célt támasztják alá az utóbbi időszak szabályozásváltozásai; a Nemzeti Köznevelési Törvény (2011. évi CXC.) megalkotása, valamint az oktatási rendszer eddigi átalakításai. Az oktatás feladatai az öröklődő alulképzettség és a szegénység elleni küzdelemben A korai iskolaelhagyók aránya alacsonyabb az uniós átlagnál (HU: 11,8%, EU átlag: 11,9%), és bár az elmúlt tíz évben még javult is, a tendenciák ingadoznak (EUROSTAT, 2013). Az iskolaelhagyás, a végzettség nélkül történő kilépés (különösen jelentős a szakképző intézmények esetében) nagyban hozzájárul a fiatalkorú munkanélküliség és szegénység növekedéséhez, ráadásul a szegény népesség körében koncentráltan fordul elő ez a jelenség. Ezzel összefüggésben csökkenteni szükséges a tanulók iskolákból és iskolatípusokból fakadó teljesítménykülönbségeit is (pl. OECD, 2007). A éves korú, az iskolarendszerből már kikerülő nem iskolázott rétegek és a NEET (foglalkoztatásban vagy képzésben részt nem vevő) fiatalok képzettségének javítása az Ifjúsági Garanciához való hozzáféréssel vagy más célirányos programokkal a leghatékonyabb (többek között második esély programok, Híd Programok: a Híd Programba azok a diákok kapcsolódhatnak be, akiket az általános iskola elvégzése után nem vesznek fel középfokú intézménybe). E programok szükség szerint hozzájárulnak az egyének alapkompetenciáinak fejlesztéséhez is. Az Ifjúsági Garancia eszközeit egészítik ki az oktatásban való benntartást (korai iskolaelhagyás megelőzése), vagy az abba való visszavezetést (lásd fentebb) célzó programok. A tanórai keretek között történő felzárkózást hatékonyan egészíthetik ki az iskolák által igénybe vett nem formális és informális oktatási szolgáltatások: a szociokulturális és egészségi állapotbeli hátrányok együttes leküzdése érdemben csökkentheti az iskolai lemorzsolódást is (többek között képzések, szakkörök, foglalkozások, foglalkozás-sorozatok, egészségnevelés, virtuális oktatási környezet, versenyek, vetélkedők, képzések, táborok, tanoda típusú fejlesztések).

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.somogy.gov.hu

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Tájékoztató Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2012. I. negyedév Csongrád megye Készítette: Fejes Ágnes elemző TARTALOMJEGYZÉK A MUNKAERŐ-PIACI

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

Társadalmi-gazdasági folyamatok modellezése 1990 után Magyarországon

Társadalmi-gazdasági folyamatok modellezése 1990 után Magyarországon Társadalmi-gazdasági folyamatok modellezése 1990 után Magyarországon Baranyai Nóra Bevezetés Fejezetünkben a társadalmi-gazdasági modellezés magyarországi tapasztalatainak bemutatására vállalkozunk. Az

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III.

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. NEGYEDÉV Kecskemét, 2011. szeptember 07. Elérhetőség: Nemzeti Foglalkoztatási

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2011, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság A BMFKB által 2013. július 8-án elfogadott stratégia 2015. évi aktualizálása 2 Tartalomjegyzék Bevezetés...

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. augusztus 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. szeptember 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című kutatási program keretében

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban. 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés

Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban. 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet olyan

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

VAS MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA

VAS MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA NFA-KA-NGM 11/2013/TK. számú támogatási szerződés keretében VAS MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA Megbízó: Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Készítette: BFH Európa Kft. Szombathely,

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf

Részletesebben

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAÜGYI HÍRLEVÉL. Határ menti képzési- és állásbörze

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAÜGYI HÍRLEVÉL. Határ menti képzési- és állásbörze KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAÜGYI HÍRLEVÉL 2012. MÁJUS-JÚNIUS Határ menti képzési- és állásbörze A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2012.

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A gazdasági környezet... 3 1.1 A gazdaság

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT Megbízó: Győr-Moson-Sopron Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Készítette: BFH Európa Kft. Győr, 2013. május 2.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

ELHELYEZKEDÉSI SZÁNDÉKTÉRKÉP BARANYA MEGYE KÖZFOGLALKOZTATÁSI HELYZETKÉPE 2015. OKTÓBER KÉSZÍTETTE:

ELHELYEZKEDÉSI SZÁNDÉKTÉRKÉP BARANYA MEGYE KÖZFOGLALKOZTATÁSI HELYZETKÉPE 2015. OKTÓBER KÉSZÍTETTE: ELHELYEZKEDÉSI SZÁNDÉKTÉRKÉP BARANYA MEGYE KÖZFOGLALKOZTATÁSI HELYZETKÉPE KÉSZÍTETTE: 2015. OKTÓBER Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Bevezető... 2 1. Közfoglalkoztatás rövid, általános bemutatása...

Részletesebben

CSONGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG

CSONGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG CSONGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG CSONGRÁD MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2013. március 26. Tartalomjegyzék I. A Csongrád megyei szakképzés-fejlesztési koncepció célja 3 II. Helyzetelemzés

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2011-2015 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j an. f ebr. m árc.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2009. III. negyedév Dél-Alföld 2009. augusztus szeptember Bács-Kiskun megye 662 31014 fő Csongrád megye 477 35611 fő

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

MUNKAERŐ KUTATÁS A FOGLALKOZTATÁSI ANOMÁLIÁK KIKÜSZÖBÖLÉSÉRE

MUNKAERŐ KUTATÁS A FOGLALKOZTATÁSI ANOMÁLIÁK KIKÜSZÖBÖLÉSÉRE MUNKAERŐ KUTATÁS A FOGLALKOZTATÁSI ANOMÁLIÁK KIKÜSZÖBÖLÉSÉRE Kutatási jelentés KÉSZÍTETTE A VIA PANNONIA KFT. A VÁLLALKOZÓK ÉS MUNKÁLTATÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK MEGBÍZÁSÁBÓL 2015. OKTÓBER 29. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Dinamikus növekedés, kedvező kilátások

Dinamikus növekedés, kedvező kilátások Report on Business Climate of the Largest Exporting Manufacturing Firms TOP 1500-2000/2 Jelentés a legnagyobb exportáló feldolgozóipari cégek üzleti kilátásairól Tóth I. János * Dinamikus növekedés, kedvező

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 ában a regisztrált álláskeresők a 420 670 fő volt

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek 0 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek A Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság által 2013. július 8-án elfogadott, végleges változat 1 Tartalomjegyzék I. Összehasonlító

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Miskolc 2008. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 2 2. Alkalmazott munkamódszer... 6 3. Tényállapot összefoglalása, várható tendenciák előrejelzése...

Részletesebben

Kutatás és fejlesztés, 2011

Kutatás és fejlesztés, 2011 Központi Statisztikai Hivatal Kutatás és fejlesztés, 2011 2012. október Tartalom Bevezető... 2 Táblázatok... 7 Fogalmak és módszertani megjegyzések... 100 Elérhetőségek www.ksh.hu Bevezető 2011-ben Magyarországon

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A dokumentum a Szakiskolai férıhelyek meghatározása 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

VEZETÉSI TANÁCSADÓI DÍJAK FELMÉRÉSE 2015

VEZETÉSI TANÁCSADÓI DÍJAK FELMÉRÉSE 2015 VEZETÉSI TANÁCSADÓI DÍJAK FELMÉRÉSE 2015 a felmérést és elemzést a és a munkacsoportja készítette. 1. Bevezető 2015-ben ismét lezajlott a vezetési tanácsadói díjak hazai felmérése, hasonlóan a 2014-ben

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Jóváhagyta: Miskó Istvánné főigazgató AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Nyíregyháza, 2008. február 25.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

A válság hatása a munkaerőpiacra

A válság hatása a munkaerőpiacra Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. április ISBN 978-963-235-275-6 A válság hatása a munkaerőpiacra Tartalom 1. Bevezető...2 2. Változás a foglalkoztatás kiterjedésében és

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 jában a regisztrált álláskeresők a 366 628 fő volt

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád

Részletesebben

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére (becslések a 2008-2012-es /2015-ös/ időszakra) A tanulmányt írta: Jakobi

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2007. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

Diplomás pályakezdők a versenyszektorban - 2011

Diplomás pályakezdők a versenyszektorban - 2011 Diplomás pályakezdők a versenyszektorban - 2011 Budapest, 2012. január Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

MSZAKI ÉS GAZDASÁGI FOGLALKOZÁSOK

MSZAKI ÉS GAZDASÁGI FOGLALKOZÁSOK MSZAKI ÉS GAZDASÁGI FOGLALKOZÁSOK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ MUNKAER-PIACI PROGNÓZISA Készítették: Finna Henrietta Fortuna Zoltán Hajdú Csongor Szabó Imre Veres Gábor Felels kiadó: Veres Gábor Budapest, 2005.

Részletesebben

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján KÖZFOGLALKOZTATÁSI ÉS VÍZÜGYI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján Cím: 1051 Budapest, József Attila u.

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért

Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért munkaerő-piaci program PROGRAMTERV PÉCS, 2011. Tartalom Tartalom... 2 Projektkezdeményezés... 3 1.1. A projekt

Részletesebben

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának

Részletesebben

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016 Tudománykommunikáció a Z generációnak Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár A munkacsoport vezetője: Dr. Szűcs Krisztián PTE KTK adjunktus A 15-29 éves

Részletesebben