BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA"

Átírás

1 BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

2 BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva: ) Készítette: MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda A TANULMÁNY KIDOLGOZÁSÁBAN RÉSZTVEVŐ SZAKÉRTŐK: Barabás Eszter, Gonda József, Guti András, Koós Tamás, Májas Anikó, Molnár Anita, Róka László, Vámos Mariann, Várhegyi Tamás, Vojtonovszki Gergő KÖZREMŰKÖDŐK BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA RÉSZÉRŐL: Nagy Lajos, Illés László, Tomkó Zoltán ANTI-SZEGREGÁCIÓS SZAKÉRTŐ: Balogh Lajos JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

3 TARTALOMJEGYZÉK 1 Vezetői összefoglaló Az IVS kidolgozásának módszertana Helyzetelemzés Városrészek bemutatása AZ IVS célrendszere Fejlesztési akcióterületek kijelölése időszakra A megvalósítás mechanizmusai 7 2 Baktalórántháza Város szerepe a településhálózatban Baktalórántháza város elhelyezkedése Baktalórántháza város szerepe az egyes térszerkezeti egységekben Nemzetközi szerepkör Országos szerepkör Regionális és megyei szerepkör Kistérségi, mikrotérségi szerepkör Egyéb szerepkörök Baktalórántháza város vonzáskörzetének bemutatása és szerepe a térségi munkamegosztásban 14 3 Városi szintű helyzetértékelés Városszerkezet Településtörténeti tényezők Baktalórántháza város településszerkezete Gazdaság Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatások Turizmus, kultúra Információs társadalom Társadalom Demográfia Képzettség Foglalkoztatás, munkanélküliség Egészségügyi helyzet Jövedelmi és szociális helyzet Társadalmi önszerveződések, civil szféra Települési környezet Természeti környezet Épített környezet Lakásállomány Települési környezeti infrastruktúra Közlekedési infrastruktúra Közszolgáltatások Oktatás-nevelés Egészségügy Közigazgatás Szociális ellátás Sport és szabadidő, közművelődés Közbiztonság 50 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

4 3.6 Korábbi időszak fejlesztései Összegzés A város egészére vonatkozó SWOT elemzés 53 4 Városrészek elemzése A városrészek beazonosítása A városrészek helyzetelemzése A városrészek összehasonlító helyzetelemzése Városközpont városrész Bakta városrész Lórántháza városrész Iparterület városrész Flóratanya 70 5 Szegregált, vagy szegregációval veszélyeztetett területek helyzetértékelése Szegregátumok, illetve a szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása A lehatárolt területek helyzetének elemzése Városszerkezeti elhelyezkedés Szegregátum kialakulásához és fennmaradásához vezető okok Demográfiai és szociális helyzet Lakáskörülmények Infrastrukturális helyzet Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés Tervezett fejlesztések és egyes ágazati politikák szegregációs hatásának felmérése 85 6 Stratégia A város jövőképe Fejlesztési célok a városra és a városrészekre Átfogó cél Középtávú tematikus célok Számszerűsített városfejlesztési célkitűzések Városrészekhez kapcsolódó célok Számszerűsített fejlesztési célkitűzések városrészekre Baktalórántháza Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának célrendszere Beavatkozások az akcióterületek kijelölése Városközpont, mint a funkcióbővítő integrált fejlesztési akcióterület Középtávon fejlesztésre kijelölt további akcióterületek Fenntarthatósági szempontok A fenntartható környezeti fejlődés programja Anti-szegregációs program A stratégia külső és belső összefüggései A stratégia főbb külső összefüggései A stratégia főbb belső összefüggései A stratégia megvalósításának főbb kockázatai A megvalósítás eszközei A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet Hatékony és következetes városmarketing tevékenység, pozitív arculat és identitás erősítése Tudatos ingatlan- és kapacitásgazdálkodás Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások A városfejlesztés jelenlegi szervezeti rendszere A városfejlesztés tervezett szervezeti rendszere 137 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

5 7.3 Településközi koordináció mechanizmusai Ingatlangazdálkodási koncepció Az önkormányzat belterületi ingatlanvagyonának áttekintése Az ingatlangazdálkodás alapelvei és stratégiai irányvonalai Az akcióterületeken található önkormányzati ingatlanok Partnerség Nyilvánosság biztosítása: lakossági tájékoztatás és együttműködés a civil szervezetekkel Szakhatósági egyeztetések Vállalkozói egyeztetések Együttműködés a környező településekkel Érdekcsoport elemzés Partnerségi együttműködés Baktalórántháza Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megvalósításában Az IVS eredményeinek nyomon követése (monitoring) és az IVS rendszeres felülvizsgálata, aktualizálása Mellékletek Országosan védett műemlék műemléki környezete Baktalórántházán Helyi védelem alatt álló épületek KSH, 2001 Népszámlálás adatok Városfejlesztési kérdőív kiértékelés eredménye Ábra és táblázatjegyzék Ábrák Táblázatok Források Záradék 175 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

6 1 Vezetői összefoglaló 1.1 Az IVS kidolgozásának módszertana Az IVS-sel szemben a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség olyan szigorú módszertani előírásokat fogalmazott meg, amelyek biztosítják a stratégiai dokumentum belső koherenciáját, szakmai megalapozottságát és hosszú távú megvalósíthatóságát. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia operatív kidolgozása a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Városfejlesztési Csapata által kialakított, és nemzetközileg is ismert módszertan alapján történt, hasonlóan Nyíregyháza, Hajdúszoboszló, Nagykálló, Polgár, Téglás, Komádi, Nyírmada, Biharkeresztes, Várpalota, Ajka, Csurgó, Tapolca és számos további város fejlesztési dokumentációja esetében. Az IVS központi gondolata a funkcionalitás, azaz mind a helyzetelemzés, mind a stratégiaalkotás során hangsúlyosan vizsgáltuk a város és a városrészek jelenlegi és fejlesztendő funkcióit. 1.2 Helyzetelemzés Baktalórántháza város a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától északkeletre, 31 km távolságban található. A város jól megközelíthető, Kelet-Nyugat irányban a 41. sz. főút, Észak-Dél irányban a Kisvárdát Nyírbátorral összekötő út keresztezi. A településen halad át a 116-os számú vasútvonal, valamint itt találkoznak a környező városokból és falvakból induló buszjáratok útvonalai is. Baktalórántháza város állandó népessége a 2007-es statisztikai adatok alapján 4299 fő volt, ebből a lakónépesség száma 3807 fő. A város közigazgatási területe 3524 hektár, melyből 408 hektár belterület, 3116 hektár külterület. A településre jellemző a zöld területek magas aránya, határán közvetlenül egy 312 hektár nagyságú erdő található, melynek egy része védelem alatt áll. Földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően a város térségi központként funkcionál. Baktalórántháza városa további 18 településsel (Apagy, Besenyőd, Berkesz, Laskod, Levelek, Magy, Nyíribrony, Nyírjákó, Nyírkarász, Nyírkércs, Nyírmada, Nyírtass, Nyírtét, Ófehértó, Petneháza, Pusztadobos, Ramocsaháza, Rohod) együtt alkotja a Baktalórántházai kistérséget, melynek területe 451,75 km 2, népessége fő. A Baktalórántházai kistérség a 311/2007 kormányrendelet értelmében a 33 komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik. Gazdaság Baktalórántháza Magyarország egyik legelmaradottabb megyéjében, Szabolcs Szatmár Bereg megyében található, ahol a gazdasági fejlettség jellemzésére használt GDP mutatószáma az országos átlag 75 % - át sem éri el. Ez a helyzet elsősorban a település közlekedési infrastruktúrájának nem megfelelő kiépítettsége, a befektetések alacsony száma és az inaktív lakosság magas arányának a következménye. Az önkormányzat azonban fejlesztési politikájában tudatosan törekszik a helyzet javítására, a fennálló problémák kiküszöbölésére. Baktalórántháza gazdasági szerkezete a település gazdasági-társadalmi fejlettségét tükrözi. Bár napjainkra az egyes nemzetgazdasági ágak súlypontjai globális méretekben is a mezőgazdaság rovására és a tercier/szolgáltató szektor javára tolódtak el, az ún. gazdasági szerkezetváltás az egyes területi szinteken eltérő intenzitással zajlott le. A vállalkozások által lebonyolított pénzügyi forgalomhoz kapcsolódó, és az önkormányzat számára jelentős bevételi forrást megtestesítő iparűzési adóból befolyó bevételek a működő vállalkozások számának csökkenése ellenére a 2007 s évig kisebb MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

7 ingadozásokkal növekedést mutatott. Jól megfigyelhető továbbá az is, hogy a kiinduló 2000 s évhez képest 2007 re több mint kétszeres növekedés következett be a vállalkozások által befizetett iparűzési adó mértékében. Mindez összefüggést mutat az iparűzési adót fizető vállalkozások számának folyamatos növekedésével (mely 2000 és 2008 között közel 30 % - s volt). A Baktalórántházán működő vállalkozások legáltalánosabb jellemzője a kis méret: a vállalkozások döntő többsége mikro és kisvállalkozás, de 250 főt foglalkoztató vállalkozások is jelen vannak a településen. A mező- és erdőgazdálkodás foglalkoztatásban betöltött szerepe Baktalórántházán valamennyi egyéb területi szint hasonló értékét felülmúlja: a kistérségi átlagnál mindössze néhány százalékponttal magasabb, a megyei értéknek viszont majdnem kétszerese. Baktalórántházán 2000 és 2007 között az ipar építőiparban foglalkoztatottak száma csökkent; az építőiparban dolgozók számát tekintve nagyobb visszaesés volt tapasztalható, a feldolgozóipari ágazatokban tevékenykedők száma azonban lényegesen nem változott. Mindez összefüggést azzal, hogy Baktalórántházán a foglalkoztatottak legnagyobb része a szolgáltató szektorban dolgozik, míg a másik két szektor alig egyharmados aránnyal részesedik a foglalkoztatottak számából. A szerkezetváltásnak köszönhetően a tercier szektor térhódítása Baktalórántházán is végbement. Az összes foglalkoztatott 69,3 %-át jelenti ez az összevont nemzetgazdasági ágazat. Más területi szintekkel összehasonlítva kiderül, hogy a városban a szolgáltatás szerepe mind az országos, mind a megyei, mind a kistérségi szintet meghaladta. Társadalom Baktalórántházán 2000 és 2007 között az állandó népesség száma emelkedett, ugyanakkor a lakónépesség csökkent. Baktalórántházán az élveszületések száma a vizsgált időintervallum alatt mindvégig meghaladta a halálozások számát ez esetben tehát természetes szaporodással számolhatunk. Más a helyzet azonban a vándorlások vizsgálata esetében: 2004 óta az állandó elvándorlások száma meghaladja az odavándorlásokét. Kedvező tendenciaként értékelhető viszont, hogy míg 2004-ben az oda és elvándorlások különbözete 26 % volt, addig ez az érték 2007-re 18 %-ra esett vissza, de összességében még így is negatív vándorlási mérleggel számolhatunk, ami nagymértékben hozzájárul Baktalórántháza lakónépességének folyamatos csökkenéséhez, melyet a természetes szaporodás nem tud ellensúlyozni. A foglalkoztatottak iskolai végzettségét tekintve a településen a középfokú végzettségűek vannak túlsúlyban, akiknek nagy része a településen belül talál magának munkát (Baktalórántházán a foglalkoztatottak 76 % - a helyben dolgozik!). Baktalórántháza lakosságának gazdasági aktivitását vizsgálva kitűnik, hogy a gazdaságilag aktív népességnek mindössze 23,84 % - a volt foglalkoztatott, ami jelentősen elmarad az országos átlagtól; a munkanélküliségi ráta 4,26 % - s értéke viszont meghaladja azt és 2008 között közel 47 %-kal emelkedett a nyilvántartott munkanélküliek száma. A halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi csoportok legnagyobb foglalkoztatója az önkormányzat. Közhasznú foglalkoztatás keretében 250 főt alkalmaznak, az út a munkához program keretében az Önkormányzat által foglalkoztatottak kb. 70%-a roma származású. A fentieken túl az önkormányzat saját tulajdonú gazdasági társasága közel 100 főt foglalkoztat, többek között csökkent munkaképességűeket is. Környezet A baktai erdő az Alföld összefüggő erdői közül az egyik legjelentősebb, országos jelentőségű természetvédelmi terület. A Hortobágyi Nemzeti Park fennhatósága alá tartozik, állami tulajdonban van, kezelője a Nyírerdő Rt. neve: Baktai erdő TT. A városi zöldterület nagysága eléri a 9700 négyzetmétert; a terület megfelelően gondozott, rendszeresen tisztított. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

8 A legfontosabb zöldfelületek szabadon maradt területek parkosításából alakultak ki, főként útkereszteződésekben kiépített, kisebb, háromszög alakú területeken, egy-egy telken, intézményekhez (templomok, emlékmű, városháza) csatlakozó területrészeken, melyek zöldfelületi és használati értéke azonban meglehetősen csekély. A település központjában, egymás közelében álló közigazgatási intézmények kertjei egymástól kerítéssel elválasztva állnak, ami gátja egy összefüggő központi zöldterület kialakításának. A település legjelentősebb történelmi emlékei közé tartozik három temploma (római katolikus, református, görög katolikus), valamint a Dégenfeld-kastély egyedülálló, gazdag növényállománnyal rendelkező parkjával, ami a település legnagyobb zöldterületét képezi. A fenti épületek a görög katolikus templom kivételével műemléki védettséget élveznek és 2007 között: a lakásállomány kismértékű emelkedést mutatott, 2007 ben mindössze 1197 lakással számolhattunk. Ez az érték a évivel összevetve 3 % - s növekedést jelent. Megállapítható tehát, hogy a városban a vizsgált időszakban nem volt jelentős lakásállomány bővülés. Baktalórántházán intézményesített hulladékszállítás folyik, a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma 1197 (2007-es felmérés szerint). A településen 3 szelektív hulladékgyűjtő sziget is található. Közszolgáltatások A településen bölcsőde nem működik, azonban a már korábban meghirdetett Biztos Kezdet Program országos kiterjesztéseként, és az országban már jól működő modellintézmények kiterjesztése céljából kiírásra került Gyermekesély TÁMOP program pályázatán Baktalórántháza Város Önkormányzata pályázati forrást nyert egy gyermekház megvalósítására. A pályázat eredményeként 2009-ben a település központjában, jól megközelíthető helyen átadták a Bóbita Gyermekházat, mely nagyon sokat segít az óvodai- és iskolai nevelésben, de az attól kisebb korú gyermekek közösségi életre való szocializálásában is. Az óvodai ellátást egy óvoda biztosítja 2 telephellyel, 8 óvodai csoportban. A 2007-es legfrissebb adatok szerint az óvodai férőhelyek száma 135, az óvodába beíratott gyermekek száma 199 (60 %-uk roma származású), míg az óvodapedagógusok száma 17 volt. A fenti adatok alapján tehát megállapítható, hogy 2007-ben az óvoda közel 147 %-os kihasználtsággal működött, az egy óvodapedagógusra jutó gyermekszám pedig átlagosan 11,7 volt Az alapfokú képzési intézmények elsősorban helyi vonzáskörzettel rendelkeznek. Baktalórántházán a Reguly Antal Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat látja el az általános iskolai nevelést, melyhez tagintézményként csatlakozott 2007 szeptemberében a Nyírjákó Általános Iskola. A középiskolai oktatás a megyei fenntartású Vay Ádám Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium által biztosított. Az iskolában működik a Hátrányos Helyzetű Diákok Arany János Kollégiumi Programja, amely kifejezetten a hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulását hivatott elősegíteni. A város helyi székhelyű felsőoktatási intézménnyel nem rendelkezik. Városi funkciói közül gyakorlatilag ez az egyetlen, ami hiányzik. Baktalórántháza lakosságának egészségügyi ellátásáról 2 háziorvos és 1 fogorvos gondoskodik, házi gyermekorvos nem rendel a településen. A településen járóbeteg szakellátás jelenleg nem működik, azonban 2010-ben veszi kezdetét a kistérségi járóbeteg szakrendelő intézet építése, melyre a város pályázati forrást nyert. A lakosság gyógyszerekkel és gyógyászati segédeszközökkel való ellátását 3 gyógyszertár biztosítja. Emellett a település központjában Egészségház is működik. A Kistérségi jelentőségű Központi Orvosi Ügyelet székhelye Baktalórántházán található, mely a következő településeket szolgálja ki: Laskod, Nyíribrony, Nyírjákó, Nyírkércs, Ófehértő, Petneháza, Ramocsaháza, Rohod, Nyírmada, Pusztadobos, Nyírkarász. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

9 Baktalórántházán önkormányzati kezelésű tartós bentlakásos intézmény és idősek nappali ellátó otthona működik, melyek 32 fő számára biztosítanak elhelyezési lehetőséget (2008-s adatok szerint). A kapacitás-kihasználtság 100 % - s, a férőhelyek száma elegendőnek mondható főként, ha figyelembe vesszük, hogy a településen a 60 évnél idősebb korosztály aránya nem éri el a 20 % - ot sem. A közeljövőben tehát előreláthatólag nem lesz szükség kapacitás bővítésre, az intézmény fenntartása és dolgozóinak folyamatos képzése azonban továbbra is aktív tevékenységet feltételez az önkormányzat részéről. Baktalórántháza város közművelődési és nyilvános könyvtári ellátását a József Attila Művelődési Ház és a Városi Könyvtár (több mint s könyvállománnyal!) biztosítja. A településen végzett közművelődési tevékenység elvégzéséhez adott a Városi Művelődési Ház, a Városi Könyvtár, a Filmszínház épülete (180 férőhelyes) és a település Múzeuma. A legfontosabb közművelődési intézmények a település központjában találhatóak. 1.3 Városrészek bemutatása A városrészek lehatárolásakor nem a területek funkcionálisan és településmorfológiailag homogén kijelölése volt a cél, mert ez a túlzott elaprózottsághoz vezetett volna. Az Athéni Charta települési funkciók keverhetősége elvének megfelelően a városrészek is többféle, de egymást funkcionálisan kiegészítő területekből állnak. A fenti keretfeltételek, a településrendezési terv, a korábbi elemzések és az előzetes egyeztetések alapján Baktalórántháza belterületén 5 városrész lehatárolására került sor: 1. Városközpont városrész: Zöldfa utca - Kossuth utca - Jókai köz - Szent István utca - Árpád köz - Rákóczi utca - Petőfi utca - Szabadság utca - Ady Endre köz - Ady Endre utca - Vasvári Pál utca - Vasút út - Rét köz - Móricz Zsigmond utca Zöldfa utca 2. Bakta városrész: Zöldfa utca - Móricz Zsigmond utca - Rét köz - Vasút út - Vasvári Pál utca - Ady Endre utca - Ady Endre köz - Szabadság utca - Petőfi utca 3. Lórántháza városrész: Zöldfa utca - Köztársaság tér - Kossuth Lajos utca - Jókai köz - Szent István utca - Árpád köz - Rákóczi utca - Petőfi utca 4. Iparterület: A 41. számú főúttól délre eső belterületi városrész. 5. Flóratanya: Kántorjánosi Község felé vezető úttól keletre elhelyezkedő belterületi városrész. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

10 1. ábra: Baktalórántháza beazonosított városrészei Forrás: saját szerkesztés 1.4 AZ IVS célrendszere Az Integrált Városfejlesztési Stratégia célhierarchiája maximálisan épít a város meglévő fejlesztési és egyéb stratégiai dokumentumaira, amelyek közül a legjelentősebbek: Településfejlesztési Koncepció (2003.) Településrendezési terv (2009.) Mindez jelzi, hogy a város jelenleg is egy kiforrott, szakmailag megalapozott és társadalmilag elfogadott célrendszerrel rendelkezik, ezért az IVS-nek nem célja egy teljesen új stratégia MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

11 létrehozása, sokkal inkább egyfajta szintézis, amely során a jelenlegi állapotnak és a jövőben várható folyamatoknak megfelelően formáljuk, pontosítjuk a korábbi, de még hatályban lévő célkitűzéseket. A városfejlesztés stratégiai dokumentumai elvárt eredményként azt jelölik ki, hogy a kistérségi központ funkciót betöltő Baktalórántháza térségi szervező képessége növekedjen, korszerű feltételek között működő kulturális-, egészségügyi-, és közszolgáltatások váljanak elérhetővé a kistérségi és egyéb környező települések lakossága számára. A város kedvező feltételeket kíván kínálni mind a gazdasági szereplők működési környezete, mind pedig a kistérségi lakosság életminősége tekintetében. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

12 Jövő-kép Átfogó cél A hagyományosan központi szerepkörrel rendelkező Baktalórántháza kihasználja a megyeszékhely dinamizáló hatását, és a szomszédos országok közelsége és a fő közlekedési útvonalak kiépítése révén fokozatosan felértékelődő térszerkezeti helyzetét. A fejlődés hatására kialakuló esztétikus és egészséges környezet, a biztonságos társadalmi háttér és megélhetési viszonyok, a fejlett egészségügyi-, kereskedelmi- és közszolgáltatások a minőségi élet alapját jelentik a város és térsége lakosai számára. Baktalórántháza saját értékeinek erősítésével és hangsúlyozásával, a város elhelyezkedését kihasználva növeli a versenyképességét és népesség megtartó erejét, modern kisvárosi lakókörnyezete, valamint fejlett köz- és közösségi, szociális és munkaerő-piaci szolgáltatásai biztosítják a lakosság életminőségének javulását. Középtávú tematikus célok A. A város közlekedési feltételeinek javítása E. A térségi- és társadalmi kohézió erősítése B. A gazdaság élénkítése, a hosszú távú fenntartható fejlődés biztosítása (munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés) F. Modern, kiegyensúlyozott kisvárosi településszerkezet kialakítása, az épített és természeti környezet állapotának megóvása C. A közszolgáltatások minőségének javítása G. A szabadidős (rekreációs) tevékenységekhez kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése D. Az egészségügyi és szociális szolgáltatások kiemelt minőségi fejlesztése (életkilátások javítása) H. A magas szintű kultúra, hagyományőrzés és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása Városközpont Bakta városrész Lórántháza városrész Iparterület városrész Flóratanya városrész Városrészi célok Modern települési központ kialakítása a városi, közszféra, közösségi, közigazgatási, humáninfrastruktúra és gazdasági funkciók és szolgáltatások növelése érdekében. A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével, a lakókörnyezet fejlesztésével Bakta városrész lakosságának nagyobb mértékű integrálása Baktalórántháza társadalmigazdasági folyamataiba, a gazdasági környezet fejlesztésével a város tőkevonzó képességének növelése, és a helyi vállalkozások fejlődési lehetőségeinek biztosítása. A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével, a lakókörnyezet fejlesztésével Lórántháza városrész lakosságának nagyobb mértékű integrálása Baktalórántháza társadalmi-gazdasági folyamataiba. A gazdasági környezet fejlesztésével a város tőkevonzó képességének növelése, és a helyi vállalkozások fejlődési lehetőségeinek biztosítása. Fejlett lakókörnyezet kialakítása a város népességvonzó és megtartó erejének növelése érdekében. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

13 1.5 Fejlesztési akcióterületek kijelölése időszakra Baktalórántháza arra törekszik, hogy a városrehabilitációs programokon kívül is a lehető legtöbb támogatási forrást és magántőkét mozgósítani tudja annak érdekében, hogy a város fejlődése területileg kiegyensúlyozott legyen, azaz a városrészi célok teljesítéséhez kapcsolódó projekteket minél nagyobb arányban végrehajtsa elősegítve ezáltal a város dinamizálódását, a társadalmi esélyegyenlőség megteremtését és a gazdaságos működést. A konkrét, gyakorlati beavatkozásokat térbelileg fókuszáltan, pontosan beazonosított területeken kell végrehajtani a kedvező hatások érdekében. Ennek megfelelően az integrált városfejlesztés során a tevékenységeket akcióterületekre kell összpontosítani, amelyek a városfejlesztés funkcionális magjaiként szolgálnak. Az akcióterületek kijelölése tehát nem jelenti azt, hogy mindössze ezekben a városrészekben történnek átfogó fejlesztések, hiszen az önkormányzat és a magán szféra egyéb projektjei, pályázatai és más jellegű beruházásai Baktalórántháza teljes területét érinteni fogják. A fejlesztési akcióterületek kijelölése során az alábbi alapelveket vettük figyelembe: az akcióterületek teljesítsék legalább a minimálisan előírt követelményeket az ellátandó funkciók tekintetében; az akcióterületek kiterjedése ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, amelyek a fejleszteni kívánt épületek, intézmények és közterek, valamint a lehetséges magánerős beruházások miatt valóban indokoltak; az akcióterületek megjelenésében minél homogénebb, térbelileg pedig koncentrált legyen; funkcionális szempontból az akcióterületek egy egységet alkossanak úgy, hogy a funkcióváltásra és -bővítésre megfelelő helyszínt kínáljanak; a kijelölt akcióterületen a lehető legnagyobb addicionális hatást érjük el a magántőke mobilizálásával. A fenti alapelveknek megfelelően Baktalórántházaban a következő fejlesztési akcióterületet határoltuk le a közötti időszakra annak tudatában, hogy mindezek megvalósítására a potenciálisan rendelkezésre álló fejlesztési források nem elegendők: Városközpont, funkcióbővítő integrált fejlesztési akcióterület Annak tudatában, hogy minden szükségesnek látszó fejlesztés megvalósítására a potenciálisan jelenleg rendelkezésre álló források nem elegendőek, kirajzolódnak olyan további területek, amelyek fejlesztése vagy magántőkéből, vagy a fenti időszakon kívül más pályázati forrásból valósul, valósulhat meg. Két kimelt terület került igy azonosításra, melyek a következők: Ipari és kereskedelmi fejlesztési akcióterület A magántőke fejlesztései esetében a város szerepe többnyire nem terjed tovább a szükséges rendezési, szabályozási feladatok elvégzésénél és a lehetséges tervalkuk megkötésénél, és a fejlesztéshez kapcsolódó ügyintézés segítésénél. 1.6 A megvalósítás mechanizmusai A fejlesztések megvalósítását többek között a kidolgozott ingatlangazdálkodási terv, a nem fejlesztési jellegű tevékenységek (pl. városmarketing, kiszámítható szabályozási környezet), az érintettekkel (lakossággal, civil szervezetekkel, vállalkozásokkal, szakhatóságokkal, környező településekkel) folytatott rendszeres egyeztetések, kialakított együttműködések és szoros partnerségek szolgálják. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

14 Emellett kiemelt jelentőséggel bír a követelményeknek megfelelő szervezeti struktúra kialakítása. A városfejlesztés jelenlegi szervezeti rendszerét képező képviselő testület, bizottságok, kiemelten a Pénzügyi Bizottságot, az önkormányzat különböző osztályai, kiemelten a Pénzügyi gazdasági osztály, valamint a Baktai Hírek alkotta egység. Baktalórántháza Integrált Városfejlesztési Stratégiájának végrehajtását és eredményeit a város képviselőtestülete évenként értékeli. A beszámoló tartalmazza: a stratégia keretein belül megvalósuló projektek és azok végrehajtottságának rövid áttekintését, a stratégia keretein belül megvalósuló projektek finanszírozási információit (projekt költségvetése, források összetétele), városrészenként és tematikus célonkénti áttekintést a stratégia végrehajtásának kezdete óta megvalósult fejlesztésekről és azok eredményeiről, a stratégia indikátorrendszere alapján mért előrehaladást, az indikátorok kiinduló és célértékeinek, valamint azok aktuális értékének feltűntetésével. A stratégia végrehajtásának és eredményeinek nyomon követését az átfogó cél, valamint és a tematikus célok és a városrészi mellé rendelt indikátorrendszer biztosítja. Az indikátor rendszer alapját a város egészére és a városrészekre megfogalmazott célkitűzések megvalósításának mérésére meghatározott mutatók alkotják. A szakmailag megalapozott és részletesen kidolgozott Integrált Városfejlesztési Stratégia és a folyamatban lévő akcióterületi tervezés lehetővé teszi, hogy Baktalórántháza sikerrel pályázzon a rendelkezésre álló városrehabilitációs forrásokra, amelynek eredményeként a város fenntartható módon fejlődhet, megerősítheti térségi szerepkörét, valamint magasabb színvonalú életminőséget és környezetet biztosíthat lakossága számára. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

15 2 Baktalórántháza Város szerepe a településhálózatban 2.1 Baktalórántháza város elhelyezkedése Baktalórántháza város az Észak-alföldi régió települése, amely három megyét foglal magába: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét, Hajdú-Bihar megyét és Jász-Nagykun-Szolnok megyét. A régió teljes lakossága 2007-ben fő volt, területe pedig km 2, melynek domborzata alföld. Baktalórántháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírség közepén helyezkedik el. A megye területe 5936,55 km², amely közel 574 ezer főnek szolgál lakhelyéül. Romániával, Ukrajnával és Szlovákiával határos, megyeszékhelye és egyben legnépesebb városa Nyíregyháza. Baktalórántháza városa további 18 településsel (Apagy, Besenyőd, Berkesz, Laskod, Levelek, Magy, Nyíribrony, Nyírjákó, Nyírkarász, Nyírkércs, Nyírmada, Nyírtass, Nyírtét, Ófehértó, Petneháza, Pusztadobos, Ramocsaháza, Rohod) együtt alkotja a Baktalórántházai kistérséget, melynek területe 451,75 km 2, népessége fő. A Baktalórántházai kistérség a 311/2007 kormányrendelet értelmében a 33 komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik. Baktalórántháza város a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától északkeletre, 31 km távolságban található. A város jól megközelíthető, Kelet-Nyugat irányban a 41. sz. főút, Észak-Dél irányban a Kisvárdát Nyírbátorral összekötő út keresztezi. A településen halad át a 116-os számú vasútvonal, valamint itt találkoznak a környező városokból és falvakból induló buszjáratok útvonalai is. 2. ábra: Baktalórántháza elhelyezkedése Magyarországon Forrás: saját szerkesztés Baktalórántháza város állandó népessége a 2007-es statisztikai adatok alapján 4299 fő volt, ebből a lakónépesség száma 3807 fő. A város közigazgatási területe 3524 hektár, melyből 408 hektár belterület, 3116 hektár külterület. A településre jellemző a zöld területek magas aránya, határán közvetlenül egy 312 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

16 hektár nagyságú erdő található, melynek egy része védelem alatt áll. Földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően a város térségi központként funkcionál. 3. ábra: Baktalórántháza térképe Forrás: MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

17 2.2 Baktalórántháza város szerepe az egyes térszerkezeti egységekben Nemzetközi szerepkör Baktalórántháza város nemzetközi szerepköre csekély mértékű. A városnak több testvérvárosa is van: a magyarországi Ráckevén kívül Romániában Gyergyócsomafalva, Ukrajnában Técső (Tiachiv), Szlovákiában Lukanénye (Nenice), Lengyelországban pedig Łańcut települések, azonban az együttműködés esetleges jellegű. A város nemzetközi szerepkörét alapvetően meghatározza, és több lehetőséget hordoz, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye három országgal határos, így a Magyarország- Szlovákia, a Magyarország-Románia, és a Magyarország-Románia-Szlovákia-Ukrajna határon átnyúló együttműködési programok keretében közösen nyújthat be pályázatokat és valósíthat meg beruházásokat, fejlesztéseket külföldi partnereivel Országos szerepkör A város az Országos 4. ábra: Határmenti térségek Területfejlesztési Koncepcióban foglaltak alapján a határ-menti területek együttműködésének színterévé kell, hogy váljon. Az együttműködés lehetővé teszi a Kárpát-medencében korábban természetes egységet képező régiók, vonzáskörzetek újraéledését, valamint az adott területeknek, településeknek gyorsabb ütemű felemelkedését. Az OTK-ban is megfogalmazásra került, hogy ugyan az ország határ menti térségei az észak-nyugati országrész kivételével többnyire az ország elmaradott, alacsony társadalmi-gazdasági státuszú területei, de ezen térségeknek sajátos elhelyezkedésük, az átértékelődő szerepű országhatár jelenléte kitörési Forrás: OTK, 2005 pont lehet, amennyiben ennek lehetőségeit, mint erőforrást ki tudják használni. Az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció (35/1998. III. 20. OGY határozat Az OTK felülvizsgálata) célkitűzéseivel összhangban (melyek közül kiemelkedik a településrendszerek harmonikus fejlődésének elősegítése ) Baktalórántháza város rövid-, közép és hosszú távú fejlesztési elképzelései között egyaránt szerepel az életkörülményekben, szociális és infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló területi egyenlőtlenségek kialakulásának ill. súlyosbodásának, a hátrányos helyzetű térségek leszakadásának, valamint a szegregációs folyamatok felerősödésének megelőzésére való törekvés, mely által Baktalórántháza város önkormányzata biztosítani kívánja a település szerepének megerősítését a térségi versenyképesség kialakulásában. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

18 2.2.3 Regionális és megyei szerepkör Hazánk május 1.-i európai uniós csatlakozásával valamennyi településsel szemben alapvető elvárásként jelenik meg, hogy fejlesztési koncepciójának kidolgozása során biztosítsa a fejlesztési elképzeléseknek a közösségi prioritásokhoz való illeszkedését. Ennek megfelelően területfejlesztési vonatkozásban az Észak Alföldi Régió Fejlesztési Stratégiájában is kiemelt szerepet kap a régió dinamizálását elősegítő együttműködő városhálózat kialakításának, valamint az ehhez kapcsolódó regionális fejlesztési pólusok kijelölésének szükségessége. Mindezek figyelembevételével a régió települései az együttműködésből fakadó előnyök révén kívánnak hozzájárulni a regionális versenyképesség növeléséhez, s ezáltal az ország fejlettebb térségeihez való felzárkózáshoz. Baktalórántháza ebből a szempontból kedvező helyzetben van, hiszen jelentős számú inaktív, potenciálisan munkába állítható lakosa (megfelelő tömegközlekedés biztosítása mellett) a régióba tartozó települések fontos munkaerő forrása lehet, ami természetesen nem csak a munkaerőt felszívó települések számára jelent kézzel fogható előnyöket, hanem a foglalkoztatási helyzet javulásán keresztül Baktalórántháza számára is (a foglalkoztatottak számának növekedése és az ezzel együtt járó életszínvonal emelkedés ugyanis további fejlődést generálhat). Esetünkben a térségi együttműködés egy lehetséges területe a Debreceni Fejlesztési Pólushoz való kapcsolódás. A régió központ kiemelt területét jelentő agrárgazdaság és Baktalórántháza jelentős mezőgazdasági területei ugyanis kiváló alapot teremthetnének az ágazati kutatások kibővítéséhez / elmélyítéséhez, s egyúttal biztosítanák a Lisszaboni Stratégia célkitűzéseinek (a K+F ráfordítások arányának növelése) teljesülését is. 5. ábra: Baktalórántháza elhelyezkedése Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Forrás: Saját szerkesztés Baktalórántháza Magyarország egyik legelmaradottabb megyéjének Szabolcs-Szatmár- Bereg megye földrajzi középpontjában található, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az országos átlag 75%-át sem. Ezzel a megye országos szinten az Észak - magyarországi Régió megyéivel együttesen a legrosszabb helyezést éri el. Okai egyrészt a közlekedési infrastruktúra nem megfelelő kiépítettségére vezethető vissza, ami maga után vonja a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

19 befektetések alacsony számát, ezzel együttesen pedig a termelő infrastruktúra alacsony kiépítettségét. Ugyanakkor szembetűnő az inaktív lakosság magas aránya is, ami szintén kedvezőtlenül hat a gazdasági folyamatokra. 1. táblázat: Baktalórántháza fontosabb adatai megyei összehasonlításban, 2007 Megnevezés Baktalórántháza Szabolcs-Szatmár- Bereg megye Részesedés a megyén belül (%) Állandó népesség száma ,65 Nyilvántartott álláskeresők ,73 száma Regisztrált vállalkozások ,47 száma Összes kereskedelmi ,39 szálláshely szállásférőhelyeinek száma Forrás: KSH, T-Star Kistérségi, mikrotérségi szerepkör A Baktalórántházai kistérséget a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet az ország 174 kistérségén belül a komplex fejlettségi mutató alapján a 25. helyre sorolta, azaz a régión belül leghátrányosabb helyzetű, komplex programmal segítendő térségnek számít. Baktalórántháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyén belül földrajzilag központi, de a térség életében kistérségi központi szerepet is betölt, nemcsak mint a Többcélú Kistérségi Társulás központja, hanem mert oktatási, egészségügyi, turisztikai szolgáltatásaival saját lakosságán kívül a környező települések lakosságát is kiszolgálja. Elsőként említhető a kistérségi jelentőségű Központi Orvosi Ügyelet, melynek székhelye Baktalórántházán található, de szolgáltatásai az alábbi településekre is kiterjednek: Laskod, Nyíribrony, Nyírjákó, Nyírkércs, Ófehértő, Petneháza, Ramocsaháza, Rohod, Nyírmada, Pusztadobos, Nyírkarász. 6. ábra: Baktalórántháza elhelyezkedése a Baktalórántházai kistérségben Forrás: MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

20 Másik példa a település térségi szerepkörére a baktalórántházai Reguly Antal Általános Iskolához 2007-ben tagintézményként csatlakozott Nyírjákói Általános Iskola; de egy esetleges jövőbeni együttműködési lehetőségként számításba vehetjük a város kedvező földrajzi elhelyezkedéséből adódó központi turisztikai szerepkört is, melynek keretében (építve Baktalórántháza már meglévő idegenforgalmi infrastruktúrájára) a közeli Nyíregyháza, Nyírbátor, Kisvárda és Máriapócs főbb attrakciói könnyedén bebarangolhatók lennének Egyéb szerepkörök A város számos szövetségnek, társulásnak a tagja. Ezen kapcsolatok nagyban elősegítik az információszerzést, az érdekérvényesítést, közös beruházások megvalósítását, központi költségvetési és Európai Uniós támogatásokhoz való hozzájutást. A Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetségének és a Területi Önkormányzatok Országos Szövetségének a tagja az önkormányzat. Az országos hatókörű szervezeti tagságokon kívül számos társulásnak tagja a város, amelyek különböző célterületekre jöttek létre (ívóvíz, szennyvíz, gyógyvíz stb.). 2.3 Baktalórántháza város vonzáskörzetének bemutatása és szerepe a térségi munkamegosztásban A város vonzáskörzetét és térségi munkamegosztásban vállalt szerepét a településen megtalálható funkciók és azok térségi hatásai alapján mutatjuk be. A Városfejlesztési Kézikönyv című módszertani útmutatóban felsorolt funkciók alapján Baktalórántháza mikrotérségi szinten mutatja a legnagyobb funkcionális koncentrációt. Szinte az összes vizsgált területen (Gazdasági funkciók; Közlekedési, távközlési funkciók; Közösségi funkciók; Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók; Humán szolgáltatási funkciók) viszonylag széles körű és változatos szolgáltatásokat kínál mind saját lakosainak, mind a környező települések lakosságának, vállalkozásainak. A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény meghatározza az önkormányzatok kötelező közszolgáltatási feladatait, amelyek végrehajtásához az állami költségvetés különböző jogcímeken normatív támogatások nyújtásával hozzájárul. Az önkormányzat ezen kívül a település érdekében önként vállalt feladatokat is végezhet, melyhez csak a rendelkezésre álló saját források vehetők igénybe. Az önkormányzatnak gondoskodnia kell az általa fenntartott intézmények folyamatos működésének biztosításáról a működés szinten tartása, színvonalának emelése érdekében. A fent leírtaknak megfelelően a hivatal Baktalórántháza város közigazgatási területére vonatkozóan az alábbi feladatokat lája el: Kötelező feladatai 1 : gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról; biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. 1 A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (Ötv.) 8. (4) bekezdése értelmében. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

21 Önként vállalt feladatai 2 : a középfokú oktatásról való gondoskodás, mezőőri őrszolgálat működtetés, pedagógiai szakszolgálat, sport feladatok, helyi lap kiadás, kábel tv szolgáltatás. A város - közigazgatási területén kívül is - viszonylag széles körű és változatos szolgáltatásokat kínál a környező települések lakosságának, vállalkozásainak: 1. Központi Orvosi Ügyelet - székhelye Baktalórántházán található, de szolgáltatásai az alábbi településekre is kiterjednek: Laskod, Nyíribrony, Nyírjákó, Nyírkércs, Ófehértő, Petneháza, Ramocsaháza, Rohod, Nyírmada, Pusztadobos, Nyírkarász. 2. Reguly Antal Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat 2007-től a hozzá tagintézményként csatlakozott Nyírjákói Általános Iskola számára is biztosít oktatási szolgáltatásokat. A város térségi szerepkörét a foglalkoztatottak ingázási viszonyai is alátámasztják. A es Népszámlálás alapján Baktalórántháza foglalkoztatottjainak száma 986 fő, melyből 750 fő helyben, míg 236 fő más településen dolgozik. Azaz a városban élő foglalkoztatott lakosság 76%-ának tud munkahelyet biztosítani. A vizsgálat alapján látható, hogy Baktalórántháza méretéhez képest valamennyi funkcióval ellátott, ezek azonban csak települési és kistérségi szerepkört töltenek be. Összességében tehát megállapítható, hogy a város méretének megfelelő és arányos térszervezési feladatokat lát el. Ugyanakkor egyes területeken relatív funkcióhiány merül fel: Szolgáltató központ; Logisztikai központ; Színház; Strand; Idegenforgalmi vendéglátóhelyek; 2 A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (Ötv.) 8. (1) és (2) bekezdése alapján. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

22 Funkciók 2. táblázat: Baktalórántháza funkcióinak területi hatásköre Országos / Regionális Megyei Kistérségi Mikrotérségi Települési Nemzetközi Gazdaság - Ipartelep - Piac - Kereskedelmi üzletek - Bankok - Pénzügyi szolgáltatók Közlekedés -Vasútállomás -Távolsági autóbusz megálló; - Benzinkút; Közösség - Önkormányzati közművelődési könyvtár; Államigazgatás - Önkormányzat; - Okmányiroda; Rendőrség; Humán szolgáltatás - Középiskola - Központi körzeti (háziorvosi) ügyelet; - Fogászati szakrendelés; Forrás: Baktalórántháza Város Önkormányzata - Köztestületi Tűzoltóság - Háziorvos; - Gyógyszertár; - Mentőállomás; - Óvoda; - Általános iskola; - Ipartelep - Vendéglátó egységek - Postahivatal; - Zárt közcsatornahálózat; - Közüzemi vízhálózat; - Polgárőrség; - Idősek otthona; MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

23 3 Városi szintű helyzetértékelés 3.1 Városszerkezet Településtörténeti tényezők Baktalórántháza a késő rézkortól kezdve lakott település, amit az itt talált leletek bizonyítanak. Bakta első írásos emléke, az 1271-ben keltezett, V. István király adománylevele, melyben apja IV. Béla által az egri püspökség birtokait megerősíti oklevelében. A régészeti leletek tanulsága szerint már ősidők óta lakott az a terület, ahol a település fekszik. Nyírbakta község neve 1282-ben tűnik fel először. A település viszonylag kedvező fekvése miatt (nádas, mocsaras terület övezte) mind a tatárjárás, mind későbbi hódító seregek elől jó menedéket adott. Birtokosa volt a Baktay, Báthori, Barkóczy, Károlyi és a Dégenfeld család is. Lórántháza írásos említése 1321-ben (Lynder néven) maradt ránk ban a Bethlen majd a Rákóczi család birtokaként szerepelt. A Rákóczi szabadságharc után földbirtokosa Károlyi Sándor, aki az 1600-as évek végén Nyírbaktát is birtokolta. Bakta között mezőváros, január 1-én egyesítették Nyírbaktát és Lórántházát, neve így lett Baktalórántháza között, tehát hatvan éven át 18 település járási székhelye volt október 1-én városi rangot kapott. A település jellegét illetően három részre tagolódik. Déli harmada - a volt Bakta - ma többutcás, szabálytalan alaprajzú. Bakta minden jel szerint egykor orsós település volt. Erre utal, hogy a középkori templom előtt a különben egyenes vezetésű út ívesen elkanyarodik. Tágas, teresedő vezetésű utakhoz kapcsolódó nyiladékok központban elhelyezett majorsági (uradalmi) épületekhez és cselédházakhoz vezettek. Ezen a területen alakult ki az elmúlt évtizedekben a város új központja. A település északi harmada egyutcás, hosszan elnyújtott, középkori eredetű község-központtal. A volt Lórántházára a keskeny, egysoros elrendezésű szalagtelkek jellemzőek. A két középkori eredetű és 1932-ig különálló községrészt útmenti beépítésű, egyutcás, soros-szalagtelkes, fiatal faluszakasz köti össze. Római katolikus temploma az egyik legjelentősebb látnivaló. Építésére vonatkozó okleveles adat nem maradt fenn, de alaprajzi elrendezése és színes-mázas téglafalazata alapján a XIII. század második felére tehetjük építését, felszentelésére 1282-ben került sor. A XVI. század elején a templom hajóját nyugat felé megtoldották, tetőzetét a sekrestyével együtt megemelték. A XVIII. században került a bővített templom elé a zömök, kétszintes, ikerablakos torony. A ma álló görög katolikus templom 1842-ben épült, késő barokk stílusban. A református templom a XVII. század elején épült. A templom nagyobbítására és a torony hozzáépítésére között került sor. A református templomát klasszicista, a görög katolikust, késő copf stílusban építették át a múlt század közepén. A Dégenfeld-kastély késő klasszicista stílusban épült, ma szanatórium. A baktai kastélyt között építette gróf Barkóczy László. Az 1710-es években II. Rákóczi Ferenc többször megfordult a kastélyban, a város ekkor megyei közgyűlések helyszíne volt ban a települések földesura, Dégenfeld Imre főispán jelentős szerepet vállalt a szabadságharcban. Az közötti időben építtette át egy emeletes klasszicista stílusúvá a kastélyt gróf Dégenfeld Imre, aki 23 évig a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka volt, ben Szabolcs Vármegye főispánja, kormánybiztos. Veje Tisza Kálmán, aki Magyarország miniszterelnöke volt 15 éven keresztül. A múlt század végén Nyírbakta mezőváros címet viselt, 1912-től 1972-ig járási székhely volt. A XIX. században megindult iparosítás jelentősen érintette mindkét települést, a dinamikus fejlődést jól jellemezte, hogy az 1800-as évek végén a községben két vízi és két szélmalom is működött. A ma is működő malom között épült. A gróf földtulajdonos MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

24 szeszgyárat, korszerű szarvasmarha istállókat épített, méhészetet létesített. Az 1800-as évek közepén épült a "szálla", amely színházi előadások, választási gyűlések és egyéb kulturális rendezvények megtartására szolgált. Az épület jelenleg is áll. Podmaniczky bárónő 1887-ben kisdedóvót hozott létre benne ben már bevezették a 8 osztályos népiskolát. A XX. század elején ( ) a Nyíregyháza-Vásárosnamény, valamint észak-déli irányban Kisvárda-Nyírbátor között megépült kövesutak a települést új fejlődési pályára állították, kereskedelmi és iparközponttá lépett elő. Baktalórántháza január 1-étől közvetlen megyei irányítás alatt álló nagyközség, október 1-től városi rangban álló település. Ebben az évben kezdte meg működését a településen a Határontúli Magyarok Regionális Közművelődési Központja, melynek feladata a határon túli magyar tannyelvű oktatási intézmények segítése. A rendszerváltást követően sorra alakultak át, illetve szűntek meg a korábbi nagyvállalatok, a jelenlegi ipart zömében a régi vállalatok maradványaként üzemelő kis- és középvállalkozások alkotják. Baktalórántháza napjainkban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye földrajzilag központi területének kisvárosa, amely igyekszik visszaszerezni a térségi központi szerepkörét Baktalórántháza város településszerkezete A város településszerkezetileg egy képzeletbeli észak-déli irányú tengely mentén szerveződött, mely struktúra a várost alkotó korábbi két önálló település szerkezeti adottságából adódik. Az északi (korábban Lórántháza) egyutcás utifalu, míg a déli (korábban Nyírbakta) keresztutcás falu volt. Az északi rész hangsúlyosabb pontjai a ma is álló két műemléki templom és környezetük, valamint a közöttük elhelyezkedő terek. A déli településrész kiemelt területe a római katolikus templom és környéke. Itt található még a Dégenfeld - kastély, a Kistérségi Központ, valamint oktatási, igazgatási, egészségügyi közintézmények egész sora. A kastély, a Regionális Központ és a római katolikus templom együttese a központ területén műemléki jelentőséggel bírnak. A település központon kívül eső többi részét elsősorban falusias lakóterületek jellemzik, helyenként építési övezetekkel megszakítva. A település fő közlekedési tengelyeit a Vasút-Kossuth és a Petőfi - Zöldfa utcák jelentik. A 41-es főút megépülésével a település két eltérő részre szakadt. Az északi, mint lakó és közigazgatási rész, míg a déli, mint gazdasági és egyéb övezetek összessége funkcionál. A déli rész kevésbé hangsúlyos szerepet tölt be a település életében, annak ellenére, hogy itt található a település vasútállomása, strandfürdője és gazdasági potenciáljának jelentős része. A település egyetlen jelentősebb tanyás területe is a déli oldalra esik, a korábban Kántorjánosihoz tartozó Flóra-tanya. A 41-es főút megépítése meghatározó beavatkozás volt a település szerkezetébe és életébe, az építéssel együtt járó előnyökön túl (jó közlekedési kapcsolat a megyeszékhely irányába) ugyanis bizonyos negatívumok is jelentkeztek. A 41-es főközlekedési út települési átkelési szakaszán az észak-déli irányú közlekedés jelenleg csak nagy nehézségek árán oldható meg. Az elválasztott városrészek közötti kapcsolatot ezért a későbbiekben mindenképpen szükséges biztosítani (egy észak-dél irányba haladó, a települést a keleti oldalról, elkerülő út jelentősen csökkenthetné azt a közlekedési terhet, ami jelenleg a város központjára nehezedik). MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

25 7. ábra: Baktalórántháza város településszerkezete, 2008 Forrás: Baktalórántháza Város Településendezési Terve, Gazdaság Baktalórántháza Magyarország egyik legelmaradottabb megyéjében, Szabolcs Szatmár Bereg megyében található, ahol a gazdasági fejlettség jellemzésére használt GDP mutatószáma az országos átlag 75 % - át sem éri el. Ez a helyzet elsősorban a település közlekedési infrastruktúrájának nem megfelelő kiépítettsége, a befektetések alacsony száma és az inaktív lakosság magas arányának a következménye. Az önkormányzat azonban fejlesztési politikájában tudatosan törekszik a helyzet javítására, a fennálló problémák kiküszöbölésére. Baktalórántháza gazdasági szerkezete a település gazdasági-társadalmi fejlettségét tükrözi. Bár napjainkra az egyes nemzetgazdasági ágak súlypontjai globális méretekben is a mezőgazdaság rovására és a tercier/szolgáltató szektor javára tolódtak el, az ún. gazdasági szerkezetváltás az egyes területi szinteken eltérő intenzitással zajlott le. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

26 Baktalórántházán a működő vállalkozások száma 2000 és 2007 között jelentős ingadozásokat mutatott: a évi 128 működő vállalkozáshoz képest 2004 ben kiugró értéket (153) tapasztalhattunk, ez az érték azonban 2005 / 2006 során már csökkenést mutatott és 2007 ben végül a évi átlag lá esett vissza (127 vállalkozással). Ez az ingadozó tendencia pedig a beruházási környezet bizonytalanságára és a vállalkozói kedv adott időintervallumon belüli gyakori változására enged következtetni. 8. ábra: Működő vállalkozások száma Baktalórántházán Forrás: KSH, T-Star, 2007 Az önkormányzat a helyzet javítása érdekében különböző módszerekkel igyekszik elősegíteni újabb vállalkozások betelepülését. A város korábban iparűzési adókedvezményt biztosított a betelepülni szándékozó vállalkozások számára. Ez a beruházásösztönző kedvezmény az EU csatlakozást követően már nem adható, csak azok számára érvényes, akik már korábban igénybe vették. A település polgármesteri hivatala ezért napjainkban új módszerekkel próbálja ösztönözni a befektetőket. Ezek között elsősorban a rugalmas ügyintézést kell megemlítenünk, mely az adminisztratív tevékenységek meggyorsítása által kedvező befektetési környezetet kínál leendő vállalkozói számára. A vállalkozások által lebonyolított pénzügyi forgalomhoz kapcsolódó, és az önkormányzat számára jelentős bevételi forrást megtestesítő iparűzési adóból befolyó bevételek a működő vállalkozások számának csökkenése ellenére a 2007 s évig kisebb ingadozásokkal növekedést mutatott. Jól megfigyelhető továbbá az is, hogy a kiinduló 2000 s évhez képest 2007 re több mint kétszeres növekedés következett be a vállalkozások által befizetett iparűzési adó mértékében. 9. ábra: Baktalórántháza iparűzési adóból befolyó bevételei (Ft) Forrás: Baktalórántháza Város Önkormányzata Mindez összefüggést mutat az iparűzési adót fizető vállalkozások számának folyamatos növekedésével (mely 2000 és 2008 között közel 30 % - s volt). A működő vállalkozások összevont nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlásának vizsgálatakor a bevezetőben említett gazdasági szerkezetváltás eltérő intenzitása látszik beigazolódni Baktalórántháza esetében is. Habár a városban a tercier szektor vezető szerepe kétségtelen, a mezőgazdaság és az ipar, építőipar szerepe az országos átlagnál nagyobb mértékben játszik szerepet a városban működő vállalkozások esetében ben a működő vállalkozások többsége a ábra: Működő vállalkozások összevont nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása, % 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% ,0 18,7 3,3 Magyarország ,8 22,9 9,3 Baktalórántháza Forrás: KSH, T-Star, Szolgáltatások Ipar - építőipar év év év év év év év év Mezőgazdaság - erdőgazdálkodás MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

27 kereskedelem, vendéglátás ill. a pénzügyi szolgáltatások terén tevékenykedett. A működő vállalkozások foglalkoztatotti létszámát tekintve 2007-ben a következő kép rajzolódott ki: főt foglalkoztató működő vállalkozások száma: 4db; főt foglalkoztató működő vállalkozások száma: 6db; főt foglalkoztató működő vállalkozások száma: 1db; főt foglalkoztató működő vállalkozások száma: 1db. Ebből következően a Baktalórántházán működő vállalkozások legáltalánosabb jellemzője a kis méret: a vállalkozások döntő többsége mikro és kisvállalkozás, de 250 főt foglalkoztató vállalkozások is jelen vannak a településen. Ha a foglalkoztatottakat vizsgáljuk a 11. ábra: Foglalkoztatottak összevont nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlás tekintetében, 100% megállapítható, hogy Baktalórántházán a mezőgazdaság erdőgazdálkodás terén ill. szolgáltató szektorban dolgozók aránya meghaladja az országos szintet; az ipar építőiparban tevékenykedőké viszont elmarad attól. A településen foglalkoztatottak szektoronkénti megoszlását vizsgálva kitűnik, hogy míg a mezőgazdaságban a foglalkoztatottak mindössze 7,4 %-a 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 69,3 23,3 61,6 32,9 7,4 5,5 Baktalórántháza Magyarország Forrás: KSH Népszámlálás, 2001 Szolgáltatások Ipar - építőipar Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás dolgozik, addig az ipar / építőiparban ez az arány közel háromszoros (23,3%), a tercier ágazatokban pedig majd tízszeres (69,3%) értéket mutat. Baktalórántháza esetében is megfigyelhető tehát a lakosság szektorok közötti átrétegződése, melynek keretében a korábban a hagyományos mezőgazdasági ágazatban foglalkoztatottak folyamatos átáramlása jellemző a szekunder és tercier szektorokba. Mindez pedig összhangban van a globális méretekben is tapasztalható gazdasági jelenségekkel. A népesség gazdasági aktivitását a foglalkoztatottak, valamint a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes arányával lehet mérni. Utóbbi csoport a gazdaságilag aktív népesség, azaz akik munkaerő-kínálatukkal megjelennek a munkaerőpiacon. A népesség gazdasági aktivitás szerinti vizsgálata során a foglalkoztatottakon és a munkanélkülieken túl a statisztikai adatgyűjtés módszertana további két kategóriát definiál. Inaktív keresőknek minősülnek a nyugdíjból, GYES-ből, GYED-ből, a vagyonuk kamataiból, vagy pl. az ingatlanjuk bérbeadásból élők. Ide tartoznak azok a munkanélküli-ellátásban részesülők is, akik nem keresnek munkát. Az eltartottak csoportját a tanulók, az egyetemi hallgatók, a háztartásbeliek alkotják. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

28 3. táblázat: A népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint, 2001 Terület Év Gazdaságilag aktív Gazdaságilag inaktív Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott Baktalórántháza ,30 2,30 22,12 41, ,84 4,26 28,68 43,23 Baktalórántházai kistérség Szabolcs- Szatmár-Bereg megye Magyarország ,83 2,51 25,30 36, ,61 6,72 37,41 34, ,54 2,03 24,27 35, ,04 6,16 35,10 31, ,64 1,22 25,62 29, ,19 4,08 32,41 27,32 Forrás: KSH Népszámlálás, 2001 A táblázat jól mutatja, hogy a két népszámlálás között eltelt időintervallumban milyen nagyfokú átrendeződés ment végbe a munkaerő-piac tekintetében minden vizsgált területi szinten. Különösen nagyfokú csökkenés következett be a foglalkoztatottak arányát tekintve: Baktalórántházán közel 10 százalékponttal, amely nagyjából megegyezik a megyei szinttel; míg kistérségi szinten nagyobb, országos szinten pedig kisebb mértékű volt a változás. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta változása épp a fentiekkel ellentétes tendenciát mutatott: 1990 és 2001 között a munkanélküliek száma települési szinten kétszeresére, kistérségi és megyei szinten háromszorosára, országos szinten pedig közel négyszeresére nőtt. Érdekes megfigyelni az eltartottak számának változását a vizsgált időszakban ebből kitűnik, hogy a települési szint kivételével valamennyi egyéb területi szinten csökkenés volt tapasztalható, Baktalórántházán ugyanakkor közel 2 százalékpontos növekedéssel számolhattunk Mezőgazdaság Baktalórántházán 2000-ben összesen 448 gazdaság működött, melynek több mint 98 %-a egyéni gazdasági formában. A gazdaságok által használt termőterület 2878 ha körül mozgott, és a hasznosítás módját illetően az alábbiak szerint oszlott meg: 4. táblázat: Mezőgazdaság művelési ágak szerinti megoszlása Baktalórántházán Használati típus Terület Szántó 27 % Konyhakert 0,5 % Szőlő 0,25 % Gyümölcsös 7 % Rét 2,5 % Legelő 6,7 % Erdő 65 % Forrás: KSH, 2001 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

29 Baktalórántházán a mezőgazdaságilag hasznosított területek művelési ágak szerinti megoszlását vizsgálva kitűnik az erdőterületek magas aránya. A település mellett található 312 ha területű erdő gyöngyvirágos kocsányos tölgyesei az egykori nyírségi erdőmaradványok értékes példányai, egy részük természetvédelmi oltalom alatt áll. A mező- és erdőgazdálkodási vállalkozások száma Baktalórántházán 2000 és 2007 között 17-ről 13-ra, míg ezen vállalkozások aránya a működő vállalkozások között 18,09%-ról 13,68%-ra csökkent. A mező- és erdőgazdálkodás foglalkoztatásban betöltött szerepe Baktalórántházán valamennyi egyéb területi szint hasonló értékét felülmúlja: a kistérségi átlagnál mindössze néhány százalékponttal magasabb, a megyei értéknek viszont majdnem kétszerese. 8,0% 7,0% 6,0% 5,0% 4,0% 3,0% 2,0% 1,0% 0,0% 12. ábra: Mező- és erdőgazdálkodási foglalkoztatottság mértéke az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva (%) 7,4% 6,9% Baktalórántháza Baktalórántházai kistérség 3,5% Szabolcs- Szatmár-Bereg megye Forrás: KSH Népszámlálás, ,5% Magyarország Ipar Baktalórántházán 2000 és 2007 között az ipar építőiparban foglalkoztatottak száma 34- ről 32 főre csökkent; az építőiparban dolgozók számát tekintve nagyobb visszaesés volt tapasztalható, a feldolgozóipari ágazatokban tevékenykedők száma azonban lényegesen nem változott. Az ipari foglalkoztatottak aránya Baktalórántházán (23,3%) a 2001-es népszámlálás adatai alapján jelentősen elmarad a kistérségi és országos szinttől, és a megyei értéket is csak néhány százalékponttal haladja meg. Mindez összefüggést mutat a korábban már vázolt helyzetképpel, mely szerint Baktalórántházán a foglalkoztatottak legnagyobb része a szolgáltató szektorban dolgozik, míg a másik két szektor alig egyharmados aránnyal részesedik a foglalkoztatottak számából Szolgáltatások 13. ábra: Ipar, építőipar foglalkoztatottsági mértéke az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva (%) 40,0% 35,0% 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% 23,3% 36,4% Baktalórántháza Baktalórántházai kistérség 20,0% Szabolcs- Szatmár-Bereg megye Forrás: KSH Népszámlálás, ,9% Magyarország A szolgáltatási szektorhoz tartozó különböző típusú tevékenységek a gazdaság bármely ágazatához kapcsolódhatnak, közös jellemzőjük, hogy a termelési folyamat valamennyi fázisában jelen vannak, és növelik a termékek hozzáadott értékét. A szolgáltatási szektor súlya fontos mutatója a gazdaság fejlettségének. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

30 A teljes szolgáltatói szektorban 3 tevékenykedő működő vállalkozások száma 2000 és 2007 között kismértékű ingadozást mutatott; év végén a vállalkozások száma 95 volt. A legtöbb vállalkozás a kereskedelem (32 db), vendéglátás (12 db) és a különböző pénzügyi szolgáltatások (12 db) terén tevékenykedett, míg az oktatás (7 db), egészségügyi ellátás (4 db) és a közösségi szolgáltatások (7 db) kisebb arányban szerepeltek. Év 5. táblázat: Kereskedelmi szolgáltatók összefoglaló táblázata ( ) Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db) Élelmiszerüzletek és áruházak száma (db) Ruházati szaküzletek száma (db) Forrás: KSH, T-Star Baktalórántházán a kiskereskedelmi üzletek száma 2000 és 2007 között összességében növekvő tendenciát mutatott (2000: 57 db 2007: 66 db), a különböző típusú üzletek esetében azonban eltérő mértékű változásokat tapasztalhattunk: míg az élelmiszerüzletek és áruházak száma csökkent, a ruházati üzletek számában növekedés volt megfigyelhető. Valamennyi üzlet esetében helyi vállalkozások által üzemeltetett kisebb vállalkozásról beszélhetünk a multinacionális hálózatok nincsenek jelen a településen. A pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó cégek közül az OTP bank, valamint a Tiszavasvári és Vidéke Takarékszövetkezet képviseltetik magukat. A szolgáltatási jellegű ágazatok foglalkoztatásban betöltött szerepét a mellékelt ábra szemlélteti: A szerkezetváltásnak köszönhetően a tercier szektor térhódítása Baktalórántházán is végbement. Az összes foglalkoztatott 69,3 %-át jelenti ez az összevont nemzetgazdasági ágazat. Más területi szintekkel összehasonlítva kiderül, hogy a városban a szolgáltatás szerepe mind az országos, mind a megyei, mind a kistérségi szintet meghaladta. 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 14. ábra: Szolgáltatási jellegű ágazatok foglalkoztatottsági mértéke az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva (%) 69,3% 56,8% Baktalórántháza Baktalórántházai kistérség 53,0% Szabolcs- Szatmár-Bereg megye Forrás: KSH, Népszámlálás, ,6% Magyarország 3 A teljes szolgáltatói szektor alatt értve a kereskedelem, javítás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, szállítás, raktározás, posta, távközlés, pénzügyi közvetítés, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás és egyéb közösségi, személyi szolgáltatási nemzetgazdasági ágakat. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

31 3.2.4 Turizmus, kultúra Baktalórántháza legvonzóbb tulajdonsága turisztikai szempontból a fekvése, hiszen Szabolcs-Szatmár-Bereg megye geometriai középpontjában, a Nyírség középső részén helyezkedik el, a megye nagyobb városait összekötő úthálózat metszéspontjában. Így ideális állomás azoknak, akik az ország legkeletibb megyéjét szeretnék bejárni, megismerni. A településhez közeledve a csodálatos szépségű és országszerte híres Baktai erdőn át vezet az út. Az nyugodt, erőt sugárzó erdő számtalan kikapcsolódási lehetőséget nyújt a rohanó világban megfáradt kirándulóknak. A településre érve egy rendezett kisváros képe fogadja a látogatókat. A központban parkokkal, a Dégenfeld-kastéllyal és annak növényritkaságokat is nevelő kastélyparkjával, a középkori római-katolikus templommal. A település lakói vendégszeretetükről híresek, csakúgy mint a 41. számú főút mentén, a Baktai erdő szélén található Fenyves Idegenforgalmi és Turisztikai Centrum. A város elsősorban a tranzitforgalom számára biztosít turisztikai infrastruktúrát, de a település kedvező földrajzi elhelyezkedéséből adódóan kiváló lehetőséget kínál a közeli Nyíregyháza, Nyírbátor, Kisvárda és Máriapócs látványosságainak bebarangolására is. Az idegenforgalom háttérinfrastruktúráját 21 vendéglátóhely (köztük 19 étteremmel és cukrászdával), valamint egy első osztályú panzió jelenti. A Fenyves Idegenforgalmi és Turisztikai Centrum 63 fő számára biztosít kényelmes elhelyezést, valamint egyéb kiegészítő szolgáltatásokat (étterem, konferenciaterem) akadálymentes környezetben. A nyári időszakban azonban a vendégszám növekedésére való tekintettel a középiskolai kollégiumokban is lehetőség nyílik az elhelyezésre. A város megtekintésre érdemes vonzerői között az alábbiak szerepelnek: Baktai erdő: kikapcsolódási és sportolási lehetőséget nyújt a kirándulók számára, Dégenfeld-kastély: a település központjában elhelyezkedő, állami fenntartású kastély, melynek parkjában növényritkaságokat nevelnek, Római Katolikus templom: a középkori templom a település egyik műemléke, Helytörténeti Gyűjtemény. 15. ábra: A Baktai erdő 16. ábra: Dégenfeld kastély Forrás: Baktalórántháza épített örökségei a következők: Református templom: A település kastély melletti temploma a XIII. században román stílusban épült, tornyát azonban a XVIII. században emelték. A templomát birtokosa Baktai Máté 1519-ben újjáépíttette, ezt örökíti meg a bejárat fölötti kőlap. Egy harangot öntetett református földesura, Tatai István, 1587-ben ben református MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

32 anyaegyház volt és református a templom is ban az új birtokos egy kápolnát építetett, később ez is a reformátusoké lett. Görög katolikus templom: A főútra merőlegesen helyezkedik el, szentélye keletelt, egyhajós, késő barokk stílusban épült. A templom oldalfalait lapos falsávok tagolják, ezek közeiben pedig az északi és déli falakon két-két félköríves, egyszerű keretes ablakok helyezkednek el. A szentély falain három színes ablaküveg található, melyeket egy-egy félköríves vakfülke választ el egymástól ben a templom kiegészült egy ugyancsak barokk stílusban készült harangtoronnyal, melyet egy laternás süveg tetején lévő kettős kereszt zár le. A toronyban jelenleg három harang van: egy kg-os. A templom belsejében, a keleti egyházra jellegzetes ikon képek, reprodukciók, liturgikus eszközök, felszerelések találhatók. Római katolikus templom: A település egyik kiemelkedő látnivalójára vonatkozó okleveles adat nem maradt fenn, de alaprajzi elrendezése és színes téglafalazata alapján a 13. század második felére tehetjük az építését. Felszentelésére 1282 ben került sor. A 16. század elején a templom hajóját nyugat felé megtoldották, tetőzetét a sekrestyével együtt megemelték. A 18. században került a kibővített templom elé a zömök, kétszintes, ikerablakos torony. Dégenfeld-kastély: Fallal övezett szép park mélyén áll a késő klasszicista stílusú Dégenfeld-kastély. Az között épült műemléket 1945 után átalakították, bővítették, sokáig kórház volt. Parkja védett. A jelenleg üresen álló épületben a tervek szerint kistérségi turisztikai központot alakítanak ki. A turizmus szempontjából elengedhetetlen a kiszolgáló, vendéglátó egységek jelenléte a településen. A mellékelt ábra alapján megállapítható, hogy Baktalórántházán 2000 és 2007 között (kisebb ingadozásokkal) csökkent a vendéglátóhelyek száma (21 19). A csökkenés azonban nem egyformán ment végbe a különböző típusú vendéglátóegységek esetében: hiszen míg például az éttermek és cukrászdák száma csökkent a vizsgált időszakban, addig a bárok / borozók esetében növekedés volt tapasztalható. 17. ábra: Vendéglátóhelyek számának változása Baktalórántházán év év év év év év év év Forrás: KSH, 2001 A településre érkező turistákat kiszolgáló vendéglátóhelyek mellett érdemes megvizsgálni a település szálláshely-kínálatát ill. azok kapacitását is, melyek lényeges információval szolgálhatnak a vendéglátás színvonalára és a turistafogadás feltételeire vonatkozóan: Szálláshely-statisztikák 2003 óta állnak rendelkezésünkre, ekkor Baktalórántházán összesen 63 helyen volt lehetőség vendégek elhelyezésére (elsősorban panzióban) re azonban ez a szám 42 re csökkent. Érdekességként említhető meg, hogy a szállásférőhelyek számának csökkenésével párhuzamosan 2004 és 2007 között közel háromszorosára növekedett a vendégek száma (930 fő 2608), amivel párhuzamosan emelkedett a településen eltöltött vendégéjszakák száma is. 19 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

33 3.2.5 Információs társadalom Napjaink globalizálódó világában egyre fontosabbá válik az emberek számára az információhoz való hozzájutás és a mindennapi életüket érintő kérdésekben való megfelelő tájékozottság, épp ezért Baktalórántháza Város Önkormányzata a különböző elektronikus hírközlési eszközök segítségével igyekszik biztosítani a hatékony információ-áramlást a lakosság felé. 18. ábra: A nyilvános távbeszélő állomások számának változása Baktalórántházán 19. ábra: Az egyéni analóg távbeszélő fővonalak számának változása Baktalórántházán Forrás: KSH, T-Star év év év év év év év év Forrás: KSH, T-Star A leírtakkal némileg ellentmondásban van a mellékelt 2 ábra, mely egyértelműen jelzi, hogy Baktalórántházán 2000 és 2007 között mind a nyilvános távbeszélő állomások száma (13 6), mind az egyéni analóg távbeszélő fővonalak száma ( ) jelentős csökkenést mutatott. Mindez azonban elsősorban a mobiltelefonok térnyerésével magyarázható, és nem az információs hálózatok iránti igény mérséklődésével. A kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma 2007-es adatok szerint 686 db volt, ami a 2001-es értékhez képest (250 db) pozitív, viszont a 2003-ban jellemző 1000 dbhoz képest visszaesésnek minősül. A településsel kapcsolatos kérdésekről az önkormányzat a helyi lakossági fórumokon, a Városi Televízióban és az Önkormányzat honlapján keresztül nyújt tájékoztatást. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

34 3.3 Társadalom Demográfia Baktalórántháza lakosságszámát vizsgálva a következő megállapítások tehetők: A település 3525 hektárnyi területén 2000 és 2007 között az állandó népesség száma 3777-ről 3807-re emelkedett, ugyanakkor a lakónépesség 4318-ról 4299-re csökkent. (A legfrissebb 2008-as adatok szerint azonban már csak 3845 fővel számolhattunk!) Az állandó népesség növekedése egyrészt a roma lakosság magasabb természetes szaporodásának, másrészt a határon túlról érkező értelmiségiek betelepedésének köszönhető (erről részletesebben lásd a vándorlások vizsgálatánál). A lakónépesség számának változására magyarázatul szolgál az alábbi táblázat, melyből jól kivehető, hogy Baktalórántházán az élveszületések száma a vizsgált időintervallum alatt mindvégig meghaladta a halálozások számát ez esetben tehát természetes szaporodással számolhatunk. 20. ábra: Baktalórántháza állandó és lakónépességének változása, év év év év év év év év Forrás: KSH, T-Star Lakónépesség Állandó népesség Más a helyzet azonban a vándorlások vizsgálata esetében: 2004 óta az állandó elvándorlások száma meghaladja az odavándorlásokét. Kedvező tendenciaként értékelhető viszont, hogy míg 2004-ben az oda és elvándorlások különbözete 26 % volt, addig ez az érték 2007-re 18 %-ra esett vissza, de összességében még így is negatív vándorlási mérleggel számolhatunk, ami nagymértékben hozzájárul Baktalórántháza lakónépességének folyamatos csökkenéséhez, melyet a természetes szaporodás nem tud ellensúlyozni. 6. táblázat: A lakónépesség számának alakulása Baktalórántházán, Időtáv Élveszületések száma (db) Halálozások száma (db) Állandó odavándorlások száma (eset) Állandó elvándorlások száma (eset) n.a. n.a n.a. n.a Forrás: KSH, T-Star MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

35 A népesség korcsoportok szerinti megoszlását vizsgálva pozitívumként értékelhető a fiatal (0-14 év közötti) korosztály kistérségi (22,2%) és megyei (20,6%) értékét meghaladó arányszáma (22,4%) Baktalórántházán. A munkaképes korú lakosságot (15-59 év közöttiek) vizsgálva hasonló a helyzet a városi átlag (63,5%) ez esetben is meghaladja a másik két területi szinten tapasztalható értéket. 21. ábra: A népesség korcsoportok szerinti megoszlása 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Baktalórántháza 14,1 16,6 17,6 63,5 61,2 61,8 22,4 22,2 Blh. Kistérség SZ-SZ-B megye 20,6 Forrás: KSH Népszámlálás, x évesek évesek 0-14 évesek Az időskorúak (60 év fölöttiek) esetében azonban a Baktalórántházán tapasztalható érték (14,1%) kicsivel elmarad a kistérségi (16,6%) és megyei (17,6%) átlagtól. A lakosság korcsoport szerinti eloszlása viszonylag egyenletesnek mondható, hiszen láthatjuk, hogy a 60 év felettiek aránya az össznépességen belül 20 % alatt marad (ami a gazdasági aktivitás szempontjából kedvező), ugyanakkor a munkaképes korú lakosság (15 59 év) aránya meghaladja a 60 % -ot (ami nemcsak a foglalkoztatottság szemszögéből nézve jelent pozitívumot, hanem a természetes szaporodás további növekedésének biztosítékát is jelenti). A helyzetet némileg ugyan árnyalja, hogy napjainkban egyre több aktív, versenyképes tudással rendelkező fiatal hagyja el a települést és költözik a megyeszékhelyre, illetve a környező fejlettebb városokba, de ez a veszteség nem járul hozzá számottevő mértékben a település lakosságszámának csökkenéséhez, ráadásul aktív önkormányzati politikával a tendencia megállítható. Összességében azonban Baktalórántháza városára a fiatalos korstruktúra jellemző, amely az aktív korúak viszonylag magas arányával együtt mindenképpen előnyös a település jövője szempontjából. A mellékelt ábra segítségével az előzőekkel összhangban Baktalórántháza népességének korcsoportok szerinti megoszlásának változását 2000 és 2007 között vizsgáltuk. Ebből jól látható, hogy a 0 14 év közöttiek száma alapvetően kiegyenlített volt a vizsgált időszakban (csak kisebb ingadozásokkal kellett számolnunk), összességében azonban a kiinduló évi értékhez (853 fő) 2007 re bizonyos mértékű csökkenés (827 fő) volt kimutatható. 22. ábra: A népesség korcsoportok szerinti megoszlása Baktalórántházán, % 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Forrás: KSH, T-Star 60 - x év év 0-14 év A éves korosztályban egyértelmű növekedés volt tapasztalható (a évi ról év végére 2444 főre emelkedett az adott korcsoportba tartozó lakosok száma). A 60 év fölöttiek száma is növekedést mutatott, a 2000 s 524 főhöz képest 2007-ben már 236 fő volt. Összegezve az eddigieket elmondhatjuk, hogy Baktalórántházán a évi (térségi viszonylatban is) kedvező állapotokhoz (fiatalkorúak magas, időskorúak alacsony száma) képest 2007-ben már nagyjából az ország egészére jellemző állapotok figyelhetők meg, MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

36 melyek a gyermekszám csökkenése és az időskorúak arányának növekedése mellett a népesség elöregedése irányába hatnak. A lakosság nemek szerinti megoszlása esetén az országos trendekhez hasonló képet látunk. Míg fiatalkorban a férfiak száma mintegy 6,5 % - al meghaladja a nőkét, addig az életkor előrehaladásával előbb ez a különbség növekszik (15-59 éves korban 20% körüli érétket is elér!), majd fokozatosan kiegyenlítődnek z értékek. A kiegyenlítődés év körül jellemző, ezt követően pedig az idős korosztályban már a nők nagyobb aránya lesz a meghatározó. 23. ábra: Az egyes korcsoportok nemek szerinti megoszlása Baktalórántházán 70 - x % 20% 40% 60% 80% 100% Nő Férfi Forrás: KSH, Jól alátámasztja a leírtakat, hogy míg a fiatal korosztályban 1,06 nő jut egy férfira, addig ez a szám az idősebb korosztály esetében közel megkétszereződik Képzettség Egy településen az alap-, közép- esetleg felsőfokú oktatás léte és minősége nemcsak egy település, illetve térség gyermekeinek fejlődését befolyásolja, hanem hozzájárul a település népességmegtartó erejének növeléséhez mind a pedagógiai munka, mind az infrastrukturális tényezők, és az eszközellátottság tekintetében is. Adott település alap-, közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező népességének arányát mindez együttesen határozza meg, különösen akkor, amikor kiemelkedő tekintettel kell lenni a környező városok elszívó hatása által generált magas fiatalkori elvándorlásra. A népesség korösszetétele hasonló súllyal esik a latba egy település lakosságának iskolai képzettsége meghatározásakor, hiszen a fiatalabb korosztály aránya általában magasabb végzettséget is jelent. Baktalórántháza az oktatás terén kedvező helyzetben van, hiszen nemcsak alapfokú, hanem középfokú oktatási intézmény is működik a városban. A 2001-es Népszámlálási adatok alapján a város iskolázottsági mutatói a következőképpen alakulnak: A 10 évesnél idősebbek körében az általános iskola első osztályát sem elvégzők aránya 1,3%, amely jelentősen meghaladja az országos (0,7%) átlagot. A legalább általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 15 évesnél idősebb lakosság körében 86,3%, meghaladja az országos (88,8%) átlagot. A legalább érettségivel rendelkezők aránya a 18 évesnél idősebbek között 29,4%, amely nem éri el az országos (38,2%) értéket. A felsőfokú végzettségűek aránya a 25 évnél idősebb népességből 9,4%, amely elmarad az országos (12,6%) szinttől. A foglalkoztatottak iskolai végzettségét vizsgálva 2001 es adatok szerint az általános iskola 8 osztályát elvégzettek száma 218 fő volt, a középiskolai érettségivel rendelkezők száma 292 fő, míg a főiskolai / egyetemi oklevéllel rendelkezőké 181. Jól látható tehát, hogy a településen a középfokú végzettségűek vannak túlsúlyban, akiknek nagy része a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

37 településen belül talál magának munkát (Baktalórántházán a foglalkoztatottak 76 % - a helyben dolgozik!). Ezt a kedvezőtlen tendenciát igyekszik kiküszöbölni az önkormányzat a továbbtanulást segítő különböző intézkedéseivel (tanoda működtetése a hátrányos helyzetűek felzárkóztatására, ösztöndíj támogatás a tehetséges fiatalok továbbtanulásának elősegítésére), hogy a magasabb iskolai végzettség megszerzése által megteremtse a lakosok munkaerőpiacon való jobb helytállásának lehetőségét. A továbbtanulási mutatók javítása érdekében az önkormányzat különféle ösztöndíjak nyújtásával segíti a diákokat. A BURSA HUNGARICA ösztöndíj rendszerben 2010-ben 43 fő kap A típusú, valamint 10 fő B típusú ösztöndíjat, összesen 2,4 millió Ft értékben. Ezen kívül az Önkormányzat 4 fő részére, 5 hónapon keresztül biztosítja Baktalórántháza Város felsőoktatási ösztöndíját 5000 Ft/hó értékben 2010-ben. Az ösztöndíjak az előző években is rendelkezésre álltak, és az Önkormányzatnak a jövőben is szándékában áll biztosítani ezeket. A település foglalkoztatási helyzetét meghatározó legfontosabb tényező tehát a viszonylag alacsony iskolai végzettség, mely különösen a szegregált területeken élő, hátrányos helyzetű csoportok esetében jelent problémát, ahol a gyermekek nagy része nem jár rendszeresen iskolába / óvodába és az iskolások között pedig igen magas a lemorzsolódók aránya. Ennek a folyamatnak a megállítása, illetve visszafordítása érdekében hozta létre az Önkormányzat a Bóbita Gyermekházat, melyet részletesen a fejezetben mutatunk be. Az Önkormányzat az Állami Foglalkoztatási Szolgálat Baktalórántházi Kirendeltségével közösen igyekszik a hátrányos helyzetű lakosság képzettségi szintjének érdekében különböző képzéseket indítani. Legutóbb, 2009 őszén 8 általános iskola elvégzésére irányuló felzárkóztató tanfolyamot indítottak. A 8 általános felzárkóztatót sikeresen elvégzők részére a program folytatásaként további, immár középfokú, szakmák elsajátítását lehetővé tevő képzési programok beindítását is tervezik. Az összefogás eredményeként már jelenleg is lehetőség van szakmák tanulására, legutóbb szakács tanfolyam indult a településen. Összességében azonban Baktalórántháza meglévő intézményei révén kedvező feltételekkel rendelkezik a közoktatást illetően, a középiskola képzési spektrumának további bővítésével pedig a város biztosíthatja, hogy az egyébként is a fiatalokat érintő elvándorlás ne induljon meg egy esetlegesen más településen lévő középiskola választásával Foglalkoztatás, munkanélküliség Egy település gazdasági (és ezen keresztül népességmegtartó -) erejének jó fokmérője a települési munkahelyek száma és a településen foglalkoztatottak aránya. Terület 7. táblázat: A lakosság gazdasági aktivitása, 2001 Év Gazdaságilag aktív Gazdaságilag inaktív Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott Baktalórántháza ,84 4,26 28,68 43,23 Baktalórántházai kistérség ,61 6,72 37,41 34,25 Szabolcs ,04 6,16 35,10 31,74 Szatmár-Bereg megye Magyarország ,19 4,08 32,41 27,32 Forrás: KSH, Népszámlálás 2001 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

38 Baktalórántháza lakosságának gazdasági aktivitását vizsgálva kitűnik, hogy a gazdaságilag aktív népességnek mindössze 23,84 % - a volt foglalkoztatott, ami jelentősen elmarad az országos átlagtól; a munkanélküliségi ráta 4,26 % - s értéke viszont meghaladja azt. A gazdaságilag aktív korú népesség alacsony foglalkoztatottsága minden bizonnyal a népesség alacsony (az előző fejezetben már vázolt) iskolai végzettségének tudható be. A gazdaságilag nem aktív (inaktív+eltartott) népesség aránya 71,9 %, amely magában foglalja a: Saját jogú nyugellátásban, nyugdíjszerű ellátásban, járadékban részesülőket, Hozzátartozói jogon folyósított nyugdíjban vagy egyéb ellátásban részesülőket, Gyermekgondozás (nevelés) címen ellátásban részesülőket, Olyan munkanélküli-ellátásban részesülőket, akik nem minősülnek munkanélkülinek (pl. nem keresnek munkát), Vagyonukból vagy egyéb, nem munkával kapcsolatos jövedelemből élőket (pl. földdel, nyaralóval, bérbe adható lakással rendelkezőket). Ha tehát a gazdaságilag nem aktív népesség számából levonjuk a nyugdíj ellátásban részesülők számát, és hozzáadjuk az álláskeresők számát, akkor becsülni tudjuk azt a létszámot, ami a város látens munkaerő-tartalékát jelenti. Ez az érték körülbelül főre tehető, melynek ismerete különösen fontos a városba betelepülni kívánó vállalkozások (mint leendő munkaadók) számára. A foglalkoztatottak összevont foglalkozási főcsoportok szerinti megoszlásának vizsgálatakor kiderül, hogy Baktalórántházán a mezőgazdaság - erdőgazdálkodás terén tevékenykedő népesség aránya (7,4%) mind a megyei (6,9%), mind a kistérségi (3,5%) átlagnál magasabb. Az ipar építőipar szektort tekintve a városi érték (23,3%) még mindig meghaladja a megyei átlagot (20,2%), a kistérségitől (36,4%) azonban jelentősen elmarad. A tercier szektor Baktalórántháza lakosságának 69,3%-át foglalkoztatja, 24. ábra : A foglalkoztatottak összevont foglalkozási főcsoportok szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Baktalórántháza 69,3 56,8 76,5 36,4 23,3 20,0 7,4 6,9 3,5 Blh.kistérség SZ-SZ-B megye Szolgáltatások Ipar - építőipar Mezőgazdaság - erdőgazdálkodás Forrás: KSH, Népszámlálás 2001 ami a kistérséghez (56,8%) képest magasabb, a megyeihez (76,5%) képest viszont alacsonyabb értéket jelent. A foglalkoztatottak munkavégzés helyének vizsgálata alapján megállapítható, hogy: Baktalórántházán a városban lakó foglalkoztatottak (986 fő) 76 %-a helyben talál munkát; a településen dolgozók (1.114 fő) 67,3 %-a helyi lakos; a településen dolgozók 32,7 %-a pedig más településről jár be Baktalórántházára dolgozni; a más településről bejárók 64,5 %-a kistérségen belülről, 35,5 %-a pedig kistérségen kívülről (más kistérségből) jár be; alacsony a más városban dolgozó baktalórántházai lakosok aránya (ami a lakosság kismértékű mobilitásával magyarázható). MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

39 8. táblázat: A foglalkoztatottak ingázási adatai Baktalórántházán, 2001 Ingázási adatok fő Helyben lakó 986 Helyben lakó és dolgozó 750 Helybe lakó és más településen dolgozó 236 Kistérségen belül 73 Más kistérségben 118 Más településről bejáró 364 Kistérségen belülről 235 Más kistérségből 129 Helyben dolgozó összesen Helyben dolgozó a helyben lakó % - ban 76 Forrás: KSH Összességében tehát elmondható, hogy a város saját lakosain kívül a kistérségen belüli egyéb települések lakói számára is képes munkát biztosítani, mely még inkább kiemeli térségi szerepkörét. A város munkaerőpiaci viszonyait tekintve meglehetősen kedvezőtlen kép tárul elénk: 2000 és 2008 között közel 47 %-kal emelkedett a nyilvántartott munkanélküliek száma. A növekedés azonban nem volt egyenletes 2001-ben például a évi átlag (198 fő) alá csökkent, majd 2002-től növekedett, 2003 / 2004-ben stagnált (244 fő), azután ismét folyamatos emelkedés volt megfigyelhető. A munkanélküliek száma 2007-ben tetőzött (381 fő), ezt követően 2008-ban már alacsonyabb 25. ábra: A nyilvántartott munkanélküliek számának változása Baktalórántházán, Forrás: KSH (371 fő) értékkel számolhattunk ben a munkanélküliek 64,8 %-a férfi, 35,2 %-a nő volt. Mindez nagy valószínűséggel azzal magyarázható, hogy a településen működő vállalkozások alacsony számából adódóan a lakosság nagyobb része a közszolgáltatások terén dolgozik, ahol a női munkaerő nagyobb preferáltságot élvez. A településen élők több mint 4 %-a munkanélküli, ezek többsége halmozottan hátrányos helyzetű. A településen nincsenek több száz ember foglalkoztatását biztosítani képes vállalkozások, és nem jellemző az ingázó munkavállalás sem (a helyben dolgozók közel háromnegyede helyben lakó). A halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi csoportok legnagyobb foglalkoztatója az önkormányzat. Közhasznú foglalkoztatás keretében 250 főt alkalmaznak, az út a munkához program keretében az Önkormányzat által foglalkoztatottak kb. 70%-a roma MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

40 származású. A fentieken túl az önkormányzat saját tulajdonú gazdasági társasága közel 100 főt foglalkoztat, többek között csökkent munkaképességűeket is. A jövőre nézve az önkormányzat bővíteni kívánja a közhasznú, illetve közcélú foglalkoztatásban résztvevők számát, és ösztönzi olyan vállalkozások betelepülését a városba, amelyek alacsony iskolázottságúakat is képesek foglalkoztatni. E mellett az önkormányzat igyekszik nyomon követni a környező településekre betelepülő nagyobb vállalatokat és ösztönözni az itt élőket, hogy akár ingázás árán is, de elhelyezkedjenek. Az Önkormányzat szintén a foglalkoztatási helyzet javításának érdekében együttműködési megállapodást kötött az Állami Foglalkoztatási Szolgálat Baktalórántházi Kirendeltségével, valamint a Nyírerdő Zrt.-vel. A közeljövőben létesül Nyírtasson egy gázerőmű, amely jelentős munkaerő igénnyel bír. Az önkormányzat igyekszik a Munkaügyi Kirendeltséggel, valamint a vállalattal együttműködve ösztönözni minél több baktalórántházai lakos elhelyezkedését a cégnél. A romák foglalkoztatásának, és képzésének elősegítése érdekében az önkormányzat 2 fő roma munkaerőpiaci menedzsert alkalmaz, akik segítik a roma lakosság és a munkáltatók közötti kapcsolatfelvételt, és hátrányos helyzetű lakosság munkába állását. Látható tehát, hogy Baktalórántháza Város Önkormányzata különböző módszerekkel (aktív munkaerőpiaci eszközök alkalmazásával) igyekszik elősegíteni a településen a foglalkoztatás növelését hozzájárulva ezáltal a lakosság életszínvonalának növeléséhez, valamint a település népességmegtartó erejének fokozásához. Mint már utaltunk rá a foglalkoztatási nehézségek különösen a hátrányos helyzetű / halmozottan hátrányos helyzetű lakosság körében, elsősorban a szegregált településrészeken jelentkeznek. Az önkormányzat épp ezért külön figyelmet szentel az e területeken kumulálódó munkaerőpiaci problémák megszüntetésére, melynek keretében az alábbi területekre igyekszik kiterjeszteni tevékenységét: azon vállalatok felmérése (a városban és a környező településeken), melyek alacsony végzettségűeket képesek foglalkoztatni, a munkaerőhiánnyal küzdő, keresett szakmák felmérése, halmozottan hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának ösztönzése, közhasznú foglalkoztatás keretében alkalmazott személyek számának növelése, vállalkozások betelepülésének ösztönzése, melyek alacsony iskolázottságúak foglalkoztatására is képesek, a környező településekre betelepülő vállalkozások nyomon követése, és a baktalórántházai lakosok elhelyezkedésének ösztönzése ezen vállalatoknál Egészségügyi helyzet A társadalom életminőségi szintjének egyik indikátora a népesség egészségi állapota. Baktalórántházán jelentős környezeti terheléssel járó tevékenységet végző vállalkozás nem működik, így a lakosság egészségi állapota ebből a szempontból nem fenyegetett. A lakosság egészségi állapotának alakulását számos tényező befolyásolja ezek között megemlíthetők az egyén biológiai (pl. életkor, nem, betegségekre való hajlam) és pszichés (pl. öröklött tulajdonságok, intelligencia) tulajdonságai éppúgy, mint a környezeti tényezők különböző szegmensei (természeti; társadalmi gazdasági kulturális; egészségügyi ellátási tényezők), melyek közül mindenekelőtt az éghajlat, az egyének jövedelmi szintje és az egészségügyi ellátórendszer fejlettsége meghatározó. Fenti tényezők figyelembevételével Baktalórántházán is az ország egészére jellemző állapot figyelhető meg. A születések száma alacsony és csökkenő tendenciát mutat, a lakosság halandósága magas, az egészségügyi ellátó rendszer működése és finanszírozása, valamint a betegellátás színvonala egyaránt súlyos problémákkal terhelt. A lakosság keveset MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

41 törődik egészségével, keveset mozog, helytelenül táplálkozik, magas a dohányosok és alkoholfogyasztók aránya stb. Az egészségi állapotot jól tükrözi a születéskor várható átlagos élettartam mérőszáma, vagyis az az életkor, amelyet átlagosan megélhet egy ma született nő vagy férfi. Az Európai Unió országainak átlagában a nők év, a férfiak 75 év körüli élettartamra számíthatnak. Magyarországon ez az élettartam a nők körében átlagosan 76 év, a férfiaknál 68, év (2001. évi adatok). Tehát egy magyar állampolgár átlagosan 6 (nő) - 7 (férfi) évvel él kevesebbet nyugat-európai társánál. A vezető halálokokat tekintve az ún. civilizációs betegségek, főként szív és érrendszeri, a daganatos megbetegedések, valamint a közúti balesetek jelentik a fő veszélytényező tényezőt. Baktalórántháza lakosságának egészségügyi ellátásáról 2 háziorvos és 1 fogorvos gondoskodik. A településen járóbeteg szakellátás jelenleg nem működik, azonban 2010-ben veszi kezdetét a kistérségi járóbeteg szakrendelő intézet építése, melyre a város pályázati forrást nyert Jövedelmi és szociális helyzet Az életminőség egyik legfontosabb jellemzője a jövedelem, a kereseti lehetőségek alakulása. Baktalórántházán a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 62,9%, amely érték szerint a városban a lakosság több mint felének nincs biztos megélhetést nyújtó munkahelye. Azon személyeken aránya, akik az aktív korúakon belül legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkeznek 29,1%, azaz a település minden harmadik lakosára jellemző. Az életminőséget, illetve annak anyagi tényezőit áttételesen jellemző mutatók közül viszonyítási alapot jelent a lakosság tulajdonában álló nagy értékű fogyasztási cikkek mennyisége, értéke. Ezek közül az egyik legjellemzőbb mutató az 1000 főre jutó személygépkocsik száma, melynek 2000 és 2007 közötti változását jól szemlélteti a mellékelt ábra: látható, hogy a évi értéket (579 db) alapul véve a vizsgált időszakban folyamatosan emelkedett ez az érték, és 2007 re közel 28 %- os növekedést tapasztalhattunk. 26. ábra: A személygépkocsik számának változása Baktalórántházán, év év év év év év év év Forrás: KSH Mindez pedig a lakosság életkörülményeinek javulására enged következtetni. Baktalórántháza szociális helyzetének állapotáról az önkormányzati segélyezés ad felvilágosítást, melynek alapján a következő főbb megállapítások tehetők a város szociális helyzetére vonatkozóan: A rendszeresen szociális segélyben részesítettek számára vonatkozó adatok legkorábban 2006 tól állnak rendelkezésünkre, így értelemszerűen ennek függvényében vizsgáltuk az azóta eltelt időszak változásait ban a rendszeres szociális segélyben részesítettek száma 111 fő volt, míg 2007 ben ez az érték 241 főre növekedett. A közcélú foglalkoztatásban részt vevők száma 2006 és 2007 között közel 23 % -kal emelkedett, ami az önkormányzat aktív munkaerőpiaci politikájának erősödését jelzi. 806 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

42 A lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma a vizsgált időszakban 434 főről 373 főre mérséklődött, ezzel párhuzamosan a lakásfenntartási támogatás eseteinek száma is hasonló mértékben ( fő) csökkent. Az átmeneti segélyezés eseteinek száma a vizsgált két év vonatkozásában növekedett (2006: : 1564), ugyanakkor az átmeneti segélyezésben részesítettek átlagos száma csökkent (985 fő 977 fő). Ez egyben azt is jelenti, hogy az önkormányzat az erőforrások hatékonyabb felhasználására törekedve kevesebb lakos között igyekszik megosztani a rendelkezésre álló forrásokat. A szociális szempontból leginkább támogatásra szoruló, hátrányos helyzetű csoportok elsősorban a település szegregált területein élnek, ezért elengedhetetlen megemlíteni a településen fellelhető telepszerű képződmények jelenlétét. Az alacsony státuszú lakosság összetételét a Központi Statisztikai Hivatal saját adatgyűjtésében, a 10 évente végrehajtott népszámlálás során végzi. Jelenlegi rendelkezésre álló adataink a 2001-ben végzett adatgyűjtésből származnak, de az önkormányzati nyilvántartások alapján jelenleg is megállják helyüket. A szegregátumok lehatárolását a Központi Statisztikai Hivatal végezte, szegregátumként az az egybefüggő terület kerül megjelölésre, ahol a népesség (az intézetekben lakó népesség nélkül) meghaladja az 50 főt és a kijelölt terület egészére a szegregációs mutató 50%-nál magasabb értéket mutat. A mellékelt kartogram alapján tehát Baktalórántházán a következő két szegregátum azonosítható be: a Szent István u. - Árpád u. - Somogyi B. u., valamint a Petőfi S.u. - Táncsics 27. ábra: Baktalórántháza szegregációs térképe Forrás: KSH u. - Ady köz - Zalka M.u. - Naményi u. - Csongrád u. - Ibolya u. településhatár közötti terület. Ezeken a területeken (2001 s adatok szerint) a város népességének közel 16 %-a (645 fő) él. Az önkormányzat munkája során kiemelkedő figyelmet fordít ezen területek helyzetének javítására, mely az infrastrukturális adottságok és a lakhatási viszonyok korszerűsítése mellett a lakosság képzettségi szintjének, valamint munkaerőpiaci elhelyezkedési esélyeinek javítására egyaránt kiterjed Társadalmi önszerveződések, civil szféra A város több szövetségnek, társulásnak a tagja. Ezek a kapcsolatok nagyban elősegítik az információszerzést, az érdekképviseletet és érdekérvényesítést, közös beruházások megvalósítását, központi költségvetési és Európai Uniós támogatásokhoz való hozzájutást. Baktalórántházán a helyi önkormányzattal, valamint az oktatási kulturális szociális intézményekkel együttműködésben Cigány Kisebbségi Önkormányzat tevékenykedik. A szervezet fő célkitűzése a városban élő cigányság felzárkóztatása, életkörülményeinek javítása. Ennek érdekében különböző akciókkal, kezdeményezésekkel igyekeznek aktívan bekapcsolódni a település életébe: tanfolyamok beindítása (a jobb elhelyezkedési esélyek biztosítása érdekében), tehetséggondozás (a cigány fiatalok továbbtanulásának támogatására), rendezvények szervezése (hagyományápolás céljából), MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

43 élelmiszerosztás és ruhaosztás (a hátrányos helyzetű családok megsegítésére), információs szolgáltató központ felállítása (a mindennapi életben felmerülő problémák hatékony kezelésére). A város civil élete komoly történelmi hagyományokkal rendelkezik, és az általános hazai viszonyokat tekintve alapvetően sokrétűnek és szervezettnek mondható. Jelen vannak különféle országos és helyi egyesületek, érdekképviseleti szervezetek, alapítványok, közalapítványok, melyek tevékenységi területe a város közéletének szinte valamennyi fontos területét lefedi. A főbb civil szervezetek a következők: BAKTASZOL Alapítvány Cigány érdekvédelmi szervezet Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Zene Mindenkié Egyesület Közép-Nyírségért Vidékfejlesztési Baktalórántházi Polgárőrség Egyesület Baktalórántáza Választási Szövetség Lungo Drom Humán Közalapítvány "Együtt-Másként" Egyesület Baktalórántháza Városi Sportegyesület Baktalórántháza Város és Lakói segítése Alapítvány Baktalórántházán az alábbi egyházak találhatók meg: Római Katolikus Református Görög Katolikus 3.4 Települési környezet Természeti környezet Baktalórántháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és a Nyírség mértani középpontjában, a Közép-Nyírség kistáj enyhén hullámos felszínű, mérsékelten meleg éghajlatú területén helyezkedik el. A településre jellemző a zöld területek magas aránya, határán közvetlenül egy 312 hektár nagyságú erdő található, melynek egy része természetvédelem alatt áll. Talajtípusok közül a legnagyobb kiterjedésű a glaciális homokfelszíneken képződött, homok fizikai féleségű, gyengén savanyú kémhatású, 0,5-1 % szerves anyagot tartalmazó, gyenge termőképességű kovárványos barna erdőtalaj. Ez a talajtípus 57 %-ban uralkodó a Közép Nyírségben. A terület 13 %- át nem kötött, szintén mészmentes futóhomok felszínek borítják. 65 %-ot tesznek ki a hosszabbrövidebb ideje megkötött homokterületeken kialakult, 0,5-1 % szerves anyagot tartalmazó, gyenge termékenységű (VIII.) humuszos homoktalajok. A kistáj északi részén löszös üledéken képződött homokos vályog fizikai féleségű, jó vízgazdálkodású, 2-4% humusztartalmú, termékeny réti csernozjom talajok is előfordulnak 5 %-nyi kiterjedésben. Az alacsony térszínek hidromorf talajképződményei közül a 2-3 % szerves anyagot tartalmazó, általában meszes, VII. termékenységi kategóriájú réti talajok találhatók a legnagyobb kiterjedésben (16 %). A hasonló termőhelyeken kialakult, de lényegesen több szerves anyagot tartalmazó, korlátozott termőréteg-vastagságú lápos réti talajok részaránya 2 %. A városban jelenleg nem folyik olyan tevékenység, amely a határértékeket túllépve jelentős talajszennyező lenne. Komolyabb talajszennyezés feltételezhető a hulladéklerakó környékén, a felhagyott hulladéklerakó területén, azokon a városrészeken, ahol a lakások még nincsenek rákötve csatornahálózatra, az ipari létesítmények területén, üzemanyagtöltő állomások, illetve az utak környékén, valamint a közlekedésből eredő szennyeződések kiülepedése jelentősebb. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

44 Az éghajlat mérsékelten meleg, de közel a mérsékelten hűvöshöz. Az évi középhőmérséklet 9,5-9,6ºC, a vegetációs időszakban 16,6-16,8ºC. Az évi legmagasabb hőmérsékletek átlaga 34ºC körüli, az abszolút minimumok átlaga 17ºC. Az évi napsütéses órák száma. Az évi csapadékmennyiség 526 mm körüli. Leggyakoribb szélirány az ÉK-i, DNy-i. A térség vízrajzát meghatározza, hogy a Közép-Nyírség felszínét a Lónyai-csatornához tartozó, egymással párhuzamosan futó főfolyások tagolják. Baktalórántháza határában, a településtől nyugatra a Lórántházi-folyás folyik. A belvízelvezető csatornahálózat hossza 1200 km körül van, vízminőségük III. osztályú. A kistáj egésze jellemzően száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület. A talajvíz mélysége a homokbucka vonulatok alatt 4-6 m, máshol 2-4 m közötti. Kémiai jellege a IV. sz. főfolyás mentén és a Lónyai-csatorna torkolati szakaszában nátrium-, máshol kalcium magnézium-hidrogénkarbonátos. A víz keménysége nkº, de a települések közelében 45 nkº fölé is emelkedik. A szulfáttartalom mg/l között ingadozik. A rétegvizek mennyisége 1-1,5 l/s/ km² közötti, az artézi kutak átlagos mélysége nem éri el a 100 métert. A baktalórántházi kút vize 44ºC. A felszíni és a felszín alatti vizek kihasználtságát és a kutak kapacitásának terhelését egyaránt 20%-osra becsülik. A megyei levegőszennyezési tendenciák alapján megállapítható, hogy az 1980-as évek óta a levegő szennyezettsége fokozatosan csökken, különösen a kén-dioxid és a szilárd anyag kibocsátásban 1980 óta tartós, folyamatos és jelentős mértékű csökkenés következett be. A nitrogén-oxidok esetében mérsékeltebb a javulás, a csökkenés az utóbbi években megállt és a közlekedési terhelés emelkedése miatt enyhe koncentrációnövekedés állapítható meg. A szénmonoxid, megfigyelési idősora rövidebb az előzőeknél, a kibocsátás nagysága az utóbbi években keveset változott. A légszennyezés terén bekövetkezett csökkenés okai között lehet megemlíteni a környezetvédelmi intézkedések bevezetését, a gazdasági szerkezet átalakulását, a tüzelőanyag váltást (szénről gázra való átállás), a tüzelőberendezések korszerűsítését, valamint a közlekedés területén az ólommentes benzin elterjedését, a gépjárműpark fejlődését, a járművek ellenőrzésének a megszigorítását. Mindezekkel együtt a közúti közlekedés jelentős légszennyező, a közlekedés a települések és a nagyforgalmú közutakhoz közeli területek levegőminőségének a meghatározója. Baktalórántháza város területén a levegőszennyezést az alábbi szennyezők okozzák, illetve okozzák: gépjárműforgalom, fűtési kibocsátás, üzemi pontforrások, felvert por, pollenek, parlagfű. A város területén a légszennyezés időben és térben csak esetileg fordul elő a szennyező anyag nem veszélyes, a szennyezés kicsi, elsősorban közlekedési eredetű. A határérték túllépések is a zaj és rezgés vonatkozásában elsősorban a közlekedéshez, kisebb arányban a szabadidős tevékenységhez, illetve lokálisan a termelő üzemekhez kapcsolhatók. Ipari zajforrás a MEVISZ Kft. A számú út mellett ipari környezetben a régi kötöde mellett a központhoz viszonylag közel található (helyrajzi szám: 700). Acélszerkezetek gyártásával és felületkezelésével foglalkoznak. A gyártás során működtetett festőműhely illetve festőkabin kompresszorai valamint elszívó berendezései miatt a gyártási technológia során keletkezett zaj számottevő, a környéken vannak védendő létesítmények (üdülő). A zajmérést munkavédelmi szempontból az ÁNTSZ is előírta. A városban található többi üzem települési elhelyezkedése miatt (nincs a közelükben védendő objektum) ipari környezet, vagy a keltett zaj időszakossága miatt nem zavaró zajforrásnak. Közlekedési zajforrások: Legjelentősebb közlekedési zajforrás a 41. számú főközlekedési út átmenő forgalma, bár a településen elsősorban az ipari jellegű területeket terhel. A számú út a település főutcája, beépített területen halad át. A vasúti forgalom szakaszos zajforrás, az alapvető terhelést a közúti forgalom adja. A baktai erdő az Alföld összefüggő erdői közül az egyik legjelentősebb, országos jelentőségű természetvédelmi terület. A Hortobágyi Nemzeti Park fennhatósága alá tartozik, állami tulajdonban van, kezelője a Nyírerdő Rt. neve: Baktai erdő TT. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

45 Teljes területe 341 hektár, melynek nagy részét őshonos alföldi erdőtársulásaink, a homoki gyertyános kocsányos tölgyes és a gyöngyvirágos tölgyes képezik. A 19. század végi lecsapolási munkálatok eredményeképpen a talajvíz 2-3 méteres süllyedésével a kocsányos tölgy életfeltételei jelentősen romlottak, a magasabban fekvő buckahátakon a tölgy elegyaránya visszaszorult. A helyenként 120 éves, méter magas és cm mellmagassági átmérőjű faállomány jó szerkezetű faanyaga, szép törzse valamint génbank szerepe miatt egyaránt országos jelentőségű érték. Az erdő elegyfáiként a délkelet-európai jellegű tatárjuhar és magyar kőris, és az őshonos ezüst hárs a jellemző. Az aljnövényzetet az Alföldön ritkán megjelenő hegyvidéki fajok, szagos müge, kapotnyak, odvas és ujjas keltike, gumós fogasír, erdei ibolya és a kis télizöld alkotják, valamint előfordulnak dacikus elterjedésű montán-szubalpin jellegű fajok is. Az erdő az állatvilág vonatkozásában értékes vadgazdálkodási területként hasznosul (vaddisznó, szarvas, őz, róka stb.), valamint számos védett faj (szalamandra, feketeharkály, egerészölyv, darázsölyv, héja, vörösvércse) élőhelyéül szolgál. A védett terület engedéllyel turistacsoportok számára is látogatható. Baktalórántháza erdősültsége magasan az országos átlag (18 %) fölötti, mintegy 50 %. A védett erdőterületet övező újabb telepítésű erdőkben mintegy 86 %-ban az akác (helyi nemesítésű ófehértói és ópályi akác) az uralkodó faj. Az összes erdőterület mintegy 70 %-a állami tulajdonú, kezelője a Nyírerdő Rt. A baktai erdőben (a védett területen kívül) rendszeresen rendeznek tájfutó és biatlon versenyeket. A magánkézben levő erdőket (elsősorban nyárasok és akácosok) üzemterv szerint, erdőbirtokosságban művelik. A település külterületén további, országosan védett, a lápkataszterben szereplő mocsaras-lápos területek is találhatók a nyírkércsi út és a strand közelében. Ezeken a pangóvizes területeken a természetes élővilág a szántóföldi művelés elől megmenekülve képes volt fennmaradni. Ezek a nem összefüggő, foltokban megmaradt természetes állapotú területek elszigetelt elhelyezkedésük miatt fokozottan igénylik a fennmaradásukat szolgáló védelmet, valamint a kapcsolatukat biztosító ökológiai folyosókat. A városi zöldterület nagysága eléri a 9700 négyzetmétert; a terület megfelelően gondozott, rendszeresen tisztított. A legfontosabb zöldfelületek szabadon maradt területek parkosításából alakultak ki, főként útkereszteződésekben kiépített, kisebb, háromszög alakú területeken, egy-egy telken, intézményekhez (templomok, emlékmű, városháza) csatlakozó területrészeken, melyek zöldfelületi és használati értéke azonban meglehetősen csekély. A település központjában, egymás közelében álló közigazgatási intézmények kertjei egymástól kerítéssel elválasztva állnak, ami gátja egy összefüggő központi zöldterület kialakításának. A zöldfelületi rendszer jelentős részét a fent említett intézménykertek adják, melyek közül a fontosabbak a következők: Dégenfeld kastély parkja: A park a tüdőszanatórium bezárása óta gondozás nélkül, a lakosság elől elzárva áll, állapota romlik. A település legjelentősebb zöldfelületi eleme helyi jelentőségű védett természeti terület és egyben gyűjteményes kert is. Városháza melletti parkosított terület: értékes örökzöldekkel, idős fasorral. Általános Iskola kertje: sportolásra alkalmas területtel és játszóterekkel. Gimnázium kertje: sportpályával. Szakközépiskola kertje: oktatási gazdasági céllal. Játszótér a Kossuth Lajos utca felől nyitottan: gyepes terület. Református templom előtti virágos, gondozott park. Katolikus templom melletti zöldsziget: értékes lombhullató fákkal. Vízmű kertjének gondozott zöldfelülete. Kossuth Lajos utca Arany János utca csatlakozása, a Fáni kert : parkosított, gyepes terület. Nyírerdő Rt. kertje: értékes, tájba illesztett, fajgazdag kert. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

46 További jelentős zöldfelületű intézmények: Strandfürdő területe: fás ligetes strand, Sporttelep a sz. út mellett: gyepes futballpálya szakaszos akácsorral, Temetők területe: értékes fasor, örökzöldek a ravatalozó környezetében. Az utcai zöldsávok a város közműfejlesztéseit követően jellemzően nem kerültek rendezésre. Tervszerű utcafásításról csak a polgármesteri hivatal előtti japánakácsor, Petőfi utca gömbakácai és a Római katolikus templommal szemben álló idős fák tanúskodnak. A zöldfelületi rendszer részeként meg kell említenünk az önkormányzat tulajdonában lévő, parkerdőként nyilvántartott két erdőterületet. A strandra vezető út mentén 1,5 hektár fiatal fűz és éger telepítését, valamint a benzinkút mellett 2 hektáron található fenyvest. Állapotuk elhanyagolt, parkerdőként jelenleg nem funkcionálnak. Látható tehát, hogy a település bár zöldfelületekben bővelkedik ezek többsége elhanyagolt állapotban van. Felújításuk fenntartásuk a jövőben hangsúlyos feladatként jelentkezik a vonzóbb településkép kialakítása érdekében Épített környezet A település legjelentősebb történelmi emlékei közé tartozik három temploma (római katolikus, református, görög katolikus), valamint a Dégenfeld-kastély egyedülálló, gazdag növényállománnyal rendelkező parkjával, ami a település legnagyobb zöldterületét képezi. A fenti épületek a görög katolikus templom kivételével műemléki védettséget élveznek. Az egyedülálló ősparkkal körbevett egykori Dégenfeld Kastély Baktalórántháza központjában az elmúlt évtizedekben tüdőszanatóriumként működött. Az épület állagának általános romlásával azonban a kórházat új épületbe kellett költöztetni, így a kastély épülete napjainkban kihasználatlan. Az épület egyemeletes, klasszicista stílusban épült. A kastélyt körülölelő park gazdag növényállományát többek között 300 éves kocsányos tölgyek alkotják. A Római katolikus templom az elpusztult iratokon alapuló hagyomány szerint 1282-ben épült román stílusban, majd Baktai Máté földbirtokos újítatta fel 1519-ben gótikus stílusban, melyet a főbejárat fölötti felirat is igazol. A hajdani Nyírbaktának egyhajós temploma fekete és piros égetett mázas téglából épült a XIII. század második felében. Baktha Máté három méterrel nyugat felé meghosszabbította a templomhajót. A főbejáratot díszes feliratos reneszánsz kőkapuval ékesítette. A XVI. század végén a templomot a protestáns hívek használták. Csak az 1700 as évek derekán váltotta vissza gróf Haller Gáborné, gróf Károlyi Klára a templomot a katolikusoknak. A templomot a XVIII. században bővítették, ekkor került az épület elé a zömök, kétszintes ikerablakos torony. Különleges értéke a színes vakolatlan téglafal, amely túlégetett mázas téglák felhasználásával készült, és az országban csak Szabolcs- Szatmár Bereg megyében fordul elő. Harangja 1595-ből való ben, amikor az Országos Műemlékfelügyelőség helyreállította a középkori templomot, akkor kerültek elő hazánkban első ízben a szentély keleti falából két különböző méretű, befalazott ablaknyílásból az eredeti középkori ablaküvegek, fakeretükkel együtt. A baktalórántházi római katolikus templom 21 méter magas tornyában 4 harang lakik. A délidőben megszólaló Magyarország egyik legrégibb harangja, amelyet Tatay István, a község egykori birtokosa öntetett 1596-ban. A Református templomot, a legkorábban 1696-ban említik, felújítása a XVIII. században folyt, bővítésére 1844-ben került sor. Ekkor épült a 24 méter magas, sisakos torony eklektikus stílusban. Az egyhajós teremtemplom berendezése késő klasszicista stílusú. Említést érdemel a hármasívű, báboskorlátos karzat, a klasszicizáló, késő barokk intarziás szószék és a Mózes-szék. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

47 A település területén található régészeti lelőhelyek Külterületi lelőhelyek: Baktalórántháza Meleg folyás 2003-ban terepbejárás során a megjelölt helyeken neolit és bronzkori telepnyomokat találtak. 5. Baktalórántháza Szeszfőzde 6. Baktalórántháza határában 2003-ban terepbejárás során őskori lelőhelyet regisztráltak. 7. Baktalórántháza határa, középkori leletanyag terepbejárás során került elő Belterületen található régészeti lelőhelyek: 8. Baktalórántháza református templom és környéke, korabronzkori edényalj került a Jósa András Múzeumba ajándékozás révén (JAM ) 9. Baktalórántháza, Vitéz Sándor beltelkéről két darab bronzkori bögre került a múzeumba (JAM ). 10. Baktalórántháza Gyógyszerész kertben 1965-ben két melléklet nélküli sír került elő. 11. Baktalórántháza, Jókai út Néhai Szabó Miklós udvarán egy korabronzkori sír 3 nagyobb és egy kisebb edényét találták meg, amit a Jósa András Múzeumba szállítottak. 12. Baktalórántháza, Arany János u. 13. Helmeczi Sándor telkén a ház alapozásánál egy koravaskori urnasír került elő, mely egy urnából, egy füles bögréből és egy tálból áll. A leletek a Jósa András Múzeumba kerültek. (JAM ) 13. Baktalórántháza Temetkezési Vállalat kirendeltsége előtt vízvezeték ásása közben egy nagy méretű urnát, egy fazekat és több töredékét találták meg, amit a Jósa András Múzeumba szállítottak. A leletek bronzkoriak. Közelebbről nem meghatározott lelőhelyek: Baktalórántháza későbronzkori csákány került a múzeumba közelebbi lelőhely megjelölése nélkül. Árpád kori és középkori sarkantyúkat ajándékoztak több ízben a közelebbi helymegjelölés nélkül. Baktalórántháza és Rohod között bronzkori edényt találtak Lakásállomány Az életminőség jelentős elemét képezik a lakhatás körülményei, melyek szoros összefüggést mutatnak a lakosság jövedelmi helyzetével és igényszintjével. A lakásállomány nagysága illeszkedve a Demográfiai fejezetben bemutatott növekvő lakónépességhez, folyamatosan emelkedő tendenciát mutatott az utóbbi években. A mellékelt ábrán jól nyomon követhető, hogy hogyan változott a lakások száma Baktalórántházán 2001 és 2007 között: A kezdeti 1163 s lakásállomány a következő évek viszonylatában kismértékű emelkedést mutatott, és 2007 ben is mindössze 1197 lakással számolhattunk. Ez az érték pedig a évivel összevetve 3 % - s növekedést jelentett. Megállapítható tehát, hogy a városban a vizsgált időszakban nem volt jelentős lakásállomány bővülés, 28. ábra: A lakásállomány nagyságának változása Baktalórántházán, év év év év év év év Forrás: KSH MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

48 mely minden bizonnyal a lakosság folyamatosan romló gazdasági helyzetének tudható be. Az előző ábrával összhangban a mellékelt diagramon a 2000 és 2007 között épült illetve megszűnt lakások számának változását kísérhetjük figyelemmel, amely egyben magyarázatul is szolgál az előzőekben már vázolt tendenciákra. Az ábrán jól látható, hogy míg 2000 ben az épített lakások száma jelentősen alulmaradt a megszűnt lakásokéval szemben, addig ben mintegy tizenhatszorosan múlta felül azt. A legutóbbi, 2007 es évben azonban újabb lakások már egyáltalán nem épültek, ugyanakkor a meglévőek közül jó néhány megszüntetésre került. 29. ábra: Az épített és megszűnt lakások számának változása Baktalórántházán, év év év év év év év év Forrás: KSH Épített lakások száma Megszűnt lakások száma A lakásállomány nagysága mellett azonban érdemes megvizsgálni a lakások építési évét / korát, valamint komfortfokozatát ezek az adatok ugyanis sokat elárulnak a település általános társadalmi gazdasági helyzetéről. Összesen (db) táblázat: A lakások életkora Baktalórántházán Forrás: KSH Népszámlálás 2001 A fenti táblázatból látható, hogy a lakások többsége 1970 és 1990 között épült, ami minden bizonnyal összefüggésben áll az ebben az időszakban gyakori lakásépítési támogatások nyújtásával. Az épületek nagy része jó állapotban van, lakóik megfelelő anyagi színvonala biztosítja hosszú távú fenntartásukat. Összesen (db) 10. táblázat: A lakások komfortossága Baktalórántházán Komfort Összkomfortos Komfortos Félkomfortos nélküli Szükség és egyéb lakás Forrás: KSH népszámlálás 2001 Ahogy az összefoglaló táblázat is mutatja a Baktlórántházán található lakások közel háromnegyede összkomfortos / komfortos lakás, emellett azonban sajnos viszonylag magas a komfort nélküli, ill. szükséglakások száma is, melyek elsősorban hátrányos helyzetű csoportok által lakottak és többségében a város szegregációval érintett területein találhatóak. A szegregált területek lakásainak tulajdonviszonya rendezett (2 önkormányzati bérlakás található itt, a többi magántulajdonú épület), a közművekhez való csatlakozás tekintetében azonban nagy hiányosságok tapasztalhatóak. Az itteni, meglehetősen rossz lakáskörülmények legfőbb oka, hogy az itt élőknek nincs anyagi lehetősége arra, hogy a gáz, víz, csatorna hálózathoz való csatlakozás költségeit, illetve a csatlakozást követően a rendszeres havi számlákat kifizessék, ezért még napjainkban is közkutakról hordják a vizet és minden felszereltséget nélkülöző helyiségekben végzik napi higiénés tevékenységüket. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

49 A fent ismertetett problémák kiküszöbölésében Baktalórántháza önkormányzata aktívan igyekszik közreműködni elősegítve ezáltal a szegregált területeken élők lakáskörülményeinek (és ezzel együtt az épületek állagának, lakhatóságának) javítását Települési környezeti infrastruktúra A település közműellátottsága A közművesítettség, illetve a telekommunikációs eszközök elérhetősége a modern gazdaságok alapvető eleme. Bár a közművek megléte önmagában nem indukál jelentős fejlődést, hiányuk akadályozza a gazdasági tevékenységek bővülését, valamint a lakosság életminőségének növekedését. Baktalórántháza vízellátása a Baktalórántháza Regionális Vízműről történik. A Baktalórántháza Regionális Vízmű vízbázisa az üzemelő sérülékeny vízföldtani környezetű vízbázisok közé tartozik. A település közigazgatási területén 1 db hévíz kút található, mely 1971-ben épült, mélysége 862,2 m, a kifolyó víz hőmérséklete 45 C. Ezt a hévíz-kutat jelenleg is hasznosítják. A település vízellátásáról a BAKARA Bt. (Baktalórántháza, Petőfi u. 57.) gondoskodik. A vízmű-telepen 2 db mélyfúrású kút, vas-, mangántalanító működik. A közüzemi ivóvízvezeték hálózat hossza 29,5 km, a hálózatba bekapcsolt lakások száma 1197, ami a lakásállományt tekintve teljes rákötöttséget jelent (2007-es adatok szerint). Baktalórántházán a szennyvízcsatorna - hálózat és a tisztító telep üzemeltetését a BAKARA Bt. látja el. A szennyvízcsatorna hálózat hossza (2007-ben) 12,6 km volt, a közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma 870, így az 1197-es lakásállomány tükrében 73 %-os rákötöttséggel számolhatunk. A rendszert a város terjeszkedésével párhuzamosan folyamatosan bővítik és karbantartják. Baktalórántházán az ún. közműolló, mely a két hálózattípusra kötött lakások arányszámainak különbségét adja a vizsgált es időszakban záródásnak indult. Ennek legfőbb oka az ivóvízvezeték hálózatba bekapcsolt lakások számának csökkenése ( ), illetve ezzel párhuzamosan a közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások számának közel 56 %-os növekedése ( ) volt. Emellett azonban a szennyvízcsatorna hálózat hosszának növekedése (8,7 km 12,6 km) is szerepet játszott a közműolló záródásában. 30. ábra: A közműolló nagyságának változása Baktalórántházán, év év év év év év év év Forrás: KSH Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Közüzemi ívóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Baktalórántházán intézményesített hulladékszállítás folyik, a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma 1197 (2007-es felmérés szerint). A településen 3 szelektív hulladékgyűjtő sziget is található. Az elektromos áramszolgáltatást az E-ON Rt. nyújtja, a településen légvezetékes rendszerek vannak, helyenként beton és fa oszlopokkal. A háztartási villamosenergia fogyasztók száma 1263 (2007) volt. A vezetékes gázszolgáltatást a TIGÁZ Rt. végzi, a fejlesztésekkel járó gázigény növekedés a meglévő rendszerről szükség szerinti hálózatbővítésekkel megoldható. A háztartási gázfogyasztók száma 2007-ben 866 fő volt. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

50 3.4.5 Közlekedési infrastruktúra A várost öt a Magyar Közút Kht. Kezelésében lévő út érinti: 41. számú országos főút; jelű számú Nyírkércsre vezető összekötő út; jelű számú összekötőút, mely a település tengelye; jelű bekötőút, mely Flóratanyára vezet; jelű állomáshoz vezető út. Az önkormányzati utak közül a Petőfi és az Ady Endre utca gyűjtőfunkciót töltenek be. A város többi útja többségében kiszolgáló út, ahol a gyalogos forgalom járda hiányában a gépjárműforgalommal azonos felületen közlekedik, ami a lakosság szempontjából meglehetősen balesetveszélyes. A városi csomópontok közül a Zöldfa Petőfi Vasút utca csomópontja nem megfelelőn kialakítottak, balesetveszélyesek. Ide torkollik a Köztársaság tér északi oldalán haladó útszakasz, amely jelenleg a távolsági és helyközi autóbusz megállók szerepét tölti be. A városban parkolási gondok a város adottságából következően nincsenek (a városközpontban 43 ingyenes parkolóhely található), kivételt képez ez alól az Egészségház és a Polgármesteri Hivatal környéke (a rendezetlen körülmények miatt). A város helyi jelentőségű vasútvonal mellett fekszik, melynek forgalma inkább kereskedelmi jellegű. Az önkormányzat települési infrastruktúrát érintő tervei között szerepel a város keleti határában egy új gyűjtőút kialakítása, mely az átmenő forgalom egy részét vezetné el a település központjából. Emellett kívánatos lenne a 4105 és a jelű utak forgalmának mérséklése, ami a Dégenfeld kastélyt és a városközpontot kapcsolná szerves egységbe. A fejlesztési elképzelések másik sarkalatos pontját a szegregációval érintett területek infrastrukturális problémáinak megoldása jelenti. Ezeken a területeken ugyanis nem mindenütt van szilárd burkolatú műút, és járda kiépítve, mely hiányosságok főként havazás, nagyobb esőzés idején jelentenek nagy gondot, mivel a vízelvezetés hiányos a területen. Az önkormányzat legfontosabb feladata tehát e téren felmérni azon lakosok számát, akik igénylik a közművekre való rácsatlakozást (de a hálózathoz való kapcsolódás költségeit nem tudják felvállalni), s támogatás révén elősegíteni, hogy a lakások minél nagyobb arányban kapcsolódjanak a kiépített közműhálózatokra. 3.5 Közszolgáltatások Oktatás-nevelés Az oktatási intézmény hálózat kiépítettsége az egyéni, családi és lakóhelyi szellemi tőkét jeleníti meg. Ennek megléte vagy hiányossága mely elmondható a kultúrára és a közművelődésre is az életminőségünkre nagy hatással van. Esélyegyenlőség érdekében továbbra is minden gyermek számára biztosítani kell az oktatás és a közművelődés nyújtotta lehetőségek széleskörű kihasználását. Baktalórántháza Város Önkormányzata nagy hangsúlyt fektet a lakosság képzettségi színvonalának folyamatos növelésére (a szegénység újratermelődésének megállítása érdekében különböző eszközökkel ösztönzi a jövő generációjának tanulását, továbbtanulását, a kor szellemének megfelelő kompetencia alapú képzéseken való részvételét), ezért a településen az alábbi oktatási intézmények fenntartásáról gondoskodik. A településen bölcsőde nem működik, azonban a már korábban meghirdetett Biztos Kezdet Program országos kiterjesztéseként, és az országban már jól működő modellintézmények kiterjesztése céljából kiírásra került Gyermekesély TÁMOP MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

51 program pályázatán Baktalórántháza Város Önkormányzata pályázati forrást nyert egy gyermekház megvalósítására. A pályázat eredményeként 2009-ben a település központjában, jól megközelíthető helyen átadták a Bóbita Gyermekházat, mely nagyon sokat segít az óvodai- és iskolai nevelésben, de az attól kisebb korú gyermekek közösségi életre való szocializálásában is. A Gyermekházban játszószobán, csoportszobán kívül még teakonyha és kis mosoda-fürdő helyiség is kialakításra került, az alapjáték-készlet összeállításánál a változatosság és sokszínűség mellett, a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő, képesség-fejlesztő játékszerek beszerzésére helyezték a hangsúlyt. A Gyermekház néhány hónapos működésének tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy a kezdeményezés sikeres, hiszen az intézmény nagyon népszerű a hátrányos helyzetű gyermekek körében, a rendszeres látogatók kb %-a roma származású. Baktalórántháza Város Önkormányzata konzorciumi tag az LHH program keretein belül végrehajtandó kistérségi szintű Gyerekesély programban. Az óvodai ellátást egy óvoda biztosítja 2 telephellyel, 8 óvodai csoportban. A 2007-es legfrissebb adatok szerint az óvodai férőhelyek száma 135, az óvodába beíratott gyermekek száma 199 (60 %-uk roma származású), míg az óvodapedagógusok száma 17 volt. A fenti adatok alapján tehát megállapítható, hogy 2007-ben az óvoda közel 147 %-os kihasználtsággal működött, az egy óvodapedagógusra jutó gyermekszám pedig átlagosan 11,7 volt. Az óvodák épületei eredetileg nem óvodai célt szolgáltak. A központi óvoda (Zrínyi Úti Óvoda) korábban szülőotthon volt, majd annak megszűnése után bölcsődeként működött, 1990-től lett az óvodai nevelés színtere. A Vasút Úti Óvoda épületének adottságai szintén nem túl kedvezőek, mert alapterületénél fogva tovább nem alakítható, ráadásul hiányoznak egyes kiszolgáló helyiségek is (tornaterem, elkülönítő, nevelői szoba, felnőtt öltöző, szülők részére fogadó helyiség nincs). Az óvodában fennálló problémák orvoslása érdekében az önkormányzat pályázatot nyújtott és nyújt be a központi (székhely) óvoda felújítására, mely férőhelybővítéssel is jár. Ez biztosítja a két tagintézmény együttes elhelyezését, melynek révén javulnak a tárgyi feltételek, mérséklődik a zsúfoltság. A mostoha körülmények ellenére az óvodában teljes mértékben integrált oktatás folyik. Az alapfokú képzési intézmények elsősorban helyi vonzáskörzettel rendelkeznek. Baktalórántházán a Reguly Antal Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat látja el az általános iskolai nevelést, melyhez tagintézményként csatlakozott 2007 szeptemberében a Nyírjákó Általános Iskola ben az általános iskolai feladat-ellátási helyek száma 2, az osztálytermek száma 25 volt. Az általános iskolai tanulók létszáma azonban csökkenő tendenciát mutatott: 2004-ben 427 fő, 2006-ban 392 fő, 2007-ben 377 fő volt, ami egyértelmű összefüggésben áll a településről elvándorló fiatal családok kiköltözésével. Az általános iskolában mindkét telephelyen integrált oktatás folyik már évek óta. Az integrált oktatás megvalósítása mellett a város kiemelt figyelmet fordít a tehetséggondozásra, ezért roma színjátszó csoport, valamint hangszeres csoportok is működnek a településen. Az integrált oktatás hatékonyabbá tételének érdekében roma származású pedagógust is alkalmaz az Önkormányzat. A 377 fő mintegy 68,9 %-a hátrányos helyzetű, 38,4 %-a pedig halmozottan hátrányos helyzetű. Körükben rendkívül magas az évfolyamismétlők aránya. A helyzet javítása érdekében az önkormányzat a városfejlesztési projekt során kibővítendő Művelődési Házban kialakítandó helyiségek egyikében, pályázati források segítségével tanoda kialakítását tervezi. A középiskolai oktatás a megyei fenntartású Vay Ádám Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium által biztosított. Az iskolában működik a Hátrányos Helyzetű Diákok Arany János Kollégiumi Programja, amely kifejezetten a hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulását hivatott elősegíteni. Ebben az intézményben is elkezdődött az integrált oktatás megvalósítása: a gyerekeket felmérték, a munkacsoportok megalakultak. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

52 A szakközépiskolában informatikai, gépészeti és közgazdasági szakmacsoportok oktatása folyik. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében itt folyik a legnagyobb mértékű felnőttképzés a mezőgazdaság különböző területein. A középiskola két kollégiumot is működtet a településen, melyek fő elhelyezésére alkalmasak. Az intézmény a felnőttképzésben is szerepet vállal tól az iskola Akkreditált Intézményként végzi e tevékenységet. Elsősorban mezőgazdasági területeken folytat képzést, de részt vesz a Lépj egyet előre! Programban is. Az intézmény a foglalkoztatási körülmények javítása érdekében pályázatot nyújtott be egy tangazdaság kialakítására, valamint ehhez kapcsolódó képzési és foglalkoztatási program megvalósítására. Amennyiben a pályázat kedvező elbírálásban részesül, úgy a résztvevők egy 2 éves program keretében elsajátíthatják a zöldségtermesztéssel (elsősorban paprika és paradicsom) kapcsolatos ismereteket, melyeket a gyakorlatban is alkalmazni képesek majd. A projekt hatására a résztvevők képesek lesznek saját szükségleteik kielégítésén túl piacra is termelni. A város helyi székhelyű felsőoktatási intézménnyel nem rendelkezik. Városi funkciói közül gyakorlatilag ez az egyetlen, ami hiányzik. A fent vázolt problémákkal összefüggésben az önkormányzat oktatással neveléssel kapcsolatos legfontosabb célkitűzései a következők: óvodai férőhelyek számának növelése, óvoda épületének bővítése, korszerűsítése, folyamatosan frissülő adatbázis elkészítése az óvodába be nem íratott, 3. életévüket betöltött gyermekekre vonatkozóan, szülők széleskörű tájékoztatása az óvodai nevelés fontosságáról és az óvodába íratással járó szociális juttatások lehetőségeiről, az évfolyamismétlők csökkentése érdekében tanoda beindítása (pályázati forrásból), az általános iskolából továbbtanulók arányának növelése (a továbbtanulás ösztönzése ösztöndíjak nyújtásával), aktív korúak ösztönzése magasabb iskolai végzettség megszerzésére (támaszkodva a Munkaügyi Központ képzéseire, valamint a környező települések iskoláira), Lépj egyet előre programba való bekapcsolódás ösztönzése, a gazdasági igényekkel összehangolt képzések beindításának támogatása Egészségügy Baktalórántháza lakosságának egészségügyi ellátásáról 2 háziorvos és 1 fogorvos gondoskodik, házi gyermekorvos nem rendel a településen. A településen járóbeteg szakellátás jelenleg nem működik, azonban 2010-ben veszi kezdetét a kistérségi járóbeteg szakrendelő intézet építése, melyre a város pályázati forrást nyert. A lakosság gyógyszerekkel és gyógyászati segédeszközökkel való ellátását 3 gyógyszertár biztosítja. Emellett a település központjában Egészségház is működik. A háziorvosi ellátásban megjelentek és meglátogatottak száma összesen 2001-ben eset volt. Az egy háziorvosra jutó lakosok száma (1894 fő) a régiós átlagához, ami a nemzetközileg elfogadott ideális 1300 lakos/orvos arányt jelentősen felülmúlja. Az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele főként az orvosi rendelő felkeresését és a gyógyszerfogyasztást tekintve a jelenlegi szakpolitikai tendenciáknak megfelelően várhatóan csökkenni fog. A lakosság egészségügyi állapota nem megfelelő, ami elsősorban az eszköz és orvos ellátottság hiányára vezethető vissza. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

53 A Kistérségi jelentőségű Központi Orvosi Ügyelet székhelye Baktalórántházán található, mely a következő településeket szolgálja ki: Laskod, Nyíribrony, Nyírjákó, Nyírkércs, Ófehértő, Petneháza, Ramocsaháza, Rohod, Nyírmada, Pusztadobos, Nyírkarász. Külön említést érdemelnek a szegregált területeken jelentkező egészségügyi problémák, melyek közül a penészedés és a rágcsálók jelenléte komolyan veszélyeztetik az érintett épületek lakóinak egészségügyi állapotát Közigazgatás Baktalórántháza Város Önkormányzata jogi személyként működik, így feladat- és hatáskörét az önkormányzati jogokat gyakorló képviselő-testület látja el, amely egyes hatásköröket a polgármesterre és bizottságaira, kisebb önkormányzataira a törvényben meghatározott keretek között és társulásaira ruházhatja át. Az önkormányzati feladatok ellátásában a képviselő-testület munkáját a polgármester, az alpolgármester, a testület bizottságai, és a Polgármesteri Hivatal szervei segítik. Baktalórántházán 4 bizottság működik: Egészségügyi és Szociális Bizottság; Oktatási-, Kulturális- és Sport Bizottság Pénzügyi Bizottság Ügyrendi- és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság Baktalórántháza Város Önkormányzatának képviselőtestülete a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlására, ill. fentiekkel kapcsolatos feladatok ellátására hivatott. A képviselőtestület törvény által előírt önkormányzati feladat- és hatáskörein az alábbi területekre terjednek ki: településfejlesztés, településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, lakásgazdálkodás, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés, csatornázás, köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, a helyi tömegközlekedés szervezése, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása, gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól, a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában való részvétel, közművelődési, tudományos, művészeti tevékenységek elérhetővé tétele, az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. A településen elérhető közigazgatási szolgáltatások mindegyikét a Polgármesteri Hivatal biztosítja. Az egyes szolgáltatások elérhetősége megtalálható a város honlapján (www.baktaloranthaza.hu). A weboldal mindezek mellett biztosítja az önkormányzat internetes megjelenését, a városvezetés szervezetének bemutatása és az önkormányzati MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

54 elérhetőségek mellett mindenki számára hozzáférhetőek az önkormányzati intézmények alapadatai, szolgáltatási információi, elérhetőségei. A hivatalt a polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében a jegyző útján irányítja. A hivatal vezetője a jegyző. A Hatósági-igazgatási Osztály vezetője az aljegyző. A Hivatal felépítését az alábbi ábra szemlélteti. 31. ábra: A Polgármesteri hivatal felépítése Polgármester Jegyző Alpolgármester Aljegyző Hatósági igazgatási osztály Pénzügyi gazdasági osztály Forrás: Baktalórántháza Város Önkormányzatának ügyrendje alapján saját szerkesztés A városfejlesztési feladatok ellátása során az önkormányzat szorosan együttműködik a település magánbefektetőivel. A baktalórántházai önkormányzat költségvetési adatai jelen dokumentum elkészítésének idején a közötti időszakra vonatkozó elérhető statisztikai állomány alapján álltak rendelkezésre. 11. táblázat: Baktalórántháza Város Önkormányzat költségvetési mutatói, Év A helyi önkormányzat saját folyó bevételei (1000 Ft) A helyi önkormányzat tárgyévi bevételei (1000 Ft) A helyi önkormányzatok folyó (működési) kiadásai (1000 Ft) A helyi önkormányzatok tárgyévi kiadásai (1000 Ft) Forrás: Baktalórántháza Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

55 A kiadási oldalt vizsgálva szembetűnő, hogy míg 2001-ben az önkormányzat tárgyévi kiadásai Ft-tal haladták meg a bevételeket, addig 2005-ben már csak Ft-tal, ami bár javuló tendencia, viszont negatívumként értékelhető, hogy a bevételi oldalt meghaladó kiadások miatt az önkormányzatnak meglehetősen korlátozottak a lehetőségei a jövőbeni fejlesztéseket illetően (tekintve, hogy a rendelkezésre álló források nagyobb részét a már meglévő intézmények fenntartása emészti fel) Szociális ellátás Baktalórántházán önkormányzati kezelésű tartós bentlakásos intézmény és idősek nappali ellátó otthona működik, melyek 32 fő számára biztosítanak elhelyezési lehetőséget (2008-s adatok szerint). A kapacitás-kihasználtság 100 % - s, a férőhelyek száma elegendőnek mondható főként, ha figyelembe vesszük, hogy a településen a 60 évnél idősebb korosztály aránya nem éri el a 20 % - ot sem. A közeljövőben tehát előreláthatólag nem lesz szükség kapacitás bővítésre, az intézmény fenntartása és dolgozóinak folyamatos képzése azonban továbbra is aktív tevékenységet feltételez az önkormányzat részéről. Mint a Baktalórántházai kistérség központi településén, a városban adták át 2009 őszén adták át az EU-s támogatással megvalósuló kistérségi Gyerekesély Irodát. A 19 települést magába foglaló kistérség a hároméves rövidtávú gyermekszegénység elleni program megvalósításának - a szécsényi alkalmazási kísérletet követő - első állomása. A helyieknek a Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program alapján kidolgozott, komplex kistérségi gyerekesély program megalapozására és egyes, legfontosabb elemeinek megvalósítására az Európai Unió, illetve az Új Magyarország Fejlesztési Terv 500 millió forintot biztosít. A 36 hónap alatt megvalósuló program célja, hogy a kistérség elkészítse saját gyermekszegénység elleni stratégiáját, elkezdje, megalapozza azokat a beavatkozásokat, amelyek segítségével az itt élő 8 ezer család, a kormányprogram által megsegíteni célzott 6-8 ezer 0-18 éves gyerek és fiatal, azonos eséllyel részesüljön az intézményi szolgáltatásokból. Ezzel a lépéssorozattal megakadályozható a leszakadás, a különböző természetű megkülönböztetés meggyökerezése, a szegénység újratermelődése. A legrászorultabb családok sem pénzt kapnak a projekt megvalósítása során, számtalan hasznos szolgáltatást vehetnek majd igénybe a programba bekapcsolódó 25 szakember segítségével. A támogatás felhasználásával a Legyen jobb a gyerekeknek a Baktalórántházi kistérségben című pályázat keretében a kistérség hosszú távra szóló gyerekszegénység elleni stratégiájának kidolgozása mellett, létrehozzák és működtetik a gyerekbizottságot, több település jut játszótérhez, gyakoribb gyermekorvosi ellátáshoz. A három évet követő fenntarthatóságot hivatott biztosítani a forrásteremtő munkacsoport. A program kötelezően megvalósítandó eleme legalább egy szegregátumban komplex programot biztosító közösségi ház kialakítása és működtetése. A projekt eredményeképpen több száz gyerek juthat el nyaralni, sportolni. A Gyerekesély Iroda megnyitása az első állomása a három év alatt megvalósuló programnak, mely megalapozza, hogy egy generáció alatt (25 év) jelentősen, a jelenleginek töredékére csökkenjen a gyermekek és családjaik szegénységének aránya. A cél többek között, hogy felszámolja a gyermeki kirekesztés és mély szegénység szélsőséges formáit; átalakítsa azokat a mechanizmusokat és intézményeket, amelyek ma újratermelik a szegénységet és kirekesztést, azaz javítsa az életfeltételeket, a környezeti feltételeket, az intézményeket. Baktalórántháza szegregált településrészein a lakosság nagyobb része szociális segélyekből, családi pótlékból, rokkant nyugdíjból, közmunkából származó jövedelemből, valamint alkalmi munkákból él így ezeknek a hátrányos helyzetű csoportoknak a támogatása jelentős erőket köt le az önkormányzat részéről. A kedvezőtlen helyzet mielőbbi megszüntetése érdekében a város vezetőségének törekednie kell arra, hogy az itt élők mielőbb integrálódjanak a helyi társadalomba, és ezáltal lehetővé váljon támogatásuk MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

56 folyamatos csökkentése (ami az önkormányzat számára is kisebb szociális terhet jelentene). Az Önkormányzat ennek érdekében jelentős lépéseket tesz, melyeket részletesen a 3.3.2, és a fejezetekben mutatunk be. 12. táblázat: Baktalórántháza Város Önkormányzata által nyújtott szociális támogatások, 2008 Támogatás típusa Támogatásban részesítettek átlagos száma (fő) Rendszeres szociális segély 18 Lakásfenntartási támogatás 123 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 78 Közcélú foglalkoztatásban részt vettek száma 32 Forrás: Baktalórántháza Város Önkormányzata Sport és szabadidő, közművelődés A város életének fontos közösségi színtere a közművelődés, hagyományok ápolása, természeti, művészeti értékek kihasználása. A közművelődési és kulturális ellátások hozzáférhetőségének további biztosítása, támogatása a jövőben is fontos feladat. Baktalórántháza város közművelődési és nyilvános könyvtári ellátását a József Attila Művelődési Ház és a Városi Könyvtár (több mint s könyvállománnyal!) biztosítja. A településen végzett közművelődési tevékenység elvégzéséhez adott a Városi Művelődési Ház, a Városi Könyvtár, a Filmszínház épülete (180 férőhelyes) és a település Múzeuma. A legfontosabb közművelődési intézmények a település központjában találhatóak. A legutóbbi (2007-es) adatok szerint a településen az adott évben megrendezésre került kulturális rendezvények száma 48 db volt, míg a rendezvényeken részt vevők aránya (települési viszonylatban) mindössze 38,6 %-os értéket mutatott. Az alacsony részvételi arány nagy valószínűséggel a környező települések vonzóbb szórakozási lehetőségeinek és hatékonyabb marketing politikájának köszönhető e téren tehát még van mit fejlődnie Baktalórántháza önkormányzatának Közbiztonság Baktalórántházán (a rendelkezésre álló 2005-ös adatok szerint) az ismertté vált közvádas bűncselekmények száma 364 volt, amelyből 21 eset személy elleni, 104 pedig közrend elleni bűncselekménynek számított. A vizsgált évben a vagyon ellen elkövetett bűncselekmények / lopások számát tekintve 190 esetről van tudomásunk, amiből 70 eset betöréses lopásnak minősült. Az összes ismertté vált bűncselekményből mintegy 31 erőszakos jellegű volt. A közlekedési statisztikákat vizsgálva 2005-ben összesen 4 személyi sérüléssel járó közúti közlekedési balesetet jegyeztek fel, melyből valamennyi könnyű sérüléssel járó baleset volt. Amennyiben a közlekedési balesetben elhunytak életkor szerinti megoszlását vizsgáljuk megállapítható, hogy Baktalórántházán a év közöttiek voltak a leginkább veszélyeztetettek (hiszen körükben a balesetek miatti halálozási arány közel kétszerese volt a 18 év alattiak és 40 év felettiek körében bekövetkezett halálozási aránynak). Mindez nagy valószínűséggel a fiatal és idős korosztály kisebb mobilitásának tudható be. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

57 3.6 Korábbi időszak fejlesztései A fejezet célja a város korábbiakban megvalósult, illetve a jelenleg folyamatban lévő jelentősebb fejlesztések összefoglalása, koncentrálva az egyes beruházások eredményeire, másrészt a végrehajtás során szerzett tapasztalatokra. A következő táblázat a legfontosabb fejlesztéseket tartalmazza. 13. táblázat: Baktalórántháza Város Önkormányzatának legfontosabb fejlesztései az elmúlt években Forrás Projektgazda Projekt megnevezése Támogatási döntés éve A projekt forrása (pályázat címe és azonosítószáma) Projekt összköltsége (Ft) Támogatás összege (Ft) TEKI 2009 űbaktalórántháza Város Önkormányzata Mankó utca szilárd burkolással való ellátása Baktalórántháza szegregált területén 2009 TEKI LEKI 2008 TEUT 2007 Baktalórántháza Város Önkormányzata Baktalórántháza Város Önkormányzata Baktalórántháza, Reguly Antal Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat Szent I. utcai és Petőfi utcai telephely udvarainak, valamint a Petőfi utcai tornaterem felújítása 2008 HÖF-LEKI Belterületi utak felújítása 2007 TEUT Címzett támogatás Baktalórántháza Város Önkormányzata Vay Ádám Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium Rekonstrukció 2005 Címzett támogatás TIOP /1 Baktalórántháza Város Önkormányzata Baktalórántháza Járóbeteg-szakellátó kialakítása Kistérségi Központ 2009 TIOP /1 Kistérségi járóbetegszakellátó központok kialakítása és fejlesztése Forrás: Baktalórántháza Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

58 A fenti táblázatban az önkormányzat projektjei kerültek összefoglalásra, melyek alapján elmondható, hogy a város széles körben vitt véghez fejlesztéseket, hiszen a projektek között szerepel humáninfrastruktúra-, közlekedési infrastruktúra-fejlesztés is. Mindezek mellett pedig figyelmet fordított a közművelődés fejlesztésére is. A projektek előkészítése és lebonyolítása terén a korábbi években az önkormányzat főként a kisebb méretű, hazai forrásból finanszírozott projektek menedzselését tudta, vállalni, mert nem rendelkezett kellő humánerőforrás kapacitással, illetve tapasztalattal ezen a téren. Az utóbbi években azonban, mint ahogy a fenti táblázatból is látható, jelentős támogatásokat sikerült elnyernie az Önkormányzatnak, elsősorban humán infrastruktúra-fejlesztési projektekhez. Az elmúlt években az önkormányzat a legfontosabb feladatának a megfelelő szakmai gárda összeállítását tartotta, mely magában foglalja az önkormányzaton belül a pályázatokkal foglalkozó szakmai team összeállítását, valamint a külső szolgáltatókkal való kapcsolattartást (pl. pályázatot, egyéb dokumentációt készítő cégek, tervezők, műszaki szakemberek, stb) is. A korábbi időszak fejlesztéseit tovább vizsgálva megállapítható, hogy a helyi vállalkozók is igen aktívak voltak az EU-s források lehívásában. A legtöbb projektgazda a mezőgazdasághoz, illetve a feldolgozóiparhoz kapcsolódó tevékenységek támogatása érdekében valósított meg többségében kisléptékű infrastrukturális fejlesztéseket és eszközbeszerzéseket, valamint humánerőforrás-fejlesztési projekteket az elmúlt években. Mindezek alapján látható, hogy a városnak a jövőben továbbra is ösztönöznie kell vállalkozóit a fejlesztésekre, illetve újabb cégek érkezésével is számolnia kell a kialakítandó ipari területeken. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

59 3.7 Összegzés A város egészére vonatkozó SWOT elemzés Erősségek Gyengeségek Közszolgál-tatások Környezet Társadalom Gazdaság Nagy mennyiségben rendelkezésre álló munkaerő (kihasználatlan kapacitások) Jó megközelíthetőség Nagy mennyiségben rendelkezésre álló munkaerő (kihasználatlan kapacitások) Munkavállalók jelentős részének foglalkoztatása helyben biztosított Erdőgazdálkodásra alkalmas földterületek Település népességének kedvező korstruktúrája A munkavállalók nagy részének foglalkoztatása helyben biztosított Jelentős számú aktív civil szervezet működik a településen Javuló tendencia a közbiztonság terén Részvétel tehetséggondozó programokban Egészséges, tiszta környezet Jó megközelíthetőség Települési megoldott szennyvízkezelés Jól szervezett hulladékgyűjtés Szociális ellátó rendszer kiépítettsége Esélyegyenlőség biztosított az általános iskolai oktatásban Az egészségügyi alapellátás biztosított a városban Megfelelően kiépített infrastruktúra Rendszeres tájékoztatás a helyi közszolgáltatásokról, közéleti kérdésekről Munkahelyteremtő hiánya vállalkozások Elaprózódott vállalkozási struktúra (mikrovállalkozások dominanciája) Magas munkanélküliség A gazdaság fejlesztéséhez szükséges tőke hiánya Munkahelyteremtő hiánya vállalkozások Segélyből élők magas aránya Alacsony népesség megtartó erő Negatív vándorlási mérleg, csökkenő népességszám Alkalmi munkából, szociális ellátásból mezőgazdasági kistermelésből élők magas aránya Foglalkoztatottak alacsony aránya Alacsony képzettségei színvonal (mind alap, mind közép, mind felsőfok tekintetében) Családon belül több generációs munkanélküliség növekvő mértéke Magas a hátrányos helyzetű gyerekek aránya Szegregált településrészek komplex problémáinak megoldatlansága Leromlott városkép Nagyvárosoktól való távolság Felújításra szoruló utak Kulturális és kikapcsolódási lehetőségek hiánya Felsőfokú oktatási intézmény hiánya Képzést nyújtó intézmények szűk spektruma A szükségesnél alacsonyabb a férőhelyek száma az óvodában és az iskolában Járóbeteg szakellátás és fekvőbeteg ellátás a településen nem biztosított MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

60 Lehetőségek Veszélyek Gazdaság Társadalom Környezet Közszolgáltatások Európai uniós pályázati lehetőségek kihasználása Befektetők vonzása Ipari park kialakítása Mezőőri és közterület-felügyeleti hálózat kialakítása Környező településekkel való együttműködés a munkahelyteremtés / foglalkoztatás terén M3 autópálya Vásárosnaményig történő kiépítése javítja a település elérhetőségét Erdőgazdálkodásra alkalmas földterületek Csatlakozás tematikus turisztikai útvonalakhoz, csomagokhoz A középiskola képzési spektrumának szélesítésével a város népességmegtartó erejének növekedése Közösségi intézmények fejlesztésével a település népességmegtartó-erejének növelése Környező településekkel való együttműködés a foglalkoztatás terén Strand fejlesztése kerékpárút hálózat kiépítése Felsőfokú és felnőttképzés beindítása A közösségi intézmények fejlesztésével a település népességmegtartó-erejének növelése Befektetők elmaradása (a marketing hiánya és a nehézkes megközelíthetőség miatt) Gazdasági versenyhelyzet kiéleződése Az állami infrastruktúra fejlesztések elhúzódása miatt a külföldi befektetések továbbra is elmaradnak. Helyi vállalkozások versenyképességének csökkenése Jogszabályi főként adó és járulék szabályok vállalkozási kedvet rontó változásai Gazdasági versenyhelyzet kiéleződése Vasútvonal alacsony kihasználtsága és rossz állapota, valamint az ebből fakadó felfüggesztés lehetősége Szegregációs folyamatok felerősödése Hátrányos helyzetű lakosság arányának növekedése Környező települések nagyobb népességvonzó hatása következtében a lakosság további elvándorlása A szomszédos országok (Románia, Ukrajna) olcsóbb munkaereje konkurenciaként jelenik meg a település számára Csökkenő működési normatívák Jogszabályi környezet változásai A 4299 fős Baktalórántháza 18 településsel együtt alkotja a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozó Baktalórántházai kistérséget. A korábban két önálló település egyesítésével létrejött város szerkezetében a mai napig nyomon követhető a múltbeli szerkezet arculatformáló hatása. Az északi településrész lakó és közigazgatási funkciói kiválóan harmonizálnak a D i, elsősorban gazdasági jellegű városrésszel, melybe színező elemként illeszkednek Baktalórántháza védett műemlék épületei (pl. Dégenfeld kastély). A város lakosságának kiegyensúlyozott korstruktúrája, a pozitív vándorlási mérleg, valamint az önkormányzat aktív képzést és foglalkoztatást ösztönző politikája rangos helyet biztosít Baktalórántházának a kistérséget alkotó települések sorában. Mindezt tovább erősítik az önkormányzat lakossági igényekkel összhangban álló fejlesztési elképzelései, melyek között kiemelt helyet foglal el a szegregációval veszélyeztetett településrészek helyzetének javítása, ami hosszabb távon hozzájárulhat egy vonzó, élhető település kialakulásához. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

61 4 Városrészek elemzése 4.1 A városrészek beazonosítása A városrészek lehatárolásakor nem a területek funkcionálisan és településmorfológiailag homogén kijelölése volt a cél, mert ez a túlzott elaprózottsághoz vezetett volna. Az Athéni Charta települési funkciók keverhetősége elvének megfelelően a városrészek is többféle, de egymást funkcionálisan kiegészítő területekből állnak. A fenti keretfeltételek, a településrendezési terv, a korábbi elemzések és az előzetes egyeztetések alapján Baktalórántháza belterületén 5 városrész lehatárolására került sor: 1. Városközpont városrész: Zöldfa utca - Kossuth utca - Jókai köz - Szent István utca - Árpád köz - Rákóczi utca - Petőfi utca - Szabadság utca - Ady Endre köz - Ady Endre utca - Vasvári Pál utca - Vasút út - Rét köz - Móricz Zsigmond utca Zöldfa utca 2. Bakta városrész: Zöldfa utca - Móricz Zsigmond utca - Rét köz - Vasút út - Vasvári Pál utca - Ady Endre utca - Ady Endre köz - Szabadság utca - Petőfi utca 3. Lórántháza városrész: Zöldfa utca - Köztársaság tér - Kossuth Lajos utca - Jókai köz - Szent István utca - Árpád köz - Rákóczi utca - Petőfi utca 4. Iparterület: A 41. számú főúttól délre eső belterületi városrész. 5. Flóratanya: Kántorjánosi Község felé vezető úttól keletre elhelyezkedő belterületi városrész. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

62 32. ábra: Baktalórántháza beazonosított városrészei Forrás: saját szerkesztés 4.2 A városrészek helyzetelemzése A városrészek összehasonlító helyzetelemzése A városrészi szintű gazdasági, társadalmi és településszerkezeti helyzetelemzés egyrészt a KSH évi népszámlálási adataira, másrészt a Polgármesteri Hivatal adatbázisára épül. Ezeket egészítettük ki a jelenlegi folyamatokra épülő adatok, tendenciák átfogó bemutatásával annak érdekében, hogy a városrészek adottságait, problémáit, legfontosabb funkcióit, lehetséges kitörési pontjait, illetve felzárkóztatási esélyeit feltárjuk. Az adatok, az MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

63 ezekből megállapítható főbb tendenciák probléma- és fejlesztésorientált megközelítése alapot nyújt a városrészekre vonatkozó stratégia célrendszerének meghatározására. 33. ábra: Baktalórántháza városrészeinek állandó és lakónépessége Állandó népesség Lakónépesség 39,1% 34,6% 21,9% 19,8% 2,0% 34,6% 1,6% 2,0% 41,5% 1,5% Városközpont Lórántháza Bakta Iparterület Flóratanya 0% 20% 40% 60% 80% 100% Forrás: KSH Népszámlálás 2001 alapján saját szerkesztés A városrészek népességét vizsgálva megállapítható, hogy a legnagyobb népességkoncentrációjú területek a Városközpont (39,1%; 34,6%) mellett Bakta (34,6%; 41,5%) és Lórántháza (21,9%; 19,8%) városrészek, míg az Iparterület (1,5%) és Flóratanya (2%) alacsonyabb népességszámmal jellemezhetőek. 34. ábra: A városrészek lakóinak életkor szerinti megoszlása Baktalórántházán Flóratanya 17,3 61,7 21,0 Iparterület 33,3 48,3 18,3 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Bakta 24,3 67,2 8,5 Lakónépességen belül évesek aránya Lórántháza 20,8 62,4 16,9 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Városközpont 22,2 61,8 16,0 0% 50% 100% Forrás: KSH Népszámlálás 2001 alapján saját szerkesztés A városrészek lakóinak korcsoportos megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy az általunk kijelölt 5 városrész mindegyikében a munkaképes korú lakosság (15 59 éves) képviseli a legnagyobb arányt. A fiatalabb és idősebb korosztály esetében azonban mutatkoznak különbségek az egyes városrészek között: míg a 0 14 éves korosztály (33,3%) az Iparterületen, addig a 60 év fölötti korosztály Flórtanyán képvisel nagyobb arányt (21%). Mindez összefüggésbe hozható az ipari övezetbe beköltözött fiatal gyermekes családok magasabb számával, illetve az idősebb korosztály vidéki életmódot preferáló szokásaival. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

64 14. táblázat: A városrészek népességének szociális jellemzői a évi Népszámlálás alapján, (%) Városrész megnevezése Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Felsőfokú végzettségűek a 25-x népesség arányában Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munka-jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Városközpont 27,3 12,6 51,5 20,2 46,2 39,8 Lórántháza városrész 44,8 7,2 58,5 31,1 38,9 45,5 Bakta városrész 42,2 7,3 74,2 35,0 24,8 46,8 Iparterület 27,6 0,0 65,5 27,6 32,3 61,9 Flóratanya 50,0 1,8 66,0 40,0 30,9 56,7 Baktalórántháza 37,5 9,4 62,9 29,1 35,2 43,9 Forrás: KSH Népszámlálás 2001 A fenti táblázat alapján látható, hogy az egyes városrészek szociális mutatói között jelentős különbségek tapasztalhatók a településen belül (bizonyos mutatók között akár hétszeres különbség is megfigyelhető!). A könnyebb áttekinthetőség érdekében a táblázat rovataiban világos színnel jelöltük azokat a mutatókat, melyek esetében a városi átlaghoz képest kedvezőtlen irányú eltérés tapasztalható, illetve sötét színnel azokat, melyeknél a helyzet kedvezőbb. Összességében elmondható, hogy a lakosság képzettségi szintjét tekintve a Városközpont messze megelőzi a többi településrészt (itt ugyanis a városi átlagnál kisebb az alacsony iskolai végzettségűek aránya: 27,3% és nagyobb a felsőfokú végzettségűeké: 12,6%). Az alacsony iskolai végzettség tekintetében kedvező mutatókkal rendelkezik az Iparterület (27,6%) is, a felsőfokú végzettségűekre vonatkozó mutató ugyanakkor itt adja a legrosszabb értéket (0,0%). A jövedelmi helyzet tekintetében szintén a Városközpontban a legkedvezőbb a helyzet (itt a legalacsonyabb a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 51,5 %), de Lórántháza városrészben is alacsonyabb értékkel találkozhatunk (58,5%), mint a városi átlag. Az előző mutatóval jól korrelál a foglalkoztatottak aktív korú népességen belüli aránya, mely tekintetében ugyancsak a Városközpont rendelkezik a legkedvezőbb értékekkel (46,2%), míg Bakta városrészben rendkívül alacsony értékkel számolhatunk (24,8%). Végül a foglalkoztatott nélküli háztartások arányát tekintve, az Iparterület városrész (61,9%) és Flórtanya (56,7%) esetében a legrosszabb a helyzet. A fenti megállapítások alapján az egyes városrészek esetében jól körvonalazhatók azok a problématerületek, melyekre a fejlesztések során nagyobb hangsúlyt érdemes fektetni. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

65 35. ábra: A lakásállomány jellemzői Baktalórántházán a évi Népszámlálás alapján Flóratanya Iparterület Bakta Lórántháza Városközpont Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Lakásállomány (db) Forrás: KSH Népszámlálás 2001 alapján saját szerkesztés A lakásállomány vizsgálata alapján egyértelműsíthető a Városközpont, valamint Lórántháza és Bakta városrészek lakófunkciók tekintetében kiemelt szerepe (a fenti diagramon jól láthatóan ezek rendelkeznek a legtöbb lakóépülettel), valamint jól kirajzolódik Flóratanya elmaradottsága az alacsony komfortfokozatú és egyszobás lakások magas arányával. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

66 4.2.2 Városközpont városrész Ez a városrész Baktalórántháza közszolgáltatási központjaként funkcionál, ahol a közigazgatási, humán szolgáltatási, kereskedelmi és egyéb szolgáltatásokat nyújtó szervezetek tömörülnek. A városközpontban található a Polgármesteri Hivatal, a Kistréségi Iroda, a Falugazdász Iroda, a Kistérségi Szociális Központ, a Könyvtár, a Művelődési Ház, egy ügyvédi iroda, a Rendőrőrs és az Egészségház épülete, ennek köszönhetően funkcionálisan is valós városközpont. 36. ábra: A Városközpont városrész elhelyezkedése Forrás: saját szerkesztés MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

67 15. táblázat: A Városközpont városrészben található közszolgáltató szervezetek Szolgáltatás típusa Intézmény neve Közigazgatás, közszolgáltatások Polgármesteri Hivatal Okmányiroda Kistérségi Iroda Rendőrőrs Falugaszdász Iroda Oktatás Reguly Antal Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat Zengő Erdő Óvoda Vay Ádám Gimnázium Közművelődés Városi Könyvtár József Attila Művelődési Ház Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Kistérségi Szociális Központ Egészségház Forrás: Baktalórántháza Város Önkormányzata 37. ábra: Polgármesteri hivatal 38. ábra: Kistérségi Iroda Forrás: Baktalórántháza Város Önkormányzata A kereskedelmi és pénzügyi szolgáltatók közül a településközpontban található a település postája, továbbá a bankok és gyógyszertárak. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a városmag döntően településközponti, illetve központi vegyes területekből áll. A közművelődési intézmények mindegyike felújításra, a Művelődési Központ pedig bővítésre is szorul. Az intézményekben a legnagyobb problémát az energetikai szempontból korszerűtlen szigetelés és nyílászárók okozzák. A településközpont magját a Köztársaság tér képezi, mely a város legjelentősebb közösségi és kulturális funkciókat betöltő köztere. A városrészben található közösségi terek és zöldfelületek kis mérete miatt szükséges ezek bővítése, illetve a meglévők megújítása. Az önkormányzat adatai alapján a városrészben a rendszeres tisztított zöldterületek nagysága 9700 m². A területen összesen 1 játszótér található, területe 800 m². A különböző szolgáltatást nyújtó intézmények koncentrációja miatt a városon belüli járműforgalom jelentős terhelést jelent ennek a városrésznek. A gépkocsival közlekedők mellett kiemelendő a kerékpárral közlekedők magas száma, akiknek közlekedése kerékpárút hálózat hiányában még balesetveszélyes is. A város területén jelenleg 570 m hosszan van kiépített kerékpárút-hálózat, de az önkormányzat több pályázati elképzeléssel is rendelkezik a kerékpárút-hálózat bővítésére. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

68 A városrészen belül a kiszolgáló és lakó utak hossza 3,68km. A közintézmények mellett parkolók biztosítják a gépkocsival érkező lakosok számára a megállási lehetőséget, melyek egyike sem fizetős. A parkolóhelyek száma 43 darab, mely nem tudja kielégíteni a megnövekedet parkolási igényeket. A településközpont területén 1 szelektív hulladékgyűjtő sziget került kialakításra. Baktalórántháza településközpontjában található a távolsági buszközlekedésben fontos szerepet betöltő néhány buszmegálló, mely a lakosok számára biztosítja távolsági autóbusz utazást. A buszmegállók egy viszonylag szűk területen, egymás mellett helyezkednek el, azonban jelenleg nem képesek ellátni az autóbusz állomás funkcióját, hiszen sem az autóbuszokra való fel-és lejutást megkönnyítő kiemelt peronok, sem pedig buszváró épület nem áll rendelkezésre. A településközpont közműhálózattal való ellátottsága teljes, elektromos ára, vezetékes gáz, vezetékes ivóvíz és a szennyvízhálózat minden utcában kiépített. A településközponti városrészben található a város összes kiskereskedelmi üzleteinek jelentős része. Az üzletek között többségében élelmiszert árusító boltok vannak, de emellett gazdabolt, ruhaüzletek, papír-írószer, virág és ajándékbolt is megtalálható. Baktalórántházán a Városközpont lakosságának társadalmi helyzete szinte valamennyi vizsgált tényező szempontjából kedvezőbb a városi átlagnál (és a többi városrész hasonló értékeinél): 16. táblázat: A Városközpont társadalmi helyzete Mutató Városközpontra vonatkozó érték Lakónépesség száma (fő) Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (%) 22,9 Lakónépességen belül évesek aránya (%) 64,0 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya (%) 13,1 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában (%) 9,4 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%) 25,2 A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül (%) Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül (%) 10,6 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%) Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (%) 44,2 A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül (%) Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) (%) 15,1 Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya (%) 4,8 Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt (%) Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül (%) 35,2 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 43,9 Forrás: KSH Népszámlálás ,5 24,5 62,9 29,1 71,9 15,0 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

69 Lakónépesség tekintetében a városközponti városrész Baktalórántháza népességének mintegy 35%-át teszi ki, a városi átlaghoz képest magasabb fiatalkorú (22,2%) aránnyal. A éves korosztály iskolai végzettsége a városközpontban mutatja a legmagasabb értéket: a felsőfokú végzettségűek aránya 12,6%, amely a városi átlag közel másfélszerese, míg a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 27,3%, amely itt, a város központi részében a legalacsonyabb. A Városközpont 1161 db-os lakásállománya Baktalórántháza lakásállományának közel 42%-át adja, ahol az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a 20%-ot sem éri el, ami települési viszonylatban meglehetősen kedvezőnek mondható (tekintve, hogy a városi átlag meghaladja a 25 %-ot). A Városközpont lakosságának szociális és jövedelmi helyzetét tekintve az alábbi megállapítások tehetők: a munkanélküliek (8,9%) és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya (51,1%) a városi értékeknél kedvezőbb képet mutat, a foglalkoztatottak aktív korú népességen belüli aránya (46,2%) pedig jelentősen meghaladja a városi átlagot (35,2%). A Városközpont SWOT - analízise Erősségek Gyengeségek Funkcionálisan is valós városközpont Közigazgatási / közszolgáltatási intézmények nagyfokú koncentrációja Jól kiépített infrastruktúra A városközponti városrész magas iskolai végzettsége Közművelődési intézmények felújításra szorulnak Közösségi közlekedés infrastrukturális feltételei fejlesztendők Összefüggő zöldfelület hiánya Kedvező korstruktúra (fiatalkorúak magas aránya) Magas komfortfokozatú lakások Lehetőségek Veszélyek Oktatási szerepkör erősítése Fiatalok elvándorlása Településközpont közigazgatási funkcióinak erősítése térségi szinten Közösségi terek kialakítása Szegregációs folyamatok megindulása Oktatási intézmények képzési struktúrájának eltávolodása a helyi gazdaság igényeitől Bakta városrész Bakta városrész a Városközponttól délre, a 41. sz. főúttól északra található. Vegyes funkciójú városrész, amelyben lakó-, kereskedelmi- és oktatási funkciók is megtalálhatóak. A Bakta városrészben élők társadalmi helyzetének vizsgálatából megállapítható, hogy ez a terület Baktalórántháza szociális szempontból egyik kedvezőtlen helyzetben lévő településrésze, ami a lakosság jövedelmi helyzetében és a lakásállományban egyaránt megmutatkozik. Bakta városrész mintegy 17%-kal részesedik a város lakónépességéből, amelyen belül a városi átlagot és valamennyi városrészt meghaladó aktív korú népességgel (67,2%), illetve a 60 év fölöttiek kiugróan alacsony arányával (8,5%) jellemezhető. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

70 39. ábra: Bakta városrész elhelyezkedése Forrás: saját szerkesztés Az iskolai végzettség tekintetében már nem ilyen kedvező a helyzet Bakta városrészben ugyanis a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (42,2%) meghaladja a városi átlagot (37,5%), a felsőfokú végzettséggel rendelkezőké (7,3%) viszont alatta marad a városi átlagnak (9,4%). A városrész lakásállományát tekintve is meglehetősen kedvezőtlen kép tárul elénk, ugyanis az alacsony komfortfokozatú lakások aránya (31,6%) itt a legmagasabb, a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya (30,1%) pedig Flóratanya után a második legrosszabb értéket mutatja. Mindez pedig a lakosság kedvezőtlen életkörülményeire enged következtetni. A városrész lakosságának szociális és jövedelmi helyzetét vizsgálva negatívumként értékelhető, hogy Bakta városrészben a munkanélküliek aránya (17,7%) meghaladja a városi átlagot (15,1%), melynek közel egyharmadát tartós munkanélküliek teszik ki. Ezenkívül az aktív korúak (15 64 év) foglalkoztatottsági rátája (24,8%) elmarad valamennyi városrész hasonló értékétől, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (46,8% > 43,9%) és az alacsony presztízsű foglalkoztatottak aránya (50,5% > 44,2%) viszont felülmúlja még a városi átlagot is. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

71 17. táblázat: Bakta városrész társadalmi helyzete Mutató Bakta városrészre vonatkozó érték Lakónépesség száma (fő) Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (%) 24,3 Lakónépességen belül évesek aránya (%) 67,2 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya (%) 8,5 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában (%) 7,3 Lakásállomány (db) 348 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%) 31,6 A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül (%) Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül (%) 8,9 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) 42,2 30,1 74,2 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%) 35,0 Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (%) 50,5 A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül (%) 79,0 Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) (%) 17,7 Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya (%) 5,0 Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt (%) Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül (%) 24,8 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 46,8 Forrás: KSH Népszámlálás 2001 Összességében tehát megállapítható, hogy Baktalórántházán Bakta városrész felzárkóztatása mind a lakosság életszínvonala, mind pedig infrastrukturális szempontból sürgető feladat. Bakta városrész SWOT analízise 11,0 Erősségek Gyengeségek Gazdaságilag aktív korú népesség magas aránya A városrész lakóinak alacsony iskolai végzettsége Városközponti funkciók könnyű elérhetősége Alacsony komfortfokozatú lakások magas aránya Magas munkanélküliségi ráta Foglalkoztatott nélküli háztartások nagy száma Lehetőségek Veszélyek Munkaerőpiaci átképzések Lakáskörülmények romlása Önkormányzat aktív munkaerőpiaci politikája (közcélú foglalkoztatás) Szegregációs folyamatok felerősödése MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

72 4.2.4 Lórántháza városrész Lórántháza városrész a Városközpontot északi irányból körülökekő városrész, amely a hajdani Lórántháza település területének legnagyobb részét fedi le. Vegyes funkciójú városrész, amelyben lakó-, kereskedelmi-, egsészségügyi és oktatási funkciók is megtalálhatóak. 40. ábra: Lórátnháza városrész elhelyezkedése Forrás: saját szerkesztés A város lakosságából közel 20%-kal részesedő Lórántháza városrész a fiatalkorúak (0-14 év) települési viszonylatban meglehetősen alacsony (20,8%) arányával hívja fel magára a figyelmet. Az aktív korúak (15-59 év) aránya (62,4%) a városi átlaghoz (64,0%) közelít, körükben azonban rendkívül magas (44,8%) a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, ugyanakkor a felsőfokú végzettségűek aránya (7,2%) nem éri el a városi átlagot (9,4%). A városrész lakásállománya (267 db) a Városközpont és Bakta városrész után a harmadik legnagyobb értékkel jelenik meg, melyekben azonban a városi átlagnál magasabb az MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

73 alacsony komfortfokozatú (25,8% > 25,2%), a komfort nélküli (25,5% > 24,5%) és az egyszobás (13,6% > 10,6%) lakások aránya. 18. táblázat: Lórántháza városrész társadalmi helyzete Lórántháza Mutató városrészre vonatkozó érték Lakónépesség száma (fő) 819 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (%) 20,8 Lakónépességen belül évesek aránya (%) 62,4 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya (%) 16,9 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában (%) 7,2 Lakásállomány (db) 267 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%) 25,8 A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül (%) Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül (%) 13,6 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%) Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (%) 51,4 A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül (%) Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) (%) 19,7 Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya (%) 5,3 Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt (%) Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül (%) 38,9 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 45,5 Forrás: KSH Népszámlálás ,8 25,5 58,5 31,1 67,8 19,8 A városrész szociális jövedelmi helyzetére jellemző, hogy városi viszonylatban (43,9%) magas a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (45,5%), valamint a munkanélküliek (19,7%), illetve azon belül a tartós munkanélküliek (5,3%) arány. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

74 Erősségek Lórántháza városrész SWOT analízise Gyengeségek Lakóingatlanok magas aránya A városrész lakosságának kedvezőtlen korstruktúrája (Lásd fiatalkorúak alacsony aránya) Lakosság alacsony képzettségi színvonala Lakásállomány kedvezőtlen állapota Kedvezőtlen foglalkoztatottsági viszonyok Lehetőségek Veszélyek Lakások infrastrukturális fejlesztése Elöregedő népesség Lakosság át továbbképzésének támogatása Munkanélküliségi ráta további emelkedése Beruházók vonzásával a foglalkoztatási helyzet javítása Lakásállomány állapotának romlása, lakások elértéktelenedése Iparterület városrész Az Iparterület városrész a város déli részén, a 41. sz. főút és a belterület határ közötti részen fekszik. A terület hasznosítási jellegéből adódóan jelentősen eltér a korábban bemutatott másik három városrésztől. 41. ábra: Az Iparterület városrész elhelyezkedése Forrás: saját szerkesztés MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

75 A településrész gazdasági tevékenységekre való alkalmasságát a közlekedési feltételek is elősegítik, mivel a városrész északi határán halad el a 41. számú főút, illetve a tervek szerint megépülő M3 autópálya tovább javíthatja az ipari övezet elérhetőségét és ezáltal versenyképességét. Az ipari övezet területe több szempontból is fejlesztésre szorul. Egyrészt ahhoz, hogy további befektetők letelepedését tudja elérni az önkormányzat megfelelő infrastrukturális hátteret, kiépítettséget kell biztosítani, mely magában foglalja a közműfejlesztéseket is. A terület egy részén jelenleg folyamatban van egy magánkézben levő ipari park fejlesztése közel 760 millió Ft-os beruházási összeggel, melynek munkálatai várhatóan 2010 közepére elkészülnek. Az Iparterület városrész mindössze 1,5%-kal részesedik Baktalórántháza népességéből, mellyel a városrészek közül a legalacsonyabb értéket éri el. A városrészben kiemelkedik a fiatal (33,3%) és időskorúak (18,3%), illetve az aktív korúak alacsony (48,3%) aránya, ahol a nagyszámú inaktív lakosság eltartása jelentős terheket ró a munkaképes korú (15-59 év) lakosságra (és nem kis mértékben az önkormányzatra is). 19. táblázat: Az Iparterület városrész társadalmi helyzete Iparterület Mutató városrészre vonatkozó érték Lakónépesség száma (fő) 60 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (%) 33,3 Lakónépességen belül évesek aránya (%) 48,3 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya (%) 18,3 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában (%) 0,0 Lakásállomány (db) 21 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%) 19,1 A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül (%) Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül (%) 4,8 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%) Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (%) 40,0 A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül (%) Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) (%) 41,2 Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya (%) 11,8 Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt (%) Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül (%) 32,3 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 61,9 Forrás: KSH Népszámlálás ,6 19,1 65,5 27,6 71,7 20,7 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

76 Az Iparterület lakófunkció tekintetében egyáltalán nem jelentős lakásainak száma (21 db) a település lakásállományának mindössze 1,8%-a, melynek közel egyötöde alacsony komfortfokozatú. A városrész szociális jövedelmi helyzetét jól jellemzi a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya (65,5%), a éves korosztályon belül a foglalkoztatottak aránya (32,3%), valamint a munkanélküliségi ráta (41,2%) értéke melyek esetében a jellemző mutató mindenütt kedvezőtlenebb a város egészére vonatkozó hasonló értéknél. Az Iparterület városrész SWOT analízise Erősségek Gyengeségek Rendelkezésre álló, közművesített iparterület Rendelkezésre álló munkaerő alacsony száma Lehetőségek A városrész lakosságának kedvezőtlen képzettségi színvonala Lakások alacsony száma Veszélyek Iparterület jobb bekapcsolása a város vérkeringésébe Megfelelő számú és képzettségű munkaerő hiánya Növekvő befektetői érdeklődés Befektetői érdeklődés elmaradása Flóratanya Flóratanya városrész a város belterületétől délkeletre, kb. 5 km-re elhelyezkedő külterületi városrész, amely kizárólag lakófunkcióval bír. 42. ábra: Flóratanya városrész elhelyezkedése Forrás: saját szerkesztés MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

77 Flóratanya közúton Baktalórántházát Kántorjánosival összekötő úton könnyen megközelíthető, autóval kb. 10 perc alatt elérhető. Naponta 6 helyközi Volán járat segíti az itt élők közlekedését, valamint az önkormányzat által működtetett iskolabusz segíti az iskolás és óvodás korú gyermekek eljutását az oktatási intézményekbe. 20. táblázat: Flóratanya városrész társadalmi helyzete Flóratanya Mutató városrészre vonatkozó érték Lakónépesség száma (fő) 81 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (%) 17,3 Lakónépességen belül évesek aránya (%) 61,7 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya (%) 21,0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában (%) 1,8 Lakásállomány (db) 29 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%) 62,1 A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül (%) Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül (%) 30,8 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%) Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (%) 76,5 A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül (%) Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) (%) 37,0 Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya (%) 25,9 Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt (%) Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül (%) 30,9 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 56,7 Forrás: KSH Népszámlálás 2001 A Baktalórántháza külterületén elhelyezkedő Flóratanya alig 2%-kal részesedik a város lakónépességéből, ahol a 60 év fölöttiek települési viszonylatban meglehetősen magas (21%) arányban vannak jelen. A városrészek közül ugyanakkor itt a legrosszabbak a lakosság iskolázottsági mutatói, hiszen a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (50,0%) jóval a városi átlag (37,5%) fölött van, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezőké mindössze 1,8% (szemben a városi 9,4%-s értékkel). Lakásállománya a város egészéhez viszonyítva mindössze 2,5%-ot ér el. A lakások több mint 60% - a alacsony komfortfokozatú, de itt a legnagyobb (30,8%) az egyszobás lakások aránya is. A városrész lakosságának kedvezőtlen szociális és alacsony jövedelmi helyzetét jól jellemzi a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők (66,0%) és a munkanélküliek (37,0%) magas, illetve az aktív korú népességen belüli foglalkoztatottak (30,9%) alacsony aránya. 50,0 61,5 66,0 40,0 66,7 28,0 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

78 Erősségek Flóratanya városrész SWOT analízise Gyengeségek Természeti környezet megfelelő állapota Időskorúak magas aránya A gyermekek iskolába járása Iskolabusz segítségével megoldott Magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők alacsony száma Alacsony komfortfokozatú lakások koncentrált jelenléte Kedvezőtlen foglalkoztatottsági mutatók Lehetőségek Veszélyek A vidéki élet lehetőségeinek jobb kihasználása népesség (főként fiatalok) vonzása Szomszédos települések által kínált munkalehetőségek feltérképezése lakosság foglalkoztatási esélyeinek javítása Lakáskörülmények romlása Foglalkoztatási helyzet további romlása Népesség számának további csökkenése MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

79 5 Szegregált, vagy szegregációval veszélyeztetett területek helyzetértékelése 5.1 Szegregátumok, illetve a szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása Baktalórántháza város területén két szegregátum található, melyek a település északi illetve délkeleti részén helyezkednek el: 1. szegregátum: Mankó u. - Szent I. u.-rákóczi u.-árpád u. Somogyi B. u 2. szegregátum: Táncsics u.- Ibolya u.-zalka M. u.- Csongrád u. 43. ábra: Baktalórántháza szegregált területei a KSH adatok alapján Forrás: KSH Baktalórántházán a szegregátumok létét mind a 2001-es népszámlálási adatokon alapuló, mind a segélyezési adatokon alapuló szegregációs mutató alátámasztja. A Népszámlálási adatokon alapuló szegregációs mutató alapján azt a területet nevezzünk szegregátumnak, ahol az aktív korú (15-59 év közötti) lakosok legalább 50%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, legmagasabb iskolai végzettség pedig nem haladja meg a 8 osztályt. Ez az érték a fent megnevezett területeken 70,3% ill. 82%, a lakosságszám pedig 211 ill. 267 fő. Fenti mutatók alapján tehát mindkét terület szegregátumnak minősül. A segélyezési adatokon alapuló szegregációs mutató azt a területet nevezi szegregátumnak, ahol a rendszeres szociális támogatásoknak a lakossághoz/lakások számához viszonyított aránya eléri a városi átlag kétszeresét. Baktalórántházán a fent említett területek esetében a rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva 52% ill. 86%, mely a városi átlag (19%) 4 illetve 4,5-szerese. Az LFTben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva 66% ill. 50% (a városi átlag 2,4 ill. 2- MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

80 szerese); a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményekben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva 82 ill. 164% (a városi átlag másfélszerese ill. háromszorosa). Ezen legfrissebb segélyezési mutatók és a lakosságszám alapján a 2001-ben lehatárolt terület továbbra is szegregátumnak minősül. 5.2 A lehatárolt területek helyzetének elemzése Városszerkezeti elhelyezkedés A szegregátumok jóllehet periférikus fekvést mutatnak, de a város központjának közelében, attól mindössze 1 km távolságra fekszenek. A központ legkönnyebben a Szent István és Petőfi utcákon, valamint az Ady köz és Zrínyi Ilona utcákon keresztül érhető el, ahol valamennyi közszolgáltatás biztosított. Összességében tehát a várostestbe, városszövetbe beékelődött területekről van szó. A tömegközlekedési lehetőségek korlátozottak, hiszen helyi tömegközlekedés nincs, a távolsági járatok megállóhelyei pedig a városközpontban találhatóak. Ettől függetlenül a különféle intézmények, úgymint óvoda, iskola, orvosi rendelő, szociális központ gyalogosan is maximum 15 percen belül elérhető távolságban, de nem a szegregátum területén vannak, tehát ebből a szempontból nem jár szegregációt erősítő hatással Szegregátum kialakulásához és fennmaradásához vezető okok A szegregátumok kialakulását hosszú évek kedvezőtlen hatásai eredményezték. Az 1. számú szegregátum területén a lakosságszám 2001 és 2008 között 210-ről 211 főre emelkedett, amely nem jelent számottevő különbséget, a lakóingatlanok száma pedig 47-ről 50-re nőtt. A 2. számú szegregátumban sem a lakónépesség száma, sem a lakóingatlanok száma nem változott 2001 és 2008 között. Az önkormányzat és a CKÖ becslései alapján fenti területeken a roma lakosság aránya 82,5% ill. 79,2%. A városon belüli fejlesztési folyamatoknak nem volt szegregációt erősítő hatása, hiszen az elmúlt években végrehajtott fejlesztések hozzájárultak az esélyegyenlőség biztosításához, így pedig a szegregáció mértékének csökkentéséhez Demográfiai és szociális helyzet Az 1. szegregátum lakosainak száma 2008-ban 211 fő volt, amely a lakosság korstruktúráját tekintve az alábbiak szerint oszlik meg: a 0 14 éves korosztály aránya: 28 %; a éves korosztály aránya: 65,4 %; a 60 év fölöttiek aránya: 6,6 %. A lakónépesség életkorát tekintve hasonló képet mutat, mint a másik szegregátumban, azonban a 15 év alatti gyermekek aránya valamivel kevesebb. Iskolai végzettség tekintetében itt valamelyest jobb a helyzet, hiszen az aktív korú népesség 16,7 % - a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezik, 5,1 %-nak középiskolai vagy gimnáziumi érettségije van, és 1 fő rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya azonban itt is igen magas, 77,5%. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

81 A foglalkoztatási és jövedelmi viszonyokra jellemző, hogy az aktív korúak 84,1%-ának nincs rendszeres munkajövedelme, így a családok jelentős része itt is segélyekből él (a segélyezettek arány 47,4 %). A 2. szegregátum lakosainak száma 2008-ban 267 fő volt, mely korcsoportok szerinti bontásban a következő képet mutatta: a 0 14 évesek aránya: 37,5 %; a évesek aránya: 56,2 %; a 60 év fölöttiek aránya pedig: 6,4 % volt. A lehatárolt terület tehát jól láthatóan fiatalos korstruktúrával rendelkezik, sajnálatos tény azonban, hogy a gyermekkorúak körében kiemelkedően magas a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya. Mindez többek között arra vezethető vissza, hogy ezen gyermekek szüleinek nagy része alul iskolázott, nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, így a családok meglehetősen szegényes körülmények között élnek ahol nincs elegendő pénz a gyermekek megfelelő körülmények között történő nevelésére illetve iskoláztatására. Az elmondottakat jól alátámasztja a lakosság képzettségi szintjének vizsgálata, melyből kiderül, hogy az aktív korú lakosság jelentős részének (91,3%) a legmagasabb iskolai végzettsége az általános iskola 8 osztály, a vizsgált korosztálynak mindössze 5,3 %-a rendelkezik szakmunkás bizonyítvánnyal, felsőfokú végzettsége pedig csak 1 főnek van. Mindez meglehetősen nagy kihívások elé állítja a lakosságot a munkaerőpiacon való boldogulás tekintetében, az önkormányzat azonban aktív munkaerőpiaci politikával igyekszik javítani a jelenlegi helyzeten. A foglalkoztatási viszonyokat jól jellemzi, hogy az aktív korú lakosság (15-59 év) 87,3 %-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A családok jövedelmi helyzete tehát meglehetősen bizonytalan, az itt élők szociális segélyekből, családi pótlékból, rokkant nyugdíjból, közmunkából származó jövedelemből, alkalmi munkákból tartják fenn magukat Lakáskörülmények Az 1. szegregátum (Mankó u. Szent I. u.-rákóczi u.- Csongrád u.-árpád u. Somogyi B. u.) kertes, családi házakkal beépített terület, a beépítettség mértéke nem teljes. A településrészen nagy szabad területek találhatóak, melyek temetőként funkcionálnak. A házak tulajdonviszonya 1 kivételével melynek rendezése éppen folyamatban van rendezett, többségében magántulajdonú ingatlanok, 4 lakásban albérlők laknak, 2 pedig önkormányzati bérlakás. A lakások komfort fokozatát tekintve többségében félkomfortosak, 26 %-uk komfortosnak tekinthető. A vezetékes víz nélküli lakások aránya 14%. Nincs egyetlen olyan lakás sem, amelyben ne lenne legalább egy közmű bevezetve. A lakások 22%-ban nincs fürdőszoba kialakítva. A lakások átlagosan 6 helyiségből állnak, elenyésző azok aránya, ahol a méretből adódóan csak bővítéssel lehetne a fürdőszobát kialakítani. A lakások 52%-ában előfordul valamilyen egészségre káros probléma (penészedés, vizesedés, stb.), 12%-uknál halmozottan, legalább 3-4 probléma jelentkezik. Rágcsáló jelenlétét az épületben 7 lakásnál jelezték. A 2. szegregátum területén a beépítés jellegét tekintve főként kertes, családi házak találhatóak. A beépítettség mértéke teljes. A házak tulajdonviszonya rendezett, 2 önkormányzati bérlakás található itt, a többi magántulajdonú épület. Közművekhez való csatlakozás tekintetében nagy hiányosságok tapasztalhatóak. Mindössze egy olyan lakás van, amelybe semmilyen közmű nincs bevezetve, de a lakások MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

82 45%-a nem rendelkezik vezetékes vízzel, és 79%-a nem rendelkezik vezetékes gázzal. A vízellátást közkút segítségével oldják meg, a lakások fűtése pedig egyedi, fa-széntüzelésű. Az áramellátás az imént említett lakás kivételével a többibe be van kötve. Komfortfokozatukat tekintve tehát többségében félkomfortosak, vagy komfort nélküli lakások. A szegregátumban tapasztalható lakáskörülmények legfőbb oka, hogy az itt élőknek nem volt, és jelenleg sincs anyagi lehetősége arra, hogy a gáz, víz, csatorna hálózathoz való csatlakozás költségeit, illetve a csatlakozást követően a rendszeres havi számlákat kifizessék. A vízhálózathoz való csatlakozást az is hátráltatja, hogy a lakások többsége (41%) nem rendelkezik fürdőszobával, azok kialakítása plusz költségeket ró a lakókra, még azokban a lakásokban is, ahol átlagosan 5 helység található. Vannak azonban olyan házak, amelyek méretéből adódóan a fürdőszoba kialakítása csak a lakás bővítésével lenne lehetséges, mivel sok a mindössze 1-3 helységet magában foglaló lakóépület. A lakások 61%-ában előfordul valamilyen egészségre káros probléma (penészedés, vizesedés, stb.), 27%-uknál halmozottan, legalább 3-4 probléma jelentkezik. A lakások 36%- ában tapasztalták a lakók rágcsáló jelenlétét a lakásban, ami sajnos természetéből adódóan (könnyen elszaporodhat), nem pusztán az itt élőket érintő kérdés, hanem közegészségügyi problémákat is felvethet Infrastrukturális helyzet Az 1. számú szegregátum esetében a közművekhez való hozzáférés biztosított, az elektromos áram, víz, gáz, szennyvíz-hálózat kiépítettsége teljes. Azonban a közművek igénybevételét tekintve jelentős hiányosságok vannak. A közművekhez való hozzáférés biztosított, rácsatlakozás tekintetében azonban hiányosságok tapasztalhatóak. Az önkormányzat a bekötési költségek támogatásával igyekszik ösztönözni a közművekhez való kapcsolódást, de sajnos ezekről a területekről nem nagyon jellemző az ilyen irányú igény. Ez valószínűsíthetően abból adódik, hogy bár a bekötés terhétől mentesülnének, de a havi számlákat nem lennének képesek kifizetni. A rácsatlakozott lakók esetében is gyakran előforduló probléma a közüzemi tartozások felhalmozódása, ezen is igyekszik az önkormányzat segíteni azáltal, hogy úgynevezett adósságrendező akciókat szervez. Kifizetik a közüzemi tartozást, amit a lakók részletekben visszafizetnek az önkormányzatnak.2008-ban villanyszámla tartozást közel 4 millió forint értékben rendezett az önkormányzat. Szilárd burkolatú műúttal 5 út rendelkezik. Az Önkormányzat egy ben elnyert pályázati forrásból a Mankó utca és Rákóczi utca pormentesítését végezte el, és a két utca összekötését is megoldotta, így mindkét út és a közöttük található útszakasz is szilárd burkolatot kapott. Járda egyetlen utcában sincs kialakítva. A járdák kiépítése érdekében egyrészt pályázati forrást kíván az önkormányzat igénybe venni, ezért a pályázati lehetőségeket folyamatosan nyomon követik, és pályázatot nyújtanak be. Másrészt lakossági összefogásra is számítanak. A járdák kialakításának egy részét úgy oldják meg, hogy az építéshez szükséges eszközöket, anyagokat biztosítják, és a lakók segítségével kerülnek kiépítésre. A 2. számú szegregátumban a közművekhez való hozzáférés szintén biztosított, rácsatlakozás tekintetében azonban itt is hiányosságok tapasztalhatóak. További infrastrukturális problémát jelent, hogy nincs szilárd burkolatú műút, sem járda kiépítve. Ezen hiányosságok főként havazás, nagyobb esőzés idején jelentenek igen nagy gondot, mivel a vízelvezetés is hiányos a területen. Az önkormányzat 2003 óta folyamatosan próbálja a problémát pályázati forrásból orvosolni, azonban a pályázatok sikertelensége miatt ez eddig nem valósult meg. Előrelépést jelent, hogy az Önkormányzat saját forrásból zúzott köves útalapot készíttetett a nehezen megközelíthető utcákban. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

83 5.2.6 Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés a településen biztosított. Közigazgatási ügyek intézésére a városközpontban van lehetőség, amely gyalogos, és kerékpáros formában érhető el. Egészségügyi szolgáltatást 2 háziorvos, 1 fogorvos biztosítja, valamint kistérségi jelentőségű Központi Orvosi Ügyelet működik, melynek székhelye Baktalórántházán található ben veszi kezdetét a település központjában a kistérségi járóbeteg szakellátó intézmény építése, amely szintén javítja a településen élők életminőségét. A kulturális szórakozás lehetőségeit a József Attila Művelődési Központ és Könyvtár biztosítja. A művelődési ház számtalan városi és iskolai rendezvénynek biztosít helyet. A közlekedés helyközi buszjáratokon óránkénti sűrűséggel illetve vasúton háromórás sűrűséggel történik, a megálló nem érintik a szegregátumokat, azonban maximum 15 percen belül gyalog is elérhetőek. Az oktatási viszonyokat a szegregátumok esetében együttesen vizsgáltuk, hiszen a település központjában elhelyezkedő oktatási intézmények hozzáférhetőségét tekintve nincs különbség a két szegregátum között. A településen bölcsőde nem működik, azonban a már korábban meghirdetett Biztos Kezdet Program országos kiterjesztéseként, és az országban már jól működő modellintézmények kiterjesztése céljából kiírásra került Gyermekesély TÁMOP program pályázatán a Kistérségi Szociális Központ pályázati forrást nyert egy gyermekház megvalósítására. A pályázat eredményeként 2009-ben a település központjában, jól megközelíthető helyen átadták a Bóbita Gyermekházat, mely nagyon sokat segít az óvodaiés iskolai nevelésben, de az attól kisebb korú gyermekek közösségi életre való szocializálásában is. A Gyermekházban játszószobán, csoportszobán kívül még teakonyha és kis mosoda-fürdő helyiség is kialakításra került, az alapjáték-készlet összeállításánál a változatosság és sokszínűség mellett, a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő, képesség-fejlesztő játékszerek beszerzésére helyezték a hangsúlyt. A Gyermekház néhány hónapos működésének tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy a kezdeményezés sikeres, hiszen az intézmény nagyon népszerű a hátrányos helyzetű gyermekek körében, a rendszeres látogatók kb %-a roma származású. Az óvodai ellátást egy óvoda biztosítja 2 telephellyel, 8 óvodai csoportban. A 2007-es legfrissebb adatok szerint az óvodai férőhelyek száma 135, az óvodába beíratott gyermekek száma 199, a hátrányos helyzetű gyermekek száma 162 fő, halmozottan hátrányos helyzetű 100 fő. Az óvodába járó gyermekek fele tehát HHH-s, 60 %-uk roma származású. Az óvodapedagógusok száma 17 volt. A fenti adatok alapján tehát megállapítható, hogy 2007-ben az óvoda közel 147 %-os kihasználtsággal működött, az egy óvodapedagógusra jutó gyermekszám pedig átlagosan 11,7 volt. A két tagintézményben integrált nevelés folyik, bár a Vasút Úti Tagintézményben magasabb a HH-s és HHH-s gyermekek aránya. Az óvodák épületei eredetileg nem óvodai célt szolgáltak. A központi óvoda (Zrínyi Úti Óvoda) korábban szülőotthon, majd annak megszűnése után bölcsődeként működött, től lett az óvodai nevelés színtere. Az intézmény a legalapvetőbb feltételekkel rendelkezik, azonban a csoportok zsúfoltak. Tornaterem, elkülönítő, nevelői szoba, felnőtt öltöző, szülők részére fogadó helyiség nincs. Tágas, szép parkosított udvarral, műszakilag felülvizsgált udvari játékszerekkel, tornaszobával, fejlesztő szobával rendelkezik. A Vasút Úti Óvoda épületének adottságai szintén nem túl kedvezőek, mert alapterületénél fogva tovább nem alakítható, hiányoznak egyes kiszolgáló helyiségek. A fűtés korszerűtlen, a mosdó helyiség fűtése nem megoldott. A bölcsődének épült intézményben a babakocsi tároló tölti be ma két csoport öltözőjének szerepét. Az udvar természeti adottságánál fogva lejtős, így esős időben veszélyeztetve van az épület állaga, sáros a játszóudvar. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

84 Az alapfokú képzési intézmények elsősorban helyi vonzáskörzettel rendelkeznek. Baktalórántházán a Reguly Antal Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat látja el az általános iskolai nevelést, melyhez tagintézményként csatlakozott 2007 szeptemberében a Nyírjákó Általános Iskola ben az általános iskolai feladat-ellátási helyek száma 2, az osztálytermek száma 25 volt. Az általános iskolai tanulók létszáma azonban csökkenő tendenciát mutatott: 2004-ben 427 fő, 2006-ban 392 fő, 2007-ben 377 fő volt, ami egyértelmű összefüggésben áll a településről elvándorló fiatal családok kiköltözésével. Az általános iskolában mindkét telephelyen integrált oktatás folyik már évek óta. Az integrált oktatás megvalósítása mellett a város kiemelt figyelmet fordít a tehetséggondozásra, ezért roma színjátszó csoport, valamint hangszeres csoportok is működnek a településen. Az integrált oktatás hatékonyabbá tételének érdekében roma származású pedagógust is alkalmaz az Önkormányzat. A 377 fő mintegy 68,9%-a hátrányos helyzetű, 38,4%-a pedig halmozottan hátrányos helyzetű. Valószínűsíthető, hogy ez az arány jóval magasabb, ugyanis a 0-18 éves korosztályú gyermekek után 663 fő kap rendszeres gyermekvédelmi támogatást, ez az említett korosztály 74 %-a. A halmozottan hátrányos helyzet megállapításához azonban nem nyilatkozott a szülők 78 %-a (518 fő) Bár a nyilatkozat önkéntes, a HH-gyerekek és HHHtanulók pontosítása mind az önkormányzat, mind az érintettek érdeke. Az évfolyamismétlők aránya nagyon magas a HH/HHH-tanulók körében (2006/2007-es tanévben 12%, ez az országos átlag 6x-sa). A helyzet javítása érdekében az önkormányzat a városfejlesztési projekt során kibővítendő Művelődési Házban kialakítandó helyiségek egyikében, pályázati források segítségével tanoda kialakítását tervezi. A tanodában alternatív felzárkóztató és szociális tevékenységeket folytatnának, nyáron játszóházzal egybekötve intenzív 2 hetes felkészítő programot nyújtanának az eredményes osztályozó vizsgák érdekében. A speciális készség és képességfejlesztő programok mellett a nyomon követésre, és az év közbeni tanoda működésére is nagy hangsúlyt fektetnének. Módszerek tekintetében az Átmeneti Otthon 7 éves tapasztalataira és tanodai módszereire nagyban támaszkodnának. A középiskolai oktatás a megyei fenntartású Vay Ádám Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium által biztosított. Az iskolában működik a Hátrányos Helyzetű Diákok Arany János Kollégiumi Programja, amely kifejezetten a hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulását hivatott elősegíteni. Ebben az intézményben is elkezdődött az integrált oktatás megvalósítása: a gyerekeket felmérték, a munkacsoportok megalakultak. A szakközépiskolában informatikai, gépészeti és közgazdasági szakmacsoportok oktatása folyik. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében itt folyik a legnagyobb mértékű felnőttképzés a mezőgazdaság különböző területein. A középiskola két kollégiumot is működtet a településen, melyek fő elhelyezésére alkalmasak. Az intézmény a felnőttképzésben is szerepet vállal tól az iskola Akkreditált Intézményként végzi e tevékenységet. Elsősorban mezőgazdasági területeken folytat képzést, de részt vesz a Lépj egyet előre! Programban is. Az intézmény a foglalkoztatási körülmények javítása érdekében pályázatot nyújtott be egy tangazdaság kialakítására, valamint ehhez kapcsolódó képzési és foglalkoztatási program megvalósítására. Amennyiben a pályázat kedvező elbírálásban részesül, úgy a résztvevők egy 2 éves program keretében elsajátíthatják a zöldségtermesztéssel (elsősorban paprika és paradicsom) kapcsolatos ismereteket, melyeket a gyakorlatban is alkalmazni képesek majd. A projekt hatására a résztvevők képesek lesznek saját szükségleteik kielégítésén túl piacra is termelni. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

85 A szegregátumokban fennálló problémák Összegzés 1. Lakókörülményeket érintő problémák Infrastrukturális hiányosságok Vízvezeték-hálózatra való rákapcsolódás hiányos Elektromos-hálózatra való rákapcsolódás hiányos Gázvezeték-hálózatra való rákapcsolódás hiányos Szennyvízcsatorna-hálózatra való rákapcsolódás hiányos Egészségre káros problémák a lakóépületekben Penészedés Vizesedés Rágcsálók jelenléte Lakóépületek méretbeli problémái, egyéb hiányosságai Lakások állagbeli problémái Lakások kis mérete Fürdőszoba hiánya 2. Oktatást / képzést érintő problémák Óvodai férőhelyek alacsony száma Óvodai épületek funkcióbeli hiányosságai Évfolyamismétlők magas aránya a HH/HHH s gyermekek körében Alacsony iskolai végzettség az aktív-korú népességen belül Iskolai végzettség és gazdasági igények közötti eltérések 3. Foglalkoztatást érintő problémák Munkanélküliek magas aránya Az alacsony iskolázottságúakat foglalkoztatni képes vállalkozásokra vonatkozó általános információk hiánya Forrás: Saját szerkesztés MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

86 Mutató megnevezése Baktalórántháza összesen 21. táblázat: A 2001-es Népszámlálás adataiból előállítandó mutatók 1. Városközpont városrész 2. Lórántháza városrész 3. Bakta városrész 4. Iparterület városrész 5. Flóratanya 1. szegregátum 2. szegregátum Lakónépesség száma (fő) Lakónépességen belül 0-22,9 22,2 20,8 24,3 33,3 17,3 29,5 38,2 14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-64,0 61,8 62,4 67,2 48,3 61,7 61,0 51,7 59 évesek aránya Lakónépességen belül 60-13,1 16,0 16,9 8,5 18,3 21,0 9,5 10,1 x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai 37,5 27,3 44,8 42,2 27,6 50,0 71,9 76,0 végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 9,4 12,6 7,2 7,3 0,0 1,8 1,0 2,0 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 25,2 18,4 25,8 31,6 19,1 62,1 40,4 46,9 62,9 51,1 58,5 74,2 65,5 66,0 69,5 76,4 29,1 20,2 31,1 35,0 27,6 40,0 51,6 64,9 Forrás: KSH MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

87 Az IVS-ben azonosított városrészek és szegregátumok 1 neve Lakónépesség száma (jelenlegi népességnyilvántartási adatok alapján) 22. táblázat: Városrészek és szegregátumok segélyezési mutatói Lakások száma (jelenlegi népességnyilvántartási adatok alapján) Akcióterület LFT 2 ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva Rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva HHH gyerekek száma a településrészen Romák aránya a lakónépességen belül 3 Táncsics u.-ibolya ,50 0,86 1, ,5 u.-zalka M. u Mankó u. Szent I ,66 0,52 0, ,2 u.-rákóczi u.- Csongrád u.-árpád u. Somogyi B. u. Város egészére 0,28 0,19 0,55 vetített mutató 4 Város egészére az adott segélytípus száma Forrás: Önkormányzati nyilvántartások alapján saját szerkesztés 1 Az integrált városfejlesztési stratégiában és az Anti-szegregációs tervben meghatározott városrészekre, illetve szegregátumokra. 2 LFT-be beletartozik a normatív, helyi és adósságkezelési LFT egyaránt. 3 Amennyiben a városnak rendelkezésére áll ilyen jellegű adat (pl. felmérésekből, CKÖ becslése stb) 4 Az adott segélyezés típus aránya a város összes lakásszámához viszonyítva. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

88 23. táblázat: A szegregátumok szociális helyzetének mutatói Mutató megnevezése 1. szegregátum Érték (%) 2. szegregátum Érték (%) Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül Munkanélküliek aránya az akcióterületen belül (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya (Számítás: tartós munkanélküliek szám/munkanélküliek + foglalkoztatottak száma) Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 79,5 60,4 71,9 82,8 33,9 29,3 15,3 6,7 22,7 16,4 41,3 46,2 Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 13,0 19,4 Segély, támogatás megnevezése Forrás: KSH, Népszámlálás táblázat: Baktalórántháza segélyezési adatai Mértékegység Rendszeres szociális segély részesítettek átlagos száma fő Ebből foglalkoztatásban részt vettek száma Közcélú foglalkoztatásban részt vettek száma fő fő Lakásfenntartási támogatás (pénzbeni és természetbeni) Átmeneti segélyezés (pénzbeni és természetbeni) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (pénzbeni és természetbeni) eseteinek száma részesítettek átlagos száma eseteinek száma részesítettek átlagos száma eseteinek száma részesítettek átlagos száma db fő eset fő eset fő Forrás: KSH MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

89 OM azonosító intézmény neve Reguly Antal Általános Iskola 25. táblázat: Általános iskolai közoktatás integráltságának felmérése tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint gyermek-, tanulólétszám az intézményben Normál (általános) tanterv Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Gyógypedagógiai tagozat Összesen HH / HHH SNI Összesen HH / HHH SNI Összesen HH / HHH SNI Összesen HH / HHH / / Forrás: Baktalórántháza Város Önkormányzata Infrastruktúra megnevezése 26. táblázat: A település infrastruktúrája Azon utcák, ahol részben, vagy egészben nem találhatóak A városrész(ek) nevei, ahol az utcák találhatók Vezetékes víz - - Áram - - Közvilágítás - - Szennyvíz-csatorna - - Gáz - - Pormentes út - Ibolya u., Csongrád u. - Császy László u., Váry Emil u. - Bakta városrész; - Lórántháza városrész; Összesen a városban nyilvántartott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Forrás: Baktalórántháza Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

90 27. táblázat: Folyamatban lévő telepfelszámolási és rehabilitációs program(ok) bemutatása A programban érintett utcák A programban érintett lakások száma A program költségvetésének forrásai Milyen formában történik az érintett lakosok elhelyezése? Az akcióterületen élő családok elhelyezésének helye (az utcák neve, illetve ha más településen (is) történik az elhelyezés akkor a település neve) nincs nincs nincs nincs nincs Forrás: Baktalórántháza Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

91 5.3 Tervezett fejlesztések és egyes ágazati politikák szegregációs hatásának felmérése Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában középtávon tervezett fejlesztések döntő többsége a Településközpontot és az Iparterületet érintik. A funkcióbővítő városrehabilitációs projekt keretében a Településközpontban található közszolgáltató, közösségi funkciót betöltő intézmények, úgymint Polgármesteri Hivatal, Városi Könyvtár, Zengő Erdő Óvoda, Művelődési Ház felújítása, Városi Szociális Központ, a Művelődési Ház bővítése, Szolgáltató Ház építése, Autóbusz pályaudvar területének felújítása, buszváró épület építése, valamint az ezekhez kapcsolódó zöldfelületek megújítása valósul meg. Ezen fejlesztések a város valamennyi lakosa számára kedvező hatást gyakorolnak, nem érintik a szegregátum területét és nem járnak szegregációt erősítő hatással, viszont lehetőséget teremtenek a szolgáltatások magasabb színvonalú biztosításához, mely a hátrányos, alacsony státuszú lakosság számára is kedvező hatást gyakorol. A közösségi közlekedés fejlesztését is megcélozta a város buszállomás kialakításával, illetve buszvárók felújításával, mely lehetőséget teremt a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáféréséhez a város valamennyi lakosa számára. Emellett a város tervez út- és járda felújításokat, mely a szegregátum területét is érintik, és hozzájárul a lakosok életkörülményeinek javulásához. Összességében a fent említett fejlesztések nem erősítik a szegregációs folyamatokat. Az ágazati politikák sem járnak szegregációt erősítő hatással, az előző fejezetben tárgyalt ágazati politikák épp a szegregáció mértékének csökkentését, az integráció fokozását hivatottak elérni. 6 Stratégia Az Integrált Városfejlesztési Stratégia célhierarchiája maximálisan épít a város meglévő fejlesztési és egyéb stratégiai dokumentumaira, amelyek közül a legjelentősebbek: Településfejlesztési Koncepció (2003.) Településrendezési terv (2009.) Mindez jelzi, hogy a város jelenleg is egy kiforrott, szakmailag megalapozott és társadalmilag elfogadott célrendszerrel rendelkezik, ezért az IVS-nek nem célja egy teljesen új stratégia létrehozása, sokkal inkább egyfajta szintézis, amely során a jelenlegi állapotnak és a jövőben várható folyamatoknak megfelelően formáljuk, pontosítjuk a korábbi, de még hatályban lévő célkitűzéseket. A városfejlesztés stratégiai dokumentumai elvárt eredményként azt jelölik ki, hogy a kistérségi központ funkciót betöltő Baktalórántháza térségi szervező képessége növekedjen, korszerű feltételek között működő kulturális-, egészségügyi-, és közszolgáltatások váljanak elérhetővé a kistérségi és egyéb környező települések lakossága számára. A város kedvező feltételeket kíván kínálni mind a gazdasági szereplők működési környezete, mind pedig a kistérségi lakosság életminősége tekintetében. 6.1 A város jövőképe A Baktalórántházai kistérségben kistérségi központként funkcionáló Baktalórántháza reális jövőképének kialakításakor számos külső tényező figyelembe vételére került sor, melyek alapvetően meghatározzák a város átfogó fejlődésének irányvonalait és korlátait: a város kedvező földrajzi elhelyezkedése és előnyös térszerkezeti adottságai; kistérségi centrum szerepkör a kistérségen belül; MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

92 a lakosság általános és speciális szükségletei, elvárásai a településsel, a közszolgáltatásokkal és a városi funkciókkal szemben; a fejlesztések megvalósításához rendelkezésre álló támogatási források és a mellé rendelendő önerő megléte, ami behatárolja a tervezett fejlesztések körét és megvalósíthatóságát. A kistérségi centrum funkciót is betöltő Baktalórántháza jövőképe a lakossági kérdőíves felmérés eredményeit is figyelembe véve került megfogalmazásra. Mindezen tényezőket, valamint a jelenlegi és jövőbeni várható trendeket figyelembe véve összefoglalóan a következőképpen fogalmazható meg Baktalórántháza jövőképe: A hagyományosan központi szerepkörrel rendelkező Baktalórántháza kihasználja a megyeszékhely dinamizáló hatását, és a szomszédos országok közelsége és a fő közlekedési útvonalak kiépítése révén fokozatosan felértékelődő térszerkezeti helyzetét. A fejlődés hatására kialakuló esztétikus és egészséges környezet, a biztonságos társadalmi háttér és megélhetési viszonyok, a fejlett egészségügyi-, kereskedelmi- és közszolgáltatások a minőségi élet alapját jelentik a város és térsége lakosai számára. 6.2 Fejlesztési célok a városra és a városrészekre Átfogó cél Baktalórántháza jövőképe, valamint a város előtt álló kihívások alapján kijelölhetőek a település gazdasági-társadalmi fejlesztéseinek stratégiai céljai, a hozzájuk tartozó részcélok és a prioritások. Baktalórántháza hosszú távú, átfogó célkitűzése, amellyel a kitűzött jövőkép megvalósulását el kívánja érni a következő: Baktalórántháza saját értékeinek erősítésével és hangsúlyozásával, a város elhelyezkedését kihasználva növeli a versenyképességét és népesség megtartó erejét, modern kisvárosi lakókörnyezete, valamint fejlett köz- és közösségi, szociális és munkaerőpiaci szolgáltatásai biztosítják a lakosság életminőségének javulását. Az általános cél tehát az, hogy a lakosság életminősége és életfeltételei javuljanak; a város tartós versenyképessége biztosítva legyen; a város fenntartható fejlődési pályára álljon; a kohézió erősödjön, és a partnerség fejlődjön. A fejlesztéseknek azt kell szolgálniuk, hogy Baktalórántháza élhető kisvárossá fejlődjön, ahol a növekvő számú lakosság települési komfort érzete magas, és emelkedik a helyi kötődésük szintje is. A vonzó feltételek, a megfelelően képzett munkaerő, valamint a kedvező földrajzi fekvés jelentette gazdasági lehetőségeket szintén a város fejlődési érdekeit véve kell hasznosítani. A fejlesztésekkel párhuzamosan különös figyelmet kell fordítani arra, hogy javuljon a város külső és belső image-a, és ismertsége Középtávú tematikus célok Az átfogó cél megfogalmazását követően azonosíthatóak az integrált városfejlesztés középtávú tematikus céljai. Az egyes tematikus célok a város különböző területein eltérő prioritást képviselnek. A célok közötti szinergikus kapcsolatok révén a célok elérésének hatásai egymást erősítő, kiegészítő, társadalmi-gazdasági dinamizáló hatást fejtenek ki a település életében. A középtávú tematikus célok a következők: MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

93 A. A város közlekedési feltételeinek javítása; B. A gazdaság élénkítése, a hosszú távú fenntartható fejlődés biztosítása (munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés); C. A közszolgáltatások minőségének javítása; D. Az egészségügyi és szociális szolgáltatások kiemelt minőségi fejlesztése (életkilátások javítása); E. A térségi- és társadalmi kohézió erősítése; F. Modern, kiegyensúlyozott kisvárosi településszerkezet kialakítása, az épített és természeti környezet állapotának megóvása; G. A szabadidős (rekreációs) tevékenységekhez kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése; H. A magas szintű kultúra, hagyományőrzés és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása; A következőekben a középtávú tematikus célkitűzések kerülnek részletezésre. A célok mellett meghatározásra kerülnek az elérésüket szolgáló legfontosabb fejlesztési elképzelések, valamint a várható eredmények, hatások is A. A város közlekedési feltételeinek javítása A városi közlekedés fejlesztése a közlekedésbiztonság és parkolás szempontjából felmerülő hiányosságok pótlására, a közösségi és egyéni közlekedési megoldások összehangolására, a szerkezeti hiányok pótlására, illetve a környezetbarát közlekedési módok használatának elősegítésére irányul. A településen járdák és kerékpárutak kialakítása, forgalomszabályozási technika fejlesztése, a közösségi közlekedés feltételeinek fejlesztése rendkívül fontos annak érdekében, hogy a gépjármű, kerékpáros, illetve gyalogos közlekedés biztonsága megfelelővé váljon. Az infrastruktúra létrehozása mellett ez a feladat forgalomtechnikai, és közlekedés-szabályozási fejlesztéseket is megkíván. A különböző közlekedési módok biztonságosságának érdekében az alábbi fejlesztések elvégzése indokolt: A belvárosban, a funkciómegújító városfejlesztési akcióterületén az utak mindkét oldalán, a város többi területein pedig legalább az utak egyik oldalán szilárd burkolatú járdák kialakítása. A város területén található, pormentes burkolattal nem rendelkező útszakaszok pormentesítése. Biztonságos, a gépjármű és a gyalogos közlekedés biztonságosságát is elősegítő közlekedési csomópontok kialakítása. A belvárosban a városi, közösségi, közszféra és gazdasági funkciók elérésének javítása érdekében parkolók kialakítása. A nagy forgalmú útszakaszok mellett kerékpárutak kialakítása. A közösségi közlekedés feltételeinek javítása, autóbusz állomás kialakítása. A közlekedési problémák (átmenő forgalom a város belső részein, bizonyos útszakaszok zsúfoltsága, személyi sérüléses balesetek) felszámolásához a városon belül a fent részletezett fejlesztések elvégzése szükséges. Az úthálózat fejlesztés nem csak közlekedési szempontból jelent előrelépést, hanem multiplikátor hatásként elősegíti az érintett területek feltárását és gazdasági-társadalmi felértékelődését is. A közlekedés környezeti ártalmainak felszámolásához járul hozzá a kerékpáros, valamint a közösségi közlekedés rendszerének korszerűsítése, amely egyrészt a közlekedési feltételek kialakítását, másrészt a közlekedési módok közötti váltást lehetővé tevő csomópontok kialakítását jelentik. A parkolóhelyek hiányát a városközpontban elhelyezkedő parkolók MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

94 kiépítésével lehet ellensúlyozni. Ily módon lehetővé válik a belváros gyalogos és zöldfelületeinek kiterjesztése is. A szükséges beavatkozási területek a következők: A városi kerékpárút-hálózat főbb szakaszainak kiépítése. Pormentes burkolattal nem rendelkező utak, utcák pormentesítése. Parkolók építése a városközpontban. Egyéni és közösségi közlekedésben résztvevők tájékoztatási rendszerének javítása információs pontok, útbaigazító táblák használatával. A közösségi közlekedés korszerű feltételeinek megteremtése: autóbusz öblök kialakításával, autóbusz váró épület építésével. Mindezek eredményeként kiteljesednek a város központi funkciói a térség települései irányába, növekedik a közlekedés biztonsága, emelkedik a környezetbarát helyváltoztatási megoldások használatának aránya, a belváros parkolási problémái enyhülnek, csökken a közlekedési eredetű zaj- és levegőszennyezés B. A gazdaság élénkítése, a hosszú távú fenntartható fejlődés biztosítása (munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés) Baktalórántháza gazdaságföldrajzi adottságai jelentősen javulni fognak az M3 autópálya továbbépítésével. Ezt, illetve a határ viszonylagos közelségét kihasználva hosszú távon a termeléshez és szolgáltatási tevékenységhez szükséges vállalkozói infrastruktúra és innovatív környezet megteremtése a cél. A gazdaságfejlesztés célja befektetői, beruházási aktivitás ösztönzése, az ipari és mezőgazdasági vállalkozások innovatív tevékenységének, új vállalkozások létrejöttének, a meglévő tőkeszegény kis- és középvállalkozások fejlesztésének és a terület tőkevonzó képességének elősegítése. A vállalkozási környezet javítása többrétű: Elsősorban a hazai és a nemzetközi vállalkozások számára vonzó befektetői környezet kialakítására van szükség, melynek első lépése megfelelő infrastrukturális feltételek, infokommunikációs szolgáltatások, telephely kialakítások támogatása. Ez lehetővé teszi a már meglévő kis- és középvállalkozások megerősödését is. Az infrastrukturális feltételek kialakítása mellett cél egy olyan vállalkozói információs szolgálat létrehozása, amely jelentősen megkönnyíti és egyszerűsíti a helyi vállalkozások adminisztrációját és támogatja őket az üzletvitelben, piacszerzésben és a tőkebevonási lehetőségek feltárásában. Mivel Baktalórántháza életében a gazdaságon belül jelentős szerepet tölt be a mezőgazdaság, így szükséges egyrészt a korszerű, környezetbarát, a helyi adottságokra épülő biogazdálkodási formák elterjesztése. A fenntartható fejlődés elvét figyelembe véve kell megteremteni a természet és a gazdaság összhangját, támogatni kell a gazdálkodók szövetkezési formáit az érdekérvényesítő képességük és piaci versenyképességük javítása, és a termelő kapacitások jobb kihasználása érdekében. Szintén fontos a hagyományos mezőgazdasági feldolgozóipari tevékenységek piaci igények alapján történő fejlesztésének ösztönzése, a nagyobb hozzáadott értéket előállító tevékenységek támogatása. Elengedhetetlen a régi, elavult technológiák cseréje, korszerű, energiatakarékos gépek, berendezések és tároló kapacitások üzembe helyezése, amelyek hatékonyabbá, termelékenyebbé és nagyobb bevételt termelővé teszik a vállalkozásokat. Cél a helyben termelt javak minél szélesebb körének és mennyiségének helyben történő feldolgozása, a minél magasabb feldolgozottsági fok elérése, melynek révén növelhető a megmaradó jövedelemtömeg. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

95 Mindezek eredményeként: A város képessé válik a foglalkoztatás bővítésére, Megerősödik a helyi vállalkozói szféra, Munkahelyteremtő beruházások valósulnak meg, Vonzó vállalkozási környezet jön létre, ezáltal megnő a város tőkevonzó képessége, Pozitív demográfiai folyamatok indulnak el (pl. a képzett és vásárlóképes fiatal lakosság helyben maradása, helyi társadalom kedvezőbb korösszetétele) C. A közszolgáltatások minőségének javítása Az évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról valamennyi települési önkormányzat számára törvényileg előírja és szabályozza a feladat és hatásköröket. A törvény értelmében a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. A törvény lehetőséget biztosít a települési önkormányzatok számára, hogy a fent felsorolt feladatok közül maga határozza meg, hogy melyiket milyen mértékben és módon kívánja ellátni. Baktalórántháza Város Önkormányzata kiemelt figyelmet fordít arra, hogy ellátandó közszolgáltatásra irányuló feladatait magas színvonalon, a város lakosságának megelégedésére hajtsa végre. Ennek érdekében többek között az alábbi tevékenységek, fejlesztések megvalósítására törekszik: oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése; munkaerő-piaci igényekhez igazodó átképzési formák kialakítása; pedagógiai módszertani fejlesztések minőségirányítási rendszerek kiépítése, tehetséggondozás erősítése, pedagógiai szakszolgálat ellátórendszerének szakmai fejlesztése; kulturális intézmények, létesítmények fejlesztése; belterületi vízrendezés megoldása; a kiépült csatorna-hálózat fenntartható működtetése; helyi közutak, közterek fenntartása, megóvása. A tervezett fejlesztések eredményeként megvalósul a közszolgáltatások teljes körének minőségi fejlesztése, mely egyrészt pozitív hatást vált ki a lakosok önkormányzattal szembeni hozzáállását és elvárásait tekintve, másrészt a minőségi életvitel alapjait teremti meg. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

96 D. Az egészségügyi és szociális szolgáltatások kiemelt minőségi fejlesztése (életkilátások javítása) A lakosság egészségi és szociális állapotának javításához a helyben biztosítható tárgyi és intézményi feltételek, az egészségügyi és szociális szolgáltatások színvonala és a lakosság különböző csoportjai számára az egyenlő mértékű hozzáférés biztosítása teremti meg az életkilátások javulását. A lakosság jobb egészségi állapotának elérésében kiemelt jelentőséggel bírnak a preventív tevékenységek, vagyis a szűrések, az egészséges életmód és táplálkozás terjesztése, valamint a lelki egészségvédelem különös tekintettel a szív- és érrendszeri megbetegedések vonatkozásában. Kiemelten fontos a szűrővizsgálatokon való részvételi arány emelése, különösen a középkorú lakosság körében. Az egészségfejlesztési nevelő tevékenység beépülése a közoktatási programokba is jelentősen hozzájárulhat az egészségtudatosság erősödéséhez. Az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságának növelése érdekében fontos az egészségügyi intézmények infrastrukturális és tárgyi feltételeinek biztosítása, mely hatására emelkedik az ellátás színvonala is. A szociális szolgáltatások és ellátórendszer esetében fontos kihívás és célkitűzés a város számára, hogy minden rászoruló lakója számára legyenek elérhetőek azok a jogszabályokban rögzített ellátási formák, amelyek a szociális biztonságot garantálják, és minőségi ellátást biztosítsanak. A szolgáltatásoknak köszönhetően javuljanak a hátrányos helyzetűek felzárkóztatási esélyei és életkilátásai. A szociális biztonság megteremtéséhez szükségesek a következő fejlesztések: A különböző csoportok nők, munkanélküliek, nagycsaládosok, csökkent munkaképességűek, fogyatékkal élők, kisebbségi származásuk miatt szegregáltak, illetve a halmozottan hátrányos helyzetűek igényeinek figyelembevételével, valamint esélyegyenlőségi tervek mentén kialakított szolgáltatási rendszer; A meglévő ellátások fejlesztése a dolgozók szakmai felkészültségének és igényességének növelésével; Az egyes ellátási típusok és szolgáltatások egymásra építése, egymás melletti működése, hálózatba szerveződése a különböző problémák, esetek komplex kezelése érdekében; A hátrányos helyzetűek munkaerőpiacra való beilleszkedésének támogatása, foglalkoztatási lehetőségek feltárása, koordinálása és tartós bővítése; A család és gyermekvédelmi tevékenységek javítása; Új szegénytelepek kialakulásának és a létező telepek növekedésének megakadályozása, hosszútávon az érintett városrészben élhető környezet kialakítása; A szociális ellátórendszer intézményeinek és egyéb ellátásoknak a fejlesztése; A hátrányos helyzetű csoportok elfogadottságának erősítése, toleranciaprogramok megvalósítása. Mindezek eredményeként egyrészt a lakosság fizikai és mentális egészségi állapotának javulása várható, amellyel párhuzamosan a társadalmi problémák mérséklődése és a népesség gazdasági aktivitásának emelkedése is valószínűsíthető, másrészt megvalósul az egyenlő hozzáférés, azonosíthatóvá és elérhetővé válik a legrászorultabb, legveszélyeztetettebb társadalmi réteg, előtérbe kerül a saját környezetben történő gondozás, összességében pedig mérsékelhető a társadalmi kirekesztődés kockázata E. A térségi- és társadalmi kohézió erősítése A társadalmi kohézió erősítésének célja, hogy fejlődjön a helyi közösség identitás-tudata, minél szélesebb körben erősödjön a helyi közösséghez való tartozás érzése, azáltal elérjük a helyi társadalom különböző (gazdasági, társadalmi) státuszú csoportjai közötti szegregációs tünetek megszüntetését is. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

97 Kiemelt feladat a hátrányos helyzetűek és a cigány kisebbség felzárkóztatása, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében komplex esélyegyenlőségi program kidolgozása. A program elemei között szerepeltetni kell a foglalkoztatottság és a gazdasági aktivizálódás ösztönzését, a képzés-szakképzés, az oktatás és egészségügy területét és az önszerveződések, egyesületek bevonását is. Ennek eredményeként minimálisra csökken a társadalom széthúzó ereje, a lakosság közösségként funkcionál. A térségi kohézió, a kistérségi központi szerepkör erősítése érdekében a térségi feladatok ellátásának bővítése szükséges. Többek között a térségi közigazgatási funkciók fejlesztése, integrált, többfunkciós befogadó környezet kialakítása; hatósági ügyintézés korszerűsítése; a településhálózatban betöltött funkciók és szerepek aktív összehangolása a környező térségi központokkal. A közigazgatási szerepkör mellett fontos a térség társadalmi, kulturális és gazdasági életében is központi szerepkör betöltése, mely kulturális és szabadidős programok, illetve gazdasági kapcsolatokat létrehozó, megerősítő fórumok szervezésével valósítható meg. A fejlesztések hatásaként Baktalórántháza szerepe erősödik a térségi közigazgatás, közszolgáltatás, kultúra és gazdaság tekintetében F. Modern, kiegyensúlyozott kisvárosi településszerkezet kialakítása, az épített és természeti környezet állapotának megóvása A városi életforma napjainkban egyre inkább felértékelődik, ezért indokolt a városszerkezettel és az épületállománnyal kapcsolatos, tudatos koordináció erősítése. A település történelmi központjának spontán kialakulásából származó adottságok, a városi funkciók fejlődése, valamint a földrajzi helyzet felértékelődése miatt a városszerkezet fejlesztése, az egyes városrészek funkcióinak megfelelő kialakítása szükségessé vált. A településszerkezet fejlesztése terén a város arculatának, karakterének megfelelő, ugyanakkor az egyes településrészek funkcióit is kiszolgáló támogató városi környezet kialakítása a cél, amely egyrészt elősegíti a helyi lakosság életminőségének javítását, másrészt vonzó migrációs célterületté teszi a várost, harmadrészt pedig hozzájárul a gazdasági környezet fejlődéséhez. A legfontosabb fejlesztési, fejlődési területek a következők: A kiegyensúlyozott, kisvárosi településszerkezet kialakítása, illetve a hagyományosan kialakult élhető, barátságos kisvárosi település karakter fejlesztése és tudatosítása Műemlékek és helyi védelem alatt álló épületek megóvása, felújítása Közterültek és közösségi területek állapotának javítása, figyelembe véve a városrész specifikus sajátosságokat (pl. főtér, egyéni és közösségi közlekedési csomópont, sportolási terület, rekreációs terület, műemléki környezet) A zöldfelületek megújítása és rendszerbe szervezése: a zöldfelületi hálózat elemei nemcsak a környezeti állapot javításához és a város ökológiai stabilitásához járulnak hozzá, hanem fontos közösségi térként is funkcionálnak A gazdasági és közfunkciókat betöltő épületállomány ütemezett megújítása szükséges. Ezen a területen a város hatásköre elsődlegesen a saját tulajdonában lévő ingatlanok rekonstrukciójára terjed ki. A cél az, hogy a fizikai jellegű felújítások hozzájáruljanak az adott épület és az érintett városrész funkcióinak megerősítéséhez és bővítéséhez A fejlődésre való tudatos felkészülés eredményeként Baktalórántháza jó eséllyel elkerülheti azokat a problémákat, amelyek Magyarországon a spontán fejlődésnek indult városok esetében jelentkeznek. A fejlesztések hatására javul a lakosság életminősége, erősödik az identitása, valamint növekedik a város népességmegtartó és vonzó ereje. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

98 G. A szabadidős (rekreációs) tevékenységekhez kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése A globalizált, felgyorsult világban a lakosok számára megfelelő szabadidős, rekreációs lehetőségeket kell biztosítani annak érdekében, hogy munkájukat, elvégzendő feladataikat magas színvonalon tudják ellátni. A felnőttek mellett a gyermekek szempontjából is fontos, hogy pl. az egészséges életmódhoz kapcsolódó sportolás már fiatal korukban megszeressék, hiszen a szabadidő aktív felhasználása a személyiségfejlődésben is fontos szerepet játszik. Ahhoz, hogy minden igényt ki tudjanak elégíteni, aktív és passzív szabadidős elfoglaltságok biztosítása a cél. Ha helyben megtalálhatóak ezek a szolgáltatások, akkor csökken a nagyvárosba eljárók köre, így nő a város népességmegtartó ereje is. A fejlesztendő területek a következők: Aktív tanulás megteremtése szakkörök, fakultációk szervezése, Közösségépítő kirándulások szervezése, Szabadtéri sportpályák infrastrukturális fejlesztése, Kerékpárút hálózat kiépítése, Többfunkciós sportcsarnok építése, Diáksport, szabadidős sport, utánpótlás nevelés, versenysport támogatása. A fenti tevékenységek megvalósulása révén az ezeket a fejlesztéseket kihasználó települési és térségi lakosok mind egészségügyileg, mind pszichésen kedvezőbb állapotba kerülnek, javul közérzetük, melynek köszönhetően erősödik kötődésük a városhoz H. A magas szintű kultúra, hagyományőrzés és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása A hagyományőrzés és kulturális élet fenntartásához és fejlődéséhez szükséges a kínálat fejlesztése valamint infrastruktúra fejlesztések megvalósítása. A megvalósuló fejlesztések tekintetében különleges figyelmet kell szentelni a város népességmegtartó és migrációs vonzerejére is befolyással bíró szabadidős kínálat mennyiségének és minőségének növelésére. A megvalósításban jelentős szerepük lehet a civil szerveződéseknek is. A fejlesztendő területek a következők: Helyi szellemi és tárgyi értékek fizikai védelme és ahol lehetséges, funkcionális megújítása Hagyományőrzés és ápolás Helyi, térségi és nemzetközi érdeklődésre egyaránt számot tartó rendezvények szervezése A helyi programkínálat szélesítése és a célcsoportok igényeihez alakítása, kiemelten az ifjúság és az időskorúak részére A különböző pl. város és civil kezdeményezéseket összehangoló koordinációs mechanizmus kialakítása Részvétel térségi, megyei és regionális programsorozatokban Civil közösségek kulturális kezdeményezéseinek támogatása A kulturális és szabadidős értékek és lehetőségek célcsoport orientált propagálása Számszerűsített városfejlesztési célkitűzések A városfejlesztéshez rendelt célok megvalósulását leginkább konkrét, számszerűsített mutatók segítségével lehet mérhető folyamattá tenni. Az következőkben bemutatásra kerülnek azok a mutatók és célértékek, amelyek alapján mind az átfogó cél, mind pedig a tematikus célok elérése nyomon követhető. Ezek a számszerűsített célok szolgálnak egyúttal a monitoring rendszer alapjaként is. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

99 Átfogó cél 28. táblázat: Számszerűsített városfejlesztési célkitűzések Mértékegység Kiindulási Cél Indikátor neve Indikátor definíciója érték A. A város közlekedési feltételeinek javítása Lakónépesség szám Munkanélküliségi ráta A város gazdasági teljesítőképessége Kerékpárút-hálózat hossza A város lakónépességének száma (cél: növekedés) Nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában (cél: csökkenés) A városban működő vállalkozások által fizetett éves iparűzési adó (cél: növekedés) Forrás fő 4136 KSH Népszámlálás Adatgyűjtés gyakorisága Célérték 10 évenként 4150 % 15,1 KSH Éves 14,8 millió Ft 32,674 Polgármesteri Hivatal Kerékpárút-hálózat hossza m 570 Polgármesteri Hivatal Éves 35 Éves 1000 B. A gazdaság élénkítése, a hosszú távú fenntartható fejlődés biztosítása (munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés); C. A közszolgáltatások minőségének javítása; Vasúti elérhetőség biztosítás Iparűzési adó fizető vállalkozások száma A települést érintő működő vasútvonalak száma (cél: megtartás) Regisztrált vállalkozások száma (cél: megtartás) Foglalkoztatottak aránya Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül (cél: növekedés) A településen elérhető új közszolgáltatások Közszolgáltatási infrastruktúra üzemeltetési költségeinek csökkenése Képzettségi szint A településen elérhető új közszolgáltatások száma (cél: növekedés) 1 m2 nettó, hasznos közszolgáltatási területre jutó üzemeletetési költség mértéke személyi jellegű kiadások nélkül (cél: csökkenés) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül db 1 MÁV Éves 1 db 301 KSH éves 301 % 35,2 KSH Népszámlálás db 0 Polgármesteri Hivatal % 100 Polgármesteri Hivatal % 29,1 KSH Népszámlálás 10 évenkénti 39 Éves 2 (buszváró épület, szolgáltatóh áz) Éves 95% 10 évenként 25 D. Az egészségügyi és szociális szolgáltatások kiemelt minőségi fejlesztése (életkilátások javítása); Várható élettartam Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma A városban élők születéskor várható élettartama (cél: szinten tartás) Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma (cél: ellátotti körben való év Nők: 75,65 Férfiak: 66,43 KSH Népszámlálás 10 évenként Nők: 75,65 Férfiak: 66,43 eset 241 KSH Éves 240 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

100 E. A térségi- és társadalmi kohézió erősítése F. Modern, kiegyensúlyozott kisvárosi településszerkezet kialakítása, az épített és természeti környezet állapotának megóvása; G. A szabadidős (rekreációs) tevékenységekhez kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése; Tartósan munkanélküliek részvétele munkaerőpiaci integrációban Gondozott zöldterületek Lakásállomány Alacsony komfortfokozatú lakások aránya Közösségi intézmények fejlesztése Városi rekreációs terület mérete megtartás, esetszámok stagnálása) Munkaerő-piaci integrációs programban résztvevő tartósan munkanélküliek aránya (cél: növekedés) Gondozott zöldterületek nagysága a város belterületén (cél: növekedés) A város lakásállományának változása (cél: növekedés) Az alacsony komfortfokozatú lakások arányának változása (cél: csökkenés) Felújított közösségi intézmények száma (cél: növekedés) Városi rekreációs terület mérete (cél: növekedés) % 0 Polgármesteri Hivatal, KSH m² 9700 Polgármesteri Hivatal db 1161 Polgármesteri Hivatal % 25,2 KSH Népszámlálás db 0 Polgármesteri Hivatal % 100 Polgármesteri Hivatal Évente 3% Éves Éves évenkénti 20 Éves 3 Éves 105 H. A magas szintű kultúra, hagyományőrzés és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása; Épített örökség védelme Helyi közösségépítő, identitásformáló rendezvények Részvétel térségi, megyei és regionális programsorozatokban Védett építészeti értékek száma a településen (cél: megtartás) Helyi közösségépítő, identitásformáló rendezvények száma (cél: megtartás) Térségi, megyei és regionális programsorozatokban való részvétel száma db 3 Polgármesteri Hivatal db 4 Polgármesteri Hivatal eset 1 Polgármesteri Hivatal Éves 3 Éves 4 Éves 2 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

101 6.2.4 Városrészekhez kapcsolódó célok A városrészek tekintetében meghatározott területi célok 2-3 éves időtávra szólnak. A megvalósítandó célkitűzések hozzájárulnak a város középtávú, tematikus céljainak teljesüléséhez, ez által pedig a felvázolt jövőkép eléréséhez is. A városrész specifikus fejlesztési célok referenciapontot képeznek az integrált akcióterületi fejlesztésekhez. Ennek megfelelően olyan kérdésekre is választ adnak, mint a településrész funkcionális fejlesztési iránya, a területhasználat jellege, a városrész lakókörnyezetének, illetve gazdasági környezetének fejlődési irányai. Összességében az alábbi megállapítások tehetők: Funkcionálisan a városközpontban indokolt a helyi és térségi közösségi- és humán közszolgáltatások befogadása, fejlesztése, a lakóövezeti városrészekben a lakófunkciók erősítése, az iparterület városrészben a nagy volumenű termelő és szolgáltató egységek megtelepedése. A szegregációban érintett területeken a szociális gondoskodás és humán szolgáltatás fokozására, és a társadalmi, illetve munkaerő-piaci integráció ösztönzésére, illetve lakókörnyezet fejlesztésekre kell hangsúlyt helyezni. A város különböző részein eltérő közösségi jellegű fejlesztésekre van szükség. A zöldfelületek minőségi és mennyiségi fejlesztése a településközpontban és a lakóövezetekben a meglévő parkok megújításával valósítható meg. Kereskedelmi és szolgáltatási fejlesztéseket egyfelől a városközpontban, másfelől a lakóövezetekben is célszerű fejleszteni. Ezek jellege azonban alapvetően különbözik egymástól: a településközpontban a városi lakosság mellett a településre érkező átutazók, turisták kiszolgálását biztosító kisebb, egyedi arculattal rendelkező üzleteknek kell teret biztosítani, míg a lakóövezetekben az érintett utcákban élő lakosok számára a mindennapi megélhetéshez szükséges árucikkek árusításával foglalkozó helyi kiskereskedőknek kell teret engedni. Az ipari jellegű területek esetében cél az elérhetőség javítása, a meglévő területek intenzívebb hasznosítása, szükség esetén új területek bevonása és az infrastruktúra fejlesztése. A falusias beépítésű utcákban az intenzívebb, de zsúfoltságot nem eredményező területhasznosítást kell előtérbe helyezni, ami a közművek jobb kapacitás kihasználását is lehetővé teszi. Mindezek a megállapítások a városrészi célok hátterét és kontextusát alkotják, ami hozzájárul ahhoz, hogy a városrészek közötti életminőségbeli különbségek a konzisztens célok megfogalmazásával és megvalósításával csökkenjenek, ugyanakkor a városi feladatok ellátása is hatékonyabbá váljon Városközpont városrész A városrész Baktalórántháza központi területe, fejlesztésének fókuszában ebből adódóan olyan funkciók fejlesztése áll, amelyek a település teljes lakossága számára relevánsak, a kistérségi központi szerepkörből adódóan elvárhatóak. A városrész fejlesztési célja tehát: Modern települési központ kialakítása a városi, közszféra, közösségi, közigazgatási, humáninfrastruktúra és gazdasági funkciók és szolgáltatások növelése érdekében. A célok elérése érdekében a városrész funkcióinak erősítése szükséges. A városi szolgáltatások kiteljesedését, valamint a fenntarthatóságot leginkább a közfunkcióknak a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

102 városrészben történő koncentrálása segíti elő. Mindezek mellett fontos tényező a gazdasági funkció erősítése is. A kitűzött cél elérése érdekében indikatívan a következő önkormányzati és egyéb szervezetek által megvalósítandó projektek és beavatkozási területek azonosíthatók a városrész tekintetében: Munkahelyteremtés; Művelődési Központ felújítása és bővítése; Városi Könyvtár felújítása; Szociális és egészségügyi ellátórendszer fejlesztése; Általános iskola és sportcsarnok felújítása, korszerűsítése; Középfokú oktatási intézmény képzési profiljának munkaerő-piaci igényekhez történő igazítása; Középületek és közterületek akadálymentesítése; Templomok felújítása; Kerékpárutak építése; Közösségi közlekedés feltételeinek javítása; Szálláshely kapacitás bővítése; Zöldterületek méretének növelése; Térségi együttműködés erősítése; Bakta városrész Bakta városrész Baktalórántháza egyik lakófunkciójú területe, melyben a városban azonosított két szegregált terület közül az egyik (a 2.) található meg. valamint itt helyezkedik el a város belterületén a vállalkozási célra hasznosítható terület is. A fejlesztések iránya ebben a városrészben tehát hármas: egyrészt a lakófunkciók megtartása és további fejlesztése, oly módon hogy a kedvező feltételek a városi lakosság növekedését legyenek képesek előidézni, másrészt a hátrányos helyzetű lakosság további leszakadását megakadályozó, társadalmi felzárkózásukat elősegítő intézkedésekre van szükség, harmadrészt pedig a vállalkozásra alkalmas terület infrastrukturális fejlesztésére. A városrész fejlesztési célja: A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével, a lakókörnyezet fejlesztésével Bakta városrész lakosságának nagyobb mértékű integrálása Baktalórántháza társadalmigazdasági folyamataiba, a gazdasági környezet fejlesztésével a város tőkevonzó képességének növelése, és a helyi vállalkozások fejlődési lehetőségeinek biztosítása. Szükséges tehát a lakáskörülmények javításának elősegítése, amelyre igény egyaránt jelentkezik szegregátumokban és a nem szegregált területeken is. Fontos a kiskereskedelmi szolgáltatások helyi igényeknek megfelelő fejlődésének ösztönzése is. Emellett javítani szükséges Bakta városrész és a többi településrész közlekedési kapcsolatát. A közlekedési feltételek javítása terén kiemelt feladat a gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása. A város tőkevonzó képességének növelése céljából elengedhetetlenül fontos a vállalkozások számára kijelölt terület infrastrukturális fejlesztése, kedvező vállalkozási feltételek megteremtése. A fizikai infrastruktúra javítása azonban önmagában nem elegendő a lakosság társadalmi integrációjának javításához. Szükséges a hátrányos helyzetűek különösen a gyerekek egyenlő esélyeinek megteremtése. Ez főként a képzési és munkaerő-piaci programokba történő integrációval, szociális szolgáltatások és közérdekű információk hozzáférhetőségének javításával, valamint az általános közigazgatási, közszolgáltatási rendszerek integrált feladatellátásának fenntartásával segíthető elő. Mindezen fejlesztések megvalósításának hatékony formája lehet egyfajta szociális városrehabilitációs program megvalósítás a városrész területének érintésével. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

103 A kitűzött cél elérése érdekében indikatívan a következő projektek és beavatkozási területek azonosíthatók a városrész tekintetében: Munkaerőpiaci-képzések; Munkahelyteremtés; Tartós munkanélküliek foglalkoztatása; Kerékpárút építés; Járdaépítés; Lakókörnyezet fejlesztés; Szociális bolthálózat kialakítása; Általános iskolai oktatásban jelentkező szegregáció kialakulási lehetőségének minimalizálása; Kiemelt figyelem a halmozottan hátrányos helyzetű és roma tanulók tanulmányi előmenetelére és szocializációjára; Vállalkozások számára kijelölt terület infrastrukturális fejlesztése; Mindezeket az általános feladatokat kiegészíti a szegregált környezetben élők integrációjának elősegítésére kidolgozott intézkedéscsomag, amely az anti-szegregációs programban részletesen is ismertetésre kerül Lórántháza városrész Lórántháza városrész Baktalórántháza egyik lakófunkciójú területe, melyben a városban azonosított két szegregátum közül egy (az 1.) található meg. A fejlesztések iránya ebben a városrészben tehát kettős: egyrészt a lakófunkciók megtartása és további fejlesztése, oly módon hogy a kedvező feltételek a városi lakosság növekedését legyenek képesek előidézni, másrészt a hátrányos helyzetű lakosság további leszakadását megakadályozó, társadalmi felzárkózásukat elősegítő intézkedésekre van szükség. A városrész fejlesztési célja: A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével, a lakókörnyezet fejlesztésével Lórántháza városrész lakosságának nagyobb mértékű integrálása Baktalórántháza társadalmi-gazdasági folyamataiba. Szükséges tehát a lakáskörülmények javításának elősegítése, amelyre igény egyaránt jelentkezik szegregátumokban és a nem szegregált területeken egyaránt. Fontos a kiskereskedelmi szolgáltatások helyi igényeknek megfelelő fejlődésének ösztönzése, valamint a zöldfelületek, közösségi terek arányának növelése, karbantartása. E mellett javítani szükséges Lórántháza városrész és a többi településrész közlekedési kapcsolatát. A közlekedési feltételek javítása terén kiemelt feladat a gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása. A fizikai infrastruktúra javítása azonban önmagában nem elegendő a lakosság társadalmi integrációjának javításához. Szükséges a hátrányos helyzetűek különösen a gyerekek egyenlő esélyeinek megteremtése. Ez főként a képzési és munkaerő-piaci programokba történő integrációval, szociális szolgáltatások és közérdekű információk hozzáférhetőségének javításával, valamint az általános közigazgatási, közszolgáltatási rendszerek integrált feladatellátásának fenntartásával segíthető elő. Mindezen fejlesztések megvalósításának hatékony formája lehet egyfajta szociális városrehabilitációs program megvalósítás a városrész területének érintésével. A kitűzött cél elérése érdekében indikatívan a következő projektek és beavatkozási területek azonosíthatók a városrész tekintetében: Munkaerőpiaci-képzések; Munkahelyteremtés; Tartós munkanélküliek foglalkoztatása; Kerékpárút építés; Utak pormentesítése; Járdaépítés; Lakókörnyezet fejlesztés; Szociális bolthálózat kialakítása; Általános iskolai oktatásban jelentkező szegregáció kialakulási lehetőségének minimalizálása; Kiemelt figyelem a halmozottan hátrányos helyzetű és roma tanulók tanulmányi előmenetelére és szocializációjára; MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

104 Mindezeket az általános feladatokat kiegészíti a szegregált környezetben élők integrációjának elősegítésére kidolgozott intézkedéscsomag, amely az anti-szegregációs programban részletesen is ismertetésre kerül Iparterület városrész Az Iparterület városrész Baktalórántháza ipari funkciójú területe. A fejlesztések iránya ebben a városrészben tehát egyértelmű: az iparterület infrastrukturális fejlesztésése. A városrész fejlesztési célja: A gazdasági környezet fejlesztésével a város tőkevonzó képességének növelése, és a helyi vállalkozások fejlődési lehetőségeinek biztosítása. Szükséges tehát az ipari területek infrastrukturális fejlesztése, valamint a közlekedési feltételek javítása terén kiemelt feladat a kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása. A város tőkevonzó képességének növelése céljából elengedhetetlenül fontos a vállalkozások számára kijelölt terület infrastrukturális fejlesztése, kedvező vállalkozási feltételek megteremtése. Munkaerőpiaci-képzések; Munkahelyteremtés; Tartós munkanélküliek foglalkoztatása; Kerékpárút építés; Vállalkozások számára kijelölt terület infrastrukturális fejlesztése; Flóratanya városrész Flóratanya Baktalórántháza kedvező adottságokkal rendelkező, külterületi, lakófunkciójú városrésze. A fejlesztések irányát a lakófunkciók megtartása és további fejlesztése jelenti, oly módon hogy a kedvező feltételek a városi lakosság növekedését legyenek képesek előidézni. A városrész fejlesztési célja: Fejlett lakókörnyezet kialakítása a város népességvonzó és megtartó erejének növelése érdekében. A városkörnyéki tanyákon élők lakáskörülményei, foglalkoztatási és aktivitási helyzetük meglehetősen kedvezőtlen. Leginkább a gyerekek kerülnek ezáltal hátrányos helyzetbe. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés eddig is biztosított volt, míg az iskolások tömegközlekedése a városba az önkormányzat által üzemeltetett saját autóbusszal megoldott. A kitűzött cél elérése új funkció kialakítását nem igényli, hanem a meglévő, természetesen kialakult funkció további erősítését célozza. A kedvező lakókörnyezet megteremtése érdekében fontos, a kiskereskedelmi szolgáltatások helyi igényeknek megfelelő fejlődésének ösztönzése, valamint a zöldfelületek, közösségi terek arányának növelése, karbantartása. A kitűzött cél elérése érdekében indikatívan a következő projektek és beavatkozási területek azonosíthatók a városrész tekintetében: Munkahelyteremtés; Kerékpárút kiépítés; Járdaépítés; Közműhálózat fejlesztése; Belvízrendezés; Lakókörnyezet fejlesztés; Közösségi terek kialakítása; MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

105 29. táblázat: Baktalórántháza városrészeinek fejlesztendő, illetve háttérbe szorítandó funkciói Ipari, logisztikai Kereskedelmi Mezőgazdasági Zöldfelületi, környezeti Turisztikai, rekreációs 2. Bakta városrész 3. Lórántháza városrész 4. Iparterület városrész 5. Flóratanya városrész Közlekedési Közösségi Közigazgatási Funkciók Humán szolgáltatási Lakó 1. Városközpont Város(rész)- központi Szociális Jelmagyarázat: fejlesztendő funkció háttérbe szorítandó funkció Számszerűsített fejlesztési célkitűzések városrészekre A városrészek fejlesztéshez rendelt célok megvalósulását hasonlóan a város egészére vonatkozó célokhoz leginkább konkrét, számszerűsített mutatók segítségével lehet mérhető folyamattá tenni. A következőkben bemutatásra kerülnek azok a mutatók és célértékek, amelyek alapján a városrészek fejlesztési céljainak elérése nyomon követhető, és egyúttal alkalmasak a monitoring rendszer alapjául is szolgálni. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

106 Cél Indikátor neve Indikátor definíciója 30. táblázat: Számszerűsített fejlesztési célkitűzések városrészekre Mértékegység Kiindulási érték Forrás Adatgyűjtés gyakorisága Célérték Városrészek népességszáma Az egyes városrészek lakosainak száma (cél: növekedés) Fő 1: : 819 3: : 60 5: 81 KSH Népszámlálás 10 évenként 1: : 850 3: : 62 5: 85 Városrészi célok Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Alacsony fokozatú aránya komfort lakások Városrészek közötti diszparitás meghatározása érdekében városrészenként a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya (cél: növekedés) Városrészek közötti diszparitás meghatározása érdekében városrészenként az alacsony komfort fokozatú lakások aránya (cél: csökkenés) % 1: 12,6 2: 7,2 3: 7,3 4: 0,0 5: 1,8 % 1: 18,4 2: 25,8 3: 31,6 4: 19,1 5: 62,1 KSH Népszámlálás KSH Népszámlálás 10 évenként 1: 14,0 2: 9,0 3: 7,8 4: 2,5 5: 3,0 10 évenként 1: 16,0 2: 21,5 3: 28,3 4: 17,1 5: 52,1 Szennyvízhálózatra bekötött lakások aránya Városrészek közötti diszparitás meghatározása érdekében városrészenként a szennyvízhálózatra bekötött lakások aránya (cél: növekedés, kivéve a hálózattal el nem látott területeken) % 1: 88 2: 60 3: 60 4:70 5: 0 Polgármesteri Hivatal 10 évenként 1: 92 2: 65 3: 65 4:80 5: 0 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

107 6.2.6 Baktalórántháza Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának célrendszere Jövő-kép A hagyományosan központi szerepkörrel rendelkező Baktalórántháza kihasználja a megyeszékhely dinamizáló hatását, és a szomszédos országok közelsége és a fő közlekedési útvonalak kiépítése révén fokozatosan felértékelődő térszerkezeti helyzetét. A fejlődés hatására kialakuló esztétikus és egészséges környezet, a biztonságos társadalmi háttér és megélhetési viszonyok, a fejlett egészségügyi-, kereskedelmi- és közszolgáltatások a minőségi élet alapját jelentik a város és térsége lakosai számára. Átfogó cél Baktalórántháza saját értékeinek erősítésével és hangsúlyozásával, a város elhelyezkedését kihasználva növeli a versenyképességét és népesség megtartó erejét, modern kisvárosi lakókörnyezete, valamint fejlett köz- és közösségi, szociális és munkaerő-piaci szolgáltatásai biztosítják a lakosság életminőségének javulását. Középtávú tematikus célok A. A város közlekedési feltételeinek javítása E. A térségi- és társadalmi kohézió erősítése B. A gazdaság élénkítése, a hosszú távú fenntartható fejlődés biztosítása (munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés) F. Modern, kiegyensúlyozott kisvárosi településszerkezet kialakítása, az épített és természeti környezet állapotának megóvása C. A közszolgáltatások minőségének javítása G. A szabadidős (rekreációs) tevékenységekhez kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése D. Az egészségügyi és szociális szolgáltatások kiemelt minőségi fejlesztése (életkilátások javítása) H. A magas szintű kultúra, hagyományőrzés és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása Városközpont Bakta városrész Lórántháza városrész Iparterület városrész Flóratanya városrész Városrészi célok Modern települési központ kialakítása a városi, közszféra, közösségi, közigazgatási, humáninfrastruktúra és gazdasági funkciók és szolgáltatások növelése érdekében. A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével, a lakókörnyezet fejlesztésével Bakta városrész lakosságának nagyobb mértékű integrálása Baktalórántháza társadalmigazdasági folyamataiba, a gazdasági környezet fejlesztésével a város tőkevonzó képességének növelése, és a helyi vállalkozások fejlődési lehetőségeinek biztosítása. A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével, a lakókörnyezet fejlesztésével Lórántháza városrész lakosságának nagyobb mértékű integrálása Baktalórántháza társadalmi-gazdasági folyamataiba. A gazdasági környezet fejlesztésével a város tőkevonzó képességének növelése, és a helyi vállalkozások fejlődési lehetőségeinek biztosítása. Fejlett lakókörnyezet kialakítása a város népességvonzó és megtartó erejének növelése érdekében. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

108 6.3 Beavatkozások az akcióterületek kijelölése Baktalórántháza arra törekszik, hogy a városrehabilitációs programokon kívül is a lehető legtöbb támogatási forrást és magántőkét mozgósítani tudja annak érdekében, hogy a város fejlődése területileg kiegyensúlyozott legyen, azaz a városrészi célok teljesítéséhez kapcsolódó projekteket minél nagyobb arányban végrehajtsa elősegítve ezáltal a város dinamizálódását, a társadalmi esélyegyenlőség megteremtését és a gazdaságos működést. A konkrét, gyakorlati beavatkozásokat térbelileg fókuszáltan, pontosan beazonosított területeken kell végrehajtani a kedvező hatások érdekében. Ennek megfelelően az integrált városfejlesztés során a tevékenységeket akcióterületekre kell összpontosítani, amelyek a városfejlesztés funkcionális magjaiként szolgálnak. Az akcióterületek kijelölése tehát nem jelenti azt, hogy mindössze ezekben a városrészekben történnek átfogó fejlesztések, hiszen az önkormányzat és a magán szféra egyéb projektjei, pályázatai és más jellegű beruházásai Baktalórántháza teljes területét érinteni fogják. A fejlesztési akcióterületek kijelölése során az alábbi alapelveket vettük figyelembe: az akcióterületek teljesítsék legalább a minimálisan előírt követelményeket az ellátandó funkciók tekintetében; az akcióterületek kiterjedése ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, amelyek a fejleszteni kívánt épületek, intézmények és közterek, valamint a lehetséges magánerős beruházások miatt valóban indokoltak; az akcióterületek megjelenésében minél homogénebb, térbelileg pedig koncentrált legyen; funkcionális szempontból az akcióterületek egy egységet alkossanak úgy, hogy a funkcióváltásra és -bővítésre megfelelő helyszínt kínáljanak; a kijelölt akcióterületen a lehető legnagyobb addicionális hatást érjük el a magántőke mobilizálásával. A fenti alapelveknek megfelelően Baktalórántházaban a következő fejlesztési akcióterületet határoltuk le a közötti időszakra annak tudatában, hogy mindezek megvalósítására a potenciálisan rendelkezésre álló fejlesztési források nem elegendők: Városközpont, funkcióbővítő integrált fejlesztési akcióterület Annak tudatában, hogy minden szükségesnek látszó fejlesztés megvalósítására a potenciálisan jelenleg rendelkezésre álló források nem elegendőek, kirajzolódnak olyan további területek, amelyek fejlesztése vagy magántőkéből, vagy a fenti időszakon kívül más pályázati forrásból valósul, valósulhat meg. Két kimelt terület került igy azonosításra, melyek a következők: Ipari és kereskedelmi fejlesztési akcióterület A magántőke fejlesztései esetében a város szerepe többnyire nem terjed tovább a szükséges rendezési, szabályozási feladatok elvégzésénél és a lehetséges tervalkuk megkötésénél, és a fejlesztéshez kapcsolódó ügyintézés segítésénél Városközpont, mint a funkcióbővítő integrált fejlesztési akcióterület A Városközpont, mint akcióterület a Városközpont városrész területével azonosítható. Az akcióterület részletes jellemzése a városrészeket bemutató fejezetben található. A városrész Baktalórántháza központi területe, fejlesztésének fókuszában ebből adódóan olyan funkciók fejlesztése áll, amelyek a város teljes lakossága számára relevánsak, a kistérségi központ szerepkörből adódóan elvárhatóak, továbbá a város és térsége számára pozitív társadalmi MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

109 hasznosságúak, és ily módon elősegítik a térség dinamizálódását. Az akcióterület a következő utcákkal határolt területen fekszik: Zöldfa utca - Kossuth utca - Jókai köz - Szent István utca - Árpád köz - Rákóczi utca - Petőfi utca - Szabadság utca - Ady Endre köz - Ady Endre utca - Vasvári Pál utca - Vasút út - Rét köz - Móricz Zsigmond utca Zöldfa utca. 44. ábra: A Városközpont akcióterület Forrás: saját szerkesztés A városrész modern kistérségi központtá fejlesztéséhez Baktalórántháza központja a következő kiemelkedő adottságokkal rendelkezik: Baktalórántháza a Baktalórántházai kistérségen belül kistérségi központ. A környező települések számára itt működik az okmányiroda, szociális és gyámhivatal, munkaügyi kirendeltség. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

110 A településközpontban található a város egyik óvodája, az általános iskola és a gimnázium is, melyek a térség oktatásának meghatározó elemei. A város a térség egészségügyi alapellátásának központja: orvosi ügyelet működik itt, valamint itt épül a járóbeteg szakrendelő intézet. A városban található műemlékek, valamint közterek többek között Baktalórántháza turisztikai attrakcióit is jelentik. A városrészben található közösségi terek és zöldfelületek kis mérete miatt szükséges ezek bővítése, illetve a meglévők megújítása Az akcióterületen tervezett tevékenységek A városi szolgáltatások kiteljesedését, valamint a fenntarthatóságot leginkább a közfunkcióknak a városrészben történő koncentrálása segíti elő. Mindezek mellett fontos tényező a gazdasági funkció erősítése is. A projekt keretében tervezett komplex tevékenységek gazdasági funkció erősítését, közösségi és városi funkciók fejlesztését, városmarketinget és helyi identitást és kötődést növelő programot foglal magába. Mindezek a pozitív esztétikai, városképi és identitásbeli hatások mellett jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a településközpont közösségi funkciói megerősödjenek, ráadásul a tervezett tevékenységek hatására magántőkék mobilizálódhatnak. A településközpont akcióterületen az alábbi fő projektelemek megvalósítása lehetséges: Forrás Az ÉAOP Funkcióbővítő integrált települési fejlesztések pályázat keretében megvalósítandó projektek 31. táblázat: A településközponti akcióterület tervezett főbb projektek Tevékenységekköltségkategóriák Gazdasági funkció Közszféra funkció Közösségi funkció Lehetséges fejlesztési elemek Szolgáltatóház építés Kereskedelmi egységek felújítása és bővítése (komzorciumi partner) Polgármesteri hivatal felújítása, környezetrendezés, parkoló építés Kistérségi Szociális Központ épületének külső felújítása, környezetrendezés Zengő Erdő Óvoda külső felújítása Könyvtár és térségi igazgatási épület külső rekonstrukciója Művelődési Központ felújítása, közösségi tér bővítése Városi funkció Autóbusz öbölpár és buszváró épület építése Térfigyelő kiépítése rendszer Becsült költség (m Ft) 40,1 56,6 37,2 30,4 24,4 12,95 100,3 40,6 10 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

111 Kiegészítő, soft típusú tevékenységek Előkészítési költségek Egyéb költségek Városmarketing tevékenység; Városnaphoz kapcsolódó parkosítási társadalmi akció IVS, ATT, Közbeszerzés, Tervezés Projektmenedzsment Fedezetkezelő Nyilvánosság biztosítása Könyvvizsgálat Műszaki ellenőrzés 1,5 0,5 24,85 Az ÉAOP Funkcióbővítő pályázat tervezett költségvetése összesen 394,5 AZ ÉAOP pályázathoz Baktalórántháza Kistérségi Járóbeteg-szakellátó 1200 kapcsolódó, de attól Központ kialakítása függetlenül A szegregált területeken található Mankó, Ibolya és megvalósítandó Táncsics utcák szilárd burkolattal való ellátása projektek Közvilágítás kiépítése Az akcióterületi fejlesztések tervezett költségvetése összesen 1594,5 A városrész-fejlesztési cél megvalósításában érintett(ek) Baktalórántháza teljes lakossága, illetve az egyes szolgáltatásokat mikro- és kis-, illetve tágabb térségi szinten igénybevevők, valamit az ingázó munkavállalók. A funkciófejlesztések tehát demográfiai tényezőktől függetlenül hasznosulnak, hiszen a közszolgáltatások igénybevevői között egyaránt megtalálható a helybeli vagy más településen lakó aktívkorú, iskoláskorú és nyugdíjas lakosság, illetve a különböző gazdasági és civil szervezetek is Az akcióterületi fejlesztések eredményei és hatásai A bemutatott elemeket tartalmazó komplex funkcióbővítő városközpont fejlesztés eredményeként átfogó javulást lehet elérni a város által biztosított magas életminőség és a szolgáltatások szempontjából. Az érintett intézmények és környezetük megújulnak. Javul, illetve bővül az intézmények szolgáltatási színvonala és köre. A városközpont funkcionálisan alulhasznosított területeinek száma és kiterjedése csökken. A gazdasági-kereskedelmi szolgáltatások színvonala növekszik. Javulnak a közösségi közlekedés körülményei. A közösségi együttlétekre alkalmas intézmények fejlesztésével és rendezvények szervezésével megerősödik a helyi és a kistérségi lakosság identitástudata, ami csökkenti az elvándorlás mértékét - elsősorban a fiatal és képzett társadalmi csoportok tekintetében. Javul a belváros közlekedési, parkolási helyzete és a szolgáltatások elérhetősége; Növekszik a hátrányos helyzetben lévő csoportok felzárkózási, integrálódási esélye 3,8 1,9 2,5 1 5,9 Mindezek a hatások egyértelműen pozitívan érintik a tulajdonos önkormányzat költségvetését, amely a fejlesztések megvalósításával a következőképpen alakul (kiemelve a tervezett beavatkozások által elsődlegesen befolyásolt költségnemeket): az intézményi racionalizációk és a felvállalt új funkció hatására a bevételek stagnálásával kell számolni; MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

112 középtávon a foglalkoztatásból származó adóbevételek és a szociális kiadások mérséklődése meghaladja a megelőző évek tendenciáját, amely hozzájárul a fejlesztések megtérüléséhez; középtávon a helyi adóbevételek növekedése meghaladja a megelőző évek tendenciáját, ami elsősorban helyi kis- és középvállalkozói réteg erősödésének és a kedvező szolgáltatási, gazdasági környezetnek tudható be; a kiadási oldalon egyfelől az érintett intézmények esetében az önkormányzati támogatás csökkenése, valamint a karbantartásra fordított pénzösszegek jelentősebb mértékű mérséklődése prognosztizálható. Az akcióterület Észak-alföldi Operatív Programból megvalósítani kívánt fejlesztései összesen mintegy 400 millió forintra becsülhetők, melyből az önkormányzat, mint pályázó, saját ereje nagyságrendileg 70 millió forintra tehető. (A pontos költségvetési számokat az Akcióterületi Terv tartalmazza). A közép távon várható források között a felújított intézményekben megtartott rendezvények, valamint a piacból bevételek is hozzájárulnak a fenntarthatósághoz. Mindez azt jelenti, hogy az akcióterületi beruházásoknak nemcsak a forintban gyakran nem kifejezhető társadalmi, gazdasági és környezeti hatásai előnyösek, hanem az összesített pénzügyi mérleg is kiegyensúlyozott. 32. táblázat: Az ÉAOP pályázat keretében megvalósítandó településközponti akcióterületi fejlesztések fő jellemzői Belváros Akcióterület Fejlesztendő funkciók Megvalósítás tervezett ideje Közösségi, közszféra, városi, gazdasági, soft tevékenységek július 2011szeptember Költségvetés megosztása Önkormányzat saját ereje Konzorciumi partner saját ereje Támogatás 17,76% 7,54 74,7% Célcsoport Helyi lakosság, Térségi lakosság, potenciális befektetők, ingatlantulajdonosok, szolgáltatók Kapcsolódás a célrendszerhez A. A város közlekedési feltételeinek javítása; B. A gazdaság élénkítése, a hosszú távú fenntartható fejlődés biztosítása (munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés); C. A közszolgáltatások minőségének javítása; D. Az egészségügyi és szociális szolgáltatások kiemelt minőségi fejlesztése (életkilátások javítása); E. A térségi- és társadalmi kohézió erősítése; F. Modern, kiegyensúlyozott kisvárosi településszerkezet kialakítása, az épített és természeti környezet állapotának megóvása; G. A szabadidős (rekreációs) tevékenységekhez kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése; H. A magas szintű kultúra, hagyományőrzés és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása; Anti-szegregációs hatások A településközponti fejlesztések a város egészére nézve kedvező hatásokat eredményeznek, a település teljes lakosságát szolgálják. A városközpont megújítása nem idézi elő szegregátumok kialakulását, a fejlesztések miatt nem kerül sor sem lakott épületek bontására, sem szegregációt erősítő lakosságcserére. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

113 6.3.2 Középtávon fejlesztésre kijelölt további akcióterületek Ipari, kereskedelmi és logisztikai fejlesztési akcióterület Az ipari, kereskedelmi és logisztikai fejlesztési akcióterület az Iparterület városrésszel azonos területen, a város ipari-gazdasági területnek kijelölt városrészen található. Ipari, kereskedelmi és logisztikai fejlesztési akcióterület Az akcióterületen fejlesztése érdekében fel kell készülni a városrész jelenlegi vegyes hasznosítása miatt szükséges funkcióváltásra és előkészíteni azt, hogy a gazdasági igényekre gyorsan lehessen reagálni. Az ipari, kereskedelmi funkciók számára kialakított fejlett környezetet biztosító terület új befektetések és fejlődőképes működő vállalkozások számára is vonzó. Az ipari, kereskedelmi, logisztikai funkciók ellátásához szükséges a városrész megközelíthetőségének javítása, valamint szükséges még a közmű infrastruktúra fejlesztése, a termelő, szolgáltató egységek kapacitásigényének kielégítése érdekében. Az ipari, kereskedelmi, logisztikai szerep erősítése a városrészben nem történhet meg megfelelően képzett munkaerő nélkül. A képzési programokban közoktatás és nem közoktatás egyaránt hangsúlyt kell helyezni gyakorlat-orientált megvalósításra. Ebben gyakorlati hely, vagy oktató, szemléltető eszközök biztosításával a város gazdasági szereplői is részt tudnak venni, ezért indokolt a bevonásuk a képzési programok előkészítésébe és megvalósításába egyaránt. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

114 33. táblázat: Az akcióterületen tervezett tevékenységek indikatív listája Lehetséges fejlesztési elemek indikatív listája Vállalkozási környezet és tőkevonzó képesség fejlesztése Ipari, logisztikai park kialakítása Inkubátor célú, moduláris iparcsarnok kialakítása Közműfejlesztések Járdaépítés Munkaerő-piaci képzések Tartós munkanélküliek foglalkoztatása Becsült költség (eft) Az akcióterület fejlesztései közül a gazdasági tevékenységekhez szorosan kapcsolódó elemek megvalósítása részben vagy egészben a vállalkozói szféra feladata. A közszféra tevékenységét a kedvező vállalkozási környezet infrastruktúra, elérhetőség, humánerőforrás, közszolgáltatások kialakítására szükséges koncentrálni. 6.4 Fenntarthatósági szempontok A fenntartható környezeti fejlődés programja Baktalórántháza környezeti problémáinak összefoglalása Az Integrált Városfejlesztési Stratégia városi és városrészi helyzetértékelési fejezeteiben a következő, Baktalórántháza települési környezetét érintő problémák, illetve kritikus pontok kerültek bemutatásra. Baktalórántháza természetben elfoglalt helyzetét természeti és környezeti értékei adják. A település közigazgatási területén található vízrajzi, természeti és környezeti értékek sérülékenységének megőrzésére a környezetvédelmi programban javaslatokat kell tenni annak megőrzésére, környezeti fenntarthatóságára, mivel a település határában országos jelentőségű védett természeti érték, a Baktai erdő található. A település természeti környezetében jelentkező terhelések veszélyeztetik a településen és annak környezetében található vízrajzi, természeti és környezeti értékeket. A település környezeti problémái gazdasági és társadalmi, illetve közlekedési tevékenység alapján a következőként értelmezhetőek: A településen áthaladó közúti forgalom potenciális levegőszennyező forrás. A településen kisebb mértékű a kommunális égetésből, az üzemi energia felhasználásból származó levegőszennyezés, amelyet kiegészítenek a pollen és parlagfű okozta szennyezések. Kisebb mértékű határérték túllépés jellemzi a zajszennyezést is, amely ugyancsak a közlekedésből, a rekreációs és az üzemi tevékenységekből származnak. A település környezetében található természeti értékek környezeti fenntarthatósága meghatározó a település fejlődése a jövőben betöltött szerepe szempontjából. Számos környezeti elem szennyezése befolyásolhatja annak fenntarthatóságát. Így a település belterületi és külterületi talajainak szennyezése káros következményekkel járhat. A településen kisebb terheléseket a mezőgazdasági tevékenységek okoznak. Súlyosabb következményekkel járhat az illegális hulladéklerakók környezetében, valamint a rossz infrastrukturális hálózattal jellemezhető városrészek szilárd- és folyékony hulladék elhelyezéséből származó talajszennyezés. 4 A költségvetés az egyes indikatív projektelemek megvalósításának módjától, tartalmától függően nagy mértékben változhat. A konkrét becslésekre az akcióterület fejlesztési terveinek kidolgozása során nyílik lehetőség. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

115 A település városrészeinek fenntarthatósági szempontú vizsgálata a társadalmi, a természeti és az épített környezeti problémák beazonosítása A település Városközpont városrésze, mint a település közszolgáltatási központja kiemelt szerepet tölt be a Baktalórántháza életében. A városrészben biztosított minőségi, közösségiés közszolgáltatás meghatározóak a település fejlődése szempontjából. A fenntartható fejlődés szempontjából a következő problémák azonosíthatóak be: a) A Városközpontban a három műemléki védettség alatt álló épület közül egy található, továbbá számos régészeti feltárás. Ezen épületek jelentős része műszaki állapotuk miatt felújításra szorul, hozzájárulva az épület gazdaságos és hatékony fenntartásához, üzemeltetéséhez, valamint a fenntarthatóság jegyében megvalósuló új funkciók kialakításához. b) A közintézmények elavult állapota miatt működésük energia- és vízpazarló, műszaki állapotuk nem elégíti ki a XXI. századi normákat, funkciójukat így nem töltik be teljesen. A településen az épületek környezeti fenntarthatóságára rövidtávú célok kereteiben különböző műszaki beavatkozások történnek. c) A belvárosi városrészen található közösségi terek kiterjedését tekintve nem megfelelően illeszkednek a településközponti- és a tájképi környezetbe, mind a közösségi terekre jellemző zöldfelületek nagyságával, mind funkciójuk tekintetében. Ezek bővítése elengedhetetlen a vonzó városkép és környezet kialakításához. d) A különböző szolgáltatást nyújtó intézmények koncentrációja miatt a városon belüli járműforgalom jelentős környezeti terhelést jelent a városrésznek. Mindemellett jelentős a kerékpárral közlekedők aránya is, azonban közlekedésük kerékpársávok illetve - utak hiányában balesetveszélyes és egészségügyi szempontból is hátrányokat hordozhat a járművek légszennyezése miatt. Bakta és Lórántháza városrészek lakó-, kereskedelmi-, oktatási, Lórántháza esetében egészségügyi funkcióval is rendelkeznek. A két városrész közül problémát jelent a Lórántháza városrészben található szegregált területek magas aránya. Ezeken a városrészeken a lakóépületek állapota, műszaki és infrastrukturális jellemzői nem felelnek meg a környezeti fenntarthatóság követelményeinek. Az Iparterület túlnyomórészt gazdasági funkciókat lát el. A településrészen a közműhálózatok és infrastrukturális hálózatok kiépítettsége nem megfelelő, amelynek fejlesztése mind a környezet fenntarthatósága, mind a befektetési környezet kialakítása miatt szükségszerű. A közlekedési attitűd fenntartható fejlődése szempontjából javasolt és tervezett a kerékpáros közlekedési mód alapjaként szolgáló kerékpár úthálózat kiépítése és a meglévők továbbfejlesztése. Flóratanya városrészen lakófunkció a jellemző. Az alföldi területekre jellemző tanyarendszerek viszonylag nehezen megközelíthetőek. Körülményesen lehet a városrészeket a település társadalmi-, gazdasági vérkeringésébe bekapcsolni. A területrészen a viszonylag rossz kiképzésű úthálózatok miatt lakófunkcióhoz kapcsolódó tevékenységek nem terjeszthetők ki (szennyvízhálózat, ivóvízhálózat, hulladékgazdálkodás kiépítése). A környezeti fenntarthatóság jegyében megoldást kell találni a tanyarendszer szilárd- és folyékony hulladék tárolására, valamint elszállítására. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

116 Az IVS és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, valamint a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia összhangja Baktalórántháza Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott jövőkép, átfogó cél, középtávú tematikus célok alapvetően összhangban vannak a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiával és a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiával, hiszen a megfogalmazott célkitűzések egy olyan jövőkép elérését szolgálják, A hagyományosan központi szerepkörrel rendelkező Baktalórántháza kihasználja a megyeszékhely dinamizáló hatását, és a szomszédos országok közelsége és a fő közlekedési útvonalak kiépítése révén fokozatosan felértékelődő térszerkezeti helyzetét. A fejlődés hatására kialakuló esztétikus és egészséges környezet, a biztonságos társadalmi háttér és megélhetési viszonyok, a fejlett egészségügyi-, kereskedelmi- és közszolgáltatások a minőségi élet alapját jelentik a város és térsége lakosai számára. A fenti stratégiák megvalósításában a helyi önkormányzat szerepe erősen korlátozott: elsősorban a helyi közösségszervezés és szemléletformálás terén, valamint közvetlenül az önkormányzati hatáskörbe tartozó közszolgáltatások révén érvényesíthető. Baktalórántháza város önkormányzata is alapvetően ezeken a területen tud hozzájárulni a fenntartható fejlődés megvalósításához. Az IVS-ben megfogalmazott nyolc középtávú, tematikus cél közül mindegyik közvetlenül is kapcsolódik a fenti stratégiák, így a fenntartható fejlődés megvalósításához: A. A város közlekedési feltételeinek javítása; B. A gazdaság élénkítése, a hosszú távú fenntartható fejlődés biztosítása (munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés); C. A közszolgáltatások minőségének javítása; D. Az egészségügyi és szociális szolgáltatások kiemelt minőségi fejlesztése (életkilátások javítása); E. A térségi- és társadalmi kohézió erősítése; F. Modern, kiegyensúlyozott kisvárosi településszerkezet kialakítása, az épített és természeti környezet állapotának megóvása; G. A szabadidős (rekreációs) tevékenységekhez kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése; H. A magas szintű kultúra, hagyományőrzés és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása. Napjaink fejlődési tendenciáiban egyre inkább felértékelődik a társadalmi (humán) tőke, amely a hagyományos tőkejavak és a már világszinten is kiemelt figyelmet kapó természeti környezeti tényezők mellett a jövőben még inkább befolyásolja majd egy-egy térség fejlődését. A társadalmi kohézió erősítése és a hátrányos helyzetű polgárok felzárkózásának elősegítése érdekében a város, jelen IVS részét képező, külön Antiszegregációs Programot dolgoz ki és fogad el, amely szemléletével és konkrét beavatkozási céljaival szintén jelentősen hozzájárul Baktalórántháza fenntartható fejlődéséhez. A fenntartható fejlődés egyik kulcstényezője a természeti környezet. Baktalórántháza 2003-ban megalkotta a város a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról szóló rendeletét, amely a 2005-ben elfogadott település környezetvédelmi programjának alapját képezi. A programban részletesen elemzi a város természeti környezetének állapotát, valamint meghatározásra kerültek azok a stratégiai célok és beavatkozások, amelyek megvalósítása a környezetvédelem és a fenntarthatóság szempontjából szükségesek. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

117 Az IVS célstruktúrája és a konkrét fejlesztési tevékenységek környezeti szempontú vizsgálata A következő táblázat tételesen bemutatja, hogy az IVS stratégiai részében felállított célstruktúra elemei és az annak megvalósítását szolgáló konkrét fejlesztési tevékenységek milyen környezeti hatással járnak. A célstruktúra fejlesztési tevékenységei Várható környezeti hatás Stratégiai javaslat a környezeti probléma enyhítésére Középtávú tematikus célok A város közlekedési feltételeinek javítása A gazdaság élénkítése, a hosszú távú fenntartható fejlődés biztosítása (munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés) A közszolgáltatások minőségének javítása Az egészségügyi és szociális szolgáltatások kiemelt minőségi fejlesztése (életkilátások javítása) A térségi- és társadalmi kohézió erősítése A közúti forgalom növekszik, ezáltal fokozódik a környezeti terhelés. A település egyre jobban bekapcsolódik a helyi, térségi és a nemzeti gazdasági vérkeringésbe. A közlekedés biztonságosabb lesz. Az ipari területrész környezeti terhelése megnövekszik. Fokozódik a talaj, a levegő terhelése. Fokozódik a közúti teherforgalom. A település környezeti állapota és minősége fennmarad, javul a lakosság életfeltétele és közhangulata. Nincs közvetlen környezeti hatása. Hosszú távon hozzájárul a fenntartható fejlődéshez a társadalmi/demográfiai folyamatokra irányuló pozitív hatásai révén. A gazdasági fellendülés a környezetkímélő technológiák alkalmazásával történik. A térségi kiegyenlítődéssel viszont fokozódik a Csökkenteni kell a településen belüli forgalomterhelést, korlátozni kell az átmenő forgalmat elkerülő út építésével Javítani kell a városközponti közintézmények tömegközlekedési eszközzel és kerékpárral történő megközelíthetőségét. A létesítmény környezetében parkosítása kell. Továbbá települések között kerékpáros közlekedés infrastruktúráját is meg kell valósítani. A helyi gazdaság kialakításánál figyelembe kell venni az adott gazdasági tevékenységekre vonatkozó környezeti előírásokat, szabályokat. Ösztönözni kell a környezetkímélő módon üzemelő (pl. gázüzemű vagy bioetanolt használó) tömegközlekedési eszközök elterjedését. Javítani és fejleszteni kell a kerékpáros úthálózatot, kiemelten az újonnan létesülő munkát adó és a munkahelyet megőrző vállalkozások irányába. A pozitív hatások megőrzése érdekében erősíteni kell a lakosság környezettudatos szemléletét. Javítani kell a közszolgáltatási intézmények műszaki állapotát (energiatakarékos építészeti megoldások alkalmazása, szelektív hulladékgazdálkodás kiépítése). Az egészségügyi és szociális szolgáltatások fejlesztése során növelni kell az intézmények környezetében a zöldfelület nagyságát. Az intézmények fejlesztésekor környezetbarát megoldásokat kell alkalmazni az épületek, a berendezések és a napi működés, munkaszervezés terén is. A regionális egyenlőtlenségek felszámolásával növelni kell a térség versenyképességét, ösztönözni kell a lakosságot a környezettudatos életmód elsajátítására. A térség gazdasági MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

118 Középtávú tematikus célok Modern, kiegyensúlyozott kisvárosi településszerkezet kialakítása, az épített és természeti környezet állapotának megóvása A szabadidős (rekreációs) tevékenységekhez kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése A magas szintű kultúra, hagyományőrzés és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása Gazdasági Szolgáltatóház építés Kereskedelmi egységek felújítása és bővítése (konzorciumi partner) forgalomterhelés, amely környezetterheléssel jár. Társadalmi szinten növekszik a társadalom egyes csoportjainak területi szintű koncentrációja. Javul a városkép és a lakókörnyezet, ezáltal a lakosság közhangulata. A településszerkezeten belül egyes településrészek funkciójuk szerint egymástól elkülönülnek, ezáltal erősödik a városrészek szerepe. Az épített környezeti értékek turisztikai vonzereje fokozódik, ezáltal növekszik a környezeti terhelés. A felhasználók környezettudatos szemlélete erősödik. Csökken a környezetbe kerülő szennyeződések aránya. A környezetbarát technológiák felhasználásával csökken a környezetterhelés (környezetbarát építészeti megoldások). Közvetett környezeti hatásként növekszik a látogatók, a rendezvényeken résztvevők száma, ezáltal fokozódik a közúti forgalomterhelés, amely környezeti terheléssel jár. A környezetkímélő építészeti technológiák (nyílászárók, hőszigetelés) alkalmazásával csökken a környezeti terhelés. A városközpont gazdasági-társadalmi életben, valamint a kistérségben betöltött szerepe erősödik. Javul a városkép, a külső felújítások környezetkímélő technológiák alkalmazásával történnek, ezáltal csökken a környezet terhelése. és társadalmi adottságainak megismerésével azonosítani kell a térség kulturális, gazdasági és társadalmi értékeit, és azok között csökkenteni kell a fejlettségi szintben lévő különbségeket. A komplex terület-rehabilitáció során be kell vonni a potenciális befektetőket - igényeik fokozott figyelembe vételével. Az épület felújításoknál a víz- és energiatakarékos technológiák alkalmazása szükséges. A településszerkezet kialakításánál a településrészek funkciói szerint kell a fejlesztéseket végrehajtani. Az épített környezeti értékek megóvását a nemzeti örökségvédelmi program elveinek megfelelően kell megvalósítani. A pozitív hatások fenntartása érdekében erősíteni kell a felhasználók környezettudatos szemléletét. Az új építmények építésénél víz- és energiatakarékos megoldásokat kell alkalmazni. Növelni kell a rekreációs területeken a zöldfelületek nagyságát, valamint a környezetkímélő közlekedési eszközök használatát és a megfelelő infrastruktúra kiépítését. A mikro-térségi és a helyi lakosság körében ösztönözni kell környezettudatos szemléletet. A kulturális és hagyományőrző rendezvények helyszínein növelni kell a közterületi bútorok, berendezések számát (szelektív hulladéktároló, közterületi padok), illetve a fejlesztéseknél, építéseknél az energiatakarékos építészeti eszközöket. Az épület felújítása mellett a környezetének a rendezéséről is gondoskodni kell. A környezetében a zöldfelületet növelni kell. Az épület akadálymentesítését meg kell oldani, az épület megközelítését tömegközlekedési eszközökkel elérhetővé kell tenni. Az üzletek felújítása mellett gondoskodni kell a környezet rendezéséről. Az épület akadálymentesítését meg kell oldani. A felhasználók környezettudatos szemléletét erősíteni kell (környezetkímélő hulladékgyűjtő berendezések elhelyezése, az épület megközelítése környezetkímélő tömegközlekedési eszközökkel (kerékpár használat növelése). MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

119 A célok megvalósítását támogató A célok megvalós ítását Polgármesteri hivatal felújítása, környezetrendezés, parkoló építés Kistérségi Szociális Központ épületének külső felújítása, környezetrendezés Zengő Erdő Óvoda külső felújítása Könyvtár és térségi igazgatási épület külső rekonstrukciója Művelődési Központ felújítása, közösségi tér bővítése Autóbusz öbölpár és buszváró épület építése Javul a városkép. A felújítás során az új környezetkímélő építészeti technológiák beépítésével csökken a környezeti terhelés mértéke. A felújításnál jelentős lesz a zaj és a porszennyezés. Megnövekszik a közúti forgalom. Javul a városkép. A felújítás során az új környezetkímélő építészeti technológiák beépítésével csökken a környezeti terhelés mértéke. A felújításnál jelentős lesz a zaj és a porszennyezés. Megnövekszik a közúti forgalom. A fejlesztésnek közvetlen környezeti hatása nem lesz, ellenben javul a település közbiztonsága. Javul a lakosság komfortérzete A környezetkímélő építészeti technológiák (nyílászárók, hőszigetelés) alkalmazásával csökken a környezeti terhelés. A lakosság komfortérzete fokozódik. A környezetkímélő építészeti technológiák (nyílászárók, hőszigetelés) alkalmazásával csökken a környezeti terhelés. Élhetőbb városközpont épül ki. A lakosság komfortérzete fokozódik. A korszerűsített buszváró beilleszkedik a város arculati képbe. Csökken a balesetek száma. Javul a lakosság komfortérzete a buszmegálló várótermének kialakításával. Gondoskodni kell az épület rendezett környezetbe való illeszkedésről. Az épület akadálymentesítését meg kell oldani. A felhasználók környezettudatos szemléletét kell erősíteni (környezetkímélő hulladékgyűjtés, az épület megközelítése környezetkímélő tömegközlekedési eszközökkel és növelni kell a kerékpár használatot). Az épület környezetében a kerékpár utak kiépítését a fejlesztéssel párhuzamosan érdemes megvalósítani. A felújítás során víz- és energiatakarékos technológiák alkalmazásának felhasználására kell törekedni. A Központ környezetét rendezni kell (hulladékgyűjtők elhelyezésével, parkosítással, az épület akadálymentesítésével). Az épület felújítása mellett gondoskodni kell a környezet rendezéséről. Az épület akadálymentesítését meg kell oldani. A felhasználók környezettudatos szemléletét kell erősíteni (környezetkímélő hulladékgyűjtés, az épület megközelítése környezetkímélő tömegközlekedési eszközökkel és növelni kell a kerékpár használatot). Az épület felújítása mellett a környezetének a rendezéséről is gondoskodni kell. A környezetében a zöldfelületet növelni kell, az épület akadálymentesítését meg kell oldani, az épület megközelítését tömegközlekedési eszközökkel elérhetővé kell tenni. Az épület felújítása mellett a környezetének a rendezéséről is gondoskodni kell. A környezetében a zöldfelületet növelni kell, az épület akadálymentesítését meg kell oldani, az épület megközelítését tömegközlekedési eszközökkel elérhetővé kell tenni. A buszállomás környezetében növelni kell a zöldfelületek nagyságát. Környezetkímélő tömegközlekedési eszközöket alkalmazására kell törekedni. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

120 Térfigyelő rendszer kiépítése Közvetlen környezeti hatása nincs. Ugyanakkor a térfigyelők alkalmazásával javul a közbiztonság. Javul a lakosság komfortérzete. Törekedni kell a nyitottabb terek kialakítására. Ösztönözni kell a lakosságot az eszközök, berendezések állapotának megőrzésére. Baktalórántháza Járóbeteg-szakellátó kialakítása Kistérségi Központ A szegregált területeken található Mankó, Ibolya és Táncsics utcák szilárd burkolattal való ellátása A Központnak közvetett környezeti hatása nem lesz. A központ befogadóképességének növelésével javulnak a humánjellegű szolgáltatások rendszere. Csökken az utazásra fordított idő, javul a közbiztonság. Ugyanakkor növekszik a közúti forgalom, növekszik a levegőszennyezés. A központban biztosítani kell a megfelelő higiéniai szolgáltatásokat. A felhasználókat és a központ dolgozóit ösztönözni kell a környezettudatos szemlélet elsajátítására. Víz- és energiatakarékos technológiák alkalmazásával csökkenteni kell a központ energiafelhasználását. A Központ környezetét rendezni kell (hulladékgyűjtők elhelyezésével, parkosítással). Ösztönözni kell a lakosságot a környezetkímélő üzemanyagok, illetve a környezetkímélő (hibrid) autók elterjedésére és használatára. A közúthálózat mentén növelni kell a fák, parkok számát. Közvilágítás kiépítése Javul a városkép, a közbiztonság. Törekedni kell az energiatakarékos eszközök alkalmazására. A város arculati képéhez illeszkedő kandelábereket kell elhelyezni. Ösztönözni kell a lakosságot a berendezések fenntarthatóságára. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

121 6.4.2 Anti-szegregációs program A szegregátumokban megvalósítandó programok eszközrendszere Baktalórántháza területén ahogyan a helyzetelemzés keretében bemutattuk két, együttesen 478 fős lakosságszámmal rendelkező, a város átlagához képest rosszabb szociális és lakhatási körülményeket biztosító, hátrányos helyzetű családok által lakott szegregátum azonosítható, ahol a gazdasági és társadalmi problémák egymást erősítő komplex rendszere van jelen. Ettől függetlenül településszerkezeti szempontból a város szerves részét képezik. Kiindulásként fontos megemlíteni, hogy az önkormányzat már korábban felismerte a szegregáció kialakulásának veszélyét és annak a város életére nézve káros következményeit, így a következő konkrét intézkedéseket hozta: A romák foglalkoztatásának, és képzésének elősegítése érdekében 2 fő roma munkaerőpiaci menedzsert alkalmaz, akik segítik a roma lakosság és a munkáltatók közötti kapcsolatfelvételt, és hátrányos helyzetű lakosság munkába állását. A hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásának és integrációjának érdekében létrehozta a Bóbita Gyermekházat, melynek vezetője és egyik munkatársa is roma származású. Tehetséggondozó programokat (roma színjátszó kör, tradicionális hangszres csoportok) indított. Az integrációs folyamatok megkönnyítésének érdekében roma származású pedagógust foglalkoztat. Csatlakozott a Többcélú Kistérségi Társulás által megvalósított kistérségi gyerekesély programhoz. A 8 általános iskolai osztállyal nem rendelkezők számára felzárkóztató képzéseket, a 8 általánossal rendelkezők részére pedig középfokú szakmai képzéseket szervez az Állami Foglalkoztatási Szolgálat helyi kirendeltségével partnerségben. A téli hónapokban tüzelő támogatást nyújt a rászorulók részére. A rezsi tartozást felhalmozók megsegítésére kamatmentes szociális kölcsönt biztosít, melyet kis részletekben, havonta Ft-os részletekben kell visszafizetni. A Vay Ádám Gimnáziumban működtetett Hátrányos Helyzetű Diákok Arany János Kollégiumi Programjával igyekszik elősegíteni a HH diákok továbbtanulását. A gimnázium Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legnagyobb mértékű felnőttképzést bonyolítja a mezőgazdaság különböző területein. Az anti-szegregációs program alapvető célja a szegregátumok szegregáltsági fokának csökkentése, azaz az alacsony státuszú lakososok arányának csökkentése, illetve a szegregációval veszélyeztetett területek további szegregálódásának megakadályozása. Baktalórántháza Anti-szegregációs programjának hosszútávú célja a szegregátum területén élő lakosok életminőségének javítása. Az életminőség jelentős elemét képezik a lakhatás körülményei, az itt élők jövedelmi viszonyai, és ez utóbbihoz szorosan kapcsolódik a megfelelő képesítés megszerzése, amely a jövedelemszerzést elősegítő tényező. Az előzőekben ismertetett átfogó cél megvalósítását a város tehát az alábbi konkrét célokkal kívánja elérni: MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

122 1. A szegregátumban élők lakókörülményeinek javítása; 2. A szegregátumban élők munkaerő-piaci aktivitásának növelése; 3. A szegregátumban élők képzettségi szintjének növelése; Az Önkormányzat kötelezettséget vállal, hogy a rendelkezésére álló saját és pályázati források függvényében ütemezve a tevékenységi körében a jelen Antiszegregációs Programban foglalt intézkedéseket végrehajtja, illetve érvényesíti. Vállalja, hogy a fennhatósága alatt álló szervek és intézmények vonatkozásában kötelezővé teszi a kialakult területi/oktatási/etnikai szegregációs folyamatok megfordítására való törekvést, új szegregációs folyamatok kialakulásának a megakadályozását. Ezen túlmenően saját pályázati mechanizmusain keresztül a lakossági, vállalkozói és civil szférában az antiszegregációs elvek képviseletét és azok gyakorlati alkalmazását is ösztönzi. Vállalja, hogy keresi azokat a pályázati lehetőségeket, amelyek az esélyegyenlőségi és antiszegregációs programok megvalósítását elősegítik vagy gyorsítják. Vállalja, hogy csak olyan beruházásokat, fejlesztéseket tervez, és fog tervezni, mely nem jár a meglévő szegregátum térbeli és népességbeli növekedésével. Lakhatási körülmények A lakhatási körülmények is beavatkozást igényelnek. A szegregátum épületállományának javítása, a lakások komfortfokozatának emelése fontos feladat. A komfortfokozat emelését vagy egyéb felújítási munkák elvégzését lehetőség szerint össze kell kötni a szakmát adó felnőttképzéssel, amely keretében a gyakorlati rész a saját ingatlanjukon végzik a résztvevők. Mobilizációs program A mobilizációs program célja az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának oldása a szegregátum területén. Baktalórántháza Város Önkormányzata ugyan nem tervez telepfelszámolási programot, de a térbeli mobilizáció érdekében kötelezettséget vállal, hogy megakadályozza a szegregátum területi növekedését azáltal, hogy a szegregátum területén, illetve közvetlen környezetében nem kerül sor újonnan építési telkek kijelölésére. Az önkormányzat hosszú távú tervei között szerepel bérlakások kialakítása a város integrált lakókörnyezetében. Az önkormányzat vállalja, hogy amennyiben a szegregátum területén élők közül igény jelentkezik a bérlakásba való átköltözésre, úgy ezen személyek prioritást élveznek az elbírálás során. A szegregátum területén élők státuszának emelése érdekében az önkormányzat vállalja, hogy ahogy az már jelenleg is lehetséges lehetőséget biztosít többek között a szegregátumban élők számára a hiányzó általános iskolai osztályok befejezésére. A képzés várhatóan 2010-ben ismét indulni fog. Az általános iskolai végzettséggel rendelkezők számára szakmaoktatás valósul meg a Baktalóránthza Város Önkormányzata és az Állami Foglalkoztatási Szolgálat közreműködésével. A beiskolázásnál különös figyelmet fordítanak az alacsony státuszú lakosokra, hogy eljussanak a képzésekre és benn is maradjanak, ezáltal alacsony lemorzsolódási arány érjenek el. Oktatási integráció A szegregátumokban élők hátrányos helyzetének egyik fő oka az alacsony iskolázottsági szint, ami azután a munkanélküliség, szegénység, majd rossz lakáskörülmények formájában gyűrűzik tovább és befolyásolja negatívan a legtöbb esetben egész életre szólóan és generációkon át az emberek életkörülményeit és esélyeit a kitörésre. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

123 Az oktatás kulcsszerepe tehát vitathatatlan a szegregáció kialakulásának megelőzésében, de az iskolázottság, képzettség javítása sikeres lehet a már felnőtt korú, de inaktív lakosok munkaerőpiacra való be- vagy visszavezetésére, vagy az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak munkaerő-piaci helyzetének javítására is. Az iskolázottság növeléséhez, a megfelelő színvonalú és a hátrányos helyzetűek speciális igényeit figyelembe vevő képzési program és a felkészült pedagógusok mellett, szükség van egy olyan szociokulturális, illetve családi közeg megteremtésére is, amely elfogadja és támogatja ezt az érvényesülési módot. Ennek biztosítása talán az egyik legnehezebb feladat, hiszen ez esetben rendkívül képlékeny a határ a pozitív, ösztönző típusú támogatások és segítségnyújtás, és egy család életébe való közvetlen beavatkozás között. A roma családi koordinátor személyének kijelölése az általános iskolában hatásossá teszi az iskola vezetősége, a pedagógusok, a CKÖ és a roma gyerekek szülei közötti kommunikáció elősegítésére, a hatékonyabb problémakezelésre. Baktalórántházán az óvodában és az iskolában is teljes mértékben integrált nevelés, oktatás folyik. A továbbiakban a legfőbb cél a továbbtanulási arány javítása. Az egyik legfontosabb teendő e téren tudatosítani a szülőkben a tanulás fontosságát és szerepét a gyermekek további életében. Mindehhez szükséges a Városi Szociális Központtal és a kistérségi Gyerekesély irodával való szoros együttműködés is, hiszen leghamarabb ők kerülnek kapcsolatba a családokkal. A tehetséges és ambiciózus hátrányos helyzetű gyerekek idejekorán való felismerése szintén lényeges feladat, az ő bevonásuk a tehetséggondozásba vagy korrepetálásba jelentősen növeli a továbbtanulási esélyeket. A különböző szakkörökben való részvétel, az egyéni érdeklődésnek megfelelő művészeti vagy sporttevékenységbe való bekapcsolódás ösztönzése is lényeges a sikeres szocializáció szempontjából és legalább olyan fontos tényező a gyerekek fejlődése szempontjából, mint a tanulmányi előmenetel. A középiskolákban, a bejutott hátrányos helyzetű és roma tanulók lemorzsolódását kell megakadályozni, az érettségit adó képzéseken pedig a minél jobb tanulmányi eredmény elérését ösztönözni. A továbbtanulási motiváció fenntartása kiemelt feladat ebben a korban csakúgy, mint az ezzel járó anyagi terhek ösztöndíjakkal, támogatásokkal való enyhítése. A roma fiatalok társadalmi integrációja a kulturális sajátosságok figyelembe vételével lehet a legeredményesebb. Ennek érdekében az iskolán kívüli tehetséggondozásának, művészetiés alkotótevékenység is indokolt. Az oktatás terén a másik kiemelt feladat a felnőttképzés megszervezése és fejlesztése. Első lépésként az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőknek kell lehetővé tenni, hogy elvégezzék a hiányzó osztályokat. Ezt követően olyan gyakorlatorientált képzéseket kell szervezni, amelyek piacképes szakmát adnak az azt elvégzőknek és az elhelyezkedés reális esélyét jelentik számukra. Ezáltal csökkenthető a munkanélküliek száma, valamint azon aktív korúak aránya, akik jövedelemforrását kizárólag alkalmi munkák, illetve állami és/vagy önkormányzati támogatások jelentik. Foglalkoztatási helyzet javítása, munkaerő-piaci integráció: A szegregátum munkaerőpiaci aktivitását az alacsony foglalkoztatási szint és az ezzel párhuzamos magas munkanélküliségi ráta jellemzi. Ennek leküzdése érdekében szükség van a már korábban említett képzettségi szint javítására, valamint a munkalehetőségekről és a képzési, átképzési lehetőségekről szóló folyamatos tájékoztatásra, illetve a közhasznú és közmunka programokra is. Annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetűeket, elsősorban romákat érintő intézkedések elérjék céljukat, szükség van a települési önkormányzat és a Cigány Kisebbségi Önkormányzat hatékonyabb együttműködésére. Általános jellegű vállalások: Szociális háló sűrűbbé tételét szolgáló intézkedések; ASL foglalkoztatási programok, ÚMFT, TÁMOP és egyéb pályázati szerepvállalás, gesztorság a város fejlesztési terve, valamint az Akcióterületi Terv alapján; MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

124 Együttműködés civil kezdeményezések sikeressége érdekében, közös pályázatok, civil projektek, tervek összehangolása; Baktalórántháza Város Önkormányzata, ill. rajta keresztül intézményei sem egyes döntéseiben - pl. közmunkák, iskolai körzethatárok megállapítása, tanulócsoportok alakítása - sem átfogó tevékenységei során - pl. a városrehabilitációs tevékenységekkel összefüggő döntések - nem folytat szegregáló gyakorlatot, a szegregáció kialakulásának megelőzését, oldását magára nézve kötelezőnek tekinti; Folyamatos együttműködés a cigány kisebbségi önkormányzattal és egyéb szervezetekkel. A felnőttképzést is folytató gimnázium és szakközépiskola, valamint az Állami Foglalkoztatási Szolgálat helyi kirendeltsége között szoros együttműködés kialakítása a képzés és felnőttképzés érdekében, a munkaerő-piac kereslet és kínálati oldalának közelítése érdekében A célokhoz kapcsolódóan pedig a következő beavatkozási területek kerültek megjelölésre: 1. Lakhatási körülmények javítása Infrastrukturális fejlesztések felmérni azon lakosok számát, akik igénylik a közművekhez való csatlakozást, a közüzemi számlákat képesek lennének havonta finanszírozni, de a hálózathoz való kapcsolódás költségeit nem tudják felvállalni; a közművekre való rácsatlakozás támogatása, minél több lakó ösztönzése a közművek igénybevételére; szilárd burkolatú műút kiépítése azokban az utcákban, ahol még nem megoldott; járda kialakítása, ahol a területi adottságok lehetővé teszik. Lakókörülményeket érintő célkitűzések lakóépületeken belül tapasztalható egészségre káros problémák megszüntetésének anyagi segítése támogatások nyújtásával; lakásokban fürdőszoba kialakításának támogatása; lakások állagbeli problémáinak megoldásához támogatás nyújtása; lakók ösztönzése közvetlen lakókörnyezetük rendezettebbé tételére. 2. Foglalkoztatási helyzet javítása munkaerőpiaci aktivitás növelése felmérni a városban és a környező településeken, hogy a meglévő vállalkozások milyen arányban tudnak alacsony végzettségűeket foglalkoztatni; felmérni, hogy melyek azok a keresett szakmák, amelyekben munkaerőhiány van; halmozottan hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának ösztönzése, Ipari park kialakításával befektetők részére előnyös lehetőségek biztosítása, új munkahelyek teremtéséhez szükséges infrastruktúra biztosítása. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

125 3. Oktatás helyzetének javítás / képzettségi szint növelése óvodai férőhelyek számának növelése; óvoda épületének bővítése, korszerűsítése; tanoda beindítás lehetőségének vizsgálata; aktív korúak ösztönzése magasabb iskolai végzettség megszerzésére támaszkodva a környező települések szakképző iskoláira, valamint az Állami Foglalkoztatási Szolgálat képzéseire; lépj egyet előre programba minél több ember bekapcsolódása. Az Anti-szegregációs Program Baktalórántháza Város későbbiekben elkészülő Települési Esélyegyenlőségi Programjában is figyelembe vételre kerül. Az Anti-szegregációs program és a Települési Esélyegyenlőségi Program együtt, egymás hatásait erősítve javítják a Baktalórántházán élő hátrányos helyzetű és roma népesség problémáit. Míg a Települési Esélyegyenlőségi Program a város teljes lakosságát és minden esélyegyenlőségi szempontból érintett csoportot figyelembe véve fogalmazza meg a céljait és eszközeit, addig az Anti-szegregációs program a szegregátumokban élő népességre összpontosítva határozza meg a szükséges beavatkozásokat Monitoring Az anti-szegregációs terv megvalósulásának felülvizsgálatához monitoring rendszer felállítására került sor, melynek során a megfogalmazott beavatkozásokhoz közép és hosszú távú indikátorok kerültek kialakításra. A közép távú indikátorok 3 éves periódust, míg a hosszú távú indikátorok 6 éves periódust foglalnak magukba. Az IVS felülvizsgálatakor sor fog kerülni az anti-szegregációs tervben szereplő beavatkozások és indikátorok értékelésére. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

126 Anti-szegregációs szempontból tervezett beavatkozások időbeni ütemezése: Rövid távú (1 év alatt elérendő) célkitűzések: Feladat (probléma) megfogalmazása Elérendő cél megfogalmazása Intézkedés leírása Felelős megnevezése Indikátorok (közép távon) Indikátorok (hosszú távon) Erőforrások Nem ismertek a meglévő vállalkozások munkaerő igényei Közművekhez való csatlakozás nem teljes a szegregátumokban Közművekhez való csatlakozás nem teljes a szegregátumokban Alacsony iskolai végzettség az aktív korú népességen belül A halmozottan hátrányos helyzetű és a fogyatékossággal Rendelkezzen a város egy folyamatosan frissülő, pontos adatbázissal a vállalkozások munkaerő igényéről Rendelkezzen az önkormányzat adatbázissal a közművekre nem csatlakozott, de esetlegesen annak havi kiadásait elbíró háztartásokról A közművekre csatlakozott lakások számának növelése Nőjön a képzettségi szint az aktív korúak körében Szükségletek felmérése érintettek az Felmérni azokat a meglévő vállalkozásokat a városban és a környező településeken, amelyek alacsony végzettségűek foglalkoztatását is tudják biztosítani, illetve a hiányszakmák felmérése Felmérni azon lakosok számát, akik igénylik a közművekhez való csatlakozást, a közüzemi számlákat képesek lennének havonta finanszírozni, de a hálózathoz való kapcsolódás költségeit nem tudják felvállalni Kamatmentes szociális kölcsön biztosítása az átmeneti fizetési nehézséggel küzdők számára Lépj egyet előre! programba való bekapcsolódás Felkutatás, igényfelmérés, érdekképviselet Önkormányzat munkaügyi központtal együttműködve Önkormányzat Önkormányzat, együttműködve a közműszolgáltatókkal Önkormányzat munkaügyi központtal együttműködve Önkormányzat, Családsegítő Szolgálat, civil Adatbázis és frissítési mechanizmusának megléte Adatbázis és frissítési mechanizmusának megléte A közműtartozások csökkenése Lépj egyet előre! programba bekapcsolódott emberek száma Az érintetek illetve a rászorulók pozitív visszajelzései, a civil Adatbázis és frissítési mechanizmusának megléte Adatbázis és frissítési mechanizmusának megléte A közművekre csatlakozott lakások száma A munkaerőpiacra sikeresen visszatérők száma Az ellátatlanok száma csökken Önkormányzati költségvetés, pályázati forrás Önkormányzati költségvetés Önkormányzati költségvetés Lépj egyet előre! program, TÁMOP releváns programjai Önkormányzati költségvetés, TÁMOP releváns programjai MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

127 élő emberek ellátási hiányosságai A szegregátumokban élőket alacsony foglalkoztatási szint jellemzi bevonásával, hogy csökkenjen az ellátatlanok száma A szegregátumban élők foglalkoztatási szintje emelkedjen erősítése, a rendelkezésre álló adatok áttekintése, frissítése és kiegészítése civil szervezetek bevonása Képzési és foglalkoztatási programok kialakítása, melyek segítik az elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedést. szervezetek Önkormányzat, ÁFSZszel együttműködve szervezetek taglétszáma növekszik, az Önkormányzat adatbázisa aktualizálódik Képzési és foglalkoztatási programokban részvevők száma nő a szegregátumok lakosságának körében A szegregátumok lakosságának képzettségi és foglalkoztatottsági szintje nő TÁMOP releváns programjai, ÁFSZ forrásai Közép távú (3-6 év alatt elérendő) célkitűzések: Feladat (probléma) megfogalmazása Elérendő cél megfogalmazása Intézkedés leírása Felelős megnevezése Indikátorok (közép távon) Indikátorok (hosszú távon) Erőforrások Egészségre káros Egészségre káros Pénzügyi alap Önkormányzat Kevesebb olyan Kevesebb olyan Önkormányzati problémák megléte a problémák létrehozása az lakóépület, amelyben lakóépület, amelyben költségvetés lakóépületekben megszüntetésének egészségre káros az egészségkárosító az egészségkárosító ösztönzése problémák tényezők problémák tényezők problémák csökkentése fennállnak fennállnak érdekében, pénzbeli támogatások nyújtása Lakóépületek, és Javuljon a Pénzügyi alap Önkormányzat Lakókörnyezet Lakókörnyezet Önkormányzati környezetük állagbeli szegregátumokban létrehozása a javulása javulása költségvetés problémái élők lakókörnyezete lakóépületek és környezetük állagbeli problémáinak csökkentése érdekében, pénzbeli támogatások nyújtása Munkanélküliség Minél nagyobb arányú A rövidtávon felmért Önkormányzat, Munkavállalók száma Munkavállalók száma Önkormányzati elhelyezkedés az adatbázisban szereplő vállalkozások költségvetés, pályázati alacsony vállalkozások források iskolázottságúak körében ösztönzése arra, hogy alacsonyabb iskolázottságúakat is foglalkoztassanak Munkanélküliség Nem foglalkoztatott, Az ÁFSZ Családsegító Fogyatékkal élő Fogyatékkal élő Önkormányzati MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

128 Óvoda épületei nem a funkciójuknak megfelelőek, kevés az óvodai férőhely Közművekhez való csatlakozás hiányos a szegregátumokban Szilárd burkolatú műút hiánya álláskeresők, fogyatékossággal élők, halmozottan hátrányos helyzetű emberek munkavállalásának elősegítése, a ÁFSZszel együttműködve. Korszerűbb, funkciójának megfelelőbb óvoda kialakítása, férőhelyek számának növelése Nőjön a közművekhez csatlakozott lakások aránya Szilárd burkolatú műút kiépítése teljessé váljon Járda hiánya Járdák kiépítése elkezdődjön a településen Alacsony iskolai Aktív korúak végzettség az aktív ösztönzése magasabb korú népességen belül iskolai végzettség megszerzésére rehabilitációs munkakörrel, foglalkozó szakemberével kapcsolattartás, együttműködés. Szakmák felkutatása és sérülés specifikus adaptációja Pályázati források felkutatása, pályázat benyújtása és megvalósítása Támogatni a közművekhez való csatlakozást azon háztartásokban, ahol annak havi terheit vállalni képesek Pályázati források felkutatása, szilárd burkolatú műút kiépítése Pályázati források felkutatása, járda építése Vay Ádám Szakiskolára, a környező települések szakképző iskoláira, valamint az ÁFSZ-re támaszkodva minél több olyan képzés indítása, amely 8 általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők számára van meghirdetve, illetve hiányszakmák Szolgálat, ÁFSZ munkavállalók száma munkavállalók száma költségvetés, pályázati források, ÁFSZ források Önkormányzat A pályázatban foglaltak megvalósulnak. Önkormányzat, közműszolgáltatók Önkormányzat Önkormányzat Környező települések szakképző iskolái, ÁFSZ, valamint az önkormányzat együttműködésében 3 éven belül nő a szegregátumokban a közművekhez csatlakozott lakások aránya 3 éven belül kevesebb legyen azon utcák száma, ahol a szilárd burkolatú műút kiépítése még nem megoldott 3 éven belül nő azon utcák száma, ahol a járda kiépítésre került Képzéseken való minél magasabb számú részvétel, hiányszakmák képzésének elindítása Új óvoda épület működik Minden csatlakozott közművekhez lakás a Minimális azon utcák száma, ahol a szilárd burkolatú műút kiépítése még nem megoldott Minimális azon utcák száma, ahol nincs járda Foglalkoztatottak számának növekedése Pályázati forrás Önkormányzati költségvetés Önkormányzat költségvetése, pályázati forrás Önkormányzat költségvetése, pályázati forrás Állami normatíva, önkormányzati támogatás, pályázati forrás MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

129 A HH/HHH-s gyermekek körében magas az évfolyamismétlők aránya Csökkenjen évfolyamismétlők aránya az képzése Tanoda beindítása a Művelődési Központban Művelődési Központ iskolákkal együttműködve Csökken évfolyamismétlők száma az Növekszik a továbbtanulók száma TÁMOP programjai releváns MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

130 6.5 A stratégia külső és belső összefüggései A stratégia főbb külső összefüggései Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel A város településrendezési terve 2005-ben készült, melyet legutóbb 2009-ben aktualizáltak. A településrendezési terv és az IVS egymásra épülése lehetőséget teremt a város hosszú távú fenntartható fejlődésére. A Városfejlesztési Stratégiának nem célja, hogy egy teljesen új fejlesztési tartalommal bíró dokumentum szülessen, hanem, hogy a meglévő tervekre, célkitűzésekre építve szakmailag megalapozott, perspektivikus és egyben a támogatási feltételeknek megfelelő programdokumentum szülessen, mely alapot és támpontot jelenthet a Településfejlesztési Koncepció kidolgozásához is. Az IVS kidolgozása során elsősorban a városrészek és azok funkciónak beazonosítása során építettünk a meglévő dokumentumokra, azon belül is a szabályozási tervlapokra. A településrendezési terv a települési terület-felhasználási egységek és övezeti előírások által szabja meg a város terület-felhasználási rendjét és szerkezetét. A fejlesztési elképzelések megvalósításának az adott területen érvényben lévő területfelhasználási egységek, és lehetséges funkciók adnak alapot. Az integrált városfejlesztési stratégia megvalósulása és megvalósíthatósága ezért nagymértékben függ a településrendezési tervtől, ugyanakkor erős hatással is lehet az abban foglaltakra. A jelenlegi és a várható funkciók az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (OTÉK) szóló 253/1997. Kormányrendelet terület-felhasználási egységekre vonatkozó szabályok alapján lettek meghatározva. A városrészi célok településrendezési tervhez való illeszkedésének vizsgálata fejlesztési elképzelések terület alapú megközelítése által vált lehetségessé. Minden városrészi célhoz konkrét fejlesztési elképzelések kerültek hozzárendelésre, amelyek meghatározható területi hatókörrel rendelkeznek. A szabályozási terv jelenlegi besorolásai és a tervezett fejlesztések megvalósításához szükséges besorolások összevetése által került megállapításra, hogy az adott fejlesztési elképzelések a hatályos rendezési terv módosítását nem indokolják. Mindezek eredményeként az Integrált Városfejlesztési Stratégia tartalma összhangban van a rendezési tervvel. Az önkormányzat a jövőben is rugalmasan, az aktuális társadalmi és gazdasági folyamatokhoz illeszkedve fogja módosítani településfejlesztési és -rendezési dokumentumait, stratégiáit, terveit Illeszkedés az önkormányzat ágazati vagy tematikus stratégiáival A as időszakra készült Települési közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés céljai a következők: A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása. A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség elősegítése Baktalórántháza közoktatási intézményeiben. Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok kiszűrése. Az azonos minőségű oktatáshoz való egyenlő hozzáférés esélyének biztosítása. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása és előmozdítása az oktatási-nevelési folyamatokban (támogató lépések, szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglévő hátrányokat, javítják az iskolai sikerességet, támogatják a megfelelő pályaválasztását). MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

131 A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességük A fenti célkitűzések alappillérek Baktalórántháza középtávú fejlődése tekintetében, ennek megfelelően az Integrált Városfejlesztési Stratégia alkotása során is kiemelten figyelembe vételre kerültek A Települési Környezetvédelmi Programmal és más környezetvédelmi tervekkel való összhang Baktalórántháza város környezetvédelmi programmal nem rendelkezik, azonban a környezet védelmének érdekében 2003 szeptemberében megalkotta rendeletét a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról. A rendelet célja, hogy Baktalórántháza Város közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia jövőképében megfogalmazódik az esztétikus és egészséges környezet víziója. Emellett külön középtávú tematikus célként szerepel az épített és természeti környezet állapotának megóvása, fejlesztése, mely magában foglalja az ökológiai hálózat védelmét, a védett természeti területek megőrzését és a természeti területek fogyásának megállítását, a zöldfelületek rekultivációját, a káros környezeti hatások megelőzését és csökkentését. A környezeti hatások esetében kiemelt hangsúlyt kap: a közlekedési rendszerek ésszerűsítése; közüzemi csapadék- és szennyvízhálózattal való lefedettség növelése; A fejlesztések hatására csökkennek a környezeti ártalmak, javul a talaj, a levegő és a víz minősége, növekszik a jóléti-rekreációs célra hasznosított zöldfelületek aránya, összességében pedig javul a lakosság életminősége. A fentiek értelmében a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról alkotott rendelet és az Integrált Városfejlesztési Stratégia összhangban áll egymással Területi fejlesztési tervdokumentumokkal való összhang A Baktalórántházai kistérség legfrissebb fejlesztési tervdokumentuma 2008 novemberében készült az LHH programban elkészítendő kistérségi tervdokumentum és projektcsomag részeként. Az ebben a dokumentumban rögzített fejlesztési irányok és az IVS célrendszere közötti kapcsolatot a következő táblázat mutatja be. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

132 34. táblázat: Az IVS és a Kistérségi tervdokumentum egymáshoz való illeszkedése Kistérségi tervdokumentum fejlesztési irányai IVS középtávú tematikus céljai 1. A helyi vállalkozások versenyképességének javítása az üzleti infrastruktúra fejlesztése révén A. A város közlekedési feltételeinek javítása; B. A gazdaság élénkítése, a hosszú távú fenntartható fejlődés biztosítása (munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés); C. A közszolgáltatások minőségének javítása; F. Modern, kiegyensúlyozott kisvárosi településszerkezet kialakítása, az épített és természeti környezet állapotának megóvása; 2. A kistérségen belüli közlekedés infrastruktúrájának fejlesztése A. A város közlekedési feltételeinek javítása; C. A közszolgáltatások minőségének javítása; E. A térségi- és társadalmi kohézió erősítése; F. Modern, kiegyensúlyozott kisvárosi településszerkezet kialakítása, az épített és természeti környezet állapotának megóvása; 3. A helyi humánerőforrás fejlesztése az oktatás és az oktatást kiegészítő szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek javításával, az oktatás minőségének és piacképességének emelésével C. A közszolgáltatások minőségének javítása; D. Az egészségügyi és szociális szolgáltatások kiemelt minőségi fejlesztése (életkilátások javítása); E. A térségi- és társadalmi kohézió erősítése; G. A szabadidős (rekreációs) tevékenységekhez kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése; H. A magas szintű kultúra, hagyományőrzés és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása; 4. A kistérségben élők egészségügyi ellátásának fejlesztése 5. A hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek javítása és a társadalmi kirekesztettség csökkentése a szociális szolgáltatások átfogó fejlesztésével C. A közszolgáltatások minőségének javítása; D. Az egészségügyi és szociális szolgáltatások kiemelt minőségi fejlesztése (életkilátások javítása); B. A gazdaság élénkítése, a hosszú távú fenntartható fejlődés biztosítása (munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés); C. A közszolgáltatások minőségének javítása; D. Az egészségügyi és szociális MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

133 szolgáltatások kiemelt minőségi fejlesztése (életkilátások javítása); 6. Települési környezet fejlesztése a lakosság életminőségének javítása érdekében 7. A munkaerőpiaci részvétel és alkalmazkodóképesség fejlesztése A. A város közlekedési feltételeinek javítása; C. A közszolgáltatások minőségének javítása; F. Modern, kiegyensúlyozott kisvárosi településszerkezet kialakítása, az épített és természeti környezet állapotának megóvása; G. A szabadidős (rekreációs) tevékenységekhez kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése; H. A magas szintű kultúra, hagyományőrzés és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása; A. A város közlekedési feltételeinek javítása; B. A gazdaság élénkítése, a hosszú távú fenntartható fejlődés biztosítása (munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés); C. A közszolgáltatások minőségének javítása; D. Az egészségügyi és szociális szolgáltatások kiemelt minőségi fejlesztése (életkilátások javítása); A stratégia főbb belső összefüggései A városi és városrészi szintű célok koherens rendszerben, egymást erősítve járulnak hozzá a stratégia tematikus céljainak és átfogó céljának megvalósításához. Feltárásra kerülnek a városi fejlesztések azon kapcsolódási pontjai is, melyek esetlegesen negatív hatást váltanak ki a város más területén, így lehetővé válik az esetlegesen felmerülő kockázatok megelőzése A célok logikai összefüggései Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában kitűzött célok a helyzetértékelésben beazonosított problémák megoldására, illetve lehetőségek kihasználására épülését az alábbi táblázat mutatja. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

134 35. táblázat: Az IVS logikai összefüggései Középtávú tematikus célok Erősségek/Lehetőségek Gyengeségek/Veszélyek A. A város közlekedési feltételeinek javítása B. A gazdaság élénkítése, a hosszú távú fenntartható fejlődés biztosítása (munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés) C. A közszolgáltatások minőségének javítása D. Az egészségügyi és szociális szolgáltatások kiemelt minőségi fejlesztése (életkilátások javítása) Jó megközelíthetőség M3 autópálya Vásárosnaményig történő kiépítése javítja a település elérhetőségét Kerékpárút hálózat kiépítése Nagy mennyiségben rendelkezésre álló munkaerő (kihasználatlan kapacitások) Munkavállalók jelentős részének foglalkoztatása helyben biztosított Erdőgazdálkodásra alkalmas földterületek Befektetők vonzása Uniós pályázati lehetőségek kihasználása Ipari park kialakítása Környező településekkel való együttműködés a munkahelyteremtés / foglalkoztatás terén M3 autópálya Vásárosnaményig történő kiépítése javítja a település elérhetőségét Erdőgazdálkodásra alkalmas földterületek Megfelelően kiépített infrastruktúra Szociális ellátórendszer kiépítettsége Oktatás nevelés terén biztosított esélyegyenlőség Rendszeres tájékoztatás a helyi közszolgáltatásokról, közéleti kérdésekről Szociális ellátórendszer kiépítettsége Megfelelő egészségügyi kapacitások Jelentős számú aktív civil szervezet működik a Vasútvonal alacsony kihasználtsága és rossz állapota, valamint az ebből fakadó felfüggesztés lehetősége Felújításra szoruló utak Munkahelyteremtő vállalkozások hiánya Elaprózódott vállalkozási struktúra (mikrovállalkozások dominanciája) Magas munkanélküliség A gazdaság fejlesztéséhez szükséges tőke hiánya Magas munkanélküliség Befektetők elmaradása (a marketing hiánya és a nehézkes megközelíthetőség miatt) Gazdasági versenyhelyzet kiéleződése Az állami infrastruktúra fejlesztések elhúzódása miatt a külföldi befektetések továbbra is elmaradnak. Helyi vállalkozások versenyképességének csökkenése Jogszabályi főként adó és járulék szabályok vállalkozási kedvet rontó változásai Gazdasági versenyhelyzet kiéleződése A szükségesnél alacsonyabb a férőhelyek száma az óvodában és az iskolában Járóbeteg szakellátás és fekvőbeteg ellátás a településen nem biztosított Csökkenő működési normatívák Jogszabályi környezet változásai Járóbeteg szakellátás és fekvőbeteg ellátás a településen nem biztosított Csökkenő működési normatívák Magas a hátrányos helyzetű MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

135 Középtávú tematikus célok Erősségek/Lehetőségek Gyengeségek/Veszélyek településen Részvétel tehetséggondozó programokban Környező településekkel való együttműködés a munkahelyteremtés / foglalkoztatás terén Szakrendelő építése gyerekek aránya Szegregációs folyamatok felerősödése Hátrányos helyzetű lakosság arányának növekedése E. A térségi- és társadalmi kohézió erősítése F. Modern, kiegyensúlyozott kisvárosi településszerkezet kialakítása, az épített és természeti környezet állapotának megóvása G. A szabadidős (rekreációs) tevékenységekhez kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése H. A magas szintű kultúra, hagyományőrzés és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása Egészséges, tiszta környezet Jó megközelíthetőség Települési szennyvízkezelés megoldott Jól szervezett hulladékgyűjtés Strand fejlesztése Egészséges, tiszta környezet Jó megközelíthetőség Települési szennyvízkezelés megoldott Jól szervezett hulladékgyűjtés Egészséges, tiszta környezet Csatlakozás tematikus turisztikai útvonalakhoz, csomagokhoz Strand fejlesztése Kerékpárút hálózat kiépítése Felsőfokú és felnőttképzés beindítása A közösségi intézmények fejlesztésével a település népességmegtartó-erejének növelése Szegregált településrészek komplex problémáinak megoldatlansága Környező települések nagyobb népességvonzó hatása következtében a lakosság további elvándorlása Szegregált településrészek komplex problémáinak megoldatlansága Leromlott városkép Nagyvárosoktól való távolság Felújításra szoruló utak Kulturális és kikapcsolódási lehetőségek hiánya A fenti táblázatból kitűnik, hogy a Stratégiában megfogalmazott célok logikai összefüggésben állnak a helyzetelemzésben megfogalmazott problémákkal és lehetőségekkel A stratégia megvalósíthatósága A stratégia megvalósíthatósága tekintetében rendkívül fontos szerepet játszik az, hogy a projekthez szükséges humán, materiális és pénzügyi erőforrások rendelkezésre állnak-e a fejlesztések megvalósítása és fenntartásuk tekintetében. A stratégia megvalósítása humán erőforrás tekintetében 3 szinten szerveződik 5 : stratégiai menedzsment (1), operatív menedzsment (2) és fenntartásban közreműködők (3). A stratégiai menedzsmentet a város képviselő testülete, jegyzője és polgármestere alkotják. Ők azok, akik felelősek a döntéshozatal során a városfejlesztési célok elérése érdekében 5 A városfejlesztés tervezett szervezeti rendszere fejezetben az első két szint részletesen is bemutatásra kerül. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

136 érdemi előrelépéseket tenni, valamint a stratégia megvalósulását illetve ennek társadalmigazdasági hatásait nyomon követni, értékelni. A stratégiai menedzsment feladata az IVS rendszeres, vagy indokolt esetben történő aktualizálásának biztosítása is. Az operatív menedzsmentet a polgármesteri hivatal fejlesztések megvalósításában közreműködő szervezeti egységei (ügyvitelt ellátók, pénzügyi csoport, igazgatási csoport), valamint az érintett intézmények vezetői (pl. szociális központ vezetője, óvodavezető, stb.) alkotják. Ezek a szakemberek saját területükön végzik a stratégiai célok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. A fenntartásban közreműködő személyek a település, az önkormányzati intézmények munkavállalói, illetve mindazon személyek és szervezetek, akik valamilyen módon kapcsolódnak a városfejlesztéshez. A stratégia megvalósítása tekintetében ők azok, akik mindennapi munkájukkal, tevékenységeikkel működő egységgé kovácsolják a fejlesztések eredményeit, és a település lakosságának mindenapjaiban a kapcsolódási pontot jelentik a város irányába. Baktalórántháza Város tekintetében mindhárom szinten elegendő számú, megfelelő tudással, tapasztalattal és konstruktív, fejlesztések iránt elkötelezett ambíciókkal rendelkező személyek találhatóak. A materiális erőforrások közül az ingatlanvagyon tölt be kiemelt szerepet. Baktalórántháza Városfejlesztési törekvései ennek a vagyonnak az ésszerű hasznosítására, a köz érdekében történő kamatoztatására irányulnak. Az ingatlangazdálkodási tervben leírtaknak megfelelően a város fejlesztéseihez szükséges feltételek adottak, a célkitűzések megvalósítási feltételei ebben a tekintetben is megfelelő háttérrel rendelkeznek. A legtöbb fejlesztés tekintetében a pénzügyi erőforrások biztosítása jelenti a legkritikusabb tényezőt. Tekintve, hogy a település Magyarország leghátrányosabb helyzetű térségei, települései közé tartozik, Baktalórántháza tekintetében is ez okozza a legnagyobb kihívást. Mivel a megfogalmazott fejlesztési szándékok éppen a hátrányok leküzdésére szolgálnak, ezért stratégia megvalósíthatósága érdekében a stratégiai döntéshozók az anyagi források biztosítása érdekében is mindent megtesznek. A források egy részét a település saját, költségvetésében is tervezett eszközei jelentik, ám ezek önmagukban a fenntartandó és éppen a hátrányos helyzet miatt túlterhelt szociális és egyéb ellátó hálózatok finanszírozására elegendőek. Az önkormányzat jó gazda módjára mindent megtesz pótlólagos források bevonására. Ennek alternatívái a pályázati források bevonása, gazdasági szereplőkkel partnerségben történő fejlesztés, illetve pénzpiaci eszközök (pl. hitel). A stratégiában megfogalmazott célkitűzések többsége város szempontjából legkardinálisabb társadalmi problémák kezelésére szolgál. Szerencsére az ágazati szakpolitikák részéről is számos kezdeményezés van a társadalmi fejlődés elősegítésére, amelyet 100%-os finanszírozású pályázatokkal is támogatnak. A további pályázatokhoz szükséges önerő a település költségvetése terhére, de mindig is a kiegyensúlyozott gazdálkodásra törekedve történik. A gazdaságfejlesztés terén a közös érdekből adódóan az önkormányzat számít a gazdasági szereplők partneri és anyagi szerepvállalására is. A forrásszerzés, illetve forrás biztosítás bizonytalanságából eredő kockázatok összességében a legjelentősebbek a stratégiai megvalósíthatósága szempontjából. Ennek mérséklésére tudatos, feladat és célorientált települési gazdálkodás, az 1Ft önerőre jutó támogatási mérték maximalizálása, valamint a magántőke mozgósítása lehet megoldás. Egyes stratégiai célok elérésre érdekében az Önkormányzat a jövőben sem kíván olyan terheket és kötelezettségeket felvállalni, amelyek összességében veszélyeztetik a település gazdálkodását és ez által a városfejlesztési stratégia megvalósíthatóságát A célok érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatásai A városi és városrészi, illetve a városrészekre vonatkozó célok egymásra gyakorolt kölcsönhatása egyértelműen pozitív mérleget mutat. A legerősebb kapcsolat a három, elsődlegesen lakófunkciót betöltő városrész esetében emelhető ki: a fejlesztéseket úgy kell végrehajtani, hogy hosszú távon egy egységes, nagy MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

137 kiterjedésű lakóövezet alakulhasson ki. A fejlesztések eredményeként tovább csökken majd a szegregáció, illetve felszámolásra kerül a két telepszerű lakókörnyezet. Mindez azt is jelenti, hogy a fejlesztési célrendszer nem járul hozzá zárványok kialakulásához. A lakókörnyezet mellett fontos kiemelni azt a néhány, speciálisan egy-egy városrészre koncentrált fejlesztést (közszolgáltatások, gazdaság, rekreáció), amelyek hatását a teljes lakosság érzékelheti. Ezek a fejlesztések mind a lakosság, mind a gazdaság számára megteremtik a fejlődés lehetőségét. Az alábbiakban táblázatos formában kerül bemutatásra az egyes városi és városrészi célok közötti koherencia. A célok között szinergia bemutatása -3-tól 3-ig terjedő skála segítségével történik. A negatív számok a kedvezőtlen hatást, a pozitívak a kedvező hatást jelzik, nagyságrendjükkel mutatva a hatás mértékét. 0 érték akkor kerül feltüntetésre, ha a célok között szinergia nem érzékelhető, vagy a pozitív és negatív hatások kioltják egymást. 36. Táblázat: A városrészi célok hozzájárulása a középtávú tematikus célok megvalósulásához IVS középtávú tematikus céljai Városközpont városrész Bakta városrész Lórántháza városrész Iparterület városrész Flóratanya városrész A. A város közlekedési feltételeinek javítása B. A gazdaság élénkítése, a hosszú távú fenntartható fejlődés biztosítása (munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés) C. A közszolgáltatások minőségének javítása D. Az egészségügyi és szociális szolgáltatások kiemelt minőségi fejlesztése (életkilátások javítása) E. A térségi- és társadalmi kohézió erősítése F. Modern, kiegyensúlyozott kisvárosi településszerkezet kialakítása, az épített és természeti környezet állapotának megóvása G. A szabadidős (rekreációs) tevékenységekhez kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése H. A magas szintű kultúra, hagyományőrzés és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása Forrás: saját szerkesztés MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

138 37. táblázat: A városrészi célok kölcsönhatása Városrészek Városközpont Bakta városrész Lórántháza városrész Iparterület városrész Flóratanya városrész Városközpont városrész Bakta városrész Lórántháza városrész Iparterület városrész Flóratanya városrész Forrás: saját szerkesztés A stratégia megvalósításának főbb kockázatai Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozása közben beazonosításra kerültek azon történések, események, melyek bekövetkezése a stratégia céljainak elérését veszélyeztetik Felmerülő kockázatok A kockázatok vizsgálatát két területen végeztük: a város által befolyásolható belső, és a város hatáskörén túl mutató külső tényezők. Belső kockázatok: A városi lakosság érdektelensége Alacsony munkavállalási hajlandóság Alacsony befektetői kedv Önerő hiány Önkormányzati vezetésben bekövetkezendő negatív változás Humánerőforrás hiánya Külső kockázatok: Szabályozási környezet változása Kedvezőtlen pályázati feltételek Kockázatkezelési stratégia A stratégia végrehajtását befolyásoló kockázatok bekövetkezési valószínűségét, azoknak a projekt céljaira gyakorolt hatását, valamint a felmerülő kockázatok kezelési stratégiáját az alábbi táblázatban foglaltuk össze: MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

139 Kockázat megnevezése 38. táblázat: Felmerülő kockázatok és kezelési stratégiák Bekövetkezés valószínűsége 6 Hatása a stratégia megvalósulására 7 Belső kockázatok Bekövetkezésük valószínűségét csökkentő intézkedések Bekövetkezésük esetére tervezett intézkedések A városi lakosság érdektelensége 2 2 Folyamatos kommunikáció (Önkormányzati tájékoztatók) Tájékoztatás, meggyőzés Alacsony munkavállalási hajlandóság 1 2 Tájékoztatás, képzések, fejlesztési programok Motivációs eszközök bevezetése Alacsony befektetői kedv 2 2 Alap infrastrukturális fejlesztések önkormányzati megvalósítása, Kedvezmények biztosítása a gazdasági szektor részére (pl.: adókedvezmények) További kedvezmények biztosítása (adókedvezmények), Erőteljes marketing tevékenység Önerő hiány 2 3 Racionális önkormányzati gazdálkodás, Kötvénykibocsátás Kedvezményes hitel felvétel Önkormányzati vezetésben bekövetkezendő negatív változás 1 3 Ésszerű gazdálkodás, Eredmények közlése, Folyamatos lakossági tájékoztatás, Fórumok megtartása Az új Önkormányzat folytatja az Integrált Városfejlesztési Stratégia megvalósítását, Stratégia felülvizsgálata 3-5 évenként Humánerőforrás hiánya 2 2 Továbbképzés, átképzés, Foglalkoztatási programok Megbízási szerződéssel külső munkaerő foglalkoztatása Külső kockázatok Szabályozási környezet változása 2 3 Folyamatos véleménynyilvánítás az illetékes hatóságok felé Megváltozott jogszabályokhoz való igazodás Kedvezőtlen pályázati feltételek 2 3 Folyamatos véleménynyilvánítás az illeték hatóság felé, Pályázati kiírások véleményezése a társadalmasítás időszakában Forrás: saját szerkesztés Projektek pályázati feltételekhez igazítása 6 A bekövetkezés valószínűségét 1-től 3-ig terjedő skálán pontozva (1 nem valószínű, 3 biztos) 7 A bekövetkezés hatását a stratégia megalósulására 1-től 3-ig terjedő skálán pontozva (1 kicsi, 3 súlyos) MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

140 7 A megvalósítás eszközei 7.1 A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet A stratégia céljainak elérését biztosító fejlesztéseket alapvetően meghatározza azok környezete, amely esetében a természeti és infrastrukturális környezet mellett meghatározó szerepet tölt be a helyi önkormányzat és annak szabályozási gyakorlata. Az önkormányzat a hatáskörébe rendelt szabályozási eszközök tudatos alkalmazásával a pénzügyi erőforrások tudatos felhasználásából származó hatásokat is felülmúlhatja. Azonban ennek ellenkezője is igaz: a megfelelő és támogató szabályozás hiánya ellehetetleníti, meghiúsíthatja a pénzügyi eszközökre alapozott fejlesztéseket. Ezért a stratégia sikeres megvalósításához elengedhetetlen az önkormányzat konzisztens és kiszámítható jogalkotói és jogalkalmazói magatartása, az átlátható, támogató adminisztratív és szabályozási környezet biztosítása és fenntartása, legyen szó akár milliárdos befektetésekről, akár a szociális segély igénybevételéről. A helyi gazdaságpolitika céljait világosan meg kell fogalmazni, meg kell határozni a célok megvalósításához szükséges támogató jogi, szabályozási lépéseket, és tudatosan végre is kell hajtani azokat Hatékony és következetes városmarketing tevékenység, pozitív arculat és identitás erősítése Ugyan nehezen számszerűsíthető, de a Baktalórántházáról kialakult, kialakított arculat, illetve a városhoz kapcsolódó emocionális tényezők hatással vannak a város lakóira, a befektetői döntéseiket meghozó üzletemberekre, és a városba látogató turistákra egyaránt. A tudatos, célzott és differenciált városmarketing tevékenység ezért nagyban támogathatja a városfejlesztési stratégia céljainak megvalósítását, az egyes projektek végrehajtásának elősegítését. A városfejlesztési stratégiában szereplő célok kijelölése mellett, azzal párhuzamosan a tervezett fejlesztések potenciális érintettjeit be kell azonosítani, megkülönböztetve a haszonélvezőket és potenciális kárvallottakat. Az érintettek közül az alábbi célcsoportokra kell intenzív városmarketing-akciókat irányozni: városban befektetni szándékozó vállalatok és személyek, a városban gazdasági tevékenységet folytató szervezetek, turistaként a városba látogatók, a város és a környező települések lakossága. A város, illetve a városban zajló bizonyos tevékenységek, környezeti és/vagy társadalmi értékek, gazdasági folyamatok széles körben való megismertetése biztosíthatja Baktalórántháza (el)ismertségét, vagyis ezen információkat minél szélesebb társadalmi és szakmai kör számára ismertetni kell. Tudatos és jól felépített marketing-kommunikációs stratégia mentén, megfelelő szervezeti háttér kialakításával lehet csak a város speciális értékeit, adottságait és lehetőségeit szakmai fórumokon, befektetői körökben bevezetni és elterjeszteni. A gazdasági jellegű célokhoz elsődlegesen speciális ismertetőket érdemes készíteni, egységes adatbázist létrehozni, amelyből bármilyen időpontban előállítható aktuális adatszolgáltatás az érdeklődők kiemelten a befektetők felé. A városi életminőséghez kötődő programok esetén a civil szervezeteken és a városi médián keresztül történő népszerűsítés a célszerű. A sikeres marketing nem kizárólag egy-egy befektetés megvalósulásához járul hozzá, de a városban tevékenykedő gazdasági társaságok tevékenységét, ismertségét és az irántuk táplált bizalmat is erősítheti aktuális és potenciális üzleti partnereik körében, ezzel közvetett módon hozzájárulva a helyi gazdaság fejlődéséhez is. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

141 Baktalórántháza arculatának megerősítése, továbbá a városmarketing eszközeinek a különböző városi célcsoportok felé történő alkalmazása elősegítheti a város iránti lojalitás kialakulását ez a helyi gazdaság és társadalom szereplői esetében a város problémáinak megoldásában való aktívabb közreműködést (pl. adományokkal vagy természetbeni segítségnyújtással) és üzleti partnerei körében a város image-ének továbbadását, a városmarketingbe való bekapcsolódását jelentheti. A marketing alapvető a turizmus területén is. Természeti és kulturális értékeivel, hangulati elemek kialakításával a várost el kell adni a potenciális odalátogatók körében. A rendezvények növelik a turisztikai vonzerőt, egyben a sok résztvevő potenciális terepe lehet a város image-nak további fejlesztésének és kommunikálásának e rendezvényeket tudatosan használni is kell a városmarketing céljaihoz. A turizmus fejlődése a vendéglátásból származó bevételeken felül azért is fontos a városnak, mert a turisztikai attrakciók és a turizmust támogató szolgáltatások és kulturális események a város lakói számára is növelik az elérhető szolgáltatások körét. A város kommunikációs értékkel bíró tulajdonságainak összegyűjtése, célzott és rendszeres kommunikálása javítja a város lakóinak identitását, hozzájárul büszkeségük növekedéséhez egyúttal a város környezetének, értékeinek megtartása, fejlesztése mellé is állíthatja őket. Rendszeres közvélemény kutatásokon keresztül érdemes időszakonként mérni a stratégia fogadtatását és az abból megvalósult elemek hatását, a városi image alakulását. A megfelelő módszertannal elvégzett felmérések során szerzett információk hasznosíthatók a városfejlesztési stratégia időszakos felülvizsgálataihoz is. Az IVS-hez kötődő marketing akciók jellemzője a stratégia filozófiájának megfelelően az ágazat- és terület-specifikus szemléletmód párhuzamos alkalmazása, valamint a rendszerszemlélet és a mérhetőség. Mindennek eléréséhez fontos egy, a város képéhez és fejlődési elképzeléseihez illő szlogen és jelkép-rendszer kialakítása, továbbá egységes arculat alkalmazása Tudatos ingatlan- és kapacitásgazdálkodás Felesleges, kihasználatlan kapacitásaival, illetve a tevékenység-racionalizálás során felszabaduló kapacitásokkal gazdálkodnia kell az önkormányzatnak. Ilyen felszabaduló átmeneti kapacitás lehet többek között egy funkcióváltás alatt álló, időlegesen használaton kívüli ingatlan, amelyben teret lehet engedni annak közösségi, vagy civil szervezetek által történő időleges hasznosítására (pl. az eladás vagy felújítás megkezdésének időpontjáig). Ugyanilyen módon célszerű a folyamatosan használaton kívüli, az önkormányzat tevékenysége szempontjából funkcióval nem rendelkező ingatlanok hasznosítása. Hasonló módon lehet eljárni más olyan eszközök, erőforrások esetében (pl. gépkocsi, hangtechnikai és informatikai eszközök stb.), amelyek időszakosan hasznosíthatóak, és azokkal úgy termelhetünk mások számára értéket, hogy az önkormányzat számára nem jelentkezik közvetlen költség. Ezzel a jólét puszta javításán felül többek között támogatható a stratégia megvalósítását is segítő, de önmagukban is jelentőséggel bíró kulturális vagy közösségi értékek létrejötte. Az önkormányzatnak a tulajdonában álló ingatlanokat céljai és feladatai megvalósításához alkalmazható eszközöknek kell tekintenie. Ennek tükrében lehetősége van eladói és szabályozói pozíciójával élve de nem visszaélve bizonyos ingatlanok eladását vagy hasznosításba adását olyan feltételekhez kötni, amelyek az önkormányzat által ellátandó feladatok megvalósítását garantálják (pl. játszótér építése a beruházó által használatba vett területen vagy más közterületen). Kölcsönös előnyök esetén célszerű a PPP konstrukciók alkalmazása, ami biztosítja a magánbefektetések hatékonyságát, az önkormányzati likviditás megőrzését és az önkormányzat pénzügyi forrásainak szabadabb felhasználhatóságát. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

142 7.2 Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások A városfejlesztés jelenlegi szervezeti rendszere Baktalórántháza Város Önkormányzata szervezeti hierarchiájában a városfejlesztés általános irányvonalainak meghatározása a képviselőtestület feladata. Ezen belül az Oktatási-, Kulturális és Sport Bizottságot, az Egészségügyi és Szociális bizottságot, valamint a Pénzügyi Bizottságot elsősorban előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokkal ruházták fel, melyek közül a városfejlesztéssel kapcsolatos feladatok az alábbiak: Pénzügyi Bizottság feladatai: Véleményezi a költségvetést megállapító és a beszámolót elfogadó rendelet tervezetet, ellenőrzi a végrehajtást. Közreműködik a hosszú távú időszakra szóló fejlesztési koncepciók pénzügyi feladatának a kidolgozásában. Figyelemmel kíséri a költségvetési szervek és az intézmények pénzügyi gazdálkodásait, javaslatot tesz a feltárt hiányosságok megelőzésére és megszűntetésére. Javaslatot tesz a helyi adók mértékére. Elemzi az új helyi adók bevezetésének szükségességét. Az állami költségvetésről szóló törvény önkormányzatra vonatkozó szabályozása, a helyi adókról szóló törvény alapján feltárja az önkormányzat pénzügyi helyzetét, ennek alapján javaslatot tesz a rövid és hosszú távú időszakra szóló fejlesztési koncepciók kidolgozására. Közreműködik az önkormányzati vagyon felmérésében, kezdeményezi az önkormányzat számára hasznot hajtó vállalkozásban való részvételt. Figyelemmel kíséri a város alapellátási körébe tartozó közellátás színvonalát, javaslatot tesz fejlesztésére. Javaslatot tesz a helyi önkormányzati költségvetési szervek, illetve vállalatok alapítására, átszervezésére, megszűntetésére. Javaslatot tesz a címzett és céltámogatás igénylésére. Javaslatot tesz a polgármester és alpolgármester fizetésemelésére. Véleményezi az önkormányzat költségvetését érintő rendelet-tervezeteit. Egészségügyi és Szociális Bizottság feladatai: Véleményezi a költségvetést megállapító és a beszámolót elfogadó rendelet tervezetet, ellenőrzi a végrehajtást. Véleményezi a lakáscélú támogatások odaítélését. Figyelemmel kíséri a településen élő problémás szociális helyzetűek életét. Vizsgálja a lakosság egészségügyi, szociális ellátottsági szintjét. Vizsgálja a gyermek és ifjúságpolitikai feladatok érvényesülését. Véleményezi az önkormányzat egészségügyi és szociális tárgyú rendeleteit. Dönt a BURSA HUNGARICA felsőoktatási önkormányzati ösztöndíj odaítéléséről. Oktatási-, Kulturális és Sport Bizottság feladatai: Véleményezi a költségvetést megállapító és a beszámolót elfogadó rendelet tervezetet, ellenőrzi a végrehajtást. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

143 Figyelemmel kíséri az oktatási és közművelődési intézmények szakmai működését. Részt vesz a település kulturális programjainak lebonyolításában. Véleményezi az önkormányzat oktatási és kulturális tárgyú rendeleteit. Figyelemmel kíséri és segíti a Sportegyesület tevékenységét, illetve a település szabadidős tevékenységét. Emellett a többi bizottság is rendelkezik a városfejlesztéssel összefüggő jogkörökkel, amelyek esetében felmerülnek döntési, ellenőrzési és jóváhagyási feladatok is. A bizottságok saját szakterületükön közreműködnek a városfejlesztési tevékenységeket megalapozó dokumentumok tervezésében, véleményezésében, figyelemmel kísérik a fejlesztések megvalósítását, felügyelik a feladatkörükhöz kapcsolódó önkormányzati intézmények működését. A városfejlesztési tevékenységekben a jegyző is kiemelt szerepet játszik, ő végzi, irányítja, szervezi és koordinálja az önkormányzati rendeletek, tervek, koncepciók, programok és pályázati projektek előkészítését. A városfejlesztési programok operatív megvalósítása az Igazgatási és hatósági osztály, valamint a Pénzügyi és gazdasági osztály együttes feladata, melyek hatáskörébe az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának ügyrendje szerint az általános igazgatási feladatok, építéshatósági és városfejlesztési feladatok, és okmányirodai feladatok tartoznak. A városfejlesztési iroda mellett, a bizottságokhoz hasonlóan, a többi iroda is közreműködik valamilyen formában a városfejlesztési tevékenységekhez, azok megvalósításához. Emellett Baktalórántháza város tulajdonában több olyan szervezet is van, amelyek tevékenysége valamilyen módon kapcsolódik a városfejlesztéshez, a városrehabilitációhoz: a BLTG Településgazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság végzi többek között a közterületek tisztántartását, a hulladékgyűjtést és -kezelést, a temető szolgáltatás, valamint egyéb városüzemeltetési feladatokat; a városmarketing eszköze a Baktai Hírek és a Városi TV, amely Baktalórántháza Város elektronikusan és nyomtatott formában havonta megjelenő ingyenes közéleti lapja A városfejlesztés tervezett szervezeti rendszere A városfejlesztés jelenlegi formájában, szervezeti rendszerében is jól működik, így alkalmas a jövőben a városrehabilitációval kapcsolatos tevékenységek átgondolt ütemezett és eredményes megvalósítására. 39. táblázat: A városrehabilitációban résztvevő szervezetek feladatai és kompetenciái Városfejlesztésben résztvevő szervezetek Feladatkörök kompetenciák Képviselő testület A városfejlesztés általános irányvonalainak meghatározása, befektetés-ösztönzés Bizottságok Véleményezési, kezdeményezési, javaslattételi, közreműködési és/vagy felügyeletei jogkör saját szakterületükön Irodák városrehabilitáció stratégiai tervezés, döntés-előkészítés, városfejlesztési programok operatív megvalósítása: - pályázati források feltárása - projekt-generálás - projektmenedzsment - a fejlesztések pénzügyi egyensúlyának biztosítása - tájékoztatás, nyilvánosság Önkormányzati szervezetek közterület-fenntartás, közvilágítás, városi vízellátás, a hulladékgazdálkodás, vagyongazdálkodás, ingatlanfejlesztés, városmarketing PARTNESÉG MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

144 A szükséges humán-erőforrás tekintetében elsődleges szempont, hogy a városrehabilitáció projektmenedzsment-szervezetét olyan tapasztalt szakemberek alkossák, akik széleskörű projektmenedzsment ismerettel és gyakorlattal rendelkeznek. A városfejlesztési projektek megvalósításához legalább 1-1 fő pénzügyi, műszaki, településfejlesztési és jogi szakemberre van szükség, akik esetében a megfelelő végzettség mellett a releváns szakmai tapasztalat is alapvető elvárás. 7.3 Településközi koordináció mechanizmusai Az Integrált Városfejlesztési Stratégia, illetve az ahhoz kapcsolódó projekt elképzelések településközi koordinációja elsődlegesen a Közép-Nyírségi Önkormányzati Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül, a társulás tagtelepülései között valósult meg. A Kistérségi Társulásnak kiemelt célja a települések területfejlesztési folyamatainak koordinálása, összehangolása. A kistérségen belül a Közép-Nyírségi Önkormányzati Többcélú Kistérségi Társulás projektcsatorna funkciókat is betölt. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan gyűjti a kistérségben az önkormányzati, gazdasági, és civil szervezetek, magánszemélyek fejlesztési programokkal kapcsolatos elképzeléseit, valamint a megfogalmazódó projektjavaslatokat. Az összegyűjtött információk mentén hatékonyabbá és eredményesebbé válik a település közi koordináció, amely az önkormányzati együttműködéseken túl a privát szférán belüli, illetve az önkormányzati és privát szféra közös fejlesztési irányainak megvalósítását is elősegíti. A településközi koordinációban aktív szereplőként részt vesz az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség. Az Ügynökség a vonatkozó pályázati kiírás elbírálásával, a tevékenységek befolyásolásával biztosítja a fejlesztések regionális összhangját, segédkezik az egymást gyengítő hatások kiküszöbölésében. A potenciális versenytársak és együttműködők (azonos méretű és adottságú települések) közötti párbeszéd a régión belül hasonlóan a többi régióhoz kevéssé jellemző. A települések közötti együttműködés terepe elsődlegesen a kistérségi szint, azon belül is a kistérségi társulás. A kistérségi szerepköréből adódó alapfeladatokat Baktalórántháza képes ellátni, és mint a környező térség gazdaságának meghatározó területe és jelentős foglalkoztatási bázisa, képes gazdasági-társadalmi fejlődést generálni az érintett településeken. Egyértelműen leszögezhető, hogy a városnak nem érdeke a pontszerű, elszigetelt fejlődés, hiszen ha nagy a fejlettségbeli kontraszt a város és környéke között, akkor az negatívan befolyásolhatja a város egészének gazdasági-társadalmi fejlődését. A város és a kistelepülések közötti szoros egymásrautaltság alapja az erősségeket építeni és a gyengeségeket megszűntetni kívánó gondolkodásmód és a funkciók ésszerű megosztása. A Baktalórántházai kistérség egységes fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy a térség képessé váljon arra, hogy problémáit és szükségleteit közösen megfogalmazza, majd ezeket integrált programokká, komplex projektekké alakítsa. A párhuzamos kapacitások elkerüléséhez, valamint a város és környéke közötti esetleges konfliktusok (pl. szelektív migráció, párhuzamos kapacitások) megelőzéséhez tehát nemcsak Baktalórántháza, hanem a környező települések fejlesztési igényeit is pontosan ismerni kell. A fejlesztési igények és potenciális fejlesztési területek felmérése 2008-ban történt meg, a Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben című program részeként. A program során összegyűjtésre került a kistérség településeinek jelenlegi fejlesztési igényei. A kistérség számára a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2476 millió Ft forrást állapított meg. A forrás megszerzéséhez a kistérségnek kistérségi tervdokumentumot és projektcsomagot kellett összeállítani, melyet a Közép-Nyírségi Önkormányzati Többcélú Kistérségi Társulásnak (települési önkormányzatok polgármesterinek tanácsa) és a Kistérségi Fejlesztési Bizottságnak (kistérségben tevékenykedő vállalkozások, civil szervezetek, kisebbségek képviselői, legnagyobb és legkisebb települések polgármesterei alkotta bizottság) el kellett fogadnia. Ezen projektcsomag részét képezte többek között Baktalórántháza településfejlesztési, humánerő- MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

145 forrásfejlesztési pályázata is. A folyamat eredményeként mind Társulás Tanácsa, mind a Fejlesztési Bizottság megismerte Baktalórántháza fejlesztési elképzeléseit, és lehetőség nyílt a konzultációra. A városi rangú települések (pl. Nyírmada és Baktalórántháza) saját vonzáskörzetük kibővítésére és megerősítésére törekednek. Ennek eléréséhez a jelenlegi pályázati kiírásoknak megfelelően több olyan program kidolgozása is várható, amelyek jellegükben hasonlóak Baktalórántháza városrehabilitációs projektjéhez. Mivel az oktatási és szociális fejlesztések esetében a szakpolitikai irányvonalaknak megfelelően a magas kapacitáskihasználtság és a társulási forma ösztönzése kiemelt szerepet játszik, ezért az várható, hogy a térségben racionalizálódni fog a nevelési-oktatási intézmények rendszere. Hasonló folyamatok prognosztizálhatók a szociális és az egészségügyi intézmények fejlesztésénél is azzal a különbséggel, hogy a szakellátások esetében a hiányterületekre (pl. járóbeteg ellátás nélküli kistérségek) koncentrálják a forrásokat. Baktalórántházán a térségben betöltött szerepe és intézményrendszere alapján az egészségügyi és szociális szolgáltatások kistérségi centruma alakulhat ki. Kiemelt jelentőséggel bírnak a közlekedési feltételek javítására irányuló fejlesztések is. A felmerülő igények között a közúti fejlesztések mellett megjelennek a közösségi közlekedést érintő, valamint a kerékpárút-hálózatot érintő fejlesztések is. A tervezett fejlesztések településközi koordinációjában a Kistérségi Munkaszervezet, és a Kistérségi Koordinációs Hálózat is részt vesz, aktívan együttműködve az érintett települések önkormányzataival. Összességében megállapítható tehát, hogy Baktalórántháza Integrált Városfejlesztési Stratégiával a környező térség fejlesztési elképzeléseinek területi szintű kölcsönhatása pozitív mérleget mutat, a hatások szinergikusan kiegészítik, felerősítik egymást. Felesleges, párhuzamos kapacitásokat létrehozó, egymást kioltó fejlesztések nem valósulnak meg. A fejlesztések eredményeként az ellátott funkciók optimalizálására kerül sor az Európai Unió egyik legfontosabb alapelvének, a szubszidiaritás elvének figyelembevételével. 7.4 Ingatlangazdálkodási koncepció A helyi önkormányzat tulajdona az önkormányzati feladatok ellátását és az önkormányzati célok megvalósítását szolgálja. A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. Törvény szerint a vagyon két főcsoportba (törzsvagyon, egyéb vagyon) és három alcsoportba sorolható, ami a rendelkezési, hasznosítási lehetőségeket is meghatározza. A törzsvagyonba a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes, az egyéb vagyonba a forgalomképes vagyonelemek tartoznak. A forgalomképesség korlátozására azért van szükség, hogy az önkormányzat kötelező feladatainak ellátásához szükséges vagyon az önkormányzat tulajdonában maradjon Az önkormányzat belterületi ingatlanvagyonának áttekintése Baktalórántháza Város Önkormányzata 425 belterületi ingatlant tulajdonol, könyv szerinti értéke forint. Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok összesen m² területen helyezkednek el. Az önkormányzati ingatlanok 45,4%-a (193 darab) forgalomképtelen, 48,7%-a (203 darab) forgalomképes, és csak 5,9% (25 darab) korlátozottan forgalomképes. A legmagasabb értéket a forgalomképtelen ingatlanok képezik (54,7%), megelőzve a korlátozottan forgalomképes (26,7%) és a forgalomképes (18,6%) ingatlanokat. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

146 40. táblázat: Az Önkormányzat tulajdonában lévő belterületi ingatlanok típusai Ingatlan típusok Ingatlanok száma (db) Területe (m2) Könyv szerinti bruttó érték (ezer Ft) Forgalomképtelen ,07 Forgalomképes ,40 Korlátozottan forgalomképes ,42 Összesen ,886 Forrás: Önkormányzati Ingatkataszter A forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanok között közterek, parkok, utak, szobrok és egyéb köztéri létesítmények mellett a közigazgatási és közszolgálati funkciókat (oktatás, egészségügy, sport stb.) kiszolgáló épületek és ingatlanok találhatók. A forgalomképes ingatlanok csoportjába soroljuk többek között az önkormányzati tulajdonú lakásokat, telkeket, eladható és/vagy fejleszthető területeket Az önkormányzat belterületi törzsvagyona Forgalomképtelen ingatlanok A forgalomképtelen vagyon nem értékesíthető, gazdasági társaságba nem vihető be, nem apportálható, nem idegeníthető el, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete. Ezek a vagyonelemek nem használhatók fel olyan célra, ahol a vagyon működtetését már nem az önkormányzati feladatellátás, hanem az eredményszerzés motiválja. Forgalomképtelen vagyonnak minősülnek a közutak és műtárgyaik, a közterek, parkok, a vizek, a közcélú vízi létesítmények, rendeltetésszerűen az önkormányzatok irattáraiba tartozó levéltári anyagok, valamint mindaz, amit az önkormányzat rendeletében annak minősít. Az önkormányzat tulajdonában 73, összesen m² területű közút, utca és egyéb út van. Ezek minősége és állapota a folyamatos felújításoknak köszönhetően jó. Ezen kívül a m² területet lefedő kettő darab kerékpárutat is a város birtokolja. Közterületek közé 6 vagyonelem (2 közpark, 4 közterület) tartozik, amelyek összes területe m². A fentiek mellett a forgalomképtelen vagyontárgyak közé tartoznak a csapadékvíz felszíni elvezetésére szolgáló árkok (9 665 m²), csatornák ( m²), vízmű (682 m²), a vásártér (1 206 m²), az emlékmű (96 m²), sporttelep ( m²), egy lakóház (589 m²) és kettő beépítetlen terület ( m²) Korlátozottan forgalomképes ingatlanok Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakról a törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételekkel lehet rendelkezni. A korlátozottan forgalomképes vagyonkörbe tartoznak: az intézmények, a középületek, a műemlékek, a védett természeti területek, a muzeális emlékek, mindazok az ingatlanok és ingó dolgok, amelyeket az önkormányzat rendeletében korlátozottan forgalomképesnek minősít. Közigazgatási és közszolgáltatási funkciójának ellátásához az önkormányzat a következő épületeteket használja: MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

147 Az önkormányzat hivatali és közigazgatási intézményi funkciói ellátását egy épületben (3 137 m²-en) végzi. A legtöbb épületet az oktatási funkció igényli. Az óvodai ellátás 2, az általános iskolai oktatás szintén 3 épületben történik, valamint 1 önkormányzati kezelésű épületben középiskolai, szakiskolai oktatás zajlik. Az önkormányzat 2 kollégiumot működtet, biztosítva a tanulók elszállásolását. A kulturális tevékenységeknek a József Attila Művelődési Központ és Könyvtár (2 531 m²-en) szolgál otthonául, amely épület otthont ad a városi televíziónak is. A szociális ellátórendszer 1 saját tulajdonú és 1 bérelt épületben működik. A háziorvosi ügyelet a védőnői szolgálat és a fogorvosi ügyelet a Vay Középiskola kollégiumában került elhelyezésre a Vásártéren. Központi orvosi ügyelet és mentőállomás a Jókai út 3. szám alatt működik. Az önkormányzat tulajdonában és fenntartásában áll a város 624 m² alapterületű tűzoltósága. A korlátozottan forgalomképes ingatlanok egy részén a gazdasági jelleg is megjelenik: Sportolási tevékenységet az önkormányzat 3 ingatlanán ( m²) végezhetnek a lakosok azonban ezeket az önkormányzat forgalomképtelennek minősítette, valamint az önkormányzat tulajdonát képezi a m² területű strandfürdő is. A fentiek mellett a korlátozottan forgalomképes ingatlanok között szerepel öregek otthona épület (2 425 m²), lakóház, udvar (2 898 m²), temető (5 727 m²), valamint iroda (308 m²) is Az önkormányzat belterületi egyéb vagyona Forgalomképes ingatlanállomány Forgalomképes vagyontárgyak körébe tartoznak mindazok az ingatlanok és ingó dolgok, amelyeket a törvények vagy rendeletek nem sorolnak a törzsvagyonba, valamint ebbe a kategóriába kell sorolni azokat a vagyontárgyakat, amelyek csak ideiglenesen kerültek az önkormányzati tulajdonba. Az ingatlanok a vagyonrendelet alapján nyílt pályázat útján vagy egyéb formában értékesíthetők. Az önkormányzatok kötöttségek nélkül rendelkeznek a forgalomképes (vállalkozói) vagyon felett, amelyek közé a következők tartoznak: bérlakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek, saját forrásból épített lakások, vegyes rendeltetésű épületek, építmények, részesedések és értékpapírok, egyéb vagyon. Az önkormányzat Ft értékű belterületi forgalomképes ingatlanállománnyal rendelkezik, ezek között a beépítetlen terület és a lakóház, udvar kategóriák a legjellemzőbbek: Az önkormányzat tulajdonát képezi 11 lakóház, udvar kategóriába tartozó ingatlan. Az ingatlanok alapterülete m², könyv szerinti értékük forint. A lakásállomány összetétele vegyes a méretet, az elhelyezkedést és ebből kifolyólag az értéket tekintve egyaránt. A legtöbb és egyben a legértékesebb lakófunkciójú épület a belvárosban található. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

148 6 társasház és üzlethelyiség (1 254 m²) van az önkormányzat birtokában, amelyek értéke Ft. A forgalomképes vagyon jelentős részét alkotják a telkek és a beépítetlen területek (127 db., m²), amelyek értéke forint. Az önkormányzat 1 darab, forint értékű beépített területe, összesen 700 m²en terül el. A fentiek mellett akácos, gyümölcsös, kert, szőlő, erdő és szántó is megjelennek összesen forint értékben. Fontos megemlíteni, hogy Baktalórántháza Város Önkormányzat tulajdonában lévő külterületi ingatlanok összes területe , amelynek 60,4%-a forgalomképes erdő, rét, szántó, vagy termőföld. Ezeknek a területeknek a hasznosítására - a kevésbé jó minőségű homokos talaj miatt leginkább erdőgazdálkodás alkalmas Az ingatlangazdálkodás alapelvei és stratégiai irányvonalai A vagyongazdálkodás távlati célja az önkormányzat vagyonából származó jövedelmének növelése, és ezzel párhuzamosan a fejlesztési források megteremtése, gyarapítása. Ennek érdekében az alábbi alapelvek érvényesítése szükséges: Továbbra is az önkormányzat vagyonának megtartására, növelésére, de legfőképp gazdaságos hasznosítására kell koncentrálni. Különös figyelmet kell továbbá fordítani az esetleges vagyonfeléléshez vezető folyamatok kialakulásának megakadályozására. Az önkormányzati gazdasági programban szereplő vagyongazdálkodási alapelvnek megfelelően a vagyonhasznosításból származó hozam nem fordítható a működési költségek fedezésére, a hasznosítás bevételeit mérhető, jövedelmet termelő újabb befektetésekbe kell visszaforgatni ( vagyonért vagyont elv). A vagyonösszetétel javítására vonatkozó elv alapján az egyes vagyonelemek cseréjét úgy kell végrehajtani, hogy o szolgáltatási vagyon esetében a közszolgáltatás színvonalát javítsa, a közfeladatellátás feltételeit jobban biztosítsa; o üzleti hasznosítású vagyon esetében lehetőleg tartósan több hozadékot termeljen; o a fenti két csoport közötti átsorolás esetében mérlegelni kell, hogy az átsorolás az önkormányzat várospolitikai céljainak megfeleljen; o minden vagyonelemnél törekedni kell a rossz hatékonyságú, nagy költségráfordítással üzemeltethető vagyonelemek hatékonyságának növelésére, amennyiben ez nem lehetséges, megoldást jelenthet az értékesítés vagy a hatékonyabb vagyonelemekre történő csere. Baktalórántháza Város Önkormányzata számára több eszköz is rendelkezésre áll ahhoz, hogy meglévő ingatlanjainak állapotát és értékét javítsa: pótlás jellegű beruházás a funkció ellátására való alkalmasság biztosítására (pl. leromlott állagú iskolaépület vagy lakás felújítása az eredeti állapotának való visszaállítás céljával, rossz közmű és kátyús útfelület felújítása); fejlesztés jellegű beruházás az adott funkció magasabb minőségű ellátásához (elkerülő, tehermentesítő út építés, iskolai infrastruktúra-fejlesztés, komfort nélküli lakás komfortosítása, park növényzetének megújítása); MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

149 funkcióbővítő fejlesztés az eredeti rendeltetéshez képest további funkcióknak való megfelelés biztosítására (pl. multifunkciós közösségi terek kialakítása, közintézménynek otthont adó épület utcai frontján üzlethelyiségek kialakítása); funkcióváltó fejlesztés az eredeti rendeltetéshez képest új funkcióra való alkalmasság megteremtése (pl. korábban oktatásra használt iskolaépület átalakítása közösségi házzá, zöldfelületek kialakítása területrendezéssel, használaton kívüli épületekben szociális bérlakás kialakítása). A fejlesztés kategóriába soroljuk az olyan beruházásokat, amelyek arra irányulnak, hogy adott funkció alacsonyabb költséggel legyen ellátható azonos vagy magasabb szinten (pl. középületek vagy lakások energiatakarékossági célú felújítása), valamint ebbe a típusba tartozik az épületek akadálymentesítése is. A nem, vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanok funkciójuktól függően lehetnek csak kiadásokat generálók (pl. óvodai épület, szociális szolgáltató létesítmények), vagy egyszerre jelenthetnek fenntartási költségeket és hozhatnak bevételt is (művelődési ház, uszoda, múzeum). A forgalomképes ingatlantípus folyamatos jövedelmet (pl. lakbér) generálhat az önkormányzat számára, vagy értékesítéséből származó bevételekkel (pl. építési telkek eladási ára) járulhat hozzá egyszeri alkalommal az önkormányzati költségvetéshez. A felvázolt ingatlangazdálkodási alapelvek és irányvonalak alapján részletes stratégiai tervet kell készíteni, amely kiemelt figyelmet fordít az önkormányzat és a vagyongazdálkodás belső helyzetének elemzésére az erős és gyenge pontok szembeállításával. Az önkormányzat vagyoni helyzete, a normatív állami támogatások csökkenése és a helyi adók emelésének korlátai egyre inkább szükségessé teszik az önkormányzati vagyonnal való hatékony gazdálkodást, amely hosszú távon úgy lehet eredményes, ha az önkormányzatnak rendszeres jövedelmet biztosító vagyonelemei vannak. Emellett elengedhetetlen az ingatlanpiaci folyamatok, a kereslet és a kínálat, valamint az árak folyamatos nyomon követése és értékelése az önkormányzati ingatlanok, az értékesítés és a tulajdonszerzés szempontjából. Az alapvetően közcélokat szolgáló vagyongazdálkodás hatékonysága érdekében intenzív befektetés-ösztönző tevékenységet kell folytatni. Mindezek segítségével az önkormányzat meghatározza és rendszeresen felülvizsgálja a rövid, közép és hosszú távon értékesítendő, megtartandó, illetve fejlesztendő ingatlanok körét Az önkormányzati ingatlanvagyon hasznosításának, fejlesztésének módja A forgalomképtelen, a forgalomképes és a korlátozottan forgalomképes ingatlanok hasznosítása, fejlesztése Az önkormányzati tulajdonú, forgalomképtelen épületállomány szükséges pótlási és felújítási feladatai több éves terv mentén valósulnak meg, amelyeket az ingatlanokban működő intézményeket felügyelő önkormányzati irodák és az ingatlanvagyont felügyelő Műszaki iroda együttműködve állít össze és valósít meg. Önkormányzati intézmények, szervezetek által használt, kezelt, működtetett épületek esetében a pótlási és fejlesztési munkálatok költségeinek fedezetét a város éves költségvetése, más intézmények és szervezetek esetében szerződésben szabályozott kötelezettségvállalás mellett azok költségvetése biztosítja. Az önkormányzati közművagyon kezelése, állagmegóvása és fejlesztése vagyonkezelői szerződés keretében az önkormányzat szakosodott vállalatának feladata, ezzel analóg a közterületek és létesítmények fenntartása és fejlesztése. A köztéri műalkotások és műemlékek állagmegóvása a közterületek fenntartásához kapcsolódó feladat. A hasznosítási és fejlesztési lehetőségek és alternatívák vizsgálata során figyelembe kell venni, hogy a forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes ingatlanok funkciójuktól függően lehetnek csak kiadásokat generálók (pl. óvodai épület), vagy a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

150 fenntartási költségekkel szemben bevételt is hozhatnak (művelődési ház, sportcsarnok, múzeum). A forgalomképtelen ingatlanállomány hasznosítására és fejlesztésére vonatkozó döntések meghozatala előtt ezért meg kell vizsgálni azok hasznosításának további alternatíváit, ami lehetőséget teremt költséghatékonyság érvényesítésére a hasznosítással, fejlesztéssel kapcsolatos döntések meghozatalakor A forgalomképes ingatlanok hasznosítása, fejlesztése A forgalomképes ingatlanok az önkormányzati bevételek jelentős forrásai (egyszeri, eseti, vagy folyamatos bevételeket generálhatnak), így hasznosításuk esetében mindig figyelembe kell venni bevételtermelő képességüket. Költséghatékonysági és/vagy bevételmaximalizálási megfontolások miatt kívánatos adott forgalomképes ingatlan esetében a hasznosítási lehetőségek széles körének vizsgálata, valamint a kívánt hasznosítási mód alternatíváinak vizsgálata is a forgalomképes ingatlanok hasznosítására vonatkozó döntések meghozatala előtt Az akcióterületeken található önkormányzati ingatlanok Az akcióterületeken megvalósuló ingatlangazdálkodás fő irányvonalait illeszkedve az integrált városfejlesztési stratégiában megfogalmazott célokhoz és elvekhez az önkormányzati fejlesztések koordinálásáért felelős Beruházási és Program csoport, valamint az önkormányzat ingatlanvagyonának kezeléséért és hasznosításáért az összes önkormányzati tulajdonú ingatlan vonatkozásában felelős Műszaki Iroda együttesen jelöli ki. A célok megvalósításában és a fejlesztések lebonyolításában az akcióterületi tervek végrehajtásáért felelős városfejlesztési társaság az Irodákkal együttműködve végzi tevékenységét Városközponti akcióterület A városközpont akcióterületen található az összes forgalomképtelen önkormányzati ingatlan értékének 48,4%-a. A korlátozottan forgalomképes önkormányzati tulajdonban lévő belterületi ingatlanok 50,2%-a, az összes forgalomképes ingatlannak csak 21%-a helyezkedik el a városközponti területen. Az akcióterületi ingatlanvagyon fejlesztését az alábbi oldal mutatja be. 41. táblázat: Önkormányzati ingatlanok a városközponti akcióterületen Ingatlanok Könyv szerinti bruttó Ingatlan típusok Területe (m2) száma (db) érték (ezer Ft) Forgalomképtelen Forgalomképes Korlátozottan forgalomképes Összesen Forrás: Önkormányzati Ingatkataszter A városközponti akcióterületen forgalomképes ingatlanok nagyobb része lakófunkcióval rendelkező ingatlan, melyek értéke forint. A lakófunkciók fejlesztése a még beépítetlen telkek, vagy a nagy mélységű tömbök feltárására épülő telekalakításokkal képzelhető el. A Városfejlesztési Stratégia által érintett önkormányzati tulajdonban lévő forgalomképes épületek: 608-as helyrajzi számú lakóépület helyén tervezik a Kistérségi Járóbeteg-szakellátó létesítését. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

151 A forgalomképtelen vagyonelemek jelentős hányadát az utak teszik ki, valamint jellemző még a közterületek magas aránya. A Városfejlesztési Stratégia által érintett önkormányzati tulajdonban lévő forgalomképtelen ingatlanok: Autóbusz öbölpár és buszváró épület építése önkormányzati tulajdonú buszváró épület épül a 820 helyrajzi számú területen, ahhoz kapcsolódó buszöböl pár készül el; A városközpontban lévő zöldterületek teljes megújítása megtörténik. Az akcióterületen található korlátozottan forgalomképes vagyonkörbe intézmények, középületek, és lakások tartoznak. A Városfejlesztési Stratégia által érintett önkormányzati tulajdonban lévő korlátozottan forgalomképes ingatlanok: Polgármesteri hivatal felújítása, környezetrendezés, parkoló építés; Kistérségi Szociális Központ épületének külső felújítása, környezetrendezés; Zengő Erdő Óvoda külső felújítása; Könyvtár és térségi igazgatási épület külső rekonstrukciója; Művelődési Központ felújítása, közösségi tér bővítése; Szolgáltatóház építése. 8 Partnerség Baktalórántháza a partnerség alapú tervezést szem előtt tartva kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a helyi társadalmat intenzíven bevonja az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozásába és az abban foglaltak megvalósításába egyaránt. Amellett, hogy az önkormányzaton belül a különböző szakterületek képviselőinek konzultációja folyamatos, a tervezés folyamán megtörtént a legfontosabb partnerségi csoportok azonosítása és a partnerség céljainak meghatározása. 45. ábra: Fő partnerek a városfejlesztésben és a partnerség céljai PARTNEREK lakosság, civil szervezetek szakhatóságok vállalkozások környező települések PARTNERSÉG FŐ CÉLJA elfogadottság, identitás szakpolitikai engedélyezés magántőke mobilizálása agglomerációs együttműködés A folyamatos partnerségi együttműködés elősegítéséhez az alábbi eszközöket alkalmazzuk, (részletesebb bemutatásukra az egyes partnerségi csoportok jellemzésénél kerül sor): Igény- és szükségletfelmérés (kérdőíves felmérések, szakértői interjúk); Projekt-előkészítő és -tervező munkacsoportok; Szakmai egyeztető workshopok, konzultációk; Vállalkozói fórum; Civil fórum; Tájékoztatás és nyilvánosság (PR cikkek, on-line hírek és tájékoztatás); MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

152 8.1 Nyilvánosság biztosítása: lakossági tájékoztatás és együttműködés a civil szervezetekkel A helyi lakosság a projekt elsődleges célcsoportja, esetükben a folyamatos tájékoztatás és a rendszeres konzultációs, véleménynyilvánítási lehetőség a projekt sikerességének alapvető feltétele, mivel a lakosok annak függvényében, hogy milyen mértékben, formában és területen érintik a fejlesztések, eltérően reagálhatnak az egyes tervezett projektekre. Annak érdekében, hogy a fejlesztések a lakosság igényeinek megfelelően kerüljenek kidolgozásra a tervezés szakaszában kérdőíves felmérésre került sor. A kérdőíveket on-line vagy nyomtatott formában lehetett kitölteni szeptember 24. és október 9. között. A kérdőíves felmérés eredményei beépítésre kerültek mind a helyzetelemző, mind a koncepcionális fejezetekbe. (A kérdőívek kiértékelő dokumentációját a melléklet tartalmazza.) A város honlapja (www.baktaloranthaza.hu) nem csak a kérdőíves felmérésnek biztosított felületet, hanem a fórumok szervezésében és a lakosság informálásában is folyamatosan közreműködött. A honlapnak továbbra is nagy szerepe lesz, mert az integrált városfejlesztési stratégiai teljes terjedelmében letölthető lesz róla, illetve a további lakossági egyeztetések és a városfejlesztés terén történt eseményekről készülő beszámolók is elhelyezésre kerülnek rajta. A lakosság tájékoztatás az on-line médián kívül a nyomtatott sajtón keresztül is folyamatosan zajlott, mégpedig a helyi ingyenes, havonta megjelenő Baktai Hírek-ben. A városfejlesztési projekttel kapcsolatos eseményekről a Városi Televízióban folyamatosan tájékoztatást nyújtott az Önkormányzat a képviselőtestületi ülésekről, valamint képújságban is megjelentek a főbb eseményekről szóló tudósítások. A fentieken túl október 19.-én városfejlesztési fórumon kerültek bemutatásra a város fejlesztési elképzelései, ahol a megjelenteknek véleményezési lehetőségük is volt. Az integrált városfejlesztési programmal kapcsolatos lakossági tájékoztatások a jövőben is megmaradnak és kiegészülnek a megvalósításról szóló tájékoztatással. A tájékoztatáson túlmenően fontos elemét jelentette a stratégiaalkotásnak a lakosság és civil szervezetektől érkező visszajelzések kiértékelése és feldolgozása. A civil szervezetek a lakossághoz hasonló módon, formában és rendszerességgel kerültek tájékoztatásra. A civil szervezetekkel való kapcsolattartásra, a fórumra történő meghívásra Baktalórántháza Város Polgármesteri hivatalának civil adatbázisa alapján került sor. Ennek köszönhetően a októberi fórumon számos civil szervezet képviseltette magát, és járult hozzá véleményével az Integrált Városfejlesztési stratégia kidolgozásához. A civil fórum egyben lakossági fórum szerepét is betöltötte, hiszen a város legaktívabb lakosai vállalnak szerepet a civil szervezetek működésében. A civil egyeztető fórum jelenléti ívei a településfejlesztési pályázatok mellékleteiként kerülnek bemutatásra. A civil fórum keretében több javaslat is érkezet a városfejlesztés során megvalósítandó tevékenységek körére. Ezek jelentős része az infrastruktúra hálózat fejlesztésére, a közösségi, oktatási, egészségügyi intézmények felújítására, munkahelyteremtésre és megtartásra, valamint a térségi kapcsolatok kiterjesztésére és a meglévő kapcsolatok hasznosítására irányult. 8.2 Szakhatósági egyeztetések Az Integrált Városfejlesztési Stratégia a város hosszú távú fejlesztési tevékenységeihez rögzít egyfajta koncepcionális és megvalósítás-orientált szakmai keretet. A tervezett fejlesztések komplexitása, illetve a jogszabályi előírások is megkövetelik, hogy az érintett (építészeti, rend- és katasztrófavédelmi, környezet- és természetvédelmi, munkaügyi stb.) szakhatóságokat előzetesen és folyamatosan tájékoztassák a tervezés és a megvalósítás folyamatáról, a tervezett projektelemek tervi előkészítési folyamatairól. Ez a folyamat biztosítja az adekvát, szakpolitikailag megalapozott és elfogadott városrehabilitációs programok végrehajtását. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

153 Az egyes fejlesztési elképzelések műszaki tervezése során több hatósági egyeztetés is történt (pl. Művelődési Ház bővítése, Szolgáltató Ház építése, stb. esetében). A szakhatóságok a benyújtott műszaki tervdokumentumok alapján a szükséges módosításokat követően jóváhagyták a fejlesztési elképzeléseket. Kiemelt jelentőséggel bír az állami főépítész, aki hozzájáruló nyilatkozatával ismerte el a fejlesztés szükségszerűségét és megalapozottságát. 8.3 Vállalkozói egyeztetések Az integrált városfejlesztésben érintett vállalkozói kör alapvetően két nagy csoportra bontható. A helyi kis- és középvállalkozókra, valamint a nagyfoglalkoztatókat és befektetőket tömörítő csoportra. A helyi kis- és középvállalkozások inkább a fejlesztések célcsoportjának tekinthetők, de partnerként is részt vehetnek a város rehabilitációban például saját üzlethelyiségeik, vendéglátóhelyeik felújításával. Esetükben a legfontosabb partnerségi eszköz a szükségleteik pontos felmérése, valamint a folyamatos tájékoztatás többek között a lehetséges pályázati forrásokról. A másik vállalkozói kör hatása a program tartalmi elemeit és a városrehabilitáció eredményességét tekintve lényegesen intenzívebb. A nagyobb befektetőkkel, a tőkeerős beruházókkal és a potenciális ingatlanfejlesztőkkel való kapcsolattartás személyesebb jellegű partnerséget igényel annak érdekében, hogy rendelkezésre álló tőkéjük mobilizálása Baktalórántháza akcióterületein történjen meg. Így megvalósítható a források feltárása és kialakítható azok ideális kombinációja. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia készítése során mindkét vállalkozói, gazdasági kör megkeresése megtörtént. A helyi vállalkozások a lakossággal együtt, azokkal azonos médiumokból tájékozódhattak a városfejlesztés előkészítéséről. E mellett november 19-én szervezett lakossági és vállalkozói fórum keretében interaktív véleménycserére is sor került. (A fórumra meghívottak és megjelentek teljes körét tartalmazó jelenlét ív a mellékletben található.) 8.4 Együttműködés a környező településekkel Baktalórántháza, mint kistérségi központi település funkciójánál fogva aktív kapcsolatot tart fenn a környező településekkel. Ahogy a helyzetelemzés közszolgáltatásokat bemutató fejezete is rámutatott, a város és közvetlen környezetében lévő települések társulás formájában működtetik többek között a szociális ellátást és az alapfokú oktatást. A környező településekkel, valamint a Közép-Nyírségi Önkormányzati Többcélú Kistérségi Társulással való partnerség tartalmi és formai elemeit a 7.3. fejezet részletezi. 8.5 Érdekcsoport elemzés Az IVS elkészítése és a városrehabilitáció megvalósítása kapcsán kirajzolódó partnerségek, együttműködések vizsgálatához az érdekcsoport-elemzés módszertanát is alkalmazzuk. Az alábbi táblázat azokat a fő partnerségi csoportokat jellemzi, amelyek valamilyen formában érintettek a városrehabilitációs tevékenységek előkészítésében és végrehajtásában. Ezekkel az érdekcsoportokkal folyamatos és intézményesült kapcsolattartás a tervezés első szakaszától kezdve. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

154 42. táblázat: Baktalórántháza Integrált Városfejlesztési Stratégiájának érdekcsoport elemzése Elemzési szempont Érdekcsoport Fontosság Szaktudás, erőforrások, hatalom Helyi lakosság Magas - városfejlesztési szakismereteik nincsenek; érdekérvényesítő képességük közepes Civil szervezetek Magas - tapasztalat projektek megvalósításában - viszonylagos szervezettség városi szinten Helyi kis- és Magas - tőkeszegény kkv-k középvállalkozók erőforrásai és érdekérvényesítő hatása közepes; Nagyobb vállalkozások, beruházók, ingatlanfejlesztők Magas - jelentős mobilizálható tőkével és lobbierővel rendelkeznek Szakhatóságok Magas - Stabil szaktudás; - engedélyezési szerepkör; Környező települések Közepes - Magas együttműködési hajlandóság; - kereslet a város szolgáltatásai iránt; Érdekek és elvárások - a lakókörnyezet és az életminőség fejlesztése; jobb és bővülő szolgáltatási kínálat; munkahelyek növekvő száma; - állandó szakmai együttműködés a várossal; - nyitottság a város részérő; - az üzleti tervezést lehetővé tevő stabil gazdasági környezet; - kereskedelmi forgalom növekedése; - az üzleti tervezést lehetővé tevő stabil gazdasági és szabályozási környezet; - hasznosítható, beépíthető, közművesített ingatlanok, ipari területek; - jogszabályoknak és szakpolitikai irányvonalaknak megfelelő fejlesztések végrehajtása; - A települések igényeit kiszolgáló intézményrendszer; - elérhetőség; - munkahelyek növekvő száma; Forrás: Saját szerkesztés Akadályozó tényezők és problémák - az anyagi hozzájárulás lehetősége korlátozott; - álláspontjuk könnyen befolyásolható, ezért Ingadozó; - viszonylagos érdektelenség; - bizonyos fejlesztések esetében ellenérdekeltség (pl. akcióterületeken kívüli városrészeken az ingatlanárak relatív csökkenése) Előkészítésben, végrehajtásban betöltött szerep - szükségleteik és elvárásaik pontos megfogalmazása segíti a városrehabilitáció előkészítését - forráshiány; - ESZA-típusú projektelemek előkészítése, megvalósítása; - lakossági elfogadottság növelése; - forráshiány; - bizonyos fejlesztések esetében ellenérdekeltség; - telekspekuláció; - telephelyek közötti verseny - Szakpolitikai irányvonalak változásai; - a vonatkozó jogszabályok rugalmatlan értelmezése az egyes fejlesztések kapcsán; - esetleges ellenérdekeltség bizonyos intézményi fejlesztések esetében; Akcióterv - kérdőíves felmérés - helyi sajtókampány - lakossági fórum az akcióterületi fejlesztésekről - civil fórum - lehetséges partnerek - vállalkozói fórum; - támogatás, segítségnyújtás; - jelentős saját forrást igénylő, Jövedelemtermelő városrehabilitációs tevékenységek megvalósítása - Koordináló, jóváhagyó szerep; - szakmai kontroll; - fejlesztési elképzelések összehangolása; - potenciális akcióterületi befektetők feltárása; - Vállalkozói Fórum; - Folyamatos egyeztetés; - szakmai véleménykikérés; - rendszeres egyeztetés; MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

155 8.6 Partnerségi együttműködés Baktalórántháza Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megvalósításában Az Integrált Városfejlesztési Stratégia előzetes egyeztetései során több szervezet is jelezte, hogy partnerként támogatja a Stratégia megvalósítását, illetve az önkormányzattal közös fejlesztési programokban való részvétellel hozzá is kíván járulni a városfejlesztés sikeréhez. Ezek a következő szervezetek: Baktalórántháza Városi Sportegyesület Zene Mindenkié Alapítvány Baktalórántházi Polgárőrség Baktalórántházi Köztestületi Tűzoltóság Humán Közalapítvány CKÖ Baktalórántháza Város és Lakói segítése Alapítvány Zengő Erdő Óvoda Reguly Antal Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat Vay Ádám Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium Az Integrált Városfejlesztési Stratégia véglegesítését és társadalmasítását követően az együttműködő partnerek köre várhatóan tovább fog bővülni. 9 Az IVS eredményeinek nyomon követése (monitoring) és az IVS rendszeres felülvizsgálata, aktualizálása Az Integrált Városfejlesztési Stratégiához kapcsolódó monitoring a megvalósítás során kettős értelemben valósul meg: Egyfelől az elérendő célokhoz kötődő, magát a reálfolyamatot mérő jórészt kvantitatív, objektív output-, eredmény- és hatásindikátorok, valamint a forrásallokációs rendszeren keresztül a fejlesztési támogatásokhoz kötődő fejlesztési érték, illetve a városrészekre, az adott konkrét fejlesztési cél alapján allokálásra kerülő népességarányos támogatás alapján. Másfelől szükséges a célrendszert elemei összességében is vizsgálni, valamint az egyes célokhoz rendelt beavatkozások kölcsönhatását, hatékonyság-, kapacitás- és hatásvizsgálatát is elvégezni. A komplex elemzések alapján mérhető az egyes célok területfejlesztési hatása. Kiemelten kell kezelni a fejlesztési támogatásokhoz kötődő kapacitásbővülések elemzését a társadalmi elvárások, a valós szükségletek és a költségvetési korlát oldaláról is, különösen a közjavak fejlesztése esetén. Ekkor a méretgazdaságossági indikátorok alkalmazása szükséges. A teljesség érdekében a monitoringot szolgáló áttekintés során figyelembe vételre kerülnek a közmeghallgatások visszajelzései, a városfejlesztési partnerségi fórum eredményei, az elkészült ágazati stratégiák, a jogszabályi, szabályozási környezet változása, valamint a megvalósult illetve elmaradt fejlesztések hatásai is. Baktalórántháza Integrált Városfejlesztési Stratégiájának végrehajtását és eredményeit a város képviselőtestülete kétévenként értékeli. A beszámoló tartalmazza a stratégia keretein belül megvalósuló projektek és azok végrehajtottságának rövid áttekintését, MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

156 a stratégia keretein belül megvalósuló projektek finanszírozási információit (projekt költségvetése, források összetétele), városrészenként és tematikus célonkénti áttekintést a stratégia végrehajtásának kezdete óta megvalósult fejlesztésekről és azok eredményeiről, stratégia indikátorrendszere alapján mért előrehaladást, az indikátorok kiinduló és célértékeinek, valamint azok aktuális értékének feltűntetésével. A stratégia végrehajtásának és eredményeinek nyomon követését az átfogó cél, valamint és a tematikus célok és a városrészek mellé rendelt indikátorrendszer biztosítja. Az indikátor rendszer alapját a város egészére és a városrészekre megfogalmazott célkitűzések megvalósításának mérésére meghatározott mutatók alkotják. A hatékony monitoring rendszer jellemzője a stratégiához kapcsolódó beavatkozások és tartalmi összefüggések figyelése egységes elvek és integrált szemlélet mentén. Emellett szükséges az egyes beavatkozásokhoz kapcsolódó adattartalmak (pl. vállalt kötelezettségek) egzakt definiálása, időszakos összegyűjtése, rendszerezése és elemzése. Az indikátorok segítségével a stratégia egyes céljai számszerűsíthetővé és ezáltal mérhetővé válnak. Az éves áttekintés kizárólag kisebb korrekciók végrehajtására alkalmas. A korrekciókat, beleértve a korrekciót kiváltó okokat, megfontolásokat rögzíteni és nyilvánossá kell tenni. Célszerű az Önkormányzat által elkészített módosítási tervezet megvitatása a városfejlesztési partnerségi fórum keretében, majd ezt követően az érintett bizottságok, illetve a képviselő testület által történő megtárgyalása és elfogadása. Az önkormányzati választásokat követően az új önkormányzat gazdasági programjának készítése során az IVS célrendszerét, beavatkozási logikáját is célszerű áttekinteni, a két dokumentumot egymással összhang hozni. Részletesebb, a helyzetelemzést, a stratégiai célokat és beavatkozásokat érintő aktualizálásra, felülvizsgálatra ha lényeges változás nem történik a külső környezetben általában 3-5 évente van szükség. Ezen alkalmakkor célszerű az IVS hatás jellegű indikátorai értékének figyelembe vétele, az elért eredmények ezek alapján történő értékelése. A célokhoz rendelt számszerűsített hatás és eredmény indikátorok jelen Integrált Városfejlesztési Stratégia fejezetében kerültek bemutatásra. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

157 10 Mellékletek 10.1 Országosan védett műemlék műemléki környezete Baktalórántházán 1. számú műemléki környezet helyrajzi számok szerint: , 780/1-788, és 1183/ hrsz. Forrás: Baktalórántháza Város Településrendezési Terve MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

158 Baktalórántháza Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2. számú műemléki környezet helyrajzi számok szerint: és 822/1 hrsz Forrás: Baktalórántháza Város Településrendezési Terve 10.2 Helyi védelem alatt álló épületek Köztársaság tér 16. sz. (jelenleg Városi Könyvtár és Kistérségi Központ épület, 819 hrsz. Alatt nyilvántartott 1045 m2 nagyságú ingatlanon meglévő két legnagyobb térfogatú épület Petőfi u. 2. Regionális Közművelődési Központ - hrsz: 17. Kossuth Lajos u. 53 sz. 748/2 hrsz-ú, Görög katolikus templom épülete MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

159 10.3 KSH, 2001 Népszámlálás adatok MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

160 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

161 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

162 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

163 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

164 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. JÖVŐKÉP...3 1.1. A jövőképet befolyásoló folyamatok...3 1.2. A jövőkép

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET 2015. DECEMBER ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Újfehértó Város Önkormányzatának megbízásából

Részletesebben

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett

Részletesebben

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Bácsalmás Város megbízásából: Innovatív Kft. Vezető tervező: Seregélyné Király Adrienn Operatív felelős: Simon Csaba 2009. április Készítették Bácsalmás

Részletesebben

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlıségi

Részletesebben

Szatmár Leader Közhasznú Egyesület 4900 Fehérgyarmat, Kossuth tér 40. Tel: +36303750247 E-mail: leader.szatmar@gmail.com Honlap: www.szatmarleader.

Szatmár Leader Közhasznú Egyesület 4900 Fehérgyarmat, Kossuth tér 40. Tel: +36303750247 E-mail: leader.szatmar@gmail.com Honlap: www.szatmarleader. Szatmár Leader Közhasznú Egyesület 4900 Fehérgyarmat, Kossuth tér 40. Tel: +36303750247 E-mail: leader.szatmar@gmail.com Honlap: www.szatmarleader.hu HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 TERVEZET 2016.

Részletesebben

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE 4401 Nyíregyháza. Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-510 Fax: (42) 524-501 E-maiI: alpolgarmester@nyiregyhaza.hu Ügyiratszám: 75086/2011.05 Ügyintéző:

Részletesebben

Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY

Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY Püspökladány Város Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY 2013 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása...

Részletesebben

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Integrált

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 STRATÉGIAI TANULMÁNY SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK ÖSSZEHANGOLÁSÁRA (TÁMOP-7.2.1-11/K-2015) SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA, TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT helyzetfeltárás és helyzetelemzés, helyzetértékelés

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

BERETTYÓÚJFALU VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BERETTYÓÚJFALU VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BERETTYÓÚJFALU VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 Munkaanyag 2015. május BERETTYÓÚJFALU VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft.

SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010 Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata

Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata Teljes Akcióterületi Terv készült Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata megbízásából a Budapesti integrált városfejlesztési program Budapesti kerületi központok fejlesztése (kódszám: KMOP-5.2.2/B-2008-0016)

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Gönc Város

Részletesebben

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Helyi Esélyegyenlőségi Program PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE 2011 KÉSZÍTÕK NÉVSORA NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA - BICSKE MEGBÍZÓ KÉSZÍTETTE BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PORTATERV VÁROSRENDEZÉSI

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,

Részletesebben

Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért

Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért munkaerő-piaci program PROGRAMTERV PÉCS, 2011. Tartalom Tartalom... 2 Projektkezdeményezés... 3 1.1. A projekt

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

RÁCKEVE VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

RÁCKEVE VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RÁCKEVE VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és

Részletesebben

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.

Részletesebben

Mindezek alapján Szigetszentmiklós hosszú távú jövőképe a következőképpen fogalmazható meg:

Mindezek alapján Szigetszentmiklós hosszú távú jövőképe a következőképpen fogalmazható meg: 180 III. STRATÉGIA 1. Szigetszentmiklós jövőképe (15-20 év múlva) Az IVS jövőképének kialakítását a meglévő dokumentumok és a helyzetelemzés során kialakult kép alapján kell szakmai szempontok szerint

Részletesebben

8.3.4 Minőségi agrártermékek előállítása, feldolgozás feltételeinek javítása operatív program... 34 8.3.5 Rossz minőségű termőföldek

8.3.4 Minőségi agrártermékek előállítása, feldolgozás feltételeinek javítása operatív program... 34 8.3.5 Rossz minőségű termőföldek Tartalom Tartalom... 1 1. Bevezetés... 4 1.1 A koncepció előnyei... 4 1.2 Miért van szüksége Fényeslitkének településfejlesztési koncepcióra, és programozásra?... 4 1.3 Kihívások... 4 2. Munkamódszerek....

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Képviselő testületi jóváhagyásra 2016. február 01. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19 21. Tel: +36 1 242 2257 Fax: +36 1 242 2257 E mail: urbanlis@urbanlis.hu

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: ÚJHARTYÁN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 813/2013.Ujhartyan_Tfk_Its MUNKACÍM: ÚJHARTYÁN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (TFK) ÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) DOKUMENTÁCIÓ CÍM: TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 JAVASLATOK:... 6 Munkakultúra átadása... 6 Regionális

Részletesebben

BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS

BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 2016. február Urban-Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19-21. Tel: +36

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

Lakhatási Beavatkozási Terv

Lakhatási Beavatkozási Terv Lakhatási Beavatkozási Terv Pécs Megyei Jogú Város Pécs György-telep rehabilitáció, lakókörülmények javítása TIOP 3.2.3.A-13/1 1 O l d a l Jóváhagyta: Dr. Páva Zsolt polgármester Pécs Megyei Jogú Város

Részletesebben

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása

Részletesebben

Gazdaság. Infrastruktúra

Gazdaság. Infrastruktúra Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,

Részletesebben

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015

Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 Készítette: EX ANTE Tanácsadó Iroda Kft. EX-ACT Project Tanácsadó Iroda Kft. 2010. június 1 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4 I.

Részletesebben

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció RÁCKEVE VÁROS Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása című

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAM

HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAM HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAMJA --- STRATÉGIAI PROGRAM 2006. MÁRCIUS 20. (AKTUALIZÁLVA: 2006. AUGUSZTUS 31.) HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. április 30-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. április 30-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88)545-011, FAX: (88)545-012 E-MAIL: MOKELNOK@VPMEGYE.HU Szám: 02/137-14/2015 E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

ITS Konzorcium. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

ITS Konzorcium. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2016. 2 Aláírólap Ezen az oldalon kell felsorolni az ITS szakhatósági

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció véleményezése Iktatószám:

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÁROP-1.A.3.-2014-2014-0065 számú "Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét támogató programok a Mosonmagyaróvári Járásban" c. projekt JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV Pályázó: Mosonmagyaróvár Város

Részletesebben

NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA. Nyomonkövetési jelentés. 2015. május

NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA. Nyomonkövetési jelentés. 2015. május NEMZEI ÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI SRAÉGIA Nyomonkövetési jelentés 2015. május 1 artalomjegyzék 1. Bevezető 3 2. Összefoglaló 6 3. Beavatkozási területek szerinti áttekintés 12 I. Gyermek jól-lét 13 II. Oktatás

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Kaszó Községi Önkormányzat 2013-2018 1 2 Tartalom Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése

Részletesebben

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió A Nyírbátori TKT Tanácsa 2008. november 24.-i ülésén megtárgyalta a Nyírbátori Kistérség által az LHH program keretében összeállított

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017

KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017 KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017 KESZTHELY 2013. június (felülvizsgálva 2015. november 26.) Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított

Részletesebben

PESTERZSÉBET INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

PESTERZSÉBET INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA PESTERZSÉBET INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Téglás Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája. Mértékegység

Téglás Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája. Mértékegység Cél Indikátor neve Indikátor definíciója C. Tiszta és egészséges települési környezet D. Diverzifikált helyi gazdasági szerkezet E. A helyi közszolgáltatások magas szinten történő biztosítása Arculati

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.somogy.gov.hu

Részletesebben

1. Vezetői összefoglaló Terjedelme: legfeljebb 2 oldal. 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 1.2 Főbb célkitűzések

1. Vezetői összefoglaló Terjedelme: legfeljebb 2 oldal. 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 1.2 Főbb célkitűzések 1. Vezetői összefoglaló A Vezetői összefoglaló a HVS felülvizsgálati folyamatának és tartalmának rövid összegzése. Felidézi a HVS hez megfogalmazott Jövőképet, majd röviden indokolja a felülvizsgálat szükségességét,

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata 2015 Tartalom 1. Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 1.1. Bevezetés... 3 1.2. A település bemutatása... 3 1.3. Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KINCSESBÁNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK TELJES FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: Kincsesbánya Község Önkormányzata 8044 Kincsesbánya, Kincsesi út 39. FELELŐS TERVEZŐ: Fehér Vártervező

Részletesebben

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a

Részletesebben

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN VÁROSFEJLESZTÉS RT. H-1022 Budapest, Ruszti u.10. Tel.: 346-0210, 346-0211 Fax: 326-6556 e-mail: varosfej@enternet.hu A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 2. melléklet a Pest

Részletesebben