Békés megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata ÖSSZEFOGLALÓ

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Békés megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata ÖSSZEFOGLALÓ"

Átírás

1 Békés megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata ÖSSZEFOGLALÓ Készítette: BME Út és Vasútépítési Tanszék Megbízó: Magyar Közút Kht. Békés Megyei Területi Igazgatósága

2 BÉKÉS MEGYE HOSSZÚ TÁVÚ KÖZÚTHÁLÓZAT-FEJLESZTÉSI TERVÉNEK KORSZERŰSÉGI FELÜLVIZSGÁLATA ÖSSZEFOGLALÓ Megrendelő: Magyar Közút Kht. Békés Megyei Területi Igazgatósága Megrendelői témafelelős: Sztankó Ilona osztályvezető Vállakozó: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Út és Vasútépítési Tanszék Vállalkozói témafelelős: Dr. Vörös Attila egyetemi docens Vállalkozói témaszám: A kutatást vezette: Schuchmann Gábor egyetemi adjunktus Közreműködtek: Devecseri Gabriella PhD. ösztöndíjas Ercsényi Balázs PhD. ösztöndíjas A munka a november 19-én megkötött, központi számú szerződés alapján készült. Budapest,

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. Előzmények A Jelenlegi helyzet ismertetése A megye jelenlegi helyzetének bemutatása Települési, kistérségi jellemzők Gazdasági jellemzők Közműellátottság, egyéb kommunális kérdések Közlekedés A megye országos közúthálózati elemeinek jelenlegi állapotára vonatkozó mutatók, adatok A burkolat egyenetlenségi osztályzatai szerinti értékelése A burkolat állapot A burkolat teherbírása A forgalom Fejlesztési koncepciók ismertetése Közúthálózat fejlesztésére vonatkozó jogszabályi háttér ismertetése Közúthálózat-fejlesztési terv részletes ismertetése Fejlesztési elképzelések, tervek Főúthálózat Mellékúthálózat Határátkelők Kerékpárút-hálózat Révátkelők...11 Hídállapot Vasúti keresztezések Csomópontok Fejlesztési javaslatok Főhálózati elemek Mellékhálózati elemek Határátkelők...14 Kerékpárút-hálózat Révátkelők...14 Hidak, felüljárók Vasúti keresztezések Csomópontok /16

4 1. ELŐZMÉNYEK Az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság megbízásából a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Út és Vasútépítési Tanszéke elkészítette Békés megye hosszú távú országos közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálatát. Békés megye hosszú távú országos közúthálózat-fejlesztési tervének utolsó változatát tervszámmal a TURA Építőipari Kft. készítette el a évben. E terv elkészítése óta eltelt 5 év alatt olyan mértékű változások következtek be az ország és a megye életében, amelyek következtében a tárgyi közúthálózat-fejlesztési terv teljes átdolgozása, korszerűsítése vált szükségessé. Az Európában közlekedők, a statisztikák szerint gyakrabban és messzebbre utaznak, mint ezelőtt bármikor. Az Unió 2002-ben megjelent Fehér Könyv -e szerint egyre többen vesznek, illetve használnak személygépkocsit, egyre többet utaznak repülővel, növelve ezzel a mobilitást. A közúti forgalom növekedése jelentős környezeti, társadalmi és gazdasági problémákat okoz a tisztább gépjárművek és a jobb forgalomszervezés ellenére is. Az Európai Unió intézményei fontos szerepet játszottak és játszanak ma is a forgalom növekedésében amellett, hogy korlátozzák a fenti hatásokat a szennyezésre vonatkozó szabályozás és más eszközök bevezetésével. Jellemző az a kettősség az Unióra, hogy miközben egyes intézményei és politikái (a gazdaság versenyképessége érdekében) a forgalom növekedését generálják, addig más intézmények a forgalom visszafogását és csökkentését próbálják elérni a környezet védelme érdekében. Békés megye a Magyarországi régiós besorolás szerinti 7 régió közül a Dél-Alföldi Régióhoz tarozik. Minden ország és térség (régió) által kitűzött gazdasági és társadalmi felzárkózás, felemelkedés és fejlődés alapja a minél magasabb színvonalú elérhetőség. Az elérhetőség komplex fogalma magába foglalja az áru- és személymozgások megfelelő színvonalon történő megvalósulásának lehetőségét. Ugyanakkor az elérhetőség színvonala a szükséges minőségi ismérveken kívül megfelelő mennyiségi, kapacitás lehetőséget is kell, hogy tartalmazzon. Ennek a szükségszerűségnek a felismerése jellemző az elmúlt néhány év időszakában a magyarországi gazdasági és társadalmi fejlesztési koncepciók elkészítésében. Az elfogadott tervezési statisztikai régiók rendszere, valamint a korábban is készült, és azóta is folyamatosan korszerűsített megyei fejlesztési koncepciók mindegyike első helyre sorolja a saját térségének, illetve kistérségeinek minél magasabb színvonalú elérhetőségét. A közlekedési elérhetőségen belül is kiemelt szerepet szánnak a közúti és hangsúlyozottan a gyorsforgalmi utakon történő elérhetőségnek. Az új, magasabb színvonalú intermodális közlekedési kapcsolatok kiépítése nagyban szolgálná az Európai Unióban már sikerrel alkalmazott regionális gondolkodást és együttműködést. Békés megye megközelíthetőségének javítása, a közlekedési szolgáltatások színvonalának emelése elengedhetetlen kívánalom, a román kapcsolatok, határ menti együttműködések szempontjából is. 3/16

5 2. A JELENLEGI HELYZET ISMERTETÉSE 2.1. A megye jelenlegi helyzetének bemutatása Települési, kistérségi jellemzők Békés megye az ország délkeleti sarkában a Körös és a régi Maros hordalékán fekszik, peremhelyzetű alföldi táj. Keleti-déli határa 140 km hosszan a magyar-román határ. Északon Hajdú-Bihar, valamint Jász Nagykun Szolnok, míg nyugaton Csongrád megyével határos. Két, egymástól jól különválasztható nagytáji körzetre oszlik: a megye nyugati fele a magasabb fekvésű Békés Csanádi löszhát, keleti része pedig a mélyebb fekvésű Körösök-köze. A megyében 15 országos jelentőségű és 120 helyi védettségű terület található, ebből ha nemzeti park, 48 ha természetvédelmi terület. A megye 75 települést foglal magába, területe összesen 5667 km 2, ezzel hazánk egyik legnagyobb területű megyéje. Népességét tekintve állandó lakosainak száma fő. A megye jelenlegi 75 településéből 17 város (Battonya, Békés, Békéscsaba, Dévaványa, Elek, Füzesgyarmat, Gyomaendrőd, Gyula, Mezőberény, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Orosháza, Sarkad, Szarvas, Szeghalom, Tótkomlós, Vésztő) és 58 a község, illetve nagyközség. A népsűrűség változatos képet mutat. Átlagban 70 fő/km 2 a népsűrűség, amely alatta marad az országos átlagnak (110 fő/km 2 ), ahogy elmarad az Európai Uniós átlagtól (117 fő/km 2 ) is, kivétel ez alól békéscsabai kistérség (183 fő/km 2 ). A megyében élő nemzetiségiek aránya (ide értve a roma nemzetiséget is) jóval magasabb az átlagosnál, eléri az 5 %-ot. A népesség életkor szerinti megoszlása előnytelen, egyes vidékeken elnéptelenedés tapasztalható. A megye demográfiai adottságait tekintve a éves korosztály aránya (67,2 %) alulmúlja az országos átlagot (68,6 %), viszont az Európai Uniós átlagnál (66,9 %) magasabb. Bár az országos öregedési index (95,9 %) ugyan alacsonyabb, mint az Európai Unióban (97,6 %), de Békés megye (109,4 %) jóval meghaladja mindkét átlagot. A magas öregedési index (ahogy a megye népességcsökkenése is) nagyrészt a természetes fogyás következménye, miután az elés idevándorlás kiegyenlíti egymást: az élve születések száma 2003-ban 3339 volt, ezzel szemben a halálozások száma 5775 (ami pedig 2,1 %-os mérséklődés az 1997-es adatokhoz viszonyítva) Gazdasági jellemzők A megye talajadottságai általában jobbak, mint az ország más részein, gazdasági fejlődésében így a mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó élelmiszeripar mindig meghatározó volt. A megye adja az ország gabonatermelésének %-át. Iparilag hasznosítható természeti erőforrások tekintetében a térség fontos szerepet játszik az ország szénhidrogén termelésében. Számottevő a homok- és agyaglerakódások előfordulása is, erre épült a régi hagyományokkal rendelkező építőanyag-ipar. Nem alakultak ki jelentősebb ipari centrumok, a régió alapvetően 4/16

6 mezőgazdasági jellegű. A 80-as évek második felére az alföld iparosítása abbamaradt, inkább csak a kis- és középvállalatok fejlődtek. A Dél Alföld gazdaságában is egyre jelentősebb szerepet játszhat az idegenforgalom. A hagyományokkal is rendelkező termálturizmus mellett a zöldturizmus és a falusi turizmus fejlődésének jók az esélyei. A térség vadállománya jó feltételeket teremt a vadászat számára is. A lótenyésztésnek és a lovas programoknak Mezőhegyes térségében nívós hagyományai vannak. A működő vállalkozások összetételét tekintve kedvezőtlenek a Békés megyei arányszámok. Békés megye gazdaságának relatív jövedelemtermelő képessége rohamosan csökken: az országos GDP-nek 1995-ben és 1996-ban egyaránt 3 %-át adó megye 1997-ben 2,8 %-ra, 2000-ben 2,5 %-ra, 2002-ben 2,4 %-ra esett vissza. A regisztrált munkanélküliek aránya (amely a regisztrált munkanélküliek számát a munkavállaló korú állandó lakosság számához viszonyítja) a megye területén 2003-ban 7,1 % volt. Magyarországon 2003-ban a munkanélküliség 5,9 %-os, míg az Európai Unióban 7,3 %-os volt, azonban mind hazánkban, mind az Unióban csökkenő tendenciát mutatnak az értékek. A tőke megyébe vándorlása szempontjából érdemes a külföldi érdekeltségek számarányát is elemezni, hiszen ez mutatja a megye esetleges gazdasági felértékelődését, itt a külföldi érdekeltségek számának egy év alatti 1,5 %-os csökkenése mellett a évi országos 13. helyről 2003-ban a 15. helyre esett vissza Békés ben azonban a Nemzeti Fejlesztési Hivatal operatív programjainak pályázatain sikeresen szerepelt a megye, ezáltal a főváros után harmadik helyen Békés megye pályázói nyerték a legtöbb támogatást (33,3 milliárd forintot). Az év második felében jelentősen gyorsultak a kifizetések is. A kifizetések összegét tekintve a főváros után Békés (7,9 milliárd forinttal) pályázói vannak a legkedvezőbb helyzetben. A jegyzett tőke emelkedését a külföldi érdekeltségek stabilabb volta és a tőkerészesedésük arányának emelkedése indokolja, hiszen a szervezetszám folyamatosan csökken (1996-ban 233, 2002-ben 266, 2003-ban 196 vegyes vállalkozás volt), a részesedésarány hullámzása pedig a vállalkozási viszonyok bizonytalanságából ered Közműellátottság, egyéb kommunális kérdések Az utóbbi években nagy előrelépés történt a telefonellátás és vezetékes gázellátás tekintetében. A közüzemi víz és csatornaellátás területén tapasztalhatók a legnagyobb különbségek. A közműolló még igen nyitott, egy kilométer vízhálózatra, mindössze 337 méter csatornahálózat jut. A közüzemi vízhálózat mind a 75 település számára elérhető, a bekapcsolt lakások aránya 90 % feletti, míg a közüzemi szennyvízcsatornára rákötött lakások aránya azonban csak 36 %. Vezetékes gázt a háztartások 80 % használ. A villamosenergiaszolgáltatás gyakorlatilag minden lakásban megoldott. Az Európai Unióba történő belépés után, az egyik legfontosabb kérdéssé a hulladékgyűjtés problémája vált. Az elmúlt 21 év időszakát áttekintve a hulladékgyűjtésbe egyre több települést vontak be, a megváltozott hulladékgyűjtési szokások miatt pedig folyamatosan nő az elszállított hulladék mennyisége. 5/16

7 Közlekedés 2003-as adatok alapján az országos közutak megyei arányában Békés megye a 12. helyen áll. A megye országos közúthálózatának minősége és sűrűsége is elmarad az ország többi megyéjétől. Országos vidéki átlagban 100 km 2 -re 32,4 km közút jut, Békés megyében mindössze 25,5 km. Ennél is nagyobb gond a meglévő utak rossz minősége az úthálózat korszerűtlensége. Az autópálya építésekből ez a térség kimaradt. Legfontosabb közúti útvonalai a 44. és a 47. sz. főút, amelyek Kecskemét és Debrecen felé, vasúthiányos területeken haladnak. Az országos közutak hossza a megyében 1447 km, ami az országos közúthálózat megyei átlagának 47,4 %-a. Ebből mindössze 78 km az elsőrendű főút és 156 km a másodrendű főút, ami arányában szintén alacsonyabb az országos megyei átlagnál. A helyi autóbusz-közlekedés teljesítményében Békés megye a 16. helyen áll a megyék rangsorában. Békés megyében a Helsinki közlekedési folyosók közül a IV. számú Berlin/Nürnberg- Prága-Pozsony/Bécs-Budapest-Konstanca/Szaloniki/Isztambul irányú vasúti korridor halad keresztül. Míg az első világháború előtt a megye vasúthálózatának sűrűsége felülmúlta az országost, mára már jóval elmarad attól. Az itt futó vonalak közül egyedül a nemzetközi törzshálózatba tartozó Budapest Lőkösháza vonal a villamosított, ám a dupla vágány még ma sem fut végig. Elek kivételével minden városban van vasútállomás, a megye településeinek felében úgyszintén, szemben az országos vidéki átlag 35 %-ával, ennek következtében a megye 80 %-a vasutas helységben lakik. Az 1000 lakosra jutó gépkocsik száma a megyében 2003-ban 222 volt, így jelenleg ez a mutató az országos átlagnál 19 %-kal kevesebb ben ugyanakkor az Európai Unióban 495 személygépkocsi jutott 1000 lakosra. Általánosságban tehát elmondható, hogy a nem megfelelő minőségű és szolgáltatási szintű közlekedési infrastruktúra hátrányosan érinti az adott régió gazdasági és társadalmi fejlődését. A kerékpáros közlekedés a megyében már nagy hagyománnyal rendelkezik, ennek eredményeként jelenleg az országban kiépített kerékpárutak 10 %-a Békés megyében található. Hamarosan elkészül a Békéscsabai regionális reptér, amely lehetőséget ad a térség nemzetközi kapcsolatainak erősítésére. Határátkelőhelyek tekintetében az állapítható meg, hogy Románia EU csatlakozását követően kívánatos lenne helyreállítani és továbbfejleszteni a korábbi időszakos közúti kapcsolatokat állandó jelleggel, valamint új határátkelőket is létesíteni, elősegítve ezzel a határ két oldalán található kistérségek szorosabb együttműködését, így az egész, mindkét országban perem jellegű térség gazdasági fejlődését. 6/16

8 2.2. A megye országos közúthálózati elemeinek jelenlegi állapotára vonatkozó mutatók, adatok Az Országos Közúti Adatbank (OKA) megfelelő adatsorait és értékelési rendszerét (rendre jó, megfelelő, tűrhető, nem megfelelő, és rossz minősítési osztályok) felhasználva készültek el a megyei közutak állapotát leíró fejezetek. A bármely szempontból nem megfelelő vagy rossz minősítésű útszakaszokat a 4. ábra mutatja A burkolat egyenetlensége Míg 2000-ben a teljes megyei közúthálózat 873 km-e kapott jó, megfelelő vagy tűrhető minősítést (1-es, 2-es vagy 3-as OKA-osztályzatot), 579 km pedig nem megfelelő vagy rossz minősítést (4-es vagy 5-ös OKA-osztályzatot), addig 2005-re az arány megfordult (lásd az alábbi ábrát): 837 km megyei közút nem megfelelő vagy rossz minősítésű % 60% 58% 42% Jó, megfelelő és tűrhető állapot Nem megfelelő és rossz állapot A burkolat felületének állapota (épsége) 2000-ben felület-épség szempontjából a jó, megfelelő és tűrhető minőségű szakaszok hosszának aránya 937 km, a nem megfelelő és rossz minőségűeké pedig 515 km volt. A jelenlegi vizsgálati időszak adatai szerint 2005-ben a teljes megyei közúthálózat 65 %-a, megközelítőleg 945 km jellemezhető nem megfelelő vagy rossz állapottal % 35% 65% 65% Jó, megfelelő és tűrhető állapot Nem megfelelő és rossz állapot 7/16

9 A burkolat teherbírása Teherbírás szempontjából 2000-ben a jó, megfelelő vagy tűrhető minősítésű burkolatok hossza 955 km, a nem megfelelő vagy rossz minősítésű szakaszoké pedig 497 km volt ben megközelítőleg 888 km, a teljes úthálózat 61 %-a volt nem megfelelő vagy rossz minőségű szakasz. A burkolat teherbírása alapján relatív értelemben (a teljes megyei közúthálózat hosszának arányában) az országos megyei statisztikát tekintve Békés megye az utolsó, legrosszabb helyen áll % 66% 61% 39% Jó, megfelelő és tűrhető állapot Nem megfelelő és rossz állapot A forgalom A Békéscsabáról Orosháza, Szarvas, Szeghalom illetve Gyula felé, vagyis a 47. és a 44. számú főutakon nagyobb a forgalom napi 5000 Ej-nél, továbbá ehhez a kategóriához sorolható még a számú mellékút Békéscsaba-Gerla, illetve a számú mellékút Gyula-Elek szakasza is Ej/nap kategóriába több kisebb szakaszt leszámítva a , a 443., a 46. és a számú utak tartoznak. Az alábbi ábra a forgalmi terhelési kategóriákat mutatja a teljes megyei közúthálózat hosszának százalékában, 2005-ös adatok alapján. 13% 61% 26% 5001< E/nap E/nap E/nap 8/16

10 3. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK 3.1. Közúthálózat fejlesztésére vonatkozó jogszabályi háttér Közúthálózat fejlesztésekor figyelembe veendő jogszabályok, törvényi előírások, amelyekre a tervezéskor tekintettel kell lenni az alábbiak: Magyarország május 1-i Európai Unióhoz való csatlakozását megelőzően az Európai Közösség 1260/1999-es, a strukturális alapokról szóló általános rendeletének megfelelően a támogatások igénybevételének feltételeként el kellett, hogy készítse a fejlesztési célokat és prioritásokat tartalmazó Nemzeti Fejlesztési Tervet. A Nemzeti fejlesztési Terv a Magyar Köztársaság kormányának nemzeti stratégiai dokumentuma évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről. A törvény célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei terület felhasználásának feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzése, illetve erőforrások védelmére. A Békés Megyei Területrendezés Terv az Országos Területrendezési Terv és közlekedési szakági koncepciók figyelembevételével, azokat a megyei terv léptékének megfelelően pontosítva és a megyei jelentőségű hálózatokkal, illetve létesítményekkel kiegészítve tesz javaslatot a fejlesztési főirányokra. A Kormány az 1076/2004. (VII.22) rendeletében hangsúlyozta a regionális tervezés fontosságát és előírta, hogy a régiók az ágazatokkal egyenrangú félként vesznek részt a tervezésben. Ennek köszönhetően készült el a Dél-Alföldi Régió Fejlesztési Koncepciója. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése szerves és elkülöníthetetlen része az Országos Területfejlesztési Koncepciónak, melyet a Magyar Köztársaság Országgyűlése a 35/1998. (III.20.) OGY határozatával hagyott jóvá. A koncepciónak az ország egészére vonatkozó irányelvei között szerepel a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása, az ország térszerkezete, településrendszere harmonikus fejlődésének elősegítése. Békés Megye Képviselő-testületének 126/2005 (IV.21.) KT. Sz. hat., amely tartalmazza a Dél-Alföldi Régió fejlesztési stratégiájának véleményezését. A évi CXXVIII. ( Sztráda ) Törvényre épülő 1067/2005 (VI. 30.) Kormányhatározat, amely tartalmazza az EU-támogatásra számot tartó, évi kezdésre ütemezett nagyprojektek listáját és előkészítésük költségvetési támogatásairól szóló információkat. Ezeken kívül a fejlesztés során célszerű tekintettel lenni az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság megbízásából decemberében elkészült, Az Európai Unióhoz történő csatlakozás utáni külső határvonalakon a közúti átkelési lehetőségek sűrítésének vizsgálata című tanulmányra. 9/16

11 4. A KÖZÚTHÁLÓZAT-FEJLESZTÉSI TERV RÉSZLETEI 4.1. Fejlesztési elképzelések, tervek Főúthálózat A főúthálózat fejlesztésnél alapelvünk volt, hogy a fő közlekedési folyosókon megfelelő színvonalú első- és másodrendű (települési átkelési szakaszokat elkerülő utakkal kiváltó) főutak épüljenek, hiszen ezeknek a gyorsforgalmi utak megépítése vagy ennek elmaradása esetén is nagyon fontos forgalomelosztó szerepük van a közúthálózat hierarchiájában. Az 1. ábrán (Regionális közúti kapcsolatok) ábrázolt tengelyek közül a Budapest, Kecskemét és Szeged felől érkező nyomvonalak megfelelő színvonalúak, ezek Debrecen, Nagyszalonta, Kisjenő és Arad felé történő megfelelő szintű továbbvezetését is vázolja a 2. ábrán (Közúthálózat-fejlesztési javaslat) bemutatott terv Mellékúthálózat A mellékúthálózat fejlesztésének célja hármas: a hálózat javítása, az átkelési szakaszok kiváltása és a zsáktelepülések második bekötőúttal ellátása. A hálózat javítását célzó fejlesztések esetén a megyében a kiépített utak által határolt területek (sejtek) közül a hosszúkás vagy túlzottan nagy területek új úttal való kettévágása tűnik célravezető megoldásnak. Elkerülő szakaszok kialakítása ott javasolt, ahol forgalmasak a települések magján keresztül haladó utak. Végül a zsáktelepülések esetén a cél az, hogy minden zsáktelepülés átjárhatóvá váljon, ami a menetrend szerinti autóbusz-járatok szervezése szempontjából is rendkívül előnyös (menetidő-csökkenés!) Határátkelőhelyek A megyében jelenleg három nemzetközi határátkelőhely működik: Gyula-Varsand, Battonya-Turnu, Méhkerék Szalonta. A Gyula-Varsand átkelőhelyen nemzetközi személy- és teherforgalom is bonyolódik, azonban a battonyai és méhkeréki határátkelőhelyeken a teherforgalom lebonyolításának feltételeit még meg kell teremteni. Három ideiglenes határátkelőhely is működik a megyében: Kőrösnagyharsány-Cheresig, Elek-Graniceri, valamint Dombegyház-Variasu települések között. Az átkelőhelyeket állandósítani kellene, mert ez jelentősen javíthatná az elmaradott térségek fejlődését. Új határátkelőhelyeknél a történelmi Magyarország szétroncsolt kapcsolatainak újraépítése a leglogikusabb kiindulási alap, de ezeken túlmenően további új határátkelők nyitása is javasolt a határ menti kistérségek együttműködésének elősegítése érdekében Kerékpárút-hálózat A hazai és nemzetközi kerékpáros turizmus örvendetes növekedése jellemzi a térséget, így a túra-kerékpárutak kijelölésének jelentősége egyre nő, ahogy a gerinchálózati elemek fokozatosan kiépülnek a megye turisztikai látványosságai felé (3. ábra). A megyében az eddig megépült kerékpárutak döntő többsége a települések belterületén, főleg a nagy forgalmú országos közúti átkelési szakaszok mellett található. A határ menti kapcsolatok erősítése, valamint a turizmus fejlesztése érdekében tanácsos a kerékpárutak átvezetése Románia területére. 10/16

12 Révátkelők Békés megyében a Körösökön két révátkelőhely található: Szanazug (személy és kerékpáros forgalom lebonyolítására), valamint Mezőtúr és Szarvas között (személy, kerékpár, személygépjármű, tehergépjármű forgalom lebonyolítására). Az országos hálózati jelentőségű mellékút-fejlesztési terv a Mezőtúr-Szarvas kapcsolatot Körös-híd építésével javasolja fejleszteni Hidak A megyében 90 közúti híd található. Ebből a 90 hídból 29 nem felel meg szélesség szempontjából, és 12 nem felel meg teherbírás szempontjából a követelményeknek, 6 híd nem felel meg sem teherbírás, sem szélesség szempontjából. A gyorsforgalmi út közúttal történő keresztezése miatt szükséges felüljárók építését (a csomópontok bizonytalan volta miatt) jelen tanulmányban nem szerepeltetjük. A hidak korszerűsítése illetve átépítésének eredményeként az érintett útszakaszokon megszűnik a forgalom akadályoztatása és korlátozása, így a nehéz tehergépkocsik nem kényszerülnek kerülőútra, ami jelentős üzemanyag- és időmegtakarítást eredményez Vasúti keresztezések Szintbeni vasúti kereszteződések korszerűsítésénél a baleseti statisztikát vettük mérvadónak ben a megyében közút és vasút keresztezésében 1 halálos baleset történt a 4212 sz. összekötő úton, valamint 1 könnyű sérüléssel járó baleset történt a 47 sz. másodrendű főúton ben 3 baleset került rögzítésre: a 4206 sz. összekötő úton 1 halálos, a 4444 sz. összekötő úton 1 súlyos sérüléssel járó és a 4643 sz. összekötőúton 1 könnyű sérüléssel járó baleset történt szintbeni vasúti átjáróban. Békés megye országos közúthálózatán összesen 68 vasúti keresztezés található, amelyek közül mindössze 5 különszintű. Az önkormányzati kezelésű úthálózatra és magánutakra vonatkozóan nincsenek adataink. A szintbeni keresztezéseknél a legveszélyesebbek azok, amelyeknél a közút és a vasút forgalma is jelentős. A 120-as számú vasúti fővonal mentén elkerülhetetlen különszintű keresztezések létesítése a meglévő szintbeniek helyett a vasúti előírások miatt is, amennyiben a vonalat kiépítik a tervezett 160 km/h sebességre Csomópontok Új, teljesen különszintű csomóponti keresztezésekre kell számítani az M44, M47 gyorsforgalmi utak keresztezésében, részben szintbeniekre a gyorsforgalmi utak és a főutak keresztezésében (M44 út esetében 5 db, M47 út esetében 7 db csomóponttal). A gyorsforgalmi utak és a mellékutak keresztezésekor forgalmi vizsgálatok eredményei függvényében, egyedileg kell dönteni a csomópontok kialakításának módjáról. A főutak egymással alkotott keresztezései esetében, a főutak elkerülő szakaszánál a városkapu funkció betöltése érdekében körforgalom kialakítása indokolt lehet, amelyet a várható forgalomáramlási viszonyok tisztázásával is indokolni szükséges. A főutak és kiemelt mellékutak keresztezéseiben többségében hagyományos, járműosztályozóval kialakított csomópontok tervezendők. A kiemelt mellékutak keresztezéseiben szintbeni csomópontok tervezendők egyedi kialakítással. 11/16

13 Meglévő csomópontok esetében szükséges lehet az úthálózati szerepkör és/vagy a forgalomnagyság jelentős változása, esetleg a forgalombiztonsági helyzet romlása miatti átépítés Fejlesztési javaslatok A terület felzárkóztatásának és a gazdaságon keresztül a társadalmi feszültségek csökkentésének egyik alapfeltétele az infrastruktúra fejlesztése, és azon belül is elsősorban a gyorsforgalmi úthálózat kiépítése, a főúthálózat fejlesztése, az elzárt települések hálózatba való bekapcsolása. Az utazási idők és a környezetszennyezés csökkentése érdekében fontos a településeket elkerülő utak kiépítése. Mivel a helyi és nemzetközi érdekek szinte teljes körűen egybeesnek, ezek együttes értelmében szükséges a régiós kapcsolatok fejlesztése, azaz a határátkelők megnyitása, valamint a kerékpárút hálózat határon túlra való kiterjesztése. Ezeket, valamint a részletes értékelés és műszaki elemzés eredményeit figyelembe véve a tanulmány fejlesztési javaslatai a következők: Főhálózati elemek Hossz [km] Megnevezés GYORSFORGALMI UTAK 78,66 M44 80,57 M47 32,33 M46 Összesen 159,23 Hossz [km] Megnevezés FŐUTAK 35,77 Békéscsaba Sarkad (- Nagyszalonta) 36,79 Békéscsaba Lökösháza (- Arad) 36,53 Mezőberény Békés + Doboz (- Kisjenő) Összesen: 109,09 Településeket elkerülő főhálózati elemek: Hossz [km] Megnevezés FŐUTAK Elkerülő 6,69 Gyomaendrőd 4,47 Kaszaper 8,91 Battonya 8,56 Szarvas 7,25 Mezőberény 11,63 Orosháza-déli 6,2 Nagyszénás Összesen: 53,71 12/16

14 Mellékhálózati elemek Hálózatjavító mellékhálózati elemek: Összesen: 144,3 Hossz [km] Megnevezés MELLÉKHÁLÓZAT 8,56 Ecsegfalva Bucsa 3,16 Kertészsziget Szerép (Hajdú-Bihar megye) 12,06 Dévaványa Kertészsziget 14,72 Dévaványa Szeghalom 17,35 Kondoros Eperjes 14,44 Körösladány Vésztő 9,86 Tarhos Sarkadkeresztúr 17,75 Békéscsaba Medgyesegyháza 3,01 Tompapuszta továbbvezetése 4,62 Gerendás környéke 12,92 Nagyszénás 4464-es út 8,30 Mezőkovácsháza Magyardombegyház 12,85 Mezőkovácsháza Tótkomlós 4,70 Kunágota Battonya Zsáktelepülések bekötőútjai esetében: Hossz [km] Megnevezés MELLÉKHÁLÓZAT Zsáktelepülések második bekötőútja 7,84 Kötegyán 6,4 Mezőgyán Újszalonta 1,27 Gerla 2,74 Pusztaottlaka 3,94 Bánkút (Medgyesegyháza) 6,91 Békássámson 2,48 Kétsoprony továbbvezetés Összesen: 31,58 13/16

15 Határátkelők Hossz [km] Megnevezés A HATÁROK LÉGIESÍTÉSE 3,10 Körösnagyharsány Körösszeg 1,55 Elek Ottlaka 3,40 Dombegyház Kisvarjas 3,36 Battonya Ópécska 1,81 Dénesmajor Keményfok 4,29 Kötegyán Illye 12,31 Nagykamarás Sikló 8,89 Dombegyház Kisiratos Összesen: 38,71 Új mellékhálózati határátkelőhelyek más tanulmányban 7,95 Sarkad Keményfok 1,64 Geszt Nagyszalonta 1,37 Geszt Marciháza 2,21 Lőkösháza Kürtős 9,11 Mezőhegyes Kispereg 3,63 Battonya Kispereg Összesen: 25, Kerékpárút-hálózat Hossz [km] Megnevezés Összesen: ~137 KERÉKPÁRÚT HÁLÓZAT Külterület Békéscsaba - Gyula Békéscsaba - Békés Békés - Mezőberény 44, 46, 47. sz. főutak melletti kerékpárutak kiépítése Jelentős kerékpárforgalmú utak melletti kiépítés Révátkelők Új révátkelőhely nem létesítendő, a Szarvas-Mezőtúr kapcsolat közúti híddal kiváltandó. 14/16

16 Hidak, felüljárók Megnevezés HIDAK, FELÜLJÁRÓK Vasúti és közúti hidak, felüljárók az M44 gyorsforgalmi út nyomvonalán Vasúti és közúti hidak, felüljárók az M47 gyorsforgalmi út nyomvonalán Vasúti és közúti hidak, felüljárók az M46 gyorsforgalmi út nyomvonalán Hálózati jelentőségű mellékutakhoz kapcsolódóan Fekete-Körös híd a Körösnagyharsány-Gyula-Mezőhegyes nyomvonalon Fehér-Körös híd a Körösnagyharsány-Gyula-Mezőhegyes nyomvonalon Hármas-Körös híd Szarvas és Mezőtúr között Hármas-Körös híd Endrődnél (átépítés) Kettős-Körös Mezőberény (átépítés) Ecsegfalvi Hortobágy-Berettyó híd (átépítés) Vasúti keresztezések Megnevezés Különszintű vasúti keresztezések a 120-as fővonal mentén 46. sz. főút Gyomaendrőd elkerülő 47. sz. főút Mezőberény elkerülő Mellékutakhoz kapcsolódóan 4433 j. út Békéscsaba déli elkerülő 15/16

17 Csomópontok Megnevezés Új csomópontok M44-M47 gyorsforgalmi utak különszintű csomópontja M44-főút keresztezés 5 db M47-főút keresztezés 7 db Gyorsforgalmi út mellékút keresztezés (egyedi) Főutak egymással alkotott keresztezései Főutak mellékúttal alkotott kereszteződései Mellékutak keresztezései Meglévő csomópontok fejlesztése (település, csomóponttípus)* 4432-Békécsaba, Gyár u. csomópontja (körforgalom) j. utak csomópontja (Vésztő, körforgalom) j. utak csomópontja (Sarkad külterület, körforgalom) j. utak csomópontja (Köröstarcsa, körforgalom) j. utak csomópontja (Mezőberény, körforgalom) j. utak csomópontja (Békés, körforgalom) j. utak csomópontja (Kondoros, körforgalom) j. utak csomópontja (Szeghalom, Füzesgyarmati út, körforgalom) j. utak csomópontja (Gyomaendrőd, Fő út, korrekció) j. utak csomópontja (Újkígyós mellett, körforgalom) j. utak csomópontja (Tótkomlós, körforgalom) j. utak csomópontja (Tótkomlós, körforgalom) j. utak csomópontja (Doboz, körforgalom) j. utak csomópontja (Gyula, körforgalom) j. utak csomópontja (Füzesgyarmat, jelzőtáblás csomópont) j. utak csomópontja (Magyarbánhegyes külterület, körforgalom) * a megbízóval folytatott konzultáció alapján 16/16

18

19

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7

Részletesebben

Tájékoztató Hajdú-Bihar megye közúthálózatáról és a 2007-2015 között elvégzett felújításokról.

Tájékoztató Hajdú-Bihar megye közúthálózatáról és a 2007-2015 között elvégzett felújításokról. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye közúthálózatáról és a 2007-2015 között elvégzett felújításokról. Készült: 2015. október Készítette : Magyar Közút Nonprofit Zrt. Hajdú-Bihar Megyei Igazgatósága 1. HAJDÚ-BIHAR

Részletesebben

BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE

BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE KÉSZÍTETTE: Mezey András okl. mérnök Saár Szabolcs okl. közlekedésmérnök 2005. DECEMBER MEZEY MÉRNÖKIRODA CSOMÓPONT MÉRNÖKI IRODA 2100

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE ÁLLAMI KÖZÚTHÁLÓZATÁNAK ÁLLAPOTÁRÓL ÉS FELÚJÍTÁSI LEHETŐSÉGEIRŐL

TÁJÉKOZTATÓ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE ÁLLAMI KÖZÚTHÁLÓZATÁNAK ÁLLAPOTÁRÓL ÉS FELÚJÍTÁSI LEHETŐSÉGEIRŐL TÁJÉKOZTATÓ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE ÁLLAMI KÖZÚTHÁLÓZATÁNAK ÁLLAPOTÁRÓL ÉS FELÚJÍTÁSI LEHETŐSÉGEIRŐL Szolnok, 2015. október hó TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS... 4 II. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE ORSZÁGOS

Részletesebben

A stratégia kapcsolódása a SWOT elemzéshez:

A stratégia kapcsolódása a SWOT elemzéshez: A FIZIKAI ELÉRHETŐSÉG ÉS VIRTUÁLIS HOZZÁFÉRÉS JAVÍTÁSA A fizikai elérhetőség javítása A stratégiai cél indoklása, leírása A települések, létesítmények fizikai elérhetőségét a közlekedési infrastruktúra

Részletesebben

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis Vitaanyag! Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció megújítása B. KONCEPCIÓ VIII - IX - X. fejezetei módosítva 1. változat 2010. február 1. 1 B. KONCEPCIÓ VIII. SWOT analízis A megye társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megyei közút- és vasúthálózat fejlesztésének és korszerűsítésének aktuális feladatairól

Jász-Nagykun-Szolnok megyei közút- és vasúthálózat fejlesztésének és korszerűsítésének aktuális feladatairól JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE RÉSZÉRE ÖSSZEÁLLÍTÁS a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közút- és vasúthálózat fejlesztésének és korszerűsítésének aktuális feladatairól Budapest, 2008. augusztus

Részletesebben

1) A projekt keretében - jelen dokumentumban meghatározott módszertan szerint - fel kell tárni, és elemezni kell a kerékpáros forgalom kibocsátó és

1) A projekt keretében - jelen dokumentumban meghatározott módszertan szerint - fel kell tárni, és elemezni kell a kerékpáros forgalom kibocsátó és Melléklet a KözOP-2008-3.2. Kerékpárút hálózat fejlesztés c. pályázati útmutatóhoz C11. A projekt tartalmára vonatkozó speciális előírások 1. Általános előírások 1) A projekt keretében - jelen dokumentumban

Részletesebben

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT.

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT. ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május Megbízó: ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Tervező: PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT. Ügyvezető igazgató: Felelős tervező:

Részletesebben

Székhely: 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. Törzskönyvi azonosítószám: 775706

Székhely: 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. Törzskönyvi azonosítószám: 775706 HIRDETMÉNY NEMZETI FÖLDLPB TRTOZÓ FÖLDRÉSZLETEK NYILVÁNOS PÁLYÁZTTÁS, ILLETVE ÁRVERÉS MELLŐZÉSÉVEL TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK 2015/I. SZÁMÚ ÜTEMÉRE VONTKOZÓN mint tulajdonos nevében és képviseletében eljáró

Részletesebben

Békés Megye Területfejlesztési Koncepciója

Békés Megye Területfejlesztési Koncepciója Készült a Békés Megyei Önkormányzat megbízásából Békés Megye Területfejlesztési Koncepciója - KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS - 1085. Budapest, Kőfaragó u.9. Tel: 267 05 08, 267 70 78 Fax: 266 75 61 e-mail: pestterv@pestterv.hu

Részletesebben

KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

Részletesebben

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE 2011 KÉSZÍTÕK NÉVSORA NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA - BICSKE MEGBÍZÓ KÉSZÍTETTE BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PORTATERV VÁROSRENDEZÉSI

Részletesebben

MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA I. számú módosítással egységes szerkezetben Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Közlekedés. 3.1. Közúti hálózati kapcsolatok

Közlekedés. 3.1. Közúti hálózati kapcsolatok Közlekedés A település közlekedési javaslatainak ismertetése, hálózatok, csomópontok, keresztmetszetek, a magasabb rendű szakági úthálózati elemek integrálása, területbiztosítás 3.1. Közúti hálózati kapcsolatok

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Témavázlat. a Munkaerő keresleti oldal elemzése a munkaügyi központ regiszter adatbázisába bejelentett üres álláshelyek alapján című elemzéshez

Témavázlat. a Munkaerő keresleti oldal elemzése a munkaügyi központ regiszter adatbázisába bejelentett üres álláshelyek alapján című elemzéshez Témavázlat a Munkaerő keresleti oldal elemzése a munkaügyi központ regiszter adatbázisába bejelentett üres álláshelyek alapján című elemzéshez A Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Helyzetértékelés 2007.

CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Helyzetértékelés 2007. CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Helyzetértékelés 2007. Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója I.kötet Helyzetértékelés Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács megbízásából készítette

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

Szeged kerékpárforgalmi hálózati terve

Szeged kerékpárforgalmi hálózati terve Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szeged kerékpárforgalmi hálózati terve 2015. október Készítette: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szeged kerékpárforgalmi hálózati terve 2015. október Tervszám:

Részletesebben

2+1 1+2 sávos problémakör a hazai gyorsforgalmi utakon és autópályákon

2+1 1+2 sávos problémakör a hazai gyorsforgalmi utakon és autópályákon KözOP-3.5.0-09-11-2012-0018 2+1 1+2 sávos problémakör a hazai gyorsforgalmi utakon és autópályákon Háromsávos utak keresztmetszeti kialakítása, jellemzői Dr. Csorja Zsuzsanna és társai (Felméri Béla, Hóz

Részletesebben

A tér kitüntetett pozíciói a következőek: Előadó: Dr. Péli László, adjunktus

A tér kitüntetett pozíciói a következőek: Előadó: Dr. Péli László, adjunktus Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Regionális gazdasági növekedési elméletek, Centrum-periféria viszonyrendszer TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYZETFELTÁRÁS ÉS -ÉRTÉKELÉS VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYZETFELTÁRÁS ÉS -ÉRTÉKELÉS VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYZETFELTÁRÁS ÉS -ÉRTÉKELÉS A TERVEZÉS KÖRÜLMÉNYEI 2012 nyarán-őszén a megyék megkezdték a felkészülést a 2014-2020 közötti Európai Uniós költségvetési

Részletesebben

Háttéranyag. Közlekedésfejlesztési célok az Új Magyarország Fejlesztési Tervben

Háttéranyag. Közlekedésfejlesztési célok az Új Magyarország Fejlesztési Tervben MINISZTERELNÖKI HIVATAL KORMÁNYSZÓVIVŐI IRODA 2007. augusztus 07. Háttéranyag Közlekedésfejlesztési célok az Új Magyarország Fejlesztési Tervben A Kormány holnap több mint 1000 milliárd forint út és közlekedésfejlesztésről

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

2+1 1+2 sávos problémakör a hazai gyorsforgalmi utakon és autópályákon

2+1 1+2 sávos problémakör a hazai gyorsforgalmi utakon és autópályákon KözOP-3.5.0-09-11-2012-0018 2+1 1+2 sávos problémakör a hazai gyorsforgalmi utakon és autópályákon Új útkategorizálás (önmagukat magyarázó utak, a 2+1 1+2 sávos utak elhelyezése a rendszerben) Dr. Csorja

Részletesebben

Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója

Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 A szakképzés-fejlesztési koncepció meghatározása... 5 A szakképzés-fejlesztési koncepció készítésének előzménye...

Részletesebben

Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével. II.3.3. KÖZLEKEDÉS Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével. II.3.3. Közlekedés II.3.1. Bevezető... 3 II.3.2.

Részletesebben

Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM Aktualizálta 2011-ben: Finta Krisztián kistérségi menedzser 1 BEVEZETÉS A területfejlesztési politikát érvényesítő

Részletesebben

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az

Részletesebben

Mosonmagyaróvár településrendezési eszközeinek 2013. évi felülvizsgálata

Mosonmagyaróvár településrendezési eszközeinek 2013. évi felülvizsgálata Mosonmagyaróvár településrendezési eszközeinek 2013. évi felülvizsgálata Mosonmagyaróvár város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2010-ben döntött arról, hogy a településrendezési eszközök (településszerkezeti

Részletesebben

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Egercsehi Község Önkormányzata A KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS

Részletesebben

Az emelt szintű főút jellemzői és alkalmazási lehetőségei a hazai közúthálózaton

Az emelt szintű főút jellemzői és alkalmazási lehetőségei a hazai közúthálózaton Az emelt szintű főút jellemzői és alkalmazási lehetőségei a hazai közúthálózaton Dr. Vörös Attila (Via Kárpátia Kft.) A bevezetés, illetve az alkalmazás indokai Gazdaságossági, Műszaki, Forgalmi, Hálózatszerkezeti,

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2015. november 10.

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Törzsszám: VO-5/2014. A HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38. szerinti VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ. 2016.

Törzsszám: VO-5/2014. A HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38. szerinti VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ. 2016. DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK a 4. számú főút 02637 hrsz-ú út Budapest-Záhony vasúti fővonal 02636/25 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület által határolt területrészét érintő MÓDOSÍTÁSA

Részletesebben

B É K É S M E G Y E K Ö R N Y E Z E T V É D E L M I

B É K É S M E G Y E K Ö R N Y E Z E T V É D E L M I B É K É S M E G Y E K Ö R N Y E Z E T V É D E L M I P R O G R A M J Á N A K F E L Ü L V I Z S G Á L A T A Készítette: Békés Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési Osztály Témavezető: Dr. Rakonczai

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Dr. Csordás László a földrajztudományok kandidátusa

Dr. Csordás László a földrajztudományok kandidátusa Egy szakmai életút eredményei és helyszínei HELYZETKÉP AZ ALFÖLDÖN TURISZTIKAI PROJEKTEKET TERVEZETT TELEPÜLÉSEKRŐL Dr. Csordás László a földrajztudományok kandidátusa E-mail: l.csordas@freemail.hu A turizmus

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ

A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2000) 1. A KONCEPCIÓ ALAPELVEI ÉS KIINDULÁSI FELTÉTELEI A területfejlesztési koncepció célja a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet fejlődését

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ 1. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS 1.1. Meglévõ állapot vizsgálata 1.1.1. Közúti közlekedés: Térségi kapcsolatok Szálka község Tolna déli részén,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TERMÁLKÚT ÁLLOMÁNYÁNAK HASZNOSÍTÁSI SZERKEZETE ÉS KIHASZNÁLAZTLAN KAPACITÁSAI

MAGYARORSZÁG TERMÁLKÚT ÁLLOMÁNYÁNAK HASZNOSÍTÁSI SZERKEZETE ÉS KIHASZNÁLAZTLAN KAPACITÁSAI MAGYARORSZÁG TERMÁLKÚT ÁLLOMÁNYÁNAK HASZNOSÍTÁSI SZERKEZETE ÉS KIHASZNÁLAZTLAN KAPACITÁSAI XXXII. MHT VÁNDORGYŰLÉS, SZEGED MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR

Részletesebben

Bőny Településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás 2012. december Véleményezési tervdokumentáció TH-12-02-16

Bőny Településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás 2012. december Véleményezési tervdokumentáció TH-12-02-16 Bőny Településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás 2012. december Véleményezési tervdokumentáció TH-12-02-16 Felelős tervező: Tervezők: Németh Géza TT-1 08/0065/2006 Leitner Attila É3-08-0386/2005

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készült a Marcali Kistérségi Társulás megbízásából a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának Dunántúli Tudományos Intézetében

Részletesebben

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 2011/75 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 75. szám 2011. november 14. A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 A tartalomból 1 Összefoglaló 1 Energiaellátás

Részletesebben

ITS Konzorcium. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

ITS Konzorcium. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

Részletesebben

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA KÖTELEZŐEN JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ Egyeztetési anyag Gyula, 2007 2 A L Á Í R Ó L A P Köröstarcsa község településrendezési tervéhez Vezető tervező:

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Iktsz.: I. 2-371/2005. Üi.: Huszárik H. TÁJÉKOZTATÓ Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet védelmének

Részletesebben

DR KELETI IMRE*: GONDOLATOK A GYORSFORGALMI ÚTHÁLÓZAT BURKOLATAI FENNTARTÁSÁNAK TERVEZÉSÉRŐL A 2014-2020-AS UNIÓS TERVCIKLUSBAN

DR KELETI IMRE*: GONDOLATOK A GYORSFORGALMI ÚTHÁLÓZAT BURKOLATAI FENNTARTÁSÁNAK TERVEZÉSÉRŐL A 2014-2020-AS UNIÓS TERVCIKLUSBAN ÚN 40. Szeged, 2015.09.15.-16. DR KELETI IMRE*: GONDOLATOK A GYORSFORGALMI ÚTHÁLÓZAT BURKOLATAI FENNTARTÁSÁNAK TERVEZÉSÉRŐL A 2014-2020-AS UNIÓS TERVCIKLUSBAN *Aranydiplomás építőmérnök, okleveles gazdasági

Részletesebben

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015.

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. Köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk köszönetet azon szervezetek képviselőinek, akik a Homokháti

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes RÁCZ IMRE ezredes AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION Az Észak-alföldi régió (röviden: Régió) a Dél-alföldi után Magyarország második legnagyobb területű (17 729 km 2 ) és népességű (1 millió

Részletesebben

VITUKI Hungary Kft. 1173 Budapest, Mendei utca 3. Levelezési cím: 1453 Budapest, Pf.: 23. Cégjegyzékszám: 01-09-976226; Adószám: 23744251-2-42

VITUKI Hungary Kft. 1173 Budapest, Mendei utca 3. Levelezési cím: 1453 Budapest, Pf.: 23. Cégjegyzékszám: 01-09-976226; Adószám: 23744251-2-42 1173 Budapest, Mendei utca 3. Levelezési cím: 1453 Budapest, Pf.: 23. Cégjegyzékszám: 01-09-976226; Adószám: 23744251-2-42 02.NMT.01 SZÁMÚ NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV DUNA IPOLY TORKOLAT A DUNA BAL PARTON,

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁJUS 28-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁJUS 28-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁJUS 28-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 753-2/2009. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: A Szigetvár - Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás szociális szolgáltatástervezési

Részletesebben

GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA

GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA 2011.március- 2015. március -TERVEZET- 2011. március 24. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 2 1. HELYZETELEMZÉS... 3 1.1 A TELEPÜLÉS INFRASTRUKTÚRÁJA... 3 1.1.1

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó

Részletesebben

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata

Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata Teljes Akcióterületi Terv készült Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata megbízásából a Budapesti integrált városfejlesztési program Budapesti kerületi központok fejlesztése (kódszám: KMOP-5.2.2/B-2008-0016)

Részletesebben

Békés megyei Ivóvízminőség-javító Program

Békés megyei Ivóvízminőség-javító Program Békés megyei Ivóvízminőség-javító Program azonosító szám: KEOP-1.3.0/09-11-2012-0009 Békés Megyei Önkormányzatok Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulásainak Konzorciuma MEGÁLLAPODÁS II. SZÁMÚ KIEGÉSZÍTÉSE

Részletesebben

Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája Megalapozó vizsgálat Helyzetértékelés Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis-

Részletesebben

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

1. ÁLTALÁNOS TERVEZÉSI ELŐÍRÁSOK

1. ÁLTALÁNOS TERVEZÉSI ELŐÍRÁSOK 1. ÁLTALÁNOS TERVEZÉSI ELŐÍRÁSOK Az országos és a helyi közutak hálózatot alkotnak. A közúti fejlesztési javaslatok a különböző szintű, az ötévenként, valamint a területrendezési tervek felülvizsgálatakor

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLAT

3. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLAT 3. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLAT Ostffyasszonyfa Vas megye északkeleti részén fekszik. A térségben található városokhoz Sárvár, Celldömölk viszonylag közel helyezkedik el. Főútvonal a község közigazgatási

Részletesebben

A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN. Összefoglaló

A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN. Összefoglaló RUZSÁNYI TIVADAR A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN Összefoglaló A tanulmányban a tömegközlekedés igénybevételének alapvető feltételét,

Részletesebben

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM ÉLELMISZER TERMÉKHEZ NYILATKOZAT

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM ÉLELMISZER TERMÉKHEZ NYILATKOZAT 3/a számú melléklet VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM ÉLELMISZER TERMÉKHEZ NYILATKOZAT Jelen nyilatkozat alapján a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (székhely: 5540 Szarvas, Anna-liget 1.) mint védjegyjogosult

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,

Részletesebben

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. Tel: (88) 590-050 Fax: (88) 590-059 Honlap: www.blautech.hu E-mail cím: mail@blautech.hu A Környezetvédelmi Minisztérium

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján

Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Lukovics Miklós Zuti Bence (szerk.) 2014: A területi fejlődés dilemmái. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 81-92. o. Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Karácsony Péter

Részletesebben

Közérthető összefoglaló. N-IX. 13 Nógrád V. előkészítési szakasz 41+500 48+100 Jogerős építési engedély. Helyszínrajzi vonalvezetés

Közérthető összefoglaló. N-IX. 13 Nógrád V. előkészítési szakasz 41+500 48+100 Jogerős építési engedély. Helyszínrajzi vonalvezetés Közérthető összefoglaló N-IX. 13 Nógrád V. előkészítési szakasz 41+500 48+100 Jogerős építési engedély Helyszínrajzi vonalvezetés A tervezési szakasz kezdetén és végén csatlakozik a már megépült 2x2 sávos

Részletesebben

Székhely : 2316 Tököl, Csépi út 144. ; Levelezési cím : 1093 Budapest, Lónyay u. 22. Telefon : 216-5981, fax: 216-6307 KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM I.

Székhely : 2316 Tököl, Csépi út 144. ; Levelezési cím : 1093 Budapest, Lónyay u. 22. Telefon : 216-5981, fax: 216-6307 KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM I. Székhely : 2316 Tököl, Csépi út 144. ; Levelezési cím : 1093 Budapest, Lónyay u. 22. Telefon : 216-5981, fax: 216-6307 MONOR ÉS TÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM I. KÖTET HELYZETELEMZÉS ÉS

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...

Részletesebben

MÓRAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA ALÁTÁMASZTÓ SZÖVEGES MUNKARÉSZEK JÓVÁHAGYÁS ELŐTTI SZAKASZ

MÓRAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA ALÁTÁMASZTÓ SZÖVEGES MUNKARÉSZEK JÓVÁHAGYÁS ELŐTTI SZAKASZ MÓRAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA 1 ALÁTÁMASZTÓ SZÖVEGES MUNKARÉSZEK JÓVÁHAGYÁS ELŐTTI SZAKASZ Megbízó: Mórahalom Város Önkormányzata 06/62/281-022 Tervező: Új-Lépték Tervező Iroda

Részletesebben

ÚTMUTATÓ a külterületi közúthálózati fejlesztések költség-haszon vizsgálatához

ÚTMUTATÓ a külterületi közúthálózati fejlesztések költség-haszon vizsgálatához Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Közúti Főosztály ÚTMUTATÓ a külterületi közúthálózati fejlesztések költség-haszon vizsgálatához I. 2002. december 2002. december 2. Útmutató a külterületi közúthálózati

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. 3527 Miskolc, József Attila út 70.

Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. 3527 Miskolc, József Attila út 70. Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. 3527 Miskolc, József Attila út 70. Beszámoló az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. Hajdúszoboszló város helyi közforgalmú autóbusz-közlekedésével

Részletesebben

MAGYARBÁNHEGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG. Buella Mónika okl. táj- és kertépítész mérnök K1 01-5013/04 (Pagony Kft)

MAGYARBÁNHEGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG. Buella Mónika okl. táj- és kertépítész mérnök K1 01-5013/04 (Pagony Kft) 1 MAGYARBÁNHEGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG Megbízó Magyarbánhegyes Község Önkormányzata 5667 Magyarbánhegyes, Jókai u. 1. Szokola Béla polgármester Tervező: Benedek Kft - Településrendezési

Részletesebben

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek

Részletesebben

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatkörök

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatkörök 1382 A gazdálkodást jellemző fontosabb adatok 1390 A helyi közutak és hidak adatai 1392 A hajózási engedélyesek, közforgalmú kikötők, saját használatú kikötők és vízi úszólétesítmények adatai (1) Személy

Részletesebben

Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon

Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon Központi Statisztikai Hivatal 2011. április Tartalom Összefoglaló...2 A közúthálózat útkategóriánkénti összetétele...2 Gépjárműállomány alakulása...4 Közúti közlekedési

Részletesebben

TARANY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 9/2007. (VI. 7.) számú rendelete. a helyi hulladékgazdálkodási tervről

TARANY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 9/2007. (VI. 7.) számú rendelete. a helyi hulladékgazdálkodási tervről TARANY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007. (VI. 7.) számú rendelete a helyi gazdálkodási tervről Tarany Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII.

Részletesebben

Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek készítése Debrecen város közigazgatási területére

Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek készítése Debrecen város közigazgatási területére Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek készítése Debrecen város közigazgatási területére Debrecen zajcsökkentési intézkedési tervek Műszaki dokumentációja Megbízó: Debrecen Megyei

Részletesebben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben Baranyai Gábor 1 Csapó Olga 2 2008. június Az Őrség népessége az évtizedes tendenciát tekintve fogy és elöregszik, bár

Részletesebben

Határon Átnyúló Ipari Park Műszaki Megvalósíthatósági Terv

Határon Átnyúló Ipari Park Műszaki Megvalósíthatósági Terv Határon Átnyúló Ipari Park Műszaki Megvalósíthatósági Terv Tompa Készítette: Projeco doo Közreműködő szakértők: Jerney Zoltán Kopasz Róbert 2012. szeptember Gate to Europe Elaboration of studies of a potencial

Részletesebben