SZIGETHALOM VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZIGETHALOM VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA"

Átírás

1 VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

2 VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Szigethalom Város IVS Készült: Szigethalom Város Önkormányzata megbízásából Megbízó képviselője: Fáki László Polgármester Ellenjegyezte: Ágics Viktória Készítették Szigethalom Város Önkormányzatának részvételével Csiszérné Halász Ildikó (Városfejlesztő Kft.) Hevenyiné Danics Nikoletta (Önkormányzat, Műszaki Iroda) Fáki László (Polgármester) REORGFejlesztési Zrt. részvételével Czebe Judit (szakértő; Tétényi Center Kft.) Mezős Balázs (projektvezető) Weisz Imre (szakértő) ASZT felülvizsgálatát végezte Kis Tibor Az IVS felülvizsgálatát végezte Pekár Zoltán (PestTerv Kft.) Felhasznált adatok forrása: Központi Statisztikai Hivatal (KSH); Szigethalom Önkormányzata 116

3 VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Vezetői Összefoglaló Szigethalom városa március és május között készítette el Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (továbbiakban IVS), mely egy fejlesztési szemléletű, középtávot (78 év) átölelő dokumentum, melynek célja a területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a városra vonatkozó fejlesztési célok meghatározása, és annak középtávon való érvényesítése. Az IVS kiváló alapot jelent a középtávon intenzíven fejlesztendő területek előkészítő, megvalósíthatósági tanulmány mélységű, a fejlesztések részletes leírását, ütemezését, pénzügyi tervét és a megvalósítás szervezeti feltételeit bemutató Akcióterületi Tervek kidolgozásához is, amelyek együttes feltételét jelentik a as időszakra kidolgozott KözépMagyarországi Operatív Program Integrált Városfejlesztési Akciók támogatása című prioritás keretében kiírt városrehabilitációs pályázaton való részvételnek. Az IVS felépítése a város szerepe a településhálózatban fejezetből indul, melyet a városi szintű helyzetelemzés követ, melyben a különböző szakpolitikai tulajdonságok és helyzetképek kerülnek bemutatásra. A 3. fejezetben a helyzetelemzésben feltárt városrészi különbségek meghatározásával a különböző identitású városrészek lehatárolása és részletes bemutatása történik. A fejezet végén kap szerepet a városi antiszegregációs terv helyzetelemző és problémás területek lehatároló fejezete. A 4.ik fejezetben a város stratégiái kerülnek meghatározásra, melyek alapja az előző fejezetekben feltárt tulajdonságok. A stratégia egy időbeli, hierarchikusan felépített célrendszer, melynek csúcsán a meghatározott városi arculati szerepkör majd a különböző közép és rövidtávú célok kerülnek bemutatásra melyek egységesen, vertikálisan és horizontálisan is szinergiában vannak egymással. Az 5.ik fejezet a tervezett időszakra kidolgozott fejlesztési célok területi szintű lehatárolását szolgálja mely alapot jelent az akcióterületi tervek elkészítéséhez. Az előzőekben feltárt antiszegregációs helyzetelemzés szintén ebben a fejezetben kap stratégiai jellegű megoldási javaslatokat. A dokumentum utolsó fejezetében a stratégia megvalósíthatósága és terület illeszkedése kerül bemutatásra. Az IVS a városfejlesztés dinamikus dokumentuma, amely időről időrefelülvizsgálatra kerül, annak érdekében, hogy a város stratégiai döntései minden esetben kellően megalapozottak legyenek. A város 2009ben felülvizsgáltatta és kibővítette a dokumentumot a 2009es Városfejlesztési Kézikönyv új szempontrendszere alapján. 117

4 VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Tartalomjegyzék 1. A város szerepe a településhálózatban Országos és regionális szerepkör Agglomerációs helyzetkép Csepelsziget Helyzetelemzés Szigethalom bemutatása Alapinformációk Szigethalomról Várostörténet (Az épített környezet kialakulása) Városszerkezet Főbb területegységek bemutatása Város szerkezetét meghatározó főbb közlekedési tényezők, nagy rendszerek Katonai térképek Gazdaság Szigethalom gazdasága, irányelvei Lakosság gazdasági aktivitása Vállalkozások Szigethalmon Ágazati megoszlás Mezőgazdaság Ipar/építőipar Kereskedelem Turisztika Vendéglátás és kultúra szerepe Önkormányzati szerepvállalások Támogatási formák Kommunikáció Társadalom A társadalom alakulása Demográfia Foglalkoztatottság Népességvándorlás Ingázás Iskolázottság Települési környezet Környezeti állapot bemutatása Természetvédelem és tájvédelem, a települési környezet védelme Épített környezet Lakásállomány Lakásállomány növekedése és tényezői Lakásépítés módjai Önkormányzat politikája Hulladékgazdálkodás Hulladékfeldolgozás Elért eredmények Fejlesztendő területek

5 VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Közlekedés Szigethalom kapcsolatai Tervezett nagyobb útfejlesztések Egyéb infrastruktúra A meglévő közműhálózat értékelése Közszolgáltatások Önkormányzat felépítése Szervezeti felépítés Létszám Önkormányzati intézmények Oktatás Óvoda Általános iskolák Oktatáshoz tartozó szociális intézmények Oktatási feladatok elérhetősége Az oktatási rendszer fejlesztése Egészségügy, szociális ellátás Egészségház Ápolási Intézet Bölcsőde Szociális alapszolgáltatások Kultura/Sport/Szerveződések Könyvtár Kultúrház EMESE Park / Turisztikai Központ Sport Civil szervezetek Közszolgáltatások elérhetősége Korábbi fejlesztések SWOT analízis Városrészek részletes elemzése Városrészek felosztásának stratégiája Gazdasági terület A városrész bemutatása SWOT analízis Fotók a városrészről Lakóterület A városrész bemutatása SWOT analízis Fotók a városrészről Intézményi terület A városrész bemutatása SWOT analízis Fotók a városrészről

6 VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 3.5. Turisztikai terület A városrész bemutatása SWOT analízis Fotók a városrészről Külterületek A városrész bemutatása Szegregációs lehatárolások Szegregációs helyzetelemzés Társadalmi, szociális helyzet Lakáskörülmények bemutatása Oktatás Terület lehatárolások A KSH által lehatárolt területek tábla Általános iskolai közoktatás integráltsága Stratégia Célrendszer bemutatása Hosszú távú (átfogó) célok Középtávú (tematikus) célok és városrészi célok Idegenforgalom és környezeti értékek fejlesztése Közszolgáltatások Gazdasági lehetőségek Középtávú (városrészi) célok Projekt célok Monitoring Monitoring feladatok szervezeti megvalósulása A monitoring rendszer eljárásrendje Indikátorok Akcióterületek kijelölése Beavatkozások akcióterületek kijelölése Városközponti akcióterület Városközpont Szent István park A fejlesztések által létrejövő hatások Turisztikai akcióterület EMESE Park Oktatási és Konferencia Központ Sport Központ Fenntarthatósági szempontok Fenntartható környezeti fejlődés A stratégia külső és belső összefüggései A stratégia főbb külső összefüggései Illeszkedés, összhang a területi fejlesztési

7 VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA tervdokumentumokkal, településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel Az Önkormányzat Gazdasági Programjába foglalt célkitűzésekkel való összhang A Települési Környezetvédelmi Programmal és más környezetvédelmi tervekkel való összhang Területi fejlesztési tervdokumentumok A stratégia főbb belső összefüggései A stratégia megvalósításának főbb kockázatai Antiszegregációs terv Az akcióterületi beavatkozások hatásai Az oktatási rendszer fejlesztése Foglalkoztatás Lakhatás Intézkedési terv A stratégia megvalósíthatósága A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások Településközi koordináció Ingatlangazdálkodási terv Törzsvagyon Akcióterületi vagyon hasznosítása Fejlesztési, fenntarthatósági feltételek A stratégia partnerségi kérdései

8 1. A VÁROS HELYZETE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN 1.1. Országos és regionális szerepkör 1.2. Agglomerációs helyzetkép 1.3. Csepel Sziget 1.1. Országos és regionális szerepkör Országos Településfejlesztési Koncepció VÁTI 2005 A fenti térképből kivehető, hogy Szigethalom mind a fejlesztési pólusokból, mind pedig a regionális tengelyekből kiesik, így országos és regionális jelentőségű szerepe nincs, ugyanakkor fontos Budapestet és az agglomerációt ellátó szerepének erősítése. 122

9 1. A VÁROS HELYZETE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN Versenyképes budapesti metropolisztérség. (OTK részcélok) A központi szerephez szükséges infrastrukturális és szolgáltatási fejlesztések ösztönzése; BKV elővárosi közlekedés Szigethalom mindennapi életében jelentős szereppel bír, amely a napi személyi forgalomban jelentős. A város közlekedési kapcsolatai jók, ugyanakkor a fővárosba való bejutás fejlesztését a környező településekkel együtt Szigethalom város is szorgalmazza. Nemzetközi turisztikai és kulturális központ szerep erősítése; A város Dunával való kapcsolatában jelenleg is meglévő jelentős, de még kiaknázatlan turisztikai potenciállal rendelkezik, amely fejlesztését a város szintén célul tűzte ki. A beruházások elsősorban a helyi igényeken alapulnak, de a térségben is jelentős idegenforgalmi helyszínné válhat úgy, hogy nem kíván konkurálni más Budapest közvetlen közelében folyó vagy tervezett turisztikai fejlesztéssel. Az élhető város megteremtése, mely a minőségi életet lehetővé tevő egészséges lakókörnyezet kialakításán, a pihenés és felüdülés tereinek bővítésén és minőségi fejlesztésén alapul. A város alapvető célkitűzéseiben szerepel a térségi szintű turisztikai szerep megteremtése, melynek első üteme képen a város vezetése létrehozta turisztikai területét, mely az elmúlt években számos kulturális és szabadidős rendezvénynek adott otthont Agglomerációs helyzetkép A Budapesti Agglomeráció a 23 kerületből álló Budapest területéből, továbbá a Budapestet körülvevő Pest megye 78 településének területéből áll össze. Az agglomerációs gyűrűt tartalmazó, de annál lényegesen nagyobb Pest megye, tervezésistatisztikai szempontból 15 kistérségre oszlik fel, a hivatalos statisztika az övezetet is hat szektorra tagolva tartalmazza. A budapesti agglomeráció területén, 2007 elején közel 2,5 millióan éltek. A évi népszámláláshoz viszonyítva az agglomeráció népessége összességében alig változott, azonban az agglomeráció 123

10 1. A VÁROS HELYZETE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN központja és az övezet települései között ellentétes folyamatok zajlottak. Budapest lakosainak száma a kilencvenes években kezdődött tendencia folytatásaként tovább fogyott, miközben az agglomeráció lakosainak száma gyarapodott. A vizsgált időszakban Budapest valamennyi kerületében csökkent a lakosságszám, a csökkenés mértéke 8,6 és 0,9% között szóródott. A belső kerületek többségében a fővárosi átlagot meghaladó népességfogyás következett be, a külső kerületekben a csökkenés kisebb mértékű volt. Az agglomerációs övezet lakosainak száma a 2001 évi népszámlálás óta 12%kal gyarapodott. A növekedés mértéke a városokban kisebb volt (9,7%), mint a községekben (16%). A Pest megyei statisztikák szerint az egyik legnagyobb számú népesség növekedés a déli, tehát a Csepel szigeti szektorban ment végbe. Ez a régió fős népességnövekedéssel (KSH, január 1.) számolhatott az elmúlt években, míg az Északi szektorban ennek mindössze az egyharmada. Agglomerációs viszonylatban a déli szektor az egyik legsűrűbben lakott rész, Szigethalom pedig Budapest után a legsűrűbben lakott terület. A gyors népességnövekedéssel párhuzamosan szükségessé vált a város stratégiai fejlesztése. A városi környezet nem csak a szociális infrastruktúrát kívánja meg, de a megfelelő otthon környezet érdekében szociális, sport, vásárlási és rendezvényi terekre is szükség van. A már megvalósult és tervezett koncepciók a problémákhoz rendelten a továbbiakban kerülnek bemutatásra. Budapesti agglomeráció Budapest Agglomerációs övezet Pest Megye Lakónépesség (millió) 2,48 1,86 0,

11 1. A VÁROS HELYZETE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN Terület (km2) ,39 Népsűrűség (fő/km2) Lakosságszám, terület és népsűrűség a Budapesti Agglomerációban (1998, KSH) 1.3. Csepelsziget A Csepel szigeti kistérség a KözépMagyarországi régió déli részén, RáckeveiSoroksári Dunaág környékén elhelyezkedő településeket foglalja magába. A terület északi része a fővárosi agglomeráció része, de a térség egésze Budapest vonzáskörzetének tekinthető. Az érintett települések a KSH által lehatárolt Ráckevei kistérség 20 települését, Apaj, Áporka, Délegyháza, Dömsöd, Dunavarsány, Kiskunlacháza, Lórév, Majosháza, Makád, Ráckeve, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmiklós, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Dunaharaszti, Halásztelek, Szigethalom, Taksony, Tököl településeket és Csepelt, mint XXI. Fővárosi kerületet foglalják magukba. A sziget, csak úgy, mint az agglomeráció minden szektora alapvetően a növekvő fővárosnak biztosít nyugodt környezetet és a vállalkozásoknak lehetőséget. Az agglomerációs övezettől távolodva a térszerkezet lazább, kevésbé strukturált, a településhálózat ritkább, kisebb mértékben differenciált, és a térségszervező központoknak egy része már a szomszédos megyék területére esik. A főváros központi jellege meghatározza a gazdaság struktúráját, az innováció magterületeinek elhelyezkedését, a népesség területi megoszlását is, a megye népességének több mint fele az agglomerációs övezetben él. 125

12 1. A VÁROS HELYZETE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN A térség 659,76 km2t foglal el Pest megye 6393,47 km2 es területéből, amely a megye területének 10,3%a. a térség lakóinak száma 1990ben fő, 1998ban fő volt, jelenleg fő, amely a megye csaknem19%a. A térség népsűrűsége 296,9 fő/ km2, amely valamivel kevesebb, mint kétszerese a megye népsűrűségének (157,4 fő/ km2 ). 126

13 2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. Szigethalom bemutatása Alapinformációk Szigethalomról Várostörténet (Az épített környezet kialakulása) 2.2. Városszerkezet Főbb területegységek bemutatása Város szerkezetét meghatározó főbb közlekedési tényezők, nagy rendszerek Katonai térképek 2.3. Gazdaság Szigethalom gazdasága, irányelvei Lakosság gazdasági aktivitása Vállalkozások Szigethalmon Ágazati megoszlás Mezőgazdaság Ipar/építőipar Kereskedelem Turisztika Vendéglátás Önkormányzati szerepvállalások Támogatási formák Kommunikáció 2.4. Társadalom A társadalom alakulása Demográfia Foglalkoztatottság Népességvándorlás Ingázás Iskolázottság 2.5. Települési környezet Környezeti állapot bemutatása Természetvédelem és tájvédelem, a települési környezet védelme Épített környezet Lakásállomány Lakásállomány növekedése és tényezői Lakásépítés módjai Önkormányzat politikája Hulladékgazdálkodás 127

14 2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS Hulladékfeldolgozás Elért eredmények Fejlesztendő területek Közlekedés Szigethalom kapcsolatai Tervezett nagyobb útfejlesztések Egyéb infrastruktúra A meglévő közműhálózat értékelése 2.6. Közszolgáltatások Önkormányzat felépítése Szervezeti felépítés Létszám Önkormányzati intézmények Oktatás Óvoda Általános iskolák Oktatáshoz tartozó szociális intézmények Oktatási feladatok elérhetősége Az oktatási rendszer fejlesztése Egészségügy, szociális ellátás Egészségház Ápolási Intézet Bölcsőde Szociális alapszolgáltatások Kultúra/Sport/Szerveződések Könyvtár Kultúrház EMESE Park / Turisztikai Központ Sport Civil szervezetek Közszolgáltatások elérhetősége Korábbi fejlesztések 2.7. SWOT analízis 128

15 2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. Szigethalom bemutatása Alapinformációk Szigethalomról Szigethalom városa a Csepelsziget (Csepelisík) földrajzi kistáj északi részén, Pest megyében, a Budapesti Agglomeráció Déli szektorában, Dunavarsány, Tököl és Szigetszentmiklós között a Ráckevei (Soroksári)Duna (RSD) partján található, az utóbbi kettővel tulajdonképpen összenőtt. Szigethalom BudapestCsepelről autóbusszal félóra alatt, a BudapestRáckevei HÉVvel a Közvágóhídtól, negyven perc alatt elérhető. Az Alfölddel és az 51es úttal a Taksonyihíd köti össze. A HÉV, a Volánbuszok és (az 1995ig) a fővárossal összeköttetést biztosító BKVjáratok találkozási pontja itt volt, és megváltozott formában ma is itt található. Szigethalom területén (9,12 km 2, ebből 5,13 km 2 belterület) a lakosság az évi főről re főre, növekedett, azaz a növekedés 33%os volt, 2008re főt regisztráltak tehát 24% os gyarapodással lehet számolni. A lakosságszámnövekedés főleg az utóbbi években volt jelentős az ideköltözéseknek köszönhetően (1995ig csak ezer fővel nőtt a lakosságszám); akik főleg fiatal, gyermekes családok voltak, de számottevő a volt üdülőházak lakóházzá való átminősítése és az odaköltözés is. A lakosság 2/3a munkaképes korú, a regisztrált munkanélküliség 3%körül mozog. Szigethalom a csepeli sziget egyik legkeresettebb városa a Budapestről kiköltöző lakosok számára. Lakossága évente 7800 fővel gyarapszik, így az önkormányzat elsőszámú törekvései a minőségi lakókörnyezet megteremtése. Szigethalom talán az egyik otthonként jellemezhető város, hiszen lakói 129

16 2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS legnagyobb része ingázik. Ez következik a város otthonos elhelyezkedéséből és hangulatából, másrészt pedig a megfelelő szolgáltatások és munkahelyek hiányából, melyek napközbeni elvándorlásra kényszerítik a lakókat. A város alapvető céljai Budapest és a sziget lakóinak kiszolgálása és otthon teremtése, mely funkciót a jövőben színesíteni kíván. A vezetés számára nyilvánvaló, hogy a város, illetve az agglomeráció alapvető szerepe a főváros kiszolgálása, de a gazdaság fejlesztésének lehetősége elkerülhetetlen és alapvető cél. Szigethalom számára ez leginkább a turizmus területén elképzelhető. A város jelenlegi fő útvonala a Mű út melyen a térség jelentős forgalma bonyolódik le. A tervezett gerinc út ezt az utat jelentősen ki fogja váltani és a várost ezzel mentesíti az átmenő teherforgalomtól. A csepeli gerinc út I. Szigethalomig terjedő szakasza várhatóan 2012ben kerül átadásra Várostörténet (Az épített környezet kialakulása) A település önálló léte 1950ben kezdődött. A város területéről több régészeti lelet került elő. A Taksonyihídhoz vezető úton és környékén az építkezéskor, rézkori sírokban agyagedényeket találtak. A szigeten ez a rész lakott volt, mintegy éve, a bronzkorban is. A Dunaparti leletek mellett a településen, 1983 ban, egy családi ház építése során, előkerült mellékletekkel egy bronzkori csontvázas sír. A mintegy tíz darabos edényleletben több tál, füles bögre, fazék volt, az edények a nagyrévi kultúrához tartozó jegyeket mutattak. A hídhoz vezető aszfaltút építésekor II. századi szarmata telep maradványait figyeltek meg, írtak le. A tagosítás után, a XIX. század végére, a határban található földterületek birtokviszonyai megváltoztak. Az első parcellázások a HÉV szigethalmi megállóhelyének környékén, a KisDuna felé eső területen történtek, a századforduló tájékán. Az első házak itt és a Dunaparton épültek. A település elnevezése az első parcellázásoktól kezdve, a következőképp alakult: Szilágyitelep, Horthyliget (Horthy Miklós budapesti bevonulásának 10. évfordulója alkalmából), Szilágyitelep (Dózsaliget), március 1.gyel Szilágyitelep nagyközség, január 1jétől Szigethalom. 130

17 2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS A terület a közigazgatás, a közegészségügy, a közellátás és a közoktatás területén Tökölhöz tartozott. A gyarapodást a szőlőkultúra fejlődése, ezen kívül a parcellázások folytán, a betelepülések okozták. Szilágyitelepen 1908ban 10 család élt. Ekkor már volt megállója a századfordulón átadott HÉVnek. A belügyminiszter 1899ben engedélyezte a TökölSzilágyitelepi egyesület alapszabályát, amelyet 1909 ben módosítottak. E szabályzat jelzi, hogy a területen bár nem volt az állandó lakók száma jelentős ebben az időben mégis már olyan érdekeltsége volt e vidéknek, amelyet egyesületi formában kívántak kifejezni, a területhez kötődők. A csőszházban, a József Attila utcai iskolaépület helyén, Bruszt Alajos kezdte meg az oktatást, 16 tanulóval. A nevelői lakással egybeépített állami iskola 1917ben kezdte meg működését. Első kinevezett igazgatója Erdődi Mihály volt. Ugyanebben az évben jelölték ki a temetőt is, négyszögöl területen. Itt emeltek 1922ben emlékoszlopot a világháborúban elesett 9 katonának. A reformátusok 1931ben, a katolikusok pedig 1933ban építették fel templomaikat. Ebben az időszakban készült a bekötő műút is. A postaügynökséget 1934ben postahivatallá alakították. Az első világháború után a terület fejlődése a környéken működő ipari üzemek hatására, felgyorsult, a Tökölhöz tartozó külterületen élők száma folyamatosan gyarapodott. A fővárosi munkalehetőség mellett a helyi nagy építkezések szintén kedveztek a népességszám növekedésének között építették a Dunai Repülőgépgyárat, 1940ben épült a tököli repülőtér, a gyártelepi állomás és a CsepelHorthyliget közötti műút. 1942ben Vohányi Géza igazgatása alatt az iskola önállósult, három tanteremmel és kilenc nevelővel bővült. A települést március 19én a német katonaság elfoglalta. Ekkor volt a gyár és a falu első bombázása, amely mintegy áldozatot követelt. Ebben az időben vált szállóigévé a gyárban dolgozó munkaszolgálatosok között: Horthyliget Pokolsziget. A Dunai Repülőgépgyárhoz, csak november 29én érkeztek a szovjet csapatok. A front elvonulásával megkezdődött a helyreállítás, 131

18 2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS amelynek eredményeképpen a Dunai Repülőgépgyár az újjáépítés után, 1949ben, Csepel Autógyár néven kezdte meg működését. Az ipari termelés felfutása eredményezte, hogy munkalehetőség reményében egyre többen költöztek e vidékre. A biztos megélhetés vágya és az olcsó telekárak 1ehetővé tették, hogy a családok kövessék a munkavállalókat, új egzisztenciát teremtsenek maguknak. Ez ugrásszerű népességszám növekedést hozott. A Tökölhöz tartozó Szilágyitelep (ezen a néven) 1950ben önálló lett. Az új községben szükségessé vált a középületek és az ellátás biztosítása. Az orvosi rendelőt 1954 ben adták át. A budapesti agglomeráció jellemzői, a kezdetektől folyamatosan fellelhetők voltak a községben. A Csepel Autógyár közelsége, a Pestvidéki Gépgyár munkalehetőségei, nem kedveztek a szövetkezeti tevékenységnek. Szigethalmon az ötvenes évek elején Vidám Élet néven alakult termelőszövetkezet, de működése rövid életű volt. Az új általános iskolai épületet (7 tanteremmel és 3 szobás igazgatói lakással) 1956 szeptemberében adták át. Ekkor már működött óvoda a faluban. Az 1960as népszámláláskor, fő élt itt. A külterületi lakott helyek száma ekkor 6, ahol 993 személyt írtak össze, a község lakóinak mintegy egyharmadát. 1960ban a községbe rendőrségi körzeti megbízottat helyeztek, rendőrirodát építettek, s postaépülettel is gyarapodott a falu. Társadalmi munkában orvosi lakás készült, hogy megtelepedjen az orvos a faluban. A hatvanas években befejeződött a településen a villanyhálózat kiépítése. A falu népessége 1970ben fő volt, ami a tíz évvel korábbinak több mint a kétszerese. A hetvenes évek elején indították meg az autóbuszközlekedést a falu területén, a nagy távolságok miatt. Erre az időszakra esett a Pilisi Parkerdőgazdasággal történt csere, amelynek eredményeképpen, az egybefüggő üdülőövezetet, a Duna partján alakíthatta ki a község. Új épülettel gyarapodott az általános iskola is. Az évtized végére elkészült a Szabadkai utcai új óvoda, amely megoldotta az óvodás korú gyerekek elhelyezését. Az 1980as év statisztikai adatai szerint, a lakosság száma fő, amely a tíz évvel korábbinál ötven százalékkal több. Ezt a hatalmas népességszámnövekedés, a terület fejlesztésével képtelenség volt követni. Az óvoda után ismét szükségessé vált iskola építése. Erre a helybelieknek 1985ig kellett várni, amikor Marlyntelepen átadták a második általános iskolát, amely a Gróf Széchenyi István nevet vette fel. A Csepel Autógyár privatizációja során eladásra kerülő művelődési házban működő könyvtárat az önkormányzat 1996ban megmentette. Jelenleg önkormányzati intézményként működik (Hegedűs Géza Városi Könyvtár néven), és állománya meghaladja az kötetet. A településen működő volt légvédelmi laktanyából, amelyet az Önkormányzat 2002ben tulajdonba kapott az államtól, működik az Egyesített Szociális Gondozási és Ápolási Központ (és a fejlesztés alatt álló EMESE Park). A 132

19 2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS központban 84 szociális férőhely fogadja az arra rászorulókat. A képviselőtestület céltudatos és következetes munkájának eredményeképpen a nagyközség július 1.el városi rangot nyert el. A városavatót ünnepélyes keretek között szeptember 4én tartották az újonnan felújított Kultúrház előtti téren Városszerkezet Szigethalom közigazgatási területe 912 hektár, ebből 399 hektár külterület és 513 hektár belterület. Ennek megfelelően a település teljes területének 56%a belterület. A külterületi egységek jellemzően mezőgazdasági és erdő területek melyek a település Di, és Nyi határában húzódnak, a belterületi városrészek nagy része kertvárosias lakó, kisebb része kisvárosias intenzív beépítésű terület. A város bejáratánál jellemzően gazdasági funkciók alakultak ki, nagyobb egybefüggő különleges terület fekszik a város Nyi külterületi határában. A város területén kevés a korszerű zöldfelület és közpark. Korlátozó tényező a városon keresztül vezető magas feszültségű vezetékrendszer. A város szerkezete a fő útra és az egyéb nagyobb környékbeli gyüjtőutakra alapult. A település arculatát tekintve rurális, kertvárosias jellegű. A településközpontnak tekinthető városrész az igazgatási terület Éi határa közelében, nem súlyponti helyen helyezkedik el. A településmag a mai központ területén a Kossuth Lajos utca mentén és környezetében alakult ki. Ezt teljesítik ki a DNYi, DKi irányokban továbbfejlődött egyéb lakóterületek. A település meghatározó beépített területei a lakóterületek, amelyek a belterületen belül döntő súlyban vannak. A település gazdasági (kereskedelmiszolgáltató) területei elsősorban a közlekedési adottságokhoz (úthálózat és HÉV), továbbá az ellátási igényekhez igazodva alakultak ki, és elsősorban a Mű út mentén, másodsorban település szerte elszórtan találhatóak. A települési közintézmények ugyancsak elszórtan helyezkednek el a központi belterületen, de alapvetően a települési főúthálózat mentén, a népesség igényeihez nagyjából igazodva. A meglévő kialakult belterületi településrészeken, a jellemzően már beépített, de azért még jelentős beépítetlen tartalékokkal is rendelkező területek találhatóak (összesen 434 ha), illetve található néhány kisebbnagyobb zöldfelület, közpark, erdő, amely kis mértékben lazítja az intenzív területhasználatot. A település igazgatási területének különböző pontjain (jellemzősen a város Nyi határa) jöttek létre az egyes sajátos funkcióknak helyt adó különleges területek, amelyek részben belterületen, részben külterületen valósultak meg. 133

20 2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS A város szerkezete az alábbi négy különböző meghatározó funkciójú terület felhasználási egységre bontható: Intézményi terület Gazdasági terület Lakóterület Külterület Különleges terület 134

21 2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS Önkormányzat 2006 A település további kisebb egységekből tevődik össze, az ezeket meghatározó fő elemek (A KSH által nyilvántartott városrészek): 135

22 2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS Ráckevei (soroksári) Dunaág Ráckevei HÉV nyomvonala Összekötő utak (51.01, és az ) és az egyéb alsórendű közúthálózati elemek nyomvonala Nagy kiterjedésű lakóterületek Intézményi szolgáltatásokat befogadó településközponti vegyes területek Ipari és kereskedelmiszolgáltató gazdasági területek Sajátos funkcióknak helyt adó különleges területek (pl. temetők, sportpálya, közlekedési építmények, ápolási otthon területei, stb.) Nagy kiterjedésű hétvégi házas üdülőterületek és a sziget Külterületek meghatározó területhasználatai, a mezőgazdasági és erdőterületek Főbb területegységek bemutatása Intézményi terület A város növekedése leginkább a Mű úttól nyugatra fekvő (a Kossuth L. u. mentén) területeket integrálta, melynek következtében alakult ki a város intézményi területe. Az intézmények körül fokozatosan leginkább Di, a Duna irányába épült ki a város lakóterülete. A koncepcionális várostervezés hiányában azonban nem különült el határozottan a különböző városrészek identitása, mely a jelenlegi, kaotikus állapotokhoz vezetett. A városrészben ugyanakkor számos zöldterület, vállalkozás és intézmény működik. Gazdasági terület Szigethalom gazdaságiipari területe csak úgy mint a város egésze a természetes folyamatok következtében alakult ki. A városrész meghatározó útvonala a Mű út, mely összeköti a települést a környező városokkal. A Mű út két oldalhatárának tulajdonviszonyai rendezetlenek, mely megnehezíti a városi szövet kialakulását. (részletesen a városrészek elemzésében 3. fejezet.) Lakóterület 136

23 2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS A városrész végig a Duna menti, a városhatár, a gazdasági és külterületek közrefogásával terjeszkedik, kivéve a központban kialakult intézményi magot. A belterületi Ráckevei (Soroksári) Dunaág partján található hétvégi házas és üdülőházas üdülőterületek, nagymértékben lakó célokat is szolgálnak. Különleges területek Jellemzően a volt laktanya területe, jelenleg a városi turisztikai park, óvoda, bölcsőde és szociális gondozási otthon működik a területen és környékén. Külterület DKi részén jelentősebb összefüggő erdőterület, és kisebb mezőgazdasági terület található. A településrész meghatározó a városszövetben, javítva a lakóterületek környezetminőségét és számos szabadidős lehetőséget kínál Város szerkezetét meghatározó főbb közlekedési tényezők, nagy rendszerek A városon belüli úthálózat teljes hossza m, melyből m állami kezelésben lévő főútvonal. A város megközelíthető közúton Dunavarsányról a RáckeveiDuna fölött a Taksonyhídon át, valamint Tököl, Halásztelek és Szigetszentmiklós felől; az utóbbi két bekötőúton keresztül érhető el az M0 körgyűrű is. Szigethalom közlekedési kapcsolatai kiválóak, itt található a fővárossal és a szigeti településekkel összeköttetést biztosító tömegközlekedési eszközök csomópontja. A város autóbusszal Csepelről 30, a Ráckevei HÉV közvágóhídi végállomásától 5 perc alatt elérthető, az Alföld és az 51es út felé a Taksonyi híd biztosítja az összeköttetést. Érinti az 5101 sz., a ráckevei kistérség közúti közlekedésében jelentős szerepet betöltő út (Halásztelek illetve Tököl irányába), az sz. út Szigetszentmiklós felé és az sz. út (Mű út) a Taksonyi híd felé ez utóbbi a környezetét kiszolgáló jellege és a környezetére gyakorolt jelentős zaj, rezgés és légszennyezési hatások miatt a jelenlegihez képest nagyobb mértékben nem terhelhető. A város fejlődését meghatározta a Budapestről induló, 1892ben Tökölig átadott, majd később Ráckevéig meghosszabbított helyiérdekű vasútvonal. A Ráckevei HÉVnek két megállója van a város 137

24 2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS területén, melyet a BKV üzemeltet. Távlati vasútfejlesztési elképzelések szerint a ráckevei HÉV az észak déli regionális gyorsvasút része lesz. Szigethalom fontos központja a helyközi autóbuszközlekedésnek, a Pest megyei Volánbusz egyik vidéki autóbuszpályaudvara és forgalmi telepe található itt. Jelentős az elővárosi forgalom Halásztelken, ill. Szigetszentmiklóson át Csepelre, valamint a Csepelsziget és a RáckeveiDuna bal partjának településeire is innen indulnak helyközi autóbuszjáratok. A várost három helyi járat tárja fel, ezek végállomása is itt van. A BKV a kilencvenes évek közepéig autóbuszjáratot is üzemeltetett 38as számmal a Csepel autógyárig, ezt a társaság gazdasági nehézségei miatt szeptember 1 én szüntették meg. Jelzését ma SzigetszentmiklósLakihegyig közlekedő egykori betétjárata viseli. A város infrastrukturálisan ellátott, jól megközelíthető település. A Szigethalmon működő ipari telephelyek légszennyezőanyag kibocsátása nem számottevő, a szennyezőanyagok zömmel a hőenergiatermelésből, illetve a városon áthaladó jelű úton közlekedők által kifejtett szennyező anyagokból származnak. Az utóbb egyre növekvő problémát a szigeti Gerinc út megépülése (2012 ) biztosított orvosolni. Térszerkezeti problémák Kikötő hiánya Túlterhelt úthálózat (51104 sz. út) Erős identitású városközpont hiánya Korszerűtlen rekreációs területek Járdák és parkolók hiánya Katonai térképek XIX. században alakult a Tökölhöz tartozó Szilágy telepen, így város nem került ábrázolásra egyik katonai felmérésen sem. 138

25 2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS II. katonai felmérése III. katonai felmérés 139

26 2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS 2.3. Gazdaság Szigethalom gazdasága, irányelvei Szigethalom közvetlen határában a háború alatt hozták létre a Dunai Repülőgépgyárat. A gyár működésével indult növekedésnek a terület fejlődése. A háború után a Dunai Repülőgépgyár két részlegéből külön iparterület jött létre: az egyik a Csepel Autógyár, a másik a Pestvidéki Gépgyár. A gazdasági fejlődés a két gyárra települve indult meg. Szigethalom meglévő kisipara jórészt a gyárak beszállítója volt. A rendszerváltást követően a két gyár bezárta kapuit, s ezzel megjelent a munkanélküliség, mivel így a két nagy gyárat ellátó kisebb vállalkozások sem kaptak megrendelést. A kisebb beszállító cégek szükségszerűen profilváltásra kényszerültek, mely ágazati irányokat a megjelenő igények határozták meg. Szigethalom esetében ez leginkább a kereskedelem és az építőipar köré összpontosul. Szigethalom számára a térségben az ipariváros szerep elérése nem megvalósítható, hiszen a város mind fekvését, szabad területeit és infrastruktúráját tekintve kevéssé vonzó illetve alkalmas az ipari termelésre. A funkcionális városi élet kialakításához mindazonáltal elengedhetetlen a gazdasági területek korszerűsítése, új, kizárólag kereskedelmi, ipari,logisztikai területek fejlesztése, integrálása a városszövetbe, hogy mind a helyi, mind pedig a beköltöző vállalkozások lehetőséget találjanak és kínáljanak a város lakói számára. Szigethalom várost jellemzően KKVk, és mikrovállalkozások (mely 2/3át teszi ki a településen működő vállalkozásoknak) alkotják. A környező települések nagyobb ipari és kereskedelmi egységeihez nem hasonlítható. Jövőbeni tervei között szerepel egyegy nagyobb cég betelepítése, de stratégiailag nem jellemző a gazdaság ilyesfajta fejlesztése. Szigethalom szerepe a minőségi lakófunkciók megteremtése, a lakók és turisták mindennapos és szabadidős szükségleteinek ellátása Lakosság gazdasági aktivitása Szigethalmon, a lakosságon belüli gazdaságilag aktív munkaerő az országos és a térségi átlag szintjén van, a teljes lakosság (16e fő) 38%át teszi ki, mely azzal igazolható, hogy jelentős a 3040 es korosztály kivándorlása az agglomeráció különböző városaiba. Az aktív korúakon belül a 140

27 2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS munkanélküliek száma az országos átlag alatt van, ha a tartósan munkanélküliek számát tekintjük, akkor országos viszonylatban még kedvezőbb a helyzet. Ezt támasztja alá a rendszeres szociális segélyt igénylők száma (31 fő, önkormányzat 2006 ) is, ami a lakosság/segélyezettek arányát tekintve elhanyagolható. Az eltartott lakosságon belüli támogatások aránya ugyanakkor lényegesen magasabb, hiszen a gyermekek kb. 25%a után igényelnek támogatást. Fontos megemlíteni, hogy az aktív munkaerő Szigethalomhoz adott munka értéke ugyanakkor alacsony, mely azzal magyarázható, hogy a Szigethalmon élő emberek jelentős része ingázik, azaz főleg a fővárosban talál munkalehetőséget. Lakosság Gazdasági Aktivitása (KSH, 2001') 4% 29% 29% Eltartottak Foglalkoztatottak Munknélküliek Inaktív keresők 38% Vállalkozások Szigethalmon Regisztrált vállalkozások száma 2006' (önkormányzati forrás) Társas vállalkozások száma 665 Egyéni vállalkozások száma 743 Társas vállalkozások számának növekedése ,00% Egyéni vállalkozások számának növekedése ,00% Vállalkozások ágazati megoszlása 2006 (KSH forrás) Mező,vad,erdő,halgazdálkodás 1,00% Iparépítőipar 19,40% Kereskedelem, javítás 22,70% Szállás, vendéglátás 4,40% Szállítás, raktározás, posta, távközlés 8,20% Ingatlan, gazdasági szolgáltatás 31,20% Egyéb 13,00% 141

28 2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS Ágazati megoszlás foglalkoztatottak aránya szerint 2006' (KSH) 61,60% 38,40% Termelői ágak Szolgáltatási jellegű ágak Szigethalmon 2006ban az egyéni és gazdasági társulások száma 1408 regisztrált vállalkozásból állt. A vállalkozások túlnyomó része a szolgáltató szektorhoz 61,6% kötődik, melyhez jelentősen hozzájárul az iskolázott réteg növekvő aránya, mely réteg megjelenése leginkább a rendszerváltást követő évekre tehető. A kereskedelem szintén meghatározó a város életében, az összes vállalkozás több mint ötöde végez különböző vállalkozást az ágazatban. Az iparhoz köthető az összes vállalkozás közel ötöde, míg a mezőgazdasági vállalkozások száma elenyésző. A mezőgazdaságban általában az állattenyésztés, vagy a háztáji az egyéni gazdálkodók tevékenysége a jellemző. A szigethalmi vállalkozások jellemzően kis, családi jellegű vállalkozások, melyek elszórtan helyezkednek el a településen. A településen közel másfél ezer vállalkozás működik, melynek több mint a fele egyéni vállalkozás, negyede betéti társaság, kevesebb, mint ötöde kft, illetve 5 részvénytársaság működik fióktelephellyel. Szigethalom közlekedési és kommunikációs kapcsolatainak javulásával a gazdasági teljesítmény növekszik, a kis és középvállalkozások bekapcsolódnak a gazdasági vérkeringésbe, mely folyamat következményeként 2001 és 2007 között a társas vállalkozások száma közel megduplázódott, az egyéni vállalkozások 12%al növekedtek. Megfigyelhető továbbá az ágazatok közötti hangsúlyos mozgás, a szolgáltatóipar és a tercier szektorok bővülése az ipar/építőipar csökkenése következménye képen. Az információ, az innováció iránti igény megteremtette a tudásgazdaság, az oktatás, az üzleti szolgáltatások, a tanácsadás új lehetőségeit. 142

29 2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS Szigethalmon két jelentősebb munkaerő felvevő vállalkozás és intézmény működik, az egyik az Interspar, mely a Mű úton helyezkedik el, a másik pedig Szigethalom város önkormányzata, melynek számos alintézménye elszórtan, de leginkább az intézményi területen helyezkednek el. Szigethalom Mű út Szigethalmi Mű út 143

30 2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS Profil Településen (db) Ebből GKSZ (Mű út) Iparcikk jellegű áruház 1 1 Élelmiszer jellegű vegyes üzlet 39 8 Iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelmi üzlet 6 1 Állat eledel üzlet 4 0 Zöldség és gyümölcs üzlet 5 4 Hús, húskészítmény, baromfi üzlet 5 1 Hal és halkészítmény üzlet 1 1 Kenyér és pékáru 1 0 Alkoholtartalmú és egyéb ital 4 0 Dohányáru üzlet 1 0 Egyéb, nem kiemelt élelmiszert forgalmazó üzlet 1 1 Textil üzlet 1 0 Ruházati üzlet 10 3 Cipő, bőráru 3 2 lakástextil 2 2 Bútor, lakberendezés 1 0 Háztartási cikkek 2 0 Elektromos háztartási gépek és készülékek 4 1 Vasáru, barkács üzlet 8 4 Építési anyagok és szaniteráruk 8 6 hírlapbolt 2 1 Papír, írószer, irodai cikkek 2 1 Számítógép, irodagép, szoftver 4 1 Vegyi áruk 1 0 Kozmetikai és testápoló cikkek 3 2 Üzemanyag töltő állomás 2 1 Fotóoptikai cikkek 1 1 Óra ékszerbolt 1 0 sportszerbolt 1 1 Játékáruk üzlete 1 1 virágbolt 9 2 Mezőgazdasági, méhészeti üzlet 4 1 kegytárgykereskedés 1 0 Díszállat kereskedés 3 1 Ajándéktárgy kereskedés 2 2 Háztartási tüzelőanyag, palackos gáztelep 1 0 Használt cikkek boltja 5 2 Melegkonyhás vendéglátó üzlet 14 4 cukrászda 5 1 Bár, borozó, italbolt, kocsma 26 4 Egyéb nem melegkonyhás vendéglátóhely 24 6 Munkahelyi vendéglátó üzlet 6 1 Utazási ügynökség 1 1 Idegenforgalmi szolgáltató iroda 1 0 Hús húskészítmény raktár 1 0 Fogyasztási cikk nagykereskedelmi raktár

31 2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS Egyéb vegyescikk nagyker. raktár 2 1 Hulladék és melléktermék felvásárló telep, raktár 2 2 Gépjárművek üzlete 6 4 Gépjármű alkatrészek és tartozékok üzlete 9 5 Motorkerékpárok, alkatrészek és tartozékok 1 1 Személyi használatú és háztartási cikkek kölcsönzése 2 0 Videokazetta, LD, DVDlemezkölcsönzés 2 0 Egyéb járműkölcsönzés 1 0 Lábbeli, bőráru javító műhely 1 0 Egyéb fogyasztási cikk műhely 2 0 Összesen Vállalkozások Szigethalmon (2006 KSH+önkormányzat) A táblázatból megfigyelhető, hogy a vállalkozások legtöbbje elszórtan helyezkedik el a településen, mely a városrészek identitásának hiányához és a korszerű kereskedelmi területek hiányára vezethető vissza. Fontos megemlíteni, hogy a Mű út egyik jelentősebb a városbejáróhoz közeli oldala Szigetszentmiklós igazgatása alá tartozik, így ezek a vállalkozások nem jelennek meg Szigethalom statisztikai adataiban. A táblázatból továbbá alapvető hiányszolgáltatások merülnek fel, úgymint bank, sportcentrum, könyvesbolt, gyorsétterem, mobilszolgáltatók stb. mindemellett számos már meg lévő szolgáltatás kevésnek bizonyul a lakosságszámhoz viszonyítva, továbbá választék és minőségi hiányok felmerülnek, melyek hatásaként a kereskedelmi ingázás megjelenik és erősödik a város életében. (A mellékletekben található a város lakossági véleményét felmérő kutatás, melyből pontosan kirajzolódnak az igények) Ágazati megoszlás Mezőgazdaság A település területén a szántó művelési ágba tartozó területek aránya 14%, amely a gyakorlatban kisebb parcellákon folyó mezőgazdasági termelést jelent. A szántóterületek átlagosan 56 aranykorona értéket képviselnek. Az amúgy sem meghatározó mezőgazdasági területek arányának további jelentős mértékű csökkenése várható, mert a fejlesztések, a lakóterületek bővülése egyre inkább a város igazgatási határvonalait növelik. 2000ben 553 ha mezőgazdaságilag használt terület volt, ebből 543 termőterületként hasznosult. A 2000es adatok szerint a megoszlás a következőképpen alakult: 300 ha legelő, 146 ha erdő, 89 ha szántó és szántóként használt kert, 5 ha konyhakert, a többi felhasználási 145

32 2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS mód kiterjedése (szőlő, gyümölcsös) elhanyagolható. A településen 217 gazdálkodó termelt, melyből 139 konyhakerti gazdálkodást folytatott, 33 szántót és csak 2 erdőt Ipar/építőipar Szigethalom életében az ipari vállalkozások többsége az építőiparhoz köthető. A vállalkozások közel 20%a dolgozik ebben a szektorban, így a helyi gazdaság jelentős szereplői, mely ágazat erősítésére, a vállalkozói infrastruktúra fejlesztésére szükség van. Az építőiparban jelentős a térségre szakosodott lakóépület fejlesztő társaságok, akik a helyi növekvő keresletet próbálják kielégíteni. Szigethalmon 2001es lakásállományhoz képest 21%os növekedés tapasztalható a 2006os statisztikák (KSH) szerint, mely kimagaslónak számít nem csak az agglomerációban, de a kistérségben is Kereskedelem A kereskedelmi ellátás meghatározó a település lakosságának életében. Az alapvető cikkek szinte mindenhol kaphatóak, bár a választékban és minőségben jellemzően egysíkú a kínálat. A településen belül az üzletek száma és fajtája világos képet fest az igényekről. Kis alapterületű üzlethelyiségekben folyik a tevékenység. Az üzletek területi eloszlása jó: a község minden pontján előfordulnak ezek az üzletek, így a nyugdíjasoknak, betegeknek sem okoz gondot az alapvető élelmiszerek, létszükségleti cikkek beszerzése. Az ellátás folyamatos, bár éjjelnappali üzlet nem működik a településen, de a meglévők szombatvasárnapi nyitva tartással a hét minden napján nyitva tartanak. Idegenforgalmi főleg vendéglátói ellátás csak az átutazók és a kirándulók számára épült ki, főleg a fontosabb főútvonalak mentén. A városban jellemzően működő kereskedelmi üzletek 146

33 2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS Turisztika Vendéglátás és kultúra szerepe Szigethalom elhelyezkedése miatt szerencsés településnek mondható. Egyik oldalán teljes egészében a KisDuna partja határolja, a Ráckevei(Soroksári) Dunaág pedig természetvédelem alá esnek. A település üdülőövezetét nemcsak az üdülő közönség választja, hanem természeti szépsége, csöndje, nyugalma miatt egyre többen életvitelszerűen élnek a Dunaparton. Hangulatos sétány kíséri a folyó kanyarodását, egyes részén bemutatva a KisDuna élővilágát, felsorolva a ritka, valamint védett példányokat. Jelenlegi adottságai alapján a hátizsákos és kerékpáros turisták számára is vonzó. A vendéglátó egységek jobbára alacsonyabb minőségű, kisebb családi vállalkozások. A tervezett városközpont, illetve a turisztikai terület fejlesztése jelentősen növeli majd az ágazat lehetőségeit. Duna parti látkép Az üdülőterület nagysága ~30 hektár és a beépíthető terület 80 %án találhatók üdülők és családi házak vegyesen. Szállásszolgáltatás 2002' Üdülők Magánházas üdülők száma 785 Telkek száma 110 Idegenforgalmi szálláshelyek száma 2002' szoba férőhely Vendégéjszaka Dunaszigeti önkormányzati faház Csali panzió Volánbusz Rt. Üdülője VII. kerületi Önkormányzat üdülője n.a. 147

34 2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS Vendéglátóhelyek száma Vendéglátóhelyek száma (db) Év Vendéglátóhelyek száma A diagramról leolvasható, hogy Szigethalom város vendéglátóhelyeinek száma, amennyiben a 2000 es év adatait tekintve bázisadatnak, 27%kal növekedett 2004re. Majd a 2005ös évre 7%os esést figyelhetünk meg. Az így elért 75ös településszintű vendéglátóhely szám a rendelkezésre álló adatok alapján stagnálni látszik. A növekedés, illetve stagnálás lassú hátterében a megfelelő vendéglátói, turisztikai infrastruktúra hiánya áll, mivel nincs korszerű, alkalmas terület a tevékenységek folyatatásához. A vendéglátó egységek jobbára alacsonyabb minőségű, kisebb családi vállalkozások. A tervezett városközpont, illetve a turisztikai terület fejlesztése jelentősen növeli majd az ágazat lehetőségeit. Az önkormányzat rövid és hosszú távú politikájában egyaránt a turizmus, mint gazdasági és arculati elem szerepel. A város határában jelenleg is üzemel az EMESE park néven működő Középkori Skanzen (Turisztikai Park), mely számos kulturális és sporteseménynek ad teret. A terület bővítése és új funkciókkal való megtöltése folyamatban van. A város évente 11 nagyobb rendezvénnyel büszkélkedhet, és számos más kisebb programokkal. A településen jelentős számú klub, egyesület működik, melyek továbbszínesítik a város életét. Kiemelendő 3 nagyobb fesztivál is a Cseszi Rockfesztivál, Viking találkozó (országos méretű) és az Országos Ikertalálkozó (országos méretű). A látogatók száma meghaladja az 5000 főt/ rendezvény számot. A Duna rehabilitációja és a parti sétány korszerűsítése egyedülálló lehetőségeket rejt magban Szigethalom számára. A helyi Duna ág hosszú ideig fogadta a budapesti turisták sokaságát. A Duna ág az elmúlt években jelentősen szennyezett lett a parti területek elhanyagolódtak. A Duna 148

35 2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS rehabilitációja jelenleg pályázati szinten van. A partszakasz felújítása az önkormányzat közép és hosszú távú terveiben szerepel. A turizmus jelentős húzó ereje lesz a tervezett európai kerékpár útvonal, az EUROVelo, mely tervek szerint Szigethalmon közel 6 kmes útszakasz épül a jövőben Önkormányzati szerepvállalások Szigethalom önkormányzatának 2006ban 2,250 milliárd Forint bevétele volt, melyből 900 millió működési, adójellegű bevétel, 650 millió normatív állami hozzájárulás, 525 millió felhalmozási célú pénzeszköz átvétel és 150 millió egyéb bevétel. A 2006 évi kiadások 2,383 milliárd Forintot tesznek ki. Az iparűzési adó legjelentősebb részét a településen lévő élelmiszer üzletláncok alkotják (Spar, Penny) Támogatási formák Szigethalom vállalkozás ösztönző kedvezményekkel nem rendelkezik. Szigethalom Város Önkormányzatának helyi iparűzési adóról szóló többször módosított 21/2003.(XII.19.) sz. Kt. rendelete semmilyen támogatásról (jelen esetben adófizetés alóli mentességről) nem rendelkezik.. A helyi adókról szóló évi C. tv. (továbbiakban: Htv.) 39/C. is csak nagyon szűk körben engedné meg az önkormányzatoknak a mentesség megállapítását, de Szigethalom ezzel a lehetőséggel nem élt. Egyéb helyi támogatási formák: Jogszabályi keretek között (Adózás rendjéről szóló évi XCII. tv, és Htv.) lehetőség van az iparűzési adó részletekben, illetve halasztottan történő megfizetésére azoknak a cégeknek, illetve egyéni vállalkozóknak, akik ezt megfelelő határidő betartásával, jogkövető magatartás tanúsításával kérik. 149

36 2. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS Kommunikáció Az önkormányzaton és az intézményeken belüli kommunikáció jónak mondható, ami részben adódik a város még működőképes méretéből, illetve lapos menedzsment struktúrából származó előnyökből. Az önkormányzat a közeljövőben kívánja bevezetni eügyintézési rendszerét, mely a jelenlegi kommunikációt még hatékonyabbá teszi. Az internetkapcsolat a városvezetési intézményekben mindenhol kiépített, mely ellátottság elmondható a város egészére is. (pontos adat nem áll rendelkezésre) Összefoglalás Az önkormányzat célja a gazdaság erősítése a turisztikai szolgáltatások által, továbbá a lehetőségek és infrastruktúra megteremtése a KKVk számára. A cél elsődleges hatása a munkából kifolyó és kereskedelmi ingázás csökkentése. Az elmúlt évek statisztikái a vállalkozások számában növekvő tendenciát mutatnak, a 2000es adatok szerint 2006ban 37%os bővülés volt tapasztalható. Az említetteknek, továbbá Budapest közelségének köszönhetően a foglalkoztatottság igen magas a munkanélküliségi ráta pedig az országos átlaghoz viszonyítva is alacsonynak mondható. A településen működő vállalkozások 2/3a mikro,családi vállalkozás és szétszóródva helyezkednek el a településen. A szolgáltatások minősége zömében alacsony minőségű, és választékot sem igazán tudnak felmutatni. Gazdasági erejük meglehetősen gyenge ez nagyrészt hátrányos elhelyezkedésükből ered, mivel szinte csak a szűkebb helyi réteget tudják kiszolgálni. A városrendezésben tudatos központi területre van szükség, ahol a meglévő és az új vállalkozások korszerű körülmények között tudják folytatni tevékenységeiket, így közös erővel vonzzák be a település és akár a környező városok lakóit. 150

SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013

SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013 SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013 Jenei Attila Okl. környezetmérnök környezetvédelmi szakértő MMK szám: 01-11827 Petrényi Ágnes Okl. környezetgazdálkodási agrármérnök T F E W 1133

Részletesebben

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Bácsalmás Város megbízásából: Innovatív Kft. Vezető tervező: Seregélyné Király Adrienn Operatív felelős: Simon Csaba 2009. április Készítették Bácsalmás

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

Mindezek alapján Szigetszentmiklós hosszú távú jövőképe a következőképpen fogalmazható meg:

Mindezek alapján Szigetszentmiklós hosszú távú jövőképe a következőképpen fogalmazható meg: 180 III. STRATÉGIA 1. Szigetszentmiklós jövőképe (15-20 év múlva) Az IVS jövőképének kialakítását a meglévő dokumentumok és a helyzetelemzés során kialakult kép alapján kell szakmai szempontok szerint

Részletesebben

RÁCKEVE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2009. december

RÁCKEVE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2009. december RÁCKEVE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2009. december Tartalomjegyzék I. BEVEZETÉS 6 I.1. Integrált városfejlesztési stratégia 6 I.2. A város története 7 II. ILLESZKEDÉS A FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKHOZ

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS

BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 2016. február Urban-Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19-21. Tel: +36

Részletesebben

RÁCKEVE VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

RÁCKEVE VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RÁCKEVE VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Budapest XIX. kerület Kispest Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Budapest XIX. kerület Kispest Integrált Városfejlesztési Stratégiája Integrált Városfejlesztési Stratégia Budapest XIX. kerület Kispest Integrált Városfejlesztési Stratégiája 28. május Budapest XIX. kerület - Kispest 1 Integrált Városfejlesztési Stratégia Tartalomjegyzék

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE 2011 KÉSZÍTÕK NÉVSORA NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA - BICSKE MEGBÍZÓ KÉSZÍTETTE BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PORTATERV VÁROSRENDEZÉSI

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció RÁCKEVE VÁROS Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása című

Részletesebben

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május

Részletesebben

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft.

SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010 Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

DUNAVARSÁNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

DUNAVARSÁNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA DUNAVARSÁNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1. melléklet A Településfejlesztési Koncepció célja Az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (a továbbiakban: Étv.)

Részletesebben

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1

Részletesebben

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020 Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI ÉSZREVÉTELEI ALAPJÁN ÁTDOLGOZOTT VERZIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA, TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT helyzetfeltárás és helyzetelemzés, helyzetértékelés

Részletesebben

Sülysáp nagyközség 2008. évi várossá nyilvánítási kezdeményezésnek

Sülysáp nagyközség 2008. évi várossá nyilvánítási kezdeményezésnek Sülysáp nagyközség 2008. évi várossá nyilvánítási kezdeményezésnek kiegészítése Sülysáp, 2009 TARTALOMJEGYZÉK 1. A pályázat sarokpontjai...3 1. 1. A kezdeményezés indokai... 3 1. 2. Sülysápról röviden...

Részletesebben

Mór város integrált településfejlesztési stratégiája

Mór város integrált településfejlesztési stratégiája Mór város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított

Részletesebben

1. Gyöngyös város Településfejlesztési Koncepciója 2005.

1. Gyöngyös város Településfejlesztési Koncepciója 2005. 1. Gyöngyös város Településfejlesztési Koncepciója 2005. Tartalomjegyzék BEVEZETŐ...3 1.1 A Településfejlesztési Koncepcióról általában...3 1.2 A városokról általában...4 1.3 Ajánlások a városnak...5 HELYZETELEMZÉS...9

Részletesebben

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK, TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK

Részletesebben

Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21.

Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21. Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21. A Gazdasági Program készítés céljainak rövid bemutatása A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY

Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY Püspökladány Város Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY 2013 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása...

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,

Részletesebben

KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából

Részletesebben

BERETTYÓÚJFALU VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BERETTYÓÚJFALU VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BERETTYÓÚJFALU VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 Munkaanyag 2015. május BERETTYÓÚJFALU VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015.

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2015. november 10.

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM. Kaba Város Önkormányzata. 2013. június

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM. Kaba Város Önkormányzata. 2013. június HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kaba Város Önkormányzata 2013. június (Felülvizsgálva: 2015. júniusban) Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program céljai... 4 Küldetésnyilatkozat...

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SELLYE INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Dél Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban

Részletesebben

A Balassagyarmati járás Esélyteremtő-programterve

A Balassagyarmati járás Esélyteremtő-programterve Területi együttműködést segítő programok kialakítása a Balassagyarmati járásban ÁROP-1.A.3-2014-2014-0071 A Balassagyarmati járás Esélyteremtő-programterve - 1 - Tartalomjegyzék 1 Bevezetés... 6 2 A járás

Részletesebben

ITS Konzorcium. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

ITS Konzorcium. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NYDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Nyugat Dunántúli Operatív Program

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ...7 II. STRATÉGIAALKOTÁSNÁL ALKALMAZOTT MÓDSZERTANOK...11

Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ...7 II. STRATÉGIAALKOTÁSNÁL ALKALMAZOTT MÓDSZERTANOK...11 2007. június Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ...7 II. STRATÉGIAALKOTÁSNÁL ALKALMAZOTT MÓDSZERTANOK...11 ISMERTETÉSE...11 II.1. IT-ESZKÖZÖK, TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓ...11 II.2. TECHNIKÁK...12 II.2.1. AZ STRATÉGIATERVEZÉS

Részletesebben

RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE

RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE 1 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 2 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezetés... 3 2 A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához

Részletesebben

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete)

III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) I.1. Térségi szerepkör Tahitótfalu a Szentendrei sziget legnagyobb települése, a szentendrei

Részletesebben

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. JÖVŐKÉP...3 1.1. A jövőképet befolyásoló folyamatok...3 1.2. A jövőkép

Részletesebben

URBANITÁS Kft. HÉTFA Elemző Központ Kft.

URBANITÁS Kft. HÉTFA Elemző Központ Kft. RÁKOSMENTE 2015 2020 INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA KÉSZÍTETTE a PEST-BUDAPEST konzorcium részéről: URBANITÁS Kft. Berényi Mária Vojnits Csaba Ferenc Felelős tervező településtervező Településtervező

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 1 RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A megalapozó vizsgálatot

Részletesebben

Budakalász Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. Stratégiai Tervezés Üzletág 2010. február

Budakalász Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. Stratégiai Tervezés Üzletág 2010. február - Budakalász Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Stratégiai Tervezés Üzletág 2010. február Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125 H 1 /05 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...

Részletesebben

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

MADOCSATELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

MADOCSATELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE MADOCSATELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft. 7621 Pécs,

Részletesebben

Előzetes Akcióterületi Terve

Előzetes Akcióterületi Terve Szeged Megyei Jogú Város ELI ipari-innovációs akcióterületének Előzetes Akcióterületi Terve Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott

Részletesebben

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony FEJES LÁSZLÓ Sajóbábony Sajóbábony Miskolctól 13 km-re északra, a Bükk hegység keleti lankáinak (közelebbről a Tardonai-dombságnak) és a Sajó-medencének találkozásánál fekszik. A település két markánsan

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA

GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA 2011.március- 2015. március -TERVEZET- 2011. március 24. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 2 1. HELYZETELEMZÉS... 3 1.1 A TELEPÜLÉS INFRASTRUKTÚRÁJA... 3 1.1.1

Részletesebben

ÉRD ÓFALU TURISZTIKAI FEJLESZTÉSEIT MEGALAPOZÓ

ÉRD ÓFALU TURISZTIKAI FEJLESZTÉSEIT MEGALAPOZÓ MODERN VÁROSOK PROGRAM ÉRD ÓFALU TURISZTIKAI FEJLESZTÉSEIT MEGALAPOZÓ TANULMÁNY ELŐZETES EGYEZTETÉSI DOKUMENTUM MEGBÍZÓ: Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata KÉSZÍTETTE: ECORYS MAGYARORSZÁG Kft. 2015. december

Részletesebben

2015. Véleményezési dokumentáció. munkaközi

2015. Véleményezési dokumentáció. munkaközi OROSHÁZA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK, INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA 2015. Véleményezési dokumentáció munkaközi Stratégiájának

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ /2014.(07 ) sz. Határozat JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ JÖVŐKÉP ÉS CÉLOK (314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 2. melléklet I. fejezet tartalmi követelményei szerint) 2 0 1

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KINCSESBÁNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK TELJES FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: Kincsesbánya Község Önkormányzata 8044 Kincsesbánya, Kincsesi út 39. FELELŐS TERVEZŐ: Fehér Vártervező

Részletesebben

1. Vezetői összefoglaló (stratégiai fejezet)... 4 2. Helyzetelemzés( város)... 6 2.1. Demográfia... 6 2.2. Lakosság képzettsége... 8 2.3.

1. Vezetői összefoglaló (stratégiai fejezet)... 4 2. Helyzetelemzés( város)... 6 2.1. Demográfia... 6 2.2. Lakosság képzettsége... 8 2.3. AKCIÓTERÜLETI TERV SZÁZHALOMBATTA 2009 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló (stratégiai fejezet)... 4 2. Helyzetelemzés( város)... 6 2.1. Demográfia... 6 2.2. Lakosság képzettsége... 8 2.3. Szociális

Részletesebben

AKCIÓTERÜLETI TERV FUNKCIÓBŐVÍTŐ VÁROSREHABILITÁCIÓS PROJEKT

AKCIÓTERÜLETI TERV FUNKCIÓBŐVÍTŐ VÁROSREHABILITÁCIÓS PROJEKT SZÉCHENYI LAKÓVÁROS REHABILITÁCIÓJA FUNKCIÓBŐVÍTÉSSEL AKCIÓTERÜLETI TERV FUNKCIÓBŐVÍTŐ VÁROSREHABILITÁCIÓS PROJEKT Pályázó: Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzat Konzorciumi partner: PRIVÁT TRANS BEFEKTETŐ

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

Településszerkezeti terv Határozattal jóváhagyandó munkarész (tervezet)

Településszerkezeti terv Határozattal jóváhagyandó munkarész (tervezet) Településszerkezeti terv Határozattal jóváhagyandó munkarész (tervezet) PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK.. számú önkormányzati határozata a Pilis város Településszerkezeti Tervének jóváhagyásáról

Részletesebben

SZIGETHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2009-2014

SZIGETHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2009-2014 SZIGETHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2009-2014 Készítette: Petrényi Ágnes Okl. környezetgazdálkodási agrármérnök Budapest, 2009. június T F E W 1133 Budapest Árboc u. 4.

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program (felülvizsgált, egységes szerkezetű) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata. Készült: 2015.

Helyi Esélyegyenlőségi Program (felülvizsgált, egységes szerkezetű) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata. Készült: 2015. Helyi Esélyegyenlőségi Program (felülvizsgált, egységes szerkezetű) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Készült: 2015. június 2013-2018 1 Tartalom Tartalom... 2 1. Bevezetés... 4 A

Részletesebben

Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás. KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV FELÜLVIZSGÁLATA. 2011.

Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás. KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV FELÜLVIZSGÁLATA. 2011. Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2007 2012 2011. december Gárdony Pákozd Sukoró Zichyújfalu Vereb 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ MEDINA KÖZSÉG MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ. Készítette: Meridián Mérnöki Iroda Kft 7100 Szekszárd, Ybl Miklós u. 3. Deák Varga Dénes vezető településtervező Tóth Dóra Kata

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

SIÓAGÁRD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

SIÓAGÁRD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE SIÓAGÁRD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE E g y e z t e t é s i a n y a g I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft. 7621 Pécs, Rákóczi út 1., 2016 februárjában

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád

Részletesebben

REMETESZŐLŐS KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI

REMETESZŐLŐS KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI Megrendelő: Remeteszőlős Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 2094 Nagykovácsi, Nagykovácsi út 3. Tervező: Tsz.: 1413 KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. 1183 Budapest, Üllői út 455. KASIB MÉRNÖKI MANAGER

Részletesebben

KISKUNLACHÁZA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA AZ ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MEGALAPOZÁSÁHOZ

KISKUNLACHÁZA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA AZ ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MEGALAPOZÁSÁHOZ KISKUNLACHÁZA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA AZ ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MEGALAPOZÁSÁHOZ Elterjesztés Kiskunlacháza nagyközség Önkormányzata Településfejlesztési Bizottsága és Képviseltestülete számára

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖZLEKEDÉSI SZAKMAI TÁRSASÁG VIZSGÁLATI ANYAG SZIGETSZENTMIKLÓS-GYÁRTELEP HÉV ÁLLOMÁS SR1 JELZÉSŰ ÚTSOROMPÓJÁNAK FEJESZTÉSÉRE

ORSZÁGOS KÖZLEKEDÉSI SZAKMAI TÁRSASÁG VIZSGÁLATI ANYAG SZIGETSZENTMIKLÓS-GYÁRTELEP HÉV ÁLLOMÁS SR1 JELZÉSŰ ÚTSOROMPÓJÁNAK FEJESZTÉSÉRE ORSZÁGOS KÖZLEKEDÉSI SZAKMAI TÁRSASÁG VIZSGÁLATI ANYAG SZIGETSZENTMIKLÓS-GYÁRTELEP HÉV ÁLLOMÁS SR1 JELZÉSŰ ÚTSOROMPÓJÁNAK FEJESZTÉSÉRE Budapest, 2011 Urbán István, Blanár Bertalan, Csippán András Kiadásért

Részletesebben

Gazdaság. Infrastruktúra

Gazdaság. Infrastruktúra Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,

Részletesebben