Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája ( )

Átírás

1 Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája ( ) Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható integrált városfejlesztési program előkészítése Szegeden című projekthez Pályázati azonosító: DAOP-5.1.1/B Készítette: RVI Magyarország Kft. MUNKAANYAG Verziószám: Szeged_ITS_v25 1

2 Tartalom Bevezetés... 5 Az integrált településfejlesztési stratégia... 5 Az ITS tervezése és a megyei valamint az országos tervezés kapcsolata... 5 Az ITS tervezés szakmai-módszertani háttere KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI Szeged Megyei Jogú Város stratégiai fejlesztési céljainak meghatározása A középtávú célrendszer bemutatása A városrészek funkcionális elemzése és a városrészi szintű célok meghatározása Belváros városrész funkcionális elemzése SWOT analízis Alsóváros városrész funkcionális elemzése SWOT analízis Móraváros városrész funkcionális elemzése SWOT analízis Rókus és lakótelepek városrész funkcionális elemzése SWOT analízis Felsőváros és lakótelepek városrész funkcionális elemzése SWOT analízis Újszeged Szőreg kertváros városrész funkcionális elemzése SWOT analízis Déli kertváros és Gyála városrész funkcionális elemzése SWOT analízis Északi kertváros és Tápé városrész funkcionális elemzése SWOT analízis Nyugati iparváros és Kiskundorozsma városrész funkcionális elemzése SWOT analízis Tisza-Maros hullámtere városrész funkcionális elemzése SWOT analízis A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása A városi és városrészi célok közötti összefüggések bemutatása Szeged középtávú stratégiai célrendszerének összefoglaló ábrája A célrendszer nyomon követésére szolgáló mutatószám rendszer A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK

3 2.1. Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával Odessza város rehabilitációs akcióterület Biopolisz gazdaságfejlesztési és innovációs akcióterület Korzó-Tisza városközpont akcióterület ELI ipari-innovációs akcióterület Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése Az akcióterületi fejlesztések összehangolt, vázlatos pénzügyi terve Az Integrált Területi Beruházási projektcsomagok bemutatása Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések és ezek illeszkedése a stratégia céljaihoz Városkörnyéki kihatással bíró projektjavaslatok ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM A városi szegregátumok helyzetének bemutatása Szegregátum Szegregátum Az elmúlt években megvalósított, a szegregátumokat érintő beavatkozások, városfejlesztési programok Anti-szegregációs Intézkedési Terv A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések A fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hozott intézkedések A tervezett intézkedések ütemezése és forrás háttere Együttműködő partnerek Az Anti-szegregációs terv megvalósításának nyomon követése monitoring A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI A külső összefüggések bemutatása Releváns városfejlesztési dokumentumok Csongrád megyei területfejlesztési program Dél-Alföld Intelligens Innovációs Szakosodási Stratégiája A as ágazati operatív programok A as Terület- és Településfejlesztési Operatív Program A Smart Cities koncepció A belső összefüggések bemutatása A megalapozó vizsgálat kulcs megállapításainak összefoglalása Problématérkép/értéktérkép A célok és a helyzetértékelésben bemutatott problémák kapcsolata A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE Az Integrált Területi Beruházás (ITB), mint fejlesztési eszköz A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati 3

4 tevékenységek Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításához kapcsolódó szervezeti keretek maghatározása Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok A nyilvánosság követelményeinek biztosítása az ITS készítése és megvalósítása során Monitoring rendszer kialakítása Az akcióterületi fejlesztések mutatószám rendszere Mellékletek Felhasznált szakirodalom

5 Bevezetés Az integrált településfejlesztési stratégia A as tervezési időszakra való felkészülés országos és helyi szinten is a korábbiakhoz képest megújult keretek között zajlik. Ennek megfelelően a településfejlesztés teljes rendszere is változott, melynek eredményeként a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormány rendelet alapján az új Európai Uniós fejlesztési időszakhoz kapcsolódó integrált településfejlesztési stratégiákat (ITS) kell készíteniük a megyei jogú városoknak. E dokumentum középtávú stratégiai tervként Szeged MJV középtávú fejlesztéseinek összehangolását, megvalósításának finanszírozását szolgálja. Az ITS a településfejlesztési koncepcióban bemutatott célrendszerhez illeszkedve rögzíti a város középtávú fejlesztési céljait, valamint tartalmazza a célok elérését szolgáló fejlesztési elképzeléseket is. Mindehhez a dokumentum olyan területi specifikumokat rendel, melyek egyszerre szolgálják a városrészi szintű célok elérését is. E logika mentén jelen dokumentum tartalmazza a városrészi szintű funkcióelemzéseket, a kapcsolódó SWOT elemzéseket valamint a városrészi szintű célok leírását. Az ITS készítése a korábbinál formalizáltabb, jobban nyomon követhető és egységesebb keretek között zajlott, mely kapcsán a strukturált egyeztetési mechanizmusok valamint a partnerség kiemelkedő szerepét szükséges hangsúlyozni. Az ITS tervezése és a megyei valamint az országos tervezés kapcsolata és között a megyei jogú városok önálló forráskerettel gazdálkodhatnak Magyarországon. A rendelkezésre álló támogatás hatékony felhasználása érdekében hosszú távú, a városi fejlesztési programokat megalapozó stratégiai dokumentumok elkészítése szükséges. 5

6 Az ITS-ben bemutatott elképzeléseket természetesen mind a hazai, mind az Európai Uniós stratégiai tervezési keretek determinálják, vagyis nem csupán a hazai de az uniós célok rendszerében is gondolkodni szükséges. Az Európai Unió ra vonatkozó, a kohéziós politika megvalósulását szolgáló rendelete ezzel párhuzamosan 11 tematikus célkitűzést rögzít, melyek elérésének támogatásával a kohéziós politika hozzájárul az Európa 2020 stratégia céljainak teljesüléséhez. Az Országgyűlés az 1/2014 (I.3.) OGY határozatával elfogadta az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót, mely hosszú távon határozza meg Magyarország fejlesztési irányait és a kapcsolódó területfejlesztési elveket márciusában került a Bizottsághoz benyújtásra a Partnerségi Megállapodás tervezete, mely Magyarország as időszakra vonatkozó vállalásait, és a kitűzött célok eléréséhez szükséges beavatkozásokat rögzíti összhangban az EU tematikus célkitűzéseivel. A két utóbbi dokumentum alapvető jelentőséggel bír a településfejlesztési célok meghatározása során. A területfejlesztési törvény megújulásával január 1-től a megyei önkormányzatok meghatározó szerepet kaptak a területfejlesztésben. A koordinációjukkal jelenleg készülő megyei szintű fejlesztési programok (területfejlesztési koncepció, területfejlesztési program) ugyancsak keretet biztosítanak a városi szintű stratégiai tervezéshez folyamán zajlik a as időszakra vonatkozó területi- és ágazati operatív programok véglegesítése, és várhatóan az év során elfogadásra is kerülnek a program dokumentumok. Az ITS-ben megjelölt fejlesztési elképzelések forrástervezése során ezeket a szakmai anyagokat is figyelembe kell vennie a tervezőknek. Az ITS tervezés szakmai-módszertani háttere Az integrált településfejlesztési stratégia tartalmi kereteit a Belügyminisztérium szakértői által elkészített útmutató, a Városfejlesztési kézikönyv aktualizált változata, továbbá a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet rögzítik. Korábban jeleztük, hogy az új Európai Uniós fejlesztési periódusban a megyei jogú városok önálló kompetenciával indikatív módon meghatározott forráskeretre tervezhetnek. Szeged Megyei Jogú Város esetében az 1831/2013. (XI. 14.) kormány határozat ,9 6

7 millió forintos indikatív keretet határoz meg, mely a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program forráskerete terhére tervezhető. Fentiek eredményeként a korábbiakkal ellentétben az ITS nem pályázati dokumentáció részeként elkészülő szakmai anyag, hanem a teljes programozási időszakra érvényes átfogó stratégiai dokumentum, mely alapján immár program alapú finanszírozási rendszer valósulhat meg a jövőben. Mindez azt jelenti, hogy a peremfeltételeket adottnak véve a településfejlesztési program hosszabb távra, jól definiált ütemezéssel készíthető elő, ugyanakkor a projektfejlesztés kapcsán a hosszabb időtáv nagyobb rugalmasságot, a megvalósítás során nagyobb beavatkozási szabadságot enged meg. Módszertani szempontból problematikus ugyanakkor, hogy a fenti logikát követve jelen dokumentum a teljes fejlesztési periódusra vonatkozó mutatószám rendszert kell, hogy rögzítsen, miközben az indikátorok teljesülésének megalapozott prognózisát az eljárásrendhez, valamint a forrás ütemezéséhez kapcsolódó információ hiány nem teszi lehetővé. Éppen ezért jelen dokumentumban az indikátor célértékek csupán előzetesen becsült tervértékek, melyeket a program megvalósítás részleteinek ismeretében felül kell egyértelműen vizsgálni. 1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI Szeged hosszú távú célrendszere az integrált megközelítés módot követve tematikus és területi aspektusból is értelmezhető. A településfejlesztési koncepció az előbbi megközelítésből meghatározott cél hierarchiát mutatja be, melynek központi elemei az átfogóés specifikus célok. Ezzel szemben az integrált településfejlesztési stratégia a városrészi célok rendszerét rögzíti, melyek a középtávú városi szintű specifikus célok szintjén illeszkednek a TFK-ban bemutatott struktúrához Szeged Megyei Jogú Város stratégiai fejlesztési céljainak meghatározása Az alábbiakban röviden áttekintésre kerülnek Szeged Megyei Jogú Város középtávú specifikus fejlesztési céljai, melyek Európai Uniós tematikus célkitűzésekhez való 7

8 illeszkedését ugyancsak bemutatjuk. A középtávú fejlesztési célokhoz kapcsolódó városrészi célok részletes definiálását követően a fejezet végén összefoglaló ábrán mutatjuk be a célrendszert, illetve rögzítésre kerülnek a célokhoz rendelt számszerűsíthető mutatók is A középtávú célrendszer bemutatása A Szeged, mint dinamikusan fejlődő felsőoktatási- és kutatási központ pozíciójának erősítése, a potenciális befektetők számára vonzó üzleti ökoszisztéma továbbfejlesztése átfogó célhoz az S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével, valamint az S2. Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával specifikus célok mutatnak közvetlen kapcsolódást. A célrendszer ily módon alapozza meg a jövő gazdaságfejlesztési és innovációs fejlesztési programjait, definiálva egyúttal azt az érintetti kört (pl. befektetők, kutatók stb.), akik a fejlesztések előkészítésében és megvalósításában a következő években meghatározó partnerei lehetnek a város önkormányzatának. A gazdaságfejlesztési-innovációs célokhoz kapcsolódnak szervesen azok a prioritások, melyek a vállalkozásfejlesztés teljes eszköztárának mozgósítása mellett az innovációs beruházásokat, a kutatói együttműködéseket és az üzleti környezet infrastrukturális feltételeinek javítását is támogatják. A Szeged helyzetének stabilizálása a interregionális policentrikus városhálózatban, fenntartható, minőségi életkörülmények biztosítása lakossága számára átfogó cél az S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával, valamint az S4. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével specifikus célokkal mutat illeszkedést. A célrendszer ezen elemei alapvetően a szegedi lakosok életminőségének javítását, a városban elérhető szolgáltatások infrastrukturális hátterének fejlesztését tűzik ki célul. A 8

9 kapcsolódó prioritások egyaránt fókuszálnak a közlekedési infrastruktúra minőségének javítására, az épített környezet megóvására, valamint a humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, szociális ellátás) fejlesztésére. Speciális célcsoportok igényeinek figyelembevételével cél a társadalmi felzárkóztatás kereteinek biztosítása is. Az alábbiakban bemutatásra kerülnek Szeged Megyei Jogú Város specifikus, középtávú célkitűzései. A célok definiálása során szem előtt tartottuk az EU2020 tematikus célkitűzéseihez való illeszkedést is. S1. Specifikus cél A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével Kapcsolódó EU2020 tematikus célkitűzés(ek) 1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése; 3. a kkv-k versenyképességének fokozása; 4. az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban; 8. a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése; 10. beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba Specifikus cél szöveges bemutatása 9

10 A városban az elmúlt években komoly, munkahelybővítéssel járó fejlesztési programokat bonyolítottak le a helyi vállalkozások. Szegeden ezzel együtt középtávon erősíteni kell a helyi üzleti infrastruktúra szolgáltatási portfolióját, ennek érdekében komplex eszközrendszer igénybevételével támogatni szükséges a vállalkozások közötti együttműködéseket különösen a nagy innovációs potenciállal rendelkező Akkreditált Innovációs Klasztereket, továbbá az eseti, konkrét fejlesztések megvalósítását célzó KKV projekteket. Mindezeken túl cél a helyi, városi vállalkozásfejlesztési intézményrendszer megalapozásával, a hatékony és eredményes befektetés ösztönzés, valamint vállalkozói kompetencia fejlesztés peremfeltételeinek megteremtésével a városban működő cégek versenyképességének javítása, új potenciális befektetők felkutatása, középtávon a munkahelyteremtés támogatása. A fizikai infrastruktúra bővítésével lehetővé válik a szegedi cégek működési feltételeinek javítása, a potenciális befektetők számára a vonzó üzleti környezet kialakítása, a határmenti együttműködési programok résztvevői körének bővítése. A cél megvalósítása kapcsán Szeged Megyei Jogú Város illeszkedve a Smart Cities koncepcióhoz a fenntartható gazdasági fejlődés és -városfejlesztés elveit kívánja követni. S2. Specifikus cél Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával Kapcsolódó EU2020 tematikus célkitűzés(ek) 1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése; 3. a kkv-k versenyképességének fokozása; 8. a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése; 10. beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba; 11. Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fejlesztése 10

11 Specifikus cél szöveges bemutatása Az arra alkalmas területeken egyetemi infrastruktúra és kutatóintézetek közelében meg kell teremteni a lehetőségét a tudás-intenzív ipar letelepedésének, vagyis cél a kutatóhelyekről kilépő spin-off vállalkozások számára az igényeknek megfelelő inkubációs infrastruktúra kialakítása. Biztosítani kell továbbá a tudományos- és technológiai parkok létrejöttéhez a területek alapinfrastruktúráját. A kutató intézetekből kikerülő tudományos eredmények gazdasági hasznosításához a tudástranszfer szereplőit segíteni kell minden lehetséges módon: kockázati tőkével, hozzáférhető szolgáltatásokkal, kedvezményekkel. A felsőfokú végzettségű, kvalifikált munkaerő helyben tartása és a pályakezdő munkanélküliek számának csökkentése érdekében tovább szükséges javítani a városban elérhető felsőfokú képzések színvonalát, elsősorban az alkalmazható, gyakorlatias ismeretek átadására összpontosítva. A cél elérése érdekében olyan vállalati, kutatóintézeti és felsőoktatási együttműködésre van szükség, amely a már működő kezdeményezésekre építve lehetőséget biztosít az emberi erőforrások egymás közötti megosztására, továbbá az üzleti innovációk hasznosítására az iparban oly módon, hogy mind ott, mind pedig az üzleti szolgáltatások terén komolyabb mértékű foglalkoztatás bővülést eredményezzen. S3. Specifikus cél A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával Kapcsolódó EU2020 tematikus célkitűzés(ek) 11

12 5. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése; 6. környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése; 7. a fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása; Specifikus cél szöveges bemutatása Szeged belföldi vándorlási mérlege 2005-től kezdődően pozitív egyenleget mutat. A migrációs adatok azt mutatják, hogy Szegeden jó élni. A város népességmegtartó erejének növelése érdekében elengedhetetlen az emberközpontú városi környezet fenntartása. Gondoskodni kell a természeti és épített értékek megóvásáról, helyreállításáról. A helyi közösség szempontjából meghatározó társadalmi és kulturális értékek megőrzése érdekében a meglévő közösségi terek infrastruktúra- és tartalomfejlesztését elő kell segíteni. Az életminőség, az egészségi állapot javítása érdekében folyamatosan gondoskodni kell a környezeti ártalmak levegőszennyezés, talajszennyezés, zajterhelés - csökkentéséről, a városi klíma javításáról, az energiahatékonyság növeléséről, az alternatív és megújuló energiák használatának kiterjesztéséről. A leszakadó városi területek - szegregátumok és veszélyeztetett területek - rehabilitációját integrált programok keretében el kell végezni. Fel kell tárni és hasznosítani a városba ékelődött, alulhasznosított, jellemzően barnamezős területeket. Fejleszteni kell a külső és belső közlekedési kapcsolatokat, meg kell teremteni az intermodalitás feltételeit. Előnyben kell részesíteni a környezetkímélő, fenntartható közlekedési módokat. Fenti cél eléréséhez Szeged Megyei Jogú Város a Smart Cities koncepció eszközrendszerét érvényesítve, az okos technológiák alkalmazásával biztosítani kívánja az infrastrukturális rendszerek és szolgáltatások jobb, hatékonyabb kapcsolódását. S4. Specifikus cél 12

13 A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével Kapcsolódó EU2020 tematikus célkitűzés(ek) 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban Specifikus cél szöveges bemutatása 13

14 A településen élők életminőségének javítása alapvető és kiemelt célként fogalmazódik meg a város közép- és hosszútávú elképzelései között. Ennek érdekében számos olyan fejlesztési szükséglet kerül megfogalmazásra, melyek közvetlenül hozzájárulnak a lakosság komfortérzetének és elégedettségének növeléséhez. Szeged a humán szolgáltatások igen széles körét nyújtja nemcsak a város lakói, hanem a vonzáskörzetében élő, sőt, számos esetben távolabbról idelátogató emberek számára. A helyi oktatás végigkíséri az embereket egész életük során, az elérhető végzettség és szakmai szint igen színes palettáját kínálva számukra. Az oktatás-képzés terén azonban folyamatos fejlődésre és fejlesztésre van szükség annak érdekében, hogy az intézményekben tanulók mindig a lehető legmagasabb színvonalú tudáshoz juthassanak hozzá. Szeged szerepe kiemelkedő a szélesebb térségben is az egészségügyi ellátások terén, hiszen az alap- és szakellátási feladatokon túl a Szegedi Tudományegyetem, mint súlyponti feladatot teljesítő egészségügyi szolgáltató, az egészségügyi fekvő- és járóbeteg szakellátási feladatokat is biztosítja. Az új klinikai tömb építésével jelentősen átalakul a jelenleg működő egészségügyi infrastruktúra szerepe, amely még számos megoldandó feladatot jelent. A szociális ellátás összetett feladatát több fenntartó és üzemeltető valósítja meg komplex együttműködés keretében. A magas szintű szolgáltatások biztosítása érdekében számos esetben modernizálásra, felújításra van szükség, egyes esetekben a kapacitás bővítése is indokolt. A kultúra és a sport szervesen hozzátartozik a város lakosságának mindennapi életéhez, emellett a közösségi összetartozás egyik kulcseleme is. A kulturális intézmények és rendezvények hozzájárulnak a helyi identitástudat növeléséhez, ugyanakkor kiemelik Szeged térségi szerepét. A humán szolgáltatások folyamatos, magas színvonalú biztosítása elemi érdeke a városnak. A szükséges fejlesztések a felújítások és bővítések mellett számos esetben az üzemeltetés gazdaságossága érdekében megkövetelik energetikai korszerűsítések megvalósítását is. A fejlesztési programok megvalósítása során a speciális igényű célcsoportok, a fogyatékkal vagy tartós betegséggel élők, illetve megváltozott munkaképességűek igényeit is szem előtt kell tartani, különös tekintettel az akadálymentesítés elvének komplex érvényesítésére. 14

15 A városrészek funkcionális elemzése és a városrészi szintű célok meghatározása Az alábbiakban a településfejlesztési koncepcióban rögzített városrészi jellemzők és a Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási adatai alapján összeállításra kerül a városrészek funkcionális értékelése. Ennek során megvizsgáljuk, az adott városrész lakó funkcióit, városközponti funkcióit, gazdasági és kereskedelmi funkcióit, turisztikai-rekreációs funkcióit, városi-közterületi funkcióit, közösségi- és közszféra funkcióit, valamint a humán szolgáltatási funkciókat. A funkcionális elemzést követően elkészül a városrész SWOT analízise, mely alapját képezi a városrészi cél meghatározásának. A városrészi szintű cél szöveges leírása ugyancsak megtörténik jelen fejezetben. Belváros Belváros városrész funkcionális elemzése Lakó funkció: A lakásállomány ebben a városrészben a legnagyobb, ezen belül itt a legmagasabb az önkormányzati tulajdonú lakások aránya, és igen magas Alsóváros és Móraváros után a legmagasabb az előtt épült lakások aránya. Ugyanakkor itt található az egyik legrégebben, iparosított technológiával épült lakótelep 2485 lakással, meglehetősen leamortizálódott lakásállománnyal. A városrészben rendkívül sok használaton kívüli magántulajdonú lakásingatlan található, ezek hasznosítását mindenképpen meg szükséges oldani. Ugyancsak a városrészben annak újszegedi területén található a város egyik legrégebbi, beavatkozást igénylő lakótelepe, az Odessza lakótelep. Városközponti funkció: A Belváros Szeged központi területe. Az itt található kereskedelmi szolgáltató egységek, a részben megújult rekreáció céljára is megfelelő közterek komoly vonzerőt jelentenek. Számos közszolgáltatás és funkció (pl. színház, múzeum) csak itt érhető el, és közlekedési szempontból is a város csomóponti területeként értelmezhető. A városközponti funkciót erősíti továbbá, hogy a Tisza belvárosi partszakasza, és az alsó 15

16 rakpart nagy turisztikai vonzerővel bír. Komoly előrelépés, hogy a városrészen áthaladó nagyszámú gépkocsit immár több parkolóház is fogadja (pl. Tisza Lajos krt., Arany János utca). Gazdasági és kereskedelmi funkció: Termelő vállalkozások és kifejezetten ipari tevékenységet végző cégek alacsony számban találhatóak a Belvárosban (alig 8%), így jellemzően a kereskedelmi és vendéglátó ipar, továbbá általában a tercier szektor a meghatározó. A kereskedelmi- szolgáltató egységek esetében a peremkerületekben található bevásárlóközpontok támasztanak versenyt. A városrészben így komoly problémát jelent az üzlethelyiségek hosszú távú bérlése, nagy számú ingatlan jelenleg is bérlőre vár. A városrész déli területein jelentős barnamezős területek állnak rendelkezésre további, adott esetben gazdasági- és innovációs típusú fejlesztések céljára, e területek tulajdonviszonyait azonban csak a közeljövőben lehet rendezni. Turisztikai-rekreációs funkció: A városrész gazdasági életében meghatározó, hogy a kereskedelmi szálláshelyek száma az utóbbi években jelentős mértékben nőtt. Nem csupán magas nívójú szállodai szolgáltatások, de kisebb panziók is várják a városba látogató vendégeket. A városrész kiemelt turisztikai célpont, hiszen több nemzetközi szinten is ismert és kedvelt turisztikai attrakció is itt található (pl. Napfényfürdő Aquapolis, Dóm). Szeged kiemelt kulturális eseményei is jellemzően ebben a városrészben kerülnek megrendezésre (pl. Szegedi Szabadtéri Játékok, Szegedi Borfesztivál, Bor-Tér stb.), de a kultúra iránt érdeklődők a Szegedi Nemzeti Színház két játszóhelyét (a Nagyszínházat és a Kisszínházat) is a városrészben találják meg. A városrészben található Odessza, Szeged egyik legrégebbi lakótelepe. A terület mind lakásállományát tekintve, mind pedig a közterületek állapota kapcsán megújulásra vár. Városi-közterületi funkció: A városrészben számos park található. Ezek többsége közpark Széchenyi tér, Dugonics tér stb. melyek a helyiek népszerű pihenőhelyei. A közterületek egy része pl. Dugonics tér, a Kölcsey és a Gutenberg utca az elmúlt években Európai Uniós pályázat keretében megújult. Játszóterek is szép számmal találhatóak a városrészben, ezek közül a legfrekventáltabb a Roosevelt téren található. A városrész újszegedi területén lévő leromlott állapotú közterületek megújításra, rehabilitációra szorulnak. 16

17 Közösségi funkció: Közösségi funkciók tekintetben a város kiemelt célterülete a Belváros. A városrészben találhatók a teljesség igénye nélkül - a Móra Ferenc Múzeum épületei (Közművelődési Palota, Fekete Ház, a Vár), a városi könyvtár (Somogyi Könyvtár), a színház és a bábszínház játszóhelyei, a Reök palotában a Regionális Összművészeti Központ, a Korzó Zeneház, a Kass Galéria, a Belvárosi Mozi. A városrész új közösségi találkozóhelye a Szent-Györgyi Albert Agóra, ahol a Százszorszép Gyermekház, az SZBK látványlaboratóriuma, informatórium és informatika történeti kiállítás is helyet kapott. Közszféra funkció: Többek között a városrészben működik a városi önkormányzat Polgármesteri Hivatala, a Csongrád Megyei Önkormányzat és a Csongrád Megyei Kormányhivatal, de a Magyar Államkincstár kirendeltsége is a Belvárosban található. Humán szolgáltatási funkció: A városrészben számos bölcsőde, óvoda és iskola működik, továbbá itt találhatók a Klinikaépületek, köztük a legújabb, 265 ágyas klinikai tömb is. A Szegedi Tudományegyetem rektori hivatala, oktatási épületeinek legtöbbje ugyancsak a városrészben működik. SWOT analízis Erősség Erős szolgáltatói szektor Jelentős turisztikai vonzerő Komoly kulturális kínálat A városközpontot átszelő Tisza folyó és az Erzsébet liget pótolhatatlan természeti adottság Színvonalas természeti- és épített környezet Gyengeség Kereskedelmi szolgáltató egységek kihasználatlanok Szűk közlekedési keresztmetszet (Belvárosi híd) a városrész szegedi és újszegedi területei között. Leromlott állapotú lakótelepi területek (Odessza telep) Kihasználatlan barnamezős területek a városrész déli részén 17

18 Lehetőség Közterületek komplex fejlesztésével új rekreációs központok kialakítása A városközpont nagyobb részének mentesítése a gépjárműforgalomtól Számos sport- és rekreációs létesítmény található a Belvárosban Veszély A sugaras úthálózatból következően itt koncentrálódik a gépjárműforgalom Zsúfolt közlekedési helyzet, romló életminőség A gyógyfürdő turizmusban rejlő lehetőségek kihasználatlanok Városrészi cél Cél a városközponti funkciók további erősítése, a városközpont térbeli kiterjesztése és a városrészben elérhető szolgáltatások körének bővítése, a gazdasági funkció erősítésével Kapcsolódó specifikus cél S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével S2. Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával S3 A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával S4. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével A városrészi cél leírása: A Belváros Szeged városközpontja, a kereskedelmi- és szolgáltatási funkciók által alapvetően meghatározott településrész. A Belvárosban cél a már megkezdett funkcióbővítő fejlesztési programokra építve a megújult városközponti területek bővítése, a városrészben található közparkok (Stefánia, Széchenyi tér) megújítása. Ugyancsak cél a Belvárosban 18

19 található középületek energetikai fejlesztése, a külső homlokzatok felújításával a városkép revitalizálása. Komoly gondot és lehangoló látványt jelentenek a Belvárosban a használaton kívüli épületek és üzlethelyiségek. A következő programozási időszakban cél ezek funkcióval való megtöltése, a hosszútávú hasznosítás feltételeinek biztosítása. A Belváros városrész kiemelt turisztikai célterület, ennek megfelelően a városrészben található turisztikai attrakciók, közterületek (pl. Dóm tér) fejlesztése, a kulturális infrastruktúra megújítása (pl. Bábszínház felújítása), a városrészben elérhető szolgáltatások minőségének javítása ugyancsak cél. A városrészt nagymértékben terhelő átmenő forgalom hatékony elvezetése érdekében cél a közlekedési infrastruktúra fejlesztése (pl. Belvárosi híd felújítása, a parkolási rendszer továbbfejlesztése, a közösségi- és kerékpáros közlekedés infrastrukturális fejlesztése a Tisza Lajos körút felújítással nem érintett szakaszán). Mindezek mellett a közvilágítási rendszer energia hatékony megújítása is célkitűzés. A városrész rekreációs céllal hasznosítható adottsága a Tisza. A belvárosi partszakaszok, a leromlott fizikai állapotban lévő Partfürdő fejlesztése, új tartalommal- és funkcióval való megtöltése az elkövetkező évek feladata. A városrészben található Szeged egyik legrégebbi lakótelepe (Odessza), melynek komplex fejlesztése nagyban hozzájárul a városközponti funkciók kiterjesztéséhez, a kedvező életkörülmények kialakításához. A városrészi célhoz rendelt a középtávú specifikus célok indikátoraihoz illeszkedő mutatószám rendszert az integrált településfejlesztési stratégia 1.4 alfejezetében mutatjuk be. 19

20 Alsóváros Alsóváros városrész funkcionális elemzése Lakó funkció: Alsóvárosban ma is jellemzően a lakófunkció dominál. A városrészt határoló utcák (Petőfi sgt., Bécsi körút, Boldogasszony sgt.) vonalán valamint a Szentháromság utca és az Alföldi utca közötti tömbfeltárásban középmagas téglablokkos szerkezetű lakóépületeket is találni, koruk év. A településrész egyetlen tízemeletes lakóháza a Bécsi körút Szentháromság utca Alsóváros felé eső utcasarkán áll. A lakóutcákban az 1-3 szintes magastetős családi házak és társasházak dominálnak, a zártsorú és az oldalhatáron álló beépítés egyaránt megtalálható, az épületek döntően utcavonalon állnak. Közülük sok az új építésű és a felújított. Az 1879-es nagy árvíz utáni újjáépítés típusházai, mely a városrész jellegét adták, sajnos már csak elvétve láthatók, többnyire jelentősen átépítve. Közülük néhány műemléki vagy helyi védettséget élvez. Városközponti funkció: A városrész központi szerepét a Mátyás tér tölti be. A téren lévő templom és kolostor együttes közösségi térként is funkcionál. A tér körül oktatási és egészségügyi intézmények, kultúrház, vendéglátó és kereskedelmi egység is található. A belváros és a móravárosi bevásárló központ jó elérhetősége pótolja az Alsóvárosból hiányzó olyan szolgáltatásokat, mint például a posta, a pénzintézetek vagy áruházak. Gazdasági és kereskedelmi funkció: Alsóváros nagy ipari üzeme a Pick Szeged Zrt. szalámigyára, mely országos viszonylatban is a legnagyobb húsfeldolgozó vállalat. Több malomépület emlékeztet Alsóváros földművelő népéletére, ma már nagyrészt funkció nélküliek, egy részükben más funkció van. Itt működik a szintén nagy múlttal rendelkező Bánffi szódás. Az önkormányzat nyilvántartása az 57/2013. (II. 13.) kormányrendelet szerinti, a telepengedélyhez kötött ipari szolgáltató tevékenységekre terjed ki. A városrészben jelenleg 20

21 58 ilyen telephelyet tartanak nyilván. Közöttük szép számmal vannak gépjárműjavítók, orvosi műszer gyártással vagy éppen fémmegmunkálással foglalkozók. Ipari és raktározási tevékenység folyik a városrész déli határát szegélyező MÁV Rendező pályaudvaron óta, az új székházának átadását követőn itt működik a Délmagyarország Kiadó. A városrész legnagyobb kereskedelmi egysége egy Spar élelmiszer áruház. Emellett kisebb élelmiszer boltok, italboltok, cukrászda, pizzéria is működik a területen. A Nyíl utcában virágkertészet és áruház található. Egy benzinkút üzemel a Tompai kapu útnál. Egyéb szolgáltatókkal - mint például fodrászat, kozmetika, fitnesz is ellátott a városrész. Turisztikai-rekreációs funkció: Alsóvároson 3 szálláshely panzió rendelkezik üzemeltetési engedéllyel, melyekben összesen 16 férőhely került kialakításra. A Turinform Iroda működteti az Alsóvárosi Napsugaras tájházat. Ebben a városrészben van a város egyetlen műjégpályája. A fedett létesítmény sajnos csak a téli időszakban üzemel. Energetikai felújítása, korszerűsítése időszerű. A Szabadság téren labdarúgó pályát alakítottak ki. A Mátyás téren jól felszerelt gyermek játszótér található. Alsóvárosnak Tisza-partja is van, azonban a vasútvonal elzárja a Boszorkány szigettől és a folyótól a városrészt, a kedvező természeti környezet potenciális rekreációs lehetőségét minimálisra csökkentve. Városi-közterületi funkció: Mint a korábbiakban említésre került, a városrész legnagyobb és egyben központi tere a Mátyás tér. A hatalmas, ősgyeppel fedett zöldterület közepén áll a műemléki védettségű középkori eredetű templom és kolostor együttes és barokk szoborcsoport. A tér a lakosság minden korosztályának kedvelt tartózkodási helye. A Szabadság téren futballpályát alakítottak ki. Az aprócska Vám tér funkció nélküli rendezetlen terület. A későbbi felújítás során a jellegét a közeli, helyi védelem alatt álló, részben már felújított malomépület adhatja meg. A Vadkerti tér sorsa is hasonló, pedig a tér közepén álló, műemléki védettségű barokk homokkő szoborcsoportot 2002-ben felújították. Igényesebb környezetet érdemelne. Nagy kiterjedésű zöldfelületet alkot az Alsóvárosi temető. Fás-bokros területek találhatók még a vasúti és árvízvédelmi töltések mentén. Itt említendő meg a városrész kiskertes, hétvégi házas övezete, a Ballagitó. 21

22 Közösségi funkció: A Mátyás téren minden év augusztusában rendezik meg a templom búcsúját, a Havasboldogasszony búcsút. Más alkalmakkor is gyakran szolgál rendezvények színteréül: példaként a családi napok, Nándorfehérvári napok, hagyományteremtő célzattal az Alsóvárosi paprikafesztivál. A plébánián is tartanak rendszeresen gyermek- és felnőtt foglalkozásokat. A ferences rendház fenntartásába került az Alsóvárosi kultúrház, amely a legkülönbözőbb rendszeres és alkalmi közösségi programoknak ad otthont. A Nyíl utcában egy napsugaras ház felújításával, európai uniós támogatással került kialakításra az Alsóvárosi Napsugaras tájház, amelyben - amellett, hogy helytörténeti kiállítóhelyként is működik - rendszeresen tartanak hagyományőrző programokat is. A Szabadság téri sportpályán kerülnek megrendezésre az alsóvárosi napok. Közszféra funkció: A városrészre ez a funkció nem jellemző. Humán szolgáltatási funkció: Alsóvárosnak önkormányzati tulajdonban két óvodája és egy általános iskolája van. Az önkormányzati intézmények mellett itt található az egyházi fenntartású Miasszonyunkról elnevezett iskolanővérek óvodája, általános- és középiskolája és az alapítványi Pick óvoda. Egyetemi épületek is esnek Alsóváros területére: az SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai karának könyvtára található itt a Hattyas soron. Megemlítendő még a Siketnémák intézete a Bécsi körút alsóváros felőli utcafrontján valamint a MÁV Baross Gábor Oktatási központja a Rendező pályaudvar területén. Felnőtt és gyermek háziorvos, fogorvos is rendel a Mátyás téren. Egy bölcsőde található a városrészben, a Dobó utcában. Szociális szolgáltató a Vám téri Idősek nappali intézménye. A Rákóczi utcában Roma tanoda működik. SWOT analízis Erősség Gyengeség 22

23 A városrész lakóinak azonosság tudata, lokálpatriotizmusa magas. A műemlék templom- és kolostoregyüttes, a napsugaras oromzatú házak, a paprikatermesztés hagyományai, az alsóvárosi búcsú jelentős idegenforgalmi fejlesztő erő. A városrész lakóterületi presztízse növekszik jó közlekedési kapcsolatai, az Egyetemi városrész szomszédsága miatt. Lehetőség A közterületek teljes értékű karbantartásával, a környezethez, a hely szelleméhez illeszkedő átépítéssel a városrész továbbra is magas presztízsű lakóterület marad. A szomszédos területeken hosszabb távon megvalósuló egyetemi, tudásipari fejlesztések, a Déli Tisza-híd megépítése tovább növelik a városrész lakóértékét, gazdasági aktivitását. A Tiszával való kapcsolat megteremtése újabb rekreációs lehetőséget jelentene. A városrésznek területi bővítési lehetősége nincs, az új épületek a régiek helyén épülhetnek. A városrészt a közeli Tiszától vasúti vágányok zárják el. A Mátyás tértől távol eső közterületek Vadkerti tér, Szabadság tér részben kiépítetlenek, részben teljes rekonstrukcióra szorulnak. Veszély A közterületek leromlott állapota, a közlekedési környezetszennyezés növekedése lakóterületi értékvesztéshez vezethet. A régi épületek tömeges szanálása a városrész jellegének elvesztéséhez vezethet. Városrészi cél Cél a meghatározó történeti és néprajzi hagyományokkal rendelkező városrész jellegének és értékeinek megőrzése, a lakófunkció megtartása és a városrészben elérhető szolgáltatások körének bővítése. Kapcsolódó specifikus cél 23

24 S3 A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával S4. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével A városrészi cél leírása: Alsóváros gótikus templomával már a középkori Szegednek is meghatározó településrésze volt. Ma itt a lakófunkció dominál és nagyobb időtávlatban is ennek megőrzése a cél. Ebből következően főként a lakófunkcióhoz köthető humán- és közszolgáltatások körének bővítése és minőségük fejlesztése kívánatos. A lakófunkció presztízsét növeli az egyetemek közelsége, jó elérhetősége, a környezet viszonylagos zavartalansága, és tovább növelheti a közelben tervezett Déli Tisza-híd és a Biopolisz Park megvalósítása. Mindemellett fontos célkitűzés a városrész még meglévő építészeti, településképi örökségének megőrzése, helyreállítása, a történeti és néprajzi örökség gondozása mind a helyi lakosság lokálpatriotizmusának erősítése, mind az idegenforgalom fejlesztése érdekében. Ennek szellemében, de a kor igényeinek is megfelelve fel kell újítani a városrész perifériáján lévő köztereket : a Vadkert teret, a Szabadság teret, a Vám teret. A városrészben működő, de az egész várost kiszolgáló Műjégpálya épületgépészeti és energetikai korszerűsítését sürgősen el kell végezni. A városrészi célhoz rendelt a középtávú specifikus célok indikátoraihoz illeszkedő mutatószám rendszert az integrált településfejlesztési stratégia 1.4 alfejezetében mutatjuk be. 24

25 Móraváros Móraváros városrész funkcionális elemzése Lakó funkció: A lakásállományon belül jelentős változások mentek végbe az elmúlt években óta jelentős mértékben csökkent az alacsony komfortfokozatú lakások száma, miközben a lakásállomány is jelentős mértékben bővült. Móravárosban ma már meghatározó a társasházi építkezési forma, a magas komfortfokozatú modern lakásokkal. Városközponti funkció: Móraváros esetében városközponti funkció nem jelenik meg, a városrész központi területei a Kálvária tér és környéke, valamint az itt elérhető kereskedelmi, szolgáltatási funkcióknak köszönhetően a Napfény Park. A városrész megközelíthetőségét jelentős mértékben javította a 3-as villamos vonal felújítása. Gazdasági és kereskedelmi funkció: Üzletek, bevásárló központok nagy számban megtalálhatók a városrészben, de szolgáltatóés kereskedelmi egységek mellett termelő vállalkozások is működnek Móravárosban. A városrészben meghatározó cég a Rigó utcában működő Szegedi Finomöntöde Kft., de a városrészben található a telephelye a Context Szeged Ruházati és Kereskedelmi Kft-nek és a Europe Match GmbH fióktelepe, a szegedi gyufagyár is Móravárosban található. A városrészben ugyanakkor jelentős kiterjedésű, gazdasági hasznosításra alkalmas barnamezős területek is találhatóak. Turisztikai-rekreációs funkció: Móraváros kiemelkedő turisztikai attrakciója az 1989 óta működő Szegedi Vadaspark, mely mára az utóbbi években végrehajtott folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően az ország egyik meghatározó állatkertjévé vált. Móravárosban 4 szálláshely szolgáltató összesen 18 férőhellyel várja a városba látogatókat. 25

26 Városi-közterületi funkció: Móravárosban a Kálvária tér és környéke tekinthető meghatározó decentrumnak, de játszóterek is jelentős számban találhatóak a városrészben. Közösségi funkció: Móravárosban két fiókkönyvtár és egy sportlétesítmény található, közösségi térként meghatározó szerepet játszik a Kálvária tér és környéke. Közösségi programok tekintetében kiemelt területként definiálható a Szegedi Vadaspark is. A fiatalok számára a Kossuth Lajos sugárúton a Károlyi kollégium környékén kialakított szórakozóhelyek jelentenek komolyabb vonzerőt. Közszféra funkció: A városrészben található több regionális, illetve járási szervezet így például a Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnoksága, de itt működik a Szegedi Járási Hivatal Okmányirodája is. Humán szolgáltatási funkció: A városrész humán szolgáltatási funkciók tekintetében a városi átlag feletti, általános iskola, több középiskola és óvodák is megtalálhatók itt. A városrészben került megszüntetésre a roma szegregációt elkerülendő a Kolozsvári téri általános iskola, az itt élő gyermekek a város többi iskolájába lettek integrálva. Az épületben ma Waldorf óvoda és általános iskola működik. A Petőfi Sándor sugárúton bölcsőde, a Kálvária sugárúton szociális otthon működik. A Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ városrészben a volt II. Kórház épületében - működő osztályai mellett Móravárosban található a SomnoCenter Szeged Alvásdiagnosztikai és Terápiás Központja és több magánrendelő is. SWOT analízis Erősség Fejlett, sokszínű gazdaság Jó közlekedési feltételek Színvonalas oktatási intézmények Sancer tavak, a Vadaspark - Körtöltés menti erdő értékes természeti környezet Lehetőség Gyengeség Az alacsonyabb rendű, belső utcákban nagy az átmenő forgalom Veszély 26

27 Gazdasági hasznosításra alkalmas barnamezős területek Cserepes sor környékének rehabilitációja új decentrum fejlesztési program Vadaspark további fejlesztése A 4-es villamos vonal fejlesztése javítja a városrész megközelíthetőségét Szegregátumban és szegregációval veszélyeztetett területen több száz lakos él A fejlesztések és a közterületrehabilitációk elmaradása rontaná a városrész megítélését Városrészi cél A kertvárosias lakófunkció megőrzése mellett a peremterületeken cél az iparikereskedelmi és rekreációs funkciók megtartása, a meglévő szegregátum megszüntetése Kapcsolódó specifikus cél S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával S4. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével A városrészi cél leírása: A városrészben alapvetően meghatározó a lakófunkció és a jövőben is ez lesz a domináns. Ennek megfelelően a kapcsolódó infrastrukturális- és szolgáltatás fejlesztéseknek is elsősorban a helyben élők életminőségének javítását, e funkció erősítését kell szolgálnia. A városrész megközelíthetősége jónak mondható, ugyanakkor a kötöttpályás közlekedési módok fejlesztésével ez tovább javítható. Mindezek mellett Móravárosban cél a kerékpáros közlekedési infrastruktúra és a kapcsolódó környezetbarát közlekedési megoldásokat támogató infrastruktúra fejlesztése is. A városrészben jelentősebb kiterjedésű zöldterületek, köz- és közösségi területek továbbá közparkok találhatóak. A következő fejlesztési időszakban éppen ezért cél a közösségi 27

28 területek fejlesztése, rekonstrukciója, lehetőség szerint bővítése, adott esetben rekreációs funkciókkal való ellátása. A városrészben található bányatavak és záportározók rekultivációját ugyancsak el kell végezni. A városrész elsősorban a Vadaspark révén komoly rekreációs potenciállal rendelkezik. Az állatkert infrastrukturális fejlesztése, az itt elérhető szolgáltatások minőségének javítása ugyancsak célkitűzés a következő években. Móravárosban számos oktatási intézmény működik. Ezek részben felújításra kerültek, de több ingatlan fejlesztése a leromlott fizikai állapotuk miatt nem maradhat el a következő fejlesztési periódusban. A KSH 2001-es és 2011-es adatszolgáltatása alapján Móravárosban található Szeged egyik szegregátuma. A Cserepes sor mentén található szegregátum felszámolása, a terület új funkciókkal való ellátása a városrész egyik kiemelt célja, az ehhez kapcsolódó beavatkozások rögzítésére az anti-szegregációs tervben kerül sor. A városrészi célhoz rendelt a középtávú specifikus célok indikátoraihoz illeszkedő mutatószám rendszert az integrált településfejlesztési stratégia 1.4 alfejezetében mutatjuk be. 28

29 Rókus és lakótelepek Rókus és lakótelepek városrész funkcionális elemzése Lakó funkció: A korábban bemutatott adatok kiemelik a városrész lakófunkciójának erősségét: 2001 óta a lakásállomány száma tovább emelkedett és egyben minőségileg is javult, hiszen jelentősen csökkent az alacsony komfortfokozatú lakások száma. A Rókus és lakótelepek városrészben a lakásokat tekintve még mindig meghatározó a házgyári épületek száma, ugyanakkor az új építések egyértelműen a társasházi építkezési forma előtérbe kerülését mutatják, többnyire magas komfortfokozatú modern lakásokkal. A panel épületek esetében az energia racionalizálási folyamat a 2000-es évek elején elkezdődött, azonban még mindig magas a kedvezőtlen energia-felhasználási mutatókkal rendelkező házak száma. Városközponti funkció: A Rókus és lakótelepek városrész kapcsán városközponti funkcióról nem beszélhetünk, maga a településrész ugyanakkor a városközponttal határos, igen jó közlekedési kapcsolatokkal. A terület Párizsi és Berlini körúthoz közel eső területeiről a Belváros és annak nevezetességei is gyorsan megközelíthetőek akár gyalog is. Gazdasági és kereskedelmi funkció: Üzletek, bevásárló központok nagy számban megtalálhatók a városrészben, de szolgáltatóés kereskedelmi egységek mellett termelő vállalkozások is működnek a településrészben. A városrészben több élelmiszergyártással foglalkozó cég is működik, például a Szegedi Sütödék Kft. üzeme. Ugyancsak több, jelentősebb építőipari - kereskedelmi vállalat is található a területen, többek között a Bodrogi Építési és Barkácsáruház a Rókusi Pályaudvar mellett, vagy a Szatymazi utcai TÜZÉP, illetve az OBI Barkácsáruház. A jelentős lakónépességgel rendelkező területen számos hazai és nemzetközi élelmiszer és multinacionális kereskedelmi egység működik. Turisztikai-rekreációs funkció: 29

30 A városrésznek nincs önálló, kiemelkedő turisztikai attrakciója, ugyanakkor jelentős számú turisztikai szálláshelynek ad helyet. Városi-közterületi funkció: A városrésznek nincs önálló, alközpontként értelmezhető területe, ugyanakkor számos funkcionális elsősorban szolgáltatási jellegű csomópont alakult ki területén. Ezek jellemző módon a nagyobb bevásárló központok körzetében jelennek meg. A lakótelepek övezetében parkok, játszóterek is jelentős számban találhatóak, ma még változó minőségben. Fontos kiemelni, hogy a lakótelepek környezetében megtalálható közterületek (köztük zöldterületek) jelentős része rekonstrukcióra szorul. A városrészt többnyire forgalmas körutak és sugárutak határolják, melyek igen jelentős helyi és részben átmenő forgalmat bonyolítanak le. A gépjármű forgalomból adódó környezetkárosítás (zaj, por, légszennyezés) a jelentősebb utak mentén konfliktusforrásként is megjelenik. Közösségi funkció: A Rókus és lakótelepek városrészben három fiókkönyvtár és több sportlétesítmény található, közösségi térként számos terület meghatározó szerepet játszik. A gyerekek sportoktatása szempontjából kiemelendő a Dózsa Spottelep szerepe a Hunyadi téren, míg a településrészen népszerű játszóház a kisebbek számára nyújt folyamatos programot és találkozási lehetőséget. A Hétvezér utcában van a Szegedi Baptista Gyülekezet hitháza. Közszféra funkció: A városrész a közszféra funkció szempontjából nem jelentős. Humán szolgáltatási funkció: A városrész humán szolgáltatási funkciók tekintetében átlagosnak mondható, számos általános iskola, több középiskola és óvoda is megtalálható itt. Emellett 2 önkormányzati bölcsőde - Siha-közi és Rókusi körúti és egy idősek nappali intézménye is található a területen, amely mellett a magán működtetésben lévő Szegedi Ősz Idősotthon szolgáltatásai is elérhetőek a városrészben. SWOT analízis 30

31 Erősség Jelentős és növekedő népesség A városon belül kedvező képzettségi, iskolázottsági mutatók A 2001-eshez képest javuló szociális és foglalkoztatási mutatók Növekedő és komfort szempontjából javuló lakásállomány A terület kommunális, kereskedelmi, alap- és középfokú oktatási intézményi ellátottsága, közösségi közlekedése a városi átlagot meghaladja Lehetőség A közterületek felújítása, folyamatos karbantartása, a zöldfelületek növelése kedvező életfeltételek teremthet Az épületek hőszigetelése hozzájárulhat a nagyüzemi technológiával épült lakótelepek értékének megőrzéséhez Az egészségmegőrzést, a tömegsportot szolgáló létesítmények megvalósítása emelheti a városrész értékét, a lakosság kötődését A gazdasági, igazgatási és humán szolgáltatási funkciók fejlesztése Gyengeség A városrész lakossága idősödik A városrész lakóépületeinek jelentős része panel technológiával készült, alacsony energiahatékonysággal rendelkező épület Az egyéb lakóterületeken is jelentős az épületállomány elöregedése Lakótelepi közterületek rekonstrukcióra szorulnak A főútvonalak mentén jelentős forgalomból származó környezetszennyezés tapasztalható (por, zaj és légszennyezés) Nem biztosítottak helyben a jelentős népesség számára a szabadidő eltöltéséhez, a rekreációhoz és az egészségmegőrzéshez szükséges sportolási feltételek Veszély A felújítás hiányában a paneles lakótelepek jelentős értékvesztése következhet be A közterületi rekonstrukciók elmaradása a városrész leértékelődéséhez és vonzerejének csökkenéséhez vezethet Egyes területeken szegregációs folyamat indulhat meg 31

32 Városrészi cél A városrész lakófunkciójának, a lakhatás és az életkörülmények minőségének javítása, a területen működő vállalkozások erősítése Kapcsolódó specifikus cél S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával S4. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével A városrészi cél leírása: A korábban bemutatott adatok kiemelik a városrész lakófunkciójának erősségét: a területen jelentős és növekvő számú lakosság él. Ki kell ugyanakkor emelni, hogy a Rókus és lakótelepek városrészben a lakásokat tekintve még mindig meghatározó a házgyári épületek száma, ugyanakkor az új építések egyértelműen a társasházi építkezési forma előtérbe kerülését mutatják, többnyire magas komfortfokozatú modern lakásokkal. A panel épületek esetében komplex beavatkozások szükségesek, részben az energia racionalizálási folyamat folytatása, az épületek szigetelése, felújítása révén. Emellett kiemelt jelentőségű a lakóövezetek környezetében jelentős számban megtalálható parkok, játszóterek, egyéb közterületek (pl. zöldterületek) rekonstrukciója, a hosszútávú állagmegóvás és a városrész népességmegtartó erejének javítása érdekében. A városrészben számos közintézmény működik. Az intézmények működési színvonalának javítása sok esetben infrastrukturális beavatkozásokat kíván. Ez részben állagjavítást, funkcionális megújítást, részben az épületek energetikai modernizálását is jelenti. A közintézmények és közszolgáltatások mellett a területen jelentős számú vállalkozás is működik, melyek megélhetést biztosítanak az ott dolgozók számára. A munkahelyek megőrzése és újak létrehozása érdekében támogatni szükséges a helyi vállalkozásokat. 32

33 A városrészt többnyire forgalmas körutak és sugárutak határolják, melyek igen jelentős helyi és részben átmenő forgalmat bonyolítanak le. A gépjármű forgalomból adódó környezetkárosítás (zaj, por, légszennyezés) csökkentése hozzájárul az egészségesebb életkörülmények kialakításához. Az egészségmegőrzést segítheti emellett a rekreációt, tömegsportot szolgáló létesítmények felújítása, funkcionális bővítése, illetve új létesítmények kialakítása, hozzájárulva ezzel a városrész értékének emelkedéséhez, a lakosság helyi kötődésének erősödéséhez. A városrészi célhoz rendelt a középtávú specifikus célok indikátoraihoz illeszkedő mutatószám rendszert az integrált településfejlesztési stratégia 1.4 alfejezetében mutatjuk be. 33

34 Felsőváros és lakótelepek Felsőváros és lakótelepek városrész funkcionális elemzése Lakó funkció: A városrész alapvető funkciója a lakófunkció. Bár a terület népessége csökken, a lakásállomány szerény mértékben emelkedett 2001 óta, ugyanakkor minőségileg javult, hiszen tovább csökkent az alacsony komfortfokozatú lakások száma. A Felsőváros és lakótelepek városrészben a lakásokat tekintve egyértelműen meghatározó a házgyári épületek száma. Bár a panel épületek esetében az energia racionalizálási folyamat a 2000-es évek elején elkezdődött, azonban még mindig magas a kedvezőtlen energiafelhasználási mutatókkal rendelkező házak száma. Városközponti funkció: A Felsőváros és lakótelepek városrész kapcsán városközponti funkcióról nem beszélhetünk, ugyanakkor a településrész több alközponti funkciókat is hordozó területtel rendelkezik: ezek között kell megemlíteni a Víztorony tér környékét, illetve a Városi Stadion és TESCO Szeged Tisza Center Szupermarket körzetét. Gazdasági és kereskedelmi funkció: Üzletek, bevásárló központok viszonylag jelentős számban megtalálhatók a városrészben, a helyi szolgáltatások azonban többnyire az itt élő lakosság igényeinek kiszolgálását hivatottak ellátni. Turisztikai-rekreációs funkció: A városrésznek nincs önálló, kiemelkedő turisztikai attrakciója. A területen ugyanakkor vannak elérhető szálláshely kapacitások, köztük a Tisza palota apartmanjai 45 férőhellyel. A meglévő sportolásra létrehozott területek közül a legjelentősebb a Városi Stadion létesítménye, melynek hasznosítása továbbra is megoldandó kérdés. A víz és a természet közelsége számos lehetőséget tartogat: a városrész Tisza-parti szakasza a tényleges lehetőségekhez képest ma kihasználatlannak mondható. 34

35 Városi-közterületi funkció: Ahogy fentebb is jeleztük, a városrésznek nincs önálló, alközpontként értelmezhető területe, ugyanakkor számos funkcionális elsősorban szolgáltatási jellegű csomópont alakult ki területén. Ezek jellemző módon a közlekedési csomópontokban, illetve nagyobb bevásárló központok körzetében jelennek meg. A lakótelepek övezetében parkok, játszóterek is jelentős számban találhatóak, ma még változó minőségben. Fontos kiemelni, hogy a lakótelepek környezetében megtalálható közterületek (köztük zöldterületek) jelentős része rekonstrukcióra szorul. A városrészt többnyire forgalmas körutak és sugárutak határolják, melyek igen jelentős helyi és részben átmenő forgalmat bonyolítanak le. A gépjármű forgalomból adódó környezetkárosítás (zaj, por, légszennyezés) a jelentősebb utak mentén konfliktusforrásként is megjelenik. Közösségi funkció: A Felsőváros és lakótelepek városrészben könyvtár és több sportlétesítmény is található, közösségi térként számos terület meghatározó szerepet játszik. A gyerekek szempontjából kiemelkedő szereppel bír a Máltai Játszótér és Játszóház. Közszféra funkció: A Malom utcában található a Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Nyomozó Hivatala Csongrád Megyei Osztálya hivatala. Humán szolgáltatási funkció: A városrész humán szolgáltatási funkciók tekintetében átlagosnak mondható, számos általános iskola, középiskola, 1 könyvtár, 1 művelődési ház és óvodák is működnek a területen. Emellett itt található a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Főiskolai Kara Felnőttképzési Intézetének épülete és az SZTE Levéltára. Emellett 3 önkormányzati bölcsőde a Gyík utcai, Hajlat utcai és Csillag téri is ebben a városrészben érhető el, továbbá itt működik a város 7 darab idősek nappali intézményéből 1, a Kereszttöltés utcában. A korábbi Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola épülete ma üresen és kihasználatlanul áll. Az épület és a terület hasznosítása szintén az elkövetkező időszak egyik jelentős kérdése. 35

36 SWOT analízis Erősség A városon belül kedvező képzettségi, iskolázottsági mutatók A 2001-eshez képest javuló szociális és foglalkoztatási mutatók Komfort szempontjából javuló lakásállomány A közvetlen Tisza-parti kapcsolat, a lakótelepi közparkok természet közeli lakókörnyezetet biztosítanak A terület kommunális, kereskedelmi, alap- és középfokú oktatási intézményi ellátottsága, közösségi közlekedése a városi átlagot meghaladja Tarján városrész korábbi rehabilitációs programja Elérhető színvonalas szálláshely kapacitások Lehetőség Gyengeség Csökkenő és idősödő népesség Alacsony lakásépítési aktivitás a városrész területén A városrész gazdasági aktivitása alacsony, kevés a vállalkozás, hiányoznak a gazdasági, igazgatási funkciók A városrész lakóépületeinek jelentős része panel technológiával készült, alacsony energiahatékonysággal rendelkező épület Az egyéb lakóterületeken is jelentős az épületállomány elöregedése Lakótelepi közterületek rekonstrukcióra szorulnak A főútvonalak mentén jelentős forgalomból származó környezetszennyezés tapasztalható (por, zaj és légszennyezés) Kihasználatlan, nem kellően kialakított sport és rekreációs létesítmények Veszély 36

37 A közterületek felújítása, folyamatos karbantartása, a zöldfelületek növelése kedvező életfeltételek teremthet Az épületek hőszigetelése hozzájárulhat a nagyüzemi technológiával épült lakótelepek értékének megőrzéséhez Az egészségmegőrzést, a tömegsportot szolgáló létesítmények megvalósítása emelheti a városrész értékét, a lakosság kötődését A gazdasági, igazgatási és humán szolgáltatási funkciók fejlesztése Kihasználatlan épületek és intézmények hasznosítása A felújítás hiányában a paneles lakótelepek jelentős értékvesztése következhet be A közterületi rekonstrukciók elmaradása a városrész leértékelődéséhez és vonzerejének csökkenéséhez vezethet Egyes területeken szegregációs folyamat indulhat meg Városrészi cél A városrész népességvonzó és megtartó képességének erősítése, a meglévő sport, rekreációs és turisztikai potenciálok kihasználásának elősegítése Kapcsolódó specifikus cél S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával S4. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével A városrészi cél leírása: A városrész lakófunkciója igen jelentősnek mondható, ugyanakkor figyelembe kell venni 37

38 a tapasztalható népességcsökkenést és öregedést. A területen meghatározó a sokszor öregedő és romló állagú panel épületek és lakások aránya, új építések alacsony számban történtek az elmúlt időszakban. A Rókusi városrészhez hasonlóan itt is szükséges a panel épületekhez és környezetükhöz kapcsolódó problémák lehetőség szerinti komplex kezelése: energia-racionalizálás, épületek szigetelése, felújítása, valamint a parkok, játszóterek, egyéb közterületek (pl. zöldterületek) rekonstrukciója, a hosszútávú állagmegóvás és a városrész népességvonzó erejének javítása érdekében. A városrészben található közintézmények és közszolgáltatók működési színvonalának javítása ebben a városrészben is jelentős infrastrukturális beavatkozásokat kíván, magába foglalva az állagjavítást, funkcionális megújítást, és sok esetben az épületek energetikai modernizálását is. A településrész gazdasági aktivitása alacsony, kevés a vállalkozás, hiányoznak a gazdasági, igazgatási funkciók: a meglévő vállalkozások erősítése, új vállalkozások ide vonzása szintén hozzájárulhat a városrész népességvonzó képességének javításához. A városrész körutakkal és sugárutakkal határolt részén jelentős helyi és részben átmenő gépjármű forgalom, melynek környezetkárosító (zaj, por, légszennyezés) hatása kedvezőtlen egészségügyi körülményeket teremt. A terhelő tényezők csökkentése hozzájárulhat az egészségesebb életkörülmények kialakításához. A Felsőváros és lakótelepek városrészben jelentős sport és rekreációs intézmények, területek vannak, melyek azonban részben kihasználatlanok, részben pedig jelen állapotukban nem tudnak megfelelni a kapcsolódó elvárásoknak. E funkció fejlesztése (pl. uszoda beruházás), alapozva a meglévő adottságokra, valamint a Tisza és a természet közelségére, együttesen hozzájárulhatnak a városrész értékének emelkedéséhez, a lakosság helyi kötődésének erősödéséhez. A városrészi célhoz rendelt a középtávú specifikus célok indikátoraihoz illeszkedő mutatószám rendszert az integrált településfejlesztési stratégia 1.4 alfejezetében mutatjuk be. 38

39 Újszeged Szőreg kertváros Újszeged Szőreg kertváros városrész funkcionális elemzése Lakó funkció: A városrész vegyes funkciójú terület, bár alapvetően lakófunkcióval rendelkezik. Területe kertvárosias jellegű, nagy részén családi házak, illetve társasházak épültek. A terület népessége emelkedett az elmúlt időszakban, a lakásállomány is jelentősen nőtt a terület népszerűségének következtében óta az építmények minősége, komfortfokozata is jelentősen javult. Városközponti funkció: A városrész jelenleg nem rendelkezik városközponti, alközponti funkcióval. Ez alól kivétel Szőreg, amelynek központi területe egyes funkciókat integrált. Gazdasági és kereskedelmi funkció: Üzletek, bevásárló központok viszonylag kis számban találhatók a városrészben, ez egyben a terület egyik gyengesége jelenleg. A vállalkozások száma és aránya településrészen élő lakosság számához képest magas, jellemzően megtalálhatóak a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódóan létrejött jelentősebb vállalatok. Turisztikai-rekreációs funkció: Bár a lehatárolás szerint nem a városrészhez kapcsolódik, szervesen mégis kapcsolódik a területhez a város legjelentősebb fürdőkomplexuma (Napfényfürdő Aquapolis), amely a 4 csillagos Forrás Hotellel fizikailag is összekapcsolva magas színvonalú szolgáltatással várja a vendégeket. Ugyanezen a területen található a Tisza Sport Hotel is. A tényleges városrészen belül szálloda ugyan nem található, de 5 kisebb szálláshely ezen a területen is biztosít 22 férőhelyet. A városrész bővelkedik a sportolásra és rekreációra alkalmas területekben, fontos azonban kiemelni, hogy ezek az intézmények ma már nem tudják biztosítani egy Szeged szintű város megfelelő színvonalú igényeit. Mind a felújítás, mind a bővítés időszerű. A városrész egyik ékköve a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje. 39

40 Városi-közterületi funkció: Ahogy fentebb is jeleztük, a városrésznek nincs önálló, alközpontként értelmezhető területe, funkcionális csomópontokról is kevésbé beszélhetünk, mint más településrészek esetében. Az utak kiépítettek és burkoltak, a tömegközlekedés rendszeres, egyes területeket azonban nem ér el közvetlenül, jelentős gyaloglás szükséges a járatok eléréséhez. A városrészt forgalmas főút szeli keresztül, melynek terheltsége a városi elkerülő út megépülése óta csökkent. Ennek ellenére ezen a területen a gépjármű forgalomból adódó környezetkárosítás (zaj, por, légszennyezés) konfliktusforrásként is megjelenik. Vasúti közlekedési kapcsolat az Újszegedi MÁV pályaudvarról Makó irányába biztosított. Közösségi funkció: A városrészben könyvtár és több sportlétesítmény és rekreációs intézmény is található, közösségi térként azonban viszonylag kevés terület szolgál (a ténylegesen meglévő területek a Belváros városrészhez lettek kapcsolva). Közszféra funkció: A városrészre ez a funkció nem jellemző, azonban a Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve itt, a Derkovits fasorban található. Humán szolgáltatási funkció: A városrész humán szolgáltatási funkciók tekintetében átlag alattinak mondható, ennek ellenére több fontos intézmény is található itt, például az egészségügyi közintézmények közül a Gyermekkórház és a MÁV Rendelőintézet. Emellett 8 óvoda, 4 általános iskola, 1 művelődési ház is működik a területen. Itt található továbbá a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológus Tanszékcsoportjának épülete is. A városrészhez 3 önkormányzati bölcsőde a Vedres utcai, Töltés utcai, Szerb utcai tartozik, továbbá itt működik a város 7 darab idősek nappali intézményéből 1. SWOT analízis Erősség Gyengeség 40

41 Növekvő népesség, gyarapodó lakásállomány A városon belül kedvező képzettségi, iskolázottsági mutatók A 2001-eshez képest javuló szociális és foglalkoztatási mutatók Komfort szempontjából javuló lakásállomány A városrész gazdasági aktivitása magas Szennyeződés-mentes természeti környezet, Tisza-Maros part, revitalizált Holt-Maros meder Magas életminőség és presztízs, csendes környezet A szőregi rózsa világhírű Szőreg történelmi településszerkezete, védett kulturális öröksége (Apátságdomb, templomok), a magyar és szerb népi hagyományok együttélése A két terület erős identitástudata Lehetőség Idősödő népesség A belvízelvezető rendszer hiányos, illetve felújítandó A Szeged Mezőhegyesi vasúttól D-re eső területek, illetve a Tisza-part környéki területek közforgalmi kiszolgálása hiányos, kiskereskedelmi ellátása gyenge. A főútvonalak mentén jelentős forgalomból származó környezetszennyezés tapasztalható (por, zaj és légszennyezés) Kihasználatlan, nem kellően kialakított sport és rekreációs létesítmények A Tisza jobb partján elterülő városrészekkel való közlekedési kapcsolat terheltsége esetenként jelentős Veszély 41

42 Közösségi terek kialakítása A városrész humán szolgáltatásainak funkció bővítése A városrészben elérhető kereskedelmi szolgáltatások számának növelése, minőségének javítása A közlekedési kapcsolatok javítása a Tisza jobb partján lévő településrészekkel A sportlétesítmények fejlesztése, a kapcsolódó szolgáltatások bővítése A terület sport és rekreációs adottságainak fokozottabb kihasználása A városrész lakosságának növekedésével nő a mobilitási igény is, melyet a jelenlegi közlekedési kapcsolatrendszer nem tud kielégíteni Városrészi cél A sport és rekreációs, valamint humán és kereskedelmi szolgáltatási funkciók bővítése, a településrész közlekedési kapcsolatainak és funkcionális szerepének fejlesztése Kapcsolódó specifikus cél S2. Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával S4. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével A városrészi cél leírása: A településrész lakófunkciójának megerősítése érdekében szükség van a meglévő közösségi terek funkcióinak bővítésére és a kihasználtság növelésére. Hasonlóan fontos cél a területen található sport és rekreációs célú területek és intézmények 42

43 szolgáltatásainak javítása, kapacitásbővítése. Jelenleg a városrészben a város egyéb területeihez, illetve a lakossági igényekhez képest szerénynek mondható az elérhető humán, valamint kereskedelmi szolgáltatások száma, melyek bővítése, egyben a terület alközponti funkcióinak fejlesztése mindenképpen indokolt beavatkozás. A város tervei között szerepel a Déli Tisza-híd megépítésének koncepciója. Ennek megvalósításával egyrészt jelentősen javulnának a közlekedési kapcsolatok a Tisza jobb partján lévő településrészekkel, másrészt lehetőség nyílna új, jelentős vállalkozói beruházásokra alkalmas terület kialakítására a Tisza bal partján lévő, jelenleg többnyire kihasználatlan területek esetében. Ugyancsak jelentős beruházásként szerepel a város tervei között nagy sebességű vasút fejlesztése a Budapest-Szeged-Temesvár vonalban, melynek révén újra megteremtődne a Tiszán átnyúló vasúti kapcsolat Makó, illetve Temesvár irányába. A városrészi célhoz rendelt a középtávú specifikus célok indikátoraihoz illeszkedő mutatószám rendszert az integrált településfejlesztési stratégia 1.4 alfejezetében mutatjuk be. 43

44 Déli kertváros és Gyála Déli kertváros és Gyála városrész funkcionális elemzése Lakó funkció: A városrész legjellemzőbb funkciója. A városrészek olyannyira kötődnek Szeged belső területeihez, hogy a területek szinte teljes egésze lakófunciókat tölt be. Súlyos problémát jelent azonban a közművekkel ellátatlan kiskertekben az állandó lakosként bejelentettek egyre növekvő száma. Városközponti funkció: A városrészközponti funkciók csak részlegesen vannak jelen, a központi funkciókat betöltő intézmények sűrűsödése nem jellemző. A sakktáblás felépítésű, tervezett városrészek esetében a mértani központok közelében alakítottak ki közintézményeket: pl. gyálaréti óvoda. Közösségi funkció: A közösségi funkciókat az óvodákon és a Fekete István Általános Iskolán kívül a településrészi művelődési központok elégítik ki. Gazdasági és kereskedelmi funkció: A gazdasági és kereskedelmi funkciók a kertvárosi beépítésből adódóan alapvetően fejletlenek. Szentmihályon érdemes megemlíteni a zöldségtermesztést, különös tekintettel a paprikatermesztésre, melynek nagy hagyományai vannak a településrészen. Nagyobb gazdasági területek találhatóak Szentmihály nyugati határában (Új Élet TSZ) és a Ballagitótól keletre: a Medencés Kikötő nemzetközi jelentőségű besorolású közforgalmi kikötő, valamint ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat végez az Állami Tartalékgazdálkodás. Turisztikai-rekreációs funkció: Mint feljebb említettük, a városrész egy kivételtől eltekintve nem rendelkezik turisztikai szálláshelyekkel, viszont a településen belüli rekreáció sajátos formájaként jellemzőek hétvégi házas, üdülőövezeti területek (Tompasziget, Gyálai kiskertek). A Gyálai Holt-Tisza rehabilitációja potenciális rekreációs célú területté tehetné a holtágat, valamint a 44

45 szentmihályiak számára turisztikailag kiaknázható terepet jelenthet az 5-ös főúton túl elterülő Maty-éri Olimpiai Központ. Városi-közterületi funkció: A kertvárosias lakóterületeken a közterületi funkciót általában a beépítetlen saroktelkek, sportpályák, játszóterek alkotják. Szentmihályon ilyen funkcióval bír a Sportpálya környezete a Petőfi utcában, valamint a Kökörcsin és Verbéna utca sarkán álló telek, melyen játszótér található. A Klebelsberg-telep központjában a Rendező térnek, Kecskéstelepen a Cseh Imre térnek, Gyálaréten a Koszorú utca által körbeölelt térnek van hasonló közterületi szerepe. Közszféra funkció, Humán szolgáltatási funkció: A déli kertváros településrészei a közszféra funkciókat tekintve szegények, a hivatali ügyintézéshez általában másik városrészbe kell utazniuk az itt lakóknak. Orvosi rendelő és óvoda azonban Tompasziget kivételével mindegyik településrészen található, iskola pedig csak Kecskéstelepen működik. A középiskolás korúak is csak más városrészek intézményei közül választhatnak. SWOT analízis Erősség Gyengeség 45

46 A kertvárosias miliő, természet közeli élettér Az áttekinthető, szabályos alaprajzú településszerkezet lehetővé teszi a városrészen belüli gyors közlekedést A városrész közművesítettsége teljes értékű A városrész rendelkezésre álló humánerőforrása és lakásállománya javuló képet mutat Lehetőség Gyálai Holt-Tisza rehabilitációjával a rekreációs célú használat előkészítése A Maty-éri Olimpiai Központ, mint turisztikai-rekreációs vonzerő előnyeinek városrészi kihasználása A Tisza hajózhatóságának szélesítésével a Medencés Kikötő és környezetének fejlődése új lendületet kaphat A déli kertváros széttagolt, az egyes településrészek nem alkotnak egységes településtestet, ami nehezíti infrastrukturális hálózatok fenntartását A Gyálai Holt-Tisza degradálódott természeti állapota Funkcióhiányosak a városrészi közterek, kevés a helyi közösségi tér Kecskéstelepen, Klebelsberg-telepen és Gyálaréten a csapadékvíz-elvezető hálózat teljes felújításra szorul A szabadkai úti szintbeli vasúti kereszteződés miatt a Belváros és Szeged többi városrészének elérhetősége szakaszos A Tompaszigeti, a Gyálaréti és a Bodomi kiskertek területén sok a lakott épület, a terület közművekkel részlegesen ellátott, sem kereskedelmi, sem közforgalmi ellátásuk nincs. Veszély A hétvégi házas településrészek az olcsó telekárak miatt könnyen a társadalmi leszakadás területeivé válhatnak A Gyálai Holt-Tisza rehabilitációjának elhúzódása rontja a helyi életminőséget, riasztóvá teszi a környezetet A csökkenő gyermeklétszám további oktatási intézmények bezárását eredményezheti Városrészi cél 46

47 A Déli kertváros lakófunkciós karakterének megtartása, a helyi életminőség növelése a városrészi alközpontokban megtalálható funkciók bővítésével, az elérhetőség javításával, valamint a természeti környezettel kapcsolatos szinergiák kihasználásával a rekreáció és a gazdaságfejlesztés terén Kapcsolódó specifikus cél S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával S4. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével A városrészi cél leírása: A városrészi alközpontok funckióbővítésével, valódi közösségi terek létrehozásával meg kell teremteni a lehetőséget, hogy közelebb kerüljenek a ma még hiányos közszféra és közösségi funkciók a kertvárosi lakosok otthonaihoz, ezzel párhuzamosan gördülékenyebbé kell tenni Szeged városközponti területeivel a közúti és kerékpáros összeköttetést a magasabb szintű funkciók igénybevételének elősegítésére. A helyi életminőség javítása érdekében rendbe kell tenni a helyi csapadékvízelvezetőrendszert, meg kell kezdeni a Gyálai Holt-Tisza rehabilitációját és annak végeztével fel kell készülni a terület rekreációs célú hasznosítására. A városrészt a Maty-éri Olimpiai Központ hatásait kamatoztatva a szegedi rekreációs célú időtöltés egyik fő célterületévé kell tenni. A városrészperemek élhetőségének növelését célozva szükséges a kiskertes, üdülőházas területek infrastrukturális fejlesztése, a várostesthez való kapcsolódási pontjaik kialakítása. A városrész élhetőbbé és vonzóbbá tétele különösen fontos a helyi társadalmi szerkezet, népességszám fenntartása és javítása szempontjából. A tiszai hajózás jövőbeli fellendülésével ki kell használni a Medencés Kikötő adta gazdasági lehetőségeket, hogy a városrészben növekedjen a lakóhelyhez közeli munkahelyek száma és a városrész gazdasági ereje. 47

48 A városrészi célhoz rendelt a középtávú specifikus célok indikátoraihoz illeszkedő mutatószám rendszert az integrált településfejlesztési stratégia 1.4 alfejezetében mutatjuk be. 48

49 Északi kertváros és Tápé Északi kertváros és Tápé városrész funkcionális elemzése Lakó funkció: A városrészben a lakófunkció dominál, a lakóövezetben családi házas beépítéssel. A lakásállomány jelentős része jó állapotú, új építésű vagy felújított, a régi építésűek között azonban akadnak alacsony komfortfokozatúak is. Nagy problémát jelent, hogy a kiskertes övezetekben egyre többen laknak életvitelszerűen. A tulajdonosok egy része már most is túlépítette a szabályozási terv szerinti beépíthetőségi mértéket. Egyesületet hoztak létre és kezdeményezik a szabályozási terv módosítását. Súlyos problémát jelent a kiskertekben a közművek főleg a szenny- és csapadékvíz csatornázás hiánya, a rossz minőségű utak. Városközponti funkció: Tápé fő utcája a Budai Nagy Antal utca és annak folytatása, a Honfoglalás utca. Az utca mentén vannak közintézményei. A Honfoglalás utca - Régész tér környezetében van a gótikus eredetű római katolikus Szent Mihály templom, a települési részönkormányzat épülete. A Budai Nagy Antal utcán, a vásártér mentén van az Aranylabda rendezvényház, a Heller Ödön Művelődési ház, posta, üzletek. Petőfitelep városrészi alközpontja a Fő tér, amelynek környezetében van a könyvtárművelődési ház, üzletek, a református templom és a plébániahivatal, a Petőfi Általános Iskola, egy óvoda és buszmegálló. Baktónak és Új-Petőfi telepnek nincs városrészi alközpontja. Gazdasági és kereskedelmi funkció: Az önkormányzat nyilvántartása az 57/2013. (II. 13.) kormányrendelet szerinti, a telepengedélyhez kötött ipari szolgáltató tevékenységekre terjed ki. A városrészben jelenleg 96 ilyen telephelyet tartanak nyilván, melyek legtöbbje az Algyői útra koncentrálódik. Petőfitelepen van az hűtés- és klímatechnikával foglalkozó Antarktisz Kft. telephelye. A budapesti székhelyű Printker Office Land Irodatechnika, Papír, Írószer Kereskedelmi és 49

50 Szolgáltató Zrt. szegedi fióktelepének Tápén van a raktározási, nagykereskedelmi tevékenységet és központi ügyintézést folytató részlege. A Vektor Munkavédelmi Kft-nek új gyárépülete nyílt Tápén, amelyben munkaruházatot gyártanak. A gyékényszövésnek Tápén ezeréves múltja van. A tápéi gyékénykézművességet ban felvették a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe. A Háziipari Szövetkezet megszűnése után a tevékenységet a Gyékényes Műhely folytatja tovább. Tápén egy COOP, Petőfitelepen egy CBA élelmiszer áruház található. Számos kisebb élelmiszerbolt és szaküzlet is van a városrészben. Pénzintézetek közül egy Pillér Takszöv van jelen Tápé területén. Turisztikai-rekreációs funkció: A városrészben mindössze egy szálláshelynek van üzemelési engedélye a Baktói kiskertekben, 2 férőhellyel. Tápénak kedvező adottsága a hosszan elnyúló Tisza-partja. (A töltés és a folyómeder közti terület már másik városrészhez tartozik, a tisza-parti adottságokat ott részletezzük.) Lovaspálya, Lovasiskola is kiszolgálja itt a helyieket és a turistákat. Tápén magas kultúrája van a hagyományőrzésnek, a helyiek igen erős identitástudattal rendelkeznek. A Tápéi Hagyományőrző Egyesület hivatott a helyi kultúra megőrzésére. Figyelemreméltó Ifj. Lele József Néprajzi Magángyűjteménye és Molnár Imre helytörténeti kiállítása a Heller Ödön Művelődési Házban. Városi-közterületi funkció: Tápén a főtér funkciót betöltő aprócska Régész tér rendezett. A Majakovszkij téren áll a településrész Bálint Sándor Általános Tagiskolájának épülete és óvodája. A Zsukov tér sivár képet mutat. A Budai Nagy Antal utca mentén van a településrész futballpályája. A Tápé szélén található Búcsú terület felújítása elkezdődött, de pénz híján a folyamat elakadt. Nagyobb zöld területet képez még a lakóterületbe ékelődött Öreg temető, melynek kápolnája műemléki védettséget élvez. A Búcsú tér mögött található az Új temető. A Tisza töltésoldala szépen gondozott. Kiskertes övezete a Tápéi kiskertek. Petőfitelepen a Fő téren a Petőfi Sándor Általános Iskola épülete, a Lidice téren a volt Hunyadi Általános Iskola patinás épülete áll. Nagyobb zöldfelületet képez a töltésoldal és a településrész tartalék beépíthető területe, a Nagyszilléri domb. Baktóban a Bika tó és környezete alkot nagyobb zöld felületet. Rekultivációja után szépen kialakított szabadidőközpont lehetne. Értékes zöldfelülete a töltésoldal és a Makkoserdő. Kiskertes övezete a Baktói kiskertek. 50

51 Közösségi funkció: Tápén élénk közösségi élet folyik. A Heller Ödön Művelődési Ház széleskörű közösségépítő és hagyományőrző tevékenységnek ad otthont. Igény mutatkozik az Ház további bővítésére. Fiókkönyvtár is működik a településrészen. A petőfitelepi Fő téren egy 1979-ben épült és 2006-ban felújított Művelődési Ház áll a lakosság rendelkezésére. Benne található a településrész fiókkönyvtára. A Ház a legkülönbözőbb szakkörökkel, foglalkozásokkal és rendezvényekkel várja a településrész lakosságát. Baktóban közösségi házat épített a Hit Gyülekezete. Közszféra funkció: Tápén és Petőfitelepen településrészi önkormányzat működik. A Polgármesteri Hivatali kirendeltsége Tápén található. Humán szolgáltatási funkció: A városrésznek 5 óvodája van. Egy-egy Petőfitelepen és Új-Petőfitelepen, három pedig Tápén. A városrészben jelenleg egy általános iskola működik két telephellyel: a Petőfi Sándor Általános Iskola Petőfitelepen található, Bálint Sándor tagintézménye Tápén. A Petőfitelepi volt Hunyadi János Általános Iskola épületében jelenleg a School of Business Szeged Szakképző Iskola középfokú oktatási intézmény működik. A városrésznek nincs bölcsődéje. Két szociális ellátó egység található itt: az Acél utcai Idősek Otthona és az Algyői úti Nappali Melegedő és Népkonyha. Háziorvosi rendelő működik Petőfitelepen az Acél utcában, Tápén a Honfoglalás és a Budai Nagy Antal utcákban. Mindkét területen körzeti fogorvos is rendelkezésre áll. SWOT analízis Erősség Gyengeség 51

52 Többségében környezeti ártalmaktól mentes lakóterület. Jó közúti közlekedés a városközpont felé. A tápéi lakosság erős identitás-tudata, a népi hagyományok őrzése (gyékényszövés, búcsú). Tápé védett történelmi település magja, Tisza parti fekvése, műemlék temploma idegenforgalmi vonzerő. Lehetőség A tápéi népi hagyományok, a helytörténeti gyűjtemények idegenforgalmi hasznosítása az identitás-tudat erősítése mellett gazdasági eredményt is hozhat. A Nagy-Szilléri domb beépítése bővítési lehetőséget jelent. Az Algyői út (43. sz. út) térségében erős zajterhelés. Egyes területek közforgalmi kiszolgálása nem éri el a városi átlagot (több, mint 500 m rágyaloglási távolság). Egyes területek csapadékvíz-elvezető hálózata felújításra szorul, a főcsatornák környezete ápolatlan. A közterületek különösen az alközpontok és környezetük teljes felújításra szorulnak Baktónak Új-Petőfi telepnek nincs közösségi tere. A Baktói és a Tápéi kiskertek területén sok a lakott épület, a terület közművekkel részlegesen ellátott, sem kereskedelmi, sem közforgalmi ellátásuk nincs. Veszély A közművekkel, közszolgáltatásokkal ellátatlan kiskertek lakófunkciójának erősödése a terület elszlömösödésével járhat. A felszíni vízelvezetés megoldatlansága egyes területek presztízsének csökkenését eredményezheti. Városrészi cél Cél a városrész lakófunkciójának megőrzése és a városrészben elérhető szolgáltatások körének bővítése, a hiányzó városrészi alközpontok kialakítása, a meghatározó történeti és néprajzi hagyományokkal rendelkező Tápé településrész jellegének és értékeinek megőrzése. 52

53 Kapcsolódó specifikus cél S3 A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával S4. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével A városrészi cél leírása: A városrészben a lakófunkció dominál és nagyobb időtávlatban is ennek megőrzése a cél. El kell érni a lakófunkcióhoz köthető humán- és közszolgáltatások körének bővítését és minőségük fejlesztését. Biztosítani kell az itt lakók részére a körtöltésen belüli városrészek jó elérhetőségét a közösségi közlekedés javításával, a rágyaloglási távolságok csökkentésével. Ugyanakkor megoldást kell találni arra a problémára, hogy a városrészhez tartozó, közművekkel és közszolgáltatásokkal hiányosan ellátott kiskertekben egyre többen laknak életvitelszerűen. Baktó és Újpetőfitelep településrészeknek a hiányzó településrészi alközpontját pótolni kell és mindkét településrészben közösségi tér kialakítása is szükséges. Tápé védett településszerkezetét, településképi és építészeti értékeit meg kell őrizni mind a helyi lakosság lokálpatriotizmusának erősítése, mind az idegenforgalom fejlesztése érdekében. El kell végezni a felszíni víz elvezető rendszer szükséges rekonstrukcióját, beleértve a Bika tó rekultivációját is. A városrésznek egy jól körülhatárolható területén az Algyői út mentén nagyobb számban vannak jelen ipari szolgáltatók. Ez a funkció itt erősítendő, azonban a közlekedésből és az ipari tevékenységből adódó zajterhelést a lakóterületek felé mérsékelni kell. A városrészi célhoz rendelt a középtávú specifikus célok indikátoraihoz illeszkedő mutatószám rendszert az integrált településfejlesztési stratégia 1.4 alfejezetében mutatjuk be. 53

54 Nyugati iparváros és Kiskundorozsma Nyugati iparváros és Kiskundorozsma városrész funkcionális elemzése Lakó funkció: A városrészben karakteresen elkülöníthető a lakófunkciót is magában foglaló Kiskundorozsma, ahol alapvetően az alacsony építési magasságú családi házas utcák dominálnak és 2011 között a lakásállomány jelentősen bővült a városrészben, miközben az alacsony komfort fokozatú lakások aránya radikálisan csökkent. Súlyos problémát jelent azonban a közművekkel ellátatlan kiskertekben az állandó lakosként bejelentettek egyre növekvő száma. Városközponti funkció: Városközponti funkció nem kapcsolódik a városrészhez, decentrumként a Dorozsmai templom közvetlen környezete, az itt található teresedés definiálható. Gazdasági és kereskedelmi funkció: A Nyugati iparváros és Kiskundorozsma Szeged meghatározó gazdasági-termelő központja. A szolgáltató szektor képviselői mellett a termelő cégek ugyancsak megtalálhatóak a városrész területén. A nyugati feltáró út megépülésével erősödött az az ipari tengely, mely az M5/M43-as autópálya lehajtótól a repülőtérig egységes közlekedési folyosót, és potenciális ipari területeket feltáró közlekedési kapcsolatot jelent. Turisztikai-rekreációs funkció: A városrészt turisztikai szempontból a Sziksósfürdő Strand és Kemping, mint turisztikai attrakció határozza meg. A kemping 70 férőhellyel várja a vendégeket. Városi-közterületi funkció: A városrész területén található a Belvárosi temető, más jelentős közterület és park nem található a városrészben. 54

55 Közösségi funkció: Kiemelendő közösségi tér Kiskundorozsmán a Petőfi Sándor Művelődési Ház és a Somogyi Könyvtár helyi fiókja. Dorozsmának évszázados joga a vásártartás, mely a város más részéről is vonzza a látogatókat. A kínálat igen széleskörű: könyv, festmény, bútor, elektronika, ruházkodás, zene, kertészet, ipari szerszám, kerékpár, antikvitás, numizmatika, játékok. Kiskundorozsmán polgárőrség is felügyeli a közbiztonságot. Közszféra funkció: Kiskundorozsmán részönkormányzat működik, részönkormányzati tagokkal és saját kirendeltséggel. Rendőrségi körzeti megbízott ugyancsak irodát tart fenn a városrészben. Humán szolgáltatási funkció: A Családsegítő Ház 1996 óta működik Kiskundorozsmán, melynek feladatkörébe tartozik a szociális étkeztetés, míg az idősek klubja 30 fő részére nyújt nappali ellátást. A városrészben orvosi rendelők is működnek, de óvoda (6 db) és általános iskola (2 db) is megtalálható Kiskundorozsmán. A humán közszolgáltatási funkciók karakteres jelenléte azért is indokolt, mert a városrészben szegregátum található. SWOT analízis Erősség Komoly gazdasági (ipari, logisztikai) infrastruktúra Igen kedvező belső közlekedési hálózat Erős helyi identitás Kiskundorozsmán, komoly kulturális tradíciók Városszerte ismert és kedvelt turisztikai attrakció megléte Lehetőség Gyengeség Zöldmezős ipari terület csak jó termőképességű mezőgazdasági területek rovására alakítható ki Kiskundorozsma lakóterületeinek bővítési lehetősége erősen korlátozott A Subasai és az Öreghegy-dűlői kiskertek területén sok a lakott épület, a terület közművekkel részlegesen ellátott, sem kereskedelmi, sem közforgalmi ellátásuk nincs. Veszély 55

56 Ipari-logisztikai területek fejlesztése (NYILT) ELI-ALPS beruházáshoz kapcsolódó további fejlesztések Barnamezős fejlesztési területek rehabilitációja Térben koncentrált turisztikai fejlesztések növelik a városrész látogatottságát Barnamezős területek fejlesztése elmarad Szegregátum felszámolása elmarad, szociális vészhelyzet alakul ki Kedvezőtlen befektetői klíma miatt elmaradnak a vállalkozói fejlesztések A közművekkel, közszolgáltatásokkal ellátatlan kiskertek lakófunkciójának erősödése a terület elszlömösödésével járhat. Városrészi cél A városrészben cél a gazdasági funkciók további erősítése, világszínvonalú K+F infrastruktúra kiépítése, ezzel párhuzamosan a helyben élők életminőségének további javítása, a szociális feszültségek enyhítése Kapcsolódó specifikus cél S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével S2. Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával S4. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével A városrészi cél leírása: A városrészben Kiskundorozsma és Béke telep alapvetően kertvárosias településrészek. A lakó funkció mellett ugyanakkor egyértelműen meghatározó a gazdasági ezen belül jelenleg a logisztikai, a jövőben pedig emellett a K+F tevékenység is. A közeljövőben meginduló 56

57 ELI-ALPS beruházás kapcsán várható a kutatás-fejlesztési területre fókuszáló vállalkozások megjelenése is (ELI Science Park). A vállalkozások betelepülése csupán akkor lehetséges, ha a tevékenységüket kiszolgáló üzleti alapinfrastruktúra rendelkezésre áll, a vállalatok igényeit kielégítő magas színvonalú szolgáltatási portfolió kiépítésre kerül. Cél tehát olyan térben koncentrált fejlesztési programok előkészítése és lebonyolítása, melyek a fenti elvárásokat egy időben teljesítik. A gazdaságfejlesztési beruházások mellett a Nyugati iparváros és Kiskundorozsma városrészben dolgozó kvalifikált munkaerő napi életvitelét kiszolgáló infrastruktúrafejlesztés is indokolt. Ennek megfelelően kerékpárút fejlesztés, közútfejlesztés, adott esetben bizonyos humán szolgáltatási funkciók (pl. orvosi rendelő) kitelepítése is indokolttá válhat a közeljövőben. Az újonnan létrejövő K+F központ mellett természetesen a városrészben található barnamezős területek adott esetben nem gazdasági célú fejlesztése is célkitűzés középtávon. A városrészben található Szeged egyik szegregátuma, melynek felszámolása ugyancsak kiemelt feladat. A Sziksósfürdő Strand és Kemping, mint turisztikai attrakció továbbfejlesztése, az itt elérhető szolgáltatások minőségének javítása nem csupán a turisták, de a helyben élők rekreációs igényeit is ki kell, hogy elégítse. Ugyancsak a Kiskundorozsmán élők számára nyújthat magasabb szintű szolgáltatást a megújított kulturális- és humán szolgáltatói infrastruktúra. A városrészi célhoz rendelt a középtávú specifikus célok indikátoraihoz illeszkedő mutatószám rendszert az integrált településfejlesztési stratégia 1.4 alfejezetében mutatjuk be. 57

58 Tisza-Maros hullámtere Tisza-Maros hullámtere városrész funkcionális elemzése A Tisza és a Maros hullámterének északi részén, a két folyó által lehatárolt térségben csak a gazdálkodási övezetekhez, tanyákhoz kötődő minimális lakossággal számolhatunk, ám létszámukra vonatkozó adatot nem tart nyilván a KSH. A lakosság elenyésző számából következik, hogy a városi funkciók nincsenek jelen ezen a területen, az itteni lakosok Szeged központi városrészeit a tápéi réven, vagy az M43-autópályán keresztül érhetik el. A területen kizárólag mezőgazdasági műveléshez kötődő gazdaságok és földterületek találhatóak, de az önkormányzati adatszolgáltatás alapján ezek sem ehhez a városrészhez kötődnek szervezetileg. A városon belüli Tisza menti szakasz már élettel telibb, bár jóformán csak turisztikai és rekreációs funkciók jelennek meg: a folyót gyakran szegélyezik üdülőterületek. Ezek hasznosíthatóságát, látogathatóságát jelentős mértékben befolyásolja korlátozza a Tisza mindenkori vízszintjének alakulása. Habár a terület érintetlen erdő és vadvízi felületei turistacsalogatónak is hathatnak, azonban pontosan az elérhetőség nehézségéből fakadóan az ilyen irányú lehetőségek kihasználatlanok, mindazonáltal a természetes állapotok megőrzése esetükben könnyebb. A Maros közigazgatási területen belüli szakasza és a folyót kísérő ártéri erdőség is kiemelt jelentőségű természetvédelmi terület, a Natura 2000 hálózat része, a két folyó teljes vonala pedig a hálózat ökológiai folyosója. A folyó megvédésén túl az embernek is védekeznie kell a folyóval szemben: a Tisza és a Maros mentén is időszervé vált az árvízi védművek megerősítése, helyenként újjáépítése, amellyel egy időben szorgalmazni kell a partmenti közterek megújítását, közösségi és rekreációs funkciókkal való megtöltésüket. Az árvízvédelmi beruházások jelenleg a Tisza belvárosi szakaszán folyamatban vannak, ám a további ütemek előkészítésére és megvalósítására is fel kell készülni. A Partfürdő fejlesztése elengedhetetlen, infrastruktúrája nem elégíti ki az ide látogatók igényeit. Az ártéri erdők a szegediek kedvelt kiránduló helyei, karbantartásuk ugyanakkor folyamatos feladat. A Tiszán meghatározó életérzést kölcsönöznek az úszóházak, melyek turisztikai célú 58

59 hasznosítása komoly lehetőség lehet a jövőben. A tápéi hajójavító telep a magyar hajójavító ipar legrégebbi folyamatosan működő telepe. Létrejötte egybeesik a magyar hajózás kialakulásával, a XIX. század utolsó évtizedével. A medencés kikötő fejlesztése folyamatosan zajlik, noha az infrastruktúrában rejlő potenciál még nem teljes körűen kiaknázott. SWOT analízis Erősség Jelentősége elsősorban a mikroklímára, a levegő minőségére gyakorolt hatásában rejlik, illetve a folyó menti élővilág puffer területét jelenti A Tisza Szeged meghatározó városképi és identitásformáló eleme Lehetőség A Tisza és a Maros árvízvédelmi töltéseinek megerősítése és folyamatos védelme, az egységes árvízvédelmi rendszer kiépítése megfelelő kezdőlökés lehet a part menti közterek revitalizációjához A Tisza hajózhatóságának bővítésével a terület szerepe mint víziúti csomópont felértékelődhet A folyók hullámterében található állandó üdülők és a gondozatlan zöldfelületek rendezésével kulturált folyóparti környezet létrehozása, rekreációs és közösségi terek kialakítása Úszóházak turisztikai-rekreációs célú hasznosítása, fejlesztése Gyengeség A két folyó által lehatárolt terület teljesen elszigetelt a város más részeitől, nem alakult ki szerves kapcsolata a többi településrésszel A város déli részének a Tiszán keresztüli összeköttetése elégtelen Veszély A töltések és a partfalak biztonsági szintjének növelése nélkül veszélybe kerülhetnek a városi lakóingatlanok, gazdasági létesítmények, közterületek Az üdülőterületek közművesítésének és rendezésének elmaradása a terület szlömösödésével és esztétikai környezetszennyezéssel járhat együtt 59

60 Városrészi cél Cél természeti és társadalmi szempontból egy olyan élettel teli folyóparti terület kialakítása, mely teret engedve a különböző gazdasági és turisztikai funkcióknak, képes Szeged multifunkcionális központjává válni. Kapcsolódó specifikus cél S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával A városrészi cél leírása: A két folyó által lehatárolt északkeleti terület természetközeli jellegének megőrzése a közlekedési kapcsolatainak minimális javításával. A városon belüli déli Tisza-szakasz két partjának összekötése a városi és térségi szempontból is kívánatos déli vasúti és közúti összekötő hidak megépítése által. Elsődlegesen az árvízi védekezés szempontjából kiemelt jelentőséggel bír a városi védművek, partfalak megerősítése, mely magában hordozza a lehetőségét a folyó mentén található közterek rehabilitációjának, új közösségi terek kialakításának. A végső cél a természeti és társadalmi szempontból is élő Tisza-part létrehozása Szegeden, mely minden elemével vonzó képet nyújt a helyi lakosságnak és az idelátogató turistáknak egyaránt. A természeti és társadalmi szempontokat előtérbe helyezve kell kialakítani azokat a vízi közlekedéshez és áruszállításhoz kapcsolódó partmenti, partközeli gazdasági létesítményeket, amelyek a Tisza hajóforgalmának jövőben várható bővülése nyomán keletkeznek. Fontos cél a folyóparti területek átfogó rendezett képének megteremtése, amely a gondozatlan zöldfelületek programszerű helyreállításával és karbantartásával, valamint az üdülőházas területek helyzetének rendezésével képzelhető el. A városrészi célhoz rendelt a középtávú specifikus célok indikátoraihoz illeszkedő mutatószám rendszert az integrált településfejlesztési stratégia 1.4 alfejezetében mutatjuk be. 60

61 1.2. A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása A következőkben röviden bemutatjuk Szeged Megyei Jogú Város középtávú tematikus- és területi céljai közötti összefüggéseket A városi és városrészi célok közötti összefüggések bemutatása Szeged jövőképét és hosszú távú átfogó céljait a város településfejlesztési koncepciója mutatja be. Az átfogó célokhoz illeszkedő középtávú, specifikus célokhoz egyrészt a koncepcióban bemutatott tematikus prioritások, másrészt az integrált településfejlesztési stratégiában definiált városi területi (városrészi) szintű célok illeszkednek közvetlenül. A Belváros városrészi célja elsősorban az S3 A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával, valamint az S4 A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével városi szintű specifikus célokhoz kapcsolódik. Alsóváros mint alapvetően lakófunkciót felmutató városrész városrészi szintű célkitűzése ugyancsak a fenti, S3. és S4. jelű specifikus célokhoz mutat illeszkedést. Móraváros városrész esetében markáns gazdaságfejlesztési elemek is megjelennek a célok megfogalmazásakor, így a fent bemutatott két specifikus cél mellett a városrészi szintű cél kapcsolódik az S1 A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével városi specifikus célhoz is. Rókus és lakótelepek városrész esetében az ugyancsak markáns gazdasági funkció megjelenése miatt ugyancsak az előzőekben bemutatott S1., S3. és S4 specifikus célokhoz mutatható ki a városrészi szintű cél kapcsolódása. Felsőváros és lakótelepek városrész kapcsán a lakófunkció és a gazdaságfejlesztési 61

62 funkciók erősítése kapcsán szintén alapvetően az S1., S3. és S4 specifikus célokhoz mutatható ki a városrészi szintű cél illeszkedése. Újszeged Szőreg kertváros városrész esetében az S3. és S4. specifikus célok mellett megjelenik az S2. Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával specifikus célhoz való illeszkedés is, amennyiben a városrészben meghatározó K+F együttműködések jövőbeni megvalósulására lehet számítani. Amint a városrészi elemzésnél látható volt, Déli kertváros és Gyála városrész kapcsán a városrészi szintű cél az S1., S3. és S4. jelű városi specifikus célokhoz mutat közvetlen kapcsolódást. Északi kertváros és Tápé városrészben alapvetően a lakófunkció dominál, ennek megfelelően a definiált városrészi szintű célkitűzés az S3 A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával, valamint az S4 A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével városi szintű specifikus célokhoz kapcsolódik. A Nyugati iparváros és Kiskundorozsma városrészben mind a lakófunkció, mind pedig a gazdaságfejlesztési-innovációs funkció markánsan jelenik meg. Ebből következően a gazdasági funkciók további erősítésére, a világszínvonalú K+F infrastruktúra kiépítésére, a helyben élők életminőségének további javítására fókuszáló városrészi szintű célkitűzés közvetlenül illeszkedik a város mind a négy középtávú gazdaságfejlesztéshez, innovációhoz illetve az életkörülményeket meghatározó infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódó specifikus céljához. A Tisza-Maros hullámtere városrész esetében elsősorban az S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével, illetve az S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával városi specifikus célokhoz mutatható ki a városrészi szintű célkitűzés illeszkedése Szeged középtávú stratégiai célrendszerének összefoglaló ábrája 62

63 63

64 Szeged Megyei Jogú Város középtávú stratégiai célrendszere és a városrészi célok ( ) Az S1. specifikus cél az alábbi tematikus célkitűzésekhez kapcsolódik: Az S2. specifikus cél az alábbi tematikus célkitűzésekhez kapcsolódik: Az S3. specifikus cél az alábbi tematikus célkitűzésekhez kapcsolódik: Az S4. specifikus cél az alábbi tematikus célkitűzésekhez kapcsolódik: A specifikus célok és az EU 2020 tematikus célkitűzések illeszkedése 1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése; 3. a kkv-k versenyképességének fokozása; 4. az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban; 8. a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése; 1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése; 3. a kkv-k versenyképességének fokozása; 8. a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése; 10. beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba; 5. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése; 6. környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése; 7. a fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása; 9 A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 4 Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban 10. beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen 11. Az intézményi kapacitások és a közigazgatás át tartó tanulásba hatékonyságának fejlesztése Specifikus célok 1 (2020- ig) S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével S2. Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával S4. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével Belváros Alsóváros Móraváros Rókus és lakótelepek Felsőváros és lakótelepek Újszeged Szőreg kertváros Déli kertváros és Gyála Északi kertváros és Tápé Nyugati iparváros és Kiskundorozsma Tisza-Maros hullámtere Cél a meghatározó A kertvárosias A városrész A városrész A sport és rekreációs, A Déli kertváros Cél a városrész A városrészben cél a Cél természeti és Cél a történeti és lakófunkció lakófunkciójának, a népességvonzó és valamint humán és lakófunkciós lakófunkciójának gazdasági funkciók társadalmi szempontból egy városközponti néprajzi megőrzése lakhatás és az megtartó kereskedelmi karakterének megtartása, megőrzése és a további erősítése, olyan élettel teli folyóparti funkciók további hagyományokkal mellett a életkörülmények képességének szolgáltatási funkciók a helyi életminőség városrészben elérhető világszínvonalú K+F terület kialakítása, mely erősítése, a rendelkező peremterületeken minőségének javítása, erősítése, a meglévő bővítése, a növelése a városrészi szolgáltatások körének infrastruktúra teret engedve a különböző Városrészi szintű célok városközpont térbeli kiterjesztése és a városrész jellegének értékeinek és cél az iparikereskedelmi és rekreációs a területen működő vállalkozások erősítése sport, rekreációs és turisztikai potenciálok kihasználásának településrész közlekedési kapcsolatainak és alközpontokban megtalálható funkciók bővítésével, az elérhetőség bővítése, a hiányzó városrészi alközpontok kialakítása, a kiépítése, párhuzamosan helyben ezzel a élők gazdasági és turisztikai funkcióknak, képes Szeged multifunkcionális városrészben megőrzése, a funkciók elősegítése funkcionális javításával, valamint a meghatározó történeti és életminőségének központjává válni. elérhető lakófunkció megtartása, a szerepének fejlesztése természeti környezettel néprajzi további javítása, a szolgáltatások megtartása és a meglévő kapcsolatos szinergiák hagyományokkal szociális feszültségek körének bővítése, a városrészben szegregátum kihasználásával a rendelkező Tápé enyhítése gazdasági funkció elérhető megszüntetése rekreáció és a településrész jellegének erősítésével szolgáltatások gazdaságfejlesztés terén. és értékeinek megőrzése. körének bővítése. 1 A specifikus célok az Útmutató a megyei jogú városok számára az integrált településfejlesztési stratégia elkészítéséhez című dokumentum alapján az ITS-ben is bemutatandó középtávú városi céloknak felelnek meg. 64

65 1.4. A célrendszer nyomon követésére szolgáló mutatószám rendszer Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója az alábbiak szerint rögzíti a város hosszú távú céljai, valamint a középtávú specifikus célok nyomon követésére szolgáló mutatószám rendszert. Az alábbi táblázatban rögzített célértékek tervértékek, ezek maradéktalan teljesüléséért a tervezés jelenlegi fázisában felelősséget nem tud Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata vállalni. Specifikus cél 1: A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével Foglalkoztatottak száma a közszféra adatai nélkül (fő) Hazai és nemzetközi turisták költésének növekedése (%) Mutató típusa (output/eredmény) Bázis érték (2014) Célérték (2022) Forrás eredmény Irányító Hatóság eredmény 0 25 Irányító Hatóság Specifikus cél 2: Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával Mutató típusa (output/eredmény) Bázis érték (2014) Célérték (2022) Támogatott klaszterek száma (db) eredmény 0 10 Irányító Hatóság Forrás Klaszter tag vállalkozások által végrehajtott közös innovációs projektek száma (db) eredmény 0 25 Irányító Hatóság Specifikus cél 3: A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával Mutató típusa (output/eredmény) Bázis érték (2014) Célérték (2022) Forrás 65

66 Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek (m2) Akadálymentesített épületek száma (db) Rehabilitált területeken élő lakosok száma (fő) output Irányító Hatóság eredmény 0 75 Irányító Hatóság eredmény Irányító Hatóság Specifikus cél 4: A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével Támogatott gyermekgondozási és oktatási intézmények kapacitása (db) Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság (fő) Jobb minőségű helyi közszolgáltatásokkal elért lakosság száma (fő) Mutató típusa (output/eredmény) Bázis érték (2014) Célérték (2022) Forrás eredmény 0 40 Irányító Hatóság eredmény Irányító Hatóság eredmény Irányító Hatóság Az ITS célhierarchiájából adódik, hogy fenti mutatók célértékeinek teljesülését városrészi szinten is nyomon kell követni. A városrészi szintű célok nyomon követését támogató indikátor struktúra összhangban a korábban városrészenként bemutatott mutatószám rendszerrel az alábbiak szerint épül tehát fel. Az alábbi táblázatban rögzített célértékek tervértékek, ezek maradéktalan teljesüléséért a tervezés jelenlegi fázisában felelősséget nem tud Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata vállalni. Belváros Mutató típusa (output/eredmény) Bázis érték (2014) Célérték (2022) Forrás Foglalkoztatottak száma a közszféra adatai nélkül (fő) eredmény Irányító Hatóság Támogatott klaszterek száma (db) eredmény 0 2 Irányító Hatóság Klaszter tag vállalkozások által végrehajtott közös innovációs projektek száma (db) Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek (m2) eredmény 0 6 Irányító Hatóság output Irányító Hatóság 66

67 Akadálymentesített épületek száma (db) Rehabilitált területeken élő lakosok száma (fő) Támogatott gyermekgondozási és oktatási intézmények kapacitása (db) Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság (fő) Jobb minőségű helyi közszolgáltatásokkal elért lakosság száma (fő) eredmény 0 22 Irányító Hatóság eredmény Irányító Hatóság eredmény 0 15 Irányító Hatóság eredmény Irányító Hatóság eredmény Irányító Hatóság Alsóváros Mutató típusa (output/eredmény) Bázis érték (2014) Célérték (2022) Forrás Foglalkoztatottak száma a közszféra adatai nélkül (fő) Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek (m2) Akadálymentesített épületek száma (db) Támogatott gyermekgondozási és oktatási intézmények kapacitása (db) Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság (fő) Jobb minőségű helyi közszolgáltatásokkal elért lakosság száma (fő) eredmény Irányító Hatóság output Irányító Hatóság eredmény 0 8 Irányító Hatóság eredmény 0 5 Irányító Hatóság eredmény Irányító Hatóság eredmény Irányító Hatóság Móraváros Mutató típusa (output/eredmény) Bázis érték (2014) Célérték (2022) Forrás Foglalkoztatottak száma a közszféra adatai nélkül (fő) Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek (m2) Akadálymentesített épületek száma (db) Rehabilitált területeken élő lakosok száma (fő) eredmény Irányító Hatóság output Irányító Hatóság eredmény 0 10 Irányító Hatóság eredmény Irányító Hatóság 67

68 Támogatott gyermekgondozási és oktatási intézmények kapacitása (db) Jobb minőségű helyi közszolgáltatásokkal elért lakosság száma (fő) eredmény 0 4 Irányító Hatóság eredmény Irányító Hatóság Rókus és lakótelepek Mutató típusa (output/eredmény) Bázis érték (2014) Célérték (2022) Forrás Foglalkoztatottak száma a közszféra adatai nélkül (fő) Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek (m2) Akadálymentesített épületek száma (db) Támogatott gyermekgondozási és oktatási intézmények kapacitása (db) Jobb minőségű helyi közszolgáltatásokkal elért lakosság száma (fő) eredmény Irányító Hatóság output Irányító Hatóság eredmény 0 7 Irányító Hatóság eredmény 0 3 Irányító Hatóság eredmény Irányító Hatóság Felsőváros és lakótelepek Mutató típusa (output/eredmény) Bázis érték (2014) Célérték (2022) Forrás Foglalkoztatottak száma a közszféra adatai nélkül (fő) Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek (m2) Akadálymentesített épületek száma (db) Támogatott gyermekgondozási és oktatási intézmények kapacitása (db) Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság (fő) Jobb minőségű helyi közszolgáltatásokkal elért lakosság száma (fő) eredmény Irányító Hatóság output Irányító Hatóság eredmény 0 8 Irányító Hatóság eredmény 0 3 Irányító Hatóság eredmény Irányító Hatóság eredmény Irányító Hatóság 68

69 Újszeged-Szőreg kertváros Mutató típusa (output/eredmény) Bázis érték (2014) Célérték (2022) Forrás Foglalkoztatottak száma a közszféra adatai nélkül (fő) eredmény Irányító Hatóság Támogatott klaszterek száma (db) eredmény 0 3 Irányító Hatóság Klaszter tag vállalkozások által végrehajtott közös innovációs projektek száma (db) Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek (m2) Akadálymentesített épületek száma (db) Rehabilitált területeken élő lakosok száma (fő) Támogatott gyermekgondozási és oktatási intézmények kapacitása (db) Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság (fő) Jobb minőségű helyi közszolgáltatásokkal elért lakosság száma (fő) eredmény 0 8 Irányító Hatóság output Irányító Hatóság eredmény 0 5 Irányító Hatóság eredmény Irányító Hatóság eredmény 0 3 Irányító Hatóság eredmény Irányító Hatóság eredmény Irányító Hatóság Déli kertváros és Gyála Mutató típusa (output/eredmény) Bázis érték (2014) Célérték (2022) Forrás Foglalkoztatottak száma a közszféra adatai nélkül (fő) Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek (m2) Akadálymentesített épületek száma (db) Támogatott gyermekgondozási és oktatási intézmények kapacitása (db) eredmény Irányító Hatóság output Irányító Hatóság eredmény 0 5 Irányító Hatóság eredmény 0 2 Irányító Hatóság Északi kertváros és Tápé Mutató típusa (output/eredmény) Bázis érték (2014) Célérték (2022) Forrás 69

70 Foglalkoztatottak száma a közszféra adatai nélkül (fő) Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek (m2) Akadálymentesített épületek száma (db) Támogatott gyermekgondozási és oktatási intézmények kapacitása (db) eredmény Irányító Hatóság output Irányító Hatóság eredmény 0 5 Irányító Hatóság eredmény 0 3 Irányító Hatóság Nyugati iparváros és Kiskundorozsma Mutató típusa (output/eredmény) Bázis érték (2014) Célérték (2022) Forrás Foglalkoztatottak száma a közszféra adatai nélkül (fő) eredmény Irányító Hatóság Támogatott klaszterek száma (db) eredmény 0 5 Irányító Hatóság Klaszter tag vállalkozások által végrehajtott közös innovációs projektek száma (db) Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek (m2) Akadálymentesített épületek száma (db) Rehabilitált területeken élő lakosok száma (fő) Támogatott gyermekgondozási és oktatási intézmények kapacitása (db) eredmény 0 11 Irányító Hatóság output Irányító Hatóság eredmény 0 5 Irányító Hatóság eredmény Irányító Hatóság eredmény 0 2 Irányító Hatóság Tisza-Maros hullámtere Mutató típusa (output/eredmény) Bázis érték (2014) Célérték (2022) Forrás Foglalkoztatottak száma a közszféra adatai nélkül (fő) Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek (m2) eredmény Irányító Hatóság output Irányító Hatóság 70

71 2. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK Amint arra az Útmutató a megyei jogú városok számára az integrált településfejlesztési stratégia elkészítéséhez című módszertani kézikönyv is felhívja a figyelmet, az eddig szinte kizárólagosan alkalmazott akcióterületi megközelítés a továbbiakban is fontos és az eddigi értékelések eredményei szerint is sikeres eszköze a források koncentrált felhasználásának, és ajánlott keretét képezi a magánszféra fejlesztésekbe való bevonásának. Az akcióterületek meghatározása ennek megfelelően a jelenleg zajló programozási munkák során meg kell, hogy történjen, figyelembe véve mindazonáltal az eljárásrendek hiányából, a majdani program megvalósítás részleteinek kidolgozatlanságából eredő bizonytalansági tényezőket Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával Az akcióterületek lehatárolásával kapcsolatban jelenleg nem áll egyértelmű iránymutatás a megyei jogú városok stratégiai tervezőinek rendelkezésére. Miközben a 314/2012-es számú kormányhatározat 2. számú mellékletében rögzített tartalmi követelmények alapján egyértelmű elvárás az akcióterületek kijelölése a kijelölés és a lehatárolás indoklásával, addig a Belügyminisztérium által jegyzett iránymutatás alfejezete úgy fogalmaz, hogy tervezés jelenlegi fázisában még nem célszerű az akcióterületek végleges és pontos lehatárolása, de azok jellege és elhelyezkedése már tervezhető. Fenti szakmai dilemma áthidalásaként a programozás módszertana úgy került kidolgozásra, hogy az ITS a Központi Statisztikai Hivatal 2011-es népszámlálási adataira építve rögzíti ugyan az akcióterületek alapvető karakterisztikáit, azok részletes, teljeskörű bemutatására a majdani fejlesztési programok konkrét városfejlesztési projektek részét képező akcióterületi tervek keretében kerül sor. Ez a lépés már csak azért is indokolt, mert a tervezési folyamat jelenlegi szakaszában sem az elvárt műszaki paraméterekre, sem pedig a finanszírozás módjára (támogatás mértéke, eljárásrend stb.) vonatkozóan nem áll egyértelmű információ rendelkezésre. 71

72 Odessza város rehabilitációs akcióterület Az akcióterület a Belváros városrész Újszegedre eső területén fekszik, egészen kis része - a Gyimesi utca, a Szőregi út és az Újszegedi vasúti feljáró által alkotott szeglet - az Újszeged Szőreg kertváros városrészt is érinti. Amint azt a Belváros városrész helyzetelemzésében kiemeltük, itt található az egyik legrégebben, iparosított technológiával épült lakótelep 2485 lakással. Az épületek egy része a panelprogram keretében energetikai felújításban részesült és új külsőt nyert ugyan, de a lakásállomány többsége meglehetősen leamortizálódott. A közterületek rehabilitációra szorulnak, de felújítást, korszerűsítést igényel a kijelölt területen található közintézmények, közösségi terek egy része is. A beavatkozásoknak nem csak a lakókörnyezetet kell érinteniük, de foglalkozni kell az itt élők menedzselésével is. Akcióterület elhelyezkedése a városszövetben Az akcióterületet határoló utcák, tereptárgyak: Belvárosi hídfő Alsókikötő sor (Tisza adott szakaszra eső ártéri területével együtt) Újszegedi vasútvonal (Újszegedi vasútállomásig) Gyimesi u. Szőregi út Közép fasor Derkovits fasor Temesvári körút Népkert sor Belvárosi hídfő Odessza város rehabilitációs akcióterület 72

73 Forrás: KSH adatszolgáltatás Az akcióterület fenti módon történő kijelölését részben indokolja az iparosított technológiával épült lakótelep kiterjedése. Ugyanakkor a lakótelep közvetlen szomszédságában olyan jelentős rekreációs területek találhatók, mint az Erzsébet liget, a Sportcsarnok és Sportuszoda vagy a Kisstadion, amelyeket szintén indokoltnak tartottuk bevonni az akcióterületbe, hiszen az itt élők számára hasznos sportolási, kikapcsolódási, egészségmegőrző lehetőségeket és szolgáltatásokat nyújthatnak. A Belváros városrészi szintű célkitűzése a városközponti funkciók további erősítése, a városközpont térbeli kiterjesztése és a városrészben elérhető szolgáltatások körének bővítése, a gazdasági funkció erősítése. A specifikus célok közül kiemelendő az S3 A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával. Az akcióterület kiváló adottsága a városközpont közelsége és egyúttal a természeti környezetében rejlő lehetőségei. Ugyanakkor a lakótelep mai állapotában leszakadó városi terület leromlott közterekkel, hiányos szolgáltatásokkal, a rekreációs területeknek pedig mindegyike beavatkozást igényel. Az akcióterület azonban az 73

74 értékvesztés megállításával, revitalizációjával új fejlődési pályára állítható. Az alábbiakban az Odessza - város rehabilitációs akcióterület legfontosabb társadalmigazdasági mutatóit, alapvető jellemzőit tekintjük át. Az akcióterület statisztikai jellemzői a népszámlálási adatok alapján A következőkben a Központi Statisztikai Hivatal 2011-es népszámlálási adatai alapján bemutatjuk az akcióterület fontosabb demográfiai és képzettségi mutatóit. Ezt követően a foglalkoztatottsági és szociális adatok ismertetésére, végül a lakásállomány fontosabb adatainak bemutatására kerül sor. Végül röviden áttekintjük az akcióterületen elérhető közszolgáltatások körét, illetve megvizsgáljuk az akcióterület gazdasági életének főbb jellemzőit. Az akcióterület demográfiai és képzettségi mutatói Mutató megnevezése Odessza akcióterület Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 10,5 Lakónépességen belül évesek aránya 58,4 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 31,1 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (indikátor is) 6,9 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában (indikátor is) 30,8 Forrás: KSH évi népszámlálási adatok Az akcióterületen a KSH adatai alapján a lakónépesség száma 2011-ben fő volt. A lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya 10,5% volt ugyanekkor, ami kissé felette van a Belváros városrészben (9,6%), és alatta a város egészében rögzített értéknek (13%). A évesek aránya alatta marad mind a városrészi (64,1%), mind a városi szintű adatoknak (64,4%). A 60 év felettiek aránya tekintetében magasabbak az akcióterületi értékek a Szegeden (22,6%), illetve a városrészben (26,3 %) mért adatoknál. Megállapítható az adtok alapján, hogy az akcióterület népessége elöregedő tendenciát mutat. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül az akcióterületen alacsonyabb volt (6,9%) a 2011-ben a városi szinten mért értéknek (8,1%), és valamivel magasabb a belvárosi városrészi adatnál (6,3%). A felsőfokú 74

75 végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában mutató esetében ugyanakkor meghaladta az akcióterületi érték a városi (28,9%) értéket és alulmaradt a városrészi (39,5%) adatnak. Az akcióterület foglalkoztatottsági és szociális mutatói Odessza - Mutató megnevezése akcióterület Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 37,3 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 4,5 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 58,8 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 47,9 Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 2011-ben (7,8,9 kategóriájú foglalkoztatási főcsoportúak/foglalkoztatottak) 20,2 A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül 2011-ben 56,5 Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) Számítás: Munkanélküliek száma/ (Munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) 11,6 Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma 6,1 Forrás: KSH évi népszámlálási adatok A rendszeres munkajövedelemmel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 2011-ben 37,3% volt az akcióterületen, ami alulmarad a szegedi (39,4%), és a Belváros városrészben mért (48,2%) értéken is. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 4,1% volt, mely érték alacsonyabb a városi (5,3%) és a városrészi (4,4 %) mutató értékénél is. A foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 58,8% volt az akcióterületen, míg ugyanez a mutató 57%-os értéket vett fel városi, és 49,8%-os értéket városrészi szinten. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 47,9 százalék volt, ami kissé magasabb a városrészi (47,2%) értéknél és jelentősen meghaladja a városi adatot (38,7%). Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 2011-ben 20,2 százalék volt akcióterületi szinten, míg a gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül 56,5% volt ben az akcióterületen a munkanélküliek aránya 11,6 százalék, míg a tartós munkanélküliek aránya 6,1% volt. Ilyen adatokkal sem városi, sem városrészi szinten nem rendelkezünk. 75

76 Az akcióterület fontosabb lakásadatai Mutató megnevezése Odessza - akcióterület Lakásállomány (db) 2527 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (indikátor is) 0,9 A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 2011-ben 0,9 Maximum egy szobás lakások aránya a lakott lakásokon belül, 2011-ben 15,1 Forrás: KSH évi népszámlálási adatok 2011-ben a Belváros városrész lakásállományának ( db) 15,42 százaléka (2 527 darab) volt megtalálható az akcióterületen. A lakások 0,9%-a volt alacsony komfort fokozatú, a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül szintén 0,9%-ot tett ki. Az előbbi mutató értéke alatta marad a városi és városrészi adatoknak is (mindkettő 3,1%). Az akcióterületen a maximum egy szobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 15,1 százalék volt. Az akcióterületen elérhető közszolgáltatások Az akcióterületen a lakótelephez köthető alapvető szolgáltatásokon kiskereskedelmi üzletek, fodrászat, gyógyszertár, vendéglátóhelyek, stb. kívül egy Spar áruház is található. Oktatási intézmények tekintetében az akcióterület jól ellátott: Az Alsó kikötő soron a Tisza-parti Óvoda és a Tisza-parti Általános Iskola, a Vedres utcában és a Temesvári körúton egy-egy óvoda, a Herke utcában a Vörösmarty Mihály Általános iskola található. Középiskola mindössze az akcióterület határán van: a Szegedi Műszaki Középiskola és Szakiskola Csonka János Tagintézménye a Temesvári körúton. Az SZTE Hermann Ottó Kollégiuma és az Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar helyszíne szintén az akcióterület határán van. Egészségügyi intézmények is vannak az akcióterületen. Az SZTE Szentgyörgyi Albert Klinikai Központ ÁOK Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermekegészségügyi Központ B részlege ismertebb nevén a Gyermekkórház működik itt. A Vasútegészségügyi Szolgáltató NKK Kft. ismertebb nevén a MÁV Rendelőintézet - a dél-alföldi régióban Szeged központtal a Gyermekkórház szomszédságában található. Házi és szakorvosi rendelő nyújt egészségügyi szolgáltatást a Korondi utcában. A Fésű utcában működik a Farkasinszky 76

77 Terézia Drogcentrum, amelyben ambulancia, nappali és közösségi ellátás és rehabilitáció is történik. Kulturális létesítmények közül az Újszegedi Szabadtéri Színpad az Erzsébet ligetben a nyári idényben nyújt kikapcsolódást. Az akcióterület határán találjuk még a Bálint Sándor Művelődési Házat, mely színes programkínálattal az év minden szakában várja a városlakókat. Szakrális épület az akcióterületen a Szent Erzsébet templom, amely időközönként egyházi témájú komolyzenei hangversenyeknek is otthont ad. Sportlétesítmények szép számmal találhatók itt. A városi Sportcsarnok nem csak sportesemények, de egyéb közösségi és kulturális programok helyszínéül is szolgál. A Sportuszoda kapacitása messze alulmarad az igényeknek. A Kisstadion a Sportcsarnok szomszédságában, a Derkovits fasor és a Temesvári krt. szögletében található. Labdarúgó- és teniszpályák valamint homokpálya áll a lakosság és a sportolók rendelkezésére. A létesítmény szomszédságában áll a Szegeden egyedülálló, a verseny- és szabadidősportot egyaránt kiszolgáló Teke és Bowlig Center. A ligetben teniszpályák és a Játékok kertje várja a sportolni vágyókat. Az utóbbiban egy 60 m2-es kerékpáros fogadóállomás épült, amelyben helyet kapott egy akadálymentesített, zuhanyzóval ellátott pihenőhely - öltözőkkel, csomagmegőrzővel, gyorsszervizzel, kerékpárkölcsönzővel és egy Tourinform információs ponttal. A Játékok kertjében található kerékpáros akadálypálya felújításával és a használaton kívüli tómeder akadálypályává alakításával Magyarország egyik legszínvonalasabb extrém kerékpáros tere jött létre. Az akcióterület része a Tisza-parti Lapos, amelyen amellett, hogy szabadstrand működik nyaranta, egy Élmény és Kalandpark is kialakításra került. A Torontál téren a Csongrád Megyei Vakok Otthonát, a Csanádi utcában a Máltai Szeretetszolgálat szegedi csoportjának székhelyét találjuk. Az akcióterület a város közlekedési vérkeringésébe jól bekapcsolt, gyenge pont azonban a belvárosi híd és annak újszegedi hídfője. Csúcsforgalomban az áteresztőképessége nem megfelelő, komoly forgalmi dugók alakulnak ki. Nem sokat segített ezen a problémán a Torontál téren kialakított 140 férőhelyes P+R parkoló sem, amelynek kihasználtsága igen változó, rendezvények idején maximális. Az akcióterület gazdasága Gazdasági aspektusból Odessza nem kiemelt terület. Az akcióterület déli részén található a Szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft., amely a szántóföldi növényfajok nemesítésével foglalkozik. Idegenforgalmi vonzerőt és ezáltal bevételt jelentenek a sportlétesítmények, a 77

78 Ligetben tartandó rendezvények és a Tisza-parton rendelkezésre álló, fentebb említett lehetőségek. Közlekedési és gazdasági szempontból fontos elem a szebb napokat, nagyobb forgalmat is megélt Újszegedi vasútállomás, melynek forgalma és ennek következtében a nyújtott szolgáltatása mára jelentősen megcsappant. Amennyiben Makó felé az elővárosi közösségi közlekedést ésszerűsítendő megvalósulna a traim train, a településeket összekötő könnyűvasút, a vasútállomás szerepe ismét megerősödne Biopolisz gazdaságfejlesztési és innovációs akcióterület Az akcióterület a Belváros városrész területét, valamint az újszegedi oldalon az Újszeged Szőreg kertváros városrészt érinti. Amint azt mindkét városrész helyzetelemzésében kiemeltük, a kutatás-fejlesztés és innováció területén működő cégek komoly súllyal jelennek meg gazdasági életükben, és hasonló módon a felsőoktatás szereplői is megtalálhatóak a két városrészben. A városrészek közlekedési kapcsolatainak megerősítése a korábbi évekhez hasonlóan ennek megfelelően most is prioritásként jelenik. A két városrész akcióterületi szintű összekapcsolása hasonló adottságaik miatt éppen ezért indokolt, aktualizálva és némileg felülbírálva így a Biopolisz akcióterület korábbi lehatárolását. Akcióterület elhelyezkedése a városszövetben Az akcióterületet határoló utcák, tereptárgyak: Akcióterület szegedi oldal: Somogyi u. Dugonics tér Dáni u. Földváry u. Petőfi S. sgt. Batthyány u. Boldogasszony sgt. Bem utca Máglya sor Tisza folyó Huszár Mátyás rakpart Somogyi u. Akcióterület újszegedi oldal: Tisza folyó (Tisza adott szakaszra eső ártéri területével együtt) Kertész utca Füvészkerti utca Kendergyári utca - Újszegedi vasútvonal Tisza folyó (Tisza adott szakaszra eső ártéri területével együtt) Biopolisz gazdaságfejlesztési és innovációs akcióterület 78

79 Forrás: KSH adatszolgáltatás Az akcióterület fenti módon történő kijelölését egyrészt igazolja a sugaras elrendezésű városi közlekedési folyosók metszéspontjában való elhelyezkedése (Bécsi krt. és Boldogasszony sgt.), másrészt kiváló közlekedési adottságai (1-es villamos vonal, autóbuszés villamos tömegközlekedési csomópont az Indóház téren). Összhangban továbbá a Belváros városrészi szintű célkitűzésével, mely a városközponti funkciók további erősítését, a városközpont térbeli kiterjesztését és a városrészben elérhető szolgáltatások körének bővítését, a gazdasági funkció erősítését rögzíti, az akcióterület kiváló potenciállal rendelkezik a versenyképes üzleti környezet infrastrukturális feltételeinek kialakításához, továbbfejlesztéséhez úgy, hogy eközben a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével a városközpont térbeli kiterjesztése is lehetővé válik. Az akcióterület kijelölése során figyelembe vettük Újszeged- Szőreg kertváros városrészi szintű céljában rögzítetteket is, amennyiben a meglévő közlekedési kapcsolatok fejlesztése, megerősítése prioritást élvez a következő Európai Uniós pénzügyi időszakban is. 79

80 Az alábbiakban a Biopolisz gazdaságfejlesztési és innovációs akcióterület legfontosabb társadalmi-gazdasági mutatóit, alapvető jellemzőit tekintjük át. Az akcióterület statisztikai jellemzői a népszámlálási adatok alapján A következőkben a Központi Statisztikai Hivatal 2011-es népszámlálási adatai alapján bemutatjuk az akcióterület fontosabb demográfiai és képzettségi mutatóit. Ezt követően a foglalkoztatottsági és szociális adatok ismertetésére, végül a lakásállomány fontosabb adatainak bemutatására kerül sor. Végül röviden áttekintjük az akcióterületen elérhető közszolgáltatások körét, illetve megvizsgáljuk az akcióterület gazdasági életének főbb jellemzőit. Az akcióterület demográfiai és képzettségi mutatói Mutató megnevezése Biopolisz akcióterület Lakónépesség száma 4475 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 8,7 Lakónépességen belül évesek aránya 75,8 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 15,5 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (indikátor is) 4,5 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában (indikátor is) 42,0 Forrás: KSH évi népszámlálási adatok Az akcióterületen a KSH adatai alapján a lakónépesség száma 2011-ben fő volt. A lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya 8,7% volt ugyanekkor, ami alatta marad mind a Belváros városrészben (9,6%), mind a város egészében rögzített értéknek (13%). A évesek aránya ugyanakkor jelentős mértékben meghaladja mind a városrészi (64,1%), mind a városi szintű adatokat (64,4%). A 60 év felettiek aránya tekintetében, hasonlóan a gyermek korosztályhoz, egyaránt alacsonyabbak az akcióterületi értékek a Szegeden (22,6%), illetve a városrészben mért adatoknál. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül az akcióterületen közel fele (4,5%) volt 2011-ben a városi szinten mért értéknek (8,1%), és alacsonyabb a belvárosi városrészi adatnál is (6,3%). A felsőfokú végzettségűek a 80

81 25 éves és idősebbek arányában mutató esetében ugyanakkor messze meghaladta az akcióterületi érték a városi (28,9%) és a belvárosi adatot is (39,5%). Az akcióterület foglalkoztatottsági és szociális mutatói Mutató megnevezése Biopolisz Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 68,1 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 3,6 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 31,7 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 48,0 Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 2011-ben (7,8,9 kategóriájú foglalkoztatási főcsoportúak/foglalkoztatottak) 18,4 A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül 2011-ben 71,1 Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) Számítás: Munkanélküliek száma/ (Munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) 9,7 Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma 6,3 Forrás: KSH évi népszámlálási adatok A rendszeres munkajövedelemmel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 2011-ben 68,1% volt az akcióterületen, ami jelentős mértékben haladja meg a szegedi (39,4%), és a Belváros városrészben mért (48,2%) értéket. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül mindössze 3,6% volt, mely érték alacsonyabb a városi és a városrészi mutató értékénél is. A foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 31,7% volt az akcióterületen, míg ugyanez a mutató 57%-os értéket vett fel városi, és 49,8%-os értéket városrészi szinten. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 48 százalék volt, ami kissé magasabb a városrészi (47,2%) értéknél és jelentősen meghaladja a városi adatot (38,7%). Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 2011-ben 18,4 százalék volt akcióterületi szinten, míg a gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül 71,1% volt ben az akcióterületen a munkanélküliek aránya 9,7 százalék, míg a tartós munkanélküliek aránya 6,3% volt. 81

82 Az akcióterület fontosabb lakásadatai Mutató megnevezése Biopolisz Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (indikátor is) 4,2 A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 2011-ben 3,9 Maximum egy szobás lakások aránya a lakott lakásokon belül, 2011-ben 20,1 Forrás: KSH évi népszámlálási adatok 2011-ben a Belváros városrész lakásállományának ( db) 10,96 százaléka (1 797 darab) volt megtalálható az akcióterületen. A lakások 4,2%-a volt alacsony komfort fokozatú, míg a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 3,9%- ot tett ki. Az előbbi mutató értéke meghaladja a városi és városrészi adatot is (mindkettő 3,1%). Az akcióterületen a maximum egy szobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 20,1 százalék volt. Az akcióterületen elérhető közszolgáltatások Az akcióterület az elérhető közszolgáltatások tekintetében elhelyezkedéséből adódóan jól ellátott, frekventált területnek mondható. A felsőoktatási és általában az oktatási infrastruktúra nagy koncentrációja jellemzi a területet, hiszen csupán felsorolás szintjén itt található a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kara (Petőfi Sándor sgt.-tisza Lajos krt. kereszteződés), az SZTE Rektori Hivatal (Dugonics tér), az SZTE Bölcsészettudományi Kar (Ady tér), középiskolák (pl. SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium), Szegedi Szakellátás és Háziorvosi Szolgálat Rendelőintézet (Tisza Lajos krt.). Az akcióterületen számos egyetemi (Szegedi Tudományegyetem Eötvös Loránd Kollégium a Tisza Lajos körúton) és középiskolai (Ortutay Gyula Kollégium a Boldogasszony sugárúton) kollégium is megtalálható. A Tisza Lajos körút Tisza parthoz közeli részén az egyetemi egészségügyi intézmények (Fül-Orr-Gégészeti Klinika, Gyermek Klinika stb.), koncentrációja figyelhető meg, így kijelenthetjük, hogy alapvetően az egészségügyi szolgáltatások fókuszterülete is az akcióterület. Természetesen további közszolgáltatások is elérhetőek az akcióterületen, így működik itt postahivatal és óvoda (Bem u.) valamint bölcsőde (Vitéz utca) is. 82

83 Egyházi intézmények és épületek is szép számmal találhatóak az akcióterületen, így például itt van Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöki hivatala (Aradi vértanúk tere). Az akcióterület gazdasága Gazdasági aspektusból a Biopolisz gazdaságfejlesztési és innovációs akcióterület többarcúnak mondható, amennyiben a Tisza Lajos körúton belüli területekre a szolgáltató szektor túlsúlya jellemző. Itt alapvetően üzletek (pl. TESCO Expressz), szállodák (pl. Hotel Korona, Art Hotel Szeged), bankfiókok működnek, de itt található az IKV Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. irodája is. Ugyancsak a Kiskörúton belül, de az egyetemi épületek közelében (pl. Ady tér környéke) is éttermek, kávézók sora található, bár míg az előbbiek között megtalálhatóak exkluzívabb helyek, addig utóbbiak alapvetően az egyetemista vásárlói réteg igényeinek kielégítésére, és fogyasztási szokásaira építenek. Az Indóház tér környékén a város egyik legforgalmasabb tömegközlekedési decentruma található, de a MÁV pályaudvar közelében számos kis- és középvállalkozások telephelye is működik, egy-két nagyobb cég (pl. Szegedi Paprika Zrt.) mellett. Az akcióterület újszegedi területén kisebb szolgáltató cégek (gépjárműjavítás, autómosó stb.) határozzák meg a gazdasági életet Korzó-Tisza városközpont akcióterület Az akcióterület a Belváros városrészben található, érintve a Tisza mindkét partján elterülő városi területeket. A fizikai kapcsolatot Szeged két hídja biztosítja az akcióterület két része között, sőt a Bertalan híd határoló vonal is az akcióterületen. Noha a városrészt és az akcióterületet is több fejlesztés érintette az elmúlt években (funkcióbővítő város rehabilitáció, fürdő beruházás stb.), megítélésünk szerint a városközponthoz köthető alapfunkciók további erősítésének és fejlesztésének igénye, a már megkezdett beruházások logikus folytatásának szükségessége indokolttá teszi az akcióterületi lehatárolást. Akcióterület elhelyezkedése a városszövetben 83

84 Az akcióterületet határoló utcák, tereptárgyak: Somogyi utca Huszár Mátyás rakpart Belváros híd Közép kikötő sor Bertalan híd Felső Tisza part Tisza Lajos körút Somogyi utca Korzó-Tisza városközpont akcióterület Forrás: KSH adatszolgáltatás A Belváros városrész céljaként meghatározásra került a városközponti funkciók további erősítésének, a városközpont térbeli kiterjesztésének és a városrészben elérhető szolgáltatások körének bővítésének igénye. A megalapozó vizsgálat az infrastrukturális elemeket összegző SWOT-ban erősségként, míg a turisztikai SWOT-ban lehetőségként említi a várost ketté szelő folyót. A Dugonics tér és az Árpád tér rehabilitációjával megújuló városközpont nyitása az éppen megújuló Tisza part (Stefánia) felé továbbra is szerepel a városi elképzelések között. A városrész kiterjesztése megköveteli a közlekedési infrastruktúra felülvizsgálatát, a lehetőség szerinti megújítását is. A város központi területe turisztikai és kulturális szolgáltatások tekintetében igen gazdag kínálattal rendelkezik, a városrészi célokkal összhangban e területén ugyancsak további fejlesztésekre van szükség. 84

85 Az akcióterület statisztikai jellemzői a népszámlálási adatok alapján A következőkben a Központi Statisztikai Hivatal 2011-es népszámlálási adatai alapján bemutatjuk az akcióterület fontosabb demográfiai és képzettségi mutatóit. Ezt követően a foglalkoztatottsági és szociális adatok ismertetésére, végül a lakásállomány fontosabb adatainak bemutatására kerül sor. Végül röviden áttekintjük az akcióterületen elérhető közszolgáltatások körét, illetve megvizsgáljuk az akcióterület gazdasági életének főbb jellemzőit. Az akcióterület demográfiai és képzettségi mutatói Mutató megnevezése Korzó-Tisza Lakónépesség száma 3065 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 7,6 Lakónépességen belül évesek aránya 56,7 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 35,7 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (indikátor is) 5,8 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában (indikátor is) 43,1 Forrás: KSH évi népszámlálási adatok A Korzó-Tisza városközpont akcióterületen a Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási adatai alapján a lakónépesség száma 2011-ben fő volt. A lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya 7,6% volt ugyanekkor, ami alatta marad mind a Belváros városrészben (9,6%), mind a város egészében rögzített értéknek (13%). A évesek aránya (56,7%) ugyancsak 2011-ben alatta marad mind a városrészi (64,1%), mind a városi szintű adatoknak (64,4%). A 60 év felettiek aránya tekintetében magasabb az akcióterületi érték (35,7 százalék) a Szegeden (22,6%), illetve a városrészben mért adatoknál (26,3%). A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül az akcióterületen (5,8%) volt, ami alatta marad a 2011-ben a városi szinten mért értéknek (8,1%), és alacsonyabb a belvárosi városrészi adatnál is (6,3%). A felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában mutató esetében ugyanakkor meghaladta az akcióterületi érték a városi (28,9%) és a belvárosi adatot is (39,5%). 85

86 Az akcióterület foglalkoztatottsági és szociális mutatói Mutató megnevezése Korzó-Tisza Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 41,4 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 3,6 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 55,5 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 50,9 Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 2011-ben (7,8,9 kategóriájú foglalkoztatási főcsoportúak/foglalkoztatottak) 12,4 A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül 2011-ben 58,2 Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) Számítás: Munkanélküliek száma/ (Munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) 10,1 Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma 5,9 Forrás: KSH évi népszámlálási adatok A rendszeres munkajövedelemmel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 2011-ben 41,1% volt az akcióterületen, ami kismértékben haladja meg a szegedi (39,4%) városi értéket, de alatta marad a Belváros városrészben mért (48,2%) értéknek. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül mindössze 3,6% volt, mely érték alacsonyabb a városi és a városrészi mutató értékénél is. A foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 55,5% volt az akcióterületen, míg ugyanez a mutató 57%-os értéket vett fel városi, és 49,8%-os értéket városrészi szinten. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 50,9 százalék volt, ami kissé magasabb a városrészi (47,2%) értéknél és jelentősen meghaladja a városi adatot (38,7%). Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 2011-ben 12,4 százalék volt akcióterületi szinten, míg a gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül 58,2% volt ben az akcióterületen a munkanélküliek aránya 10,1 százalék, míg a tartós munkanélküliek aránya 5,9% volt. 86

87 Az akcióterület fontosabb lakásadatai Mutató megnevezése Korzó-Tisza Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (indikátor is) 2,4 A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 2011-ben 2,0 Maximum egy szobás lakások aránya a lakott lakásokon belül, 2011-ben 19,1 Forrás: KSH évi népszámlálási adatok 2011-ben a Belváros városrész lakásállományának ( db) 13,73 százaléka (2 250 darab) volt megtalálható az akcióterületen. A lakások 2,4%-a volt alacsony komfort fokozatú, míg a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 2%-ot tett ki. Az előbbi mutató értéke alatta marad a városi és városrészi adatnak is (mindkettő 3,1%). Az akcióterületen a maximum egy szobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 19,1 százalék volt. Az akcióterületen elérhető közszolgáltatások A Korzó-Tisza városközpont akcióterület Szeged kulturális, turisztikai centrumterülete. Számos országos és nemzetközi hírű turisztikai attrakció, múzeumok (Móra Ferenc Múzeum, Fekete ház stb.) itt található. A Széchenyi téren a Polgármesteri Hivatal, és a Szegedi Városi Bíróság épületei, valamint a MÁK Csongrád Megyei Területi Igazgatósága is megtalálható. Az akcióterületen több közjegyző működik, de található itt postahivatal (Takaréktár u.), és működnek itt ügyvédi irodák is. Bölcsődék és óvodák, továbbá általános- és középiskolák (pl. Tömörkény István Gimnázium, Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, Kőrösy József Gazdasági Szakképző Iskola, stb.) mellett a Szegedi Nemzeti Színház, illetve a Belvárosi Mozi is az akcióterületen működik. Az akcióterület gazdasága 87

88 Jellegének megfelelően az akcióterületen elsősorban a vendéglátóipari- és kiskereskedelmi szektor erős, de a turisztikai-rekreációs ágazat is komoly súllyal szerepel. Központi közösségi tere a rehabilitációra váró Széchenyi teret a megújult Dugonics térrel összekötő Kárász utca, mely a Tisza parttal együtt alkotja a város korzóját. Számos étterem, cukrászda, kávézó, köztük a város határain túl is ismert helyek várják a városközpontba látogatókat, de több szolgáltató cég központi irodája (így pl. az EDF-Démász Zrt. székháza), kiskereskedelmi üzletek, boltok és bankfiókok is megtalálhatóak az akcióterületen. A városrész és a most kijelölt akcióterület egyik nagy gyengesége volt korábban a minőségi szálláshelyek alacsony száma, ma azonban már több magas színvonalú szálloda (pl. Dóm Hotel, Hotel Soleil, Újszegeden a megújult Hotel Forrás stb.) várja a turistákat. A gazdasági fellendülést, és az újranyitást várja ugyanakkor a Royal Hotel, és a Kass Szálló felújítása is várat magára. Az akcióterületen alapvetően szolgáltatási területen kiemelt a vállalati koncentráció. Az akcióterület újszegedi része elsősorban rekreációs profillal bír, itt működik a Partfürdő, ahol immár több éve ismét megrendezik a Szegedi Ifjúsági Napokat, a város egyik legnagyobb tömegeket megmozgató ifjúsági zenei rendezvényét ELI ipari-innovációs akcióterület Az ELI-ALPS projekt köré szerveződő ipari-innovációs akcióterület a nyugati városrészben található. Az akcióterület kulcsprojektje során egy olyan nemzetközi civil kutatóközpont jön létre európai együttműködésben, mely világszínvonalú anyagtudományi kutatási infrastruktúrát foglal magába. A lézerprojekt megvalósítását uniós források teszik lehetővé a as programozási ciklusban: a GINOP 2. prioritásának (Tudásgazdaság fejlesztése) 3. intézkedése csoportosítja erre a forrásokat. Az ELI-ALPS jelentette tudáskoncentráció hatásait kihasználva tervben van az öthalmi területen egy olyan tudáspark (Science Park) kialakítása, mely a tudás- és technológiai transzferben érdekelt cégeket képes bevonzani, tömöríteni. Ennek hatására a ma még döntően ipari és kereskedelmi funkciókat betöltő akcióterületen erősödne a kvaterner szektor jelenléte. 88

89 Akcióterület elhelyezkedése a városszövetben Az akcióterületet határoló utcák, tereptárgyak: Budapesti utca Zápor utca Hosszú utca Régi Posta utca folytatása M43 autópálya Vasútvonal (Szeged Kecskemét Budapest) Dorozsmai út Budapesti utca) ELI ipari-innovációs akcióterület Forrás: KSH adatszolgáltatás A kijelölt akcióterület a Budapesti út két oldalán túlnyomórészt szolgáltató és ipari besorolású zónákat, köztük egykori katonai területet (Öthalom) foglal magába. Habár a központi várostesttől és Kiskundorozsmától is vasútvonal izolálja, belső elérhetőségét az 5-ös főút és az 502-es út városon belüli szakasza szavatolja. 89

90 Az akcióterület lehatárolásának kiindulópontja az ELI-ALPS kijelölt megvalósítási helyszíne, a volt öthalmi szovjet laktanya. Eköré a helyszín köré olyan ipari és kereskedelmi övezeti besorolású területeket kapcsolunk, melyek magukban hordozzák a lehetőséget a jövőbeli fejlesztésekre. A kutatóközpont legszűkebb környezetében ez a kialakítandó Science Parkot jelenti, távolabbra fókuszálva pedig a nyugati városrész Budapesti út menti területeit. A városközponthoz közelebb eső részen megújítandó barnamezős területeket sorolhatunk ide, az M43-as autópályához közeledve pedig zöldmezős helyszínek jelölik ki a lehetséges fejlesztések jövőbeli irányát. Az akcióterület statisztikai jellemzői a népszámlálási adatok alapján A következőkben a Központi Statisztikai Hivatal 2011-es népszámlálási adatai alapján bemutatjuk az akcióterület fontosabb demográfiai és képzettségi mutatóit. Ezt követően a foglalkoztatottsági és szociális adatok ismertetésére, végül a lakásállomány fontosabb adatainak bemutatására kerül sor. Az akcióterület demográfiai és képzettségi mutatói Mutató megnevezése ELI ipariinnovációs akcióterület Lakónépesség száma 533 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 2,8 Lakónépességen belül évesek aránya 95,5 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 1,7 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (indikátor is) 2,0 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában (indikátor is) 34,8 Forrás: KSH évi népszámlálási adatok Az akcióterületre releváns KSH-adatok alátámasztják a városrész ipari-kereskedelmi karakterisztikáját: 2011-ben a város összlakosságának mindössze 0,3%-a, a nyugati városrész lakóinak 4,2%-a élt itt. Az akcióterület lakosságát a Hosszú utca és az öthalmi laktanya épületei koncentrálják. A marginális mértékű lakónépességből fakadóan az életkori megoszlás jelentősen eltér a városi átlagtól, 95,5%-át adják a 15 és 59 év közöttiek. Pozitív eltérés fedezhető fel a képzettség szempontjából is: az előbb említett korosztályban mindössze 2% az általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, miközben a 25 évnél idősebbek 34,8%-a 90

91 felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Az akcióterület foglalkoztatottsági és szociális mutatói ELI ipariinnovációs Mutató megnevezése akcióterület Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 84,1 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 1,4 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 15,8 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 86,1 Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 2011-ben (7,8,9 kategóriájú foglalkoztatási főcsoportúak/foglalkoztatottak) 19,5 A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül 2011-ben 80,3 Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) Számítás: Munkanélküliek száma/ (Munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) 21,9 Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma 18,1 Forrás: KSH évi népszámlálási adatok A kedvező népességi adatokat rendkívül kedvezőtlen foglalkoztatási mutatók kísérik, amiből az akcióterület speciális tulajdonságokkal bíró népességcsoportjára következtethetünk: az SZTE Öthalmi Diáklakásaiban élő egyetemi hallgatók adatai eredményezik a rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők és a foglalkoztatott nélküli háztartások arányának kiugró értékét. Ugyanitt a munkanélküliek és a tartós munkanélküliek számában is erős ingadozásra adhat okot az egyetemi hallgatók gyakori munkaviszony változása, valamint a kicsi akcióterületi lélekszám. Az akcióterület fontosabb lakásadatai Mutató megnevezése ELI ipariinnovációs akcióterület Lakásállomány (db) 149 Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (indikátor is) 2,0 91

92 A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 2011-ben 2,2 Maximum egy szobás lakások aránya a lakott lakásokon belül, 2011-ben 0,7 Forrás: KSH évi népszámlálási adatok Ismét csak az akcióterület gazdasági jellegét támasztja alá, hogy a helyi lakásállomány aránya a nyugati városrész (Kiskundorozsmával együtt) összes lakásához viszonyítva csak 3%-os. A rendelkezésre álló lakóépületek állapota viszont jobb a városrészi átlagnál, alacsony komfortfokozattal összesen 2%-uk rendelkezik, az egy szobás lakások aránya pedig 0,7%. Az akcióterületen elérhető közszolgáltatások A kijelölt akcióterület várostesten belüli fekvése és egyedi demográfiai adatai következtében elenyésző mértékű közszolgáltatással rendelkezik, mindössze egy postahivatal található az Auchan áruház épületében, amely természetszerűleg nem kizárólag az akcióterület kiszolgálására hivatott. Egészségügyi, szociális és köznevelési intézmények sem találhatóak itt, körzeti háziorvosi rendelő és óvoda legközelebb a Béketelepen található. Közintézményként egyedül az Öthalmi Diáklakások említhetőek. Az akcióterület gazdasága Az ELI-ALPS körül kijelölt akcióterület gazdaságilag erős és sokszínű városrésze Szegednek. A városperemi fekvés az 5-ös főút Budapest felé kivezető szakaszával megfelelő telephelyet nyújt a szolgáltató szektornak és a feldolgozóiparnak egyaránt. A nagy helyigényű kereskedelmi funkciót betöltő létesítmények számottevően befolyásolják az akcióterület városképét és területhasználatát: jelentős teret foglalnak a nagyáruházak (Auchan, Metro, Praktiker) és a szállítmányozó, logisztikai cégek telephelyei. Közülük is kiemelkedik a Hansa- Kontakt Kft., amely a 9. legnagyobb árbevétellel rendelkező megyei cég. Ugyanezen a listán előrébb található, egészen pontosan a hetedik volt 2012-ben a gumiipari Contitech Rubber Industrial Kft. Az akcióterület két jelentős, vasúton is elérhető, tényleges gazdasági koncentráló hatást kifejtő ipari parkkal is rendelkezik. A Szegedi Ipari és Logisztikai Központ telephely- és intermodális logisztikai szolgáltatásokat nyújt közel harminc vállalatnak köztük olyan 92

93 multinacionális cégeknek, mint a DHL vagy a Volvo. A DÉLÉP Ipari Park elsősorban hazai feldolgozóipari és építőipari cégeket tömörít, mint például fémszerkezeteket készítő Alukonstrukt és a csomagolóanyag-gyártó Rotapack. A Budapesti úton található hazánk egyik legnagyobb tejipari készítményeket előállító cégének, a Sole-Mizonak a székhelye (a megye 8. legnagyobb árbevétellel bíró vállalkozása). A helyben megtalálható szolgáltató szektor a jelentős áruforgalmat lebonyolító fuvarozók szállásigényének kielégítésében merül ki (Tisza Corner Hotel) Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata az integrált településfejlesztési stratégia felülvizsgálata, készítése kapcsán előzetes projektgenerálási tevékenységet folytatott, melynek elsődleges célja az önkormányzat által beazonosítható projektjavaslatok, projektötletek strukturált összegyűjtése, értékelése volt 2. A projektgyűjtést megelőzően Szeged Megyei Jogú Város közgyűlése többszöri módosítással elfogadta a város as időszakra vonatkozó ún. nagy projektjeinek listáját. E projekteket részben akcióterületi szinten, részben pedig a 2.5 alfejezetben mutatjuk be. A projektjavaslatok bemutatása során ahol releváns, ott a magánberuházással megvalósítani tervezett fejlesztéseket külön jelöljük. Az alábbiakban tehát a fenti projekt struktúrát rögzítjük akcióterületi bontásban, majd ezt követően integrált programozási megközelítésben. Odessza város rehabilitációs akcióterület Kapcsolódó városrészi szintű célkitűzés (Belváros) Cél a városközponti funkciók további erősítése, a városközpont térbeli kiterjesztése és a városrészben elérhető szolgáltatások körének bővítése, a gazdasági funkció erősítésével 2 A projektgenerálás során használt adatlap sablont mellékletként csatoljuk. 93

94 Az akcióterületen tervezett fejlesztés összefoglaló bemutatása 1. Odessza városrész (Újszeged) szociális városrehabilitáció - Szakmai tartalom, forrásigény: Szeged első, legrégebbi iparosított technológiával épült lakótelepe Odessza. A városrész tömeges lakásépítési akcióját 1750 lakosra tervezték, de végül csaknem 2500 lakásos lett, tehát a később épült lakótelepekhez képest sűrűn beépített, zsúfolt a területe. A KSH adatok alapján igen magas a városrészben a gazdaságilag inaktív népesség aránya. A terület zsúfoltságából adódik a közterületek fokozott igénybevétele. Az elmúlt év nagyobb felújítások, rekonstrukciók nélkül telt el, csak az akcióterületen lévő közintézmények (bölcsőde, iskola) kerültek megújításra. Forrásigény: 2 milliárd forint. - Előkészítettség szintje: Az akcióterület egy kisebb részének rekonstrukciója vonatkozásában a DAOP jelű pályázati kiírásra benyújtásra került egy mintegy 238 M Ft összértékű projektjavaslat, mely lakófunkciót és közszféra funkciót érintő fejlesztést és közterület-fejlesztést is magában foglalt. Az ehhez kapcsolódó tervek és felmérések rendelkezésre állnak. A pályázat elutasításra került, az ezt vitató kifogásra annak benyújtása óta (2013 májusa) semmilyen visszajelzés nem érkezett. - Megvalósításban közreműködők köre: Magán- és civil szféra, közintézmények (helyi lakosság, társasházak, civil szervezetek, iskolák, óvodák, piac) Az akcióterülethez kapcsolódó egyéb projektek: Kisstadion fejlesztése, 181 millió forint Az akcióterületi fejlesztések teljes indikatív forrásigénye (millió Ft) 94

95 TOP forrásigény: 2000 millió forint Ágazati OP forrásigény: - millió forint Egyéb magán forrás: - millió forint Hazai forrás: 181 millió forint Összes forrásigény: 2181 millió forint Biopolisz gazdaságfejlesztési és innovációs akcióterület Kapcsolódó városrészi szintű célkitűzés (Belváros) Cél a városközponti funkciók további erősítése, a városközpont térbeli kiterjesztése és a városrészben elérhető szolgáltatások körének bővítése, a gazdasági funkció erősítésével Az akcióterületen tervezett fejlesztés összefoglaló bemutatása 95

96 1. Biopolisz Park kialakítása - Szakmai tartalom, forrásigény A Biopolisz park olyan, várhatóan ITB módszertannal megvalósítható fejlesztés, mely kiemelt prioritással bír elején indult el a Szeged BIOPOLISZ Fejlesztési Pólus Program tervezése, amely - a város és az Egyetem együttműködésével az innovációra, a tudásiparra épülő gazdaság- és városfejlesztési stratégiát határoz meg. A fejlesztési területen a hatályos szabályozási terv egyetemi K+F intézményi együttes, illetve innovációstechnológiai ipari park (együttesen Science Park) létesítésére ad lehetőséget. Forrásigény: 3,5 milliárd forint - Előkészítettség szintje Funkcióbővítő város rehabilitációs projekt keretében a Biopolisz Park területének feltárása út- és közműépítéssel az elmúlt években megkezdődött. Szabályozási terv rendelkezésre áll mind a szegedi, mind az újszegedi akcióterületre vonatkozóan. (Mellékeljük a szemléltető anyagot a területről.) A szegedi oldalra beépítési tanulmány is készült. - Megvalósításban közreműködők köre Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, Szegedi Tudományegyetem, különböző üzleti szereplők. 2. Déli-Tisza híd (közúti-vasúti híd) építése - Szakmai tartalom, forrásigény A Déli-Tisza híd megvalósítása a források függvényében ütemezetten történhet: amennyiben a közös közúti-vasúti híd nem egyben épül meg, úgy az I. ütemben önálló közúti (városi) híd épülne és a későbbiekben a II. ütemben épülne vasúti átvezetés. A nagyvasúti közlekedésre alkalmas Tisza-híd kapcsán szükséges lenne a vasúti kapcsolat helyreállítása Temesvár irányába és a Makó irányában megvalósítandó tramtrain is. Forrásigény: 29 milliárd forint - Előkészítettség szintje Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény tartalmazza a Szeged (Szerbia) (Románia) kapcsolat helyreállítását egyesített vasúti közúti híddal. A tramtrain projekt kapcsán részletes megvalósíthatósági tanulmány készült, mely költséghaszon-

97 Az akcióterületi fejlesztések teljes indikatív forrásigénye (millió Ft) TOP forrásigény: millió forint Ágazati OP forrásigény: millió forint Egyéb magán forrás: millió forint Hazai forrás: -millió forint Összes forrásigény: millió forint Korzó-Tisza városközpont akcióterület Kapcsolódó városrészi szintű célkitűzés (Belváros) Cél a városközponti funkciók további erősítése, a városközpont térbeli kiterjesztése és a városrészben elérhető szolgáltatások körének bővítése, a gazdasági funkció erősítésével Az akcióterületen tervezett fejlesztés összefoglaló bemutatása 97

98 1. Tisza belvárosi szakasza és a Széchenyi tér rekonstrukciója - Szakmai tartalom, forrásigény Fontos városrendezési cél a Tisza és a város közötti városszerkezeti kapcsolat megteremtése, a projekt célja továbbá a sport, a szabadidő-eltöltés és turizmus serkentése. A folyó gazdasági, közlekedési szerepének visszaszorulása ellenére is a városi élet bizonyos szegmensei (fesztiválok, kultúra, rekreáció) továbbra is erősen kötődnek a vízhez. Azonban a Tiszával párhuzamosan futó parti útvonalak, melyeket mára teljesen elfoglalt a gépjármű közlekedés, elválasztó hatással bírnak (Alsó-rakparti út, töltés). Mindezek tükrében a területen a zöld városi környezet kialakítása, a lakosság és befektetők számára egyaránt vonzó, és környezetileg is fenntartható terület kialakítása a célunk. A projekthez kapcsolódik a Belvárosi híd felújítása valamint az újszegedi területen a Partfürdő fejlesztése is. A Széchenyi tér a belváros É-D-i gyalogos tengelyének része, központi eleme. A tér felújítása a korábbi években elkészült közterület-rehabilitációk szerves folytatása lenne. A fejlesztés elemei tehát: a Tisza-hullámtér rehabilitáció, Széchenyi tér rekonstrukciója, Polgármesteri Hivatal épületének energetikai korszerűsítése, a Belvárosi híd felújítása, Partfürdő intézményegység infrastrukturális fejlesztése. Forrásigény: 6,5 milliárd forint - Előkészítettség szintje A projekt előzményei: 2005-ben a Pólus Program keretében átfogó fejlesztési projekt készült a hullámterekre Szeged főutcája a Tisza címmel és ben megvalósul a partfalrekonstrukció. Az árvízi emlékmű és a FOKA közötti szakaszra turisztikai célú hasznosítási tanulmány elkészült, mely a hidrodinamikai vizsgálat Megállapításait figyelembe véve felülvizsgálandó. Az újszegedi oldali Partfürdő szakaszra szabályozási terv és koncepcióterv készült. A Széchenyi térre engedélyezési terv készült néhány éve, amely felülvizsgálandó, aktualizálandó. - Megvalósításban közreműködők köre Szeged MJV Önkormányzata, ATIVIZIG, Szegedi Ifjúsági Ház Nkft. Az akcióterülethez kapcsolódó egyéb projektek: Anna Fürdő fejlesztése, 67,3 millió Ft Reök-palota energetikai korszerűsítése, 60 millió Ft Dóm téri Szabadtéri Színpad nézőterének 98 és színpadi technikájának korszerűsítése; Dóm téri zenekari árok, öltöző fejlesztés 673,1 millió Ft A Kövér Béla Bábszínház nézőterének és színpadának felújítása, 100 millió Ft

99 Az akcióterületi fejlesztések teljes indikatív forrásigénye (millió Ft) TOP forrásigény: 8810,7 millió forint Ágazati OP forrásigény: - millió forint Egyéb magán forrás: -millió forint Hazai forrás: -millió forint Összes forrásigény: 8810,7 millió forint ELI ipari-innovációs akcióterület Kapcsolódó városrészi szintű célkitűzés (Nyugati iparváros és Kiskundorozsma) A városrészben cél a gazdasági funkciók további erősítése, világszínvonalú K+F infrastruktúra kiépítése, ezzel párhuzamosan a helyben élők életminőségének további javítása, a szociális feszültségek enyhítése Az akcióterületen tervezett fejlesztés összefoglaló bemutatása 99

100 1. Öthalom ELI tudásváros - Szakmai tartalom, forrásigény: Az ELI-tudásváros olyan, várhatóan ITB módszertannal megvalósítható fejlesztés, mely kiemelt prioritással bír. A terület egy az autópálya közelségét kihasználó gazdasági övezetté bővíthető, melyen belül K+F tevékenységi kört kell preferálni. Ahhoz, hogy a megvalósuló tudományos berendezés kifejthesse gazdaságfejlesztési hatását is, az ELI elkészültével egy időben ki kell alakítani a szuperlézert használó magasan kvalifikált, zömében külföldi munkatársak részére az ELI Tudásvárost, a terület többi részére betelepülni szándékozó vállalkozások számára a megfelelő ipari parki infrastruktúrát és a területet szervesen be kell kapcsolni a város vérkeringésébe, biztosítani kell a jó megközelíthetőségét a városon kívülről és belülről is. Forrásigény: 5 milliárd forint. - Előkészítettség szintje: A lézerközpont (ELI) alapkőletétele megtörtént. Szabályozási terv rendelkezésre áll. - Megvalósításban közreműködők köre: ELI-HU Nkft., SZTE, piaci szereplők, állami közútkezelő, közműszolgáltatók. Az akcióterülethez kapcsolódó egyéb projektek: Vállalkozásfejlesztési projektek az akcióterületen található ipari parkokban, 1 milliárd forint Az akcióterületi fejlesztések teljes indikatív forrásigénye (millió Ft) 100

101 TOP forrásigény: 1000 millió forint Ágazati OP forrásigény: 5000 millió forint Egyéb magán forrás: -millió forint Hazai forrás: -millió forint Összes forrásigény: 6000 millió forint 101

102 1. számú táblázat: Az akcióterületeken megvalósítani tervezett fejlesztések indikatív ütemezése Településfejlesztési akció neve Odessza városrész (Újszeged) szociális városrehabilitáció Kisstadion fejlesztése Akcióterület Odessza város rehabilitációs akcióterület Településfejlesztési akció típusa (Kulcsprojekt, hálózatos projekt, akcióterületi projektek) kulcsprojekt X X X akcióterületi projekt X X X 2. számú táblázat: Az akcióterületeken megvalósítani tervezett fejlesztések indikatív ütemezése Településfejlesztési akció neve Akcióterület Településfejlesztés i akció típusa (Kulcsprojekt, hálózatos projekt, akcióterületi projektek) Biopolisz Park kialakítása Biopolisz akcióterületi projekt X X X X X gazdaságfejlesz tési és Déli-Tisza híd (közúti-vasúti híd) innovációs akcióterületi projekt X X X X X X építése akcióterület Intermodális csomópont kialakítása kulcsprojekt X X X X Nagysebességű vasút (Bp-Szeged- Temesvár) infrastrukturális fejlesztése hálózatos projekt X X X X X 3 Az Útmutató a megyei jogú városok számára az integrált településfejlesztési stratégia elkészítéséhez című dokumentum Projektek és célok viszonya alfejezetben bemutatott projekt tipológiával összhangban. 102

103 Új városrészi alközpont kialakítása Újszeged déli részén akcióterületi projekt X X X Somogyi-könyvtár fejlesztése akcióterületi projekt X X X 3. számú táblázat: Az akcióterületeken megvalósítani tervezett fejlesztések indikatív ütemezése Településfejlesztési akció neve Reök-palota energetikai korszerűsítése Akcióterület Településfejlesztési akció típusa (Kulcsprojekt, hálózatos projekt, akcióterületi projektek) Tisza belvárosi szakasza és a Korzó-Tisza kulcsprojekt X X X X X Széchenyi tér rekonstrukciója városközpont akcióterület Anna Fürdő fejlesztése akcióterületi projekt X Dóm téri Szabadtéri Színpad nézőterének és színpadi technikájának korszerűsítése; Dóm téri zenekari árok, öltöző fejlesztés A Kövér Béla Bábszínház nézőterének és színpadának felújítása A Belvárosi mozi infrastrukturális fejlesztése akcióterületi projekt X akcióterületi projekt X X akcióterületi projekt X akcióterületi projekt X X A Móra Ferenc Múzeum Fejlesztése akcióterületi projekt X X X Tourinform Iroda fejlesztései hálózatos projekt X 103

104 Közösségi- és kerékpáros közlekedés infrastrukturális fejlesztése a Tisza Lajos körúton Polgármesteri Hivatalban dolgozók humán erőforrás fejlesztése akcióterületi projekt X X X akcióterületi projekt X 4. számú táblázat: Az akcióterületeken megvalósítani tervezett fejlesztések indikatív ütemezése Településfejlesztési akció neve Öthalom ELI tudásváros Vállalkozásfejlesztési projektek az akcióterületen található ipari parkokban Akcióterület ELI ipariinnovációs akcióterület Településfejlesztési akció típusa (Kulcsprojekt, hálózatos projekt, akcióterületi projektek) kulcsprojekt X X X X X akcióterületi projekt X X X X 104

105 2.3. Az akcióterületi fejlesztések összehangolt, vázlatos pénzügyi terve Az alábbiakban az akcióterületi szinten bemutatott projektek pénzügyi ütemtervét rögzítjük, akcióterületenként. A korábban megjelölt becsült összegek évenkénti bontásban jelennek meg, az ütemezés azonban ugyancsak tervezett, hiszen jelenleg sem a program lebonyolítással kapcsolatos jogszabályi háttér, sem pedig a forrás allokációt befolyásoló pályázati ütemezés nem ismert. 5. számú táblázat: Az akcióterületi fejlesztések indikatív pénzügyi ütemterve (millió Ft) Odessza város rehabilitációs akcióterület Odessza városrész (Újszeged) szociális városrehabilitáció Kisstadion fejlesztése Összesen: Biopolisz gazdaságfejlesztési és innovációs akcióterület Biopolisz Park kialakítása Déli-Tisza híd (közúti-vasúti híd) építése Intermodális csomópont kialakítása Nagysebességű vasút (Bp- Szeged-Temesvár) infrastrukturális fejlesztése Új városrészi alközpont kialakítása Újszeged déli részén Somogyi-könyvtár fejlesztése Összesen:

106 Korzó-Tisza városközpont akcióterület Tisza belvárosi szakasza és a Széchenyi tér rekonstrukciója Anna Fürdő fejlesztése 67,3 Reök-palota energetikai korszerűsítése Dóm téri Szabadtéri Színpad nézőterének és színpadi technikájának korszerűsítése; Dóm téri zenekari árok, öltöző fejlesztés A Kövér Béla Bábszínház nézőterének és színpadának felújítása A Belvárosi mozi infrastrukturális fejlesztése A Móra Ferenc Múzeum Fejlesztése 100 Tourinform Iroda fejlesztései 62,3 Közösségi- és kerékpáros közlekedés infrastrukturális fejlesztése a Tisza Lajos körúton Polgármesteri Hivatalban dolgozók humán erőforrás fejlesztése , Összesen: , ,48 ELI ipari-innovációs akcióterület Öthalom ELI tudásváros Vállalkozásfejlesztési projektek az akcióterületen található ipari parkokban Összesen:

107 2.4. Az Integrált Területi Beruházási projektcsomagok bemutatása Az ITB projektcsomag, mint írtuk adott esetben több operatív program illetve több beruházási prioritás által finanszírozható fejlesztési csomag. Javasolt ugyanakkor a program központi elemeként olyan projekt kijelölése, mely a TOP-ból nagy biztonsággal megvalósítható nagyobb szabású fejlesztés (kulcsprojekt, vagy az NTH terminológiáját átvéve vezérprojekt ). Az egyéb, adott esetben ugyancsak TOP-ból vagy más ágazati operatív programokból megvalósuló projektek azután ehhez a központi fejlesztési projekthez illeszkedhetnek. Fentieknek megfelelően az alábbi ITB projektcsomagok beazonosítására került sor a tervezés során: Projektelem neve Megvalósítás ütemezése (év, név-év n.év) Indikatív forrásigény (millió Ft) Integrált Területi Beruházás 1 Tisza belvárosi szakasza és a Széchenyi tér rekonstrukciója I IV. Anna Fürdő fejlesztése I IV. Dóm téri Szabadtéri Színpad nézőterének és színpadi technikájának korszerűsítése; Dóm téri zenekari árok, öltöző fejlesztés I IV ,3 673,1 Projektelem neve Megvalósítás ütemezése (év, név-év n.év) Indikatív forrásigény (millió Ft) Integrált Területi Beruházás 2 Biopolisz Park kialakítása I IV Déli-Tisza híd (közúti-vasúti híd) építése I IV Intermodális csomópont kialakítása I IV

108 Projektelem neve Megvalósítás ütemezése (év, név-év n.év) Indikatív forrásigény (millió Ft) Integrált Területi Beruházás 3 Öthalom ELI tudásváros I IV Vállalkozásfejlesztési projektek az akcióterületen található ipari parkokban I IV Integrált Területi Beruházás 4 Projektelem neve Odessza városrész (Újszeged) szociális városrehabilitáció Megvalósítás ütemezése (év, név-év n.év) I IV. Indikatív forrásigény (millió Ft) 2000 Kisstadion fejlesztése I IV. 181 Az ITB projektcsomagokhoz kapcsolódó résztanulmányok a fent bemutatott projektek köré szervezve készülnek el. Az időközben megjelenő újabb projektjavaslatok és elképzelések ugyanakkor minden további nélkül beépítésre kerülhetnek a szakmai dokumentumokba, legyen szó akár akcióterületi, akár más, akcióterülethez nem köthető fejlesztésről. Az ITB projektcsomagok kidolgozása során szem előtt kívánjuk tartani továbbá a Smart Cities koncepció szakmai keretrendszerét is, ily módon erősítve a kapcsolatot a jövőbeni fejlesztési elképzelések és a fenntartható városfejlesztés, az élhető környezet alapelvei között Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések és ezek illeszkedése a stratégia céljaihoz A következőkben összefoglaló módon, tematikus bontásban bemutatjuk azokat a fejlesztési elképzeléseket, melyek akcióterülethez nem köthetőek, ugyanakkor egyértelműen illeszkednek Szeged MJV középtávú célrendszeréhez. A Közgyűlés által nevesített kiemelt projekteket külön táblázatban mutatjuk be. A fejlesztések ütemezését jelentős mértékben befolyásolja az egyes projektek kapcsán 108

109 elérhető legmagasabb támogatási intenzitás mértéke, valamint a források rendelkezésre állásának legkorábbi időpontja, így ez csak a részletek ismeretében tudjuk megtenni. 109

110 Szeged MJV akcióterülethez nem kapcsolódó nevesített nagyprojektjei Érintett városrész Nagyprojekt címe Nagyprojekt előzetes forrás igénye (millió Ft) Kapcsolódó városi specifikus cél Város egészét érintő fejlesztés Trolibusz közlekedés fejlesztése ,00 S3 Város egészét érintő fejlesztés 4-es villamos vonal rekonstrukciója 2 300,00 S3 Város egészét érintő fejlesztés Közvilágítás korszerűsítése 2 700,00 S3, S4 Város egészét érintő fejlesztés Távhőszolgáltató rendszer fejlesztése megújuló energiaforrások felhasználásával 7 000,00 S3, S4 Kiskundorozsma - Nyugati Iparváros Szegedi reptér kereskedelmi célú reptérré való fejlesztése ,00 S1, S2, S3 110

111 Déli kertváros és Gyála Gyálaréti Holt-Tisza rehabilitációja 2 000,00 S3, S4 Kiskundorozsma - Nyugati Iparváros Szeged Dorozsmai vasúti felüljáró megépítése 5 000,00 S3 Déli kertváros és Gyála, Alsóváros Szeged és környéke kerékpárút-hálózat fejlesztése (nevesített I. ütem Alsóváros és Gyálarét között kerékpárút megépítése 1 000,00 S1, S3 Város egészét érintő fejlesztés A szociális ellátórendszer intézményes kereteinek korszerűsítése és infrastruktúrájának átfogó fejlesztése 4 079,9 S4 111

112 Szeged MJV akcióterületekhez nem kapcsolódó fejlesztéseinek listája Érintett városrész Projekt címe Projekt előzetes, indikatív forrás igénye (millió Ft) Kapcsolódó városi specifikus cél Egészségügyi fejlesztések Város egészét érintő fejlesztés Területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi rendelők tárgyi feltételeinek javítása 4 014,0 S4 Város egészét érintő fejlesztés Egészségfejlesztési projektek 5,0 S4 Mindösszesen indikatív forrásigény 4 019,0 Sport Alsóváros Belváros Szeged Városi Műjégpálya gépészeti és komplex energetikai rekonstrukciója megújuló energiaforrás felhasználásával Szeged Városi Sportcsarnok energetikai fejlesztése, villamos és építészeti komplex állagmegóvó rekonstrukciója 342,0 S3, S4 266,0 S3, S4 Belváros Sport uszoda fejlesztése 571,5 S3, S4 Kiskundorozsma - Nyugati Iparváros Sziksóstó-fürdő fejlesztése 753,0 S3, S4 Újszeged Szőreg kertváros Sportcsarnok építése 700,0 S3, S4 112

113 Helyszín kijelölése folyamatban 2 sávos 1 kilométeres rekortán futópálya építése Szegeden 23,0 S3, S4 Mindösszesen indikatív forrásigény 2 655,5 Turisztika, kultúra Belváros AGORA komplex fejlesztési program 315,0 S3, S4 Város egészét érintő fejlesztés Szeged Város művelődési ház fejlesztési programja (Tömörkény István Művelődési Ház, HÖM, Kecskési Művelődési Ház felújítása, Móricz Zsigmond Műv. Ház, Petőfi Sándor Műv. Ház - Romatanoda tetőfelújítása) 180,0 S3, S4 Város egészét érintő fejlesztés Közterületi illemhelyek 80,0 S3, S4 Móraváros Szegedi Vadaspark komplex fejlesztése 580,0 S3, S4 Mindösszesen indikatív forrásigény 1 155,0 Közlekedés, közműellátás Város egészét érintő fejlesztés A belterületi közúthálózat 11,5 t tengelyterhelésre történő megerősítése I. ütem (Főutak, gyűjtő utak, tömegközlekedési útvonalak) 3 000,0 S3 Város egészét érintő fejlesztés Közmű alagutak kialakítása 1 500,0 S3 Város egészét érintő fejlesztés Parkolási rendszer továbbfejlesztésének előkészítése 20,0 S3 Alsóváros Horgosi út (43103 sz. főút)-szabadkai út (5-ös sz. főút) körforgalom oldalfekvésű villamos vasúti csomópont fedező jelző átépítése és félkarú sorompó biztosító berendezés telepítése 120,0 S3 Város egészét érintő fejlesztés A belterületi közterületi járdahálózat rekonstrukciója 2 500,0 S3 Város egészét érintő fejlesztés A tömegközlekedési megállóhelyek és peronok rekonstrukciója - I. ütem 500,0 S3 Város egészét érintő fejlesztés Egyes belterületi, lakóövezeti városrészeken belül a problémás célterületeken csapadékvíz-elvezető rendszer fejlesztése 7 500,0 S3 113

114 Kiskundorozsma - Nyugati Iparváros/Külterület Móraváros Kiskundorozsma fölötti külterületi szakaszon a hajdani Belső-Maty csatorna nyomvonalán csapadékvíz-elvezető rendszer helyreállítása Csapadékvíz-elvezetésre szolgáló Móravárosi Főgyűjtő III. ütemének megvalósítása 300,0 S3 700,0 S3 Mindösszesen indikatív forrásigény ,0 Oktatás Újszeged Szőreg kertváros Gyermekcentrum: Gyermekorvosi rendelő, bölcsőde és óvoda kialakítása 900,0 S4 Város egészét érintő fejlesztés Torna szobák kialakítása 15 tagóvoda számára 230,0 S4 Város egészét érintő fejlesztés "11 óvoda" program 231,0 S4 Város egészét érintő fejlesztés NGSZ iskolák komplex fejlesztési programja 1 362,5 S4 Mindösszesen indikatív forrásigény 2 723,5 Gazdaságfejlesztés Város egészét érintő fejlesztés Szeged MJV üzleti környezet fejlesztési program 2 500,0 S1, S2 Kiskundorozsma - Nyugati Iparváros Dorozsmai Nagybani Piac fejlesztése 500,0 S1 Mindösszesen indikatív forrásigény 3 000,0 Mindösszesen projektek indikatív forrásigénye (millió Ft): ,0 114

115 Összhangban a településfejlesztési koncepciójában írtakkal, a fenti táblázatokban rögzített elsősorban környezetvédelmi, energetikai és közlekedési beruházások esetében Szeged MJV a Smart Cities koncepcióhoz illeszkedve a legmodernebb technológiák bevonásával innovatív megoldások alkalmazására törekszik Városkörnyéki kihatással bíró projektjavaslatok A településfejlesztési koncepció, valamint az integrált településfejlesztési stratégia megalapozó dokumentumaként korábban elkészült a Javaslati anyag Szeged Megyei Jogú Város funkcionális várostérségének lehatárolására című dokumentum. Az ebben felvázolt módszertan és lehatárolási javaslat alapján a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata külön hangsúlyt fektetett a város területén megvalósuló, ám annak határain hatásukat tekintve túlmutató fejlesztések előkészítésére, feltérképezésére. Jelen alfejezetben a korábban bemutatott projekteket egy sajátos szempontrendszer, a város határain túlmutató hatások alapján kategorizáljuk. Táblázatunkban az ilyen, közvetlen hatással bíró fejlesztéseket mutatjuk be. Projekt címe Déli-Tisza híd (közúti-vasúti híd) építése Intermodális csomópont kialakítása Nagysebességű vasút (Bp-Szeged-Temesvár) infrastrukturális fejlesztése Öthalom ELI tudásváros Vállalkozásfejlesztési projektek az akcióterületen található ipari parkokban Szegedi reptér kereskedelmi célú reptérré való fejlesztése Szeged és környéke kerékpárút-hálózat fejlesztése (nevesített I. ütem Alsóváros és Gyálarét között kerékpárút megépítése Területi hatás (járási/megyei/országos) országos országos országos országos országos országos járási 115

116 Kiskundorozsma fölötti külterületi szakaszon a hajdani Belső-Maty csatorna nyomvonalán csapadékvíz-elvezető rendszer helyreállítása járási "11 óvoda" program járási NGSZ iskolák komplex fejlesztési programja Szeged MJV üzleti környezet fejlesztési program járási országos Fenti fejlesztések előkészítése és lebonyolítása során a városi és megyei döntéshozók, valamint az országos hivatalok közötti együttműködés biztosítása szükséges. A kapacitások tervezése során a helyi, településközi koordinációs- és partnerségi mechanizmusokra épülő konzultáció szükséges. 3. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM Az integrált településfejlesztési stratégia keretén belül kidolgozandó Anti-szegregációs terv csak egy, de igen fontos részét képezi a települési esélyegyenlőségi program kidolgozásának. Az Anti-szegregációs terv elsősorban területi dimenzióban, a szegregációs folyamatok szempontjából vizsgálja az esélyegyenlőségi problémák meglétét egy adott településen. Az Anti-szegregációs terv célja, hogy a város felmérje azon területeit, ahol a szegregáció már megindult, illetve ahol előrehaladott állapotban van, és a fentiek szellemében kidolgozzon a szegregáció oldására irányuló programokat. A szegregátum lehatárolása a Városrehabilitációs Kézikönyvben meghatározott un. szegregációs mutató alapján történik. A Kézikönyvben foglaltak szerint azon területek tekinthetők szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. (A szegregációs mutató a 2011-es népszámlálási adatokból állítható elő.) A 2011-es népszámlálási adatokra alapozva a Központi Statisztikai Hivatal adatszolgáltatása alapján, Szegeden két szegregátum azonosítható be. Az 1. számú szegregátum Szeged Nyugati iparváros és Kiskundorozsma városrészében, a Búza és az 116

117 Árpa utcákban található lakóegységeket fedi le. Forrás: KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján A 2. számú szegregátum Szeged Móraváros városrészében található, a Móravárosi körút, Cserepes sor és Katona József utcák által határolt területeken. Forrás: KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján A következőkben áttekintjük a szegregátumokban élők legfontosabb demográfiai, foglalkoztatási adatait, áttekintjük, hogy milyen infrastrukturális jellemzőkkel írható le a vizsgált terület. Ezt követően intézkedési terv keretében rögzítésre kerülnek azok a tervezett beavatkozások, melyek a szegregátumokban élők életminőségének javítását, a szegregációs folyamatok lassítását, adott esetben visszafordítását eredményezhetik 117

118 hosszabb távon A városi szegregátumok helyzetének bemutatása Szegregátum 1. Az 1. számú szegregátum Szeged Nyugati iparváros és Kiskundorozsma városrészében, a Búza és az Árpa utcákban található lakóegységeket fedi le. Ha a 2001-es és a 2011-es népszámlálási adatokat néhány mutató esetében összevetjük azt látjuk, hogy 2001-ben a szegregátumban 106 fő lakott, míg ez az érték 2011-re 98 főre csökkent ben a szegregátumban a rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők aránya igen magas, az aktív korúakon belül 70,7% volt, míg 2011-ben mint látni fogjuk, ez az érték 69,4 százalék. A foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 2001-ben is jóval alacsonyabb volt a városi átlagnál: 10,2%. E mutató 30% fölé emelkedett a 2011-es népszámláláskor. A szegregátum városszerkezeti elhelyezkedése A szegregátum Kiskundorozsmán található, a város peremterületén. Megközelíthetősége jónak mondható. Noha a szegregátum alapvetően lakóövezetben található, az érintett városrészben jelentős a gazdasági-ipari tevékenység is. Demográfiai és képzettségi mutatók Az alábbi táblázat az 1. számú szegregátum lakónépességének fontosabb demográfiai adatait rögzíti a 2011-es népszámlálás adatai alapján. Mutató megnevezése 1. Szegregátum Lakónépesség száma 98 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 34,7 Lakónépességen belül évesek aránya 63,3 118

119 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 2,0 Forrás: KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján A szegregátum lakónépessége 2011-ben 98 fő volt, ami a városrész lakónépességének kevesebb, mint 8 tized százaléka. A szegregátum lakónépességén belül a 0-14 évesek aránya 34,7% volt, ami közel háromszorosa a városi szinten (13%) és a városrészi szinten (12,5%) mért adatoknak. A szegregátumban a lakónépességen belül évesek aránya 63,3% volt 2011-ben, mely a városrészi adattal közel azonos arány (63,7%), míg a városi szintű értéktől (64,4%) kis mértékben elmarad. A szegregátum lakóinak 2011-ben mindössze 2 százaléka volt 60 évnél idősebb, míg ez az érték városrészi szinten 23,8, városi szinten pedig 22,6% volt ugyanebben az évben. Mutató megnevezése 1. Szegregátum Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (indikátor is) 90,3 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában (indikátor is) 0,0 Forrás: KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján A fenti táblázatból látható, hogy a szegregátumban élő aktív korúakon belül 2011-ben igen magas, 90,3% volt a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, miközben a 25 éves és idősebbek arányában 0% volt a felsőfokú végzettségűek aránya. Előbbi érték városi szinten 8,1 míg városrészi szinten 12,9 százalék, utóbbi mutató értéke városi szinten 28,9, míg városrészi szinten 13,8% volt. Mutató megnevezése 1. Szegregátum LFT-ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva 3/16 Rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva 3/16 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva 32/16 HHH gyerekek aránya a településrészen a lakások számához viszonyítva 5/16 Romák aránya a lakónépességen belül 0,1% 119

120 Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás alapján Mind LFT-ben, mind pedig rendszeres szociális segélyben 3 fő részesült a szegregátumban, míg rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 32 fő részesül. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek 5 található a szegregátumban. Utóbbi adat várhatóan módosul, hiszen szeptember 1-től módosultak a halmozottan hátrányos helyzet megállapításának feltételei. Az új kritériumok alapján a kiskundorozsmai szegregátumban 17 HHH-s gyermek található. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű tartós munkanélküli, vagy egészség károsodott aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. A pénzellátást foglalkoztatást helyettesítő támogatás, vagy rendszeres szociális segély formájában kapják a jogosultak. A fenti táblázat csak az egyik formáját tartalmazza az ellátásnak, a gyakoribb foglalkoztatást helyettesítő támogatásban ugyanis 2013 folyamán a Búza és Árpa utcai szegregátumban 17 fő részesült. Infrastruktúra és humán szolgáltatások Mutató megnevezése 1. Szegregátum Lakásállomány (db) 16 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (indikátor is) A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 2011-ben 100,0 100,0 Maximum egy szobás lakások aránya a lakott lakásokon belül, 2011-ben 0,0 Forrás: KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján A szegregátumban 16 db lakás található a 2011-es népszámlálás adatai szerint, ez a városrészi lakásállomány 3 ezreléke. A lakások 100 százaléka volt alacsony komfort fokozatú, míg városi szinten ez az arány 3,1, városrészi szinten pedig 7% volt. A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 2011-ben ugyancsak 100% volt. A maximum egy szobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 2011-ben 0 százalék volt. 120

121 A kiskundorozsmai szegregátumban élő családok hasonló problémákkal küszködnek, mint a móravárosiak. Bérlakásban élnek, melyek téglablokkokból állnak, szigetelésük nem megoldott. Az ablakok, ajtók több helyen hiányoznak. A kétszobás lakásokban több, jellemzően sokgyermekes család él együtt, nagy a zsúfoltság, jellemző a higiénia hiánya, mely kedvezőtlenül befolyásolja az itt élők egészségi állapotát. Szinte minden helyen van villany, azonban a nagy összegű tartozások miatt az áramszolgáltató leszerelte a villanyórákat. Fürdőszoba csak néhány helyen került kialakításra. Az iskola-egészségügyi ellátást Kiskundorozsma terület vonatkozásában is a Szegedi Tudományegyetem szervezi. A város valamennyi lakosa számára a mentőszolgálat, mint közreműködő biztosítja a háziorvosi-, házi gyermekorvosi ügyeleti ellátást, a Szegedi Tudományegyetem, mint közreműködő által szervezett a fogászati ügyeleti ellátás. A járóés fekvőbeteg szakellátás - a Szegedi Tudományegyetem által biztosított egészségügyi szakellátási rendszerben - az egész városra kiterjedően megszervezésre került. A szociális alapszolgáltatások közül az étkeztetést, házi segítségnyújtást, családsegítést Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központ biztosítja, az esélyegyenlőség érdekében gondozási központ hálózatán, illetve családsegítő hálózatán keresztül. Jövedelmi és foglalkoztatási adatok Mutató megnevezése Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 1. Szegregátum 69,4 62,9 30,6 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 17,6 Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 2011-ben (7,8,9 kategóriájú foglalkoztatási főcsoportúak/foglalkoztatottak) 52,6 121

122 A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül ben Munkanélküliek aránya az akcióterületen 2011-ben (munkanélküliségi ráta) Számítás: Munkanélküliek száma / (Munkanélküliek + foglalkoztatottak száma) Tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen 2011-ben (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma 66,3 42,4 33,3 Forrás: KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján A rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a szegregátumban 69,4 százalék volt 2011-ben. Ez az adat városi viszonylatban 39,4 százalék, míg városrész tekintetében 43,7% volt. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 62,9 százalék volt, ami a városi (5,3%) és a városrészi értéknek (8,6%) is többszöröse. A foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 30,6% volt 2011-ben, míg a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 17,6 százalék volt. Mindkét érték alatta marad az ugyanekkor mért városi és városrészi szintű adatoknak. Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya ben 52,6% volt a szegregátumban, míg a gazdaságilag nem aktív népesség aránya elérte a 66,3%-ot. A munkanélküliek aránya a területen 42,4% volt, a tartós munkanélküliek aránya pedig 33,3 százalék. Szegregátum 2. A 2. számú szegregátum Szeged Móraváros városrészében található, a Móravárosi körút, Cserepes sor és Katona József utcák által határolt területeken. Ha a 2001-es és a 2011-es népszámlálási adatokat néhány mutató esetében összevetjük, azt látjuk, hogy 2001-ben a szegregátumban 292 fő lakott, ez az érték 2011-re 217 főre csökkent ben a szegregátumban a rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők aránya igen magas az aktív korúakon belül 72,7% volt, míg 2011-ben mint 122

123 látni fogjuk, ez az érték már 74,4 százalék. A foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 2001-ben is jóval alacsonyabb volt a városi átlagnál: 12,6%. E mutató 24% fölé emelkedett a 2011-es népszámláláskor. A szegregátum városszerkezeti elhelyezkedése A szegregátum Móraváros városrészben, a város egyik peremterületén található, a városszövettől némileg elkülönülve. A környéken határozottan fejlett szolgáltatási funkció azonosítható be (Napfény Park stb.). Az alábbi táblázat az 2. számú szegregátum lakónépességének fontosabb demográfiai adatait rögzíti a 2011-es népszámlálás adatai alapján. Demográfiai és képzettségi mutatók Mutató megnevezése 2. Szegregátum Lakónépesség száma 217 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 19,8 Lakónépességen belül évesek aránya 73,7 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 6,5 Forrás: KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján A szegregátum lakónépessége 2011-ben 217 fő volt, ami a városrész lakónépességének mintegy 1,7 százaléka. A szegregátum lakónépességén belül a 0-14 évesek aránya 19,8% volt, ami meghaladja a városi szinten (13%) és a városrészi szinten (12,6%) mért adatokat. A szegregátumban a lakónépességen belül a évesek aránya 73,7% volt ben, mely a városrészi adatot, (67,6%) és a városi szintű értéket is meghaladó (64,4%) arány. A szegregátum lakóinak 2011-ben mindössze 6,5 százaléka volt 60 évnél idősebb, míg ez az érték városrészi szinten 23,8, városi szinten pedig 22,6% volt ugyanebben az évben. 123

124 Mutató megnevezése 2. Szegregátum Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (indikátor is) 75,0 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában (indikátor is) 0,0 Forrás: KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján A fenti táblázatból látható, hogy a szegregátumban élő aktív korúakon belül 2011-ben igen magas, 75% volt a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, miközben a 25 éves és idősebbek arányában 0% volt a felsőfokú végzettségűek aránya. Előbbi érték városi szinten 8,1 míg városrészi szinten 11,7 százalék, utóbbi mutató értéke városi szinten 28,9, míg városrészi szinten 31,2% volt. Mutató megnevezése 2. Szegregátum LFT-ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva 22/48 Rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva 5/48 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva 56/48 HHH gyerekek aránya a településrészen a lakások számához viszonyítva 16/48 Romák aránya a lakónépességen belül 0,2% Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás alapján LFT-ben 22 fő, míg rendszeres szociális segélyben 5 fő részesült a szegregátumban, míg rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 56 fő részesül. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek 16 található a szegregátumban. Utóbbi adat várhatóan módosul, hiszen szeptember 1-től módosultak a halmozottan hátrányos helyzet megállapításának feltételei. Az új kritériumok alapján a Cserepes sori szegregátumban 29 HHH-s gyermek található. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű tartós munkanélküli, vagy egészség károsodott aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. A pénzellátást foglalkoztatást helyettesítő támogatás, vagy rendszeres szociális segély formájában kapják a jogosultak. A fenti táblázat csak az egyik formáját tartalmazza az 124

125 ellátásnak, a gyakoribb foglalkoztatást helyettesítő támogatásban ugyanis 2013 folyamán a Cserepes sori szegregátumban 44 fő részesült. Infrastruktúra és humán szolgáltatások Mutató megnevezése 2. Szegregátum Lakásállomány (db) 54 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (indikátor is) A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 2011-ben 51,9 50,9 Maximum egy szobás lakások aránya a lakott lakásokon belül, 2011-ben 15,1 Forrás: KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján A Cserepes sori szegregátumban 28 bérlő, 20 tulajdonos és 16 üres lakás van. (Egyik épületben sem üresedett meg valamennyi lakás, így lebontásra nincs lehetőség.) A lakbérhátralék összege novemberében ,-Ft volt, március 8-ai állapot szerint ,-Ft, a közös költség tartozások novemberi állapot szerint ,-Ft-ot, március 8-án ,-Ft-ot tesznek ki. A hátralékok csökkenésének legfőbb oka a bérlők befizetése, az Önkormányzat pénzbeli támogatása, és a Védőernyő a Díjhátralékosokért Alapítvány egyedi kifizetése ban alakult a Védőernyő a Díjhátralékosoknak Alapítvány, amelynek alapítói a Szegedi Hőszolgáltató Kft., IKV Zrt. és az EDF Démász Zrt. Az Alapítvány célja: segítségnyújtás a Dél-alföldi régióban - elsősorban Szegeden élő - egyéneknek és családoknak, akik az önkormányzatoktól nem részesülnek olyan mértékű támogatásban, amely a díjhátralék csökkentésére hatékony segítséget nyújthatna, továbbá olyan családoknak is, akik önkormányzati támogatásban nem részesülnek. A támogatás odaítéléséről a Kuratórium dönt, a háztartás jövedelmi viszonyai, hátralékának nagysága, a vállalt önrész összegének figyelembevételével. Az Alapítvány óta 19 Cserepes sori szegregátumban élő ügyfél kérelmét fogadta be, ily módon az elbírálást követően a kérelmezők 2/3-a részesült támogatásban. A tavalyi év folyamán a Védőernyő a 125

126 Díjhátralékosoknak Alapítvány pályázati forrásból és SZMJV Közgyűlésének Egészségügyi és Szociális Bizottsága által meghirdetett Idősügyi és városrészi közösségi programok keretből kapott támogatás felhasználásával több generációt összefogó környezettudatos háztartás-gazdálkodás kialakítása céljából csoportos tanácsadást szervezett. A tanácsadáson való részvétel feltétele volt a pénzbeli támogatás folyósításának. Kifejezetten a szegregátumokban lakók nem képviseltették magukat, ugyanakkor a jövőben lehetőség nyílik ezen program kiaknázására. A szegregátumban 54 db lakás volt található a 2011-es népszámlálás adatai szerint, ez a városrészi lakásállomány (5 310 db) közel 1 százaléka. A KSH adatai alapján a lakások 51,9 százaléka volt alacsony komfort fokozatú, míg városi szinten ez az arány 3,1, városrészi szinten pedig 4,9% volt. A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 2011-ben ugyancsak 50,9% volt. A maximum egy szobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 2011-ben 15,1 százalék volt. Az önkormányzati adatszolgáltatás szerint 2014-ben 64 darab lakásból 48 darab volt lakos a Cserepes sori szegregátumban. Az szegregátumban a lakások komfort nélküliek, néhány helyen bevezetésre került a gáz és kialakítottak fürdőszobát. A lakások zsúfoltak, egy szobában 5-6-an vagy még többen élnek, sok a csecsemő, a kiskorú. A szobák falai vizesek, penészesek, dohosak, salétromosak, a vakolat kívül-belül mállik, az ablakok-ajtók nem szigeteltek. Néhány család nem lakhatás céljára szolgáló épületben él (istálló, padlástér). A főzést és a fűtést az esetek nagy százalékában szilárdtüzelésű tűzhelyen oldják meg. A korszerűtlen fűtés következtében (fatüzelésű vagy olajkályha) minden lakás füstös, így a lakók jó része asztmás és tüdőbeteg, akkut légúti megbetegedésekben szenved. Az elhanyagolt udvar és környék (hatalmas bozótok és a házak körül háztartási hulladék) következtében elszaporodtak a rágcsálók, már a lakóhelyiségekben is megjelennek, állandó fertőzési forrást jelentve az ott élők számára. Folyamatosak a megoldatlanul maradt csőtörések, kidőlt kerítések, oldalfalak. Az érintett területen az egészségügyi ellátás az alábbiak szerint biztosított: háziorvos és fogorvos egy-egy körzetben, házi gyermekorvos két körzetben, védőnő egy körzetben. Ebben a városrészben lakó rászorultak szociális ellátását a Szegedi Kistérség Többcélú 126

127 Társulása Humán Szolgáltató Központ keretébe tartozó III. sz. Gondozási Központ, a hozzá tartozó idősek klubja (Szeged, Vám tér 5.) és az Alsóvárosi Családsegítő Ház biztosítja. Jövedelmi és foglalkoztatási adatok Mutató megnevezése Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 2. Szegregátum 74,4 54,4 24,7 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 49,1 Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 2011-ben (7,8,9 kategóriájú foglalkoztatási főcsoportúak/foglalkoztatottak) A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül ben Munkanélküliek aránya az akcióterületen 2011-ben (munkanélküliségi ráta) Számítás: Munkanélküliek száma / (Munkanélküliek + foglalkoztatottak száma) Tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen 2011-ben (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma 87,8 68,2 40,6 30,4 Forrás: KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján A rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a szegregátumban 74,4 százalék volt 2011-ben. Ez az adat városi viszonylatban 39,4 százalék, míg városrész tekintetében 45,2% volt. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az 127

128 aktív korúakon belül 54,4 százalék volt, ami a városi (5,3%) és a városrészi értéknek (7,6%) is többszöröse. A foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 24,7% volt 2011-ben, míg a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 49,1 százalék volt a szegregátumon belül. Előbbi érték alatta marad az ugyanekkor mért városi és városrészi szintű adatoknak, míg az utóbbi meghaladja azokat. Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya ben 87,8% volt a szegregátumban, míg a gazdaságilag nem aktív népesség aránya elérte a 68,2%-ot. A munkanélküliek aránya a területen 40,6% volt, a tartós munkanélküliek aránya pedig 30,4 százalék Az elmúlt években megvalósított, a szegregátumokat érintő beavatkozások, városfejlesztési programok A kiskundorozsmai szegregátumban élők lakhatási körülményeinek és egészségi állapotuk javítása érdekében a Búza utcában található közkifolyó felújításra és fertőtlenítésre került. A kiskundorozsmai szegregátum mellett található illegális hulladéklerakó telep a Városüzemeltetési Iroda tájékoztatása alapján felszámolásra került 2010-ben, emellett a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. minden évben igyekszik megtisztítani a terepet, ennek ellenére a szemét időről időre felhalmozódik. A rossz állapotban lévő lakásokról az IKV Zrt. részletes felmérést végzett, melynek keretében munkatársaik helyszíni szemlét tartottak, különös tekintettel a lakásokban élők számára, a lakások állapotára, a felhalmozott hátralékra, a lakásban való tartózkodás jogcímére, az esetleges más ingatlanban történő elhelyezésre vonatkozó igényekre. A Társaság javaslatot fogalmazott meg a kiürítés ütemére. Az Árpa utcai bérlők esetében ahol jogszabályi lehetőség volt rá a más ingatlanban történő elhelyezés megtörtént. Szeged városban szociális helyzetre tekintettel közel 4000 gyermek részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, akiknek kb. egyötöde halmozottan hátrányos helyzetű. Ehhez a körhöz tartoznak azok a családok, akik esetében az alacsony jövedelem mellett a szülők iskolai végzettsége nem haladja meg a 8 általánost. A fent leírt támogatási kategóriába tartozó gyermekek a pénzbeli támogatás mellett ingyenes vagy kedvezményes 128

129 gyermekétkeztetésben részesülnek és ingyenes tankönyvhöz jutnak. A év folyamán a Cserepes sori szegregátum területén 54 gyermek, a kiskundorozsmai szegregátumban 32 gyermek részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. Szeged MJV Önkormányzata a 193/2012. (V.03.) Kgy. sz. határozat alapján pályázatot nyújtott be a szociális nyári étkeztetés biztosítása tárgyában, így 580 halmozottan hátrányos helyzetű gyermek részesült július 2-től augusztus 31-ig napi egyszeri meleg étkeztetésben, oly módon, hogy az étkezés időtartama alatt napi másfél órára a gyermekfelügyelet is megoldott volt. A szegregátumban élők közül 29 család gyermeke számára volt biztosított az étkezés. A közfoglalkoztatás korábbi rendszerét 2011-től a Nemzeti Közfoglalkoztatás Programja váltotta fel. A rövidebb és a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás esetén a Munkaügyi Központhoz a leendő foglalkoztató által benyújtani kívánt kérelem kötelező melléklete amennyiben a leendő foglalkoztató nem maga az önkormányzat vagy a kistérségi társulás a közfeladat ellátására vonatkozó, önkormányzattal kötött megállapodás. Szeged MJV Önkormányzata a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzattal kötött megállapodást, melynek értelmében a nemzetiségi önkormányzat jelenleg 44 fő közfoglalkoztatását biztosítja, akik közül jelentős a szegregátumokban élők száma. Szeged MJV Önkormányzata által felajánlott Rákóczi utcai ingatlanban szeptemberében nyílt meg a Szegedi Roma Közösségi Központ és Tanoda. A tanodai foglalkozásokat a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója, Bácsi János segítségével indították be. A foglalkozások folyamatosan bővülnek, különös tekintettel a gyermekek iskolai teljesítményének, életlehetőségeinek javítása érdekében. A Közösségi Központ tevékenységi körébe tartozik többek között szakkörök működtetése, felzárkózó oktatás, korrepetálás és a hitoktatás is. A tanoda további működéséhez, elsősorban a közüzemi díjak rendezésére Szeged MJV Önkormányzata évi költségvetésében 2000 eft előirányzatot biztosított. A Motiváció Oktatási Egyesület a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi és Felnőttképzési Intézetével együttműködve működteti a Hallgatói Mentorprogramot

130 óta. A program keretében pedagógusjelöltek segítik mentori munkájukkal a halmozottan hátrányos helyzetű, többségében roma származású tanulók közösségi és tanulmányi beilleszkedését. A mentorok ösztöndíjas pozícióban heti minimum 8, önkéntes pozícióban pedig 3 órát töltenek az iskolában. Tevékenységük között szerepel többek között a szociális integrációt támogató tevékenységek, kéttanítós modell alkalmazása, tanulmányi versenyekre való felkészítés, napközis programok támogatása, szabadidős programok szervezése és az azokon való részvétel biztosítása, kapcsolattartás a szülőkkel, szükség esetén pótvizsgára való felkészítés. Az elmúlt években jelentős, az egyes szegregátumokat közvetlenül vagy indirekt módon érintő infrastrukturális fejlesztés történt Szegeden. A nyugati elkerülő út kiépítése Kiskundorozsmát ily módon az itt található szegregátumot érintette, míg a Móravárosi körút kiépítése, továbbá a Napfény Park megépítése a Cserepes sor környékét érintette Anti-szegregációs Intézkedési Terv A 100 főnél nagyobb szegregátumokra szegregátumonként külön intézkedési tervet kell készíteni. Meg kell jelölni a megcélzott pályázati forrást és a végrehajtásáért felelős tisztviselő nevét, valamint a végrehajtás szakaszait, határidejét. Az alábbiakban nem csupán a fenti kritériumnak megfelelő szegregátumra, de a város egészére fogalmazunk meg a szegregációt mérséklő, a társadalmi beilleszkedést és felzárkóztatást segítő, támogató beavatkozásokat A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések A város önkormányzata közigazgatási területének egészére nézve kötelezettséget vállal az Anti-szegregációs programban foglaltak érvényesítésére. A hatósága, felügyelete alá tartozó szervek és intézmények tekintetében kötelezővé teszi, hogy döntéseik, tevékenységük során a kialakult területi és/vagy etnikai szegregációs folyamatok megfordítására kell törekedjenek, azok a szegregációt semmilyen formában nem segíthetik elő. 130

131 E területeken különösen hangsúlyosan területi alapú beavatkozásokat kell tervezni, amelynek elsődleges eszköze az egy helyszínre költöztetett alacsony státuszú népesség szétköltöztetése, a területi koncentráció csökkentése, magasabb státuszú csoportok területre vonzása. Ezzel párhuzamosan pozitív irányú változás csak a társadalmi integrációt-reintegrációt szolgáló komplex eszközök munkaerő-piac, oktatás, szociális hozzáférés, társadalmi kirekesztettség csökkentése - következetes, hosszú távú, fókuszált alkalmazásától várható, amelyet az eddigi hazai és külföldi tapasztalatok is bizonyítanak. Stratégiai alapelv az IVS és az ASZT készítése során, hogy a fejlesztések és a beavatkozások következményeként nem nőhet az alacsony státuszú népesség koncentrációja, és Szeged Megyei Jogú Város területén nem alakulhatnak ki új szegregátumok. A város nem támogat olyan beavatkozásokat, amelyek a meglévő szegregátum térbeli és a népesség számbeli növekedését eredményezi. Továbbá alapelv az is, hogy a szegregátumból való kiköltöztetés csak integrált lakókörnyezetbe történhet. A városvezetés több célt, fejlesztést is meghatározott szociális, oktatási, foglalkoztatási, egészségügyi területeken a roma lakosság társadalomba integrálásás érdekében. Elsősorban az iskolázottságot, a foglalkoztatottságot, a létbiztonságát erősítő, a kirekesztettséget kölcsönös erőfeszítésekkel fokozatosan gátló és feloldó, hosszú távú politika érdekében a város elkészítette a közötti időszakra vonatkozó Települési és Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervet, hogy biztosítsa a város minden lakójának az oktatási esélyegyenlőséget, valamint az infrastruktúrákhoz és a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést. A dokumentum a 335/2008. (V. 16.) Kgy. sz. határozattal elfogadásra került. Az alábbiakban a Településfejlesztési Koncepció célrendszerében összhangban, többek között a Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervben leírtakhoz illeszkedő intézkedéseket mutatjuk be röviden. A város egészét érintő intézkedések Törekvő rétegek integrációs lehetőségeinek elősegítése (például a városnak 131

132 ajándékozott, örökség révén a városnak jutó házak bérlakásként való hasznosítása) A program keretében a város lehetőséget teremt arra, hogy a lakhatást pályázati úton elnyerők az önkormányzat által támogatott eszközökkel és anyagokkal szakemberek közreműködésével felújítsák az ingatlanokat. A programba bevonandó, például jelenleg a szegregátumokban élők részére a város vállalja, hogy az elköltözők integrációját segítő programok kidolgozásával, és megvalósításával támogatja (pl. konfliktuskezelő technikák, módszerek alkalmazása, az új lakókörnyezetbe való integráció, a munkahelyi integráció, iskolai konfliktusok kezelése, resztoratív technika, mediáció, szakemberek képzése) a beilleszkedést az új lakókörnyezetben. Oktatási, képzési támogatások, felzárkóztató képzések, átképzések a hatékony munkaerő-piaci integráció elősegítése érdekében. A közmunka programhoz illeszkedő képzési struktúra kialakítása. Szociális lakásügynökség feltételrendszereinek megteremtése. A szociális lakásügynökség intézményének meghonosítása és a magánlakások ügynökségeken keresztül történő kiadása a szociális bérlakás-szektor fejlesztésének hatékony megoldását jelentheti. A modell lényege, hogy egy új típusú, országos lakáspolitikai szervezet irányítása és ellenőrzése mellett helyi szociális lakásügynökségeken keresztül biztosítja az ingatlan, vagyonkezelés és szociális munka kellő mértékű összhangját a szociális lakásellátás érdekében. A modell a már meglévő lakásállomány hasznosításával bővíti a szociális bérlakások körét, bár alkalmas új építésű és felvásárolt ingatlanok kezelésére is. A SZOL háromféle tevékenységet kapcsolna össze: ingatlanok közvetítését, kezelését és szükség esetén szociális munkát az eladósodás megakadályozására. A SZOL közvetítő szervezetként garanciát nyújtana a bérbeadónak a költségek rendezésére, a lakás minőségének megőrzésére és a későbbiekben a lakás kiürítésére. A bérlőknek biztosítaná a lakásbérlet átláthatóságát és lakbértámogatást adna. Leszakadó városi területek rehabilitációs programja. A szegregált, vagy 132

133 szegregációval veszélyeztetett területek komplex rehabilitációja, mely közterület fejlesztési, közszolgáltatás fejlesztési, és képzési soft elemeket egyaránt tartalmazhat. A szegregátumokat érintő specifikus intézkedések Lakhatási és mobilizációs beavatkozások A szociális lakásügynökséghez kapcsolódva lépcsőzetes lakáshoz jutás támogatása, bérlakás állomány jobb, hatékonyabb kihasználása, kapcsolódó tervek készítése, a folyamat ellenőrzése. A programba bevonandó, jelenleg a szegregátumokban élők részére a város vállalja, hogy az elköltözők integrációját segítő programok kidolgozásával, és megvalósításával támogatja (pl. konfliktuskezelő technikák, módszerek alkalmazása, az új lakókörnyezetbe való integráció, a munkahelyi integráció, iskolai konfliktusok kezelése, resztoratív technika, mediáció, szakemberek képzése) a beilleszkedést az új lakókörnyezetben. Szeged Megyei Jogú Város Anti-szegregációs tervének részeként mobilizációs intézkedési terv került elfogadásra. A terv a már a 2001-es KSH adatok alapján is szegregátumnak minősülő Cserepes sor környékére és Kiskundorozsma érintett területére vonatkozóan fogalmazott meg beavatkozásokat. A mobilizációs program kidolgozása mindkét szegregátum esetében indokolt, hiszen a hosszú távú célkitűzés alapvetően a telepek felszámolása, és annak biztosítása hogy a szegregátumok, veszélyeztetett területek lakói integrált környezetben jussanak lakhatáshoz. A mobilizációs program keretében a lakhatást támogató eszközökhöz foglalkoztatást javító, a munkaerő piacra való visszavezetést támogató programelemek is kapcsolódnak. A program mindkét szegregátumot érinti, a végrehajtás ütemezését, a finanszírozási forrás hátterét külön táblázatban mutatjuk be. Oktatási integráció Tanórán kívüli programok szervezése a szegregált területeken élő gyermekek integrációjának segítése érdekében. Szegeden az elmúlt években lényegében 133

134 megvalósult a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatási integrációja. A program keretében készségfelmérés, az egyéni kompetenciák alapján további iskolán kívüli foglalkoztatásokat érintő funkcionális integráció valósul meg. A program mindkét szegregátumot érinti, a végrehajtás ütemezését, a finanszírozási forrás hátterét külön táblázatban mutatjuk be. A foglalkoztatási helyzet javítása, munkaerő piaci integráció A szegregátumokban élők képzettségi szintjének javítása egyéni kompetencia felmérés, majd képzési program kialakításával. Cél az érettségi vizsga megszerzése valamint szakmunkás végzettség biztosítása. A program keretében foglalkoztatókkal kötött szerződés keretében határozott idejű munkavállalói jogviszony létesítésére is sor kerül a tervek szerint. A program mindkét szegregátumot érinti, a végrehajtás ütemezését, a finanszírozási forrás hátterét külön táblázatban mutatjuk be. A szociális ellátórendszer beavatkozásai A városi szociális ellátórendszer elsősorban a figyelem felkeltő, tájékoztató feladatokban tud részt venni, ahol is mi kell emelni az aktív szociális munka jelentőségét, a gyermekjóléti és családsegítő szolgálatok munkáját. Ezek a szakterületek készítik fel a szegregátumokban élőket a már meglévő programokhoz való kapcsolódásra és a helyi társadalomba való integrálódásra A program mindkét szegregátumot érinti, a végrehajtás ütemezését, a finanszírozási forrás hátterét külön táblázatban mutatjuk be. Egészségügyi programok Priorizált egészségügyi szűrési, megelőzési programok, melyek tájékoztatási és kommunikációs elemekkel egészülnek ki. A program elsődleges célja, hogy megismertesse a célcsoporttal (a szegregátumokban élő alacsony státuszú lakossággal) a megelőzési- szűrési (tüdőszűrés, méhnyakrák szűrés stb.) programokat, majd először helyben, később pedig a szakellátás keretében beemeli őket az ellátó rendszerbe. A program mindkét szegregátumot érinti, a végrehajtás ütemezését, a finanszírozási 134

135 forrás hátterét külön táblázatban mutatjuk be. Közösségfejlesztési programok Mentor program keretében szoros együttműködés a Motiváció Oktatási Egyesülettel és az Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Tanszékével, mely a meglévő tanoda programot kiegészítené, így a szegregátumban élő gyermekeknek segítséget nyújtana a felzárkózásban és szabadidős elfoglaltságokon való részvételben. Pályázati források igénybevétele mellett egyéb módon is pl.: a szegedi kulturális és közművelődési intézmények bevonásával lehetőség nyílhatna további programok szervezésére. A program elsősorban a Cserepes sor környékén élőket érinti. A végrehajtás ütemezését, a finanszírozási forrás hátterét külön táblázatban mutatjuk be. Egyéb releváns beavatkozások 4-es villamosvonal rekonstrukciója A villamos vonal rekonstrukciójával jobb körülmények között válik megközelíthetővé a Cserepes sor és környéke. Óvoda fejlesztési program Szegeden Az óvoda fejlesztési programban érintett tagintézmények az oktatási integráció szereplőiként modernebb körülmények között, fejlettebb szolgáltatási portfolióval várják a célcsoportból érkező gyermekeket A fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hozott intézkedések A fejlesztések előkészítése és lebonyolítása során egyaránt figyelembe vételre kerülnek az Anti-szegregációs tervben rögzített stratégiai alapelvek. Mindezek alapján az egyes programok előkészítése kapcsán széles körű szakmai egyeztetésre, a lebonyolítás során pedig biztosítandó az integrációs folyamatot az érintettekkel való állandó kapcsolattartásra van szükség. 135

136 A tervezett intézkedések ütemezése és forrás háttere Az alábbi táblázat az 1. számú szegregátumban tervezett beavatkozások ütemezését és forrás adatait tartalmazza. Szegregátum 1 Intézkedés megnevezése Lakhatási pályázat Oktatási, képzési támogatások Szociális lakásügynökség Leszakadó városi területek rehabilitációja Egészségügyi szűrési, megelőzési programok Tanórán kívüli programok Megvalósítás kezdete (év, n. év) Megvalósítás vége (év, n. év) Az intézkedés területi relevanciája (város/szegregátum Támogató operatív program Indikátor II I. szegregátum NR Pályázatba bevont személyek száma (fő) II IV. szegregátum TOP, EFOP Képzési programban résztvevők száma (fő) I IV. város egésze NR A SZOL-t igénybevevők száma (fő) I IV. város egésze TOP A fejlesztésekkel érintettek száma (fő) I IV. szegregátum TOP Az eü- és szűrési programokban résztvevők száma (fő) I IV. szegregátum TOP Tanórán kívüli programokban résztvevő gyerekek/fiatalok száma (fő) 136

137 Az alábbi táblázat a 2. számú szegregátumban tervezett beavatkozások ütemezését és forrás adatait tartalmazza. Szegregátum 2. Intézkedés megnevezése Lakhatási pályázat Oktatási, képzési támogatások Szociális lakásügynökség Leszakadó városi területek rehabilitációja Egészségügyi szűrési, megelőzési programok Tanórán kívüli programok Megvalósítás kezdete (év, n. év) Megvalósítás vége (év, n. év) Az intézkedés területi relevanciája (város/szegregátum Támogató operatív program Indikátor II I. szegregátum NR Pályázatba bevont személyek száma (fő) II IV. szegregátum TOP, EFOP Képzési programban résztvevők száma (fő) I IV. város egésze NR A SZOL-t igénybevevők száma (fő) I IV. város egésze TOP A fejlesztésekkel érintettek száma (fő) I IV. város egésze TOP Az eü- és szűrési programokban résztvevők száma (fő) I IV. szegregátum TOP Tanórán kívüli programokban résztvevő gyerekek/fiatalok száma (fő) 137

138 Mentor program IV. szegregátum TOP, EFOP A mentor programban résztvevők száma (fő) Együttműködő partnerek Az Anti-szegregációs terv eszközrendszerét alkotó fejlesztési elemek és beavatkozások kapcsán törekedni kell a helyi lakosság minél szélesebb körű tájékoztatására a programok céljairól, szükségességéről és fontosságáról. A szegregált területek lakói, valamint a jobb környezetben élők meggyőzése egyaránt fontos az intézkedések és az együttműködés jelentőségéről, a hátrányos, de megszokott környezetből való kikerülés, a lakókörnyezet átalakulásával járó változások iránti ellenérzet, valamint a társadalmi előítéletek minél nagyobb mértékű csökkentése érdekében. A lakosság széleskörű tájékoztatása a helyi médián keresztül szükséges, ugyanakkor a konkrétan érintett területeken a közvetlenebb megkeresés és meggyőzés eszközeit is használni kell: lakossági fórumok szervezésével a lakosok számára lehetővé válik, hogy hangot adhassanak véleményüknek, kérdéseikre, esetleges kételyeikre, fenntartásaikra szakszerű választ kaphassanak. Az anti-szegregációs beavatkozások nyomon követése helyi szinten a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Program Egyeztető Fórum keretei között történik. A Fórum működtetése mellett Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata több civil szervezettel működik együtt az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. A romákat érintő kérdésekben legfontosabb partnerek: Szegedi Cigány Kisebbségi Önkormányzat (CKÖ), Lakhatás Iskolázottság - Foglalkoztatottság Közhasznú Egyesület (L.I.F.E.), közreműködésével a rászoruló családokat ruhaneműk vásárlásával segítette az önkormányzat Cigány Oktatási Egyesület (COE) 138

139 Fenti szervezeteken keresztül a roma emberek közvetlenül megszólíthatók. Segítséget nyújtanak abban, hogy a diákokat célzó támogatások (ruházat, taneszköz, kirándulások, táborok) eljussanak az arra rászorulókhoz. Fontos szerepet játszanak abban is, hogy a felmerülő igényeket megfogalmazzák, tolmácsolják Az Anti-szegregációs terv megvalósításának nyomon követése monitoring Összhangban Szeged Megyei Jogú Város korábbi, módosított Anti-szegregációs tervében leírtakkal, a monitoring tevékenység egyrészről magában foglalja a célok teljesülésének mérését, illetve a célértékek felülvizsgálatát, ezen túlmenően azonban fontos bizonyos időszakonként felülvizsgálni a célok relevanciáját is. Az előbbi adatgyűjtések, mérések majd azt követő elemzések útján valósítható meg előre definiált output-, eredmény- és hatásindikátorok kalkulálása útján. A stratégia megvalósulásának monitoringja logikailag nem választható el az IVS időszakos felülvizsgálatától. Az IVS megvalósulásának nyomon követése egy az ITS eredményeinek nyomon követését szolgáló rendszerbe integrált monitoring rendszer létrehozásával alapozható meg. Ennek a rendszernek a működtetéséért a létrehozandó monitoring bizottság felel, amelynek tagjai: a CKÖ, SZMJVÖ szakirodái és civil szervezetek. A monitoring során az antiszegregáció tervezett rövid-, közép- és hosszú távú beavatkozásai és a mobilizációs intézkedési terv évente felülvizsgálásra és értékelésre kerül. A vizsgálatot az antiszegregációs munkacsoport végzi, amelynek tagjai: Önkormányzat részéről: SZMJVÖ szociális ügyekért felelős iroda SZMJVÖ oktatási ügyekért felelős iroda SZMJVÖ városfejlesztésért felelős iroda Civil Szervezetek: Támasz Egyesület SZITI Kulturális és Mentálhigiénés Egyesület Cigány Oktatási Egyesület Munkáért Alapítvány 139

140 Szegedi Korai Fejlesztést és Integrációt Támogató Alapítvány ÁGOTA Alapítvány Cigány Kisebbségi Önkormányzat A szegregátumban élő lakók választott képviselői. 4. A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI A településfejlesztési koncepció külső koherenciájának vizsgálatakor a területi- és specifikus stratégiai célok illeszkedését mutattuk be. Mint korábban írtuk, Szeged MJV Integrált Településfejlesztési Stratégiájának célrendszere a specifikus célokon keresztül biztosítja az illeszkedést a településfejlesztési koncepció cél struktúrája és a városi területi (városrészi) célok között. Jelen fejezet elsősorban a településfejlesztési stratégia városrészi szintű céljainak a városi tervdokumentumokhoz, valamint a megyei területfejlesztési program prioritásaihoz való illeszkedését vizsgálja A külső összefüggések bemutatása Az alábbi fejezetben bemutatjuk a stratégia célrendszerének illeszkedését azokhoz a külső, meghatározó szakmai anyagokhoz, melyek hosszú távon determinálják Szeged fejlesztési környezetét. A városi szintű fejlesztési dokumentumokon (településrendezési eszközök, önkormányzat gazdasági program stb.) így kitérünk azokra az Európai Uniós dokumentumokra (pl. operatív programok, RIS3 stratégia) is, melyek az egyes fejlesztési projektek finanszírozásában játszanak fontos szerepet. Releváns városfejlesztési dokumentumok Illeszkedés a településrendezési eszközökhöz 140

141 Szegeden sajátságos módon közel azonos időszakban zajlik a hatályos településrendezési eszközök településszerkezeti terv és szabályozási terv - időszakos komplex felülvizsgálata és a hatályos településfejlesztési dokumentumok a Hosszútávú Városfejlesztési Koncepció és az Integrált Városfejlesztési Stratégia - felülvizsgálata. Ez az önkormányzaton kívül álló okok miatti időzítés nehézségeket és konfliktusokat is termel, ugyanakkor előnyei is vannak. A településrendezési eszközök felülvizsgálata korábban elkezdődött, a tervezők a hatályos településfejlesztési dokumentumokat vették alapul a munkájuk kezdetén. Miután a véleményezési dokumentáció elkészült beleértve a megalapozó munkarészt is adott megbízást az önkormányzat a városfejlesztési dokumentumok felülvizsgálatára. A megalapozó munkarész releváns fejezetei mindkét dokumentumhoz használhatók, amelyre a vonatkozó jogszabály is felhívja a figyelmet. A településrendezési dokumentumok felülvizsgálatának folyamata azonban megrekedt, a jogszabály által előírt egyeztetési folyamat során a hatóságok további átgondolásra visszaadták a véleményezési dokumentációt. Innentől az iteratív tervezési módszer lép érvénybe a dokumentumok összhangjának biztosítása érdekében. A fentebb említett hatályos településfejlesztési dokumentumok mellett további városi ágazati koncepciók, programok és tervek is vannak érvényben, amelyekkel a településfejlesztési dokumentumoknak ugyancsak összhangban kell lennie. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy az egyes dokumentumokban megjelenő célkitűzések a stratégiai célhierarchiában a specifikus célok és a városrészi célok között hol jelennek meg. Gazdasági program Az évi LXV. törvény 91. (6) szerint: A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól. A gazdasági program az önkormányzat(ok) részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve - az önkormányzat(ok) által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, 141

142 továbbá városok esetében a befektetés támogatási politika, városüzemeltetési politika célkitűzéseit. A szegedi önkormányzat gazdasági programja 2011-ben készült. A programban megjelenített tervek és projektek nagy része sikeresen elkészült, más részük folyamatban vagy előkészítés alatt van. A lefektetett irányelvek ma is helytállóak, a stratégiai dokumentumban is megjelennek a specifikus és egyes városrészi célok között: - Együttműködési és befektetés támogatási politika terén a klaszterfejlesztést, a kutatás-fejlesztést, a Szegedi Tudományegyetemmel való együttműködést és az ELI projekt jelentőségét emeli ki a program. Kapcsolódási pontok a stratégiában: 1. Specifikus cél: A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével 2. Specifikus cél: Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával Városrészi célok: Nyugati városrész és Kiskundorozsma (A városrészben cél a gazdasági funkciók további erősítése, világszínvonalú K+F infrastruktúra kiépítése, ezzel párhuzamosan a helyben élők életminőségének további javítása, a szociális feszültségek enyhítése) - Kiemelt területként kezeli a gazdasági program a turizmus- és rendezvényszervezés fejlesztését, a szabadidő- és versenysportot. Városrészi célok: Felsőváros és a lakótelepek (A városrész népességvonzó és megtartó képességének erősítése, a meglévő sport, rekreációs és turisztikai potenciálok kihasználásának elősegítése), Újszeged Szőreg kertváros (A sport és rekreációs, valamint humán és kereskedelmi szolgáltatási funkciók bővítése, a településrész közlekedési kapcsolatainak és funkcionális szerepének fejlesztése), Déli kertváros és Gyála (A Déli kertváros lakófunkciós karakterének megtartása, a helyi életminőség növelése a városrészi alközpontokban megtalálható funkciók bővítésével, az elérhetőség javításával, valamint a 142

143 természeti környezettel kapcsolatos szinergiák kihasználásával a rekreáció és a gazdaságfejlesztés terén), Tisza és a Maros hullámtere (Természeti és társadalmi szempontból egy olyan élettel teli folyóparti terület kialakítása, mely teret engedve a különböző gazdasági és turisztikai funkcióknak, képes Szeged multifunkcionális központjává válni) - A városfejlesztés témakörében a megvalósult és induló beruházások városrehabilitációs projektek, Agóra, Dóm tér, stb. mellett az előkészítés alatt álló Odessza lakótelep szociális városrehabilitációjával és a belvárosban tervezett rekonstrukciós tervekkel foglalkozik részletesebben a program. - A városi logisztika és közlekedésfejlesztés címszó alatt az időközben lezajlott elektromos közösségi közlekedés nagyprojekt és egyéb megvalósult vagy folyamatban lévő városi közlekedési tárgyú fejlesztések mellett az elővárosi közösségi közlekedés fejlesztésének előkészítése is szerepel. - A lakókörnyezet fejlesztés tárgykörében a panelprogram folytatása, a játszótér felújítási program, a középületek akadálymentesítése és a lakásviszonyok fejlesztése szerepel. - Energetikai korszerűsítés és környezetvédelem: a megvalósultak mellett a közvilágítás korszerűsítését, a bölcsődék energetikai fejlesztését, a hulladékgazdálkodási program folytatását, a Dél-Alföldi ivóvízjavító programot, a csapadék- és szennyvízelvezetés rendezését emeli ki a program. A zöldfelületek fejlesztése terén a Széchenyi tér rekonstrukciója, az erdőtelepítés, a parlagfű elleni védelem kap kiemelt jelentőséget. 3. Specifikus cél: A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával Városrészi célok Belváros (Cél a városközponti funkciók további erősítése, a városközpont térbeli kiterjesztése és a városrészben elérhető szolgáltatások körének bővítése, a gazdasági funkció erősítésével), Móraváros (A kertvárosias lakófunkció megőrzése mellett a peremterületeken 143

144 cél az ipari-kereskedelmi és rekreációs funkciók megtartása, a meglévő szegregátum megszüntetése), Rókus és a lakótelepek (A városrész lakófunkciójának, a lakhatás és az életkörülmények minőségének javítása, a területen működő vállalkozások erősítése), Felsőváros és a lakótelepek (A városrész népességvonzó és megtartó képességének erősítése, a meglévő sport, rekreációs és turisztikai potenciálok kihasználásának elősegítése) Nyugati iparváros és Kiskundorozsma (A városrészben cél a gazdasági funkciók további erősítése, világszínvonalú K+F infrastruktúra kiépítése, ezzel párhuzamosan a helyben élők életminőségének további javítása, a szociális feszültségek enyhítése) Hangsúlyosan megjelenik a dokumentumban a munkaügy és foglalkozásfejlesztés, az oktatás és humánerőforrás fejlesztés, a határon átnyúló együttműködési programok is. Kapcsolódása a stratégia célrendszeréhez: 4. Specifikus cél: A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével Környezetvédelmi tárgyú programok, tervek Kistérségi környezetvédelmi program Önálló környezetvédelmi programja a városnak nincs. A Szegedi kistérség Környezetvédelmi programja 2005-ben készült és 2010-ben felülvizsgálatra került. Munkánk során a felülvizsgált dokumentumot különösen a Szegedre vonatkozó megállapításokat és terveket messzemenően figyelembe vettük, a dokumentummal az összhangot biztosítottuk. A dokumentumban kiemelt alábbi környezetvédelmi célú szegedi célkitűzések a településfejlesztési stratégia specifikus és városrészi céljai között is megjelennek: - a természetvédelmi területek kezelése így pl. a Gyálai Holt Tisza rehabilitációja, - az egészséges ivóvízellátás biztosítása, - a belterületi vízrendezés megnyugtató megoldása - az árvízvédelem biztonságának növelése, 144

145 - az energiagazdálkodás korszerűsítése, - a megújuló energiák hasznosítása, - a korszerű közlekedésszervezéssel a zaj- és levegőszennyezés mértékének csökkentése, - a parkolási gondok megoldása, - a környezetbarát közlekedési módok előnyben részesítése, - az utak minőségének javítása. 3. Specifikus cél (A város népességmegtartó erejének növelése ) Városrészi célok: Belváros (Cél a városközponti funkciók további erősítése ) Déli kertváros és Gyála (A Déli kertváros lakófunkciós karakterének ) Szeged Local Agenda 21 A Local Agenda 21 az ENSZ ajánlása alapján a helyi fenntarthatóság programja a XXI. századra. A szegedi program 2011-ben készült el. Alapjául többek között a hatályos városfejlesztési dokumentumok, a fent részletezett kistérségi környezetvédelmi program szolgált. A fenntarthatósági stratégia alappilléreiként megfogalmazottak: - a szemléletformálás, - a mintaszerű energiafelhasználás különös tekintettel a megújuló energiákra, - a Tisza és a Tisza-part kihasználása, - a fenntartható turizmus megteremtése, - Szeged építészeti arculatának megőrzése A településfejlesztési stratégia specifikus céljaihoz jól illeszkednek a fenntarthatósági stratégiában megfogalmazott alappillérek: 3. Specifikus cél (A város népességmegtartó erejének növelése ) Városrészi célok: Belváros (Cél a városközponti funkciók további erősítése ) Alsóváros (Cél a meghatározó történeti és néprajzi hagyományokkal rendelkező városrész jellegének és értékeinek megőrzése, a lakófunkció megtartása és a városrészben elérhető szolgáltatások körének bővítése), Északi kertváros és Tápé (Cél a városrész lakófunkciójának megőrzése és a 145

146 városrészben elérhető szolgáltatások körének bővítése, a hiányzó városrészi alközpontok kialakítása, a meghatározó történeti és néprajzi hagyományokkal rendelkező Tápé településrész jellegének és értékeinek megőrzése), Tisza és a Maros hullámtere (Természeti és társadalmi szempontból ) - a fenntartható gazdaságfejlesztés minőségi helyi termékek előállítása és a tudásipar - megteremtése, - összefogás és együttműködés a város civil, önkormányzati, egyetemi és vállalkozó szereplői között. 1. Specifikus cél A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével 2. Specifikus cél: Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával Szeged Stratégiai zajtérkép és intézkedési terv A dokumentum 2008-ban készült el. Az intézkedési terv olyan beavatkozásokat is előirányoz, amelyeknek komoly anyagi vonzata van, és ezeket viszonylag rövid határidőhöz köti. A javasolt határidőre a tervezett fejlesztések nem valósultak meg, a településfejlesztési dokumentumok készítése során azonban ezeket fontosnak tartottuk megjeleníteni. Így különösen: - a várost érintő állami utak építésének, bővítésének támogatása, - a belváros és a Tisza-part forgalmának korlátozása (zöld belváros), - P+R hálózat kiépítése, - útburkolatcserék, - forgalomszervezési megoldások, - passzív védelem a zajterhelés ellen a városi fő forgalmi utak környezetében, - a vasúti zaj csökkentésére vonatkozó intézkedések, - csendes területek kijelölése. A fentiek jól illeszkednek a stratégia középtávú célkitűzéseihez és a városrészi célokhoz: 3. Specifikus cél (A város népességmegtartó erejének növelése ) Városrészi célok: 146

147 Belváros (Cél a városközponti funkciók további erősítése ) Tisza és a Maros hullámtere (Természeti és társadalmi szempontból ) Levegőminőségi terv Szeged Szeged levegőminőségi terve 2005-ben készült, majd 2013-ban felülvizsgálatra került. Munkánk során a felülvizsgált dokumentumra külön is felhívta a figyelmet a környezetvédelmi hatóság, annak javaslatait a városfejlesztési dokumentumokba beépítettük: 3. Specifikus cél (A város népességmegtartó erejének növelése ) Közlekedésfejlesztési koncepció A 2007-ben elfogadott közlekedésfejlesztési koncepció olyan téziseket és célokat fogalmaz meg, melyek maradéktalanul átvezetésre kerültek a településfejlesztési dokumentumokba. Az alábbiakban a legfontosabbak kerülnek ismertetésre: Szeged és a régió elérhetőségének javítása, a régió európai szerepének, gazdasági súlyának erősítése érdekében. Gyorsforgalmi összeköttetés a mértékadó európai közlekedési infrastruktúrákkal. A határokon túli gazdasági együttműködéseket elősegítő közlekedési infrastruktúrák és szolgáltatások fejlesztése. A város gyors megközelítését segítő légi közlekedési infrastruktúra fejlesztése. A vasúti kapcsolatok minőségének fejlesztése a nemzetközi, távolsági és euroregionális rendszerben, a személyek és áruk mozgásának javítása gyors, korszerű, alacsony környezetterhelésű módon. Nemzetközi fővonalak visszahozása Szegedre, átmenő vasútállomás kialakítása fejállomás helyett. Nagysebességű vasút fejlesztéséhez (Párizs-Belgrád, Szeged érintésével) nyomvonal és terület biztosítása a különböző szintű rendezési tervekben. Gyorsvasút-hálózat kialakítása. Keleti közúti kapcsolat fejlesztése (M43 Arad, Temesvár). Nyugati közúti kapcsolat fejlesztése (M9 Olaszország, Ausztria, Szlovénia, Horvátország felé). Az ún. Bánáti út kiépítése. Az EUROVELO és OTRT hálózat teljes átvezetése Szegeden. 147

148 A Tisza turisztikai célú használatának fejlesztéséhez szükséges infrastrukturális elemek és programok létrehozása. A Tisza, mint szállítási útvonal lehetőségeinek fejlesztése, nemzetközi víziúttá nyilvánítása, kapcsolása a logisztikai fejlesztésekhez. A helyközi autóbusz-állomás kapacitásának növelése, korszerűsítése, a szolgáltatás elérhetőségének javítása. A legerősebb ingázó irányokban elővárosi vasút fejlesztése. Kapcsolódó közforgalmú hálózati szolgáltatások, intermodális kapcsolatok kiépítése. Kerülni kell a város kiterjedésének növekedését. A városba érkező gépjárműforgalmat a Belváros felé fokozatosan csökkenteni kell. A főhálózat hiányzó kapcsolatai, szűk keresztmetszetei fejlesztendőek. Kiemelten fontos a hiányzó Déli-híd megépítése. Kiemelten fontos a közösségi közlekedés részarányának fenntartása, lehetőség szerinti növelése. Általános kerékpárbarát közhangulat és városkép megteremtése. A csomópontokat és a járdákat az akadálymentes közlekedés követelményeinek megfelelően kell kialakítani. A belváros környezetminőségi szempontból legyen kiemelten védett, alacsony, távlatban zéró kibocsátású zóna. A belváros legyen elérhető, de ne legyen átjárható személygépkocsival. 3. Specifikus cél (A város népességmegtartó erejének növelése ) Városrészi célok: Belváros (Cél a városközponti funkciók további erősítése ) Tisza és a Maros hullámtere (Természeti és társadalmi szempontból ) Szeged vonzáskörzeti közlekedésfejlesztési terve A dokumentum 2012-ben készült el és 2013-ban került elfogadásra a Közgyűlés által. Műfaja Nagytávú koncepció és Közlekedésfejlesztési programalkotás. A nagytávú koncepció az előzőekben ismertetett közlekedésfejlesztési koncepcióra építve nagyobb időtávlatot ölel fel, de annak céljaihoz, téziseihez igazodik és ezt összehasonlító 148

149 táblázatban igazolja is. Ilyen módon az összhang a nagytávú közlekedésfejlesztési koncepció és a készülő településfejlesztési stratégia között biztosított. A nagytávú koncepció a továbbiakban négy alternatívában elemzi a vonzáskörzet lehetséges közlekedésfejlesztési módozatait. Legkedvezőbb, bár legköltségesebb megoldásként a tram train közlekedést értékeli. Ezt az elővárosi közlekedési módozatot vezettük tovább a településfejlesztési dokumentumokban: 3. Specifikus cél (A város népességmegtartó erejének növelése ) A programcsomagok már konkrét fejlesztéseket neveznek meg, túlmutatva a készülő stratégiai dokumentum részletezettségén. Helyi esélyegyenlőségi program Az önkormányzat esélyegyenlőségi programja 2013-ban készült el és hagyta jóvá a Közgyűlés. A program minden hátrányos helyzetű csoportra: a mélyszegénységben élőkre és a romákra, a gyermekekre (kiemelten a szegregátumokban élőkre), idősekre, nőkre, fogyatékkal élőkre részletesen kitér és elemzi a problémáikat, az ellátásuk jelenlegi rendszerét, a szűkös keresztmetszeteket és a tennivalókat. A stratégiaalkotás során mindezeket figyelembe véve alakítottuk ki annak célrendszerét és építettük be azokat az elemeket, amelyek a hátrányos helyzetű csoportok problémáit hivatottak kezelni: 4. Specifikus cél (A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével) Szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepció A dokumentum 2005-ben készült, majd kétévenként legutóbb 2013-ban - került felülvizsgálatra. Részletes helyzetelemzést ad a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásokról. Az Önkormányzat elsődlegesen SZMJVÖ Bölcsődéi fejlesztésére koncentrálhat a következő két éves periódusban, mivel a többi szegedi szociálisgyermekvédelmi intézmény nem a fenntartásában működik. Erre tekintettel a dokumentum csak a gyermekjóléti alapellátás fejlesztési szükségleteit részletezi: Cél az, hogy az intézmény férőhelyeinek kihasználtsága növekedjen, és az egyes telephelyek közötti feltöltöttségbeli különbségek csökkenjenek. Fontos cél a telephelyek közötti egyéni különbségek, tárgyi feltételek optimális, szakmai előírásoknak megfelelő kihasználása. Nagy gondot kíván fordítani az intézmény a gyermekek életterének, a bölcsőde külső és belső közösségi tereinek kialakítására, ezen belül a játszóhelyek, 149

150 homokozók árnyékolásának megteremtésére, energetikai, fűtés korszerűsítésekre. Cél egy olyan szintű egészségügyi ismeret, és gyakorlat átadása a gondozók részére, amely lehetővé teheti az adott telephelyen az eddig egészségügyi indok miatt fel nem vett gyermekek bölcsődei gondozását is. Cél a fejlesztéseknél a szülői igényeknek történő megfelelés, családbarátabbá válás. Javasolt a szegregált lakókörnyezetben élő gyermeknek is a bevonása a bölcsődei ellátásba (szociális helyzetére tekintettel, és fejlődése érdekében) mivel ők jellemzően csak az óvodai ellátást veszik igénybe először. A Stratégia készítése során a fenti célkitűzéseket figyelembe vettük: 4. Specifikus cél (A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével) Közoktatási esélyegyenlőségi terv Az önkormányzat 2008-ban fogadta el a Közoktatási esélyegyenlőségi tervét. A legfrissebb kutatások szerint a közoktatásban jelen lévő szegregációs és szelekciós mechanizmusok korlátozzák az egyenlő hozzáférést a minőségi oktatáshoz, és továbbmélyítik a társadalmi különbségeket. A jelenség nem csak a hivatkozott törvény kapcsán vet fel kérdéseket, hanem gyengíti a társadalmi kohéziót és rontja Magyarország versenyképességét. Horizontálisan érvényesítendő szempont ezért a közoktatásfejlesztésben, az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés biztosításának elve. A dokumentum elkészítése óta az iskolarendszer jelentősen átalakult, a feladatok és kompetenciák nagyrészt elkerültek az önkormányzattól. A dokumentumban foglalt alapvetések azonban belekerültek a célhierarchiába: 4. Specifikus cél (A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével) Kulturális koncepció és Sportkoncepció Mindkét dokumentum 2000-ben készült és bár hatályosak, aktualitásukat veszítették. Az alapvető célkitűzések azonban a stratégiában is megjelennek : 3. Specifikus cél (A város népességmegtartó erejének növelése ) Települési védettségek dokumentumai Szegeden az épített és a természeti környezet is gazdag védett értékekben. Az országos 150

151 védelem alatt álló értékek (műemlékek, régészeti lelőhelyek, természetvédelmi területek) listáit jogszabályok rögzítik, míg a helyi védelem tárgyait (épített és természeti értékek) közgyűlési rendeletek határozzák meg. A településfejlesztési dokumentumok számolnak a védett értékekkel, kiemelt szempontként kezelik azok megóvását, szükség esetén helyreállításukat. A stratégia célkitűzései megerősítik ezt a szándékot: 3. Specifikus cél (A város népességmegtartó erejének növelése ) Városrészi célok: Belváros (Cél a városközponti funkciók további erősítése ) Alsóváros (Cél a meghatározó történeti és néprajzi ) Északi kertváros és Tápé (Cél a városrész lakófunkciójának megőrzése ) Déli kertváros és Gyála (A Déli kertváros lakófunkciós karakterének ) Tisza és a Maros hullámtere (Természeti és társadalmi szempontból ) Csongrád megyei területfejlesztési program A megyei területfejlesztési program 11 darab prioritást nevesít, melyek részben területi, részben szektorális logika mentén szervezik az alájuk rendelt intézkedéseket, illetve fejlesztési tevékenységeket. A programban rögzített fejlesztési prioritások és a Szeged MJV ITS-ében rögzített középtávú célrendszerének elemei között az alábbi kapcsolódási pontok fedezhetőek fel: 2. prioritás: Az üzleti környezet fejlesztése A prioritás Belváros városrész céljához Cél a városközponti funkciók további erősítése, a városközpont térbeli kiterjesztése és a városrészben elérhető szolgáltatások körének bővítése, a gazdasági funkció erősítésével, valamint a Nyugati iparváros és Kiskundorozsma városrész A városrészben cél a gazdasági funkciók további erősítése, világszínvonalú K+F infrastruktúra kiépítése, ezzel párhuzamosan a helyben élők életminőségének további javítása, a szociális feszültségek enyhítése városrészi céljához kapcsolódik. A megyei prioritáshoz illeszkedik továbbá Móraváros városrész célja is ( A kertvárosias lakófunkció megőrzése mellett a peremterületeken cél az ipari-kereskedelmi és rekreációs funkciók megtartása, a meglévő szegregátum megszüntetése ). 151

152 4. prioritás: Közlekedési kapacitások fejlesztése A megyei prioritáshoz egyértelműen illeszkedik Újszeged Szőreg kertváros A sport és rekreációs, valamint humán és kereskedelmi szolgáltatási funkciók bővítése, a településrész közlekedési kapcsolatainak és funkcionális szerepének fejlesztése városrészi célja. A közlekedési kapcsolatok erősítése a városrész területének kiterjesztése hangsúlyosan jelenik meg a Belváros városrész fejlesztési célja esetében is ( Cél a városközponti funkciók további erősítése, a városközpont térbeli kiterjesztése és a városrészben elérhető szolgáltatások körének bővítése, a gazdasági funkció erősítésével ). 5. prioritás: Megyei tudásbázis és innovációs rendszer megerősítése A megyei prioritás egyértelműen illeszkedik Belváros városrészi szintű céljához ( Cél a városközponti funkciók további erősítése, a városközpont térbeli kiterjesztése és a városrészben elérhető szolgáltatások körének bővítése, a gazdasági funkció erősítésével ), valamint a Nyugati iparváros és Kiskundorozsma városrész A városrészben cél a gazdasági funkciók további erősítése, világszínvonalú K+F infrastruktúra kiépítése, ezzel párhuzamosan a helyben élők életminőségének további javítása, a szociális feszültségek enyhítése városrészi céljához 6. prioritás: ELI és a hozzá kapcsolódó Science Park megvalósítása A megyei prioritás a Nyugati iparváros és Kiskundorozsma városrész A városrészben cél a gazdasági funkciók további erősítése, világszínvonalú K+F infrastruktúra kiépítése, ezzel párhuzamosan a helyben élők életminőségének további javítása, a szociális feszültségek enyhítése városrészi céljához kapcsolódik. 11. prioritás: Integrált városfejlesztési programok Csongrád megye nagyvárosi térségében A komplex és integrált városfejlesztési programok logikáját szem előtt tartva a prioritás Szeged Megyei Jogú Város minden városrészi szintű céljához kapcsolódik. Dél-Alföld Intelligens Innovációs Szakosodási Stratégiája 152

153 A Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség a Nemzetgazdasági Minisztérium felkérésére és a Nemzeti Innovációs Hivatal koordinálásában készíti el a Dél-Alföld régió intelligens szakosodási stratégiáját (RIS3) a közötti időszakra. A dokumentum a Dél-Alföld régió intelligens szakosodáshoz, tágabb érelemben regionális innovációhoz kapcsolódó helyzetét értékeli, valamint megfogalmazza a célokat, ezek elérését támogató prioritásokat és fejlesztéspolitikai eszközöket. A Dél-alföldi régió RIS3 stratégiája átfogó célként A Dél-Alföld régió innovációs teljesítményének javítása célkitűzést rögzíti, melyhez három prioritást kapcsol az alábbiak szerint: Az innovációs folyamatok feltételrendszereinek megteremtése és fejlesztése A prioritáshoz egyértelműen illeszkedik Szeged MJV S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével tematikus célkitűzése, valamint a városrészi célok közül a Nyugati iparváros és Kiskundorozsma városrész A városrészben cél a gazdasági funkciók további erősítése, világszínvonalú K+F infrastruktúra kiépítése, ezzel párhuzamosan a helyben élők életminőségének további javítása, a szociális feszültségek enyhítése városrészi célja, továbbá a Belváros városrész a városközponti funkciók további erősítése, a városközpont térbeli kiterjesztése és a városrészben elérhető szolgáltatások körének bővítése, a gazdasági funkció erősítésével városrészi célja. Vállalkozások innovációs versenyképességének fejlesztése, megerősítése, a régió kulcs ágazataiban A prioritás illeszkedik Szeged MJV S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével és S2. Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával tematikus célkitűzéseihez. Ennek megfelelően egyértelmű a kapcsolódás a Nyugati iparváros és Kiskundorozsma városrész A városrészben cél a gazdasági funkciók további 153

154 erősítése, világszínvonalú K+F infrastruktúra kiépítése, ezzel párhuzamosan a helyben élők életminőségének további javítása, a szociális feszültségek enyhítése városrészi céljához, továbbá a Belváros városrész a városközponti funkciók további erősítése, a városközpont térbeli kiterjesztése és a városrészben elérhető szolgáltatások körének bővítése, a gazdasági funkció erősítésével városrészi céljához. Innovatív szereplők közti kapcsolatok megerősítése mind hazai és nemzetközi szinten Az S2. Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával specifikus célhoz illeszkedő prioritás kapcsolódik továbbá a Belváros és a Nyugati iparváros és Kiskundorozsma városrész korábban bemutatott céljaihoz, továbbá Újszeged Szőreg kertváros A sport és rekreációs, valamint humán és kereskedelmi szolgáltatási funkciók bővítése, a településrész közlekedési kapcsolatainak és funkcionális szerepének fejlesztése városrészi célkitűzéséhez. A as ágazati operatív programok Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) A Partnerségi Megállapodás fő célkitűzéséhez tehát az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program a humán tőke növelésével és a társadalmi környezet javításával tud a legeredményesebben hozzájárulni. Az EFOP a Partnerségi Megállapodás 4. nemzeti prioritásában, azaz a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése, valamint a Jó Állam prioritásban foglaltakat valósítja meg. Az EFOP legfontosabb beavatkozásai közül kiemelendő az A szegénység elleni küzdelem beavatkozás, mely tartalmát tekintve kapcsolódik Szeged MJV S4. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével specifikus céljához. Az EFOP beavatkozásai között megemlítendő továbbá A társadalmi kohézió erősítése, és az Egészségmegőrzés és egészségügyi fejlesztések, valamint az A köznevelés minőségének fejlesztése kiemelt tekintettel a korai iskolaelhagyás 154

155 csökkentésére beavatkozások, továbbá a Felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése és kutatói utánpótlás megerősítése, illetve az Utánpótlás mennyiségi és minőségi megerősítése a humán intézményekben dolgozók körében és a Jó Állam megerősítése beavatkozások. Ezekhez ugyancsak a társadalmi felzárkóztatást, integrációt támogató S4. specifikus célkitűzés kapcsolódik elsősorban. Az EFOP prioritásai közül kiemelten az 1. Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén (pl. beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségi állapot egyenlőtlenségeinek csökkentésébe), valamint a 2. Befogadó társadalom (pl. aktív befogadás, a társadalom peremére szorult közösségek befogadása) és a 3. Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében (pl. oktatási infrastruktúra fejlesztése stb.) prioritásokhoz mutat kapcsolódást a város releváns középtávú célja. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a rendelkezésre álló forrásokat öt specifikus célra koncentrálja az alábbiak szerint: Foglalkoztatás növelése és munkahelyteremtés Vállalkozások és kiemelt növekedési potenciállal rendelkező ágazatok és térségek versenyképességének fejlesztése K+F+I tevékenységek ösztönzése és a tudásgazdaság erősítése Integrált infokommunikációs fejlesztések, az IKT szektor és gazdaság fejlesztése Alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása, valamint a környezet megőrzése, védelme, és az erőforrás-hatékonyság növelésének elősegítése A specifikus célok eléréséhez az operatív program az alábbi prioritásokhoz rendel forrásokat: 155

156 (1) Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése (2) Tudásgazdaság fejlesztése (3) Infokommunikációs fejlesztések (4) Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül (5) Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése (6) Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése Szeged Megyei Jogú Város középtávú célrendszere elsősorban az S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével, valamint az S2. Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával specifikus célokon keresztül illeszkedik a GINOP célés prioritás rendszeréhez. Szeged MJV középtávon prioritásként kezeli a helyi kis- és középvállalkozások versenyképességének és munkahelyteremtő képességének javítását, melyhez alapvetően a helyi üzleti infrastruktúra és általában vállalkozásfejlesztési környezet fejlesztésével kíván hozzájárulni. A városi célrendszer ily módon közvetlenül kapcsolódik a GINOP Foglalkoztatás növelése és munkahelyteremtés valamint Vállalkozások és kiemelt növekedési potenciállal rendelkező ágazatok és térségek versenyképességének fejlesztése specifikus céljához és a GINOP 1. prioritásához. A város természetes adottsága a jelentős felsőoktatási- és kutatói potenciál, melynek hasznosítása hosszú távon ugyancsak kiemelt cél. A város S2. specifikus célja ily módon kapcsolódik az ágazati OP K+F+I tevékenységek ösztönzése és a tudásgazdaság erősítése specifikus céljához és 3. prioritásához. Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Az IKOP az előzetes tervek szerint öt fő prioritás köré szervezi kiemelt magyarországi közlekedésfejlesztési beavatkozásait. E prioritások az alábbiak. 156

157 1. Nemzetközi (TENT) közúti elérhetőség javítása 2. Nemzetközi (TENT) vasúti és vízi elérhetőség javítása 3. A regionális közúti elérhetőség és közlekedésbiztonság fejlesztése 4. Elővárosi, regionális vasúti elérhetőség és energiahatékonyság javítása 5. Fenntartható városi közlekedésfejlesztés Szeged középtávú célrendszere az S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával specifikus célon keresztül kapcsolódik az IKOP fejlesztési rendszeréhez, amennyiben a városi szintű célhoz a külső közlekedési kapcsolatok fejlesztését, a városi közösségi közlekedés minőségi javítását, továbbá a fenntartható elővárosi közlekedés fejlesztését elősegítő beavatkozási elemek kapcsolódnak. Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) A KEHOP célja, hogy a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek hosszú távú változásokat is figyelembe vevő védelmével összhangban valósuljon meg. Az átfogó cél elérését az operatív program öt prioritáson keresztül tervezi biztosítani. Ezek a következők: 1. A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás 2. Települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése 3. Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések 4. Természetvédelmi és élővilág védelmi fejlesztések 5. Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása Szeged középtávú célrendszerének S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek 157

158 támogatásával specifikus célja egyértelműen kapcsolódik a KEHOP 1., 2., 3. és 5. prioritásaihoz, amennyiben elő kívánja segíteni a hatékony vízgazdálkodás feltételrendszerének megerősítését, elő kívánja segíteni a hatékony és tiszta energiagazdálkodást. A városi szintű fejlesztési célrendszer mindezek mellett kiemelten fókuszál a természeti környezet védelmére, ezen belül kiemelten a városi zöldfelületek megőrzésére, minőségének javítására. A as Terület- és Településfejlesztési Operatív Program A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) küldetése, hogy valamennyi megye, térség és település, így a jelenleg hátrányos helyzetű, leszakadó tenedenciákat mutató térségek és települések esetében is megtalálja és erősítse azokat a fejlődési elemeket, amelyekkel potenciáljuk, erőforrásaik kibontakoztathatók és aktivizálhatók. A TOP elsődleges célja a térségi gazdaságfejlesztés, ezáltal a foglalkoztatás növelése. 4 A TOP elsősorban a Partnerségi Megállapodás (PM) 5. nemzeti fejlesztési prioritásához, azaz a gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósításához kapcsolódik. Eszerint a versenyképesség mellett a gazdaságfejlesztés másik dimenziója az ország helyi és térségi gazdasági rendszereinek megerősítése. A prioritás nagy hangsúlyt helyez a helyi gazdaság foglalkoztatási lehetőségeinek kiaknázására, ami esélyt kínál a munkaerőpiacról kiszorult rétegek számára is. Erősíteni kell a városok térségi gazdaságszervező erejét, egyúttal településfejlesztési akciók révén javítani kell a városok vonzerejét, a munkába járást, a leromlott területek gazdasági, fizikai és társadalmi megújítását. Ennek megfelelően a TOP két fő stratégiai céljához tartozó stratégiai beavatkozási irányok az alábbiak: Foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása A gazdaságfejlesztési célkitűzéssel összhangban a hatékony települési szolgáltatások, az életminőség és társadalmi kohézió javításához szükséges helyi feltételek biztosítása 4 Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, 4.0 változat 15. old. 158

159 A fenti beavatkozási irányok közvetlen illeszkedést mutatnak Szeged MJV középtávú specifikus céljaihoz, amennyiben az S1. specifikus cél a város gazdaságának dinamizálását, a foglalkoztatás bővítését, a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítését tűzi ki célul, míg az S2. specifikus cél elsősorban a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával kívánja elősegíteni a gazdasági növekedésének támogatását. Az S3. specifikus cél a hatékony települési szolgáltatások biztosítása érdekében a települési környezet és a közösségi terek fejlesztését, a leszakadó városi területek revitalizálását, új területek integrálását és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatását tűzi ki célul, míg az S4. specifikus cél elsősorban a társadalmi befogadás előmozdítását a humán szolgáltatások minőségi fejlesztését helyezi előtérbe. A TOP prioritásai közül Szeged ITS-ében bemutatott középtávú, városi szintű célok közül az S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével cél a 1. Térségi gazdaság-fejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében prioritási tengelyhez, míg az S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával és S4. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével specifikus célok kiemelten a TOP 2. Települési környezet fenntartható fejlesztése, 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken prioritási tengely, továbbá 4. A társadalmi befogadás erősítése és a közösségi szolgáltatások helyi szintű fejlesztése és 6. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatás-ösztönzés prioritásokhoz kapcsolódnak. A Smart Cities koncepció Városfejlesztési aspektusból talán az egyik legmeghatározóbb koncepcionális keret a Smart Cities ( okos város ) gondolata, mely egységes a modern technológiákkal hatékonyabban működtethető hálózatként ( smart grid ) tekint a városra. 159

160 Az okos város koncepció továbbá rámutat arra, hogy egy adott város teljesítményét nem csupán az ott rendelkezésre álló fizikai (vagy kemény ) infrastruktúra, de a mozgósítható tudás tőke és társadalmi infrastruktúra minősége is nagyban meghatározza. A jövő okos városai innovatív módon közelítenek a különböző alrendszerek energiagazdálkodás, közlekedés, menedzsment stb. tervezéséhez, miközben az informatika széles eszköztárára támaszkodva, az erőforrások optimális felhasználásával a fenntarthatóságot is támogatják. Mindezek a szempontok a városi térségek globális versenyképességét egyre jelentősebb mértékben meghatározó tényezők, melyekre Szeged Megyei Jogú Városnak is támaszkodnia kell a jövő fejlesztési programjainak megvalósítása során. Gátolja azonban az ez irányú fejlesztéseket, hogy a városok jó része külön-külön, egyedi projektek keretében fejleszti például energetikai, közlekedési, egészségügyi, közbiztonsági rendszerét, illetve infokommunikációs technológiáját. E tekintetben tehát komplex tervezésre, a környezeti fenntarthatóság és a fenntartható városfejlesztés elveit messze menően szem előtt tartó integrált megközelítés módra van szükség. Az ITS középtávú célrendszere összhangban Szeged településfejlesztési koncepciójában írtakkal egyértelmű kapcsolódást mutat ezen alapelvekhez, hiszen mind az S1 A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével specifikus cél, mind pedig az S3 A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával specifikus cél esetében nevesítésre került a Smart Cities koncepcióhoz való kapcsolódás. Előbbi specifikus cél kapcsán Szeged MJV a Smart Cities -hez illeszkedve a fenntartható gazdasági fejlődés és -városfejlesztés elveit kívánja követni, míg utóbbi a Smart Cities koncepció eszközrendszerét érvényesítve, az okos technológiák alkalmazásával biztosítani kívánja az infrastrukturális rendszerek és szolgáltatások jobb, hatékonyabb kapcsolódását A belső összefüggések bemutatása 160

161 A célrendszer és a megalapozó vizsgálatban megjelölt kiemelt problémák illeszkedésének bemutatása előtt indokolt áttekinteni a megalapozó vizsgálat legfontosabb megállapításait A megalapozó vizsgálat kulcs megállapításainak összefoglalása Gazdaság- és vállalkozásfejlesztési aspektusból Szeged helyzete meglehetősen ellentmondásosnak mondható. Noha földrajzi adottságai kedvezőek, a hármas határ közelségéből adódó lehetőségeket továbbra sem tudta a város maximálisan kihasználni. A közeljövő fontos kérdése, hogy a szegedi cégek, illetve a város tud e profitálni Szerbia felgyorsuló Uniós integrációjából, létrejönnek-e tényleges együttműködések a határmenti térség vállalkozói között. A város hagyományos feldolgozóipari cégei végrehajtanak ugyan komoly fejlesztéseket, ám igazán jelentős, országos szinten is kiemelkedőnek mondható munkahelyteremtő beruházások mindeddig elkerülték a várost. Az elemzésben bemutatott forrás abszorpciós mutatók alapján kijelenthetjük, hogy a Szegeden működő vállalkozások egy része sikeresen fért hozzá az Európai Uniós fejlesztési forrásokhoz, a városban számos jelentős beruházás valósult meg. Noha a szegedi vállalkozások finanszírozási helyzete is romlott az elmúlt években, a városban többek között Újszegeden, illetve a Kossuth Lajos sugárúton több inkubátorház létesült, ugyanakkor ezek betelepítettség szempontjából vegyes képet mutatnak. A város ipari parkjai így például a Délép Ipari Park komoly fejlesztéseket hajtottak végre, ugyanakkor a Nyugati iparvárosban található barnamezős fejlesztési területek Budalakk Bajai úti volt telephelye, volt téglagyár területe, öthalmi volt szovjet laktanya, Biopolisz fejlesztési terület stb. helyzete továbbra is rendezetlen, a környezeti kockázat igen magas e területek esetében. Komoly gondot jelent, hogy Szeged Megyei Jogú Város korlátozott mértékben diszponál ipari-gazdasági területek felett, így minden potenciális beruházás idő igényes tulajdonviszony rendezést követően indulhat csak meg a városban. Az infrastrukturális fejlesztések mellett az elmúlt években jelentős forrásokat fordítottak a vállalkozások az együttműködések, klaszterek megerősítésére. A differenciált vállalkozásfejlesztésre alkalmas városi szintű eszközrendszer és intézményi háttér 161

162 kiépítése a as fejlesztési periódus sikerének egyik kulcseleme lehet. A vállalati hálózatok esetében a nemzetközi kapcsolódás és a helyi, térségi szintű kooperáció további erősítése ugyancsak indokolt. Ez különösen igaz azokra az ágazatokra, melyek az elmúlt évek strukturális átalakulásának pl. élelmiszeripar, ezen belül különösen zöldség-gyümölcs feldolgozás vesztesei lettek. E szektorokban határozottan támaszkodni kell a hármas határ nyújtotta stratégiai előnyökre. Szeged egyértelmű erőssége a térben koncentrált tudástőke, valamint a korábban említett markáns klaszteresedési folyamat eredményeként a vállalkozói szféra és a kutatóműhelyek közötti konkrét együttműködési tapasztalatok széles spektruma (biotechnológia, gyógyszeripar, szoftveripar, környezetipar stb.). A felsőoktatási partnerekkel kiemelten a Szegedi Tudományegyetemmel, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjával tovább erősítendő az együttműködés, javítandó a szegedi technológiai transzfer ökoszisztéma globális versenyképességét. E tekintetben is kiváló lehetőséget nyújt a város számára az éppen az egyik jelentős barnamezős fejlesztési területre tervezett ELI-ALPS beruházás. Turisztika területén jelentős változások zajlottak Szegeden az elmúlt években. Míg a as Európai Uniós fejlesztési időszak elején a város egyik legkomolyabb problémáját a magasabb kategóriájú kereskedelmi szálláshelyek hiánya jelentette, addig mára több négycsillagos besorolású szálloda, illetve színvonalas panzió is várja a vendégeket. Noha megépült a Napfényfürdő Aquapolis, a térség kiváló természeti adottságai pl. gyógy- és termálvízkincs stb. ellenére sem tudta növelni attraktivitását, az itt töltött vendégéjszakák száma egy főre és átlagosan kalkulálva továbbra is alacsonynak mondható. A következő évek számos feladatot tartogatnak a turisztikai szektor szereplői számára, hiszen a Tisza pozicionálása, méltó bekapcsolása a város vérkeringésébe a közeljövő megoldandó kérdése, de a vallási turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása is várat még magára. Hasonló módon erősíteni szükséges az egészségipari szolgáltatók valamint a kereskedelmi szálláshelyek működtetői közötti együttműködést. A hagyományosan színes városi kulturális élet önmagában nem emeli ki Szegedet a magyar városok turisztikai kínálatából, helyi szintű együttműködések hiányában továbbra 162

163 is szigetszerű fejlesztések zajlanak, ami csökkenti a város versenyképességét. Noha Szegedhez számos ismert, közkedvelt márka illetve brand is köthető (szegedi szalámi, szegedi fűszerpaprika, illetve a szőregi rózsa), a város gasztronómiai értelemben nem tudott felkerülni az országos térképre. Foglalkoztatási szempontból ki kell emelni Szeged város szerepét a szűkebb és tágabb térségét tekintve egyaránt. A kistérségben regisztrált vállalkozások 79%-a, míg a működő vállalkozások közel 86%-a Szegeden van bejegyezve. Emellett számos üzleti és közszolgáltatás, az egészségügyi, oktatási és szociális intézményrendszer jelentős része jelen van a városban foglalkoztatóként, jelentős mértékben ingázásra ösztönözve ezzel a térség lakosságát. A foglalkoztatási szerep súlya együtt jár az adott esetben jelentkező problémák koncentráltabb megjelenésével is. Bár Szeged országos és megyei összevetésben kedvezőbb helyzetben van a munkanélküliség veszélyeinek vonatkozásában, a gazdasági válság itt is igen erősen éreztette hatását, így még 2013-ban sem sikerült az álláskeresők számát a 2008-as szintre visszaszorítani. Külön ki kell emelni azt a tényt, hogy magas a fiatalok, pályakezdők és az alacsony képzettségűek aránya a munkanélkülieken belül. Szeged munkaadói, foglalkoztatói az iskolázottsági szempontból kiemelkedő lakosságnak nem tudnak elegendő munkahelyet biztosítani. A foglalkoztatási helyzet országos szinten is kiemelten kezelt kérdése szempontjából a jövőben a hagyományos területek mellett a szolgáltatói (tercier), valamint a kvatemer szektor lehetőségeit is figyelembe kell venni a tervezés során, különösen a magasabban kvalifikált munkaerő vonatkozásában. Az oktatás terén komoly erőssége Szegednek, hogy a felsőfokú végzettségű lakosok aránya meghaladja az országos átlagot, illetve mind alap-, mind közép- és felsőfokú oktatás terén megfelelő infrastrukturális háttérrel rendelkezik. Általános problémát jelent ugyanakkor, hogy a frissen végzettek gyakorlati tudása egyre kevésbé felel meg a piaci elvárásoknak. Az oktatás képzés terén is komoly potenciál rejlik a vállalkozói szektor és a felsőoktatási szereplők közötti együttműködések erősítésében, ehhez a Biopolisz Park és az ELI Science Park fejlesztés kiváló alapot teremthet. A demográfiai adatok az elmúlt évek során folyamatosan a lakónépesség emelkedését 163

164 jelezték, majd a népszámlálás során ez újraértékelődött. Azt kellett látnunk, hogy összességében a 2000 és 2011 közötti időszakban csökkent Szeged népessége, ahogyan más nagyvárosoké is, melyben nagy valószínűséggel szerepet játszott a nemzetközi migráció is. A népesség csökkenésének egyik okozója valamennyi területi szinten a csökkenő gyermekszám. Míg a halálozási mutatók nem változnak drasztikusan, az egyre csökkenő gyermekszám elősegíti a társadalom öregedését és vitalitási indexének romlását. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok számos területre komoly hatással lehetnek. A gyermekek száma befolyásolja a kapcsolódó szociális és oktatási intézményi kapacitás igényeket, a munkaképes korú lakosság száma közvetlenül befolyásolhatja a gazdasági teljesítő képességet, míg az idősek számának és arányának emelkedése az egészségügyi és nyugdíjellátás problematikáját hangsúlyozza. Súlyos és Szeged esetében kiemelt problémaként kell kezelni a népesség és különösen a legmagasabban kvalifikált munkaerő és a kiváló eredménnyel végző diplomások elvándorlásának kérdését. Megtartásuk mikéntje jelentős feladatokat ró az előttünk álló időszak döntéshozóira. A város gazdasági társadalmi erejét és egyben színességét, élhetőségét és vonzerejét is gyarapítják a kulturális, sport és művészeti élet hagyományai. Az egyes versenysportokban kiemelkedő teljesítményeket mutatnak sportolóink, a városban azonban továbbra sem áll rendelkezésre elegendő hely és létesítmény a lakosság számára a szabadidős és tömegsport gyakorlására. A kulturált és rendszeres testmozgás hozzájárulhat a kapcsolatok és a társasági élet kiteljesedéséhez és nem utolsó sorban a lakosság egészségügyi állapotának javulásához. Az évről évre megrendezésre kerülő kulturális események hozzájárulnak Szeged hírnevének és ismertségének gyarapításához, közvetlenül hatva a turisztikai szektorra is, emelve a látogatók számát és gyarapítva a település bevételeit. A helyi közösségek megerősítése, a helyi identitás alapjainak megszilárdítása több, ban forrást biztosító operatív programban is megjelenik célkitűzés gyanánt. Mindez azt vetíti előre, hogy a következő Európai Uniós pénzügyi időszakban a civil szervezetekre, a lokális érdekeket képviselő nem kormányzati szereplőkre jóval nagyobb figyelem irányul a korábbinál. A civil kezdeményezések jelenleg rendkívül nehéz pénzügyi körülmények között végzik feladataikat, alapvető működési forrás biztosítása is 164

165 problémát jelent számukra. E tekintetben mindenképpen kedvezőbb működési feltételeket szükséges részükre teremteni. A városi infrastruktúra erősségeként talán első helyen említendő az 1879-es árvizet követő újjáépítés során kialakult modern, sugara-gyűrűs városszerkezet, mely az idők próbáját is kiállta. A város bővülése, új, korábban beépítetlen területek beépítése is ezen szerkezet mentén történt és történik napjainkban is. Ebbe a szerkezeti rendszerbe illesztették bele a Tiszán átívelő hidakat és a következő Déli híd is e szerkezet mentén tervezett. A Szegedet átszelő folyó, mint Szeged főutcája, nem csak látványban gazdagítja a városképet, de egyedi városszerkezet-képző elem is. A városi közszolgáltatások köre jól kiépített. Bővítésre általában a későbbi fejlesztési területek vonatkozásában van szükség. Az elektromos közösségi közlekedés fejlesztése kapcsán európai uniós forrásból nem csak a közlekedési infrastruktúra, de ezzel összefüggésben a felújított útszakaszok, pályák alatt a közműrendszer is felújításra került, több szakaszon faltól-falig utcarekonstrukció készült. Új járművek kerültek forgalomba, megújult az utasforgalmi rendszer. Északi irányból az M5-ös autópálya szolgálja ki a tranzitforgalmat, gyors elérhetőséget biztosítva északon a főváros, délen az országhatár felé. A város északi peremén a közelmúltban elkészült az M43-as autópálya Szeged-Makó közötti szakasza. Az autópálya amellett, hogy a város megközelíthetőségét javítja, Szeged elkerülő útjaként is szolgál. A várost épített értékei is vonzóvá teszik. Az árvíz utáni újjáépítésnek, a huszadik század eleji millenniumi nagyszabású építkezéseknek köszönhetően lett Szeged a palotás város. Egyedülállóan egységes, eklektikus városképe ekkor alakult ki. Paradox módon a város gyengeségeinek egy része ugyanazon adottságaiból adódik, mint erősségei. Folyója kettészeli a várost, és a két híd, amely a közlekedést kiszolgálja, már hosszú ideje kevésnek bizonyul. A déli híd hiánya a dinamikus városi közlekedést akadályozza, csúcsforgalomban megbénul a város. A második világháborúban felrobbantott vasúti híd hiánya pedig vasúti közlekedési zsákutcává alakította Szegedet. A Tisza két oldalán megállnak a szerelvények, vasúti összeköttetés a folyón át nincs. A Tiszai hajózás legfőbb akadálya a vízszintek szélsőséges határok közti ingadozása. A törökbecsei duzzasztó az alsó szakaszon ugyan megoldja ezt a problémát, de Csongrád és Kisköre között komoly beavatkozások szükségesek. A nemzetközi hajóúttá nyilvánítása 165

166 többek között ezért késik. A tiszai védművek a jelenleg érvényes mértékadó árvízi szintekhez viszonyítva megfelelőek, azonban lassan levonuló, hosszan elnyúló árvíz az árvízi biztonságot veszélyeztetheti. A tervezett M9 autópálya építése késik, ennek hiányában a város megközelíthetősége nyugat felől rossz. A bérlakások elidegenítése, számos patinás épület funkcióvesztése miatt a belvárosi épületállomány egy része folyamatosan romlik. A belterületi felszíni vízelvezetés infrastruktúrája hiányos. A város gyengeségei között említendők szlömös területei, főként a nyugati iparváros jelenleg barnamezős, felhagyott ingatlanai. A rendszerváltás után tönkrement nagy iparvállalatok telephelyein ma jobb esetben néhány kis- vagy középvállalkozás működik, de sok helyen használaton kívüli, romló ipari ingatlanokat lehet találni. Kis számban ugyan, de szegregátumokat is találunk a városban. Ilyen a városba ékelődött Cserepes sori telep, valamint a kiskundorozsmai város széli Búza és Árpa utcai telep. A legrégebbi lakótelepeink: Odessza és Tarján. Az utóbbi lakótelep egy része még a előtti uniós ciklusban városrehabilitációs projekt keretében megújult. A rehabilitációval nem érintett résznek és Odesszának azonban közterületei eléggé lehangolóak, elöregedettek. Mindkét lakótelep lakosságának szociális mutatói kritikusak. Néhány olyan létesítmény hiányzik a városban, amelyek egy régióközpont esetében elvárhatók lennének: A sportlétesítmények mind a tömeg- mind a versenysport területén erősen hiányosak. Szegednek nincs fedett uszodája, de az uszodai kapacitás összességében is messze alulmarad az igényeknek. Nincs nemzetközi mérkőzések tartására alkalmas stadion, a műjégpálya mérete nem szabványos. A mindennapos iskolai testnevelés kiszolgálására nincs meg az infrastrukturális ellátottság. Nincs a városban megfelelő méretű és akusztikájú hangversenyterem. A szociális intézményrendszer infrastruktúrája felújításra, átalakításra szorul. A hármashatár közelsége, a közlekedési folyosók találkozása illetve összekötésük lehetősége nemzetközi kapuvárossá, logisztikai központtá teheti Szegedet. A közlekedési módok közötti átjárhatóság, az intermodalitás minden feltétele megteremthető, bár költséges. A vasúti összeköttetés, a tiszai hajózás, a repülőtér alkalmassá tétele nagyobb 166

167 gépek fogadására mind ilyen feltételek, egyben lehetőségek. Ha forrás, vagy nemzeti szándék híján a fenti közlekedési infrastruktúra fejlesztések elmaradnak, Szeged kieshet a nemzetközi forgalomból, a befektetők elkerülik, versenyképessége alulmarad a hasonló méretű és adottságú európai városokénak. A szociálisan rászoruló városrészek és szegregátumok állapotába történő beavatkozás elmaradása további elszegényedéshez, a környezet lepusztulásához vezet. Mind energetikailag, mind környezetvédelmi szempontból pozitívumként értékelhető, hogy az alternatív energiahordozók használata egyre gyakoribb a városban. A környező területek mezőgazdasági művelésű területeinek, a napsütéses órák magas számának, a jó geotermikus adottságnak köszönhetően sok körülmény elősegíti ezt a folyamatot. Ilyen példa a mezőgazdasági hulladékkal működő biogázerőmű létesítése, a napkollektorok és napelemek terjedése, a geotermikus energia hasznosítása. A levegő szennyezettségi értékein javít, hogy síkvidéki városként Szegeden kedvezőek a kerékpározás feltételei, egyre többen járnak kerékpárral. A nagyobb vízfelületek, főként a várost átszelő folyó és a nagyobb összefüggő zöldfelületek, mint pl. az újszegedi liget szintén javítják a levegő minőségét és a klimatikus viszonyokat. Szeged mérete, lakosainak száma, domborzata kedvez a városi hősziget jelenségnek. Illegális hulladéklerakók szennyezik a környezetet, melynek hosszú távon káros hatása van a felszíni és felszín alatti vízbázisokra is. A domborzati jellemzőkből alacsony tengerszint feletti magasság, kiemelkedések nélküli sík terep - adódóan, valamint a földrajzi Kárpát medencei elhelyezkedés miatt a levegő szennyezettsége időnként meghaladja a megengedett értékeket. Bár elindult egy folyamat a lakó- és középületek energetikai korszerűsítése terén, azonban még mindig sok az alacsony energiahatékonyságú épületek száma. Ez jellemző az iparosított technológiával épült lakótelepi épületek esetében, de a hagyományos, régi építésű épületek esetében is, akár lakóépületről, akár középületről van szó. A fenntartók gazdálkodása szempontjából rendkívül jelentős megtakarítás lenne, a működési költségeket jelentősen csökkentené, ha a középületeik teljes köre és a közvilágítási rendszer energetikai korszerűsítésen esne át: a határoló szerkezetek hőszigetelése, az épületgépészeti rendszerek hatékonyabbá tétele lenne kívánatos. 167

168 Pénzügyileg, de a környezetei hatásait tekintve is megtérülő lehetőség azoknak az adottságoknak a további, szélesebb körű kihasználása, amelyek az alternatív energiák vonatkozásában rendelkezésre állnak a városban. További lehetőségeket rejt a keletkező hulladékok szélesebb körű felhasználása. A levegőszennyezettség mértéke mint a korábbiakban írtuk gyakran magas a városban. A helyzetfeltáró munkarészben kimutattuk, hogy a zajterhelés is kritikus méreteket ölt a város egyes pontjain. A közlekedésből eredő terheléseket jelentősen lehetne csökkenteni átszervezésekkel, például a belváros autóforgalmának csökkentésével, a B+R és P+R rendszerek bővítésével. Környezeti konfliktusokat okozhatnak az olyan kezeletlen problémák, mint a barnamezős területek sokszor nem is ismert talajszennyezése, amely a vizek szennyezésének is egyik forrása lehet. A folyók áldásos hatásaik mellett veszélyeket is hordoznak a városra nézve. A Maroson érkező szennyező anyagok hatalmas károkat okozhatnak a folyóvizek és a környezet élővilágában, gondoljunk csak a tiszai ciánszennyezésre. A folyók a hozott szemetet gyakran a parton vagy az útjukba kerülő műtárgyaknál rakják le, ami nem csak látványra csúnya, de fertőzés okozója is lehet. A szemet gyönyörködtető, városi klímát javító zöldfelületek egy része elöregedett, megérett a felújításra. Példák erre a Széchenyi tér vagy az Újszegedi liget fái. Nem csak élet- és balesetveszélyt jelentenek, de kipusztulásukkal környezeti kár érné a várost Problématérkép/értéktérkép Az alábbiakban megtörténik a település problémáinak és értékeinek összefoglalója táblázatos formában. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy térképi eszközökkel Szeged területileg relatíve könnyen behatárolható értékeit, illetve települési szintű problémáit a megalapozó vizsgálatban mutatjuk be. Problémák Sorszám Tényező megnevezése 1. Nyugati városrész barnamezős ipari területek 2. Öthalmi volt szovjet laktanya 168

169 3. MÁV teherpályaudvar 4. Belvárosi rakpart 5. Déli közúti és vasúti híd hiánya 6. Volt Heavytex területe 7. A Tisza hajózhatósága 8. Mars téri buszpályaudvar 9. Szociális rehabilitációs problématerületek 10. Gyálai Holt-Tisza 11. Szegregátumok (Kiskundorozsma) 12. Szegregátumok (Cserepes sor) Értékek Sorszám Tényező megnevezése 1. Inkubátorház fejlesztés 2. Inkubátorház fejlesztés 3. Kutatói infrastruktúra (MTA SZBK, BAYBIO, Gabonakutató Intézet stb.) 4. SZTE központi infrastruktúra 5. Kiemelt turisztikai beruházás (Napfényfürdő Aquapolis és Forrás Hotel) 6. M43 autópálya 7. M5 autópálya 8. Nyugati feltáró út 9. Megvalósult funkcióbővítő városrehabilitációs fejlesztések 10. Elektromos tömegközlekedési hálózat modernizációja A célok és a helyzetértékelésben bemutatott problémák kapcsolata A következőkben a stratégia célrendszerének logikai összefüggését, illetve a célok által előirányzott intzékedések problémaorientáltságát és megvalósíthatóságát vizsgáljuk. A célrendszer hierarchiájában az átfogó célokhoz középtávú, specifikus célok 169

170 illeszkednek, amelyekhez a koncepció ágazati prioritásokat nevesít. Másrészt a specifikus célok megvalósítását térben definiálják az integrált településfejlesztési stratégiában megjelenő városi területi (városrészi) szintű célok. Visszatekintve fontos megvizsgálnunk, hogy a tervezési folyamat első lépéseként elkészült megalapozó tanulmányban szektoriális szinten azonosított problémákra mennyiben reflektálnak a kialakított specifikus célok és azok részeként az egyes városrészek célkitűzései. Mint látni fogjuk, több esetben a problémahalmaz elemei és a hozzájuk kapcsolódó kijelölt célok különböző ágazatokon és városrészeken is átívelnek. A gazdaság- és vállalkozásfejlesztés szempontjából az egyik legnagyobb problémacsoport a városban észlelhető tőkehiányhoz kapcsolódik. Ennek két fő oka van, egyrészt a városnak a külföldi tőkevonzás terén erős regionális versenytársakkal kell szembenézni, így a külföldi tőke szétoszlik a régióban. Ugyanakkor tőke hiányában a helyi vállalkozások sem képesek önmagukban stabilizálni a város gazdaságát. Elsősorban a kisebb, hagyományos feldolgozóipari vállalkozások elszegényedése és eltűnése jelent ezen a téren problémát, ami aztán a fizetőképes keresletre is negatív hatást gyakorol. A külföldi tőke vonzásában azonosított a gátló tényezőket a hasznosítható önkormányzati ipari területek mérete, a gyenge üzleti infrastruktúra és a hiányos helyi vállalkozásfejlesztési intézményrendszer jelenti. A tőkevonzóerő növelése érdekében egyszerre több specifikus célnak együttesen kell teljesülnie: az üzleti infrastruktúra bővítésével és a vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével (S1. specifikus cél) párhuzamosan szükséges elérni a városi élettér és közlekedés minőségi javulását (S2. specifikus cél), amelyek hatásaihoz a lebonyolítandó innovációs programok közvetett eredményeinek is hozzá kell járulnia. Gazdaságfejlesztési jellegű területi célokat a stratégia főleg a már eddig is iparosodott városrészekben illetve a Belvárosban jelöl ki. A Belvárosnak, mint klasszikus értelemben vett citynek korszerű üzleti szolgáltatásokat kell nyújtani, valamint rendezett városképével, könnyű elérhetőségével kell vonzerőt gyakorolni, míg például a nyugati iparosodott városrészben célként van megjelölve a szolgáltatásfejlesztés (közszférafunkciók erősítése, üzleti szolgáltatások) az alapinfrastruktúra fejlesztése is. Mindez különösen fontossá válik az ELI-ALPS projekt és a köré szerveződő Science Park fenntartásának szempontjából, vagyis ezen a területen az első két specifikus célnak egymást erősítve kell megjelennie. Ez eredményezheti a már működő hagyományos ipari termelés megtartását, fejlesztését és a K+F tevékenység 170

171 felívelését a városrészben. A 2. specifikus célban megnevezett innováció orientált gazdasági növekedésnek másik fontos terepe lesz a már jelenleg is jelentős innovációs kapacitással rendelkező újszeged-szőregi városrész. Mivel jelentős mértékű a pályakezdők körében mért munkanélküliség a városban, különösen fontos a magasan képzett munkaerőt felszívni képes kvaterner szektor fejlődésének elősegítése a stratégia alapján ennek az elsőszámú célterülete a nyugati iparvárosi rész és Újszeged lesz. A hazai vállalkozások közvetett tőkenövelését, a gazdaság dinamizálását a helyi erőforrások fenntartásával és erősítésével kell elősegíteni, amely a városrészi célokban is helyet kap: pl. a Déli kertváros hagyományos zöldségfeldolgozásának fenntartása, a móravárosi barnamezős területek felhasználása, Rókus városrészben a helyi vállalkozások gyarapítása a helyben foglalkoztatás növelésére. Turisztikai szempontból a legfőbb azonosított problémát a vendégéjszakák alacsony száma és csökkenő tendenciája okozza, amit fokoz, hogy a Tisza és a város rejtett épített örökségének idegenforgalmi vonzereje kihasználatlan. Az első specifikus cél, vagyis a gazdaság dinamizálása az, melynek keretében sor kerülhet a helyi adottságokra építő turizmus diverzifikációjára. A turisztikai szempontból felívelő pályán lévő Belvárosban viszont a harmadik prioritással kapcsolatban az olyan élhető közösségi terek kialakítása kap fontos szerepet, amely képes turisztikai vonzerőt gyakorolni. Ugyanitt elérendő cél a kulturális intézmények felújítása és a szolgáltatások minőségének javítása. A Móraváros fő turisztikai attrakciójának számító Vadaspark további fejlesztése is lényeges a város turizmusa szempontjából, továbbá kiaknázható lehetőségek rejlenek a Maty-éri Olimpiai Központ vendégforgalmában, illetve a Gyálai-Holt-Tisza rehabilitációját követő rekreációs célú felhasználásában a Déli kertvárosban. A Belvároshoz hasonlóan sokat lendíthet a város imázsának javításán az Alsóváros és a Tiszát kísérő közterek településképet megőrző felújítása. A stratégia célkijelölése alapján a Tisza és a Maros hullámterének egyébként is fontos szerep kell hogy jusson a következő években, hiszen ez a terület bőven rendelkezik kiaknázatlan turisztikai potenciállal. A megalapozó vizsgálat egyértelmű problémákat azonosított a város demográfiai állapotával kapcsolatban: enyhe népességcsökkenés mellet fokozódik a lakosság elöregedése és egyre inkább csökken a Szeged városhierarchiai pozíciójából fakadó vándorlási nyeresége. A letelepedés, családalapítás ösztönzéséhez a specifikus célok közül 171

172 az élhetőbb város (S3.) és a szükséges humán szolgáltatások fejlesztése (S4.) egyaránt hozzájárul. A használható közösségi terek, városrészi központok fejlesztés, felújítása, valamint az elérhető közszolgáltatások, közintézmények minőségi fejlesztése (kínálat, állapot) mindegyik városrészben megjelenik elérendő célként. A fokozatosan öregedő lakótelepekkel tagolt Felsővárosban és Rókus városrészben a paneltechnológiás épületek felújításával eszközölt életminőség-javítás vethet gátat a kedvezőtlen népesedési folyamatoknak, míg Újszeged, a Déli kertváros, az Északi kertváros és a nyugati iparterület esetében a stratégia a humán szolgáltatások és a közszféra funkciók mennyiségi bővítését irányozza elő. A képzettség szempontjából két alapvető problémás területet azonosított a meglapozó vizsgálat: a középfokú szakképzést és a felsőfokú képzést. A középfokú képzések elsősorban a szakmunkás- és technikusképzés színvonala folyamatosan romlik, ennek köszönhetően a vállalati szektor igényei és a képzési kínálat távolodik egymástól. Az állami átszervezéseknek köszönhetően ennek megoldására a városnak, mint területi szereplőnek kevés eszköze maradt, mégis fontos a felnőttkori tanulás és a szakképzés városi szintű támogatása. A helyi felsőoktatás közvetett támogatására azonban több lehetőség is kínálkozik: a Biopolisz Park és az ELI-hez kapcsolódó Science Park kialakítása területi célként képes lehet dinamizálni a felsőoktatást: felvevőpiacot teremteni a képzett munkaerőnek, egyben vonzó hatást gyakorolni a felsőoktatásba igyekvők számára. Ezek az intézkedések a harmadik specifikus cél keretében kerülnek a stratégiába, illetve a nyugati iparváros és Újszeged, mint a város jövőbeli innovációs centrumai lehetnek a fejlesztések célterületei. Infrastrukturális szempontból a megalapozó vizsgálat számos problémát rögzít, közülük nem egy krónikus problémaként évek óta jelen van a város életében. A közlekedéshez kapcsolódó műszaki infrastruktúrafejlesztés állandó célja a Déli Tisza-híd megépítése, illetve a Tisza hajózhatóságának biztosítása. A specifikus célok közül a harmadik cél a közösségi terek fejlesztésével és a fenntartható közlekedési rendszerek kialakításával egyértelműen az infrastrukutrális problémákat kívánja eszközölni és ezt egészítheti ki valamelyest az üzleti infrastruktúra bővítése. A műszaki infrastruktúra pontos lokalizációjából adódóan a területi célok már sokkal pontosabban le vannak határolva: a Déli-Tisza-híd megépítése az egész város és a városkörnyék szempontjából 172

173 kívánatos lenne, de elsősorban az Alsóváros és Újszeged, mint az általa összekapcsolt két városrész céljaiban jelenik meg. A déli és az északi kertvárosi területeken a belső elérhetőség javítása, a nyugati iparvárosban és Móravárosban a barnamezős területek felszámolása lenne fontos. A külső elérhetőség javítása elsősorban a Szegedet övező vasúti hálózat felújításával valósulhatna meg, amely a temesvári viszonylat visszaállításával Újszeged céljainál jelenik meg. Az egész városra nézve érvényes cél a kerékpáros infrastruktúra-hálózat bővítése és a közvilágítás energiahatékony megújítása. Ugyanitt az összefogó városi céloknál kell megemlíteni a rekreációs létesítmények terén fennálló hiány csökkentését, amely a felsővárosi részcéloknál külön előtérbe kerül. A korábban tárgyalt célok az infrastrukturális problémák kapcsán is visszaköszönnek, ugyanis a Rókus és a Felsőváros területén megvalósítandó panelfelújításoknak a tényszerű infrastrukturális fejlesztésen kívül pozitív hozadéka lehet a demográfiai folyamatok terén is, ugyanígy az Alsóváros, a Belváros és Móraváros közterületi rehabilitációi javíthatják a város turisztikai imázsát. A települési környezetvédelem terén fennálló problémákra harmadik specifikus cél prioritásai reagálnak, városrész szinten pedig a fent említett panel- és közvilágítás felújítások, az árvízi és vízvédelmi fejlesztések a Tisza mentén és a városszerte megvalósuló közösségi és kerékpáros közlekedés fejlesztései kínálnak megoldásokat. 5. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI A következő fejezetben fel kívánjuk mérni az alábbi tényezőkből fakadó, az eddig beazonosított, illetve a jövőben projektgenerálás keretében beazonosítani tervezett fejlesztési projektek megvalósítását, illetve a jelen stratégia teljesülését veszélyeztető kockázatokat. A különböző kockázati tényezőket tematikus csoportokba rendezve az alábbi kockázati faktorokat azonosíthatjuk be: 173

174 Pénzügyi-gazdasági kockázati tényezők: az elégtelen finanszírozásból, a bizonytalan makrogazdasági tényezőkből adódó kockázati elemek, az egyes támogatási konstrukciók specifikus jellemzői, továbbá a saját forrás előteremtésének kockázata Jogi-jogszbályi keretekből adódó kockázati tényezők: kapcsolódó jogszabályi környezet, de ugyanígy egyértelműen kiemelendő itt a közbeszerzési törvény mint kockázati tényező, Műszaki kockázatok: itt említhetők meg az egyes projektek megvalósítása során felmerülő specifikus kockázati elemek, mint például az építési szabványok, vagy a magyartól eltérő nemzetközi technológiai szabványok kérdése Társadalmi szempont (lakossági ellenállás, közvélemény stb.): a stratégia megvalósítása kapcsán további kockázati tényező társadalmi hasznosság megfelelő kommunikációjának elmaradása, A kockázatok felmérését követően egy rövid kockázatkezelési stratégia elkészítése javasolt, mely a jellemző kockázati tényezőkhöz egy valószínűségi mutatót, valamint egy hatás mutatót rendel. A kettő szorzataként meghatározásra kerül az adott kockázati mutató kockázati indexe: A kockázati tényező megnevezése Bekövetkezés valószínűsége (1-7) Hatás (1-7) Kockázati index (1-49) Javasolt beavatkozás 174

175 A gazdasági válság hatására alacsony befektetői aktivitás A menedzsment szervezet nem tudja megfelelően ellátni feladatát, a program lebonyolítás akadályokba ütközik A jogszabályi környezet kedvezőtlen irányban változik (pl. eljárásrendek stb.) Elmaradnak a hazai, illetve Európai Uniós fejlesztési források A város célrendszerében kiemelt szerepet kap a munkahelyteremtés, a foglalkoztatás bővítés. A városnak fel kell készülnie arra, hogy a válság elhúzódásával párhuzamosan továbbra is piaci alapon kell külső forrást bevonnia a fejlesztések megvalósításához. Ebből következően priorizálni szükséges a projekteket, maximalizálva a forrásfelhasználás hatékonyságát Képzési programokkal, folyamatos szervezetfejlesztéssel erősíteni szükséges a menedzsment szervezetet. Biztosítani szükséges a megfelelő szakemberek rendelkezésre állását Megfelelő módon alkalmazkodni szükséges az egyes jogszabályi változásokhoz A városnak fel kell készülnie arra, hogy az EU-s források felhasználása nem folyamatos, a forrás lehívás késedelmet szenved. A financing gap áthidalására megfelelő forráshátteret kell biztosítani. 175

176 A jövedelemtermelő projektek esetében nem kellő körültekintéssel lett a cashflow tervezve Jelentős társadalmi ellenállás az egyes fejlesztések kapcsán Nem sikerül a partnerségi együttműködésekbe kellő számú szereplőt bevonni Kormányzati szakpolitika keretében változik a támogatáspolitika prioritás rendszere. A programozási időszak során változik a szakpolitikai prioritás rendszer és a hatékonyabb forrás abszorpciót biztosító programok irányába áramlik a forrás A cash-flow tervezésnél körültekintően kell eljárni, egyértelműsíteni kell, hogy melyek a jövedelemtermelő elemek az egyes fejlesztési projektekben Megfelelő kommunikációval és disszeminációs tevékenységgel minimalizálni szükséges az ellenállást. Fontos a megfelelő stakeholderek bevonása az előkészítésbe. A lakosság folyamatos tájékoztatása prioritást élvez Megfelelő kommunikációval és disszeminációs tevékenységgel biztosítani kell a megfelelő részvételt. Fontos a megfelelő stakeholderek bevonása az előkészítésbe. A partnerségi terv továbbfejlesztése és az ITS megvalósítási periódusához kapcsolódó átalakítása indokolt A helyi döntéshozóknak közösen kell fellépniük érdekeik képviselete érdekében, specifikus szempontjaik érvényesítését biztosítani szükséges. Az elemzett kockázati tényezők közül a legmagasabb (28-as) kockázati indexszel a válság elmélyülése rendelkezik. Ugyancsak kiemelt kockázatú (28-as) a támogatási 176

177 politika alakulásához kapcsolódó tényező. A legalacsonyabb kockázati faktorral (8-as) a jövedelemtermelő projektek előkészítésének elégtelen volta rendelkezik. Közepes kockázatú az EU-s források elmaradását (14-es), valamint a társadalmi ellenállást és a partnerségi folyamatot érintő kockázati tényező (15-ös). 6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE A következő fejezetben áttekintjük az ITS megvalósításának komplex eszközrendszerét, különös tekintettel az Integrált Területi Beruházás (ITB) bemutatására, a célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységekre, továbbá a megvalósítást támogató szervezeti keretek definiálására. A fejezetben a fentieken túl megvizsgáljuk a különböző egyeztetési mechanizmusok alkalmazásának lehetőségeit, és bemutatásra kerül az ITS készítése során alkalmazott partnerségi-egyeztetési struktúra is Az Integrált Területi Beruházás (ITB), mint fejlesztési eszköz Összhangban a Belügyminisztérium által készített útmutatóban leírtakkal, Szeged MJV Integrált Településfejlesztési Stratégiája komoly hangsúlyt fektet az integrált tervezési- és megvalósítási szemlélet alkalmazására. ennek megfelelően az akcióterületeken megvalósítandó, illetve az akcióterületeken kívül eső projekteket integrált megközelítésben is bemutatjuk. A fenti útmutató így fogalmaz: Az integrált projekt közös célt szolgáló, együttesen, illetve egymásra épülő módon megvalósítandó projektelemek együttese, melyek akár különböző beruházási prioritásokhoz is kapcsolódhatnak. Az integrált projektek egyes elemeit más-más szereplő is megvalósíthatja. Kifejezetten javasolt pl. törekedni arra, hogy olyan projektelemek is bekerüljenek az integrált projektbe, melyek megvalósításában a magánszféra ingatlanfejlesztők, helyi vállalkozások vagy befektetők is érdemi részt vállal. Az integrált projekt értelemszerűen a fenti projekt-típusok mindegyikét magában 177

178 foglalhatja. A projektek leírása tartalmazza, hogy a projekt várható eredményeivel, amivel a célcsoportra, vagy célterületre hat, hogyan járul hozzá a középtávú városi cél megvalósulásához. Több projekt együttes hatása szolgálja majd a középtávú városi célhoz rendelt egyedi eredmény indikátorok céljainak elérését. 5 Az útmutató az integrált projekteken túl úgynevezett kulcsprojekteket, hálózatos projekteket, valamint akcióterületi projekteket is definiál. Szeged Integrált Településfejlesztési Stratégiájához illeszkedve Integrált Területi Beruházási projektcsomagok (ITB) beazonosítása a feladat. Az ITB-k kialakítása kapcsán a releváns közbeszerzési kiírás, illetve ennek mellékletei egyértelműen rögzítik a szakértői feladatköröket. A tervezési munkához kapcsolódó közbeszerzési kiírás megjelenését követően kiadott, Belügyminisztérium által készíttetett útmutató ugyanakkor a fentiek szerint ún. integrált projekteket nevesít. Az integrált projektek az említett háttéranyagban leírt fejlesztési logikájukat tekintve megítélésünk szerint az ITB-kkel azonosíthatóak, amennyiben az integrált projekt közös célt szolgáló, együttesen, illetve egymásra épülő módon megvalósítandó projektelemek együttese, melyek akár különböző beruházási prioritásokhoz is kapcsolódhatnak. Az alábbi ábra a városi szintű Integrált Területi Beruházási projektcsomagok definiálásának folyamatát mutatja be részletesen. 5 In. Útmutató a megyei jogú városok számára az integrált településfejlesztési stratégia elkészítéséhez, 24. old. 178

179 Forrás: saját szerkesztés Megítélésünk szerint biztosítandó, hogy a teljes hétéves tervezési periódus legfontosabb fejlesztései elhelyezésre kerülnek térben célszerű legalább 3-4 akcióterület nevesítése. Az egyes akcióterületek a szakmailag alátámasztott igények és a helyzetelemzések mentén fogalmazódnak meg az ITS-ben. Az előzetes akcióterületi terv egy, a városon belül kijelölt, összefüggő terület programcsomagjait, illetve a csomagokhoz kapcsolódó egyes projekteket rögzíti. Az előzetes akcióterületi terv előzetes forrástérképet is tartalmaz, de fontos kiemelni, hogy ez a dokumentum ugyanakkor nem egyezik meg a későbbiekben a konkrét fejlesztési programozási peremfeltételek (támogatási intenzitás, eljárásrend, intézményrendszer stb.), valamint a projektek konkrét műszaki tartalma ismeretében elkészülő akcióterületi tervvel. Az akcióterületekre meghatározható projektjavaslatok alapinformációi táblázatosan jelennek meg az akciótervben, a legfontosabb projektek esetében adatlapok kitöltésére kerül sor. Ezek legalább az alábbi minimális tartalommal készülnek: 179