Sülysáp nagyközség évi várossá nyilvánítási kezdeményezésnek

Átírás

1 Sülysáp nagyközség évi várossá nyilvánítási kezdeményezésnek kiegészítése Sülysáp, 2009

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. A pályázat sarokpontjai A kezdeményezés indokai Sülysápról röviden A kezdeményezés indokainak összefoglalója A évben megvalósult fejlesztések Infrastruktúra Gazdaság Településszerkezet Intézmények Sülysáp térségi szerepének összefoglalása Néhány fontosabb települési adat Mellékletek

3 1. A pályázat sarokpontjai A kezdeményezés indokai Sülysáp lakossága és képviselőtestülete évben kezdeményezte először a település várossá nyilvánítását, amely törekvés azonban nem járt sikerrel. Mivel a település polgárai és önkormányzata meggyőződéssel támogatja a várossá válást, Sülysáp Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete október 20-i ülésén úgy határozott (238/2008. X. 20.), hogy Sülysáp várossá nyilvánítását a évi pályázati fordulóban is kezdeményezi. Az Önkormányzati Miniszterhez, illetve a Köztársasági Elnökhöz 2008-ben benyújtott dokumentációt a területszervezési eljárásról szóló évi XLI. törvény 17.. (2) bekezdése értelmében megújítja, a pályázat kiegészítésével megerősíti, illetve megismétli a kezdeményezést. Mind a település lakóinak, mind választott vezetőiknek szilárd meggyőződése, hogy Sülysáp nagyközség fejlettsége és térségi szerepe érdemessé teszi arra, hogy 2009-ben is éljen a várossá nyilvánítás lehetőségével. A korábbi pályázat benyújtása óta eltelt időszakban a településen élők és dolgozók, eltökélten tevékenykedtek annak érdekében, hogy az elutasítás indokaiként megnevezett hiányosságokat kiküszöböljék, a korábban megkezdett reális és sikeres településfejlesztési célokat a várossá válás kritériumrendszerének minél jobban megfelelő módon valósítsák meg. Sülysáp lakossága kifejezte azon szándékát, hogy a korábbi pályázathoz elkészítendő kiegészítés minél szemléletesebben mutassa be a település markáns térségi szerepét, az elmúlt időszakban, illetve a közeljövőben megvalósuló jelentősebb beruházásokat. A településen élők számára egyértelműen érzékelhető fejlődési folyamatokat a statisztikai adatok is megfelelően alátámasztják. Sülysáp népességmegtartó-ereje az elmúlt évtizedekben a hazai tendenciákkal 3

4 ellentétben folyamatosan erősödött, a két legutóbbi népszámlálás között lakónépessége 1161, míg a évi cenzus óta is közel 603 fővel gyarapodott. A növekmény elsősorban bevándorlásból adódik, így az országos átlagnál kevésbé elöregedő korstruktúrájú népességen belül örvendetesen emelkedett a munkaképes és fiatalkorú lakosság aránya. A fentiek következtében is javultak az itt élők iskolázottsági és képzettségi mutatói, amelyben nem kis szerepet vállal az a tény is, hogy a település oktatási, kulturális infrastruktúrája térségi szerepet lát el. Sülysáp átstrukturálódó gazdaságszerkezete ellenére, folyamatosan alacsony munkanélküliség mellett, képes megélhetést biztosítani a helyben lakó, valamint a környező településeken élők számára. A számában és jövedelmében folyamatosan gyarapodó népességnek sokszínű és javuló színvonalú közszolgáltatásokat nyújt a település. Ezért mind az oktatást, mind a kulturális életet, mind pedig a kereskedelmi-pénzügyi szolgáltatásokat tekintve Sülysáp képes kisvárosi szinten ellátni saját és vonzáskörzetének lakosait. Az infrastruktúra folyamatos fejlődése mellett örvendetesen emelkedik a modern közszolgáltatásokat (hulladékkezelő, kábel TV, szélessávú Internet) igénybe vevők száma. Több, az agglomerációban fekvő várossal ellentétben, Sülysáp rendelkezik saját vonzáskörzettel. A budapesti városgyűrű peremén fekszik, a külső zónában, annak is a fő térszerkezeti tengelyekhez képest némileg félreeső szektorában. Itt a főváros jelenléte már nem olyan markáns, hogy a nagyközség ne válhatna mikrotérségi központtá, hiszen Sülysáp számos tekintetben centruma a Tápió-vidéknek, annak is elsősorban északnyugati részének, amely egyike a megye rurálisabb, kevésbé intenzívebben fejlődő térségeinek. Ennek a vidéknek a legfontosabb központja Sülysáp, vonzáskörzetébe elsősorban Úri, Kóka, Mende, Tápiószecső települések tartoznak. A nagyközség térségi szerepe az elmúlt időszakban a városi pályázat beadása óta eltelt idő- 4

5 ben is erősödött, vonzásának összetétele új elemekkel színesedett, amely a foglalkoztatás, a kereskedelem, az intézmények által nyilvánul meg Sülysápról röviden A 2008-ban 8271 lakosú Sülysáp nagyközség a nagykátai kistérség részeként Pest megye, és egyúttal a Közép-Magyarországi régió keleti részén helyezkedik el. A kistérségi központtól, Nagykátától mindössze 20, a fővárostól 43 kilométerre fekvő Sülysáp speciális helyzetben van, egyrészt a legerősebb vonzást a főváros gyakorolja rá, hiszen a település Budapest agglomerációjának délkeleti szektorába, annak külső övezetébe tartozik. Mindemellett mikrotérségi központként, a Tápió-mente északnyugati részén, sajátos vonzó hatást gyakorol a környező kisebb településekre (Kóka, Mende, Úri, Tápiószecső). A évi népszámlálási adatok alapján Pest megye hatodik legnépesebb nagyközsége, a nagykátai kistérség második legjelentősebb településeként lát el számos mikrotérségi funkciót. A városhiányos, nagyfalvas térségben lakó- és munkahely funkciókkal egyaránt rendelkező urbanizálódó nagyközség, amely január 1-jén a nem városi jogállású települések között az előkelő hetedik helyet foglalta el, hat másik Pest megyei település mögött, népességét tekintve pedig régen átlépte a városodás alsó határát jelentő magyarországi küszöböt. 5

6 Sülysáp földrajzi elhelyezkedése A kedvező természeti és társadalmi adottságok eredményeként Sülysáp demográfiai és foglalkoztatási viszonyai országos, térségi és községi összevetésben is kiugróan kedvező képet mutatnak. A nagyközség vonzó lakóhely, a lélekszám folyamatosan emelkedik, a két népszámlálás között eltelt időben közel egyötödével (17,8%), majd 2001 és 2007 között további 7,9%-kal. A tényleges szaporodást szinte teljes egészében a pozitív vándorlási különbözet biztosította, ugyanakkor ennek eredményeképpen már látszanak bíztató jelek a születések számának emelkedésében is. Míg a vándorlási különbözet 1990-ben 294 fő, addig 2001-ben 1388, 2006-an 660, 2007-ben pedig már 743 fő volt. Mindez azt bizonyítja, hogy sülysáp népességvonzó, illetve -megtartó ereje fokozódik, még mindig szívesen választják lakóhelyül a települést a máshonnan érkezők. A hasonló népességkategóriájú városok országos átlagához viszonyítva (6,0) lényegesen kedvezőbb mutatókkal rendelkezik Sülysáp (221,1) az 1000 lakosra jutó vándorlási különbözet tekintetében, ennek követ- 6

7 kezményeként értelmezhető, hogy a népességváltozás között 27,08%-os növekedést mutatott, ami szintén kiugró eredménynek tekinthető a hasonló népességszámú városok átlagához (0,6%) képest. Természetesen a felsorolt adatokhoz hozzájárul Budapest közelsége, az agglomerációban történő elhelyezkedés is, a fővárosból kiköltözni vágyók tömege. A Budapestről érkezők jelentős része polgári életvitelt lehetővé tevő egzisztenciával bír, magasabb életminőség-szinttel rendelkezve igényli a városias környezetet és települést, mi több, ezért áldozatokat is képesek hozni. A foglalkoztatási szerkezet urbánus képet mutat, 2007-ben az aktív keresők közel 60%-a szolgáltatási szektorban talált megélhetést. A helyben foglalkoztatott aktív keresők száma 1685 fő, ami a sülysápi aktív keresők 57,7%-a. Ebben az értékben képviselteti magát a településre bejárók 598 fős népes tábora is. A vezető értelmiség aránya is 10% feletti, illetve az egyéb szellemi tevékenységet folytatók aránya is meghaladja a 17%-ot. Összességében tehát ezek az értékek hűen tükrözik az értelmiség meghatározó arányú jelenlétét a településen, akiknek döntő szerep jut a település polgárosodott arculatának kialakításában, fejlesztésében. Sülysápot 1970-ben alakították ki Tápiósáp és Tápiósüly települések egyesítésével. A közös közművek megépítésének hatására mára teljesen egybeolvadt, agglomerálódott az egykori két különálló falu. Fejlődésében a termelőszövetkezet és állami gazdaság megalakulásának, valamint a maglódi és sülysápi ÁFÉSZ összevonásából megalakuló Alsó- Tápió menti ÁFÉSZ-nek kiemelkedő szerep jutott, hiszen Sülysáp kereskedelme már ekkor is térségi szerepet töltött be. Gazdasága ma is több pilléren nyugszik, jól szemlélteti ezt a településen évi végi állapot szerint a működő 451 vállalkozás, amelyek többsége, 359 jogi személyiség nélküli gazdasági egység. Közülük 262 egyéni vállalkozó folytat 7

8 gazdasági tevékenységet a nagyközségben. Jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás 92 működik a településen. A jogi személyiségű vállalkozások közül 88 foglalkoztat 50 főnél kevesebb munkavállalót, míg három vállalatnak a fejlettebb középvállalati kategóriát jelentő fő közé eső alkalmazottja van. Egy nagyfoglalkoztató (403 fős foglalkoztatotti létszám) is aktívan részt vállal a település gazdasági potenciáljának alakításában, illetve a jövedelemtermelésben. A nagyközség térségi szerepében a működő vállalkozásoknak is domináns szerep jut, mivel a településen működő gazdasági társaságok széles körű kapcsolatrendszerrel rendelkeznek nemcsak a kistérség, a régió és a főváros tekintetében, hanem országos és nemzetközi viszonylatban egyaránt, munkalehetőséget biztosítva a helyben lakók és a szomszédos településeken élők számára. A munkavállalók leginkább Kóka, Mende, Tápióság, Tápiószecső, Tóalmás, Tápióság és Úri községekből érkeznek Sülysápra. A szolgáltatások és kereskedelem tekintetében is térségi szerepet tölthet be Sülysáp, hiszen a környező települések, Kóka, Mende, Úri és Tápiószecső lakói a nagyközségben veszik igénybe a különböző szolgáltatásokat. Gyarapodó számban működnek ipari, kereskedelmi, pénzügyi szolgáltatók a településen, amelyek rendkívül széles kínálattal igyekeznek kielégíteni a lakosság változó igényeit. 8

9 A Tesco bevásárlóközpont és a hozzá kapcsolódó szolgáltatók E kínálati spektrumból kiemelkedik a 2008 júniusában átadásra került Tesco szupermarket a hozzá kapcsolódó egyéb szolgáltatókkal. Ez kiválóan tükrözi a település térségi jelentőségét és a dinamikusan növekedő népességszámához kapcsolódó vásárlóerő-növekedést, hiszen a multinacionális áruházlánc üzletpolitikájában kiemelt figyelmet fordít a telephelyek gondos kiválasztására, így számos, már évtizedek óta városi ranggal rendelkező településen is csupán az elmúlt évben jelent meg beruházásával. Éppen ebből a közegből emelkedik ki Sülysáp, hiszen saját népessége és vonzáskörzete által potenciális vevőkört biztosít a multinacionális vállalkozásnak, illetve ezzel a kereskedelmi funkcióval való szolgáltatásbővítés újabb központi szerepkörrel ruházta fel a települést. 9

10 Sülysáp közlekedésföldrajzi helyzete Sülysáp jelenleg is kedvező közlekedésföldrajzi helyzetben van, mert országos főútvonal, a 31. számú másodrendű főút és nemzetközi vasúti fővonal, a Budapest Újszász Békéscsaba Lökösháza tengely mentén fekszik. Az M0-as gyorsforgalmi út keleti szektorának megépültével, amely 16 kilométer távolságra fut a nagyközségtől, megközelíthetősége tovább javult. A budapesti agglomerációban fekvő, a fővárostól 40 km-re eső település fő közlekedési tengelyét jelenti a főútvonal, mely Jászberény Füzesabony irányába is kitűnő összeköttetést biztosít. Sülysáp a Budapest-Szolnok vasútvonal mentén fekszik, egy állomás és egy megállóhely szolgálja ki az utasokat. A vasútvonal felújítása, korszerűsítése 2002-ben fejeződött be, ennek keretében a peronok is új arculatot kaptak, az elővárosi közlekedési rendszer kívánalmainak megfelelően Sülysáp vasúton nagyon könnyen elérhető a fővárosból. A település mérete, kiterjedése, az eltérő közlekedési igények, a településközpontban megtelepedő szolgáltató egységek szükségessé tették a helyi közlekedés fejlesztését januárjától elindult a helyi tömeg- 10

11 közlekedés első autóbuszjárata, amely indulásakor napi 22 járattal biztosítja a lakosság kényelmét. Sülysáp településképe a fentiekből következően is részben falusias karakterű, de egyre határozottabb városi vonásokat tartalmaz. A történelmi múltból fakadóan sok az idősebb (és örökségi értékkel is rendelkező), korábban nagybirtokosok és generálisok tulajdonát képező, patinás polgári épület, amit jól átgondolt koncepció mentén megvalósuló, modern kisvárosi központ kialakítása kísér. Településközpontnak tekinthető a Szent István tér és Malom utcai iskola környezete, folytatásában a vasútállomással és buszpályaudvarral, ahol a település legfőbb intézményikereskedelmi egységei összpontosulnak. Sülysáp központjának épületállománya Sülysápon az oktatási és közművelődési ellátás jól kiépült, megfelelő infrastruktúrával minőségi szolgáltatásokat nyújt. A településen egy összevont óvoda működik négy tagóvodával korszerűen felszerelt épületekben, az alapfokú oktatást három általános iskola biztosítja, 42 tanteremmel. A nyolcosztályos általános iskolai oktatás három helyszínen 11

12 működik, ezt egészíti ki a sajátos nevelési igényű tanulók képzése, valamint az alapfokú művészeti oktatás. A középfokú oktatási funkciók első elemeként a kihelyezett intézményként, esti tagozatos formában működő gimnáziumi képzés említendő, amely nyolc főállású középiskolai pedagógussal öt osztályteremben folyik. A kultúra intézményi feltételei kiválóak, a Wass Albert Művelődési Központ a közművelődési tevékenység feltételeinek biztosítása mellett szabadidős tevékenységeket, tanfolyamokat és szakköröket, kiállításokat, táncrendezvényeket, ismeretterjesztő előadásokat szervez, de itt tartják rendezvényeiket a számban és minőségben is gyarapodó civil szervezetek. A könyvtári feladatok ellátását az általános iskolákban működő könyvtárak biztosítják kiegészülve a korábban a nagyközségi könyvtár állományát jelentő egységekkel, amely mintegy 45 ezer darabos állományt jelent. A kulturális infrastruktúra további elemét képviselő falumúzeum és helytörténeti gyűjtemény is kiemelt feladatokat lát el 800 darabos állományával. Az élénk sülysápi sportélet igényeit két tornaterem, egy sportcsarnok, két két aszfaltozott és füves sportpálya elégítik ki, helyet biztosítva számos térségi sporteseménynek is. Sülysáp térségi vonzással bír egészségügyi és szociális ellátás szempontjából, hiszen az alapellátást biztosító három háziorvos, két gyermekorvos, három fogorvos és három védőnő mellett központi ügyelet működik már 1984 óta a településen. A körzetbe lakos tartozik, Sülysáp, Mende és Úri községek népessége. A betegek ellátását egy orvos, egy ápoló és egy gépkocsivezető végzi, az ügyeleten hat-nyolc orvos, három ápoló és két gépkocsivezető végzi a tevékenységét a mai kor követelményeinek megfelelő rendelő helyiségekben és műszerparkkal. Emellett három gyógyszertár segíti a beteg gyógyulását, ugyanakkor az állategészségügyi ellátás biztosításában is térségi szerepet vállal Sülysáp. 12

13 Az újonnan létesített Levendula Gyógyszertár A szociális gondoskodás területén is kiemelt pozíciót tölt be a település, hiszen a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat gesztoraként további hét község (Mende, Úri, Kóka, Tóalmás, Dány, Szentmártonkáta, Szentlőrinckáta) feladatait látja el. Emellett egy alapítványi fenntartású ápoló-gondozó otthon szolgálja az időskori demenciában, Alzheimer- és Parkinson-kórban szenvedő, illetve agyi történéseken átesett betegek számára nyújt kiemelkedő szakmai ellátást, ahova a térség és az ország különböző pontjaiból érkeznek az ellátottak. A gazdag táji és történeti tradíciók legértékesebb elemeit a Sülysápon élők igyekeznek turisztikai attrakcióként is bemutatni. A település a Tápió-vidék kistáj északi peremén fekszik, táji változatossága, reliktumai a térség legfőbb természeti értékei. 13

14 Sülysáp természeti környezete Ennek keretében a tájvédelmet is szolgáló ökoturisztikai feltárás egyik csomópontja lehet a település egyedülálló régészeti együttesének bemutatása (Leányvári földvár és településmaradvány). A történelmi emlékek közül turisztikai látványosságként aposztrofálható a műemléki védettséget élvező Sőtér-kastély és annak műemléki környezete, a Grassalkovich-vadászlak. A településen a Hevesy-kastély szomszédságában a XX. század elején strand működött, ezáltal kedvelt pihenőhelyként tartották számon, viszont a gazdasági válság megakadályozta üdülőterület kialakítását. Ennek újjáélesztése a megvalósítandó tervek között szerep. A felsoroltakhoz kapcsolódóan a turisztikai kínálat programokká, programcsomagokká formálása kiemelt feladat, ennek érdekében készült el ban a Tápió-vidék Turizmusfejlesztési Koncepciója, amely a önkormányzat tudatos szerepvállalást jelzi e területen is. 14

15 1. 3. A kezdeményezés indokainak összefoglalója A Sülysáp várossá válására irányuló törekvéseknek igen kézenfekvő okai vannak. Elsősorban az, hogy a főváros közelsége révén meginduló szuburbanizációs folyamatok hatására tapasztalható lélekszámnövekedéssel párhuzamosan kiépülő és megerősödő intézményhálózata, a gazdasági átstrukturálódás korai megindulása általi szolgáltató szektor szélesedő kínálata vonzó lakóhellyé teszi a települést. A nagyközség arculatában már ma is jelen vannak a városias elemek. Építészeti öröksége, műemlékei és helyi védettséget élvező emlékei is ezt az időszakot idézik. Utcáinak mintegy háromnegyedében a kertvárosias beépítés a domináns. A rendezett, sok zöldfelülettel tagolt környezet és a kiépített infrastruktúra eredményeképpen Sülysáp napjainkban attraktív lakóhely, amely évről évre vonzza a más településekről idetelepülni szándékozókat. A nagyközség kiemelkedő térségi szereppel bír, a regionális egészségügyi és szociális ellátórendszer integráns részét képezi, hiszen a településen működő központi ügyelet, illetve a családsegítő és gyermekjóléti szolgálati központ révén markánsan körülírható vonzásterülettel rendelkezik. Ez a kiterjedő vonzáskörzet az oktatási és kulturális szféra több elemére is kiterjed. A gazdasági szféra esetében is térségi szerepvállalás alakult ki Sülysápon, hiszen kereskedelmi és szolgáltató funkciói révén, illetve a működő vállalkozások által a főváros közelsége ellenére nagy létszámú bejárót alkalmaznak a foglalkoztatók. A kisvárosi lét feltételeit jelentő szolgáltatói kínálattal rendelkező település a folyamatosan színesedő kereskedelmi kínálati spektrummal a környező település lakóinak igényeit is teljes körűen kielégíti. A település gazdasági helyzete kiegyensúlyozott. Vonatkozik ez a részben a helyi erőforrásokra alapuló kis- és középvállalkozások által 15

16 meghatározott munkaerőpiacra, amely képes felszívni a helyi munkavállalók közel 60%-át és emellett jelentős számú bejáró munkavállalót foglalkoztatni az urbánus foglalkoztatási szerkezettel rendelkező településen. Ugyanakkor egyensúlyban van az önkormányzat költségvetése, a gazdálkodást nem jellemzik szélsőségek, a pályázati aktivitás és a saját erőforrások mozgósítása révén évről évre képesek fejlesztési forrásokat is elkülöníteni. A településen szilárd, strukturált és igen nagy hagyományokra visszatekintő civil szférát találunk. Változatos szervezetekbe tömörülve a helyi polgárok jelentékeny része vesz részt valamilyen módon a település arculatának formálásában, nem csak ápolva a rájuk hagyományozódott tradíciókat, hanem újakat is teremtve. A település lakossága támogatja az önkormányzatnak a várossá válás érdekében végzett tudatos fejlesztő munkáját. Ehhez kapcsolódóan a hosszú évek óta tartó előkészítés meghozta eredményét, hiszen előrelépések történetek a csatornahálózat és a szennyvíztisztító létesítésével, illetve kiépítésével kapcsolatban, hiszen a lakosság életminőségének javítása, a környezetvédelmi normák betartása alapvető cél és feladat. A kitartó önkormányzati és civil munka, valamint a reálisan meghatározott célok mentén történő fejlesztések tehát eredményesen járulnak hozzá a település kisvárosi arculatának és életminőségének kialakításához. Az ezzel kapcsolatos diskurzus a helyi nyomtatott és elektronikus sajtó, valamint közmeghallgatások révén folyamatos és eredményes volt. 16

17 2. A évben megvalósult fejlesztések Infrastruktúra A évben Sülysáp Önkormányzata és lakossága jelentős lépéseket tett a települési infrastruktúra-ellátottság javítása érdekében. A fokozatosan, egymásra épülő elv szerint kialakított beruházások a települési szolgáltatások körét bővítették, alapvetően javítva a lakosság életminőségét. A közműhálózat fejlettsége megfelelőnek mondható. A közüzemi vízhálózat kiépítettsége, a lakások villamos energia- és gázellátottsága, valamint a hírközlő hálózat, a telefon- és a kábeltelevíziós hálózat kiépítettsége is maximális (100%) Sülysápon. A lakások száma 2942, ami 1,9%- os növekedést mutat az elmúlt évhez képest, jelezve a népesség számának és a beköltözéseknek a folyamatos növekedését, alátámasztva a település népességvonzó képességét. Ehhez még nagymértékben hozzájárul, hogy 2008 májusában 20 település (Bénye, Farmos, Jászfelsőszentgyörgy, Káva, Kóka, Mende, Nagykáta, Pánd, Sülysáp, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószele, Tápiószentmárton, Tóalmás, Újszilvás, Úri) részvételével megalakult a Tápiómenti Települések Csatornamű Vízgazdálkodási Társulása. 17

18 A Tápiómenti Szennyvízberuházás a Sülysápi kisrégióval Ennek keretében települések közötti összefogással és a Kohéziós Alap segítségével az 1999 óta tartó előkészítő munka meghozta gyümölcsét. A kezdetben rendelkezésre álló ISPA forrás pénzügyi kerete idő előtt kimerült. A Magyar Kormány áprilisában kijelölte azon Kohéziós Alap nagy projekteket így a Tápió projektet is, amelyek technikai segítségnyújtás keretében kerülnek kidolgozásra. (megállapodás szám: 2003/HU/16/P/PA/012). További előrelépést jelentett, hogy a kormány az 1067/2005. (VI.30.) Korm. határozatával döntött egyes nagyprojektek előkészítésének költségvetési támogatásáról, amelyek egyike a Tápió menti térség szennyvízelvezetés- és tisztítás beruházás. Ez öt agglomerációt jelölt ki, köztük a Sülysápi kisrégiót, amelyet Kóka, Mende, Úri, Tápiószecső és Sülysáp alkotnak. Az előkészítés során 2006 májusában elkészült a megvalósíthatósági tanulmány, a pénzügyi gazdasági elemzés, a környezeti tanulmány, az ökológiai tanulmány felújított változata, amelynek szempontrendszerét a évi KEOP pályázati kiírás módosította. Jelenleg a projekt előkészítésének végső fázisában van. A szükséges engedélyek, így az érvényes vízjogi létesítési engedélyek a kisrégiók csatorna hálózataira (Sülysápra vonatkozóan: vízjogi eng. sz.: KTVF: /2007), a központi komposztáló telepre, a szennyvíztisztító telepek elvi vízjogi engedélyei 18

19 (Sülysápra vonatkozóan: vízjogi eng. sz.: KTVF: 2209/2007), illetve a kiviteli szintű tendertervek rendelkezésre állnak. Sülysáp fontos szerepet tölt be ebben a beruházásban is, hiszen egyrészt központja a sülysápi agglomerációnak (ikt. Sz.: 00065/62/2005), másrészt a településen kerül megépítésre a projekt legnagyobb kapacitású tisztítója (3000 m 3 /nap). Az agglomerációt alkotó települések, Kóka, Mende, Úri és Tápiószecső is az új sülysápi tisztítóműre csatlakoznak. Sülysápon 2269 ingatlantulajdonos lépett be a társulásba, amely a húsz településen csatlakozó ingatlanok 9%-át jelenti. A beruházás keretében kiépül a teljes gravitációs csatornahálózat, közel 40 km gerincvezeték, átemelők, nyomásfokozók és a szükséges műszaki feltételek. A beruházások megkezdésének első lépéseként megkezdődtek a lakástakarékpénztári befizetések. A megvalósítás pályázat benyújtásával karnyújtásnyi közelségbe került. A csatornahálózat kiépülte az életminőség további javítását, az élhetőbb környezet megteremtését szolgálja, igazodva a környezetvédelmi normákhoz és a környezettudatos gondolkodás feltételeihez. További előrelépést jelent a nagyközség infrastrukturális adottságaiban, hogy január 1-jétől a ceglédi székhelyű ÖKOVÍZ Kft. végzi a hulladékkezelési közszolgáltatást és a szelektív hulladékgyűjtő szigetek üzemeltetését. A cél az előző évi kihelyezett 60 hulladékgyűjtő számának megduplázása áprilisától a Duna-Tisza közi Nagytérségi Regionális Települési Hulladék Gazdálkodási Rendszerének tagja a nagyközség, ebben az együttműködésben 49 település vesz részt, a gesztor Cegléd városa, így a heti rendszerességgel összegyűjtött hulladékot az új ceglédi lerakóba szállítják. A regionális rendszerbe történt bekapcsolódás együtt jár a szemétgyűjtés formájának változásával, egyrészt kizárólag az engedélyezett hulladékgyűjtőkbe történik a gyűjtés, másrészt lehetőség 19

20 nyílik a szelektív-hulladékgyűjtésre is. Emellett 2008-ban a Települési Szilárd Hulladéklerakó Rekultivációs Terv alapján elkészült a felhagyott szeméttelep teljes körű rekultivációja. Pályázati források segítségével több beruházás is megvalósításra került, az úthálózat fejlesztéséhez, a település esztétikai megjelenéséhez és az élhetőbb környezet megteremtéséhez kapcsolódóan. A Kossuth Lajos utca burkolatának felújítása a várossá válási pályázat elbírálásáig szintén elkészül a KMRFT-HÖF-TEUT-139/2008 számú támogató döntés és az önkormányzat önerővállalásának köszönhetően, mintegy 70 millió Ft értékben. A Kápolna utca partfal omlásának helyreállítására került sor 2008 szeptemberében ( /08/VISM), az ott élők környezeti állapotának javítása érdekében. Régiófejlesztési célelőirányzat (KMRFT-TRFC- 029/2008) segítségével a település arculatának további javítása érdekében, a zöld területek arányának növelésével fasorok telepítését kezdték. A további célok megvalósításához elkészült már a tervek egy része, így a KRESZ park és két újabb játszótér kialakításáról. Jelenleg a település zöldterületeinek nagysága meghaladja a 8 hektárt, ennek további növelése alapvető célkitűzésként szerepel a település 2003-ban elfogadott környezetvédelmi programjában. A helyi tömegközlekedés terén is jelentős fejlesztések történtek januárjától napi 22 buszjárattal magánvállalkozó szállítja az utasokat Sülysápon, megkönnyítve a különböző településrészekből a központba való eljutást. Tíz járat a nagyközség egészét bejárja. A korábbi helyi közlekedés korszerűsítése mellett a település központjában létesült szolgáltató egységek és a település méretéből, kiterjedéséből fakadó közlekedés megkönnyítése az alapvető célok között szerepelt. 20

21 2. 2. Gazdaság Az utóbbi egy év alatt Sülysáp gazdasági életében pozitív változások mentek végbe. Az alapvetően kis- és közepes vállalkozások fémjelezte gazdaságszerkezet érdemben nem változott, viszont a kereskedelmi és szolgáltató funkciók további erősödése valósult meg, amely a helyi foglalkoztatást mennyiségében és minőségében is gyarapította. A településközpontban átadásra került 2008 júniusában egy 1700 m 2 alapterületű Tesco szupermarket, amelynek eladótere 1000 m 2 nagyságú. A városi rangú települések kereskedelmi funkcióit erősítő multinacionális cég Sülysápon történő telephely-létesítése erősítette a település térségi funkcióit kereskedelmi, szolgáltató és foglalkoztatási szempontból egyaránt, illetve kisvárosi arculatelemmel bővítette a nagyközséget. A bevásárlóközpont további szolgáltató egységekkel is bővítette a település kínálatát, karakteresebbé téve a városias igények kielégítését szolgáló eddigi kínálatot. Az új bevásárlóközpontban ékszerüzlet, dohányáru bolt, könyves bolt, ajándék üzlet, valamint egy modern kávézó is várja a lakosságot. A népességszám folyamatos gyarapodásának hatásaként növekvő igények kielégítésére a szupermarket mellett és a Vasút utcában is újabb gyógyszertárak került átadásra, így már háromra emelkedett ezek száma. Az általános és városi szintű gyógyszerkészlet mellett, egyéb gyógytermékek és gyógyászati segédeszközök széles választékával igyekeznek a betegek rendelkezésére állni. 21

22 A szupermarket elhelyezkedése a nagyközség központjában A pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés is újabb elemmel bővült. Az évtizedek óta Sülysápon működő Monor és Vidéke Takarékszövetkezet mellett 2008 júniusától a K&H Bank fiókja is segíti a lakosság növekvő igényeinek kielégítését, hozzájárulva a mai kor pénzügyi szolgáltatásaihoz történő könnyű hozzáféréshez. A nagyközség központjában három ATM segíti a lakosság készpénzhez jutását, amelyet a környező települések lakói is rendszeresen igénybe vesznek. A kereskedelmi szolgáltatások köre is tovább bővült, az említett szupermarketen kívül újabb élelmiszerüzlet nyílt, illetve egy pékség is megkezdte működését a településen. Új kereskedelmi egység Sülysápon 22

23 A felsorolt, az elmúlt évben megjelent gazdasági egységek tovább bővítették a foglalkoztatottak körét, hiszen közel 40 új munkahelyet teremtettek a nagyközségben történt megtelepedésükkel. Ezzel a foglalkoztatási funkció erősödése is további lendületet vett, kiemelkedve a környező települések köréből, központi szerepet betöltve azok foglalkoztatói állományában Településszerkezet Sülysáp madártávlatból A településszerkezetben is változások következtek be az elmúlt év során. A felépített szupermarket tovább erősítette a centrum kereskedelmi egységeket és intézményeket koncentráló jellegét, ezzel is közelítve a hagyományos kisvárosi településközpontok beépítési karakterét. Ugyanakkor a lakosság száma évről évre folyamatos gyarapo- 23

24 dást mutat, így újabb lakóterületek kialakítására van szükség. Ennek kivitelezésére évről évre néhány hektár alapterületű újabb lakóterület kijelölése, parcellázása és értékesítése valósul meg ban vállalkozói tőke bevonásával került kialakításra a Melegvölgy lakópark, amelyet családi házak és kétlakásos társasházak alkotnak, 63 és 127 m 2 közötti alapterülettel, lakásonként 2 5 szobával. Emellett újabb lakóterület kialakításáról készült el a szabályozási terv, tovább növelve az évente mindegy 2%-kal gyarapodó lakásállományt, fokozva a település népességvonzó és -megtartó képességét. A hagyományok és a modernitás találkozása a település építészetében A lakóterület növelése mellett az ipari terület növelése is szükségessé vált. A közlekedési feltételek javulása (M0 keleti szektorának megépülése) még inkább vonzóvá tette a nagyközséget. Ennek érdekében folyamatban van a településrendezési terv módosítása, amely egy 17 hektár alapterületű ipari terület kialakítását is magában foglalja. A korábban említett zöldterületek kiterjedésének növelésével is kisebb mértékben módosításra kerül a településkép. A jelenlegi 8 hektár nagyságú belterületi zöldterületek felületét a településrendezési terv és a környezetvédelmi koncepció értelmében tovább növeli az önkormányzat. 24

25 Sülysáp jelenlegi területhasználati térképe Intézmények Az intézmények terén is történtek pozitív változások az első várossá nyilvánítási kezdeményezés benyújtása óta eltelt időszakban. Ezek egy része fejlesztés, másik részük tulajdoni viszonyok változásához kapcsolódik. Az épületállomány, a meglevő infrastruktúra fejlesztése folyamatosan megvalósítandó feladatokat ró az önkormányzatra. A népességszám növekedése egyértelmű igénybővülést vetít előre. Ehhez kapcsolódóan az oktatási intézmények kapacitásbővítésére, illetve új egységek létrehozására van szükség. Ennek érdekében a település pályázati támogatás segítségével kíván bölcsödét létesíteni Sülysápon, amelynek első lépéseként az önkormányzat megvásárolta a területet, és benyújtotta pályázatát, amely egy KMOP által támogatott 253 millió forint összköltségű projekt. A település vezetésének helyet adó önkormányzati épület korszerűsítése is időszerű feladattá vált, hogy a kor kívánalmainak megfelelő műszaki állapotban végezhesse tevékenységét az apparátus. A polgár- 25

26 mesteri hivatal épülete 2008-ban bővítésre került és elvégezték annak belső felújítását. Nemcsak az épület, de a Hivatali szervezet fejlesztésére is gondolt a nagyközség vezetése, hiszen a Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztésére benyújtott 21 millió forint összköltségű pályázat (ÁROP-3.A ) kedvező elbírálásának eredményeképpen a beruházások 2009-ben megvalósításra kerülnek. A kulturális infrastruktúra elemeinek felújítására, valamint bővítésére is sor került az elmúlt év folyamán. Így a könyvtár 2,5 millió Ft értékű fejlesztést valósíthatott meg, ami elsősorban az állományának javítását jelentette. A falumúzeum, amely a helytörténeti gyűjteménynek ad otthon további négy új teremmel bővült, így turisztikai attrakcióként látogatható objektummá alakult. A tulajdonviszonyok változása szintén erősítette a nagyközség településhálózatban betöltött pozícióját. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat gesztori feladatait ugyanis január 1-jétől Sülysáp látja el a társulásban résztvevő települések legnagyobbikaként. Ezzel az feladattal már a szociális ellátás területén is térségi szerepet tölt be, hiszen Mende, Úri, Kóka, Tóalmás, Dány, Szentmártonkáta, Szentlőrinckáta települések feladatainak ellátása is Sülysápon, a központban összpontosulnak. Kitűnik tehát, hogy a meglevő adottságok korszerűsítése, illetve a fokozódó igények kielégítése érdekében folyamatos kapacitásbővítés jellemzi a település intézményeit. Ezekkel a fejlesztésekkel az intézményhálózat egyre inkább alkalmassá válik kiteljesedő térségi szerepeinek ellátására. 26

27 3. Sülysáp térségi szerepének összefoglalása Sülysáp egy Magyarországon jellegzetes településtípust testesít meg rendkívül karakteresen. A XIX. század második felében viharos gyorsasággal fejlődésnek indult főváros a XX. században elérte azt a méretkategóriát, ahol a nagyvárosi létből fakadó problémák sokak számára vonzóvá tette a peremterületekre történő kiköltözést. Ez a folyamat eredményezte a korábban két településből álló nagyközség összeolvadást, hiszen fokozatosan kialakításra kerültek azok a kertvárosias jellegű lakónegyedek, amelyek a két egykori településtestet ma már fizikailag is összekapcsolják. A lakosság igényeinek ellátására szolgáltató és kereskedelmi egységek létesültek a településen, a közintézmény hálózat fejlesztésére került sor. A szuburbanizáció első hulláma az 1990-es évek elején okozott nagymértékű lélekszám- növekedést, felgyorsult a település fejlődése, ennek hatására a lakosság kiszolgálására további infrastrukturális fejlesztésekre, az intézményhálózat bővítésére és újabb elemekkel történő kibővítésére volt szükség. Sülysáp az országosan jellemző demográfiai folyamatokkal ellentétben egyre fiatalodó korstruktúrájával, közel három évtizede rendületlen vándorlási nyereségével a nagyközség népességmegtartó, illetve -vonzó képességéről tanúskodik. A tudatos településpolitika olyan életminőség biztosítását tűzte ki célul, amelynek következtében a születési arányszám évek óta az országos átlag feletti, a zömmel fiatal betelepülni szándékozók magas száma szinte állandó. E célok megvalósítását segíti az önkormányzat a tervszerű terület-felhasználási egységek kijelölésével, valamint a szolgáltatások körének bővítésével. Nem utolsó sorban a tartós vándorlási nyereségnek köszönhetően a településen a középiskolai, illetve felsőfokú végzettségűek aránya az országos trendek feletti bővülést mutat az elmúlt időszakban. Mindezek a tények a 27

28 helyi értelmiségi réteg örvendetes megerősödését, a település polgárosodását, városiasodását bizonyítják. Sülysáp népességmegtartó erejét fokozza a szennyvízcsatorna közeli kiépültével teljeskörűvé váló közműellátás, amelynek további fejlesztése a közeljövő első számú feladatainak egyike. Sülysáp a lakó- és munkahely funkcióit egyaránt ellátja, hiszen ugyan a lakosság jelentékeny része a közeli fővárosban vállal munkát, de a környező településekről a nagyközségbe dolgozni járók száma meghatározó, míg a helyben lakó foglalkoztatottak száma sem elhanyagolható. A nagyközség térségi szerepében a több pilléren nyugvó gazdaságban a 451 működő vállalkozásnak is domináns szerep jut, amelyek közül három középvállalati, míg egy nagyfoglalkoztatói kategóriát képvisel. Ezek a működő gazdasági társaságok széleskörű kapcsolatrendszerrel rendelkeznek nemcsak a kistérség, a régió és a főváros tekintetében, hanem országos és nemzetközi viszonylatban egyaránt, munkalehetőséget biztosítva a helyben lakók és a szomszédos településeken élők, sőt az egész térség munkavállalói számára. A foglalkoztatottak 25 településről (Budapestről, Dányból, Ecserről, Farmosról, Gyöngyösről, Gyömrőről, Isaszegről, Jászfényszaruból, Kókáról, Maglódról, Mendéről, Monorról, Nagykátáról, Szentmártonkátáról, Szentlőrinckátáról, Tápióbicskéről, Tápiógyörgyéről, Tápióságról, Tápiószecsőről, Tápiószeléről, Tápiószentmártonról, Tóalmásról, Törökszentmiklósról, Turáról és Úriból) érkeznek Sülysápra. A szolgáltatások és kereskedelem tekintetében is térségi szerepet tölt be Sülysáp, hiszen a környező települések, Kóka, Mende, Úri és Tápiószecső lakói a nagyközségben veszik igénybe a rendkívül széles kínálattal rendelkező ipari, kereskedelmi, pénzügyi szolgáltatásokat, amelyek száma folyamatos gyarapodást mutat. Kiemelkedik az újonnan meg- 28

29 jelent szolgáltatók közül a 2008 júniusában átadott 1700 m 2 alapterületű Tesco szupermarket a hozzá kapcsolódó egyéb szolgáltatókkal, amely tovább erősítette a település tercier szerepkörét. A nagyközség intézményi vonzáskörzete is kiemelendő, hiszen az oktatási, egészségügyi, szociális és kulturális intézmények a környező községek lakóinak igényeit is kielégítik, biztosítva számukra a közoktatási, közművelődési és egészségügyi szolgáltatások igénybevételének lehetőségét az alapfokot meghaladó színvonalon. A település oktatási színvonalának fejlődésére utal, hogy 2005-től egy kihelyezett gimnáziumban is folyik az oktatás, azonban a főváros közelsége miatt ezek a szolgáltatások még nem válhattak központi jellegűvé. Az egészségügyi infrastruktúra elemeinek jelentősége az évtizedek óta a településen működő központi ügyelettel, illetve a fogszabályozási szakrendeléssel alapvetően térségi szereppel ruházza fel a nagyközséget. Sülysáp a szociális intézményhálózat és feladatellátás esetében is kiemelt pozícióban van, hiszen a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat központjává vált, ezáltal is térségen belüli jelentősége került elismerésre, illetve újabb térszervező funkcióval bővült a szolgáltatások széles spektruma. A település közbiztonságát jól működő állami, önkormányzati és civil együttműködés keretében felügyelik en került felállításra rendőrállomás, amit 1994-ben rendőrőrssé fejlesztették ban egy felújított épületbe költözött az őrs, amelyhez két szolgálati lakás is tartozik. Ma sülysápon 16 hivatásos rendőr és egy közalkalmazott teljesít szolgálatot, két nyomozó igyekszik felderíteni az illetékességi területen történt bűnügyeket, amely Sülysápot, Mendét és Úri községet fedi le, ahol az összlakosság meghaladja a főt. A közbiztonság további erősítését segíti a nagyközségben működő polgárőrség is, amely 2006-ban jött létre. Jelenleg 20 fő látja el a polgárőri feladatkört a településen. A tűzvédelmi feladatok ellátása is hasonló kooperáció keretében valósul meg: a megyei és 29

30 városi hivatásos állományt és technikát kiegészíti a remekül képzett helyi 55 fős önkéntes tűzoltóság. A település közlekedésföldrajzi szempontból is kedvező pozícióban van, a fő közlekedési folyosókat a 31. számú főútvonal és a Budapest Szolnok Lökösháza vasútvonal jelenti. A sülysápi vasútállomás és környezete A nagyközségben a vasútvonal mentén egy vasútállomás és egy vasúti megállóhely szolgálja a lakosság kényelmét, közvetlen elővárosi öszszeköttetést biztosítva a fővárossal, illetve az agglomeráció más településeivel. További előrelépést jelent a nagyközség életében az M0-ás gyorsforgalmi út keleti szektorának kiépülése, hiszen a 16 kilométeres távolságban fekvő körgyűrű révén még inkább könnyebben és gyorsabban megközelíthetővé vált Sülysáp. 30

31 Sülysáp hegemón vonzáskörzete Sülysáp térségi szerepei leginkább vonzáskörzetének leírásával támaszthatók alá. A nappali népességét tekintve ma már közel 9000 fős település lélekszáma meghaladja az elmúlt másfél évtized átlagos új kisvárosi népességszámát, ugyanakkor számos szolgáltatást kínál szűkebb és tágabb térség számára is. A nagyközség intézményei Sülysáp mellett közvetlenül hét település (Bénye, Gomba, Kóka, Mende Tápióság, Tápiószecső és Úri) mintegy fős lakosságát szolgálják. A kereskedelmi és szolgáltatói funkciók kilométeres sugarú körben töltenek be térségi funkciókat, amit alig befolyásol a főváros agglomerációra nehezedő tömege. A nagyközség vállalkozásai több mint 25 településről, ebből 10 városból vonzanak munkavállalót hozzájárulva a térség jövedelemtermelő képességének fokozásához. A nagyközség így egy olyan városhiányos, mintegy fős térségnek a központja, amelynek ma Magyarországon rendszerint városi jogállású települések az alap- és középszintű funkciókat biztosító centrumai. 31

32 Az önkormányzat közösségi színteret biztosít a Wass Albert Művelődési Központban, amely intenzív szerepet vállal a kulturális rendezvények megszervezésében. Az éves rendezvényterv változatos és sokszínű programot kínál a környező településen lakók részére is. A közösségi élet jeles indikátora, hogy közel húsz civil szervezet, egyesület és klub működik Sülysápon, amelyek elsősorban hagyományteremtő és hagyományőrző, kulturális értékvédelmi funkciókat látnak el, ugyanakkor aktív szerepet vállalnak a térségi karitatív tevékenységek szervezésében is. A közművelődés és a helyi értékvédelem kimagasló prioritását, valamint a civil szervezetek aktív részvételét jelzi a település életében a falumúzeum kapacitás-bővítése, illetve az épületállomány rekonstrukciója. A múzeumban található helytörténeti gyűjtemény erősíti a lokális identitástudatot, a folyamatos helytörténeti kutatások időről-időre látványos eredményeket mutatnak fel Sülysáp növekvő népességszámának, a lakosság növekvő igényeinek hatására előtérbe kerülnek a városias elemek, a dinamikusan fejlődő település városi arculatának kialakulása már a rendszerváltás óta tartó folyamat. A település fejlett helyi társadalma, a gazdaság nagyarányú fejlődése és a folyamatosan kiépülő közműhálózata alkalmassá teszik Sülysápot arra, hogy joggal aspiráljon a városai cím elnyerésére. 32

33 4. Néhány fontosabb települési adat A nagyközség főbb területi és népességi adatai Megnevezés /2008 A nagyközség területe (km 2 ) 47,33 47,33 47,33 Ebből: - belterület (km 2 ) 5,52 5,52 5,52 - külterület (km 2 ) 41,81 41,81 41,82 Lakónépesség száma (fő) Ebből: - belterületi népesség (fő) külterületi népesség (fő) Népsűrűség (fő/km 2 ) 137,6 162,1 174,8 Ebből: - belterületi (fő/km 2 ) 1 142, , ,2 - külterületi (fő/km 2 ) 4,9 6,0 5,8 Forrás: KSH, Népszámlálás, 1990, Nagyközségi önkormányzat A nagyközség külterületi lakott helyeinek elnevezése és lakónépessége Gazdaság Megnevezés Lakónépesség (fő) Cirokvölgy 18 Jakabszállás 57 Kistelek 26 Melegvölgy 77 Nagyoszlár 6 Sándorszállás 28 Sápiszőlők 36 Szecsői út 36 Forrás: Magyarország helységnévtára Vállalkozás EBM Hungary Motorgyártó és Forgalmazó Kft. Tevékenységi kör Ventilátor motorok összeszerelése Foglalkoztatottak száma Ebből bejáró 403 fő 285 fő Honnan bejáró Kóka, Mende, Tura, Nagykáta, Maglód, Budapest, Tápiógyörgye, Tápiószentmárton, Tápiószecső, Tápióság, Isaszeg, Tápióbicske, Szentmártonkáta, Tóalmás, Úri 33

34 Szóró Ipari Kereskedelmi Kft. Jász-Plasztik Kft. Könnyűfémöntés, szerszámkészítés 62 fő 30 fő Műanyagfeldolgozás 60 fő 40 fő Szentmártonkáta, Szentlőrinckáta, Úri, Kóka, Mende, Maglód, Nagykáta, Tápiószele, Gyömrő, Tápiószecső, Tápióság, Tápióbicske, Kóka, Úri, Gyömrő, Mende, Farmos, Tápiógyörgye Tápiócsir Kft. VAS-FA fa és fémfeldolgozó Bt. BMB Szállítási Fuvarozási Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Baromfihús feldolgozása, tartósítása, hús- baromfihús készítmények gyártása Épületgépészet, légtechnikai szerelés, illetve lakatos és asztalos munkák 68 fő változó Földmunkavégzés, fuvarozás, mélyépítés 11 fő 8 fő Mende, Úri, Kóka,Tápiószecső, Tápióság, Tápióbicske, Budapest, Tura, Ecser, Maglód, Törökszentmiklós, Tápiószentmárton 5 fő 2 fő Mende Tóalmás, Tápióság, Gyöngyös, Budapest, Tápiószecső, Tápióbicske, Masina-Center Kft. Gépjármű kereskedelem, javítás 7 fő 3 fő Tóalmás, Úri, Tápiószecső Vez-Ép Építőipari Kereskedelmi Bt. Kabinet 99 Bt. G-Nagy Kft. Alsó-Tápió- Menti ÁFÉSZ Darázs Ipari Szolgáltató és Kereskedelemi Kft. Épület- és bútorasztalos ipari gyártás és kivitelezés Építőipari tervezés és szervezés Szántóföldi növénytermesztés, takarmánygazdálkodás, biomassza értékesítés, Üzletek bérbeadása, ipari tevékenység, Darázs Classic típusú alumínium radiátorok és kiegészítők gyártása 5 fő 1 fő Úri 3 fő fő 3 fő Maglód, Románia 35 fő, 5 fő 3 fő Kóka, Úri, Mende, Gyömrő, Maglód, Ecser Tápiószecső, Szentmártonkáta 34

35 Feroland Kft. Fémmegmunkálás, gépi forgácsolás 72 fő 22 fő Úri, Kóka, Maglód, Mende, Tápiószecső, Szentmártonkáta, Tápiószentmárton Delta Távközlés-technikai Kft. Távközlési hálózatok építése 10 fő 6 fő Dány, Kóka, Szentmártonkáta, Jászfényszaru, Monor, Gyömrő, Puszta Elektronika Kft. Villamos gépek, berendezések elektromos tekercseinek gyártása 10 fő 7 fő Kóka, Tápiószecső, Szentmártonkáta, Tápiószentmárton Forrás: Nagyközségi önkormányzat és vállalkozásai, szervezetei által közölt adatok A nagyközségben található nagyobb kereskedelmi egységek jellemző adatai Megnevezés Alapterülete (m 2 ) Profil Foglalkoztatottak száma Tesco-Globál Áruházak Zrt Élelmiszer 29 fő Glória Bútorbolt 320 Bútor 2 fő ABC Áruház 250 Élelmiszer 18 fő Kiss ABC 180 Élelmiszer 3 fő Shell üzemanyagtöltő és Shop 100 Üzemanyag 13 fő Carlos Pizzaház 180 Vendéglátóipar 3 fő Jázmin ruházati és lábbeli bolt 158 Ruházat 2 fő Piccoló Söröző 200 Vendéglátóipar 2 fő Best off disco klub 235 Zenés szórakozóhely 2 fő Bowling söröző 223 Melegkonyhás vendéglátó egység 2 fő Élelmiszer (CBA) 169 Élelmiszer 10 fő Zemen Építőanyag kereskedés 100 Építőanyag 2 fő Összesen fő Forrás: Nagyközség önkormányzata Oktatás Oktatási intézmény megnevezése Összevont Napköziotthonos Óvoda Sápi Tagóvoda Férőhely száma Óvodai ellátás Beírt Bejáró gyermekek gyermekek száma Aránya (%) fő fő Száma (fő) Pedagógusok száma fő 35

36 Szőlőstelepi Tagóvoda Mátyás Király utcai Tagóvoda Általános iskolai oktatás Oktatási intézmény megnevezése Tanulók száma Más településről bejáró tanulók Pedagógusok száma fő Száma (fő) Aránya fő (%) Szent István Általános Iskola Tantermek száma db 13+2 (szaktanterem) Móra Ferenc Általános Iskola Szőlőstelepi Tagiskola , Szent István Általános Iskola Sajátos nevelési igényű tanulók oktatása Középfokú oktatás Budakalász Gimnázium Sülysápi , Tagintézmény Forrás: Nagyközség intézményei Intézmények Megnevezés Polgármesteri Hivatal Összevont Napköziotthonos Óvoda Alapítás éve Foglalkoztatottak száma (fő) Intézménynek helyt adó épület alapterülete fő 400 m Sápi Tagóvoda 1974 Szőlőstelepi Tagóvoda Mátyás Király utcai Tagóvoda Móra Ferenc Általános Iskola Szőlőstelepi Tagiskola Központi Konyha Szent István Általános Iskola Budakalász Gimnázium Sülysápi Tagintézménye Wass Albert Művelődési Központ óvónő 4 technikai dolgozó 1 óvodatitkár 6 óvónő 4 technikai dolgozó 6 óvónő 4 technikai dolgozó 4 óvónő 3 technikai dolgozó 37 fő pedagógus 13 fő technikai dolgozó 350m m m m m 2 (melegkonyhával együtt) m fő 17 fő pedagógus 1 könyvtáros 1 iskolatitkár 4 fő technikai dolgozó 118 tanuló 11 pedagógus 1098 m fő 706 m 2-36

37 Idősek Napközi Otthona Kb fő 146 m 2 Védőnői Körzet 1-2. számú Kb fő 324 m 2 Védőnői Körzet 3. számú Kb fő 282 m 2 Forrás: Nagyközség önkormányzata 37

38 5. Mellékletek 38