Az ipari parkok megjelenése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az ipari parkok megjelenése"

Átírás

1 Az ipari parkok megjelenése

2 Tartalomjegyzék: 1. Bevezetés 4 2. Logisztika A logisztika fogalma és rövid története A logisztika feladata A logisztika céljai A logisztika legfıbb területei A logisztika szerepe az ipari parkokban 7 3. Ipari parkok 8 3.1Az ipari parkok fogalma Általános jellemzıi Az ipari parkok csoportosítása Infrastruktúra szükségessége Az ipari parkok stratégiai feladatai Az ipari park fejlıdésének fıbb vonásai, SWOT analízis Erısségek Gyengeségek Lehetıségek Veszélyek Kik nyerhetik el az ipari park címet? Az ipari parkok helye, szerepe az EU-ban Az ipari parkok finanszírozásának EU-s keretei Az ipari parkok szakmai és érdekvédelmi szervezetei Ipari Parkok Egyesülete (IPE) Önkormányzati Ipari Parkok Szövetsége Tudományos Technológiai és Ipari Parkok Szövetsége (TTIPSZ) Magyar Tudományos Technológiai és Ipari Parkok Szövetsége (MATTIP) A Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége (VISZ) A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) Ipari parkok kialakulása Amerikában Ipari parkok kialakulása Magyarországon Mőködı ipari parkok térségünkben 30 2

3 12.1 Nyíregyháza Mátészalka A gazdasági világválság következményei Általános jellemzık A válság hatása a gazdaságra Befektetés a válság idején Gazdasági növekedés lehetısége Külföldön Magyarországon Munkanélküliség a válság idején Összegzés 43 Irodalomjegyzék 46 Internetes források 44 Mellékletek 49 3

4 1. Bevezetés Az ipari parkok története közel egy évtizede kezdıdött Magyarországon helyi kezdeményezésre, a vállalkozások és a helyi önkormányzatok összefogásával. A 90-es évek közepén a kormányzati szervek is felismerték, hogy az ipari park a gazdaságfejlesztés egyik kiemelt fontosságú intézménye, ezért a parkok támogatására különbözı elképzeléseket dolgoztak ki tıl évente lehet pályázaton elnyerni az ipari park címet, 2001-ben pedig elkészült az ipari parkok fejlesztésének tízéves programja is. Ma az ipari parkok adják az ipari termelés negyedét, az ipari export 40 %-át. Az ipari parkokban folyó tevékenység termelékenysége kétszeresen haladja meg az ipari átlagot. Az eddigi eredmények, bármennyire is impozánsak, mindössze a fejlett világhoz való felzárkózásként értelmezhetıek. Elıttünk van még a tudásalapú társadalom követelményeinek körvonalazása és az annak teljesítését szolgáló program valóra váltása. Lépést kell tartani azzal a fejlett világgal, amely maga is birkózik az információs kor követelményeinek teljesítésével. Alapvetı, hogy a parkok elımozdítsák az oda települt cégek, a park térségében mőködı vállalkozások versenyképességének javítását. Ehhez az egyetemi, akadémiai intézeteknek, K+F szervezeteknek nagyobb szerepet kell adni az ipari parkok fejlesztésében. Ez egyrészt sokkal fejlettebb tıkeszervezést, marketingmunkát igényel, másrészt az akadémiai szféra olyan támogatását és ösztönzését, hogy részvételükkel (kezdeményezésükre) környezetükben tudományos parkok jöhessenek létre. Az ipari parkok szolgáltató tevékenységükkel tudják a betelepült cégek versenyképességét javítani. A "vállalkozói házak" az elsı lépés ahhoz, hogy a szolgáltatások infrastruktúrája kiépüljön. Halaszthatatlan az ipari parkok információs rendszerének kiépítése. Ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy valamennyi ipari park, tıkeszervezı munkája során, támaszkodjon egy térinformatikai alapon felépülı, bármely befektetı számára naprakész információt nyújtó internetes honlapra. Hasonlóan fontos az ipari parki menedzserek szakmai felkészítése, képzése. 4

5 Az ipari parkok a tudásalapú társadalom létesítésének egy kis szeletét adják, de sokat segíthetnek a legprogresszívebb fejlesztési célok elérésében is. 2. Logisztika 2.1 A logisztika fogalma és rövid története A logisztika a görög logos szóból származik, jelentése értelem, számítás, tervezés ok. A logisztika középpontba kerülését a modern gazdaság mőködésének elengedhetetlen feltétele, a versenyben maradás kényszerítette ki, amelynek célját csak úgy érheti el, ha gyorsan kielégíti a vevıi igényeket, maximálja aminıséget és minimalizálja a költségeket. A logisztika a fejlett piacgazdaságokban az 1950-es évektıl vált stratégiai fontosságú területté a vállalatok számára. Alkalmazásának kiindulópontja az Amerikai Egyesült Államok volt, majd felfedezték Nyugat Európában is, Kelet Ázsiában és a rendszerváltás után a közép kelet európai országokban, így hazánkban is. Az 1950-es években a hangsúly a költségcsökkentésen, az 1970-es évektıl az értékesítés támogatásán volt. Az 1980-as évek közepe táján új cél jelent meg: a vevıkiszolgálás. Ekkora már egyre többen ismerték fel, hogy az élesedı piaci versenyben csak azok a vállalatok maradhatnak talpon, amelyek a lehetı legjobban alkalmazkodnak a vevık igényeihez. Ez pedig elképzelhetetlen az anyag -, az áru és az információáramlás javítása, azaz a logisztikai szolgáltatási színvonal növekedés nélkül. A nemzetközi és a hazai szakirodalmon mőszaki, illetve menedzselési (szervezési és gazdasági) oldalról közelíti meg a logisztikai problémákat. A mőszaki megközelítés az anyagáramlási (anyagmozgató, szállítási, rakodási, raktározási) folyamatok és rendszerek tervezésére, szervezésére helyezi a hangsúlyt, míg a menedzsment szempontú megközelítés a beszerzés, a készletezés, az értékesítés szervezését összhangjának megteremtését tekinti fı feladatának. Mindkét megközelítés azonban abból indul ki, hogy amíg a használati értéket a termelés hozza létre, a hely- és az idıértéket vagyis a megfelelı helyre, megfelelı idıben való eljuttatását a logisztika biztosítja. Az áruk és az információk áramlásának rendszerszemlélető megszervezése révén ugyanis lehetıvé válik a felesleges mozgások és várakozási idık kiküszöbölése, a legrövidebb utak feltárása, a mozgásokhoz szükséges idık, költségek és kockázatok csökkentése. 5

6 2.2 A logisztika feladata 1 A logisztika legfıbb feladatát általában a 7M- vagy a 9M-elv mentén szokás meghatározni. Ezek alapján nem csak a költség-, mennyiség-, és idıtényezık kerülnek súlypontba. A 9M-elv: - a megfelelı információ - a megfelelı anyag - a megfelelı energia - a megfelelı személyek jussanak el - a megfelelı mennyiségben - a megfelelı minıségben - a megfelelı idıpontban - a megfelelı helyre - a megfelelı költséggel eljuttatható legyen. 2.3 A logisztika céljai A logisztika célja bonyolult folyamatok hatékonyabbá tétele, a gazdasági folyamatokban az áruegységre jutó költségek csökkentése. A logisztika létrejöttét a gazdasági élet alapvetı szőkössége és gazdasági verseny tette elengedhetetlené a magas energia és nyersanyag árak, a hitel felvételek magas kamatai, a modern sokszereplıs piacok. A logisztika tökéletesítése a vállalkozás egészére nézve az elsıdleges fontosságú feladatok között van, mivel a logisztikai költségek az összköltségek akár 40%-át is kitehetik. 2.4 A logisztika legfıbb területei A mai modern logisztikában bár alapvetı jelentıségő a raktár- és készletgazdálkodás, ill. a kapacitásához igazított szállítás, de nem egyedüli meghatározó tényezı. Részei: - beszerzés, alapanyag ellátás 1 Szegedi Prezenszki : Logisztika - Menedzsment 30 o. 6

7 - csomagolás - elosztási, áruterítési kommunikáció - készletgazdálkodás és irányítás - raktározás - szállítás és forgalom elırejelzés - anyagmozgatás - rendelés feldolgozás és kommunikáció - informatikai háttér - üzem és raktárelhelyezés - visszáru kezelés - vevıszolgálati szintek - selejtezés. 2.5 A logisztika szerepe az ipari parkokban Az ipari parkban, illetve vonzáskörzetében mőködı vállalkozásoknak nyújtott logisztikai szolgáltatások fejlesztése fontos, mivel a korszerő termelésszervezési gyakorlat és a versenyképesség fenntartása csak fejlett logisztikai háttér esetén valósítható meg. Országos hatáskörő logisztikai központok kiépítése mellett az ipari parkokban mőködı vállalkozások számára nyújtott elsısorban a termeléshez kapcsolódó logisztikai szolgáltatásokat is bıvíteni kell. Az ipari parkok informatikai hálózata nem csupán egyetlen szervezet belsı folyamatait irányítja, hanem képes kiszolgálni a beszállítótól a vevıig a teljes gazdasági értékláncot. Célszerő lenne létrehozni egy olyan számítástechnikai rendszert, amely az ipari parkokban mőködı kis- és középvállalkozások számára is lehetıvé tenné a korszerő integrált vállalatirányítási rendszerek használatát. Támogatást kellene adni azoknak a programoknak, amelyek megırzik a kialakult rendszer nyitottságát, és felhasználói oldalról a funkcióbıvítést lehetıleg egyszerően, külön rendszer telepítése nélkül biztosítják. A 2004 tavaszán átadott iparipark-portál lehetıvé teszi, hogy az egyes parkok ne vesszenek el az egyedi alkalmazásokban, a program csökkenti az információtovábbítás költségeit, a felhasználható sablonok segítségével az egyedi jegyek is megırizhetık. 7

8 Logisztikai szolgáltatások: 2 1. ábra A logisztika szerepe az alábbiakban foglalható össze: - ipari park fejlesztı, fenntartó társaság logisztikája, - belsı és külsı szállítási kapcsolatai áru- illetve személyszállítás tekintetében, - ipari parkba betelepült vállalatok logisztikája o vállalaton belül o vállalaton kívül. 3. Ipari parkok 3.1 Az ipari parkok fogalma Az ipari park definíciójáról évek óta nincs megegyezés a téma gyakorlati és elméleti szakemberei között. Az ipar-, az ingatlan- és a területfejlesztésben is gyakran használt fogalom meghatározásai más más szempontok alapján vizsgálják az ipari parkokat, vázolják fel a fogalom lényeges elemeit. Ipari parknak minısülnek azok a projektek ahol egy területileg behatárolt ingatlanon a 2 Forrás: Letöltés:

9 termelıtevékenységhez nélkülözhetetlen fizikai infrastruktúrán (energia, víz, csatorna, utak, telekommunikáció) kívül az ipari park olyan szellemi infrastruktúrát, szolgáltatásokat (logisztikai, ügyviteli, pénzügyi, marketing) is nyújt a betelepült vállalkozásoknak, melyek ma már nélkülözhetetlenek a sikeres üzleti élethez. 3.2 Általános jellemzıi Az ipari park korunk egyik leghatékonyabb és világszerte elterjedt gazdaságszervezı és egyben regionális gazdaságfejlesztı eszköze. Egyre nagyobb jelentısége van az innováció orientált vállalkozások, ezen belül a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésében, valamint az egyes régiók felzárkóztatásában. Az ipari park fogalmát amely nem könnyen meghatározható győjtıfogalom a gazdasági szakirodalom csak az 1970-es évektıl használja rendszeresen. Az ipari parkban telepszerően kialakított ipari és szolgáltató létesítmények a multinacionális vállalatokon kívül a helyi kis és középvállalkozások számára lehetıvé teszi a versenyképesség folyamatos fenntartását. Az ipari parkban olyan innovációs kapcsolatrendszer jön létre, amely elısegíti az ipari struktúra átalakítását, lehetıvé teszi a korszerő technológiák és szervezési elvek alkalmazását s ezáltal a korszerő termékek gyártását, szolgáltatások nyújtását. Az ipari parkok ideális esetben támogatják a helyi szellemi tıke, a találmányok, a K + F eredmények bevonását a termelésbe, erısítik a kapcsolatot a cégek és az ipari és egyetemi kutatóhelyek között. Egy ipari park fejlesztése 7-10 éves folyamat, melynek során az egyes fejlıdési fázisokban különbözı szakterületek harmonikus együttmőködése hozhat megfelelı eredményt. Az iparipark-program eddigi eredményeinek elemzése rávilágított, hogy az 5-6 éve tudatosan ipari parkká fejlesztett területek mára a nemzetgazdaság jelentıs projektjeivé váltak, az ország ipari termelésének figyelemre méltó hányadát produkálják és nagyszámú munkaerıt foglalkoztatnak. Ehhez a tudatos fejlesztéshez magasan képzett menedzsmentre volna szükség az ipari parkokban, ami gyakran hiányzik. Fıleg az önkormányzati tulajdonú parkok esetében jellemzı, hogy nincs az ipari park környezetében megfelelı végzettségő szakember, de megfizetésére nem is lenne keret. Az ipari parkok fejlesztését ezért nem ritkán más munkakörben az önkormányzatnál dolgozó munkatársak fél- és mellékállásban végzik, többkevesebb sikerrel. 9

10 Az országban mőködı ipari parkok többsége már olyan fejlettségi szintet ért el, amely lehetıvé, illetve szükségszerővé teszi, hogy a meglévı alapszolgáltatások mellett különbözı minıségi szolgáltatások is létesüljenek. Az egyik legfontosabb az innovációs, inkubációs háttér megteremtése lenne. Az ipari parkok többségében ma még nincs olyan inkubátorház vagy vállalkozók háza, esetleg innovációs szolgáltatási lehetıség, amely támogatná azoknak a kis- és középvállalkozásoknak a betelepülését, melyek fejlıdıképesek, innovatívak, de tıkehiányos helyzetükbıl kifolyólag új telephely kialakítására nem képesek. Gondot jelent a parkok számára, hogy az APEH területenként eltérı módon értelmezi az ipari parkok infrastruktúrális fejlesztéseinek áfa- visszaigénylését. A probléma forrása az, hogy bizonyos jogszabályok nem azonos feltételekhez kötik a visszaigénylés lehetıségét. Ezen kívül néhány parkban mőködési-finanszírozási problémát okozott az is, hogy a Nemzeti Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal az 2003-ban több iparipark-projektnél a területek egy részének értékesítése miatt visszavonta a korábban a GKM-mel közösen nyújtott támogatásokat. Az iparipark-program továbbfejlesztéséhez szükséges lépéseket a GKM a következıkben határozta meg: a gazdasági tárcának és a kormányzatnak határozottan fel kell vállalnia az iparipark-fejlesztési program folytatását, folyamatosságának és stabilitásának biztosítását. Továbbra sem sérülhet az az alapelv, hogy az iparipark-program a helyi önkormányzati és vállalkozói kezdeményezésekre épít és támogatja azok megvalósítását. Az ipari parkok létesítésének, mőködtetésének tervezhetısége miatt a finanszírozási rendszert úgy kell kialakítani, hogy a különbözı célok (befektetés ösztönzés, foglalkoztatás, szolgáltatások fejlesztése, logisztikai fejlesztések) eltérését szolgáló, eddig leginkább ágazati logikát követı források a jövıben a közös (nemzeti és EU) támogatások tekintetében minél jobban összehangolhatók legyenek. Újra kell gondolni a források ésszerő felhasználását lehetıvé tevı forráskoordinációt, lehetıség szerint ki kell bıvíteni más, az ipari parkok mőködési profiljába illeszthetı támogatási lehetıségekkel is. Ugyan az operatív programok prioritásaiban felfedezhetı egy horizontális kapcsolat, de szükséges a programok tudatos összekapcsolása is. Mivel az egyes ipari parkok fejlıdési feltétele, gazdasági környezete eltérı, ezért szükséges, hogy a fejlesztési célok között az alapinfrastruktúra kiépítését támogató pályázatoktól a modern, informatikai vagy innovációs fejlesztések támogatásáig miden szint megjelenjen. Ugyanakkor az egyes fejlıdési-fejlesztési ütemek elhatárolása kormányzati és regionális szinten egyaránt fontos. Az ipari parkok tervezhetı szükségleteit meg kell jeleníteni, a nemzeti fejlesztési tervben, illetve az operatív programokban is. 10

11 A parkok befektetés ösztönzési munkáját a menedzsment képzettségi szintjének növelésével és hatékony marketingmunkával kell javítani. Teljes körővé és naprakész információkkal feltöltötté kell tenni a befektetési lehetıségeket szakszerően bemutató adatbázist, növelni kell a hazai és külföldi marketingakciók számát, Az ipari parkok menedzsmentje számára szervezett formában kell biztosítani a befektetés ösztönzéshez szükséges marketingképzést. Az innováció vezérelt, globalizálódó gazdaságban a versenyképesség kulcsát az erıs és rugalmas helyi gazdaság jelenti. A kistérségi gazdasági potenciál megerısítésében az ipari parkoknak kiemelkedı szerepük van. A regionális (lokális) képességek kialakulásának kulcseleme, hogy elég erıs és rugalmas beszállítói háttér jöjjön létre. A koncentrált ipari bázisok térségük beszállítói hálózatának kialakításával, a vállalkozások kritikus tömegének vonzásával mennyiségi és minıségi téren egyaránt újabb és újabb, öngerjesztı növekedési, klaszteresedési folyamatokat indukálnak. Magyarországon jelenleg a befektetés ösztönzés egyik akadálya éppen a kívánatos beszállítók hiánya. A nagyobb ütemben épülı gyorsforgalmi utak az ipari parkok fejlıdését, a befektetés ösztönzést is jelentısen segítik. Az elmúlt hat év tapasztalata azt igazolta, hogy a vállalkozások ipari parkokba történı betelepítése döntıen ott sikeres, ahol a közúti megközelítés jó minıségő úton lehetséges. A közúti kapcsolat lehetıvé teszi a szállítási kötelezettségek megbízható-tervezhetı idıbeni teljesítését, az anyagellátás biztonságos megszervezését és forgóeszközkészletek minimalizálását. 3.3 Az ipari parkok csoportosítása A fejlett országok sikeres példái hatására a világ sok országában kiemelten támogatják az iparfejlesztésen belül a földrajzilag koncentrált ipari területek kialakítását, részben munkahelyteremtés, részben a koncentrált és így olcsóbb infrastruktúra kiépítése, részben környezeti problémák miatt. Az eltérı gazdaságpolitikai célok, a különbözı gazdasági és társadalmi háttér, a más-más helyi környezeti adottságok miatt az ipari területeknek, köztük az ipari parkoknak nagyon sokféle típusa figyelhetı meg. A hazai ipari parkok többféle jellemzı alapján csoportosíthatók. A megalakulás ideje szerinti differenciáltság jól tükrözi a hazai gazdaságpolitika aktuális irányvonalait. Az ben ipari park címet nyert parkok létesítését többnyire egy-egy multinacionális vállalat betelepítése motiválta. Ezekbe a parkokba általában gyorsan növekvı, exportorientált 11

12 vállalkozások települtek be, s hamarosan hazai és külföldi beszállítóik is követték ıket. Ezek az ipari parkok a betelepült vállalkozások és az ott dolgozók létszáma, valamint az ipari park által nyújtott szolgáltatások minısége alapján rövid idı alatt érett ipari parkká váltak. Más utat jártak be azok a parkok, amelyek a címet 1998 után nyertek el. Az általában önkormányzati kezdeményezéssel, térségi gazdaságfejlesztési programként indított parkokba általában hazai piacra termelı kis- és középvállalkozásokat vártak. Az önkormányzati tulajdonú parkok fejlesztése viszonylag lassú, az infrastruktúra kiépítéséhez és a szolgáltatások fejlesztéséhez szerényebbek a lehetıségek. A szőkösebb beruházási lehetıségek miatt az 1998-ban létesült parkok eszközellátottsága alig kétharmada, az 1999-ben és 2000-ben létesült parkoké pedig csak fele-harmada az évi alapítású parkok vállalkozásaira jellemzı eszközellátottságnak. A Dunától nyugatra, illetve keletre fekvı országrészben eltérı típusú fejlıdés játszódott le. Az ország nyugati régióiban (Nyugat- és Közép-Dunántúlon) jöttek létre az elsı, általában a multinacionális vállalatok letelepítésére szervezıdött parkok ig a külföldi tıkebefektetık szívesebben választották beruházásuk helyszínéül a nyugati exportpiacokhoz közelebb fekvı, közúton jól elérhetı régiókat. A Dunától keletre esı térségekben fekvı ipari parkok vállalkozói jórészt a hazai piacra termelı, alacsonyabb termelékenységő kis- és középvállalkozásokból kerültek ki. Az elmaradottabb térségekben fekvı ipari parkokba csak az ezredforduló tájékán indult meg nagyobb tıkeáramlás. A telepítés jellege szerint két markáns eltérı parktípusról beszélhetünk: zöld mezıs ipari park az ország több pontján található, ezek általában a településtıl kisebb-nagyobb távolságra, korábban beépítetlen területen helyezkednek el. Elınye egyben a hátránya is, az alapinfrastruktúra és a létesítmények a betelepülı vállalkozások igényei szerint viszonylag szabadon, ám nagy beruházással alakíthatók ki. A zöld mezıs beruházásban indult ipari parkok környékén nagyobb tartalékterületek bevonására van lehetıség és a beépítés során nem kell a korábban környezeti károkat felszámolni. A barna mezıs, agrárjellegő ipari parkok körül általában jelentıs mezıgazdasági termelıkörzet húzódik, a parkban elsısorban élelmiszer-ipari, feldolgozóipari vállalkozások mőködnek. Az agrárjellegő ipari parkok alapinfrastruktúrájának, ipari tevékenységének kialakítása a zöld mezıs beruházásához hasonlóan történik. Az ipari park területén nincs környezetszennyezés és nagyobb ingatlantartalékok is rendelkezésre állnak. A logisztikai központokból kialakult ipari parkok szakmai arculatát a logisztikai tevékenység határozza meg. Az alapinfrastruktúra és az ipari telephelyek kialakítása 12

13 viszonylag szabadon megválasztható, nagyobb tartalékterületek bevonására is van mód. Elızetes környezeti kármentesítésre itt sincs szükség. A rekonstrukciós ipari parkok közé soroljuk azokat a - korábban már az ipari park területén mőködı vállalkozásokat integráló parkokat, ahol jelentıs zöld mezıs területekkel az alapinfrastruktúra kiegészítı vagy bıvítı jelleggel épült ki. Az új területen az ipari telephelyek kialakítása viszonylag szabadon megválasztható volt, lehetségessé vált nagyobb tartalékterületek bevonása és a korábban ott mőködı vállalkozások nagyban segítették a szakmai arculat kialakítását. Nemzetközi tapasztalatok szerint egy-egy ipari park több év alatt jut el az induló stádiumból az érett szakaszba. A fejlesztés súlypontjai szakaszonként különbözıek: az induló szakaszban az alapinfrastruktúra megteremtése, a növekedési szakaszban a tömeges betelepítés és a szolgáltatások gyors és minıségi fejlesztése, az érett szakaszban pedig a szolgáltatások differenciálódása a fı feladat. Az ipari parkok nemzetközi tipológiája funkciók szerint többféle parktípust különböztetünk meg. A tudományos parkok nagyrészt a felsıoktatási, kutatási intézményekhez kötıdnek. Feladatuk az új technológiákra alapuló vállalkozások létrehozása, illetve annak elısegítése, a technológiai transzfer lebonyolítása és kutatóintézetek és a parkban mőködı vállalatok között. Az egyetemeken felhalmozott tudásra alapított cégek tömeges megjelenésére Magyarországon egyenlıre nem lehet számítani. Ennek egyik oka, hogy a hazai tudományos életnek még nem része eléggé a vállalkozói kultúra, és fejlesztésre szorul a kutatók kockázattőrı képessége és menedzsmentkészsége is. A jelenlegi finanszírozási rendszerben az állami egyetemektıl nem várható el, hogy saját döntéssel hozhatnak létre olyan tudományos parkokat, amelyekben sikeres üzleti vállalkozások indulhatnak. Tudományos parkok szervezése valószínőleg csak hosszabb távú állami program keretében, központi stratégia alapján indulhat el a nagyobb vidéki egyetemi városokban. Ezzel szemben Budapesten az InfoPark valódi tudományos parkká válására már rövid távon is van esély. A technológiai park rendszerint a K + F területen mőködı, új technológiákat alkalmazó vállalatokat tömöríti. A parkban kutatás, termelés folyik. A technológiai parkok magas színvonalú infrastruktúrát igényelnek, ezért a park szervezıinek célszerő hasonló számítástechnikai és laborigényekkel érkezı cégeket összetelepíteni. A technológiai parkokban rendszerint inkubációs központok is üzemelnek. Innovációs központ létesítéséhez nincs szükség nagy, összefüggı területre, viszont a 13

14 helyet adó város intézményi háttere fontos tényezı. Az innovációs központ a betelepült, viszonylag magas piaci kockázatú, új termékek és technológiák fejlesztésével és eladásával foglalkozó vállalkozásoknak nyújt kedvezményes bérleti lehetıséget és pénzügyi, kereskedelmi, kutatási és technológiai tanácsadást. A kereskedelmi parkok sokféle feladatot ellátnak, többek között: csomagolás, szállítás, adminisztratív munka. A kutató park általában egyetemek vagy kutatóközpontok mellé települ. Fı tevékenysége sokkal inkább az alapkutatás, semmint a fejlesztés. További jellegzetességét a kapcsolódó egyetemi kutatás jelenti, a tudományban és technológiában való. Az üzleti parkok minıségi környezet kínálnak az üzleti tevékenységek széles körének végzéséhez, úgymint a gyártáshoz, összeszereléshez, értékesítéshez (kereskedelem, logisztika) és adminisztratív tevékenységekhez. A tudományos intézmények közelsége nem játszik szerepet a vállalatok odatelepítésnél, avagy az üzleti park létrehozásánál. Az üzleti inkubátor központ meghatározott ideig az egy helyen levı, kezdı és fejlıdı KKV-kat sőríti. Célja, hogy javítsa fejlıdési lehetıségeiket és túlélési rátájukat azáltal, hogy az elinduláshoz telephelyi (ingatlan) lehetıségeket és kedvezményes üzleti szolgáltatásokat biztosít számukra. Fıleg a helyi fejlıdést és munkahelyteremtést ösztönzik vele, a technológia szerepe mellékes lehet. Magyarországon inkubátorház néven terjedt el. 3.4 Infrastruktúra szükségessége Az inkubációs feladat ellátásához szükséges infrastruktúra kialakítása és mőködtetése elképzelhetetlen állami támogatás nélkül. Az érett parkok többsége általában autópálya közelében fekszik sokfajta és színvonalas szolgáltatásokat nyújtanak a betelepült és betelepülni szándékozó vállalkozásoknak, valamint kiépített kapcsolatrendszerük révén biztosítani képesek a területükön mőködı vállalkozások együttmőködését egyetemekkel, kutatóintézetekkel, technológia - transzferközpontokkal és inkubátorházakkal, esetleg maguk is üzemeltetnek ilyet az ipari park területén. A fejlıdésük kezdetén lévı parkok az alapvetı infrastruktúrális szolgáltatásokat már képesek biztosítani a bérlıiknek (víz-, csatorna-, villamosenergia-, ezen belül ipari áram-, gáz-, burkoltút- vezetékes telefonhálózat és a közvilágítás), de az úgynevezett kiegészítı infrastruktúrát (internet, ISDN, ADSL, esetleg mőholdas rendszer) jelenleg csak a parkok 14

15 fele, általában a nagyobb parkok tudják felajánlani a betelepülı cégeknek, melyhez állami támogatásra is szükség van. A számítástechnikai infrastruktúra kiépítése, a pénzügyi, jogi, adminisztratív szolgáltatások folyamatos biztosítása ugyanis csak hosszútávon megtérülı befektetés, s ez nem vonzza eléggé a befektetıket. 4. Az ipari parkok stratégiai feladatai Az ipari parkok annak ellenére hogy különböznek egymástól idıvel hálózatot kell hogy alkossanak, amelyek az adott ország gazdaság-, ipar-, és innovációs politikájába beágyazódva valamilyen kormányzati célrendszer keretében mőködnek. Az állami prioritásokat tanulmányozva alapvetıen a misszió orientált, illetve a diffúzió orientált törekvések, illetve ezek kombinációi figyelhetık meg. A misszió orientált modell esetén a kormány a források mobilizálása az ipari struktúra átrendezése érdekében ösztönzi az ipari parkok létesítését, források mobilizálásának lehet indoka a regionális felzárkóztatás, illetve a csúcstechnológiák elterjesztésének bátorítása. E modell megvalósítói többek között az USA, Nagy Britannia, Franciaország. A diffúzió orientált modell a technológiai szférába már bevont összegek jobb, hatékonyabb hasznosítását hivatott elımozdítani. Itt tehát nem a globális struktúrák módosítása a cél, sokkal inkább az innováció globális elımozdítása, a fejlıdés minıségi vonásainak elıtérbe állítása. E modellhez sorolják Németország, Svédország, Svájc kormányzati megoldásait. 5. Az ipari park fejlıdésének fıbb vonásai, SWOT analízis Erısségek - A térségben élık számára munkahelyteremtés - Tıkebevonás, fejlesztési forráshoz jutás - Hosszú távra szóló program megléte - Korszerő infrastruktúra a betelepült cégeknek - Kedvezıbb feltételő szolgáltatások a betelepült cégek részére 3 Rakusz Lajos: IPE (2003) o. 15

16 - Térségfejlesztési tervek megvalósításának elımozdítása - Helyi kezdeményezés, erıs motiváció - Logisztikai funkciók ellátása - Partnerkapcsolatok kiépítése - Szellemi kapacitás bevonása Elsıdleges cél az erısség tekintetében a tıkebevonás és a munkahelyteremtés volt hazánkban az elmúlt idıszakban. 5.2 Gyengeségek - A parkok tıkeszegény vállalkozások - Elszigetelt parki tevékenység - Mennyiségi jellegő növekedés - Bizonytalan kormányzati támogatás - Fejletlen infrastruktúra - Nem kellı szakmai felkészültség a szolgáltatások menedzselésére - Megközelíthetıség a parkok felénél probléma - Az ipari tradíció hiánya egyes régiókban - Ipari struktúraváltás kényszere - Innováció szerepének alulértékelése - Konkurenciaharc a tıkebevonás terén - Szakismereti hiányosságok marketing innováció, K + F - Strukturális munkaerıpiac, gyenge mobilitás A parkok fı gyengesége a tıkeszegénység és a nem kellı szintő szakismeret. 5.3 Lehetıségek - Extraprofithoz jutás - Hálózatok kiépítésének lehetısége - Innováció térnyerése - Regionális, helyi kezdeményezıképesség felértékelıdése 16

17 - Partnerkapcsolatok nemzetközi dimenziókban is - EU-s forráshoz jutás potenciális lehetısége - Pénzügyi elınyök - Innovációs központ néhány szakterületen - Olcsó szolgáltatás - Hosszú távú programok révén a kiszámíthatóság nı Összességében az ipari parkok a versenyképesség letéteményesei. 5.4 Veszélyek - A bérek és költségei növekedhetnek, a park vonzóképessége csökken - Erısödı verseny a régióban - A tulajdonos fejlesztési célkitőzéseinek gyakori módosulása - A regionális döntési szint kiépülése elhúzódhat - Az innováció EU konform irányítása, adekvált finanszírozási rendszer megoldásának elhúzódása - A menedzserképzés lemarad a parkok által támasztott növekvı követelményektıl - Kormányzati szerepvállalás elmaradása a parkok hálózattá szervezıdése terén - Megszőnik az ipari parkok primer infrastruktúrájának támogatása A legfıbb veszélyt az jelenti, ha a parkok nem készülnek fel EU-s pályázatok elkészítésére. 6. Kik nyerhetik el az ipari park címet? Az ipari park címet olyan, minimum 10 hektáros, ipari vállalkozási célra kialakított területek kaphatták meg, amelyek késıbb további 10 hektárral bıvíthetık és az infrastruktúrával való ellátottság a jogszabályi feltételeknek megfelelt. Az ipari parknak korszerő infrastruktúrát, szolgáltatásokat és szakmai hátteret kellett biztosítaniuk az ipari termelı- és szolgáltatóvállalatok letelepedéséhez, mőködéséhez. Az ipari parkok évente beszámoló küldenek a gazdasági tárcához a saját területükön folytatott tevékenységérıl, a minisztérium ellenırzi a beszámolót és ötévente felülvizsgálja a 17

18 vállalat teljesítmény megvalósulását. A kormányzati beavatkozás következményeként dinamikusan növekedett az ipari parkok száma. Az ipari parkok gazdasági súlyát jelzi, hogy 2008-ban az ipari parkok vállalkozásai adták az ipari foglalkoztatottak több mint a 17 százalékát, az ipar teljes értékesítési árbevételének legalább 23,1 százalékát, valamint az ország ipari exportárbevételének minimum 28 százalékát. Az ipari parkok elöl járnak a korszerő termelési eljárások, valamint a modern technika alkalmazásában, ennek köszönhetı, hogy az a parkokban mőködı vállalkozások egy foglalkoztatottra jutó termelése az ipari átlag 1,36-szorosa. A legtöbb 1997-ben alapított parkban már jól mőködı adminisztratív szolgáltatásokat (egyablakos ügyintézés, könyvvitel, vámügyintézés, bankkirendeltség, ügyvitel, üzemeltetés, cégek jogi képviselete), valamint innovációs szolgáltatásokat is nyújtanak. Ezekben a parkokban a menedzsment megszervezte a pénzügyi, jogi, egészségügyi, munkabiztonsági tanácsadási szolgáltatásokat, a betelepült cégek számára egyedi pályázatfigyelést végeznek. Az es években alapított parkokban már kisebb arányban szervezıdtek meg ezek a szolgáltatások, míg a legutóbbi években alapított ipari parkokat mindössze egy-két szolgáltatással üzemeltetik. Az alacsony színvonalú szolgáltatási kínálatban szerepet játszik az is, hogy az ipari parkba betelepült multinacionális vállalatok a szolgáltatásokat sok esetben saját szervezésben oldják meg, a kis- és középvállalkozások igénye pedig többnyire nem éri el azt a volument, amely mellett az ipari park számára kifizetıdı lenne a szolgáltatás biztosítása. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján egyértelmővé vált, a szolgáltatási paletta bıvítésére a parkok többségben csak az alapvetı infrastruktúrális fejlesztések végrehajtását követıen kerülhet sor. Kormányzati támogatással azonban a fejlıdés felgyorsítható lenne. Mára az is világossá vált, a kis- és középvállalkozásokat az adócsökkentés mellett jó színvonalú és megfizethetı árukkal szolgáltatásokkal lehet a parkokba vonzani. 7. Az ipari parkok helye, szerepe az EU-ban Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságának felfogása szerint az ipari parkok átfogó keretet és eszközt adnak az innováció megkönnyítésére, elımozdítására és fejlesztésére. 18

19 Tevékenységük tipikusan kiterjed az inkubációra, a technológiai transzfer elısegítésére, valamint az üzleti angyal programokra. A parkok kiváló lehetıséget adnak a kockázati tıke tranzakciók elıkészítésére és lebonyolítására. A parkok hozzájárulnak az EU programjainak kialakításához és megvalósításához; partnerségre képesek és alkalmasak a hálózatban való mőködésre. Az EU új tagállamaiban mőködı parkok a világban számos helyen mőködı hasonló intézményekkel analóg elvek alapján szervezıdnek. Az elnevezések változatosak, a tartalom azonban megegyezik: magában foglalja az interakciót a tudomány és a technológia valamint a gazdasági fejlıdés között, az intézmények és vállalatok együttmőködésének szinergiáit a piacra jutás megkönnyítése érdekében, továbbá a parkok üzemeltetésében a magas színvonalú, speciális szolgáltatásokat, különös tekintettel az inkubációra, spin-off tevékenységre, networking-re. A szóhasználatban, jogszabályi megfogalmazásban leggyakrabban az ipari park, a tudományos park, technológiai park, technopolisz, kutatási park, üzleti park, innovációs központ, technológiai inkubátor jelenik meg. Az EU 10 ipari parkjainak eddigi létesítése és fejlesztése általánosságban együtt járt a környezettudatos elvek gyakorlatba történı átültetésével. Az új létesítményeknél ezt a csatlakozás elıfeltételét képezı jogharmonizáció miatt hatályba lépett szigorú környezetvédelmi normák eleve biztosították. Az reorganizáció, ipari változások miatti park létesítéseknél a park mőködésének beindítása legtöbbször kezdeti lépés a környezetbarát megoldások bevezetéséhez. 8. Az ipari parkok finanszírozásának EU-s keretei Az ipari parkok és 2013 között döntıen az EU források révén valósíthatják meg fejlesztésüket, illetve vehetnek részt térségük gazdaságfejlesztési programjaiban. Az EU támogatáspolitikájának ismerete legalább fı vonásaiban azért is szükséges, mert a pályázati kiírások ezen alapulnak, s a vállalkozók szemléletének egyre inkább ehhez kell igazodnia. Az EU támogatás alapértékei a szabad verseny, illetve a verseny tisztasága. Annak érdekében, hogy ezek az alapértékek teljesüljenek, illetve az EU több, különbözı gazdaságpolitikai célt tudjon követni, szabályozó eszközöket alkalmazzon: egy elég bonyolult rendszer alakult ki. Az alábbiakban ezek közül csak néhány, az eligazodáshoz fontos elemet emelünk ki, figyelembe véve az ipari parkok 19

20 tevékenységét, hazai adottságainkat. Az EU támogatáspolitikájának alapvetı követelményeit a Római Szerzıdés (1957.) határozta meg. A szerzıdésben foglalt alapelvekkel összeegyeztethetetlen bármely állami támogatás, amely azáltal, hogy elınyben részesít egyes vállalatokat, vagy egyes áruk termelését, torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget. Az EU támogatáspolitikája sajátos módon úgy valósítható meg, hogy körvonalazza az összeegyeztethetetlenségi elv alóli kivételeket. (Ennek hiányában ugyanis mindig a kedvezı pozícióban levı vállalkozások támogatása kapna prioritást, s így a felzárkózás, a kohézió az EU-ban nem lenne megvalósítható.) A kivételek érvényesítésére ugyanakkor nem adhat felmentést a tiszta verseny elve alól, ezért az EU a támogatáspolitikájába igen szigorú kontrollt ír elı és alkalmaz. A finanszírozásban érvényesülı összeegyeztethetetlenségi elv a vállalkozások közvetett támogatását helyezte elıtérbe, s ez az ipari parkok fokozódó térnyerését eredményezte. Az ipari parkokban levı vállalkozásokat ugyanis úgy lehet támogatásban részesíteni hogy közvetlenül nem kapnak állami forrást. A kormány az ipari parkok infrastruktúrájának kiépítésében, a park szolgáltatásainak elımozdításában, az inkubátorházak, technológiai központok létesítésében jelentıs erıforrásokkal részt vehet s mindezzel segíti a döntıen kis- és középvállalkozók versenyképességének javítását. A szóban forgó kivételek három csoportot alkotnak: Horizontális támogatások Az elnevezés arra utal, hogy egymás melletti iparágak közötti, illetve iparágakon átnyúló feladatok, illetve szervezetek is kaphatnak támogatást. E szerint támogathatóak az EU szabályok megsértése nélkül - a kis- és közepes vállalkozások (50, illetve 250 fınél kisebb alkalmazotti létszám, meghatározott forgalom és alaptıke), - a kutatás, fejlesztés, - a környezetvédelmi programok, - vállalati szerkezetváltást célzó feladatok, - munkahelyteremtés, illetve, munkahely megtartás, - képzési oktatási feladatok. 20

21 Ágazati (szektorális) támogatások Az Európai Bizottság dönt az adott idıszak speciális szektorális szabályozásairól, milyen területek élvezhetnek támogatás. Ezek jelenleg - érzékeny ágazatok (hajóépítés, acélipar, szénipar, közlekedési eszközgyártás), - vasúti-, légi-, belvízi és tengeri szállítás, - mezıgazdaság, halászat, vízgazdálkodás, - kivételes, egyedi esetek (pl.: pénzügyi szektor, szolgáltatások). Az EU tagállamai állami támogatást csak a Bizottságnak történı elızetes bejelentés, majd annak jóváhagyása után adhatnak. Az utóbbi években a fenti szabályokat valamelyest módosították a tagállamok kompetenciájának növelése (és a bürokrácia oldása) érdekében. Regionális támogatások A regionális források felhasználhatók a nemzeti szinten elmaradott régiók támogatására is ( bizonyos meghatározott gazdasági területek fejlesztését elımozdító támogatás ). Ez a formula teszi lehetıvé, hogy az EU gazdag országai is részesüljenek ilyen támogatásban. Az erre a kivételre jogosult térségek listáját nemzeti kritériumok alapján a tagállamok jelölik ki, de arról az EU Bizottság dönt. Állami támogatásban részesíthetık olyan térségek fejlesztései, ahol szokatlanul alacsony az életszínvonal, vagy jelentısek a foglalkoztatási gondok. Az Európai Közösséget létrehozó szerzıdés 87. cikkelye olyan térségeket céloz meg, amelyek a legnagyobb támogatást az EU 25 GDP/fı átlagának 75%-a alatt teljesítı régiók kaphatnak, különbözı kategóriák szerint: 21

22 A magyar régiókra vonatkozó támogatási plafonok : A régiós GDP az EU-25 átlagához képest (%) Régió elnevezése (GDP/fı az EU-25 átlagához képest %) Maximális támogatási ráták (BTE) 60% < régiós GDP < 75% Nyugat-Dunántúl (60,37) 30% 45% < régiós GDP < 60% Közép-Dunántúl (52,28) 40% régiós GDP < 45% Észak-Magyarország (36,10); Észak-Alföld (36,31); Dél-Alföld (39,44); Dél-Dunántúl (41,36) 50% 1. táblázat Egyéb jogcímen a lakosság (maradék) 27,8 százaléka (Közép-Magyarország) részesülhet regionális támogatásban. 9. Az ipari parkok szakmai és érdekvédelmi szervezetei 9.1 Ipari Parkok Egyesülete (IPE) Az Ipari Parkok Egyesülete 1994-ben alakult azzal a céllal, hogy Magyarországon elımozdítsa az ipari parkok létesítését és mőködését, az ipari parkok gazdasági szerepének széles körő megismertetését. Az IPE kidolgozta és javaslatot tett az ipari parkok preferenciarendszerére, finanszírozására, kezdeményezte hogy a kormány különítsen el forrásokat az ipari parkok létesítésére, s dolgozzon ki egy ipari park fejlesztési programot. Az elmúlt években az egyesület számos nemzetközi konferenciát rendezett az ipari parkok fejlesztése, a tıkeszervezés, a partnerkapcsolatok kiépítése, a marketing, az oktatás, a képzés témakörében. Szakmai szervezetekkel közösen távoktatási tananyagot készített és kezdeményezte a menedzserek képzését. Az Ipari Parkok Egyesülete nonprofit szervezet. Tagjai: ipari parkok, olyan önkormányzatok, amelyek ipari parkokat mőködtetnek, illetve ilyen szervezeteket kívánnak létrehozni, valamint azok a gazdasági társaságok, amelyek üzleti 4 Rakusz Lajos: IPE (2007) 19 o. 22

23 alapon vesznek részt az ipari parkok létrehozásában és mőködtetésében. A mintegy száz tag között megtalálható több tudományos intézmény: a Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, illetve a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutatóintézete is. Az egyesület tagjai bevonásával számos szakmai szolgáltatást nyújt, a parkok létesítésének elısegítésétıl a banki, logisztikai, ügyviteli tanácsadásig. Az Ipari Parkok Egyesülete 1997 óta hírlevelet jelentet meg, 1998 óta honlapot üzemeltet. Ellátja az ipari parkok érdekképviseletét, állandó meghívottként részt vesz a Magyar Országgyőlés területfejlesztési bizottságában, illetve a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, a Magyar Innovációs Szövetség és több más országos szintő szervezet vezetı testületeiben. Az egyesület regionális szervezetekre tagolódik: a munka mind nagyobb súllyal a régiókban folyik, melyek ipari parkot foglalnak magukba. Az egyesület kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkezik. Közvetlenül részt vesz a romániai és szlovákiai ipari parki intézményhálózat szakmai alapozó munkálataiban. Napjainkban az egyesület alapvetı célja, hogy elımozdítsa a csúcstechnológiát képviselı cégek, valamint kutató fejlesztı bázisaik magyarországi letelepedését. Törekszik arra, hogy a nagy nemzetközi presztízzsel rendelkezı hazai egyetemeink, tudományos laboratóriumaink környezetében elısegítse a tudományos parkok kialakítását. 9.2 Önkormányzati Ipari Parkok Szövetsége Az Önkormányzati Ipari Parkok Szövetsége 1999-ben jött létre. Alapítói magyarországi önkormányzatok, önkormányzati ipari parkok, kistérségi társulások és cégek. Az Önkormányzati Ipari Parkok Szövetségének célja, hogy mint érdekképviselet, szerepet vállaljon a Magyarországra irányuló beruházások, befektetések elısegítésében. Támogassa a befektetıket, az ISO szabvány szerinti minıségügyi rendszerek és az EU elıírásainak is megfelelı beruházási helyszínek kialakításában. A szövetség feladatának tekinti a kistérségi munkahelyteremtés és a helyi kis és középvállalkozások beszállítóvá válásának elısegítését is. A hatékony befektetés ösztönzés, a nemzetközi és hazai beruházások megvalósítása érdekében az Önkormányzati Ipari Parkok Szövetsége szoros kapcsolatban áll a Magyar Önkormányzatok Európai Szövetségével, a kormányzati lobbyszervezetekkel, szakminisztériumokkal, nemzetközi, valamint hazai tanácsadó cégekkel. Rendszeresen együttmőködik az Egyesült Államok, Japán és más 23

24 befektetı országok kereskedelmi képviseleteivel. A szervezet részt vesz a kormányzati, régiós és EU források, valamint egyéb nemzetközi támogatások lehetıségeinek felkutatásában, pályázatok elkészítésében. 9.3 Tudományos Technológiai és Ipari Parkok Szövetsége (TTIPSZ) A Tudományos Technológiai és Ipari Parkok Szövetsége alapításának (1997) közvetlen elızménye a Befektetési lehetıségek Magyarországon címő 1996-os budapesti konferencia, melyen állásfoglalás született egy hiánypótló, a külföldi mőködı tıke vonzását segítı társadalmi szervezet létrehozásáról. A szövetség ma sem vesz részt az ipari park hálózat közvetlen szervezési, menedzselési munkáiban, kezdettıl fogva a tıkebehozatal élénkítését tartja fı feladatának. A Tudományos Technológiai és Ipari Parkok Szövetsége konferenciák szervezésével, kiadványok publikálásával, folyamatos szakmai tanácsadással népszerősíti a hazai ipari parkokat. Az utóbbi években tevékenységében egyre erıteljesebb hangsúlyt kapott a térségfejlesztés. A szervezet konkrét térségfejlesztési tanulmányokat készített Baranya, Jász Nagykun Szolnok, Heves, Komárom Esztergom megyékben. Kezdeményezte a leghátrányosabb helyzető kistérség közigazgatási forgalom bevezetését, részt vesz az esélyhátrány csökkentését célzó pályázati rendszer kidolgozásában, mőködtetésében. A 35 tagot számláló szervezet 2002 óta szakmai oktatást is végez Zala, Hajdú Bihar, Veszprém és Pest megyékben. Az akkreditált tanfolyamokon pályázatkésztésre tanítják a résztvevıket. 9.4 Magyar Tudományos Technológiai és Ipari Parkok Szövetsége (MATTIP) A Magyar Tudományos Technológiai és Ipari Parkok Szövetsége 1997-ben alakult, független társadalmi és érdek képviseleti szervezet. Tömöríti mindazon magánszemélyeket, civil szervezeteket, önkormányzatokat és gazdasági szervezeteket, akik/amely célja tudományos technológiai és ipari parkok létrehozása, mőködtetése Magyarországon. A Magyar Tudományos Technológiai és Ipari Parkok Szövetsége megalapítását az a felismerés indukálta, hogy a sokrétő szakmai tudás egyidejőleg egyetlen ipari parkban sem létezik, ezért az ipari parkoknak szakmai és emberi összefogással kölcsönösen ki kell egészíteni tudásukat, segíteniük kell egymás munkáját. Ennek érdekében a Magyar 24

25 Tudományos Technológiai és Ipari Parkok Szövetsége lehetıvé teszi különbözı szakterületek konzultációját. Emellett létrehozta és mőködteti a hazai ipari parkok számítógépes információs rendszerét. Szervezett oktatást, továbbképzést folytat, rendezvényeket, szakmai találkozókat rendez. Tagjai számára segítséget nyújt a finanszírozási lehetıségek feltárásában és a tıkebevonás elımozdításában. 9.5 A Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége (VISZ) A Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége 1991-ben alakult meg. Célja az alapító személyek és szervezetek a vállalkozói inkubátorrendszer szervezeti, információs és elméleti kérdéseinek kimunkálása, összehangolása, a hazai és nemzetközi kapcsolatok kiépítése, ápolása és ezeken keresztül a rendszerek elterjesztésének elısegítése volt. A szövetség aktívan rést vesz a vállalkozói inkubátorok információs rendszerének kiépítésében és mőködtetésében, a célok megvalósításához szükséges eszközök felkutatásában. A Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége itthon és külföldön ellátja a vállalkozói inkubátorrendszer érdekképviseletét. Feladatának tekinti a tevékenységgel összefüggı szakmai színvonal növelését, az oktatást. Tanulmányutak szervezésével lehetıvé teszi a hazai és a nemzetközi tapasztalatcserét. 9.6 A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) A Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége tevékenységének középpontjában az innováció gazdaságélénkítı szerepe áll. A tagintézmények a következı tagozatok keretében végzik tevékenységüket: kutatás fejlesztési tagozat; innovációs infrastruktúra tagozat; felsıoktatási tagozat; innovációs nonprofit tagozat; vállalkozásfejlesztési tagozat. A Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége képviseli a tagintézmények szakmai érdekeit, ellátja az innovációs szféra egészének érdekképviseletét és jelentıs szakmai (K + F, iparjogvédelem stb.) munkát folytat. A Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége részt vesz sok esetben kezdeményezıként a kutatás fejlesztést és innovációt érintı törvények, államigazgatási koncepciók, állásfoglalások elıkészítésében, véleményezésében. Szorosan együttmőködik a állami szervezetekkel, parlamenti bizottságokkal, kamarákkal és egyéb szakmai, 25

26 érdekvédelmi testületekkel. A szövetségi híreket, a beérkezı információkat a kéthetente megjelenı hírlevélben teszi közzé. Tagjai számára széleskörő szolgáltatást biztosít, elsısorban jogi, iparjogvédelmi, gazdasági tanácsadó, hazai és külföldi kapcsolatteremtési lehetıségeket feltáró, a különbözı pályázati lehetıségeket ismertetı formában. Évente szervezi az innovációs nagydíj pályázatot, az országos ifjúsági tudományos és innovációs versenyt, illetve az Innoforum hazai szellemi termékbörzét. A Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége közremőködésével alakult innovációs szervezet Budapesten az Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ Alapítvány, a Magyar Innovációs Alapítvány és a Magyar Innovációs Klub. A Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége országszerte több innovációs park kialakításában is aktívan részt vett. 10. Ipari parkok kialakulása Amerikában Egy térség innovációs potenciálját, a fejıdés lehetıségét, a kockázati tıke érdeklıdését semmi nem fejezi ki jobban, mintha valamit a Szilícium-völgyhöz hasonlítanak. Ez a ma már legendának számító terület, ötvenéves története során virágzó termıterületbıl dollármilliókat érı technológiai központtá fejlıdött, s olyan cégeket adott a világnak, mint a Hewlett Packard, a Sun Microsystem vagy az Intel. Az ipari parkok világszerte különbözı képet mutatnak. Még egy azon országban, egyforma szabályozási rendszer mellett sem találunk két teljesen azonos felépítéső parkot. Az 1950-es években a Santa Clara régió az Egyesült Államok 10. legdinamikusabban fejlıdı része volt, a mezıgazdasági termelés értéke elérte az évi 65 millió dollárt. A térség azonban már a század elején megtette az elsı lépést a technológiai központtá válás irányába. Lee DeForest, akit sokan a modern elektronika alapítójának tekintenek, 1906-ban feltalálta az elektroncsövet, majd a Palo Altó-i Stanford Egyetem 1909-ben megtette az elsı 500 dolláros kutatási beruházást az elektroncsı hangtovábbításához történı felhasználására. Nem sokkal késıbb F. Terman, a Santaford Egyetem professzora, akit sokan a Szilícium-völgy atyjának tekintenek, arra ösztönözte hallgatóit, maradjanak a térségben és alapítsanak saját céget ahelyett, hogy visszamennének alkalmazottként a keleti partra. tanítványai között volt W. Hewlett és D. Packard is, akik saját fejlesztéső audiooszcilloszkópjukkal 1939-ben alapították a ma világszerte ismert HP vállalatukat. A Szilícium-völgy mindig is sokat köszönhetett a hadsereg megrendeléseinek. Már a 26

27 második világháborúban 35 milliárd dollárnyi állami tıke áramlott a térségbe, megalapozva ezzel a mai technológiai ipar létét. A II. világháborút követıen a Stanford Egyetem komoly pénzügyi gondokkal küzdött, a kutatásokat nem tudta a korábbi szinten finanszírozni, nem volt képes lépést tartani a háború utáni gyors fejlıdésével. Jóllehet, a Palo Altót körülvevı Stanford Egyetemnek 3200 hektárnyi területe volt, alapító okirata szerint azonban ezt nem értékesíthette. Az intézmény továbbfejlıdésének lehetıségét az akkor még szokatlan, ám korszakalkotó ötlet biztosította, hogy a terület tulajdonjogát megtartva az egyetem úgy döntött, hossz távú 99 éves tartós bérletbe adja az oktatáshoz nem feltétlenül szükséges telekrészeket. A XX. század iparának új modelljét jelentı Stanford Industrial Parkba magas technológiai színvonalat képviselı cégek települtek. Ebben nem kis szerepet játszott az egyetem környékén élık szellemi potenciálja, de nem hagyható figyelmen kívül, hogy kezdetben a térségben a terület és a munkaerı egyaránt nagyon olcsó volt. Az elsı szerzıdéseket ban a Varian Associate, a Kodak, a General Electric, az Admiral Corporation, a Shockley Transistor Laboratory, a Hewlett Packard cégekkel írták alá, amelyeket hamarosan sok más vállalat követett. Ekkor kezdıdött meg a San Francisco és San José közötti terület, a Santa Cruz hegyeinek lábánál fekvı, az öböltıl nyugatra elterülı, Santa Clara megyében található Silicon Valleynek nevezett övezet arculatának kialakítása. Az 50-es évekre több elektronikai vállalat (Sylvania, IBM) vetette meg a lábát és indult virágzó fejlıdésnek Palo Altóban és környékén. A hidegháború idején a hadsereg számos megrendelést adott a térségben mőködı cégeknek. Az internet korai formája is a hadsereg stratégiának fejében született meg, és a hadsereg pénzén vált valósággá ban Santa Clarában megalakult a chipgyártás fellegvára, a G. Moore és R. Noyce által létrehozott Intel, amelynek hatalmas épületeiben állították elı a szilíciumlapokon elhelyezett chipeket, a mikroprocesszorokat. A következı robbanást a DEC 1995-ben kifejlesztett 16 millió oldalas adatbázisa jelentette, amely új cégeket és fejlesztéseket vonzott a környékre. Bár a dotkomlufi kipukkanása, a túlértékelt számítástechnikai részvények válsága és az amerikai recesszió csıdbe juttatott jó néhány Szilícium-völgyben mőködı céget, a növekvı terroristaveszély és az iraki háború új megrendeléseket is hozott a technológiafaluba. A leglátványosabb fejlıdést a telekommunikációs cégek könyvelhetik el. Ma a Szilícium-völgyben mőködı négyezer vállalat évente összesen több mint

A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét

A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét Dr. Lengyel Imre, az MTA Doktora, közgazdász, dékánhelyettes, tanszékvezetı egyetemi tanár, Szegedi

Részletesebben

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet 2005. november 1. A STRATÉGIAI HELYZETÉRTÉKELÉS (SWOT ANALÍZIS)...4 ERŐSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...4 Földrajzi környezet, természeti

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:

Részletesebben

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés

Részletesebben

Ipari parkok fejlődési lehetőségei:

Ipari parkok fejlődési lehetőségei: Ipari parkok fejlődési lehetőségei: regionális gazdaságfejlesztés, innovációs folyamatok és klaszterek Szerkesztette: Buzás Norbert és Lengyel Imre JATEPress, Szeged 2002 Szerkesztette: Buzás Norbert Lengyel

Részletesebben

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014.

KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014. KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014. 1 Kiskunfélegyháza Város Gazdasági és Munka Programja 2011-2014 Tartalomjegyzék: A. Célok 2 B. Programok 4 C. Feladatok 7 I. GAZDASÁGFEJLESZTÉS

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 Sz.: 4/2015. MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 9. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI

Részletesebben

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 8. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Algyő TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Koncepció és Stratégiai Program 2004. április Terra Studio Kft. 1094 Budapest, Angyal u. 7/A. Tel: 456 50 90; fax: 456 50 99; E-mail: terra95@hu.inter.net; www.terra-studio.hu

Részletesebben

A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI

A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Tilinger Attila okleveles közgazdász A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI AZ ÉSZAK-DUNÁNTÚLI TÉRSÉG PÉLDÁJÁN

Részletesebben

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója. és programja

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója. és programja Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja ( felújított változat ) Stratégiai program III. Kidolgozó: Operatív program Ebergényi Tanácsadó Iroda 3300. Eger, Arany J. u. 21. Agria Nova

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató

Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató Budapest, 2008. március Közreműködő szakértő:

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet HAJDÓBÖSZÖRMÉNYI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet 2005. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 Stratégia helyzetértékelés (SWOT elemzés)... 4 Erősségek...

Részletesebben

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés Szombathely, 2005 EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés A WESTPA EU régió

Részletesebben

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2010. december 16-i ülésére

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2010. december 16-i ülésére Tárgy: Békés Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző Véleményező bizottság: valamennyi bizottság Sorszám: III/1. Döntéshozatal módja: Minősített

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA Elfogadva: 2010. július 26. TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM... 3 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 II. A NYÍREGYHÁZI

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

Budapest, 2013. augusztus

Budapest, 2013. augusztus 67188 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 154. szám Melléklet az 1666/2013. (IX. 23.) Korm. határozathoz JEDLIK-TERV NEMZETI STRATÉGIA A SZELLEMI TULAJDON VÉDELMÉRE 2013-2016. Budapest, 2013. augusztus

Részletesebben

Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei

Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei KONSZENZUS BUDAPEST Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei ATIPIKUS MUNKAHELYEK KIALAKÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANI ALAPJAI Készült a TÁMOP 1.3.1 kiemelt projekt

Részletesebben

Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja. II. Stratégiai program

Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja. II. Stratégiai program Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja II. Stratégiai program Natúrpark Térségfejlesztési Kht. 2002. 1 I.1. Az Őriszentpéteri Kistérség jövőképe. Az őrségi kistérség több

Részletesebben

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda Raiffeisen Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Rt. 2005. november 2. AZ ASZÓDI TÖBBCÉLÚ

Részletesebben

AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA

AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA DR. RIXER ATTILA * DR. TÓTH LAJOS ** AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA 1. BEVEZETÉS Az EU közös áruszállítási logisztikai politikája önállóan nem létezik, de az EU közös közlekedéspolitikájának

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat)

ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) Készítette: Stratégiakutató Intézet Kht. Ugrin Emese témavezető, szerkesztő Bese Ferenc településfejlesztő, Brunczel

Részletesebben

6. Klaszterek és támogatásuk az Európai Unióban és Magyarországon

6. Klaszterek és támogatásuk az Európai Unióban és Magyarországon Klaszterek és támogatásuk az Európai Unióban és Magyarországon 159 6. Klaszterek és támogatásuk az Európai Unióban és Magyarországon A klaszterek létrejöttének, kialakulásának és fejlődésének, magának

Részletesebben

Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014.

Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014. Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014. Jóváhagyva: 25/2011. (III.29) sz határozattal I. Bevezetés A gazdasági program elkészítésének célja, hogy az Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Felhívás észrevételek benyújtására az állami támogatások kérdéskörében a Bizottság általános csoportmentességi rendelettervezetére vonatkozóan

Felhívás észrevételek benyújtására az állami támogatások kérdéskörében a Bizottság általános csoportmentességi rendelettervezetére vonatkozóan C 210/14 Felhívás észrevételek benyújtására az állami támogatások kérdéskörében a Bizottság általános csoportmentességi rendelettervezetére vonatkozóan (2007/C 210/10) Az érdekelt felek észrevételeiket

Részletesebben

2.1. Minőségcélok 20 2.2. Jövőkép.21 2.3. Intézményünk szabályozott folyamatai 22

2.1. Minőségcélok 20 2.2. Jövőkép.21 2.3. Intézményünk szabályozott folyamatai 22 TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1.1. Az intézmény bemutatása.. 6 1.2. Az intézmény minőségfejlesztési múltjának bemutatása... 8 1.3. A minőségügyi rendszer dokumentumainak felépítés. 10 1.4. A MIP-hez

Részletesebben

Projekt: ÁROP-1.A.5-2013-2013-0030 Gyöngyös Város Önkormányzatának szervezetfejlesztése

Projekt: ÁROP-1.A.5-2013-2013-0030 Gyöngyös Város Önkormányzatának szervezetfejlesztése Az önkormányzatra és az intézményrendszerre vonatkozó intézményi modell Javaslat Önkormányzati fenntartásban, vagy működtetésben álló intézményekkel kapcsolatos feladat ellátási és finanszírozási modell

Részletesebben

NAGYKŐRÖS VÁROS részére

NAGYKŐRÖS VÁROS részére TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM NAGYKŐRÖS VÁROS részére III. kötet STRATÉGIAI PROGRAM Az Önkormányzattal együttműködve készítette: MEGRENDELŐ Nagykőrös Város Önkormányzata TÉMAVEZETŐ Dr. Veres Lajos PROGRAMFELELŐS

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS)

A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS) A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS) 2005. június 30. Készült: Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megbízásából

Részletesebben

HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve TIOP-1_Az oktatási infrastruktúra fejlesztése Készítette HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám TIOP_OIF_V_7.5 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát

Részletesebben

OTDK-DOLGOZAT 2015 1

OTDK-DOLGOZAT 2015 1 OTDK-DOLGOZAT 2015 1 Környezeti vezetői számvitel alkalmazhatóságának kérdései a szarvasmarha tenyésztés területén, kiemelten az önköltségszámításban Questions of applicability of environmental management

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

A teljesítményértékelés és minősítés a közigazgatási szervek vezetésében

A teljesítményértékelés és minősítés a közigazgatási szervek vezetésében Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ ROP.. Programigazgatóság A teljesítményértékelés és minősítés a közigazgatási szervek vezetésében Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány A LEADER ÉS AZ INTERREG KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK SZEREPE

Részletesebben

Vállalkozói ismeretek

Vállalkozói ismeretek 2 Vállalkozói ismeretek 1. A vállalkozásról általában A vállalkozói és a vállalkozási tevékenység jellemzői. A vállalkozások és a vállalkozói döntések. A vállalkozások működési formái. A vállalkozási ötlet

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

Stratégiai menedzsment

Stratégiai menedzsment Fülöp Gyula Stratégiai menedzsment Elmélet és gyakorlat Perfekt Kiadó Tartalom Bevezetés... 9 1. A stratégia lényege, stratégiai alapfogalmak... 11 1.1. Katonai gyökerek... 11 1.2. Stratégia az üzleti

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁYNYZAT JEGYZŐJE

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁYNYZAT JEGYZŐJE W O b D H BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁYNYZAT JEGYZŐJE Tárgy: Budapest XVI. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Szervezeti Stratégiája 2011-2014 Tisztelt Képviselő-testület! A hazai önkormányzatok

Részletesebben

ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK ÚTMUTATÓJA

ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK ÚTMUTATÓJA ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK ÚTMUTATÓJA a 2007-2013 időszakban a Közlekedési Operatív Program keretében a Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez!

Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA HUMÁN INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez! HIOP 1.3. 2006. március 17. Fájl neve: HIOP 1.3. 060317 Oldalszám összesen: 49 oldal

Részletesebben

A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett. Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett. Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett Megvalósíthatósági tanulmány 2010. augusztus Megbízó: Pécs Megyei

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív Program

Gazdaságfejlesztési Operatív Program 3. számú melléklet Gazdaságfejlesztési Operatív Program 3. prioritás: A modern üzleti környezet elısegítése Akcióterv Felülvizsgálva: 2008. január 2007. június 1.2. A prioritás célkitőzései 1 Célértékek

Részletesebben

Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv. Répcelak Város Önkormányzat

Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv. Répcelak Város Önkormányzat Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv Répcelak Város Önkormányzat P.H... Dr.Németh Kálmán Polgármester Dr.Kiss Julianna Jegyző Készült: 2012... Old. 1 Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv

Részletesebben

CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. Településfejlesztési koncepció és marketing terv II.

CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. Településfejlesztési koncepció és marketing terv II. CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2011 Településfejlesztési koncepció és marketing terv II. II. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 45 8. A FEJLESZTÉS KONCEPCIONÁLIS KERETEI 8.1. Csepreg város jövőképe A jövőkép - az aktuális

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS és ÚTMUTATÓ

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS és ÚTMUTATÓ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS és ÚTMUTATÓ az Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése / Kistérségi járó beteg szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg szakellátás korszerűsítése a komplex programmal kezelendő

Részletesebben

Ózd Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Ózd Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Ózd Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája - 2010-1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 2 1. Ózd város helye és szerepe a városhálózatban 5 1.1. A város elhelyezkedése, rövid története 5 1.2. Kapcsolódás

Részletesebben

A SZERENCSI KISTÉRSÉG

A SZERENCSI KISTÉRSÉG A SZERENCSI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2010. ÁPRILIS MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - A Szerencsi kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A fejlesztési program

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Felmérés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Készítette: Balogh Zoltán, Dr. Czeglédi

Részletesebben

7. FEJEZET Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), az operatív programok, pályázati lehetőségek

7. FEJEZET Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), az operatív programok, pályázati lehetőségek 7. FEJEZET Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), az operatív programok, pályázati lehetőségek Ebben a fejezetben az Olvasó megismerkedhet az Új Magyarországi Fejlesztési Terv célrendszerével, az

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 2/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. május 8. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 1 Tartalomjegyzék 1.

Részletesebben

II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia

II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia TAMÁSI INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására

Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására Készült: Szécsény Város Önkormányzat Képviselı-testületének 2011. április 19-i ülésére. Elıterjesztı: Stayer László polgármester

Részletesebben

EURÓPA 2000 TURISZTIKA- VENDÉGLÁTÓ, FILM ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK

EURÓPA 2000 TURISZTIKA- VENDÉGLÁTÓ, FILM ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK EURÓPA 2000 TURISZTIKA- VENDÉGLÁTÓ, FILM ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK 3/2015. SZÁMÚ HATÁROZATA AZ EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁRÓL Nevelőtestületi

Részletesebben

A KUTATÁS ÖSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI

A KUTATÁS ÖSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI A kutatás a zöldség-gyümölcs kisárutermelők kereskedelmi koncentrációhoz történő marketingszemléletű alkalmazkodását vizsgálta a nagy kereskedelmi láncoknak történő értékesítés példáján. A kutatás az OTKA

Részletesebben

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005.

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Tartalomjegyzék BEVEZETÉS I. A PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSAI... 4 II. GAZDASÁG- ÉS IPARFEJLESZTÉS... 14 III.

Részletesebben

Terület- és településrendezési ismeretek

Terület- és településrendezési ismeretek Terület- és településrendezési ismeretek Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez Szerkesztette: László László Budapest 006. október A TANANYAGOT MEGALAPOZÓ TANULMÁNYOK SZERZŐI: DR. KÖKÉNYESI JÓZSEF

Részletesebben

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020 d VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020 5.3. egyeztetési változat 2014. július 14. Vezetői összefoglaló Életminőség, Élhető környezet, Érték-teremtés- sikeres Vas

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET)

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) 2015 2015. november A vélemények elektronikus benyújtásának helye: szeged_its1mod_velemenyek@szeged.eu

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR MJV ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010

SZÉKESFEHÉRVÁR MJV ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010 SZÉKESFEHÉRVÁR MJV ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010 (TERVEZET) 2007. MÁJUS KÉSZÍTETTE: KÖZÉP-PANNON REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ZRT. Tartalomjegyzék 1. A Gazdasági Program sajátosságai... 4 1.1. Gazdasági

Részletesebben

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.14. COM(2015) 639 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Munkahelyteremtést és növekedést támogató beruházások Az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása

Részletesebben

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE SZOLNOKI FŐISKOL E SZOLNOKI FŐISKOL TRTLOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLLÓ... 3 I. FEJEZET 6- BN ELFOGDOTT ÉS -BEN MÓDOSÍTOTT CÉLJINK ÉRTÉKELÉSE... 4 I.. MEGÚJULÁSI STRTÉGIÁBN DEFINIÁLT STRTÉGII CÉLOK MEGVLÓSULÁSÁNK

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program Hátrányos helyzetű célcsoportok foglalkoztatásának támogatása a nonprofit szervezetek foglalkoztatási kapacitásának erősítésével c. könnyített

Részletesebben

A MUNKÁLTATÓKAT TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER MÓDSZERTANI ÉS DOKUMENTÁCIÓS FOLYAMATA

A MUNKÁLTATÓKAT TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER MÓDSZERTANI ÉS DOKUMENTÁCIÓS FOLYAMATA A MUNKÁLTATÓKAT TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER MÓDSZERTANI ÉS DOKUMENTÁCIÓS FOLYAMATA 1 Tartalom BEVEZETŐ... 4 MUNKAERŐ KERESLET, MUNKAERŐPIACI IGÉNYEK... 7 Munkaerő-piaci kereslet - prognózis 2013...

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Smart City Jövőképe

Szeged Megyei Jogú Város Smart City Jövőképe Szeged Megyei Jogú Város Verzió: 1.0 Készítette: Clarity Consulting Kft. Készült: 2016. január 6. 1/47 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 1.1. SZEGED SMART CITY VÍZIÓJA... 5 1.2. A SMART CITY VÍZIÓ

Részletesebben

Regionális innovációs politika: amerikai tapasztalatok és magyarországi lehetőségek

Regionális innovációs politika: amerikai tapasztalatok és magyarországi lehetőségek Regionális innovációs politika: amerikai tapasztalatok és magyarországi lehetőségek Bevezető A Magyarországon az 1990-es években lezajlott gazdasági és politikai átmenet után az ország előtt álló legfőbb

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS 2008. április. Módosítva: 2009. május. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 2. ÖSSZEFOGLALÓ... 6 3. NAGYKŐRÖS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN...

Részletesebben

2008. április 30. E.ON DÉL-DUNÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ELOSZTÓI ÜZLETSZABÁLYZATA

2008. április 30. E.ON DÉL-DUNÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ELOSZTÓI ÜZLETSZABÁLYZATA 2008. április 30. E.ON DÉL-DUNÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ELOSZTÓI ÜZLETSZABÁLYZATA TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ÜZLETSZABÁLYZAT HATÁLYA... 9 1.1 Az Üzletszabályzat alapját képezı

Részletesebben

AZ 50 ÉV FELETTI ÁLLÁSKERESŐK ELHELYEZKEDÉSÉT SEGÍTŐ TÁMOGATÁSI RENDSZER MAGYARORSZÁGON, BARANYA MEGYÉBEN

AZ 50 ÉV FELETTI ÁLLÁSKERESŐK ELHELYEZKEDÉSÉT SEGÍTŐ TÁMOGATÁSI RENDSZER MAGYARORSZÁGON, BARANYA MEGYÉBEN AZ 50 ÉV FELETTI ÁLLÁSKERESŐK ELHELYEZKEDÉSÉT SEGÍTŐ TÁMOGATÁSI RENDSZER MAGYARORSZÁGON, BARANYA MEGYÉBEN Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Pécs, 2013. Tartalomjegyzék: 1. Az 50 év felettiek munkaerő-piaci

Részletesebben

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁRCIUS 05-I ÜLÉSÉRE

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁRCIUS 05-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 06-6/64-4/2009. TÁRGY: A PÉCSI ROMA INTEGRÁCIÓS TANÁCS HELYZETELEMZÉSE ÉS JAVASLATAI A PÉCSETT ÉLŐ ROMÁK/CIGÁNYOK ÉLETESÉLYEINEK JAVÍTÁSÁRA MELLÉKLET: E LŐTERJESZTÉS PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

GYULA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GYULA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. MÁJUS. Dr. Perjési Klára polgármester

GYULA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GYULA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. MÁJUS. Dr. Perjési Klára polgármester GYULA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GYULA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. MÁJUS.. Dr. Perjési Klára polgármester 1 TARTALOM 1. BEVEZETÉS B EVEZETÉS.........4 1.1. Az integrált városfejlesztési

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020)

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

K I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció tárgyában:

K I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció tárgyában: Szám: 2/2013. K I V O N A T a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. február 15-i ülésének jegyzőkönyvéből A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési

Részletesebben

Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott. 4.../2013. tájékoztatás

Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott. 4.../2013. tájékoztatás Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 4.../2013. tájékoztatás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2013. évi ellenırzési feladatainak végrehajtásához kapcsolódó ellenırzési irányokról Az adózás rendjérıl szóló

Részletesebben

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA Tartalomjegyzék Helyzetelemzés 5. Összefoglaló 5. Összegzés 7. 1. Kistérségi SWOT-analízis 13. 2. Kitekintés az országos és uniós programozásra

Részletesebben

Stratégiai Főosztály 2. sz. melléklet. Magyarország pozíciós alapelvei a Közös Agrárpolitika jövőjéről

Stratégiai Főosztály 2. sz. melléklet. Magyarország pozíciós alapelvei a Közös Agrárpolitika jövőjéről Stratégiai Főosztály 2. sz. melléklet Magyarország pozíciós alapelvei a Közös Agrárpolitika jövőjéről A magyar mezőgazdaság számára 2004-től a közös agrárpolitika meghatározó szereppel bír. A közösség

Részletesebben

INFORMÁLNI, INTEGRÁLNI, INSPIRÁLNI

INFORMÁLNI, INTEGRÁLNI, INSPIRÁLNI INFORMÁLNI, INTEGRÁLNI, INSPIRÁLNI A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár STRATÉGIAI TERVE 2014-2020 2014. december 1. Tartalomjegyzék I. Helyzetkép... 4 II. A 2014-2020 közötti időszak stratégiai tervezését

Részletesebben

Katasztrófa elleni védelem

Katasztrófa elleni védelem - 2006 - 2 Készítette: Janik Zoltán 3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 6 1. A katasztrófák jogszabályi megközelítése... 7 1.1. A minősített időszakok fogalma, jellemzői... 7 1.2. Az országvédelem komplex rendszere...

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet A MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI VIDÉKI TÉRSÉGEINKBEN AKI

Agrárgazdasági Kutató Intézet A MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI VIDÉKI TÉRSÉGEINKBEN AKI Agrárgazdasági Kutató Intézet A MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI VIDÉKI TÉRSÉGEINKBEN AKI Budapest 2012 AKI Agrárgazdasági Könyvek 2012.. szám Kiadja: az Agrárgazdasági Kutató Intézet

Részletesebben

FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 1 1 FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette:PÉCSÉPTERV STÚDIÓ Kft, 7621 Pécs,

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

E.ON TISZÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÓI ÜZLETSZABÁLYZAT

E.ON TISZÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÓI ÜZLETSZABÁLYZAT 2006. szeptember 15. E.ON TISZÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÓI ÜZLETSZABÁLYZAT Bekezdés TARTALOMJEGYZÉK Oldal 1.AZ ÜZLETSZABÁLYZAT TÁRGYA ÉS HATÁLYA...5

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Készült a Veszprém megye fejlesztésének megalapozása a 2014-2020 közötti időszakra című, ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0011 azonosítószámú projekt keretében a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM

Részletesebben

ABAKUSZ Közgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai programja

ABAKUSZ Közgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai programja ABAKUSZ Közgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai programja A fenntartó a pedagógiai programot jóváhagyta:. Dr. Kecskésné Dudás Erzsébet fenntartó részéről Hatálybalépés dátuma:

Részletesebben

Vasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Vasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás Vasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Esélyteremtı, és életminıség javító kistérségi szolgáltatási rendszer fejlesztése, fenntartása. 2007.

Részletesebben