ELHELYEZKEDÉSI SZÁNDÉKTÉRKÉP BARANYA MEGYE KÖZFOGLALKOZTATÁSI HELYZETKÉPE OKTÓBER KÉSZÍTETTE:

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ELHELYEZKEDÉSI SZÁNDÉKTÉRKÉP BARANYA MEGYE KÖZFOGLALKOZTATÁSI HELYZETKÉPE 2015. OKTÓBER KÉSZÍTETTE:"

Átírás

1 ELHELYEZKEDÉSI SZÁNDÉKTÉRKÉP BARANYA MEGYE KÖZFOGLALKOZTATÁSI HELYZETKÉPE KÉSZÍTETTE: OKTÓBER

2

3 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Bevezető Közfoglalkoztatás rövid, általános bemutatása A közfoglalkoztatással kapcsolatos legfontosabb fogalmak, célja, célcsoportjai, jogszabályi háttere A hazai közfoglalkozatás bemutatása adatok tükrében A közmunka EU-s és hazai véleményezése Az EU tanács véleménye Hazai kutatások eredményei Baranya megyei munkaerő-piaci helyzetkép Baranya megye munkaerő piaci helyzetképe Foglalkoztatottak és munkanélküliek Közfoglalkoztatottak helyzetképe Baranya megyében Baranya megye közfoglalkoztatási helyzete adatok tükrében Baranya megye közfoglalkoztatási helyzete a közfoglalkoztatásban meghatározó irányítók véleménye alapján Hipotézis, kutatási módszertan Hipotézisek Kutatásmódszertan Elemzés, a kérdőívek kiértékelése Összefoglaló kiértékelés Hipotézisekhez kapcsolódó kiértékelés Összegzés Melléklet Mit kell tudni a közfoglalkoztatásról Melléklet Kérdőív Melléklet A hipotézisértékelés táblázatai

4 Bevezető Hazánkban a poszt-szocialista átalakulási krízis elsősorban nem a piaci viszonyokat, a hazai vagy külföldi tőkebefektetéseken alapuló kapitalizmust hozta magával, hanem a nagyfoglalkoztató szerepét is betöltő mezőgazdasági termelés és nehézipar összeomlását, a feldolgozóipar leépülését és ezzel együtt a munkaerőpiac erőteljes beszűkülését. 1 A leépült nagyiparban, gépesített mezőgazdaságban feleslegessé vált munkaerőt sem a tudásigényes iparágak, sem tömegesen létrehozott, főként egy-két főt foglalkoztató kényszervállalkozások nem tudták felszívni. A legjelentősebb foglalkoztatóvá a közszféra lépett elő a közintézmények körében nyújtott munkalehetőségeivel. Magyarországon II. negyedévében a foglalkoztatottak létszáma: 4.200,7 ezer fő; a közfoglalkoztatottak létszáma: 211,5 ezer fő ; a munkanélküliek száma (2015. II. negyedév): 310,4 ezer fő 2. Magyarországon több mint egymillió a munkaerőpiac peremén lévők száma. 3 Azokat soroljuk ebbe a körbe: akiknek van ugyan állásuk, de az bizonytalan és rosszul fizetett, akik alapvetően formális vagy informális alkalmi- és idénymunkából élnek, akik ellátott vagy ellátást nem is kapó munkanélküliek, vagy munkanélküli státuszukat éppen közfoglalkoztatás szakítja meg, akik pályakezdőként vagy gyermekgondozás után nem találtak még munkát. Mintegy 3,5-4 millió azoknak a száma, akiknek a háztartásában van a munkaerőpiac peremén lévő tag. Közülük azoknak különösen nehéz a helyzete, akiknek a háztartásában a munkapiac peremén lévőkön kívül nincs is más aktív tag: ők közel másfél millióan vannak. Ezen belül különösen annak az egymillió embernek kell folyamatosan súlyos megélhetési gondokkal küzdenie, akinek a családjában van ellátásban részesülő, vagy ellátás nélküli munkanélküli évi Háztartási Költségvetési és Életszínvonal Felvételen (HKÉF) végzett számítások azt mutatják, hogy jelentős részük súlyosan deprivált. Fogyasztásuk terjedelme és szerkezete nem teszi lehetővé munkavégző képességük újratermelését, gyermekeik megfelelő körülmények között történő felnevelését. Az anyagi depriváció tekintetében az elmúlt években folyamatosan romlotta pozíciónk, és az Európai Unió országai között már csak Bulgária és Románia van mögöttünk. 1 Mehring-Tóth Szilvia-Füzér Katalin: A közfoglalkoztatás társadalmi integrációban betöltött szerepe leszakadó vidéki térségekben:közfoglalkoztatottak az ezredforduló után Gilvánfán, Forrás: 3 MTE RKK KTI: A munkaerőpiac peremén lévők és a költségvetés,bakó Tamás, Cseres-Gergely Zsombor, Kálmán Judit, Molnár György (kutatásvezető) és Szabó Tibor,

5 A megélhetés szempontjából az az előnyös, hogy aki nem tud a nyílt munkaerőpiacon elhelyezkedni, az minél több közfoglalkozási lehetőséget kapjon, hiszen a foglalkoztatást helyettesítő támogatásból amit egy háztartásban csak egy személy kaphat nem lehet megélni. Számos kvalitatív vizsgálat támasztja alá, hogy a tartós nélkülözés rontja az elhelyezkedés esélyeit. Másrészt, ahogy láttuk, a hosszabb és gyakoribb közfoglalkoztatás szintén csökkenti ezeket az esélyeket. A két hatás együtt egy sajátos csapdahelyzetet hozhat létre, amiből egyre nehezebb kilépni. A közfoglalkoztatás befejezése után fél évvel az abban résztvevők alig több mint 10 százaléka dolgozik az elsődleges munkaerőpiacon, és 2011 óta ez az arány folyamatosan csökken. Minél többször és minél hosszabb ideig közfoglalkoztatott valaki, annál kisebb az esélye, hogy elhelyezkedjen. Márpedig 2013-ban már a közfoglalkoztatottak több mint a fele olyan személy, aki 2011 óta már volt korábban is közfoglalkoztatott. Baranya megyében a augusztusi statisztika alapján átlagosan fő vett részt közfoglalkoztatásban. Jelen tanulmányban közülük fő, főként baranyai városokban, illetve az Ormánságban élő közfoglalkozatásban részvevő körében végzett kérdőíves lekérdezése során kapott válaszokból arra keressük a választ, hogyan látja a baranyai célcsoport a saját visszakerülési esélyeit az elsődleges munkaerő piacra. A kutatási módszerünk elsősorban primerkutatásra, tehát még nem gyűjtött adatok megszerzésére irányul. Kvalitatívkutatás alapmódszerei közül a mélyinterjú és a szakértői interjú módszerét alkalmaztuk. A kvantitatív kutatás alapmódszerei közül a kérdőívtechnika biztosította a kutatási cél elérését. A primerkutatásban alkalmazott kérdőívezés során az adatfelvétel tekintetében papíros alapú, előnyomtatott kérdőívet használtunk. Jelen szándéktérkép a Baranya Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. megbízásából azokat a lehetőségeket méri fel, melyek segítséget nyújtanak sikeres foglalkoztatási paktumok kialakításához. 3

6 1. Közfoglalkoztatás rövid, általános bemutatása 1.1. A közfoglalkoztatással kapcsolatos legfontosabb fogalmak, célja, célcsoportjai, jogszabályi háttere A közfoglalkoztatás a munkaviszony egy speciális formája: átmeneti jellegű, határozott időtartamú, támogatott tranzitfoglalkoztatás. A évi CVI. törvény (a továbbiakban: Kftv.) alapján január 1-től érvényben lévő egységes közfoglalkoztatási rendszer a közcélú munka és közhasznú munkavégzés rendszerét váltotta fel, és ugyan betölti a korábbi közmunka program szerepét és funkcióját, de nem tekinthető a jogutódjának. A közfoglalkoztatás a Belügyminisztérium (Foglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkárság) szakpolitikai feladat- és hatáskörébe tartozik. A közfoglalkoztatási rendszer működtetésének az a célja, hogy a közfoglalkoztatottak sikeresen vissza-, illetve bekerüljenek az elsődleges munkaerő-piacra. Az új rendszernek hatékonyan hozzá kell járulnia a között megvalósítandó teljes foglakoztatás kiépüléséhez. A közfoglalkoztatás évi célkitűzéseit a 1082/2015. (III. 3.) Korm. határozat rögzíti. Ezek az elsődleges munkaerőpiacról kiszorultak segítése mellett többi között a természeti és épített környezet védelme, a vasúti pályák és a közúthálózat környezetének tisztántartása, a kulturális örökség elemeinek megóvása, közfoglalkoztatottak nagyobb be-vonása vízrendezési munkákba, szociális szövetkezetek alakulásának elősegítése, a roma lakosság társadalmi integrációja. A közfoglalkoztatás célcsoportjai: a halmozottan hátrányban lévő, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban (a továbbiakban: FHT) részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskeresők. A rendszerben kiemelt célcsoportot jelentenek a megváltozott munkaképességűek, a hajléktalanok, menekültek, roma nemzetiségű álláskeresők. A foglalkoztatást elősegítő támogatások megállapításakor hátrányos helyzetű személynek kell tekinteni azt az álláskeresőt, aki legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, vagy az ötvenedik életévét betöltötte, vagy 25. életévét nem töltötte be, vagy a munkaügyi központ legalább hat hónapja álláskeresőként tartja nyilván, vagy a saját háztartásában egy vagy több eltartott személlyel egyedül élő felnőtt, vagy 12 hónapon belül gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesült, vagy 12 hónapon belül előzetes letartóztatásban volt, szabadságvesztés, vagy elzárás büntetését töltötte. A évi CVI. törvény (a továbbiakban: Kftv.) pontosan rögzíti, hogy kik tekinthetők közfoglalkoztatottnak, közfoglalkoztatónak. 4

7 Közfoglalkoztató lehet: helyi és nemzetiségi önkormányzat, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező társulása, költségvetési szerv (például: vízügyi igazgatóságok, erdőgazdaságok, nemzeti parkok), egyház, közhasznú jogállású szervezet, civil szervezet, állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet, vízitársulat, erdőgazdálkodó (magánerdő-gazdálkodó), szociális szövetkezet és vasúti pályahálózat-működtető szervezet. A közfoglalkoztatási jogviszony a közfoglalkoztató és közfoglalkoztatott által kötött közfoglalkoztatási szerződéssel jön létre, amelyet írásba kell foglalni. A közfoglalkoztatási jogviszonyra a Munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény rendelkezéseit a Kftv.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A közfoglalkoztatási jogviszony legfontosabb sajátosságai a következők: csak határozott időre (legfeljebb 12 hónap) létesíthető. Közfoglalkoztatási programok (a rövid időtartamú kivételével) egy alkalommal legfeljebb 6 hónappal hosszabbíthatóak meg a jogviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon meg kell határozni (közfoglalkoztatási szerződésben) próbaidő nem köthető ki A Kftv. meghatározza a közfoglalkoztatás típusait 4 : A rövid időtartamú közfoglalkoztatás A hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás Értékteremtő közfoglalkoztatás Az országos közfoglalkoztatási program A kistérségi startmunka mintaprogram Egyéb startmunka-mintaprogram A kiemelt településeken indított közfoglalkoztatás A vállalkozás részére foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy foglalkoztatásához nyújtható támogatás A szociális földprogram A közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás 4 Forrás: Dr. Molnárné Pleszkán Éva, Közfoglalkoztatási és Logisztikai Főosztály, Budapest,

8 A támogatások igénybevételre vonatkozó szabályokat a közfoglalkoztatásokhoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmazza. A közfoglalkoztatás szabályait a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló évi CVI. törvény határozza meg szeptember 1-től közfoglalkoztatás keretében csak a munkaügyi kirendeltségek által közvetített álláskeresők foglalkoztathatók. A munkát a kirendeltség ajánlja fel, amit kötelező elfogadni. A közfoglalkoztatás egyes típusaihoz biztosítható állami támogatásokról a 375/2010. (XII. 31.) kormányrendelet rendelkezik. A mindenkori közfoglalkoztatási bér nagyságát a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet határozza meg A hazai közfoglalkozatás bemutatása adatok tükrében A fejezetben a hazai közfoglalkoztatás legfontosabb létszám-és forrás adatai kerülnek bemutatásra januárban közel fő volt a közfoglalkoztatásban részvevők havi átlagos létszáma, és ez a létszám 2015 augusztusában elérte a főt. A létszámnövekedésnek megfelelően a költségvetésben minden évben nőttek a közfoglalkoztatásra fordított összegek ben 231 milliárd Ft, 2015-ben 270 milliárd Ft a közfoglalkoztatásra fordított forrás, 2016-ra pedig 340 milliárd Ft a tervezett forrás Közfoglalkoztatásban résztvevők havi átlagos létszáma (fő, ) ábra: Közfoglalkoztatásban résztvevők havi átlagos létszáma (fő, ) 5 5 Forrás: 6

9 A következő ábra azt mutatja, hogy az elmúlt években hogyan növekedett a közfoglalkoztatási kiadások mértéke a költségvetés foglalkoztatáspolitikára fordítandó keretén belül. A teljes keretből a közfoglalkoztatás finanszírozása 2011-ben még 22%-ot tett ki, ez 2016-ra 70%-ra nőtt. Ezzel párhuzamosan az aktív munkaerő-piaci eszközök (képzési támogatás, munkaviszonyban állók képzése, bértámogatás, bérköltség támogatás, első munkahely garancia, munkatapasztalat-szerzési támogatás, vállalkozóvá válási támogatás, munkahelymegőrzés támogatása) keretrésze 2011-ről 2016-ra a felére csökkent (kb. 60-ról kb. 30 milliárd Ft-ra), aránya a teljes kereten belül pedig kb. harmadára csökkent (18,9%-ról 6,2%-ra). 2. ábra: Nemzeti Foglalkoztatási Alap kiadásainak megoszlása ( között) A közmunka EU-s és hazai véleményezése Az EU tanács véleménye Az EU Tanács (Magyarország évi nemzeti reformprogramjáról és Magyarország évi konvergenciaprogramjához fűződő) Ajánlása 7 kitér a közfoglalkoztatás véleményezésére is. Az egyes hátrányos helyzetű csoportok munkaerő piaci hozzáférésének javítás érdekében a nyílt munkaerőpiacra irányuló aktív munkaerő-piaci intézkedéseket meg kellene vizsgálni a hatékonyságuk és eredményességük értékelése céljából, és amennyiben szükséges, ki kell igazítani azokat. Meg kell erősíteni a különbözőmunkaerő-piaci és szociális intézkedések (közmunkaprogram, álláskeresési járadék és szociális segélyek) aktivizálási elemeit. A foglalkoztatáspolitikai intézkedésekre rendelkezésre álló költségvetési erőforrások meghatározó részét a közmunkaprogram köti le, ugyanakkor a programból való kilépést követően 2013-ban a résztvevőknek kevesebb mint 10%-a tudott visszatérni a nyílt munkaerőpiacra. Ez felveti annak kérdését, hogy tartósabb foglalkoztatási hatás elérése érdekében nem kellene-e 6 Forrás: 7 Az EU TANÁCS AJÁNLÁSA Magyarország évi nemzeti reformprogramjáról és Magyarország évi konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről, Brüsszel, COM(2014) 418 final 7

10 kiigazítani a programot oly módon, hogy szorosabban kötődjön az aktivizálási, képzési intézkedésekhez, illetve az álláskereséshez nyújtott támogatáshoz Hazai kutatások eredményei A Magyar Szegénységellenes Hálózat kismintás kutatáskeretében vizsgálta a közfoglalkoztatottak helyzetét, életkörülményeit és lehetőségeit. 8 A kutatás tapasztalatait 2014-ben tették közzé. Kérdőívvel 533, interjúval 42 (jelenleg vagy a közelmúltban) közmunkásként dolgozó személyt kerestek meg. A tanulmány az alábbiakban összegzi a tapasztalatokat: A közfoglalkoztatás csak nagyon keveseket vezet vissza az elsődleges munkaerőpiacra. A többséget akadályozza a munkakeresésében, egyéb jövedelemszerző tevékenységek felkutatásában. (Miközben erre megy el a központi munkaügyi kiadások túlnyomó többsége.) A közfoglalkoztatottaknak járó bér közel nem elég ahhoz, hogy a szegénységi küszöb fölé emelje a családot. A létminimum szintjétől pedig messze elmarad. A közfoglalkoztatottak többségének rendkívül rosszak az életkörülményei, jövedelmi viszonyai és lakáshelyzetük. (A rendszer korábbi elemét, amely szerint a közmunkások a minimálbér összegét keresték meg, úgy tűnik, a kormányzatnak nem áll szándékában visszaállítani.) A végzett munka jellege többnyire nem jelent valós munkatapasztalatot, nem segíti a nyílt munkaerőpiacon szükséges készségek és tudások fejlesztését. A közmunkások helyzetét a gyakran előforduló nagyon rossz munkakörülmények, a megalázóbb feltételek sem könnyítik meg. A közfoglalkoztatás rendszere sajátos csapdaként működik. A benne lévők számára a közfoglalkoztatás előnyösebb, mint a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, és sokkal könnyebben elérhető (kötelező), mint a tényleges foglalkoztatás. Ezért a (tartós) munkanélküliek jobb híján alapvetően arra törekszenek, hogy bekerüljenek a rendszerbe (minthogy a kötelező jelleggel együtt is sokan kimaradnak a közmunkából ).Viszont a közfoglalkoztatás, ha nincs a családban rendszeresen foglalkoztatott, óhatatlanul olyan mértékű elnyomorodáshoz vezet, ami egyre inkább megakadályozza a valódi munkavállalást, nem csak a közfoglalkoztatott, hanem később a gyerekei számára is. Egy olyan rossz egyensúly alakul ki, amiből már egyre nehezebb, szintelehetetlen kimozdulni, és ezzel a dolog elkezd önbeteljesítő módon működni: akik belekerültek a rendszerbe, azok egy idő után tényleg alkalmatlanná válnak a normális munkavállalásra. 9 Koltai Luca Kulinyi Márton:A közfoglalkoztatást szervezők értékei című tanulmányban kutatási eredményeik eredményeikre hivatkozva egyebek közt azt emelik ki, hogy: A statisztikai adatok és a kérdőív eredményeiből is egyértelműen látszik, hogy a munkakörök kevés 8 A Magyar Szegénységellenes Hálózat jelentése a közfoglalkoztatottak hátteréről, helyzetéről és lehetőségeiről, Magyar Szegénységellenes Hálózat, Budapest, Szabó Andrea:A közfoglalkoztatás jelentősége két gazdasági recesszió tükrében, Magyar Valóság,

11 változatosságot mutatnak. Jellemzően betanított jellegű, egyszerű fizikai munkákat ajánlanak, ahol a munkaerő-piaci re-integráció vagy a munkavállalási készségek fejlődése kevéssé várható. Az ellátott munkakörök képzettségi igénye jóval alatta marad a részt vevők képzettségének. Míg a résztvevőknek 52 százaléka rendelkezett alapfokú végzettséggel, 73 százalékukat ilyen munkakörben foglalkoztatták. A felsőfokú végzettségűeknek csak 30 százaléka számára jutott képzettségüknek megfelelő munkakör, a középfokú végzettségűeknél is hasonló volt ez az arány (28%). E számokból is látszik, hogy kevesen kerülnek képzettségüknek megfelelő munkakörbe, így pedig képességeik megfelelő kihasználása, fenntartása vagy akár fejlesztése egyre kevésbé valószínűsíthető. 10 Szabó Andrea: A közfoglalkoztatás jelentőségekét gazdasági recesszió tükrében c. tanulmányában arra a kérdésre is keresi a választ, hogy a kötelező közfoglalkoztatás hatékony kísérlet vagy megoldás. Akármelyik időszak közfoglalkoztatási formáit vesszük is alapul, számtalan hatástanulmány és kutatás egybehangzó megállapítása szerint ezek általában véve alacsony hatásfokúak, drágák, és nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. A re-integráció helyett az ellátórendszerben való cirkulációs mozgást (parkoltatás), azaz a segélyezettek bennragadását segítik elő, és az érintettek az ellátás meghosszabbításának eszközeként tekintik őket. A közhasznú programok hivatalos hazai monitorvizsgálatai szerint az érintettek néhány százaléka tudott csak elhelyezkedni, de az utóbbi évtized legnépszerűbb eszköze, a közcélú foglalkoztatás is nagyon alacsony arányban juttatta vissza a résztvevőket a versenypiacra. Lényegében a közfoglalkoztatás rendszere konzerválhat bizonyos társadalmi viszonyokat és meglévő problémákat, ugyanakkor szükséges az alkalmazása az elégtelen piaci kereslet miatt (Firle. Szabó, 2007; Dögei. Mód, 2007; Váradi, 2009; Csoba, 2010) Forrás: Koltai Luca Kulinyi Márton:A közfoglalkoztatást szervezők értékei, Magyar Valóság, Budapest, Forrás: Szabó Andrea:A közfoglalkoztatás jelentősége két gazdasági recesszió tükrében, Magyar Valóság,

12 2. Baranya megyei munkaerő-piaci helyzetkép A megye gazdaságának fenntarthatóságát és fejlődőképességét alapvetően megrendítették a 80-as éveket követő időszak folyamatai. A széntermelés, az uránbányászat és részben az őket kiszolgáló építő-, gép- és villamos ipari, logisztikai valamint a társadalom többi részének foglalkoztatását célzó könnyűipari, élelmiszeripari ágazatok fejlődése a rendszerváltási időszakban véget ért. A megye korábban változatos mezőgazdaságának és élelmiszeriparának képe is átalakult. A kárpótlási folyamat következtében felszámolódó termelési rendszer helyébe lépő magángazdaság néhány gabonafajta termelésére szűkítette a növénytermesztést. Az állattenyésztés és termékfeldolgozás (élelmiszeripar, ipari növény-feldolgozás) háttérbe szorult. A gazdasági szerkezet átalakulása tömeges munkahelyvesztéseket eredményezett, melyet Baranyában nem pótoltak új beruházások. Pécs és Baranya a rendszerváltást követően nem tudott olyan vonzó feltételrendszert kialakítani, amely az ide áramló befektetések és a helyi vállalkozások fejlődése révén képes lett volna pótolni a korábbi gazdasági potenciált. Ez több fontos külső okkal is magyarázható (földrajzi elhelyezkedés, délszláv háború, autópálya hiánya a legutóbbi időkig), részben azonban annak a felismerésnek és a hozzá kapcsolódó eltökéltségnek a hiányából fakad, hogy a gazdasági szerkezet átalakítása alapvetően helyi politikai, önkormányzati feladat, s nem lehet azt a piaci automatizmusokra és kormányzati intézkedésekre bízni. A gazdasági szerkezet átalakulása mellett a politikai rendszerváltás önmagában is jelentősen átalakította a társadalom működését, a tömeges munkahely-vesztés, az ezt ellensúlyozni képes reorganizáció teljes elmaradása pedig jószerével kihúzta a talajt a korábbi, megszokott családi és közösségi keretek alól. A város humán közszolgáltatási rendszerének finanszírozása mindinkább a központi költségvetésre és a növekvő hitelállományra terhelődött, melynek törlesztési lehetőségeit nem támasztotta alá a gazdasági fejlődésbe vetett bizalom. A tömegesen kiesett foglalkoztatást a jövőt szolgáló fejlesztések nem tudták pótolni. A helyi társadalom és a megye lakossága nagy árat fizet azért, hogy az erőfeszítések többnyire a hosszútávon fenntartható, életképes struktúrák helyett a túlhaladott állapot fenntartásának igyekezetére fordítódtak. Lecsökkent a gazdasági aktivitás, romlott a lakosság-megtartó képesség, jelentőssé vált a piacképes munkaerő elvándorlása, csökkent a lakosság jövedelemszintje, csökkentek a települések adóbevételei, összességében romlott a társadalom állapota és közérzete Baranya megye munkaerő piaci helyzetképe A gazdaság teljesítménye Baranya megyében az egy főre (egy lakosra) jutó GDP 2000-től egyenletesen növekedett, majd az emelkedő tendencia a évi gazdaság válság kezdetével megtorpant. A fejlődés 10

13 elmaradt az országos átlagtól, s már a régión belül is vesztett pozíciójából. A Dunántúl és az ország viszonylatában az elmaradási olló folyamatosan nyílik. A válság éveit követően a GDP-termelés a Dunántúlon és az országban visszanyerte lendületét, az emelkedés üteme megközelíti a válság előtti évekét. A Dél-Dunántúlon Tolna megyére jellemző ugyanez, s még a szintén lemaradó Somogyban is gyorsabban nő a mutató, mint Baranyában Egy főre (lakosra) jutó bruttó hazai termék (ezer Ft, ) Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Dunántúl Ország összesen ábra: Egy főre (lakosra) jutó bruttó hazai termék (ezer Ft, ) 12 % Egy főre jutó bruttó hazai termék az országos átlag százalékában (%, ) Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Dunántúl 4. ábra: Az egy főre jutó bruttó hazai termék az országos átlag %-ában (%, ) 13 Az országos átlag százalékában mért mutató fejezi ki legjobban, hogy megyénk lemaradása fokozódik, a évi 75% körüli szintről 10%-ponttal romlott a pozíciója. 12 Forrás: ksh.hu 13 Forrás: ksh.hu 11

14 A megye gazdaságának exportképessége 14 A nemzetközi munkamegosztásban a megye gépiparának exportteljesítménye a legnagyobb (mintegy milliárd Ft), ezt követi az élelmiszeripar, a fa- és papíripar, a gumi-műanyagipar és a fémfeldolgozás milliárd Ft/év teljesítményekkel, de az ország öt nagy vidéki agglomerációja közül, ahol a fővároson kívüli gazdaságfejlesztés koncentrálódik, Pécs a bruttó hozzáadott érték, a vállalkozások nettó értékesítési árbevétele és az export tekintetében is az utolsó helyen áll. A külföldi tőke mértéke Baranyában 15 A Baranya megyei külföldi érdekeltségű vállalkozások száma a 2000-ben fennálló 779 darabról 2010-re 572 darabra, 2012-re pedig 517 darabra csökkent, ugyanakkor az egy vállalkozásra jutó saját tőke folyamatosan növekedett és nő e vállalkozásokon belül a külföldi részesedés is. Beruházások alakulása Beruházások teljesítményértéke (millió Ft, ) Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl ábra: Beruházások teljesítményértéke (millió Ft, ) 17 A beruházások teljesítményértéke Baranyában 2011-ig enyhén növekedett (közel 150 milliárd Ft-ra), majd ban 2/3-ára csökkent. Ebben visszatükröződik az EU támogatási ciklus hatása, mely a végéhez (2013) közeledve lecsengett. Ez a nagyságrend az országos nagyságrendhez 14 Forrás: ksh.hu 15 Forrás: ksh.hu 16 Forrás: ksh.hu 17 Forrás: ksh.hu; KSH-módszertan: Éves megfigyelés.; Vonatkozási kör: vállalkozások, költségvetési és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek. A vállalkozások esetében a megfigyelés a 20 vagy annál több főt foglalkoztató szervezetekesetében teljes körű (gazdaságstatisztikai kérdőív), míg a 20 fő alatti vállalkozások adatainak előállítása adóadatok felhasználásával, illetve gazdaságstatisztikai kérdőívvel történik. A kérdőíves megfigyelés ebben a körben azonban csak a kiválasztott vállalkozásokra történik. Az adatok az adott megye (város) területén megvalósult beruházásokat tartalmazzák. 12

15 viszonyítva meglehetősen szerény, 3% körül van. A mezőgazdaság beruházásai az időszak alatt átlagosan kb. 17%-ot, az iparé kb. 43%-ot, az építőiparé kb. 2%-ot tettek ki. A szolgáltatóipari ágazatok beruházásai az egyes években változó mértékűek voltak, az időszak összességét tekintve a teljes beruházási érték kb. 38%-át tették ki átlagosan. A beruházások között a közszféra jellegű beruházás mintegy 35%-kal részesedik, ágazatai közül a víz-szennyvíz-hulladékgazdálkodás, a közigazgatás-védelem, közcélú társadalombiztosítás és az oktatás teszi ki a beruházások döntő többségét. Kedvező, hogy a feldolgozóipari beruházások 2011 óta megduplázódtak. Dinamikus volt a vízügyi-hulladék ágazat fejlődése is, és az agrárszektor is fejlődést mutat Foglalkoztatottak és munkanélküliek Foglalkoztatottak A II. negyedéves megyei KSH-statisztika szerint Baranyában az alkalmazásban állók száma fő volt. A foglalkoztatottak 19 száma ugyanezen időben fő volt. A nyilvántartott álláskeresők száma április-júniusban átlagosan fő volt II. negyedévében a baranyai aktivitási ráta 58,3%, a foglalkoztatási ráta 53,6%, a munkanélküliségi ráta 8,1% volt. Idősoros megvilágításban mindhárom mutató kedvező irányba mutat, annak ellenére, hogy a munkanélküliségi ráta utolsó értéke valamivel magasabb a megelőző értéknél. % Baranya megye gazdasági aktivitási mutatói (%, ) II.név Aktivitási arány Foglalkoztatási arány Munkanélküliségi ráta 6. ábra: Baranya megye gazdasági aktivitási mutatói (%, ) Forrás: KSH Fókuszban a megyék I. félév. Megjegyzés: A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. Alkalmazásban állók: a munkáltatóval főállású munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók. 19 Foglalkoztatott, aki a referencia-időszakban (ún. vonatkozási héten), legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülők gazdasági aktivitása a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján kerül meghatározásra. Forrás: KSH Módszertan 13

16 A megyei és országos értékek összehasonlításakor lassú konvergencia látható, a megye az országos átlag alatt teljesít. Az aktivitási arány átlagosan 2,4 százalékponttal, a foglalkoztatási arány átlagosan 2,6 százalékponttal volt alacsonyabb az országos átlagnál, a munkanélküliségi ráta pedig az országos átlag körül mozgott, de többnyire fölötte tartózkodott. % A Baranya megyei és az országos gazdasági aktivitási mutatók különbözete (%, ) II.név Aktivitási arány Foglalkoztatási arány Munkanélküliségi ráta 7. ábra: A Baranya megyei és az országos gazdasági aktivitási mutatók különbözete (%, ) 21 Megjegyzés: Pozitív érték: országos érték felett Nulla: országos érték Negatív érték: országos érték alatt Baranya megyében 2011 és II. negyedéve között kb fővel növekedett az alkalmazásban állók száma, II. negyedévében az érték fő volt. A fizikai foglalkozásúak száma a 2011-es kb. 43 ezres szintről 2015-re elérte a 47 ezer főt. A szellemi foglalkozásúak száma 2015-ben több mint 400 fővel volt kevesebb, mint 2011-ben. Annak ellenére, hogy a versenyszférában alkalmazottak száma között végig meghaladta a költségvetési szférában alkalmazottak számát, a költségvetési szféra létszáma folyamatos növekedést mutat (összesen fővel növekedett négy és fél év alatt ez tükröződik vissza a perecdiagram kék csíkjain). A versenyszféra ezidő alatt közel ötezer főt veszített állományából. A nonprofit szektor létszáma változóan alakult, összességében azonban fős növekedést ért el 2015-re 2011-hez képest. A versenyszférában bekövetkezett csökkenést kb. 85%-ban (4.259 fő) a fizikai foglalkozásúak távozása okozta. A költségvetési szférában a fizikai foglalkozásúak száma összesen fővel nőtt, míg a szellemi foglalkozásúaké változó összességében azonban 64 fővel csökkent 2011-hez képest. 20 Forrás: KSH Fókuszban a megyék 21 Forrás: KSH Fókuszban a megyék 14

17 Alkalmazásban állók száma Baranya megyében (fő, ) Alkalmazásban állók szektor szerinti megoszlása (fő, ) Megjegyzés: az idősor belülről indul Fizikai foglalkozásúak Szellemi foglalkozásúak Költségvetési szféra Versenyszféra Nonprofit szektor 8. ábra: Alkalmazásban állók száma Baranya 9. ábra: Alkalmazásban állók szektor szerinti megyében (fő, ) 2015) 22 megoszlása Baranya megyében (fő, ) 23 Nyilvántartott álláskeresők A 10 járásból álló Baranya megye lakónépesség II. negyedévében fő. A munkavállalói korú népessége (15-74 évesek) fő. A gazdaságilag aktív népesség (foglalkoztatottak és munkanélküliek): fő. Regisztrált álláskeresők száma2015 júniusában: fő A nyilvántartott álláskeresők száma az elmúlt években közel a felére csökkent ben átlagosan kb. 28 ezer fő nyilvántartott álláskereső volt Baranyában, mely érték egészen 2013 februárjáig növekedett, megközelítette a 35 ezer főt júniusára ez az érték kissé hullámozva, de folyamatosan közel felére csökkent, az elmúlt négy és fél évben ekkor volt a legkevesebb nyilvántartott álláskereső a megyében. 22 Forrás: KSH Fókuszban a megyék 23 Forrás: KSH Fókuszban a megyék 24 Forrás: KSH Fókuszban a megyék 15

18 Nyilvántartott álláskeresők száma Baranya megyében (fő, ) ábra: Nyilvántartott álláskeresők száma Baranya megyében (fő, ) 25 A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása 26 : Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik: 40,88% Középfokú végzettséggel rendelkezik, de szakképzettséggel nem: 10,32% Szakképzettséggel rendelkezik: 43,80% Felsőfokú végzettséggel rendelkezik: 5,01% A nyilvántartott álláskeresők járások szerinti megoszlása összhangban van az adott járás népességével: a Pécsi járás népessége a legmagasabb, így a legtöbb álláskereső is itt található. A 11. ábra az egyes járásokban nyilvántartott álláskeresők teljes járási lakónépességen belüli aránya szerint van csökkenő sorrendbe rendezve: amíg a Siklósi járásban nyilvántartott fő a teljes járási lakónépességen ( fő) belül 7,52%-ot tesz ki, addig a Pécsváradi járásban nyilvántartott 410 fő a járási lakónépesség ( fő) 3,51%-át jelenti 27. A Baranya Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya által nyilvántartott álláskeresők többnyire az Egyéb egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozás -okat keresik. Ezen felül a bolti eladó, általános irodai adminisztrátor és az intézményi takarító és kisegítő munkakörök keresettek, de az olyan hiányszakmák is megjelennek a listán, mint pl.: a kőműves. 25 Forrás: KSH Fókuszban a megyék 26 Forrás: Baranya Paktum hírlevél 2015, 2. szám; Dr. Szederkényi Krisztina: Munkaerő-piaci helyzetkép, Baranya megye, június 27 Járási lakónépesség időpontja: , forrása: KSH Helységnévtár 16

19 A nyilvántartott álláskeresők száma járásonként (fő, június) Siklós Sellye Hegyhát Szigetvár Mohács Szentlőrinc Komló Pécs Bóly Pécsvárad Az álláskeresők által leginkább keresett munkakörök (fő, június) Egyéb egyszerű szolgáltatási Bolti eladó Általános irodai adminisztrátor Intézményi takarító és kisegítő Portás, telepőr, egyszerű őr Konyhai kisegítő Tehergépkocsi- Egyéb takarító és kisegítő Kőműves Mechanikaigép-összeszerelő Egyéb egyszerű építőipari Lakatos Rakodómunkás Pincér Vagyonőr, testőr ábra: A nyilvántartott álláskeresők száma járásonként (fő, június) ábra: Az álláskeresők által leginkább keresett munkakörök (fő, június) 29 A nyilvántartott álláskeresők közel egyharmada (30,28%) legalább egy éve folyamatosan nyilvántartott. A regisztrált álláskeresők több mint fele nem részesül ellátásban, 37%-uk kap szociális ellátást, 7%-uk álláskeresési járadékot, 3%-uk álláskeresési segélyt Forrás: Baranya Paktum hírlevél 2015, 2. szám; Dr. Szederkényi Krisztina: Munkaerő-piaci helyzetkép, Baranya megye, június 29 Forrás: Baranya Paktum hírlevél 2015, 2. szám; Dr. Szederkényi Krisztina: Munkaerő-piaci helyzetkép, Baranya megye, június 30 Forrás: Baranya Paktum hírlevél 2015, 2. szám; Dr. Szederkényi Krisztina: Munkaerő-piaci helyzetkép, Baranya megye, június 17

20 3. Közfoglalkoztatottak helyzetképe Baranya megyében 3.1. Baranya megye közfoglalkoztatási helyzete adatok tükrében Baranya megyében a január és augusztus közötti időszakban fő volt a havi átlagos közfoglalkoztatotti létszám. A közel három éves intervallumban a legkisebb létszám fő volt ( ), a legmagasabb pedig fő ( ) Közfoglalkoztatásban részt vevők havi átlaglétszáma Baranya megyében (fő, ) ábra: Közfoglalkoztatásban részt vevők havi átlaglétszáma Baranya megyében (fő, ) 31 A baranyai értékek az országos érték átlagos 6,63%-át tették ki a teljes időszakban, arányaiban a legkisebb szeletet 2014 áprilisában (4,98%), a legmagasabbat pedig 2013 októberében (7,78%) tették ki. Országos viszonylatban a 6. legmagasabb átlagos közfoglalkoztatotti létszámmal rendelkezik Baranya. A 32 hónap átlagos értékei szerint a legtöbb közfoglalkoztatott Borsod-Abaúj-Zemplén (17,28%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (14,24%), Hajdú-Bihar (8,55%), Békés (6,91%), valamint Jász- Nagykun-Szolnok (6,82%) megyében van. A közfoglalkoztatottak lakónépességen belüli aránya szerinti rangsorban Baranya az 5. helyet foglalja el 2,91%-kal. Míg népességét tekintve a középmezőnyben helyezkedik el, a közfoglalkoztatottak aránya magasnak mondható. A baranyai közfoglalkoztatottak növekvő számával párhuzamosan a közfoglalkoztatási ráta is növekvő értéket mutat, kilenc hónap alatt közel 80%-kal emelkedett decemberében a 11. legmagasabb értékről indulva 2015 augusztusára a 4. legmagasabb értéket érte el a megyék rangsorában (Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék után). 31 Forrás: 18

21 % ,5 Közfoglalkoztatási ráta Baranya megyében (%, ) 31,2 32,1 35,3 40,8 43,7 45,5 47,1 49, diagram. 14. ábra: Közfoglalkoztatási ráta Baranya megyében (%, ) 32 A ráta kiszámításának módja (zárónapra vonatkozóan): közfoglalkoztatásban részt vevők nyilvántartott álláskeresők + közfoglalkoztatásban részt vevők Tehát egyre több nyilvántartott álláskeresőt sikerül a közfoglalkoztatásba bevonni. A három nagy közfoglalkoztatási típusban részt vevők megoszlását mutatja be a következő Közfoglalkoztatásban részt vevők csoportosítása a közfoglalkoztatás típusa szerint Baranya megyében (fő, ) Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás Kistérségi startmunka mintaprogram Országos közfoglalkoztatási program 15. ábra: Közfoglalkoztatásban részt vevők csoportosítása a közfoglalkoztatás típusa szerint Baranya megyében (fő, ) Forrás: 33 Forrás: 19

22 Az országos közfoglalkoztatási programban vesznek részt a legkevesebben, ez az időszakban átlagosan 10,26%-ot tett ki. A hosszabb időtartamú közfoglalkoztatásban a közfoglalkoztatottak átlagosan 34,15%-a, a kistérségi startmunkaprogramban pedig átlagosan 55,58%-a vett részt. Megyei összehasonlításban a baranyai minimum-, maximum- és átlagértékek az egyes közfoglalkoztatás-típusok esetében magasnak mondhatók, többnyire a 4-6. legmagasabb létszámú helyet foglalja el a megyei rangsorban. Amíg a havi átlaglétszámot (definíció szerint 34 ) az adott hónapban közfoglalkoztatásban részt vevők napi létszámainak számtani átlaga alkotja, addig a közfoglalkoztatásban érintett személyeket a vizsgált időszakban a közfoglalkoztatás valamely támogatási típusában legalább egy napon részt vevők létszáma alkotja. Ha egy egyénnek egy időszak alatt több szerződése született a közfoglalkoztatás ugyanazon típusában, akkor csak egyszer szerepel a létszámban; ha azonban a több szerződés különböző támogatási típusokhoz kötődik, akkor többször szerepel a létszámban. Ebből kifolyólag a közfoglalkoztatottak havi átlagos létszáma és az összes közfoglalkoztatásban érintett személy közötti különbség többszáz, esetenként többezer főben mérhető. Az érintett személyek száma jellemzően magasabb a havi átlagos létszámnál, nagyobb kiugró értékek azonban csak néhány hónapban, jellemzően tavasszal jelentkeztek A közfoglalkoztatásban érintett személyek és a havi átlagos létszám Baranya megyében (fő, ) Különbözet Érintett személyek Havi átlagos létszám 16. ábra: A közfoglalkoztatásban érintett személyek és a havi átlagos létszám Baranya megyében (fő, ) 35 Idősoros és megyei szintű statisztikák állnak rendelkezésre a közfoglalkoztatásba belépőkről és onnan kilépőkről. A teljes vizsgált időszak folyamán Baranyában közfoglalkoztatási jogviszony létesült, mely értéket nem feltétlenül egyeztethetünk meg fővel, ugyanis ha valaki több jogviszonyt létesített, többször szerepel a statisztikában. 34 Forrás: 35 Forrás: 20

23 Ugyanezen időszak alatt a közfoglalkoztatási jogviszonyt bármilyen okból befejezők száma volt. A statisztika nem tér ki a kilépés okára, így az magában foglalhatja a program lejártát, az önkéntes kilépést, a sikeres elhelyezkedést, az elköltözést stb Közfoglalkoztatásba belépők és onnan kilépők száma Baranya megyében (fő, ) Belépők Kilépők ábra: Közfoglalkoztatásba belépők és onnan kilépők száma Baranya megyében (fő, ) 36 Az adott hónap folyamán bejelentett új közfoglalkoztatási álláshelyek esetében nem állnak rendelkezésre a teljes vizsgált időszakra adatok. A meglévő adatokból azonban látható, hogy megyei szinten átlagosan kb új közfoglalkoztatási álláshelyet jelentenek be, mely az országos összértéknek kb. 3,56-7,83%-át, átlagosan 4,97%-át teszi ki. Az ábrán látható, hogy a bejelentett álláshelyek szinte minden hónapban meghaladták a belépők számát. Összességében is magasabb a bejelentések száma: db álláshelyet jelentettek be (és 13 hónapról nincs információ), míg a teljes időszakban a belépő-esetszám volt A közfoglalkoztatásba belépők és adott hónap folyamán bejelentett új közfoglalkoztatási álláshelyek (fő, db, ) Bejelentett új álláshely Belépők 18. ábra: A közfoglalkoztatásba belépők és adott hónap folyamán bejelentett új közfoglalkoztatási álláshelyek (fő, db, ) Forrás: 21

24 Bár különböző forrásból származnak, mégis hasonló tartalmat foglalnak magukban az új közfoglalkoztatási álláshelyek és a munkaügyi központok számára bejelentett betöltetlen álláshelyek. A két mutatót veti össze a következő diagram. Annak ellenére, hogy két-két hónap adata hiányzik, közel kétszeres mennyiségű közfoglalkoztatási álláshelyet jelentettek Adott hónap folyamán bejelentett új közfoglalkoztatási álláshelyek és a bejelentett betöltetlen álláshelyek összevetése (db, ) Új közfoglalkoztatási álláshely Bejelentett betöltetlen álláshely 19. ábra: Adott hónap folyamán bejelentett új közfoglalkoztatási álláshelyek és a bejelentett betöltetlen álláshelyek összevetése (db, ) 38 Felvetődik a kérdés, hogy kétszer nagyobb igény van a közfoglalkoztatottak munkájára, mint az elsődleges munkaerő-piaci munkaerőre? Nagy valószínűséggel az áll a jelenség hátterében, hogy míg a közfoglalkoztatottakat minden esetben a munkaügyi központon keresztül közvetítik, addig az elsődleges munkaerőpiac nem elsősorban a munkaügyi központokat veszi igénybe betöltetlen álláshelyeinek feltöltésére. (Ez utóbbit a Baranya Megyei Kormányhivatal osztályvezetője is megerősítette.) 3.2. Baranya megye közfoglalkoztatási helyzete a közfoglalkoztatásban meghatározó irányítók véleménye alapján A megyei szintű közfoglalkoztatási helyzetről a Baranya Megyei Kormányhivatal (BMK) Foglalkoztatási Főosztályának főosztályvezetője, Dr. Szederkényi Krisztina hozzájárulásával a Baranya Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály Közfoglalkoztatási Osztályának osztályvezetőjével, Zsírosné dr. Blaner Andreával, valamint a Munkavédelmi és Munkaügyi Ellenőrzési Osztály főosztályvezető-helyettesével, Dr. Papp Judittal készítettünk interjút. Ennek strukturált eredményét az alábbi táblázat foglalja össze. 37 Forrás: 38 Új közfoglalkoztatási álláshelyek forrása: Bejelentett betöltetlen álláshelyek forrása: KSH Fókuszban a megyék 22

25 Helyzetértékelés Baranyában minden település részt vesz a közfoglalkoztatásban A közfoglalkoztatás ma már nem az a segédmunka, mint néhány éve volt Baranya megye aprófalvas, helyben alig van munkalehetőség Ugyanakkor megyeszinten nem tudnak felvenni annyi közfoglalkoztatottat, amennyire igény lenne Egy programban a közfoglalkoztatott bérén túl anyagköltséget, eszközt, szolgáltatást is lehet finanszírozni, nincs olyan költség, amit a munka sikeres elvégzése érdekében tudnának elszámolni A településeknek megvan a korlátjuk, kicsi programokat le tudnak bonyolítani, de országos szintűt már nem Pozitívum, hogy technikailag megoldották a közfoglalkoztatotti szerződések hosszabbítását, a korábbi időkorlátot megszüntették, és a forráskoordináció esetében is biztosított a folytonosság Bennragadás A falvakat a közfoglalkoztatás segítségével élhetővé tudják tenni, ezzel párhuzamosan jelenik meg a bennragadási jelenség A közfoglalkoztatottak a programokban megtanulják a szakmát, biztonságban érzik magukat, szívesen dolgoznak ezáltal a rendszerben Az egyes polgármesterek magas elvárásokat fogalmaznak meg, az elsődleges munkaerőpiacon azonban még magasabbak az elvárások, a fizetésbeli különbség pedig nem elegendő ahhoz, hogy emiatt vállalják a belépést Egyes esetekben a közfoglalkoztatónak érdeke a kulcsfigurák (pl.: legjobb kőműves) benntartása ha kilépne, nem tudnák befejezni a programot, a csapat teljesítménye jelentős mértékben Országos koncepcionális tervek A közfoglalkoztatás átmeneti foglalkoztatás, cél az elsődleges munkaerőpiacra való kivezetés. A közfoglalkoztatás funkciója: felfejleszti azokat az embereket, akik szakmával rendelkeznek, de gyakorlat hiányában nem tudtak elhelyezkedni. A közfoglalkoztatók az elsődleges munkaerőpiacra való felkészítés kulcsfigurái Az elsődleges munkaerőpiacra szóló munkaerőigényekre való közvetítéskor a közfoglalkoztatottak is álláskeresőnek minősülnek annak ellenére, hogy nyilvántartásuk szünetel, azaz közvetíthetőek, közvetítendőek, és a járási hivatalok közvetítik is őket Néhány éven belül meg fog szűnni a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a közfoglalkoztatásba vezetik be ezt a kategóriát Dr. Hoffmann Imre az új helyettes államtitkár, munkássága eredményeként érezhetően pozitív irányba mozdult a rendszer; mindent megtesz azért, hogy a felmerülő problémákra megoldást találjon Elhelyezkedés Amennyiben van az elsődleges munkaerőpiacon állás és a közfoglalkoztatott munkára kész és képes, motivált, azonos esélyekkel indul az álláskeresőkkel. A közfoglalkoztatási rendszer nem korlátozza az elsődleges munkaerőpiacra való kilépésben. A minisztérium e cél elősegítésére folyamatosan elvégzi a jogszabályok módosítását, a hatályos közfoglalkoztatási törvény támogató szabályokkal segíti az elsődleges munkaerőpiacra jutást, és büntetni rendeli az elsődleges munkaerőpiac elhagyását: a közfoglalkoztatottat el kell engedni állásinterjúra (a távollét idejére állásidőre járó bérezés illeti meg); fizetés nélküli szabadságra (ha határozott idejű munkaviszonyt létesít nap közötti időtartamra); képzésre (a képzés idejére közfoglalkoztatási bér illeti meg) január 1-jétől elhelyezkedési támogatást kap a közfoglalkoztatott, ha közfoglalkoztatásból átlép az elsődleges munkaerőpiacra 23

26 leromlana A közfoglalkoztatottat ki kell zárni 3 hónapra a közfoglalkoztatásból, ha: a számára felajánlott egyszerűsített foglalkoztatásban felajánlott munkát nem fogadja el; vagy az elsődleges munkaerőpiacon megfelelő munkahelyet nem fogadja el; vagy felmondással elhagyja az elsődleges munkaerőpiacot; vagy munkáltató azonnali hatályú felmondással küldi el az elsődleges munkaerőpiacról. Számos egyszerűsítést vezettek be, melyek megkönnyítik a közfoglalkoztatottak koordinációját (pl.: egyszerűsített foglalkoztatást közvetlenül az önkormányzathoz is be lehet jelenteni) A munkáltatói kérésre szervezett csoportos tájékoztatókra végzettségnek megfelelő közfoglalkoztatottakat hívnak meg A közfoglalkoztatottakat meghívják szakmai napokra (pl.: önindító konferencia), ahol állást kínáló munkáltatók is megjelennek A hajléktalanok nincsenek álláskeresőként regisztrálva, a közfoglalkoztatásba normál útvonalon nem kerülnének be, a hajléktalanprogrammal viszont sikerül őket bevonni Kitörési lehetőségek Csakúgy, mint Pécsen, Komlón is önkormányzati lakásokat újítanak fel közfoglalkoztatás keretében. Igaz, hogy lassan haladnak, de minőségi munkát végeznek Jelenleg a Támasz Alapítvány és a Pécsi Városgondozási Nonprofit Kft. érintett a hajléktalan programmal (ez utóbbi esetében a 2015-ös 50 fős létszám 2016-ra 65 főre növekedhet, és új tevékenységgel bővülhet), jövőre a Baptista Szeretetszolgálat is bekapcsolódik Jogszabályban is lefektették, hogy a közfoglalkoztatás kimenete a szociális szövetkezeti forma legyen; cél: 3 éven belül 100 db működőképes szövetkezet A közfoglalkoztatási tevékenység a szövetkezet beindításában nyújt A nehézségek amennyiben fennállnak, szinte azonosak az álláskeresőket is jellemző nehézségekkel: egészségügyi problémák; bejárási, utazási akadályok, terhek; a minimálbér és a közfoglalkoztatási bér közötti alacsony különbség Jövőbe mutató jelek A programok célja, hogy felkeltsék irántuk az igényt (pl.: kulturális programok) 2016-ban a kulturális közfoglalkoztatás nagy létszámú kiemelt program lesz az országban, sok új szervezetet vonnak be, a létszámot pedig a 2-3-szorosára tervezik növelni Oktatásba, képzésbe szinte mindenkit be tudnak vonni, OKJ-s képzés azonban kevesebb lesz es tapasztalat szerint sokan nem tudják elvégezni a magasabb szintű képzéseket, ezért indítanak alacsonyabb szintű képzést, hogy minél többen tudják elvégezni. A képzések szervezésével lehetőség szerint minden alacsony iskolai végzettségű közfoglalkoztatott számára lehetőséget kínálnak a következő 3 évben rövid idejű képzésben való részvételre a közfoglalkoztatás ideje alatt között bárkinek tudnak képzést 24

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A gazdasági környezet... 3 1.1 A gazdaság

Részletesebben

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság A BMFKB által 2013. július 8-án elfogadott stratégia 2015. évi aktualizálása 2 Tartalomjegyzék Bevezetés...

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

A munkaerőpiac peremén lévők és a költségvetés

A munkaerőpiac peremén lévők és a költségvetés levelezési cím 1112 Budapest, Budaörsi út 45. telefon + 361-309-2652 e-mail kti@krtk.mta.hu A munkaerőpiac peremén lévők és a költségvetés Készítette: Bakó Tamás, Cseres-Gergely Zsombor, Kálmán Judit,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.somogy.gov.hu

Részletesebben

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III.

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. NEGYEDÉV Kecskemét, 2011. szeptember 07. Elérhetőség: Nemzeti Foglalkoztatási

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Közfoglalkoztatási tapasztalatok Onga Városában

Közfoglalkoztatási tapasztalatok Onga Városában Miskolci Egyetem Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Humánmenedzsment Szak Közfoglalkoztatási tapasztalatok Onga Városában dr. Farkas Györgyi 2014. Tartalomjegyzék I. Bevezetés...1 1.) A témaválasztás

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója

Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 A szakképzés-fejlesztési koncepció meghatározása... 5 A szakképzés-fejlesztési koncepció készítésének előzménye...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC

MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC F O G L A L K O Z T A T Á S I H I V A T A L O R S Z Á G O S F O G L A L K O Z T A T Á S I K Ö Z A L A P Í T V Á N Y MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC 2003 Férfi 2002. Január 1. Nő 90-85-89 80-84 75-79 Munkaerő-felmérés

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. III. negyedév) Budapest, 2007. január

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. III. negyedév) Budapest, 2007. január ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2006. III. negyedév) Budapest, 2007. január Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

A közfoglalkoztatás. Közfoglalkoztatás Magyarországon

A közfoglalkoztatás. Közfoglalkoztatás Magyarországon A közfoglalkoztatás jó gyakorlatai Közfoglalkoztatás Magyarországon 2014-2015 Felelős kiadó: Dr. Pintér Sándor belügyminiszter Weboldal: http://www.kormany.hu/hu/belugyminiszterium Nyomda: Duna-Mix Kft.,

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 215. december A kiskereskedelem 214. évi teljesítménye Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 212/42 Összefoglaló...2 VI. évfolyam 42. szám 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. A kiskereskedelem helye a nemzetgazdaságban...4

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Magyarország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Magyarország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.2. COM(2014) 418 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Magyarország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról és Magyarország 2014. évi konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről

Részletesebben

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Tájékoztató Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2012. I. negyedév Csongrád megye Készítette: Fejes Ágnes elemző TARTALOMJEGYZÉK A MUNKAERŐ-PIACI

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. A háztartási munka értéke, háztartási szatellitszámla Magyarországon. 2016. április 5.

STATISZTIKAI TÜKÖR. A háztartási munka értéke, háztartási szatellitszámla Magyarországon. 2016. április 5. STATISZTIKAI TÜKÖR 216. április 5. A háztartási munka értéke, háztartási szatellitszámla Magyarországon Tartalom Bevezetés...1 A háztartási szatellitszámla...1 A háztartási munkára fordított idő...2 A

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

9923 Jelentés a Munkaerőpiaci Alap működésének pénzügyigazdasági

9923 Jelentés a Munkaerőpiaci Alap működésének pénzügyigazdasági 9923 Jelentés a Munkaerőpiaci Alap működésének pénzügyigazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. A Munkaerőpiaci Alap

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 ában a regisztrált álláskeresők a 420 670 fő volt

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAÜGYI HÍRLEVÉL. Tisztelt Olvasó!

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAÜGYI HÍRLEVÉL. Tisztelt Olvasó! KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAÜGYI HÍRLEVÉL 2011. DECEMBER Tisztelt Olvasó! Köszöntöm a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja nevében. Engedje meg,

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 198/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés MTA-WSA 2012 NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 jában a regisztrált álláskeresők a 366 628 fő volt

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉVKÖNYV 2011. Vállalati felelősségvállalással a fenntartható fejlődésért

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉVKÖNYV 2011. Vállalati felelősségvállalással a fenntartható fejlődésért FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉVKÖNYV 2011 Vállalati felelősségvállalással a fenntartható fejlődésért A kiadvány megjelenését támogatta Kiadja Felelős kiadó Szerkesztette Lektorálta TISZAI VEGYI KOMBINÁT GKI GAZDASÁGKUTATÓ

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

ELŐSZÓ Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával tizenöt éve indította el a magyarországi munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2009. III. negyedév Dél-Alföld 2009. augusztus szeptember Bács-Kiskun megye 662 31014 fő Csongrád megye 477 35611 fő

Részletesebben

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 JAVASLATOK:... 6 Munkakultúra átadása... 6 Regionális

Részletesebben

Helyzetkép 2016. március április

Helyzetkép 2016. március április Helyzetkép 2016. március április Gazdasági növekedés A múlt évben többek között gazdasági konfliktusok és állandósult lokális válsághelyzetek hatására valamelyest csökkent a globális gazdaság növekedésének

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat 2015. december Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) 2015. évi felülvizsgálata... 2 A HEP Felülvizsgálat

Részletesebben

A közfoglalkoztatást szervezők értékei 2

A közfoglalkoztatást szervezők értékei 2 MAGYAR VALÓSÁG Koltai Luca Kulinyi Márton 1 A közfoglalkoztatást szervezők értékei 2 A közfoglalkoztatás rendszere 2011 óta jelentős átalakuláson megy át. Mára az állam és az önkormányzatok már 200 milliárd

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Gerde Község Önkormányzata. 2015. szeptember

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Gerde Község Önkormányzata. 2015. szeptember Helyi Esélyegyenlőségi Program Gerde Község Önkormányzata 2015. szeptember Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben