NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE"

Átírás

1 NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE 2011

2 KÉSZÍTÕK NÉVSORA NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA - BICSKE MEGBÍZÓ KÉSZÍTETTE BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PORTATERV VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZÕ IRODA KFT. Székhely: 2089 Telki,Orgona u. 28. Iroda/levelezési cím: 1126 Budapest, Kléh István utca 8/b. Tel/Fax: ECORYS MAGYARORSZÁG KFT Budapest, Kemenes u. 6 Tel/Fax: KÉPVISELI TÉMAVEZETÕ MUNKATÁRSAK Marthi Zsuzsa ügyvezetõ (Portaterv) Karácsony Krisztián ügyvezetõ (EM) Marthi Zsuzsa (Portaterv) Székely Rita (EM) Bedõcs Bernadett (EM) Magyar Zsófia (EM) Karácsony Krisztián (EM) Dobri Bence (EM) március hó 2

3 TARTALOMJEGYZÉK NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARTÉGIA - BICSKE VÁROS? VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ 7 1. A TELEPÜLÉS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓ ZATBAN BICSKE AZ ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÜKRÉBEN BICSKE SZEREPE A TÉRSÉGI MUNKAMEGOSZTÁSBAN A TELEPÜLÉS VONZÁSKÖRZETÉNEK BEMUTATÁSA TELEPÜLÉSI SZINTÛ HELYZETÉRTÉKELÉS TELEPÜLÉSSZERKEZET Morfológiai és történelmi tényezõk Szerkezetet meghatározó fõbb közlekedési tényezõk Fõbb szerkezeti problémák és következményeik GAZDASÁGI HELYZET Ágazati szerkezet Vállalkozások helyzete Gazdasági aktivitás legfontosabb térbeli különbségei K+F Idegenforgalom, turizmus A helyi gazdaságfejlesztés eszközei Információs társadalom Kultúra szerepe TÁRSADALMI HELYZET Demográfiai adatok Foglalkoztatás, munkaerõ-piaci helyzet Képzettség TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET A természeti környezet vizsgálata Az épített környezet vizsgálata, mûemlékek és helyi értékvédelem A lakásállomány jellemzése Települési környezeti infrastruktúra Közlekedési infrastruktúra 47 Környezeti minõség elemzése KÖZSZOLGÁLTATÁSOK Oktatás Egészségügy, szociális ellátás Sport, szabadidõ, közmûvelõdés BICSKE SWOT - ANALÍZISE BICSKE VÁROSRÉSZEK KIJELÖLÉSE ÉS ELEMZÉSE TELEP LAKÓ TERÜLET Elhelyezkedés Városszerkezet, városkép és területhasználat és funkció A városrész társadalmi-demográfiai jellemzõi Lakossági humán szolgáltatás Fejlesztések Telep lakóterület SWOT-analízise BIHARI UTCAI LAKÓ TERÜLET Elhelyezkedés Városszerkezet, városkép és területhasználat és funkció 64 3

4 A városrész társadalmi-demográfiai jellemzõi Lakossági humán szolgáltatás Fejlesztések Bihari utca környezete SWOT-analízise VASÚTI MEGÁLLÓ KÖRNYÉKE Elhelyezkedés Városszerkezet, városkép és területhasználat és funkció A városrész társadalmi-demográfiai jellemzõi Lakossági humán szolgáltatás Fejlesztések Vasúti megálló SWOT-analízise VASÚT MENTI ÖVEZET Elhelyezkedés Városszerkezet, városkép és területhasználat és funkció A városrész társadalmi-demográfiai jellemzõi Lakossági humán szolgáltatás Fejlesztések Vasút menti övezet SWOT-analízise VÁROSKÖZPONT Elhelyezkedés Városszerkezet, városkép és területhasználat és funkció A városrész társadalmi-demográfiai jellemzõi Lakossági humán szolgáltatás Fejlesztések Városközpont SWOT-analízise NYUGATI LAKÓ TERÜLET Elhelyezkedés Városszerkezet, városkép és területhasználat és funkció A városrész társadalmi-demográfiai jellemzõi Lakossági humán szolgáltatás Fejlesztések Nyugati lakóterület SWOT-analízise M1 IPARI PARK, IPARI ÉS GAZDASÁGI TERÜLET Elhelyezkedés Városszerkezet, városkép, területhasználat és funkció A városrész társadalmi-demográfiai jellemzõi Lakossági humán szolgáltatás Fejlesztések Az M1 Ipari Park és Gazdasági terület SWOT analízise MEZÕGAZDASÁGI ÉS ERDÕGAZDASÁGI TERÜLET Elhelyezkedés Városszerkezet, városkép, területhasználat és funkció A városrész társadalmi-demográfiai jellemzõi Lakossági humán szolgáltatás Fejlesztések Mezõgazdasági és erdõgazdasági terület SWOT-analízise SZÕLÕHEGYI TERÜLETEK Elhelyezkedés Városszerkezet, városkép és területhasználat és funkció A városrész társadalmi-demográfiai jellemzõi Lakossági humán szolgáltatás Fejlesztések Szõlõhegyi területek SWOT-analízise Bicske déli külterületei Elhelyezkedés Városszerkezet, városkép és területhasználat és funkció 93 4

5 A városrész társadalmi-demográfiai jellemzõi Lakossági humán szolgáltatás Fejlesztések M1-tõl délre lévõ külterületek SWOT-analízise M1 MENTI GAZDASÁGI ÉS IPARTERÜLETEK Elhelyezkedés Városszerkezet, városkép, területhasználat és funkció A városrész társadalmi-demográfiai jellemzõi Fejlesztések M1 menti gazdasági és iparterületek SWOT-analízise KÜLTERÜLETEK ÖSSZESÍTETT ELEMZÉSE Elhelyezkedés A külterületek társadalmi-demográfiai jellemzõi STRATÉGIA A TELEPÜLÉS HOSSZÚ TÁVÚ JÖVÕKÉPE Jövõkép és átfogó célok Részcélok FEJLESZTÉSI CÉLOK A TELEPÜLÉSRE ÉS A TELEPÜLÉSRÉSZEKRE A helyzetértékelés és a célmeghatározás összhangja Célok és összefüggéseik (célhierarchia) BEAVATKOZÁSOK AZ AKCIÓ TERÜLETEK KIJELÖLÉSE Telep alközpont AT Intermodális központ AT Energia AT Városközpont AT Kastély AT Csillagvizsgáló AT Káposztás AT Lakóterületi AT Gazdasági és ipari területek AT Galagonyás AT Bihari utca AT Ásványvízkincs AT Helyzetelemzés az alacsony státuszú népesség területi koncentrációjáról a város egészének tekintetében A városrészek fõbb jellemzõi A roma népességet magas arányban koncentráló városi szegregátumok, telepek, telepszerû képzõdmények helyzetelemzése A szegregátumok helyzetelemzése FENNTARTHATÓ SÁGI SZEMPONTOK A fenntartható környezeti fejlõdés programja A STRATÉGIA KÜLSÕ ÉS BELSÕ ÖSSZEFÜGGÉSEI A stratégia fõbb külsõ összefüggései A stratégia fõbb belsõ összefüggései Antiszegregációs program A stratégia megvalósításának fõbb kockázatai Kockázatok azonosítása Kockázatok kezelése A MEGVALÓ SÍTÁS ESZKÖZEI A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM BERUHÁZÁSI JELLEGÛ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK Tervalku településrendezési szerzõdés Befektetést ösztönzõ rendeletek és intézkedések Társadalomépítés, partnerség, identitáserõsítés 173 5

6 Városmarketing A NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGVALÓ SÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZERVEZETI ELVÁRÁSOK 177 A településfejlesztõ társaság és tevékenységi köre 177 A településfejlesztõ társaság és tevékenységi köre TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI INGATLANGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ Stratégiai célok, fejlesztési koncepció Ingatlangazdálkodási prioritások Ingatlangazdálkodási Terv akcióterületi vonatkozása PARTNERSÉG A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM BERUHÁZÁSI JELLEGÛ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK Helyi média megjelenések honlap, plakátok helyi hirdetõ táblákon Lakossági kérdõív Településfejlesztési Ötletbörze 207 6

7 VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ Bicske település Önkormányzata a as idõszak pályázati rendszeréhez igazodóan Integrált Településfejlesztési Stratégia (továbbiakban IVS) készítését kezdeményezte 2010-ben. Az IVS azt a komplex, területi alapú tervezési személetet kívánja meghonosítani, amely ötvözi a különbözõ szakági koncepciókban már megfogalmazott fejlesztési elképzeléseket. A megvalósításban érdekelt szereplõk, azaz a helyi lakosság, a gazdasági élet és a civil szféra szereplõinek aktív bevonásával, érdekeik, a település jövõjével, fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseik megismerésével és a dokumentumba való beleépülésével válik az IVS a teljes település által elfogadott stratégiává. Az integrált megközelítés fontos elemét jelenti a távlati, átfogó fejlesztési célokból kiinduló, azokat speciális, operatív célokká lebontó elv alkalmazása, amely szinergikusan kezeli a célok finanszírozási, megvalósítási és fenntartási módját is. A munka eredményeként egy olyan komplex településfejlesztési/megújítási dokumentum áll majd Bicske rendelkezésére, amely összefoglalja a településfejlesztés fõbb irányvonalait és céljait, kiszámítható fejlesztési környezetet biztosít az érintett szereplõk számára, továbbá keretet, struktúrát ad az egyes projektek összefüggõ programmá, rendszerré szervezéséhez. Mindezek mellett az IVS kiváló alapot jelent majd középtávon intenzíven fejlesztendõ területek elõkészítõ, megvalósíthatósági tanulmány mélységû, a fejlesztések részletes leírását, ütemezését, pénzügyi tervét és a megvalósítás szervezeti feltételeit bemutató Akcióterületi Tervek kidolgozásához is, amelyek együttes feltételét jelentik például a as idõszakra kidolgozott Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható Településfejlesztés támogatása címû prioritás keretében kiírt városrehabilitációs pályázaton való részvételnek. Bicske tágabb körzetében, mind Budapest nyugati kapujában (Budaörsi kistérség), mind pedig Székesfehérváron és körzetében (Tatabánya), az elmúlt 20 évben, és még a rendszerváltás elõtt is jelentõs fejlesztések voltak, amelyekben komoly támogatások is lecsapódtak. Bicske, talán mert a nagy régiók határán fekszik, a szomszédos térségekhez képest kimaradt mindig a fejlesztési programokból, arányaihoz képest sem nyerte el azokat a támogatásokat, amelyet jelentõségéhez képest megérdemelt volna. Jelen stratégia, olyan fejlesztési programokat tartalmaz, amely illeszthetõ Magyarország, és ezen belül a Régió fejlesztés politikájához, és a 2011-ben meghirdetett Széchenyi tervhez. Ezért a stratégia kiemelten kezeli a Széchenyi Tervhez illeszkedõ projekteket, mint a kistérségi megújuló energetikai mintaprogramot, a szelektív válogatómû építésének lehetõségét az Energia akcióterület -en, illetve a csapadékvíz-elvezetés megoldását. 7

8 1. A TELEPÜLÉS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓ ZATBAN 1.1. BICSKE AZ ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÜKRÉBEN Bicske Fejér megyében, Budapesttõl nyugatra fekszik. Területe 78,9 km2, népsûrûsége 141,48 fõ/km 2, állandó népessége fõ (2009.). Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban megalapozott területfejlesztési struktúra alapján Bicske a Közép-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban, Tatabánya, mint fejlesztési alközpont környezetében, az ország regionális fejlesztési tengelyeinek metszéspontjához közel helyezkedik el : a Gyõr és Budapest fejlesztési pólusok között húzódó nemzetközi tengelyen, illetve Székesfehérvár - Tatabánya regionális tengely közelében található. A policentrikus településfejlesztési koncepció az ország Budapestközpontú térszerkezet oldódását kívánja elérni. Bicskének, tekintettel, hogy Budapest és Tatabánya közelében helyezkedik el, jelentõs szerepe e tekintetben nincsen, a méretébõl adódóan nem tudja, és nem is kell, hogy ellensúlyozza a központ szerepet. Forrás: Országos Területfejlesztési Koncepció Bicske a Közép-Dunántúli régióban fekszik, mely régió jövõképe, hogy európai szinten versenyképes régió legyen, az innováció régiójává válva magtérségként meghatározó szerepet töltsön be a hazai modernizációban. Mindez az innováció, a megújulás régión belüli kiterjesztésével, a régióban élõk életminõségének folyamatos javításával párosulva. A felvázolt jövõkép megvalósulását az alábbi Bicskére vonatkozó átfogó célokon keresztül javasolja megvalósítani: a Közép-Dunántúl, mint vezetõ hazai innovációs térség A régió prosperáló nagyvállalatai mellett a hazai és nemzetközi környezetben versenyképes, elsõsorban a kis- és közepes vállalkozásokon alapuló régiós gazdaság innováció-orientált fejlesztése. 8

9 Komplexen értelmezett innovációs törekvések végrehajtása a turisztikai vonzerõkkel rendelkezõ és az agrártérségekben (a termelési és szolgáltatási tevékenységek minõségének emelése, modernizációja, diverzifikálása). a régió társadalmi-gazdasági megújulását szolgáló minõségi humánerõforrás-fejlesztés Összehangolt humánerõforrás és foglalkoztatási fejlesztések, ezekkel kompatibilis innovatív szociális ellátórendszerek kialakítása. vonzó, fenntartható életminõség megteremtése A környezetvédelmet, az infrastruktúrát, a közlekedést és az információs társadalmat érintõ életminõség-fejlesztés a régióban: [ ] a természeti értékek fenntartható turisztikai hasznosítása, a fenntartható agrárgazdasági fejlesztések, a környezeti infrastruktúra fejlesztése, a part - és vízrendezés különösen a régió állóvizei esetében, valamint a települések hálózatos fejlesztése, egyúttal az elérhetõségi kapcsolatok javítása és az információs infrastruktúra fejlesztése. A régió vonatkozó területi céljai: A legfontosabb regionális alközpontok (Dunaújváros, Tatabánya, Veszprém) és az agglomerálódó-urbanizálódó térségek szolgálhatják a régiószervezõ központtal való funkció- és munkamegosztást segítõ innovációs környezet megteremtését (K+F alkalmazások elterjedése, az adaptív KKV-k számának növekedése, a felsõoktatás fejlesztése). E fejlesztésekhez kiváló alapokat nyújthatnak logisztikai és humánerõforrás tartalékaik is; A városhálózaton belüli elérhetõséget javító észak-déli és kelet-nyugat irányú hiányzó közlekedési kapcsolatok fejlesztése. A régió fõvároshoz közeli nagyvárosainak alkalmassá kell válniuk Budapest funkciókoncentráló hatásának az ellensúlyozására, és lezárására; A régió magasan erdõsült hegy- és dombvidéki területei fenntartható fejlesztésének része a falusi és aktív turizmus, ökológiai alapú mezõgazdaság, helyi jelleggel bíró termékeket elõállító mikrovállalkozások, többcélú integrált és fenntartható erdõhasználat. Helyi természeti és kulturális erõforrások fenntartható hasznosítása: A munkahelyteremtést biztosító ipartelepítésben a tisztább technológiákat, illetve a legjobb elérhetõ technikákat és a környezettudatos irányítási rendszereket alkalmazó tiszta ipari beruházások ösztönözhetõk. Támogatni kell a kis volumen helyi energiagazdálkodási, valamint az anyag- és hulladékgazdálkodási rendszerek kialakítását, melynek során a megújuló energiaforrások használata prioritást kell, hogy élvezzen. A környezetbarát ökoturizmus elterjedésének ösztönzése. A tájba illõ üdülési funkciók átvétele az elnéptelenedõ települések kiüresedését is lassíthatja, megállíthatja. Ökoturisztikai infrastruktúrafejlesztés a térség lakóinak bevonásával (kerékpárutak és kapcsolódó szolgáltatási rendszerek, gyalogtúraútvonalak rendszerek és tematikus újjáépítése, természetbarát szálláshelyek (turistaházak) rendszerének újjáélesztése, tradicionális falusi környezet turisztikai szálláshelyek kialakítása). Ösztönözni kell a helyi lakosság és az üdülõnépesség gazdasági és kulturális partnerségét. Ez egyrészt közös, táji értékvédõ és hagyományápoló értékrendet teremt, másrészt a helyi lakosság szolgáltatásainak igénybevétele a térségekben tartja a jövedelmet. Meg kell teremteni az üdülõhelyi funkciókhoz szükséges települési infrastruktúrát és közbiztonságot. Támogatandó a helyi tájjelleg mezõgazdasági és ipari termékek, valamint szolgáltatások kialakítása, piacra jutása, marketingje, értékesítõ-beszerzõ szövetkezeteik, hitelesítõ helyi kamaráik szervezése. 9

10 Az erdõbirtokosok és a rekreációs, szociális (hátrányos helyzet társadalmi rétegek erdõkiélése), ill. vállalkozói erdõhasználók közötti partnerségi kapcsolatok kialakítása az energiaellátást és munkahelyteremtést szolgáló fenntartható és hatékony tájhasznosítás feltétele. A kastélyok, kúriák, udvarházak, várak, egyedi (kultúr)táji értékek (hidak, emlékhelyek, keresztek, emlékfák, stb.) állagmegóvása, környezetük fejlesztése támogatandó a turizmus érdekében. Közlekedéspolitika A vasúti fõ,- és mellékvonal-hálózat, valamint a regionális mellékvonalak jelentõs részének a kiszolgáló létesítményekkel együttes fenntartása és korszerûsítése BICSKE SZEREPE A TÉRSÉGI MUNKAMEGOSZTÁSBAN A településeknek a településhálózatban betöltöttszerepére legközvetlenebbül a településhierarchiában elfoglalt pozíció utal. A települések körén belül kimutatható hierarchikus tagolódás a települési alapfunkciók mennyiségétõl és sokféleségétõl függ. A települési alapfunkciók közé pedig a tágan értelmezett szolgáltatási ágak pl. oktatás, kulturális intézmények, egészségügy, kereskedelem, igazgatás és igazságszolgáltatás, a pénz- és biztosításügy stb. mindennapos igényeket kielégítõ intézményei, illetve tevékenységei tartoznak. Korábban a településhierarchiában elfoglalt helyzet, az ehhez szorosan kötõdõ infrastrukturális ellátottság, intézményi ellátottság volt a legfontosabb differenciáló tényezõ a települések és városok között, ma elsõsorban a jövedelemszerzés lehetõségei határozzák meg egy-egy térség helyzetét. Bicske a Közép-Magyarországi régió közvetlen közelében helyezkedik el, amely központjához az élet minden területére kiterjedõen szoros a kapcsolat. A fõváros közelsége sajátos, egyedülálló helyzetet teremt, mely minden területen, gazdasági és társadalmi szempontból is, egyaránt meghatározó. A népesség, az emberi erõforrások, a gazdasági tevékenységek, a mûszaki infrastruktúra, kulturális örökségek koncentráltsága olyan mértékû, mely a térség számára a régiók sorában kiemelt jelentõséget és az ország többi részétõl egyértelmûen eltérõ karaktert kölcsönöz. Forrás: Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Program Amint a fenti ábra is jól szemlélteti, Bicske szoros kapcsolatban áll a Közép-magyarországi régióval. A közép-magyarországi településrendszer nem hálózatosan fejlõdött, hanem Budapest -centrikusan. Bicske nem tartozik se Pest megyéhez, se a Budapesti Agglomerációhoz, ugyanakkor a szomszédos megye és Budapest migrációs és a szuburbanizáció folyamatai egyre inkább meghatározók a település életében. 10

11 A település saját alapfokú közintézményi szolgáltatásait képes kielégíteni, de közép- és felsõfokú intézmény-ellátottsági szempontból erõteljesen kapcsolódik a közeli nagyobb településekhez (Budapest, Tatabánya, Székesfehérvár). Bicske közigazgatási területén 1-es vasútvonal halad keresztül (Gyõr és Tatbánya vonal), melynek 2 megállója a település központjához közel található. Budapest Bicskérõl 30 perc alatt érhetõ el kötöttpályás közlekedéssel. A város távlati fejlesztése szempontjából fontos, hogy Bicske a Vértes Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társulás (16 település) központja, így összességében mintegy fõs népesség középfokú intézmény-ellátását kell biztosítania. A régióban megindult a tudásparkok kialakítása. Az egyik ilyen fejlesztés a Talentis program keretében a Zsámbéki-medencébe tervezett tudásközpont, amely egy tudásalapú térségfejlesztési koncepció, innovációs klaszter, mely a modern gazdaság kihívásainak megfelelõen alapvetõen a humán erõforrásokra és a csúcstechnológia alkalmazására épül. A másik ilyen kezdeményezés a 200 hektáros Technopolis tudományos-ipari park fejlesztése Székesfehérváron. A Technopolis elnevezés utal arra, hogy Székesfehérváron egy modern, fejlett technológiákon alapuló, új városrész létesül, ahol technológiai park, tudományos park, valamint különbözõ, városi és regionális szintû közigazgatási funkciók, szórakozási, pihenési funkciók kapnak helyet. Az innovációs igényeket ugyancsak elõtérbe helyezi a Bécs-Budapest nagyrégióban elhelyezkedõ, több innovációs centrumot, növekedési központot magába foglaló innovációs terület kiépülése (Ajka, Bábolna, Bicske, Dunaújváros, Esztergom, Komárom, Mór, Pápa, Székesfehérvár, Várpalota, Veszprém, Tatabánya) A TELEPÜLÉS VONZÁSKÖRZETÉNEK BEMUTATÁSA A település Fejér megye észak részén helyezkedik el, Budapest vonzáskörzetében. Bicske, mint kistérségi központ is funkcionál, alap- és középfokú intézményeit, szolgáltatásait a környezõ települések lakói is igénybe veszik, illetve az itt található jelentõsebb cégek (Vincotech, MagyarMET, Spar, Tesco) a foglalkoztatás szempontjából is térségi hatású. A bicskei kistérséghez tartozó települések: Alcsútdoboz, Bicske, Bodmér, Csabdi, Csákvár, Etyek, Felcsút, Gánt, Kajászó, Mány, Óbarok, Szár, Tabajd, Újbarok, Vál, Vértesacsa és Vértesboglár települések alkotnak ben Kajászó az Ercsi kistérségbõl került át a Bicskei kistérségbe. A Vértes Többcélú Kistérségi Társulás mûködési területe még inkább tükrözi - a fenti statisztikai lehatárolást szinte megerõsítve a funkcionális kapcsolatok vonatkozásában Bicske vonzáskörzetét, ahol a területfejlesztés, turizmus és a közszolgáltatások, és ezen szolgáltatások hozzáférhetõségének biztosítása volt a cél a 2004-es megalakuláskor. Bicske földrajzi helyzetébõl adódóan kiemelt helyzetben van, melyet elsõsorban Budapest relatív közelsége, s az elérhetõséget még inkább javító közlekedés-földrajzi pozíciója határoz meg. Az alábbiakban megkíséreljük rendszerszerûen összefoglalni Bicske funkcionális ellátottságát, ill. szolgáltatásait. 11

12 Bicske funkcionális területi hatóköre tematikusan 1 Nemzetközi Országos Regionális Megyei Kistérségi Helyi Gazdaság M1 melletti gazdasági és logisztikai terület Közlekedés E60, E75 utak M1 Vasút 811.sz. út Székesfehérvár felé való összeköttetés Településen belüli autóbuszjárat Kereskedelem Államigazgatás Oktatás Menekülttábor Áruházláncok (TESCO, Lidl, stb.) Kistérségi központ Többcélú önkormányzati társulás központja Iskolai ellátás Kiskereskedelmi egységek Közszolgáltatások, intézmények Helyi alapfokú ellátás Szociális ellátás Batthyány kastély - gyermekotthon Kultúra Bicskei tavak Helyi kulturális intézmények Turizmus, rekreáció Vendéglátóhelyek Uszoda Mûemlékek 1 A Településrehabilitáció ban Kézikönyv a városok számára útmutatóban felsorolt funkciók alapján 12

13 2. TELEPÜLÉSI SZINTÛ HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. TELEPÜLÉSSZERKEZET Morfológiai és történelmi tényezõk Bicske a Bicske-Zsámbéki-medencében helyezkedik el, amely, a Dunántúliközéphegység, Dunazug-hegyvidék része. A Zsámbéki-medence a Budai-hegység, a Pilis, a Gerecse hegyvonulatai és az Etyeki-dombság lankái között húzódik, Budapesttõl mintegy 30 kilométerre. A medence kisvízfolyásokkal tagolt, enyhén hullámzó síkság, melynek nagy részét a mezõgazdasági hagyományoknak megfelelõ búza-, kukorica-, napraforgótáblák borítják. A vidéken egykor mocsaras, nádasokkal, bodzásokkal, gyékényesekkel tarkított lapály terült el. Bizonyítható adatok szerint Bicske már 1306-ban létezett, amikor Botond fiai, leszármazottai, János és Péter, bicskei birtokukon engedélyt kaptak vámszedésre, ám a Bykchei család adataival már 1258-ból is találkozhatunk. A középkori adatok között említésre méltó a Bicskei család részére június 10-én kiadott "Pallosjog". A pecsétes írás felhatalmazza õket arra, hogy a birtokon törvény szerint saját maguk is eljárhassanak. A mohácsi vész után, a török hódoltság idején ( ) Bicske is török uralom alá jutott, és Székesfehérvár 1543-i eleste után Bicske Komárom megyéhez került. A település 1773-ig volt falu, 1773-tól 1871-ig mezõváros, január 1-jétõl nagyközség, mindeközben 1688-tól 1877-ig járási székhely tõl 1946-ig a váli járáshoz tartozik, majd 1947-tõl december 31-ig, a járások megszûnéséig ismét járási székhely. A korábbi századokban Fejér megyéhez tartozott, majd 1647-ben Komárom megyéhez került tól folyamatosan Fejér megyei terület január 1-jétõl városi jogú nagyközség, január 1-jétõl város. A címerkép arany búzakalásza és ekevasa a fejlett mezõgazdaságot, a tölgyfaág az erdõgazdálkodást és állattenyésztést, a méhkas a lakosság szorgalmát, a toll pedig a tudomány, mûvészet és irodalom helybeli mûvelését jelképezi. Bicske szerkezetét nagymértékben meghatározta a település beépített területét keletre található álló- és folyóvíz, mely egyben a határát is alkotja. A régi katonai térképeken jól látszik, hogy Bicske történelmi városszövete mai napig is megmaradt. A Kossuth tér, a Hõsök tere, a Batthyány kastély, a Szent István út, Vörösmarty Mihály u. Bogya Károly u. nyomvonala már jól kirajzolódik. 13

14 II. katonai felmérés III. katonai felmérés A fenti térképek jól ábrázolják, hogy a Kossuth tértõl nyugatra lévõ területen valaha vízfolyás volt, amely déli irányú oldalágakat hozott létre. Feltehetõen a mélyfekvésû terület idõszakosan vízzel fedett volt, ezért is beépítetlen mind máig ez a terület. Bicske településszerkezete mozaikos képet mutat. A település északi részén kiterjed erdõ, gyep- és mezõgazdasági területek találhatók, melyek az országos ökológiai hálózat elemei, Natura 2000 területek. A közigazgatási terület keleti, északkeleti részén található dûlõ területek jelenleg Bicske üdülõterületei, a központi belterülettõl távolabb, kiépített úttal kapcsolódnak. Bicske legjelentõsebb ipari termelõ tevékenységei az M1 autópálya mellett mûködnek, de további jelentõs gazdasági fejlesztések tervezettek a fõbb útvonalak mentén. Forrás: Önkormányzat 14

15 Szerkezetet meghatározó fõbb közlekedési tényezõk A település belterületétõl északra halad az M1 autópálya, amely szerves kapcsolatot biztosít haránt (kelet-nyugat) irányban, a környékbeli nagytelepülésekkel, Budapest és Tatabánya gyors elérhetõségét is biztosítja. A 811. sz. út déli irányban biztosítja a közlekedési kapcsolatot Székesfehérvárral, és a Balatonitérséggel. A vasút városszerkezeti szempontból kedvezõtlen helyen, a belterületben, azt kettévágva halad. Ugyanakkor ez a helyzet a település könnyû elérhetõségét biztosítja kötött pályán. Két saját vasútállomással rendelkezik Bicske, amely a Budapesthez való szoros kapcsolatot, így az ingázást kistérségi szinten is nagymértékben segíti. A hatályos településrendezési tervben három lényeges elem, út szerepel: tervezett déli elkerülõ út, amely biztosíthatja a városon átvezetõ j. út kiváltását; a vasútállomás jobb megközelítését és a tervezett gazdasági területek kiszolgálását biztosító tervezett útszakasz a Tatai úti gazdasági terület nyugati oldalán; P+R kialakítása a vasútállomás mellett Fõbb szerkezeti problémák és következményeik Bicske földrajzi viszonyait tekintve a település egy része mély fekvésû terület, amely idõszakosan belvízveszélyes. A település belterületétõl keletre lévõ vízfolyás szabályozása ugyan már megtörtént, de komoly csapadékmennyiség hatására belvízveszélyes, mélyfekvésû területeknél gondot okoznak. Bicske közlekedés-földrajzi elhelyezkedése kedvezõ, amely az M1 közvetlen közelségének köszönhetõ. Az autópálya lehajtója a település belterületétõl messzebb, hosszú, az autópálya vezetésével párhuzamos úton lehetséges. Az M1 autópálya Bicske történelmi központját elszigeteli az M1-tõl északra található hajdani dûlõterületektõl (Babos-hegy), amelyek megközelítése jelenleg két úton keresztül történhet, az autópálya alatt. Érdemes megfontolni, a településrészek közötti kapcsolat, és azok megközelítése, valamint Mány és térsége szempontjából újabb lehajtó létesítését. Településszerkezeti problémát okoz a vasút történeti városban való haladása, mely a városrészeket elválasztja. Amellett, hogy belsõ városi szövetet felosztja, a vasút össze is köti Bicskét a nagyobb városokkal, azaz elérhetõsége szempontjából elõnyös. A település két vasúti megállóval is rendelkezik, ahol tipikus problémákkal lehet találkozni. Egyrészt parkolási problémák jelentkeznek, hiszen a térség számára Budapest megközelítése szempontjából fontos város Bicske (30 perc vonattal); másrészt a városi szövet és utcaképek degradálódásával lehet szembesülni. Kisfaludy utca mentén lévõ, jelenleg még viszonylag beépítetlen terület potenciális fejlesztési helyszín, amely a központ és a kertváros között helyezkedik el. Beépítetlenségének oka feltehetõen a magas talajvíz, esetleg belvíz volt. Jelenleg itt található a város uszodája. A településrészek egymáshoz való kapcsolata kielégítõ, de a dûlõk feltárása nem megoldott. A belterület déli része a hajdani hõerõmû tervek következményeit viseli magán. A hõerõmû nem épült meg, de az azt kiszolgálandó paneles lakótelep egy része elkészült, egy része pedig szerkezetkész 15

16 állapotban maradt. Az általános bicskei településképhez, települési szövethez idegen látvány kezelése megoldásra szorul. Hasonló problémát jelent a laktanyának szánt épületegyüttes a vasút déli oldalán, mely egy nagyszerû fejlesztési lehetõség lehet GAZDASÁGI HELYZET Ágazati szerkezet Bicske és vonzáskörzete gazdasági szempontból többpólusú terület. Déli területe jelentõs mezõgazdasági hagyományokkal rendelkezik, északi területén erdõgazdálokodás a jellemzõ. Mányon kõszénbányászattal foglalkoztak, Óbarokon bauxitbányák voltak, melyek a 80-as években megszûntek. Az autópálya közvetlen környezetében a 90-es évek közepétõl a kedvezõ közlekedési lehetõségeket elõnyben részesítõ szállítmányozási és logisztikai telephelyek, vállalkozások jelentek meg, ahol több gazdasági fejlesztés is található. Bicskén 2001 és 2007 között mindhárom szektorban változott a mûködõ vállalkozások aránya. Amíg a mezõgazdaságban és a szolgáltatás szektorban tevékenykedõk aránya nõtt, addig az iparban mûködõ vállalatok száma csökkent a vizsgált idõszakban. A mûködõ vállalkozások aránya nemzetgazdaság i ág szerint Bicskén Ipar, építõipar 25,3% 23,7% 24,7% 24,6% 23,6% 24,8% 22,2% Mezõ- és erdõgazdálkodás 3,1% 2,7% 2,6% 2,1% 2,1% 2,6% 5,5% Szolgáltatás 71,7% 73,5% 72,7% 73,3% 74,3% 72,6% 72,3% Összesen 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% Forrás: KSH A mezõgazdaságban mûködõ vállalkozások száma 2004-ig csökkent, majd jelentõs mértékben növekedett, elérve az 5,5%-os arányt. Az iparban tevékenykedõ vállalatok aránya 25%-ról 22%-re csökkent, a tercier szektor pedig 71,7%-ról a 2005-ös csúcs után végül csak 72,3%-ra nõtt a vizsgált idõszakban Vállalkozások helyzete Mûködõ vállalkozások száma és mûködési formája Bicskén 2008-ban a regisztrált vállalkozások száma 1210 volt. Amint az alábbi diagram is jól szemlélteti, év óta a vállalkozások száma jelentõsen növekedett, 2006-ban kisebb mértékû csökkenés után erõteljes növekedés következett be. 16

17 Regisztrált vállalkozások száma év év év év év év év év Forrás: KSH Regisztrált vállalkozások száma* (db) Bicske *átalakulásra kötelezett és megszûnõ gazdálkodási formákkal együtt, év végén Forrás: KSH Bicskén 2007-ben a mûködõ vállalkozások száma 675 volt, amely 3%-os emelkedést mutat 2002-höz képest, 2006-hoz képest még magasabb ez az növekedés. Mûködõ vállalkozások száma* (db) Bicske *átalakulásra kötelezett és megszûnõ gazdálkodási formákkal együtt, az év során, vállalkozási demográfia szerint Forrás: KSH 17

18 Mûködõ vállakozások száma Bicskén Forrás: KSH A vállalkozási sûrûség ezer lakosra vetítve a városban a megyétõl eltérõ ingadozást mutat. Az utóbbi években a megyében a növekedés mértéke lelassult, 2005 óta csökkenõ tendenciát mutat. Bicskén ezzel ellentétben 2006-ig csökkent, majd 2007-ben visszaállt a 2003-as szintre. A mutatószám a városban és a megyében közeledik egymáshoz, Bicskén a megyei átlagnál egyelõre még kevesebb vállalkozás mûködik. A vállalkozási sûrûség alakulása , vállalkozás/ 1000 lakos év év év év év év Fejér megye 63,0 63,7 63,7 63,7 62,2 61,2 Bicske 58,9 59,0 57,7 57,5 56,1 59,1 Forrás: saját számítás Mûködõ vállalkozások száma / 1000 lakos 66,0 64,0 62,0 60,0 58,0 56,0 54, év év év év év év Fejér megye Bicske Forrás: Ecorys 18

19 Bicskén a mûködõ vállalkozásokon belül 2001-ben közel 26%-kal több egyéni vállalkozás volt, mint társas vállalkozás. Míg az egyéni vállalkozások száma 10%-kal csökkent, addig a társas vállalkozások száma 48%-kal nõtt az elmúlt idõszakban. A társas vállalkozások legkedveltebb mûködési formái ben a korlátolt felelõsségû társaság (137 db) és a betéti társaság (149 db) volt. Elõbbi 117%-kal emelkedett 2001-hez viszonyítva. A Bt.-k száma is növekedést mutat. A mûködõ vállalkozások száma összességében 9%-kal növekedett a vizsgált idõszakban. Mûködõ gazdasági szervezetek száma Bicskén gazdálkodási forma szerint ( ) Gazdálkodási forma Változás, (%) Mûködõ vállalkozások száma ,7% Ebbõl Kft ,5% Rt ,7% Szövetkezet % Egyéni vállalkozások száma % Bt ,2% Jogi szem. nélküli egyéb vállalkozás ,5% Mûködõ társas vállalkozások ,5% összesen Forrás: KSH Bicske kereskedelmi, szolgáltató területei a városközpontban, míg ipari és gazdasági területei az autópálya mentén, a vasút környékén és a belterület szélén találhatók. Kiskereskedelmi egységek A kiskereskedelmi egységek leginkább Kossuth térnél és a városszövet fõbb közlekedési tengelyei mentén helyezkednek el, amelyek elsõsorban a helyi lakosság ellátását biztosítják. A kiskereskedelmi üzletek száma 2002 óta csökkent, 2006-ban némi növekedés után számuk 2007-ben ismét visszaesett. A legnagyobb arányban az élelmiszer üzletek száma csökkent több, mint negyedével. Kiskereskedelmi üzletek számának alakulása, (db) Kiskereskedelmi üzletek száma Forrás: KSH, humán gyógyszertárak nélkül A kiskereskedelmi üzletek tekintetében a barkácsboltok és a vendéglátóhelyek száma emelkedett valamelyest óta, a többi típus esetében csökkenés következett be. 19

20 Kiskereskedelmi üzletek száma Bicskén Forrás: KSH Bicskei ipari Park Az ipari park a közigazgatási terület nyugati részén található az M1-es autópálya mentén. A tervek szerint csomópont is épül majd a parkhoz, mely mintegy 80 hektár összterülettel rendelkezik. Jelenleg Az ipari park beépítetlen területébol mintegy 60 hektár fogadókész, ahol a Fatechnika Mérnõkiroda Kft. és a Vivien Ásványvíz és Üdítõital Zrt mûködik. Forrás: bicskeipark.hu 20

21 Önkormányzat bevételei Helyi adózási környezet vizsgálata Bicske város Önkormányzata a törvény biztosította lehetõségénél fogva helyi adókat vet ki, mely érinti a településre letelepülõ vállalkozásokat is. A városban jelenleg az iparûzési adó érinti a gazdasági tevékenységet folytató vállalkozásokat. Iparûzési adó esetében az elõírt maximális 2%. Ideiglenes jelleggel végzett tevékenység (vásározás, építõipari, kivitelezési munka) esetén az adóátalány naptári naponként kerül megállapításra, melynek összege 100.-Ft/nap. Természetesen, ha a vállalkozás gépjármûvekkel rendelkezik, úgy a törvény szerint súlyadót kell fizetnie, az ott meghatározott mértékben. Bicskén építményadót is kell fizetni, melynek mértéke az ingatlan típusától vagy elhelyezkedésétõl és tulajdonos jogi helyzetétõl függ. Így a gazdasági haszonépületek után az adó 420 Ft/m 2. Ezen kívül az önkormányzat a telkek után is helyi adót vet ki, melynek mértéke 50 Ft/m 2 /év. Helyi adómentességet vagy kedvezményt az önkormányzat még eddig nem vezetett be. (Forrás: Bicske város Önkormányzat Képviselõ-testületének 50/2004-es rendelete) adónem mérték Iparûzési adó 2% Forrás: Bicske Város Önkormányzata Legtöbb helyi iparûzési adót fizetõ cég illetve egyéni vállalkozó Bicskén (2008) Név 1 nincs adat Árbevétel (ezer Ft) (Forrás: Önkormányzat, Pénzügyi osztály) Az Önkormányzat állásfoglalása szerint erre vonatkozóan adatot nem adhat ki. Adó (ezer Ft) 21

22 Gazdasági aktivitás legfontosabb térbeli különbségei Forrás: Ecorys szerkesztés, kiskereskedelmi folyosó, terület, ipari-gazdasági területek, turizmus, üdülõövezet Az autópálya mentén jelentõsebb gazdasági területek találhatók, elsõsorban logisztikai és ipari bázisok. Az autópályától messzebb, a település belterületéhez közelebb, inkább kiskereskedelmi létesítmények, a helyi lakosság fogyasztását kielégítõ gazdasági egységek; valamint a tavak, pincék és a köztük lévõ folyosó turisztikai célú létesítmények találhatók K+F Az önkormányzat adatszolgáltatása alapján Bicske esetében kutatásról és fejlesztésrõl nem beszélhetünk. Hosszútávon érdemes lehetne a herceghalmi Talentis-hez, a székesfehérvári Technopoliszhoz való csatlakozás lehetõségét megvizsgálni Idegenforgalom, turizmus Bicske Budapesttõl nyugatra, mintegy 36 km-re fekszik a Zsámbéki medencében, Pest megye határában. A Budapest-Bécs vasúthálózat részeként a fõváros könnyen elérhetõ. A városban regisztrált vendégek száma 2001 óta sokat csökkent, ami egy szálloda bezárásának tudható be óta számuk erõsen ingadozik, 2008-ban 3703 fõt regisztráltak a kereskedelmi szálláshelyeken. A vendégek meghatározó része 2008-ban közel 90%-uk külföldi. 22

23 Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (fõ) Külföldi vendég száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fõ) Forrás: KSH A KSH adatszolgáltatása alapján 2008-ban Bicskén három kereskedelmi szálláshely található, mindhárom panzióként mûködik Szálláshelyek száma (db) Forrás: KSH 2010-ben 6 kereskedelmi szálláshely várja a vendégeket Bicskén. A közelben, Óbarok közigazgatási területén található a Szekér Csárda fogadó az M1-es autópálya Budapest felé vezetõ oldalán, mely 160 férõhellyel rendelkezik, illetve az autópálya másik oldalán a Fehér holló panzió található 19 férõhellyel. Összességében elmondható, hogy hiányzik a város kínálatából a magasabb minõségû szolgáltatás (4 csillag), s ezáltal a potenciális célcsoportok és kapcsolódó elsõsorban magasabb bevétellel járó - turisztikai fejlesztések köre is korlátozott. Bicske jelenlegi vendéglátóhelyei és férõhelyszámai ben Típus Minõség Férõhely Báder Fogadó Panzió ** 20 Fogadó a három lókötõhöz Panzió *** 20 Panzió Panzió 13 Marton Csaba Magánszállás 6 Kun Istvánné Magánszállás 6 Reiner apartmanok Magánszállás ** 6 Forrás: Ecorys gyûjtés, Fejér megye Turisztikai honlapja, június Bicskén 2008-ban 39 vendéglátóhely kínálja szolgáltatásait, 4 egységgel több, mint 2002-ben re a vendéglátóhelyek száma visszacsökkent. Vendéglátóhelyek száma Bicskén Vendéglátóhelyek száma Forrás: KSH 23

24 Bicske turisztikai vonzerõi Bicske fõ nevezetessége a Batthyány kastély és park, mely nyaranta szabadtéri színházi elõadásoknak, hangversenyeknek, koncerteknek ad helyet. Bicskén több tó található, mely szórakozási lehetõséget is nyújt a nyári idõszakban. A városhoz közelebb esõ, 1-es fõúthoz közelebbi tavon horgászni is lehet. A város mûemlékei közé tartozik a 18. századi barokk római katolikus templom, az 1830 körül épült klasszicista református lelkészlak, a barokk Batthyány-kastély, a 18. századi Szent Flórián szobor, a 19. századi klasszicista Nagy Károly mauzóleum, a hegyi kastély és csillagvizsgáló romjai, valamint a Nepomuki Szent János szobor. Batthyány kastély és park 2 A bicskei Batthyány-kastély és parkja kiemelkedõ történeti, mûvészeti, kulturális értékénél fogva védett mûemlék. A Batthyányknak a XVII. sz. elejétõl meghatározó szerepük van Bicske történetében. A török hódoltságot követõen vette meg Batthyány Ádám a bicskei birtokot 1642-ben, egyesítve az elmúlt évtizedekben megszerzett Batthyány-birtokrészeket A XVIII. sz. közepén Batthyányi Lajos, Magyarország utolsó nemzeti nádora ( ), saját kézbe veszi a bicskei birtokot, és ben huszonnégy szobás, egy emeletes, manzárdos kastélyt építtet. Batthyány Fülöp gróf ( ) tábornok, bicskei birtokán tetemes költséggel több új gazdasági épületet emeltetett, illetve bõvíttette, átalakíttatta a már meglévõket. A kastély pincerendszeréhez új pincéket ásatott, másokat beboltoztatott. Bicskének 1773-ban mezõvárosi rangot és vásártartási jogot szerzett. Batthyány Tivadar Bicskének is földesura lett. Itt kastély építésébe kezdett között háromszárnyú, 1530m 2 alapterületû, két emeletes, 64 helyiséggel rendelkezõ, impozáns immáron "igazi" fõúri - késõ barokk - kora klasszicista átmeneti stílusú kastélyt építtet úgy, hogy a már meglevõ "kis kastélyt" (keleti szárny) meghagyva, azt mintegy "befoglaltatta" az újba. Batthyány Kázmér az elsõ Batthyány, aki otthonának választotta Bicskét, innen irányította hatalmas birtokait, s Bicskét gazdasági, kulturális és politikai központtá tette táján a kastély keleti szárnyának külsõ homlokzatát "neo-klasszicista" stílusúvá gróf Batthyány Gyula festõmûvész alakította át. A nyugati szárnyhoz közvetlenül csatlakozó épületeket lebontatta és a díszudvarból a gazdasági udvarba vezetõ kapualjat befalaztatta. A park melletti mesterséges tóra japán házat, japán hidakat épített, ahol meghívott vendégei mulattatására lampionos, dzsunkás víziünnepségeket rendezett. 2 Peterdi Ede: A bicskei Batthyányi kastély alapján, kép: muemlekem.hu 24

25 1928-ban a kastélyt és 50 hold parkját pengõért megvette a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium, s az április 17-én megkötött szerzõdés szerint ingyenes használatra átadta a székesfõvárosnak, csupán a kincstár tulajdonjogának elismeréséül kellett a "székesfõváros közönségének" évi 20 aranypengõt fizetnie. A székesfõváros kötelezte magát, hogy a bicskei ingatlanon anya- és csecsemõvédelmi intézetet és átmeneti leányotthont létesít. Az intézetet - "hálából a hathatós közbenjárásért" Horthy Miklósnéról nevezték el. A meglehetõsen rossz állapotban lévõ kastélyt a fõváros - a vételárnál nagyobb összegért-teljesen felújította, korszerûsítette és megfelelõ átalakításokkal gyermekotthon céljára alkalmassá tette. Ennek érdekében jelentõs alaprajzi változtatásokat hajtottak végre, a dísztermet egy emelet magasságban megosztották, ezzel a második emeleten a gyermekek részére kialakítható helyiségeknek nyertek teret, a kapunyílást mindkét oldalon befalazva a kapuátjárót megszûntették. Az 50 holdas parkból kb. 20 holdat parknak hagytak meg, a többibõl gazdaságot létesítettek. A kitûnõ gazdaságban zöldség-gyümölcstermelés, takarmánytermesztés, sertéshízlalás, baromfitenyésztés - a háború után borjú-és csikónevelés is-folyt egészen október 15-ig, amikor a gazdaságot, pontosan 31 hold 1156 négyszögöl területet, a Fejér megyei Állami Gazdaságoknak át kellett adni. Az intézet nemcsak majd teljesen önellátó volt, de ellátott két más fõvárosi szociális intézményt, és még piacra is szállított. A gazdaságban az otthon növendékei - életkoruknak megfelelõen - rendszeresen dolgoztak. Az intézetben a nevelõ-oktató munkát a Szent Keresztrõl elnevezett Irgalmas Nõvérek látták el. Budapest Fõváros óta gondos kezelõje volt ennek a történelmi és mûvészi értékû épületnek. A háború elõtti felújításról, átalakításról, korszerûsítésrõl, a háború utáni újjáépítésrõl már szó esett ben került sor újra a kastély részleges, között teljes mûemléki felújítására. Ez utóbbi - a kapcsolódó új létesítményekkel együtt - több mint 80 millió forint ráfordítást jelentett. A kastély rendkívül gazdag madárvilágnak otthont adó parkja, Bicske "zöldszíve" a II. világháború során súlyos károkat szenvedett. A háborút követõ években eredeti szépségében pompázott ismét a gondosan ápolt arborétum. A romantikus környezet több filmrendezõt ihletett arra, hogy itt forgasson. Sok kisebb részletet felhasználó jelenet mellett több nagy mûsorfilm külsõ - s egy-egy belsõ-felvétele is itt készült, pl. a Szegény gazdagok, Kard és kocka, 39-es dandár, Tessék engem elrabolni, a filmkockákon is megörökítve a Batthyány-kastély jellegzetesen szép parkját. Hegyi kastély és mauzóleum 3 Batthyány Kázmér Galagonyás-tetõn lévõ Hegyi-kastélyból "kortisztelõ ízléssel modern múzsaotthont" teremtett, azt pompásan berendezte. A csillagvizsgáló közelében épült fel az ún. Hegyi-kastély, a csillagászok lakóháza. A földszinten nagy elõcsarnokkal 6 szobával és konyhával, az emeleten - ahová vaskorlátos márványlépcsõ vezetett 9 szobával mára már nem látható. Külön említést érdemel az a ma romos állapotú, de még meglévõ mûvészi alkotás: a klasszicista stílusú mauzóleum, melyet Batthyány Kázmér költségén Nagy Károly - az obszervatórium parkjában 1847-ben hirtelen halállal elhunyt - Mihály nevû öccse emlékére emeltetett. A csillagdát, mauzóleumot és a Hegyi-kastélyt Pollack Mihály tervezte. Az építkezéshez a tatai bányákból származó nemes vörös márványt használtak. A Hegyi-kastély kapcsán említést érdemel az a szájhagyomány, mely szerint a "nagy" kastélyt a 3 Peterdi Ede: A bicskei Batthyányi kastély alapján, muemlekem.hu 25

26 Hegyi-kastély környékével fogattal is járható alagút köti össze, ilyen alagút megy állítólag Székesfehérvár és Zsámbék felé is. Bár feltárások nem történtek, s a régi feljegyzésekben sem található erre való utalás, néhány érdekes elbeszélés és történés elgondolkodtató. A kastély alatt és tágan értelmezett környékén nagy pincerendszer húzódik. A kastély alatti részben el van falazva, másrészrõl megközelíthetõ, különféle építkezés során pedig számtalan boltozott pincére, lejáratra bukkantak. A kastély egyik volt tulajdonosának rokona gyermekként éveken át nyaralt Bicskén, s elmondta: a Hegyi-kastély felé vezetõ alagútban sokat játszottak, futkároztak, megmutatta a "nagy" kastély alatti lejárat helyét is. A 2. világháború alatt a Hegyi-kastélynál végzõdõ "alagútat" a német katonaság lõszerraktárnak használta, s a lõszerek szállítására bicskei férfiak is ki voltak rendelve. Az "alagút" bejáratát visszavonuláskor berobbantották. Az ellenkezõ irányban - Székesfehérvár felé - az ún. "Káposztásban" történt társasházak építése során az építõk boltozott "alagútrészletre" bukkantak. Csillagvizsgáló 4 Nagy Károly csillagász 1847-ben építtette, Pollack Mihály tervei szerint. Az épület nagy központi mûszerterembõl, könyvtárterembõl és két kupolából állt. Ezektõl külön állt a harmadik torony, melynek forgatható fedele volt. Mûszereik beszerzése és felszerelése 1847-ig tartott. Alig kezdte meg mûködését, amikor az 1848/49-es szabadságharcunk vihara elpusztította. A forradalmi érzésû Nagy Károlyt az osztrákok júliusában elfogták, és Pestre hurcolták. Kiszabadulása után Párizsban telepedett le, és ugyanott, mindenkitõl elhagyatva halt meg 1868-ban. A csillagvizsgáló mûszerei késõbb a pesti egyetemre kerültek, majd a TIT Uránia Csillagvizsgálójába. Jelenleg a Mûszaki Múzeum õrzi tudománytörténelmünk e szép emlékeit. A mûszereket most restaurálják. Epületét elõbb raktárnak, majd késõbb daráló malomnak használták ben erõsen megrongálódott. Mára már csak az egyik torony romjai maradtak fenn. Az önkormányzat tervei között szerepel az épületek helyreállítása, hiszen vétek lenne, ha egy ilyen mûemlék az enyészeté válna. Katolikus templom 5 A XVIII. század elején épült. A település közepén, az egymást derékszögben metszõ két fõútvonal találkozásánál, egyhajós, keleti tájolású, homlokzati tornyos, barokk templom, keskenyebb, egyenes záródású szentéllyel. Homlokzatán két üres szoborfülke, tornyán négyablakos újabb sisak. A torony alatti részen, a bejárat felett 1880 körül épült orgonakarzat. Kétszakaszos cseh boltozattal, fedett falpilléres hajó, egy boltszakasszal fedett szentély, mellette kétoldalt szimmetrikusan elhelyezkedõ sekrestye, és az oratórium, fiókos barokk teknõ, illetve kolostorboltozattal. A déli oldalon található a régen nyitott, késõbb 1940 körül ajtóval és teljes fallal lezárt gyóntató folyosó. Fõoltárkép: Szentháromság a Megváltás allegóriájával, a XVIII. sz. második felébõl, valószínûleg Maulbertsch neves osztrák festõmûvész alkotása. Mellékoltárok és mellékoltárképek: Szent József és Szent János. 4 Nagyné Szita Erzsébet: Bicske, 2006, muemlekem.hu 5 Nagyné Szita Erzsébet: Bicske,

27 A szószék barokk fafaragás, oldalán a Magvetõ és a négy evangélista, tetején Mózes az égõ csipkebokorral. A Lourdes-i barlang és a fájdalmas oltár a karzat alatt, illetve a karzat elõtt található, a templom északi oldalán. A keresztelõkút vörös márvány, a kereszt-telõkápolna" a bejárattól balra, északra található. Freskója: Jézus bemutatása a templomban. A három boltív freskói: Jézus megkeresztelése a Jordán folyóban, a Hegyi beszéd, illetve Szûz Mária, a világ királynõje. Az utolsó freskó érdekessége, hogy a festõmûvész a bicskei templomot is ráfestette a képre. A templom belsõ festése ban történt, az elektromos hálózat és a hangtechnikai berendezések felújítása ben készült el. Református templom és kollégium ban épült, copf stílusban a régi református templom helyén, eredetileg egy karzattal, homlokzat elõtti toronnyal, melyet rézsútos támpillérek támogatnak, kõtornyában 2,12 m kerületû kisharanggal. Keresztboltozatos kapualj, tégla alapú hajó, utcai homlokzatán hat-hat ablakkal. Faragott kõszószék 1800-ból, 1940-tõl áll mûkõ talpazaton. A szószék felõli falsíkon helyezték el az elsõ világháborúban elesett bicskei református hõsök nevét megörökítõ fehér márványtáblát. Tornyát 1817-ben villám sújtotta és leégett, majd 1823-ban toronysisakját rézlemez fedéssel borították ban készült orgonája kellemes hangjáról híres ben a templomtoronyba beszerelték az órát ben az elvitt harang helyett új 420-kg-os harang készült. Felirata: Ha halljátok az Úr szavát, meg ne keményítsétek szíveteket!" 1929-ben villanyvilágítása lett a templomnak ben öt év munka után befejezõdött a református templom renoválása. Az évek során elhasználódott templompadokat 2005-ben kicserélték. A református templomkert Kossuth tér felõli részén található az 1830-ban klasszicista stílusban épült Református Paplak és Lelkészi Hivatal. Mûemlék épület. A templom mellett található az 1797-ben épült eklektikus stílusú egyemeletes református felekezeti iskola. Emeletén mûködött a református olvasókör. Ma a középiskola kollégiuma, falán Csokonai Vitéz Mihály emléktábla található. Nepomuki Szent János szobor 7 Restaurálás után, 1991-ben került vissza a katolikus templom mellé, szimmetrikusan elhelyezve a kereszttel, a Nepomuki Szt. János szobor. Kb. 200 éves, faragott homokkõ. 7 Nagyné Szita Erzsébet: Bicske,

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2015-2019. 1 20/2015. sz. előterjesztés Bicske Város Önkormányzat Gazdasági Programja 2015-2019. A gazdasági program elkészítésére Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2016. február 2. Készítette: Metacom 96. Oldal 0

GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2016. február 2. Készítette: Metacom 96. Oldal 0 GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2016. február 2. Készítette: Metacom 96 A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Végsı változat 2007. július 1 Jelen szakértıi anyag a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megbízásából készült Szakértıi

Részletesebben

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

SIMONTORNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

SIMONTORNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Bácsalmás Város megbízásából: Innovatív Kft. Vezető tervező: Seregélyné Király Adrienn Operatív felelős: Simon Csaba 2009. április Készítették Bácsalmás

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014-2020 2015. április 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1.

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata

Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata Teljes Akcióterületi Terv készült Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata megbízásából a Budapesti integrált városfejlesztési program Budapesti kerületi központok fejlesztése (kódszám: KMOP-5.2.2/B-2008-0016)

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTM KÖDűST SEGÍT PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A BICSKEI JÁRÁSBAN JEP

TERÜLETI EGYÜTTM KÖDűST SEGÍT PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A BICSKEI JÁRÁSBAN JEP TERÜLETI EGYÜTTM KÖDűST SEGÍT PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A BICSKEI JÁRÁSBAN CÍM BICSKE ÁROP 1.A.3-2014-2014-0075 KÓDSZÁMÚ PROJEKT SZAKMAI TEVűKENYSűGEINEK MEGVALÓSULÁSA, AZ EREDMűNYTERMűKEK LűTREHOZÁSA ESűLYTEREMT

Részletesebben

TATA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉT MEGALAPOZÓ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2001. Készült Tata Város Önkormányzata megbízásából 2001 DECEMBER

TATA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉT MEGALAPOZÓ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2001. Készült Tata Város Önkormányzata megbízásából 2001 DECEMBER 2 TATA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉT MEGALAPOZÓ TELEPÜLÉS 2001. Készült Tata Város Önkormányzata megbízásából 1 TATA VÁROS TELEPÜLÉSJA MELY KÉSZÜLT A VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MEGALAPOZÁSA

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY

Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY Püspökladány Város Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY 2013 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása...

Részletesebben

Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája Megalapozó vizsgálat Helyzetértékelés Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis-

Részletesebben

VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ... 4

VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 TARTALOM TARTALOM... 1 VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 5 I.1. Fót szerepe az országos és térségi településhálózatban... 5 I.2. A vonzáskörzet bemutatása,

Részletesebben

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SELLYE INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

PESTERZSÉBET INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

PESTERZSÉBET INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA PESTERZSÉBET INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

Mór város integrált településfejlesztési stratégiája

Mór város integrált településfejlesztési stratégiája Mór város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS ELSŐDLEGES FELELŐS

ÖNKORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS ELSŐDLEGES FELELŐS FELADATOK IDŐTÁVLAT ELSŐDLEGES FELELŐS ÖNKORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS RÉSZTVEVŐK FINANSZÍROZÁS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉS EGYENSÚLYÁNAK HELYREÁLLÍTÁSA, INTÉZMÉNYRENDSZER RACIONALIZÁLÁSA Kötelező és nem kötelező

Részletesebben

MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA jóváhagyta: /2008.(..) önkormányzati határozat MÁGOCS 2008. április Készült: A ROC*Mágocs Kft megbízásából TARTALOM 1. CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK 3 1.1 JOGSZABÁLYI

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2008. évre

Tartalomjegyzék. Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2008. évre Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú Munkaerő-piaci Prognózis 2008. év BUDAPEST Összeállította Statisztikai és Elemzési Osztály Budapest, 2008. február I. Általános ismertető... 4

Részletesebben

Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016.

Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016. Vezetői összefoglaló 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása a Vidékfejlesztési Program és az EU2020 céljaihoz Helyi Fejlesztési Stratégiánk hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre

Részletesebben

Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245

Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245 ETALON 2000 Kft. NYÍRSÉGTERV Kft. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245 BALKÁN Y VÁROS TE LE P ÜLÉ S FE JLE S

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS Készült Nagyecsed Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2015. Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT SZÖVEGES MUNKARÉSZE

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT SZÖVEGES MUNKARÉSZE 269/2006. (XI. 8.) ÖK sz. határozat A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT SZÖVEGES MUNKARÉSZE 65 3 A terület felhasználását meghatározó leírás 3.1 Területfelhasználás 3.1.1 Beépítésre szánt területek

Részletesebben

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV TRENECON COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) középtávra (a 2015-2020 közötti időszakra) határozza meg egy község fejlesztésének főbb irányait, és konkrét lépéseit az önkormányzat

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS 2008. április. Módosítva: 2009. május. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 2. ÖSSZEFOGLALÓ... 6 3. NAGYKŐRÖS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN...

Részletesebben

Előzetes Akcióterületi Terve

Előzetes Akcióterületi Terve Szeged Megyei Jogú Város ELI ipari-innovációs akcióterületének Előzetes Akcióterületi Terve Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott

Részletesebben

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 2014. szeptember 10. Készítette: Euro-Régió Ház Közhasznú Nonprofit Kft. INNOVA Észak-alföld

Részletesebben

KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

Békés megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata ÖSSZEFOGLALÓ

Békés megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata ÖSSZEFOGLALÓ Békés megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata ÖSSZEFOGLALÓ Készítette: BME Út és Vasútépítési Tanszék Megbízó: Magyar Közút Kht. Békés Megyei Területi Igazgatósága BÉKÉS MEGYE

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020)

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégia

Integrált Városfejlesztési Stratégia Barcs Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2009-2013. Tartalomjegyzék 1. A város szerepe a településhálózatban...5 1.1 Barcsi Kistérség legfontosabb jellemzői...5 A Barcsi Kistérség

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019

A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 Készült: a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása megbízásából a Pannon Projekt Kft által Zalakaros 2009 1 TARTALOMJEGYZÉK ELŐZMÉNYEK, MÓDSZERTANI

Részletesebben

HATÁROZAT TERVEZET. Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról

HATÁROZAT TERVEZET. Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról HATÁROZAT TERVEZET Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testülete az

Részletesebben

TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI, FEJLESZTÉSI ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE 2010-2018. Tatabánya, 2010. augusztus TARTALOMJEGYZÉK 1. A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére 6. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzatának Gazdasági Programja Az elıterjesztést készítette: Nagy Judit irodavezetı

Részletesebben

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május

Részletesebben

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE

RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE 1 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 2 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezetés... 3 2 A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához

Részletesebben

Szeged MJV Gazdaságfejlesztési Stratégiája

Szeged MJV Gazdaságfejlesztési Stratégiája Szeged MJV Gazdaságfejlesztési Stratégiája 1 Tartalom BEVEZETÉS 5 A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI STRATÉGIA CÉLJA: 5 STRATÉGIA KIALAKÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANA: 5 A STRATÉGIAI JAVASLAT SZERKEZETE 6 1. HELYZETÉRTÉKELÉS

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Integrált Városfejlesztési Stratégiája Szikszó város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Készítette: Inforce Kft. Szikszó, 2008. május 1 Tartalomjegyzék 1. Szikszó város szerepe és helye a városhálózatban... 6 1.1. A város elhelyezkedése,

Részletesebben

TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS)

TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) 2016. JANUÁR 31. TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Tiszalök Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM

Részletesebben

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció RÁCKEVE VÁROS Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása című

Részletesebben

T P. Győrzámoly. Előzetes tájékoztatás. Településfejlesztési koncepció 3045/K. Munkaszám: 13045

T P. Győrzámoly. Előzetes tájékoztatás. Településfejlesztési koncepció 3045/K. Munkaszám: 13045 T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 9023 Gyõr, Richter János u. 11.; Tel: 96/418 373; Fax: 96/418 699, E mail: talent_plan@arrabonet.hu;www.talent plan.hu Győrzámoly Településfejlesztési

Részletesebben

Bevezetés. Előzmények

Bevezetés. Előzmények ÉPÍTETT KÖRNYEZET Bevezetés Az építési törvény, és a hozzá kapcsolódó jogszabályok 1998. január 1.-től módosultak, amely következtében megváltozott a településrendezési tervek készítésének menete és formája.

Részletesebben

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI 3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁKHOZ Nemzeti Fejlesztési Terv I-II. Az uniós támogatások hozzáférésének és felhasználásának alapdokumentuma a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

ITS Konzorcium. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

ITS Konzorcium. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

Részletesebben

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis Vitaanyag! Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció megújítása B. KONCEPCIÓ VIII - IX - X. fejezetei módosítva 1. változat 2010. február 1. 1 B. KONCEPCIÓ VIII. SWOT analízis A megye társadalmi-gazdasági

Részletesebben

KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület előzetesen elismert LEADER Helyi Akciócsoport 2016. február 1 Tartalom Tartalom...2 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

Településszerkezeti terv módosításának leírása I. ELŐZMÉNYEK, KIINDULÁSI ADATOK

Településszerkezeti terv módosításának leírása I. ELŐZMÉNYEK, KIINDULÁSI ADATOK Településszerkezeti terv módosításának leírása I. ELŐZMÉNYEK, KIINDULÁSI ADATOK 1.1. Tervi előzmények: 2010-ben kezdődött el Kocs község településrendezési tervének módosítása. A módosítás célja új területfelhasználások

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Ráckeve Város Gazdasági Programja 2011-2014

Ráckeve Város Gazdasági Programja 2011-2014 Ráckeve Város Gazdasági Programja 2011-2014 2 1.BEVEZETŐ A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény előírásai szerint az önkormányzatoknak Gazdasági Programot (továbbiakban: Program) kell készíteni.

Részletesebben

Velencei-tó a Természetes Egészség. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011

Velencei-tó a Természetes Egészség. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Velencei-tó a Természetes Egészség A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAM

HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAM HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAMJA --- STRATÉGIAI PROGRAM 2006. MÁRCIUS 20. (AKTUALIZÁLVA: 2006. AUGUSZTUS 31.) HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

Részletesebben

URBANITÁS Kft. HÉTFA Elemző Központ Kft.

URBANITÁS Kft. HÉTFA Elemző Központ Kft. RÁKOSMENTE 2015 2020 INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA KÉSZÍTETTE a PEST-BUDAPEST konzorcium részéről: URBANITÁS Kft. Berényi Mária Vojnits Csaba Ferenc Felelős tervező településtervező Településtervező

Részletesebben

Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás. KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV FELÜLVIZSGÁLATA. 2011.

Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás. KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV FELÜLVIZSGÁLATA. 2011. Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2007 2012 2011. december Gárdony Pákozd Sukoró Zichyújfalu Vereb 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben

BERETTYÓÚJFALU VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BERETTYÓÚJFALU VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BERETTYÓÚJFALU VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 Munkaanyag 2015. május BERETTYÓÚJFALU VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015.

Részletesebben

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

Kunszentmiklós Város Integrált Városfejlesztési Stratégia. Munkaanyag I. változat. Kunszentmiklós, 2008. május

Kunszentmiklós Város Integrált Városfejlesztési Stratégia. Munkaanyag I. változat. Kunszentmiklós, 2008. május Kunszentmiklós Város Integrált Városfejlesztési Stratégia Munkaanyag I. változat Kunszentmiklós, 2008. május 1 Tartalomjegyzék I. Vezetői összefoglaló 3 2. A város szerepének meghatározása a település

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA, TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT helyzetfeltárás és helyzetelemzés, helyzetértékelés

Részletesebben

GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA

GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA 2011.március- 2015. március -TERVEZET- 2011. március 24. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 2 1. HELYZETELEMZÉS... 3 1.1 A TELEPÜLÉS INFRASTRUKTÚRÁJA... 3 1.1.1

Részletesebben

Székesfehérvár Megyei Jogú Város

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Székesfehérvár Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Székesfehérvár, 2014. május 30. Dokumentum történet Verzió címe Verzió dátuma Nem végleges, továbbfejlesztése tervezett

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VISEGRÁD VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Melléklet Visegrád Város Önkormányzat Képviselõ-testületének 185/2004. (VI.30.) sz. határozatához M-TEAMPANNON KFT. 2004. JÚNIUS VISEGRÁD

Részletesebben

Vital Pro Kft. 1082 Budapest, Üllői út 66a. Tel.: 210-0827 Fax: 785-5176 www.vitalpro.hu

Vital Pro Kft. 1082 Budapest, Üllői út 66a. Tel.: 210-0827 Fax: 785-5176 www.vitalpro.hu BUDAPEST, III. KER. ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. KÖTET - STRATÉGIA, ANTISZEGREGÁCIÓS TERV DÓM ÉPÍTÉSZMŰTEREM KFT. 1052 Budapest, Régiposta u. 5. V/2. Tel.: 235-0814 Fax: 235-0815

Részletesebben

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Dél Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban

Részletesebben

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Helyzetfeltárás, koncepció szakasz 2006. december 4. Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 HELYZETFELTÁRÁS

Részletesebben

202/2013. (VI.27.) VMJV KGY. HATÁROZATÁVAL JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ

202/2013. (VI.27.) VMJV KGY. HATÁROZATÁVAL JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA II. KÖTET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 202/2013. (VI.27.) VMJV KGY. HATÁROZATÁVAL JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ 2013. JÚNIUS

Részletesebben