TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE"

Átírás

1 Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005. (XI. 30.) KT. RENDELETE A KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL január PEST MEGYEI TERÜLET, TELEPÜLÉS, KÖRNYEZET TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. BUDAPEST 1085, KŐFARAGÓ U. 9. TEL.: , , FAX:

2 T E R V E Z Ő K N É V S O R A ZSÁMBOK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ TELEPÜLÉSTERVEZÉS VARGA ESZTER TT KÖZLEKEDÉSTERVEZÉS: LOMBÁR ISTVÁN MKSZ: ZÖLDFELÜLETEK, KÖRNYEZETVÉDELEM: MÁNDI JÓZSEF ÉKSZ KÖZMŰTERVEZÉS: DIMA ANDRÁS MKSZ: JORDÁN PÉTER MKSZ: SZERKESZTŐ: V. JÁNOSSY ZSUZSANNA ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ: SCHUCHMANN PÉTER ÉKSZ PESTTERV PEST MEGYEI TERÜLET, TELEPÜLÉS, KÖRNYEZET TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. BUDAPEST 1085, KŐFARAGÓ U. 9. TEL.: , , FAX:

3 SZÖVEGES MUNKARÉSZEK: TARTALOMJEGYZÉK ZSÁMBOK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ TERVI MUNKARÉSZEK MŰLEÍRÁSA 4 BEVEZETÉS 4 ELŐZMÉNYEK VIZSGÁLATA, ELŐKÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK 4 A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV CÉLJA, FELADATA 5 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FŐ CÉLKITŰZÉSEI 5 ZSÁMBOK REGIONÁLIS KAPCSOLATAI 6 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 8 DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁSOK ÉS LAKÁSÁLLOMÁNY ALAKULÁSA 8 TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS 13 TERÜLETFELHASZNÁLÁSI JAVASLAT 15 LAKÓTERÜLETEK...17 FALUSIAS LAKÓTERÜLETEK (LF)...17 TELEPÜLÉSKÖZPONTI VEGYES TERÜLETEK (VT)...19 GAZDASÁGI TERÜLETEK (GKSZ, GIP)...21 KERESKEDELMI-SZOLGÁLTATÓ TERÜLETEK (GKSZ)...21 IPARI GAZDASÁGI TERÜLETEK (GIP, GIP-KM)...22 KÜLÖNLEGES TERÜLETEK...22 ZÖLDTERÜLETEK...23 ERDŐTERÜLETEK...23 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK...24 VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK...24 KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLAT 24 TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEM 25 TÁJRENDEZÉS, KÖRNYEZETALAKÍTÁS ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM 28 KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLAT 31 VÍZELLÁTÁS...31 CSATORNÁZÁS...33 SZENNYVÍZCSATORNÁZÁS...33 CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS...34 GÁZELLÁTÁS...34 VILLAMOS ENERGIAELLÁTÁS...35 HÍRKÖZLÉS...36 ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL 38 ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005. (XI. 30.) KT. RENDELETE A KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL.49 RAJZI MUNKARÉSZEK: TSZT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV (IGAZGATÁSI TERÜLET)...M=1: SZT-1 SZABÁLYOZÁSI TERV (BELTERÜLET)... M=1:4.000 ÖT-1 ÖVEZETI TERV (KÜLTERÜLET)...M=1:

4 TERVI MUNKARÉSZEK MŰLEÍRÁSA - alátámasztó munkarész - B EVEZETÉS Zsámbok község Önkormányzata 2003-ban megbízta a Pest megyei Terület-, Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft-t (továbbiakban: PESTTERV) Településrendezési tervének elkészítésével. A terv elkészítését két tényező tette szükségessé: Egyrészt a jelenleg érvényben lévő, még az OÉSZ szerint készült Zsámbok község Általános Rendezési Tervet a PESTTERV Kft. szakmai elődszervezete, a PTTV készítette 1987-ben. A korábban készített terv elfogadása óta eltelt idő alatt a település szerkezetében és területfelhasználásában nem következtek be alapvető változások, de a terv az akkori Önkormányzat által meghatározott településfejlesztési irányoknak megfelelően, az akkori jogszabályi környezetben határozta meg a község területeinek felhasználását és szabályozását. Ezért az elfogadott terv mostanra már teljesen elavult, a rendszerváltás által támasztott követelményeknek (gazdasági szerkezetátalakulás, tulajdonformák megváltozása, a magántulajdon felértékelődése, a beruházások jellegének megváltozása) nem tud eleget tenni. Másrészt az új településrendezési terv elkészítésének szükségességét az új településfejlesztési koncepció céljait szolgáló bel- és külterületi területfelhasználás kialakításának igénye, valamint az építésügyi jogszabályok 1998-as alapvető változása is indokolja, ekkor lépett érvénybe az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló új építési törvény (1997. évi LXXVIII. tv.), valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (OTÉK), amelyek kimondják a tervkészítés kötelezettségét. Fentiek figyelembevételével döntött Zsámbok község Képviselőtestülete az új Településrendezési terv kidolgozásáról. Ez a dokumentáció Zsámbok Településrendezési tervét tartalmazza az alátámasztó munkarészekkel együtt. A tervek elkészítését az önkormányzat dolgozóival, a Településfejlesztési Bizottsággal és a Testülettel való egyeztetés, majd a tervezői javaslat Képviselőtestület által határozattal való jóváhagyása, elfogadása előzte és alapozta meg. E L Ő ZMÉNYEK VIZSGÁLATA, ELŐ KÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK T ERÜLETRENDEZÉSI TERVELŐ ZMÉNYEK A vizsgálatok időszakában a Zsámbokra is érvényes területrendezési tervek (pl. országos terv, megyei terv) részben elkészültek illetve készülnek. Az országos terv jóváhagyása megtörtént, emiatt joghatályos kötelezettségeket már előír a településre nézve. Zsámbok község igazgatási területén jelenleg a PTTV által 1987-ben készített OÉSZ alapú Zsámbok község általános rendezési terve című munka van érvényben, amelynek községrendezési és szabályozási előírásairól szóló tanácsrendelete az építéshatósági munka alapja ma is. Zsámbok területén az ÁRT-n kívül más jelenleg is joghatályos településrendezési tervelőzmény nincs. A jelenleg is érvényes ÁRT által rögzített elképzelések közül mindazokat a korszerűnek tekinthető elemeket átemeljük az új tervbe, amelyek az önkormányzati elképzeléseknek a tervezés időpontjában is még megfelelnek. 4

5 T ERVEZÉSI ALAPTÉRKÉP A tervezési alaptérképek alapjául a földhivataltól beszerzett 1:10.000, és 1:2.880 méretarányú hivatalos alaptérképek szolgáltak. Ezeket a térképeket az olvashatóság javítása érdekében helyenként feljavítottuk és a feladathoz igazodóan léptékhelyesen kicsinyítettük, vagy nagyítottuk. A tervezéshez felhasznált alaptérképeink kizárólag településrendezési célra használhatók! Zsámbok településrendezési tervének elkészítéséhez nem állt rendelkezésünkre más mérnöki előkészítő munkarész, így sem a település egészének talajmechanikai adottságát elemző előkészítő munkarész, sem vízügyi szakvélemény. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV CÉLJA, FELADATA A terv célja a településfejlesztési koncepcióra építve a település területfelhasználásának és infrastruktúrájának kialakítási módja, az építés helyi szabályainak kidolgozásához a szükséges szempontrendszer rögzítése és a további értéknövelő terület-, és településfejlesztési munka irányainak meghatározása. A terv épít minden rendelkezésre álló, és a mai kor követelményeinek megfelelő, és így figyelembe vehető tervelőzményre. A településrendezési terv feladata a település rendezésének tervi előkészítése, a település alapvető településszerkezeti, területfelhasználási, műszaki infrastrukturális és intézményellátó rendszerének, építészeti kialakításának meghatározása. A tervezés feladata a település teljes közigazgatási területére vonatkozó ágazati, regionális és helyi önkormányzati fejlesztési célkitűzések, az adottságok és a fejlesztési lehetőségek összhangjának megteremtése, s ez által az önkormányzati hatósági tevékenység alapjául szolgáló tervek kereteinek meghatározása. A terv hosszútávra (mintegy 15 évre) a rendezési feladatok megoldása mellett, kiinduló adatokat szolgáltat a további fejlesztési és rendezési elképzelésekhez. A rendezési terv nagy távra (15 éven túl) a meghatározó jelentőségű területfelhasználási elemek területbiztosításáról is gondoskodik. A tervi munkarészek műleírása c. munkarész fejezeteiben összegeztük a település eddigi fejlődésére, jelenlegi helyzetére jellemző legfontosabb adatokat is, (településszerkezet, területfelhasználás, népesség, lakásállomány, közintézményi infrastruktúra, termelés, közlekedés, infrastruktúra) elemeztük a hiányokat, többleteket, feltártuk a várható gondokat. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FŐ CÉLKITŰ ZÉSEI Zsámbok településfejlesztési koncepciója tavaszán - a lakossággal és a Képviselőtestülettel történt egyeztetés-sorozat után készült el, melynek alapvető célkitűzései a következők: A község fejlesztése során törekedni kell az adottságok és lehetőségek optimális kihasználására olyan módon, hogy az ne veszélyeztesse a környezeti elemek kedvező állapota megőrzésének lehetőségét, se a települési környezetminőség javításának esélyét, se a helyi társadalom integritásának fenntarthatóságát, ugyanakkor gazdaságilag is biztosítsa a település fenntartható fejlesztésének lehetőségét. A településfejlesztésben az ökológiai, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság egyensúlyát, és megfelelő arányait kell biztosítani. A fejlesztés és a rendezés vezérelve a minőségi fejlődés biztosítása, az általános települési komfortérzet további javítása, a népességét hosszú távon is megtartani képes, élhető község kialakítása. A fejlesztés - ezen belül a területekkel való gazdálkodás is - elsősorban a zsámboki polgárok és vállalkozók érdekeit kell, hogy szolgálja, ez részben a meglévő területek jobbá tételével, továbbá a hiányzó funkciók, különösen az új vállalkozások, befektetők letelepítése, illetve a mérsékelt igényeket követő lakóterületek számára feltétlen indokolt új területek bevonásával és igényes kialakításával történjen. A településfejlesztési koncepció alapvető célja ezért az itt élők életminőségének javítása legyen. Az új lakó illetve munkahelyi célú fejlesztési területeken a fejlesztések olyan módon és olyan színvonalon valósuljanak meg, hogy az ne jelentsen többletterhet a településnek (az Önkormányzatnak). 5

6 Lényeges a ma is fellelhető gazdag néphagyományait megőrző, nyugodt vidéki kistelepülési imázst nyújtó helyi karakter megőrzése és továbbfejlesztése. A község fejlesztése nem nélkülözheti sem a külső (országos, régiós, megyei, majd a Nemzeti Fejlesztési terven keresztül Európai Uniós támogatási alapok: strukturális és kohéziós alapok) források bevonását, sem a településen (az Önkormányzat számára többlet ellátási kötelezettséggel járó) új funkciókat létrehozó, vagy a meglévő kapacitásokat bővítő jövőbeni fejlesztők arányos hozzájárulását a településfejlesztéshez annak érdekében, hogy a kitűzött célok a helyi lakosság terheinek növekedése nélkül valósulhassanak meg. A JAVASOLT FŐ FEJLESZTÉSI IRÁNYOK, PRIORITÁSOK A község népességmegtartó képességének további erősítése, a lakosság elöregedésének mérséklése, a fiatalok helyben maradásának elősegítése a településfejlesztés és a településrendezés - közvetett eszközeivel. Munkahelyteremtés és a megélhetés helyi feltételeinek hosszú távra történő biztosítása, az ingázás feltételeinek javítása. A turizmus helyi feltételeinek javítása, a turisztikai helyszínek fejlesztése, a Főváros és Gödöllő közelségéből adódó lehetőségeket kihasználó kulturális és gasztronómiai turizmusfejlesztés. A mezőgazdaság és a kertgazdálkodás helyi feltételeinek javítása, és az abból származó bevételek növelése. A településszerkezetnek a helyi sajátosságokkal és a fejlesztési igényekkel összehangolt tudatos alakítása. Z SÁMBOK REGIONÁLIS KAPCSOLATAI Zsámbok Pest megye keleti részén, a Gödöllői dombvidék keleti peremén, Budapesttől mintegy 50 km-re fekvő 2450 fős település. Zsámbok a Tápióság, a Galga-vidék, a Jászság és a Gödöllői dombság térségének határán helyezkedik el. E speciális fekvés számos kiaknázható előnyt hordoz Zsámbok vonatkozásában Zsámbok Budapest felől a 3. sz. főúton, Gödöllőn és Vácszentlászlón át, vagy Aszódon és Turán át közelíthető meg legegyszerűbben. A község előnyös helyzetben van, mivel közúton több irányból is jól megközelíthető, az összes szomszédos településsel közvetlen közúti kapcsolata van: Vácszentlászló, Tura, Jászfényszaru, Tóalmás, Kóka és Dány felé is közúti kapcsolata van Zsámboknak. A település a megyehatáron található, északon Turával, keleten a Szolnok megyei Jászfényszaruval, délkeleten Tóalmással, délen Kókával, délnyugaton Dánnyal, nyugaton pedig Vácszentlászlóval határos. A község vasútvonallal nem rendelkezik. A közeli Gödöllő illetve a főváros, Budapest is jól megközelíthető menetrendszerinti autóbusszal. Ezen kívül a szomszédos települések közül Turára, Jászfényszarura indulnak buszjáratok, de járatok közlekednek Jászberénybe és Szolnokra is. Zsámbok Budapest közeli, de a budapesti agglomerációba nem tartozó település. A község a Budapesti Agglomerációtól keletre található, a Közép-Magyarországi régió, illetve Pest megye keleti szélén helyezkedik el. Zsámbok és a környező települések elhelyezkedésük miatt periférikus helyzetben vannak, az agglomeráció hatásai még nem minden településen érezhető. Ennek az oka részben a főúti kapcsolat részleges kialakítása, mivel a térség településeinek többsége nincs Budapesttel közvetlen főúti összeköttetésben. A térséget érintő és feltáró főutak (M3, 30, 31), amelyek a jelentősebb fejlesztési energiákat is közvetítik, ma elkerülik Zsámbokot, ebből következően a település árnyékhelyzetben van, amely kitörési lehetőségeit is korlátozza. A fővárossal való összeköttetést csupán északon a 3. és délen a 31. sz. út biztosítja, aminek az elérésére további összekötő útszakaszokat kell igénybe venni. A térség lakosai számára a Budapest Gödöllő Hatvan és a Budapest - Nagykáta - Szolnok vasútvonal jelenti a főváros egyszerűbb megközelítését. Zsámbok Gödöllő és Budapest, valamint Jászfényszaru felé meglévő jó közúti és tömegközlekedési kapcsolatai és a térségen áthaladó vasútvonalak távlatban erősíthetik Zsámbok országon belüli szerepét, kapcsolatait is. 6

7 Zsámbok Budapesttől a jelenlegi közúthálózaton mintegy 50 km-re, de még Gödöllőtől is 20 km-re fekszik, ami ahhoz már nagy távolság, hogy a Fővárosból kitelepülő, de a Budapest közvetlen közelségét előnyben részesítő, vagy az agglomerációs településeket preferáló beruházni szándékozó új vállalkozások, logisztikai és ipari egységek Zsámbokot is előnyben részesítenék. A település a lakosság számához képest aránylag kevés helyi munkalehetőséggel rendelkezik, s ennek következtében a lakosság nagy része napi rendszerességgel ingázni kényszerül. Az elmúlt 10 év során a Zsámbokról munkavállalási céllal eljárók foglalkoztatásában egyrészt a dinamikus kistérségi központ, Gödöllő tölt be kulcsszerepet hagyományos és a közelmúltban létesült új ipari üzemei révén, másrészt pedig a Főváros és annak közvetlen közelében létesült kereskedelmi központok (pl. Cora) biztosítanak munkaalkalmat a Zsámbokról ingázó munkaerőnek. A zsámbokiak foglalkoztatásában fontos szerepet töltenek be a közeli Jászfényszaru ipari üzemei is. A település részére Budapest és agglomerációja biztosítja a felsőfokú ellátás döntő részét, de a középfokú ellátásban is jelentős szolgáltatásokat nyújt Zsámboknak. Zsámbok a fővárosi népesség egyre kedveltebb kitelepülési célterületévé válik. A Zsámboki népességnövekedés egyik forrása a budapesti népességkiáramlás, mely egyben kedvezőtlen népességcserét is jelent, mivel az innen véglegesen elköltöző, zömmel produktív korban lévő fiatal, szakképzett, jól iskolázott és gazdasági erőt is képviselő rétegek helyébe sok esetben kevésbé képzett, középkorú vagy idősebb korosztályok érkeznek. Ez az úgynevezett minőségi migrációs veszteség vezet többek között a lakosság elöregedéséhez is. Kedvező változás e téren, hogy a legutóbbi időszakban az elköltözések tendenciája mérséklődni, megállni látszik. A község Gödöllővel és Jászfényszaruval való jó kapcsolatai hosszútávon is megmaradnak, mivel a mindkét város Zsámbok közelében helyezkedik el. Gödöllő és Jászfényszaru munkahelyteremtő, igazgatási, egészségügyi és egyéb intézményi jellegű szolgáltatásaira Zsámbok lakossága a jövőben is igényt fog tartani. A község a Gödöllői kistérség egyik tagja. A mintegy 2500 fő lakosú község 2333 hektáros közigazgatási területe hasonló a környező településekhez. A belterület a közigazgatási terület központi részén helyezkedik el, a lakónépesség döntően a központi belterületen koncentrálódik. A település a környező településekhez hasonlóan falusias jelleget mutat, a térszerkezetben elfoglalt helyének és helyzetének megfelelően. Zsámbok községet és közvetlen környezetét a Pest megye Területrendezési Terve Előkészítő fázisához készült térszerkezeti programból készített lépték nélkül kivonaton mutatjuk be. - 7

8 T ÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A település neve személynévből keletkezett, magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév talán a latin Sambucus, amely a bodza növénynévvel függ össze. Etimológiailag azonos a Pest megye dunántúli részén fekvő Zsámbékkal. Zsámbok már az őskorban is lakott hely volt, a település határában több helyen is találtak régészeti emlékeket. A Kerekhalom bronzkori, erődített földvár volt. Az ezt követő korok emléke is megtalálható a határban. A régészek a felszínre hozták vaskori, római kori (szarmaták) népvándorlás kori népek emlékanyagát. Először 1259-ben fordult elő oklevélben Zsámboki (de Sambuk) Kozma fia, Kozma királynői étekfogómester. Zsámbok falu első okleveles említése (családnévben) valószínűleg 1318-ból való, amikor a Zsámboky-család tagjai, mint billei nemesek Gyömrő birtokán osztozkodtak egymással. Magát a falut 1380-ban említik először oklevélben, mégpedig egy rokoni osztozkodással kapcsolatban. Rövid ideig a Kókai, majd a Tétényi család a birtokos, aztán Zsigmond Zsámbokot 1424-ben feleségének, Borbála királynőnek adományozta. A XV. század második felében a Tárnoki család a birtokos. Rövid ideig a Rozgonyiaké, majd a Báthory dominium része. A török hódítás idején végig lakott hely volt, csak a 15 éves és az évi felszabadító háborúk idején futott szét a lakossága, a XVI. század második felében különösen népesnek mondható. A falu a XVII. századtól egészen 1944-ig a Beniczky család és leszármazottainak birtokában volt. A tipikusan jobbágy-, majd parasztfalu lakosságának tulajdonában a település határának csak a fele volt, így a XX. század elejétől a népesség számára egyre nyomasztóbbá váltak a megélhetési viszonyok, már ekkor sokan kénytelenek voltak a falun kívül megélhetést biztosító munkát keresni ban a termelőszövetkezetet egyesítették a valkói és vácszentlászlói mezőgazdasági szövetkezettel. Ezt követően kezdtek foglalkozni a zsámbokiak a fóliás zöldségtermesztéssel, amely jelentős jövedelemhez juttatta a falubelieket. A termelőszövetkezetek egyesítésével egyidőben közös tanácsot hoztak létre Valkó, Vácszentlászló és Zsámbok összevonásával, valkói székhellyel. Az intézkedés (a termelőszövetkezeti összevonással együtt) negatív hatással volt a község fejlődésére. A település népességmegtartó ereje csökkent. Zsámbok közelmúltbeli történelmének fontos eseménye volt az 1986-os helyi népszavazás: a népszavazás célja a község közigazgatási önállóságának eldöntése volt, Zsámbok ekkor lett újra önálló igazgatású község. D EMOGRÁFIAI VÁLTOZÁSOK ÉS LAKÁSÁLLOMÁNY ALAKULÁSA A népesség alakulásának, jellemzőinek, a munkaerőhelyzetnek és a foglalkoztatottságnak a vizsgálata valamint értékelése elengedhetetlen a megalapozott településszerkezeti terv készítésénél, ezért az alábbiakban ezeknek a jellemzőknek a vizsgálatával foglalkozunk. A helyi társadalmi környezet statisztikai vizsgálatánál a KSH adatait vettük alapul. Teljeskörű adatforrásként a évi népszámlálási adatait, valamint a KSH-tól származó 1990-es népszámlálás óta megjelent statisztikai évkönyvekből származó korrigált adatokat vettük alapul. D EMOGRÁFIAI HELYZETKÉP Zsámbok óta önálló község. A település viszonylag rövid időt felölelő múltját tekintve, lakónépességének alakulását az 1970-es évektől követtük nyomon. Zsámbok lakónépessége az elmúlt harminc év távlatában összességében csökkenést mutat. A lakónépesség 1970-ben 2561 fő volt, 1970 és 1990 között folyamatosan csökkent a lakónépesség, kiváltképp az 1980-as években, a városba áramlás következményeként. A népességcsökkenés 8

9 mögött egyfelől a születések számát évről évre rendre felülmúló halálozási arányszámok húzódtak meg, másrészt a negatív vándorlási egyenleg, azaz a Zsámbokról elköltözők száma minden évben meghaladta a betelepülőkét. Ez a tendencia a rendszerváltás időszakában megfordult. A 90-es évtized már egyértelműen a növekedésé, amelynek során a népességfogyás megállt, majd a község lélekszáma gyarapodott, 1990 és 2002 között a lakosság száma 13,6%-kal növekedett, a 2002-es adatok szerint Zsámbok lakónépessége 2002-ben 2453 volt. Ez a folyamat napjainkban is tart, azonban a népességszám növekedésének forrását a beköltözések jelentik, az utóbbi évtizedben a bevándorlás mértéke megnőtt. Zsámbokot a helyi lakosság összetételének kedvezőtlen irányú változása, a település szempontjából több tekintetben is kedvezőtlen népességcsere jellemzi. A korábbi időszakot jellemző elvándorlás az elmúlt évtized elejére megállt, sőt ma már évről évre a vándorlási aktívummal lehet számolni. A népességszám alakulása ( ) A népességszám alakulása ( ) A LAKÓNÉPESSÉG ALAKULÁSA ZSÁMBOKON SZÁMA VÁLTOZÁSA (%) ,5% -11,69% +13,61% A NÉPESSÉG KORÖSSZETÉTELE Zsámbok lakónépessége elöregedő jelleget mutat. Részben a halálozási és születési arányszámok alakulásának, részben a be- és elköltözők életkori összetételének következményeként az idősebb korosztályok aránya növekedett a településen a fiatalabb produktív korban lévők rovására, ami hosszabb távon egyrészt társadalmi problémák forrása, másrészt gazdasági nehézségek okozója is lehet. Az öregkorúak és a gyermekkorúak arányát kifejező öregedési index kiugróan magas értéket mutat Zsámbokon. A kedvezőtlen népességcseréhez kapcsolódó probléma forrását az jelenti, hogy az innen véglegesen elköltöző, zömmel produktív korban lévő fiatal, szakképzett, jól iskolázott és gazdasági erőt is képviselő rétegek helyébe sok esetben kevésbé képzett, középkorú vagy idősebb korosztályok érkeznek. Ez az úgynevezett minőségi migrációs veszteség vezet többek között a lakosság elöregedéséhez is. Kedvező változás e téren, hogy a legutóbbi időszakban az elköltözések tendenciája mérséklődni, megállni látszik. Az utóbbi években a gyermeklétszám növekedése tapasztalható a településen. Ennek magyarázata, hogy a Zsámbokra beköltözők jelentős része többgyermekes család, vagy nagycsaládosok. Mára a születések száma is növekedést mutat, bár a természetes szaporodás mutatói továbbra is negatívak az elöregedő korszerkezet következtében. 9

10 Az öregedési index Zsámbokon és Pest megyében ,2 101,6 98,7 megye összesen megyei községek Gödöllői kistérség 134,3 Zsámbok F OGLALKOZÁSI ADATOK A község alapvető problémaforrása a korábbi időszakban is és ma is a kevés helyi munkalehetőség, a település a lakosság számához képest aránylag kevés helyi munkalehetőséggel rendelkezik, s ezért a lakosság egy része napi rendszerességgel ingázni kényszerül. A munkával rendelkező zsámbokiak több mint kétharmada, mintegy 67,5 százaléka naponta ingázik más településre. A legfontosabb ingázási célpontok: Gödöllő, Jászfényszaru és Budapest. Ezért Zsámbok egyre inkább alvótelepüléssé alakul, a nappali és az éjszakai népességszám között jelentős eltérés mutatkozik. A helyi foglalkoztatásban a mezőgazdaság szerepe ma is meghatározó, a helyben foglalkoztatottak ötöde (21 százaléka) ma is a mezőgazdaságban tevékenykedik. A főállásuk mellett odahaza fóliás zöldségtermesztést folytatókat is ideszámítva Zsámbokon a mezőgazdaság korábban is és ma is szorosan összefonódik a megélhetéssel. A népesség elöregedő korszerkezetéből adódóan és a helyi munkalehetőségek korlátozott volta miatt Zsámbokon megyei és kistérségi összehasonlításban is kedvezőtlen képet mutat a foglalkoztatottakra jutó eltartottak és inaktív keresők aránya. Zsámbokon a lakosság kevesebb, mint egyharmada aktív kereső, számukat kétszeresen haladja meg az eltartottak és az inaktívak aránya. A regisztrált munkanélküliek aránya valamivel az országos átlag alatt marad. Helyben dolgozók és az eljárók megoszlása összevont nemzetgazdasági ág szerint fő 600 szolgáltatásban iparban hely ben dolgozó más településre mezőgazdaságban eljáró 10

11 A lakónépesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint eltartott 24% foglalkoztatott 32% inaktív kereső 40% munkanélküli 4% A működő vállalkozások megoszlása kft 10% szövetkezet 2% egyéni 57% bt 31% A népesség gazdasági aktivitás szerinti megoszlása Pest megyében és Zsámbokon 100% 80% 60% 40% 20% eltartott inaktív kereső munkanélküli foglalkoztatott 0% megye összesen megyei községek Gödöllői kistérség Zsámbok A LAKÁSÁLLOMÁNY STATISZTIKAI ADATAI ÉS ÉRTÉKELÉSE A község lakásszáma az elmúlt több mint egy évtizedben az adatok szerint folyamatosan emelkedett. Az elmúlt öt évben épített lakások és kiadott használatbavételi engedélyek száma összesen 38 db volt. Zsámbokon a lakóegységek száma 2001-ben a KSH szerint 976 db volt, a háztartások száma 906 db volt. Így az egy lakásra jutó háztartások száma gyakorlatilag 0,93. Ez azt jelenti, hogy egy háztartásra statisztikai értelemben gyakorlatilag egy lakás jut, így mennyiségi lakáshiány nincs. A lakásállomány korösszetétele a 2001-es statisztika szerint kisebb eltérést mutat a megyei települési átlagtól. A lakások mintegy 25%-a 1944 előtt épült, míg az 1970 óta épült lakások aránya közelít a 35%-hoz. Zsámbokon a húsz évesnél fiatalabb építésű lakások aránya lényegesen elmarad a megyei átlag mögött, de rosszabb a megyei községek átlagánál is. Megyei 11

12 összehasonlítási rendszerben Zsámbok lakásállománya az új lakásépítések ellenére is elöregedettebb az átlagosnál. A település jelenlegi lakásállományát az utóbbi öt évben egyre nagyobb mértékben folyamatos lakásszám növekedés jellemzi. Az átlagos évenkénti lakásszám emelkedés 10 db / évre tehető. A lakásállomány megoszlása építési év szerint Zsámbokon A lakásállomány kora Pest megye községeiben % 10% % % % % % % % % % % % % A lakások számának alakulása Zsámbokon (db) (évszám) 100 lakásra jutó lakos megye összesen 239 v árosok községek Zsámbok % Lakások közmű ellátottsága megy e összesen megy ei községek Zsámbok összes lakás vezetékes vízzel ellátott lakás közcsatornával ellátott lakás vezetékes gázzal ellátott lakás 12

13 T ELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS Zsámbok a Tápióság, a Galga-vidék, a Jászság és a Gödöllői dombság térségének határán helyezkedik el. Zsámbok Budapest felől a 3. sz. főúton, Gödöllőn és Vácszentlászlón át, vagy Aszódon és Turán át közelíthető meg legegyszerűbben. A községnek az összes szomszédos településsel közvetlen közúti kapcsolata van. A település központi belterülete az igazgatási terület súlypontjában helyezkedik el. A település közúti gerincét a 3106 j. és a 3105 j. utak képezik, valamint az ezekből kiinduló 3102 j. és 3107 j. utak. A település központján mindegyik út áthalad, a központban található ezek csomópontja. A település belterületének településrészei között kis különbségek figyelhetők meg, mely különbözőség figyelembevétele feltétlenül indokolt elsősorban a rendezési-, szabályozási megoldások differenciált megfogalmazásánál. A település mai belterületének legjelentősebb kiterjedésű beépítésre szánt területei a lakóterületek, melyek az OTÉK szerinti falusias lakóterületi kategóriába sorolhatók. A település belterületének központi részén, a József Attila út, Szent Imre út és Kossuth Lajos út találkozásánál található a település központja, nagyrészt ezen a területen és közvetlen környezetében helyezkednek el a település központi igazgatási, oktatási és egészségügyi intézményei. A kereskedelmi-szolgáltató jellegű intézmények a település területén elszórtan helyezkednek el. Zsámbok alapfokú intézményellátási rendszere kiépült és rendelkezik azokkal a kapacitásokkal, amelyek a kismértékben növekvő népesség ellátásához szükségesek. A község szerkezetével és telekstruktúrájával inkább az eljáró, illetve a kétlaki családok érdekeit szolgálja. Zsámbok község kis kiterjedésű igazgatási területének relatíve jelentéktelen része, mintegy 10 %-a a beépített (már belterületbe vont) és beépítésre szánt terület. A település mai belterületének legjelentősebb kiterjedésű beépítésre szánt területei a lakóterületek, melyek közül a központban, a József Attila Kisdiófa Nagydiófa Szőlő Kossuth Lajos utcák által határolt területen található az ősi településmag területe szabálytalan és szabályos utcákkal és telekosztásokkal, falusias, fésűs beépítéssel, a faluközponti területeken kicsi (mintegy m 2 ) területű telkekkel. A településközponttól távolabb lévő falusias lakóterületeken már jellemzően szabályos, tervezett utcarendszer található, jellemzően oldalhatáron álló, esetenként szabadon álló beépítésű családi házas beépítéssel, melyek később alakultak ki. A kisebb méretű és szabályos telkek általában m 2 közötti nagyságúak, a nagyobb méretűek pedig - melyek általában a belterület szélén helyezkednek el -, meghaladják az m 2 -t is, mivel ezek jellemzője, hogy igen hosszúak, elérik a métert, de a Szent László utca északi oldalán lévő telkek méter hosszúságúak. A település mai belterületén elszórtan még találhatók beépítetlen foghíj telkek és területek. Ezek a foghíjak már nem tudják hosszabb távon a település telekigényeit kielégíteni, ezért új lakótelkek kialakítására van szükség. Elsődleges településpolitikai cél kell, hogy legyen ezeknek a foghíjaknak, hasznosítatlan területeknek a beépülését szorgalmazni. Zsámbok legjelentősebb gazdasági termelő tevékenységei a belterületen szélein, délen a Dány felé vezető 3102 j. út mellett, északon pedig a Jászfényszarura vezető Szent Imre út mellett működnek. Az új településrészek telekosztása, illetve a történelmileg kialakult nagyméretű telkek elvileg lehetővé teszik a mezőgazdasági és egyéb jellegű vállalkozások konfliktusmentes kialakítását, a központi részek apró telkei azonban vállalkozási funkcióra csak kompromisszumokkal, vagy egyáltalán nem felelnek meg. 13

14 Az igazgatási területen a központi belterület keleti szélén, a Deák Ferenc és Vásártér utca közötti területen található a korábbi Tsz-major telephely, amely iparszerű mezőgazdasági termelő tevékenységek, vagy egyéb ipari-kereskedelmi vállalkozások számára lehet megfelelő. A központi belterületen belül a temető valamint a sportpálya a különleges terület-felhasználási kategóriába tartoznak. A település közhasználatú zöldterülettel (közparkkal) gyengén ellátott. A zöldterületi, zöldfelületi adottságokat javítja, hogy a településre jellemző falusias családiházas beépítés miatt az egyéni rekreációs igények nagyobb része saját telken belül is megoldható. A külterület nagyobb hányadát mezőgazdasági területek teszik ki, melyek egy része, főként a gyep-nádas területek a Hajta-patak mentén természetvédelmi oltalom alatt állnak. A település igen kevés erdőterülettel rendelkezik, melyek közül a legjelentősebb a belterület közelében található, délkeleti irányban. T ELEPÜLÉSSZERKEZETI JAVASLAT A településszerkezet és területfelhasználás kidolgozásánál alapvető céljaink a következők voltak: Települési értékőrzés, értékfejlesztés. A településszerkezet továbbfejlesztése, korszerűsítése a közlekedési kapcsolatok fejlesztésével (a települést elkerülő út nyomvonala). Új lakóterületek kialakítása harmonikus településfejlesztéssel (a jelenlegi központi belterület még beépítetlen területein illetve szélein). A község intézményeinek szerkezeti egységbe való ötvözése. A helyi lakosság ellátásbeli színvonalának javítása (urbanizáció, életminőség). A helyi adottságokra építkező, jellemzően környezetbarát vállalkozások életfeltételeinek biztosítása (gazdasági területek). A kedvező táji és környezeti adottságok hosszú távú védelmének és fejlesztési lehetőségeinek biztosítása. Zsámbok község Önkormányzata Településfejlesztési koncepciójában lakóterületeinek inkább minőségi fejlesztését, mint mennyiségi növelését tűzte ki célul. E cél elérése érdekében elsősorban egyrészt a jelenlegi belterületi lakóterületek rendezését, fejlesztését ezáltal a települési komfortérzet javítását, másrészt pedig a jelenleg még beépítetlen belterületi lakóterületeinek beépülését támogatja. Fentiekkel összefüggésben kitűzött cél a belterületi lakóterületek (a beépítésre szánt területek) mérsékelt mértékű növelése is, e fejlesztéseket azonban csak akkor és csak úgy kívánja támogatni, hogy azok ütemezetten, az önkormányzat számára mindig kiszámíthatóan valósulnak meg, és a fejlesztéssel kapcsolatban felmerülő összes költséget (terveztetés, földhivatali eljárás, közművesítés) pedig a terület tulajdonosai viselik. A Településfejlesztési koncepció másik fontos, településszerkezetet érintő célkitűzése a helyi gazdaság erősítése, elsősorban a helyi érdekű kis- és középvállalkozások további fejlődését elősegítő területi, és infrastrukturális feltételek biztosítása. Ezáltal lehetővé válik a jelenleg lakóterületek közé szorult vállalkozások kitelepülése, mely szintén hozzájárul a környezet minőségének javításához. Zsámbok közlekedési hálózatának tervezett fejlesztése meglévő, kialakult településszerkezetét jelentősen nem módosítja, nem befolyásolja, a település szerkezetében a terv távlatán belül jelentős változás nem történik majd, a meglévő jelentősebb utak a település ellátására megfelelőek. A terv távlatán túl viszont jelentős változást hoz majd a belterülettől délre, valamint az ehhez kapcsolódóan a belterülettől nyugatra tervezett elkerülő út, melyek a jelenlegi nagy átmenőforgalmat vezetnék ki a központból. A tervnek a közlekedéshálózattal kapcsolatos egyéb fejlesztési javaslatai a műleírás Közlekedési fejezetében kerülnek ismertetésre. Alábbiakban a tervezett rendezési megoldások lényegét ismertetjük. 14

15 A beépítésre váró területek gazdaságos felhasználását, illetve a település összehangolt, harmonikus, rendezett fejlődését olyan szabályozással próbáljuk majd biztosítani, amely egyrészt elősegíti az arra alkalmas és megérett területek beépülését, másrészt pedig részletesen szabályozza egy-egy terület belterületbe vonását, illetve annak feltételeit. A terv éves időtávlatán belül lakó- vagy gazdasági területi fejlesztésre kerülő területek a Településszerkezeti tervben a tervezett funkció szerinti (lakó-, vegyes-, gazdasági vagy különleges) területként szerepelnek. A Településszerkezeti terv szerinti területfelhasználás az egyes fejlesztési területek építési övezetbe vagy övezetbe sorolásával valósítható meg, azaz e területek bizonyos, a Településszerkezeti tervben és a HÉSZ-ben rögzített feltételek teljesítése esetén építési jogokkal lesznek felruházva. Mivel a fejlesztésre előirányzott területek túlnyomó többsége magánkézben van, az egyes fejlesztések megvalósítása tényleges megvalósítási időponthoz nem köthető. Az önkormányzat a megvalósításban mindegyik fejlesztési elképzelést támogatja, de nem kívánja közösségi forrásokból finanszírozni az egyéni érdekeltségű fejlesztéseket. Az önkormányzat ragaszkodik ahhoz, hogy a fejlesztési lehetőségek biztosításáért cserébe, a területtulajdonosok minden, a területfejlesztéssel, területrendezéssel kapcsolatban felmerülő költséget viseljenek (pl. művelésből való kivonás, továbbterveztetés, közlekedési, közmű- valamint a közintézmény-hálózati infrastrukturális előkészítés és fejlesztés). A tényleges beépítés csak ezeknek a kötelezettségeknek a teljesítésével válik majd lehetővé az egyes területeken. T ERÜLETFELHASZNÁLÁSI JAVASLAT Zsámbok közigazgatási területe építési szempontból beépítésre szánt (már beépített illetve további beépítésre kijelölt), illetve beépítésre nem szánt területre osztható. A beépítésre szánt területek jellemzően a település belterületi, a beépítésre nem szánt területek pedig jellemzően a település külterületi részei. A település tervezett területe az alábbi területfelhasználási egységekre osztható: BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK: Lakóterületek: falusias lakóterületek, Vegyes területek: településközponti vegyes területek Gazdasági területek: kereskedelmi-szolgáltató területek ipari-gazdasági területek Különleges területek: sportterületek temető területe BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK: Közlekedési területek közúti közlekedési terület Közműterületek Zöldterületek: közpark Mezőgazdasági területek Erdőterületek Vízgazdálkodási területek vízgazdálkodási terület BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Az alábbiakban részletezett rendezési elképzelések megvalósulása esetén a település mai 2333 ha nagyságú teljes igazgatási területéből a terv távlatán belül is a mai belterületnek megfelelően összesen mintegy 233 ha nagyságú terület lesz (beépített és) beépítésre szánt terület. Ez azt jelenti, hogy a tervjavaslat szerint a terv távlatában is az igazgatási terület 10%-a lesz beépítésre szánt terület. A települési táj karaktere a beépítésre szánt területek növelésével nem változik jelentősen. A jelenlegi hagyományos falusias arculat és beépítési arányok lényegében megmaradnak, bár az urbanizáltabb irányba mozdulnak el, ugyanakkor a természeti környezet is fejlesztésre kerül. 15

16 A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVBEN TERVEZETT TERÜLETI FEJLESZTÉSEK: A meglévő központi belterületen a József Attila és Kossuth Lajos utcák mentén kialakult településközponti vegyes funkciók bővülése szükséges. - A központi belterületen a jelenlegi kis kiterjedésű településközponti terület területi bővítését javasoltuk a Kis Diófa József Attila Szt. Imre út közötti területen és a József Attila utca - Szt. Erzsébet tér melletti területen A jelenlegi belterületen lévő beépítetlen és újonnan beépítésre szánt területté minősítésre tervezett területek lakóterületi célú hasznosítását az alábbiak szerint javasoltuk. A lakóterületi foghíjbeépítéseket, továbbá a későbbi telekmegosztások beépülését leszámítva, az alábbi területeken történik jelentősebb területhasználati változtatás: - A belterület keleti szélén, a Deák Ferenc utca Kossuth utca közötti területen falusias lakóterület (Lf) kialakítását javasoljuk. - A belterület keleti szélén a Kossuth utca Tóalmási út közötti tömbbelső területének északi részén falusias lakóterület (Lf) kialakítását javasoljuk. - A belterület keleti részén a Vásártér utca melletti területen falusias lakóterület (Lf) kialakítását javasoljuk. - A belterület északi szélén, az Arany János utca folytatásában a Jászfényszarura vezető útig falusias lakóterület (Lf) kialakítását javasoljuk. A településszerkezet alakítása során a szerkezeti terv a tömbfeltárás, telekmegosztás adta lehetőségekkel is élt, mert a területekkel való tudatos gazdálkodással a településszerkezet kompaktságának fenntartására kell törekedni. A településen új utcanyitás javasolható a településszerkezet javítása érdekében. - A Szent László utcától északra levő tömbbelső területén falusias lakóterület (Lf) kialakítását javasoltuk. A jelenlegi bel- és külterületeken meglévő gazdasági területek építési övezeti rendezését és építési célú hasznosítását az alábbiak szerint javasoltuk: - A belterület nyugati szélén a 3106 j. Gödöllőre vezető út melletti töltőállomás területén kereskedelmi-szolgáltató (Gksz) terület hasznosítást javasoltunk. - A belterület északi szélén, a Jászfényszarura vezető Szent Imre út melletti gazdasági területen a kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület (Gksz) hasznosítást javasoljuk. - A belterület keleti szélén, a Deák Ferenc és Vásártér utca közötti területen található korábbi Tsz-major telephely területén meglévő gazdasági területen kereskedelmi-szolgáltató (Gksz) terület hasznosítást javasoltunk. - A belterület déli szélén, a Dány felé vezető 3102 j. út mellett található volt Tsz-terület ipari gazdasági terület (Gip) célú hasznosítását javasoltuk. - A belterülettől északra, a Tura felé vezető 3105 j. út melletti gázfogadó-állomás területén az ipari-gazdasági terület (Gip-km) célú hasznosítást javasoltuk. A jelenlegi belterületen tervezett gazdasági területek építési övezeti rendezését és építési célú hasznosítását az alábbiak szerint javasoltuk: - A központi belterület déli szélén, a Tóalmási út északi oldalán lévő még beépítetlen területen kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület (Gksz) kialakítását javasoljuk. A jelenlegi belterületen tervezett különleges területek építési övezeti rendezését és építési célú hasznosítását az alábbiak szerint javasoltuk: - A településközpont területén a József Attila utcától délre lévő üres telken tervezett sportpálya (Ksp) kialakítását javasoljuk. 16

17 A település beépítésre nem szánt területei a közlekedési és közmű elhelyezési területek, a zöldterületek, az erdőterületek, a mezőgazdasági területek és a vízgazdálkodási területek. A külterületeken a beépítésre nem szánt területek változtatását jelenlegi területhasználatának figyelembevételével, valamint a tervezett tájszerkezeti és tájhasználati módbeli változásoknak megfelelően javasoltuk. A közlekedési hálózatok javasolt fejlesztése kellő színvonalon megoldja a településközpont elkerülése igényeinek kiszolgálását is. Az úthálózati fejlesztések az igazgatási területen belül esetenként nyilvánvaló szabályozási és terület igénybevételi konzekvenciákkal járnak. A közúthálózati elemek műleírását a közlekedési fejezet tartalmazza részletesen. RÉSZLETES ELEMZÉS L AKÓTERÜLETEK A községben a lakónépesség döntően a központi belterületen koncentrálódik. A belterület a közigazgatási terület központi részén helyezkedik el. Területfelhasználását tekintve a település belterületének nagy része lakóterület, ezeket a terv egységesen falusias lakóterületbe (Lf) sorolja. A lakóterületi részek karakterük, beépítési módjuk szerint több részre tagolhatók, de jellemzően családiházas, falusias lakóterületek, melyben a központ környékén találhatók vegyes területfelhasználású részek is. A statisztikai adatokból látható, hogy az elmúlt évtizedben a község lakosszáma a csökkenés után némi emelkedésnek indult (2450 fő körüli lakosszám), ami annak köszönhető, hogy míg a természetes szaporodás negatív értékű volt a községben, a vándorlási különbözet az elmúlt években már némileg megnőtt, így a kettő nagyjából kiegyenlítette egymást. Ez a folyamat nagyrészt a település lakosságmegtartó törekvéseinek köszönhető, ezért a községben maradó fiataloknak, valamint a jövőben esetlegesen ideköltöző lakosoknak új, kulturált, minőségi lakóterületeket kell kijelölni a rendezési tervben, mely után ezek megvalósításának irányítása az önkormányzat feladata. Zsámbokon a lakásigények kielégítésének leggyakrabban előforduló módja a távlatban is a magánerős forma lesz. A magánerős formában megvalósuló építkezések csak nagy hibaszázalékkal becsülhetők előre, mivel a tényleges megvalósítás ütemezési sorrendje a helyi önkormányzati eszközökkel - a jelenlegi viszonyok mellett - csak kismértékben befolyásolható. A lakáslétesítési igényeknek főleg a telkes, családiházas, beépítési forma felel meg a településen. F ALUSIAS LAKÓTERÜLETEK (Lf) A település meglévő és tervezett családiházas beépítésű lakóterületeit a falusias, Lf jelű területfelhasználási kategóriába és építési övezetbe sorolja a terv. Tervezett állapotban is a falusias lakóterületek teszik ki Zsámbok belterületének egészét. A falusias lakóterületeken a hagyományos falusias telekhasználatot és beépíthetőséget biztosítja az OTÉK. A falusias lakóterület lehetővé teszi a területen mezőgazdasági tevékenységek folytatását (lakóterületet nem zavaró határértékekkel) és üzleti, kereskedelmi funkciót is magába foglal. Tehát a terület nem csak lakások építését teszi lehetővé, hanem egyéb, ehhez kapcsolódó funkciók, valamint kisebb kereskedelmi-szolgáltató funkciójú építmények elhelyezését is. A lakóterületek fejlesztése és beépítésének mértéke a jelentkező igényektől függ. Ez összefügg azzal is, hogy a község területére milyen mértékben és ütemben települnek majd gazdasági funkciójú vállalkozások, amelyek új munkahelyeket teremtenek a térségben, és ezzel munkaerőt vonzanak a településre és környezetébe. A települési Önkormányzat alapvető szándéka, hogy a már meglévő lakóterületek a korábbi időszakban kialakult állapotra szervesen ráépülve, fejlődjenek tovább, míg a lakóterületté újonnan átminősített területrészeken a település mai adottságaival összhangba hozható, jobb minőségű beépítés jöjjön létre. 17

18 A jelenlegi belterületen lévő beépítetlen és újonnan beépítésre szánt területté minősítésre tervezett területek (összesen mintegy 7 ha + 2 ha + 6 ha, azaz 15 ha) építési célú hasznosítását az alábbiak szerint javasoltuk. A lakóterületi foghíjbeépítéseket, továbbá az esetleges későbbi természetes telekmegosztások beépülését leszámítva, az alábbiakban részletezett területeken történik jelentősebb területhasználati változtatás, valamint a településen a várható távlati lakásszám az alábbiak figyelembevételével alakul majd ki: - A belterület keleti szélén a Deák Ferenc utca Kossuth utca közötti területen a meglévő lakóterületek bővítésére kerül sor. Ezen az összesen mintegy 3,2 ha nagyságú területen új lakótelkek kialakításával falusias lakóterületi (Lf) használatot javasoltunk, a területen mintegy 34 db lakótelek kialakítása várható. - A belterület keleti szélén a Kossuth utca Tóalmási út közötti tömbbelső területének északi részén a meglévő lakóterületek bővítésére kerül sor. Ezen az összesen mintegy 2,4 ha nagyságú területen új lakótelkek kialakításával falusias lakóterületi (Lf) használatot javasoltunk, a területen mintegy 32 db lakótelek kialakítása várható. - A belterület keleti részén a Vásártér utca melletti területen a meglévő lakóterületek bővítésére kerül sor. Ezen az összesen mintegy 1,2 ha nagyságú területen új lakótelkek kialakításával falusias lakóterületi (Lf) használatot javasoltunk, a területen mintegy db lakótelek kialakítása várható. - A belterület északi szélén, az Arany János utca folytatásában a Jászfényszarura vezető útig falusias lakóterület (Lf) kialakítására kerül sor. Ezen az összesen mintegy 3 ha nagyságú területen új lakótelkek kialakításával mintegy 15 db lakótelek kialakítása várható. - A belterület északi szélén, a Szent László utcától északra levő tömbbelső területén falusias lakóterület (Lf) használatot javasoltunk, a területen mintegy db lakótelek kialakítása várható. A ma meglévő belterület lakóterületein meglévő foghíjak, beépíthető területek, esetleg telekmegosztás és rendezés révén kialakítható új építési telkek száma átlagos családiházas, falusias beépítést feltételezve becslésünk szerint összesen 50 db-ra tehető. A jelenleg már meglévő épületállomány fokozatos megújítása, bővítése, átalakulása révén is kialakulhatnak újabb lakások, ez azonban pillanatnyilag nem számszerűsíthető. Ezen túlmenően fontos lenne szorgalmazni, hogy a lakatlan lakások is mielőbb lakottá váljanak, és a lepusztult vagy korszerűtlen lakások helyett újak, korszerűbbek épüljenek. A fentieket összegezve a terv távlatán belül ~190 db új lakótelekkel számolhatunk a településen Ennek a bővítésnek települési szinten jelentősek a közmű- és közintézményi infrastrukturális hatásai, ezért ezt a növekedést a terv figyelembe veszi a népesség távlati alakulásának számításánál, illetve az infrastruktúra-hálózatok méretezésénél is. A tervezett lakóterületek mindegyike már jelenleg is belterülethez tartozik. Zsámbok lakásszáma és a lakóterületek lakónépessége a terv elképzelései szerint várhatóan a következőképpen alakul a későbbiekben. Ezek az értékek a 2003-ban már meglévő 1026 db lakáshoz képest hosszú távon 18,5 %-os mértékű lakásszám növekedést jelentenek ben meglévő Tervezett Egy lakásra jutó lakó 2,4 2,4 Lakásszám összesen (db) Lakónépesség (fő) Az önkormányzat a megvalósításban mindegyik fejlesztési elképzelést támogatja, de nem kívánja közösségi forrásokból finanszírozni az egyéni érdekeltségű fejlesztések forrásigényét. Az önkormányzat feltétele az, hogy a fejlesztési lehetőségek biztosításáért cserében a területtulajdonosok minden, a területfejlesztéssel, -rendezéssel kapcsolatban felmerülő költséget viseljenek (pl. művelésből való kivonás, belterületbe-vonás, továbbterveztetés, közlekedési és közmű infrastrukturális előkészítés). A tényleges beépítés csak ezeknek a kötelezettségeknek a teljesítésével válik majd lehetővé az egyes területeken. 18

19 T ELEPÜLÉSKÖZPONTI VEGYES TERÜLETEK (Vt) Zsámbok központi intézményei egy helyre koncentrálódnak, a József Attila út, Szent Imre út és Kossuth Lajos út találkozásánál található a település központja, nagyrészt ezen a területen és közvetlen környezetében helyezkednek el a település központi igazgatási, oktatási és egészségügyi intézményei. A Polgármesteri Hivatal, az Általános iskola, az óvoda, a könyvtár, a Művelődési ház, az orvosi rendelő, valamint a katolikus templom mind a fent említett utakra fűződik. Zsámbokon a településközponti funkciókat ellátó intézmények magát a települést szolgálják ki, mivel a községnek nincs térségi központi szerepköre. Az önkormányzati ellátási kötelezettségbe tartozó közintézmények a település központjában találhatóak. A település területének közintézményi ellátottsága megfelelőnek tekinthető. A településközpont vegyes területeken funkció tekintetében a fentiekben bemutatott közintézményeken, intézményeken kívül lakóépületek és más szolgáltató vállalkozások is találhatók. A központ további alakulásának kell lehetőséget biztosítani azzal, hogy terjeszkedésére lehetőséget adunk a központi területeken úgy, hogy ezzel minőségi településközpont épüljön a növekvő lakosság számára. Ezért a terv bővíti a településközponti vegyes területeket: a Kis Diófa József Attila Szt. Imre út közötti területen és a József Attila utca - Szt. Erzsébet tér melletti területen a már kialakult településközponti vegyes funkciók bővítése szükséges, összesen körülbelül 2 ha-on. Ezeken a településközponti részeken alakul majd ki Zsámbok mai belterületének legintenzívebben beépített és legurbanizáltabb központi településrésze. A község bár rendelkezik községközponttal, viszont a terület viszonylagos sűrűsödése valamint további intézményi bővítési lehetőségek miatt szükséges a településközpont formázása, alakítása is a településrendezési tervben, valamint a közlekedésfejlesztési elképzelések megoldása. Ezeken a területeken a szerkezeti és a szabályozási terv általában vegyes területfelhasználást tesz lehetővé, kereskedelmi-szolgáltató, igazgatási, oktatási-művelődési, egészségügyi és lakó funkciójú épületek helyezhetők el majd itt. INTÉZMÉNYELLÁTÁS Az OTÉK már nem ismeri el önálló területfelhasználási kategóriaként a korábbi OÉSZ által elismert intézményterületi területfelhasználási kategóriát, de a település távlati fejlődése, érdekében a megvizsgáltuk a közintézmények jelenlegi kapacitását, az ellátás rendszerét. A vizsgálat célja a település területén lévő közintézmények kapacitásának, jövőbeni használhatóságának értékelése. Zsámbok közintézmény-hálózatának meghatározó elemei (közigazgatási, alapellátást nyújtó oktatási, egészségügyi, valamint a kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó-ipari intézmények) a településközpont vegyes területfelhasználási kategórián belül találhatóak. A települési közintézmények elhelyezésére a József Attila, Szent Imre, Kossuth Lajos utcák menti településközpont vegyes területfelhasználási kategórián belül van lehetőség. Ha a tervezett közintézményeket, intézménybővítéseket is ezeken a területeken valósítják meg, akkor a központi belterületen alapvetően teljesíthetők az egyes közintézmények elérhetőségét biztosító optimálisnak nevezhető megközelítési távolságok. Az intézményellátás jelenlegi rendszeréről megállapítható, hogy a település területének közintézményi ellátottsága jelenleg megfelelő. A községben minden alapvető intézmény és szolgáltatás kiépült, a későbbiekben egyes esetekben felújításuk, valamint az általános szolgáltatási színvonal emelése válhat szükségessé. Az ellátási gondot a lakóterület-fejlesztések következtében megjelenő igények mennyiségi és minőségi változása idézi majd elő. 19

20 A lakóterületi fejlesztésre kijelölt területek hasznosításából hosszú távon mintegy 190 db lakóteleknövekményre lehet számítani Zsámbok területén, amely kb. 450 fős lakónépesség növekedéssel jár együtt. Ebben az esetben a település lakónépessége kb főre duzzad. A községben az általános iskola a Bajza Lenke téren található, a rendelkezésre álló általános iskolai tanteremszám jelenleg 12 tanterem. Az általános iskola 2002-ben két új tanteremmel és egy aulával bővült, a régi épületrész felújítása szükséges. A lakóterületi bővítések után a számítások szerint egy kb fős településnek 12 db általános iskolai tanteremre van szüksége, tehát Zsámbokon a meglévő 12 tanterem elegendő lesz hosszú távon. Zsámbokon az óvoda a Szent Erzsébet téren található, az óvoda teljes felújítása 2002-ben megtörtént. Jelenleg 100 db óvodai férőhely van, amely a megnövekedett lakosszámhoz szükséges férőhelyszámnál kevesebb, ezért a községben a lakóterületi bővítésekkel egyidőben az óvoda kismértékű bővítésére is szükség lesz. A településen nincs középfokú oktatási intézmény, Zsámbok közép- és felsőfokú intézményellátási szempontból jellemzően gödöllői és budapesti intézményekre van utalva. A helyi közösség művelődési, szórakozási lehetőségét egész évben biztosító Művelődési ház és a községi Könyvtár a községben az egykori, azóta átalakított Jencs-kúriában (József Attila u.) működik, amely kapacitását tekintve 150 férőhelyes, elhelyezkedése megfelelő, minőségén javítani kell. A könyvtár kapacitása 4454 kötet, ami megfelelő a szabványban előírt kötetszámnak. A községben jól felszerelt háziorvosi rendelő és fogászat is működik, továbbá kiépült a védőnői szolgálat is. A településen jelenleg egy általános körzeti orvosi rendelő, 3 fő orvosi munkahellyel működik a Szent Erzsébet téren. A fogorvosi ellátás 3 fő munkahellyel működik a Bajza Lenke téren, a gyermekorvosi ellátást a lakónépesség növekedése esetén is más településsel együttműködve kell megoldani, mert a jelenlegi településméret miatt még nem gazdaságos. Zsámbok rendelkezik gyógyszertárral is. Zsámbokon az idős lakosság ellátása szempontjából kedvező, hogy a József Attila utcában működik az idősek gondozó háza jelenleg 11 férőhellyel, amely a bentlakásos és házi gondozást is biztosít. A táblázatban szereplő közintézmények közül néhány egymást kiegészítő intézmény együtt is telepíthető, ezáltal valamelyest csökkenthető az új létesítmények tényleges telekterület igénye (pl. egészségügyi intézmények). A fenti intézmények közül néhány közintézmény elvileg piaci úton is megvalósulhat, azonban az önkormányzatot mindenképpen közvetlenül terheli a települési alapintézmények fenntartási és létesítési kötelezettsége és költsége is. A közintézmény-hálózat bővítése iránti igény a lakóterületek benépesülésével egy időben, fokozatosan fog jelentkezni, ezért várhatóan az önkormányzat is időben, kellő ütemezéssel tud majd felkészülni a kihívásokra. Az intézményhálózat bővítése a későbbiekben önkormányzati forrásokat is igényel majd. Ez vonatkozik esetleg a meglévő intézmények bővítéséhez szükséges területek megszerzésére is. A közintézmény-hálózat kapacitásvizsgálatánál a évet jellemző mintegy 2450 fő lakos számot, illetve az 1026 meglévő lakást vettük figyelembe. Zsámbok közintézményeinek felsorolása és a korábbi időszakban készített településrendezési terveknél alkalmazott szokásos normatív rendszernek megfelelő minősítése a következő: 20

ALBERTIRSA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

ALBERTIRSA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA A KÖZIGAZGATÁSI EGYEZTETÉS ALAPJÁN MÓDOSÍTOTT DOKUMENTÁCIÓ 2011. november PEST MEGYEI TERÜLET, TELEPÜLÉS, KÖRNYEZET TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. BUDAPEST 1085,

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,

Részletesebben

ALBERTIRSA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

ALBERTIRSA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA JÓVÁHAGYOTT TERVDOKUMENTÁCIÓ ALBERTIRSA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 219/2011. (XII. 29.) KT. HATÁROZATA A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSÁRÓL ALBERTIRSA VÁROS

Részletesebben

Dány Község Önkormányzatának /2015. (..) határozata Dány Község településszerkezeti tervéről

Dány Község Önkormányzatának /2015. (..) határozata Dány Község településszerkezeti tervéről Dány Község Önkormányzatának /2015. (..) határozata Dány Község településszerkezeti tervéről Dány Község Önkormányzatának Képviselő testülete úgy dönt, a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított

Részletesebben

A dokumentáció tartalma kizárólag a PESTTERV Kft. hozzájárulásával használható fel, a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével.

A dokumentáció tartalma kizárólag a PESTTERV Kft. hozzájárulásával használható fel, a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével. NAGYBÖRZSÖNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ PEST MEGYEI TERÜLET-, TELEPÜLÉS-, KÖRNYEZET TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. 1085 Budapest, Kőfaragó u. 9. IV. em. Tel.:

Részletesebben

DUNAVARSÁNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

DUNAVARSÁNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA DUNAVARSÁNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1. melléklet A Településfejlesztési Koncepció célja Az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (a továbbiakban: Étv.)

Részletesebben

Gazdaság. Infrastruktúra

Gazdaság. Infrastruktúra Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,

Részletesebben

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült akmop-6.2.1/k-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

Tisztelt Lakosság! Köszönettel. Gyenes Levente polgármester s.k.

Tisztelt Lakosság! Köszönettel. Gyenes Levente polgármester s.k. Tisztelt Lakosság! Értesítjük a Tisztelt Lakosságot, hogy a Gyömrő Város 46 hrsz-ú területére vonatkozó Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzat részleges módosítását a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján

Részletesebben

HATÁROZAT TERVEZET. Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról

HATÁROZAT TERVEZET. Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról HATÁROZAT TERVEZET Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testülete az

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

SZOMÓD KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA. Alátámasztó leírás

SZOMÓD KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA. Alátámasztó leírás SZOMÓD KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Alátámasztó leírás Szomód község hatályos, 2006-ban elfogadott településrendezési tervét jelen megbízással egyezően a Fülöp Építésziroda készítette,

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

MAGYARBÁNHEGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG. Buella Mónika okl. táj- és kertépítész mérnök K1 01-5013/04 (Pagony Kft)

MAGYARBÁNHEGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG. Buella Mónika okl. táj- és kertépítész mérnök K1 01-5013/04 (Pagony Kft) 1 MAGYARBÁNHEGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG Megbízó Magyarbánhegyes Község Önkormányzata 5667 Magyarbánhegyes, Jókai u. 1. Szokola Béla polgármester Tervező: Benedek Kft - Településrendezési

Részletesebben

Településszerkezeti terv Határozattal jóváhagyandó munkarész (tervezet)

Településszerkezeti terv Határozattal jóváhagyandó munkarész (tervezet) Településszerkezeti terv Határozattal jóváhagyandó munkarész (tervezet) PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK.. számú önkormányzati határozata a Pilis város Településszerkezeti Tervének jóváhagyásáról

Részletesebben

ABA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

ABA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ABA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE I. KÖTET TELEPÜLÉSSZERKEZETI ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV 2008 július TARTALOMJEGYZÉK KÉSZÜLT A MONS REGALIS KFT GONDOZÁSÁBAN 8000 Székesfehérvár, Géza utca 43 sz. Tel/fax: 22/349

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

Bevezetés. Előzmények

Bevezetés. Előzmények ÉPÍTETT KÖRNYEZET Bevezetés Az építési törvény, és a hozzá kapcsolódó jogszabályok 1998. január 1.-től módosultak, amely következtében megváltozott a településrendezési tervek készítésének menete és formája.

Részletesebben

VÁROSRENDEZÉS s ÉPÍTÉSZET s BELSÕÉPÍTÉSZET s SZAKTANÁCSADÁS s TERVEZÉS s LEBONYOLÍTÁS MADOCSA EGYSÉGES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

VÁROSRENDEZÉS s ÉPÍTÉSZET s BELSÕÉPÍTÉSZET s SZAKTANÁCSADÁS s TERVEZÉS s LEBONYOLÍTÁS MADOCSA EGYSÉGES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE PÉCSÉPTERV STÚ DIÓ VÁROSRENDEZÉS s ÉPÍTÉSZET s BELSÕÉPÍTÉSZET s SZAKTANÁCSADÁS s TERVEZÉS s LEBONYOLÍTÁS MADOCSA EGYSÉGES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Jóváhagyva az 50/2006 (VI.21.)

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

GYÁL VÁROS HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK, VALAMINT HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA

GYÁL VÁROS HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK, VALAMINT HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA GYÁL VÁROS HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK, VALAMINT HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM 2012. november.

Részletesebben

BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS

BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 2016. február Urban-Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19-21. Tel: +36

Részletesebben

KADARKÚT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK

KADARKÚT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK KADARKÚT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 4. SZ. MÓDOSÍTÁS JSZ: 1/2014 VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG Készült a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Képviselő testületi jóváhagyásra 2016. február 01. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19 21. Tel: +36 1 242 2257 Fax: +36 1 242 2257 E mail: urbanlis@urbanlis.hu

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK, TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK

Részletesebben

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020 Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI ÉSZREVÉTELEI ALAPJÁN ÁTDOLGOZOTT VERZIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi

Részletesebben

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz.

PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz. PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz. határozattal Szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzat jóváhagyva a

Részletesebben

BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2015-2019. 1 20/2015. sz. előterjesztés Bicske Város Önkormányzat Gazdasági Programja 2015-2019. A gazdasági program elkészítésére Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: ÚJHARTYÁN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 813/2013.Ujhartyan_Tfk_Its MUNKACÍM: ÚJHARTYÁN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (TFK) ÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) DOKUMENTÁCIÓ CÍM: TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Tér-Háló Építésziroda Veszprémvarsány Településrendezési terv 2004 9024 Gyõr, Babits M. u 17/A ALÁÍRÓLAP. www.ter-halo.hu

Tér-Háló Építésziroda Veszprémvarsány Településrendezési terv 2004 9024 Gyõr, Babits M. u 17/A ALÁÍRÓLAP. www.ter-halo.hu ALÁÍRÓLAP 1 TARTALOMJEGYZÉK I. KIINDULÁSI ADATOK 5 1. ELÕZMÉNYEK...5 1.1. A rendezési terv céljai...5 1.2. A település eddigi fejlõdését befolyásoló legfontosabb tényezõk...5 1.3. A települést érintõ

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

HALIMBA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA HALIMBA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA JÓVÁHAGYOTT TERVDOKUMENTÁCIÓ Budapest, 2015. december HALIMBA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. JÖVŐKÉP...3 1.1. A jövőképet befolyásoló folyamatok...3 1.2. A jövőkép

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Vámosszabadi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

K I V O N A T. Készült: Vámosszabadi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Községi Önkormányzat Vámosszabadi K I V O N A T Készült: Vámosszabadi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. szeptember 28-án (kedden) 18.00 órakor kezdődő soron következő nyilvános testületi

Részletesebben

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN VÁROSFEJLESZTÉS RT. H-1022 Budapest, Ruszti u.10. Tel.: 346-0210, 346-0211 Fax: 326-6556 e-mail: varosfej@enternet.hu A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

Részletesebben

Városi Önkormányzat. 2013. július hó. Kazincbarcika város Településrendezési tervének K-10 jelű módosítása 1

Városi Önkormányzat. 2013. július hó. Kazincbarcika város Településrendezési tervének K-10 jelű módosítása 1 Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Szervezési, Hatósági és Humánpolitikai Osztály Városi Főépítész Székhely: Kazincbarcika, Fő tér 4. Levelezési cím: 3701 Kazincbarcika, Fő tér 4 email: lautner.emoke@kazincbarcika.hu.

Részletesebben

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony FEJES LÁSZLÓ Sajóbábony Sajóbábony Miskolctól 13 km-re északra, a Bükk hegység keleti lankáinak (közelebbről a Tardonai-dombságnak) és a Sajó-medencének találkozásánál fekszik. A település két markánsan

Részletesebben

URBANITÁS Kft. HÉTFA Elemző Központ Kft.

URBANITÁS Kft. HÉTFA Elemző Központ Kft. RÁKOSMENTE 2015 2020 INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA KÉSZÍTETTE a PEST-BUDAPEST konzorcium részéről: URBANITÁS Kft. Berényi Mária Vojnits Csaba Ferenc Felelős tervező településtervező Településtervező

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (2013-2018) Decs Nagyközség Önkormányzata. 2013. május

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (2013-2018) Decs Nagyközség Önkormányzata. 2013. május HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (2013-2018) Decs Nagyközség Önkormányzata 2013. május 0 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (HE)... 4 BEVEZETÉS... 4 1. A település bemutatása...

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

SZIGETBECSE KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE FELÜLVIZSGÁLATA

SZIGETBECSE KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE FELÜLVIZSGÁLATA SZIGETBECSE KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE FELÜLVIZSGÁLATA II. FÁZIS: MÁSODIK MUNKAKÖZI EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ Budapest, 2015. augusztus Projektszám:

Részletesebben

HÉVÍZ VÁROS SZERKEZETI TERVE

HÉVÍZ VÁROS SZERKEZETI TERVE Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testülete 342/2015. (XII.31.)határozatának 1. melléklete HÉVÍZ VÁROS SZERKEZETI TERVE A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

BUGYI NAGYKÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA - VÉLEMÉNYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ 1 BUGYI NAGYKÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA A 01601/12 HRSZ ALATTI IPARTERÜLETRE VONATKOZÓAN VÉLEMÉNYEZÉSI

Részletesebben

A TELEPÜLÉSKÖZPONTI VEGYES TERÜLETEKRE VONATKOZÓAN EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ EGYSZERŰSÍTETT EGYEZTETÉSI ELJÁRÁSHOZ. 2015. június

A TELEPÜLÉSKÖZPONTI VEGYES TERÜLETEKRE VONATKOZÓAN EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ EGYSZERŰSÍTETT EGYEZTETÉSI ELJÁRÁSHOZ. 2015. június DÖMSÖD NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA A TELEPÜLÉSKÖZPONTI VEGYES TERÜLETEKRE VONATKOZÓAN EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ EGYSZERŰSÍTETT EGYEZTETÉSI ELJÁRÁSHOZ 2015. június PEST

Részletesebben

A hatályos belterületi Településszerkezeti terv részlete

A hatályos belterületi Településszerkezeti terv részlete Söréd (jelenleg hatályos) Településrendezési terv Az 1-es jelű terület a külterületi településszerkezeti tervlapon mezőgazdasági, a belterületi településszerkezeti tervlapon, és a Szabályozási Tervlapon

Részletesebben

településrendezési tervének M1/2015-OTÉK jsz. módosítása JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ

településrendezési tervének M1/2015-OTÉK jsz. módosítása JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ NÁGOCS településrendezési tervének M1/2015-OTÉK jsz. módosítása JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ JÓVÁHAGYVA: HÉSZ módosítása: 11/2015.(IX.10.)önk. rendelettel településszerkezeti terv módosítása: 58/2015.(IX.10.)

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 198/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

SZENTKIRÁLYSZABADJA KÖZSÉG Településszerkezeti terve

SZENTKIRÁLYSZABADJA KÖZSÉG Településszerkezeti terve SZENTKIRÁLYSZABADJA KÖZSÉG Településszerkezeti terve EREDETI LEÍRÁS ÉS MÓDOSÍTÓ HATÁROZATOK (2015. decemberig bezárólag) VÁROS ÉS HÁZ BT 2016 JANUÁR SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 4 1. TELEPÜLÉSSZERKEZET

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008.

A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008. A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008. Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 I. BEVEZETÉS... 5 I. 1. JOGSZABÁLYI ÉS KORMÁNYZATI TENDENCIÁK...

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE. PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE. PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó DÉLEGYHÁZA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA A JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK VÉGLEGESÍTÉSI DOKUMENTÁCIÓJA PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó Törzsszám: 2-03-365 Délegyháza

Részletesebben

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS

VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK RÉSZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ MÓDOSÍTÁSA Az Étv. 9. (6) bekezdés szerinti

Részletesebben

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SELLYE INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

MAGLÓD VÁROS 4. KÖTET HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK KÉSZÍTÉSE MEGBÍZÓ: MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

MAGLÓD VÁROS 4. KÖTET HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK KÉSZÍTÉSE MEGBÍZÓ: MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÓ: MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERVEZŐ: TSZ: 1951 MAGLÓD VÁROS ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK KÉSZÍTÉSE TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT A 314/2012.

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ MEDINA KÖZSÉG MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ. Készítette: Meridián Mérnöki Iroda Kft 7100 Szekszárd, Ybl Miklós u. 3. Deák Varga Dénes vezető településtervező Tóth Dóra Kata

Részletesebben

SOMOGYUDVARHELY. településrendezési tervének M5/2015-OTÉK jelzőszámú módosítása JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ

SOMOGYUDVARHELY. településrendezési tervének M5/2015-OTÉK jelzőszámú módosítása JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ SOMOGYUDVARHELY településrendezési tervének M5/2015-OTÉK jelzőszámú módosítása JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ jóváhagyó rendelet: 10/2015.(X.21.) önk. rendelet határozat: 83/2015.(x.20.) Kt. határozat TERVEZŐ:

Részletesebben

SZOB - RÉSZTERÜLETEK TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA

SZOB - RÉSZTERÜLETEK TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA SZOB - RÉSZTERÜLETEK TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA FŐÉPÍTÉSZI ÉS KIFÜGGESZTÉSI EGYEZTETÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ ÉTV 9. (6) 2 0 1 2. Máj us Hó Z. É. M Ű

Részletesebben

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA KÖTELEZŐEN JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ Egyeztetési anyag Gyula, 2007 2 A L Á Í R Ó L A P Köröstarcsa község településrendezési tervéhez Vezető tervező:

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

N Y Í R S É G T E R V K

N Y Í R S É G T E R V K N Y Í R S É G T E R V K f t. S z é k h e l y : 4 4 3 1. N y í r e g y h á z a, M a c k ó u. 6. s z. I r o d a : 4 4 0 0. N y í r e g y h á z a, S z e g f ű u. 7 3. s z. T e l e f o n / f a x : ( 4 2 )

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Szajol Község Önkormányzata 2013. június Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

KELET VÁROSRÉSZ. Területi határai

KELET VÁROSRÉSZ. Területi határai III.3. KELET VÁROSRÉSZ Területi határai Keleten és délen Eger MJV közigazgatási határa, északon a Vécseyvölgyi utca, nyugaton a Gárdonyi, Bástya, Mekcsey, Kertész, Hadnagy, Deák Ferenc, Sas és Kistályai

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

Pilisszentkereszt Dobogókő VI. Településszerkezeti Terv 39/2011. sz. határozat. Szabályozási Terv 9/2011. (V.03.) sz. rendelet

Pilisszentkereszt Dobogókő VI. Településszerkezeti Terv 39/2011. sz. határozat. Szabályozási Terv 9/2011. (V.03.) sz. rendelet Pilisszentkereszt Dobogókő VI. Településszerkezeti Terv 39/2011. sz. határozat Szabályozási Terv 9/2011. (V.03.) sz. rendelet PILISENTKERET - DOBOGÓKŐ TT HÉ 1 PILISENTKERET - DOBOGÓKŐ TELEPÜLÉSERKEZETI

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ TERVEZET

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ TERVEZET TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ TERVEZET Újhartyán Önkormányzata Képviselő Testületének./2012. (.) számú határozata Újhartyán Község Településszerkezeti Tervének Jóváhagyásáról

Részletesebben

SOMLÓSZŐLŐS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV SZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV

SOMLÓSZŐLŐS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV SZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV Településrendezési terv Somlószõlõs Somlószõlõs Somlószõlõs Somlószõlõs község Önkormányzata képviselõ-testületének 80/2010. (IX.22.) határozata község Településszerkezeti terv leírásról és településszerkezeti

Részletesebben

KIVONAT. Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2005. október 11-i üléséről készült jegyzőkönyvéből

KIVONAT. Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2005. október 11-i üléséről készült jegyzőkönyvéből KIVONAT Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2005. október 11-i üléséről készült jegyzőkönyvéből 13. Előterjesztés Szentendre város szociális szolgáltatás tervezési koncepciójáról Előadó:

Részletesebben

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE 4401 Nyíregyháza. Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-510 Fax: (42) 524-501 E-maiI: alpolgarmester@nyiregyhaza.hu Ügyiratszám: 75086/2011.05 Ügyintéző:

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szabadszentkirály Község Önkormányzata 2015. SZEPTEMBER

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szabadszentkirály Község Önkormányzata 2015. SZEPTEMBER Helyi Esélyegyenlőségi Program Szabadszentkirály Község Önkormányzata 2015. SZEPTEMBER Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

BAG NAGYKÖZSÉG Településrendezési tervek módosítása Jóváhagyandó munkarész - Alátámasztó munkarész

BAG NAGYKÖZSÉG Településrendezési tervek módosítása Jóváhagyandó munkarész - Alátámasztó munkarész BAG NAGYKÖZSÉG Településrendezési tervek módosítása Jóváhagyandó munkarész Alátámasztó munkarész Tervező: TECHNOTEND Bt. 1115 Budapest, Halmi u. 6/B BAG TELEPÜLÉSSZEKEZETI TEV, SZABÁLYOZÁSI TEV ÓDOSÍTÁSA

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

KISVÁRDA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK 2014. ÉVI DÖGEI KÖRFORGALMÚ CSOMÓPONT ÉS A FLÓRÁN TÉR TÖMBJÉNEK ÉPÍTMÉNYMAGASSÁGÁT ÉRINTŐ TRT.

KISVÁRDA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK 2014. ÉVI DÖGEI KÖRFORGALMÚ CSOMÓPONT ÉS A FLÓRÁN TÉR TÖMBJÉNEK ÉPÍTMÉNYMAGASSÁGÁT ÉRINTŐ TRT. NYÍRSÉGTERV Kft. Székhely: 4431. Nyíregyháza, Mackó u. 6. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73.sz. Telefon/fax: (42) 421-303 Mobil: (06-30) 307-7371 E-mail: nyirsegterv@nyirsegterv.t-online.hu Web:

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata 2015 Tartalom 1. Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 1.1. Bevezetés... 3 1.2. A település bemutatása... 3 1.3. Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére 6. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzatának Gazdasági Programja Az elıterjesztést készítette: Nagy Judit irodavezetı

Részletesebben

Baracska TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA. Jóváhagyandó terv 2014. június

Baracska TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA. Jóváhagyandó terv 2014. június Baracska TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA Jóváhagyandó terv 2014. június Készítette: Ertl Antal TT 07-0075 településtervező Fehér Vártervező Kft 1 TARTALOMJEGYZÉK:

Részletesebben

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG. DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU Előterjesztés A Képviselő-testület 2008. március 28-i ülésére Tárgy:

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg A szociális ellátások formái Kéthely és Balatonújlak Községi Önkormányzatoknál 2007 2012. években Belső konzulens: Némethné Czaller Zsuzsanna Külső

Részletesebben

Bük Nagyközség Településfejlesztési Koncepció

Bük Nagyközség Településfejlesztési Koncepció Bük Nagyközség Készítette: Aquaprofit Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Rt. 2006. november -VÉGLEGES- Bük Nagyközség A tanulmány elkészítésében közreműködő szakértők: Balogh Ottó, Dr. Gellai Imre, Imre

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben