BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, október

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október"

Átírás

1 BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, október

2 Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert dr. Vámosi Tamás Szerkesztette: Dr. László Gyula egyetemi tanár Felelős kiadó: Nagy Csaba, a Közgyűlés elnöke Készült: példányban Nyomda:

3 Tartalom BEVEZETÉS HELYZETÉRTÉKELÉS Baranya megye Oktatási helyzetkép Bővebben a szakképzésről SWOT-analízis A SZAKKÉPZÉSI POLITIKA STRATÉGIA-ALKOTÁSI SZINTJEI, A SZINTEK EGYMÁSRA ÉPÜLÉSE Európai Unió Magyarország Partnerségi Megállapodása a közötti időszakra és a szakképzés általános helyzete Megyei fejlesztési célok Pécs Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (ITS) A régió, a megye és Pécs fejlesztési prioritásainak összevetése A FOGLALKOZTATÁSI ÉS KÉPZÉSI STRATÉGIA A MEGYE STRATÉGIAI CÉLRENDSZERÉBEN A megye hatásköre és feladatai Integrált lokális fejlesztéspolitika ALAPVETŐ CÉLOK STRATÉGIAI ELVEK ÉS FEJLESZTÉSI CÉLOK A demográfiai csökkenésből fakadó rendszerszintű problémák kezelése A képzési intézményrendszerre gyakorolt hatások és a szakképzési rendszerben tanulók létszámának növelése A köznevelési funkció fejlesztése és a pedagógusképzés megújítása A szakképzés tartalmi kérdései, a duális jelleg erősítése A hátrányos helyzetű tanulók szakképzési rendszerben való tartása: a felzárkóztatási és szociális funkció érvényesítése Tanulók becsatornázása a szakképzési folyamatokba: pályaorientáció és pályakövetés A felsőoktatás bevonása a szakképzési folyamatokba, együttműködés kialakítása Felnőttképzési szegmens Partnerségi elv érvényesülése a stratégiai tervezés szintjén KITÖRÉSI PONTOK, A MEGYEI KÉPZÉSI RENDSZER KONKRÉT FEJLESZTÉSI TERÜLETEI A demográfiai és társadalmi okokból fakadó problémakörök kezelése Az alapfokú oktatás problémakörei és fejlesztése A szakképzést támogató területek Intézményi együttműködés, a gazdasági szereplők bevonása Pályaorientáció, pályakövetés Felsőoktatás Felnőttképzés Kapcsolódási pontok a megyei szakképzés-fejlesztési stratégiához... 61

4 2 BEVEZETÉS Az európai, hazai, illetve lokális munkaerőpiacok (foglalkoztatási és képzési politikák) teljesítménye elég hullámzó volt az elmúlt időszakban. Ebből már az is következik, hogy a munkaerőpiac szereplői minden szinten külön-külön is igen jelentős változások és kihívások előtt állnak. Az EU az első lisszaboni stratégiában, majd a második EU-2020 stratégiában is igen nagyra törő célokat fogalmazott meg, és ezt követte a hazai fejlesztéspolitika is. Integrált stratégiai célrendszert fogalmazott meg, amelynek lényege az Uniós törekvésekkel összhangban a növekedés és a foglalkoztatás együttes megvalósítása. Ehhez igazodik az oktatási/nevelési politika eszközrendszere is: alapvető változtatásokat hozott létre az elmúlt években a köznevelés rendszerében, az irányításban és a képzés tartalmában, a fenntartók szervezeti struktúrájában és a képző intézményekben egyaránt. Az integrált fejlesztéspolitika ugyanakkor nemcsak azt feltételezi, hogy a gazdasági (növekedési, munkaerő-piaci) és szociális (társadalmi, foglalkoztatási) célok és eszközök egymást erősítve működjenek, hanem a horizontális összehangolás mellett a vertikális egymásra épülést is igényli. Vagyis azt, hogy az uniós és hazai szintek alatt hasonló ugyancsak szinergiákra törekvő kapcsolat és összhang alakuljon ki a nemzeti és az azt követő regionális és lokális szinteken (és szintek között) is. Ezért szükségesek az ezekbe a rendszerekbe illeszkedő lokális, helyi stratégiák. A Baranya Paktum 2007-ben fogadta el Baranya megye képzési stratégiáját. Azóta viszont nagyon lényeges változások történtek mind a megye munkaerő-piaci, oktatási helyzetében, mind az oktatás-politika cél- és eszközrendszerében, jogszabályi és intézményi hátterében, de a megyei önkormányzatok, a lokális intézmények feladat- és hatásköri rendszerében is. Ezek a változások tették szükségessé a 2007-es stratégia felülvizsgálatát, aktualizálását. Erre a feladatra a Pécsi Tudományegyetem szakértői csoportja kapott megbízást. A szakértői csoport tagjai voltak: dr. Ásványi Zsófia, dr. Barakonyi Eszter, Galambosné dr. Tiszberger Mónika, dr. László Gyula, Sipos Norbert, dr. Vámosi Tamás A képzési stratégia évi aktualizálása során értelemszerűen támaszkodtunk a korábbi, 2007-es stratégiára, igyekeztünk megőrizni annak ma is érvényes szellemiségét, értékeit, stratégiai irányait. Az aktualizáláshoz felhasználtuk a 2015-ös helyzetet tükröző új statisztikai adatokat. Támaszkodtunk az érintett megyei intézmények vezetőinek véleményére, megyei szakértők javaslataira, az aktuális EU-s, nemzeti, megyei és városi fejlesztési dokumentumokban megfogalmazott stratégiai elvekre és irányokra. Nagy segítségünkre volt, hogy rendelkezésünkre állhatott a Baranya Megyei Képzési és Fejlesztési Bizottság ben aktualizált Szakképzés-fejlesztési stratégiája: egyrészt forrásként használhattuk, másrészt értelemszerűen fontosnak tartottuk azt, hogy ne legyen két különböző stratégia a megyében. Összességében úgy látjuk, hogy a két stratégia bár nem feltétlen ugyanazon az úton indult el, de ugyanarra az eredményre jutott: a célok és eszközök alapvetően azonosak. Bízunk abban, hogy az érintett munkaerő-piaci szereplők, megyei szintű és megyén belüli intézmények és szervezetek befogadják ennek a képzési stratégiának a céljait, és a következő évek során összefogással, közös aktivitással eredményes is lesz annak megvalósítása.

5 3 Településszerkezet 1. HELYZETÉRTÉKELÉS 1.1 Baranya megye A megye településszerkezete sajátos. Itt található egész Dunántúl legnépesebb városa: Pécs, amely a régió gazdasági, oktatási és kulturális centruma. Emellett további 13 várost találunk. A teljes városi népesség a megye lakóinak 65%-át koncentrálja. Ugyanakkor a térség egészében a sok aprófalu, kistelepülés következtében az erősen falusias jelleg a meghatározó. A településhálózat csaknem egyharmadát 200 fő alatti lélekszámú aprófalvak alkotják. Az 500 főt el nem érő települések aránya majdnem 70%. (KSH Tájékoztatási adatbázis) 1. ábra: Baranya megye városain kívüli települések átlagéletkor és népsűrűség szerint, Átlagéletkor (év) Népsűrűség (fő/km 2 ) Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis 1, Letöltés dátuma: november 3. A népsűrűség (1. ábra) alakulásából is az elaprózott jelleg köszön vissza. Az egy km 2 -re jutó népesség a települések több mint kétharmadában 10 és 40 fő között mozog (az országra 106 fő/km 2 jellemző). A városok esetében közötti értékeket találunk. A kormány által megfogalmazott, a hátrányos helyzetű kistérségekről készített elemzésből kiderül az is, hogy az ország 33 leghátrányosabb kistérségéből 8 található Dél-Dunántúlon, ebből 3 Baranya megyében. (105/2015. (IV. 23.) Korm. r.; Népesség Baranya 2014 év eleji fős lélekszáma az ország lakosságának 3,8%-át teszi ki. Hosszabb ideje megfigyelhető népességének fogyó tendenciája között átlagosan évente 0,4%-os csökkenés volt jellemző, míg az utóbbi három évben már évi átlagos 1,5%-os népességfogyásról beszélhetünk. (KSH Tájékoztatási adatbázis, T-Star 2013) A megye korszerkezetére továbbra is az elöregedés a jellemző, a 14 év alatti népesség évi 15,9%-os részaránya 13,9%-ra süllyedt 2015-re. A 2. ábra Baranya megye korfáját mutatja be. A korfa természetes mértékben gyarapodó népességet tükröz, ha fenyőfa/piramis alakú. Magyarországon ez az 1900-as évek első felében volt jellemző. Az azóta fennálló urna alak egyértelműen fogyó népességre utal. Nincs ez másképpen Baranyában sem. Hosszabb távon a középen kiszélesedő urna alak egy keskenyedő tömbbé alakul, akár feje 1 Az átlagéletkor közelítéséhez az állandó népesség részletesebb korcsoportos eloszlását használtuk fel.

6 4 tetején álló piramissá torzulhat. A korfáról azt is látjuk, hogy az elmúlt 15 év alatt a éves korosztály kivételével bővülés csak az idősebb (54 év feletti) korcsoportokban ment végbe. 2. ábra: Baranya megye korfája (2001. népszámlálás, január 1.) 80- felett éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves 5-9 éves - 4 éves Nők (fő) népsz Férfiak (fő) 2001.népsz Forrás: KSH.HU, Interaktív megyei korfák Az öregedési index azt mutatja, hogy egy gyermekre (0-14 éves) 1,338 időskorú (64 év feletti) jut, ami szintén a népesség elöregedő jellegét jelzi, ráadásul átlag feletti mértékben, hiszen az országos öregedési index 1,236. A nemek arányát, az átlagéletkort tekintve az egész országra, sőt a legtöbb fejlett országra is hasonló jellegzetességek mutathatóak ki, mint Baranyában. A természetes fogyás mértékét enyhíthetné a pozitív vándorlási egyenleg, de az elvándorlások a természetes fogyás kb. negyedével meghaladják az odavándorlások számát, így ez is tovább erősíti a fogyó tendenciát. Némi reményre adhat okot, hogy a házasságkötések száma 2 növekedést mutat között (1 353-ról ra emelkedett). Ez lakosra jutva még jelentősebb javulás (3,5-ről 4,3-ra). Jelentős kihívást jelenet az egyre népesedő roma lakosság. Becslések szerint számuk országosan már meghaladta a 600 ezret. Számuk a régióban is jelentős. A népszámlálás adatai alapján az ország lakosságának 3,1%-a tartozott valamilyen nemzetiséghez. Ettől lényegesen eltérnek a Dél-Dunántúl adatai, ahol a nemzetiségek aránya 16,6%-os. A Dél-Dunántúl három legmeghatározóbb nemzetisége az összes nemzetiség 96%-át teszi ki és ez a következőképp oszlik meg: roma: 43,8%; német: 42,0%; horvát: 10,4%. A roma népesség közel 12%-a él a Dél-Dunántúlon, ennek döntő többsége Baranya és Tolna megyében. Döntő részük hátrányos helyzetű, főleg a Dráva-, illetve a határ menti kistérségekben él. A gazdaság fejlődése nem kedvez ennek a népcsoportnak, hiszen a kutatások szerint a régióban élő roma családok jelentős részében mindkét szülő és a nagykorú gyerekek többsége is munkanélküli. A segélyezési rendszer és a gazdaság gyengesége miatt elhelyezkedni nem tudnak, illetve nem is akarnak. (Pályakezdő fiatalok munkaerő-piaci esélyei a Dél-dunántúli régióban 2025-ig Kutatási zárótanulmány, 2014) 2 Baranya megye számokban, 2014 (KSH)

7 5 Gazdaság Pécs Európa Kulturális Fővárosa lett 2010-ben, melynek kapcsán késésekkel ugyan, de sok beruházás, fejlesztés valósult meg (Kodály Központ, Tudásközpont, Zsolnay negyed, közterek, stb.), de a fenntarthatósággal, kihasználtsággal gondok vannak. Az M6-os autópálya Bólyig terjedő szakaszának márciusi átadása is ígéretes előrelépésnek tűnt, de az elérhetőség javulásával sem sikerült jelentős eredményeket elérni. A déli határhoz vezető szakasz megépítése pedig még csak a tervek között szerepel. A tömeg-, illetve távolsági közlekedés alakulása kihat a munkába járás feltételeire településen belül is, de elsősorban az ingázók esetében. Pécs esetében a tömegközlekedést folyamatosan fejlesztik, ugyanakkor a távolsági közlekedés terén szinte semmiféle előrelépés nem látható, ami megnehezíti a megyeszékhelyre, a megye városaiba való mindennapi eljutást. 1. tábla: Gazdasági teljesítménymutatók összehasonlítása (2014. I-IV. negyedév) 3 Baranya Somogy Tolna Dél- Dunántúl Ország Gazdasági aktivitás Aktivitási arány, % 56,5 53,0 57,1 55,5 59,0 Foglalkoztatási arány, % 52,6 48,2 53,6 51,3 54,8 Munkanélküliségi ráta, % 7,0 9,1 6,2 7,5 7,1 Alkalmazásban állók száma és keresete Alkalmazásban állók száma, ezer fő 81,8 68,5 47,8 198, ,1 számának indexe 101,3 100,3 105,4 101,9 104,6 havi bruttó átlagkeresete, Ft havi bruttó átlagkeresetének indexe 102,5 106,5 102,2 103,9 103,0 havi nettó átlagkeresete, Ft havi nettó átlagkeresetének indexe 102,5 106,5 102,2 103,9 103,0 Regisztrált vállalkozások Regisztrált vállalkozások száma Regisztrált vállalkozások számának indexe 100,3 99,3 101,0 100,1 100, lakosra jutó vállalkozás Beruházás Teljesítményérték, millió Ft Egy lakosra jutó teljesítményérték, ezer Ft 268,4 214,1 284,3 253,7 453,2 Ipar Termelés volumenindexe 104,1 104,5 102,2 103,5 107,8 Egy lakosra jutó termelési érték, ezer Ft 949, , , , ,1 Termelés volumenindexe 98,9 125,9 102,9 112,4 108,4 Értékesítés volumenindexe 98,5 125,6 102,8 112,1 107,9 Ezen belül: belföldi 94,5 132,5 99,7 103,3 101,8 export 102,3 124,5 111,3 118,0 111,0 Értékesítésből az export aránya, % 53,1 85,0 29,1 62,6 68,2 Építőipar Építőipari termelés volumenindexe 109,9 101,5 128,9 111,5 118,8 Egy lakosra jutó termelési érték, ezer Ft 84,4 103,5 120,7 100,0 153,6 Forrás: KSH.HU A gazdaság főbb jellemzőit az 1. táblában foglaltuk össze. A gazdaság teljesítményét a bruttó hazai érték alakulásával szokás érzékeltetni. A GDP 2010-es ágazatonkénti megoszlása azt mutatja, hogy a legerősebb hozzáadott érték teremtő ágazattá a mezőgazdaság vált. A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat 6%-át reprezentálja az országos eredménynek. Ugyanakkor az ipar tekintetében a megye részaránya az országos 2,1%-a, tehát alig fele a népesség részesedésének megfelelő arányszámnak. Ennél is alacsonyabb, 1,8% a 3 Forrás: ksh.hu; A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai.

8 6 feldolgozó ipar, jól mutatva azt a hosszú ideje tartó, s mára kifejezetten súlyos leépülést, amelyet a megye ipara elszenvedett. Még a Pécs súlya miatt kiemelkedőnek tartott szolgáltatások (közigazgatás, oktatás, és humán-egészségügyi szolgáltatás) aránya sem éri el az országon belül a megye népességarányát (3,6%), ahogy a művészet és a szabadidő szolgáltatásoké sem (3,2%). (KSH Baranya megyei évkönyve, 2011). A működő társas vállalkozások létszám kategória szerinti megoszlása azt mutatja, hogy döntő (92%) az 1-9 főt foglalkoztató vállalkozások jelenléte, 4% a főt foglalkoztatók aránya, és mindössze 16 a 250 fő fölötti nagyvállalatok száma. A külföldi érdekeltségű vállalkozások száma a 2000-ben fennálló 779-ről re 557-re csökkent, ugyanakkor az egy vállalkozásra jutó saját tőke folyamatosan növekszik és nő e vállalkozásokon belül a külföldi részesedés is. A baranyai mutatók jelentősen az országos átlag alatt voltak, a vállalkozásra vetített értékek az időszakban átlagosan az országos érték kb. 27%-át, a lakosságra vetített érték átlagosan kb. 15%-át tették ki. A külföldi érdekeltségű vállalkozások negyede az iparban, negyede a kereskedelemben, s mintegy 10%-a a mezőgazdaságban jelenik meg. A többi arányos eloszlásban az építőiparban, illetve a különböző szolgáltatásokban tevékenykedik. A szolgáltatók közül kiemelkedik az ingatlan-forgalmi vállalkozások 16%-os aránya. Az elsősorban a feldolgozóiparhoz kapcsolódó, kedvezőnek tűnő exportképességi adatokkal szemben országos összehasonlításban lényegesen kedvezőtlenebb a megye helyzete. Az ország öt nagy vidéki agglomerációja közül, ahol a fővároson kívüli gazdaságfejlesztés koncentrálódik, Pécs a bruttó hozzáadott érték, a vállalkozások nettó értékesítési árbevétele és az export tekintetében is az utolsó helyen áll; a legexportképesebb Győrhöz képest Pécs exportja szinte jelzésértékűnek tűnik. A növekedést a beruházások hozta fejlesztések indíthatnák be, de sajnos a beruházások teljesítményértékének 2011-ig jellemző enyhe növekedése (közel 150 milliárd Ft-ra) jelentős csökkenésbe csapott át (elsősorban az EU-s pályázati ciklusváltás miatt). Tekintettel a felsőfokú végzettségűek nagy arányára, illetve a jövőbeli kutatás-fejlesztési tevékenységnek kitörési pontként azonosítható lehetőségére, nagyon fontos a K+F terület alakulásának megismerése. 3. ábra: Kutató-fejlesztő helyek száma (db), Baranya Somogy Tolna Forrás: KSH.HU, Stadat táblák, Letöltés dátuma: október 31. A Baranya megyei kutató-fejlesztő helyek száma messze meghaladja a régió másik két megyéjének adatait, ugyanakkor az országos értékeknek csupán töredékét teszik ki (3. ábra). A K+F helyek száma a es időszakban az országos növekvő a 2005-ös db-ról 2013-ra db-ra nőtt, ugyanakkor 2014-re db-ra csökkent tendenciával ellentétben Baranya megyében szinte folyamatos csökkenést mutatott 2007-től, és az országos hányad is csökkent: az országos hányad 2005-ben 6,4% volt, ez 2014-ben már csak 3,9%. A K+F ráfordítások GDP-hez viszonyított arányát tekintve viszont a as időszakban Baranya megye helyzete nem is rossz az országoshoz képest (4. ábra). Kiváltképp a 2012-es év, amikor kimagasló pénzmennyiség került elköltésre a kutatás-fejlesztés területén. Az Európa 2020 stratégia pedig azt irányozta

9 7 elő, hogy a K+F kiadások érjék el a GDP 3%-át a stratégiai időszak végére. Ettől még mind országos, mind megyei szinten messze vagyunk. 4. ábra: A kutatás-fejlesztés ráfordításai a GDP százalékában 2 1,8 1,6 1,4 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 1,85 1,41 1,27 1,3 1,14 1,15 1,14 1,2 0,75 0, Baranya Országos Forrás: Baranya megye számokban 2014 Összességében elmondható, hogy Baranya megye gazdasági helyzet az országos átlagnál rosszabb pozíciót mutat, ami kihat a munkaerő-piaci helyzetre is. A pozitív irányú változtatásokhoz a képzési rendszer fejlesztése és kihasználása hosszú távon jelentősen hozzájárulhat. Munkaerőpiac A munkaerőpiac legfontosabb jellemző adatait tartalmazza a következő (2.) táblázat, az országos értékek tükrében. Összefoglalóan elmondható, hogy a Baranya megyei körkép az országos átlagnál csaknem minden szempontból, ha nem is jelentős eltérésekkel, de kedvezőtlenebb képet mutat. A diplomás foglalkoztatottak aránya sajnálatos módon csökkenést mutat, ugyanakkor az inaktív népességen belül növekszik a nappali tagozatos hallgatók aránya. A gyengébb foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok mellett bizakodásra adhat okot az álláskeresők munkavállalási kedve, hiszen ez az egyetlen arány (szeretne dolgozni), amiben Baranya kedvezőbb képet mutat. A munkaerő-piaci részvételnek jelentős szeletét adja a közfoglalkoztatási rendszerben részt vevők száma. Baranyában 2014-ben a foglalkoztatottak tömegének mintegy 7,6%-át teszi ki a közfoglalkoztatottak átlagos éves létszáma. 2. tábla: A éves népesség gazdasági aktivitása Megnevezés Baranya Ország Foglalkoztatott, ezer fő 130,4 145, , ,8 Ebből: középfokú végzettségű ezer fő (%) 85,9 (65,9) 95,7 (65,9) 2 400,4 (62,7) 2 549,4 (62,2) diplomás ezer fő (%) 29,6 (22,7) 30,6 (21,1) 1 013,5 (26,5) 1 090,7 (26,6) férfi ezer fő (%) 70,3 (53,9) 76 (52,3) 2 048,80 (53,5) 2 220,5 (54,1) Munkanélküli, ezer fő 21,9 13,4 473,2 343,3 Ebből: >1 éve munkát keres ezer fő (%) 11 (50,2) 5,5 (41,0) 219,1 (46,3) 166 (48,4) férfi ezer fő (%) 11,6 (53,0) 7,8 (58,2) 262,1 (55,4) 181,7 (52,9) Gazdaságilag nem aktív, ezer fő 140,3 127, , ,1 Ebből: szeretne dolgozni ezer fő (%) 21,5 (15,3) 19 (14,9) 384 (11,5) 336 (10,7) nappali tagozatos tanuló 30,3 (21,6) 28,6 (22,4).... Aktivitási arány, % 52,0 55,4 56,3 58,7 Foglalkoztatási ráta, % 44,6 50,7 50,1 54,1 Munkanélküliségi ráta, % 14,4 8,4 11 7,7 Forrás: Baranya megye számokban 2014; KSH.HU Stadat táblák, Letöltés dátuma: október 31.

10 8 A munkaerőpiacról kiszorulók tekintetében (5. ábra) Baranya megye rendre elmarad az országos arányokhoz képest (kivéve 2013-at). Az elmaradás mértéke jelenleg 10%-os, de a válságot követő években átlagosan több mint 20%-kal volt rosszabb a Baranya megyére jellemző munkanélküliségi ráta, mint az országos. A 2013-as év kivételt képez, hiszen abban az esztendőben az országos aránnyal megegyező volt a baranyai érték. 5. ábra: A éves népesség munkanélküliségi rátájának alakulása 16,0 14,0 13,4 14,4 14,4 12,0 10,0 8,0 6,0 7,1 6,4 11,2 11,0 11,0 10,2 8,4 7,7 Baranya Ország 4,0 2,0 0, Forrás: KSH.HU, Stadat táblák, Letöltés dátuma: október 31. Az álláskeresők nagyon fontos szegmensét képezik a pályakezdők. Számukra akár hosszú távon meghatározó lehet az első munkahely, illetve az első munkanap és az iskolai képzés befejezése között eltelt idő hosszúsága. Baranyában népességarányosan az országos átlaghoz képest jóval magasabb a pályakezdő álláskeresők száma, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy a képzési rendszer kimenete az országos átlaghoz képest vagy nem megfelelő minőségben, vagy nem megfelelő összetételben áll rendelkezésre. 3. tábla: Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma éves átlagban (fő) Területi egység / as adat ezer (%) lakosra (fő) Baranya ,2 8,9 Somogy ,6 9,0 Tolna ,5 8,5 Dél-Dunántúl ,3 8,8 Ország ,8 6,7 Forrás: Nemzeti Munkaügyi Hivatal A PTE FEEK által végzett felmérés 4 alapján a munkáltatók és a pályakezdők véleménye a legfontosabb munkavállalói tulajdonságokról alapvetően hasonlóságokat mutat. Az első hat helyen ugyanazok a készségek szerepelnek, csak más sorrendben: elméleti, szakmai jártasság, képesség az önálló munkavégzésre, szóbeli és írásbeli kifejezőkészség, precíz munkavégzés, nagy munkabírás, gyakorlati szakmai jártasság. A munkáltatók oldaláról többen is jelezték, hogy a fiataloknak alacsony szinten áll az önértékelésük, szociális fejlettségük (erre utal a kérdőíven felsorolt készségek és képességek megítélése is). Nem ismerik a munkahelyeken rájuk váró körülményeket, követelményeket, a munkaadók jogait és saját jogaikat, a munkába állással vállalt felelősséget. Kevéssé érzékenyek azokra a minőségbiztosítási feltételekre, 4 Pályakezdő fiatalok munkaerő-piaci esélyei a Dél-dunántúli régióban 2025-ig Kutatási zárótanulmány

11 9 amelyeknek a munkájuk során meg kell felelniük. Ez utóbbi tényezőket lenne fontos a képzésekbe közvetlenül vagy közvetett módon beépíteni, és felkészíteni a pályakezdésre a fiatalokat. 4. tábla: Foglalkoztatottak megoszlása iskolai végzettség szerint Iskolai végzettség Dél- Dél- Baranya Ország Baranya Dunántúl Dunántúl Ország Legfeljebb alapfokú 12,2 15,1 12,5 13,1 13,2 11,2 Középfokú érettségi nélkül 36,4 34,4 30,6 33,2 34,0 28,3 Középfokú érettségivel 30,7 31,9 33,7 32,6 31,5 33,9 Felsőfokú 20,7 18,7 23,2 21,1 21,2 26,6 Forrás: KSH.HU, Tájékoztatási adatbázis, Munkaerő, Letöltés dátuma: október 31. Baranyában, csakúgy, mint az ország egészének átlagában a legalacsonyabb (legfeljebb alapfokú) végzettségűek részaránya a legalacsonyabb a foglalkoztatottak körében, 11,2% (4. tábla). Ez nem jelenti azt, hogy ők lennének a legrosszabb helyzetben az elhelyezkedés szempontjából, inkább azt, hogy a népességen belül is ők vannak a legkevesebben. A megyében a középfokú végzettségűek dominálnak (csakúgy, mint a népességen belül). A foglalkoztatottak mintegy 65,8%-át teszik ki. A különböző végzettségekhez tartozó elhelyezkedési arányok becsült értékeit az 5. tábla tartalmazza. Ebből jól látszanak a megyei sajátosságok. A magasabb (legalább érettségi) végzettséggel rendelkezők kihasználtsága a munkaerőpiacon jelentősebb az országos átlaghoz képest, ugyanakkor az érettségivel nem rendelkezők kiemelkedően magas arányban vannak jelen a munkaerőpiacon. Ezt a helyzetet a magasabb végzettséget igénylő munkahelyteremtéssel kellene orvosolni. Jobban ki kellene használni a képzettebb rendelkezésre álló népességet. Illetve másik olvasatban az is lehet az üzenete az adatoknak, hogy a munkaerő-piaci igényeket jobban szem előtt tartó képzési formák felé kellene terelni a gyerekeket, a fiatalokat, azért, hogy jobb elhelyezkedési esélyeik legyenek, és ne töltsenek felesleges éveket az iskolapadban. 5. tábla: Foglalkoztatottak becsült aránya a 17 év feletti népességen belül iskolai végzettség szerint, 2011 Iskolai végzettség Baranya Ország Legfeljebb középfokú érettségi nélkül 87,0 39,3 Középfokú érettségivel 50,1 53,2 Felsőfokú 61,7 78,9 Forrás: KSH.HU és PBKIK: Baranya megye erőforrástérképe 2015 alapján saját számítás Magyarországon a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma 2013 év átlagában fő volt. Az összes regisztrált pályakezdő álláskeresőnek 35%-a nyolc általános iskolával és alacsonyabb végzettséggel rendelkezik; szakmunkásképzőt és szakiskolát 20,9%-uk végzett; középiskolai, szakközépiskolai végzettsége volt 39,3 százalékának; míg a diplomások 5,8%-ot képviseltek. A Dél-dunántúli régióban a regisztrált pályakezdő álláskeresők száma ugyanezen időszakban főt tett ki, ha azonban az összes 25 év alatti regisztrált álláskereső fiatalt vizsgáljuk, akkor ez a szám nagyobb, megközelíti a főt. 5 Az előbb idézett kutatás szerint a munkáltatók és a pályakezdők véleménye a legfontosabb munkavállalói tulajdonságokról alapvetően hasonlóságokat mutat. Az első hat helyen ugyanazok a készségek szerepelnek, csak más sorrendben: elméleti, szakmai jártasság, képesség az önálló munkavégzésre, szóbeli és írásbeli kifejezőkészség, precíz munkavégzés, nagy munkabírás, gyakorlati szakmai jártasság. A munkáltatók oldaláról többen is jelezték, hogy a fiataloknak alacsony szinten áll az önértékelésük, szociális fejlettségük (erre utal a kérdőíven felsorolt készségek és képességek megítélése is). Nem ismerik a munkahelyeken rájuk váró körülményeket, követelményeket, a munkaadók jogait és saját jogaikat, a munkába állással vállalt felelősséget. Kevéssé érzékenyek azokra a minőségbiztosítási feltételekre, amelyeknek a munkájuk során meg kell felelniük. Ez utóbbi tényezőket lenne fontos a képzésekbe közvetlenül vagy közvetett módon beépíteni, és felkészíteni a pályakezdésre a fiatalokat. Az iskolai végzettség szempontjából a felsőfokú végzettség tekinthető az elhelyezkedés legbiztosabb zálogának (6. ábra). Nyilvánvalóan ez is oka annak, hogy nagyon népszerű valamilyen felsőfokú intézményben továbbtanulni. A legalacsonyabb végzettség a másik végleten pedig a szakképesítés, általános 5 Pályakezdő fiatalok munkaerő-piaci esélyei a Dél-dunántúli régióban 2025-ig Kutatási zárótanulmány

12 10 képzettség hiánya miatt van jelen jelentős arányban a pályakezdők között. A szakiskola és a középiskola elvégzése után is gondok vannak az elhelyezkedéssel. Ennek elsősorban a munkaerőpiac keresletének és kínálatának összehangolatlansága lehet az oka. 6. ábra: A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása Dél- Dunántúlon (2013 decembere) Főiskola, egyetem 1% Legfeljebb 8 általános 36% Középiskola 40% Szakiskola 23% Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Iskolai létszám-arányok 1.2 Oktatási helyzetkép Az oktatás tervezése szükségessé teszi a lakosság számában és korösszetételében bekövetkező változok figyelését csakúgy, mint a gazdaság átalakulási folyamatának vizsgálatát. 6. tábla: Az iskoláskorúak létszámának várható alakulása Baranya megyében Év Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Baranya Megyei Igazgatósága Baranya megye lakosságának lassú, de várhatóan folyamatos csökkenése mellett az urbanizációs folyamat erősödött. Az iskoláskorúak létszámcsökkenése tartós tendencia. Az iskoláztatás szempontjából releváns korosztályra 2020-ig a csökkenő létszám lesz a jellemző (6. tábla). Kivételt ez alól egyes, Pécs körzetébe tartozó települések képeznek. Folytatódik a kistelepülések, aprófalvak elnéptelenedése. Hosszabb távon a reurbanizáció, a nagyobb városokba visszaköltözés felerősödése várható. Mindez kihat az oktatási szolgáltatások minőségére és költséghatékonyságára. Ennek együtt kellene járnia az alapfokú oktatás intézményrendszerének átszervezésével, a feladatoknak a települési önkormányzatok együttműködési megállapodása keretében, valamint társulás formájában történő ellátásával. Az iskolarendszer tanulók szerinti megoszlásának változásait a 7. ábra szemlélteti. Az elmúlt 15 év során az arányok alapvetően nem változtak. A középiskolák tekintetében a gimnáziumok felé történő némi elmozdulás tapasztalható, és az óvodai nevelés bővülése látszik. Ez utóbbi alapvetően az óvodai nevelésben való részvétel szabályainak átalakulásából fakad és nem a növekvő kisgyermek létszámból.

13 11 7. ábra: A közoktatási intézményekben tanulók megoszlása Baranyában Szakközépiskola 11% Gimnázium 11% 2001 Óvoda 18% Szakközépiskola 10% Gimnázium 13% 2014 Óvoda 21% Szakiskola, speciális szakiskola 8% Általános iskola 52% Szakiskola, speciális szakiskola 7% Általános iskola 49% Forrás: KSH Stadat táblák, Letöltés dátuma: október 28. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok száma és aránya tekintetében a régió nem tartozik a legveszélyeztetettebb régiók közé, azonban sajnálatos módon a második veszélyeztetettségi szintet éri el, ami azt jelenti, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya meghaladja a 30%-ot. Figyelemmel arra, hogy a települések nagysága és a veszélyeztetettek aránya között negatív a korreláció mivel a fő alatti községekben a legmagasabb a hátrányos helyzet kialakulásának a veszélye, a Dél-dunántúli régióban annak aprófalvas településszerkezete miatt különös figyelmet kell e körülményre fordítani. Úgyszintén komoly problémákat okozhat az iskolai lemorzsolódás veszélye, mivel ezekben a csoportokban nagy az átfedés. A tankötelezettség korhatárának leszállítása pedig fokozhatja ennek kockázatát. 6 A Köznevelési Hídprogramok segítséget nyújtanak a tanulók tanulmányi, szociális és kulturális képességeinek, valamint személyiségének fejlesztésében, a képzettség nélküli lemorzsolódás megakadályozása érdekében. A Köznevelési Hídprogramok szeptember 1-jétől indultak el. A megyében hat tankerületben található a Köznevelési Hídprogramokban közreműködő intézmény. Bóly, Pécsvárad, Sásd és Siklós tankerületekben nincs Köznevelési Hídprogramot ellátó intézmény. Az iskola-rendszer jellemzői A következő táblázatok (7-9.) két dimenzióban nyújtanak átfogó képet a képzés Baranya megyei helyzetéről: a legfontosabb mutatószámokat kiemelve egyrészt bemutatják a közelmúlt ( ) változásait, másrészt elhelyezik a megye érték-számait a régiós és országos egészhez viszonyítva is, érzékeltetve az ebben a dimenzióban bekövetkezett változásokat is. 7. tábla: A köznevelési intézmények feladat-ellátási helyeinek száma Területi egység /2000 (%) Óvodai Baranya ,71 Dél-Dunántúl ,19 Ország összesen ,08 Baranya/ország (%) 4,42 4,33 4,17 4,14 93,50 Általános iskolai Baranya ,05 Dél-Dunántúl ,84 Ország összesen ,00 Baranya/ország (%) 4,60 4,46 4,08 4,06 88,35 6 Pályakezdő fiatalok munkaerő-piaci esélyei a Déldunántúli régióban 2025-ig Kutatási zárótanulmány

14 12 Területi egység /2000 (%) Szakiskolai és speciális szakiskolai Baranya ,31 Dél-Dunántúl ,99 Ország összesen ,38 Baranya/ország (%) 4,20 4,74 4,45 4,42 105,12 Gimnáziumi Baranya ,00 Dél-Dunántúl ,24 Ország összesen ,76 Baranya/ország (%) 2,92 4,33 4,14 4,08 139,80 Szakközépiskolai Baranya ,68 Dél-Dunántúl ,53 Ország összesen ,61 Baranya/ország (%) 3,48 3,37 3,58 3,61 103,85 Forrás: KSH Stadat táblák, Letöltés dátuma: október 28. A feladat-ellátási helyek száma önmagában inkább stabil-stagnáló képet mutat (nem utolsó sorban figyelembe véve az egyes érintett korosztályok csökkenő létszámát) régiós összevetésben ez mégis az óvodai és általános iskolai kört érintve inkább csökkenést, a gimnáziumi és szakközépiskolai képzésben inkább erősödést jelent. Az ország egészén belüli súlyunk pedig 2012 és 2014 között egyedül a szakközépiskolai feladatellátó helyekben nőtt, minden egyéb területen jelentősen csökkent. Ugyanakkor, ha figyelembe vesszük a 2001-hez képest bekövetkező változásokat, akkor kissé árnyaltabb képet kapunk. A közel 15 éves periódus alatt a középfokú oktatási helyek száma az országos változásokat meghaladó mértékben tudott növekedni. Az óvodai és általános iskolai feladat-ellátási helyek száma azonban az országos, átlagos csökkenéshez képest jelentősebb visszaesést mutat. Óvodai 8. tábla: A pedagógusok száma Területi egység /2000 (%) Baranya ,44 Dél-Dunántúl ,02 Ország összesen ,62 Baranya/ország (%) 3,90 3,64 3,67 3,69 94,64 Általános iskolai Baranya ,98 Dél-Dunántúl ,90 Ország összesen ,84 Baranya/ország (%) 4,09 3,89 3,82 3,85 94,20 Szakiskolai és speciális szakiskolai Baranya ,95 Dél-Dunántúl ,25 Ország összesen ,52 Baranya/ország (%) 3,88 3,69 4,02 3,44 88,62 Gimnáziumi Baranya ,59 Dél-Dunántúl ,97 Ország összesen ,17 Baranya/ország (%) 4,30 4,22 4,08 4,19 97,57

15 13 Szakközépiskolai Baranya ,98 Dél-Dunántúl ,29 Ország összesen ,70 Baranya/ország (%) 3,56 3,47 3,32 3,13 87,76 Forrás: KSH Stadat táblák, Letöltés dátuma: október 28. Az óvodai és általános iskolai képzés pedagógusainak létszáma 2012 és 2014 között országosan emelkedett, amit a baranyai adatok is többé-kevésbé követtek (az óvodai nevelésben inkább, az általános iskolákban kevésbé), a természetesnek mondható demográfiai folyamatok következtében. A középszintű oktatás pedagógusellátottsága a gimnáziumok esetében erősödött az országos tendenciához hasonlóan, meghaladva a 2001-es szintet is. A szakiskolai és középiskolai pedagógusok száma viszont komoly visszaesést mutat hez képest a középiskolákban közel 17%-kal alacsonyabb tantestületi létszám látszik, és a szakiskolák, speciális szakiskolák oktatói állománya sem éri el a 2001-es szintet. 9. tábla: A köznevelésben tanulók száma Területi egység /2001 (%) Óvodai Baranya ,06 Dél-Dunántúl ,33 Ország összesen ,92 Baranya/ország (%) 3,82 3,77 3,70 3,70 96,95 Általános iskolai Baranya ,72 Dél-Dunántúl ,34 Ország összesen ,27 Baranya/ország % 3,94 3,68 3,64 3,62 91,74 Szakiskolai és speciális szakiskolai Baranya ,18 Dél-Dunántúl ,18 Ország összesen ,63 Baranya/ország (%) 4,12 4,15 4,04 3,99 96,80 Gimnáziumi Baranya ,12 Dél-Dunántúl ,96 Ország összesen ,98 Baranya/ország (%) 4,41 4,06 3,99 3,88 88,14 Szakközépiskolai Baranya ,80 Dél-Dunántúl ,00 Ország összesen ,11 Baranya/ország (%) 3,21 3,03 3,11 2,99 93,30 Forrás: KSH Stadat táblák, Letöltés dátuma: október 28. A tanuló-létszám mindenhol és minden képzési szinten egyértelműen csökkent. Ennek mértéke, aránya Baranyában meghaladta az országos értékeket. Baranya súlya 2014-re határozottan csökkent minden intézménytípusban. Ugyanakkor, az egy pedagógusra jutó tanulói létszámokat megvizsgálva azt is látnunk kell, hogy az országos hatékonyságjavulás a megyében is megfigyelhető, közel azonos mértékben. A legjelentősebb javulás a szakiskolák, speciális szakiskolák esetében figyelhető meg, ahol a 2014-re a többi intézménytípusra jellemző, 9-10 tanuló jut egy pedagógusra, a korábbi 15 fős létszám helyett. Ez hosszabb távon már önmagában is egyfajta minőségjavulást vetít előre az oktatás hatékonysága szempontjából, ami kihathat a munkaerőpiacra megérkező pályakezdők képességeinek, készségeinek javulására is.

16 14 A PISA vizsgálatok hívták fel a figyelmet arra, hogy Magyarországon a mért államok között a legmagasabb az összefüggés a család szociális helyzete, az apa végzettsége és a gyerek elért eredménye között. Ezt erősíti meg az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet évi felmérése, amely szerint, ha az apa nyolc általánost vagy még azt sem végzett, akkor a gyereke tanulmányi átlaga 3,2-3,3 közötti, míg ugyanez gimnáziumot és egyetemet végzett apák esetében 3,6-3,8. Hasonló összefüggés látható, ha az apa végzettségét vetjük össze a gyerek munkaerő-piaci státuszával. 8 általános és az alatti végzettségű apák gyerekei 33-42% között, míg az érettségizett, felsőfokú végzettségű apáknál 10-13% között van a gyerekek aránya a munkanélküliek között. A felmérés azt is megerősítette, hogy összefüggés mutatható ki a szakmát tanult gyerekek tanulmányi eredménye és az azt követő munkaerő-piaci helyzete között: 3,3-as eredményűek már jelentős számban munkanélküliek, alkalmi munkások, a 3,5-nél jobban teljesítők alkalmazottak vagy tanulnak. Felsőoktatás A felsőoktatás tekintetében Baranya megye erős pozíciót foglal el, köszönhetően a Pécsi Tudományegyetemnek (PTE), mely a vidéki egyetemek között az egyik legnagyobb és falai között 9 karon a tudományok és művészetek szinte teljes spektrumát lefedő oktatás zajlik. A PTE-nek képzőhelyei vannak Szombathelyen és Zalaegerszegen. A PTE mellett a Pécsi Hittudományi Főiskola képviseli a felsőoktatást a megyében. 10. tábla: A Pécsi Tudományegyetem jellemzőinek alakulása PTE Nappali Levelező (és egyéb) Ezekből külföldi Hallgatók Nappali 53,25% 51,37% 69,62% 71,72% 74,46% 75,61% Levelező (és egyéb) 46,75% 48,63% 30,38% 28,28% 25,54% 24,39% Ezekből külföldi 2,50% 6,30% 7,67% 9,64% 11,54% Összesen Jelentkezések Általános Első helyes jelentkezések Felvettek Forrás: Pécsi Tudományegyetem Oktatási Igazgatóság hallgatói létszám statisztika A demográfiai folyamatokat követve mind a PTE-re jelentkezők létszáma, mind a teljes hallgatói létszám 2005-től mutat csökkenő tendenciát (10. tábla). A levelező képzésben résztvevők aránya mintegy felére esett vissza az elmúlt 15 évben, számossága pedig közel kétharmaddal csappant meg az elmúlt 10 év alatt. Ennek a folyamatnak a megállítása és megfordítása reális célkitűzés lehet, hiszen a részmunkaidős képzések elsősorban a munkaerőpiacon már jelen lévők számára nyújtanak továbbképzési, fejlődési lehetőségeket. Az élethosszig történő tanulás, a növekvő munkáltatói igények pedig megkövetelik a folyamatos fejlődést, és ez a jövőben még fokozottabban lesz jellemző. A fővárostól távolabb elhelyezkedő felsőoktatási intézmények külföldi hallgatókat vonzó képessége rendszerint alacsonyabb. Ebből a szempontból ugyanakkor pozitív folyamatok elindulásának lehetünk tanúi. Az elmúlt 10 évben a PTE külföldi hallgatói aránya és létszáma megtöbbszöröződött. A hozzájuk kapcsolható egyetemi, térségi bevételek pedig vélhetően ennél is magasabb ütemben bővültek a magasabb költségtérítési díjak, jelentősebb fogyasztói erő révén. További lehetőség ebben, hogy ez a folyamat önmagát gerjesztve is erősödhet, amennyiben a PTE híre nemzetközi szinten is jobban elterjed. Ezt tovább lehet erősíteni a már említett K+F tevékenység fejlesztésével, láthatóságának erősítésével, nemzetközi együttműködések kialakításával. A PTE, és így a megye szempontjából versenytársnak tekinthető felsőoktatási intézményekkel összehasonlítva (8. ábra) sajnos azt a következtetést kell levonnunk, hogy a demográfiai folyamatok ellenére a hallgatói létszám csökkenése a többi intézményhez képest sokkal jelentősebb ütemben zajlik. Az ország többi részén helyenként növekedést, több helyen inkább stagnálást figyelhetünk meg. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy nem feltétlenül természetes jelenség a hallgatói létszám csökkenése, vagyis hathatós intézkedésekkel ezt meg lehetne állítani, esetleg meg lehetne fordítani.

17 15 8. ábra: A legnagyobb magyarországi egyetemek hallgatói létszámának alakulása, (fő) BME DE ELTE PTE SE SZTE Forrás: PTE Rektori Hivatal Marketing Osztályának adatközlése A fiatal diplomás pályakezdők munkaerő-piaci helyzetének megítélésekor nem feledkezhetünk meg arról, hogy a munkaerőpiac úgy képes csak felszívni a felsőoktatás által kibocsátott diplomás fiatalok egy részét, hogy a fiatalok olyan munkakörbe kényszerülnek elhelyezkedni, ami nem a végzettségi szintjüknek megfelelő, kiszorítva ezzel az alacsonyabb végzettségű, de a munkakörnek megfelelő szinten végzetteket. Erre utal, ha a pályakezdő diplomás álláskeresők által keresett foglalkozásokat valamint szakképzettségeiket vizsgáljuk meg. A 2012-es körkép pontosan erre a jelenségre mutat rá. (11. tábla) Zömében a szakképzettségükhöz sem területben, sem szintben nem illeszkedő állásokat keresnek a fiatal diplomások. Ez abból fakadhat, hogy a pályaválasztás során rossz, vagy nem átgondolt döntést hoztak, illetve a felsőfokú tanulmányok felé kényszerítő társadalmi nyomás túlságosan erős. Mindennek az lehet a nagyon fontos üzenete, hogy nem kell feltétlenül minél magasabb szintű iskolai végzettségre törekedni, mert kevesebb tanulással végezhető munkakörökre, foglalkozásokra is van igény. Ennek a gondolatnak az elterjedéséhez azonban arra is szükség van, hogy javuljon az ilyen típusú szakmák társadalmi megítélése, megbecsülése, elfogadottsága, hiszen ez terelhetné hatékonyabb döntés felé az általános iskolát elvégzett diákokat és a mögöttük álló családokat. 11. tábla: A diplomás pályakezdő álláskereső fiatalok által keresett TOP 10 foglalkozás és a TOP 10 végzettség 2012-ben a Dél-Dunántúlon Felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő álláskeresők FEOR 08 szerint keresések száma (db) szakképzettségük szerint létszáma, fő Általános irodai adminisztrátor 312 Közgazdász, gazdálkodási szakon 204 Általános iskolai tanár, tanító 186 Jogász 100 Középiskolai tanár 138 Kommunikáció szakos előadó 83 Elemző közgazdász 132 Geográfus 82 Környezetfelmérő-tanácsadó 121 Környezetmérnök 82 Mezőgazdasági mérnök 121 Tanító 81 Jogász, jogtanácsos 101 Művelődésszervező 72 Piackutató, marketingtevékenység 86 Biológus 61 Utazásszervező, tanácsadó 83 Szociálpedagógus 59 Egyéb ügyviteli, irodai foglalkozású 77 Okleveles közgazdász 55 Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 1.3 Bővebben a szakképzésről Szakképzésen a továbbiakban olyan meghatározott szakmára, foglalkozásra, hivatásra - vagyis életpályára - előkészítő elméleti és gyakorlati tanítást értünk, amely elsősorban a felnövekvő nemzedéket teszi képessé hasznos tevékenységre. Az élethosszig tartó tanulás koncepciója szerint a változó gazdasági, szakmai

18 16 követelményeknek megfelelően a népesség egésze valamilyen formában egy életen keresztül tanul, ismereteket és tapasztalatokat halmoz fel, hogy feladatait mind jobban el tudja végezni. Az oktatási rendszer egyik fő feladata az, hogy a folyamatos tanulásra és önképzésre (személyes fejlődésre) alkalmassá tegye az egyént, illetve igény szerint lehetőséget adjon neki a képzési rendszerekbe történő újbóli becsatlakozásra 7. Az intézményes tanulási kínálathoz való egyéni alkalmazkodás helyett egyre növekvő igényként van jelen a tanulást, a tudás megosztását segítő intézményrendszernek az egyéni és közösségi elvárásokhoz való alkalmazkodása, mely révén folyamatos fejlődési lehetőségeket biztosítsanak mindenki számára tanulási képességeik és igényeik dinamikus bővüléséhez, a munkaerőpiacon történő hathatós szerepléshez, a versenyképesség javításához. Ahhoz, hogy az egyén számára a tanulás az élet bármelyik szakaszában és pillanatában, bármelyik élethelyzetben valós és elérhető lehetőség legyen, elengedhetetlen az oktatás és képzés, illetve az intézményes kereteken kívül zajló tanulás rendszerként való értelmezése. Ez egyebek mellett azt igényli, hogy a különböző oktatási és képzési formák és szintek szervesen egymásra épülve mindenkor olyan készségek és tartalmak elsajátítását biztosítsák, amelyek az egyént nem csak a rendszerben való lineáris előrehaladásra teszik alkalmassá, hanem lehetővé teszik a különböző tanulási formák közötti rugalmas átjárást is. 8 A szakképzés alapvető célja a munkaerő-piaci igények kielégítése. Ez korántsem egyszerű feladat, mert sok munkáltató elvárása a felvett - akár pályakezdő - munkaerővel szemben, hogy több szakterületen (munkakörben) rendelkezzen azonnali és teljes értékű munkavégzést lehetővé tevő szakmai ismeretekkel és kompetenciákkal. A Dél-dunántúli régió iskolaszerkezete alapvetően nem különbözik az országos szerkezeti jellemzőktől, így a szakközépiskolák és a gimnáziumok térnyerése itt is jellemző, bár ebből a szempontból a Dél-Dunántúl szerencsésebb helyzetben van, mivel ebben a térségben a szakiskolák bár arányukat tekintve szintén kisebbségben vannak, mégis növekedés volt megfigyelhető azok számában az utóbbi két évtizedben. Mindazonáltal az elmúlt húsz év tendenciáinak vizsgálata egyértelműen azt mutatja, hogy az érettségi megszerzése mára elfogadott és általános igénnyé vált a családok többségében ben a gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók aránya az összes középiskolai tanulók között 67%, míg 1990-ben mindösszesen 43% volt. Ez azt jelenti, hogy a szakiskolai tanulók aránya 57%-ról 33%-ra csökkent két évtized leforgása alatt. Mindebből következően tehát önmagában a szakiskolák számának növekedése nem jelent feltétlenül több szakmunkást, és ezáltal nem jelent feltétlen előnyt sem. A szakképzési funkció az oktatási rendszer részét képezi, és két fő területre oszthatjuk; az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzésre. Az iskolarendszerű szakképzés fő feladata, hogy lehetővé tegye a munkaerőpiacra történő belépést (az első szakképesítés megszerzése, a munkaerőpiac számára az utánpótlás biztosítása), továbbá egy adott gazdasági ágazat (pl. gépipar, kereskedelem, mezőgazdaság, informatika) tekintetében biztosítsa széleskörű, megalapozott ismeretek megszerzését, amely biztos alapot nyújthat a későbbi át- és továbbképzésekhez. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés biztosítja a folyamatos, továbbképzések révén megvalósuló, egész életen át tartó szakmai fejlődés lehetőségét, illetve az eredeti szakmai profiltól eltérő területekre történő átképzéseket, illetve nem egyszer eleve az első szakképesítés megszerzését. Az Európai Unióban három meghatározó szakképzési modell figyelhető meg, földrajzilag eltérő dominanciával 9. A piaci modell lényege az intézmények fokozottabb önállósága, központi finanszírozással és szabványosítással, monitoring rendszerrel, jogosítványok delegálásával, tartalmát tekintve főleg munka és szakmai gyakorlat melletti tanulással. Ez a modell az angolszász országokban a legelterjedtebb. A tanoncmodell a tradicionálisabb, konzervatívabb munkaerőpiaccal rendelkező országokra jellemző inkább, ilyen figyelhető meg Németországban és Ausztriában, ahol a szakmai elméleti 7 Derényi, Mártonfi, Sinka és Tót, Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája a 2014/2020 közötti időszakra. Emberi Erőforrások Minisztériuma Budapest, december 4. 9 Szép és Vámosi 2007, Farkas 2011

19 17 oktatás az állam, a gyakorlati képzés pedig a gazdasági szféra feladata, nyilván bonyolult kapcsolódási rendszerrel. Az iskolai képzés modellje főleg a skandináv országokra jellemző, itt viszont kiemelendő a szakmai gyakorlat évfolyamonként felfelé haladva elég magas óraszáma. Franciaországban és Hollandiában a rendszer működése elmozdult a hálózati modell irányába, az iskolák mellett ott vannak pl. a szakszervezetek, amiknek egyik fő feladata a szakképzett utánpótlás biztosítása a képzési rendszerekben való szerepvállaláson keresztül. Az iskolarendszerű középfokú szakképzést és a duális felsőoktatást tekintve Magyarország az elmúlt két évben visszakanyarodott a német duális jellegű megoldás irányába. A KIR (köznevelés információs rendszer) adatbázis i állapota szerint az országos átlagnál magasabb a régióban a hátrányos helyzetű tanulók száma, és ezek jelentős számban a szakképzésben jelennek meg. Ez jelenti azt, hogy ezeknek a tanulóknak a családi háttere kevés támogatást nyújt a képzéshez, gyengébbek a képességeik, kevésbé motiváltak, s közülük sok a problémás magatartású, deviáns fiatal. Az ő képzésük, iskolában tartásuk külön kihívást jelent a pedagógusok számára. A régió aprófalvas településszerkezete is magyarázza, hogy a tanulók több mint fele bejáró (a szakiskolai tanulóknál az állami iskolában 62%, a nem államiaknál 54%, a szakközépiskolánál az állami intézményekben 52%, a más fenntartásúaknál 45% ez az arány). A kormányprogram kiemelten kezeli a duális képzés elterjesztését, melyben a gyakorlati oktatás a vállalkozásoknál történik. Ennek megvalósításához a tanuló és cég tanulószerződést köt egymással. Amennyiben a gyakorlati óraszám nem éri el a 40%-ot, illetve a költségvetési szerveknél megoldható úgy is a gyakorlat, hogy az iskola és a cég együttműködési megállapodást kötnek. A kötések száma nem tükrözi a tanulószámot, mert az együttműködések mögött a legtöbb esetben egy szakmai csoport létszáma van. A Déldunántúli régióban az érvényes tanulószerződések száma 6 079, az együttműködések száma 295. A gyakorlati képzésbe 921 céget vontak be. Egy cégnek több képzőhelye is lehet, így a képzőhelyek száma db. 12. tábla: Gyakorlati képzésre vonatkozó adatok Baranyában, 2014 Baranya megye 2014 (év vége) Tanulószerződések száma Együttműködések száma Képző cégek száma Képzőhelyek száma Forrás: Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság db 235 db 386 db 505 db A megfelelő szakmunkás létszám biztosítása a középfokú beiskolázás szempontjából demográfiai hullámvölgy mélypontja felé tartó időszakban csak úgy lehetséges, ha más szakirányokban illetve iskolatípusokban kisebb létszám kerül beiskolázásra. Elsősorban azokban a szakirányokban, szakmákban javasolt a létszámcsökkentés, amelyekben mennyiségi túlképzés van. Az úgynevezett divatszakmákban 50, de akár 70%-kal kevesebb tanuló beiskolázása sem eretnek javaslat. Természetesen ügyelve arra, hogy a középfokú szakképzési iskolarendszer eleget tudjon tenni törvényi kötelezettségének, azaz biztosítsa minden általános iskolából kikerülő fiatal számára - és itt elsősorban leányokra kell gondolni - a tanulás lehetőségét. További létszámcsökkentés lehetséges a szakközépiskolákba történő beiskolázásnál, illetve a gimnáziumi létszámarány csökkentésével. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felmérései alapján pontosan tudjuk, hogy a gazdaság számára a gépészet, az építőipar és a kereskedelem-vendéglátás szakterületeken az eddigieknél magasabb létszám, illetve felkészültebb szakember kibocsátás szükséges. Ahogy több elemzés is rámutat, csak látszólagos ellentét van a szakmunkás végzettség értékvesztését jelző munkaerő-piaci adatok (kereset, foglalkoztatás) és a közbeszédben (média, kamara, politikusok) folyamatosan megfogalmazódó szakmunkáshiány között. Sok esetben a jelenség a szó szoros értelmében látszólagos, és kevés köze van a munkaerő-piaci valósághoz, miután módszertanilag problematikus számításokra támaszkodik. Létezik persze valós hiány is, ez azonban alapvetően minőségi, nem mennyiségi, mert a megfelelően képzett a gazdasági-technológiai változásokhoz alkalmazkodni tudó szakmunkásokból nincs elég Kézdi, Köllő és Varga, 2008

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság A BMFKB által 2013. július 8-án elfogadott stratégia 2015. évi aktualizálása 2 Tartalomjegyzék Bevezetés...

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A gazdasági környezet... 3 1.1 A gazdaság

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója

Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 A szakképzés-fejlesztési koncepció meghatározása... 5 A szakképzés-fejlesztési koncepció készítésének előzménye...

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

ELHELYEZKEDÉSI SZÁNDÉKTÉRKÉP BARANYA MEGYE KÖZFOGLALKOZTATÁSI HELYZETKÉPE 2015. OKTÓBER KÉSZÍTETTE:

ELHELYEZKEDÉSI SZÁNDÉKTÉRKÉP BARANYA MEGYE KÖZFOGLALKOZTATÁSI HELYZETKÉPE 2015. OKTÓBER KÉSZÍTETTE: ELHELYEZKEDÉSI SZÁNDÉKTÉRKÉP BARANYA MEGYE KÖZFOGLALKOZTATÁSI HELYZETKÉPE KÉSZÍTETTE: 2015. OKTÓBER Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Bevezető... 2 1. Közfoglalkoztatás rövid, általános bemutatása...

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2015. november 10.

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 215. december A kiskereskedelem 214. évi teljesítménye Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 212/42 Összefoglaló...2 VI. évfolyam 42. szám 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. A kiskereskedelem helye a nemzetgazdaságban...4

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés MTA-WSA 2012 NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 1. A Nyugat-dunántúli

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.somogy.gov.hu

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezető... 2 Mezőgazdaság... 2 Ipar... 3 Beruházás... 5 Építőipar... 6 Lakásépítés... 7 Turizmus...

Részletesebben

Bács-Kiskun megye szakképzésfejlesztési

Bács-Kiskun megye szakképzésfejlesztési Bács-Kiskun Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Ügyiratszám:0003/16-MFK Bács-Kiskun megye szakképzésfejlesztési stratégia a 2015. évi jogszabályváltozások alapján felülvizsgált változat Bács-Kiskun

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015

Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 Készítette: EX ANTE Tanácsadó Iroda Kft. EX-ACT Project Tanácsadó Iroda Kft. 2010. június 1 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4 I.

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

MTA GYEP Iroda. A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2. 1. Bevezetés és összefoglalás

MTA GYEP Iroda. A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2. 1. Bevezetés és összefoglalás MTA GYEP Iroda A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2 1. Bevezetés és összefoglalás A Munkaerő felmérés amelyet a KSH negyedévenként végez nemzetközi megállapodások

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások 11. fejezet Nemzetközi vándorlás Gödri Irén Főbb megállapítások» Napjaink magyarországi bevándorlását a 24-es EU-csatlakozás és a 211-től bevezetett új állampolgársági törvény hatásai alakítják. A külföldi

Részletesebben

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatás zárótanulmánya Témavezető: Híves Tamás Szerkesztette: Forray R. Katalin A jelentést

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA ROGRAMJA 2015 2019 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ...4 II. SZEGED HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓHOZ VISZONYÍTVA...5 II.1. Múlt...5 II.2. Jelen...5 II.2.1.

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS 8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok

Részletesebben

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 JAVASLATOK:... 6 Munkakultúra átadása... 6 Regionális

Részletesebben

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT Megbízó: Győr-Moson-Sopron Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Készítette: BFH Európa Kft. Győr, 2013. május 2.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Miskolc 2008. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 2 2. Alkalmazott munkamódszer... 6 3. Tényállapot összefoglalása, várható tendenciák előrejelzése...

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Társadalmi-gazdasági folyamatok modellezése 1990 után Magyarországon

Társadalmi-gazdasági folyamatok modellezése 1990 után Magyarországon Társadalmi-gazdasági folyamatok modellezése 1990 után Magyarországon Baranyai Nóra Bevezetés Fejezetünkben a társadalmi-gazdasági modellezés magyarországi tapasztalatainak bemutatására vállalkozunk. Az

Részletesebben

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Helyi Esélyegyenlőségi Program PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben