LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA"

Átírás

1 LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák

2 Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása a Vidékfejlesztési Program és az EU2020 céljaihoz A stratégia elkészítésének módja, az érintettek bevonásának folyamat A Helyi Fejlesztési Stratégia által lefedett terület és lakosság meghatározása Az akcióterület fejlesztési szükségleteinek és lehetőségeinek elemzése Helyzetfeltárás A as HVS megvalósulásának összegző értékelése, következtetések A HFS t érintő tervezési előzmények, programok, szolgáltatások SWOT Fejlesztési szükségletek azonosítása Horizontális célok Esélyegyenlőség Környezeti fenntarthatóság A HFS integrált és innovatív elemeinek bemutatása A stratégia beavatkozási logikája A stratégia jövőképe A stratégia célhierarchiája Cselekvési terv Az intézkedések leírása Együttműködések A stratégia megvalósításának szervezeti és eljárási keretei Kommunikációs terv Monitoring és értékelési terv Indikatív pénzügyi terv

3 Vezetői összefoglaló Hagyomány és fejlődés, hogy unokáink is megláthassák. Ezen mottója enged leginkább bepillantást a kecskeméti és a tiszakécskei térségben működő Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület fejlesztési elképzeléseibe. A Tiszától a Homokhátságig LEADER Helyi Akciócsoport tervezési területén a Helyi Fejlesztési Stratégia célja, hogy a tervezési területét alkotó 14 település szempontjából közös érdekekre alapozva képes legyen kihasználni a gazdaságföldrajzi helyzetéből eredő előnyöket, miközben egyensúlyt tart a hagyományok és a modernség illetve a gazdasági növekedés és környezetünk védelme között úgy, hogy teljesíteni tudja a jövő generációival szemben fennálló kötelezettségeit. Ezért különösen fontos a közösségfejlesztés, hiszen csak aktív, elfogadó és befogadó társadalom működhet hosszútávon is optimálisan és fenntartható módon. A Helyi Fejlesztési Stratégiának megoldási lehetőséget kell biztosítania a helyi életminőség javítására a civil szféra bevonásával, melynek keretében az egészséges életmódra való nevelés, a közösségi részvételt erősítő sport tevékenységek, valamint a közbiztonságot támogató fejlesztésekkel kapcsolatos társadalmi igényeket kell kielégíteni. Emellett kiemelt szerepet kap a társadalmi tőke erősítése, a helyi közösség társadalomformáló erejével a társadalmi kapcsolatok számára megfelelő színvonalú rendezvénytér kialakítása. A térségben élő helyi vállalkozók, gazdaságok jövedelemtermelő képességeinek javítása érdekében az eszköz- és gépvásárlása, fejlesztése, valamint kisléptékű infrastruktúra beruházás is támogatható. A térségben jelentős szerepet élvez helyi turizmus ágazat, melynek fejlesztése az országos érdekeket szolgál, hiszen az itt élők számára megélhetési lehetőséget biztosító ágazat fejlesztése, a térség szerepének turisztikai desztinációként történő erősítése során nem kizárólag a kiszolgáló, hanem a szolgáltatást felhasználó, igénybevevő szektor számára is előnyös, hiszen ezáltal széleskörű kulturális előrelépés, továbbá társadalmi összetartozást erősítő, integrációs folyamatok prognosztizálhatóak. 3 A közötti időszak vonatkozásában a térség számára stratégiai dokumentum előkészítése kapcsán biztosítható a Helyi Fejlesztési Stratégia megvalósításának folyamatossága. A következő tervezési időszak előkészítését biztosítandó lehetőség a térség számára, ha megfelelő erőforrás áll rendelkezésre, hogy fejlesztési, vidékfejlesztési tervek települési szinten kerüljenek elkészítésre. Mivel az önkormányzatok anyagi helyzete egyre nehezebb, valamint a uniós időszakban kevesebb támogatási forrás áll majd rendelkezésre, az előző időszakhoz képest, kulcsfontosságú lesz a költséghatékony tervezés és forrásfelhasználás. Ezért a tervezési terület települései számára a megfelelően képzett és szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberek segítségével olyan elemzés készíthető, melyben a részletekbe menő erőforrás elemzés mellett ezen információkra alapozva valósul meg a tervezés. Jelenleg nincs településszintű információ pl. arról, hogy milyen a motiváltsága a helyi embereknek, mi a fő motiváló erő. Milyen állapotban van a környezet, a talaj, mekkora a talaj újratermelődés aránya a felhasználáshoz képest, vagy a talajerő utánpótlás mértéke; milyen lehetőségek rejlenek még az intézményi kapacitásban, hány épület áll üresen, milyen funkciót lehetne ezeknek adni, helyi szinten a lakosság a település fejlesztését illetően mely területeket tekint prioritásnak. Az új időszaki fejlesztési stratégia elkészítésénél ilyen alaposságú, települési szintű felmérésre költséghatékony módon az átmeneti időszakban van lehetősége a térségnek, hiszen az egyesület rendelkezésére áll a megfelelő humán kapacitás, informatikai, technikai feltételek és tudásbázis. 3

4 Továbbá mód nyílhat innovatív technológiák alkalmazására a felmérés eredményeit tartalmazó dokumentumban ismertetett megoldási javaslatok alapján, melyben egyéb anyagi eszközök, források ismertetésével a koncepcióban ismertetett fejlesztési tervek megvalósíthatóvá válnak. A HFS tervezése során az egyik legfontosabb prioritást a helyi civil szervezetek, a nonprofit szféra támogatása, eszközállományuk bővítése, a helyi közösségépítő terek kialakításának terve adta, ami jelentős mértékben hozzájárulhat a helyi életminőség javulásához, valamint identitástudat megerősítéshez és eredményezheti a közösség megerősödését a partnerség és együttműködés jegyében. A célkitűzés keretében a térség sport és egészségügy, a közbiztonság területéhez kapcsolódó szolgáltatásainak, fejlesztése olyan célkitűzésként került a stratégiába, amelyre a tervezési területen jelentős igény mutatkozott. Ugyanezen cél érdekében a térség szabadidős tevékenységeinek támogatása is különösen fontos, hiszen e terület fejlesztésének eredményeképpen a helyi közösségek kulturális és családi értékei, a közösség társadalomformáló ereje, valamint a helyi társadalmi kapcsolatok számára megfelelő színvonalú rendezvénytér megteremtésére is lehetőség nyílik. 4 A helyi vállalkozások fejlesztésének célkitűzését a tervezési terület környezeti - és gazdasági helyzetéből eredő előnyök felhasználásával a hátrányok leküzdésének érdekében a helyben termelő, feldolgozó mikrovállalkozások, üzemek és őstermelők infrastrukturális és eszközfejlesztése válik lehetővé. Továbbá a megújuló energia hasznosításával a mikro-vállalkozások jelentős anyagi megtakarításra tehetnek szert, melyet fejlesztésre illetve humán erőforrás bővítésre fordíthatnak. A helyi turizmus ágazat fejlesztése olyan célkitűzés, melynek alapját a tervezési terület adottságai maguk generálnak. A tanyák hasznosíthatóságát, fenntartását azok turisztikai desztinációként történő üzemeltetése biztosíthatja, így a helyi épített környezet fejlesztésével a társadalmi és kulturális környezet is fejlődésnek indulhat. 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása a Vidékfejlesztési Program és az EU2020 céljaihoz A Helyi Fejlesztési Stratégia a térség adottságai alapján került kidolgozásra. A stratégia hozzájárul az EU2020 fő céljaihoz, a Vidékfejlesztési Program prioritásaihoz, valamint a Partnerségi Megállapodáshoz. A as tervezési időszak alatt a Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület kiemelt hangsúlyt fektet az EU2020 céljainak megvalósulásához. 1. Foglalkoztatás: A stratégia célkitűzései indirekt módon erősíti a foglalkoztatást a KKV-k versenyképességének növelésével, amely kiterjed az esélyegyenlőség megteremtésére is. 2. K+F és innováció: Az élhetőbb vidék megteremtéséhez fontos szerepet tölt be a gazdaság fejlesztés, a jövedelem és versenyképesség megtartása, ezen szempontokat a stratégia vállalkozás célú intézkedéseibe beépítésre kerülnek. 4

5 3. Éghajlatváltozás/energia: Az Egyesület a as időszakban is előnyben részesíti a környezetvédelemmel valamint energetikai hatékonyság növelésével járó fejlesztéseket. 4. Oktatás: Az Egyesület közhasznú tevékenységet folytat, mely kiterjed a nevelés, oktatás képességfejlesztés és ismeretterjesztés területére. A HFS is támogatja olyan célok megvalósulását, amely a tudástranszferen, ismeretátadáson keresztül hosszú távon támogatják a vidéken élők ismereteinek bővítését a helyi értékekre összepontosítva. 5. Szegénység/társadalmi kirekesztés: A tudásztranszferrel, ismeretterjesztéssel szorosan összefügg a foglalkoztatás erősítése, amivel elősegíthető a szegénység csökkentése és a társadalmi kirekesztés megelőzése. A stratégia fő célként tűzte ki a vidéken élők helyi életminőségének javulását, a közösségi életet fejlesztő tevékenységek, településkép javításának támogatását. A hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét a foglalkoztatáson felül a civil társadalom közösségépítő érdekérvényesítő szemlélete is elősegíti. Emellett a stratégia a kulturális és természeti környezet fejlesztését, a szolgáltatásokhoz való egyszerűbb hozzáférését biztosító kezdeményezéseket részesíti előnyben. 5 A közötti időszakra vonatkozó Partnerségi Megállapodásban meghatározott 11 tematikus cél és fő fejlesztési prioritások a hazai és az uniós fenntartható gazdasági növekedésre, Magyarország legfontosabb gazdasági, társadalmi és környezeti kihívásaira fókuszál. A HFS-ben meghatározott fejlesztési célok igazodnak az alábbi öt fő nemzeti fejlesztési (támogatási) prioritáshoz, amelyek átfogják a fejlesztéspolitika egészét, beleértve a vidékfejlesztési célkitűzéseket és hozzájárulást is. 1. A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása A HFS támogatja a Mikro kis és közép vállalkozások fejlesztését a helyi erőforrásokra épülő tevékenységek megvalósítását. 2. A foglalkoztatás növelése A térségi mikro kis és középvállalkozások versenyképességének növelése, munkahelyteremtő képességének erősítése, helyi gazdaságélénkítő hatása. 3. Az energia- és erőforrás-hatékonyság növelése Környezetvédelmi, valamint energetikai hatékonyság növelési célú fejlesztések támogatása a vidéki mikro vállalkozások körében. 4. A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése A vidéki életminőség javítás célkitűzésen belül, közösségépítő értékteremtő tevékenységek támogatása, hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének megteremtéséhez. 5

6 5. A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása A térség adottságaihoz, helyi szükségletekhez kapcsolódó fejlesztések támogatása, melyek a helyben jelentkező igényeknek megfelelően kerülnek meghatározásra. Az 5 fő nemzeti fejlesztési prioritás összhangban van az Európa 2020 stratégiával és együttesen átfogják az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (továbbiakban: KSK rendelet) szerinti 11 tematikus célkitűzést. A Helyi Fejlesztési Stratégia főbb célkitűzései az alábbi specifikus célokat támogatja: 1. A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági, a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének javítása. A HFS kiemelt céljai közé tartozik gazdaságfejlesztés, a tervezési területen működő KKV-k, különösen a mikro vállalkozások jövedelemtermelő képességének javítása a helyi értékekre alapozva, ezzel ösztönözve a foglalkoztatást helyi szinten Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és kezelés előmozdítása A helyi vállalkozások fejlesztésének feltétele a épület energetikai korszerűsítése, megújuló energia alkalmazása, hiszen ezáltal javul a vállalkozás gazdaságossága és a fejlődés fenntarthatóvá válhat. 3. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban. A HFS a vállalkozási célú fejlesztésekhez kapcsolódó megújuló energiaforrások alkalmazásával hozzájárul az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdasághoz helyi szinten. 4. A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása. A Helyi Fejlesztési Stratégia a vállalkozási célú fejlesztésekhez kapcsolódó megújuló energiaforrások alkalmazásával, épületenergetikai korszerűsítéssel ösztönzi a környezettudatos gazdálkodást helyi szinten. 5. A társadalmi együttműködés erősítése és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem. A hátrányos helyzetben élők életkörülményeik javítására szolgál egyrészről a KKV szektor, különösen a mikro vállalkozások vállalkozás fejlesztési célú támogatása, amely fenntartható jövedelmet biztosít, másrészről a közösségerősítő tevékenységek támogatása a szociális életkörülmények és a társadalmi kohézió javulásához járul hozzá helyi szinten. A Vidékfejlesztési Program továbbá a merev tengelyek helyett rugalmas prioritásokat alkalmaz, melyek a következő hat pontba sorolhatóak: 6

7 1. "A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a vidéki térségekben. 2. A versenyképesség és életképesség fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében. 3. Az élelmiszerlánc szervezésének és a kockázatkezelésnek a mezőgazdaság terén történő előremozdítása. 4. A mezőgazdaságtól és erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése, javítása. 5. Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, alacsony CO2 kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása. 6. A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdaság fejlesztése a vidéki térségekben." 1 7 A HFS intézkedései a Vidékfejlesztési Program 6. prioritáshoz a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatáshoz szorosan kapcsolódik. 2. A stratégia elkészítésének módja, az érintettek bevonásának folyamat A Helyi Fejlesztési Stratégiához kapcsolódó felhívásokról az Egyesület a tagságát és az ügyfél körét elektronikus formában rendszeresen tájékoztatta. A felhívásoknak köszönhetően a tervezési területről számos előzetes projektötlet érkezett be, amely fejlesztendő igényekre kiemelt figyelmet szentelt a Helyi közösség a HFS tervezése során. A nyilvánosság biztosítása érdekében a Helyi Fejlesztési Stratégia összeállítása kapcsán megtett minden intézkedést az egyesület honlapján tette elérhetővé. A Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület elnöksége a munkaszervezettel szorosan együttműködve a as uniós időszak tapasztalatait és eredményeit figyelembe véve folyamatos kapcsolattartás mellett került kidolgozásra a stratégia. Az egyesület tisztségviselői magán köz és civilszférát egyenlő arányban képviselik, amelyen keresztül a kapcsolattartás és az együttműködés az igények felmérése céljából kulcsfontosságú volt a stratégia tervezése során. Az érintettek a helyi életminőség javításának megoldására az egészséges életmódra való nevelés, közösségi részvételt erősítő sport tevékenység, valamint a közbiztonságot támogató fejlesztésekre vonatkozó javaslataival járult hozzá a stratégia kialakításához. A HFS tervezési időszakban az Egyesület összesen 3 alkalommal ülésezett közgyűlés és elnökségi ülés formában, ahol az egyesületi tagok véleményt alkothattak a HFS elkészítési üteme alatt. A tervezési munka során a település önkormányzatainak, civil szervezeteinek kezdeményezésére fórumokon tájékoztatták az Egyesület munkatársai az érdeklődőket a Vidékfejlesztési Programról, bemutatásra került a HFS tartalma, a fórumok bezárásaként a jelenlévők javaslatokat tehettek, amellyel a stratégia közelebb kerül az igényeikhez. 1 Kis Miklós Zsolt, Agrárium 2015, Herceghalom, március 10. 7

8 A munkaszervezet összesen 5 alkalommal tartott lakossági fórumot, melynek meghívóját az egyesület honlapján mindenki számára elérhetővé tette. Az egyesület tagjai és az érdeklődők elektronikus hírlevélben is értesültek a tervezési folyamatról. A munkaszervezeti iroda nyitva tartási ideje alatt lehetőséget biztosított a személyes illetve telefonos konzultációra, melynek eredményeképpen összesen 50 db előzetes projektötlet érkezett be. A végleges jóváhagyott HFS szintén nyilvánosan megtekinthető az Egyesület honlapján. 3. A Helyi Fejlesztési Stratégia által lefedett terület és lakosság meghatározása 8 A Tiszától a Homokhátságig LEADER Helyi Akciócsoport tervezési területén a Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület évi megalakulását követően szüntelenül látja el LEADER akciócsoportként keletkező feladatait. A Helyi Akciócsoport tervezési területe a időszakhoz képest 16 település helyett 14 tartozik, amelyből Lajosmizse, Tiszakécske, valamint Kecskemét települések kizárólag külterülettel jogosultak a tervezési terület lefedettségébe. A FORRÁS: TEIR kecskeméti térségből Orgovány, Jakabszállás, Helvécia, Fülöpháza, Ballószög, Ágasegyháza, míg a tiszakécskei térségből Tiszaalpár nem csatlakozott a térségben működő LEADER csoporthoz, újonnan csatlakozott az Akciócsoporthoz Kunszállás és Fülöpjakab Község a többi település a program kezdete óta aktív tagja a helyi közösségnek és a Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesületnek. A területi átalakulást követően a Helyi Akciócsoport területe 1162,71 km2. A támogatásra jogosult lakónépesség száma fő. Az egyesület felelős a Helyi Fejlesztési Stratégia megvalósulásának elősegítéséért a kecskeméti és a tiszakécskei térségekben, emellett a közös növekvő gazdasági érdekekre alapozva segíti kihasználni a gazdaságföldrajzi helyzetéből eredő előnyöket, miközben egyensúlyt tart a hagyományok és a modernség, illetve a gazdasági növekedés és környezetünk védelme között úgy, hogy teljesíteni tudja a jövő generációival szemben fennálló kötelezettségeit. A térség központi elhelyezkedésű hazánkban, így a megyeszékhely központi fekvése számos előnyt biztosít a környező települések számára, viszont hátrányokat is mutat. A térségben nagy számban találhatóak tőkehiányban szenvedő mezőgazdasági vállalkozások, amelyek a széleskörű támogatási lehetőségek igénybevételével fejlődni tudnak, emellett számos innovatív módszert lehetne alkalmazni és kifejleszteni. 8

9 Bács-Kiskun megye mezőgazdasági jellegű, a két térség területének több mint 60%-a mezőgazdasági művelés alatt áll. A térségre és a teljes megyére is jellemző a jellegzetes, európai viszonylatban is sajátos településtípus, a tanya, mely Magyarországon belül e térségben a legelterjedtebb, hiszen hazánk összesen 280 tanyás települése közül 62 Bács-Kiskun megyében található. Megállapítható tehát, hogy a térség lakosságának jelentős része él külterületen, tanyában. 2 Bács-Kiskun Megye térségi adottságait figyelembe véve a napsütéses órák száma legtöbb helyen meghaladja a 2000 órát évenként, amelyből megállapítható, hogy a térségben ösztönözni szükséges a megújuló energiaforrások fejlesztését. Emellett kiváló geotermikus adottságokat mutató térség jelentős előnnyel rendelkezik a megyei átlaghoz képest. Az előnyös helyzet mellett a nehézségeket azonban a csapadékszegénység okozza, hiszen a száraz, homokos területet gyakran sújtja aszály, illetve csapadékhiány. 9 A térség elsivatagosodása több területen is okoz problémát a fenntartható fejlődés tekintetében, amelynek megakadályozására komplex gazdaságfejlesztési program megvalósítása szükséges. Napjainkban egyre jelentősebb figyelmet kap az itt található átlagosan C meleg hévízkészlet, mely méter mélyről tör elő. A vízbázis részeként jelentős ásványvízlelőhelyek találhatóak mindkét térség területén. Vízvisszatartó képessége alacsony. Szélsőséges időjárási jelenségek sújtják. Természeti-táji értékekben gazdag, jellemzően mezőgazdasági termelésre rendezkedett be. 3 Ennek ellenére mezőgazdasági szempontból kedvezőtlen adottságúnak minősül a terület, de ennek hatására jelentősebb természeti értékek maradhattak fenn. Az itt élők fő megélhetési forrását a mezőgazdaság, azon belül a kertészet és az állattenyésztés adja, de Kecskemétnek, mint megyeszékhelynek meghatározó szerepe van a szolgáltatás és ipari központok területén. Az elmúlt évek szélsőséges időjárása rendkívül kedvezőtlen hatást gyakorolt a térség terményállományára, ami tovább fokozta a vállalkozók kiszolgáltatottságát. A térség gazdaságföldrajzi elhelyezkedése rendkívül kedvező. Fő közlekedési folyosók (M5 autópálya és ezzel együtt Budapest közelsége, vasút, repülőtér) mentén könnyebben és szívesebben telepednek meg a vállalkozások. Természeti és környezeti szempontból kiemelkedő értékek találhatóak a térségben, amelyet a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság felügyelete alá tartoznak. 2 Bács-Kiskun megye helyi fejlesztési stratégiáinak elkészítésében érdekelt szereplők partnerségében kialakított, megyei szintű helyzetértékelési és vidékfejlesztési javaslatokat tartalmazó tanulmány, MNVH, 2014, 4. o. 3 Bács-Kiskun megye helyi fejlesztési stratégiáinak elkészítésében érdekelt szereplők partnerségében kialakított, megyei szintű helyzetértékelési és vidékfejlesztési javaslatokat tartalmazó tanulmány, MNVH, 2014, 5.o. 9

10 4. Az akcióterület fejlesztési szükségleteinek és lehetőségeinek elemzése 4.1. Helyzetfeltárás A Tiszától a Homokhátságig Leader Helyi Akciócsoport tervezési területének nagy részét lefedő kecskeméti és tiszakécskei térség egymással szomszédos, mindkettő a Tisza és a Homokhátság közötti síkvidéken helyezkedik el Bács-Kiskun megye északi részén. A Dél-Alföld településhálózatában található a legkevesebb aprófalvas település és emellett erős középvároshálózat jellemzi a régiót. 4 Mindkét térség hazánk legnagyobb megyéjében, Bács-Kiskun megyében található, amely azonban az egyik legalacsonyabb népsűrűségű megyénk, ami a kiterjedt tanyás területű vidéki térségek elhelyezkedéséből ered. Jellemzőek a nagy távolságok, ezért a településszerkezet igen szellős. A megye északi része fejlettebbnek bizonyul, mint az elmaradott, déli határ mentén 10 található falvak, városok évben a KSH FORRÁS: KSH mutatók alapján a megyei adatokat tekintve az országos tendenciákhoz hasonlóan a népességfogyás száma emelkedett, viszont javult a munkaerő piaci helyzete, csökkent a munkanélküliség. A Bács-Kiskun megyei székhellyel rendelkező gazdasági szervezetek száma növekedést mutat, amely a beruházások teljesítményére is pozitív hatással bírt a fejlesztések 54%-át az iparban hasznosították évben az iparon belül az építőipar is kiemelkedett megyei szinten, a turizmus területén a vendégforgalom, illetve tartózkodás számában is növekedés tapasztalható, amely részben köszönhető a kereskedelmi és falusi szálláshelyek bővülésének. A két térség székhelye egy-egy térségi központ is egyben, sőt Kecskemét megyeszékhely is, az egyik legdinamikusabban fejlődő városunk, hiszen a térség gazdag a megújuló energiaforrásokban, a napsütéses órák tekintetében magas arányt, ami a legtöbb helyen meghaladja a 2000 órát évenként, megállapítható tehát, hogy a térség uralkodó éghajlata meleg és száraz éghajlat, magas napfényes óraszámmal. A két térség felületét a folyók és a szél formálták, amelynek következtében a Duna-Tisza köze egyik legváltozatosabb felülete jött létre. A jellegzetes alföldi táj minden ismérve megtalálható a térségben: tanyák, szikes- és homokpuszták, folyami homok, foltokban tőzeg, valamint az ártéri területek és erdőségek. Napjainkban egyre jelentősebb figyelmet kap az itt található átlagosan C meleg hévízkészlet, mely méter mélyről tör elő. A vízbázis részeként jelentős ásványvízlelőhelyek találhatóak mindkét 4 Fejlődő és leszakadó járások, Magyarország társadalmi-gazdasági profilja, 2014, MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet, 23.o. 10

11 járás területén. Vízvisszatartó képessége alacsony. Szélsőséges időjárási jelenségek sújtják. Természeti-táji értékekben gazdag, jellemzően mezőgazdasági termelésre rendezkedett be. 5 Az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok a térségben megjelenő elsivatagosodás komoly küzdelmet okoz a fenntartható fejlődés szempontjából, hiszen a természetes folyamatot megállítani nem lehetséges, bár a folyamat lassítására, megakadályozására több önálló terv, komplex gazdaságfejlesztési, klímastratégiai program született, viszont a folyamat mértékének lecsökkentésére, és visszafordítására szükség lenne a helyi szereplők aktív bevonására. A térség településeire jellemző a közigazgatási határon belül és kívül egyaránt megtalálható földutak magas aránya, amely különösen a külterületen élők számára jelentenek problémát. Az elsivatagosodás terjedésének, és a belvíz kialakulásának megakadályozására, csökkentésére lehetőséget biztosíthat a külterületi földutak karbantartását támogató célkitűzés megerősítése és az elvezető csatornák, 11 árkok kitisztítása, öntözésre alkalmassá tétele, melyre a as időszakban a HFS keretében nem mutatkozik elegendő forrás, azonban várhatóan a Vidékfejlesztési Program tanyák fejlesztését érintő alprogramjának keretében lesz lehetőség a cél megvalósítására. Az elmúlt évek szélsőséges időjárása rendkívül kedvezőtlen hatást gyakorolt a térség terményállományára, ami tovább fokozta a vállalkozók kiszolgáltatottságát. Mezőgazdasági szempontból az Alföldre jellemző melegedés kedvezőtlen adottságnak számít a növénytermesztésben, továbbiakban a szárazság okozta vízhiány is fennálló probléma a térségben, ugyanakkor a mezőgazdaság számára a megújuló energiaforrások alkalmazásával kiegyensúlyozható a természet adta hátrányok, mindamellett hogy gazdaságos is. Az itt élők fő megélhetési forrását a mezőgazdaság, azon belül a kertészet és az állattenyésztés adja, a geotermikus energia, biomassza, valamint a napenergia kedvező feltételeket teremtenek a gazdálkodásban. Kecskemétnek, mint megyeszékhelynek meghatározó szerepe van a szolgáltatás és ipari központok területén. A térség gazdaságföldrajzi elhelyezkedése rendkívül kedvező. Fő közlekedési folyosók (M5 autópálya és ezzel együtt Budapest közelsége, vasút, repülőtér) mentén könnyebben és szívesebben telepednek meg a vállalkozások. Természeti és környezeti szempontból kiemelkedő értékek találhatóak a térségben, amelyet a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság felügyelete alá tartoznak. Az Akciócsoport tervezési területén található települések különböző térségszervezői erők alapján alakultak ki, illetve fejlődnek jelenleg is. Lakitelek és Tiszakécske kivételével a települések, még a városok is, egyszerű sakktábla-alaprajzú településszerkezetet mutatnak. Környezeti és természeti szempontból jelentős értékek találhatóak a térségben, amelyeket a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság felügyel. A települési környezet általában rendezettnek mondható, de fenntartásuk nem minden esetben megfelelő. 5 Bács-Kiskun megye helyi fejlesztési stratégiáinak elkészítésében érdekelt szereplők partnerségében kialakított, megyei szintű helyzetértékelési és vidékfejlesztési javaslatokat tartalmazó tanulmány, MNVH, 2014, 5.o. 11

12 Demográfiai helyzet Bács-Kiskun Megye népesség száma I. negyedévi adatok alapján fő, amelyből a Helyi Akciócsoporthoz tartozó terület lakossága közel 35%-át teszi ki. Az Akciócsoport lefedettségi területe 1162,7 km2, a tervezési területet két térség alkotja, amely teljes lakossága fő, mely a kecskeméti térség fő és a tiszakécskei térség fő állandó lakosából tevődik össze. A támogatásra jogosult lakónépesség száma fő. 105/2015. (IV. 23) Korm. rendelet értelmében FORRÁS: KSH a Tiszától a Homokhátságig Leader Helyi Akciócsoport lefedettségi területének települései közül Kunbaracs község tartozik a Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett települések körébe. 12 Bács-Kiskun megyét vizsgálva a természetes népességfogyás magasabb tendenciát mutat a születések számához képest, annak ellenére is, hogy a évi adatok szerint 1,8%-kal több, mint 2014-ben mindeközben a halálozások száma is emelkedett 1,5%-kal. A lakónépesség nem szerint évi adatok alapján megállapítható az 50-50%-os megoszlási arány, a év közötti aktív korú népesség megyei viszonylatban közel 345 ezer fő, amely a népesség közel 70%-át tesz ki. Az időskorúak aránya sajnos állandóságot mutat, ami a lakosság elöregedését prognosztizálja, azonban a megyei, régiós vagy ország szinten sem megoldott probléma a demográfiai csökkenés. Bár az időskorúak aránya összességében nem nő a térségekben, azonban megállapítható, hogy a fiataloké, és azon belül a gyerekek száma fokozatosan csökken, így a térségben az elöregedettség mutató az elmúlt évtized során lassan emelkedik. A térség lakosságszáma a legtöbb településen csökkent vagy stagnál, annak ellenére, hogy összességében egy kismértékű növekedés tapasztalható a megyeszékhely vonzásának köszönhetően. Ez az elvándorlás elsősorban a fiatalok és felsőfokú iskolai végzettségűeket érinti leginkább. A leginkább megalapozott indok az elvándorlás erősödésére az, hogy igen kevés a helyi munkalehetőség, a lakáshoz jutási nehézségek, az emelkedő ingatlanárak, a kevés szabadidős és szórakozási lehetőséget. A HFS célkitűzései törekszenek a fiatalok társadalmat ösztönözni vállalkozások megindítására, közösségi programokban való részvételre. KSH adatok alapján a foglalkoztatási arány megyei FORRÁS: KSH 12

13 szinten 55,8%, ami némileg kevesebb az országos átlagtól. A munkanélküliségi ráta Bács-Kiskun Megyében a KSH IV. negyedév alapján 7,4%, amely az országos 6,2%-hoz képest magasabb értéket mutat, viszont a Helyi Akciócsoport tervezési területén csökkenő tendenciát mutat. A nyilvántartott álláskeresők száma megyei szinten év végén elérte a főt, amelyből 54%-a női álláskereső. A térségben jelentős hagyománya van a tanyasi életformának, amit a múlt rendszer tanyapolitikája csak csökkenteni tudott, megszüntetni nem. A népesség korösszetétele többek közt ennek is köszönhetően igen kedvezőtlen, különösen a tiszakécskei térség területén. A térség lakosainak több, mint 65%-a él városban, míg a további 35%-a községekben, és egy nagyközségben. Jelentős problémát okoz jelenleg és a jövőre kihatóan a vidéki társadalom elöregedése, és a települések között is megmutatkozó demográfiai különbségek, melyeket olyan fejlesztésekkel kell ellensúlyozni, melyek a vidéki lakosság helyben tartását célozzák. E probléma megoldásához komplex terület- és vidékfejlesztési operatív programra lenne szükség a fejlesztési koncepciók maximális összehangolása mellett a térség sikeres és hatékony fejlesztése érdekében. 13 Társadalmi környezet A helyi tervezésben a széleskörű társadalmasítás eredményeképpen több szféra együttműködésének köszönhetően számos partnerségek alapuló kapcsolat jöhet létre. Ezen társadalmi összeköttetések révén nem csak a tervezés, hanem a helyi stratégiák végrehajtása során is megmaradhat a közös célok megvalósításának érdekében történő együttműködési hálózat. A megye területén több mint 5 ezer nonprofit szervezet működik. A kecskeméti és a tiszakécskei térségben a civil szervezet száma meghaladja a háromszázat: a kecskeméti térségben 211 civil szervezet található, míg a tiszakécskei térség területén 143 társadalmi szervezet végez tevékenységet. A szervezetek egy része kultúrával, sporttal, a szabadidő eltöltési lehetőségek biztosításával, valamint oktatással foglalkozik, emellett pedig jelentős az ifjúsággal foglalkozó szervezetek száma is, ahogyan az egészségügyhöz kapcsolódik még több egyesület. A civil szervezetek jelentős szerepet játszanak a helyi közösségek fenntartásában, hiszen a hagyományőrző - ápoló tevékenységeket jellemzően a társadalmi szervezetek látják el, közösséget építve, teremtve ezáltal. A közös tevékenységek, produkciók, előadások megszervezése a helyi csoportokra háruló feladat. Azonban a hagyományok ápolása mellett teret kell adni a rekreációs, egészségügyi és oktatási, nevelési tevékenységek folytatásának is. Vadászattal és horgászattal szintén számos egyesület foglalkozik, hiszen kiváló adottságokkal rendelkezik mindkét járás a vadban gazdag erdők és a Tisza árterének, az élő és a holt Tisza horgászati lehetőségeinek köszönhetően. A térségben majdnem minden településen található legalább egy olyan civil szervezet, amely a közbiztonság megőrzését próbálja támogatni. A XXI. században a vidéki lakosság elszegényedésének és a gazdasági válság negatív eredményeinek köszönhetően egyre inkább kimutatható a tulajdon ellen elkövetett bűncselekmények, és szabálysértések számának emelkedése, amelyek megfékezése a helyi közösség közös érdeke, ezért a közbiztonság érdekében tevékenykedő szervezetek működését támogatni kell. A helyi identitástudat és a közösségfejlesztés azonban legfőképpen a helyi kulturális egyesületek munkájával teljesíthető ki, hiszen a közös programok, rendezvények lebonyolításával megerősödik az összetartozás-tudat 13

14 és a helyi közösség ereje, ami alapvető fontosságú a vidék népességmegtartó erejének fenntartása, esetleges növelése szempontjából. Gazdasági környezet A térség gazdasági környezetének fejlettségét leginkább a GDP értéke mutatja meg, azonban emellett más tényezőket is figyelembe kell venni a gazdasági fejlettség teljes körű vizsgálata szempontjából. A fajlagos gazdasági értéktermelés bemutatására a legkézenfekvőbb megoldás a GDP lakosságra vetített értékének elemzése. A Dél-Alföldi érték 2012-ben 2,5 millió Ft/fő volt, ezen belül Bács-Kiskun megye GDP értéke 1,04 millió Ft/fő. Bács-Kiskun megyében a GDP évi átlagos növekedésének üteme között kis mértékben csökkent, amit azonban az közötti időszak növekedési periódusa enyhít. 6 Összességében kimutatható, hogy hazánk népessége az utóbbi harminc évben tartósan csökkent. Az ország 14 legtöbb térségét, köztük Budapestet is az abszolút fogyás, a természetes fogyás és az elvándorlás jellemezte 2001 és 2011 közötti időszak során, amit a gazdasági fejlődés és a közlekedési hálózat fejlesztése csak kis mértékben tudott befolyásolni. 7 A térségben az úthálózatot relatív fejlettség jellemzi a megye déli területeihez képest. Jellemző, hogy a Kecskemét központú, sugaras berendezkedésű térséget észak - déli irányban az M5 autópálya szeli ketté, míg nyugat-kelet irányban az 52-es és 44-es főút által alkotott tengely. Ebből kifolyólag a központi települések megközelíthetősége kiváló, azonban a periférián található települések közötti közutak hiánya, illetve rossz minőségű úthálózata nem teszi lehetővé a gazdasági és más célú együttműködések kialakulását. A vidékfejlesztés szempontjából a földutak és a mezőgazdasági összekötő utak fejlesztése, karbantartása kulcsfontosságú, aminek megoldása érdekében az önkormányzatok rendszeresen pályáztak és pályáznak. A térségben Kecskeméten keresztül vezet a Dél-alföld legforgalmasabb vasútvonala. A vasúthálózatra jellemző, hogy Kecskemét központú, tehát jelentős átmenő forgalmat bonyolít, azonban a helyközi járatok ritkák és a vonalak meglehetősen elmaradott műszaki állapotban vannak, így a kihasználtsága is alacsony. A Tisza, mint vízi út, jelenleg alacsony kihasználtsággal bír, hiszen a vízi útvonalak legjellemzőbb módon főként rekreációs és turisztikai célokat szolgálnak, amellett hogy az egészséges életmódra történő nevelést és ifjúsági programok megtartását teszi lehetővé. A Tisza a tiszakécskei térségek településeit érinti elsődlegesen, azonban közvetett módon a kecskeméti térség lakossága is haszonélvezője lehet az élő víz közelségének. Megállapítható tehát, hogy közlekedés szempontjából a Tisza nem meghatározó tényező a térségben, de fejlesztési potenciállal rendelkezik számos tematikus együttműködési projekt jövőbeli megvalósítása kapcsán, ezért lehetőségként mindenképpen érdemes számolni vele. A térségi önkormányzatok egyik legfontosabb feladata az egészséges ivóvíz biztosítása. A térség ivóvízhálózata minden település belterületi lakosságának vízellátását biztosítja, emellett kiemelkedő a helyi ásványvízkészlet, melynek potenciálja gazdaságélénkítő hatású lehet fejlesztési támogatások segítségével. 6 KSH Stadat Fejlődő és leszakadó járások, Magyarország társadalmi-gazdasági profilja, 2014, MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet, 10.o. 14

15 A térség infrastrukturális ellátottsága - hazai viszonylatban - az átlagosnál jobbnak mondható. Jelentős eredmények születtek a gáz-, a villamosenergia-hálózat és a közüzemi vízhálózat kiépítése és a csatornázás kialakításának területén. Megállapítható, hogy mindkét térség minden településén kiépült a biztonságos vezetékes víz- és gázhálózat, így az energiaellátottság az országos átlagot meghaladja. A gazdaság-, és a térségi kapcsolatok fejlesztése szempontjából meghatározó infrastrukturális elemek - elsősorban a közúthálózat és a távközlés - jelentős fejlődésen mentek keresztül. Mint ahogyan korábban megállapításra került, Bács-Kiskun megye agrárágazat jelentős, ennek következtében a térség területének több mint, 60 %-a is mezőgazdasági művelés alatt áll, így megállapítható, hogy a térség életében jelentős szerepet játszik a mezőgazdasági termelés, valamint arra épülő feldolgozó ipar, és az ahhoz szükséges gépeket előállító gépipar. A gazdasági válság által generált negatív gazdasági és társadalmi hatások a térség településein is érezhető nyomokat hagytok, melynek következtében az elmúlt időszak adatai messze meghaladják az elmúlt 10 év regisztrált munkanélküliek számát. Megállapítható, hogy a adatokhoz képest az aktív korú népesség között regisztrált állkeresők száma térségi szinten több mint 1.5 %-kal emelkedett év végén mintegy 103,5 ezer gazdasági szervezetet tartottak nyilván Bács-Kiskun megyei székhellyel, számuk egy év alatt 952-vel növekedett. A gazdasági szervezetek döntő hányada vállalkozás. Ezen belül a jelentős többségben lévő önálló vállalkozók száma csekély mértékben emelkedett (2,0%-kal), míg a társas vállalkozásoké 3,1%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A társas FORRÁS: KSH vállalkozások közül 5,9 ezernek a kereskedelem volt a főtevékenysége. Lényegesen kevesebb, de 2-3 ezer között volt az ipar, valamint a tudományos és műszaki tevékenység területén vállalkozók száma is. A társas vállalkozások 88%-a 10 fő alatti létszámmal rendelkezett, ezzel szemben 250 fős, vagy azt meghaladó létszámú társas vállalkozás 35 volt a megyében. 8 A szektorok közötti megoszlás tekintetében a mezőgazdasági vállalkozások aránya megfelel a megyei átlagértéknek, viszont jelentősen meghaladja az országosat. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén tevékenykedő vállalkozások részaránya nem éri el még az országosnál jelentősen alacsonyabb megyei átlagot sem. Az iparból kiemelkedik az autógyártás, alumínium feldolgozás, a mezőgazdasági és vegyipari gépgyártás, a kéziszerszámgyártás, de több településen megjelent a könnyűipar: cipőgyártás, fafeldolgozás, konfekció- és kézműipar. Az élelmiszeriparban termények és állatok feldolgozásával, tejtermeléssel, müzli- és tésztagyártással, konzervipari tevékenységgel foglalkoznak, de megtalálható a szesz- és sütőipari tevékenység, ásványvíz palackozás is. A termelési tradíciók és az infrastruktúra alakulás jelentősen befolyásolta a kistérség

16 élelmiszeriparát. A feldolgozóipar néhány szakágazatában nagy a koncentráció - baromfifeldolgozás, gyümölcs- és zöldségfeldolgozás, borászat, sütőipar, malomipar, takarmány-feldolgozás, tejfeldolgozás -, ugyanakkor sok kisüzem is alakult. Kecskeméten és a kistérség városaiban, nagyobb településein megfigyelhető a területi koncentráció is. A konzervipari kapacitás is itt a legnagyobb a megyében. Kecskeméten a hűtőipari üzem lehetővé teszi a feldolgozott kertészeti és húsipari termékek tárolását. A térségben az építőipar minden ága megtalálható a tervezéstől, a magas- és mélyépítésen át a szakipari tevékenységekig. A vállalkozói tevékenységet segíti, ösztönzi a térségben található két ipari park, ahol a multinacionális cégek mellett hazai vállalkozások is megtelepedtek. Az EU kiemelt területként jelölte meg az innováció támogatását, amihez Kecskemét felsőoktatási és kutatási intézményrendszere megfelelő hátteret biztosít. Az élelmiszeriparban termények és állatok feldolgozásával, tejtermeléssel, müzli- és tésztagyártással, konzervipari tevékenységgel foglalkoznak, de előfordul a bor- és szeszesital előállítás, sütőipari tevékenység, ásványvíz kitermelés és palackozás is. A termelési tradíciók és az infrastruktúra alakulás jelentősen befolyásolta a kistérség élelmiszeriparát. A feldolgozóipar néhány szakágazatában nagy a koncentráció - baromfifeldolgozás, gyümölcs- és zöldségfeldolgozás, borászat, sütőipar, malomipar, takarmány-feldolgozás, tejfeldolgozás -, ugyanakkor sok kisüzem is alakult. Kecskeméten és a kistérség városaiban, nagyobb településein megfigyelhető a területi koncentráció is. A konzervipari kapacitás is itt a legnagyobb a megyében. Kecskeméten a hűtőipari üzem lehetővé teszi a feldolgozott kertészeti és húsipari termékek tárolását. A térségben az építőipar minden ága megtalálható a tervezéstől, a magas- és mélyépítésen át a szakipari tevékenységekig. A vállalkozói tevékenységet segíti, ösztönzi a térségben található két ipari park, ahol a multinacionális cégek mellett hazai vállalkozások is megtelepedtek. Az EU kiemelt területként jelölte meg az innováció támogatását, amihez Kecskemét felsőoktatási és kutatási intézményrendszere megfelelő hátteret biztosít. HFS célkitűzései kiterjednek a mikro vállalkozások eszközállományának javítására, bővítésére, energiahatékonyságot növelő beruházások támogatására A as HVS megvalósulásának összegző értékelése, következtetések A Tiszától a Homokhátságig LEADER fejlesztési csoport tervezési területén a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia célja volt, hogy a tervezési területét alkotó 16 település szempontjából közös érdekekre alapozva képes legyen kihasználni a gazdaságföldrajzi helyzetéből eredő előnyöket, miközben egyensúlyt tart a hagyományok és a modernség illetve a gazdasági növekedés és környezetünk védelme között úgy, hogy teljesíteni tudja a jövő generációival szemben fennálló kötelezettségeit. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia megoldási lehetőséget biztosított a helyi életminőség javítására a civil szféra bevonásával, melynek keretében az egészséges életmódra való nevelés, a közösségi részvételt erősítő sport tevékenységek, valamint a közbiztonságot támogató fejlesztésekkel kapcsolatos társadalmi igények kielégítése mellett. Ezenkívül kiemelt szerepet kapott a társadalmi tőke erősítése, a helyi közösség társadalomformáló erejével a társadalmi kapcsolatok számára megfelelő színvonalú rendezvénytér kialakítása. A térségben jelentős szerepet élvezhet a helyi turizmus ágazat, melynek fejlesztése az országos érdekeket szolgál, hiszen az itt élők számára megélhetési lehetőséget biztosító ágazat fejlesztése, a térség szerepének turisztikai desztinációként történő 16

17 erősítése során nem kizárólag a kiszolgáló, hanem a szolgáltatást felhasználó, igénybevevő szektor számára is előnyös volt, hiszen ezáltal széleskörű kulturális előrelépés, továbbá társadalmi összetartozást erősítő, integrációs folyamatok kezdődhettek meg. A térség mikro vállalkozásaiban rendkívül kevés a visszaforgatható tőke, így az előállított termékekben viszonylag alacsony a hozzáadott érték aránya, az alkalmazott technológiával nem képesek minőséget előállítani, azonban az innováció segítségével jelentős javulást lehetne elérni ezen a téren, ami a kis-és közepes vállalkozások támogatása mellett hangsúlyos szerepet kapott a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában, hiszen a hatékonyság záloga a fejlődés, a modernizáció, ami a helyi erőforrásokra épülő növekedés pillére. Egyesületünk támogatta a minőségi termékek létrejöttét és piacra jutását, azonban az innovatív ötletek főképpen az új uniós ciklus keretében valósulhatnak meg, hogy a mezőgazdaságban és a kistermelők, kisiparosok innovatív ötletei, újszerű gazdálkodási technikák kerüljenek alkalmazásra és a minőségi agrártermelést biztosíthassuk a térségben. A fő rendező elv volt a helyi partnerség és a több szektort érintő, innovatív fejlesztések prioritása. A leginkább domináns elv tehát a hálózatos multiszektorális projektfelépítés volt, ami a helyi közösség jogi személyiségű szervezetének működtetésénél is szem előtt tartottunk. Mivel a térségben korábban nem működött LEADER szerű, alulról épülő program, esetünkben a közötti ciklus tanulási időszak is volt. A pozitív visszajelzések és a megvalósult fejlesztések alapján elmondható, hogy a Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület prosperáló és LEADER szerűen működő helyi közösséget tudott kialakítani. Az innováció kritériuma háttérbe szorult, hiszen a LEADER módszer már maga innovatív volt térségünkben, így további magas szintű innovációt magában hordozó projektek megvalósítására a következő tervezési ciklusban kerülhet majd sor. 17 A forrásfelhasználás a III. tengely intézkedési kapcsán majdnem teljes körű volt, míg a IV. tengely kapcsán csak többletforrás bevonásával lehetett részben kielégíteni a többszörös forráskeretet reprezentáló pályázói igényeket. A gazdaságfejlesztés és a szolgáltatásfejlesztés minden támogatási forduló estében szinte azonos súllyal szerepelt, a gazdaságfejlesztést szolgáló intézkedések aránya minden esetben kis mértékben meghaladta a 45 % kötelező arányt. A fejlesztési forráslekötés az alábbi táblázat szerint alakult a Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület tervezési területén között: Támogatott kérelmek száma (db) Vidéki örökség Mikrovállalkozások fejlesztése Turisztikai tevékenységek ösztönzése Jogcím Falufejlesztés III. tengely 1. kör III. tengely 2. kör III. tengely 4. kör

18 III. tengely 5. kör (Turisztika) Forrásallokáció forráskihelyezés alapján (Ft) III. tengely 1. kör III. tengely 2. kör III. tengely 4. kör III. tengely 5. kör (Turisztika) Támogatott kérelmek száma (db) LEADER Közösségi célú fejlesztés Vállalkozás alapú fejlesztés IV. tengely 1. kör 22 3 IV. tengely 2. kör 26 7 IV. tengely 3. kör Forrásallokáció forráskihelyezés alapján (Ft) IV. tengely 1. kör IV. tengely 2. kör IV. tengely 3. kör A programozási időszak során a kecskeméti és a tiszakécskei térségek területén működő Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület tervezési területén nem valósultak meg megyei szintű, kiemelkedő projektek, hiszen a HACS-ok közreműködésével megvalósuló fejlesztések jellemzően kisléptékű projekteket takarnak. A helyi fejlesztések sok helyen az alföldi jellegzetességekből adódóan összecseng a hasonló adottságokkal rendelkező, dél-alföldi megyék fejlesztéseivel. A tanyaprogramot megalapozó igény a tanyákon élők életkörülményeinek javítására irányuló igény felkutatásával és segítésével minden bizonnyal Bács-Kiskun megyéből indult ki, az akciócsoport területén már 2009-ben támogatás igénylésére volt lehetőség a külterületi földutak karbantartására, állagmegóvására, javítására, mely kezdeményezés adaptálásra került a NAKVI által önállóan meghirdetett tanyaprogram célkitűzési közé is, élhetőbbé téve ezáltal a vidéki, tanyasi lakosság mindennapjait. 18

19 A közötti időszak két részre osztható pályázói aktivitás tekintetében: a program indulásakor kevés ötlet érkezett, a pályázati rendszerek és lehetőségek ismeretlenek voltak a vidéki szereplők számára. Számos projekt nyert támogatást, melyek később nem kellően átgondoltnak bizonyultak, elsősorban a hatékony forrásgazdálkodás tekintetében bírtak ezen projektek súlyos hibákkal: az utófinanszírozás okozta forrásmegelőlegezés több nagyobb projekt esetében a fejlesztés meghiúsulását vonta maga után. Ezért a következő programozási időszak kapcsán javasolt lenne az előfinanszírozást vállalható feltételek mellett lehetővé tenni a pályázói kör részére, biztosítandó a projektek tényleges megvalósulását határidőben. Az időszak második szakaszának idejére a helyi szereplők megismerték a pályázati rendszert, ezért a pályázói aktivitás megduplázódott, a rendelkezésre álló források többszörösére érkezett igény a térségből. A pályázatok adminisztratív ellenőrzését követően támogatható projektek finanszírozásához kiegészítő forrásra volt szükség, melyet az Irányító Hatóság bocsátott rendelkezésre. 19 A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a támogatást nyert kérelmek és pályázatok megvalósulási aránya a program végrehajtásának előrehaladásával egyenes arányban állt, tehát a programozási időszak utolsó két évében a megvalósítást elősegítő intézkedések következtében nagyobb arányban fejeződtek be sikeresen a helyi projektek. A pályázati fordulók ideje alatt a szférák között partnerségi megállapodások születtek, továbbá együttműködések kialakításával segítették egymást a helyi pályázók az ötleteik megvalósításában, ezen oknál fogva nem különíthető el egymástól élesen a vállalkozói, a civil és a közszféra projektjei. Az elmúlt programozási ciklus tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a legnagyobb szükség a közösségfejlesztésre lenne a LEADER alapelvek mentén, hiszen élő kapcsolatok kialakításával tehető élhetővé és élővé a vidék, a helyi és a helyközi partnerkapcsolatok elmélyítésével, megerősítésével őrizhetjük meg a jövő nemzedékei számára a vidéki életformát, teremthetjük meg a helyi értékekre büszke vidéki ember számára megfelelő gazdasági-társadalmi környezetet. A fejlesztési irányvonalak kijelölésénél alapvető a közösségvezérelt fejlesztések támogatása, megfelelő támogatási forrás hozzárendelésével. A helyben meghozott, helyi igényeket kiszolgáló döntések prioritását a következő programozási időszak során is érvényesíteni kellene, továbbá a módszer adaptálását is meg kellene fontolni más támogatási területek vonatkozásában is (városi CLLD). A fenntartható fejlesztések, sikeres projektek megvalósítása érdekében célszerű lenne az utófinanszírozás helyett előfinanszírozás vagy előfinanszírozás és utófinanszírozás kombinációs formájában támogatáshoz juttatni a pályázókat, így számos egyéb tehertől (banki költség, hitelbírálat díj, kamatköltség) is mentesülhetnek a vidéki szereplők. Emellett a kötelezettségátvállalás feltételeinek egyszerűsítésével további támogatást nyert projektek válhatnak kivitelezhetővé, hiszen ezáltal az egyéb okokból nem működő vállalkozás sikeres ötletét másik ügyfél valósíthatná meg, így a térségi forráslekötés biztosan megfelelő célra fordítható. 19

20 4.3. A HFS t érintő tervezési előzmények, programok, szolgáltatások A Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület a Helyi Fejlesztési Stratégia tervezése során alkalmazkodott és kiemelten kezelte a Vidékfejlesztési Program prioritásait, a kialakított intézkedések célkitűzései illeszkednek más Operatív Programokhoz, viszont a beruházások méretéből, támogatás tevékenységéből adódóan kiegészítő jellegű fejlesztésekként támogatja azokat. A tervezési területen működő közszféra szereplőnek a as időszak fejlesztési elképzelései többnyire a Vidékfejlesztési Program, valamint a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (továbbiakban: TOP) keretében kerülnek meghirdetésre. Külső koherencia, kiegészítő jellegként a Stratégia intézkedéseinek kialakításakor figyelembe vettük a Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepcióját, a helyzetértékelés és a SWOT elemzésen alapuló fejlesztési irányvonalakat, amelyek összhangban vannak az Európa 2020 stratégia 5 kiemelt célkitűzéseivel, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat évi gazdaságfejlesztési program pillérei, célrendszere útmutatást nyújtottak a megye helyzetéről. 20 A TOP két fő stratégiai céljához tartozó stratégiai beavatkozási irányok közé tartozik egyrészt a foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása, másrészt pedig a gazdaságfejlesztéssel összhangban a hatékony települési szolgáltatások, az életminőség és társadalmi kohézió javításához szükséges helyi feltételek, települési infrastruktúra biztosítása a megyében. A program stratégiájának gerincét tehát a gazdaságfejlesztés adja, amihez azonban szükséges az önkormányzati üzleti infrastrukturális háttér fejlesztése, hiszen ezáltal az önkormányzatok által vezérelt helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezésekhez kapcsolódó kis- és középvállalkozások támogatása válik lehetővé, megteremtve a munkamegosztásra épülő vállalati együttműködések és a partnerség alapvető feltételeit. Ehhez járul hozzá a reintegrációs törekvések erősítése, melynek keretében a kisgyermekes szülők, megváltozott munkaképességű személyek is magasabb arányban vehetnek részt a munkaerő-piaci kínálatban. A foglalkoztatási szint növeléséhez járul hozzá a helyi vállalkozói aktivitás erősítése és a munkaerő földrajzi mobilitásának biztosítása, hiszen a járási, térségi központok elérhetősége a közösségi közlekedés fejlesztésével biztosítható. A munkaerő-piaci vonzásközpontok elérhetőségét biztosítja továbbá az úthálózat fejlesztése, különös tekintettel az alsóbbrendű utak állapotának javítására. A kis-és közepes vállalkozások támogatása mellett azonban hangsúlyos szerep jut az innovációnak, illetve a kutatás-fejlesztésnek, hiszen a hatékonyság záloga a fejlődés, a modernizáció, ami a helyi erőforrásokra épülő növekedés pillére. Mint ahogyan korábban említésre került, a turisztikai attrakciók a térségben húzóágazatnak minősülnek, ezáltal jelentős potenciál rejlik fejlesztésükben. Az operatív program keretében tervezett eredmény, hogy hálózatokba szerveződő, illetve egymáshoz is jobban illeszkedő tevékenységeket valósuljon meg, így a területi tervekbe beépülő kisléptékű turisztikai infrastruktúrafejlesztések is lehetőséget kapjanak a fejlődésre. 20

Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016.

Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016. Vezetői összefoglaló 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása a Vidékfejlesztési Program és az EU2020 céljaihoz Helyi Fejlesztési Stratégiánk hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia

Helyi Fejlesztési Stratégia 2016. Helyi Fejlesztési Stratégia Hortobágyi LEADER Közhasznú Egyesület 1. mérföldkő Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló.2 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Szatmár Leader Közhasznú Egyesület 4900 Fehérgyarmat, Kossuth tér 40. Tel: +36303750247 E-mail: leader.szatmar@gmail.com Honlap: www.szatmarleader.

Szatmár Leader Közhasznú Egyesület 4900 Fehérgyarmat, Kossuth tér 40. Tel: +36303750247 E-mail: leader.szatmar@gmail.com Honlap: www.szatmarleader. Szatmár Leader Közhasznú Egyesület 4900 Fehérgyarmat, Kossuth tér 40. Tel: +36303750247 E-mail: leader.szatmar@gmail.com Honlap: www.szatmarleader.hu HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 TERVEZET 2016.

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

HVS. 1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők

HVS. 1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők HVS 1.Vezetői összefoglaló 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 2013-ra a térség civil szervezetei, vállalkozói, állami szervei közötti együttműködés és integráció olyan szintjét érjük el, amely

Részletesebben

1. Vezetői Összefoglaló

1. Vezetői Összefoglaló TANULMÁNY A záhonyi térség különleges gazdasági övezete komplex gazdaságfejlesztési programjának összehangolása a térség A Felső-Szabolcsi VKE Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának összehangolása a Záhony

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Itt a helyünk értéket teremtő, egészséges és éltető térséget gyermekeinknek!

Itt a helyünk értéket teremtő, egészséges és éltető térséget gyermekeinknek! Somló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER Akciócsoport Itt a helyünk értéket teremtő, egészséges és éltető térséget gyermekeinknek! HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 Közgyűlés által jóváhagyott végleges

Részletesebben

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 1 Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 A Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület közgyűlése a 19 /2016. (V. 27.) számú határozattal egyhangúlag

Részletesebben

1. Vezetői összefoglaló Terjedelme: legfeljebb 2 oldal. 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 1.2 Főbb célkitűzések

1. Vezetői összefoglaló Terjedelme: legfeljebb 2 oldal. 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 1.2 Főbb célkitűzések 1. Vezetői összefoglaló A Vezetői összefoglaló a HVS felülvizsgálati folyamatának és tartalmának rövid összegzése. Felidézi a HVS hez megfogalmazott Jövőképet, majd röviden indokolja a felülvizsgálat szükségességét,

Részletesebben

Együtt a Hajdúságért. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013. Hajdúk Vidékfejlesztési Egyesülete LEADER Helyi Akciócsoport

Együtt a Hajdúságért. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013. Hajdúk Vidékfejlesztési Egyesülete LEADER Helyi Akciócsoport Együtt a Hajdúságért Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013 Hajdúk Vidékfejlesztési Egyesülete LEADER Helyi Akciócsoport Hajdúböszörmény 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezető... 3 2.1. Vezetői összefoglaló...

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció véleményezése Iktatószám:

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,

Részletesebben

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Gönc Város

Részletesebben

2014-2020 Helyi Fejlesztési Stratégia DRAFT verzió. Kiskunok Vidékéért Egyesület. 2016. január 26-án Közgyűlési határozattal elfogadva

2014-2020 Helyi Fejlesztési Stratégia DRAFT verzió. Kiskunok Vidékéért Egyesület. 2016. január 26-án Közgyűlési határozattal elfogadva x 1 2014-2020 Helyi Fejlesztési Stratégia DRAFT verzió Kiskunok Vidékéért Egyesület 2016. január 26-án Közgyűlési határozattal elfogadva Kiskunfélegyháza, 2016. január 26. Tartalom Vezetői összefoglaló...

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Bihar Sárrét Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020. 2016. május

Bihar Sárrét Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020. 2016. május 1 Bihar Sárrét Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 2016. május Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési

Részletesebben

Balaton-felvidéki Akciócsoport LEADER vidékfejlesztési közösség. Éltető Balaton-felvidék Helyi Fejlesztési Stratégia

Balaton-felvidéki Akciócsoport LEADER vidékfejlesztési közösség. Éltető Balaton-felvidék Helyi Fejlesztési Stratégia Balaton-felvidéki Akciócsoport LEADER vidékfejlesztési közösség Éltető Balaton-felvidék Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 Készítette: Éltető Balaton-felvidékért Egyesület 1 Verzió lezárása: 2016. április

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. évi felülvizsgálata

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. évi felülvizsgálata DIPO Duna-Ipoly Határmenti Együttműködés Helyi Közössége Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. évi felülvizsgálata Készítette: Dr. Nacsa János Márta Attila Jávorka János Szegner László

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület előzetesen elismert LEADER Helyi Akciócsoport 2016. február 1 Tartalom Tartalom...2 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET 2015. DECEMBER ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Újfehértó Város Önkormányzatának megbízásából

Részletesebben

Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21.

Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21. Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21. A Gazdasági Program készítés céljainak rövid bemutatása A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 3. számú melléklet a 2. napirendi ponthoz ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökoszféra- Projekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Bács-Kiskun 2020 BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA II. JAVASLATTEVŐ FÁZIS Kecskemét 2013 Tartalom 1. A MEGYE JÖVŐKÉPE... 3 2. A MEGYE FEJLESZTÉSÉNEK ALAPELVEI... 6 3. A MEGYE FEJLESZTÉSÉNEK

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

Hajdúk jövője Partnerségben a vidékért

Hajdúk jövője Partnerségben a vidékért 1 Hajdúk jövője Partnerségben a vidékért Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. 2011. május 23. Készítette: HA-VER Hajdúsági Versenyképesség LEADER Helyi Akciócsoport 2 Tartalomjegyzék Bevezető 1 Vezetői

Részletesebben

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Integrált

Részletesebben

A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019

A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 Készült: a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása megbízásából a Pannon Projekt Kft által Zalakaros 2009 1 TARTALOMJEGYZÉK ELŐZMÉNYEK, MÓDSZERTANI

Részletesebben

ENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója

ENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója ENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. JÖVŐKÉP...3 1.1. A jövőképet befolyásoló folyamatok...3 1.2. A jövőkép

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014-2020 2015. április 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1.

Részletesebben

A vidékfejlesztési támogatások rendszere 2014 után

A vidékfejlesztési támogatások rendszere 2014 után A vidékfejlesztési támogatások rendszere 2014 után Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály 2014. május 16. Mezőgazdaság versenyképessége A vidékfejlesztési politika céljai Hosszú távú

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád

Részletesebben

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 1 Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 TERVEZET A Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület közgyűlése a 11/2016. (I. 28.) számú határozattal egyhangúlag

Részletesebben

ÉLHETŐ TELEPÜLÉSEK FENNTARTHATÓ

ÉLHETŐ TELEPÜLÉSEK FENNTARTHATÓ BÖRZSÖNY DUNA IPOLY VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET 0 0 ÉLHETŐ TELEPÜLÉSEK FENNTARTHATÓ GAZDASÁG, TÁRSADALOM ÉS KÖRNYEZET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ÁPRILIS 0 Jóváhagyta a Börzsöny Duna Ipoly Vidékfejlesztési

Részletesebben

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 ŐRSÉG HATÁROK NÉLKÜL EGYESÜLET 1 Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása a Vidékfejlesztési Program és az EU2020 céljaihoz 4 2. A

Részletesebben

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI 3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁKHOZ Nemzeti Fejlesztési Terv I-II. Az uniós támogatások hozzáférésének és felhasználásának alapdokumentuma a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

Körös-Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület

Körös-Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület Körös-Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap: A vidéki területekbe beruházó Európa ő 2013. Körös-Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület Székhely: 5520 Szeghalom,

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 2. melléklet a Pest

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA

GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA 2011.március- 2015. március -TERVEZET- 2011. március 24. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 2 1. HELYZETELEMZÉS... 3 1.1 A TELEPÜLÉS INFRASTRUKTÚRÁJA... 3 1.1.1

Részletesebben

2014 2020 HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA DRAFT VERZIÓ. Börzsöny Duna Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület Tervezési Munkacsoport 2015. November 20.

2014 2020 HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA DRAFT VERZIÓ. Börzsöny Duna Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület Tervezési Munkacsoport 2015. November 20. 214 22 HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA DRAFT VERZIÓ Börzsöny Duna Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület Tervezési Munkacsoport 215. November 2. HFS megalkotásának és elfogadásának módszertana LEADER alapelvek érvényesülésének

Részletesebben

KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve KMOP Települési területek megújítása Készítette HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám KMOP_Városfejl_V_4 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó

Részletesebben

Téglás Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája. Mértékegység

Téglás Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája. Mértékegység Cél Indikátor neve Indikátor definíciója C. Tiszta és egészséges települési környezet D. Diverzifikált helyi gazdasági szerkezet E. A helyi közszolgáltatások magas szinten történő biztosítása Arculati

Részletesebben

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA TAMÁSI INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH

Részletesebben

TERMÁLVÍZ-HASZNOSÍTÁSI PROGRAM NAGYSZÉNÁS GEOTERMIKUS ADOTTSÁGAINAK KIAKNÁZÁSÁRA

TERMÁLVÍZ-HASZNOSÍTÁSI PROGRAM NAGYSZÉNÁS GEOTERMIKUS ADOTTSÁGAINAK KIAKNÁZÁSÁRA TERMÁLVÍZ-HASZNOSÍTÁSI PROGRAM NAGYSZÉNÁS GEOTERMIKUS ADOTTSÁGAINAK KIAKNÁZÁSÁRA A PROJEKT AZONOSÍTÓ SZÁMA: KEOP-4.3.0/11-2013-0003 Szakmai kiadvány ÚJ KORSZAK KEZDŐDIK NAGYSZÉNÁS TÖRTÉNETÉBEN Ez a kiadvány,

Részletesebben

CSERHÁTALJA VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET

CSERHÁTALJA VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET CSERHÁTALJA VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET 1 CSERHÁTALJI TÉNYEK, ESÉLYEK, TEENDŐK 2014-2020-BAN HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2016. május Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása

Részletesebben

Társadalmasítási munkaanyag

Társadalmasítási munkaanyag BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ Társadalmasítási munkaanyag Készítette: Baranya Megyei Önkormányzati Hivatal Pécs, 2013. január 31. Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készült a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési anyag 1085. Budapest, Kőfaragó u.9. Tel: 267 05 08, 267 70 78 Fax: 266 75 61 E-mail: pestterv@pestterv.hu

Részletesebben

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

8.3.4 Minőségi agrártermékek előállítása, feldolgozás feltételeinek javítása operatív program... 34 8.3.5 Rossz minőségű termőföldek

8.3.4 Minőségi agrártermékek előállítása, feldolgozás feltételeinek javítása operatív program... 34 8.3.5 Rossz minőségű termőföldek Tartalom Tartalom... 1 1. Bevezetés... 4 1.1 A koncepció előnyei... 4 1.2 Miért van szüksége Fényeslitkének településfejlesztési koncepcióra, és programozásra?... 4 1.3 Kihívások... 4 2. Munkamódszerek....

Részletesebben

Völgy Vidék Helyi Vidékfejlesztési Stratégia

Völgy Vidék Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Völgy Vidék Helyi Vidékfejlesztési Stratégia A felülvizsgált HVS-t a Völgy Vidék Közösség Közgyűlése az 1/2013. (04. 10.) számú határozatával elfogadta.. 2 Völgy Vidék Helyi Vidékfejlesztési Stratégia

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Zala Termálvölgye Egyesület 2014-2020. 2015. december

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Zala Termálvölgye Egyesület 2014-2020. 2015. december LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Zala Termálvölgye Egyesület 2014-2020 2015. december 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 4 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési

Részletesebben

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

Dél-Nyírség, Erdőspuszták LEADER Egyesület Helyi Akciócsoport. LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Draft verzió - Tervezet 2014-2020

Dél-Nyírség, Erdőspuszták LEADER Egyesület Helyi Akciócsoport. LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Draft verzió - Tervezet 2014-2020 1 Dél-Nyírség, Erdőspuszták LEADER Egyesület Helyi Akciócsoport LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Draft verzió - Tervezet 2014-2020 2016. március Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS Készült Nagyecsed Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2015. Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Bács-Kiskun 2020. Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020. 63,23 Mrd Ft

Bács-Kiskun 2020. Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020. 63,23 Mrd Ft Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020 Cím Verzió 2.2 Finanszírozó operatív program: Érintett földrajzi terület: Az ITP teljes 7 éves forráskerete Bács-Kiskun Megye Integrált

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

Előzetes Akcióterületi Terve

Előzetes Akcióterületi Terve Szeged Megyei Jogú Város ELI ipari-innovációs akcióterületének Előzetes Akcióterületi Terve Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott

Részletesebben

Algyő Nagyközség. Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Algyő Nagyközség. Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2015-2022 Egyeztetési változat 2016. május Tartalom 1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI... 3 1.1. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása... 3 1.2. A tematikus és a területi célok közötti összefüggések

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA ROGRAMJA 2015 2019 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ...4 II. SZEGED HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓHOZ VISZONYÍTVA...5 II.1. Múlt...5 II.2. Jelen...5 II.2.1.

Részletesebben

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása

Részletesebben

Új lehetőségek a vidékfejlesztésben a Vidékfejlesztési Program Székely Rita

Új lehetőségek a vidékfejlesztésben a Vidékfejlesztési Program Székely Rita Új lehetőségek a vidékfejlesztésben a Vidékfejlesztési Program Székely Rita Miniszterelnökség Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Győr- Moson-Sopron megyei területi felelős A 2007-2015 közötti Új Magyarország

Részletesebben

KALMAZKODÁS A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ EGY PÉLDATELEPÜLÉSEN

KALMAZKODÁS A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ EGY PÉLDATELEPÜLÉSEN KALMAZKODÁS A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÁS EGY PÉLDATELEPÜLÉSEN 2015. augusztus Készítették: Gyetvai Gabriella Kozma Csongor Palik Zsuzsanna Tóth Tamás Tartalom 1 Bevezetés... 2 2 Település bemutatása...

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégia

Integrált Városfejlesztési Stratégia Barcs Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2009-2013. Tartalomjegyzék 1. A város szerepe a településhálózatban...5 1.1 Barcsi Kistérség legfontosabb jellemzői...5 A Barcsi Kistérség

Részletesebben

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió A Nyírbátori TKT Tanácsa 2008. november 24.-i ülésén megtárgyalta a Nyírbátori Kistérség által az LHH program keretében összeállított

Részletesebben

MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA jóváhagyta: /2008.(..) önkormányzati határozat MÁGOCS 2008. április Készült: A ROC*Mágocs Kft megbízásából TARTALOM 1. CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK 3 1.1 JOGSZABÁLYI

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program, új kihívások, lehetőségek

Vidékfejlesztési Program, új kihívások, lehetőségek Vidékfejlesztési Program, új kihívások, lehetőségek SZOMSZÉDOLÁS VIDÉKFEJLESZTÉS A VELENCEI-TÓNÁL ÖTLETADÓ JÓ GYAKORLATOK című mikrokonferencia és szakmai bemutató 2015. október 20. Vidékfejlesztési támogatási

Részletesebben

Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0

Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0 Debrecen Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója és Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0 Készítette: Euro Régió Ház Kft. INNOVA

Részletesebben

Melléklet: Somogy Megye Területfejlesztési Koncepciója területi hatásvizsgálat és értékelés elnevezésű társadalmasítási anyag

Melléklet: Somogy Megye Területfejlesztési Koncepciója területi hatásvizsgálat és értékelés elnevezésű társadalmasítási anyag E L ŐTERJ E SZT É S Somogy Megye Területfejlesztési Koncepciója területi hatásvizsgálat és értékelés elnevezésű társadalmasítási munkaanyag véleményezésére A Somogy Megyei Önkormányzat elkészítette Somogy

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Képviselő testületi jóváhagyásra 2016. február 01. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19 21. Tel: +36 1 242 2257 Fax: +36 1 242 2257 E mail: urbanlis@urbanlis.hu

Részletesebben

ASZÓD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

ASZÓD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ASZÓD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Megalapozó vizsgálat A Belügyminisztérium összefoglaló értékelése alapján kiegészítve Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program

Részletesebben

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2012. november 30-i ülése 9. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2012. november 30-i ülése 9. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2012. november 30-i ülése 9. számú napirendi pontja A Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció feltáró-értékelő vizsgálati dokumentumának elfogadása

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: ÚJHARTYÁN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 813/2013.Ujhartyan_Tfk_Its MUNKACÍM: ÚJHARTYÁN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (TFK) ÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) DOKUMENTÁCIÓ CÍM: TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Székesfehérvár Megyei Jogú Város

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Székesfehérvár Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Székesfehérvár, 2014. május 30. Dokumentum történet Verzió címe Verzió dátuma Nem végleges, továbbfejlesztése tervezett

Részletesebben

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis Vitaanyag! Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció megújítása B. KONCEPCIÓ VIII - IX - X. fejezetei módosítva 1. változat 2010. február 1. 1 B. KONCEPCIÓ VIII. SWOT analízis A megye társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Tervezési törekvések a vidékfejlesztésben

Tervezési törekvések a vidékfejlesztésben XVIII. Országos Urbanisztikai Konferencia Vidékről A város és vidékének tervezése a rurális térségek szemszögéből Hajdúböszörmény, 2012. október 11. Tervezési törekvések a vidékfejlesztésben Dr. Mezőszentgyörgyi

Részletesebben