TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV"

Átírás

1 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG

2 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG

3 Tartalomjegyzék A települések helye tágabb és szűkebb térségében, településhálózati összefüggések... 9 Területfejlesztési és rendezési dokumentumokkal való összhang elemzése Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Megyei Területrendezési Terv Településszerkezeti tervekkel való kapcsolat A települések táji és természeti adottságai Természetföldrajzi jellemzők Tájhasználat Társadalom Népesség változásai Korszerkezet Etnikai és vallási összetétel Gazdasági aktivitás Képzettség Jövedelem Munkanélküliség A település társadalmi konfliktusai Gazdaság Általános jellemzés Vállalkozások Ágazati jellemzés Mezőgazdaság Szolgáltató szektor Turizmus Ingatlanok Közlekedés Közúti közlekedés Településen belüli közlekedés Kerékpáros közlekedés Közösségi közlekedés gazdálkodása Településfejlesztési tevékenység

4 Intézményfenntartás Lakásgazdálkodás Költségvetés i segélyezés Humán közszolgáltatások Oktatás Óvodai ellátás Általános iskolai ellátás Egészségügyi ellátás Háziorvosi ellátás Szakellátás Szociális ellátás Kultúra, művelődés Könyvtárak Művelődés Rendezvények Egyházak Civil szervezetek Települési identitás Közbiztonság Közművek Vízellátás és szennyvíz-elvezetés Villamos energia ellátás Vezetékes gázellátás Digitális és elektronikus hírközlés Környezet- és katasztrófavédelem Kommunális ellátás A település környezetvédelmi problémái Ár- és belvízvédelem Levegőszennyezés Talaj- és vízszennyezés Zajszennyezés Vizuális környezetterhelés

5 Katasztrófavédelem Helyzetértékelés SWOT analízis Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek SAJÓECSEG A település középtávú tematikus célkitűzései A településen megvalósításra kerülő beavatkozások összefoglaló jellegű bemutatása A településen tervezett intézkedések részletes leírása A fejlesztések időbeli ütemezése A Fejlesztési Terv belső és külső összefüggései A Fejlesztési Terv belső összefüggései összhang a helyzetelemző és értékelő részben felvázoltakkal A Fejlesztési Terv külső összefüggései Megyei Fejlesztési Tervvel való összhang Pályázati forrásokhoz való kapcsolódás Helyi alapdokumentumokkal való összhang Településszerkezeti Terv A tervezett fejlesztések hatásai Kockázatelemzés A Stratégia megvalósíthatóságának főbb belső és külső kockázatai A tervezett fejlesztések szegregációs hatásai Partnerség A Fejlesztési Terv megvalósulásának szervezeti keretei A Fejlesztési Tervben foglalt célkitűzések partneri keretei Monitoring SAJÓPÁLFALA A település középtávú tematikus célkitűzései A megvalósításra kerülő beavatkozások összefoglaló jellegű bemutatása A település célkitűzéseinek részletes pénzügyi és szakmai terve A fejlesztések időbeli ütemezése A Fejlesztési Terv belső és külső összefüggései A Fejlesztési Terv belső összefüggései összhang a helyzetelemző és értékelő részben felvázoltakkal A Fejlesztési Terv külső összefüggései Megyei Területfejlesztési Koncepcióval és Stratégiával való összhang

6 Pályázati forrásokhoz való kapcsolódás Helyi alapdokumentumokkal való összhang gazdasági programja Sajópálfala településrendezési terve A tervezett fejlesztések hatásai Kockázatelemzés A Stratégiában foglalt célkitűzések főbb belső és külső kockázatai A tervezett intézkedések szegregációs hatásai Partnerség A Fejlesztési Terv megvalósulásának szervezeti keretei A Fejlesztési Tervben foglalt célkitűzések partneri keretei Monitoring SAJÓSENYE A település középtávú tematikus célkitűzései A megvalósításra kerülő beavatkozások összefoglaló jellegű bemutatása A település célkitűzéseinek részletes pénzügyi és szakmai terve A fejlesztések időbeli ütemezése A Fejlesztési Terv belső és külső összefüggései A Fejlesztési Terv belső összefüggései összhang a helyzetelemző és értékelő részben felvázoltakkal A Fejlesztési Terv külső összefüggései Megyei Területfejlesztési Koncepcióval és Stratégiával való összhang Pályázati forrásokhoz való kapcsolódás A tervezett fejlesztések hatásai Kockázatelemzés A Stratégiában foglalt célkitűzések főbb belső és külső kockázatai A tervezett intézkedések szegregációs hatásai Partnerség A Fejlesztési Terv megvalósulásának szervezeti keretei A Fejlesztési Tervben foglalt célkitűzések partneri keretei Monitoring SAJÓVÁMOS A település középtávú tematikus célkitűzései A megvalósításra kerülő beavatkozások összefoglaló jellegű bemutatása

7 A település célkitűzéseinek részletes pénzügyi és szakmai terve A fejlesztések időbeli ütemezése A Fejlesztési Terv belső és külső összefüggései A Fejlesztési Terv belső összefüggései összhang a helyzetelemző és értékelő részben felvázoltakkal A Fejlesztési Terv külső összefüggései Megyei Területfejlesztési Koncepcióval és Stratégiával való összhang Pályázati forrásokhoz való kapcsolódás Helyi alapdokumentumokkal való összhang gazdasági programja A tervezett fejlesztések hatásai Kockázatelemzés A Stratégiában foglalt célkitűzések főbb belső és külső kockázatai A tervezett intézkedések szegregációs hatásai Partnerség A Fejlesztési Terv megvalósulásának szervezeti keretei A Fejlesztési Tervben foglalt célkitűzések partneri keretei Monitoring Táblázatjegyzék 1. táblázat: a települések természeti adottságai táblázat: a vizsgált települések tájhasználati jellemzői táblázat: a népesség főbb adatai gazdasági aktivitás szerint, táblázat: a lakosság képzettségi helyzete, táblázat: a vizsgált települések jövedelmi helyzete táblázat: a munkanélküliség főbb adatai táblázat: a társas vállalkozások adatai, táblázat: a településen belüli közlekedés adatai táblázat: a vizsgált települések autóbuszos elérhetősége táblázat: az önkormányzatok által üzemeltetett intézmények táblázat: a bevételi oldal főbb mutatószámainak alakulása táblázat: a kiadási oldal főbb mutatószámainak alakulása táblázat: a fontosabb önkormányzati segélytípusok adatai táblázat: az óvodai ellátás sarokszámai táblázat: az általános iskolai oktatás mutatói táblázat: a kompetenciamérések eredményei Sajóvámoson táblázat: az egészségügyi ellátás fontosabb adatai

8 18. táblázat: a szociális ellátás fontosabb adatai táblázat: a települési könyvtárak adatai táblázat: a település civil szervezetei táblázat: a települések közművesítettségi adatai táblázat: a villamos energia ellátás adatai táblázat: a vezetékes gázellátás adatai táblázat: a kommunális hulladékszállítás adatai táblázat: a két legközelebbi mérőállomás által mért éves átlagos szennyezettség táblázat: A fejlesztések időbeli ütemezése táblázat: a települési szintű problémák és a középtávú célok kapcsolódása táblázat: a települési szintű adottságok és a középtávú célok kapcsolata táblázat: A megyei fejlesztési programmal való összefüggés táblázat: A as Operatív Programokhoz való kapcsolódás táblázat: A tervezett beavatkozások hatásai táblázat: A beavatkozások kockázatai táblázat: az intézkedések szegregációs hatásai táblázat: a célkitűzések partnerségi keretei táblázat: Az akcióterületen tervezett beavatkozások monitoringja táblázat: A fejlesztések időbeli ütemezése táblázat: a települési szintű problémák és a középtávú célok kapcsolódása táblázat: a települési szintű adottságok és a középtávú célok kapcsolata táblázat: A megyei fejlesztési programmal való összefüggés táblázat: A pályázati forrásokhoz való kapcsolódás táblázat: A Gazdasági Programmal való kapcsolat táblázat: A tervezett beavatkozások hatásai táblázat: A beavatkozások kockázatai táblázat: a célkitűzések partnerségi keretei táblázat: A tervezett beavatkozások monitoringja táblázat: A fejlesztések időbeli ütemezése táblázat: a települési szintű problémák és a középtávú célok kapcsolódása táblázat: a települési szintű adottságok és a középtávú célok kapcsolata táblázat: A megyei fejlesztési programmal való összefüggés táblázat: A as Operatív Programokhoz való kapcsolódás táblázat: A tervezett beavatkozások hatásai táblázat: A beavatkozások kockázatai táblázat: az intézkedések szegregációs hatásai táblázat: a célkitűzések partnerségi keretei táblázat: A tervezett beavatkozások monitoringja táblázat: A fejlesztések időbeli ütemezése táblázat: a városi szintű problémák és a középtávú célok kapcsolódása táblázat: a települési szintű adottságok és a középtávú célok kapcsolata táblázat: A megyei fejlesztési programmal való összefüggés táblázat: a pályázati forrásokhoz való kapcsolódás táblázat: A Gazdasági Programmal való kapcsolat

9 62. táblázat: A tervezett beavatkozások hatásai táblázat: A beavatkozások kockázatai táblázat: az intézkedések szegregációs hatásai táblázat: a célkitűzések partnerségi keretei táblázat: A tervezett beavatkozások monitoringja Ábrajegyzék 1. ábra: a vizsgált települések lakónépességének változásai. 2009=100 % ábra: a vizsgált települések korszerkezete, ábra: a népesség felekezeti megoszlása, 2011 (a válaszadók %-ában) ábra: az adófizetők megoszlása, ábra: működő vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági áganként, ábra: a települések mezőgazdaságilag hasznosítható területeinek megoszlása, ábra: a szolgáltató szektorban tevékenykedő vállalkozások megoszlása, ábra: lakások megoszlása építési idő szerint, ábra: a lakásállomány megoszlása komfortfokozat szerint, ábra: Forgalomszámlálási adatok Térképjegyzék 1. térkép: a települések elhelyezkedése a Miskolci Járáson belül térkép: Magyarország vidéki térségei térkép: Részlet a megyei rendezési tervből térkép: a települések problémás területei

10 HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ FEJEZETEK 8

11 A települések helye tágabb és szűkebb térségében, településhálózati összefüggések 1. térkép: a települések elhelyezkedése a Miskolci Járáson belül Forrás: jaras.info.hu alaptérképéről saját szerkesztés Sajóecseg: a település a Miskolci Járás északi részén, a Sajó jobb partján helyezkedik el. Északon Boldvával, keleten Sajósenyével, délen Sajókeresztúrral, nyugaton Sajóbábonnyal és Sajószentpéterrel határos. A község a Sajókeresztúri Közös i Hivatalhoz tartozik. Sajópálfala: a település a Miskolci Járás északkeleti részén található. Északon Sajóvámossal, keleten Szikszóval, délen Arnóttal határos. A község a Sajóvámosi Közös i Hivatalhoz tartozik. Sajósenye: a település a Miskolci Járás északi részén helyezkedik el. Északon Boldvával, keleten Sajósenyével, délen Sajókeresztúrral, keleten Sajóecseggel határos. A község a Sajókeresztúri Közös i Hivatalhoz tartozik. Sajóvámos: a település a Miskolci Járás északkeleti részén található. Északon Boldvával és Alsóvadásszal, keleten Szikszóval, délen Sajópálfalával és Szirmabesenyővel, nyugaton Sajóecseggel és Sajósenyével határos. A Sajóvámosi Közös i Hivatal székhely települése. 9

12 Területfejlesztési és rendezési dokumentumokkal való összhang elemzése Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció A Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót Magyarország Kormánya a H/ számú Országgyűlési határozati javaslatával fogadta el. A Koncepció olyan átfogó jellegű, a 1254/2012 (VII.19.) Kormányhatározat alapján megírt dokumentum, amely meghatározza Magyarország 2030-ig elérendő jövőképét. A 4 település, kis méretükből adódóan természetesen név szerint nincsenek említve a dokumentumban. A területi célok közül elsősorban az ország külső városgyűrűjének tagjai közül Miskolc emelhető ki, mivel a két vizsgált település gazdasági szinten erősen vonzódik a megyeszékhelyhez, lényegében annak agglomerációjában fekszik. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a Koncepció által Miskolcra tervezett gazdasági szerepkör alig egyeztethető össze Izsófalva és Rudolftelep jelenlegi gazdasági és társadalmi pozícióival (K+F+I, magas hozzáadott értékű kreatív ipar). A két település a Koncepció szerint az aprófalvas vidéki térségekhez sorolható leginkább, így a dokumentum erdőgazdálkodással egybekötött mezőgazdasági jellegű gazdálkodást képzel el, amelyhez kiváló természeti alapjai vannak. A Koncepció külön figyelmet szentel a Cserehét aprófalvas, erősen leszakadó, marginalizált térségének, amely a települések szinte közvetlen közelében található, és a területre érvényes megállapítások rájuk is igaznak tűnnek. 2. térkép: Magyarország vidéki térségei Forrás: OTFK 10

13 Megyei Területrendezési Terv 3. térkép: Részlet a megyei rendezési tervből Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve Az Országos Területrendezési Tervre alapozva készült el a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei 10/2009 (V.5.) számú rendelete alapján a megye területrendezési terve, amely az alábbi területfelhasználási kategóriákat állapítja meg a város igazgatási területén (3. térkép): Erdőgazdálkodási térség: Sajóecseg, Sajósenye, Sajóvámos Vegyes területfelhasználású térség: Sajóecseg, Sajósenye, Sajóvámos Mezőgazdasági térség: Sajóecseg, Sajópálfala, Sajósenye, Sajóvámos Hagyományosan vidéki települési térség: Sajóecseg, Sajópálfala, Sajósenye, Sajóvámos Vízgazdálkodási térség: Sajóecseg Jelen stratégiában foglalt célkitűzések és fejlesztési elképzelések összhangban vannak az Országos, valamint a Megyei Területrendezési Tervekben megfogalmazottakkal. Településszerkezeti tervekkel való kapcsolat Sajóecseg A település hatályos szerkezeti terve az alábbi területfelhasználási egységeket különíti el: - Lakóterület: o o Kertvárosias lakóterület Falusias lakóterület - Településközpont vegyes terület - Ipari gazdasági terület 11

14 - Különleges területek: o o o o Sport- és szabadidő terület Temető terület Nagykiterjedésű közműterület Mezőgazdasági üzemi terület Sajópálfala A településszerkezeti terv alapján a beépítésre szánt területek az alábbi területfelhasználási egységekre különülnek: - Lakóterületek: o o o Falusias lakóterület Falusias lakóterület családi gazdaság Falusias lakóterület - keresztcsűrös - Gazdasági területek: o Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület - Különleges területek: o o o o o o Rekreációs terület Intézményi terület Kereskedelmi szolgáltató terület Temető Pinceházas terület Monostor Sajósenye A településszerkezeti terv alapján a beépítésre szánt területek az alábbi területfelhasználási egységekre különülnek: - Lakóterületek: o o Falusias lakóterület Kertvárosias lakóterület - Gazdasági területek: o Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület 12

15 - Különleges területek: o o o o o Intézményi terület Településközponti vegyes terület Zöldterület Sportterület Temető Sajóvámos A településszerkezeti terv alapján a beépítésre szánt területek az alábbi területfelhasználási egységekre különülnek: - Lakóterületek: o Falusias lakóterület 1. o Falusias lakóterület 2. o Falusias lakóterület 3. - Vegyes terület o Településközponti vegyes terület - Gazdasági terület o Kereskedelmi, gazdasági terület - Különleges területek o o o Temető Pince terület Sportpálya A települések táji és természeti adottságai Természetföldrajzi jellemzők 13

16 1. táblázat: a települések természeti adottságai Táj neve Sajó-Hernád-sík Nyugati-Cserehát Érintett település Sajóecseg, Sajópálfala, Sajósenye, Sajópálfala, Sajósenye, Sajóvámos Sajóvámos Földtani jellemzők Kőzet Finom szemcséjű folyóvízi üledék, Pannóniai homok, márga, kavics, folyóvízi kavics pleisztocén áthalmozott lejtőanyag Szerkezet Sajó hordalékkúp, Sajó saját hordalékkúpjába vésődött Pleisztocén kiemelkedés, Irota térségében Darnó vonal miatt DNy- ÉK-i csapásirány Domborzat Geomorfológia Dél felé lejtő hordalékkúpsíkság É-D-i lejtésű dombság, közepes magasságú dombhátak és lejtők, völgytalpak Táj Völgyközi hátakkal tagolt Átlagos relatív relief 60 m/km 2 Domborzat 5 m/km2 átlagos relatív relief, Lejtős tömegmozgások folyóvízi erózió hatására kialakult táj Éghajlat Éghajlati típus Mérsékelten meleg, száraz Mérsékelten hűvös-száraz Hőmérséklet Évi középhőmérséklet 9,3-9,6 C Évi középhőmérséklet 9,2 C Csapadék Évi mm csapadék Évi átlagos csapadék 550 mm Fagyveszély 175 fagymentes nap, hótakarós hótakarós nap napok átlagos száma 38 Napfénytartam 1850 óra 1800 óra alatt Vízrajz Völgyhálózat Sajó saját hordalékkúpjába vágódott völgye, alacsony völgyközi hátakkal Felszíni vizek Sajó, ezen a szakaszon veszi fel a Kis-Sajót, belvízelvezető csatornahálózat, tavaszi árvizek Jelentős mennyiségű talajvíz, 2-4 m mélységben Bódva vízgyűjtője, de a Vadász-patak a Hernádba folyik Kis vízhozamú patakok, árvizek tavaszi hóolvadáskor Felszín alatti vizek Talajvíz völgyekben 4 m mélyen, kalcium-hidrogénkarbonátos, magas nitrát tartalom Talaj Uralkodó talajtípus Savanyú öntés réti talaj Agyagbemosódásos barna erdőtalaj Egyéb talajtípus Nyers öntéstalaj Vadász-patak völgyében öntés réti talajok, táj déli részén barnaföld Talajtulajdonságok Vályog, agyagos vályog Agyagos vályog, kis vízvezető, nagy víztartó képesség Növényzet Jellemző növényzet Fűz-nyár ligeterdő, magasabb térszíneken tölgy-kőris-szil ligeterdő Egyéb jellemző növényzet Eredeti növényzet emberi hatásra erősen visszaszorult Jellemző tájhasznosítás Mezőgazdasági terület, nagytáblás kultúrákkal Forrás: Magyarország Kistájainak Katasztere, 2010 Cseres-tölgyes, de emberi hatásra erősen visszaszorult száraz és félszáraz gyepek, völgyekben égeres ligeterdők Kevésbé fagyérzékeny növények, későn virágzó gyümölcsfélék A négy település a Sajó feltöltött, délkelet felé lejtő hordalékkúpján terül el, Sajósenye, Sajóvámos és Sajópálfala közigazgatási területe ugyanakkor a Nyugati-Cserehát déli lankáira is felnyúlik. A két eltérő jellegű táj határán való fekvés a történelem folyamán is kihasznált helyzeti előnyökhöz juttatta az itt lévő településeket. A Sajó 14

17 széles, alluviális völgye korábban rendszeresen vízjárta terület volt, a szabályozások után azonban, az itt képződött öntéstalajok révén intenzív mezőgazdasági művelésre lett alkalmas. A Cserehát magas agyagtartalmú üledékei miatt ezen a területen a gyakori tömegmozgások nem tették lehetővé a szántóföldi termelési kultúrák kialakulását, s ezt a térséget az ember fás kultúrák, gyümölcsösök, illetve állattenyésztés céljára hasznosította. A széles völgy, valamint a közeli ásványkincsek kitermelése jelentős népességkoncentrációt hívott életre, amelynek fő gyümölcs és kertészeti ellátó területévé a sajátos adottságok miatt éppen ez a vidék vált. A természeti viszonyokat minden tekintetben a Sajó határozza meg. A folyó vízjárásában fontos tényező, hogy összegyűjti a környező hegyvidékek kisebb vízfolyásait (Rima, Hangony, Bán-patak, Nyögő-patak,, illetve északról az Ormos-patak, és a Bódva), amelyek jelentősebb hóolvadás, valamint erősebb csapadéktevékenység által okozott villámárvizek révén egyenként is jelentősebb víztömeget szállíthatnak. Emiatt igen fontos a településeknek az árvíz elleni védekezés, illetve nem egy esetben éppen ez gátolja a szántóföldi termelés sikerességét (belvíz elöntés magas kockázata). Az ember évszázados beavatkozásai hatására a természetes növénytakarónak számító folyó menti (fűz-nyár) és ártéri (tölgy-kőris-szil) ligeterdők mára erősen visszaszorultak, a települések területén lényegében csak a Kis- Sajó mentén van meg. Éghajlata ugyan már kellemesebb 8magasabb évi középhőmérséklet, kevesebb éves átlagos csapadékmennyiség, magasabb napfénytartam), mint a tőle északra fekvő hegyvidéki területen, de a közeli magas hegységek éghajlatmódosító hatása még itt is jelentkezik. Tájhasználat 2. táblázat: a vizsgált települések tájhasználati jellemzői Sajóecseg Sajópálfala Sajósenye Sajóvámos Beépített terület 12,47 5,48 4,37 5,06 Erdőterület 4,03 0,00 2,96 14,38 Rét, legelő, gyep 5,54 8,57 17,14 6,63 Cserjés terület 0,00 1,83 0,95 3,17 Ipari jellegű terület 0,00 0,00 0,00 0,00 Mezőgazdasági terület 77,96 84,13 74,59 70,76 Forrás: CORINE adatbázis A 2. táblázat a CORINE felszínborítási adatbázisa alapján mutatja be a tájhasználatot, a következő kategóriákban: Beépített terület: nem összefüggő településszerkezet Erdőterület: lomblevelű erdők, tűlevelű erdők, elegyes erdők Rét, legelő gyep: rét, legelő, természetes gyepek és természetközeli rétek Cserjés terület: átmeneti erdős-cserjés területek, ritkás növényzet Ipari jellegű terület: ipari vagy kereskedelmi területek, nyersanyag-kitermelés, lerakóhelyek Mezőgazdasági terület: elsődlegesen mezőgazdasági területek jelentős természeti formációkkal, komplex művelési szerkezet, nem öntözött szántóföldek, gyümölcsösök Sajóecseg: A négy vizsgált település közül itt a legnagyobb a beépített terület aránya, amely a település területének több mint 12%-át foglalja el. Ennek oka elsősorban az, hogy Sajóecseg igazgatási területe a négy 15

18 település közül az átlagnál kisebb, míg a lakott belterület viszonylag nagy kiterjedésű. A többi vizsgált községhez hasonlóan itt is a mezőgazdasági hasznosítás van túlsúlyban, míg a rétek és legelők aránya a többiez képest alacsonyabb. Sajópálfala: A négy vizsgált település közül ez a legkisebb területű. Itt mutatkozik meg legerőteljesebben az igazgatási terület mezőgazdasági hasznosítása, erdővel borított terület ugyanakkor egyáltalán nem található a közég területén. Sajósenye: A négy vizsgált település közül itt a legnagyobb, több mint 17%-os a fátlan területek, rétek és gyepek aránya. A beépített terület aránya ugyanakkor itt a legkisebb, köszönhetően a lakott terület kis méretének, valamint a közigazgatási terület relatív nagyságának. Sajóvámos: A négy vizsgált település közül itt a legnagyobb, 14%-ot meghaladó arányú az erdőterületek részesedése. E mellett említésre méltó a cserjés, mezőgazdaságban alig hasznosuló területek aránya is. A vizsgált községekhez hasonlóan itt is a mezőgazdasági hasznosítású területek aránya a legnagyobb, de a négy település közül ez itt éri el a legkisebb értéket. 16

19 Társadalom Népesség változásai 1. ábra: a vizsgált települések lakónépességének változásai. 2009=100 % Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis Sajóecseg: a 2009 és 2013 közötti időszakban a településen az országos és megyei tendenciáktól eltérően pozitív irányú népességváltozás tapasztalható. Ez elsősorban a terület szuburbánus fejlődésének köszönhető, amelynek révén a közeli, ipari jellegű városokból (elsősorban Miskolcról, de a Sajó-völgy más városi jellegű településeiről) egyre többen költöznek ki a településre. A község népességváltozásában elsősorban a migrációs változás a döntő, mivel a természetes népességváltozás alapján a község lakónépessége csökkent volna. A középtávú, 2020-ig tartó trendek alapján a község népessége várhatóan lassuló ütemben, de tovább fog növekedni és 2020-ra 1100 fő körüli értéket ér el. Sajópálfala: 2009 és 2013 között itt volt legerősebb a népesség csökkenése, annak ellenére, hogy a településen Miskolc közelsége miatt az agglomerációs folyamatok is megfigyelhetők. A népesség változásában elsősorban a migrációs tényezők a döntő fontosságúak, az elvándorlás okozza leginkább a lakosság elvesztését. A középtávú, 2020-ig tartó tendenciák alapján a lakónépesség további csökkenése vetíthető előre, és 2020-ra kb. 650 főre fog mérséklődni. Sajósenye: 2009 és 2013 között a község népességének változására inkább a stagnálás, kisebb mértékű csökkenés volt a jellemző. A népesség változásában a migrációs folyamatok, az elvándorlás okozza a legnagyobb hatást, mivel ennek hatására a település lakónépessége csökkenne. Ehhez képest a természetes népességváltozás révén a lakónépesség stagnálása figyelhető meg. A 2020-ig tartó középtávú trendek alapján a település népessége lassan tovább fog csökkenni, 2020-ban 420 fő körül lesz a község lakónépessége. Sajóvámos: 2009 és 2013 között a lakónépesség változása a járásban tapasztalható tendenciákat követte, és folyamatos csökkenése figyelhető meg. A népesség változásában a migrációs változások és a természetes népességfogyás egyaránt szerepet játszik, de elsősorban az elvándorlás adja a csökkenés fő okát. A középtávú, 17

20 2020-ig tartó trendek alapján a település lakónépessége egyenletesen tovább fog csökkenni, és 2020-ra 2000 fő körül lesz. Korszerkezet 2. ábra: a vizsgált települések korszerkezete, 2013 Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis Sajóecseg: a településen a járáshoz képest alacsonyabb arányban vannak jelen a fiatal korúak, ráadásul számuk 2009 és 2013 között az állandó népességen belül közel 10%-kal csökkent. Az aktív korú népesség esetében enyhe növekedés figyelhető meg. Az idős korosztály mind számban, mind részesedésben kismértékben csökkent a vizsgált 5 év alatt, számuk több mint 1,5%-kal lett alacsonyabb a vizsgált időszakban. Az öregedési index (100 gyermekkorúra jutó időskorú) a településen 173, ami rosszabb a járás értékénél (154), így a településen jelentős az elöregedés veszélye. Sajópálfala: a 0-14 év közöttiek részesedése a járáshoz képest alacsonyabb, számuk 2009 és 2013 között 5,75%-al csökkent, részesedésük ugyanakkor stagnált. A éves, aktív korú népesség részesedése magas, a járás értékét felülmúlja, számuk viszont 6,5%-kal csökkent a vizsgált öt év alatt. A járás átlagánál magasabb viszont a 60 év feletti korosztály részesedése, számuk pedig ez idő alatt 5,29%-al emelkedett. Az öregedési index pedig 222, ami a járásban az egyik legrosszabb érték, száz gyermekkorúra több mint kétszer annyi idős korú jut. Sajósenye: a településen a járáshoz épest alacsonyabb a fiatal korúak részesedése, melyek száma 2009 és 2013 között enyhén, 1,72%-al mérséklődött, arányuk ugyanakkor nem változott. A éves, aktív korú népesség a járási értéket jelentősen meghaladja, a település népességének több mint kétharmadát adja. Számuk majdnem 3%-al csökkent 5 év alatt ráadásul arányuk is közel 1%-al apadt. Az idős korúak aránya a járási értéknél kissé alacsonyabb, számuk 3,66%-al, arányuk közel 1%-al lett magasabb a vizsgált időszakban. Az öregedési index 152, ami a járás értékéhez (154) hasonló. Sajóvámos: a településen a 14 év alatti korosztály a járási átlaghoz közeli, de attól kismértékben elmarad. Számuk 2009 és 2013 között stagnált, arányuk kismértékben növekedett. A év közötti korosztályba 18

21 tartozók (aktív korúak) a járás értékénél nagyobb arányban vannak jelen, számuk viszont közel 4%-kal, arányuk közel másfél százalékkal lett alacsonyabb. Az előbb említett változások azt eredményezték, hogy a 60 év feletti korosztály mind számában (5,81%), mind arányában (1,38%) növekedett. Az idősek részesedése a település népességéből a járás értékéhez hasonló. Az öregedési index 136, ami lényegesen alacsonyabb a járás értékénél (154), így a településen jelen vannak a kedvező demográfiai folyamatok. Etnikai és vallási összetétel A 4 vizsgált település mindegyikén a magyar nemzetiség van túlnyomó többségben, ettől eltérő nemzetiség jelenléte alig jellemző. Az Északkelet-Magyarországon domináns roma nemzetiség ezekben a falvakban alig mutatkozik. Sajóecsegen és Sajópálfalán egyáltalán nincsenek jelen, legnagyobb arányt Sajósenyén érik el, ahol a kérdésre válaszolók 2%-a vallotta magát cigány nemzetiségűnek. Jelentős ruszin kisebbség él Sajópálfalán, ami a község görög katolikus vallási központjának is köszönhető. A válaszadók kb. 7 és fél százaléka vallotta magát e kisebbséghez tartozónak. Ezen kívül Sajóvámos német nemzetisége említhető meg, de ez nem éri el a válaszadók 1%-át. 3. ábra: a népesség felekezeti megoszlása, 2011 (a válaszadók %-ában) Forrás: KSH Népszámlálás 2011 Sajóecseg: A járás átlagához képest alacsonyabb arányban vannak jelen a magukat római katolikus valláshoz tartozónak vallók, míg a görög katolikusok lakónépességen belüli részesedése is alacsonyabb. Az átlagosnál erőteljesebb viszont a reformátusok jelenléte, a válaszadók kétötöde ehhez a felekezethez tartozónak vallotta magát. A településen ezeken kívül más vallási felekezet csupán jelentéktelen módon található meg. A vallási közösséghez nem tartozók aránya is kissé alacsonyabb a járásénál. Sajópálfala: a településen a római katolikus valláshoz tartozók vannak jelen legnagyobb arányban, amely a járás értékéhez hasonló. A település ugyanakkor görög katolikus búcsújáróhely, érinti a Mária Út zarándok útvonal is. Ennek következményeként a községben igen jelentős a görög katolikus részesedése, a válaszadók közel harmada e közösséghez tartozónak vallotta magát. Ezek mellett 8,77%-os aránnyal a református egyház említhető meg. Zarándokhely lévén igen alacsony a vallási közösséghez nem tartozók aránya. 19

22 Sajósenye: a településen két felekezet a meghatározó, a római katolikus és a református vallás. Előbbiek aránya a járáséhoz hasonló, utóbbi esetében lényegesen túlhaladja azt. A járás értékétől magasabb arányban vannak még jelen a görög katolikusok is, más vallási felekezet ugyanakkor nem említhető meg a településen. Sajóvámos: a településen a legnagyobb arányban a római katolikusok vannak jelen, amely a járási átlagot kissé túlszárnyalja. Ugyancsak a járási átlagnál magasabb és a településen meghatározó a református vallás jelenléte. A közeli Sajópálfala görög katolikus búcsújáróhely miatt itt is az átlagnál magasabb a görög katolikusok részesedése. A többi vizsgált településhez képest viszont magasabb (1%-ot is meghaladó) a más vallási közösségekbe tartozók részesedése, illetve az evangélikus vallásúak is itt vannak jelen mérhető arányban. Gazdasági aktivitás 3. táblázat: a népesség főbb adatai gazdasági aktivitás szerint, 2011 Mutatók Sajóecseg Sajópálfala Sajósenye Sajóvámos Járás Foglalkoztatottak aránya az aktív korú 59,55 57,72 50,83 58,70 52,46 népességen belül Inaktívak aránya a lakónépességen belül 29,36 30,23 35,86 28,30 28,97 Eltartottak aránya a lakónépességen belül 25,00 22,81 22,99 25,93 28,73 Forrás: KSH Népszámlálás 2011 Sajóecseg: A foglalkoztatottak aktív korú népességen belüli részaránya jóval magasabb a járás átlagánál, a vizsgált települések közül itt a legjobb. Ennek alapján komoly esély mutatkozik a foglalkoztatottság legalább 75%- ra emelésére a kormányzati szándék szerint. Az inaktívak aránya a járási értékkel nagyjából megegyező, az eltartottak viszont alacsonyabb arányban vannak jelen. Sajópálfala: A foglalkoztatottsági mutató a járás értékénél magasabb, így jó esély van a kormány által célként kitűzött 75%-os foglalkoztatottsági szint elérésére. Az inaktívak aránya a járás átlagához képest ugyancsak magasabb, az eltartottak lakónépességen belüli részesedése viszont a járáshoz képest sokkal kedvezőbb. Sajósenye: A foglalkoztatottak aktív korú népességhez viszonyított aránya a négy település közül itt a legalacsonyabb, a 75%-os kormányzati cél elérésére itt mutatkozik legkevesebb esély. az inaktívak lakónépességen belüli aránya a járáshoz képest jóval magasabb, az eltartottaké viszont alacsonyabb. Sajóvámos: A foglalkoztatottak aktív korú népességhez viszonyított aránya a járás értékét jóval meghaladja, melynek alapján komoly esély van a kormány által célként kitűzött 75%-os foglalkoztatottsági szint elérésére. Az inaktívak lakónépességen belüli aránya a járáséhoz hasonló, az eltartottak aránya viszont annál kicsit alacsonyabb. 20

23 Képzettség 4. táblázat: a lakosság képzettségi helyzete, 2011 Általános iskolai végzettséggel rendelkezők a 15 évesnél idősebb népesség arányában (%) Érettségivel rendelkezők a 18 évesnél idősebb népesség arányában (%) Felsőfokú végzettségűek a 25 évnél idősebb népesség arányában (%) Forrás: KSH Népszámlálás 2011 Sajóecseg Sajópálfala Sajósenye Sajóvámos Járás 96,7 95,6 82,9 94,6 96,30 44,3 48,3 33,1 38,9 58,3 10,5 11,6 10,6 8,3 22 Sajóecseg: a településen a 15 éven felüli népességből a járáshoz hasonló arányban vannak jelen a legalább általános iskolai végzettséggel rendelkezők. A járáshoz képest rosszabb a képzettségi helyzet a másik két mutató tekintetében. Így a 18 év feletti korosztály körében az érettségivel rendelkezők, a 25 éven felüliek esetében a felsőfokú végzettséggel bírók aránya a térséghez képest rosszabb. Mindez alapvetően befolyásolja a település munkaerő-piaci helyzetét, mivel csökkenti az esélyét magas hozzáadott értéket előállító vállalkozások betelepülésének. Sajópálfala: a vizsgált települések közül itt a legjobb a 15 éven felüli népesség képzettségi viszonyai, de ezek az értékek is elmaradnak a járási átlagoktól. A 18 éven felüli népesség kevesebb, mint fele rendelkezik legalább érettségivel. A felsőfokú végzettséggel rendelkező 25 éven felüli korúakhoz mért részesedése ugyancsak itt a legjobb, de így is csak fele a járás értékének. Mindent összevetve itt mutatkozik a legjobb esély magasabb képzettséget igénylő, magas hozzáadott értéket előállító kapacitás megtelepedésére. Sajósenye: a négy vizsgálat alá vonz település közül itt a legrosszabb a képzettségi helyzet. A 15 éven felüli népesség körében a járáshoz képest igen elmarad az általános iskolai képesítést megszerzettek aránya. Ugyanez a helyzet a 18 éven felüli, érettségivel rendelkező népesség és a 25 éven felüli, felsőfokú képesítéssel rendelkező népesség tekintetében is. Az alacsony képzettségi szint gátolja a magas hozzáadott értéket előállító ágazatok megtelepedését, a település munkaerő-piaci lehetőségei ezáltal beszűkülnek. Sajóvámos: a lakosság képzettségi helyzete a négy vizsgált település közül, a járáshoz viszonyítva itt is inkább negatívabb képet mutat. A járási átlagtól mindhárom mutató alapján elmarad a település értéke. Különösen az érettségivel rendelkező 18 éven felüliek és a felsőfokú képzettséggel rendelkező 25 éven felüliek alacsonyabb részaránya okoz problémát, mivel ez gátolja leginkább a magas hozzáadott értékkel bíró tevékenységek megtelepedését. 21

24 Jövedelem 5. táblázat: a vizsgált települések jövedelmi helyzete Adófizetők száma (db) Főállású adófizető (db) Főállásból származó jövedelem (Ft) 1 főállású adófizetőre jutó átlagos havi jövedelem (Ft) Sajóecseg Sajópálfala Sajósenye Sajóvámos Sajóecseg Sajópálfala Sajósenye Sajóvámos Sajóecseg 1,76 1,31 16,05 14,04 Sajópálfala 1,91 4,84 8,15 6,12 Sajósenye 5,59 1,92 26,04 19,37 Változás, % Sajóvámos 4,84 6,92 26,91 21,05 Forrás: Területfejlesztési Információs Rendszer Sajóecseg: a településen az adófizetők és ezen belül a főállású adófizetők száma 2009 és 2013 között egyaránt enyhén növekedett ban az adófizetők 89,42%-a volt főállású, az érték 2009-hez képest érdemben nem változott. A főállásból származó jövedelem több, mint 16%-os, valamint az 1 főállású adófizetőre jutó havi átlagos jövedelem több mint 14%-os emelkedése a település jövedelmi helyzetét pozitívan befolyásolja. Látható, hogy a négy vizsgált település közül itt a legjobb a lakosság jövedelmi helyzete, de az országos átlagot még ez is jócskán alulmúlja. Sajópálfala: az adófizetők száma 2009 és 2013 között közel 2%-kal növekedett, a főállású adófizetőké viszont majdnem 5%-kal lett magasabb. Ugyancsak jelentős, 8,15%-os emelkedést mutatott fel a főállásból szerzett jövedelem. Az 1 főállású adófizetőre eső átlagos havi jövedelem 6%-nyival emelkedett, ami a négy vizsgált település közül a legkisebb változást jelenti. A jövedelmi helyzet a négy település közül jónak tekinthető, de országos összevetésben hátrányosnak számít. Sajósenye: az adófizetők száma 2009 és 2013 között több, mint 5 és fél százalékkal emelkedett, ugyanakkor a főállású adófizetők száma csak alig 2%-kal lett magasabb ban az adófizetők 84,13%-a volt főállású, ez kb. 3%-os csökkenést jelent 2009-hez képest. A főállásból származó jövedelem jelentősen, több, mint negyedével növekedett, míg az 1 főállású adófizetőre eső havi átlagos jövedelem ötödével lett magasabb. Mindezek a folyamatok javították ugyan a település jövedelmi pozícióit, de a négy község közül továbbra is ez rendelkezik legrosszabb mutatókkal. Sajóvámos: az adófizetők száma 2009 és 2013 között közel 5%-kal lett magasabb, a főállású adófizetőké viszont majdnem 7%-kal ban az adófizetők 90,67%-a volt főállású, amely 2009-hez képest 1,76%-os növekedést jelent. A főállásból származó jövedelem 5 év alatt több, mint negyedével lett magasabb, amely a négy vizsgált település közül a legjobb érték. Az 1 főállású adófizetőre jutó havi átlagos jövedelem több, mint ötödével lett magasabb, értéke a négy település közül átlagos értékű, országos összevetésben természetesen ez is alacsony. 22

25 4. ábra: az adófizetők megoszlása, 2012 Forrás: Területfejlesztési Információs Rendszer Sajóecseg: az adófizetők több, mint harmada az 1,2 millió Ft alatti bevételi sávban realizálódik. Az adófizetők több, mint 42%-a az 1,2 és 2,5 millió Ft közötti jövedelmi sávban található, közel ötödük ugyanakkor a 2,5 millió Ft feletti sávban helyezkedik el. Mindez azt mutatja, hogy a vizsgált települések közül, de térségi szinten is a település jövedelmi helyzete kedvező. Sajópálfala: Az adófizetők 43,7%-a található az 1,2 millió Ft alatti sávban és 37%-a az 1,2 és 2,5 millió Ft közötti jövedelmi sávban. 2,5 millió Ft felett az adófizetők közel ötöde keres. Mindezek alapján a település jövedelmi helyzete kettős képet mutat, az alacsony és a magas jövedelműek egyaránt relatíve magas arányban vannak jelen. Sajósenye: a településen élő adófizetők közel fele az 1,2 millió Ft alatti jövedelmi sávba tartozik, ezzel szemben viszont csak alig 14,44%-a tartozik. Ezek az adatok egyértelműen mutatják a település átlagosnál rosszabb jövedelmi helyzetét. Sajóvámos: a település adófizetőinek kb. 39%-a helyezkedik el az 1,2 millió Ft alatti jövedelmi sávban, és kb 13 és fél százaléka a 2,5 millió ft feletti sávban. Ez azt jelenti, hogy az adófizetők közel fele az 1,2 millió és 2,5 millió Ft közötti jövedelmi sávban foglal helyet, ami a település jövedelmi helyzetét mindenképpen pozitívan befolyásolja. Munkanélküliség 6. táblázat: a munkanélküliség főbb adatai Álláskeresők 360 napon túli álláskeresők Pályakezdő álláskeresők száma aránya száma aránya száma aránya Sajóecseg 73 10, ,29 4 5,48 Sajópálfala 50 9, , ,00 23

26 Sajósenye 33 10, ,24 2 6,06 Sajóvámos , , ,48 Járás , , ,10 Sajóecseg 62 8, , ,52 Sajópálfala 20 3, , ,00 Sajósenye 26 8, , ,08 Sajóvámos 93 6, , , Járás , , ,30 Sajóecseg -15,07-23,53 125,00 Sajópálfala -60,00-75,00-66,67 Sajósenye -21,21-50,00 200,00 Sajóvámos -43,64-34,09 21,43 Változás, % Járás -30,56-40,19-4,24 Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis Sajóecseg: A településen 2009 és 2013 között az álláskeresők száma közel 15%-kal csökkent, az aktív korúakhoz viszonyított munkanélküliségi ráta alacsonyabb a járás értékénél ban a munkanélküliségi ráta 8,73%-os volt, ez alig magasabb az országos átlagnál. Jelentősen javult a tartós munkanélküliek száma és aránya, amely a járásnál jobb értéket mutat. A pályakezdő álláskeresők tekintetében jelentős növekedés volt tapasztalható, arányuk a járáséhoz hasonló, vagyis az itt élő fiatalok kevésbé tudnak elhelyezkedni, ami az elvándorlás irányába hat. Sajópálfala: a településen a munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta is jelentős mértékben csökkent 2009 és 2013 között. Az álláskeresők aktív korúakhoz viszonyított rátája 2013-ban 4% alatt volt, ami még országos viszonylatban is kiváló értéknek mondható. A tartós munkanélküliek összes álláskeresőhöz viszonyított aránya 75%-kal csökkent, arányuk 2013-ban 15% volt, ami jóval alatta marad a járás értékének. A pályakezdő álláskeresők száma kétharmadával csökkent, aránya a járásénál jobb értéket ad. Sajósenye: a településen a munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta is csökkent 2009 és 2013 között, de ennek ellenére a négy vizsgált település közül relatíve itt a legrosszabb a helyzet. A tartós munkanélküliek összes álláskeresőhöz viszonyított aránya 50%-kal csökkent, arányuk 2013-ban közel 15% volt, ami jóval alatta marad a járás értékének. A pályakezdő álláskeresők száma háromszorosával növekedett, aránya a járásénál rosszabb értéket ad. Sajóvámos: a településen a munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta is jelentősen csökkent 2009 és 2013 között, utóbbi 6,39%-os volt 2013-ban, amely országos összevetésben is jó érték. A tartós munkanélküliek összes álláskeresőhöz viszonyított aránya kb. harmadával csökkent, arányuk viszont a négy település közül itt a legmagasabb, 2013-ban 31,18% os részesedése a járási átlagot is felülmúlja.. A pályakezdő álláskeresők száma kb. ötödével növekedett, aránya jelentős növekményt mutatott fel öt év alatt, mértéke a járásét meghaladja. A település társadalmi konfliktusai Mind a négy településnek közös jellemzője, hogy elsősorban az elöregedés, valamint a fiatalok és az aktív korúak elvándorlása miatt jelentkeznek társadalmi konfliktusok. A negatív demográfiai folyamatok miatt egyre több ingatlan lesz lakatlan, gondozatlan. Mindez együtt jár a községekben az ingatlanárak csökkenésével, 24

27 melynek következtében alacsony státuszú rétegek beköltözésének veszélye merül fel. Ez különösen azért fontos, mert több település is szeretne új építési telkek kialakításával növelni a beköltözők számát, ez által a település lakónépességét. A megye más, közeli térségeihez képest a vizsgált településeken kevésbé jellemző az etnikai különbségekből eredő konfliktusok jelenléte. A falvakban nem jellemző a roma nemzetiség magas részesedése, így ez nem okoz társadalmi problémákat. Gazdaság Általános jellemzés Sajóecseg, Sajópálfala, Sajósenye és Sajóvámos a súlyos társadalmi, gazdasági, financiális, illetve ennek hatására szociális és erkölcsi válsággócoktól teletűzdelt Észak-magyarországi Régióban található. A régión, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megyén belüli elhelyezkedése ugyanakkor környezetéhez képest kedvezőbb, mivel a megyeszékhely, Miskolc agglomerálódó környezetének ún. második vonalában helyezkednek el. Bár a rendszerváltás ebben a térségben is éreztette negatív hatásait, a nagyváros, valamint az autópálya közelsége miatt mégsem érintette olyan érzékenyen, mint a megye más, távolabbi térségeit. Ennek ellenére ezeken a településeken is jellemző a befektetések, ezzel kapcsolatban a munkalehetőségek hiánya, a probléma megoldása pedig csak horizontális és vertikális összefogással és együttműködéssel lehetséges (tanulva természetesen az eddigi időszak együttműködési kezdeményezéseinek sikertelenségéből és hibáiból). Vállalkozások 7. táblázat: a társas vállalkozások adatai, 2012 Belföldi tulajdoni hányad (%) Bruttó hozzáadott érték (1000 Ft) Adózott eredmény (1000 Ft) Sajóecseg Sajópálfala Sajósenye Sajóvámos Sajóecseg Sajópálfala Sajósenye Sajóvámos Sajóecseg 0,00-62,54 Sajópálfala 0,00-7,80 Sajósenye 0,00 52,31 Változás, % Sajóvámos 2,04-11,81 Forrás: Területfejlesztési Információs Rendszer 25

28 Sajóecseg: a település vállalkozásai belföldi tulajdonban vannak, azonban míg 2007-ben még csak 7%-a volt belföldi társasági tulajdonban, addig 2012-re ez az arány 15%-ra nőtt. A bruttó hozzáadott érték 2007 és 2012 között erősen, több, mint három ötödével csökkent, az adózott eredmény pedig negatívba váltott. Sajópálfala: a település vállalkozásai belföldi, zömmel helyben élő magánszemélyek tulajdonában vannak, a társasági tulajdonlás egyáltalán nem jellemző. A bruttó hozzáadott érték 2007 és 2012 között kismértékben csökkent, az adózott eredmény nagyjából harmadával lett alacsonyabb, de a környékbeli településekhez képest pozitívumot mutatott. Sajósenye: a település vállalkozásai belföldi, zömmel helyben élő magánszemélyek tulajdonában vannak, a társasági tulajdonlás egyáltalán nem jellemző. A bruttó hozzáadott érték 2007 és 2012 között több, mint 50%-kal növekedett, az adózott eredmény viszont jelentősen csökkent, és 2012-ben a település vállalkozásai összességében veszteségesek voltak. Sajóvámos: a településen 2007-ben még jelen volt minimális mértékben a külföldi tulajdonlás, 2012-re azonban a község vállalkozói struktúrája teljes egészében belföldi magánszemélyek tulajdonában állt. A bruttó hozzáadott érték 2007 és 2012 között közel 12%-kal csökkent, az adózott eredmény kb. 57%-os csökkenést mutatott, de a pozitív tartományban maradt. Ágazati jellemzés 5. ábra: működő vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági áganként, 2012 Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis Sajóecseg: a működő vállalkozások közül nincs olyan, ami a primer szektorban működne. Az ipari vállalkozások esetében a járásénál kisebb arány látszik, némileg magasabb viszont a szolgáltató szektorban tevékenykedő 26

29 vállalkozások aránya. Ennek oka, hogy a járás ipari termelése a városokban összpontosul, míg a falvakban az ipar szerepe csökken, és a mezőgazdaság, valamint a szolgáltatások jobban előtérbe kerülnek. Sajópálfala: a vizsgált települések közül itt a legmagasabb a mezőgazdaságban működő vállalkozások aránya, ami a járás értékét közel kétszeresen múlja felül. Az ipari jellegű vállalkozások részesedése a járás átlagához hasonló. A szolgáltató szektorban tevékenykedő vállalkozások aránya viszont kissé alatta marad a járási értéknek. A községben elsősorban kereskedelmi jellegű, helyi igényeket kiszolgáló szervezetek működnek, a település járáson belüli gazdasági súlya csekély. Sajósenye: a községben mezőgazdasági jellegű vállalkozás 2012-ben nem működött. Az ipari, termelő jellegű tevékenység ugyancsak nincs jelen a településen, a 4 település közül itt a legalacsonyabb és egyetlen vállalkozást jelent. Ebből következően a szolgáltató szektor aránya a járási átlaghoz képet sokkal magasabb, viszont a képet árnyalja, hogy ezek egyrészt helyi jelentőségűek, másrészt számuk alacsony (mindössze 10 vállalkozás). Sajóvámos: a településen a járáshoz képest magasabb a mezőgazdasági tevékenységet végző vállalkozások aránya, ez összesen 3 vállalkozást jelent. Az ipari vállalkozások (15 db) aránya is jóval meghaladja a járás értékét, és a településen működő gazdasági szervezetek közel harmadát adja. Mindebből következően a szolgáltató tevékenységet végző vállalkozások aránya a járás átlagától elmarad, ugyanakkor ez jelentős, 31 db vállalkozást jelent. Mezőgazdaság 6. ábra: a települések mezőgazdaságilag hasznosítható területeinek megoszlása, 2012 Forrás: CORINE Adatbázis A térség természetföldrajzi adottságai közül a következőket kell kiemelni: Akkumulációs síkvidéki és dombsági jellegű tájak találkozásánál fekszik Talajadottságai elsősorban a szántóföldi termelésre alkalmasak, de a Nyugati-Cserehátra felkúszó települési területeken fás kultúrák és állattenyésztés a célszerű használati mód Természetes növénytakarója a fűz-nyár és a tölgy-kőris-szil ligeterdők, melyek élettere antropogén határa nagyrészt leszűkült 27

30 Éghajlatában az alföldi és a hegyvidéki jellegek keverednek, emiatt elsősorban későn érő szántóföldi és gyümölcskultúrák termesztésére előnyös Mindezek a tényezők miatt a terület elsődlegesen intenzív szántóföldi művelésre alkalmas, csupán a települések keleti, északkeleti, a Cserehát lejtőire felkúszó területei nem alkalmasak erre. A szántóföldi művelés minden településen jelentős arányt képvisel, vezető helyzetben van az egész térségben. A legeltetésre, ezzel állattenyésztésre alkalmas területek leginkább Sajósenyére jellemzőek, a másik három településen részesedése elhanyagolható. Az erdőgazdálkodás a természeti adottságok miatt háttérbe szorult, erre leginkább Sajóvámoson van lehetőség, Sajópálfalán viszont nincs erdőterület. A vizsgált települések mindegyikében 80-90% körüli a mezőgazdaságilag hasznosítható területek részesedése. Ennek ellenére az agrárgazdaságban jelentős kihasználatlan potenciál van, mivel sem Sajóecsegen, sem Sajósenyén nem működik mezőgazdasági vállalkozás, és a járásban működő agrárjellegű vállalkozások mindössze 3,82%-a működik ebben a térségben. Szolgáltató szektor 7. ábra: a szolgáltató szektorban tevékenykedő vállalkozások megoszlása, 2012 Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis Sajóecseg: a településen a járáshoz képest alacsonyabb arányban vannak jelen a kereskedelmi szolgáltatók, magasabb viszont a pénzügyi (5 vállalkozás) és az adminisztratív szolgáltatásokban (4 vállalkozás) tevékenykedő vállalkozások aránya. Tudományos, műszaki tevékenységet a járás átlagával megegyező arányú vállalkozás végez, ez a szolgáltatástípus elsősorban a Sajó-völgy ipari tengelyére koncentrálódik. A járási értéknél magasabb még az egészségügyben tevékenykedő vállalkozások részesedése (5 vállalkozás). Sajópálfala: A járás értékéhez képest kisebb arányban vannak jelen a kereskedelmi szolgáltatók, ennek ellenére a településen belül ez a legfontosabb szolgáltató tevékenység, összesen 5 vállalkozás tartozik ide. Fontos ugyanakkor, hogy a településen nincs jelen minden szolgáltatási forma, így a logisztikai és az adminisztratív szolgáltatást végzők hiányoznak. Ez, és a működő vállalkozások alacsony száma behatárolja az adatok elemezhetőségét, mivel kategóriánként 1-2 vállalkozás működéséről van szó. 28

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 Borsod-Tender Kft. Tartalom I. HELYZETELEMZŐ ÉS ÉRTÉKELŐ RÉSZ... 8 1. A település helye tágabb és szűkebb térségében, településhálózati összefüggések...

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET 2015. DECEMBER ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Újfehértó Város Önkormányzatának megbízásából

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó...3 2. Bevezető...3 3. A baptisták

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 1 RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A megalapozó vizsgálatot

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ Projekt azonosító: Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható A megalapozó

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

Úrkút Község Önkormányzata

Úrkút Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Úrkút Község Önkormányzata 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés A település bemutatása Értékeink, küldetésünk Célok A helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május

Részletesebben

SZÉCHENYI TERV MAGYARORSZÁG MEGÚJUL MAGYA RY PROGRAM. Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata. 2015. október

SZÉCHENYI TERV MAGYARORSZÁG MEGÚJUL MAGYA RY PROGRAM. Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata. 2015. október 4, ~~ ÁR0P-i.1.16-2012-2012-0001 4 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának TKLCI biztosítása ÚJ SZÉCHENYI TERV Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata a 2015. október Türr

Részletesebben

KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020 Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI ÉSZREVÉTELEI ALAPJÁN ÁTDOLGOZOTT VERZIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi

Részletesebben

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS 8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok

Részletesebben

TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA STRATÉGIA 1 TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 STRATÉGIA 2 TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

Kistérségi tervdokumentum

Kistérségi tervdokumentum I. Helyzetelemzés Kistérségi tervdokumentum Gazdasági helyzet A térség alacsony lakosságszáma nem képez elegendő gazdasági potenciált ahhoz, hogy jelentősebb vállalkozások megtelepedjenek a területén,

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS

BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 2016. február Urban-Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19-21. Tel: +36

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata ĺ ú á á áľ á ľ ú á á á é ĺĺ Ż ł łł ő ľ é ĺ ú á á áľ ľ á é ő ü ú ü é é ľ á é ő é ľ á á Ú Ę é ł é é ü ł é á á ź á ő ľľć ł ćł Ü é é ő ĺ ü ľ á ő ó é é ő é ő á á ó ľó é é ĺ é ő í á áľó ó ó Ż é ö é á á éľ é

Részletesebben

Rábacsanak Település rendezési terv 2010. November Véleményezési dokumentáció TH-09-02-05

Rábacsanak Település rendezési terv 2010. November Véleményezési dokumentáció TH-09-02-05 1 Rábacsanak Település rendezési terv 2010. November Véleményezési dokumentáció TH-09-02-05 Felelős tervező: Tervezők: Németh Géza TT-1 08/0065/2006 Leitner Attila É3-08-0386/2005 Szabó Lilla településmérnök

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft.

SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010 Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

GYOMAENDRŐD CSÁRDASZÁLLÁS HUNYA TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

GYOMAENDRŐD CSÁRDASZÁLLÁS HUNYA TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA GYOMAENDRŐD CSÁRDASZÁLLÁS HUNYA TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2015. Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA, TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT helyzetfeltárás és helyzetelemzés, helyzetértékelés

Részletesebben

Észak-Magyarországi Régió

Észak-Magyarországi Régió 1 TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és Észak-Magyarországi Régió Foglalkoztatási profil Helyzetfeltárás regionális helyzetkép

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió A Nyírbátori TKT Tanácsa 2008. november 24.-i ülésén megtárgyalta a Nyírbátori Kistérség által az LHH program keretében összeállított

Részletesebben

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft.

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft. SZIKSZÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. Készítette: ITS 2014 Konzorcium Kft. Tartalomjegyzék 2 Helyzetelemző munkarész... 2 2.1

Részletesebben

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés MTA-WSA 2012 NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés

Részletesebben

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SELLYE INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Demográfia. Lakónépesség, 2005

Demográfia. Lakónépesség, 2005 Demográfia Lakónépesség, 2005 Szlovákia délkeleti részén elterülõ Felsõ-Bodrogközt gyakran nevezik Szlovákia alföldjének. Ezen a területen 28 település található, amelyek a Bodrog, Latorca és Tisza folyók,

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Helyi Esélyegyenlőségi Program PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II.

A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II. A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II. Összeállította a Magyar Turizmus Rt a megbízásából a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató intézet A Szonda Ipsos Média-,

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

FHB Termőföldindex 2000 100,02014

FHB Termőföldindex 2000 100,02014 év Index értéke FHB Termőföldindex 2000 100,02014 2001 101,3 2002 121,0 2003 138,4 2004 140,8 2005 147,3 2006 153,2 2007 158,0 2008 176,6 2009 191,1 2010 192,1 2011 202,3 2012 229,0 2013 Q3 255,6 FHB Termőföldindex

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. 2013.május 27. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

A hatályos belterületi Településszerkezeti terv részlete

A hatályos belterületi Településszerkezeti terv részlete Söréd (jelenleg hatályos) Településrendezési terv Az 1-es jelű terület a külterületi településszerkezeti tervlapon mezőgazdasági, a belterületi településszerkezeti tervlapon, és a Szabályozási Tervlapon

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Litér Község Önkormányzata 2013.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Litér Község Önkormányzata 2013. Helyi Esélyegyenlőségi Program Litér Község Önkormányzata 2013. Megtanultam, hogy egy embernek csak akkor van joga a másikra felülről lenézni, amikor annak talpra állni nyújt segítő kezet." (Gabriel García

Részletesebben

MADOCSATELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

MADOCSATELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE MADOCSATELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft. 7621 Pécs,

Részletesebben

Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja

Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÁROP-1.A.3.-2014-2014-0065 számú "Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét támogató programok a Mosonmagyaróvári Járásban" c. projekt JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV Pályázó: Mosonmagyaróvár Város

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült akmop-6.2.1/k-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV TRENECON COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának

Részletesebben

MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2014/14

MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2014/14 MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok /14 Ózdi A ben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése Polonyi Gábor MTA TK Budapest Készült a TÁMOP-5.2.1 támogatásával

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság A BMFKB által 2013. július 8-án elfogadott stratégia 2015. évi aktualizálása 2 Tartalomjegyzék Bevezetés...

Részletesebben

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 2014. szeptember 10. Készítette: Euro-Régió Ház Közhasznú Nonprofit Kft. INNOVA Észak-alföld

Részletesebben

GÖDÖLLŐ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA (2015-2020)

GÖDÖLLŐ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA (2015-2020) GÖDÖLLŐ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA (2015-2020) Készítette: WENFIS Mérnök Iroda Kft. Nagy Gergő Környezetkutató Geográfus Németh Balázs Környezetmérnök Gödöllő, 2016. április 8. Mészáros

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban

Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (2004) Népesedési folyamataink

Részletesebben

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

SIÓAGÁRD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

SIÓAGÁRD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE SIÓAGÁRD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE E g y e z t e t é s i a n y a g I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft. 7621 Pécs, Rákóczi út 1., 2016 februárjában

Részletesebben

Lakhatási Beavatkozási Terv

Lakhatási Beavatkozási Terv Lakhatási Beavatkozási Terv Pécs Megyei Jogú Város Pécs György-telep rehabilitáció, lakókörülmények javítása TIOP 3.2.3.A-13/1 1 O l d a l Jóváhagyta: Dr. Páva Zsolt polgármester Pécs Megyei Jogú Város

Részletesebben