A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet"

Átírás

1 A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet november

2 1. A STRATÉGIAI HELYZETÉRTÉKELÉS (SWOT ANALÍZIS)...4 ERŐSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...4 Földrajzi környezet, természeti adottságok és térszerkezet...4 A gazdaság helyzete...4 Társadalmi környezet, humán szféra, foglalkoztatás...4 Műszaki környezet: Infrastrukturális ellátottság...5 Jogi, politikai, pénzügyi környezet, szervezeti erőforrások...5 GYENGESÉGEK...6 Földrajzi környezet, természeti adottságok és térszerkezet...6 A gazdasági állapota...7 Társadalmi környezet, humán szféra, foglalkoztatás...8 Műszaki környezet: Infrastrukturális ellátottság...9 Jogi, politikai, pénzügyi környezet, szervezeti erőforrások...10 LEHETŐSÉGEK...10 Földrajzi környezet, természeti adottságok és térszerkezet...10 Gazdasági környezet...11 Társadalmi környezet...11 Műszaki környezet: Infrastrukturális ellátottság...12 Jogi, politikai környezet: városigazgatás, vállalkozásfejlesztés...12 VESZÉLYEK...12 Földrajzi környezet, természeti adottságok és térszerkezet...12 Gazdasági környezet...12 Társadalmi környezet...13 Műszaki környezet: Infrastrukturális ellátottság...14 Jogi, politikai környezet: Városigazgatás, vállalkozásfejlesztés STRATÉGIAI MEGFONTOLÁSOK A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG HELYE A HAZAI KISTÉRSÉG RENDSZERBEN A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM TARTALMÁVAL KAPCSOLATOS MEGFONTOLÁSOK A KISTÉRSÉGI PROGRAMOK FINANSZÍROZÁSA STRATÉGIAI JÖVŐKÉP, FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FEJLESZTÉSI CÉLRENDSZER

3 Bevezetés A Nagykátai kistérség gazdaságfejlesztési koncepciójának és programjának kidolgozása része annak az átfogó tervezési-programozási folyamatnak, amelynek végső célja, hogy Magyarország, mint Európai Uniós tagállam kidolgozza a (második) Nemzeti Fejlesztési Tervet, melyben az ország meghatározza az Európai Unió következő hétéves tervezési időszakában ( közötti időszakban) rendelkezésre álló fejlesztési források felhasználásának célkitűzéseit, programjait, költségvetési kereteit, illetve a végrehajtás konkrét feladatait. Az alulról építkezés jegyében a kistérségi fejlesztési elképzelések, illetve kezdeményezések a megyei és fokozottan a regionális törekvésekbe beépülve tudnak a nemzeti célok szintjén is megjelenni. Az Európai Unió fejlesztéspolitikai rendszerének keretein belül nem támogatható célkitűzéseket Magyarország egy átfogó nemzeti fejlesztési tervbe, az úgynevezett Európa Tervbe építetten kívánja felkarolni. A gazdaságfejlesztési koncepció és program eszköz arra, hogy a Nagykátai kistérség, illetve a kistérséget alkotó települések saját fejlesztési céljait, törekvéseit, kezdeményezéseit megfogalmazzák, ezeket elhelyezze a hazai fejlesztéspolitikai térben. A koncepció és program egyszerre kívánja megszólítani a kistérség lakosságát, önkormányzati, intézményi, civil és gazdasági szférabeli szereplőit, segítve a közös társadalmi, gazdasági, életminőségi, környezeti, stb. érdekek felismerését, és a felszínre került célok végrehajtási kereteinek, feltételeinek megfogalmazását. Ugyanakkor a koncepció és program feladata, hogy szakmai bázisát képezze a térségnek a megyei, regionális és nemzeti tervezési folyamatokban való eredményes érdekérvényesítésének is. A hazai fejlesztéspolitika alapvető sajátossága, hogy a közösségi fejlesztések, elsősorban uniós és központi költségvetési forrásokból finanszírozhatók, amely tény tervezési módszertani szempontból determinálja a koncepció és program tartalmát, kidolgozottságát és a javasolható intézkedések körét. Jelen dokumentum a Nagykátai kistérség gazdaságfejlesztési koncepcióját tartalmazza, mely magában foglalja a kistérség: összefoglaló (stratégia) helyzetértékelését, a koncepció és programalkotás stratégiai megfontolásait, jövőképének meghatározását és a javasolt programstruktúráját, valamint a javasolt fejlesztési célrendszert. 3

4 1. A stratégiai helyzetértékelés (SWOT analízis) Erősségek (adottságok) Földrajzi környezet, természeti adottságok és térszerkezet A térség erős rurális jegyeket, falusias karaktert mutató településekből áll. Önmeghatározásában a Kis Hortobágy, illetve a Pest megye Nyírsége kifejezések jelennek meg, melyek a természeti, táji értékre, falusi, mezőgazdasági hagyományokra és a természet-közeli állapot megőrzésének szándékára utalnak. A kistérség rendelkezik néhány olyan természeti adottsággal, vonzerővel, amelyek a térség fejlesztését elsősorban idegenforgalmi hasznosításuk révén közvetlenül szolgálhatják. A térség jelentős termál- és gyógyvíz készlettel rendelkezik. Regionális jelentőségű fürdők találhatók a következő településeken: Tápiószentmárton, Nagykáta, Tóalmás és Tápiógyörgye. A térség madárvilága különösen gazdag, a térségben előforduló védett állatfajok kétharmada madár. Az állatvilág összetétele alkalmas a vadászatra. A táj legértékesebb természetes élőhelyeit az júliusában létrehozott Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet foglalja magában, amelynek természetvédelmi kezelési feladatait a budapesti székhelyű Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság végzi. Tápió-vidék Budapest vonzáskörzetében helyezkedik el, de gyakorlatilag teljes területe a Budapesti Agglomeráción kívül esik. A Kistérség középső és keleti részén erősen érződik Jászberény, Cegléd, Újszász és Szolnok vonzása. Budapest és a többi város közelsége elsősorban a munkalehetőség és piacok tekintetésben érvényesül kedvezően. A gazdaság helyzete A turizmus területén számos adottsággal rendelkezik a kistérség, amelyek fejlesztése, illetve a jelenleginél nagyobb hatékonysággal történő hasznosítása az egész térség fejlődésére kedvező hatással lehet. Társadalmi környezet, humán szféra, foglalkoztatás A Tápió-vidéki térségre a kismértékű népességnövekedés jellemző az aktív vándorlási egyenleg következtében. Pest megye átlagától eltérően a Tápió-vidék etnikailag egységesen magyar nemzetiségű, a nemzeti és etnikai kisebbségek aránya és létszáma alacsony a térség lakónépességéhez képest. A Tápió-menti közösségekben a civil szféra aktív jelenléte és szerepvállalása jellemző a helyi közösségi életben. 4

5 A foglalkoztatás területén alacsony a regisztrált és hat hónapnál nem régebbi munkanélküliek aránya. Műszaki környezet: Infrastrukturális ellátottság 1999 őszén kezdődött el a Budapest Újszász - Szolnok vasútvonal rehabilitációja az eredeti, 100/120 kilométer/órás pályasebesség visszaállítása érdekében. A költségvetési forrásból (EIB kiegészítés 47 millió euró) megvalósuló, 22 milliárd forint összegű projekt keretében 2004-ben a Tápiószecső - Nagykáta vonalszakasz munkálatai elkészültek, és várhatóan 2006-ban fejeződik be a kivitelezés a Nagykáta - Újszász közötti vonalszakasz felújítását. A kistérséget feltáró, az EURO-VELO törzshálózathoz kapcsolódó kerékpárút előkészítése folyamatban van. Az önkormányzatok technikai infrastruktúrával való felszereltsége jónak mondható, az előző években megszerzett megyei támogatási keretekből, illetve saját és egyéb kormányzati pályázati forrásokból a kistérség önkormányzatainál nagyarányú műszaki infrastrukturális fejlesztések mentek végbe (új, korszerű számítógépek, szoftverek vásárlása, nyomtatók, faxok beszerzése, honlapok készíttetése, Internet-hozzáférés megteremtése, címek). Jogi, politikai, pénzügyi környezet, szervezeti erőforrások A települések számához képest viszonylag élénk határon túli és nyugat-európai testvérvárosi kapcsolatok jellemzőek, amelyek pozitív példát adhatnak az ilyen irányú kapcsolatokkal még nem rendelkező településeknek. A település megnevezése Testvértelepülés(ek) megnevezése Testvértelepülések elhelyezkedése Farmos Kóka Nagykáta Alfonsine Olaszország Pánd Szentlőrinckáta Szentmártonkáta Tápióbicske Csiliznyárad Csallóköz, Szlovákia Tápiógyörgye 1. Torockó 2. Dosolo 3. Rivarolo Del Re Ed Unitival 4. Zibidido San Giacomo 5. Wünnewil-Flamat Erdély, Románia Lombardia, Olaszország Lombardia, Olaszország Lombardia, Olaszország Svájc Tápióság Tápiószecső Tápiószele Tápiószentmárton Tóalmás Feldafing Bajorország, Németország 5

6 A települések többsége településszerkezeti terveiben egyenként jelentős nagyságú kereskedelmi-szolgáltató és ipari területeket jelölt ki a helyi és letelepülni szándékozó vállalkozások számára. Gyengeségek Földrajzi környezet, természeti adottságok és térszerkezet A Tápió-mente sem természetföldrajzi, sem történeti, sem etnikai, sem közigazgatási vonatkozásban nem valódi területi egység. A Tápió-vidéken ezért egyelőre hiányzik a kialakult belső kohézió a települések között. A mérsékelten meleg, száraz éghajlat miatt a kistérség jelentős vízhiánnyal küzd, e vidéket is érinti még a Duna-Tisza közére jellemző talajvízszint süllyedés. A vízhiány, illetve a talajvízszint csökkenés egyaránt kihat a térség táji és természeti értékeinek megőrzési-, fejlesztési lehetőségére, valamint a mezőgazdálkodás fejleszthetőségére. A térség erdősítettsége alig haladja meg a 12%-ot, bár az Alföld egyes kistájaihoz viszonyítva ez magasabb érték, mégis jóval az országos és megyei átlag alatt marad. A Tápió-mente nem képez valódi térszerkezeti egységet, kohéziója gyenge: a Nagykátai kistérség valódi földrajzi társadalmi háttér nélküli, mesterséges, statisztikai képződmény. A kistérség nem rendelkezik erős, határozott profillal rendelkező térszervező központtal, a kistérségi központ (a kistérség egyetlen városa), Nagykáta, korlátozottan képes központi szerepkört ellátni. Nagykáta mellett kisebb-nagyobb mértékben részt vesz a térség kiszolgálásában Jászberény, Cegléd, Újszász, Szolnok, Cegléd, Monor és mindenekelőtt Budapest. A Budapesthez fűződő kapcsolatok egyoldalúak, csak a fővárosba tartó ingázásra terjednek ki. A kapcsolat más, pozitív hatásai gyengén vagy egyáltalán nem érezhetőek (pl. a térséget tágabb környezetével összekötő infrastruktúra fejlesztése elmarad a várt ütemtől). A kapcsolat sem gazdasági, sem pénzügyi szempontból nem vált kölcsönössé: kevés a belföldi és külföldi befektető, átlag alatti a Tápió-menti településeken termelt áruk jelenléte. A főváros nyomasztó túlsúlya a környéken a városfejlődésnek is gátja volt. A polgári városfejlődés is csak igazgatási központokat hívott életre (Nagykáta, Monor), ám ezekből mindmáig sokoldalú funkciókkal rendelkező valódi kisvárosok nem formálódtak. A térségen kívüli városok, és közöttük elsősorban Budapest, gátolják a helyi szolgáltatási szektor erősödését. A kistérség községei közepes méretűek vagy nagyok, néhány település (Sülysáp, Tápiószele, Tápiószentmárton) megközelíti a városodás küszöbértékeit. Így a községek nagyrésze alapfokon ellátott, ezért a városi központokkal fenntartott kapcsolatok lazábbak, a községek egymásrautaltsága is csekélyebb. 6

7 A térség a fő közlekedési tengelyek holtterében helyezkedik el, megközelíthetősége és átjárhatósága egyaránt rossz. Országos, illetve nemzetközi vonzerővel bíró turisztikai termékek és adottságok száma csekély. A gazdasági állapota A Nagykátai kistérségben a vállalkozássűrűség nagyon alacsony. A kistérségben az 1000 főre vetített működő vállalkozások száma 51, mely érték nem éri el a Pest megyei átlag 60%-át és alig haladja meg a közép-magyarországi átlag 40%-át. Ennek magyarázata keresendő egyrészt Budapest munkaerő elszívó hatásában, illetve abban, hogy a kistérség lakossága szolgáltatási igényeinek jelentős részét a térségen kívüli városokban (Budapest, Jászberény, Monor, Cegléd) elégítik ki. A működő társas vállalkozások esetében a térség pozíciói még kedvezőtlenebbek. Az 1000 főre vetített működő társas vállalkozások száma 17, a Pest megyei átlag 41%-a és a középmagyarországi átlag mindössze 26%-a. A térségben a működő vállalkozások túlnyomó része tőkeszegény egyéni vállalkozás, a jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek száma ehhez képest elenyésző. A lakosság vállalkozási kedve Tápiószecsőn, Kókán és Sülysápon a legélénkebb, ezt követi Nagykáta, Úri és Mende. A gazdasági aktivitás Tápiószentmártonban, Pándon, Bényén, Farmoson, Gombán és Káván a legalacsonyabb. A lakónépességre vetített vállalkozások számát tekintve a legtöbb vállalkozás Nagykátán, Sülysápon és Tápiószecsőn működik. A munkanélküliek körében magas a szellemi foglalkozásúak, valamint a pályakezdők aránya. A lakosság jövedelmi helyzete kedvezőtlen: a kistérségben a személyi jövedelemadót fizetők aránya alacsony (373 fő 1000 lakosra vetítve), amely 13%-kal alatta marad a Pest megyei átlagnak. A személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem 32%-kal kevesebb a Pest megyei átlagnál. A személyi jövedelemadó kevesebb, mint fele a Pest megyei átlagnak. Budapestnek a térség foglalkoztatására gyakorolt hatása jelentkezik abban is, hogy relatíve kicsi az alkalmazottal nem rendelkező, önfoglalkoztatásra berendezkedett vállalkozások aránya. A kistérség vállalkozásai jövedelemtermelő képessége csekély, tőkeerejük minimális. A térségben ugyancsak kevés a nagyvállalatok száma. Az 50 főnél nagyobb alkalmazotti létszámmal és 2 millió eurónál (500 millió Ft-nál) nagyobb éves árbevételt elérő cégek száma mindössze 7. A működő társas vállalkozások ágazat szerinti megoszlása mutatja, hogy a mezőgazdaságnak továbbra is nagy szerepe van e térségben. A kedvezőtlen birtokstruktúra és az akut tőkehiány miatt a mezőgazdaság számára kitörési pontok még alig, csupán egykét pozitív példa esetében látszanak. 7

8 A mezőgazdasági termékek alacsony feldolgozottsági fokban áramlanak ki a térségből. Jól érzékelhető, hogy a turisztikai szolgáltatások területén rendkívül nagy a lemaradás, településenként 3 vendéglátóhely és/vagy szálláshelyet kínáló vállalkozás van. A kistérséget a csekély befektetői kedv, alacsony működő tőke bevonási képesség jellemzi. A térségben a telephely kínálat kicsi, nem található ipari park, illetve műszaki alapinfrastruktúrával ellátott iparterület. A 90-es évek elején elindult saját erős települési infrastruktúra-fejlesztés (elsősorban telefon- és gázhálózat kiépítése, közintézmények, középületek kialakítása, felújítása) dinamikája lelassult. Mivel a Tápió-menti önkormányzatok Pest megyei összehasonlításban reálértéken mérve is tőkeszegények, hiányoznak a további fejlesztésekhez (pl. belterületi és településeket összekötő utak, szennyvízcsatorna) szükséges saját források. Az önkormányzatokkal szemben ugyanakkor nagy az elvárás az infrastrukturális elmaradottság felszámolása területén. Társadalmi környezet, humán szféra, foglalkoztatás A térségre az eltartó-képesség alacsony szintje jellemző. A helyi munkaerőpiac egyoldalú, a munkavállalók jelentős része ingázóvá vált (Budapestre, valamint Ceglédre, Szolnokra, Újszászra, Jászberénybe). A térség sajátos demográfiai, migrációs problémája, hogy a Budapestről az agglomerációba kitelepülő alacsony státuszú népesség egyik célterülete. A Tápió-mente népességének iskolai végzettsége, szakképzettsége, illetve az itt élő diplomások aránya még Pest megyei összehasonlításban is kedvezőtlen volt és ma is kedvezőtlen. A munkanélküliek aránya Pest megyében a Nagykátai kistérségben a Ceglédi és a Szobi kistérségek mellett az egyik legmagasabb, de sehol nem éri el az országos átlagot (6,2%). A térség adottságai nem kedveznek igazán az új vállalkozások idevonzásának, megtelepedésének. A helyi munkaerő alacsonyan iskolázott, képzett. Ez elsősorban a nem helyi vállalkozók számára taszító helyzet, ezzel magyarázható részben a külföldi tőke érdektelensége is e térség iránt. A vállalkozói mentalitás ebben a térségben gyenge, amely összefügg a korábbi foglalkozási szerkezettel (a bejáróknak kisebb késztetésük és lehetőségük volt a szocialista időkben részt venni a magán jellegű kiegészítő kisvállalkozásokban), az általános szegénységgel (a helyi lakossági megtakarítás alacsony szintű volt, ez gátolta a vállalkozások elindítását az átmeneti években), és a már sokat emlegetett alacsony fokú iskolázottsággal (amely az információszerzés, a gyors és rugalmas alkalmazkodás, a szakmaváltás, stb. feltétele). Az aktív vándorlási egyenleg pozitív jellege negatív tendenciát takar: a kistérségben nem a klasszikus szuburbanizációs folyamatok zajlanak, hanem kedvezőtlen népességcsere. A bevándorlók és elvándorlók ugyanis teljesen más társadalmi összetételűek. Az ide költözők alacsony iskolázottságot, kedvezőtlen munkaerőpiaci esélyeket, szociális rászorultságot 8

9 hoznak a térségbe. Az elvándorló népesség viszont csökkenti a kistérség versenyképességét is. Kedvezőtlen foglalkoztatási struktúra miatt gyenge a népességmegtartás képessége, a kistérség - elsősorban vasútvonal melletti települései - a fővárosi munkahelyek vonzásában saját területének népesség-eltartóképességéhez képest jelentősen túlnépesedett Műszaki környezet: Infrastrukturális ellátottság Közlekedés Gyenge színvonalú a közlekedési összeköttetés (vasúti-közúti hálózat, tömegközlekedés) a külső központokkal, elsősorban Budapesttel, és kedvezőtlenek a térségben a közúti kapcsolatok is, rossz minőségűek a belső utak. Alacsony színvonalú a belső tömegközlekedés, a menetrend- és járatracionalizálások nem szolgálják e helyzet felszámolását. A Tápió-vidék közúti közlekedés szempontjából autópálya-hiányos helyzetben van, az M3- as és M5-ös autópályák szögfelezőjében levő térség Budapestről a viszonylag rossz állapotú 31. számú főútról vagy annak mellékútvonalain keresztül közelíthető meg. A közúti megközelíthetőséget segíti a 4. számú országos főútvonal közelsége. A legközelebbi település távolsága Budapesttől közel 30 (Tápiószecső), a legtávolabbi közel 90 km (Tápiógyörgye). A térség belső úthálózata is hiányos, sem az észak-déli irányú kapcsolatok, sem a településeket egymással sokirányúan összekötő utak nem biztosítanak teljes körű elérhetőséget, nem szolgálják hatékonyan sem a térség együttműködését, lehetséges funkciómegosztását, sem Nagykáta térségközponti kisvárosi fejlődését. A települések, valamint a kistérségi központ elérhetősége statisztikailag kedvező képet mutat. A nagy átmenő forgalom miatt ugyanakkor az elérhetőségi idő jelentősen megnövekedik. Települési infrastruktúra A szennyvízcsatorna hálózat hiányzik a térségből: a közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekötött lakások aránya nem éri el a 10%-ot (6.3%). A helyzetet javíthatja, illetve megoldhatja a jelenleg előkészítés alatt levő, várhatóan 2007-től megvalósuló szennyvízcsatorna beruházásra irányuló Kohéziós Alap projekt. A keletkező háztartási szemét rendszeres gyűjtése megoldott, ugyanakkor a szilárd hulladékok legális lerakása, valamint a hulladékfeldolgozás jelenleg megoldatlan. A hulladékártalmatlanítás megoldása lehet a települések által benyújtott ISPA pályázat. 9

10 A településeken a szennyvizek közcsatornában való gyűjtése, kiépítése megoldatlan. A helyzetet az előreláthatólag 2007-ben induló Tápió-térségi Szennyvízberuházási Projekt oldhatja meg a közeljövőben. Jogi, politikai, pénzügyi környezet, szervezeti erőforrások A helyi önkormányzatok eddig kis sikerrel tudtak külső beruházókat vonzani a térségbe. Ugyanakkor a helyi gazdaság saját erőből nem képes a munkaerőpiaci feszültségeket oldani. A tudatos gazdaság-, vállalkozás- és térségfejlesztés területén hiányzik a települések által és regionális szinten is elfogadott és beágyazott, e funkciók koordinátori és generátori szerepkörét betöltő intézménye. A forráshiányos önkormányzatok nem képesek infrastruktúra fejlesztési elképzeléseik megvalósítására. A térségnek jelenleg nincs önálló Tourinform irodája, de ennek megnyitása szerepel a megyei fejlesztési tervek között. A csökkenő központi állami támogatások kiváltására hiányzik a települések tőkepótlási terve. Lehetőségek Földrajzi környezet, természeti adottságok és térszerkezet Budapest közelsége meghatározó a térség számára. A külső és belső körülmények megfelelő alakulása esetén ez a kistérség is szerves része lehet Budapest tágabb agglomerációjának, amelynek feltétele a tőke, a munkaerő, az áru és az információ zavartalan áramlásának megteremtése. A Közép-Magyarországi Régió az ország gazdaságilag legfejlettebb térsége. A régióban koncentrálódik az országban bejegyzett külföldi tőke több mint 62%-a, a regisztrált vállalkozások 40%-a, valamint a foglalkoztatottak 30%-a és itt valósult meg a beruházások mintegy fele. A relatív fejlettség ellenére a Régió jelentős belső egyenlőtlenségekkel küzd, mely nagyrészt a Budapesti Agglomeráció és Pest megye külső területei közötti kettőségben csúcsosodik ki. A gazdasági szerkezetre az előrehaladott tercierizáció (szolgáltató szektor túlsúlya) jellemző, ami egyértelműen Budapest hatása. A szolgáltatások részesedése a foglalkoztatásban Budapesten 79%, Pest megyében az országos átlaghoz közeli 60,3%. 10

11 Gazdasági környezet Budapest, mint felvevő és beszerzőpiac adta lehetőségek tudatosabb és összehangolt kiaknázása (pl. mezőgazdasági termékek esetében, bio- és ökogazdálkodás területén az ehhez szükséges infrastruktúra kialakulásával és továbbfejlesztésével: hűtőház, aszaló, raktározás, logisztikai bázis, csomagolás és kiszerelés). A mezőgazdaságból helyben képződő hozzáadott érték növelése, a Tápió-vidéki termék, mint védjegy bevezetése, ismertté tétele. A környezetet kímélő, tájbarát ipari tevékenység tudatos kialakítása (olyan vállalkozások letelepítése és megjelenése, amelyek kapcsolódnak a helyi tudásbázishoz az élelmiszergazdaság, biotechnológia területén, valamint segítenek megoldani az élelmiszeripar fejlesztését feldolgozó, raktározó, elosztó funkciókkal, nagybani piac szereppel). A turizmus fejlesztése területén önálló turisztikai arculat kialakítása, a speciális helyi turisztikai termékek, szolgáltatások kihangsúlyozásával bel- és külföldön egyaránt. a budapesti turisztikai kínálathoz kapcsolódva, azt kiegészítve, azzal szorosan koordinált helyi idegenforgalmi fejlesztések (pl. kulturális, rekreációs) végrehajtása. Olyan speciális helyi gazdaságfejlesztési eszközök kialakítása és alkalmazása, amelyek javítják a vállalkozások versenyképességét. Társadalmi környezet Nagykáta, mint kistérségi központ térségszervező funkciójának erősítése, Nagykáta szerepének elismertetése a többi település között. A kistérség belső kohéziójának megteremtése rendszeres fórumok, megbeszélések, közös programok, anyagok készítésén keresztül. A kistérség funkcióinak, szerepének jobb beágyazása a térség, a megye és a régió életébe. A lakosság, a vállalkozások, intézmények bekapcsolása az információs társadalomba, a virtuális felületek és felhasználások fokozatos bevezetése e célcsoportok mindennapi életébe. A meglevő civil kezdeményezések, intézmények összefogása adott célok érdekében, a fokozottabb szerepvállalás előmozdítása érdekében. A Tápió-vidék, mint térség marketingtevékenységének elindítása, a kistérség adottságainak, lehetőségeinek megismertetése, az eddigi munka elmélyítése, hatékonyságának javítása, a térség imagének tudatosítása a belföldi és külföldi célközönség körében. 11

12 Műszaki környezet: Infrastrukturális ellátottság Közlekedési infrastruktúra Belső és települések közötti úthálózat fejlesztése, rehabilitációja, a gazdálkodást segítő külterületi helyi érdekű utak kiépítése a tulajdonosokkal összefogva. Mind közlekedési, mind pedig turisztikai vonzerő szempontjából lehetőséget jelenthet a településeket összekötő kerékpárút, amelynek megvalósíthatósági tanulmánya nemrégiben készült el. A tömegközlekedés utasbarát jellegének kialakítása: a hatékonyság növelése, a menetrendek összehangolása és hozzáigazítása a lakossági és munkaadói igényekhez. Települési infrastruktúra A meglevő infrastrukturális hálózatok (gáz, telefon, kereskedelem) nagyobb arányú lakossági kihasználása promóciós programok segítségével, a szolgáltatók bevonásával. Nyilvános Internet hozzáférési helyek számának és felszereltségének javítása. Az (önkormányzati) oktatási intézmények informatikai eszköztárának fejlesztése. Jogi, politikai környezet: városigazgatás, vállalkozásfejlesztés Kistérségi szintű turizmusfejlesztő szervezet együttműködés létrehozása a szükséges koordináció érdekében. Az e-önkormányzat (e-közigazgatás) kiépítésének felgyorsítása, Kistérségi Internetes tartalomszolgáltató és ügyintézési rendszer bevezetése. Veszélyek Földrajzi környezet, természeti adottságok és térszerkezet A kistérség kedvezőtlen közlekedés-földrajzi helyzete konzerválódik. Gazdasági környezet Élesedő piaci verseny a kereskedelem területén, a helyi vállalkozások versenyhátrányba kerülhetnek. 12

13 Fejlesztések hiányában az idegenforgalmi potenciálokból nem lesznek (igazán) vonzó turisztikai termékek (illetve elvesztik vonzerejüket). A vállalkozásokat továbbra is a tőkeszegénység jellemzi, nem sikerül testre szabott finanszírozási programokkal az adott helyzeten változtatni. Az ipari és mezőgazdasági tevékenységek, a közlekedés terhelés erősödése összeütközésbe kerülhet a lakosság, a turizmus és a környezetvédelem érdekeivel. Az egyes gazdasági tevékenységeknek egymás közötti, illetve a lakókörnyezet és a környezet- és természetvédelem érdekeivel való összehangolása folyamatos tervezést és a környezettudatosság erősödését igényli. A helyi vállalkozások inaktív szerepet játszanak a kistérség fejlesztésében, napi problémáikon túl nem tudnak bekapcsolódni a fejlesztési tevékenységekbe, érdektelenekké válnak e terület iránt. Társadalmi környezet A fiatalok elvándorlása, a népesség elöregedése, kedvezőtlen lakosságcsere folytatódik. Az inaktív népesség számának növekedése, a foglalkoztatási helyzet stagnálása, esetleg romlása. A terület népességmegtartó képességének romlása. Párhuzamos fejlesztési kezdeményezések, elsősorban a települések közötti együttműködés hiánya miatt. A meglévő szaktudás elértéktelenedése, a szükséges szerkezetváltás elmaradása a szakképzésben. A szociális kiadások csökkentése (ellátatlanok számának növekedése, foglalkoztatási helyzet romlása). A kultúrára szánt közösségi források csökkentése (a humán erőforrás fejlesztés, illetve a turisztikai termékfejlesztés alapjainak megingatása). A civil szféra elkedvetlenedése, illetve kezdeményezéseinek ellehetetlenülése, s kivonulása a térségi feladatok megoldásából. Lemaradás az információs társadalom építésében. A térség érdekérvényesítő képességének csökkenése. A szomszédos turisztikai csomópontok (Budapest, Dunakanyar, Gödöllői dombság) árnyékában marad a kistérség. A kistérség turisztikai termékkínálatát nem lehet a nagyobb térség adottságaitól elvonatkoztatva, megkülönböztetve kialakítani, hanem csak azzal szoros kölcsönhatásban. 13

14 A kulturális örökség elenyészése (hagyományőrzők visszavonulása, az állagmegóvás, digitalizálás elmaradása). Műszaki környezet: Infrastrukturális ellátottság Az infrastruktúra fejlesztésre fordítható nemzeti forrásokat lekötik a nemzetközi és nemzeti jelentőségű hálózatfejlesztések. Így a térségi jelentőségű feladatokra nem maradnak támogatási források, a fejlesztési tervek végrehajtatlanok maradnak. Közlekedési infrastruktúra Forráshiány miatt a jelenlegi közlekedési helyzet konzerválódik, nem sikerül a lehetőségek kihasználása és az igények kielégítése. Települési infrastruktúra (közműellátottság, oktatás, egészségügy) A kulturális intézményeknek helyet adó ingatlanok állaga romlik a folyamatos fejlesztési források hiányában, az intézmények kedvezőtlen esztétikai állapotuk miatt elveszítik korábbi jelentőségüket. A műemléki épületek állaga romlik a műemlékvédelemre fordítható források hiányában, a műemlékek kedvezőtlen esztétikai állapotuk miatt elveszítik korábbi jelentőségüket. Jogi, politikai környezet: Városigazgatás, vállalkozásfejlesztés Az önkormányzatok fejlesztésre fordítható forrásai továbbra is limitáltak maradnak. Az önkormányzatok forrásai elsősorban a működtetésre, a kötelező települési ellátó, szolgáltató feladatok ellátására fordítódnak, és fennáll a veszély, hogy fejlesztési célokra nem marad megfelelő saját forrás. Megfelelő projektek hiányában a PPP típusú, illetve privatizációs lehetőségek kiaknázatlanok maradnak. A kistérség, mint igazgatási egység nem épül be a hazai közigazgatás struktúrájába. A vállalkozás, illetve térségmenedzsment ismeretek nem válnak ismertté, illetve nem integrálódnak a napi gyakorlatba, a menedzsment feladatok nem tudatosodnak az együttműködő partnerekben. Tőkehiány miatt a helyi vállalkozások nem képesek a megfelelő ütemben fejlődni. A helyi vállalkozások elsődlegesen külső forrásokból tudnak fejleszteni, és forrásabszorpciójukat intézményesen segíteni kell. A kistérségi fejlesztések nem koordináltak, párhuzamosságok alakulnak ki egy tudatos fejlesztő intézmény hiányában. 14

15 Nem alakul ki (hálózatos) együttműködés a közös térségi fellépést kívánatos területeken (forrásszerzés, turizmus, térségmarketing), egyéni, nem egyeztetett végrehajtás válik jellemzővé. A települések, illetve a térségi intézményhálózat nem válik szolgáltatóvá, a helyi vállalkozások és lakosság kénytelen máshol kielégíteni ilyen irányú igényét. A térség lemarad a virtuális világ adata lehetőség kihasználásban, mivel nem jönnek létre és nem terjednek el az e-önkormányzati (e-közigazgatási) szolgáltatások. 15

16 2. Stratégiai megfontolások A koncepció- és programalkotás stratégia kereteit néhány olyan alapvető körülmény, illetve tényező befolyásolja, amelyek kiemelése szükséges. 2.1 A Nagykátai kistérség helye a hazai kistérség rendszerben A Tápió-vidék több szempontból is sajátos helyet foglal el a kistérségi rendszerben. A Kistérség főbb jellemzői: Budapest közelsége meghatározó a térség számára. A külső és belső körülmények megfelelő alakulása esetén ez a kistérség is része lehet Budapest tágabb agglomerációjának, amelynek feltétele a tőke, a munkaerő, az áru és az információ zavartalan áramlásának megteremtése. A térségi eltartó-képesség alacsony szintje jelenleg is jellemző. A helyi munkaerőpiac egyoldalú, a munkavállalók jelentős része ingázóvá vált (Budapestre, valamint Szolnokra, Újszászra, Jászberénybe). Gyenge színvonalú a közlekedési összeköttetés (vasúti-közúti hálózat, tömegközlekedés) a külső központokkal, elsősorban Budapesttel, és megoldatlan a térségen belüli összeköttetés is, rossz minőségűek a belső utak. A helyi önkormányzatok eddig kis sikerrel tudtak külső beruházókat vonzani a térségbe. Ugyanakkor a helyi gazdaság saját erőből nem képes a munkaerőpiaci feszültségeket oldani. A térség erős rurális jegyeket, falusias karaktert hordoz. 2.2 A gazdaságfejlesztési koncepció és program tartalmával kapcsolatos megfontolások A programozás alapvetően az önkormányzati és civil szféra kezdeményezéseire terjed ki, a hangsúly azokon a területeken van, ahol a kistérségi szint a legalkalmasabb, a leghatékonyabb beavatkozást biztosító területi szint az adott probléma kezelésére. A koncepció és program a vállalkozásfejlesztés, agrár- és vidékfejlesztés, turizmus és foglalkoztatás területén a gazdasági szféra számára a problémák felvetésén, illetve megoldási javaslatokon kívül korlátozott, a piaci versenyt nem torzító elsősorban non-profit jellegű- a gazdaság fejlesztését segítő műszaki és humán infrastrukturális keretek fejlesztésére vonatkozó intézkedésekre tud javaslatokat megfogalmazni. Mivel a versenypolitika az Európai Unió gazdasági integrációjának egyik markáns eleme, a program gazdaságfejlesztési intézkedései a közösségi források szerep miatt- csak egy viszonylag jól kijelölt szűk mezsgyén haladhat. Ennek megfelelően a következő a területeken fogalmazhatók meg a gazdaságfejlesztési programok: 16

17 A programok kezdeményezője, pályázati alapok kedvezményezettje, gesztora és/vagy megvalósítója a kistérség lehet; a kistérség kezdeményezni, illetve támogatni tudja a térség egyes szereplői, pl. gazdasági társaságok, civil szervezetek, önkormányzati intézmények fejlesztését, forrásbevonását, beleértve a gazdaságfejlesztő szervezetek létrehozását is, és végül a gazdaságfejlesztési program megvalósulását segítő tervező, programozó és végrehajtó, valamint monitoring és értékelő kapacitás létrehozása és működtetése. A kistérségi gazdaságfejlesztési koncepció és programnak szervesen illeszkednie kell a tervezési hierarchiába, összhangban kell állnia a megyei, regionális és országos fejlesztési tervekkel, és komplementer jelleggel rá kell épülnie a kistérséget alkotó városok fejlesztési terveire. Mivel a hazai tervezési gyakorlatban egyszerre van jelen a felülről és alulról építkezés, és ezáltal a programozás egy iteratív folyamattá válik, a kistérségi gazdaságfejlesztési koncepció és program nem nélkülözheti a kellő rugalmasságot sem. 2.3 A kistérségi programok finanszírozása A kistérségi programok alapvető sajátossága, hogy a programok gesztorai és/vagy végrehajtói általában forráshiányosak, és alapvetően külső forrásokra, ezen belül is támogatási forrásokra épülhetnek. A kistérségi programok jelentős része olyan típusú fejlesztéseket irányoznak elő, amelyek hosszú megtérülése miatt hitelek vagy egyéb pénzpiaci források bevonására nem alkalmasak. Az a tény, hogy a kistérségi fejlesztések döntő közösségi (uniós, hazai központi és decentralizált) forrásokból származó támogatásokra, és jellemzően pályázati úton elérhető forrásokra épülhetnek, módszertani szempontból, a szóba jöhető intézkedések jellege és a kidolgozhatóság szintje szerint determinálják a gazdaságfejlesztési koncepció és program tartalmát. 17

18 3. Stratégiai jövőkép, fejlesztési koncepció A Nagykátai kistérség jövőképének elemei: lakónépessége számára a települések sajátos rurális karakterének megőrzés mellett egészséges, élhető lakókörnyezet és minőségi szolgáltatásokat biztosít; gazdasága eredményesen tud bekapcsolódni az összeurópai gazdasági folyamatokba, így a tudás-alapú gazdaság kiépítésében, és ezáltal biztosítja a helyben való és megfelelő színvonalú jövedelemtermelést; vonzó környezetet és szolgáltatásokat nyújt mind a befektetők, mind a turisták részére; gondosan óvja természeti és táji értékeit és épített környezetét, fejleszti a környezettudatosságot; és a nagyobb térségi együttműködések aktív részesévé válva őrzi sajátos hagyományait, karakterét. A Nagykátai kistérség átfogó gazdaságfejlesztési stratégiai céljai: a helyi gazdaság fejlődéséhez, versenyképességének erősítéséhez szükséges gazdasági és infrastrukturális környezet biztosítása; a gazdasági szerkezetváltás elősegítése nagyobb hozzáadott értékű gazdasági tevékenységek fejlesztése révén; munkahelyteremtés, a meglévő potenciálok bázisán további erőfeszítések befektetők, külső működő tőke vonzására; valamint a fenti folyamatokat támogató, kistérségi gazdaságfejlesztési intézményrendszer megalapozása. 18

19 4. Fejlesztési célrendszer 1. PRIORITÁS: A HELYI VÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA Kistérségi fejlesztési célok: A helyi vállalkozások támogatása, ennek keretében: vállalkozások felkészítése az EU szabályozási és piaci, versenyképességi követelményeire az információs gazdaság megalapozása az innováció transzfer és menedzsment feltételeinek megteremtése 2. PRIORITÁS: A MŰKÖDŐ TŐKE VONZÁSA Kistérségi stratégiai fejlesztési célok: A működő tőke vonzása, és ezen belül a kistérségi telephelykínálat bővítése 3. PRIORITÁS: MEZŐGAZDASÁG- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS Kistérségi stratégiai fejlesztési célok: Versenyképes agrárágazatok fejlesztése Agrártermékek feldolgozása és kereskedelme, ezen belül: Tápió-vidéki termék minőségi védjegy bevezetése Agrárlogisztikai szolgáltatások fejlesztése Biomassza hasznosítás 4. PRIORITÁS: A MINŐSÉGI TURIZMUS FEJLESZTÉSE Kistérségi stratégiai fejlesztési célok: Turisztikai vonzerők és ráépülő termékek fejlesztése, ennek keretében: Aktív turizmus termékcsomagok kialakítása, értékesítése A kulturális és rendezvény turizmus kínálatának bővítése, összehangolása Az ökológiai értékek bemutatásának bővítése A falusi-tanyasi turizmus, mint turisztikai termék kialakítása

20 A turizmus fogadási feltételeinek fejlesztése, ezen belül: Szálláshelyek kapacitásának és minőségének fejlesztése A térségen belüli és kifelé irányuló közlekedési kapcsolatok javítása ajánlott turista útvonalak Turizmus marketing tevékenység fejlesztése Közös kistérségi portálként is működő- turisztikai honlap kialakítása Közös kistérségi turisztikai arculat kialakítása és megjelenítése 5. PRIORITÁS: FOGLALKOZTATÁS Kistérségi stratégiai fejlesztési célok: A foglalkoztatás feltételeinek javítása, ezen belül: Munkaerő piaci egyeztető fórum létrehozása 6. PRIORITÁS: A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KISTÉRSÉGI INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK KIÉPÍTÉSE Kistérségi stratégiai fejlesztési cél: A gazdaságfejlesztés kistérségi szintű koordinációjának erősítése egy Kistérségi Gazdaságfejlesztési iroda létrehozásával 7. PRIORITÁS: A GAZDASÁGFEJLESZTÉS INFRASTRUKTURÁLIS FELTÉTELEINEK JAVÍTÁSA Kistérségi stratégiai fejlesztési cél: A közúti közlekedés fejlesztése A közüzemi csatorna- és szennyvíztisztító hálózat fejlesztése 20

21 A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAM KONCEPCIÓJA P R O G R A M O K Vállalkozás - fejlesztés Muködő toke vonzása Élelmiszer - gazdaság fejlesztése Turizmus - fejlesztése Foglalkoztatás javítása Gazdaságfejlesztési intézmények F O R R Á S O K Fejlesztési támogatási források Kistérségi Társulás forrásai KISTÉRSÉG Önkormányzati források (önerő is) Külső források mobilizálása Belső források mobilizálása Gazdaságfejlesztési infrastruktúra 21

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet HAJDÓBÖSZÖRMÉNYI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet 2005. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 Stratégia helyzetértékelés (SWOT elemzés)... 4 Erősségek...

Részletesebben

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005.

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Tartalomjegyzék BEVEZETÉS I. A PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSAI... 4 II. GAZDASÁG- ÉS IPARFEJLESZTÉS... 14 III.

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda Raiffeisen Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Rt. 2005. november 2. AZ ASZÓDI TÖBBCÉLÚ

Részletesebben

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés

Részletesebben

A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét

A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét Dr. Lengyel Imre, az MTA Doktora, közgazdász, dékánhelyettes, tanszékvezetı egyetemi tanár, Szegedi

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés Szombathely, 2005 EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés A WESTPA EU régió

Részletesebben

BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Bácsalmási Kistérség TKT Tanácsa a 2008. november 27. ülésén megtárgyalta a Bácsalmási Kistérség által az LHH program keretében

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április

Részletesebben

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz.

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz. Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Algyő TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Koncepció és Stratégiai Program 2004. április Terra Studio Kft. 1094 Budapest, Angyal u. 7/A. Tel: 456 50 90; fax: 456 50 99; E-mail: terra95@hu.inter.net; www.terra-studio.hu

Részletesebben

Vasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Vasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás Vasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Esélyteremtı, és életminıség javító kistérségi szolgáltatási rendszer fejlesztése, fenntartása. 2007.

Részletesebben

CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. Településfejlesztési koncepció és marketing terv II.

CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. Településfejlesztési koncepció és marketing terv II. CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2011 Településfejlesztési koncepció és marketing terv II. II. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 45 8. A FEJLESZTÉS KONCEPCIONÁLIS KERETEI 8.1. Csepreg város jövőképe A jövőkép - az aktuális

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja. II. Stratégiai program

Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja. II. Stratégiai program Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja II. Stratégiai program Natúrpark Térségfejlesztési Kht. 2002. 1 I.1. Az Őriszentpéteri Kistérség jövőképe. Az őrségi kistérség több

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató

Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató Budapest, 2008. március Közreműködő szakértő:

Részletesebben

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA Tartalomjegyzék Helyzetelemzés 5. Összefoglaló 5. Összegzés 7. 1. Kistérségi SWOT-analízis 13. 2. Kitekintés az országos és uniós programozásra

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS 2008. április. Módosítva: 2009. május. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 2. ÖSSZEFOGLALÓ... 6 3. NAGYKŐRÖS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN...

Részletesebben

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE SZOLNOKI FŐISKOL E SZOLNOKI FŐISKOL TRTLOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLLÓ... 3 I. FEJEZET 6- BN ELFOGDOTT ÉS -BEN MÓDOSÍTOTT CÉLJINK ÉRTÉKELÉSE... 4 I.. MEGÚJULÁSI STRTÉGIÁBN DEFINIÁLT STRTÉGII CÉLOK MEGVLÓSULÁSÁNK

Részletesebben

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 9. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány A LEADER ÉS AZ INTERREG KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK SZEREPE

Részletesebben

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 Sz.: 4/2015. MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Részletesebben

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 8. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI

Részletesebben

A SZEKSZÁRD-TOLNAI KISTÉRSÉG KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA

A SZEKSZÁRD-TOLNAI KISTÉRSÉG KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA Munkaanyag 2010. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...2 HELYZETELEMZÉS...3 A KISTÉRSÉG KÖZMŐVELİDÉSI HELYZETE...10 SWOT elemzés...18 Problémafeltárás...20

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010.

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. Készítette: Nábrádi Csilla szociálpolitikus Jóváhagyta: Somogy Megyei Közgyőlés 29/2010.(V.7.) sz. határozatával 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2014. SZEPTEMBER 11. Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. Telefon: +(32) 417-255/163 Honlap: www.salgotarjan.hu

Részletesebben

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az

Részletesebben

II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia

II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia TAMÁSI INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

FELHÍVÁS. Turizmusfejlesztés megvalósítására a megyékben. A felhívás címe: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés

FELHÍVÁS. Turizmusfejlesztés megvalósítására a megyékben. A felhívás címe: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés FELHÍVÁS Turizmusfejlesztés megvalósítására a megyékben A felhívás címe: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés A felhívás kódszáma: TOP-1.2.1-15 Magyarország Kormányának

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014.

KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014. KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014. 1 Kiskunfélegyháza Város Gazdasági és Munka Programja 2011-2014 Tartalomjegyzék: A. Célok 2 B. Programok 4 C. Feladatok 7 I. GAZDASÁGFEJLESZTÉS

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - 2008. JANUÁR NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 10 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 11 2.1.1.

Részletesebben

MEZŐFÖLDI KISTÉRSÉG TURIZMUSFEJLESZTÉSI PROGRAM. Tartalomjegyzék

MEZŐFÖLDI KISTÉRSÉG TURIZMUSFEJLESZTÉSI PROGRAM. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 3 I. HELYZETÉRTÉKELÉS... 5 1. A világturizmus alakulása, prognózisok, világtrendek... 5 2. Magyarország turizmusa... 7 3. A Közép-Dunántúli Régió turizmusa... 9 4. Fejér megye

Részletesebben

Az ipari parkok megjelenése

Az ipari parkok megjelenése Az ipari parkok megjelenése Tartalomjegyzék: 1. Bevezetés 4 2. Logisztika 5 2.1 A logisztika fogalma és rövid története 5 2.2 A logisztika feladata 6 2.3 A logisztika céljai 6 2.4 A logisztika legfıbb

Részletesebben

Tápiószele Város Önkormányzata. Integrált Városfejlesztési Stratégia 2011-2018.

Tápiószele Város Önkormányzata. Integrált Városfejlesztési Stratégia 2011-2018. Tápiószele Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2011-2018. Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------2

Részletesebben

SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM 2002 2 Tartalom Bevezetés I. A Sárvári Kistérség területfejlesztési ja II. A Sárvári Kistérség

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Dorogháza Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 5 Célok...

Részletesebben

NAGYKŐRÖS VÁROS részére

NAGYKŐRÖS VÁROS részére TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM NAGYKŐRÖS VÁROS részére II. kötet FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Az Önkormányzattal együttműködve készítette: MEGRENDELŐ TÉMAVEZETŐ Dr. Veres Lajos PROGRAMFELELŐS Kósa Beatrix VEZETŐ

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére 6. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzatának Gazdasági Programja Az elıterjesztést készítette: Nagy Judit irodavezetı

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

Szajla Község Önkormányzatának gazdasági programja

Szajla Község Önkormányzatának gazdasági programja Szajla Község Önkormányzatának gazdasági programja A helyi önkormányzatokról szóló 1990,évi LXV. törvény elıírásai szerint az önkormányzatoknak a választási ciklus végéig szóló gazdasági programot kell

Részletesebben

A Veszprémi Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja

A Veszprémi Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja A Veszprémi Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja 2005. április hó Pro-Vital 2000 Fejlesztési Tanácsadó és Beruházásszervező Kft. Tartalomjegyzék I. A KISTÉRSÉG HELYZETE, SAJÁTOSSÁGAI...4

Részletesebben

BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata

BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata KÉSZÍTETTE: TÉR-T-REND Kft., ECORYS MAGYARORSZÁG Kft. 2016. TARTALOM TARTALOM

Részletesebben

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 2. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Gazdasági, Pénzügyi és

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület előzetesen elismert LEADER Helyi Akciócsoport 2016. február 1 Tartalom Tartalom...2 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 9 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 10 2.1.1.

Részletesebben

Egyeztetési anyag 1. változat

Egyeztetési anyag 1. változat AZ ÉRKERTI LAKÓTELEP NAGYVÁROSIAS LAKÓKÖRNYEZETÉNEK MINŐSÉGI MEGÚJÍTÁSA ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Egyeztetési anyag 1. változat 2009. március 17. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

Részletesebben

Velencei-tó a Természetes Egészség. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011

Velencei-tó a Természetes Egészség. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Velencei-tó a Természetes Egészség A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési

Részletesebben

Budapesti Agglomeráció Gazdaságfejlesztési. Cselekvési Terve. BAFT Gazdaságfejlesztési ad hoc szakmai bizottsága

Budapesti Agglomeráció Gazdaságfejlesztési. Cselekvési Terve. BAFT Gazdaságfejlesztési ad hoc szakmai bizottsága B U D A P E S T I A G G L O M E R Á C I Ó G A Z D A S Á G F E J L E S Z T É S I C S E L E K V É S I T E R V E 2007 KÉSZÍTETTE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓS FEJLESZTÉSI TANÁCS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI AD HOC SZAKMAI

Részletesebben

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRAM 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester 2008. november 1. Bevezetés, áttekintés A helyi

Részletesebben

TOKAJ-HEGYALJA ÖRÖKSÉGTURISZTIKAI KONCEPCIÓJA

TOKAJ-HEGYALJA ÖRÖKSÉGTURISZTIKAI KONCEPCIÓJA TOKAJ-HEGYALJA ÖRÖKSÉGTURISZTIKAI KONCEPCIÓJA Dr. Dankó László a közgazdaságtudomány kandidátusa, tanszékvezető egyetemi docens Miskolci Egyetem Marketing Intézet Nemzetközi Marketing Tanszék A tanulmány

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 2/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. május 8. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 1 Tartalomjegyzék 1.

Részletesebben

A GYİRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

A GYİRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A GYİRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA KÉSZÍTETTE: Széles Imre, pedagógiai elıadó 2010 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETİ 3 II. A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS BEMUTATÁSA

Részletesebben

Balatonfűzfő Város komplex. városfejlesztési stratégiája. 2007. február

Balatonfűzfő Város komplex. városfejlesztési stratégiája. 2007. február komplex városfejlesztési stratégiája 2007. február HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. 1124 Budapest, Németvölgyi út 114. tel: [06-1]-319-1790 fax: [06-1]-319-1381 e-mail: info@hbhe.hu www.hbheuroconsulting.hu

Részletesebben

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata " NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 244/2011.(XII.15.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálatáról A Közgyűlés az előterjesztést

Részletesebben

Budapest Főváros XXIII. kerület, Soroksár Önkormányzata

Budapest Főváros XXIII. kerület, Soroksár Önkormányzata , Soroksár Önkormányzata Településfejlesztési Koncepció Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A dokumentáció a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

centrope Regionális Fejlődési Jelentés 2012 Projekt-összefoglaló és következtetések

centrope Regionális Fejlődési Jelentés 2012 Projekt-összefoglaló és következtetések centrope Regionális Fejlődési Jelentés 2012 Projekt-összefoglaló és következtetések Bevezető Ez a regionális fejlődési jelentés a centrope regionális fejlődés-monitoring kísérleti projekt harmadik és egyben

Részletesebben

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ (első munkaváltozat) Készült a Magyar Tudományos Akadémia RKK felkérésére Győr, 2004. Dr. Fekete Mátyás egyetemi

Részletesebben

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Helyzetfeltárás, koncepció szakasz 2006. december 4. Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 HELYZETFELTÁRÁS

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

Balkány Város Megalapozó Vizsgálat és Településfejlesztési Koncepció

Balkány Város Megalapozó Vizsgálat és Településfejlesztési Koncepció A szociális alapellátási feladatok mellett a tanyagondnoki szolgálatot is a Központ látja el. A lakosság szociális jellegű anyagi támogatással, kapcsolatos teendői azonban a Polgármesteri Hivatal feladatai

Részletesebben

ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat)

ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) Készítette: Stratégiakutató Intézet Kht. Ugrin Emese témavezető, szerkesztő Bese Ferenc településfejlesztő, Brunczel

Részletesebben

NAGYKŐRÖS VÁROS részére

NAGYKŐRÖS VÁROS részére TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM NAGYKŐRÖS VÁROS részére III. kötet STRATÉGIAI PROGRAM Az Önkormányzattal együttműködve készítette: MEGRENDELŐ Nagykőrös Város Önkormányzata TÉMAVEZETŐ Dr. Veres Lajos PROGRAMFELELŐS

Részletesebben

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020 d VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020 5.3. egyeztetési változat 2014. július 14. Vezetői összefoglaló Életminőség, Élhető környezet, Érték-teremtés- sikeres Vas

Részletesebben

III. Operatív program

III. Operatív program TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...1 Operatív programok...2 1.1 Gazdaságfejlesztés operatív programjai...2 1.1.1 Hiányzó üzleti szolgáltatások fejlesztése...2 1.1.2 Az információs gazdaság megalapozása...4

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2008. évre

Tartalomjegyzék. Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2008. évre Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú Munkaerő-piaci Prognózis 2008. év BUDAPEST Összeállította Statisztikai és Elemzési Osztály Budapest, 2008. február I. Általános ismertető... 4

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Készült a Veszprém megye fejlesztésének megalapozása a 2014-2020 közötti időszakra című, ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0011 azonosítószámú projekt keretében a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM

Részletesebben

Turisztikai Tanácsadók Szövetsége támogató javaslata az Új Széchenyi Terv megvalósításáért

Turisztikai Tanácsadók Szövetsége támogató javaslata az Új Széchenyi Terv megvalósításáért Turisztikai Tanácsadók Szövetsége támogató javaslata az Új Széchenyi Terv megvalósításáért Örömmel üdvözölve az Új Széchenyi Terv megalkotását, a Vitairat véglegesítéséhez alábbi javaslatainkkal kívánunk

Részletesebben

K I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció tárgyában:

K I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció tárgyában: Szám: 2/2013. K I V O N A T a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. február 15-i ülésének jegyzőkönyvéből A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...

Részletesebben

Óbarok (Nagyegyháza) Község TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Óbarok (Nagyegyháza) Község TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Óbarok (Nagyegyháza) Község TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 2. oldal A koncepció célja 3. oldal A település múltjának rövid történeti áttekintése 3. oldal Földrajzi elhelyezkedés

Részletesebben

TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS)

TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) 2016. JANUÁR 31. TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Tiszalök Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM

Részletesebben

a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére

a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére TERVEZET Nemzeti Erdészeti Stratégia a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére Vidékfejlesztési Minisztérium

Részletesebben

Válaszaikat előre is köszönjük!

Válaszaikat előre is köszönjük! KÉRDŐÍV TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK RÉSZÉRE A SZERENCS-TOKAJI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJÁNAK KIDOLGOZÁSÁHOZ Kérjük, hogy a kérdőíveket 2004. március 5-ig töltsék ki, és juttassák vissza

Részletesebben

8. Cselekvési terv. 8.1 Az intézkedések leírása. Kultúrháló közösségi terek minőségi javítása és a helyi közösségek együttműködésének támogatása

8. Cselekvési terv. 8.1 Az intézkedések leírása. Kultúrháló közösségi terek minőségi javítása és a helyi közösségek együttműködésének támogatása 8. Cselekvési terv 8.1 Az intézkedések leírása 1.) intézkedés megnevezése 2)Specifikus cél 3)Indoklás, alátámasztás A támogatható tevékenység területek meghatározása Kultúrháló közösségi terek minőségi

Részletesebben

Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez!

Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA HUMÁN INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez! HIOP 1.3. 2006. március 17. Fájl neve: HIOP 1.3. 060317 Oldalszám összesen: 49 oldal

Részletesebben

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Végsı változat 2007. július 1 Jelen szakértıi anyag a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megbízásából készült Szakértıi

Részletesebben

Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014.

Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014. Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014. Jóváhagyva: 25/2011. (III.29) sz határozattal I. Bevezetés A gazdasági program elkészítésének célja, hogy az Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV 2006-2008

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV 2006-2008 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV Jóváhagyta: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 58/2006.(IV.28.) számú határozatával Készítette: Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:

Részletesebben

Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008-2013)

Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008-2013) Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008 2013) 1 Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008-2013) A dokumentumot Gödöllő Város Önkormányzata megbízásából készítették: Értéktérkép

Részletesebben

Tartalomjegyzék. GYÖRFY LEHEL BÁLINT TAMÁS LŐRINCZI ATTILA ImPulzus a határon Szatmárnémeti gazdasági jellemzői, az ígéretes fejlődés és a lehetséges

Tartalomjegyzék. GYÖRFY LEHEL BÁLINT TAMÁS LŐRINCZI ATTILA ImPulzus a határon Szatmárnémeti gazdasági jellemzői, az ígéretes fejlődés és a lehetséges 1 Tartalomjegyzék GYÖRFY LEHEL BÁLINT TAMÁS LŐRINCZI ATTILA ImPulzus a határon Szatmárnémeti gazdasági jellemzői, az ígéretes fejlődés és a lehetséges veszélyek........................................................

Részletesebben

LEADER Helyi Akciócsoportok önértékelési rendszerének kidolgozása

LEADER Helyi Akciócsoportok önértékelési rendszerének kidolgozása LEADER Helyi Akciócsoportok önértékelési rendszerének kidolgozása Készítette: Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület 2473 Vál, Vajda János utca 2. Projekt szám: 1647/2013/NAKVI A projekt

Részletesebben

ÚTMUTATÓ A LEADER Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013.évi felülvizsgálatához

ÚTMUTATÓ A LEADER Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013.évi felülvizsgálatához ÚTMUTATÓ A LEADER Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013.évi felülvizsgálatához VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 2013. MÁRCIUS TARTALOM 1. Bevezető 2. A HVS célja és szükségszerűsége 2. A HACS szerepe a döntéshozatalban

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET)

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) 2015 2015. november A vélemények elektronikus benyújtásának helye: szeged_its1mod_velemenyek@szeged.eu

Részletesebben