Határon Átnyúló Ipari Park Műszaki Megvalósíthatósági Terv

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Határon Átnyúló Ipari Park Műszaki Megvalósíthatósági Terv"

Átírás

1 Határon Átnyúló Ipari Park Műszaki Megvalósíthatósági Terv Tompa Készítette: Projeco doo Közreműködő szakértők: Jerney Zoltán Kopasz Róbert szeptember

2 Gate to Europe Elaboration of studies of a potencial cross-border industrial park Egy lehetséges határon átnyúló ipari park tanulmányainak kidolgozása A projekt azonosító száma: HUSRB/1002/213/132 1

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. ELŐZETES ÖSSZEFOGLALÓ 3 2. SZABADKA BEMUTATÁSA 5 3. TOMPA BEMUTATÁSA Kiskunhalasi kistérség Tompa Földrajzi fekvés A település rövid története Demográfia Foglalkoztatottság Oktatás Gazdaság Településfejlettségi mutatók Közlekedésföldrajz Az ipari park célja, előnyei Tompa számára, célcsoportok meghatározása LEHETSÉGES HELYSZÍNEK A javasolt területekre vonatkozó követelmények A befektetők elvárásai A HELYSZÍNEK ELEMZÉSE A helyszín elemzése B helyszín elemzése C helyszín elemzése A TERÜLET KIVÁLASZTÁSA A 0301/8 HRSZ. ÁLLAPOTA Földrajzi elhelyezkedés A területen folyó tevékenység A terület értéke Műszaki paraméterek Közmű infrastruktúra Közlekedési-infrastruktúra MŰSZAKI FELADATOK A terület művelési ágból történő kivonása Telekhatárig történő infrastruktúra kiépítése, csatlakozási pontok kialakítása Telekhatáron belüli infrastruktúra kiépítése Területrendezés Telekalakítás Belső úthálózat kialakítása Telekhálózat kiépítése Közművesítés Megújuló energia hasznosításának lehetősége Egyéb feladatok FUNKCIÓ, SZOLGÁLTATÁS IPARI PARK CÍM ELNYERÉSE ÖSSZEFOGLALÁS MELLÉKLETEK 47 2

4 1. ELŐZETES ÖSSZEFOGLALÓ Ezen összefoglaló rövid, de átfogó képet ad egy lehetséges határon átnyúló ipari park megvalósíthatósági tervének legfontosabb megállapításairól, következtetéseiről és javaslatairól. A Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program célja, hogy elősegítse Szerbia és Magyarország között a jó szomszédi viszonyt, erősítve stabilitásukat, biztonságukat, és a közös érdekeik érvényesülését a két ország, valamint a szűkebb régió harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését. A Gate To Europe projekt fő célja egy határon átnyúló együttműködés keretében ipari park megvalósíthatósági tanulmányainak elkészítése, amely ipari park a határ szerb oldalán Szabadkán és a határ magyarországi oldalán, Tompán létesülnének. 1. ábra Az ipari parkok tervezett helyszínei Szabadkán és Tompán A határ mellé tervezett két ipari park együttműködése stratégiai és logisztikai adottságok együttes kihasználásán alapulna. 3

5 A projekt egyik fontos feladata az ipari park/ok létrehozását előkészítő szakmai dokumentumok összeállítása, jelen esetben ezen műszaki tanulmányterv, amely a Tompán létesítendő ipari park tervezésének alapjául szolgál. Az ipari park előzetes megvalósíthatósági tanulmányának céljai a következők: A lehetséges helyszínek azonosítása. A lehetséges területek összehasonlítása. A legideálisabb terület kiválasztása. Műszaki szempontú tanulmányozás. Javaslattétel a megvalósításhoz szükséges feladatokra vonatkozóan. A tanulmány a következő megállapításokhoz vezetett: A Kiskunhalasi kistérségben számtalan, ipari park kialakítás céljára alkalmas terület található. A kistérségi 9 település közül Tompára esett a választás az infrastruktúrális adottságai és nagyon kedvező határközeli fekvése miatt. A tompai önkormányzat által javasolt három terület előzetes szempontrendszer szerinti elemzése alapján lett kiválasztva az ipari park és a lehetséges befektetők számára legjobban megfelelő helyszín. A területek elemzése rámutat arra, hogy a kijelölt helyszíneken milyen infrastruktúrális hiányosságok találhatók. A tanulmány eredményeképpen megállapítható, hogy a vizsgált három helyszín közül a 0301/8. helyrajzi számú terület a legalkalmasabb a határon átnyúló ipari park megvalósítására. A Kiskunhalasi kistérségben szükség van egy olyan ipari park létrehozására, amely új munkahelyeket képes teremteni azáltal, hogy magához vonzza Tompáról és térségéről a különféle termelő, szolgáltató vállalkozásokat, és amely biztosítani tudja a vállalkozások működéséhez szükséges megfelelő hátteret és infrastruktúrális feltételeket. A terület ismertségének növelésére majdan egy befektetés-ösztönzési program kidolgozása válik szükségessé. 4

6 2. SZABADKA BEMUTATÁSA Ezen fejezet a város földrajzi elhelyezkedését, gazdaságát, munkaerőpiacát, közlekedésföldrajzát mutatja be röviden, és érveket sorakoztat fel a Szabadkai befektetések mellett. A fejezet a Tompával együttműködő Szabadkai Mali Bajmok ipari park rövid jellemzésével zárul. Szabadka geopolitikai és logisztikai fekvése, kiváló infrastruktúrális adottságai és Szerbia kedvező adórendszere miatt vonzó lehet a külföldi befektetők számára. Magyarország Szerbia egyik legjelentősebb kereskedelmi partnere, több száz vegyes magyar szerb vállalkozás működik. 2.1 Földrajzi fekvés Szabadka Szerbia legészakibb városa, a Vajdaság északi részén az Észak-Bácskai körzetben, Magyarország déli határától 10 km távolságra fekszik a Duna és a Tisza között. Koordinátái: es Északi szélesség, es Keleti hosszúság. Területe: 290 km². A 18 kültelepülésével együtt 1008 km² területen fekszik. 2.2 Demográfia A Vajdaság második legnépesebb városa, lakosainak száma közel 100ezer fő, a környező településekkel együtt kb fő. Regisztrált munkanélküliek száma 2011-ben kb. 11ezer fő. 2.3 Gazdaság A város az Észak-bácskai régió legfontosabb adminisztratív, ipari, kereskedelmi, forgalmi, turisztikai és kultúrális központja. A város legjelentősebb munkaadója a helyi önkormányzat és az állam, ugyanis sok üzem bezárt a délszláv háború okozta gazdasági válság alatt. Szabadka kedvező természeti adottságai révén a környék mezőgazdasági és élelmiszeripari termelése jelentős, ezen felül az elektromechanika, a fémipar, a vegyipar és a szolgáltatóipar jellemző. 5

7 2.4 Oktatás Szabadkán számos középiskola, főiskola és egyetem található. Az alap- és középszintű képzés a városban szerb, magyar és horvát nyelven folyik, a többnyelvűség néhány főiskolára és egyetemre is kiterjed. 2.5 Közlekedésföldrajz Szabadka közúton, és vasúton is könnyen megközelíthető csomópont, Szerbia számára Európa kapuja, a Balkán küszöbe Közút Szabadka Európa egyik fő útkereszteződésének metszéspontjában található. Megfelelően kiépített helyi úthálózattal, főutakkal és nemzetközi útvonalakkal rendelkezik. A városon halad át az E662-es európai út (Szabadka-Zombor-Eszék), a település mellett pedig az E75-ös nemzetközi út (Budapest-Szeged-Szabadka-Belgrád-Nis- Szkopje-Athén) Vasút A várost érinti a X/B vasúti korridor nyomvonala, amely Budapestről indul és Kelebia Szabadka átmenetek után Belgrádig vezet. A város teherforgalom lebonyolítására alkalmas vasútállomással és rendezőpályaudvarral rendelkezik Légi közlekedés Összeköttetésben áll három nemzetközi repülőtérrel: 165 km-re a Belgrádi, 190 km-re a Budapesti, 120 km-re Eszéki repülőtér. A szegedi repülőtér 50 km-re található Határátkelőhely A nemzetközi határátkelőhelyek, Kelebia és Horgos, 10 illetve 30 km-re találhatók. 6

8 2.6 A Szabadkai befektetések érvei A kedvező szerbiai adórendszer és a harmadik országok piacán való vámmentes szállítás lehetősége vonzó lehetőséget kínál a vállalkozóknak. Könnyű hozzáférés egy 200 millió fogyasztóból álló piachoz. Szabadkereskedelmi egyezmény Horvátországgal, Bosznia-Hercegovinával, Romániával, Bulgáriával, Macedóniával, Albániával és Moldovával - 60 milliós fogyasztói piac, és az Orosz Föderációval 140 milliós fogyasztói piac. Kedvező adórendszer: az áfa 8 18 %, a társasági adó 10 %, az szja 12 %. Külön engedmények a városban beruházók számára. A településen található vámszabad terület és logisztikai központ. Szabadkán 2400 hektárnyi forgalmazható földterület van a teljeskörű településrendezési tervvel összhangban. 2.7 A külföldi beruházások előnyei Szabadkára nézve Új munkahelyek jöhetnek létre, ezáltal csökkenhet a munkanélküliség. Növekedhet a város lakosságának életszínvonala. Növekedhet a szociális biztonság. A megnövekedett pénzeszközök direkt módon hozzájárulhatnak a közfogyasztás minőségének és mennyiségének javulásához a város területén. Új technológiák bevezetésére, alkalmazására nyílhat lehetőség. A kis- és középvállalkozások tovább fejlődhetnek azáltal, hogy az új befektetői igényeket az elvárásoknak megfelelően elégítik ki, lehetőség adódhat a kivitel növelésére is. 7

9 2.8 Ipari parkok Szabadkán A helyszín: "Petar Drapšin" 21 ha - kereskedelmi övezet B helyszín: "Radanovac" 123 ha gazdasági övezet C helyszín: "Mali Bajmok" 53 ha ipari övezet D helyszín: "Karađorđev put" 1.9 ha E helyszín: "Rasadnik" 28 ha 2. ábra Ipari parkok Szabadkán Szabadka a határon átnyúló ipari park megvalósítását a C -vel jelölt Mali Bajmok ipari övezetben tervezi megvalósítani. 8

10 2.9 Mali Bajmok jellemzése Mali Bajmok a magyar-szerb nemzetközi határátkelőhelytől (Tompa-Kelebia) 10 km-re található. A terület az M.17.1 Szabadka-Zombor főút mentén, a szabadkai vámszabad övezet mellett helyezkedik el. A X számú Pán-Európai Korridor 1 km távolságra található. A helyszín, amely Szabadka város tulajdonát képezi, 53 ha, a terület mellett közvetlenül 22 ha vámszabad övezet található végére a területen elkészülnek az infrastruktúrális lehetőségek (vízvezeték és csatorna, gáz, áram, úthálózat, közvilágítás, IT) Az ipari övezetben termelő és kereskedelmi jellegű beruházásokat terveznek létrehozni. 3. ábra Mali Bajmok" ipari övezet 9

11 3. TOMPA BEMUTATÁSA Tompa a Kiskunhalasi kistérség egyik települése. E fejezet ezt a térséget mutatja be röviden, és jellemzi Tompa elhelyezkedését, gazdaságát, munkerőpiacát, legfontosabb közlekedési útvonalait, és érvel az ipari park létrehozásának fontossága mellett A Kiskunhalasi kistérség A Kiskunhalasi kistérség a Dél-Alföldi régióban, Bács-Kiskun megyében található, délen Szerbia határolja. (4. ábra) A kistérség területe 826 km². 4. ábra Kiskunhalasi kistérség A kistelepülést a következő települések alkotják: Pirtó, Harkakötöny, Kiskunhalas, Zsana, Kunfehértó, Balotaszállás, Kisszállás, Tompa, Kelebia. 5. ábra A Kisunhalasi kistérség települései 10

12 Demográfia A megye népességének 8 %-a, fő (2011. népszámlálás) él ebben a kistérségben. A kistérség legnagyobb városa Kiskunhalas, itt él a kistérség lakosságának 63%-a, kb fő. Jellemző, hogy a kisebb településekről a lakosság nagyobb része Kiskunhalasra költözik, míg a központi városból más városba történik elvándorlás Oktatás A kistérség minden településén található általános iskola, középiskolai képzés a kistérségen belül csak Kiskunhalason folyik, felsőfokú intézmény nincs Foglalkoztatás, gazdaság Kiskunhalas térségében a mezőgazdaság jelentős megélhetési forrás a lakosság számára. Jellemző a tanyás településszerkezet, az elöregedő lakosság. A mezőgazdaságban kb fő dolgozik - legálisan -, becslések szerint ez valójában 7-9 ezer fő lehet, akik jellemzően a 1-5 hektáron, eszközök nélkül, szolgáltatások igénybe vételével gazdálkodnak, alapvetően félig önellátó gazdaságokat működtetve. A kisméretű gazdaságok kiszolgáltatottságát az integráló szervezetek hiánya fokozza. A tárolótér és tőkehiány miatt a gazdák értékesítési kényszer hatására sokszor áron alul kénytelenek értékesíteni terményeiket. Mindez indokolhatná többek között az ipari parkban működő mezőgazdasági feldolgozóüzem létrehozását. Fontos szerepet tölt be a térségben a feldolgozóipar is, sokan foglalkoznak gazdasági szolgáltatásokkal, valamint a tranzitszerepből és határközelségből adódóan szállítmányozással. A régi ipartelepítések hagyományaira alapozva a térségben megtalálható a gépipar és a könnyűipar is Főbb közlekedési utak Közút A kistérség fő közlekedési tengelyéről, az 53. sz. főútról a Dunántúl az 52. sz. főúton, a megyeszékhely, Kecskemét az 54. sz. főúton, valamint Baja és Szeged az 55. sz. főúton egyaránt elérhető. Vasút A vasúti közlekedésben Budapest Kelebia Belgrád nemzetközi fővonal a meghatározó. Kiskunhalas a Budapest Kelebia vasútvonalon a fővárosból 2 és fél óra alatt érhető el. 11

13 3.2. Tompa Földrajzi fekvés Tompa nagy forgalmú nemzetközi közúti határátkelővel rendelkező város, a Duna-Tisza közén, Bács-Kiskun megye déli részén, Felső-Bácskában terül el. Délről Szerbia, északról Kisszállás, nyugatról Csikéria és Mélykút, keletről Kelebia község határolja. A Kiskunhalasi kistérség székhelyétől, Kiskunhalastól délre található. Koordinátái: Északi szélesség: 46 23' Keleti hosszúság: 19 30' Területe: 81,57 km² ebből belterület: 3,04 km² külterület: 78,53 km² A település rövid története Újkori történelme a török hódoltságot követően indult a Hunyadi család birtokaként től a település Szabadkához tartozott, Tompa-pusztának hívták ban fejeződött be a település keleti határán húzódó vasút építése. A XX. század elejére a lakosságszám növekedésének és a beépítések hatására faluvá nőtte ki magát a település. A falu szerb megszállás alatt volt 1922-ig, majd a trianoni szerződés értelmében a magyar állam tulajdonába került augusztus 1-jén Tompa nagyközség lett, 1978-ban határátkelő nyílt a településen. A település július 1-jén városi rangot kapott. 12

14 Demográfia Tompa lakosainak száma 4717 fő. Név Jogállás Terület (100ha) Népesség (fő) Balotaszállás Község Harkakötöny Község Kelebia Község Kiskunhalas Város Kisszállás Község Kisszállás Község Kunfehértó Község Pirtó Község Tompa Város Zsana Község Összesen (Adatforrás: KSH 2010) 1. táblázat A Kiskunhalasi kistérség településeinek területi és népességi adatai Foglalkoztatottság Tompán a regisztrált munkanélküliek aránya a 4700 fős településen közel 5,5%-ot tesz ki. Nagy valószínűség szerint még egyszer ennyi a regisztrációból kikerült munkát keresők száma, tehát Tompának létkérdés a munkahelyteremtés. Az ipari park létesítése Tompán elsősorban új munkahelyeket teremtene. Bács-Kiskun megye települései Nyilvántartottak száma (fő) 365 napnál régebb óta nyilvántartottak (fő) Munkavállaló korú népesség (fő) Relatív mutató* (%) Arányszám** CSIKÉRIA ,77 1,87 KELEBIA ,19 0,91 KISKUNHALAS ,42 1,32 KISSZÁLLÁS ,25 1,30 MÉLYKÚT ,48 1,96 TOMPA ,38 0,68 Bács-Kiskun megye ,32 1,06 Megyék összesen: ,88 1,00 (Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat statisztikai adatai i állapot szerint) * Relatív mutató - a nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában ** Arányszám - a relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya 2. táblázat Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya Tompán és a környező településeken 13

15 Oktatás A városban óvoda és általános iskola működik, középiskola és felsőoktatás nincs, ezért szüksége van megfelelően képzett munkaerőre. Tompa az ipari park számára megfelelő számú és minőségű munkaerőt Szabadkáról is magához vonzhat, így a foglalkoztatás növelésével csökkentheti a szerb városban a munkanélküliséget, ezáltal kölcsönös előnyökhöz juthat mindkét település Gazdaság Mezőgazdaság A privatizációt követően már csak a Szabadság Mezőgazdasági Szövetkezet működik mintegy félezer hektáron, a kelebiai KEL-FEDER Kft. birtokol még nagyobb mezőgazdasági területet a városban, a többi apróbb birtok. A mezőgazdaságra a spárga, pritaminpaprika és paradicsomtermesztés, energiafa/fű termesztés, az állattenyésztésben a szarvasmarha, sertéstartás és a baromfiágazat a jellemző. Ipar A ruhaipari magánvállalkozások foglalkoztatják a legtöbb női munkást. A KEL-FEDER Kft. keverőtelepet működtet. A KEFAG Rt. az erdőgazdálkodásban érdekelt. A Tompai Faipari Kft. beltéri ajtók gyártásával foglalkozik. A területen TÜZÉP is működik. A kishatárforgalom és a jugoszláv háború nagymértékben fellendítette a kiskereskedelmet és a szolgáltatást a településen: 70 Kft.-nek és 200 magánvállalkozásnak nyújt közvetve-közvetlenül bevételt. Boltok, éttermek, presszók, telepek, szolgáltató cégek, benzinkutak települtek sorra, melyek működő száma napjainkra gyérült. Az átmenő forgalom annyira felduzzadt, hogy elkerülő utat kellett építeni a határhoz. A városra az átmenő és bevásárló turizmus egyaránt jellemző Településfejlettségi mutatók A villany, gáz és vízellátás teljes körű a belterületen. A burkolt, portalanított utak aránya belterületen 100%. Fejlesztési feladatként szerepel a szilárd útburkolatok kiépítésének folytatása, és a szennyvízcsatorna hálózat és a tisztító telep kiépítése. 14

16 Közlekedésföldrajz Határátkelőhely Tompa nemzetközi közúti személy és teherforgalmi határátkelőhely, a várostól 2 km-re délre található a magyar - szerb határ. A szomszédos település, Kelebia vasúti határátkelőhely. Közút Tompa az 53. számú (Solt Kiskunhalas Tompa országhatár) és az 55. számú (Bátaszék Baja Szeged) fő közlekedési utak találkozásától 10 km-re délre fekszik. A térség fő közlekedési tengelye az É-D-i irányú 53. sz. főút, amelyen a Tompa és a Homokhátság D-i harmadában fontos forgalmi csomópont, Kiskunhalas közötti 28 kmes távolság 30 perc alatt tehető meg. A Ny-K-i irányú 55. sz. főúton Baja és Szeged egyaránt elérhető, mindkét település km-re található a várostól. Az M5-ös autópálya (Budapest Kecskemét Szeged Röszke országhatár) 50 km-re Szeged irányába szintén az 55. sz. főúton közelíthető meg, ahonnan a 170 km-re levő főváros, Budapest 2-2,5 óra alatt érhető el. Vasút A vasúti közlekedésben szintén az É-D-i szerkezeti irány a meghatározó. A város mellett halad el a 150-es (Budapest Kelebia) vasútvonal, amely része a Budapest - Belgrád X/B vasúti korridornak, nemzetközi fővonalnak. A vasútállomás a településtől 5 km-re, Kelebián található, itt a teherforgalom lebonyolítására alkalmas közforgalmú rakodóterület található. Kiskunhalas vonattal 0,5 óra, Budapest 3 óra alatt érhető el. Légi közlekedés A budapesti repülőtér 170 km-re, a szegedi sportrepülőtér 55 km-re található. 15

17 3.3. Az ipari park célja, előnyei Tompa számára, célcsoporok meghatározása A leendő tompai ipari park létrehozása a térségben megjelenő negatív tendenciák, a romló társadalmi-gazdasági folyamatok kezelésének egyik eszköze lehet Az ipari park létesítésének célja Elsősorban a térség gazdasági szereplői számára olyan szükséges háttér biztosítása a cél, amely esélyt ad a piaci lehetőségek hatékony kiaknázásával versenyképességük, és ezáltal a jövedelmi helyzetük javítására. A majdan betelepülő vállalkozások várhatóan árbevételt realizálnának, és új munkahelyeket hoznának létre Az ipari park előnyei Tompára nézve A helyi fejlesztési kezdeményezések erősödnének. Az új beruházások által új munkahelyek jelennének meg. Az ipari park állandó munkalehetőséget biztosítana alacsonyabb képzettségűek számára is, nem csak szezonális jellegűt. Erősödne a termékpálya szereplői (termelők, feldolgozók, kereskedők) közötti együttműködés. A helyi termelők anyagi helyzete javulna abban az esetben, ha a térségben megtermelt termékek feldolgozott állapotban kerülnének értékesítésre. A magasabb szintű feldolgozás a hozzáadott érték növekedését eredményezné. A mezőgazdaság diverzifikálódna Az ipari park lehetséges célcsoportjai A térség azon vállalkozásai jelenthetnék az elsődleges célcsoportot, akik a térségben megtermelt mezőgazdasági jellegű termékek feldolgozását végzik, ezen felül kereskedelmi, szolgáltató cégek, és különböző ipari vállalkozások is betelepülhetnének. 16

18 4. LEHETSÉGES HELYSZÍNEK Tompán több olyan területet is található, amely alkalmas lehet határon átnyúló ipari park létrehozására. A területek kiválasztásánál a következő szempontokat kell figyelembe venni: megfeleljen olyan alapvető követelményeknek, amelyek alapján lehetősége nyílik a későbbiekben Ipari Park cím elnyerésére (lásd 10. fejezet), a szükséges infrastruktúrák kiépítettek legyenek, a terület közel legyen a határhoz, nem szabad figyelmen kívül hagyni a befektetők területtel szembeni igényeit és elvárásait sem. A fenti kikötések figyelembevételével Tompa önkormányzata három területet jelölt meg az ipari park lehetséges helyszíneként, melyek a következők: A : 0301/8. hrsz. B : sok helyrajzi szám alatt nyilvántartott terület C : hrsz. A területek településen belüli elhelyezkedése a 6. ábrán látható. 17

19 6. ábra A 3 lehetséges terület elhelyezkedése Tompán belül 18

20 4.1. A javasolt területekre vonatkozó követelmények Ipari gazdasági területként szerepel a Településszerkezeti tervben (lásd 8. melléklet). Tulajdonviszonyai rendezettek. A területe minimum 20 ha, vagy ha kisebb, akkor bővíthető minimum 20 ha-ra. Az alapvető infrastruktúrák (lásd mellékletek) kiépítettek, vagy a hiányuk esetén kis ráfordítással kiépíthetők: - pormentes út, - kommunális infrastruktúra megléte. Az alábbi táblázat tömören foglalja össze a megjelölt három terület legfontosabb jellemzőit, közlekedési és kommunális alapinfrastruktúrájának meglétét vagy hiányát. Terület A B C Gksz-3: Má-1a: kereskedelmi általános szolgáltató mezőgazdasági gazdasági terület övezet Terület megnevezése Kszá: különleges, szálláshely szolgáltató terület Tulajdonos önkormányzat sok tulajdonos állam Terület mérete (ha) pormentes út elektromos vezeték Infrastruktúra ivóvíz gerincvezeték szennyvízcsatorna gázvezeték optikai kábel Jelmagyarázat: + : kiépített vagy csekély költséggel kialakítható - : nincs kiépítve 19

21 4.2. A befektetők elvárásai Általában vélelmezhető, hogy a leendő befektetők a következő szempontok figyelembevételét tartják fontosnak a megfelelő terület kiválasztása során: Közlekedésföldrajzi elhelyezkedés A befektetők számára nélkülözhetetlen az adott terület számukra kedvező földrajzi elhelyezkedése. Fontos a terület fő közlekedési utakhoz és csomópontokhoz való közelsége és jó megközelíthetősége. Jelen esetben kiemelt jelentősége van annak, hogy a terület minél közelebb helyezkedjen el a határhoz és az 53. sz. magyar-szerb határra vezető főúthoz. Ha a magyar és a szerb oldalon az ipari parkok a határ mentén egymással szemben helyezkednének el, akkor jelképesen egybefüggő terület jöhetne létre, hasonlóan, mint a Szentgotthárd-Heiligekreuz Ipari Park. A határ két oldalán megépítendő ipari park Szerbia EU csatlakozása után egybeolvadva működhetne tovább Infrastruktúrával kapcsolatos elvárások Alapvető elvárás a betelepülők számára a terület szükség szerinti kommunális infrastruktúrákkal történő ellátottsága: víz, szennyvízcsatorna, elektromos áram, földgáz, telekommunikáció csatlakozási pontok megléte. Elemi fontosságú számukra a területen belüli közlekedés alapfeltételeinek megléte: nélkülözhetetlen a főbb belső utak minimális mértékű kiépítettsége. Elvárás az is, hogy a földterület ne legyen szennyezett Vállalkozási környezettel kapcsolatos elvárások A befektetők számára nagyon fontos a vállalkozási környezet, ezért a döntésüket megelőzően legtöbbször felmérik a település és vonzáskörzetének adottságait. 20

22 A vállalkozások megvizsgálják: A munkaerőpiacot Elvárás, hogy a térség biztosítani tudjon a vállalkozások számára megfelelően képzett, szükséges számú, szabad munkaerőt, a tevékenységüknek megfelelő szakmai oktatást, átképzést. Jelen esetben mivel Tompán és környékén csak alapfokú oktatási intézmény működik, ezért az ipari park számára a szakembereket Szabadka tudná biztosítani. A nyersanyag piacot Fontos, hogy a tevékenységéhez szükséges nyersanyagokat be tudja szerezni, ezért felméri a nyersanyagok piacának adottságait. Lehetőség lenne akár szerb területről is nyersanyagbeszerzésre - vámmentesség! A szolgáltatásokat Lényeges, hogy a településen rendelkezésre álljanak a vállalkozás működéséhez szükséges alapvető szolgáltatások (önkormányzati okmányiroda, pénzintézet, ügyvédi iroda, stb.). Az ipari parkban lehetőség lenne egy inkubátorház kialakítására (lásd később a szolgáltatások fejezetben). Az értékesítési piacot Megvizsgálja milyen lehetőségei vannak az értékesítési piacon. Szerbia felé nyitva még nagyobb fogyasztói piac elérésére lenne lehetőség. A térségben és a településen működő vállalkozásokat Szükségük van a környéken működő vállalkozások feltérképezésére, ugyanis ők lesznek majd az adott vállalat konkurenciái vagy partnerei. Felmérik az elégedettségüket, sikerességüket is, és ezek alapján következtetnek az üzleti környezet jellemzőire. 21

23 5. A HELYSZÍNEK ELEMZÉSE A célnak leginkább megfelelő, legoptimálisabb terület kiválasztásához elengedhetetlen az előző fejezetben megjelölt helyszínek alapos tanulmányozása. A vizsgálat a következő szempontok részletes elemzésére terjed ki: a) A terület tulajdonviszonyának rendezettsége b) A terület mérete és bővíthetősége c) A terület közlekedésföldrajzi elhelyezkedése d) A terület telekhatárig történő alapinfrastruktúrával való ellátottságának mértéke e) A terület övezeti besorolása: a Településrendezési tervben ipari területként megjelölt helyszín elsőbbségben részesül f) Az ipari park megvalósítása milyen gyorsan kezdhető meg A tanulmány rávilágít a helyszínek hiányosságaira, és értékeli a területeket a meglévő adottságaik alapján. Minden egyes értékelés után a Településszerkezeti terv adott területre vonatkozó rajza látható, amelyben a területek különböző színnel történő jelölése a területfelhasználás módjára utal. A színek magyarázata a következő: Ipari gazdasági terület Nagytávlatban különleges beépítésre nem szánt terület Különleges terület 22

24 5.1. A helyszín elemzése A /8. HRSZ. TERÜLET SZEMPONT LEÍRÁS A terület önkormányzati A terület tulajdonviszonyának rendezettsége tulajdonban áll. 23 ha területű, de az 53. sz. A terület mérete (ha), bővíthetősége főút mentén a határ irányába akár 100 ha-ra is bővíthető. A terület az 55. sz. főúttól 10 km-re délre, az 53. sz. főúttól A terület közlekedésföldrajzi elhelyezkedése 130 m-re nyugatra, a szerb határtól 2,5 km-re északra található. A területtől 130 m-re keletre helyezkedik el az 53. sz. főút, Pormentes út 164 m-re délre az sz. alsóbbrendű út. 6 km-re keletre található a Iparvágány Kelebián át vezető 150. sz. vasúti fővonal. 20 kv-os légvezeték halad át a Elektromos vezeték területen, trafó 100 m-re DK-i irányban. A terület telekhatárig történő alapinfrastruktúrával való ellátottságának mértéke Övezeti besorolás Ivóvíz gerincvezeték Szennyvízcsatorna Gázvezeték Optikai kábel Ivóvíz gerincvezeték keletre az 53. sz. főút mentén, és délre az út mentén van lefektetve. Csatornahálózattal nem rendelkezik, ezért kiépítése szükséges. 3 bar-os gáz-gerincvezeték húzódik a területtől 430 m-re északra. Optikai kábel az 53. sz. főút mentén, és a területtől ÉNY-ra 300 m-re van elhelyezve, ahol adótorony is található. Gksz-3: kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezet. A településrendezési tervben ipari gazdasági területként szerepel. Iparterületként korábban nem használt terület, jelenleg aktív mezőgazdasági munka folyik rajta, ezért szükséges a mezőgazdasági művelés alóli kivonása. 23

25 Az ipari park megvalósítása milyen gyorsan kezdhető meg Értékelés A szükséges a csatlakozási pontok és a hiányzó infrastruktúra kiépítése után. Figyelembe kell venni, hogy a helyszínen régészeti lelőhely található. A terület nagy előnye a főúthoz és a határhoz való közelsége, a terület bővíthetősége, és infrastruktúrákhoz való kapcsolódás lehetősége. Mindez alkalmassá teszi a területet a határon átnyúló ipari park megvalósítására. 7. ábra 0301/8. hrsz. - településszerkezeti terv helyszínrajz 24

26 5.2. B helyszín elemzése B TERÜLET SZEMPONT A terület tulajdonviszonyának rendezettsége A terület mérete (ha), bővíthetősége A terület közlekedésföldrajzi elhelyezkedése A terület telekhatárig történő alapinfrastruktúrával való ellátottságának mértéke Övezeti besorolás Pormentes út Iparvágány Elektromos vezeték Ivóvíz gerincvezeték Szennyvízcsatorna Gázvezeték Optikai kábel Az ipari park megvalósítása milyen gyorsan kezdhető meg LEÍRÁS Sok tulajdonosa van. 90 hektár területű, tovább nem bővíthető. A terület az 55. sz. főúttól 5,5 km-re délre, az 53. sz. főúttól 100 m-re délre, a szerb határtól 7 km-re északra található. A terület mellett 100 m-re északra halad el az 53. sz. főút. 10 km-re Kelebián halad át a 150. sz. vasúti fővonal. 20 kv-os légvezeték halad át a területen, trafó kb. 150 m-re északra, az 53. sz. főút mellett. Ivóvíz gerincvezeték a terület déli oldalán, közvetlenül mellette húzódik. A terület nincs csatornázva, kiépítés szükséges. 3 bar-os gáz-gerincvezeték a területtől északra 90 m-re van lefektetve, gázfogadó az 53. sz. főút szemközti oldalán, ahonnan 8 bar-os gáz-gerincvezeték is elérhető. Optikai kábel a területtől 90 m- re keletre van kiépítve. Má-1a: általános mezőgazdasági terület. Tompa településrendezési terve szerint nagytávlatban különleges beépítésre nem szánt terület. Jelenleg aktív mezőgazdasági munka folyik rajta. Művelési ágból való kivonás, csatlakozási pontok, hiányzó infrastruktúra kiépítése szükséges. 25

27 Értékelés Frekventált elhelyezkedésű a terület, de kockázatot jelent a sok tulajdonos. 8. ábra B helyszín - településszerkezeti terv helyszínrajz 26

28 5.3. C helyszín elemzése C HRSZ. TERÜLET SZEMPONT LEÍRÁS A régi laktanya területe, jelenleg állami tulajdon, de A terület tulajdonviszonyának rendezettsége folyamatban van az önkormányzati tulajdonba való átminősítése. Közel 2 ha területű, melyet A terület mérete (ha), bővíthetősége erdőterület vesz körül, bővíthetősége erdőirtás árán. A terület az sz. alsóbbrendű út mellet található. Az 53. sz. főúttól 2 A terület közlekedésföldrajzi elhelyezkedése km-re keletre, az 55. sz. főúttól 17 km-re délre, a szerb határtól északra 4,5 km-re fekszik. A terület déli oldala mellett Pormentes út halad el az sz. Tompát Kelebiával összekötő út. A területtől 4,5 km-re keletre Iparvágány Kelebián áthaladó 150. sz. vasúti fővonal. A terület telekhatárig történő alapinfrastruktúrával való ellátottságának mértéke Övezeti besorolás Elektromos vezeték Ivóvíz gerincvezeték Szennyvízcsatorna Gázvezeték Optikai kábel Az ipari park megvalósítása milyen gyorsan kezdhető meg A terület elektromos árammal ellátott. Ivóvíz hálózatra a terület csatlakoztatva van. Saját belső csatornarendszer ülepítő/tározó aknával. 3 bar-os gáz-gerincvezeték a területtől kb. 900 m-re északra található. Az sz. alsóbbrendű út mentén húzódik. Kszá: különleges, szálláshely szolgáltató terület. A településszerkezeti terv különleges területként jelöli. A telek területének növelése után lehetne elkezdeni, de ez az erdőterület megléte miatt kivitelezhetetlen. 27

29 Értékelés A terület alapinfrastruktúrával megfelelően ellátott, de szűkös mérete miatt, és azon oknál fogva, hogy a terület nem bővíthető, nincs lehetőség ipari park kialakítására. 9. ábra hrsz. - településszerkezeti terv helyszínrajz 28

30 6. A TERÜLET KIVÁLASZTÁSA A fejezet meghatározza az ipari park létesítésére legalkalmasabb területet, és leírja a kiválasztás során alkalmazott módszert. Az alábbi táblázatból megállapítható, hogy a legmagasabb pontszámot elért helyszín az előző fejezetben A -val jelölt 0301/8. helyrajzi számú, ezért erre a területre érdemes az ipari parkot tervezni. Terület Területi övezet Méret Tulajdonviszony Közlekedésföldrajzi elhelyezkedés Alapinfrastruktúra ellátottság mértéke Hiányzó infrastruktúra költségnagysága A Gksz B Má-1a C Kszá táblázat A tompai ipari park helyszínének kiválasztása 6.1. A tompai ipari park helyének meghatározása során alkalmazott eljárás A lehetséges helyszínek vizsgálata egy sajátosan kialakított szempontrendszer alapján történt, amelynek alkalmazásával reális kép alakult ki a területekről. Az elemzés során a kijelölt területek a következő 5 szempont szerint lettek vizsgálva: a) a terület tulajdonviszonyának rendezettsége b) a terület mérete és bővíthetősége c) a terület közlekedésföldrajzi elhelyezkedése d) a terület telekhatárig történő alapinfrastruktúrával való ellátottságának mértéke e) a hiányzó infrastruktúra telekhatárig való kialakításának a költségnagysága. 29

31 A fenti szempontok objektív vizsgálata érdekében minden egyes szempontra különkülön ötfokozatú skála került kidolgozásra, így azok értékelése 1-5-ig terjedő pontozással történt. Az a terület, amely bármelyik szempontra 1 pontot kapott, nem alkalmas az ipai park létrehozására, függetlenül a többi szempont szerinti értékelésétől. A pontok helyszínenkénti összegzésének eredménye megmutatja a legmagasabb pontszámot elért területet. A 3 javasolt terület kiértékelése után kiválasztásra került az a helyszín, amelyik a legkedvezőbb feltételekkel rendelkezik egy határon átnyúló ipari park létrehozására A meghatározott szempontok részletes magyarázata a) A terület tulajdonviszonyának rendezettsége 5 pont: A terület önkormányzati tulajdonban van. 4 pont: A terület állami tulajdonban van. 3 pont: A terület vállalati tulajdonban van. 2 pont: A terület magántulajdon, maximum 5 tulajdonosa van. 1 pont: A terület magántulajdon, több mint 5 tulajdonosa van. b) A terület mérete és bővíthetősége Az ipari park cím elnyerésének alapvető feltétele a 20 hektáros terület. 5 pont: Minimum 90 ha a terület mérete. 4 pont: ha, de bővíthető 90 ha fölé. 3 pont: ha, nem bővíthető. 2 pont: 20 ha-nál kisebb, de bővíthető minimum 20 ha-ra. 1 pont: 20 ha-nál kisebb, nem bővíthető. 30

32 c) A terület közlekedésföldrajzi elhelyezkedése Az 53. sz. főúthoz és a határhoz való közelsége nagyon fontos tényezők. 5 pont: Az 53. sz. főút közvetlen közelében, a határátkelőhelytől 2,5 km-en belül található. 4 pont: Az 53. sz. főút közvetlen közelében, a határátkelőhelytől több mint 2,5 km-re található. 3 pont: Alsóbbrendű úton közelíthető meg, a határátkelőhelytől 2,5 km-en belül található. 2 pont: Alsóbbrendű úton közelíthető meg, a határátkelőhelytől több mint 2,5 km-re található. 1 pont: Nem pormentes úton közelíthető meg. d) A terület telekhatárig történő alapinfrastruktúrával való ellátottságának mértéke 5 pont: A terület alapinfrastruktúrával teljes mértékben ellátott, pormentes úton megközelíthető, víz, gáz, elektromos áram, csatorna, hírközlés a telekhatárig kiépített. 4 pont: A terület alapinfrastruktúrával megfelelő mértékben ellátott, pormentes úton megközelíthető, víz, gáz, elektromos áram, csatorna telekhatárig biztosított. 3 pont: A terület alapinfrastruktúrával közepes mértékben ellátott, pormentes úton megközelíthető, víz, gáz, elektromos áram telekhatárig kiépített. 2 pont: A terület alapinfrastruktúrával kis mértékben ellátott, pormentes úton megközelíthető, víz és/vagy elektromos áram telekhatárig biztosított. 1 pont: A terület alapinfrastruktúrával nincs ellátva a telek határáig. e) A hiányzó infrastruktúra telekhatárig való kialakításának a költségnagysága 5 pont: Nincs hiányzó infrastruktúra, a kialakítás költségigénye nulla. 4 pont: Kismértékű hiányosság, a csatlakozási pontok közel találhatók, a kialakítás költségigénye csekély. 3 pont: Kismértékű hiányosság, csatlakozási pontok nincsenek a közelben, a kialakítás költségigénye közepes. 2 pont: Jelentős hiányosságok, csatlakozási pontok nincsenek a közelben, a kialakítás költségigénye magas. 1 pont: Infrastruktúra teljes hiánya, csatlakozási pontok nincsenek a közelben, a kialakítás költségigénye irreálisan magas. 31

33 7. A 0301/8 HRSZ. ÁLLAPOTA A fejezet a 0301/8. helyrajzi számú, határmenti ipari park létrehozására kijelölt terület jelenlegi állapotát mutatja be: földrajzi elhelyezkedését, műszaki adatait, a rajta folyó tevékenységet, meghatározza a földterület aranykoronában kifejezett értékét, és leírja az infrastruktúrával való ellátottságát. A területen helyszíni szemle folyamán végzett állapotfelmérés keretében fényképfelvételek is készültek. (lásd 9. melléklet) 7.1. Földrajzi elhelyezkedés A kijelölt helyszín Tompa város déli részén, az 53. sz. főút és az 5501 sz. mellékút által határolt területen, előbbitől 100 m-re nyugatra, azzal párhuzamosan,utóbbitól 164 m-re északra, a szerb határtól kb. 2,5 km-re szintén északra helyezkedik el A területen folyó tevékenység A 0301/8. hrsz. alatti pedagógus földek korábban iparterületként nem hasznosított terület, melyen jelenleg aktív mezőgazdasági tevékenység folyik. A tevékenység jellege nagyüzemi növénytermesztés A terület értéke A földterület kb aranykorona-értékű. 10. ábra 0301/8 hrsz. terület az ipari park helyszíne 32

34 7.4. Műszaki paraméterek 0301/8 sarokpontok A B C D Koordinátái É ,32 É ,43 É ,38 É ,78 K ,87 K ,52 K ,41 K ,58 Tengerszint feletti 134 m 131 m 132 m 134 m magasság oldalak AB BC CD DA Határvonalak hossza 661,20 m 319,21 m 663,82 m 310,83 m Alapterület 22,9409 ha A terület alaprajza 33

35 7.5. Közmű-infrastruktúra (lásd mellékletek) Ivóvízvezeték hálózat A terület nincs rácsatlakoztatva a hálózatra. Az ivóvíz gerincvezeték az 53. sz. főút mellett párhuzamosan húzódik, illetve a területtől délre 164 m-re, az 53. sz. főútra merőlegesen húzódik egy leágazás az sz. alsóbbrendű út mellett párhuzamosan Szennyvízcsatorna Tompán nincs kiépítve szennyvízcsatorna-hálózat, ezért ez a terület sincs ellátva szennyvízcsatornával Csapadékvíz elvezetés Csapadékvíz elvezető rendszer nincs kiépítve a terület aktív mezőgazdasági célú hasznosítása miatt Gázvezeték rendszer Gázvezeték rendszer nincs kiépítve a területen. 3 bar-os vezeték a területtől északra 430 m-re található. A település északi részén 8 bar-os gázvezeték is található Elektromos hálózat A területen 20 kv-os elektromos légvezeték vezet keresztül, trafó a telek és az sz. mellékút között, a telekhatártól 100 m-re DK-i irányban található Hírközlő hálózat Optikai kábel húzódik az 53. sz. főút mentén ÉNY-DK irányban, és a területtől 300 m- re ÉNY-ra, ez utóbbi helyen adótorony is áll. 34

36 7.6. Közlekedési-infrastruktúra (lásd 1. és 2. mellékletek) Pormentes út A területnek nincs közvetlen kapcsolata pormentes úttal, de több irányból is megközelíthető olyan pormentes úton, amely nagyon közel helyezkedik el a területhez. Az 53.sz. főút a telekkel párhuzamosan fut m-re ÉNY-DK-i irányban. ÉK- DNY irányban halad a területtől 164 m-re délre az 5501 sz. mellékút, illetve pormentes út vezet a területtől kb. 350 m-re északra az 53. sz. főúttól a TÜZÉP telep bejáratáig Vasút A területhez közvetlenül nem kapcsolódik vasútvonal, a legközelebbi közforgalmú rakodóterülettel ellátott vasútállomás a helyszíntől 6 km-re keletre, Kelebia állomáson található Tömegközlekedés A terület tömegközlekedése optimális. A legközelebb levő buszmegálló az 53. sz. főút és az sz. mellékút kereszteződésétől ÉNY-ra kb. 100 m-re található, tehát a terület könnyen megközelíthető autóbusszal is.. A hiányzó infrastruktúrák telekhatárig történő kiépítése elengedhetetlen, a hiányosságok pótlása az adott infrastruktúrának megfelelő meglévő hálózatra való csatlakozással oldható meg. 35

37 8. MŰSZAKI FELADATOK A fejezet a 0301/8 helyrajzi számú területen létrehozandó ipari park megvalósításának műszaki feladatait írja le. A következő feladatok elvégzése szükséges: 1) A terület művelési ágból történő kivonása 2) Telekhatárig történő infrastruktúra kiépítése, csatlakozási pontok kialakítása 3) Telekhatáron belüli infrastruktúra kialakítása 8.1. A terület művelési ágból történő kivonása Mivel a terület jelenleg mezőgazdasági művelés alatt áll, ezért azt a művelési ágból ki kell vonni. Az eljárás során földvédelmi járulékot kell fizetni, amelynek mértéke függ a földterület nagyságától és az aranykorona-értékétől (Ak). Az aranykorona érték a termőképességet minősíti. A terület értéke az előző fejezetben említésre került Telekhatárig történő infrastruktúra kiépítése, csatlakozási pontok kialakítása A területen egyedül a villamos energia hálózata található meg, ezért annak telekhatárig történő kiépítésére nincs szükség. A hiányzó közmű hálózatoknak és azok csatlakozási pontjainak, valamint a pormentes útnak telekhatárig történő kiépítése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a terület vonzó iparterületté válhasson. A terület határáig a következő infrastruktúrák kiépítése szükséges: Közművek Vízvezetékrendszer, gázvezeték, hírközlési hálózat telekhatárig történő kiépítése nélkülözhetetlen. Szennyvízvízhálózatra történő csatlakozás jelenleg nem megoldható, mivel Tompán nincs szennyvízcsatorna kiépítve. A csatornahálózat megépítését a város belterületen a tervek szerint 2014-ben kezdi meg, ekkor válik lehetővé a hálózatra történő kapcsolódás Pormentes út Telekhatárig történő kiépítése alapvető követelmény. 36

38 8.3. Telekhatáron belüli infrastruktúra kiépítése Az utóbbi 5 évben Magyarországon megépült ipari parkok fajlagos beruházási költségei alapján a határon átnyúló ipari park megépítésének költsége az infrastruktúra nyújtotta szolgáltatások spektrumától és minőségétől függően kb millió Ft hektáranként. A kiépítés költségeiről pontos adatot a részletes műszaki tervezést követően lehet kalkulálni. Az infrastruktúra kiépítésének, sikerének előfeltétele, hogy az az érdekeltek bevonásával történjen, ezért a kiépítés tervezésének folyamatába célszerű bevonni az érintett vállalkozásokat, közműszolgáltatókat is, ezáltal az előkészítési munka hatékonnyá válhat, ami jelentősen csökkentheti a megvalósítás költségeit Területrendezés Az infrastruktúrális hálózatok szerkezetének és elhelyezésének tervezéséhez nélkülözhetetlen a talajmechanikai szakvélemény elkészítése, amely a területrendezés során a terület adottságait vizsgálja és értékeli. Talajmechanikai vizsgálatok és geodéziai mérések választ adnak az altalaj összetételére a talaj terhelhetőségére a talajvíz helyzetére a várható talajvízmozgásokra a csapadékvíz elvezetésére és a tereprendezés, ezáltal a talaj feltöltésének szükségességére vonatkozóan. A talajfelszín egyenetlensége esetén talajfeltöltésre lehet szükség. A talajvíz helyzetét a magasabb domborzat felől szivárgó vizek befolyásolják. 37

39 Telekalakítás A telekalakítás a mindenkori érvényes szabályozási terv szerint történhet. A terület érvényes Szabályozási tervvel rendelkezik. A Helyi Építési Szabályzat (lásd 7. melléklet) határozza meg a területek beépítésének előírásait. Az ipari park helyéül megjelölt terület Tompa településrendezési terve alapján gazdasági terület besorolású, Gksz-3: határúti kereskedelmi szolgáltató övezet. Gazdasági területbe tartoznak a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgáló területek és azok feltáró belső úthálózata. Kereskedelmi szolgáltató területek a védőterületet nem igénylő vagy telken belüli védőterülettel rendelkező gazdasági célú területek. A beépítésre vonatkozó főbb paraméterek: Kialakítható telek: min. 900 Beépítettség max. 60 %. Építménymagasság: max. 7,5 m, ami a technológia függvényében változhat Zöldfelület: min 20 %. A kereskedelmi szolgáltató terület szintterületi sűrűsége: 2,0. Az ipari park kijelölt területének DNY-i hosszanti oldala mentén régészeti lelőhely található, melyen tervezett földmunkák csak a nemzeti örökségvédelmi szakhatóság közreműködéssel valósíthatók meg. A HÉSZ. 5. függeléke foglalja össze Tompa régészeti lelőhelyeit. A kijelölt területre vonatkozó adatok a következők: Tompa országhatár közti teherforgalmi út V. Hrsz.: 0301/8 KÖH azonosító szám: Azonosított lelőhely száma:

40 Belső úthálózat kialakítása A belső úthálózat biztosítja a könnyű és nehézgépjárművek szabályozott forgalmát az ipari parkban. A belső úthálózat egyik lehetséges kialakítási módja: a terület hosszanti irányú középvonalában egy gerincút kiépítése célszerű, amely mentén szükségszerű végigvezetni a közmű vezetékeket, és kialakítani a csatlakozási pontokat, melyeken keresztül a később betelepülő vállalkozások rá tudnak csatlakozni a szükséges hálózatokra. Ezenkívül javasolt még az előbb említett út jobb és bal oldalán, a gerincútra merőlegesen, azt keresztezve 2 db egymással párhuzamos közlekedőút kiépítése a terület teljes szélességében úgy, hogy a hosszanti oldalt 3 egyenlő nagyságú részre ossza, így 6 db egyenlő nagyságú terület jön létre. Az ily módon utakkal határolt területek mérete közel 3,5 ha, ez általában elegendő egy önálló ipari/logisztikai tevékenységet folytató üzem kialakításához. 11. ábra Ajánlott belső úthálózat kialakítása Az út mérete: 6,5 m szélességű, határolósávval ellátott, terhelhetősége: a 44 t összgördülőtömegű gépjárművek közlekedése is megengedhető legyen rajta. Az utak magassági vonalvezetése kövesse a rendezett terepszintet, egységes egyoldali eséssel biztosítva a csapadékvíz begyűjtését. 39

41 Telekhálózat kiépítése A telekhálózatot a jövőbeni betelepedők konkrét igényei alapján érdemes kialakítani, de általánosságban elmondható, hogy a telken 3-4 ha területű telekrészekkel célszerű számolni. Ajánlott kialakítani kisebb, négyzetméteres területeket is kisebb vállalkozások számára pl. irodai célokra. Porta létrehozására egy kisebb területet szükséges biztosítani a bejáratnál. Egy lehetséges inkubátorház elhelyezéséhez megfelelő méretű telekrészt szintén a bejáratnál, vagy egy központi helyen érdemes kijelölni. Az ipari park parkolóhelyeinek megépítésére célszerű a bejárat közelében egy tágasabb területet kiválasztani. A betelepülő vállalkozások a saját telekrészükön az igényeiknek megfelelő méretű parkolót alakíthatnak ki Közművesítés Az ipari park közmű-kapacitásszükséglete a leendő betelepülő vállalkozások tevékenységétől függ. Mivel ennek a mértékét előre nem lehet meghatározni, ezért célszerű felmérést végezni a leendő vállalkozások körében, amit egy kiküldött kérdőív alapján érdemes megtenni. (példaként lásd 10. melléklet) Vízellátás Miután a létesítmények még nem ismertek, ezért vízigény meghatározásnál egy általánosan elfogadott víznormával számolunk, ami 10 m3/ha/d, összességében 230m3/ha/d. Az ipari terület vízigénye következő területekre bontható: Kommunális víz Az ipari park kommunális vízigénye részben a területen foglalkoztatottak létszámától, és részben a tevékenység jellegétől függ, becslés alapján 100 l/fő/nap. A terület ivóvízellátása az előzőleg telekhatárig kiépített vízi közmű hálózatára történő csatlakozással biztosítható. Ipari víz Abban az esetben, ha a betelepülő ipari tevékenység jellege igényli, úgy nagyobb mennyiségű, nem ivóvíz minőségű vízre van szükség, ennek mennyiségét az ipari tevékenységek igényei alapján lehet meghatározni. Természetesen külön ipari víz gerincvezeték kiépítése válik szükségessé. 40

42 Az ipari víz nyerési lehetőség a térségben szolgáltató vízművek kínálatától függ, ennek hiányában lehetőség van fúrt kutakból nyert tisztítatlan víz kitermelésére. Tűzivíz Az ipari park tűzivíz mennyiségét az ipari tevékenység jellege határozza meg. A tűzivíz biztosításának módjai a következők lehetnek: Lehetőség kommunális hálózatra történő csatlakozásra. A vízvezeték hálózaton ajánlatos m-ként a nyomvonal mentén tolózárral ellátott tűzcsapok elhelyezése. Kevésbé tűzveszélyes tevékenység esetén a park területén létesített nyílt medencés tűzivíz tározó is elégséges lehet előzetes hatósági engedélyek alapján. Fokozottan tűzveszélyes tevékenység esetén az erre a célra külön kiépített tűzivíz hálózat kiépítése válik szükségessé Szennyvíz- és csapadékvíz elvezetés A terület földrajzi viszonyából adódó lejtési irányának megfelelően célszerű kialakítani a szennyvízcsatorna hálózatot. Kommunális szennyvíz elvezetése A kommunális szennyvíz elvezetése a később kiépítésre kerülő csatornahálózatra történő csatlakozással megoldható. Ipari szennyvíz elvezetése Az esetleges ipari víz felhasználás esetén a szükséges mechanikai, biológiai és kémiai tisztítást követően a víz akár öntözési célra is felhasználható. Ebben az esetben megfelelő tisztító és tározó műtárgyak kiépítése válik szükségessé. Veszélyes anyagot kibocsátó iparág esetén az adott vállalkozás feladata az ártalmatlanítás, előtisztítás. Csapadékvíz elvezetése A csapadékvíz elvezetése 0,5%-os esésű zárt szelvényű csatornarendszer kiépítésével történhet az úthálózat esésvonalával párhuzamosan vezetve. Az összegyűlt csapadékvízelvezető rendszer a kommunális szennyvízcsatornába csatlakoztatható. 41

43 Elektromos energia A területen áthaladó 20 kv-os légvezeték hálózatról biztosítható az elektromos energia. Célszerű a légkábelt földkábellel kiváltani azért, hogy a terület beépíthetősége biztosítva legyen. Többletenergia igény esetén a nagyobb teljesítmény eléréséhez transzformátor állomás telepítésére kerülhet sor Földgázellátás A gázvezeték telekhatárig történő kiépítése után a terület gázellátása a 3 bar nyomású gerincvezetékről kiszolgálható. A park gázigényének mennyisége a tevékenységek jellegétől függ Hírközlő hálózat A minél hatékonyabb kommunikáció érdekében elengedhetetlen a területet átfogó optikai kábelhálózat kiépítése Megújuló energia hasznosításának lehetősége A területen lezárt metángáz kutak találhatók. A metángáz lehetőséget teremtene felhasználása esetén pl. hűtőház működtetésére Egyéb feladatok Térvilágítás kiépítés Az utak egyoldali megvilágítása korszerű (4-8 Lux) nátriumgőz/led működésű oszlopos világítótestek felszerelésével lehetséges. A megvilágítottság érdekében adott esetben a kerítés bizonyos részein is elhelyezhetők világítótestek. Objektumvédelem Kerítés építése az objektum védelmének alapvető feltétele, kiépítése feltétlen ajánlott. Biztonsági kamera rendszer kiépítése és működtetése az ellenőrzés, felügyelet biztonságának növelése céljából. Porta biztosítása A portaszolgálat az ellenőrzés, vagyonbiztonság, és tájékoztatás célját szolgálja. 42

44 9. FUNKCIÓ, SZOLGÁLTATÁS A leendő határmenti ipari park a minél szélesebb körű kihasználtsága és vonzóvá tétele érdekében vegyes profilú lenne. A park határmentiségéből adódóan kiválóan alkalmas lehet termelő, szolgáltató, kereskedő, beszállító vállalkozások betelepülésére Az ipari park lehetséges funkciói logisztikai tevékenységek végzése raktárbázisok, hűtőház, csomagolóüzem működtetése félkész vagy késztermékké való feldolgozás kereskedelmi és áruelosztó központ a térségének adottságait figyelembe véve mezőgazdasági termékek raktározása, feldolgozása, csomagolása, komissiózása, disztribúciója infrastruktúra biztosítása: utak, földgáz, víz, villamos energia, szennyvízcsatorna, IT pellet előállítás és a hozzá tartozó disztribúciós tevékenységek végzése beszállítói tevékenységek ipari jellegű tevékenységek (pl. alkatrészgyártás, bedolgozóüzemek) őrzés-védelem inkubátorház működtetése, amely szolgáltatásai révén segítséget nyújt az induló vállalkozások számára a kezdeti akadályok áthidalásában, a tevékenységüknek megfelelő működési környezet felkutatásában, és a szükséges szolgáltatások meghatározásában. Az ipari park versenyképességének, ezáltal sikerességének biztosítása, a befektetők megnyerése és a cégek komfortérzetének maximalizálása érdekében szükséges a vállalkozások céljaival összhangban levő magas minőségű szolgáltatások biztosítása. 43

45 9.2. Az ipari park lehetséges szolgáltatásai szakmai tanácsadás általános üzletviteli tanácsadás: társasági stratégia és szervezeti tervezés, az üzleti folyamat tervezése, a vezetés korszerűsítése, pályázatfigyelés, pályázatírás, partnerek felkutatása, marketingpolitika, humánerőforrás-politika tervezése, bér- és nyugdíjazási stratégia tervezése jogi tanácsadás: cégbejegyzéssel, társasági szerződéssel és cégalapítással kapcsolatban, általános jogi tanácsadás pénzügyi, gazdasági szolgáltatások: pénzügyi tanácsadás, adó tanácsadás, munkaügyi és tb ügyintézés, finanszírozással kapcsolatos tanácsadás, számlázás, könyvelés, befektetés-szervezés, költségcsökkentés, forráslehetőségek keresése infrastruktúra biztosítása: alapinfrastruktúrák biztosítása, iroda, munkaterület, tárgyalótermek bérbeadása, szociális helyiségek biztosítása irodai szolgáltatások: fénymásolás, nyomtatás, gépelés, telekommunikáció adminisztratív szolgáltatások: recepció, személyi és levelezési szolgáltatások műszaki szolgáltatások: telephelyek tervezése, kivitelezése vámkezelés logisztikai szolgáltatás: raktározás, szállítás, szállítmányozás, biztosítás beszállító és partnerkeresés őrzés-védelmi szolgáltatás informatikai tanácsadás környezetvédelmi tanácsadás Az ingatlanok eladása, bérbeadása és az alapvető infrastruktúrák biztosítása a park tulajdonosi vagy működtető szervezetének elsődleges feladata. A szabadon álló területek minél magasabb arányú kihasználása, azaz a befektetők területre vonzása a legfontosabb cél, melyet megfelelően felépített befektetés-ösztönzési programokkal lehet elérni, amely a marketing feladata. 44

46 10. IPARI PARK CÍM ELNYERÉSE Magyarországon lehetőség van Ipari Park cím elnyerésére, melyet pályázat útján kaphat meg a terület. Az Ipari Park cím elnyerésének feltételeit a 297/2011. (XII.22.) Korm. rendelet határozza meg. Főbb feltételek: Ipari Park címet kap az a TERÜLET, amely legalább 20 hektár ( m 2 ) területű, egybefüggő, a településen ipari terület besorolást kapott, az iparterületen legalább 5 vállalkozás működik, az iparterületen működő vállalkozások legalább 100 főt alkalmaznak, az iparterület nem szennyezett (környezetvédelmi szempontból megfelelő), az iparterület tulajdoni viszonyai rendezettek. Ipari Park címet kap a SZERVEZET, amely gazdálkodó szervezet, vagy önkormányzat, rendelkezik az Ipari Park területének tulajdonjogával, vagy tartós (legalább 25 éves) hasznosítási jogával, vállalja, hogy munkája eredményeként 5 év múlva az Ipari Parkban: legalább 10 vállalkozás fog működni, legalább 500 foglalkoztatottat alkalmaznak a betelepült vállalkozások, az ipari park folyamatosan fejlesztett szolgáltatásokat végez, illetve szervez. Az Ipari Park címet elnyert területek pályázhatnak vissza nem térítendő támogatás elnyerésére, az ipari park területének fejlesztésére. A támogatás megkönnyíti a terület fejlesztését, kiváltképp az infrastruktúra korszerű kiépítését, a gazdasági tevékenységek elősegítését, kiszolgálását, a nyújtott szolgáltatások körének bővítését, ennek következményeképp az ipari park térségfejlesztő hatásának kiteljesedését. A megfelelő helyszín kiválasztásánál különösen fontos szempont az, hogy a terület a fent említett feltételek teljesítésére alkalmas lehessen, ezzel megteremtve a lehetőséget az ipari park cím elnyerésére. 45

47 11. ÖSSZEFOGLALÁS A tanulmány Szabadka és Tompa települések rövid bemutatása után a Tompán létesítendő park lehetséges helyszíneit elemezve meghatározta azt a területet, amely a legoptimálisabb feltételeket kínálja a határon átnyúló ipari park létrehozására. A kiválasztott terület jelenlegi műszaki állapotát elemezve feltárta az infrastruktúrális hiányosságokat, javaslatot tett az ipari park létesítéséhez szükséges legfontosabb feladatok megvalósítására, és bemutatta az ipari park lehetséges szolgáltatásainak körét. A két város közötti ipari parkok kiépítése mindkét település hasznára válna. A park akár vámszabad területként is működhetne, amelynek egyik gazdasági előnye, hogy nem EUból származó áruk EU-s árukká válhatnak az ideiglenes vámmentesség miatt. Szerbia majdani EU taggá válását követően megszűnik a határ a két ország közt, így egy közös, összefüggő, nagyobb területű, és kölcsönös előnyöket jobban kihasználni tudó határon átnyúló ipari park jöhetne létre. Az ipari parkok hatására a régió befektetőinek és munkahelyeinek száma megnőne, a munkanélküliség csökkenne, a magyar-szerb határövezet és tengely mentén egy versenyképes, fejlődő régió alakulna ki, a kezdeményezésről szóló nemzetközi híresztelések bevonzanák a külföldi befektetőket. A Tompa és Szabadka közötti határon átívelő kapcsolattal bíró ipari park létrehozása mindenképpen előnyös tulajdonságokat hordozna magában mindkét város és a térség számára is. 46

48 12. MELLÉKLETEK 1. melléklet: Tompa igazgatási területének közlekedési hálózata 2. melléklet: Tompa belterületének közlekedési hálózata 3. melléklet: Tompa Településrendezési terve Ivóvízellátás 4. melléklet: Tompa Településrendezési terve Gázellátás 5. melléklet: Tompa Településrendezési terve Elektromos energiaellátás 6. melléklet: Tompa Településrendezési terve Hírközlés 7. melléklet: Tompa Helyi Építési Szabályzat tervezett ipari park területét érintő részei 8. melléklet: Tompa Településszerkezeti Terv részletei 9. melléklet: 0301/8. hrsz. területről készült fényképfelvételek 10. melléklet: Kérdőív - Terület- és infrastruktúraigény felmérés 47

49 1. melléklet Tompa igazgatási területének közlekedési hálózata 48

50 2. melléklet Tompa belterületének közlekedési hálózata 49

51 3. melléklet Tompa ivóvízellátása 50

52 4. melléklet Tompa gázellátása TOMPA Településrendezési terve KÖZMŰVESÍTÉS Gázellátás 51

53 5. melléklet Tompa elektromos energiaellátása 52

54 6. melléklet Tompa hírközlési hálózata TOMPA Településrendezési terve KÖZMŰVESÍTÉS Hírközlés 53

55 Tompa Város Önkormányzat 22/ (XI.08.) rendelete a helyi építési szabályokról 7. melléklet (a) BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 4. (1) A beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekbe soroltak: a) Lakóterület, amely kertvárosias és falusias lakóterület b) Vegyes terület, amely településközpont vegyes terület c) Gazdasági terület, amely kereskedelmi szolgáltató terület és ipari terület d) Különleges terület, amely da) Szálláshely szolgáltató terület db) Mezőgazdasági üzemi terület dc) Szociális otthon dd) Határátkelő de) Piac (4) Az építési munka feltétele a teljes közművesítés, a közüzemű ivóvízhálózat kiépítéséig ideiglenesen a fúrt kutas ivóvízellátás, a szennyvízhálózat kiépítéséig ideiglenesen szigetelt, zárt medencés gyűjtés megengedett. (5) Terepszint alatti önálló építmény az építési helyen belül az adott építési övezetre vonatkozó beépítettségi % figyelembevételével helyezhető el és a gazdasági terület kivételével csak földtakarásban növényzettel fedve valósítható meg úgy, hogy a szomszédos telkeken álló építmények rendeltetésszerű használatát ne zavarja. (6) Megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékként a (Gksz- 2) övezet kivételével a területfelhasználásra előírt általános előírások tartandók. Gazdasági területek 16. (1) Gazdasági területbe a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgáló területek soroltak. (2) A gazdasági terület: kereskedelmi, szolgáltató terület és ipari terület (3) Gazdasági területen belül külön szabályozás nélkül min. 14,0 m-es szabályozási szélességű, min. 12m-es fordulási sugárral kialakított burkolatú közút kialakítható. 54

56 7. melléklet (b) Kereskedelmi, szolgáltató terület 17. (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület a város nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületekkel beépített illetve beépíthető területe. (2) A kereskedelmi szolgáltató terület valamennyi építési övezetében az előírások figyelembevételével: a) mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület és az azokhoz kapcsolódó szociális ellátás és szórakoztatás építményei b) gazdasági tevékenységi célú épületen belüli szolgálati lakás c) iroda elhelyezhető. (3) A kereskedelmi, szolgáltató terület a következő építési övezetekbe tartozik: a) (Gksz-1) általános beépítés, b) (Gksz-2) lakóterülettel határos beépítés, c) (Gksz-3) határúti építési övezetekre tagolódik. 20. (Gksz-3) határúti beépítés építési övezetének előírásai (1) A 17. (2) szerinti építmények elhelyezhetők és a kialakult helyzet szerinti tanyaudvarban álló lakóépület felújítható. (2) Kialakítható telek: min 900 m2 (3) Beépítés a) meglévő beépítésben a kialakult beépítés egyúttal építési hely figyelembevételével. b) új beépítésben szabadonálló: legalább az adott oldal szerinti homlokzatmagasság szerinti oldal-, elő-, és hátsó kerttel. (4) Beépítettség max 60%. (5) Építménymagasság: max 7,5m, ami a technológia függvényében változhat (6) Zöldfelület: min 20%. ÉRTÉKVÉDELEM ELŐÍRÁSAI Régészeti értékek védelme 47. (1) Régészeti lelőhelyeket a szabályozási terv lehatárolja és e rendelet függeléke tartalmazza. (2) A régészeti lelőhelyen tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pinceépítés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés,) és telekalakítás örökségvédelmi szakhatósági közreműködéssel valósítható meg. 55

57 7. melléklet (c) VÉDETT ÉS VÉDŐTERÜLETEK ELŐÍRÁSAI 50. (1) A védett területek övezeti előírásai az építési korlátozásokat tartalmazzák. (2) Az egyes vonalas létesítmények védősávjait a szabályozási és övezeti terv védőterület határa jellel ábrázolja. A védőterületen belül építés csak az illetékes szakhatóság hozzájárulásával lehetséges. (3) Vízügyi közvetlen védőterületek: a) állami csatornáknál partéltől: 6 m szabadon hagyandó, állandó épület min.15 m-re, b) társulati csatornánál partéltől: 3 m szabadon hagyandó, állandó épület min.10 m-re, amelyen belül vízügyi érdekből az építés korlátozott. (4) Közlekedési védőterület a) országos főút tengelyétől külterületen m, b) országos mellékutak tengelyétől külterületen m, c) vasútvonal tengelyétől: 50 m, amelyen belül az adott övezet, építési övezet szerinti beépítés csak közlekedési szakhatósági közreműködéssel lehetséges. (5) A közművezetékek védőtávolságai: a) az ivóvíz távvezeték védőtávolsága 2-2 m b) szennyvíznyomócső védőtávolsága 2-2 m c) a termékvezeték védőtávolsága 5-5 m d) hírközlő távvezeték védőtávolsága 1-1 m e) középnyomású gáz vezeték védőtávolsága ea) D90 alatt 4-4 m eb) D90 felett 5-5 m f) 20 kv-os légvezeték védőtávolsága fa) belterületen oszloptól 4-4 m, szélső vezetéktől 2,5-2,5 m fb) külterületen oszloptól 6,5-6,5 m, szélső vezetéktől 5-5 g) 120 kv-os légvezeték védőtávolsága oszloptól 18 m, szélső vezetéktől 13 m h) távközlési tornyok magasságával azonos sugarú dőléstávolság i) szélkerék és kertvárosias lakóterület védőtávolsága: 500 m (6) Amennyiben a létesítmény védőterületet igényel azt saját telken belül kell biztosítani. 56

58 7. melléklet Belterület szabályozási terv /8. hrsz. terület helyszínrajz (d) 57

59 7. melléklet Belterület szabályozási terv /8. hrsz. terület helyszínrajz (e) 58

60 8. melléklet (a) Tompa településszerkezeti terv részlete 59

61 8. melléklet (b) Tompa településszerkezeti terv részlete /8. hrsz. 60

62 8. melléklet (c) Tompa településszerkezeti terv részlete sok helyrajzi szám alatt nyilvántartott terület 61

63 8. melléklet (d) Tompa településszerkezeti terv részlete 0191 hrsz. 62

64 8. melléklet (e) Jelmagyarázat a településszerkezeti tervhez 63

65 0301/8. hrsz. területről készült fényképfelvételek 9. melléklet (a) A 0301/8. hrsz. terület a délkeleti sarok felöl nézve A telek megközelíthetősége az 53. sz. főút és az sz. mellékút kereszteződéséből 64

66 0301/8. hrsz. területről készült fényképfelvételek 9. melléklet (b) A terület megközelíthetősége az 53. sz. útról a TÜZÉP felől A területen kukoricatermesztést végeznek 65

67 0301/8. hrsz. területről készült fényképfelvételek 9. melléklet (c) A területen elektromos légkábel hálózat halad keresztül A terület közelében trafó és adótorony is található 66

68 0301/8. hrsz. területről készült fényképfelvételek 9. melléklet (d) TÜZÉP-től az ipari park helyszínére vezető út sz. mellékútról az ipari park területére vezető út 67

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Bácsalmás Város megbízásából: Innovatív Kft. Vezető tervező: Seregélyné Király Adrienn Operatív felelős: Simon Csaba 2009. április Készítették Bácsalmás

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

8.3.4 Minőségi agrártermékek előállítása, feldolgozás feltételeinek javítása operatív program... 34 8.3.5 Rossz minőségű termőföldek

8.3.4 Minőségi agrártermékek előállítása, feldolgozás feltételeinek javítása operatív program... 34 8.3.5 Rossz minőségű termőföldek Tartalom Tartalom... 1 1. Bevezetés... 4 1.1 A koncepció előnyei... 4 1.2 Miért van szüksége Fényeslitkének településfejlesztési koncepcióra, és programozásra?... 4 1.3 Kihívások... 4 2. Munkamódszerek....

Részletesebben

Baracska TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA. Jóváhagyandó terv 2014. június

Baracska TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA. Jóváhagyandó terv 2014. június Baracska TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA Jóváhagyandó terv 2014. június Készítette: Ertl Antal TT 07-0075 településtervező Fehér Vártervező Kft 1 TARTALOMJEGYZÉK:

Részletesebben

MADOCSATELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

MADOCSATELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE MADOCSATELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft. 7621 Pécs,

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS

VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK RÉSZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ MÓDOSÍTÁSA Az Étv. 9. (6) bekezdés szerinti

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

A magyar-szerb határmenti térség agrárfejlesztésének stratégiai irányait megalapozó dokumentum

A magyar-szerb határmenti térség agrárfejlesztésének stratégiai irányait megalapozó dokumentum A magyar-szerb határmenti térség agrárfejlesztésének stratégiai irányait megalapozó dokumentum Rövidített változat INNOAXIS PROJECT Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme 2011 1 Mottó:

Részletesebben

Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája Megalapozó vizsgálat Helyzetértékelés Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis-

Részletesebben

Településszerkezeti terv Határozattal jóváhagyandó munkarész (tervezet)

Településszerkezeti terv Határozattal jóváhagyandó munkarész (tervezet) Településszerkezeti terv Határozattal jóváhagyandó munkarész (tervezet) PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK.. számú önkormányzati határozata a Pilis város Településszerkezeti Tervének jóváhagyásáról

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY

Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY Püspökladány Város Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY 2013 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása...

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

Dátum: 2015. november 05.

Dátum: 2015. november 05. Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata által a Modern Városok Program keretén belül megvalósítandó, kisvállalkozásokat támogató Vállalkozói falu projekt elindítására irányuló tanulmány 30 Dátum: 2015. november

Részletesebben

Békés megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata ÖSSZEFOGLALÓ

Békés megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata ÖSSZEFOGLALÓ Békés megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata ÖSSZEFOGLALÓ Készítette: BME Út és Vasútépítési Tanszék Megbízó: Magyar Közút Kht. Békés Megyei Területi Igazgatósága BÉKÉS MEGYE

Részletesebben

TISZAVÁRKONY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE A TELEPÜLÉSSZERKEZET LEÍRÁSA

TISZAVÁRKONY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE A TELEPÜLÉSSZERKEZET LEÍRÁSA TISZAVÁRKONY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE A TELEPÜLÉSSZERKEZET LEÍRÁSA Tér és Terület Bt Településrendezési terv 2 Településszerkezet A település szerkezetét alakító legfőbb természeti elem a Tisza

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,

Részletesebben

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis Vitaanyag! Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció megújítása B. KONCEPCIÓ VIII - IX - X. fejezetei módosítva 1. változat 2010. február 1. 1 B. KONCEPCIÓ VIII. SWOT analízis A megye társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA ROGRAMJA 2015 2019 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ...4 II. SZEGED HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓHOZ VISZONYÍTVA...5 II.1. Múlt...5 II.2. Jelen...5 II.2.1.

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2009. április 02-i rendes ülésére beterjesztett anyagok I./B kötet

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2009. április 02-i rendes ülésére beterjesztett anyagok I./B kötet Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2009. április 02-i rendes ülésére beterjesztett anyagok I./B kötet Tájékoztató Hódmezővásárhely logisztikai adottságairól... 2 A Németh László Városi Könyvtár

Részletesebben

KIVONAT. Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből.

KIVONAT. Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből. KIVONAT Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből. 366/2007. Kth Önkormányzati feladat-ellátási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ Projekt azonosító: Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható A megalapozó

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata

Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata /2014. (II. 21.) Kgy sz. határozat 2. sz. melléklete Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata Készült a DAOP-5.1.1/B-13

Részletesebben

SIÓAGÁRD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

SIÓAGÁRD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE SIÓAGÁRD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE E g y e z t e t é s i a n y a g I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft. 7621 Pécs, Rákóczi út 1., 2016 februárjában

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére 6. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzatának Gazdasági Programja Az elıterjesztést készítette: Nagy Judit irodavezetı

Részletesebben

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az

Részletesebben

Kiskunhalas Város Képviselő-testülete 2016. január 28-i ülésére

Kiskunhalas Város Képviselő-testülete 2016. január 28-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Kiskunhalas Város Képviselő-testülete 2016. január 28-i ülésére Tárgy: Kiskunhalason tervezett térfigyelő kamera rendszer kamera helyeinek elfogadása Az előterjesztést készítette:

Részletesebben

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2012. november 30-i ülése 9. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2012. november 30-i ülése 9. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2012. november 30-i ülése 9. számú napirendi pontja A Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció feltáró-értékelő vizsgálati dokumentumának elfogadása

Részletesebben

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NYDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Nyugat Dunántúli Operatív Program

Részletesebben

Algyő Nagyközség. Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Algyő Nagyközség. Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2015-2022 Egyeztetési változat 2016. május Tartalom 1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI... 3 1.1. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása... 3 1.2. A tematikus és a területi célok közötti összefüggések

Részletesebben

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Dél Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ TERVEZET

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ TERVEZET TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ TERVEZET Újhartyán Önkormányzata Képviselő Testületének./2012. (.) számú határozata Újhartyán Község Településszerkezeti Tervének Jóváhagyásáról

Részletesebben

ITS Konzorcium. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

ITS Konzorcium. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

Dány Község Önkormányzatának /2015. (..) határozata Dány Község településszerkezeti tervéről

Dány Község Önkormányzatának /2015. (..) határozata Dány Község településszerkezeti tervéről Dány Község Önkormányzatának /2015. (..) határozata Dány Község településszerkezeti tervéről Dány Község Önkormányzatának Képviselő testülete úgy dönt, a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított

Részletesebben

FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 1 1 FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette:PÉCSÉPTERV STÚDIÓ Kft, 7621 Pécs,

Részletesebben

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA KÖTELEZŐEN JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ Egyeztetési anyag Gyula, 2007 2 A L Á Í R Ó L A P Köröstarcsa község településrendezési tervéhez Vezető tervező:

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

2015. Véleményezési dokumentáció. munkaközi

2015. Véleményezési dokumentáció. munkaközi OROSHÁZA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK, INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA 2015. Véleményezési dokumentáció munkaközi Stratégiájának

Részletesebben

KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

Részletesebben

Háttéranyag. Közlekedésfejlesztési célok az Új Magyarország Fejlesztési Tervben

Háttéranyag. Közlekedésfejlesztési célok az Új Magyarország Fejlesztési Tervben MINISZTERELNÖKI HIVATAL KORMÁNYSZÓVIVŐI IRODA 2007. augusztus 07. Háttéranyag Közlekedésfejlesztési célok az Új Magyarország Fejlesztési Tervben A Kormány holnap több mint 1000 milliárd forint út és közlekedésfejlesztésről

Részletesebben

Településszerkezeti terv módosításának leírása I. ELŐZMÉNYEK, KIINDULÁSI ADATOK

Településszerkezeti terv módosításának leírása I. ELŐZMÉNYEK, KIINDULÁSI ADATOK Településszerkezeti terv módosításának leírása I. ELŐZMÉNYEK, KIINDULÁSI ADATOK 1.1. Tervi előzmények: 2010-ben kezdődött el Kocs község településrendezési tervének módosítása. A módosítás célja új területfelhasználások

Részletesebben

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Önkormányzata A környezeti

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA, TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT helyzetfeltárás és helyzetelemzés, helyzetértékelés

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.

Részletesebben

Autópályák, autóutak. Autópálya és autóutak tervezése

Autópályák, autóutak. Autópálya és autóutak tervezése Autópályák, autóutak Az autópályák és autóutak jelentősége A magyarországi közúthálózatra vonatkozó hosszadatok európai tekintetben megfelelőek, viszont gyorsforgalmi hálózatunk sűrűsége messze alatta

Részletesebben

Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21.

Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21. Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21. A Gazdasági Program készítés céljainak rövid bemutatása A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (2013-2018) Decs Nagyközség Önkormányzata. 2013. május

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (2013-2018) Decs Nagyközség Önkormányzata. 2013. május HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (2013-2018) Decs Nagyközség Önkormányzata 2013. május 0 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (HE)... 4 BEVEZETÉS... 4 1. A település bemutatása...

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város. Akcióterületi Terv. A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan

Szeged Megyei Jogú Város. Akcióterületi Terv. A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terv A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan 2009. május 1 Tartalomjegyzék 0. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 4

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. k ö r n y e z e t v é d e l m i e n g e d é l y t a d o k.

H A T Á R O Z A T. k ö r n y e z e t v é d e l m i e n g e d é l y t a d o k. CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyiratszám: 103526-1-46/2015. Ügyintéz : dr. Ruzsáli Pál Lovrityné Kiss Beáta Kissné Nagy Ildikó Balatonyi Zsolt Kovács Viktor Sipos László Tel.: +36 (62) 553-060/44268

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

AKCIÓTERÜLETI TERV FUNKCIÓBŐVÍTŐ VÁROSREHABILITÁCIÓS PROJEKT

AKCIÓTERÜLETI TERV FUNKCIÓBŐVÍTŐ VÁROSREHABILITÁCIÓS PROJEKT SZÉCHENYI LAKÓVÁROS REHABILITÁCIÓJA FUNKCIÓBŐVÍTÉSSEL AKCIÓTERÜLETI TERV FUNKCIÓBŐVÍTŐ VÁROSREHABILITÁCIÓS PROJEKT Pályázó: Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzat Konzorciumi partner: PRIVÁT TRANS BEFEKTETŐ

Részletesebben

A dokumentáció tartalma kizárólag a PESTTERV Kft. hozzájárulásával használható fel, a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével.

A dokumentáció tartalma kizárólag a PESTTERV Kft. hozzájárulásával használható fel, a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével. NAGYBÖRZSÖNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ PEST MEGYEI TERÜLET-, TELEPÜLÉS-, KÖRNYEZET TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. 1085 Budapest, Kőfaragó u. 9. IV. em. Tel.:

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony FEJES LÁSZLÓ Sajóbábony Sajóbábony Miskolctól 13 km-re északra, a Bükk hegység keleti lankáinak (közelebbről a Tardonai-dombságnak) és a Sajó-medencének találkozásánál fekszik. A település két markánsan

Részletesebben

316/1. Szeged, Odessza városrész szociális célú városrehabilitációja

316/1. Szeged, Odessza városrész szociális célú városrehabilitációja 316/1 Szeged, Odessza városrész szociális célú városrehabilitációja 316/2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása... 10 2.1

Részletesebben

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

INGATLAN FORGALMI ÉRTÉKBECSLÉSE

INGATLAN FORGALMI ÉRTÉKBECSLÉSE MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó Zrt. Helyiséghasznosítási iroda Miskolc, Széchenyi u. 60. iktatószám: 11676 1 /G30/2013. MISKOLC, Békeszálló telep 23103/4 helyrajzi számú INGATLAN FORGALMI ÉRTÉKBECSLÉSE

Részletesebben

SZOB - RÉSZTERÜLETEK TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA

SZOB - RÉSZTERÜLETEK TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA SZOB - RÉSZTERÜLETEK TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA FŐÉPÍTÉSZI ÉS KIFÜGGESZTÉSI EGYEZTETÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ ÉTV 9. (6) 2 0 1 2. Máj us Hó Z. É. M Ű

Részletesebben

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE 2011 KÉSZÍTÕK NÉVSORA NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA - BICSKE MEGBÍZÓ KÉSZÍTETTE BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PORTATERV VÁROSRENDEZÉSI

Részletesebben

Gazdaság. Infrastruktúra

Gazdaság. Infrastruktúra Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,

Részletesebben

1) A projekt keretében - jelen dokumentumban meghatározott módszertan szerint - fel kell tárni, és elemezni kell a kerékpáros forgalom kibocsátó és

1) A projekt keretében - jelen dokumentumban meghatározott módszertan szerint - fel kell tárni, és elemezni kell a kerékpáros forgalom kibocsátó és Melléklet a KözOP-2008-3.2. Kerékpárút hálózat fejlesztés c. pályázati útmutatóhoz C11. A projekt tartalmára vonatkozó speciális előírások 1. Általános előírások 1) A projekt keretében - jelen dokumentumban

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 1 RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A megalapozó vizsgálatot

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Gate to Europe HUSRB/1002/213/132

Gate to Europe HUSRB/1002/213/132 Gate to Europe HUSRB/1002/213/132 Határon Átnyúló Ipari Park Megvalósíthatósági Tanulmány 0 2012. október Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 2 1. HÁTTÉR... 6 1.1. Definíciók... 6 1.2. Politika...

Részletesebben

3.2. TELEPÜLÉSRENDEZÉS, TÁJRENDEZÉS

3.2. TELEPÜLÉSRENDEZÉS, TÁJRENDEZÉS 3.2. TELEPÜLÉSRENDEZÉS, TÁJRENDEZÉS M ó d o s í t á s i s m e r t e t é s e Képviselő-testület 178/2013.(XI.20.) Kt. határozatában kezdeményezte a településrendezési terv módosítását a 083/9 hrsz-ú térségben.

Részletesebben

Városi Önkormányzat. 2013. július hó. Kazincbarcika város Településrendezési tervének K-10 jelű módosítása 1

Városi Önkormányzat. 2013. július hó. Kazincbarcika város Településrendezési tervének K-10 jelű módosítása 1 Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Szervezési, Hatósági és Humánpolitikai Osztály Városi Főépítész Székhely: Kazincbarcika, Fő tér 4. Levelezési cím: 3701 Kazincbarcika, Fő tér 4 email: lautner.emoke@kazincbarcika.hu.

Részletesebben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben Baranyai Gábor 1 Csapó Olga 2 2008. június Az Őrség népessége az évtizedes tendenciát tekintve fogy és elöregszik, bár

Részletesebben

A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008.

A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008. A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008. Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 I. BEVEZETÉS... 5 I. 1. JOGSZABÁLYI ÉS KORMÁNYZATI TENDENCIÁK...

Részletesebben

HATÁROZAT TERVEZET. Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról

HATÁROZAT TERVEZET. Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról HATÁROZAT TERVEZET Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testülete az

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2016. 2 Aláírólap Ezen az oldalon kell felsorolni az ITS szakhatósági

Részletesebben

U R B A N I T A S T e r v e z ő é s T a n á c s a d ó K f t. 1111 Budapest, Stoczek u. 19. IV. em. 3. Tel/fax: 466-2018, 466-4220 e-mail: urbanitas@urbanitas.hu, honlap: www.urbanitas.hu DUNAVARSÁNY VÁROS

Részletesebben

Sülysáp nagyközség 2008. évi várossá nyilvánítási kezdeményezésnek

Sülysáp nagyközség 2008. évi várossá nyilvánítási kezdeményezésnek Sülysáp nagyközség 2008. évi várossá nyilvánítási kezdeményezésnek kiegészítése Sülysáp, 2009 TARTALOMJEGYZÉK 1. A pályázat sarokpontjai...3 1. 1. A kezdeményezés indokai... 3 1. 2. Sülysápról röviden...

Részletesebben

Látrány Község Önkormányzata Képviselőtestületének 7/2004.(IV.15.) számú rendelete. Látrány község helyi építési szabályozásáról

Látrány Község Önkormányzata Képviselőtestületének 7/2004.(IV.15.) számú rendelete. Látrány község helyi építési szabályozásáról Látrány Község Önkormányzata Képviselőtestületének 7/2004.(IV.15.) számú rendelete. Látrány község helyi építési szabályozásáról Látrány Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. Törvény

Részletesebben

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020 Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI ÉSZREVÉTELEI ALAPJÁN ÁTDOLGOZOTT VERZIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi

Részletesebben

AVOP 3.4. Projekt Esettanulmány

AVOP 3.4. Projekt Esettanulmány ESETTANULMÁNY/AVOP 3.4 Falufejlesztés-és megújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megőrzése FALUFEJLESZTÉS- ÉS MEGÚJÍTÁS, A VIDÉK TÁRGYI ÉS SZELLEMI ÖRÖKSÉGÉNEK MEGŐRZÉSE AVOP 3.4. Projekt Esettanulmány

Részletesebben

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció RÁCKEVE VÁROS Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása című

Részletesebben

SZÉKKUTAS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (2010-2014)

SZÉKKUTAS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (2010-2014) SZÉKKUTAS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (2010-2014) 2011. Székkutas településfejlesztési stratégiája (2010-2014) 1. Bevezetés "...igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek

Részletesebben

1. Gyöngyös város Településfejlesztési Koncepciója 2005.

1. Gyöngyös város Településfejlesztési Koncepciója 2005. 1. Gyöngyös város Településfejlesztési Koncepciója 2005. Tartalomjegyzék BEVEZETŐ...3 1.1 A Településfejlesztési Koncepcióról általában...3 1.2 A városokról általában...4 1.3 Ajánlások a városnak...5 HELYZETELEMZÉS...9

Részletesebben

BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2015-2019. 1 20/2015. sz. előterjesztés Bicske Város Önkormányzat Gazdasági Programja 2015-2019. A gazdasági program elkészítésére Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

Szeged MJV Gazdaságfejlesztési Stratégiája

Szeged MJV Gazdaságfejlesztési Stratégiája Szeged MJV Gazdaságfejlesztési Stratégiája 1 Tartalom BEVEZETÉS 5 A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI STRATÉGIA CÉLJA: 5 STRATÉGIA KIALAKÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANA: 5 A STRATÉGIAI JAVASLAT SZERKEZETE 6 1. HELYZETÉRTÉKELÉS

Részletesebben

Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata

Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata Teljes Akcióterületi Terv készült Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata megbízásából a Budapesti integrált városfejlesztési program Budapesti kerületi központok fejlesztése (kódszám: KMOP-5.2.2/B-2008-0016)

Részletesebben

ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI 2009. Tartalomjegyzék : Bevezetés 4 1. Zamárdi város szerepének a meghatározása a településhálózatban 5 1.1. Kapcsolódás az Országos Településfejlesztési Koncepcióhoz

Részletesebben

Tisztelt Lakosság! Köszönettel. Gyenes Levente polgármester s.k.

Tisztelt Lakosság! Köszönettel. Gyenes Levente polgármester s.k. Tisztelt Lakosság! Értesítjük a Tisztelt Lakosságot, hogy a Gyömrő Város 46 hrsz-ú területére vonatkozó Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzat részleges módosítását a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján

Részletesebben

Szombathely 2014. december 31.

Szombathely 2014. december 31. Beruházásösztönző program a Sopron Ebenfurth vasútvonal kétvágányúsítása esetében, valamint a várható környezeti és gazdasági hatások bemutatása (különös kitekintéssel a Sopron Győr vasútvonal kétvágányúsítására

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS Készült Nagyecsed Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2015. Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

I. FEJEZET BEVEZETİ. I.1. A koncepció szükségessége

I. FEJEZET BEVEZETİ. I.1. A koncepció szükségessége I. FEJEZET BEVEZETİ A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 70/E. -a deklarálja alapvetı állampolgári jogként a szociális biztonsághoz való jogot, amely szerint az állampolgárok

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ MEDINA KÖZSÉG MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ. Készítette: Meridián Mérnöki Iroda Kft 7100 Szekszárd, Ybl Miklós u. 3. Deák Varga Dénes vezető településtervező Tóth Dóra Kata

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (a 24/2007. (XII.7.) sz. rendelettel módosítva!)

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (a 24/2007. (XII.7.) sz. rendelettel módosítva!) EGYSÉGES SZERKEZETBEN (a 24/2007. (XII.7.) sz. rendelettel módosítva!) Kalocsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 11/2005. (VII.14.) sz. rendelete a helyi hulladékgazdálkodási tervről Kalocsa Város

Részletesebben