JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10."

Átírás

1 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó helyzetértékelést a Megyei Közgyűlés 2012 novemberében elfogadta. Az erről szóló dokumentumok elérhetők a megye honlapján. A megye sajátos konfliktusainak legtöbbje a lehetőségek és a trendek között feszülő ellentétre vezethető vissza. A megye kedvező fekvése, többirányú kapcsolata a budapesti nagyváros-térséggel, kitűnő mezőgazdasági adottságai és hagyománya, a nemzetközi tőke, korszerű ipari termelőtevékenységek markáns jelenléte és kiemelkedő turisztikai vonzereje ellenére az elvándorlás, a szegénység térbeli terjedése és elmélyülése, a kisvárosok leépülése jellemzi a társadalmi folyamatokat. Az elmúlt két évtized demográfiai, népmozgalmi folyamatai és növekvő társadalmi feszültségei különösen a Tiszántúlon drámai mértékűek. E nagytehetetlenségű folyamatok a középtávon beláthatóan rendelkezésre álló eszközökkel legfeljebb csillapíthatók, a trendek megfordítására nincs esély. Ennek megfelelően a megye keleti térségeire vonatkozóan differenciált területi és települési, valamint társadalmi, vidékfejlesztési stratégiák kidolgozására lesz szükség. A közötti európai uniós fejlesztési ciklusban igen jelentős fejlesztések történtek és még folynak a közlekedés és a vízgazdálkodás területén, melyek a megye alapinfrastruktúrájában kedvező változásokat hoznak létre. Az új árapasztó tározó és a még folyamatban lévő árvízvédelmi fejlesztések az árvízi veszélyeztetettséget csökkentik, de ezeknek a beruházásoknak kicsi az ágazaton kívüli továbbgördülő hatása. A mezőgazdasági termelés biztonsága, a védekezési-havária kiadások csökkentése okszerűbb vízkormányzást igényel, melynek azonban a bel- és öntővíz-csatornahálózat megújítása, hiányainak pótlása, a vízvisszatartás rendszerszerű fejlesztése elengedhetetlen feltétele. Kedvező és komplex hatású folyamat a jelentősebb településeket elkerülő utak, útszakaszok kiépülése. A települési környezetterhelés csökkenésével, a biztonság növekedésével komolyan javultak az élhetőségi kritériumok az érintett településeken. E szakaszos beruházások a tranzitforgalom gyorsabb lefolyását is segítik, de a megye gazdaságának dinamizálódásához, a városok regionális kapcsolódásait is fejleszteni kell. A közlekedési fejlesztések szerkezetalakító hatásával összhangban szükséges a jelenlegi túlzott gazdasági terület-kínálat megyei szinten összehangolt felülvizsgálata és az infrastrukturális elmaradások csökkentése. Az Alföld egészének jövőjét hosszú távon nagymértékben meg fogja határozni, hogy a terület- és vidékfejlesztés mit akar kezdeni a Tiszával, Európa egyik leghosszabb, legjelentősebb ökológiai folyosójával. Továbbra is a vízügy és a természetvédelem sok esetben egymásnak és a települési-térségi érdekeknek feszülő ágazati érdekei fognak dominálni, vagy elindulnak azok a változások, melyek a mainál kisebb népesség és a folyó együttélését új, fenntartható, életképes irányba mozdítják el. A Tisza újrapozícionálása érdekében alulról és felülről kezdeményezetten számos szervezet jött létre, közülük néhány már jelentős eredményekkel bír. Szolnoknak, mint a hazai Tisza szakasz súlypontjában fekvő nagyvárosnak, e vonatkozásban kiemelkedő szerepe lehet. Hasonlóan nyitott kérdés, mit kezd az ország a 19. századtól megörökölt, mára azonban eredeti nagykiterjedésű gazdasági és térszervező funkciójában meggyengült, többé-kevésbé kiegyenlített egykori mezőváros-hálózattal. Szembe kell nézni azzal, hogy e hálózat koncentrációja elindult, e folyamatban egyes városok kiemelkednek, mások egyre inkább elvesztik korábbi virulenciájukat. E folyamat lassítható, de úgy tűnik, aligha állítható meg. A kitörés egyik lehetséges iránya az Alföld e két kihívásának integrált kezelése, a közös válaszok megtalálása. A vázolt célrendszer alapja a pozitív trendeken, várakozásokon alapuló jövőkép, mely az átfogó célokban megjelölteket 2030 időszakára jelzi előre. Előzetes tervezői változat Munkaanyag 1

2 JÖVŐKÉP ÁTFOGÓ CÉLOK ERŐTELJES KAPCSOLÓDÁS A MAKROGAZDASÁG FEJLESZTÉSI TENGELYEIRE Az átfogó cél és a specifikus célok fókuszában 2030-as időszak áll, amikor már a Bécs-Budapest-Belgrád fejlődési folyosó kiszélesedő, intenzív gazdasági és területszervező hatása túlnyúlik a Tiszán, elsősorban a Közép Tisza-vidéken. Szolnok térsége lesz, ahol Európa két nagyhatású rendszere egy intenzív transzeurópai városhálózati - gazdasági logisztikai tengely és az Alföldön áthúzódó európai léptékű ökológiai folyosó kapcsolódik össze. Az Alföld középső térségében egyre szorosabban fonódik össze a középalföldi agglomeráció - Szolnok és Kecskemét - két központi városa közötti sokszálú kapcsolat, ilyen módon tud igazán kiteljesedni Szolnok Tisza fővárosa szerepe. E zónában helyezkednek el a különféle vezető, intenzív gazdasági ágazatok, ide koncentrálódik a népesség és mindazok az intézmények, szolgáltatások melyek a biztonságos és hatékony működéshez nélkülözhetetlenek. Szolnok nagytérségi szerepeit erősíti mind az M4 út mentén kialakult Debrecenig húzódó erőteljes logisztikai folyosó, mind pedig a IV. számú Drezda Prága Brno Pozsony Győr - Budapest Szolnok - Arad Szófia Isztambul helsinki vasúti korridor. KIEGYENSÚLYOZOTT KULTÚRTÁJAK HÁLÓZATA A megye egyes térségeinek Jászság, Nagykunság több évszázados múlttal rendelkező, és sok elemében újraéledt markáns identitása jelentős előny az országot még helyenként jellemző gyenge együttműködési hajlandóság ellenében. Ez a hagyomány a kiinduló pontja azoknak a térségi városközi, gazdasági szervezetek közötti együttműködéseknek, melyek a közötti költségvetési ciklusban megalapozzák a hosszabbtávú fejlesztési stratégiát. A megyét sajátos adottságai ugyanakkor arra predesztinálták, hogy e kapcsolatépítése ne csak befelé, a hagyományos keretek között, hanem kifelé is felépüljön. A külső kapcsolatok erősítése az arányos népességmegtartás egyik fontos eszközévé válik, különösen a megyehatárok térségében, ahol a többes vonzások úgy érvényesülnek, hogy a helyi lakosság hátrányai enyhülnek. Nagy szerepe van ebben a tájgazdálkodási klasztereken alapuló, az adottságokra koncentráló terület és vidékfejlesztésnek, és természetesen annak, hogy a megye stratégiai jelentőségű adottságai (vizek, alternatív energiák, Európában egyedülálló tiszai táj és különleges biotermékek, ) előtérbe kerültek a hazai és nemzetközi piacokon. A különféle demográfiai prognózisok alapján 2010-hez képest a megye lélekszáma 2040-ig fővel csökkenni fog. A fogyás alig néhány százalékponttal több a falvakban, mint a városokban. Az agrárium és kisvárosok hálózatának megújításamegerősítése azért is fontos, hogy a különleges adottságok kellően érzékenyen kerüljenek hasznosításra, és ezek megújítása tartósan egyensúlyos feltételek mellett biztosított nagyobb távlatokban is biztosított legyen. KIBŐVÜLT, SOKRÉTŰ MUNKAERŐPIAC Egyre jobban beérik a megyei és megyeközi szinten összehangolt regionális gazdaságfejlesztési stratégia, mely magas fokon hasznosítja a megye nagytérségi pozícióját, nyitottságát, policentrikus városhálózatát-térszerkezetét, ipari és mezőgazdasági hagyományait és a korábban kevéssé értékelt, nehezen és csak magas-szintű ágazatközi együttműködéssel kiaknázódó adottságait mint a Tisza, ökológiai rendszerek, vízkincs különféle alrendszerei. A városi iparokat komoly erőfeszítések árán sikerül megtartani és arányos fejlesztésekkel szervesen beépíteni a térségek, kisvárosok gazdaságába, ami részben Európa újraiparosítási programjának is köszönhető. A térségen belül a szociális munkában jártas civilek bevonásával megvalósuló/t közösségi irányítású helyi fejlesztések révén kialakulnak a térségi szintű szegénységgel, kirekesztéssel összefüggő problémák kezelésére alkalmas köztes intézmények, melyek kellő hatékonysággal képesek elősegíteni a halmozottan hátrányos helyzetű rétegek integrációját. A stratégia megvalósulása eredményeként új, a mainál sokkal stabilabb, az adottságokra erőteljesen koncentráló egyensúlyos állapotok épülnek föl. Az átfogó cél eléréséhez hét stratégiai cél mentén építhető fel a hosszabb távú területfejlesztési folyamat. A megyében ki fog alakulni és hálózatba szerveződik a nagyfokú munkamegosztáson alapuló közigazgatás, mely képes lesz működtetni az egyre összetettebb követelményeknek megfelelő településüzemeltetési rendszereket, a tájhasználat komplex céljainak megfelelően gazdálkodó integrált szervezeteket. Ez az alrendszer nagy jelentőségű a különféle metszetekben formálódó önfenntartó térségek jó gyakorlatában. Előzetes tervezői változat Munkaanyag 2

3 Előzetes tervezői változat Munkaanyag 3

4 1. STRATÉGIAI CÉL Szolnok nagyváros-térség Budapesthez viszonyított- és Tisza-térségi pozíciójának megerősítése Szolnok funkcionális város-térsége (Törökszentmiklós, Martfű, valamint a kistérség városai, települései és a megyehatár menti szomszéd települések) regionális pozíciója alapján a Tisza súlyponti fekvésű pólusa, miközben magát a várost Budapest nagyvárosi régiójának fontos csapágyvárosaként kezeli az OTK-OTF városhálózati tervlapja. A tervezet szerinti jövőkép fő vonalaiban megfelel a városnak, azonban ettől a szereptől még messze van a város, többek között a kielégítő kapcsolatok hiánya miatt. A szolnoki pólus mai térségi és gazdasági helyzetének fenntartásához, megerősítéséhez és dinamizálásához feltétlenül szükséges a budapesti régióhoz, illetve az M5 folyósóra szerveződő dinamikusan fejlődő tengelyhez való gyorforgalmi úttal való csatlakozás. Ennek eszközeként kiemelten szükség van az M4-es út Szolnok Budapest közötti szakaszának középtávú megvalósítására. A koncepció részletesebb kifejtése során a Kecskeméttel közös pólus fejlesztés és az M5 felé való közvetlen kapcsolatépítés részletes elemzéseket igényel, ami összefügg a Szolnok és Kecskemét közötti hármas megyehatártérség városhálózatának összekapcsolódó jövőképével is. Szolnok, Magyarország Budapesten kivüli kisközpontja ahol igen erősen centrálisan futnak össze a közlekedési hálózatok, ami a tiszai átkelési lehetőségre vezethető vissza. Erre az adottságra a főhálózatokon kívül fontos, másodlagos és alsóbb rendű kapcsolatok is ráépülnek. A szolnoki pólus városai és Törökszentmiklós közötti funkcionális munkamegosztás tovább fejlesztendő, ez lehet urbanizációs szerepek összehangolására és a térség városainak környezetminőségi fejlesztésére irányuló komplex program alapja is. Szolnok ipari gazdasági szerepeinek erősítése során a térségi integráció mellett az egyes szakterületeken kialakuló nagyobb térségi együttműködésekbe való beépülésre kell törekedni. Kiemelt jelentőségű ennek oktatási, felsőoktatási vetülete, ahol az átszerveződő intézményrendszeren belüli munkamegosztást és az abban való szerepek kiosztását kell meghatározni. A felsőfokú oktatási intézménynek a város egyensúlyos társadalmi szerkezetének megőrzése szempontjából kitüntetett jelentősége van. Nagytérségi elérhetőség Térségi szinten összehangolt városgazdálkodás településüzemeltetés Nap és geotermikus energiahasznosítása; Szolnok és Kecskemét felsőfokú oktatási-képzési kínálatának összehangolása Szolnok iparszerkezetének fejlesztése Szolnok szűkebb térségének korszerű logisztikai központtá fejlesztése 2. Jászsági ipari agglomeráció innovációs potenciáljának és népességmegtartó képességének stabilizálása 3. Az agrárvertikum együttműködésen alapuló konszolidációja: hozzáadott érték, termelékenység, foglalkoztatás és a tájfenntartó kapacitás növelése, tájspecifikus brandek felépítése 6. A megye közép- és felső fokú oktatási-képzési struktúrájának tovább-fejlesztése gazdasági, társadalmi szerkezetével és sajátos országon belüli szerepeivel összhangban Előzetes tervezői változat Munkaanyag 4

5 2. STRATÉGIAI CÉL A Jászság urbanizációs szintjének, vállalkozói aktivitásának és innovációs potenciáljának és vállalkozói aktivitásának növelése A Jászság a megye legdinamikusabb ipari térsége, itt termelődik meg a megyei GDP túlnyomó része, és foglakoztatás szempontjából is kiemelt jelentőségű. Az itt koncentrálódott multinacionális vállalkozások munkaerő-piaci vonzáskörzete Budapestig, Gödöllőig elér. A térség kiemelkedő gazdasági szerepe ellenére jelentős az elvándorlás, nő a hátrányos helyzetű népesség aránya, ami az urbanizáltság, a szolgáltatási kínálat markáns elmaradottságára vezethető vissza. Ez a helyzet nagymértékben akadályozza a gazdaság több lábra állását, továbbfejlődését és ezáltal a tágabb térség felemelkedéséhez szükséges továbbgyűrűző hatások kialakulását. Hiányoznak azok a vonzerők, ami az itt dolgozó népességet tartósan idekötné. Ehhez járul a releváns képzések hiánya, a magasan képzett, vezető pozíciójú munkavállalókat a Közép-Magyarországi régióból verbuválják a cégek. A térség fejlődését, a szolgáltatók koncentrálódását az elérhetőségi gondok is akadályozzák. Az infrastrukturális hiányosságok, a fizetőképes kereslet gyengesége és a térség szociális problémákkal összefüggő negatív imázsa egymás hatásait felerősítő konfliktusok. A Jászságban ugyanakkor szándék mutatkozik a korábbiaknál erőteljesebb együttműködésre annak érdekében, hogy az itt lévő korszerű, versenyképes ágazatokhoz kapcsolódóan elinduljon egy innovatív, tudásalapú ipari térség alapjainak lerakása. A fejlesztés célja, hogy a meglévő látens energiákat felszabadítva Magyarország egyik jelentős innovációs térségévé fejlődjön 2030-ra. Jászsági info-kom-elektro-innovációs klaszter létrehozása Elérhetőségi feltételek javítása Oktatás, szakképzés, IKT rendszerek térségbe integrált fejlesztése Motiváló, egészséges, klímatudatos várostérség Befogadó várostérség Térségi szinten összehangolt városgazdálkodás, városüzemeltetés, tájrendezés, területgazdálkodás, közszolgáltatás 6. A megye közép- és felsőfokú oktatási-képzési struktúrájának továbbfejlesztése gazdasági, társadalmi szerkezetével és sajátos szerepeivel összhangban 7. A Közép-Tisza mentén és a Körös mentén élő-, a szegénység és a kirekesztettség által fokozottan sújtott népesség társadalmi gazdasági integrálódását támogató intézményi feltételek fejlesztése Előzetes tervezői változat Munkaanyag 5

6 3. STRATÉGIAI CÉL Az agrárvertikum együttműködésen alapuló konszolidációja: a tájfenntartó kapacitás növelése, tájspecifikus márkák felépítése A megye adottságai az agrárium és a kapcsolódó feldolgozóipari tevékenységek számára kiemelkedően kedvezőek. Az ágazathoz hagyományai okán is fokozottan kötődik, ennek ellenére részesedése az ország mezőgazdaságban megtermelt GDP-jéből igen alacsony arányú, népességeltartó és jövedelemtermelő képessége a nagyobbrészt homogén szántóföldi művelésből következően is, rendkívül gyenge. A mezőgazdaságból hiányzik a befektetői tőke, csekély a hozzáadott érték, kevés a versenyképes termék. A jelentős, és a klímaváltozással összefüggően tovább fokozódó kockázati kitettség (árvíz, belvíz, aszály) a mezőgazdaság amúgy is alacsony termelékenységét egyre inkább veszélyezteti. A rendszerváltás különösen az állattenyésztést vetette vissza drámai mértékben, noha az ágazat, beleértve a halgazdálkodást is, különösen a Tisza szabályozása előtt, a térség nagy részének elsődleges jövedelemforrása volt. Az ágazat talpra állását az együttműködés hiánya nagymértékben késlelteti. Az összességében kedvezőtlen mutatók mögött mindazonáltal jelentős agrár- és feldolgozóipari kapacitás, vállalkozó-kedv rejtőzik, melyekre lehet építeni. Unikális ágazata a megyének a rizstermelés, és a növekvő volumenű juhtenyésztés, mely ma jórészt élőállatként hagyja el az országot. Komoly stratégiai lehetőségek vannak a halgazdaságban. Az élelmiszeripar és a vetőmagtermelés relatíve kedvezőbb helyzete a multinacionális tőke jelenlétének is köszönhető. Építve a megye adottságaira és azokra a globális várakozásokra, miszerint az élelmiszer világpiaci ára belátható időn belül jelentősen növekedni fog, valamint az Európai Unió eltökéltségére a klímaváltozásra való felkészülés vonatkozásában, továbbá a kormányzati elhatározásokra, melyek a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart stratégiai ágazatként kezeli, kedvezők a feltételek arra, hogy a megye mezőgazdaságában trendforduló következzen be a ciklus végére. A jelenleginél sokkal jelentősebb szerepe lesz a megyében élők jövedelemtermelésében, foglalkoztatásában. Az energiaárak növekedése és a fenntarthatóság követelménye ugyanakkor az ágazatot is érinti, így a megújuló erőforrások hasznosítása jövedelemtermelés és költségmegtakarítás szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. Versenyképes agrárvertikum Integrált vízgazdálkodás A természeti erőforrások megújuló hasznosítására épülő jövőgazdaság Jelentős élőmunka-igényű tájhasználat Versenyképes tájspecifikus állattenyésztés Mezőgazdasági és kapcsolódó feldolgozóipari termékek piacra jutása 1, Szolnok nagyváros-térség Budapest körüli ipari-logisztikai gyűrűn belüli és Tisza-térségi pozíciójának összehangolt megerősítése 4. A megtorpant Tiszántúli mezővárosok hálózatának innovatív újrahangolása a 21. századi demográfiai, gazdasági, ökológiai kihívások tükrében 6. A megye közép- és felsőfokú oktatási-képzési struktúrájának tovább-fejlesztése gazdasági, társadalmi szerkezetével és sajátos országon belüli szerepeivel összhangban Előzetes tervezői változat Munkaanyag 6

7 4. STRATÉGIAI CÉL A megtorpant Tiszántúli mezővárosok és vonzáskörzetük hálózatának innovatív újraépítése a 21. századi demográfiai, gazdasági, ökológiai kihívások tükrében A több évszázados folyamat során kialakult mezőváros-hálózat jelentős térszervező erejű települései a tájhasználattal szerves egységben fejlődtek, ugyanakkor mára sok mezőváros nagymértékű visszaesést szenvedett el. A városok és vonzáskörzetük jelentős népességfogyása markánsan jelzi, hogy az elmúlt év progresszív modernizációs ciklusának eredményeként a térség településeinek népességeltartó képessége csökkent. A modern mezőgazdasági technológiák, a nagyteljesítményű gépek, a megváltozott termelési szerkezet (mind az iparban, mind az agráriumban) sokkal kevesebb embert igényelnek. A mezővárosok társadalma ennek megfelelően eróziónak indult. Az előrejelzések folyamatos és jelentős népességfogyást prognosztizálnak. E négy megyére kiterjedő komplex krízissel érintett városhálózat legnagyobb kiterjedéssel Jász-Nagykun-Szolnok megyét érinti. A megyén belül kettő szervesebb térségre bontható a mezővárosok együttese. A Fegyvernek Mezőberény vonaltól keletre Karcag körül alakult ki egy nagyobb városcsoport, a másik térség origójának Mezőtúr tekinthető. A vonatkozó prioritás szerint a Tiszántúli mezőváros-térség szomszédos megyékkel összehangolt közösségi irányítású helyi fejlesztési programjának középpontjában a térség stratégiai ágazatainak szinergikus fejlesztése áll. Fenntartható agrárgazdasági szerkezet alakítása támogatási források integrációja Oktatási-képzési kínálat, humánerőforrás fejlesztés (Karcag és Mezőtúr) Elérhetőség javítása Komplex pusztai tájgazdálkodás Nap és geotermális energiahasznosítás Integrált vízgazdálkodási infrastruktúra fejlesztés Szilikát klaszter A térségi turisztikai zászlóshajók vonzerőfejlesztése Örökséggazdálkodás; mezőváros-reneszánsz térségi program Kistérségi szinten összehangolt városgazdálkodás, tájrendezés- és fenntartás, településrendezés, területgazdálkodás 3. Az agrárvertikum együttműködésen alapuló konszolidációja: a tájfenntartó kapacitás növelése, tájspecifikus márkák felépítése 5. Tisza menti öko-sztráda alrendszereinek kiépítése, differenciált tájgazdálkodási térségekre épülő innovatív tájgazdálkodási klaszter létrehozása 6. Az emberi erőforrás fejlesztése a felső- és középfokú oktatás-képzési struktúrájának optimalizálásával, egészségfejlesztéssel és a foglalkoztatás bővítésével 7. A Közép-Tisza- és a Körös mentén élő-, elszegényedett, hátrányos helyzetű népesség társadalmi gazdasági integrálódása és a támogató intézményi feltételek fejlesztése Előzetes tervezői változat Munkaanyag 7

8 5. STRATÉGIAI CÉL Tisza menti öko-sztráda alrendszereinek kiépítése, differenciált tájgazdálkodási térségekre épülő innovatív tájgazdálkodási klaszter létrehozása A Tisza mente az ország egyik jelentős társadalmi, gazdasági, környezeti válságok halmozódásával sújtott térsége, általános periféria helyzetét csak a két nagyváros, Szeged és Szolnok kiterjedt vonzáskörzete töri meg. Az elmúlt évek vízügyi és egyéb ágazati beruházásai, az árvízi védekezések, a belvízmentesítések sok százmilliárd forintot emésztettek fel úgy, hogy eközben a térségben élők társadalmi, gazdasági helyzete nem javult. Tiszabő több éve Magyarország legszegényebb települése, de sok más megyei településnek sem sokkal jobb a helyzete. A Tisza menti megyék alkotta Tisza Vízgyűjtő Programrégió Területfejlesztési Tanács folyamán kidolgozott egy koncepciót, mely nagymértékben építve a térségben már meglévő innovatív kezdeményezésekre és kutatásokra egy integrált program kidolgozására tett javaslatot, mely a vízügyi, a társadalmi és az ökológiai kihívásokat összehangoltan tudja kezelni. A koncepció az integrált vízgazdálkodáson alapuló komplex tájgazdálkodás helyi kísérleteit és a város-vidék viszonyrendszert egy átfogó természetiinfrastrukturális-gazdasági-társadalmi rendszerbe ágyazza. Fő elemei: az ún. öko-sztráda, amely a folyómedret, a hullámteret, a védműveket és a mentett oldali ún. újholocén medret (meanderövet) foglalja magában, mely a mentett oldali komplex ártéri tájgazdálkodási kezdeményezések elsődleges célterülete, természetes víztározási lehetőség és az érzékeny természeti területek mozaikos zónája. Mint ilyen térszerkezeti és sajátos gazdálkodási egység, amelyben az adottság-gazdálkodás újraépíthető. A városhálózat, mely biztosítja a Tisza-térség kárpát-medencei városhálózati beágyazódását, koncentrált piacokat és egyúttal urbánus szolgáltatásokat (magyarországi nagyvárosi agglomerációk), továbbá magában foglalja azokat a Tisza menti kisváros-párokat, melyek, hídfő-pozíciójukat és az összefogás erejét kihasználva a helyi fejlesztések motorjaivá válhatnak. A koncepció ilyen módon a klasszikus vidékfejlesztési és a területfejlesztési eszközöket kombináltan, szinergiában használhatja. A stratégiai cél az egész magyarországi Tiszaszakaszra kidolgozott, a 7 éves cikluson messze túlnyúló hatályú koncepció megvalósításának első üteme. A Tisza menti tájgazdálkodási klaszterek Tisza menti tájgazdálkodás kutatási-fejlesztési, innovációs és oktatási bázisának létrehozása Tájgazdálkodási térségek részletes stratégiai programjai Az öko-sztrádával összefüggő, hiányzó kapcsolati elemek kiépítése Tisza menti város és községpárok A makrotérségi turisztikai desztinációk stratégáinak összehangolása Tiszazug és Csongrád/Szentes várospár turisztikai programja A stratégiai célhoz szorosan kapcsolódik Szolnok város folyamatban lévő Tisza fővárosa programja, melynek a következő EU ciklusban megvalósítandó, konkrét beavatkozásai az 1. Szolnok nagyváros-térség Budapesthez viszonyított- és Tisza-térségi pozíciójának megerősítése. Szorosan kapcsolódik továbbá 6. Az emberi erőforrás fejlesztése a felső- és középfokú oktatás-képzési struktúrájának optimalizálásával, egészségfejlesztéssel és a foglalkoztatás bővítésével és a 7. A Közép-Tisza- és a Körös mentén élő-, elszegényedett, hátrányos helyzetű népesség társadalmi gazdasági integrálódása és a támogató intézményi feltételek fejlesztése stratégiai célhoz. E két térség súlyos társadalmi konfliktusai indokolják, hogy mindkét stratégia cél támogatását élvezzék, értelemszerűen összehangolt, rendszerbe szervezett programok keretében. Előzetes tervezői változat Munkaanyag 8

9 6. STRATÉGIAI CÉL Az emberi erőforrás fejlesztése a felső- és középfokú oktatás-képzési struktúrájának optimalizálásával, egészségfejlesztéssel és a foglalkoztatás bővítésével A munkaerőpiacon jelentkező álláskeresők nagy száma (a területi munkaerő keresletkínálat eltolódása mellett) részben annak is a következménye, hogy az állást keresők szakképzettsége gyakran nem találkozik a felkínált állások szakképzettség igényével. Az iskolarendszerű szakképzés nem elég nyitott, nem váltott elég gyorsan, s ez a képzésben a kereslet-kínálat egyensúlyának a megbillenéséhez vezetett. A megye jelentős elektronikai, híradástechnikai, gépipari és egyéb termelő vállalatai részéről megnőtt a magasan képzett, gyakorlatban is konvertálható szaktudással rendelkező közép- és felsőfokú szaktudással rendelkező fiatalok iránti igény. Lényeges kibontakozási irány a szofisztikált vízgazdálkodás, a különféle komplexebb tudást igénylő tájgazdálkodási rendszerek, a környezettudatos gazdálkodás és kialakítandók az ezeket szolgáló integrált új szemléletű képzések. A megye településein élő és felnövekvő generációk helyben tartásának kiemelten fontos záloga a munkaerőpiacon jól eladható képzettség megszerzésének lehetősége. Ennek érdekében a megye kiemelkedően fontosnak tartja, hogy támogassa és összehangolja a képzésben mutatkozó hiányosságok és anomáliák felszámolását mind az ipar, mind pedig a mezőgazdaság igényeinek megfelelően. A vezető iparágak profiljához illeszkedő középszintű műszaki szakoktatás megerősítése Felsőfokú műszaki képzés meghonosítása a megyében A nagyhagyományú mezőgazdasági szakképzés jelentős korszerűsítése Kollégiumi férőhelyek biztosítása Egészségben eltöltött életévek számának növelése Foglalkoztatás bővítése A stratégiai célhoz szorosan kapcsolódik Jász-Nagykun-Szolnok megye közép és hosszú távú célrendszerének egésze. Előzetes tervezői változat Munkaanyag 9

10 7. STRATÉGIAI CÉL A Közép-Tisza- és a Körös mentén élő-, elszegényedett, hátrányos helyzetű népesség társadalmi gazdasági integrálódása és a támogató intézményi feltételek fejlesztése A Közép-Tisza vidéken és a szorosan kapcsolódó területi zárványokba és társadalmi szegregátumokba szorult népesség fizikai elkülönülése elzártságot, kirekesztettséget jelent: az itt élők nem, vagy csak részlegesen, esetlegesen tagjai a környező társadalomnak és a gazdasági életnek. A területi folyamatok eredményeként kialakult fizikai elkülönülés egyre visszafordíthatatlanabbul zárja el az itt élőket a társadalmi felzárkózás lehetőségétől, illetve a társadalom egyre kevésbé tudja a társadalmi munkamegosztás részesévé tenni a távolabbi térségekben élő tagjait. A demográfiai folyamatok (csökkenő születésszám, elöregedés) gazdasági és szociális következményei (munkaképes korú népesség arányának csökkenése, időskori ellátások növekvő súlya) megkövetelik, hogy a munkaerőpiacról (és ezen keresztül mindenfajta társadalmi együttműködésből) kiszorult társadalmi csoportok számára megnyissuk a visszatérés, az integrálódás lehetőségét. A még nem szegregált, de elöregedéssel fokozottan érintett falvak a magára maradt idős, nyugdíjas népesség lassú kihalásával elnéptelenednek, esetenként a társadalmi lét peremén élő, halmozottan hátrányos helyzetű népesség beköltözése is várható, ami a problémák halmozódásához vezet. Az érintett önkormányzatok anyagi és emberi erőforrásai nem elegendőek az egyre szélesedő probléma és konfliktushalmaz kezelésére. Központi források megszerzésével és az érintettek széleskörű bevonásának biztosításával megyei szinten indokolt a kialakult helyzet kezelésének koordinálása. A kialakult szociális válsághelyzet megfelelő intézményrendszer hiányában bőséges források esetén sem lenne kezelhető, éppen ezért összetett és a különféle hátrányok tekintetében differenciált kezelést biztosító, hosszútávú programokra van szükség. Helyi, testre szabott programok és kezelési tervek kidolgozásának előkészítése és támogatása; A megvalósításhoz szükséges anyagi források felhasználásának (CLLD) programja; A területi szegregátumok kiterjedésének fékezése, megállítása; Érték- és mintaadó környezeti kultúra terjesztése a legelmaradottabb térségekben; Az óvodai és iskolai nevelés terén a sajátos igényeknek megfelelő pedagógiai programok támogatása; A helyi gazdaságfejlesztéssel összehangolt strukturált munkaerő kínálat kialakítása; 3. Az agrárvertikum együttműködésen alapuló konszolidációja: a tájfenntartó kapacitás növelése, tájspecifikus márkák felépítése 4. A megtorpant Tiszántúli mezővárosok hálózatának innovatív újraépítése 21. századi demográfiai, gazdasági, ökológiai kihívások tükrében 5. Tisza menti öko-sztráda alrendszereinek kiépítése, differenciált tájgazdálkodási térségekre épülő innovatív tájgazdálkodási klaszter létrehozása 6. Az emberi erőforrás fejlesztése a felső- és középfokú oktatás-képzési struktúrájának optimalizálásával, egészségfejlesztéssel és a foglalkoztatás bővítésével Előzetes tervezői változat Munkaanyag 10

FEJLESZTÉSI IRÁNYOK 2014-2020 - Jász-Nagykun-Szolnok megye területfejlesztési elképzelései - különös tekintettel a Tisza-tavi térségre

FEJLESZTÉSI IRÁNYOK 2014-2020 - Jász-Nagykun-Szolnok megye területfejlesztési elképzelései - különös tekintettel a Tisza-tavi térségre Tisza-tó Napja rendezvénysorozat - Szakmai konferencia FEJLESZTÉSI IRÁNYOK 2014-2020 - Jász-Nagykun-Szolnok megye területfejlesztési elképzelései - különös tekintettel a Tisza-tavi térségre Kisköre, 2013.

Részletesebben

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis Vitaanyag! Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció megújítása B. KONCEPCIÓ VIII - IX - X. fejezetei módosítva 1. változat 2010. február 1. 1 B. KONCEPCIÓ VIII. SWOT analízis A megye társadalmi-gazdasági

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYZETFELTÁRÁS ÉS -ÉRTÉKELÉS VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYZETFELTÁRÁS ÉS -ÉRTÉKELÉS VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYZETFELTÁRÁS ÉS -ÉRTÉKELÉS A TERVEZÉS KÖRÜLMÉNYEI 2012 nyarán-őszén a megyék megkezdték a felkészülést a 2014-2020 közötti Európai Uniós költségvetési

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Képviselő testületi jóváhagyásra 2016. február 01. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19 21. Tel: +36 1 242 2257 Fax: +36 1 242 2257 E mail: urbanlis@urbanlis.hu

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM Egyeztetési változat Közvitára bocsátotta: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 686/2013. (XII.16.) számú

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program 2007-2013 (egyeztetési anyag)

Észak-Alföldi Operatív Program 2007-2013 (egyeztetési anyag) 3. melléklet Észak-Alföldi Operatív Program 2007-2013 (egyeztetési anyag) Ennek 3. SZ. MELLÉKLETE: AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ STRATÉGIAI POGRAMJÁNAK CÉLRENDSZERE Az Észak-alföldi régió Stratégiai Programjának

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készült a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési anyag 1085. Budapest, Kőfaragó u.9. Tel: 267 05 08, 267 70 78 Fax: 266 75 61 E-mail: pestterv@pestterv.hu

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014-2020 2015. április 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1.

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Munkaközi példány (1. változat) GYŐR 2014. JANUÁR KÉSZÍTETTÉK Megbízó: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. Megbízott:

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Integrált

Részletesebben

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2015. november 10.

Részletesebben

8.3.4 Minőségi agrártermékek előállítása, feldolgozás feltételeinek javítása operatív program... 34 8.3.5 Rossz minőségű termőföldek

8.3.4 Minőségi agrártermékek előállítása, feldolgozás feltételeinek javítása operatív program... 34 8.3.5 Rossz minőségű termőföldek Tartalom Tartalom... 1 1. Bevezetés... 4 1.1 A koncepció előnyei... 4 1.2 Miért van szüksége Fényeslitkének településfejlesztési koncepcióra, és programozásra?... 4 1.3 Kihívások... 4 2. Munkamódszerek....

Részletesebben

Gelei Andrea Halászné Sipos Erzsébet: Átjáróház vagy logisztikai központ?

Gelei Andrea Halászné Sipos Erzsébet: Átjáróház vagy logisztikai központ? Gelei Andrea Halászné Sipos Erzsébet: Átjáróház vagy logisztikai központ? 1. Bevezetés A szakmai közélet képviselőinek gondolatai között évek óta érlelődik az elképzelés, mely szerint az Európai Unió bővülésével

Részletesebben

CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA JAVASLATTEVŐ MUNKARÉSZ 2013.

CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA JAVASLATTEVŐ MUNKARÉSZ 2013. CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA JAVASLATTEVŐ MUNKARÉSZ 2013. CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA JAVASLATTEVŐ MUNKARÉSZ MEGBÍZÓ: KÉPVISELŐJE: GENERÁLTERVEZŐ: KÉPVISELŐJE: Csongrád

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 2. melléklet a Pest

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. lkt. sz.: IV.378/2015. Előadó: Vass Csaba Mell.: gazdasági program Hiv. sz.:- Postacím: 5601 Pf 112. Telefon: (66) 523-801

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SELLYE INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ Projekt azonosító: Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható A megalapozó

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Előzetes Akcióterületi Terve

Előzetes Akcióterületi Terve Szeged Megyei Jogú Város ELI ipari-innovációs akcióterületének Előzetes Akcióterületi Terve Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció véleményezése Iktatószám:

Részletesebben

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása

Részletesebben

Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája Megalapozó vizsgálat Helyzetértékelés Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis-

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város. Akcióterületi Terv. A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan

Szeged Megyei Jogú Város. Akcióterületi Terv. A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terv A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan 2009. május 1 Tartalomjegyzék 0. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 4

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: ÚJHARTYÁN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 813/2013.Ujhartyan_Tfk_Its MUNKACÍM: ÚJHARTYÁN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (TFK) ÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) DOKUMENTÁCIÓ CÍM: TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KINCSESBÁNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK TELJES FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: Kincsesbánya Község Önkormányzata 8044 Kincsesbánya, Kincsesi út 39. FELELŐS TERVEZŐ: Fehér Vártervező

Részletesebben

KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON Készítette: TKK-Pannonvelo Konzorcium Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Területfejlesztési Kutatási Központ Taschnerwin Bt. 2001. TARTALOMJEGYZÉK 1./A. SWOT

Részletesebben

Veszprém Megyei Területfejlesztési koncepció és stratégia EFOP-GINOP-TOP ágazati lehatárolása, a 2014-2020-as időszak ágazati elemzése megyei szinten

Veszprém Megyei Területfejlesztési koncepció és stratégia EFOP-GINOP-TOP ágazati lehatárolása, a 2014-2020-as időszak ágazati elemzése megyei szinten Veszprém Megyei Területfejlesztési koncepció és stratégia EFOP-GINOP-TOP ágazati lehatárolása, a 2014-2020-as időszak ágazati elemzése megyei szinten TÁMOP-7.2.1-11/K Technikai segítségnyújtás 1085 Budapest,

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA ROGRAMJA 2015 2019 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ...4 II. SZEGED HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓHOZ VISZONYÍTVA...5 II.1. Múlt...5 II.2. Jelen...5 II.2.1.

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült akmop-6.2.1/k-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

ASZÓD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

ASZÓD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ASZÓD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Megalapozó vizsgálat A Belügyminisztérium összefoglaló értékelése alapján kiegészítve Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0

Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0 Debrecen Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója és Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0 Készítette: Euro Régió Ház Kft. INNOVA

Részletesebben

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. JÖVŐKÉP...3 1.1. A jövőképet befolyásoló folyamatok...3 1.2. A jövőkép

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád

Részletesebben

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 Budapest, 2007. november Tartalom 1. Makrogazdasági célok és prognózis... 2 1.1. Külső feltételek... 2 1.2. Ciklikus

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 3. számú melléklet a 2. napirendi ponthoz ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökoszféra- Projekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Vezetői összefoglaló. Módszertani feltáró tanulmány. Környezet- és szituációelemzés. Koncepció. Operatív terv.

Tartalomjegyzék. Vezetői összefoglaló. Módszertani feltáró tanulmány. Környezet- és szituációelemzés. Koncepció. Operatív terv. Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló Módszertani feltáró tanulmány Környezet- és szituációelemzés Koncepció Operatív terv Mellékletek Dunaújváros Városmarketing Terve Vezetői összefoglaló Készítette:

Részletesebben

GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA

GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA 2011.március- 2015. március -TERVEZET- 2011. március 24. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 2 1. HELYZETELEMZÉS... 3 1.1 A TELEPÜLÉS INFRASTRUKTÚRÁJA... 3 1.1.1

Részletesebben

A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ

A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2000) 1. A KONCEPCIÓ ALAPELVEI ÉS KIINDULÁSI FELTÉTELEI A területfejlesztési koncepció célja a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet fejlődését

Részletesebben

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI 3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁKHOZ Nemzeti Fejlesztési Terv I-II. Az uniós támogatások hozzáférésének és felhasználásának alapdokumentuma a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK VIDÉKI TELEPÜLÉSEK SZÁMÁRA 2014-2020 JUSZTIN VALÉRIA EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK VIDÉKI TELEPÜLÉSEK SZÁMÁRA 2014-2020 JUSZTIN VALÉRIA EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK VIDÉKI TELEPÜLÉSEK SZÁMÁRA 2014-2020 JUSZTIN VALÉRIA EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVEZÉSI FŐOSZTÁLY 2016. JANUÁR 15. Szűkülő

Részletesebben

1.2. A település polgármestere: Név: Szegvári Ernőné Telefon: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu

1.2. A település polgármestere: Név: Szegvári Ernőné Telefon: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu PROJEKT JAVASLAT ADATLAP ÖNKORMÁNYZATOK RÉSZÉRE 1. A JAVASLATTEVŐ ADATA: 1.1. Település neve: Kiszombor Nagyközség Önkormányzat 1.2. A település polgármestere: Név: Szegvári Ernőné Telefon: 62/525-090

Részletesebben

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NYDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Nyugat Dunántúli Operatív Program

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM CCI-szám: 2007HU16UPO001 Az Európai Bizottság 2007. augusztus 1-jén kelt, B(2007)3791 számú határozatával elfogadva EGYSÉGES SZERKEZETBE

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat

Részletesebben

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH

Részletesebben

SZERZŐK (923/2014. (VI.30.) Főv. Kgy. határozatával jóváhagyott dokumentum)

SZERZŐK (923/2014. (VI.30.) Főv. Kgy. határozatával jóváhagyott dokumentum) MEGBÍZÓ: BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZAKMAI IRÁNYÍTÓ: BUDAPEST FŐVÁROS FŐPOLGÁRMESTERI HIVATAL VÁROSÉPÍTÉSI FŐOSZTÁLY Finta Sándor főépítész Maczák Johanna Mátrai Réka Havassy Enikő Garay Márton SZERZŐK

Részletesebben

A Hevesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Hevesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

A vidéki városi terek átalakulása Magyarországon szuburbanizáció és dzsentrifikáció az átmenet korszakában Kutatási zárójelentés

A vidéki városi terek átalakulása Magyarországon szuburbanizáció és dzsentrifikáció az átmenet korszakában Kutatási zárójelentés A vidéki városi terek átalakulása Magyarországon szuburbanizáció és dzsentrifikáció az átmenet korszakában Kutatási zárójelentés Kutatásunkban a magyarországi városi terek átmenet korszakára jellemző átalakulásának

Részletesebben

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató

Részletesebben

a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács megbízásából

a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács megbízásából készítette: RowanHill Global Befektetési Kft. (1065, Budapest, Révay u. 10) a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács megbízásából 1 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Helyzetértékelés 4 2.1. Földrajz

Részletesebben

ITS Konzorcium. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

ITS Konzorcium. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 STRATÉGIAI TANULMÁNY SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK ÖSSZEHANGOLÁSÁRA (TÁMOP-7.2.1-11/K-2015) SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG

Részletesebben

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 Sz.: 4/2015. MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Részletesebben

Ajka város integrált településfejlesztési stratégiája. II. STRATÉGIA kiegészítése

Ajka város integrált településfejlesztési stratégiája. II. STRATÉGIA kiegészítése Ajka város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA kiegészítése Módosuló szövegrészek piros színnel kerültek jelölésre 1.1.1 Akcióterületek bemutatása és az egyes akcióterületeken megvalósításra

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZLÖNY

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZLÖNY 2012. évi 9. szám 2012. december KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZLÖNY A KOMÁROM - ESZTERGOM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA TARTALOMJEGYZÉK Szám Tárgy Oldal A közgyűlés 2012. december 14-ei rendkívüli

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ: 326.183/2007. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ: 326.183/2007. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ: 326.183/2007. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése Tájékoztató Miskolc Megyei Jogú Város szociális, fogyatékosügyi és gyermekvédelmi intézményeinek, társadalmi

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

CÉLZOTT TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PI- ACI VIZSGÁLATA

CÉLZOTT TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PI- ACI VIZSGÁLATA Prof. Dr. Piskóti István - Dr. Molnár László - Gulyásné Dr. Kerekes Rita - Dr. Nagy Szabolcs - Dr. Dankó László - Dr. Karajz Sándor - Dr. Bartha Zoltán - Kis-Orloczki Mónika (5. munkacsoport) CÉLZOTT TERMÉKEK

Részletesebben

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 0 1 6 VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: 1 Tartalom 1.JÖVŐKÉP... 3 1.1. Vonyarcvashegy

Részletesebben

SOMOGY MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA

SOMOGY MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA SOMOGY MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA KÉSZÍTETTE: 1 SOMOGY MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 2015. ÁPRILIS Cím Somogy megye Integrált Területi Programja Verzió 2.0 Megyei közgyűlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés

Részletesebben

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2005-2007-IG 1. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA 1.1. Kiinduló feltételek

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2015-2019. 1 20/2015. sz. előterjesztés Bicske Város Önkormányzat Gazdasági Programja 2015-2019. A gazdasági program elkészítésére Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat T Á J T E R V M Ű H E L Y SZOLGÁLTATÓ ÉS TANÁCSADÓ KFT. 8261 Badacsony, Római u. 197. e-mail: laposaj@bazaltbor.hu Megalapozó vizsgálat Óbudavár településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1855/2015

Részletesebben

Algyő Nagyközség. Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Algyő Nagyközség. Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2015-2022 Egyeztetési változat 2016. május Tartalom 1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI... 3 1.1. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása... 3 1.2. A tematikus és a területi célok közötti összefüggések

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2016. 2 Aláírólap Ezen az oldalon kell felsorolni az ITS szakhatósági

Részletesebben

A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI

A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011 A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011 TARTALOMJEGYZÉK REGIONÁLIS TÁMOGATÁSPOLITIKA 5 Kohéziós politika7 A regionális operatív programok

Részletesebben

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció RÁCKEVE VÁROS Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása című

Részletesebben

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata TERVEZET Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Generál Tervező: Altervező: ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár,

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA TISZACSEGE 2012-2020 1.2 Tiszacsege polgárainak bevonásával 2012. november 1 Tartalom 1. Vezetői összefoglaló... 7 1.1. Hosszú távú jövőkép... 8 1.2. Tiszacsege, az

Részletesebben

KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

Részletesebben

A tér kitüntetett pozíciói a következőek: Előadó: Dr. Péli László, adjunktus

A tér kitüntetett pozíciói a következőek: Előadó: Dr. Péli László, adjunktus Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Regionális gazdasági növekedési elméletek, Centrum-periféria viszonyrendszer TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK

Részletesebben

1. Vezetői Összefoglaló

1. Vezetői Összefoglaló TANULMÁNY A záhonyi térség különleges gazdasági övezete komplex gazdaságfejlesztési programjának összehangolása a térség A Felső-Szabolcsi VKE Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának összehangolása a Záhony

Részletesebben

Bács-Kiskun 2020. Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020. 63,23 Mrd Ft

Bács-Kiskun 2020. Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020. 63,23 Mrd Ft Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020 Cím Verzió 2.2 Finanszírozó operatív program: Érintett földrajzi terület: Az ITP teljes 7 éves forráskerete Bács-Kiskun Megye Integrált

Részletesebben