BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV"

Átírás

1 BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE JÚLIUS 1

2 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ IVS CÉLRENDSZERÉHEZ... 4 Jövőbeni fejlesztési irányok A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA Akcióterület kijelölése A B1 jelű akcióterület rövid ismertetése Jogosultság igazolása Az akcióterületre vonatkozó alapadatok HELYZETELEMZÉS Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése Megelőző város-rehabilitációs tevékenységek bemutatása Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása (demográfiai, gazdasági, munkaerőpiaci, foglalkoztatási, jövedelmi, lakás helyzet) A közlekedés helyzete A meglévő közműhálózat értékelése Közszféra jelenléte Közbiztonság helyzete A tulajdonviszonyok értékelése A tulajdonosi, együttműködési szándékok feltérképezése Piaci igények, lehetőségek felmérése Az akcióterület fejlesztésének célja, részcéljai Városépítészeti koncepció Fejlesztési programok A KULTÚRA UTCÁJA (Regionális Operatív Program közötti városrehabilitációs célú pályázat tartalma) A pályázathoz kapcsolódó, de azon kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen A magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport igényeihez Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról Az egyes projektek bemutatása Összefoglaló indikátor tábla Fejlesztéssel érintett területek nagysága A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve A tervezett fejlesztések várható hatásai Társadalmi-gazdasági hatások, közbiztonság Esélyegyenlőségi hatás Környezeti hatás Kockázatok elemzése MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása Az akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, civil szervezetek bevonása Üzemeltetés, működtetés működés rövid leírása PÉNZÜGYI TERV Pályázat pénzügyi terve Teljes akcióterületi terv pénzügyi terve Tevékenységek ráfordítása, az akció várható költségeinek meghatározása

3 Menedzsment díj, a fejlesztési akció irányítása Bevételi terv, a fejlesztéshez szükséges források Pénzügyi műveletek eredménye, teljes akcióterület pénzügyi terve ELŐKÉSZÍTETTSÉG ÁLLAPOTA RÉSZLETES HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Helyzetértékelés Akcióterület elhelyezkedésének vizsgálata Az akcióterület arculatának vizsgálata Az akcióterület szerkezete és az ott található üzletek térbeli elhelyezkedése, pozicionálás, üzletmix Kereskedelmi vonzáskörzet értékelése Foglalkoztatási szerkezet Együttműködések vizsgálata Helyi kereskedők összefogása SWOT elemzés Stratégia A Városfejlesztési akció közvetett gazdaságfejlesztés céljai: Az akcióterület gazdaságfejlesztési hatásai A akcióterületi fejlesztés gazdaságfejlesztő és multiplikátor hatásai Az akcióterület gazdaságfejlesztést erősítő tevékenységei (ROP forrásból megvalósuló és magánforrásból megvalósuló fejlesztések) az ütemezése Helyi gazdaságfejlesztés partnereivel együttműködési keretek meghatározása TERVLAPOK Szabályozási terv részlete Tulajdonviszonyok vizsgálata Városépítészeti koncepció Építési és közterületfejlesztési program Épületbontások MELLÉKLETEK KSH adatszolgáltatás 1. számú melléklet:

4 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ IVS CÉLRENDSZERÉHEZ Az Integrált Városfejlesztési Stratégia Erzsébetváros 2020-ra vonatkozó jövőképét a következő módon határozta meg: Megújuló lakóhelyi és társadalmi környezet, minőségi szolgáltatások A jövőkép a kerület 2013-ig tartó stratégiai tervében megfogalmazottak középtávú célok figyelembe vételével az alábbi tartalommal kerül kibontásra: Gazdasági fejlődés Szolgáltatási központ, köszönhetően a kerülethatárokon túlterjedő vállalkozási és foglakoztatási potenciállal rendelkező kiépült és erős gazdasági szolgáltatási, idegenforgalmi-vendéglátási, ingatlangazdálkodási és kereskedelmi rendszernek; Folyamatosan növekszik a hozzáadott érték a kerület gazdaságában a szolgáltatói innovációk, az új megoldások rendszeres alkalmazásának, valamint a magasabb képzettséget igénylő, helyben előállított szolgáltatások magasabb aránya következtében; Rendszerszerűek a kerületben működő vállalkozások, a kutatási, fejlesztési, innovációs szervezetek, valamint az oktatási-képzési, felsőoktatási intézmények közti együttműködések; A meglévő munkaerő-tartalék kihasználásával, valamint az illegális és féllegális gazdasági tevékenységek legalizálásával kiszolgálásra kerül a megfelelő munkaerő iránti kereslet, ezáltal javulnak a foglalkoztatási, megélhetési lehetőségek, és a szociális helyzet; Kiépül és megerősödik a szociális gazdaság; Szolgáltatói jellegű, az elektronikus alapokon nyugvó ügyintézés kiterjedt lehetőségeivel, feladatait magasabb színvonalon ellátó önkormányzat és közszolgáltatási rendszer támogatja Erzsébetváros gazdasági felértékelődésének folyamatát. Demográfiai változások Fogyásában mérséklődő, majd állandósuló népességszám, szerkezetében megújuló, növekvő státusú helyi lakossággal; Nagyobb arányban állandó jelleggel letelepedő, lakókörnyezetére igényesebb lakóközösségek arányának megemelkedése. 4

5 Lakóhelyi környezet A színvonalas európai nagyvárossá váló Budapest terjeszkedő belvárosi funkciói magukba foglalják Erzsébetváros jelentős részét. A pesti belváros fejlődése kikényszeríti Erzsébetváros korábban elhibázott városszerkezetének lehetőségek szerinti korrekcióját. A városszerkezeti változások és a beépítési sűrűség fellazítása révén csökken a beépítettség, a lakás- és népsűrűség, nő a kerület élhetősége; Többségében lakófunkciójú, de a nemzetközi, illetve a főváros igazgatási és üzleti célú tevékenységeinek is helyet adó, továbbá építészeti, történelmi látnivalókkal rendelkező, európai színvonalú fejlett infrastruktúrával, épített környezettel és kulturális adottságokkal rendelkező városrész alakul ki; Ennek részeként megújul, betölti funkcióját és elnyeri méltó környezetét a zsidónegyed, amely a fővárosi idegenforgalom új központja lesz; A kiterjedt város-, tömb- és épületrehabilitációs beavatkozások mentén megújul a lakókörnyezet és a népesség, megáll a slumosodás; Érezhetően javul a lakások szerkezete, nő a komfortosság és egyszerűsödnek a tulajdoni viszonyok; A kerület teljes mértékben kiépített, jó minőségű közműhálózattal rendelkezik; A felújítások és a környezettudatosság révén csökken a fajlagos energiafelhasználás; Az egyeztetett fővárosi és kerületi beavatkozások hatására a közúti közlekedési zsúfoltsága enyhül, a tranzitforgalom a kerület peremein marad, elkerüli a belső lakott területeket, ahol a forgalomszervezési változtatások és a közterületi sétálóutcák révén tovább mérséklődik a forgalom és a környezetterhelés; A tömegközlekedési rendszer hatékonyan és magasabb színvonalon működik (pl. 4-es metró), amely alkalmas a kerület és a főváros helyi közlekedésének többféle közlekedési ágazatot összehangoló szervezésére is; Látványosan nő a parkolási lehetőség és a zöldterületek aránya. Életminőség, társadalmi kohézió Erős a helyi lakosság civil aktivitása és kontrollja, erősödik lokálpatriotizmusa és kerülethez való kötődése, és igényesebb lesz környezetére; A köz- és magánjavak folyamatos bővülése jellemzi a kerületet és vállalkozásait, lakosságát; A szociális háló jól működik, a támogatásra szorulók számának csökkenése, lehetővé teszi a támogatások színvonalának emelését, a területi és társadalmi egyenlőtlenségek csökkenek, A kerület üzleti és közszolgáltatási színvonala javul, részben racionalizálások mentén; Sokszínű a kulturális, a közművelődési és a szabadidős programkínálat a kerületben, amelyek megújult helyszíneken és kibővült közösségi terekben zajlanak; A lakosság számára elfogadható a kerület rendezettsége, köztisztasága és közbiztonsága, mérséklődnek a devianciák utcai megnyilvánulásai. A fejlesztési irányok, célok szintén a kerület 2013-ig tartó stratégiai tervében megfogalmazottak figyelembe vételével kerültek meghatározásra. A fejlesztési célokat és tervezett beavatkozási programokat az alábbi ábra foglalja össze. A célok összhangban vannak a jövőképpel, megvalósításuk esetén, az önkormányzat céltudatos operatív fejlesztési tevékenységével a spontán és az ideális fejlődés lehetséges kimenetei közti optimális középúton elérhetővé válik a kerület számára a jövőképe. 5

6 Jövőkép Alapcél Jövőbeni fejlesztési irányok MEGÚJULÓ LAKÓHELYI ÉS TÁRASADALMI KÖRNYEZET, MINŐSÉI SZOLGÁLTATÁSOK Dinamikus fejlődés, javuló és fenntartható életminőséggel Stratégiai célok A. Gazdasági szolgáltatások fejlesztése B. Lakókörnyezet megújítása C. Életminőség javítása Közvetlen célok A.1. Innovatív szolgáltatói környezet kialakítása A.2. Versenyképesség növelése B.1. Város- és lakóhelyi rehabilitáció B.2. Lakókörnyezeti infrastruktúra fejlesztése C.1. Társadalmi megújítás és az élhetőség javítása C.2. Közszolgáltatások fejlesztése Stratégiai programok A.1.1. Kreatív szolgáltatások és innovációk támogatása A.2.1. Munkaerő-piaci és humánerőforrás fejlesztések B.1.1. Városszerkezeti korrekciók B.2.1. Lakássűrűség csökkentése, komfortosság növelése C.1.1. Fiatal korosztályok letelepítésének támogatása C.2.1. Egészségügyi ellátás fejlesztése A.1.2. Gazdasági szolgáltatások szervezettség-javítása A.2.2. Gazdasági aktivitás növelése, foglalkoztatás elősegítése B.1.2. Kulturális és épített örökség megújítása, funkcióbővítés elősegítése B.2.2. Zártsoros beépítés fellazítása C.1.2. Lakosság megtartását támogató lakáspolitika C Szociális gazdaság fejlesztése A.1.3. Egységes szolgáltatói program kiépítése, hálózatok támogatása A.2.3. Kis- és középvállalkozói szektor erősítése B.1.3. Szociális városrehabilitáció B.2.3. Zöldterület-fejlesztés, sétányok, játszóterek kialakítása C.1.3. Civil kezdeményezések, lokálpatriotizmus ösztönzése C Halmozottan hátrányos helyzetűek esélynövelése A.1.4. Szolgáltató e- önkormányzat A.2.4. Együttműködések növelése B.1.4. Identitást őrző épületek, tömbök megújítása B.2.4. Belső kerületi utak rekonstrukciója C.1.4. Környezettudatosság fokozása C.2.4. Oktatási-képzési rendszer fejlesztése A1.5. Egységes kommunikáció és marketing kialakítása A.2.5. Turizmus fogadási feltételeinek javítása B.1.5. Közintézmények és közterületek megújítása B.2.5. Parkolási lehetőségek javítása C.1.5. Közbiztonság fejlesztése C Multikulturalizmus erősítése B.1.6. Társasházak felújítása B.2.6. Köztisztaság javítása C.2.6. Szabadidős közösségi terek kialakítása 6 6

7 A tervezett programok közül azok kerültek színezett háttérrel megjelölésre, amelyek relevánsak az integrált városfejlesztési stratégia szempontjából. Ezek alapvetően nem pontszerű beruházások, hanem fejlesztésük egy nagyobb kerületrészt, több utcát, vagy az életminőséget meghatározó lakókörnyezetet, zöldterületeket, városi közlekedést érintik. A kijelölt stratégiai programok közül javasolt kiválasztani a fejlesztési akcióterületeket. A kerület fejlődése szempontjából az 1990-es évek a rendszerváltozás után kissé megroppant gazdasági bázis újbóli megerősödését hozta. A kedvező földrajzi és fővároson belüli fekvésnek, a lakosság kiemelkedő képzettségi szintjének, a gazdasági szolgáltatási hagyományoknak, a rendelkezésre álló üzleteknek és irodáknak, a gazdaság fejlődését ösztönző tevékenységeknek eredményeként új vállalkozások telepedtek meg a kerületben, jelentős számú munkahelyet teremtve. Az 1990-es évek gazdasági megerősödése után a es években meghatározók voltak a kerület életében a környezetet, lakókörnyezetet érintő fejlesztések. A környezeti infrastruktúra és a szolgáltatások korszerűsödtek, a lakásállomány egy része felújításra került, a foghíjak beépültek. A gazdasági és a közösségi szolgáltatások fejlesztése során már nem a munkahelyek számának növelése az elsődleges cél, hanem a magasabb jövedelmet nyújtó, szakképzettebb munkaerőt igénylő munkahelyek kialakításának és megtartásának ösztönzése. Ennek érdekében a kerületnek erősítenie kell turisztikai kínálatát és fogadási feltételeit, illetve javítani kell a kereskedelmi és egyéb személyi szolgáltatások minőségét, a szabadidő értékes eltöltését segítő feltételeket. Ehhez kapcsolódóan a törekedni kell a lakosság helyi identitásának, lokális elkötelezettségének javítására, amelynek meg kell erősíteni a kulturális, közművelődési, sportolási és egyéb szórakozási célú funkciókat. A fejlesztéseket mindezeken túl csak a fenntartható városfejlődés logikája mentén szabad megvalósítani, amibe bele tartoznak a különböző típusú rehabilitációk, a beépített területek eltérő hasznosításának ösztönzései, a védett lakókörnyezet megóvása, a belső kerületrészek tehermentesítése, az autósforgalom racionalizálása és az energiatakarékosságot ösztönző beruházások megvalósítása. A tervezett akcióterületek fenti logika alapján kerültek kijelölésre. A kerület egyes meghatározó területein vélhetően gazdaságfejlesztési támogatások felhasználásával lehet fejleszteni (pl. kereskedelmi célú ingatlanfejlesztések), míg máshol a megújítás turisztikai forrásokból fog megvalósulni. Ezért az akcióterületek kijelölésekor, szem előtt tartva a városrehabilitációs célú rendelkezésre álló források koncentrált, érdemi hatást elérő felhasználását, elsődlegesen Belső-Erzsébetváros központi elhelyezkedésű, elhanyagolt, a műemléki környezethez nem méltó ingatlanjainak, területeinek megújítását, új funkciójának kialakítását kell ösztönözni. Párhuzamosan Külső-Erzsébetváros északkeleti peremterületének szociális rehabilitációjával. Középső-Erzsébetvárosban a vegyes funkciók és területhasználat megtartása és megerősítése a fő cél, amely különböző elemein keresztül szintén csatlakozik mindegyik tematikus célhoz. A stratégiai célrendszer és a városrészek kapcsolatát, 2-3 éves célkitűzéseit az alábbi táblázat szemlélteti. Az egyetlen jelölést sem kapó sorok horizontális, illetve területileg semleges célokat jelentenek. 7

8 C. Népességmegtartás, életminőség javítása C.2. Közszolgáltatások fejlesztése C.1. Társadalmi megújítás és az élhetőség javítása B. Lakókörnyezet megújítása B.2. Lakóhelyi infrastruktúra fejlesztése B.1. Városi és lakóhelyi rehabilitáció A. Gazdasági szolgáltatások fejlesztése A.2. Versenykép esség növelése A.1. Innovatív szolgáltatói környezet kialakítása A.1.1. Kreatív szolgáltatások és innovációk támogatása A.1.2. Gazdasági szolgáltatások szervezettség-javítása A.1.3. Egységes szolgáltatói program kiépítése, hálózatok támogatása A.1.4. Szolgáltató e-önkormányzat A1.5. Egységes kommunikáció és marketing kialakítása A.2.1. Munkaerő-piaci és humánerőforrás fejlesztések A.2.2. Gazdasági aktivitás növelése, foglalkoztatás elősegítése A.2.3. Kis- és középvállalkozói szektor erősítése A.2.4. Együttműködések növelése A.2.5. Turizmus fogadási feltételeinek javítása B.1.1. Városszerkezeti korrekciók Belső-Erzsébetváros Középső-Erzsébetváros Külső-Erzsébetváros X B.1.2. Kulturális és épített örökség megújítása, funkcióbővítés elősegítése X X B.1.3. Szociális városrehabilitáció X B.1.4. Identitást őrző épületek, tömbök megújítása X X B.1.5. Közintézmények és közterületek megújítása B.1.6. Társasházak felújítása B.2.1. Lakássűrűség csökkentése, komfortosság növelése B.2.2. Zártsoros beépítés fellazítása X X B.2.3. Zöldterület-fejlesztés, sétányok, játszóterek kialakítása X X B.2.4. Belső kerületi utak rekonstrukciója B.2.5. Parkolási lehetőségek javítása B.2.6. Köztisztaság javítása C.1.1. Fiatal korosztályok letelepítésének támogatása X X C.1.2. Lakosság megtartását támogató lakáspolitika X X C.1.3. Civil kezdeményezések, lokálpatriotizmus ösztönzése C.1.4. Környezettudatosság fokozása C.1.5. Közbiztonság fejlesztése C.2.1. Egészségügyi ellátás fejlesztése C Szociális gazdaság fejlesztése C Halmozottan hátrányos helyzetűek esélynövelése C.2.4. Oktatási-képzési rendszer fejlesztése C Multikulturalizmus erősítése C.2.6. Szabadidős közösségi terek kialakítása X X X 8

9 A prioritásként megvalósításra kijelölt B1 jelű akcióterület és benne a Kultúra utcája pályázati projekt a Belső-Erzsébetvárosban helyezkedik el. Az akcióterületen tervezett fejlesztések elsősorban az alábbi területeken illeszkednek a városrészre meghatározott célrendszerhez: B.1.1. Városszerkezeti korrekciók B.1.2. Kulturális és épített örökség megújítása, funkcióbővítés elősegítése B.1.4. Identitást őrző épületek, tömbök megújítása C.2.5. Multikulturalizmus erősítése 9

10 2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA 2.1. Akcióterület kijelölése Az integrált Városfejlesztési Stratégiában a kerület középtávon 4 akcióterületet jelölt ki, amelyen fejlesztéseit meg kívánja valósítani. Valamennyi akcióterület közös jellemzője, hogy ott a közelmúltban olyan beruházások valósultak meg, illetve vannak előkészítés alatt, amelyek húzóerőt jelenthetnek a környezetük fejlesztésére. A 4 akcióterületi fejlesztés megvalósítása időben is ütemezett, az alábbiak szerint: B1 jelű akcióterület Az akcióterület határai: Holló utca Király utca Kisdiófa utca Nagydiófa utca Wesselényi utca Síp utca A Belső-Erzsébetvárosban, az I. ütemben megvalósítandó fejlesztések területe. Kijelölését indokolja, hogy szervesen kapcsolódik a jelenleg folyamatban lévő elsősorban vállalkozói alapon megvalósuló beruházásokhoz (Madách-sétány, Gozsdu-udvar, stb.). Az önkormányzati akció határozott célja, hogy az elsősorban piaci igényeket kielégítő magánberuházásokat (lakásépítés, irodaépítés) összekapcsolja a terület kulturális felértékelésével, összhangban a régi pesti zsidónegyed felélesztésének koncepciójával. Ennek részeként kívánja megvalósítani az Önkormányzat a Kultúra utcáját a Kazinczy utca egy szakaszán. 10

11 B2 jelű akcióterület Az akcióterület határai: Király utca Akácfa utca Dob utca Klauzál tér Kisdiófa utca A Belső-Erzsébetvárosban, a II. ütemben megvalósítandó fejlesztések területe. A fejlesztés középpontjában a Klauzál tér tervezett átépítése áll. Itt egy térszint alatti garázs építését tervezi az Önkormányzat (PPP-konstrukcióban), felette szabadtéri piac lesz kialakítható, kapcsolódva a vásárcsarnokhoz. A tér teljes területén megszűnne az átmenő gépkocsiforgalom, maga a tér is teljesen megújulna. A környező lakótömbök felértékelődnek, ez indokolja, hogy bevonásra kerüljenek az akcióterületbe. 11

12 K1 jelű akcióterület Az akcióterület határai: Hernád utca Garay utca Garay tér Sajó utca Dózsa György út Thököly út A Külső-Erzsébetvárosban, az I. ütemben megvalósítandó fejlesztések területe. Az akcióterület súlypontjában nemrég épült meg a Garay téri Bevásárlóközpont és Appartmanház, amely az épített környezet új minőségét valósította meg a területen. A Thököly út tervezett felújítása is a környező tömbök felértékelődésének irányába hat. Ezen pozitív folyamatokat kívánja kihasználni az akcióterületen tervezett fejlesztés. 12

13 K2 jelű akcióterület Az akcióterület határai: Thököly út Dózsa György út Verseny utca Murányi utca A Külső-Erzsébetvárosban, a II. ütemben megvalósítandó fejlesztések területe. Az akcióterületen az Önkormányzat sportcentrum kiépítését tervezi, a tervezésre és a kivitelezésre a közbeszerzési eljárást már meg is indította. A terület felértékelődésére külső tényezők is hatással vannak, mint a Thököly út Főváros által tervezett felújítása, valamint a Népstadion környékén folyó építkezések. Mindezek pozitív, értéknövelő hatásának kiaknázására alapoz az akcióterületi fejlesztés. Szándéka szerint az Önkormányzat az egyes városrészeket (Belső, Középső, Külső- Erzsébetváros) párhuzamosan és arányosan kívánja fejleszteni. Ennek ellenére természetesen felállítható egy prioritási sorrend, amelyet a tervezett fejlesztések sürgőssége, az egész kerület de akár még egész Budapest szempontjából értelmezhető hatása, és persze az előkészítettség mértéke határoz meg. Mindezen tényezők együttes mérlegelésének eredményeként a Kerület 1. számú prioritása a B1 jelű akcióterületen funkcióbővítő rehabilitáció megvalósítása. Ez a fejlesztés összhangban van a régi pesti zsidónegyed felélesztésének fővárosi koncepciójával, valamint az Európa Belvárosa című a VI-VII. és VIII. kerületek összefogásával megvalósítandó hosszútávú fejlesztési elképzeléssel. 13

14 2.2. A B1 jelű akcióterület rövid ismertetése Az akcióterület határai: Király utca Kisdiófa utca Klauzál tér Nagydiófa utca Wesselényi utca Síp utca Dob utca Holló utca. Az akcióterület 4 tömböt foglal magába, az 5., 6., 14. és 15. jelű tömböket. Az akcióterületre vonatkozóan a Műhely Zrt. készített szabályozási tervet. A szabályozási terv szerint a rehabilitációs átépítés után a terület vegyes vagyis tipikus városközponti jellege megmarad, ahol lakóépületek, irodaházak, állami és egyéb intézmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó létesítmények vegyesen alkotják a városszövetet. Az új épületberuházások túlnyomó részét magánvállalkozások valósítják meg, a köz- és a magánszféra együttműködésének elve alapján. Az önkormányzatot terhelik az akcióterületen megvalósítandó beruházások körül az alábbiak: az új beépítés megvalósulásához szükséges, önkormányzati tulajdonú épületek (épületrészek) bontása, az önkormányzati tulajdonban maradó épületek felújítása, a magántulajdonú épületek felújításához önkormányzati támogatás nyújtása, a komfortosítás, lakásösszevonás, bontás, vagy funkcióváltás miatt megszűnő önkormányzati bérlakások pótlása, a közterületek rehabilitációja, a közművek felújítása, korszerűsítése. Az önkormányzati fejlesztések koncentrálódásának egyik kiemelt helye a Kultúra utcájának megvalósítása, az alábbi projekt tartalommal: Dob u. 29. Műemlékileg védett önkormányzati épület homlokzat felújítása, Környezettudatos magatartásra nevelő központ Dob u. 29. Új üzlethelyiségek kialakítása pályázaton kívül, későbbi ütem Kazinczy u. 34. Műemlék épület homlokzat felújítása, Zsidó Negyed I-pont Kazinczy 34. kávézó és shop Kazinczy u. 29. Zsinagóga felújítása Kazinczy u ELTE épületének felújítása Kazinczy 21. Elektrotechnikai Múzeum épületének felújítása Kazinczy u. felújítása (Dob u.- Wesselényi u. közötti szakasz) Városfejlesztő társaság létrehozása Promóció, Városmarketing, A beavatkozások helyi elfogadtatását, megfelelő végrehajtását és sikerét szolgáló tevékenységek Projektmenedzsment A végleges tartalom kialakításához figyelembe vettük a gazdasági funkció további erősítésére irányuló javaslatokat, A csökkentett támogatási összegből adódó fejlesztési források adta lehetőségeket Az önkormányzati ingatlanok működtetésére, üzemeltetésére kiírt pályázatok eddigi eredményeit, Valamint a jelenleg lakás funkciójú ingatlanrészek funkcióváltásából adódó kockázatok elemzését. 14

15 2.3. Jogosultság igazolása Erzsébetváros, 1873 óta Budapest VII. kerületeként, a főváros integráns részét képezi. A 2007-ben mintegy 62 ezer fős lakónépességű kerület Pesten, a Duna bal partján fekszik, a főváros legkisebb kerületként, mindössze 2,09 km 2 -en. Budapest más kerületei határolják délnyugatról (V.), északnyugatról (VI.), délkeletről (VIII.) és északkeletről egyaránt (XIV.), a Károly körút, a Király utca Városligeti Fasor, a Rákóczi út Thököly út Verseny u. és a Dózsa György út által kijelölhető útvonalak mentén. A várostestet határoló fővárosi utak egyben a horizontális területi növekedés valós fizikai határaiként is megjelennek, ugyanakkor a vertikális növekedés is korlátozott a beépítési magasság és a fővárosi átlagot tízszeresen meghaladó óriási népsűrűség által. Fentiekből adódóan elméletileg egy központi elhelyezkedésű, kiváló külső elérhetőséggel rendelkező városrészről van szó. Ugyanakkor árnyalja a valós képet, hogy megközelítése Budapest gyakorlati elérhetőségi problémái, a fővárosi belső utak zsúfoltsága, valamint a dunai hidak jelentette szűk keresztmetszetek miatt egyes napszakaszokban nehézkes. A belső mozgásokat a csomópontok egysíkú összeköttetései hátráltatják. A közlekedésből származó környezeti terhelés igen magas fokú. Budapest VII. kerületének településhálózaton belüli szerepe kettős. Egyrészt önálló szerepköröket nem tölt be e szemszögből, ugyanis funkciói megegyeznek Budapest országos településhálózaton belüli helyzetével (nemzetközi, országos fővárosi, regionális, megyei, kistérségi és agglomerációs központ), amelyet alapvetően a fővárosi integrált városfejlesztési stratégia (Podmaniczky Program), valamint Budapest városfejlesztési koncepciója mutat be. Másrészt szerepei Budapesten belüli pozícióként is értelmezhetők. Eszerint Erzsébetváros olyan belső fővárosi kerület, amely Budapest egyik központi területének és legértékesebb városrészének számít. Erzsébetváros mint minden fővárosi kerület funkcióhiányos, ugyanakkor kiemelt lakó- és szolgáltatási, magas szintű kereskedelmi, idegenforgalmi, vendéglátási és kulturális szerepekkel rendelkezik Budapesten belül. Utóbbi területen nemzetközi vonzerővel bír a zsidó kulturális negyed világörökséghez kapcsolódó műemléki környezete révén. Előzőek mérhetők a vállalkozások és a foglalkoztatottak ágazatonkénti aránya szerint is, ugyanakkor a nappali népesség éjszakai népességet jelentős mértékben meghaladó száma szerint a kerület foglalkoztatási szerepei önmagában is jelentékenyek. Budapest kerületet érintő jelenlegi főbb fejlesztési koncepciói és elképzelései támogatják e szerepkörök megerősítést (Budapest Szíve Program, 4-es metró építése, Gyűrű Szövetség, stb.). A népességszám, a munkahelyek, a munkanélküliek, illetve a gazdasági szervezetek számának hosszabb távú változása alapján Erzsébetváros a mérsékelt dinamikájú városok (kerületek) közé sorolható. Erzsébetváros jelenlegi helyzetét ugyanakkor örökségként egy hosszú és összetett történeti társadalmi-gazdasági fejlődési folyamat eredménye határozza meg. Ebben a folytonos forráshiány miatt kialakult kényszerhelyzetekben hozott fejlesztési döntések jelentős szerepet kapnak, melynek eredményeként a kerület jelenlegi társadalmi-gazdasági állapota elmarad a lehetőségektől. Főbb meghatározói a különböző történelmi okok miatt létrejött kedvezőtlen városszerkezet, a kis alapterület melletti túlzott mértékű beépítés, illetve ebből fakadó magas laksűrűség és kevés zöldfelület. Ezek hatásai a többi budapesti kerülethez viszonyítva ma is igen hátrányosan érintik az itt élőket. 15

16 2.4. Az akcióterületre vonatkozó alapadatok Király u. - Kisdiófa u. - Mutató megnevezése Nagydiófa u. - Wesselényi u. - Síp u. - Dob u. - Holló u. Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 15,8 Lakónépességen belül évesek aránya 63,7 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 20,6 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 20,9 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 19,8 Lakásállomány (db) 969 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 22,0 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 40,7 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az 12,6 aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 56,6 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 39,5 Állandó népesség száma Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a éves népesség körében 20,9 Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében 19,8 Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 27,3 A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül 56,4 Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) 10,9 Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ 4,5 munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt 8,3 A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 21,8 Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 35,9 Forrás: a KSH adatszolgáltatása 16

17 3. HELYZETELEMZÉS 3.1. Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése Az akcióterület 4 tömbje közül az 5., a 14. és a 15. jelű gyakorlatilag kialakult, illetve beépítésük egy-két foghíjbeépítéssel rövid időn belül befejeződik. A 6. számú tömbben ugyanakkor még számos feladat vár megoldásra. Az akcióterületre vonatkozóan a Műhely Rt. készítette a szabályozási tervet. A beépítésre a Városépítészeti koncepcióban tettünk javaslatot. 5. sz. tömb A szabályozási terv szerint a tömb középvonalában gyalogos sétány alakul ki (a Madách sétány utolsó megvalósítható elemeként). A sétány és a Király utca közötti beépítés mára már kialakultnak tekinthető, mert a sétányt szegélyező lakóház megépült. A sétány és a Dob utca közötti területen még várható új építés, a 34168, 34169, 34170, hrsz. (Kazinczy u ) vegyes tulajdonban lévő, bontandó épület (Táncművészeti Főiskola). helyére új épület építhető oly módon, hogy a tömbbelsőben összefüggő zöldterület alakulhasson ki. 17

18 6. sz. tömb A szabályozási terv egy szerény méretű központi teret alakít ki a tömbbelsőben, valójában a tömb belseje felé néző épületek kertjeként. A Kazinczy utca és a Kisdiófa utca közötti, valamint a Király utca és a Dob utca között gyalogos átjárást biztosít, ez utóbbi folytatódik a 15. tömbön keresztül a Wesselényi utcáig. A tömbben található foghíjtelkek új beépítése törekszik a belső udvarok kialakítására. Több városépítészetileg zavaró épület átépítésére, bontására tesz javaslatot a terv, általában nagymértékű beépítéssel. A Kazinczy u. 57. Király u. 23. önkormányzati tulajdonban lévő, beépítetlen ingatlan, melyen nemrég játszóteret alakítottak ki. A szabályozási terv lehetővé teszi a játszótér egy részének beépítését, a szomszédos Király u. 25. sz. épület tűzfalának letakarása érdekében. A nemrég kialakított játszótér megtartásának, illetve a tömb nagyobb belső zöldfelületeinek kialakítása érdekében új beépítési javaslatot tettünk a Városépítészeti koncepcióban. 18

19 14. sz. tömb A tömb beépítése nagyrészt kialakult. Új épület már csak a Dob utca számú ingatlanon épülhet. (Az építkezés 2008-ban már meg is kezdődött.) A szabályozási terv a tömbbelsőben jelentős méretű építési helyet jelöl ki. 15. sz. tömb A tömb beépítése nagyrészt kialakult, elsősorban a 70-es, 80-as években megvalósított tömbrehabilitációs programnak köszönhetően. Ennek során felújításra kerültek a Klauzál tér-nagydiófa utca menti épületek és nagy, összefüggő zöldfelület alakult ki a tömbbelsőben. A tömb beépítésének befejezéseként a Dob utca számú foghíjtelek épülhet be, valamint a Dob u. 35. számú épület hatalmas tűzfalát takaró épület (tervezett óvoda) valósulhat meg. A tömbben a szabályozási terv térszín alatti parkolót is előirányoz. 19

20 3.2. Megelőző város-rehabilitációs tevékenységek bemutatása márciusában a MŰ-Hely Rt. elkészítette a Károly körút Király utca Erzsébet körút Rákóczi utca által határolt területre vonatkozó városrehabilitációs akcióterület kijelölésének alátámasztására készített Városrehabilitációs Előtanulmányát a Rehabilitációs Akcióterület kijelöléséhez. A tanulmány vizsgálja a terület adottságait, városszerkezeti pozícióját, jellemző funkcióit, történeti, városfejlődési jellemzőit, szociológiai adottságait. Bemutatja a terület lakáshelyzetét, épített örökségeit, közművek, zöldterületek, közlekedési rendszer adottságait. Városfejlesztési javaslatot fogalmaz meg, melyben többek között alapvető célként tűzi ki az épített környezet felújítását, terület arculatának, identitásának megőrzését, gyalogos út és térhálózat kialakítását, a terület forgalomcsillapítását. További feladatként jelöli meg az új beépítési elemek meghatározását, a területre vonatkozó KSZT-k egyes szabályozási elemeinek pontosítását. A tanulmányban lakóépület-felújítási, lakáskivásárlási, ingatlanértékesítési, épületbontási, közműfejlesztési, forgalomszervezési program került kidolgozásra októberben a MŰ-Hely Zrt. elkészítette a Belső-Erzsébetváros Király utca Kisdiófa utca Klauzál tér Nagydiófa utca Wesselényi utca Síp utca Dob utca Holló utca által határolt terület városregenerációs tervének előkészítő tanulmányát (COURBIT). A tanulmány vizsgálja a terület adottságait, az érvényes szabályozási terveket, városszerkezeti pozícióját, jellemző funkcióit, történeti, városfejlődési jellemzőit. Bemutatja a terület lakáshelyzetét, épített örökségeit, közművek, zöldterületek, közlekedési rendszer adottságait. Városregenerációs javaslatot fogalmaz meg, megállapítja, hogy a Király utca karaktere már kialakult, fejlődése megállíthatatlanul beindult. A forgalomcsillapításban a Dob utcának kiemelt szerepet ad. A Kazinczy utcát vonalvezetése miatt korlátozott forgalom lebonyolításra találja alkalmasnak, megemlítve hogy az utca mentén több kulturális, oktatási intézmény is található márciusra a Városfejlesztés Zrt elkészítette a Király utca Akácfa utca Dob utca Klauzál tér Nagydiófa utca Wesselényi utca Síp utca Dob utca Holló utca által határolt terület akciótervét Az akcióterv városépítészeti koncepciója a Műhely Zrt által készített szabályozási terv és helyszíni szemle alapján alakult ki. Az érintett tömböket telkenként veszi sorra, elemezve az ingatlan tulajdonviszonyát, az épület állagát, beépíthetőségét. Az Operatív városépítészeti koncepcióban a területek megszerzésével kapcsolatos feladatok, terület-előkészítési feladatok, épület felújítási munkák, közterület és közműfejlesztési programok kidolgozása készült el. Az akciótervhez pénzügyi koncepció, a fejlesztéseket megvalósító szervezet létrehozására, annak formájára javaslat is készült. 20

21 3.3. Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása (demográfiai, gazdasági, munkaerőpiaci, foglalkoztatási, jövedelmi, lakás helyzet) Budapest VII. kerületében a funkcióbővítő akcióterület Belső-Erzsébetváros városrészben helyezkedik el. A határa a következő: Király utca Kisdiófa utca Nagydiófa utca Wesselényi utca Síp utca Dob utca Holló utca. A funkcióbővítő akcióterület kerületen belüli elhelyezkedését az 1. térkép szemlélteti. 1. térkép A funkcióbővítő akcióterület elhelyezkedése a kerületben Az akcióterület a számba vehető társadalmi és gazdasági funkciók megléte alapján a kerület és egyben a főváros meghatározó centrumterületei közé tartozik, amely koncentrálja a központi funkciókat és a társadalmi-gazdasági ellátási szerepeket. Ezek kibővítése és megújítása a város kiemelt célja és elsődleges feladata az értékmegőrző komplex városrehabilitációs beavatkozások révén is, annál is inkább, mert egyrészt az akcióterület puffer-zónaként az Andrássy út világörökségi területéhez, másrészt a zsidónegyed központi részéhez, az ún. Pesti Zsidó Háromszöghöz tartozik. Az akcióterületen meghatározóan van jelen a gazdaság a szolgáltatási telephelyek (irodaházak), a kereskedelem, az idegenforgalom, a vendéglátás és az üzleti-gazdasági háttérszolgáltatások, továbbá az irányítási és közösségi intézmények, szervezetek révén. Ilyenek közvetlenül is kapcsolódnak az akcióterülethez, akár a határoló utcák túlsó oldalán (pl. szállodák, irodaházak, sportpályák, játszóterek). Az ipar és a mezőgazdaság ugyanakkor nincs jelen (az egész kerületben sincs), akárcsak a foglalkoztatás és az adózás szempontjából legjelentősebb vállalkozások székhelyei sem itt vannak, hanem az irodafunkciókkal jobban ellátott körutak menti, illetve a Belvároshoz, valamint a Keletipályaudvarhoz közel eső zónákban. 21

22 Az akcióterület vonatkozásában az 1. táblázat tartalmazza a közösségi-társadalmi és a gazdasági súlyponti szerepek megítélését szolgáló adatokat. 1. táblázat A funkcióbővítő akcióterület egyes intézményei Gazdasági, üzleti épületek Irodaház Wesselényi u. Közösségi, közszolgáltatási intézmények Bölcsőde Dob u. Síp u. Wesselényi u. Kazinczy u. belső tömb Zsinagóga Kazinczy u. Múzeum Kazinczy u. Táncművészeti Főiskola Kazinczy u. Dob u. sarka Tanárképző Főiskola Kazinczy u. Játszótér Kazinczy u. Király u. sarka Az erzsébetvárosi funkcióbővítő akcióterületen mintegy 2040-en élnek állandó jelleggel, amely Belső-Erzsébetváros lakosságának 11,9%-a. Az állandó lakosok mellett mintegy fő ideiglenes jelleggel lakik itt (a hivatalos statisztikai adatok szerint, amelynél a valós szám vélhetően jóval nagyobb), amely fokozott tranzitnépességre és -szerepekre utal kerületi szinten is, részben az erzsébetvárosi és a környező kerületekben lévő munkahelyek és oktatási intézmények vonzása, részben a családtagként, vagy rokonként egy háztartásban itt élők magasabb aránya következtében. A lakónépességen belül a fiatalkorú gyermekek aránya (15,8%) meghaladja Belső- Erzsébetváros és a kerület értékét egyaránt, amely kedvezőbb reprodukciót jelez, ugyanakkor részben a magasabb gyermekszámmal és -vállalási kedvvel jellemezhető szegényebb rétegek beáramlásából származik, akik között jelentős számban találhatók meg a roma kisebbséghez tartozók. Ezzel együtt az időskorúak aránya meghaladja a 20%-ot (20,6%), amely fővárosi és kerületi szinten alacsony értéknek számít, ugyanakkor országos, vagy más városokkal való összevetésben már magas. Előzőek miatt viszonylag szűk az aktív korú rétegek jelenléte (63,7%), amely ugyanakkor mégis meghaladja némileg a fővároson belüli vonatkozó területi arányokat (1. ábra). Az életkori eltartottság magas fokú, az aktivitás alacsony mértékű, így a legtöbb társadalmi-gazdasági (pl. munkavállalási, jövedelmi) szempontból kedvezőtlenebbek az akcióterület demográfiai adottságai, mint a Kerületben, vagy a Belső-Erzsébetvárosban jellemzők, amelyhez kerületi szinten átlagot meghaladó mértékű szociális problémák társulnak. 22

23 1. ábra A funkcióbővítő akcióterület lakónépességének korszerkezete területi összevetésben, 2001 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Lakónépességen belül évesek aránya Funkcióbővítő akcióterület 15,8 63,7 20,6 Belső-Erzsébetváros 12,2 61,5 26,3 Budapest VII. kerület 12,0 63,4 24,6 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% A funkcióbővítő akcióterület népességstruktúrájának más elemei is kedvezőtlen társadalmigazdasági helyzetről tanúskodnak. A végzettség szerinti összetétel alapján például az itt élő aktív korúak több mint 20%-a rendelkezik csak legfeljebb általános iskolai végzettséggel, vagy azzal sem (20,9%), amely meghaladja ugyan a kerületi és kerületrészi értékeket (2. ábra), de országos összevetésben mindenképpen egy igen kedvező értéknek számít. Ezzel szemben a felsőfokú végzettségű 25 évesnél idősebbek aránya (19,8%) jelentősebben alulmúlja az összehasonlításba bevont mindkét vonatkozó kerületi adatot (ugyanakkor országos, vagy más városokkal való összevetésben ez is egy igen kedvező értéket jelent), különösen is a kerületrészi értéket (csaknem 3 százalékponttal), amely egyben azt is jelzi, hogy a magasabban kvalifikált lakók Belső-Erzsébetváros más részeit preferálják lakóhelyként. Az előző korszerkezeti és a fenti végzettséget jelző indikátorok értékei az akcióterületi helyi társadalom kettősségére, illetve kettős irányba történő átalakulási folyamatára utalnak. Részben a fiatalabb, képzetlenebb, alacsonyabb státusúak, közte a jelentősebb mértékben roma származásúak beköltözésére, részben az idősebb, magasabban kvalifikált, közepes és jobb státusú rezidens csoportok jelenlétére. Az előző csoportok terjeszkedése zömében az utóbbi helyi lakossági csoportok rovására történik, azaz halálozásával, illetve kiköltözésével párhuzamosan zajlik a kedvezőtlen irányú népességcserélődés folyamata. Az adatok és vázolt folyamatok a lakossági csoportok munkaerőpiacon történő érvényesülése szempontjából, továbbá szociális értelemben is fokozódó feszültségekre utalnak. 23

24 2. ábra A funkcióbővítő akcióterület lakónépességének átlagos végzettségi viszonyai területi összehasonlításban (%), 2001 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 23 22, ,5 20,8 20, ,0 19, Budapest VII. kerület Belső-Erzsébetváros Funkcióbővítő akcióterület A foglalkoztatás kerületen belüli összevetésben mérsékelt arányából (56,6%) az derül ki (3. ábra), hogy több oldalról is korlátozottak a funkcióbővítő akcióterületen élők munkavállalási lehetőségei. Egyrészt a végzettség és képzettség, másrészt az inaktivitás, illetve az alacsonyabb presztízsű foglalkoztatási csoportok álláshelyeinek mérsékelt belvárosi száma, stb. következtében. Az adottságokra épülő helyzetet azonban nagymértékben javítja az ingázás városon belüli kedvező lehetősége (BKV), amely megteremti a lehetőségét a minden lakossági csoport számára megfelelő munkahely könnyű és gyors elérésének. A viszonylag alacsony foglalkoztatottság ugyanakkor részben megélhetési nehézségekre utal a munkából származó jövedelmek kisebb arányú területi megjelenése következtében, részben feltételezi a megélhetéshez szükséges jövedelmek megszerzése egyéb módjainak jelenlétét és alkalmazását is (alkalmi munka, szürke- és fekete gazdaság). 24

25 3. ábra A funkcióbővítő akcióterület aktív korúakhoz viszonyított foglalkoztatottjainak aránya területi összehasonlításban (%), 2001 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 57,4 57,3 57,2 57,0 56,8 56,6 56,6 56,6 56,4 56,2 Budapest VII. kerület Belső-Erzsébetváros Funkcióbővítő akcióterület A funkcióbővítő akcióterület háztartásainak csaknem 40%-ában nincs foglalkoztatott (39,5%), amely nagyságrendjében a vonatkozó kerületi és kerületrészi értékek alatt marad (4. ábra). Ez a háztartásokban élő családok egy részének megélhetési nehézségein túl fokozott szociális alapú támogatottságra is vall, amely ugyanakkor arányaiban alatta marad a kerület és a kerületrész hasonló problémáinak. Belső-Erzsébetvárosban a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya mintegy 6 százalékponttal magasabb (45,4%), mint az akcióterületen, amely szintén azt jelzi, hogy vannak a városrésznek az akcióterületnél jóval kedvezőtlenebb helyzetben lévő területi lakossági csoportjai is, amelyeknek rosszabbak a munkavállalással kapcsolatos társadalmi strukturális adottságai (pl. magasabb fokú elöregedés és inaktivitás, alacsonyabb végzettségi szint, kedvezőtlenebb szociális helyzet). 25

26 4. ábra A funkcióbővítő akcióterület foglalkoztatott nélküli háztartásainak aránya területi összevetésben (%), 2001 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya ,9 45,4 39,5 Budapest VII. kerület Belső-Erzsébetváros Funkcióbővítő akcióterület Rendszeres munkajövedelemmel a funkcióbővítő akcióterület aktív korú lakóinak mintegy 41%-a nem rendelkezik (40,7%), amely kisebb mértékben meghaladja a városi és városrészi hasonló adatokat (5. ábra), a foglalkoztatott nélküli háztartások alacsonyabb aránya ellenére is (4. ábra). Mindez nem a foglalkoztatással összefüggő megélhetést biztosító rendszeres jövedelmek magasabb arányának köszönhető (különböző inaktivitási formákhoz köthető jövedelmek, pl. anyasági támogatások, szociális támogatások, különböző nyugdíjak és nyugdíjszerű járadékok, stb.). Ez ugyancsak egyes akcióterületi családok megélhetésének nehézségeire, valamint a szociális támogatások jelentősebb mértékére vall, ugyanakkor a nem rendszeres, illetve a nem látható jövedelemszerzés különböző formáinak elterjedtségére is utal. 5. ábra A funkcióbővítő akcióterület aktív korúakhoz viszonyított rendszeres jövedelemmel nem rendelkezőinek aránya területi összevetésben (%), 2001 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 41,0 40,8 40,6 40,4 40,2 40,0 39,8 39,6 39,4 39,2 39,0 38,8 40,7 39,8 39,5 Budapest VII. kerület Belső-Erzsébetváros Funkcióbővítő akcióterület 26

27 A rendszeres jövedelmek hiánya mellé az alacsony végzettségeket is beemelő szegregációs mutató meghaladja a 12%-ot az akcióterületen (12,6%), amely felülmúlja az összehasonlításba vont kerületi adatokat (6. ábra), ugyanakkor országos, vagy más városokkal való összevetésben egyáltalán nem kiemelkedő, amely főként a magas átlagos fővárosi, illetve kerületi végzettségi szintnek köszönhető. Ez, az előző mutatókból következő folyamatokkal egyetemben, ugyanakkor felhívja a figyelmet a funkcióbővítő városrehabilitációs lépések szükségességére is, mivel az új és megújított funkciók (kereskedelmi, idegenforgalmi, kulturális, rekreációs jellegű, stb.), illetve a felújított közösségi és lakóterületek vonzása révén vélhetően megindul a kerületi, belvárosi társadalom megújulási folyamata is. 6. ábra A szegregációs mutató értéke a városban, a Városközpontban és a funkcióbővítő akcióterületen (%), 2001 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Funkcióbővítő akcióterület 12,6 Belső- Erzsébetváros 10,9 Budapest VII. kerület 11,9 10,0 10,5 11,0 11,5 12,0 12,5 13,0 Az akcióterület egyéb megjelenített mutatói közül a munkaerőpiaci jellegűek az előző társadalmi és gazdasági elemzésekhez kapcsolódnak, míg egyesek a későbbiekben következő lakóterületi vizsgálatokhoz kötődnek (7. ábra). A gazdaságilag nem aktívak magas aránya (56,4%) például az eltartott gyermek- és időskorúakon túl az inaktív keresők közül a munkaerőpiactól társadalmilag nem indokolható módon távol maradók magasabb területi jelenlétére is vall (passzív munkanélküliek, alkalmi munkából élők, nem látható jövedelmekből élők), a korábbiakban jelzett társadalmilag indokoltan kimaradók mellett. Erre utal a kizárólag állami, vagy helyi támogatásból élők nem kiemelkedő aránya is (8,3%), amely szintén az alkalmi munkákból, illetve a láthatatlan jövedelmekből élők magasabb arányát feltételezi. Viszonylag magas volt a népszámlálás idején a regisztrált munkanélküliek aránya (10,9%), akik között csak mérsékelt módon volt jelen a tartós munkanélküliség (4,5%), amely szintén az előzőekkel függ össze (társadalmilag indokolható és nem indokolható inaktivitás). Ugyanakkor a munkával rendelkező aktív korúak több mint negyede is alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokba sorolható munkahelyen dolgozik (27,3%), amelyek kerületi jelenléte mérséklet (7. ábra). 27

28 7. ábra Egyéb demográfiai, munkaerőpiaci és lakásmutatók a funkcióbővítő akcióterület vonatkozásában (%), 2001 Funkcióbővítő akcióterület, Erzsébetváros Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 35,9 Komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akik jövedelemforrása kizárólag állami vagy helyi támogatás Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napig) 4,5 8,3 21,8 Munkanélküliségi ráta 10,9 Gazdaságilag nem aktív népesség aránya 56,4 Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 27, A funkcióbővítő akcióterület lakóhelyi körülményeinek megítélésére a lakásviszonyokat jelző mutatók nyújtanak részben lehetőséget. A laksűrűség szerint például 216 fő jut 100 lakásra, amely rendkívül alacsony országos összevetésben, ugyanakkor kerületi összevetésben magas értéknek számít, mintegy 35 fő/100 lakással meghaladja a jellemző területi átlagokat (8. ábra). Az indikátor jelzi, hogy kedvezőtlenek az akcióterületen lévő lakótömbök lakásszerkezeti, akárcsak a benne élő lakosság népesedési adottságai, továbbá a mutató elmúlt évekbeli jelentős süllyedése összefügg a megemelkedett számú kiköltözésekkel, a főváros-környéki lakóhelyi szuburbanizációs folyamatokkal is. 8. ábra A funkcióbővítő akcióterület laksűrűsége területi összevetésben (fő/100 lakás), 2001 Laksűrűség , ,8 179, Budapest VII. kerület Belső-Erzsébetváros Funkcióbővítő akcióterület 28

29 Az akcióterület mintegy 970 lakásából az alacsony komfortfokozatúak (félkomfortos, komfort nélküli és szükséglakások) aránya magas (22%), amely másfélszeresen meghaladja a kerületi, illetve a Belső-erzsébetvárosi értékeket egyaránt (9. ábra). A lakásállományon belül a lakott lakások vonatkozásában ez gyakorlatilag hasonló értéket mutat (21,8%), amely jelzi, hogy zömében olyan lakások állnak üresen, amelyek komfortszintje nem tér el jelentősebben az akcióterületi átlagtól (7. ábra). Ugyanakkor a lakott lakások lakásszerkezetében az egyszobás lakások aránya meghaladja az egyharmad részt (35,9%), amely sajátos történelmi örökségként (cselédlakások) a szűkös területi lehetőségek meghatározta magas szintterületi, magas házas tömbös beépítés következménye (7. ábra). Az adatok a kedvezőtlen lakáskörülmények mellett egyértelműen utalnak az akcióterületen belüli lakóterület presztízsének alacsonyabb fokára is, amely a funkcióbővítő és közterületi komplex rehabilitáció mellett a lakóhelyi és a tömbrehabilitáció szükségességére is ráirányítja a figyelmet az egész zóna vonatkozásában. 9. ábra A funkcióbővítő akcióterület alacsony komfortfokozatú lakásainak arány területi összevetésben (%), 2001 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 25 22, ,7 13, Budapest VII. kerület Belső-Erzsébetváros Funkcióbővítő akcióterület Környezet állapota Örökségvédelmi szempontból az akcióterület Budapest, sőt az egész ország kiemelten fontos területe, az Andrássy út világörökségi területének háttér-zónája, a régi pesti zsidónegyed egykori területe. Az akcióterületen található, műemléki védettség alatt álló épületek: 5. jelű tömbben Király u. 19. (34181 hrsz.) Király u. 21. (34164 hrsz.) Holló u. 15. (34180 hrsz.) 6. jelű tömbben Király u. 25. (34140 hrsz.) Király u. 27. (34139 hrsz.) Király u. 29. (34138 hrsz.) 29

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE

RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE 1 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 2 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezetés... 3 2 A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához

Részletesebben

Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY

Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY Püspökladány Város Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY 2013 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása...

Részletesebben

Gazdaság. Infrastruktúra

Gazdaság. Infrastruktúra Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Képviselő testületi jóváhagyásra 2016. február 01. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19 21. Tel: +36 1 242 2257 Fax: +36 1 242 2257 E mail: urbanlis@urbanlis.hu

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Pápa város integrált településfejlesztési stratégiája

Pápa város integrált településfejlesztési stratégiája Pápa város integrált településfejlesztési stratégiája 2016 március Készült: Pápa Város Önkormányzata megbízásából a KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 sz. projekt keretében 2015-ben készült és 2015 októberében

Részletesebben

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

AKCIÓTERÜLETI TERV SÁTORALJAÚJHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉMOP-3.1.1-12 PÁLYÁZATI KIÍRÁSRA BENYÚJTOTT PROJEKTJÉHEZ

AKCIÓTERÜLETI TERV SÁTORALJAÚJHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉMOP-3.1.1-12 PÁLYÁZATI KIÍRÁSRA BENYÚJTOTT PROJEKTJÉHEZ AKCIÓTERÜLETI TERV SÁTORALJAÚJHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉMOP-3.1.1-12 PÁLYÁZATI KIÍRÁSRA BENYÚJTOTT PROJEKTJÉHEZ Jóváhagyva, 2013.02.15 Kiegészítve, 2013.11.06. Szamosvölgyi Péter Polgármester Sátoraljaújhely

Részletesebben

Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata

Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata Teljes Akcióterületi Terv készült Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata megbízásából a Budapesti integrált városfejlesztési program Budapesti kerületi központok fejlesztése (kódszám: KMOP-5.2.2/B-2008-0016)

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2016. 2 Aláírólap Ezen az oldalon kell felsorolni az ITS szakhatósági

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS Készült Nagyecsed Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2015. Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET 2015. DECEMBER ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Újfehértó Város Önkormányzatának megbízásából

Részletesebben

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,

Részletesebben

V. 2007-20013 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT

V. 2007-20013 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT V. 2007-20013 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE 280 I.1 Kaposvár stratégiai céljai és az érintett városrészek viszonya Városrész stratégai fejlesztési céljai A) Fenntartható emberi léptékű

Részletesebben

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. JÖVŐKÉP...3 1.1. A jövőképet befolyásoló folyamatok...3 1.2. A jövőkép

Részletesebben

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült akmop-6.2.1/k-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Gönc Város

Részletesebben

MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA jóváhagyta: /2008.(..) önkormányzati határozat MÁGOCS 2008. április Készült: A ROC*Mágocs Kft megbízásából TARTALOM 1. CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK 3 1.1 JOGSZABÁLYI

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

Preambulum. Értelmező rendelkezések. e) Integrált Szociális Városrehabilitáció: az egyes akcióterületi krízisterületekre vonatkozóan

Preambulum. Értelmező rendelkezések. e) Integrált Szociális Városrehabilitáció: az egyes akcióterületi krízisterületekre vonatkozóan Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2007. (II. 19.) önkormányzati rendelete 1 Józsefváros fejlesztéséről 2 Preambulum Budapest Józsefvárosi Önkormányzat (a

Részletesebben

GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA és annak munkaerő-piaci vonatkozásai

GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA és annak munkaerő-piaci vonatkozásai GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA és annak munkaerő-piaci vonatkozásai Kovács Gergő Péter kistérségi referens Gödöllő Város Polgármesteri Hivatal Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 1 RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A megalapozó vizsgálatot

Részletesebben

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata TERVEZET Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Generál Tervező: Altervező: ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár,

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban

Részletesebben

Előzetes Akcióterületi Terve

Előzetes Akcióterületi Terve Szeged Megyei Jogú Város ELI ipari-innovációs akcióterületének Előzetes Akcióterületi Terve Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott

Részletesebben

Tartalom: I. A regionális fejlesztést célzó

Tartalom: I. A regionális fejlesztést célzó Tartalom: oldal: I. A regionális fejlesztést célzó Európai Uniós támogatásokról...1 II. 2004-2006-os programok...2 III. Az INTERREG Közösségi Kezdeményezés Magyarországon 2004-2006...14 IV. A 2007 és 2013

Részletesebben

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Integrált

Részletesebben

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása

Részletesebben

Vital Pro Kft. 1082 Budapest, Üllői út 66a. Tel.: 210-0827 Fax: 785-5176 www.vitalpro.hu

Vital Pro Kft. 1082 Budapest, Üllői út 66a. Tel.: 210-0827 Fax: 785-5176 www.vitalpro.hu BUDAPEST, III. KER. ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. KÖTET - STRATÉGIA, ANTISZEGREGÁCIÓS TERV DÓM ÉPÍTÉSZMŰTEREM KFT. 1052 Budapest, Régiposta u. 5. V/2. Tel.: 235-0814 Fax: 235-0815

Részletesebben

KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Mindezek alapján Szigetszentmiklós hosszú távú jövőképe a következőképpen fogalmazható meg:

Mindezek alapján Szigetszentmiklós hosszú távú jövőképe a következőképpen fogalmazható meg: 180 III. STRATÉGIA 1. Szigetszentmiklós jövőképe (15-20 év múlva) Az IVS jövőképének kialakítását a meglévő dokumentumok és a helyzetelemzés során kialakult kép alapján kell szakmai szempontok szerint

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Bácsalmás Város megbízásából: Innovatív Kft. Vezető tervező: Seregélyné Király Adrienn Operatív felelős: Simon Csaba 2009. április Készítették Bácsalmás

Részletesebben

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció RÁCKEVE VÁROS Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása című

Részletesebben

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város. Akcióterületi Terv. A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan

Szeged Megyei Jogú Város. Akcióterületi Terv. A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terv A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan 2009. május 1 Tartalomjegyzék 0. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 4

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK BUDAPEST VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 3. BUDAPEST FEJLESZTÉSI KERETEIT MEGHATÁROZÓ TERVEI... 21

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK BUDAPEST VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 3. BUDAPEST FEJLESZTÉSI KERETEIT MEGHATÁROZÓ TERVEI... 21 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK 3. BUDAPEST FEJLESZTÉSI KERETEIT MEGHATÁROZÓ TERVEI... 21 3.1. BUDAPEST TERVRENDSZERE... 21 3.2. BUDAPEST VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2003. 21 3.3. BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA TISZACSEGE 2012-2020 1.2 Tiszacsege polgárainak bevonásával 2012. november 1 Tartalom 1. Vezetői összefoglaló... 7 1.1. Hosszú távú jövőkép... 8 1.2. Tiszacsege, az

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ Projekt azonosító: Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható A megalapozó

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben

1. Vezetői összefoglaló (stratégiai fejezet)... 4 2. Helyzetelemzés( város)... 6 2.1. Demográfia... 6 2.2. Lakosság képzettsége... 8 2.3.

1. Vezetői összefoglaló (stratégiai fejezet)... 4 2. Helyzetelemzés( város)... 6 2.1. Demográfia... 6 2.2. Lakosság képzettsége... 8 2.3. AKCIÓTERÜLETI TERV SZÁZHALOMBATTA 2009 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló (stratégiai fejezet)... 4 2. Helyzetelemzés( város)... 6 2.1. Demográfia... 6 2.2. Lakosság képzettsége... 8 2.3. Szociális

Részletesebben

AKCIÓTERÜLETI TERV FUNKCIÓBŐVÍTŐ VÁROSREHABILITÁCIÓS PROJEKT

AKCIÓTERÜLETI TERV FUNKCIÓBŐVÍTŐ VÁROSREHABILITÁCIÓS PROJEKT SZÉCHENYI LAKÓVÁROS REHABILITÁCIÓJA FUNKCIÓBŐVÍTÉSSEL AKCIÓTERÜLETI TERV FUNKCIÓBŐVÍTŐ VÁROSREHABILITÁCIÓS PROJEKT Pályázó: Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzat Konzorciumi partner: PRIVÁT TRANS BEFEKTETŐ

Részletesebben

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Dél Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Munkaközi példány (1. változat) GYŐR 2014. JANUÁR KÉSZÍTETTÉK Megbízó: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. Megbízott:

Részletesebben

Téglás Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája. Mértékegység

Téglás Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája. Mértékegység Cél Indikátor neve Indikátor definíciója C. Tiszta és egészséges települési környezet D. Diverzifikált helyi gazdasági szerkezet E. A helyi közszolgáltatások magas szinten történő biztosítása Arculati

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Bács-Kiskun 2020 BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA II. JAVASLATTEVŐ FÁZIS Kecskemét 2013 Tartalom 1. A MEGYE JÖVŐKÉPE... 3 2. A MEGYE FEJLESZTÉSÉNEK ALAPELVEI... 6 3. A MEGYE FEJLESZTÉSÉNEK

Részletesebben

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az

Részletesebben

BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS

BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 2016. február Urban-Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19-21. Tel: +36

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014-2020 2015. április 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1.

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft.

SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010 Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG

Részletesebben

Környezet állapota. Közlekedési hálózat helyzete

Környezet állapota. Közlekedési hálózat helyzete Környezet állapota A telep kertvárosias lakóterület, jobbára gondozott házakból áll. 334 db családi ház található az akcióterületen, melyek az 1970-es, 1980-as években épültek. További éületek: Közösségi

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 0 1 6 VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: 1 Tartalom 1.JÖVŐKÉP... 3 1.1. Vonyarcvashegy

Részletesebben

Mór város integrált településfejlesztési stratégiája

Mór város integrált településfejlesztési stratégiája Mór város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2015-2019. 1 20/2015. sz. előterjesztés Bicske Város Önkormányzat Gazdasági Programja 2015-2019. A gazdasági program elkészítésére Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

Kreatív ipari célterület fejlesztési terv. Tanulmány MSB Fejlesztési Tanácsadó Zrt. Pécs, 2013. február

Kreatív ipari célterület fejlesztési terv. Tanulmány MSB Fejlesztési Tanácsadó Zrt. Pécs, 2013. február Kreatív ipari célterület fejlesztési terv Tanulmány MSB Fejlesztési Tanácsadó Zrt. Pécs, 2013. február 2 Tanulmány: Kreatív ipari célterület fejlesztési terv Projekt: Creative Cities - Development and

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA, TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT helyzetfeltárás és helyzetelemzés, helyzetértékelés

Részletesebben

MADOCSATELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

MADOCSATELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE MADOCSATELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft. 7621 Pécs,

Részletesebben

HALIMBA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA HALIMBA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA JÓVÁHAGYOTT TERVDOKUMENTÁCIÓ Budapest, 2015. december HALIMBA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA ROGRAMJA 2015 2019 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ...4 II. SZEGED HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓHOZ VISZONYÍTVA...5 II.1. Múlt...5 II.2. Jelen...5 II.2.1.

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...

Részletesebben

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE 2011 KÉSZÍTÕK NÉVSORA NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA - BICSKE MEGBÍZÓ KÉSZÍTETTE BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PORTATERV VÁROSRENDEZÉSI

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó

Részletesebben

SZERZŐK (923/2014. (VI.30.) Főv. Kgy. határozatával jóváhagyott dokumentum)

SZERZŐK (923/2014. (VI.30.) Főv. Kgy. határozatával jóváhagyott dokumentum) MEGBÍZÓ: BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZAKMAI IRÁNYÍTÓ: BUDAPEST FŐVÁROS FŐPOLGÁRMESTERI HIVATAL VÁROSÉPÍTÉSI FŐOSZTÁLY Finta Sándor főépítész Maczák Johanna Mátrai Réka Havassy Enikő Garay Márton SZERZŐK

Részletesebben

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NYDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Nyugat Dunántúli Operatív Program

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2016. március 24-ei ülésére Tárgy: Tájékoztató az önkormányzati választások óta eltelt időszak történéseiről, képviselőtestület

Részletesebben

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SELLYE INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

BERETTYÓÚJFALU VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BERETTYÓÚJFALU VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BERETTYÓÚJFALU VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 Munkaanyag 2015. május BERETTYÓÚJFALU VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015.

Részletesebben

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított

Részletesebben

Közfoglalkoztatási tapasztalatok Onga Városában

Közfoglalkoztatási tapasztalatok Onga Városában Miskolci Egyetem Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Humánmenedzsment Szak Közfoglalkoztatási tapasztalatok Onga Városában dr. Farkas Györgyi 2014. Tartalomjegyzék I. Bevezetés...1 1.) A témaválasztás

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2009. III. negyedév Dél-Alföld 2009. augusztus szeptember Bács-Kiskun megye 662 31014 fő Csongrád megye 477 35611 fő

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

HÉVÍZ VÁROS SZERKEZETI TERVE

HÉVÍZ VÁROS SZERKEZETI TERVE Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testülete 342/2015. (XII.31.)határozatának 1. melléklete HÉVÍZ VÁROS SZERKEZETI TERVE A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL

Részletesebben

A L C S Ú T D O B O Z településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának módosítása

A L C S Ú T D O B O Z településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának módosítása A L C S Ú T D O B O Z településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának módosítása (a külterületi, 049/1 és 049/2 hrsz.-ú volt honvédségi ingatlanok - volt Petőfi laktanya - területére, valamint

Részletesebben

Egyeztetési anyag 1. változat

Egyeztetési anyag 1. változat AZ ÉRKERTI LAKÓTELEP NAGYVÁROSIAS LAKÓKÖRNYEZETÉNEK MINŐSÉGI MEGÚJÍTÁSA ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Egyeztetési anyag 1. változat 2009. március 17. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

Részletesebben