A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008.

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008."

Átírás

1 A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008.

2 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 I. BEVEZETÉS... 5 I. 1. JOGSZABÁLYI ÉS KORMÁNYZATI TENDENCIÁK... 5 I. 2. A JOGSZABÁLYOK ÉS KORMÁNYZATI TENDENCIÁK KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERVET MEGHATÁROZÓ TARTALMAI:... 6 I A közoktatási törvény módosítása... 6 I A Kormány programja... 7 I A évi költségvetési törvény... 7 I A helyi önkormányzati tervezés... 8 I A közoktatási törvényt módosító évi LXXXVII. tv II. A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS BEMUTATÁSA...10 II. 1. JOGI HÁTTÉR...10 II. 2. MEGALAKULÁSA, ALAPADATOK...10 II. 3. TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSBAN VÁLLALT KÖZOKTATÁSI FELADATOK...11 III. HELYZETELEMZÉS...13 III. 1. A KISTÉRSÉG FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE...13 III Gazdasági, infrastrukturális és társadalmi helyzete...13 III Foglalkoztatottság...13 III Munkanélküliség...13 III Műszaki infrastruktúra...16 III Mezőgazdaság...18 III A kistérség településszerkezete és közlekedési viszonyai...18 III Demográfiai tendenciák a kistérségben...19 III. 2. A KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁS BIZTOSÍTÁSA A KISTÉRSÉGBEN...24 III Óvodai feladatellátás intézményi és szervezeti keretei a kistérségben:...24 III Kötelező feladatellátás biztosításának módja, formája...24 III Kötelező felvételt biztosító intézmények köre és azok körzethatárai...28 III Intézményi struktúra, férőhelyek, csoportlétszámok, kihasználtsági mutatók...29 III Az intézmények humánerőforrási, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszerének jellemzői...31 III Az óvodás korú sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása...35 III A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítása a kistérségben...35 III Bejáró gyermekek ellátása és az utazási feltételek III Általános iskolai feladatellátás intézményi és szervezeti keretei a kistérségben:...37 III Kötelező feladatellátás biztosításának módja, formája,...38 III Kötelező felvételt biztosító intézmények köre és körzethatáraik...42 III Intézményi struktúra, férőhelyek, osztálylétszámok, kihasználtsági mutatók...44 III Az intézmények humánerőforrási, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszerének jellemzői...45 III Az iskoláskorú sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása...48 III Nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés-oktatás biztosítása a kistérségben...50 III Bejáró tanulók ellátása és az utazási feltételek...50 III Középfokú oktatás biztosításának intézményi és szervezeti keretei a kistérségben:...52 III Feladatellátás biztosításának módja, formája...52 (1) II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola...52 (2) Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium...52 III Intézményi struktúra, férőhelyek, osztálylétszámok, kihasználtsági mutatók...53 III Az intézmények humánerőforrási, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszerének jellemzői...54 III Az iskoláskorú sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása...54 III Nemzeti és etnikai nevelés-oktatás biztosítása a kistérségben...54 III Bejáró tanulók és utazási feltételeik...55 III Diákotthon és kollégiumi ellátás...55 III Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás...55 III Pedagógiai szakszolgáltatások biztosítása...55 III Ellátott szakszolgálati feladatok, a feladatellátás módja, formája

3 (1) Nevelési tanácsadás (2) Logopédia III Egyéb a kistérségben ellátott közoktatási feladatok biztosítása: III Pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosítása III Alapfokú művészetoktatás biztosításának körülményei III Munkaerő-gazdálkodási rendszer III Helyettesítési-rendszer III Felnőttoktatás és képzés III Iskolabusz-szolgáltatás rendszere III Nem állami, nem önkormányzati fenntartókkal történő együttműködés módjai III Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés III Óvodai helyzetkép (1) Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű óvodások (2) Sajátos nevelési igényű óvodások (3) Óvodás korú, óvodába nem járó gyermekek III Általános iskolai helyzetkép (1) Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolások (2) Sajátos nevelési igényű általános iskolások III Az adatszolgáltatás és a statisztikai adatok pontatlansága III A tanulók várható létszáma a kistérségben III A Szécsényi Modell: Gyermekesély Program (1) Korai képességgondozás (2) Oktatásfejlesztés (3) Ifjúságfejlesztés (4) Információs társadalom (5) Közösségfejlesztés (6) Egészségügy (7) Foglalkoztatás, a szülők munkavállalási esélyeinek javítása (8) A családokat segítő és a gyermekjóléttel foglalkozók együttműködésének fejlesztése (9) Kiegészítő források keresése III Közoktatási kistérségi térszerkezet III A közoktatási szempontú kistérségi térszerkezet meghatározása III Javasolt kistérségi térszerkezet (1) 1. mikrotérség (2) 2. mikrotérség (3) 3. mikrotérség (4) 4. mikrotérség (5) Migráció III A tanulólétszám településenkénti alakulása az NFT2 fejlesztési periódusban ( ) 72 III Mikrotérség III Mikrotérség III Mikrotérség III Mikrotérség III Összefoglalás IV. A KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁS TERÉN MEGFOGALMAZOTT SZERVEZÉSI ÉS FEJLESZTÉSI CÉLOK A KISTÉRSÉGBEN IV. 1. FEJLESZTÉSI CÉLOK, IRÁNYOK, PRIORITÁSOK IV. 2. AZ INTÉZMÉNYRENDSZER MŰKÖDTETÉSÉVEL, FENNTARTÁSÁVAL, FEJLESZTÉSÉVEL (INFRASTRUKTURÁLIS ÉS TARTALMI) ÖSSZEFÜGGŐ ELKÉPZELÉSEK IV Célok és feladatok településenkénti bontásban (1) Endrefalva (2) Hollókő (3) Ludányhalászi (4) Magyargéc (5) Nagylóc (6) Nógrádmegyer (7) Nógrádsipek (8) Nógrádszakál (9) Piliny (10) Rimóc

4 (11) Szécsény...87 (12) Szécsényfelfalu...90 (13) Varsány...93 IV Az infrastruktúra-fejlesztés irányai...94 IV Pedagógiai szakszolgálat...95 IV Irányítási munkaszervezeti fejlesztés...95 IV. 3. AZ INTÉZMÉNYRENDSZER ÁTSZERVEZÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ ELKÉPZELÉSEK...95 Általános szempontok és rendezőelvek:...96 IV. 4. KISTÉRSÉGI PEDAGÓGIAI INNOVÁCIÓ IV Az új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) operatív programjai IV Kiemelten fontos törekvések (1) A kompetencia alapú oktatás mind teljesebb elterjesztése, bevezetése a kistérség közoktatási intézményeiben (2) Esélyegyenlőség biztosítása (3) Kulcskompetenciák megerősítése és fejlesztése (4) Átjárhatóság (5) Korszerű információs technológia az oktatásban (6) Pedagógiai kultúraváltás (7) Kistérségi mérés-értékelés (8) Pályázatokon való részvétel IV. 5. KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV IV. 6. A FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ÜTEMEZÉSE, ESZKÖZRENDSZERE V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK: AZ INTÉZKEDÉSI TERV ELFOGADÁSÁVAL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, FELÜLVIZSGÁLATÁVAL, NYILVÁNOSSÁ TÉTELÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK V. 1. AZ INTÉZKEDÉSI TERV ÖSSZHANGJA A HELYI ÉS MEGYEI SZINTŰ TERVEZÉSSEL V. 2. ELFOGADÁS V. 3. ÉRTÉKELÉS, FELÜLVIZSGÁLAT V. 4. MÓDOSÍTÁS V. 5. NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁNAK MÓDJA, ELHELYEZÉSE VI. MELLÉKLETEK VI. 1. A LAKÓNÉPESSÉG ALAKULÁSA VI. 2. NÉPSŰRŰSÉG VI. 3. TERMÉSZETES SZAPORODÁS-FOGYÁS VI. 4. NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK VI NAPON TÚL NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK VI. 6. AZ INTÉZMÉNYEK MUTATÓI AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉSHEZ VI. 7. A KORCSOPORTOK NÉPESSÉGELŐRESZÁMÍTÁSI MUTATÓI A KISTÉRSÉGBEN VI. 8. A KORCSOPORTOK NÉPESSÉGELŐRESZÁMÍTÁSI MUTATÓI NÓGRÁD MEGYÉBEN VI. 9. A TANULÓK NÉPESSÉGELŐRESZÁMÍTÁSI MUTATÓI A KISTÉRSÉGBEN VI. 10. A TANULÓK NÉPESSÉGELŐRESZÁMÍTÁSI MUTATÓI NÓGRÁD MEGYÉBEN

5 I. BEVEZETÉS A Szécsényi Kistérség érvényben lévő közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervének felülvizsgálatára 2007 tavaszán a Társulás megbízásából került sor. Az intézkedési terv felülvizsgálatát az indokolja, hogy a kistérség közoktatási szerepkörei és feladat-ellátási feladatai folyamatosan növekednek, míg a települési önkormányzatok intézményfenntartó képessége illetve ehhez szükséges forrásai csökkennek. Ez új intézmény működtetési megoldások keresésére ösztönöz. Az aktualizált intézkedési terv nem ismételte meg az eredeti intézkedési terv azon részeit, amelyek vonatkozásában érdemi változások nem következtek be, ezekhez csak kiegészítéseket kapcsolt (az aktualizálás az eredeti terv értelemszerű részeivel érvényes). Az intézkedési terv felülvizsgálatának eredményeként készült évi kiegészítés a jogszabályi változásokat és finanszírozási formákat figyelembe vevő kistérségi közoktatási szerkezet formálásához ad alternatívákat. A évi költségvetési törvény értelmében a többcélú kistérségi társulások közoktatási feladatainak támogatásának további feltétele, hogy a többcélú kistérségi társulás legkésőbb szeptember 1.-ig fogadja el a Közokt. tv. 85. (4) bekezdése szerinti önálló intézkedési tervét, mely a közoktatási feladatok ellátásában részt vevő településenkénti bontásban tartalmazza mindazt, amit az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell. Ennek okán készített jelen intézkedési terv összefoglalja és aktualizálja a 2006-ban készült eredeti és 2007-ben felülvizsgált intézkedési tervet kiegészítve a megfelelő részeket a települések saját adataival, koncepcióival. I. 1. JOGSZABÁLYI ÉS KORMÁNYZATI TENDENCIÁK A többcélú kistérségi társulások évi normatív működési támogatásáról szóló 5/2005. (I. 19.), majd a évi ösztönzésről és a modellkísérletek támogatásáról szóló 36/2005. (III. 1.) Korm. rendelet is a közoktatási feladatokra vonatkozó kistérségi intézkedési terv készítését rendelte el a többcélú kistérségi társulásoknak. A Szécsényi Kistérség intézkedési tervének elfogadása óta ugyan csak bő egy év telt el, a célok és feladatok átgondolása, a terv kiegészítése több tényező miatt is aktuálissá vált: - Az érvényben lévő terv a célok és feladatok megvalósításához nem rendel időbeni ütemezést. Célszerű a jelen intézkedési tervet 2007 során olyan időszakban (legkésőbb április 30-ig) ismételten áttekinteni és úgy módosítani, hogy az intézkedési terv végrehajtása során az abban foglaltak a tanévhez igazodó rendben legyenek végrehajthatóak és kiszámíthatóságot, folyamatosságot biztosítsanak a tanévi tervezéshez. - Az intézkedési terv aktualizálását indokolja továbbá, hogy o a október 1-jei önkormányzati választások eredményeként október folyamán valamennyi településen megalakultak az új önkormányzati testületek, amelyek a fentiek tekintetében új elhatározásokat, koncepciókat is megfogalmazhatnak; 5

6 o az eltelt időszakban érdemi változtatásokat hajtott végre az Országgyűlés a közoktatási törvény (Kt.) jelentős módosításaival o 2006-ban nyilvánosságra került Kormány programja a korábbiaknál következetesebben érdemi struktúraváltásokat irányoz elő a közoktatás területén is; o a 2006 decemberében kihirdetett évi költségvetési törvény és annak mellékletei pedig olyan finanszírozási formákat jelenítenek meg, amelyek érdemi felülvizsgálatra kényszerítik az önkormányzatokat a közoktatási feladat-ellátásuk tekintetében; o Az Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) keretében folyamatosan új pályázatok íródnak ki a közoktatás számára; 2007 első felében már várhatók az Új Magyarország Fejlesztési Terv első pályázati kiírásai. Fontos, hogy a pályázati források lehívása a kistérség közoktatási stratégiája mentén megvalósuló koncepcionális fejlesztésekre alapozottan történjen. I. 2. A jogszabályok és kormányzati tendenciák kistérségi közoktatási intézkedési tervet meghatározó tartalmai: I A közoktatási törvény módosítása A Kt. 85. (4) bekezdésének módosítása újrafogalmazta a helyi önkormányzatok intézkedési terve elkészítésével kapcsolatos kötelezettséget. Kt. 85. (4) A helyi önkormányzat önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-előkészítést szolgáló feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési tervet (a továbbiakban: önkormányzati intézkedési terv) készíteni. Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell, hogy az önkormányzat a kötelező feladatait milyen módon látja el, milyen nem kötelező feladatokat kíván a helyi önkormányzat ellátni, tartalmaznia kell továbbá az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő elképzeléseket, az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket. Nem kell a helyi önkormányzatnak intézkedési tervet készítenie, ha tagja a többcélú kistérségi társulásnak, feltéve, hogy a többcélú kistérségi társulás önálló intézkedési terve települések szerinti bontásban tartalmazza mindazt, amit az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell. 6

7 I A Kormány programja A Kormány programja a jelenlegi kormányzati ciklus időtartamára tovább pontosítja a fenti intézkedésekkel megcélzott kívánatos tendenciákat. Erősíteni fogjuk a tizenkét évfolyamos, egységes pedagógiai programot megvalósító iskolák elterjedését a kistérségi, illetve a települési iskolák közti együttműködés, társulás, valamint az egységes iskolák támogatásával Ösztönözzük a többcélú intézmények, így a gimnázium, szakközépiskola, szakiskola feladatait ellátó iskolák működtetését. Folytatjuk a kistérségi közoktatási feladatellátás további fejlesztését, hogy minden tanuló számára megvalósuljon a színvonalas közoktatáshoz való hozzáférés lehetősége. Kiemelt figyelmet fordítunk a kistérségi közoktatási együttműködésre, az intézmény-fenntartói társulás kistérségi formában történő megvalósulására. Ennek érdekében támogatjuk, hogy a kistérségi társulások vegyék át a fenntartói jogok gyakorlását. A kistérségi társulásba kerüljenek be a középiskolák és az általános iskolák Ne lehessen támogatni azt a társulást, ahol nem a kistérség a fenntartó. A szolgáltatás igénybevételéhez, ahol ez indokolt, megszervezzük az iskola szolgáltatásainak időrendjéhez illeszkedő regionális szinten szervezett közösségibusz- vagy iskolabusz-hálózatot. I A évi költségvetési törvény A évi költségvetési törvény teljesen új finanszírozási hátteret biztosít a korábbiakhoz képest. A jelenlegi normatívák szerinti közoktatási finanszírozási rendszert a normatívák tulajdonképpeni változatlanul hagyásával mindössze további 8 hónapig, azaz a jelenlegi tanév végéig tartja fent, és a 2007/2008-as tanév kezdetétől új típusú támogatási rendszert léptet érvénybe, amely önmagában (a többcélú kistérségi és egyéb társulási formák támogatása nélkül) mintegy %-os forráscsökkenéssel járhat az intézmény egyedi adottságaitól, évfolyamai számától, a tanulócsoportok létszámától, az 1 tanulóra jutó pedagógustól, illetve ellátandó óraszámtól függően (ld. a törvényjavaslat 3. számú mellékletének 15. pontját /Közoktatási alaphozzájárulások/, valamint az itteni Kiegészítő szabályok 10/f pontját). Több eddig preferált ellátási forma kiemelt támogatása megszűnik (lásd a törvényjavaslat 3. számú mellékletének 16. pontját /Közoktatási kiegészítő hozzájárulások/, valamint az itteni Kiegészítő szabályok 10/f pontját). Növeli a társulásos formák, főleg a többcélú kistérségi társulási formák kiegészítő és ösztönző támogatását, illetve ezen 7

8 belül is a létrejövő egységes évfolyamos iskolák támogatását, sőt még fokozottabban támogatja, ha ezek keretében pedagógiai szakszolgálati ellátás is megvalósul (ld. a törvényjavaslat 8. számú melléklete IV. fejezetének pontját). I A helyi önkormányzati tervezés A helyi önkormányzatoknak ciklusprogramjuk és éves költségvetési koncepciójuk megfogalmazásakor további fontos szempontokat kellett figyelembe venniük, ami alapvetően érintheti közoktatási feladataik ellátását is. A helyi önkormányzatok a évi költségvetési törvény mellékleteiből levezethetően a korábbi évekénél számottevően kisebb központi költségvetési forráshoz jutnak összességében is. A közoktatási feladat-ellátási struktúra változtatása nélkül a ciklus folyamán várhatóan évről évre növekednének a változatlan rendszerű ellátás fajlagos és abszolút költségei egyaránt. Az európai uniós pályázati támogatások, a térségi területfejlesztési támogatások, az egyes ellátórendszeri szakmai innovációs pályázati támogatások önerejéhez csökkenő központi költségvetési támogatás mellett is meg kell teremteni az önerő fedezetét. A közoktatási törvény legújabb módosításai (együtt értelmezve a Munka Törvény-könyvével, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénnyel (Kjt-vel) és a mindenkori költségvetési törvénnyel) a közoktatási intézmények irányítását olyan különleges szakértelmet igénylő feladatokkal terhelik meg, amelyekre kis intézmények vezetése nem tud felkészülni, valamint munkaidő-gazdálkodása miatt azok elvégzéséről jobbára gondoskodni sem tud. Az állampolgári közösségekből vélhetően nagyobb ellenállást vált ki a település egész helyi társadalmát érintő fejlesztések elmaradása, mint az ellátó rendszerek hasznot is hozó átalakítása. I A közoktatási törvényt módosító évi LXXXVII. tv. A Kt. 16. (6)-(8) bekezdéssel egészült ki, melyből a kistérségi működést különösen érinti: (7) A helyi önkormányzat, ill. társulási megállapodás alapján a többcélú kistérségi társulás a fenntartásában lévő közoktatási intézmények tekintetében munkaerő-gazdálkodási rendszert működtet, mely rendszernek részelemei a munkaerő közös foglalkoztatása, meghatározott feladatoknak állandó helyettesítési rendszer útján, ill. utazó szakemberhálózat igénybevételével történő megoldása. (8) A munkaerő-gazdálkodásba bevonhatók a nevelő és oktató munkához kapcsolódó nem közoktatási feladatot ellátó intézmények. 8

9 A Közoktatási törvény (Kt.) 35. (9) módosítása értelmében a pályaválasztási tanácsadás a munkaerő-piaci tanácsadással közösen is megszervezhető. A Kt. 53. módosítása lehetővé teszi, hogy több közoktatási intézmény közösen lásson el napközis ill. tanulószobai feladatokat. A Kt. 82. (6)-(10) szabályozza és részletezi nem állami, nem helyi önkormányzati intézmények oktatási feladatellátásba bevonásának kereteit. A Kt. 89. (9)-(12) bekezdéssel egészült ki, mely szerint (9) A közoktatási intézményt fenntartó többcélú kistérségi társulás a közoktatással összefüggő döntései előkészítésére közoktatási társulási bizottságot hoz létre. (10) A közoktatási intézményt fenntartó többcélú kistérségi társulás a közoktatással összefüggő tevékenységet olyan település tekintetében is elláthatja, amely nem tagja a társulásnak. (11) A (10) bekezdés kérdéseiben a társulási tanács határoz. (12) A hazai és nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázatokon való részvétel feltétele, hogy a kistérségi intézkedési terv tartalmazza a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket. A Kt. 89/B. (1) törvénymódosítás megteremti a szakképzés regionális szintű megszervezését önkéntes társulások létrehozásával. A fenti szempontokat érvényesítő aktualizálást követően a kistérségi intézkedési terv hatálya kiterjed közvetlenül a Szécsényi kistérség területén található települési önkormányzatokra, valamint közösen ellátott feladatok esetén a feladatellátást végző önkormányzati társulásokra és azok munkaszervezetére és intézményeire. Az aktualizált intézkedési tervet egyeztetni szükséges a Nógrád Megyei Önkormányzattal, mint Szécsény városban szakképző intézményt fenntartó önkormányzattal, valamint esetenként olyan - intézményműködtetési feladatok átvállalására vállalkozó - nem önkormányzati fenntartókkal is, amelyek a kistérségi intézkedési terv megfelelő végrehajtásában befolyásoló szereppel bírhatnak. 9

10 II. II. 1. A többcélú kistérségi társulás bemutatása Jogi háttér Szécsény kistérség önkormányzatai - a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. sz. 41. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló évi CVII. tv. alapján - abból a célból, hogy a kistérség lakói az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jussanak hozzá, a kistérségi társulás intézményesítése érdekében az önkormányzatok a megállapodás keretében történő együttműködéssel minél teljesebben, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb színtű ellátást és szolgáltatást, valamint a kistérségek összehangolt fejlesztésének előmozdítása érdekében, önkormányzati testületeik döntése alapján a február 7-én társulási megállapodást kötöttek. II. 2. Megalakulása, alapadatok. A Szécsényi Kistérségben működő települési önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkező társulást hoztak létre (a továbbiakban: kistérségi társulás) a kistérség területének összehangolt fejlesztésére (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésére, megvalósítására); térségi közszolgáltatások biztosítására, fejlesztésére, szervezésére, valamint a településfejlesztés összehangolására. A Társulás neve: Szécsény Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása (továbbiakban: Társulás). A Társulás határozatlan időre jön létre. A Társulás önálló jogi személyiséggel rendelkezik. A Társulás székhelye: 3170 Szécsény, Rákóczi u. 84. Alapítás éve: 2005 Alapító, fenntartó és felügyeleti szerve: Szécsény város képviselő-testülete 3170 Szécsény Rákóczi út 84. Endrefalva község képviselő-testülete 3165 Endrefalva Besztercebánya út 53. Hollókő község képviselő-testülete 3176 Hollókő Kossuth út 74. Ludányhalászi község képviselő-testülete 3188 Ludányhalászi Rákóczi út 69. Magyargéc község képviselő-testülete 3133 Magyargéc, Rákóczi út 75. Nagylóc község képviselő-testülete 3175 Nagylóc, Március 15. tér 4. Nógrádmegyer község képviselő-testülete 3132 Nógrádmegyer, Petőfi út 79. Nógrádsipek község képviselő-testülete 3179 Nógrádsipek, Jókai út 4. Nógrádszakál község képviselő-testülete 3187 Nógrádszakál, Madách út 19. Piliny község képviselő-testülete 3134 Piliny, Losonci út 25. Rimóc község képviselő-testülete 3177 Rimóc, Madách I. tér 1. Szécsényfelfalu község képviselő-testülete 3135 Szécsényfelfalu, Kossuth út 30. Varsány község képviselő-testülete 3178 Varsány, Rákóczi út 1. 10

11 II. 3. Társulási megállapodásban vállalt közoktatási feladatok 1. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvényben meghatározott feladatok ezen többcélú társulás keretében történő ellátását az önkormányzatok vállalják. 2. A társult önkormányzatok közoktatási intézmény-fenntartási és fenntartóiirányítási feladataival összefüggésben: o összehangolja a közoktatási terveket, o a pedagógiai szakszolgálati tevékenységek közül megszervezi: a nevelési tanácsadást, logopédiai ellátást. o előkészíti a közoktatási megállapodásokat, o az óvodai nevelésben a gyermekek ellátási kötelezettségeit is figyelembe vevő megoldásokat dolgoz ki. o a kistérségi oktatási kapacitások hatékonyabb működtetése érdekében közös alapfokú oktatási, pedagógiai és nevelési terveket készít a kistérségre vonatkozóan, meghatározva a kistérség oktatási, fejlesztési irányait térségi tervezéssel, a térségi tervek alapján szervezi a térségben a hatékony és a kor követelményeinek megfelelő oktatást. 3. Információs hálózatot működtet, mellyel a helyben szokásos módon információt nyújt a társult önkormányzatok által fenntartott intézményeknek, illetve a kistérség területén működő intézményeknek, (fenntartótól függetlenül) a feladatellátás folyamatáról és eredményéről. 4. A szakmai oktatási feladatok hatékony ellátása érdekében központi eszköztárat hozhat létre, és működtetheti az eszköztári szolgáltatást. Az eszköztár is elősegíti a hatékony gazdálkodást és működtetést. A központi eszköztár létrejötte esetén összehangolja a térség intézményeinek heti / kétheti óraterveit. 5. A társult önkormányzatok intézményei számára a Közoktatási tv. 3. -ában megjelölt feladatkörben pályázatot írhat ki. 6. Működteti a kistérségben az óvoda-vezetői, iskola-igazgatói, óvodaiskolaközi szakmai munkaközösségeket. 7. Szakmai napokat szervez. 8. Szaktanácsadót biztosít, különösen a nevelési tanácsadás és logopédia területén. 9. Kistérségi tanulmányi és sportversenyeket szervez. 10. Kihelyezett szakmai konferenciákat szervez. 11. Kistérségi minőségbiztosítási, mérési és értékelési rendszert dolgoz ki és működtet. 12. Ellátja a társult önkormányzatok esetén a fenntartói törvényességi ellenőrzési feladatokat. 13. Szervezi a Társulás tagjai intézményei szakmai tevékenységének mérését, értékelését és ellenőrzését. Szakmai tevékenység értékelésére, mérésére közös pályázatokat készít elő és bonyolít le. 14. Közreműködik a kisebbségi nevelés és oktatás iránti igény felmérésében, összehangolja a kisebbségi nevelés és oktatás szervezését és feltételeinek biztosítását. 11

12 15. Egyeztető fórum szerepét tölti be az iskola-fenntartási megállapodások végrehajtása során a kistérség önkormányzatai közötti esetleges viták elintézésében. 16. Kistérségi közoktatási-nevelési adatbázist hoz létre. 17. Koordinálja és előkészíti a szükséges intézmény integrációval összefüggő feladatokat, s az ehhez kapcsolódó döntés előkészítő folyamatokat. 18. Információs hálózatot működtet, mellyel a helyben szokásos módon információt nyújt a társult önkormányzatok által fenntartott intézményeknek, illetve a kistérség területén működő intézményeknek, a feladatellátás folyamatáról és eredményéről. 19. A Társulás igény és szükség szerint gondoskodik az óvodai és általános iskolai oktatási intézmények társulási formában történő működtetéséről. 12

13 III. Helyzetelemzés III. 1. A kistérség földrajzi elhelyezkedése A szécsényi kistérség az észak-magyarországi régióban, Nógrád megyében található, a rétsági kistérség kivételével a megye minden statisztikai térségével határos. A kistérség területe 278 km 2, melyen egy város és 12 község található. Ezzel a megye km2-es kiterjedésének 10,9 %-át foglalja magába. A térségközpont Szécsény, mely Salgótarján és Balassagyarmat között, a szlovák magyar határtól és az Ipolytól néhány kilométerre fekszik. Salgótarjántól a megyeszékhelytől 30, Budapesttől pedig 100 km-re helyezkedik el a 22-es számú közlekedési út mentén. III III Gazdasági, infrastrukturális és társadalmi helyzete Foglalkoztatottság A régióban alkalmazásban állók szektorok szerinti megoszlásánál jelentős ipari túlsúlyt tapasztalhatunk, ami a bányászat, nehézipar, gépipar, üvegiparnak az utóbbi tíz évben történt átalakulások következményeként még megmaradt állapotára vezethető vissza. A megye gazdasági helyzetét és a fejlődés lehetőségeit alapvetően befolyásolja gazdaság-földrajzi fekvése, közlekedési infrastruktúrával való ellátottsága. Nógrád megye a fontosabb gazdasági mutatók (nemzeti jövedelem, az ipari termelés értéke, a működő gazdasági szervezetek száma) tekintetében a megyék rangsorában az utolsók között van. A társadalmi és gazdasági folyamatok lényeges hatást gyakorolnak a népesség gazdasági aktivitására, a foglalkoztatási szint alakulására. A KSH II. negyedévi munkaerő-felmérése szerint megyénkben az országos átlagnál alig alacsonyabb az aktivitási arány, miközben a foglalkoztatási ráta 1,5%-kal elmarad, a munkanélküliségi ráta pedig 2%-kal meghaladja az országos mutatót. A mezőgazdaságban dolgozók száma az utolsó két év alatt 8,12%-kal csökkent, míg a fizikai/szellemi arány a 2000 évi 59,84%-ról 2002-ben 62,61%-ra növekedett. A fontosabb gazdasági ágak közül az iparban megközelítőleg 9,3%-al, míg a mezőgazdaságban 8,12%-kal kevesebben dolgoztak A szécsényi kistérség a mező- és erdőgazdálkodásban még mindig több mint 0,6%-kal haladja meg a megyei átlagot, és 4,8%-kal haladja meg az ipariépítőiparban foglalkoztatottakat, de 5,3%-kal kevesebb személy dolgozik a szolgáltatói szektorban. III Munkanélküliség A kistérségi munkanélküliségi aránynál megállapítható, hogy a legkedvezőbb helyzetben a balassagyarmati, rétsági és pásztói térségek vannak (8,2-9,8%), ezzel 13

14 szemben a bátonyterenyei, salgótarjáni és szécsényi kistérségek kénytelenek a legmagasabb munkanélküliségi arányt (17,8-16,6%-os) elviselni. Az elmúlt 15 év gazdasági folyamatainak következtében különösen a mezőgazdaságban foglalkoztatott nők kerültek nehéz helyzetbe, mert szakma nélkül nem tudtak elhelyezkedni. Problémaként jelentkezett, hogy a körzetben nem létesült ipari park, kezdetleges volt az infrastruktúra, ezért nem volt vonzó a letelepedés sem a belföldi, sem a külföldi vállalkozásoknak. Az apró falvas települések bejáró munkásainak helyzetét nehezítette, hogy az üzemek megszüntették a munkásjáratokat, a nagymérvű munkanélküliség miatt a Volán is csökkentette kihasználatlan járatait A munkanélküliek magas száma azzal is indokolható, hogy a munkavállalók nagy része nem vállalta fel az ingázást, a más régióba való áttelepülést. Sokan még most is abban bíznak, hogy a településükön, vagy annak közelében találnak munkát. A körzetben fő között van az ingázók, illetve a megyén kívüli munkahelyeken, idénymunkán foglalkoztatottak száma, akik általában budapesti építkezéseken találnak 4-5 hónapra munkát. Meg kell jegyezni, hogy a statisztikákban kimutatott munkanélküliségi mutatók nem mindig a valós helyzetet takarják. A munkanélküliként nyilvántartott népesség egy része a kistérségen belül, vagy az ország más területein, esetleg az országhatárokon túl vállal félig legálisan vagy illegálisan munkát. Amellett, hogy a munkanélküliség komoly szociális problémát jelent a kistérségben, azt is meg kell jegyezni, hogy a nagy számban rendelkezésre álló, olcsó munkaerő vonzó szempontot jelenthet befektetők számára, így az új turisztikai vállalkozások újra lehetőségeket nyithatnak meg a munkát keresők között. 14

15 15

16 III Műszaki infrastruktúra 20. Ivóvíz ellátás A kistérség vízi-közművek szempontjából szinte teljesen ellátott. Vezetékes ivóvízhálózat minden településen kiépült. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 84,0 % (KSH, 2005). A vízellátás községi kutakból és regionális hálózaton keresztül a Komra-völgyi tározóból biztosított. Szennyvízelvezetés A kistérség minden településén kiépült a szennyvíz-csatorna hálózat. A közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya 70,9 %-os (KSH, 2005.). Szennyvízcsatorna mind a 13 településen az ingatlanok szinte 100 %-nak rendelkezésre áll. A szécsényi regionális tisztító telepen jelenleg a kistérségen túlmenően további 2 település szennyvizét is tisztítják. Villamosenergia ellátás A villamosenergia ellátás a kistérség minden településén biztosított és minden lakás számára elérhető. Gázellátás A vezetékes gáz minden községbe eljutott, kivétel Benczúrfalva, Pösténypuszta és Zsunypuszta. A gázt fogyasztó háztartások aránya 54,1% a lakásállomány tekintetében, ami igencsak elmarad a megyei átlagtól, ami 56,8%, de egyetlen kistérség tekintetében sincs 50% alatt. Ezzel szemben az egy háztartásra jutó fogyasztás magasnak mondható megyei viszonylatban, 1766,7 m 3 (KSH, 2005.). 16

17 Vezetékes telefon A telefonhálózat kiépítettségét tekintve minden településre eljutott a vezetékes telefon és az internet összeköttetés. A lakosság lélekszámához viszonyítva Hollókőn, Szécsényben és Szécsényfelfaluban található a legtöbb telefon főállomás. Ebből Hollókő, mint 500 fő alatti, tehát aprófalu, kitűnik, de könnyen magyarázható a telefonok magas száma azzal, hogy a falu fontos turisztikai célpont. Hulladékgazdálkodás A térségben a hulladékok kezelése szervezettnek mondható. A hulladékokat az esetek döntő többségében hetente egyszeri alaklommal szállítják el. A lakossági gyűjtőedények l-esek, amelyek lakossági, illetve önkormányzati tulajdonban vannak. Az összegyűjtött hulladékot többségében a szécsényi hulladéklerakóba szállítják. A lerakóba érkező hulladékot tömörítik, réteges takarással fedik. A szécsényi lerakó üzemeltetője a Rethmann Recycling Hungária Kft. Működésére 2008-ig van engedély. A legtöbb településen évente egy-két alkalommal végeznek lomtalanítást. A térségben a szelektív hulladékgyűjtés bevezetés alatt áll. A talajra és a talajvízre potenciálisan legnagyobb veszélyt a térség állattartó telepei jelentik. Legtöbb településen üzemel valamilyen állattartó telep. A legelterjedtebb haszonállat a szarvasmarha és a juh, amiket főként nagyüzemi keretek között tartanak. Sertés és baromfiállomány található a kisebb családi gazdaságoknál és a háztáji gazdaságokban. A lótartás egyedül Ludányhalásziban jelentős. Az almozási megoldások (mélyalmozás, szalmás trágya), a keletkezett trágyát földekre kijuttatva a növénytermesztésben hasznosítják. A kistérség legtöbb településén dögkút működik. Ugyancsak veszélyt jelent a talajra és a talajvízre a szinte minden település területén megtalálható illegális hulladéklerakók. Ezek komoly problémát jelentenek Hollókőn, Ludányhalásziban, Nagylócon. Veszélyes, Varsány területén a víztározó mellett álló, korábban vegyszertárolásra használt épület. Jelenleg elbontását tervezik. Levegőtisztaság-védelem Általánosságban elmondható, hogy a kistérség levegőminősége jó. Egyedül Szécsény területén találunk légszennyezést okozó ipari létesítményeket (gyertyagyár, mechanikai és elektronikai üzem), valamint jelentős levegőszennyezés okoz Endrefalván a ronggyal történő fűtés. A közlekedésből eredő légszennyezés általában nem jelentős. A tranzitforgalmat lebonyolító utak szennyezettsége azonban számottevő. Porszennyezés jellemzi a Zsuny-i kőbányát. A parlagon fekvő területek, gondozatlan közterületek, árokpartok a térségben csak csekély számban fordulnak elő. A fűtésből eredő légszennyezés a téli időszakokban jelentősebb, bár a térség minden településén kiépítették a gázhálózatot. 17

18 III Mezőgazdaság A Szécsényi kistérség területén a mezőgazdasági termelésre alkalmas földek általában gyenge, vagy többnyire közepes minőségűek, alacsony korona értékűek, kivéve a szécsényi szántó területeket. A területen említésre méltó a napraforgó, kenyérgabona, burgonya, olajtök és a bogyósgyümölcsök termesztése. Állattartásban a régebbi időszakhoz képest erős visszalépés következett be a szarvasmarha tenyésztésben. A természeti adottságoknak megfelelően, fejlesztési lehetőségként leginkább a bogyós gyümölcsök termesztése kínálkozik, melynek helyben való feldolgozása lenne célszerű. További lehetőség a hagyományos gyümölcsök termesztése, aszalása, minőségi gyümölcspálinka készítése. Az elképzelések megvalósítása érdekében szükség lenne hűtőház fejlesztésre, gyümölcsfeldolgozó-, aszalóüzemre. A kárpótlási folyamat során létrejött mezőgazdasági földterületi tulajdonviszonyok, széttagolt és kisméretű parcellák pedig reménytelenné tették a helyzetet abból a szempontból, hogy versenyképes helyi mezőgazdasági vállalkozások kialakulására lehessen számítani, ami a falusi lakosság jelentősebb számú és arányú része számára jelenthetne biztos megélhetést a jövőben. Kedvezőtlenül hat ebből a szempontból az is, hogy a szécsényi folyóvölgyi földek kivételével a kistérség termőföldjei hazai viszonylatban kifejezetten rossz minőségűnek számítanak. A helyi lakosság mezőgazdasági megélhetésével kapcsolatos jövőbeli lehetőségek alakulása szempontjából az anyagi körülményekhez hasonló mértékű szerepet játszanak valószínűleg annak a kulturális és életmódbeli átalakulásnak a következményei, amelyen az itt élő családok az elmúlt évszázad során keresztülmentek. Ennek következtében ugyanis nagyon jelentős hányadban eltűnt a fiatal falusi generáció szintjén az a mesterségbeli tudás, ami ahhoz lenne szükséges, hogy a magyar mezőgazdaság jelenlegi általános problémái mellett a széttagolt és elaprózott parcellákkal, a tőkehiánnyal és a gépek hiányával megküzdve egy helyi fiatal a siker reményében vághasson neki egy EU-ban is versenyképes mezőgazdasági vállalkozás felépítésének. A kistérség falvaiban a mezőgazdasági vállalkozások és a mezőgazdasági vállalkozásokban foglalkoztatottak száma minimális. A nemzetközi összehasonlítás szerint a mezőgazdasági foglalkoztatás jelenlegi aránya a jelenlegi mértékhez képest elvileg kis mértékben növelhető, ennek a törekvésnek azonban nagyon erős korlátai vannak és várható kimenetele kétséges. III A kistérség településszerkezete és közlekedési viszonyai A Szécsényi kistérségen és központján, Szécsény városán, nyugat-keleti irányban halad át a 2. számú főútvonalat a 21-es számú főútvonallal és Salgótarjánnal Balassagyarmaton át összekötő 22. számú II. rendű főútvonal. A kistérség mellékúthálózata Szécsény központból kiinduló sugaras rendszerben tárja fel a falvakat. A város a környező települések közlekedési, gazdasági, kulturális központja. 18

19 A város vonzáskörzetébe tartozó falvak nagy része a középkorban alakult ki és a kistérségen belül a várostól A kistérség úthálózatának sematikus rajza, a települések délre, keletre és északra méreteinek jelölésével (aprófalvak, kisfalvak, helyezkednek el, az Ipoly bal közepes falvak, város ) partján: Varsány, Nógrádsipek, Rimóc, Nagylóc, Hollókő, Nógrádszakál Magyargéc, Nógrádmegyer, Endrefalva, Szécsényfelfalu, Piliny, Ludányhalászi, Nógrádszakál. Szécsényfelfalu A kistérséget érintő Ludányhalászi Piliny vasúthálózat rendkívül alacsony színvonalú, ennek következtében az átlagos menetidő nagy. A Endrefalva térséget egyetlen InterCity járat sem érinti. Magyargéc Légi úton a Budapest Szécsény Ferihegy Repülőtérre érkezve lehet Nógrádmegyer eljutni kistérségbe, onnan további másfél, két óra közúti közlekedéssel érkezhetünk a Varsány területre. Nagylóc A kistérség települései igen Rimóc elszórtan, nem ritkán km-es távolságra fekszenek egymástól, azonban regionális szinten periférikus helyzetben van a Nógrádsipek Hollókő közlekedési viszonyok elégtelensége és a munkahelyek hiánya miatt. III Demográfiai tendenciák a kistérségben A népesség száma szempontjából a Szécsényi kistérség Nógrád megye legkisebb kistérsége. Lakónépessége fő (KSH, 2005.), mely a megye fős összlétszámának 9,2 %-a. A szécsényi térség a megye hat kistérsége közül a legkisebb területtel és lakosságszámmal, 72 fő/km 2 -es átlag alatti népsűrűségi mutatóval rendelkezik. Népsűrűség vonatkozásában elmarad a szintén átlag alattinak mondható 84 fő/km 2 megyei átlagtól, valamint a 94 fő/km 2 regionális, valamint a 108 fő/km 2- es országos átlagtól is. Szécsény városának népsűrűsége 135 fő/km 2. Szécsény (lakónépessége fő) az Ipoly völgyétől délre húzódó fennsíkra épült. Közigazgatásilag hozzátartozik az Ipoly parton fekvő Pösténypuszta és a várostól 4 km-re elhelyezkedő Benczúrfalva is. A kistérség alacsony lakossági létszámú községekkel rendelkezik, melyek átlagos népességszáma 1151 fő. A településszerkezet pontos megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a kistérség a térségközponton kívül 3000 főnél népesebb településsel nem rendelkezik. Csak Szécsény város lakóinak száma 5000 fő feletti, 19

20 Endrefalva, Ludányhalászi, Nógrádmegyer, Nagylóc, Rimóc és Varsány települések lakossága fő közötti. Hat település lakóinak száma 1000 fő alatt van. A kistérség népessége az országos és a megyei tendenciákhoz hasonlóan fogy. Egyrészről az elköltözések, másrészről az elöregedés eredményezte, hogy a lakosság száma között 89,2%-ra csökkent re az elvándorlás, és ebből adódóan a lakosságszám rohamos csökkenése mérséklődött néhány évig tól kezdve megfigyelhető újra a népességcsökkenés. 20

21 Ebben a tíz éves periódusban a népesség számának csökkenése 10 %-nál nagyobb Nagylóc községben volt, 0-10 % közé Nógrádszakál, Piliny, Endrefalva, Nógrádmegyer, Hollókő, Nógrádsipek és Varsány községekben, valamint Szécsény városában esett; a népesség száma Ludányhalászi, Szécsényfelfalu, Magyargéc és Rimóc községekben növekedett, 0-10 % közötti mértékben. A kistérséghez tartozó falvakban különböző mértékben és arányban csökkent a lakónépesség az elmúlt három évtized folyamán az 1970, 1980, 1990 és 2001 évi népszámlálási adatok szerint. A legnagyobb mértékű és arányú népességfogyást ebben a periódusban Nagylóc (népességfogyás: 736 fő, 30 %), Hollókő (népességfogyás: 333 fő, 47 %), Nógrádszakál (népességfogyás: 501 fő, 44 %), Nógrádsipek (népességfogyás: 280 fő, 27 %), Endrefalva (népességfogyás: 250 fő, 17 %) és Piliny (népességfogyás: 163 fő, 20 %), valamint, Ludányhalászi (népességfogyás: 270 fő, 14 %), és Szécsényfelfalu (népességfogyás: 184 fő, 27 %) szenvedte el. A felsoroltaknál kisebb mértékű és arányú népességfogyás Rimócon, Nógrádmegyeren, Varsányban, Magyargécen történt. Az utolsó évtized és az eltelt három évtized adatait együttesen értékelve megállapítható, hogy a népesség fogyása Hollókőn, Nógrádszakálban és Nagylócon volt a legsúlyosabb mértékű és arányú. A kistérségben a nagyüzemi mezőgazdálkodás-, az ipari üzemek megszűnése jelentős elvándorlási hullámot okozott. A belföldi vándorlás a gazdasági helyzet függvénye. A szécsényi ipari üzemek munkaerő leépítési gondjai miatt a szakemberek elvándorlásával továbbra is számolni kell. 21

22 A kistérségben a megyei helyzethez hasonlóan az elöregedés nem állt meg, tovább romlik a mutatószám. Javuló a helyzet Endrefalván, Pilinyben és Szécsényfelfaluban, főleg a roma lakosság körében. Hollókő elöregedése kirívóan negatív, az élénk turisztikai aktivitás ellenére sincs a falunak népességmegtartó ereje. A fiatalok a településen, és sokszor a megyén kívül keresik megélhetésüket. A kistérség azon településein, ahol a roma lakosság aránya magas, a születések száma a térség többi településénél lényegesen nagyobb. Ez a tendencia 1994-től erősödik. Ez a folyamat érzékelhető Magyargéc, Endrefalva, Varsány, 22

23 Nógrádmegyer településeken. A pozitívan megjelenő magasabb születés szám okát a nagycsaládos modellben lehet keresni, mely elsősorban a roma lakosság jellemzője. 23

24 III. 2. A közoktatási feladatellátás biztosítása a kistérségben III III Óvodai feladatellátás intézményi és szervezeti keretei a kistérségben: Kötelező feladatellátás biztosításának módja, formája Település Óvodai feladatellátás módja Feladatellátása Endrefalva Hollókő Ludányhalászi önkormányzatok fenntartói társulása által fenntartott közös igazgatású közoktatási intézmény: Általános Iskola és Óvoda, OM azonosító: községi önkormányzat által fenntartott közös igazgatású közoktatási intézmény: Hollókői Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda, OM azonosító: községi önkormányzat által fenntartott közös igazgatású közoktatási intézmény: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda, OM azonosító: éves korosztály számára az életkori sajátosságoknak és az egyéni fejlődésnek megfelelő nevelés Környezeti nevelés, egészséges életmódra nevelés, zenei és vizuális nevelés SNI gyermekek integrált nevelése Logopédiai ellátás biztosítása Multikulturális tartalmak a nevelésben Integrációs Pedagógiai Rendszer alkalmazása 3-7 éves korosztály számára az életkori sajátosságoknak és az egyéni fejlődésnek megfelelő nevelés SNI gyermekek integrált nevelése Logopédiai ellátás biztosítása 3-7 éves korosztály számára az életkori sajátosságoknak és az egyéni fejlődésnek megfelelő nevelés SNI gyermekek integrált nevelése Logopédiai ellátás biztosítása Magyargéc önkormányzatok fenntartói társulása által fenntartott közös igazgatású közoktatási intézmény: Szivárvány Óvoda Tagóvodája, OM azonosító: éves korosztály számára az életkori sajátosságoknak és az egyéni fejlődésnek megfelelő nevelés SNI gyermekek integrált nevelése Logopédiai ellátás biztosítása 24

25 Település Óvodai feladatellátás módja Feladatellátása Nagylóc Nógrádmegyer Nógrádsipek Nógrádszakál önkormányzatok fenntartói társulása által fenntartott összetett intézmény: II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola, Nagylóc, 1-4. évfolyamokon Tagiskola és Óvoda, OM azonosító: községi önkormányzat által fenntartott közös igazgatású közoktatási intézmény: Mikszáth Kálmán Általános Iskola és Óvoda, OM azonosító: egyházi jogi személy által fenntartott közös igazgatású közoktatási intézmény: Nógrádsipeki Keresztény Általános Iskola és Óvoda, OM azonosító: önkormányzatok fenntartói társulása által fenntartott összetett intézmény: II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola, Nógrádszakál 1-4. évfolyamokon Tagiskola és Óvoda, OM azonosító: éves korosztály számára az életkori sajátosságoknak és az egyéni fejlődésnek megfelelő nevelés SNI gyermekek integrált nevelése Logopédiai ellátás biztosítása Környezeti nevelés Néphagyományőrzés Szülőkkel való kapcsolatrendszer változatos formái 3-7 éves korosztály számára az életkori sajátosságoknak és az egyéni fejlődésnek megfelelő nevelés SNI gyermekek integrált nevelése Logopédiai ellátás biztosítása Szocializáció, közösségi nevelés 3-7 éves korosztály számára az életkori sajátosságoknak és az egyéni fejlődésnek megfelelő nevelés SNI gyermekek integrált nevelése Logopédiai ellátás biztosítása Környezeti nevelés A keresztény világnézet alapjai Hagyományápolás 3-7 éves korosztály számára az életkori sajátosságoknak és az egyéni fejlődésnek megfelelő nevelés SNI gyermekek integrált nevelése Logopédiai ellátás biztosítása 25

26 Település Óvodai feladatellátás módja Feladatellátása Piliny Rimóc önkormányzatok fenntartói társulása által fenntartott közös igazgatású közoktatási intézmény: Általános Iskola és Óvoda Tagóvodája, OM azonosító: községi önkormányzat által fenntartott közös igazgatású közoktatási intézmény: Általános Iskola Napköziotthonos Óvoda és Könyvtár, OM azonosító: éves korosztály számára az életkori sajátosságoknak és az egyéni fejlődésnek megfelelő nevelés SNI gyermekek integrált nevelése Logopédiai ellátás biztosítása Kisebbségi nevelés Kiemelt: szocializáció, mozgásfejlesztés, anyanyelvi nevelés Integrációs Pedagógiai Rendszer alkalmazása Etnikai fejlesztőprogram, mikrocsoportos foglalkoztatás 3-7 éves korosztály számára az életkori sajátosságoknak és az egyéni fejlődésnek megfelelő nevelés SNI gyermekek integrált nevelése Logopédiai ellátás biztosítása 26

27 Település Óvodai feladatellátás módja Feladatellátása Szécsény Szécsényfelfalu Varsány önkormányzatok fenntartói társulása által fenntartott összetett intézmény: II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola, Szécsényi Óvoda és Bölcsőde intézményegység, OM azonosító: községi önkormányzat által fenntartott óvoda: Óvoda, OM azonosító: községi önkormányzat által fenntartott általános művelődési központ: Hunyadi Mátyás Általános Művelődési Központ, OM azonosító: Bölcsődei ellátás 3-7 éves korosztály számára az életkori sajátosságoknak és az egyéni fejlődésnek megfelelő nevelés SNI gyermekek integrált nevelése Logopédiai ellátás biztosítása Tagintézményenkénti specializáció Környezeti nevelés (Kipkopp óvoda) Testnevelés, mozgás, mozgáskotta módszerével (Mesekuckó óvoda) Néphagyományok ápolása, művészeti nevelés (Cseperedő óvoda) Dohányzás megelőzési program (Kipkopp) Szülőkkel való kapcsolatrendszer változatos formái Ovigaléria 3-7 éves korosztály számára az életkori sajátosságoknak és az egyéni fejlődésnek megfelelő nevelés SNI gyermekek integrált nevelése Logopédiai ellátás biztosítása 3-7 éves korosztály számára az életkori sajátosságoknak és az egyéni fejlődésnek megfelelő nevelés SNI gyermekek integrált nevelése Logopédiai ellátás biztosítása 27

28 III Kötelező felvételt biztosító intézmények köre és azok körzethatárai A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény a következőképpen rendelkezik: 24. (1) Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség - e törvény 6. -ának (2) bekezdésében meghatározottak szerinti - kezdetéig nevelő intézmény. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. (2) Az óvoda a gyermek hároméves korától ellátja - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. (3) A gyermek - ha e törvény másképp nem rendelkezik - abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni. (4) Az óvodai foglalkozásokat oly módon kell megszervezni, hogy az óvoda a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az óvodai neveléssel, a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatainak. Az e törvényben meghatározott óvodai feladatok ellátásához igénybe vehető heti időkeret ötven óra, melyet indokolt esetben meg kell növelni a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges idővel. (5) A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31. után született, és a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában. A nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság ilyen javaslatot a szülő kérésére és az óvoda nevelőtestületének egyetértésével tehet. A nevelőtestület egyetértését a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság a gyermek, tanuló vizsgálatának megkezdése előtt szerzi be. A nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság - szakvéleményének megküldésével - értesíti a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőt, ha javasolja, hogy a gyermek további egy évig óvodai nevelésben vegyen részt. 65. (1) Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek harmadik életévének betöltése után vehető fel. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. (2) A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol szülője dolgozik. A 28

PÉTERVÁSÁRAI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA KÖZOKTATÁSI FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI (INTÉZKEDÉSI) TERV (2005-2008)

PÉTERVÁSÁRAI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA KÖZOKTATÁSI FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI (INTÉZKEDÉSI) TERV (2005-2008) PÉTERVÁSÁRAI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA 3250 PÉTERVÁSÁRA, KOSSUTH L. ÚT 1. KÖZOKTATÁSI FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI (INTÉZKEDÉSI) TERV (2005-2008) 2005 1/120 KÖZOKTATÁSI

Részletesebben

TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI, FEJLESZTÉSI ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE 2010-2018. Tatabánya, 2010. augusztus TARTALOMJEGYZÉK 1. A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére 6. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzatának Gazdasági Programja Az elıterjesztést készítette: Nagy Judit irodavezetı

Részletesebben

Tárgy: Kistérségi Közoktatási Intézkedési Terv végrehajtásának értékelése

Tárgy: Kistérségi Közoktatási Intézkedési Terv végrehajtásának értékelése Szentes Város Alpolgármesterétől Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. szám: /2012. Témafelelős: Hering Ferenc Tárgy: Kistérségi Közoktatási Intézkedési Terv végrehajtásának értékelése Szentes Város Önkormányzatának

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.

Részletesebben

Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás. KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV FELÜLVIZSGÁLATA. 2011.

Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás. KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV FELÜLVIZSGÁLATA. 2011. Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2007 2012 2011. december Gárdony Pákozd Sukoró Zichyújfalu Vereb 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Berente Község Önkormányzata

Berente Község Önkormányzata TERVEZET Helyi Esélyegyenlőségi Program Berente Község Önkormányzata Készítette: Kovács Klára Elfogadva:../2013.(X.31.) kt határozattal Hatályos: 2013. november 1.-től (tervezett időpont) C:\Notebook\berente2006\testület2013\20131114\5b_Berente_HET_2013_tervezet.doc

Részletesebben

Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016.

Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016. Vezetői összefoglaló 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása a Vidékfejlesztési Program és az EU2020 céljaihoz Helyi Fejlesztési Stratégiánk hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre

Részletesebben

- 1 - Kapuvár város szociális szolgáltatás-tervezési koncepció aktualizálása 2010.

- 1 - Kapuvár város szociális szolgáltatás-tervezési koncepció aktualizálása 2010. - 1 -.. napirendi pont Tárgyalja: Egészségügyi és Oktatási Bizottság Kapuvár város szociális szolgáltatás-tervezési koncepció aktualizálása 2010. Tisztelt Képviselő-testület! Kapuvár Város Önkormányzatának

Részletesebben

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló)

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 2 I. Nógrád megye rövid bemutatása... 4 I. 1. Demográfiai változások... 5 I.1.1.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2007. december 19-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2007. december 19-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2007. december 19-i ülésére Tárgy: Kerekegyháza Város Önkormányzata 2007-2012 közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-működtetési

Részletesebben

KIVONAT. Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2005. október 11-i üléséről készült jegyzőkönyvéből

KIVONAT. Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2005. október 11-i üléséről készült jegyzőkönyvéből KIVONAT Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2005. október 11-i üléséről készült jegyzőkönyvéből 13. Előterjesztés Szentendre város szociális szolgáltatás tervezési koncepciójáról Előadó:

Részletesebben

9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról

9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról 9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. Társadalmi-gazdasági

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Integrált

Részletesebben

KIVONAT. Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből.

KIVONAT. Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből. KIVONAT Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből. 366/2007. Kth Önkormányzati feladat-ellátási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA.

ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA. ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA. BEVEZETŐ A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 99. évi III. törvény /Szoc.tv./

Részletesebben

DÉVAVÁNYA-ECSEGFALVA INTÉZMÉNYFENNTARTÓ TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE

DÉVAVÁNYA-ECSEGFALVA INTÉZMÉNYFENNTARTÓ TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE DÉVAVÁNYAECSEGFALVA INTÉZMÉNYFENNTARTÓ TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZATMŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 20082012 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető 2. Dévaványa és Ecsegfalva települések

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 198/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

J a v a s l a t. Ózd Kistérség Többcélú Társulása Társulási Megállapodása módosításának elfogadására

J a v a s l a t. Ózd Kistérség Többcélú Társulása Társulási Megállapodása módosításának elfogadására J a v a s l a t Ózd Kistérség Többcélú Társulása Társulási Megállapodása módosításának elfogadására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: Szociális és Egészségügyi Osztály Ózd, 2012. március 22. Tisztelt

Részletesebben

Dévaványa Város Egészségterve 2008-2018

Dévaványa Város Egészségterve 2008-2018 Dévaványa Város Egészségterve 2008-2018 Dévaványa 2008 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezető 3 1.1 Dévaványa város bemutatása 3 1.2 A városi egészségterv szükségessége 4 2. Állapotleírás 5 2.1 Demográfiai adatok,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Képviselő-testület 2009. március 26-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Képviselő-testület 2009. március 26-i ülésére Gödöllő Város Polgármestere E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2009. március 26-i ülésére Tárgy: Javaslat a szociális rászorultságtól függő, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról,

Részletesebben

(A 2004. júniusában elfogadott Társulási Megállapodás módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege)

(A 2004. júniusában elfogadott Társulási Megállapodás módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege) ÓZD KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA (A 2004. júniusában elfogadott Társulási Megállapodás módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege) 1 Az Ózd kistérség önkormányzatai - a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. 3527 Miskolc, József Attila út 70.

Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. 3527 Miskolc, József Attila út 70. Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. 3527 Miskolc, József Attila út 70. Beszámoló az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. Hajdúszoboszló város helyi közforgalmú autóbusz-közlekedésével

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

Közfoglalkoztatási tapasztalatok Onga Városában

Közfoglalkoztatási tapasztalatok Onga Városában Miskolci Egyetem Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Humánmenedzsment Szak Közfoglalkoztatási tapasztalatok Onga Városában dr. Farkas Györgyi 2014. Tartalomjegyzék I. Bevezetés...1 1.) A témaválasztás

Részletesebben

Kistérségi tervdokumentum

Kistérségi tervdokumentum I. Helyzetelemzés Kistérségi tervdokumentum Gazdasági helyzet A térség alacsony lakosságszáma nem képez elegendő gazdasági potenciált ahhoz, hogy jelentősebb vállalkozások megtelepedjenek a területén,

Részletesebben

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN VÁROSFEJLESZTÉS RT. H-1022 Budapest, Ruszti u.10. Tel.: 346-0210, 346-0211 Fax: 326-6556 e-mail: varosfej@enternet.hu A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2009. év november 30-i ülésére Tárgy: Az önkormányzati tulajdonú vízi-közműből szolgáltatott ivóvízért, valamint az önkormányzati

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014.

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. Készült: 2010. január 31. Készítette: Oroszlány Város Önkormányzatának Polgármesteri

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2009. III. negyedév Dél-Alföld 2009. augusztus szeptember Bács-Kiskun megye 662 31014 fő Csongrád megye 477 35611 fő

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató

Részletesebben

70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat. Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése

70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat. Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése 70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Baranya megye

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata ĺ ú á á áľ á ľ ú á á á é ĺĺ Ż ł łł ő ľ é ĺ ú á á áľ ľ á é ő ü ú ü é é ľ á é ő é ľ á á Ú Ę é ł é é ü ł é á á ź á ő ľľć ł ćł Ü é é ő ĺ ü ľ á ő ó é é ő é ő á á ó ľó é é ĺ é ő í á áľó ó ó Ż é ö é á á éľ é

Részletesebben

A DÉL-BÉKÉSI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV

A DÉL-BÉKÉSI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV A DÉL-BÉKÉSI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV MEZŐKOVÁCSHÁZAI KISTÉRSÉG 2007-2013 1. B E V E Z E T Ő...3 1. 1. A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS MEGALAKULÁSA...3 1.2 A TÖBBCÉLÚ

Részletesebben

MTA GYEP Iroda. A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2. 1. Bevezetés és összefoglalás

MTA GYEP Iroda. A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2. 1. Bevezetés és összefoglalás MTA GYEP Iroda A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2 1. Bevezetés és összefoglalás A Munkaerő felmérés amelyet a KSH negyedévenként végez nemzetközi megállapodások

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

NAGYKŐRÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

NAGYKŐRÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZAKÉRTŐ SZAKVÉLEMÉNY 1. ADATOK Tárgy: Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény szerinti esélyegyenlőségi program véleményezése 1 Szakértő

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

DUNAÚJVÁROSI KIS- TÉRSÉG KÖZOKTATÁ- SI FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT- MŰKÖDTETÉSI, ÉS FEJLESZTÉSI TERVE

DUNAÚJVÁROSI KIS- TÉRSÉG KÖZOKTATÁ- SI FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT- MŰKÖDTETÉSI, ÉS FEJLESZTÉSI TERVE DUNAÚJVÁROSI KIS- TÉRSÉG KÖZOKTATÁ- SI FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT- MŰKÖDTETÉSI, ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008-2014 1 Tartalomjegyzék 1.Bevezetés... 4 1.1.A többcélú kistérségi társulás megalakulása...

Részletesebben

A MEZŐKÖVESDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI FELADAT-ELLÁTÁSI INTÉZKEDÉSI TERVE - 2011 -

A MEZŐKÖVESDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI FELADAT-ELLÁTÁSI INTÉZKEDÉSI TERVE - 2011 - A MEZŐKÖVESDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI FELADAT-ELLÁTÁSI INTÉZKEDÉSI TERVE - 2011-1 T A R T AL O M Bevezető 4 1. A társulás bemutatása 4 1.1. Jogi háttér 5 1.2. Alapadatok 5 1.3. Vállalt

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Budakeszi Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Program

Budakeszi Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Program Budakeszi Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Készítette: dr. Kovács Anikó Maus Anna Bálega János Mentorálta: Budácsik Rita Császár Rozália Budakeszi, 2015. Tartalom I. Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYVI KIVONAT. A Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának 2008. augusztus 28-án megtartott üléséről.

JEGYZŐKÖNYVI KIVONAT. A Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának 2008. augusztus 28-án megtartott üléséről. SZENTGOTTHÁRD VÁROS ÉS TÉRSÉGE TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11. Tel.: 94/553-044, Fax.: 94/553-055, E-mail: kisterseg@szentgotthard.hu JEGYZŐKÖNYVI KIVONAT A Szentgotthárd

Részletesebben

A Dél-dunántúli régió építőipari szakmunkaerő-állomány helyzetének és szakmabontásának meghatározása az Új Magyarország Fejlesztési Terv időszakára

A Dél-dunántúli régió építőipari szakmunkaerő-állomány helyzetének és szakmabontásának meghatározása az Új Magyarország Fejlesztési Terv időszakára Schréder Építőipari és Kereskedelmi Kft. A Dél-dunántúli régió építőipari szakmunkaerő-állomány helyzetének és szakmabontásának meghatározása az Új Magyarország Fejlesztési Terv időszakára Építőipari Ágazati

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet. "Magyarország SAPARD Terve 2000-2006" kihirdetéséről. Magyarország SAPARD Terve 2000-2006

53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet. Magyarország SAPARD Terve 2000-2006 kihirdetéséről. Magyarország SAPARD Terve 2000-2006 53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet "Magyarország SAPARD Terve 2000-2006" kihirdetéséről 1. Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 10. -a (2) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Litér Község Önkormányzata 2013.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Litér Község Önkormányzata 2013. Helyi Esélyegyenlőségi Program Litér Község Önkormányzata 2013. Megtanultam, hogy egy embernek csak akkor van joga a másikra felülről lenézni, amikor annak talpra állni nyújt segítő kezet." (Gabriel García

Részletesebben

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2011. március 31-i ülésére

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2011. március 31-i ülésére Tárgy: Békés Város Önkormányzatának gazdasági programja Előkészítette: Izsó Gábor polgármester Tárnok Lászlóné jegyző Véleményező valamennyi bizottság bizottság: Sorszám: III/2 Döntéshozatal módja: Egyszerű

Részletesebben

375 Jelentés az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat pénzügyi-gazdasági tevékenysége ellenőrzésének megállapításairól

375 Jelentés az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat pénzügyi-gazdasági tevékenysége ellenőrzésének megállapításairól 375 Jelentés az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat pénzügyi-gazdasági tevékenysége ellenőrzésének megállapításairól TARTALOMJEGYZÉK I. Részletes megállapítások 1. A feladatellátás szervezettsége,

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve 2008. Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3. 2. A 2008. évi, esélyegyenlőséget javító elmozdulások bemutatása 11. 3. Átfogó, távlati koncepció

Részletesebben

4. Napirend ELŐ TERJESZTÉS Tolmács-Bánk Óvoda Társulási Megállapodás módosítása

4. Napirend ELŐ TERJESZTÉS Tolmács-Bánk Óvoda Társulási Megállapodás módosítása 4. Napirend ELŐ TERJESZTÉS Tolmács-Bánk Óvoda Társulási Megállapodás módosítása Tisztelt Képviselő-testület! Tolmács Község Önkormányzat képviselő-testülete Bánk Község Önkormányzatával együttműködve 2008.

Részletesebben

DÉL-BÉKÉSI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERVE MEZŐKOVÁCSHÁZAI KISTÉRSÉG

DÉL-BÉKÉSI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERVE MEZŐKOVÁCSHÁZAI KISTÉRSÉG DÉL-BÉKÉSI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERVE MEZŐKOVÁCSHÁZAI KISTÉRSÉG 2007 - TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ...4 2. HELYZETELEMZÉS...9 2.1. A kistérség földrajzi elhelyezkedése...9

Részletesebben

MAGYARBÁNHEGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG. Buella Mónika okl. táj- és kertépítész mérnök K1 01-5013/04 (Pagony Kft)

MAGYARBÁNHEGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG. Buella Mónika okl. táj- és kertépítész mérnök K1 01-5013/04 (Pagony Kft) 1 MAGYARBÁNHEGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG Megbízó Magyarbánhegyes Község Önkormányzata 5667 Magyarbánhegyes, Jókai u. 1. Szokola Béla polgármester Tervező: Benedek Kft - Településrendezési

Részletesebben

A Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal szervezésében Székesfehérváron 2007. május 31.-én megtartásra került jegyz

A Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal szervezésében Székesfehérváron 2007. május 31.-én megtartásra került jegyz A Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal szervezésében Székesfehérváron 2007. május 31.-én megtartásra került jegyzői értekezlet A közoktatási intézmények átszervezésével kapcsolatos jogi és

Részletesebben

Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓJA

Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓJA Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓJA TARTALOMJEGYZÉK Budaörs Város Önkormányzat 2010. évi költségvetési koncepciójának meghatározása... 2. oldal Mellékletek 1. Budaörs

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testületének 2008. augusztus 28-ai ülésére

ELŐTERJESZTÉS Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testületének 2008. augusztus 28-ai ülésére ELŐTERJESZTÉS Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testületének 2008. augusztus 28-ai ülésére Tárgy: Alapító okiratok módosítása Tisztelt Képviselő-testület! A nevelési-oktatási intézmények alapító

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Tisztelt Képviselő-testület! A helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 91. -a szerint az önkormányzat gazdasági programját az alakuló ülést követő 6 hónapon belül felülvizsgálja

Részletesebben

Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére

Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére Gondozási Központ 7140 Bátaszék, Budai út 21. Tel.: 74/ 491-622; 74/ 591-113 Isz.: 12-15./2010. Tárgy: Véleményezés kérés Polgármesteri Hivatal 7149 Báta Fő u. 147. Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére EÜ. Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.somogy.gov.hu

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2013. MÁRCIUS Jóváhagyta: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság... Bihall Tamás elnök

Részletesebben

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE 4401 Nyíregyháza. Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-510 Fax: (42) 524-501 E-maiI: alpolgarmester@nyiregyhaza.hu Ügyiratszám: 75086/2011.05 Ügyintéző:

Részletesebben

L Ő T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK

L Ő T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: 225. MELLÉKLET: 1 TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyűlésének./2015. (.) önkormányzati rendelete a lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítésük szabályairól

Részletesebben

Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata

Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata Teljes Akcióterületi Terv készült Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata megbízásából a Budapesti integrált városfejlesztési program Budapesti kerületi központok fejlesztése (kódszám: KMOP-5.2.2/B-2008-0016)

Részletesebben

ÜZLETSZABÁLYZAT. Változatszám: 2. Hatályba lépés időpontja: Készítette: A Pápai Víz- és Csatornamű Zrt. vezetése. A szabályzatot hatályba helyezi:

ÜZLETSZABÁLYZAT. Változatszám: 2. Hatályba lépés időpontja: Készítette: A Pápai Víz- és Csatornamű Zrt. vezetése. A szabályzatot hatályba helyezi: ÜZLETSZABÁLYZAT Változatszám: 2. Hatályba lépés időpontja: Készítette: A Pápai Víz- és Csatornamű Zrt. vezetése A szabályzatot hatályba helyezi: Dr. Lukács Endre vezérigazgató 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY

Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY Püspökladány Város Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY 2013 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása...

Részletesebben

NAGYSZENTJÁNOS TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA

NAGYSZENTJÁNOS TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA NAGYSZENTJÁNOS TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2012-2017 Készült a települési esélyegyenlőségi tervhez kiadott adattáblák és útmutatók felhasználásával a települési önkormányzat adatszolgáltatása

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! B E S Z Á M O L Ó a Szécsény - Kistérség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2010. évi munkájáról, a Városi Gyámhivatal munkájáról és a jegyző gyámhatósági hatáskörben végzett feladatairól Készült:

Részletesebben

Abaúj-Hegyközi Kistérség. Fejlesztési Stratégia 2007-2008

Abaúj-Hegyközi Kistérség. Fejlesztési Stratégia 2007-2008 Abaúj-Hegyközi Kistérség Fejlesztési Stratégia 2007-2008 2007 május Tartalomjegyzék 1. Helyzetelemzés... 4 1.1. A térség elhelyezése a földrajzi térben... 4 1.1.1. Összegző megállapítások... 6 1.2. Környezeti

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. BOZZAI Község Önkormányzata 2013.06.12.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. BOZZAI Község Önkormányzata 2013.06.12. Helyi Esélyegyenlőségi Program BOZZAI Község Önkormányzata 2013.06.12. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés...3 A település bemutatása...3 Fekvése...4 Nevének eredete...4 Története...4

Részletesebben

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai 2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2011. december 15-i rendkívüli ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2011. december 15-i rendkívüli ülésére 21. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2011. december 15-i rendkívüli ülésére Tárgy: Az önkormányzat 2012. évi költségvetési koncepciója

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! 3. Napirendi pont ELŐTERJESZTÉS Tárgy: A Dombóvár és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás társulási megállapodásának módosítása Tisztelt Képviselő-testület! A Dombóvár és Környéke Többcélú Kistérségi

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

9923 Jelentés a Munkaerőpiaci Alap működésének pénzügyigazdasági

9923 Jelentés a Munkaerőpiaci Alap működésének pénzügyigazdasági 9923 Jelentés a Munkaerőpiaci Alap működésének pénzügyigazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. A Munkaerőpiaci Alap

Részletesebben