Feladatoka fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter Helyettes államtitkár

Átírás

1 Feladatoka fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter Helyettes államtitkár November 11.

2 Városfejlesztésselkapcsolatos feladatok ésv álaszok Közösségi Kormányzati Önkormányzati

3 Atelep ülési önkormányzatfeladatai a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemetőfenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés,

4 Atelep ülési önkormányzatfeladata köztisztaság és a településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.

5 Gazdaságfejlesztés nem önkormányzati feladat Gazdaságorientált-e a városfejlesztés? Egyrészt igen versengés a befektetőkért Másrészt nem közterületek felújítása - Infrastruktúra és intézményfejlesztés - Fenntarthatóság? - elszigetelt egyedi fejlesztések

6 IntegráltV árosfejlesztés LipcseiCharta a fenntartható városfejlesztésről

7 A LIPCSEI CHARTA Politikaik ötelezettségvállalás a városfejlesztésért felelős miniszterek részéről: Országos vitát folytatnak arról, hogyan integrálják a charta alapelveit, stratégiáit a nemzeti, regionális és helyi fejlesztési politikákba Alkalmazzák az integrált városfejlesztés eszközét, és az ehhez kapcsolódó korszerűkormányzást a végrehajtás érdekében Támogatják az európai policentrikus városhálózati struktúrán alapuló kiegyensúlyozott területi fejlődést

8 VEZÉRELVEK A fenntartható fejlődés dimenzióinak figyelembe vétele (gazdasági prosperitás, társadalmi egyensúly, egészséges környezet) Intézményi kapacitások biztosítása A városok a gazdaság növekedés forrásai, a tudás központjai, de társadalmi és környezeti problémákkal küzdenek Teljes körű, átfogó városfejlesztési stratégiára van szükség Minden, a városfejlesztési folyamatban érintett személy és intézmény koordinált fellépésére A városok határain túlmutató együttműködés szükséges Kormányzati szintek felelőssége a városok jövőjének alakításában Ágazati politikák közötti koordináció Szakmai tudás

9 A Lipcsei Charta által kijelölt feladatok Integrált városfejlesztési politika előtérbe helyezése Magas színvonalú közterületek létrehozása Infrastrukturális hálózatok korszerűsítése és az energiahatékonyság növelése Pro-aktív innovációs és oktatási politikák érvényesítése Hátrányos helyzetűvárosrészek kiemelt kezelése A fizikai környezet javítása A helyi gazdaság és a helyi munkaerő-piac erősítése A gyermekek és a fiatalok pro-aktív oktatása és továbbképzése Hatékony és megfizethetővárosi közlekedés ösztönzése

10 Hozzájárulás a Lipcsei Charta érvényesítéséhez Az integrált városfejlesztés érdekében Városrehabilitációs Kézikönyv készítése 260 város dolgozott ki Integrált Városfejlesztési Stratégiát (IVS) Az IVS jogszabályi legitimációja A nagyobb projektek esetében városfejlesztőtársaság felállítása a komplex akciók lebonyolítására Városok közötti tapasztalatcsere (EUKN hírlevél, szeminárium, konferencia)

11 A Kormány 29 pontjának végrehajtása A beruházási engedélyek 1/3-ának eltörlése a településfejlesztési koncepció Egyszerre készíthetőa településszerkezeti tervvel az integrált településfejlesztési stratégia viszonyának rendezése a településrendezési tervek hatályba léptetése ideje felére csökkent egyszerűsített véleményezési eljárását kibővítettük

12 Prioritásainkaz únióseln ökségalatt Klímaváltozás, energiahatékonyság városfejlesztési szempontból (területi tervezés, közlekedés) Demográfia városi dimenziói Biztonság és városfejlesztés Részvétel a Lipcsei Charta segítő módszertanában

13 Egy Integrált Városfejlesztési Stratégia

14 1. Helyzetértékelés 2. Stratégia 3. A megvalósítás eszközei Az IVS fejezetei Balatonfüred példáján

15 városszerkezet gazdaság társadalom Települési környezet Helyzetértékelés közszolgáltatások Előzőidőszak fejlesztéseinek tapasztalatai SWOT

16 2. Stratégia Vízió a városról A város és részeinek fejlesztési céljai A stratégia alapján akcióterületek lehatárolása Fenntarthatósági szempontok (intézmények, környezet, szegregáció) A stratégia külsőés belső kapcsolatai Kockázatelemzés

17 Városrészek Akcióterületek lehatárolása

18 3. A megvalósítás eszközei Önkormányzati nem beruházás jellegűakciók, mely a célkitűzéshez járulnak hozzá A megvalósítás szervezeti feltételei (városfejlesztő társaság/ügynökség) Ingatlangazdálkodási koncepció Partnerség és monitoring

19

20 ÁSZKUT Összefoglaló: A települések turisztikai indikátorai igazolják, hogy a vizsgált beruházások ösztönözték a turisztikai fogadóképesség fejlődését, növelték a városokba irányuló turisztikai keresletet és az önkormányzatok turizmussal összefüggőhelyi bevételeinek dinamikus növekedését eredményezték. A évi stagnáló országos turisztikai teljesítmény ellenére mind a vizsgált megyék, mind a települések keresleti adatai kedvezően alakultak. Állami Számvevőszék Kutató Intézete: A turisztikai fejlesztések állami támogatása térségi és nemzetgazdasági szintűhatékonyságának vizsgálata Szerzők: Dr. Mundruczó Györgyné - Dr. Pulay Gyula - Tököli László

21 A turisztikai fejlesztések beruházási multiplikátor együtthatója átlagosan 2,49, ezen belül a fürdőés vonzerőfejlesztés 3,21 körül, a szállodáké 1,33 volt. fajlagos munkahelyteremtőköltsége millió Ft, ill. kisebb szállodák esetében millió Ft volt. Az egy munkahelyre jutó támogatás összege a beruházás céljával összefüggésben 3-15 millió között szóródik. A létesítmények által elnyert 100 Ft támogatás összességében 664 Ft beruházási értéket indukált. a legnagyobb közvetlen jövedelemtermelés a szállodákat jellemzi. árbevételük 15-24%-át közvetlen adóként befizetik a központi költségvetésbe és a helyi önkormányzatnak. A helyi önkormányzatok az összes befizetett adó 5-15%-t-át kapják meg. dinamikus turizmusfejlődést, önkormányzati bevétel növekedést eredményeztek a fogadóhelyeken.

22

23 Köszönöm megtisztelőfigyelmüket!