TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet"

Átírás

1 HAJDÓBÖSZÖRMÉNYI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet szeptember

2 Tartalom Bevezetés... 2 Stratégia helyzetértékelés (SWOT elemzés)... 4 Erősségek... 4 Természeti adottságok és térszerkezeti kapcsolatok... 4 Gazdasági környezet... 4 Társadalmi környezet... 4 Műszaki-infrastrukturális és természeti környezet... 5 Intézményi és pénzügyi környezet... 5 Gyengeségek... 5 Földrajzi környezet és térszerkezeti kapcsolatok... 5 Gazdasági környezet... 5 Társadalmi környezet... 6 Műszaki-infrastrukturális környezet... 6 Intézményi és pénzügyi környezet... 7 Lehetőségek... 7 Földrajzi környezet és térszerkezeti kapcsolatok... 7 Gazdasági környezet... 7 Társadalmi környezet... 7 Műszaki-infrastrukturális környezet... 8 Intézményi és pénzügyi környezet... 8 Veszélyek... 8 Földrajzi környezet és térszerkezeti kapcsolatok... 8 Gazdasági környezet... 8 Társadalmi környezet... 9 Műszaki-infrastrukturális környezet... 9 Intézményi és pénzügyi környezet... 9 Stratégia megfontolások A Hajdúböszörményi kistérség helye a hazai kistérség rendszerben A koncepció és program tartalmával kapcsolatos megfontolások A kistérségi programok finanszírozása A Hajdúböszörményi kistérség jövőképe Fejlesztési célrendszer

3 Bevezetés A Hajdúböszörményi kistérség területfejlesztési koncepciója és programjának kidolgozása része annak az átfogó tervezési-programozási folyamatnak, amelynek végső célja, hogy Magyarország, mint Európai Uniós tagállam kidolgozza a (második) Nemzeti Fejlesztési Tervet, melyben meghatározza az Európai Unió következő hétéves tervezési időszakában ( közötti időszakban) rendelkezésre álló fejlesztési források felhasználásának célkitűzéseit, programjait, költségvetési kereteit, illetve a végrehajtás konkrét feladatait. Az alulról építkezés jegyében a kistérségi fejlesztési elképzelések, illetve kezdeményezések a megyei és fokozottan a regionális törekvésekbe beépülve tudnak a nemzeti célok szintjén is megjelenni. Az Európai Unió fejlesztéspolitikai rendszerének keretein belül nem támogatható célkitűzéseket Magyarország egy átfogó nemzeti fejlesztési tervbe, az úgynevezett Európa Tervbe építetten kívánja felkarolni. A területfejlesztési koncepció és program eszköz arra, hogy a Hajdúböszörményi kistérség, illetve a kistérséget alkotó három város, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog és Hajdúnánás saját fejlesztési céljait, törekvéseit, kezdeményezéseit megfogalmazza, ezeket elhelyezze a hazai fejlesztéspolitikai térben. A koncepció és program egyszerre kívánja megszólítani a kistérség lakosságát, önkormányzati, intézményi, civil és gazdasági szférabeli szereplőit, segítve a közös társadalmi, gazdasági, életminőségi, környezeti, stb. érdekek felismerését, és a felszínre került célok végrehajtási kereteinek, feltételeinek megfogalmazását. Ugyanakkor a koncepció és program feladata, hogy szakmai bázisát képezze a térségnek a megyei, regionális és nemzeti tervezési folyamatokban való eredményes érdekérvényesítésének is. A hazai fejlesztéspolitika alapvető sajátossága, hogy a közösségi fejlesztések, elsősorban uniós és központi költségvetési forrásokból finanszírozhatók, amely tény tervezési módszertani szempontból determinálja a koncepció és program tartalmát, kidolgozottságát és a javasolható intézkedések körét. A Hajdúböszörményi kistérségi koncepció és program kidolgozása szakmai részvétellel történt. Összesen kilenc szakmai munkacsoport alakult a kistérség meghatározó szakemberei közreműködésével, akik több fórumon személyesen és munkaanyagok írásos véleményezésével segítették a program kidolgozói munkáját. Munkacsoportok az alábbi szakterületeken jöttek létre: 1. Gazdaság- és iparfejlesztés 2. Agrár- és vidékfejlesztés 3. Turizmus 4. Humánerőforrás-fejlesztés 5. Oktatás, képzés, 6. Kultúra, sport 7. Egészségügyi és szociális 8. Terület- és infrastruktúrafejlesztés 9. Környezet- és természetvédelem A forrásfelosztás ágazati jellege, tervezési és végrehajtási rendszere mellett a munkacsoportok szerinti bontásban végzett munka indokolja az egész tervezésen végigfutó tematikus (ágazati) tagolást. 2

4 Jelen dokumentum a Hajdúböszörményi kistérség területfejlesztési koncepcióját tartalmazza, mely magában a kistérség: összefoglaló (stratégia) helyzetértékelését, a koncepció és programalkotás stratégiai megfontolásait jövőképének meghatározását és a javasolt programstruktúráját a javasolt fejlesztési célrendszert. 3

5 Stratégia helyzetértékelés (SWOT elemzés) Erősségek Természeti adottságok és térszerkezeti kapcsolatok A Hajdúböszörményi kistérség földrajzi elhelyezkedés több szempontból is kedvező. A hajdúsági és a szabolcsi megyeszékhelyek jelentős piaci és foglalkoztatási potenciált jelentenek a kistérség számára. Elsősorban turisztikai szempontból adottság a Tokaj-hegyalja és a Hortobágy közötti elhelyezkedés. Az autópálya fejlesztések (M3-as és M35-ös) jelentősen oldják a kistérség belső periféria jellegét, az ország centrumtérségeivel és a keleti szomszéd államokkal (Románia, Ukrajna) lényegesen kedvezőbb közúti összeköttetést biztosítanak a kistérség mindhárom települése számára. A kistérség kiváló agro-ökológiai potenciállal rendelkezik. Kitűnőek a térség talajadottságai, nem ritkák a löszháti részeken a kiemelkedően magas aranykorona értékű földek. A térséget alkotó települések nagy kiterjedésű külterülettel rendelkeznek, ahol döntően szántóföldi művelés, kisebb részben extenzív állattartás folyik. A térség viszonylag kedvező vízellátása az öntözéses növénykultúrák fejlesztésének lehetőségeit hordozza. A Keleti-főcsatorna egyben turisztikai fejlesztési potenciál is. A csatorna mentén tervezett térségi kerékpárút a Keleti-főcsatorna revitalizációjával párhuzamosan potenciálisan megélénkülő vízi közlekedéssel kombinálva az aktív turizmus fellendülésének egyik feltételét teremti meg, mely Tedej bevonásával kapcsolódhat az agro- és lovasturizmushoz, valamint az aktív turizmus egyéb formáihoz. Igen jelentős a kistérség alatt található gyógy- és termálvíz vagyon. Mindhárom település rendelkezik gyógyvíz minősítésű termálvízzel. Hajdúböszörményben és Hajdúnánáson gyógyfürdő üzemel, és Hajdúdorog is rendelkezik engedélyes komplex fürdőhasznosítási tervvel. Gazdasági környezet A kistérség a rurális jelleg ellenére jelentős ipari bázissal rendelkezik. Bár a települések mezővárosi hagyományai miatt az ipari tevékenységek jelentős mértékben a mezőgazdaság körül koncentrálódnak (pl. élelmiszeripar, mezőgazdasági gépgyártás), erős -a mezőgazdaságtól független- ipari ágazatok (elektronika, textilipar, építőipar, stb.) jelenléte. A kistérségben meghatározó multinacionális cégek telepedtek le, és kialakulóban van egy növekedni képes ipari termelő tevékenységet folytató középvállalati kör is. Társadalmi környezet A munkaerő képzettségi színvonala jó. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya megfelel az országos átlagnak, mely elsősorban a Debreceni Egyetem képzési bázisának és Nyíregyháza felsőoktatási intézményei közelségének köszönhető. A felsőfokú végzettségűek között magas az agrár szakirányokon végzettek részaránya. A kistérségben magas a középfokú képzési intézmények színvonala. 4

6 Műszaki-infrastrukturális és természeti környezet A Hajdúböszörmény kistérség kerékpárút hálózatának fejlesztése folyamatban van. A fejlesztési tervekben a Tiszalök Tiszavasvári Hajdúnánás Balmazújváros Hajdúszoboszló Bakonszeg nyomvonalon térségi jelentőségű kerékpárút létesítése szerepel, Polgár térségében fog csatlakozni az országos kerékpárút hálózathoz. A tervezett kerékpárút a Keleti-főcsatorna mentén valósulhatna meg az aktív turizmust is szolgálva. Ugyancsak a térségi jelentőségű kerékpárutak között szerepel a tervekben a Tiszaújváros Polgár Hajdúnánás Nyíregyháza útvonalon futó kerékpárút, e kerékpárútra a kistérség egésze a tervezett Hajdöböszörmény- Hajdúdorog-Hajdúnánás útvonalon tud ráfűződni, melynek elemeként a Hajdúdorog Hajdúnánás közötti kerékpárút már meg is valósult. A kistérségben nincs jelentősebb környezetvédelmi probléma. A környezetterhelés mértéke jellemezően nem nagy, a környezetvédelmi infrastruktúra kiépítése folyamatban van. Általános probléma felsőbb talajvíz rétegek elszennyeződése (nitrátosodás), továbbá előfordul lokális főleg talaj- és talajvízszennyezés (molibdén, olaj és üzemanyag). Az ivóvíz arzéntartalma is okoz gondokat és a térségben jelentős mennyiségű kezeletlen szennyvíziszap halmozódott fel. Intézményi és pénzügyi környezet A Hajdúböszörményi kistérségben kiépülőben vannak a helyi (program)tervező és fejlesztő kapacitások. A kistérségi tervező, koordináló, végrehajtó, monitoring és értékelő funkciók a kistérségi társulás munkaszervezetének bázisán jön létre. A kistérségben nagyszámú civil szervezet működik. E szervezetek tevékenysége elsősorban a közművelődést, az ifjúság művelődését, a kulturális hagyományok ápolását, a lakosság sportolását és a természetvédelmet szolgálják. Gyengeségek Földrajzi környezet és térszerkezeti kapcsolatok A Hajdúböszörményi kistérség települései nem alkotnak szerves egységet. A kistérség három városa közül Hajdúböszörmény Debrecen vonzásába esik, egyes külterületi részei közvetlenül Debrecen szuburbanizációs zónájába esnek. A Nyíregyháza felé gravitáló Hajdúnánás és Hajdúdorog között a térbeli közelség miatt szorosabb együttműködés alakult ki. Gazdasági környezet A mezőgazdaság szerkezetváltása a kistérségben még nem zajlott le. A mezőgazdasági termelést a hagyományos termelési szerkezet dominálja, melyet az alacsony jövedelmezőségű tömegtermékek jellemeznek. A mezőgazdaság versenyképességét a jelenlegi birtokszerkezet 5

7 is kedvezőtlenül befolyásolja. Élelmiszerfeldolgozó kapacitások hiányában a mezőgazdasági termékek zöme alacsony feldolgozottsági fokban, kis hozzáadott értékkel hagyja el a térséget. Az ökológia gazdálkodás, nem élelmiszer célú (non-food) mezőgazdaági termelés részesedése, továbbá az öntözött terület aránya kicsi. Ugyancsak hiányosságok mutatkoznak a minőségi termék előállítás és a piaci információk, illetve marketing területén is. Az idegenforgalom fejlesztésnek akadálya a magasabb fogyasztói igényeket kielégítő szálláshelyek és turisztikai szolgáltatások hiánya. A szálláshelyi szolgáltató szektor az egész térségben alulfejlett. A magasabb komfortot, szállodaszerű ellátást kínáló panzió és szállodai férőhelyek száma az egyéb szálláshelyekhez viszonyítva rendkívül alacsony. Ugyanakkor a kereskedelmi szálláshelyek férőhely kihasználtsága sem kielégítő, mely arra enged következtetni, hogy nem csak a szálláshelyek számának növelésére, mint inkább meglévő kapacitások jobb kihasználásának fokozására, a szolgáltatások minőségének fejlesztésére, a marketing és kommunikációs tevékenység fokozására, illetve a szabadidő eltöltési lehetőségek növelésére, a programkínálat bővítésére is szükség van a kistérségben. Társadalmi környezet A munkavállalók nehezen alkalmazkodnak a megváltozott munkaerőpiaci viszonyokhoz, a vállalkozói kedv és a munkaerő mobilitása alacsony. Bár a kistérségben foglalkoztatási válságról nem lehet beszélni, kedvezőtlen jelenség, hogy a regisztrált munkanélküliek száma az utóbbi évben közel egyharmadával növekedett. A térségben a munkanélküliség szerkezetére jellemző, hogy a munkanélküliek között túlsúlyban a férfiak vannak. A munkanélküliség oldását nehezíti a vállalkozóvá válás iránti alacsony motiváltság, a munkavállalók kis alkalmazkodó képessége és mobilitása is. Becslések szerint a kistérségben új munkahely teremtésére lenne szükség. Műszaki-infrastrukturális környezet A kistérség közúti átjárhatósága és belső úthálózatásnak minősége rossz. Térségi jelentőségű fejlesztés lenne a 3502-es jelű út három számjegyű úttá fejlesztése párhozamosan az M3-as Hajdúnánás és Tiszavasvári térségében tervezet lehajtójával. A belső úthálózat további elemei is rehabilitációra szorulnak. A helyi vállalkozások és befektetők telephelyigényének kielégítése nem megoldott. A helyi termelő tevékenységet folytató vállalkozások jelentős része a településközpontokban koncentrálódik, ahol a telephelybővítés nem megoldható. Bár a települések rendezési tervei kijelölnek gazdasági és ipari területeket, általánosságban elmondható, hogy hiány van kiépített (közüzemi infrastruktúrával és úthálózattal ellátott) fejlesztési területben. Az épülő autópályák elérhető közelségében egyelőre csak fejlesztésre kijelölt területek találhatók. Az informatikai infrastruktúra és a számítógép, illetve Internet alkalmazás területén nagyok a lemaradások. Ez a jelenség nem a kistérségre jellemző, hanem országos helyzetet mutat. A felzárkózás tekintetében éppen ezért a fejlett országoknak műszaki és alkalmazási színvonalát kell vonatkoztatási alapnak venni. 6

8 Intézményi és pénzügyi környezet A kistérségben hiányzik a gazdaságszervező erő. A kistérségben nem alakultak ki gazdaságfejlesztéssel intézményesen foglalkozó szervezetek. A gazdaságfejlesztési funkció jelenleg az önkormányzatok bázisán település szinten jelenik meg. A belső együttműködés, fejlesztések összehangolásának igénye korlátozottan jelenik meg a kistérségben. A belső együttműködés gyengeségeinek objektív mozgatója, hogy a Hajdúböszörményi kistérség atipikus jelenség a hazai kistérségi rendszerben, mivel három középfokú, vonzáskörzet nélküli város alkotja, így a kistérségi együttműködés alapja a városvároskörnyék (centrum-periféria) kapcsolatrendszer nem értelmezhető. A városok ellenérdekeltek abban, hogy a városi funkciók, közszolgáltatások terén munkamegosztás alakuljon ki, amely behatárolja a potenciális együttműködési mezőket. Lehetőségek Földrajzi környezet és térszerkezeti kapcsolatok Az európai közlekedési folyosók mentén hosszú távon megvalósuló fejlesztések kedvezően érintik a kistérség közlekedésföldrajzi pozícióját. Mind az autópálya fejlesztések, mind a távlati vasútfejlesztési tervek a térség további felértékelődését jelentik. Gazdasági környezet Az autópálya fejlesztés révén a kistérség erőteljesebben kapcsolódhat be a nagyobb térségi munkamegosztásba, mely új gazdasági profilok kialakulását is lehetővé teszi. A fuvarozásban a közút szerepének felértékelődése és készlet gazdálkodásból az áramlás gazdálkodásba való átrendeződés a térség logisztikai, raktározási, szállítmányozási és kapcsolódó egyéb feldolgozóipari és szolgáltatási funkcióinak megerősödését eredményezheti. Debrecen és Nyíregyháza meghatározó szerepe a kistérség innovációs képességének erősítésében. A jelenlegi fejlesztéspolitikai tervezési rendszer Debrecennek, mint versenyképességi pólusnak, szán kitüntetett szerepet. A Debreceni Egyetemnek és Nyíregyháza felsőoktatási intézményeinek meghatározó szerepe lesz a kutatás-fejlesztési és innovációs eredmények közvetítésében. Társadalmi környezet A kistérség Debrecen és Nyíregyháza szuburbanizációs célterületévé válhat a jövőben. A szuburbanizáció, melynek feltétele a vonzó lakóhelyi környezet, a lakosság elöregedési folyamatát megállítja. A városokból történő kitelepedés a tehetősebb társadalmi rétegekre jellemző, és gyorsíthatja a szolgáltatási ágazat fejlődést, illetve egyes új gazdasági tevékenységek (pl. távmunka révén) meghonosodását segítheti elő. Veszélyként fennáll, hogy a kistérség városainak alvóváros jellege növekszik. 7

9 Műszaki-infrastrukturális környezet A Keleti-főcsatorna rehabilitálása révén a tiszai személy és áruszállításba való bekapcsolódás lehetősége. Intézményi és pénzügyi környezet Az Európai Uniós és hazai nemzetgazdasági tervezési folyamatok szoros nyomonkövetése. A kistérségi fejlesztések mind az önkormányzati, mind a gazdasági és a civil szférában döntően külső fejlesztési forrásokra alapozottan tudnak megvalósulni. Ezért szükséges a fejlesztési forrásokkal kapcsolatos tervezési folyamatok monitoringja, elemzése és a térség érdekeinek képviseleti, illetőleg a térségi fejlesztési tervek összehangolása a nagyobb tervezési egységek tervezési dokumantumaival. Veszélyek Földrajzi környezet és térszerkezeti kapcsolatok Az autópálya fejlesztés kínálta gazdasági lehetőségek megcsapolása sikertelen marad. Ennek elkerülése érdekében szükséges, hogy a városok a kellő időben, a kellő tervekkel és erőforrásokkal készüljenek fel a lehetőségekre. Az autópályákhoz kötődő új gazdasági funkciók kialakításánál figyelemmel kell lenni a kistérség települései fejlesztési elképzeléseinek összehangolására, valamint a kistérség tágabb környezetében elhelyezkedő városokkal (Polgár, Tiszavasvári, Balmazújváros, illetve a megyeszékhelyek) való versenykörnyezetet kihívásaira, illetve a M3 mentén Budapesttől kialakuló filtering-down hatásra. Gazdasági környezet Termelő létesítmények bezárása, munkaerőpiaci feszültségek fellépése. Az olcsó munkaerőre alapozott munka-intenzív termelés számára a térség vonzereje fokozatosan csökken, újabb befektetők a térséget átugorva Romániában, Ukrajnában fektetnek be. Fennállhat annak a veszélye is, hogy befektetők jelenlegi termelési tevékenységüket is keletebbi országokba telepítik át. Tőkehiány miatt a helyi vállalkozások nem képesek a megfelelő ütemben fejlődni. A helyi vállalkozások elsődlegesen külső forrásokból tudnak fejleszteni, és forrásabszorpciójukat intézményesen segíteni kell. A szomszédos turisztikai csomópontok (Hortobágy, Hajdúszoboszló, Debrecen, Tokajhegyalja) árnyékában marad a kistérség. A kistérség turisztikai termékkínálatát nem lehet a nagyobb térség adottságaitól elvonatkoztatva kialakítani, hanem csak azzal szoros kölcsönhatásban. Debrecen, Nyíregyháza és Miskolc közelsége akadályozza tercierizáció folyamatát. A helyi szolgáltatási szektor fejlődésére negatívan hathat a megyeszékhelyek közelsége, ahol a szolgáltatási igények nagyobb spektrumát lehet kielégíteni. A javuló közúti elérhetőség és 8

10 kereskedelem és egyéb (gazdasági, pénzügyi, K+F és innovációs, kulturális, stb.) szolgáltatásoknak a megyeszékhelyeken való koncentráltsága miatt kisebbek lehetnek a motivációk a versenyképes helyi szolgáltatások kialakítására. Társadalmi környezet Az ipari és mezőgazdasági tevékenységek, a közlekedés terhelés erősödése összeütközésbe kerülhet a lakosság, a turizmus és a környezetvédelem érdekeivel. Az egyes gazdasági tevékenységeknek egymás közötti, illetve a lakókörnyezet és a környezet- és természetvédelem érdekeivel való összehangolása folyamatos tervezést és a környezettudatosság erősödését igényli. Műszaki-infrastrukturális környezet Az infrastruktúra fejlesztésre fordítható nemzeti forrásokat lekötik a nemzetközi és nemzeti jelentőségű hálózatfejlesztések. Így a térségi jelentőségű feladatokra nem maradnak támogatási források. Intézményi és pénzügyi környezet Az önkormányzatok fejlesztésre fordítható forrásai továbbra is limitáltak maradnak. Az önkormányzatok forrásai elsősorban a működtetésre, a kötelező települési ellátó, szolgáltató feladatok ellátására fordítódnak, és fennáll a veszély, hogy fejlesztési célokra nem marad megfelelő saját forrás. 9

11 Stratégia megfontolások A koncepció- és programalkotás stratégia kereteit néhány olyan alapvető körülmény, illetve tényező befolyásolja, amelyek kiemelése szükséges. A Hajdúböszörményi kistérség helye a hazai kistérség rendszerben A Hajdúböszörményi Statisztikai Kistérséget három hajdúváros: Hajdúböszörmény, Hajdúdorog és Hajdúnánás alkotja. Mindhárom város középfokú funkciókat lát el, és néhány külterületi résztől eltekintve egyik városnak sincs vonzáskörzete. Emiatt a Hajdúböszörményi kistérség esetében a kistérségi együttműködés alapjait képező településhierarchia (város-városkörnyék) viszonyrendszer, funkciómegosztás nem érvényesül. A gyakorlatilag vonzáskörzet nélküli, három város önálló centrumként működik, és ezt a pozícióját a jövőben is fenn kívánja tartani. A három városban külön-külön jelenlévő közszolgáltatások egy helyre integrálása a települések gyengítésével járna, ami nem lehet célja a kistérségi szintű együttműködésnek. A három hajdúváros együttműködése a jövőben csak akkor tud konfliktusmentes lenni, ha megtalálják a kölcsönös érdekeken nyugvó együttműködés lehetséges és szükséges területeit. A három középfokú város sikeres együttműködése csak úgy képzelhető el, ha középtávon kiegyenlített fejlődést tud biztosítani mindhárom városban gazdasági, kulturális és szociális téren. A közszolgáltatást nyújtó intézmények igénybevétele a városok rangjához méltóan kell, hogy biztosított legyen. A fentiekből következően a Hajdúböszörményi kistérség területfejlesztési koncepciójának és programjának a kistérséget alkotó városokat részletesebben kell tárgyalnia, a hangsúly azokra a településközi együttműködésre helyeződik, azaz olyan területekre helyezve, ahol a kistérségi szint a legalkalmasabb, a leghatékonyabb beavatkozást biztosító területi szint az adott probléma kezelésére. A probléma kezelése a kistérségű szintű program, intézkedés megfogalmazását jelenti. Ugyanakkor a területfejlesztési program csak azokkal a területekkel tud mélységében foglalkozik, ahol a kistérség, illetve a kistérség egyes szereplői rendelkeznek a megfelelő kompetenciákkal mind a kezdeményezés, mind a végrehajtás vonatkozásában. Vannak olyan jól körülhatárolt együttműködési területek (pl. forrástervezés, közlekedési és környezetvédelmi infrastruktúra, belvíz- és öntözőrendszerek), amelyek előkészítése és végrehajtása nem vagy csak részben a kistérség, illetve a kistérség más aktorainak feladata, azonban olyan hangsúlyos kistérségi érdekeket képviselnek, amelyek közös érdekérvényesítést, lobby tevékenységet igényelnek. A program feladatának tekinti azoknak a területeknek a felvázolását is, ahol kistérségi szintű érdekérvényesítés szükséges. A koncepció és program tartalmával kapcsolatos megfontolások A programozás alapvetően az önkormányzati és civil szféra kezdeményezéseire terjed ki, beleértve a gazdaságösztönző intézkedéseket is. 10

12 A koncepció és program a gazdaságfejlesztés, agrár- és vidékfejlesztés, turizmus és foglalkoztatás területén a gazdasági szféra számára a problémák felvetésén, illetve megoldási javaslatokon kívül korlátozott, a piaci versenyt nem torzító elsősorban non-profit jellegű- a gazdaság fejlesztését segítő műszaki és humán infrastrukturális keretek fejlesztésére vonatkozó intézkedésekre tud javaslatokat megfogalmazni. Mivel a versenypolitika az Európai Unió gazdasági integrációjának egyik markáns eleme, a program gazdaságfejlesztési intézkedései a közösségi források szerep miatt- csak egy viszonylag jól kijelölt szűk mezsgyén haladhat. A kistérségi területfejlesztési koncepció és programnak szervesen illeszkednie kell a tervezési hierarchiába, összhangban kell állnia a megyei, regionális és országos fejlesztési tervekkel, és komplementer jelleggel rá kell épülnie a kistérséget alkotó városok fejlesztési terveire. Mivel a hazai tervezési gyakorlatban egyszerre van jelen a felülről és alulról építkezés, és ezáltal a programozás egy iteratív folyamattá válik, a kistérségi területfejlesztési koncepció és program nem nélkülözheti a kellő rugalmasságot sem. A kistérségi programok finanszírozása A kistérségi programok alapvető sajátossága, hogy a programok gesztorai és/vagy végrehajtói általában forráshiányosak, és alapvetően külső forrásokra, ezen belül is támogatási forrásokra épülhetnek. A kistérségi programok jelentős része olyan típusú fejlesztéseket irányoznak elő, amelyek hosszú megtérülése miatt hitelek vagy egyéb pénzpiaci források bevonására nem alkalmasak. Az a tény, hogy a kistérségi fejlesztések döntő közösségi (uniós, hazai központi és decentralizált) forrásokból származó támogatásokra, és jellemzően pályázati úton elérhető forrásokra épülhetnek, módszertani szempontból, a szóba jöhető intézkedések jellege és a kidolgozhatóság szintje szerint determinálják a területfejlesztési koncepció és program tartalmát. 11

13 A Hajdúböszörményi kistérség jövőképe A Hajdúböszörményi kistérség jövőképének elemei: lakónépessége számára a városok sajátos mezővárosi karakterének megőrzés mellett egészséges, tiszta élhető lakókörnyezet és minőségi közszolgáltatásokat biztosítson, és minden eszközzel erősítse a térség népesség megtartó képességét; gazdasága eredményesen tudjon bekapcsolódni az összeurópai gazdasági folyamatokba, így az innováció-vezérelt tudás-alapú gazdaság kiépítésébe, és ezáltal biztosítja a helyben való és megfelelő színvonalú jövedelemtermelést; gyógyvízre és a természet-közeliségre alapozott vonzó környezetet, fejlett infrastruktúrát és szolgáltatásokat nyújt látogatói (gyógykezelésre, rehabilitációra szorulók, turisták, stb.) részére; gondosan óvja természeti és táji értékeit, fejleszti a környezettudatosságot és a gazdasági tevékenységeket összehangolja az élhetőségi, környezetvédelmi és turisztikai célokkal; tudatos marketing politikával növeli a térség hazai és nemzetközi ismertségét, és a nagyobb térségi (regionális és interregionális) együttműködések aktív részesévé válva őrzi hajdúvárosi hagyományait. 12

14 Fejlesztési célrendszer 1. PRIORITÁS: A kistérség gazdasági versenyképességének javítása Kistérségi stratégiai fejlesztési célok: A helyi vállalkozások versenyképességének javítása Működő tőke vonzás műszaki és humán infrastruktúrájának fejlesztése 2. PRIORITÁS: Mezőgazdaság- és vidékfejlesztés Kistérségi stratégiai fejlesztési célok: Versenyképes agrárágazatok fejlesztése Agrártermékek feldolgozása és kereskedelme, ezen belül: Az agrárinnováció fejlesztése Külterületek komplex fejlesztése 3. PRIORITÁS: A minőségi turizmus fejlesztése Kistérségi stratégiai fejlesztési célok: Turisztikai vonzerők és ráépülő termékek fejlesztése A turizmus fogadási feltételeinek megteremtése Turizmus marketing tevékenység fejlesztése 4. PRIORITÁS: Foglalkoztatás Kistérségi stratégiai fejlesztési célok: Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök fejlesztése A foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci integrációja 13

15 5. PRIORITÁS: Közoktatás Kistérségi stratégiai fejlesztési célok: A kistérség felsőoktatási kapacitásainak bevonása az oktatási rendszer fejlesztésébe A középfokú oktatás fejlesztése Az alapfokú oktatás fejlesztése 6. PRIORITÁS: Kultúra, ifjúság, sport Kistérségi stratégiai fejlesztési cél: Közös programkínálat fejlesztése a kistérségi identitásra alapozva 7. PRIORITÁS: Szociális és egészségügyi ellátás Kistérségi stratégiai fejlesztési célok: A szociális ellátás térségi elemeinek fejlesztése Az egészségügyi kapacitások fejlesztése 8. PRIORITÁS: Terület- és infrastruktúrafejlesztés Kistérségi stratégiai fejlesztési célok: Közúthálózat fejlesztése és térségi kerékpárút hálózat fejlesztése Víziközlekedés fejlesztése Belvíz- és öntözőcsatorna rendszer rehabilitációja, fejlesztése A kistérségi területfejlesztési intézményrendszer fejlesztése 14

16 9. PRIORITÁS: Környezet- és természetvédelem Kistérségi stratégiai fejlesztési célok: A hulladékgazdálkodás hiányzó elemeinek fejlesztése Környezeti károk felszámolása A természeti értékek védelme 15

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet 2005. november 1. A STRATÉGIAI HELYZETÉRTÉKELÉS (SWOT ANALÍZIS)...4 ERŐSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...4 Földrajzi környezet, természeti

Részletesebben

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005.

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Tartalomjegyzék BEVEZETÉS I. A PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSAI... 4 II. GAZDASÁG- ÉS IPARFEJLESZTÉS... 14 III.

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 Sz.: 4/2015. MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

K I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció tárgyában:

K I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció tárgyában: Szám: 2/2013. K I V O N A T a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. február 15-i ülésének jegyzőkönyvéből A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési

Részletesebben

A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét

A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét Dr. Lengyel Imre, az MTA Doktora, közgazdász, dékánhelyettes, tanszékvezetı egyetemi tanár, Szegedi

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Algyő TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Koncepció és Stratégiai Program 2004. április Terra Studio Kft. 1094 Budapest, Angyal u. 7/A. Tel: 456 50 90; fax: 456 50 99; E-mail: terra95@hu.inter.net; www.terra-studio.hu

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia

II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia TAMÁSI INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 2/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. május 8. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 1 Tartalomjegyzék 1.

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 9. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 8. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április

Részletesebben

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda Raiffeisen Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Rt. 2005. november 2. AZ ASZÓDI TÖBBCÉLÚ

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA 2014. szeptember 18. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA Készült a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat megbízásából A területfejlesztési

Részletesebben

NAGYKŐRÖS VÁROS részére

NAGYKŐRÖS VÁROS részére TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM NAGYKŐRÖS VÁROS részére III. kötet STRATÉGIAI PROGRAM Az Önkormányzattal együttműködve készítette: MEGRENDELŐ Nagykőrös Város Önkormányzata TÉMAVEZETŐ Dr. Veres Lajos PROGRAMFELELŐS

Részletesebben

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA Tartalomjegyzék Helyzetelemzés 5. Összefoglaló 5. Összegzés 7. 1. Kistérségi SWOT-analízis 13. 2. Kitekintés az országos és uniós programozásra

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - 2008. JANUÁR NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...

Részletesebben

Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja. II. Stratégiai program

Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja. II. Stratégiai program Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja II. Stratégiai program Natúrpark Térségfejlesztési Kht. 2002. 1 I.1. Az Őriszentpéteri Kistérség jövőképe. Az őrségi kistérség több

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

Készítette a Mezıkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából a

Készítette a Mezıkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából a A MEZİKÖVESDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA Készítette a Mezıkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából a TMB Hungary Kft. MEZİKÖVESD, 2007. JÚNIUS Tartalomjegyzék 1 VEZETİI

Részletesebben

KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014.

KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014. KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014. 1 Kiskunfélegyháza Város Gazdasági és Munka Programja 2011-2014 Tartalomjegyzék: A. Célok 2 B. Programok 4 C. Feladatok 7 I. GAZDASÁGFEJLESZTÉS

Részletesebben

GYULA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GYULA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. MÁJUS. Dr. Perjési Klára polgármester

GYULA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GYULA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. MÁJUS. Dr. Perjési Klára polgármester GYULA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GYULA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. MÁJUS.. Dr. Perjési Klára polgármester 1 TARTALOM 1. BEVEZETÉS B EVEZETÉS.........4 1.1. Az integrált városfejlesztési

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS 2008. április. Módosítva: 2009. május. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 2. ÖSSZEFOGLALÓ... 6 3. NAGYKŐRÖS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN...

Részletesebben

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRAM 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester 2008. november 1. Bevezetés, áttekintés A helyi

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020)

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET)

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) 2015 2015. november A vélemények elektronikus benyújtásának helye: szeged_its1mod_velemenyek@szeged.eu

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató

Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató Budapest, 2008. március Közreműködő szakértő:

Részletesebben

CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. Településfejlesztési koncepció és marketing terv II.

CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. Településfejlesztési koncepció és marketing terv II. CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2011 Településfejlesztési koncepció és marketing terv II. II. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 45 8. A FEJLESZTÉS KONCEPCIONÁLIS KERETEI 8.1. Csepreg város jövőképe A jövőkép - az aktuális

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/4. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT 3. melléklet a Pest Megye Területfejlesztési

Részletesebben

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az

Részletesebben

FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 1 1 FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette:PÉCSÉPTERV STÚDIÓ Kft, 7621 Pécs,

Részletesebben

Balatonfűzfő Város komplex. városfejlesztési stratégiája. 2007. február

Balatonfűzfő Város komplex. városfejlesztési stratégiája. 2007. február komplex városfejlesztési stratégiája 2007. február HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. 1124 Budapest, Németvölgyi út 114. tel: [06-1]-319-1790 fax: [06-1]-319-1381 e-mail: info@hbhe.hu www.hbheuroconsulting.hu

Részletesebben

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója. és programja

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója. és programja Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja ( felújított változat ) Stratégiai program III. Kidolgozó: Operatív program Ebergényi Tanácsadó Iroda 3300. Eger, Arany J. u. 21. Agria Nova

Részletesebben

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

Egyeztetési anyag 1. változat

Egyeztetési anyag 1. változat AZ ÉRKERTI LAKÓTELEP NAGYVÁROSIAS LAKÓKÖRNYEZETÉNEK MINŐSÉGI MEGÚJÍTÁSA ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Egyeztetési anyag 1. változat 2009. március 17. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

Részletesebben

Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245

Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245 ETALON 2000 Kft. NYÍRSÉGTERV Kft. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245 BALKÁN Y VÁROS TE LE P ÜLÉ S FE JLE S

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Készült a Veszprém megye fejlesztésének megalapozása a 2014-2020 közötti időszakra című, ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0011 azonosítószámú projekt keretében a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Hajdúdorog 2010 1 KÉSZÍTETTE: Koncept 2000 Bt. Dr. Szabó Attila Közgazdász IVS Hajdúdorog Város részéről projektvezető: Csige Tamás Polgármester Az IVS készítésében

Részletesebben

Óbarok (Nagyegyháza) Község TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Óbarok (Nagyegyháza) Község TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Óbarok (Nagyegyháza) Község TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 2. oldal A koncepció célja 3. oldal A település múltjának rövid történeti áttekintése 3. oldal Földrajzi elhelyezkedés

Részletesebben

8. Cselekvési terv. 8.1 Az intézkedések leírása. Kultúrháló közösségi terek minőségi javítása és a helyi közösségek együttműködésének támogatása

8. Cselekvési terv. 8.1 Az intézkedések leírása. Kultúrháló közösségi terek minőségi javítása és a helyi közösségek együttműködésének támogatása 8. Cselekvési terv 8.1 Az intézkedések leírása 1.) intézkedés megnevezése 2)Specifikus cél 3)Indoklás, alátámasztás A támogatható tevékenység területek meghatározása Kultúrháló közösségi terek minőségi

Részletesebben

A Berettyóújfalu Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulás kistérségi tervdokumentuma

A Berettyóújfalu Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulás kistérségi tervdokumentuma A Berettyóújfalu ok Többcélú Kistérségi Társulás kistérségi tervdokumentuma Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP- 1.1.5/B I. Helyzetelemzés Gazdasági

Részletesebben

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020 d VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020 5.3. egyeztetési változat 2014. július 14. Vezetői összefoglaló Életminőség, Élhető környezet, Érték-teremtés- sikeres Vas

Részletesebben

Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették:

Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció 2007-2013 Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették: Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH Euroconsulting

Részletesebben

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés Szombathely, 2005 EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés A WESTPA EU régió

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat)

ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) Készítette: Stratégiakutató Intézet Kht. Ugrin Emese témavezető, szerkesztő Bese Ferenc településfejlesztő, Brunczel

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Integrált Városfejlesztési Stratégiája Szikszó város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Készítette: Inforce Kft. Szikszó, 2008. május 1 Tartalomjegyzék 1. Szikszó város szerepe és helye a városhálózatban... 6 1.1. A város elhelyezkedése,

Részletesebben

A SZEKSZÁRD-TOLNAI KISTÉRSÉG KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA

A SZEKSZÁRD-TOLNAI KISTÉRSÉG KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA Munkaanyag 2010. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...2 HELYZETELEMZÉS...3 A KISTÉRSÉG KÖZMŐVELİDÉSI HELYZETE...10 SWOT elemzés...18 Problémafeltárás...20

Részletesebben

BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata

BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata KÉSZÍTETTE: TÉR-T-REND Kft., ECORYS MAGYARORSZÁG Kft. 2016. TARTALOM TARTALOM

Részletesebben

Velencei-tó a Természetes Egészség. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011

Velencei-tó a Természetes Egészség. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Velencei-tó a Természetes Egészség A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési

Részletesebben

Budapest Főváros XXIII. kerület, Soroksár Önkormányzata

Budapest Főváros XXIII. kerület, Soroksár Önkormányzata , Soroksár Önkormányzata Településfejlesztési Koncepció Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A dokumentáció a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI INTÉZET A KELET-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ ADOTTSÁGAI ÉS LEHETŐSÉGEI

MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI INTÉZET A KELET-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ ADOTTSÁGAI ÉS LEHETŐSÉGEI MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI INTÉZET A KELET-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ ADOTTSÁGAI ÉS LEHETŐSÉGEI KÉSZÍTETTE: Dr. Lúczi József BUDAPEST, 2004. JÚLIUS TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezető...1 II. A Dél-Alföldi régió és megyék

Részletesebben

VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA

VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA Tartalomjegyzék VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA...1 VI.1. Ingatlangazdálkodás... 2 VI.1.1... 2 VI.1.2. Ingatlanállomány és ingatlangazdálkodás... 3 VI.1.3. Ingatlangazdálkodási

Részletesebben

HÉVÍZ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. HÜBNER TERVEZŐ KFT. 7621 Pécs, János u. 8.

HÉVÍZ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. HÜBNER TERVEZŐ KFT. 7621 Pécs, János u. 8. HÉVÍZ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖKRŐL, VALAMINT EGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SAJÁTOS

Részletesebben

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ (első munkaváltozat) Készült a Magyar Tudományos Akadémia RKK felkérésére Győr, 2004. Dr. Fekete Mátyás egyetemi

Részletesebben

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Végsı változat 2007. július 1 Jelen szakértıi anyag a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megbízásából készült Szakértıi

Részletesebben

Vasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Vasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás Vasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Esélyteremtı, és életminıség javító kistérségi szolgáltatási rendszer fejlesztése, fenntartása. 2007.

Részletesebben

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Gazdasági programja (2014-2019)

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Gazdasági programja (2014-2019) Melléklet a 22/2015. (III. 26.) KT határozathoz Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Gazdasági programja (2014-2019) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a következő

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008-2013)

Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008-2013) Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008 2013) 1 Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008-2013) A dokumentumot Gödöllő Város Önkormányzata megbízásából készítették: Értéktérkép

Részletesebben

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 9 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 10 2.1.1.

Részletesebben

Az ipari parkok megjelenése

Az ipari parkok megjelenése Az ipari parkok megjelenése Tartalomjegyzék: 1. Bevezetés 4 2. Logisztika 5 2.1 A logisztika fogalma és rövid története 5 2.2 A logisztika feladata 6 2.3 A logisztika céljai 6 2.4 A logisztika legfıbb

Részletesebben

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 10 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 11 2.1.1.

Részletesebben

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 1 Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 TERVEZET A Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület közgyűlése a 11/2016. (I. 28.) számú határozattal egyhangúlag

Részletesebben

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ STRATÉGIAI PROGRAMJA 2014-2020

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ STRATÉGIAI PROGRAMJA 2014-2020 d VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ STRATÉGIAI PROGRAMJA 2014-2020 5. egyeztetési változat 2014. június 19. 1 Vezetői összefoglaló Életminőség, Élhető környezet, Érték-teremtés- sikeres Vas megye.

Részletesebben

LEADER Helyi Akciócsoportok önértékelési rendszerének kidolgozása

LEADER Helyi Akciócsoportok önértékelési rendszerének kidolgozása LEADER Helyi Akciócsoportok önértékelési rendszerének kidolgozása Készítette: Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület 2473 Vál, Vajda János utca 2. Projekt szám: 1647/2013/NAKVI A projekt

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

Szombathely Megyei Jogú Város 13,6925. Gazdálkodási formakód: 321, 112 (113) Projektgazda székhelye: 9700 Szombathely, Kossuth Lajos utca 1-3.

Szombathely Megyei Jogú Város 13,6925. Gazdálkodási formakód: 321, 112 (113) Projektgazda székhelye: 9700 Szombathely, Kossuth Lajos utca 1-3. Területi szereplő: Kormányhatározatban rögzített indikatív tervezési forrásallokáció: Szombathely Megyei Jogú Város 13,6925 Projektgazda neve: Szombathely MJV Önkormányzata és/vagy többségi tulajdonú vállalkozása

Részletesebben

centrope Regionális Fejlődési Jelentés 2012 Projekt-összefoglaló és következtetések

centrope Regionális Fejlődési Jelentés 2012 Projekt-összefoglaló és következtetések centrope Regionális Fejlődési Jelentés 2012 Projekt-összefoglaló és következtetések Bevezető Ez a regionális fejlődési jelentés a centrope regionális fejlődés-monitoring kísérleti projekt harmadik és egyben

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Tájékoztató a 2014-2020. évi TOP Vas megyei program tervezeteiről

ELŐTERJESZTÉS. Tájékoztató a 2014-2020. évi TOP Vas megyei program tervezeteiről VAS MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE ELŐTERJESZTÉS Tájékoztató a 2014-2020. évi TOP Vas megyei program tervezeteiről A Vas Megyei Területfejlesztési Koncepció és Program tavalyi elfogadása után, a Közgyűlés 2015.

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Dorogháza Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 5 Célok...

Részletesebben

EGER MJV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

EGER MJV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Megbízó: Eger MJV Önkormányzata 3300 Eger Dobó tér 2. Tervez: Rosivall Tervez Iroda Kft. 1065 Budapest Nagymez u. 37-39. EGER MJV 184/2003. (V. 29.) SZÁMÚ KÖZGYLÉSI HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Ózd Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Ózd Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Ózd Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája - 2010-1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 2 1. Ózd város helye és szerepe a városhálózatban 5 1.1. A város elhelyezkedése, rövid története 5 1.2. Kapcsolódás

Részletesebben

TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS)

TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) 2016. JANUÁR 31. TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Tiszalök Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM

Részletesebben

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz.

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz. Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint

Részletesebben

HAJDÚNÁNÁS VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 2012-2013. ÉVI FELÜLVIZSGÁLAT

HAJDÚNÁNÁS VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 2012-2013. ÉVI FELÜLVIZSGÁLAT HAJDÚNÁNÁS VÁROS ELEPÜLÉSSZERKEZEI ERV 2012-2013. ÉVI FELÜLVIZSGÁLA Jóváhagyási dokumentáció: 2013. június 10. I. II. ELEPÜLÉSSZERKEZEI ERV - RAJZI MUNKARÉSZ ELEPÜLÉSSZERKEZEI ERV - LEÍRÓ MUNKARÉSZ C Í

Részletesebben

Elemző, kiértékelő és összehasonlító tanulmány készítése a megvalósult turisztikai beruházásokról a Magyar Horvát határtérségben

Elemző, kiértékelő és összehasonlító tanulmány készítése a megvalósult turisztikai beruházásokról a Magyar Horvát határtérségben Elemző, kiértékelő és összehasonlító tanulmány készítése a megvalósult turisztikai beruházásokról a Magyar Horvát határtérségben Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013

Részletesebben

(ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. MultiContact. 'Exploring possibilities'

(ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. MultiContact. 'Exploring possibilities' SÁRÁND KÖZSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2013) A Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében beadott Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben című

Részletesebben

II. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM

II. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM II. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM Sokoró Ökológiai Park Alapítvány 9081Gyırújbarát, BM köz 1. sokoroal@axelero.hu 96/456-740 2005. 2 Témavezetı: Enyingi Tibor (Sokoró Alapítvány)

Részletesebben

TOKAJ-HEGYALJA ÖRÖKSÉGTURISZTIKAI KONCEPCIÓJA

TOKAJ-HEGYALJA ÖRÖKSÉGTURISZTIKAI KONCEPCIÓJA TOKAJ-HEGYALJA ÖRÖKSÉGTURISZTIKAI KONCEPCIÓJA Dr. Dankó László a közgazdaságtudomány kandidátusa, tanszékvezető egyetemi docens Miskolci Egyetem Marketing Intézet Nemzetközi Marketing Tanszék A tanulmány

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 314/2012. (IX. 8.) Korm. rendelet 31. (1) bekedzése szerinti véleményezési szakaszra 2015. október 30. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013. június 20. A felülvizsgálat során tett kiegészítéseket, módosításokat a fejezetek végén címszóval és színkiemeléssel jeleztük. Tartalom

Részletesebben

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok... 10 A Helyi

Részletesebben

A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI

A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Tilinger Attila okleveles közgazdász A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI AZ ÉSZAK-DUNÁNTÚLI TÉRSÉG PÉLDÁJÁN

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA Elfogadva: 2010. július 26. TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM... 3 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 II. A NYÍREGYHÁZI

Részletesebben

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Smart City Jövőképe

Szeged Megyei Jogú Város Smart City Jövőképe Szeged Megyei Jogú Város Verzió: 1.0 Készítette: Clarity Consulting Kft. Készült: 2016. január 6. 1/47 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 1.1. SZEGED SMART CITY VÍZIÓJA... 5 1.2. A SMART CITY VÍZIÓ

Részletesebben

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE SZOLNOKI FŐISKOL E SZOLNOKI FŐISKOL TRTLOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLLÓ... 3 I. FEJEZET 6- BN ELFOGDOTT ÉS -BEN MÓDOSÍTOTT CÉLJINK ÉRTÉKELÉSE... 4 I.. MEGÚJULÁSI STRTÉGIÁBN DEFINIÁLT STRTÉGII CÉLOK MEGVLÓSULÁSÁNK

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Készült a Veszprém megye fejlesztésének megalapozása a 2014-2020 közötti időszakra című, ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0011 azonosítószámú projekt keretében a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM

Részletesebben