TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet

Átírás

1 HAJDÓBÖSZÖRMÉNYI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet szeptember

2 Tartalom Bevezetés... 2 Stratégia helyzetértékelés (SWOT elemzés)... 4 Erősségek... 4 Természeti adottságok és térszerkezeti kapcsolatok... 4 Gazdasági környezet... 4 Társadalmi környezet... 4 Műszaki-infrastrukturális és természeti környezet... 5 Intézményi és pénzügyi környezet... 5 Gyengeségek... 5 Földrajzi környezet és térszerkezeti kapcsolatok... 5 Gazdasági környezet... 5 Társadalmi környezet... 6 Műszaki-infrastrukturális környezet... 6 Intézményi és pénzügyi környezet... 7 Lehetőségek... 7 Földrajzi környezet és térszerkezeti kapcsolatok... 7 Gazdasági környezet... 7 Társadalmi környezet... 7 Műszaki-infrastrukturális környezet... 8 Intézményi és pénzügyi környezet... 8 Veszélyek... 8 Földrajzi környezet és térszerkezeti kapcsolatok... 8 Gazdasági környezet... 8 Társadalmi környezet... 9 Műszaki-infrastrukturális környezet... 9 Intézményi és pénzügyi környezet... 9 Stratégia megfontolások A Hajdúböszörményi kistérség helye a hazai kistérség rendszerben A koncepció és program tartalmával kapcsolatos megfontolások A kistérségi programok finanszírozása A Hajdúböszörményi kistérség jövőképe Fejlesztési célrendszer

3 Bevezetés A Hajdúböszörményi kistérség területfejlesztési koncepciója és programjának kidolgozása része annak az átfogó tervezési-programozási folyamatnak, amelynek végső célja, hogy Magyarország, mint Európai Uniós tagállam kidolgozza a (második) Nemzeti Fejlesztési Tervet, melyben meghatározza az Európai Unió következő hétéves tervezési időszakában ( közötti időszakban) rendelkezésre álló fejlesztési források felhasználásának célkitűzéseit, programjait, költségvetési kereteit, illetve a végrehajtás konkrét feladatait. Az alulról építkezés jegyében a kistérségi fejlesztési elképzelések, illetve kezdeményezések a megyei és fokozottan a regionális törekvésekbe beépülve tudnak a nemzeti célok szintjén is megjelenni. Az Európai Unió fejlesztéspolitikai rendszerének keretein belül nem támogatható célkitűzéseket Magyarország egy átfogó nemzeti fejlesztési tervbe, az úgynevezett Európa Tervbe építetten kívánja felkarolni. A területfejlesztési koncepció és program eszköz arra, hogy a Hajdúböszörményi kistérség, illetve a kistérséget alkotó három város, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog és Hajdúnánás saját fejlesztési céljait, törekvéseit, kezdeményezéseit megfogalmazza, ezeket elhelyezze a hazai fejlesztéspolitikai térben. A koncepció és program egyszerre kívánja megszólítani a kistérség lakosságát, önkormányzati, intézményi, civil és gazdasági szférabeli szereplőit, segítve a közös társadalmi, gazdasági, életminőségi, környezeti, stb. érdekek felismerését, és a felszínre került célok végrehajtási kereteinek, feltételeinek megfogalmazását. Ugyanakkor a koncepció és program feladata, hogy szakmai bázisát képezze a térségnek a megyei, regionális és nemzeti tervezési folyamatokban való eredményes érdekérvényesítésének is. A hazai fejlesztéspolitika alapvető sajátossága, hogy a közösségi fejlesztések, elsősorban uniós és központi költségvetési forrásokból finanszírozhatók, amely tény tervezési módszertani szempontból determinálja a koncepció és program tartalmát, kidolgozottságát és a javasolható intézkedések körét. A Hajdúböszörményi kistérségi koncepció és program kidolgozása szakmai részvétellel történt. Összesen kilenc szakmai munkacsoport alakult a kistérség meghatározó szakemberei közreműködésével, akik több fórumon személyesen és munkaanyagok írásos véleményezésével segítették a program kidolgozói munkáját. Munkacsoportok az alábbi szakterületeken jöttek létre: 1. Gazdaság- és iparfejlesztés 2. Agrár- és vidékfejlesztés 3. Turizmus 4. Humánerőforrás-fejlesztés 5. Oktatás, képzés, 6. Kultúra, sport 7. Egészségügyi és szociális 8. Terület- és infrastruktúrafejlesztés 9. Környezet- és természetvédelem A forrásfelosztás ágazati jellege, tervezési és végrehajtási rendszere mellett a munkacsoportok szerinti bontásban végzett munka indokolja az egész tervezésen végigfutó tematikus (ágazati) tagolást. 2

4 Jelen dokumentum a Hajdúböszörményi kistérség területfejlesztési koncepcióját tartalmazza, mely magában a kistérség: összefoglaló (stratégia) helyzetértékelését, a koncepció és programalkotás stratégiai megfontolásait jövőképének meghatározását és a javasolt programstruktúráját a javasolt fejlesztési célrendszert. 3

5 Stratégia helyzetértékelés (SWOT elemzés) Erősségek Természeti adottságok és térszerkezeti kapcsolatok A Hajdúböszörményi kistérség földrajzi elhelyezkedés több szempontból is kedvező. A hajdúsági és a szabolcsi megyeszékhelyek jelentős piaci és foglalkoztatási potenciált jelentenek a kistérség számára. Elsősorban turisztikai szempontból adottság a Tokaj-hegyalja és a Hortobágy közötti elhelyezkedés. Az autópálya fejlesztések (M3-as és M35-ös) jelentősen oldják a kistérség belső periféria jellegét, az ország centrumtérségeivel és a keleti szomszéd államokkal (Románia, Ukrajna) lényegesen kedvezőbb közúti összeköttetést biztosítanak a kistérség mindhárom települése számára. A kistérség kiváló agro-ökológiai potenciállal rendelkezik. Kitűnőek a térség talajadottságai, nem ritkák a löszháti részeken a kiemelkedően magas aranykorona értékű földek. A térséget alkotó települések nagy kiterjedésű külterülettel rendelkeznek, ahol döntően szántóföldi művelés, kisebb részben extenzív állattartás folyik. A térség viszonylag kedvező vízellátása az öntözéses növénykultúrák fejlesztésének lehetőségeit hordozza. A Keleti-főcsatorna egyben turisztikai fejlesztési potenciál is. A csatorna mentén tervezett térségi kerékpárút a Keleti-főcsatorna revitalizációjával párhuzamosan potenciálisan megélénkülő vízi közlekedéssel kombinálva az aktív turizmus fellendülésének egyik feltételét teremti meg, mely Tedej bevonásával kapcsolódhat az agro- és lovasturizmushoz, valamint az aktív turizmus egyéb formáihoz. Igen jelentős a kistérség alatt található gyógy- és termálvíz vagyon. Mindhárom település rendelkezik gyógyvíz minősítésű termálvízzel. Hajdúböszörményben és Hajdúnánáson gyógyfürdő üzemel, és Hajdúdorog is rendelkezik engedélyes komplex fürdőhasznosítási tervvel. Gazdasági környezet A kistérség a rurális jelleg ellenére jelentős ipari bázissal rendelkezik. Bár a települések mezővárosi hagyományai miatt az ipari tevékenységek jelentős mértékben a mezőgazdaság körül koncentrálódnak (pl. élelmiszeripar, mezőgazdasági gépgyártás), erős -a mezőgazdaságtól független- ipari ágazatok (elektronika, textilipar, építőipar, stb.) jelenléte. A kistérségben meghatározó multinacionális cégek telepedtek le, és kialakulóban van egy növekedni képes ipari termelő tevékenységet folytató középvállalati kör is. Társadalmi környezet A munkaerő képzettségi színvonala jó. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya megfelel az országos átlagnak, mely elsősorban a Debreceni Egyetem képzési bázisának és Nyíregyháza felsőoktatási intézményei közelségének köszönhető. A felsőfokú végzettségűek között magas az agrár szakirányokon végzettek részaránya. A kistérségben magas a középfokú képzési intézmények színvonala. 4

6 Műszaki-infrastrukturális és természeti környezet A Hajdúböszörmény kistérség kerékpárút hálózatának fejlesztése folyamatban van. A fejlesztési tervekben a Tiszalök Tiszavasvári Hajdúnánás Balmazújváros Hajdúszoboszló Bakonszeg nyomvonalon térségi jelentőségű kerékpárút létesítése szerepel, Polgár térségében fog csatlakozni az országos kerékpárút hálózathoz. A tervezett kerékpárút a Keleti-főcsatorna mentén valósulhatna meg az aktív turizmust is szolgálva. Ugyancsak a térségi jelentőségű kerékpárutak között szerepel a tervekben a Tiszaújváros Polgár Hajdúnánás Nyíregyháza útvonalon futó kerékpárút, e kerékpárútra a kistérség egésze a tervezett Hajdöböszörmény- Hajdúdorog-Hajdúnánás útvonalon tud ráfűződni, melynek elemeként a Hajdúdorog Hajdúnánás közötti kerékpárút már meg is valósult. A kistérségben nincs jelentősebb környezetvédelmi probléma. A környezetterhelés mértéke jellemezően nem nagy, a környezetvédelmi infrastruktúra kiépítése folyamatban van. Általános probléma felsőbb talajvíz rétegek elszennyeződése (nitrátosodás), továbbá előfordul lokális főleg talaj- és talajvízszennyezés (molibdén, olaj és üzemanyag). Az ivóvíz arzéntartalma is okoz gondokat és a térségben jelentős mennyiségű kezeletlen szennyvíziszap halmozódott fel. Intézményi és pénzügyi környezet A Hajdúböszörményi kistérségben kiépülőben vannak a helyi (program)tervező és fejlesztő kapacitások. A kistérségi tervező, koordináló, végrehajtó, monitoring és értékelő funkciók a kistérségi társulás munkaszervezetének bázisán jön létre. A kistérségben nagyszámú civil szervezet működik. E szervezetek tevékenysége elsősorban a közművelődést, az ifjúság művelődését, a kulturális hagyományok ápolását, a lakosság sportolását és a természetvédelmet szolgálják. Gyengeségek Földrajzi környezet és térszerkezeti kapcsolatok A Hajdúböszörményi kistérség települései nem alkotnak szerves egységet. A kistérség három városa közül Hajdúböszörmény Debrecen vonzásába esik, egyes külterületi részei közvetlenül Debrecen szuburbanizációs zónájába esnek. A Nyíregyháza felé gravitáló Hajdúnánás és Hajdúdorog között a térbeli közelség miatt szorosabb együttműködés alakult ki. Gazdasági környezet A mezőgazdaság szerkezetváltása a kistérségben még nem zajlott le. A mezőgazdasági termelést a hagyományos termelési szerkezet dominálja, melyet az alacsony jövedelmezőségű tömegtermékek jellemeznek. A mezőgazdaság versenyképességét a jelenlegi birtokszerkezet 5

7 is kedvezőtlenül befolyásolja. Élelmiszerfeldolgozó kapacitások hiányában a mezőgazdasági termékek zöme alacsony feldolgozottsági fokban, kis hozzáadott értékkel hagyja el a térséget. Az ökológia gazdálkodás, nem élelmiszer célú (non-food) mezőgazdaági termelés részesedése, továbbá az öntözött terület aránya kicsi. Ugyancsak hiányosságok mutatkoznak a minőségi termék előállítás és a piaci információk, illetve marketing területén is. Az idegenforgalom fejlesztésnek akadálya a magasabb fogyasztói igényeket kielégítő szálláshelyek és turisztikai szolgáltatások hiánya. A szálláshelyi szolgáltató szektor az egész térségben alulfejlett. A magasabb komfortot, szállodaszerű ellátást kínáló panzió és szállodai férőhelyek száma az egyéb szálláshelyekhez viszonyítva rendkívül alacsony. Ugyanakkor a kereskedelmi szálláshelyek férőhely kihasználtsága sem kielégítő, mely arra enged következtetni, hogy nem csak a szálláshelyek számának növelésére, mint inkább meglévő kapacitások jobb kihasználásának fokozására, a szolgáltatások minőségének fejlesztésére, a marketing és kommunikációs tevékenység fokozására, illetve a szabadidő eltöltési lehetőségek növelésére, a programkínálat bővítésére is szükség van a kistérségben. Társadalmi környezet A munkavállalók nehezen alkalmazkodnak a megváltozott munkaerőpiaci viszonyokhoz, a vállalkozói kedv és a munkaerő mobilitása alacsony. Bár a kistérségben foglalkoztatási válságról nem lehet beszélni, kedvezőtlen jelenség, hogy a regisztrált munkanélküliek száma az utóbbi évben közel egyharmadával növekedett. A térségben a munkanélküliség szerkezetére jellemző, hogy a munkanélküliek között túlsúlyban a férfiak vannak. A munkanélküliség oldását nehezíti a vállalkozóvá válás iránti alacsony motiváltság, a munkavállalók kis alkalmazkodó képessége és mobilitása is. Becslések szerint a kistérségben új munkahely teremtésére lenne szükség. Műszaki-infrastrukturális környezet A kistérség közúti átjárhatósága és belső úthálózatásnak minősége rossz. Térségi jelentőségű fejlesztés lenne a 3502-es jelű út három számjegyű úttá fejlesztése párhozamosan az M3-as Hajdúnánás és Tiszavasvári térségében tervezet lehajtójával. A belső úthálózat további elemei is rehabilitációra szorulnak. A helyi vállalkozások és befektetők telephelyigényének kielégítése nem megoldott. A helyi termelő tevékenységet folytató vállalkozások jelentős része a településközpontokban koncentrálódik, ahol a telephelybővítés nem megoldható. Bár a települések rendezési tervei kijelölnek gazdasági és ipari területeket, általánosságban elmondható, hogy hiány van kiépített (közüzemi infrastruktúrával és úthálózattal ellátott) fejlesztési területben. Az épülő autópályák elérhető közelségében egyelőre csak fejlesztésre kijelölt területek találhatók. Az informatikai infrastruktúra és a számítógép, illetve Internet alkalmazás területén nagyok a lemaradások. Ez a jelenség nem a kistérségre jellemző, hanem országos helyzetet mutat. A felzárkózás tekintetében éppen ezért a fejlett országoknak műszaki és alkalmazási színvonalát kell vonatkoztatási alapnak venni. 6

8 Intézményi és pénzügyi környezet A kistérségben hiányzik a gazdaságszervező erő. A kistérségben nem alakultak ki gazdaságfejlesztéssel intézményesen foglalkozó szervezetek. A gazdaságfejlesztési funkció jelenleg az önkormányzatok bázisán település szinten jelenik meg. A belső együttműködés, fejlesztések összehangolásának igénye korlátozottan jelenik meg a kistérségben. A belső együttműködés gyengeségeinek objektív mozgatója, hogy a Hajdúböszörményi kistérség atipikus jelenség a hazai kistérségi rendszerben, mivel három középfokú, vonzáskörzet nélküli város alkotja, így a kistérségi együttműködés alapja a városvároskörnyék (centrum-periféria) kapcsolatrendszer nem értelmezhető. A városok ellenérdekeltek abban, hogy a városi funkciók, közszolgáltatások terén munkamegosztás alakuljon ki, amely behatárolja a potenciális együttműködési mezőket. Lehetőségek Földrajzi környezet és térszerkezeti kapcsolatok Az európai közlekedési folyosók mentén hosszú távon megvalósuló fejlesztések kedvezően érintik a kistérség közlekedésföldrajzi pozícióját. Mind az autópálya fejlesztések, mind a távlati vasútfejlesztési tervek a térség további felértékelődését jelentik. Gazdasági környezet Az autópálya fejlesztés révén a kistérség erőteljesebben kapcsolódhat be a nagyobb térségi munkamegosztásba, mely új gazdasági profilok kialakulását is lehetővé teszi. A fuvarozásban a közút szerepének felértékelődése és készlet gazdálkodásból az áramlás gazdálkodásba való átrendeződés a térség logisztikai, raktározási, szállítmányozási és kapcsolódó egyéb feldolgozóipari és szolgáltatási funkcióinak megerősödését eredményezheti. Debrecen és Nyíregyháza meghatározó szerepe a kistérség innovációs képességének erősítésében. A jelenlegi fejlesztéspolitikai tervezési rendszer Debrecennek, mint versenyképességi pólusnak, szán kitüntetett szerepet. A Debreceni Egyetemnek és Nyíregyháza felsőoktatási intézményeinek meghatározó szerepe lesz a kutatás-fejlesztési és innovációs eredmények közvetítésében. Társadalmi környezet A kistérség Debrecen és Nyíregyháza szuburbanizációs célterületévé válhat a jövőben. A szuburbanizáció, melynek feltétele a vonzó lakóhelyi környezet, a lakosság elöregedési folyamatát megállítja. A városokból történő kitelepedés a tehetősebb társadalmi rétegekre jellemző, és gyorsíthatja a szolgáltatási ágazat fejlődést, illetve egyes új gazdasági tevékenységek (pl. távmunka révén) meghonosodását segítheti elő. Veszélyként fennáll, hogy a kistérség városainak alvóváros jellege növekszik. 7

9 Műszaki-infrastrukturális környezet A Keleti-főcsatorna rehabilitálása révén a tiszai személy és áruszállításba való bekapcsolódás lehetősége. Intézményi és pénzügyi környezet Az Európai Uniós és hazai nemzetgazdasági tervezési folyamatok szoros nyomonkövetése. A kistérségi fejlesztések mind az önkormányzati, mind a gazdasági és a civil szférában döntően külső fejlesztési forrásokra alapozottan tudnak megvalósulni. Ezért szükséges a fejlesztési forrásokkal kapcsolatos tervezési folyamatok monitoringja, elemzése és a térség érdekeinek képviseleti, illetőleg a térségi fejlesztési tervek összehangolása a nagyobb tervezési egységek tervezési dokumantumaival. Veszélyek Földrajzi környezet és térszerkezeti kapcsolatok Az autópálya fejlesztés kínálta gazdasági lehetőségek megcsapolása sikertelen marad. Ennek elkerülése érdekében szükséges, hogy a városok a kellő időben, a kellő tervekkel és erőforrásokkal készüljenek fel a lehetőségekre. Az autópályákhoz kötődő új gazdasági funkciók kialakításánál figyelemmel kell lenni a kistérség települései fejlesztési elképzeléseinek összehangolására, valamint a kistérség tágabb környezetében elhelyezkedő városokkal (Polgár, Tiszavasvári, Balmazújváros, illetve a megyeszékhelyek) való versenykörnyezetet kihívásaira, illetve a M3 mentén Budapesttől kialakuló filtering-down hatásra. Gazdasági környezet Termelő létesítmények bezárása, munkaerőpiaci feszültségek fellépése. Az olcsó munkaerőre alapozott munka-intenzív termelés számára a térség vonzereje fokozatosan csökken, újabb befektetők a térséget átugorva Romániában, Ukrajnában fektetnek be. Fennállhat annak a veszélye is, hogy befektetők jelenlegi termelési tevékenységüket is keletebbi országokba telepítik át. Tőkehiány miatt a helyi vállalkozások nem képesek a megfelelő ütemben fejlődni. A helyi vállalkozások elsődlegesen külső forrásokból tudnak fejleszteni, és forrásabszorpciójukat intézményesen segíteni kell. A szomszédos turisztikai csomópontok (Hortobágy, Hajdúszoboszló, Debrecen, Tokajhegyalja) árnyékában marad a kistérség. A kistérség turisztikai termékkínálatát nem lehet a nagyobb térség adottságaitól elvonatkoztatva kialakítani, hanem csak azzal szoros kölcsönhatásban. Debrecen, Nyíregyháza és Miskolc közelsége akadályozza tercierizáció folyamatát. A helyi szolgáltatási szektor fejlődésére negatívan hathat a megyeszékhelyek közelsége, ahol a szolgáltatási igények nagyobb spektrumát lehet kielégíteni. A javuló közúti elérhetőség és 8

10 kereskedelem és egyéb (gazdasági, pénzügyi, K+F és innovációs, kulturális, stb.) szolgáltatásoknak a megyeszékhelyeken való koncentráltsága miatt kisebbek lehetnek a motivációk a versenyképes helyi szolgáltatások kialakítására. Társadalmi környezet Az ipari és mezőgazdasági tevékenységek, a közlekedés terhelés erősödése összeütközésbe kerülhet a lakosság, a turizmus és a környezetvédelem érdekeivel. Az egyes gazdasági tevékenységeknek egymás közötti, illetve a lakókörnyezet és a környezet- és természetvédelem érdekeivel való összehangolása folyamatos tervezést és a környezettudatosság erősödését igényli. Műszaki-infrastrukturális környezet Az infrastruktúra fejlesztésre fordítható nemzeti forrásokat lekötik a nemzetközi és nemzeti jelentőségű hálózatfejlesztések. Így a térségi jelentőségű feladatokra nem maradnak támogatási források. Intézményi és pénzügyi környezet Az önkormányzatok fejlesztésre fordítható forrásai továbbra is limitáltak maradnak. Az önkormányzatok forrásai elsősorban a működtetésre, a kötelező települési ellátó, szolgáltató feladatok ellátására fordítódnak, és fennáll a veszély, hogy fejlesztési célokra nem marad megfelelő saját forrás. 9

11 Stratégia megfontolások A koncepció- és programalkotás stratégia kereteit néhány olyan alapvető körülmény, illetve tényező befolyásolja, amelyek kiemelése szükséges. A Hajdúböszörményi kistérség helye a hazai kistérség rendszerben A Hajdúböszörményi Statisztikai Kistérséget három hajdúváros: Hajdúböszörmény, Hajdúdorog és Hajdúnánás alkotja. Mindhárom város középfokú funkciókat lát el, és néhány külterületi résztől eltekintve egyik városnak sincs vonzáskörzete. Emiatt a Hajdúböszörményi kistérség esetében a kistérségi együttműködés alapjait képező településhierarchia (város-városkörnyék) viszonyrendszer, funkciómegosztás nem érvényesül. A gyakorlatilag vonzáskörzet nélküli, három város önálló centrumként működik, és ezt a pozícióját a jövőben is fenn kívánja tartani. A három városban külön-külön jelenlévő közszolgáltatások egy helyre integrálása a települések gyengítésével járna, ami nem lehet célja a kistérségi szintű együttműködésnek. A három hajdúváros együttműködése a jövőben csak akkor tud konfliktusmentes lenni, ha megtalálják a kölcsönös érdekeken nyugvó együttműködés lehetséges és szükséges területeit. A három középfokú város sikeres együttműködése csak úgy képzelhető el, ha középtávon kiegyenlített fejlődést tud biztosítani mindhárom városban gazdasági, kulturális és szociális téren. A közszolgáltatást nyújtó intézmények igénybevétele a városok rangjához méltóan kell, hogy biztosított legyen. A fentiekből következően a Hajdúböszörményi kistérség területfejlesztési koncepciójának és programjának a kistérséget alkotó városokat részletesebben kell tárgyalnia, a hangsúly azokra a településközi együttműködésre helyeződik, azaz olyan területekre helyezve, ahol a kistérségi szint a legalkalmasabb, a leghatékonyabb beavatkozást biztosító területi szint az adott probléma kezelésére. A probléma kezelése a kistérségű szintű program, intézkedés megfogalmazását jelenti. Ugyanakkor a területfejlesztési program csak azokkal a területekkel tud mélységében foglalkozik, ahol a kistérség, illetve a kistérség egyes szereplői rendelkeznek a megfelelő kompetenciákkal mind a kezdeményezés, mind a végrehajtás vonatkozásában. Vannak olyan jól körülhatárolt együttműködési területek (pl. forrástervezés, közlekedési és környezetvédelmi infrastruktúra, belvíz- és öntözőrendszerek), amelyek előkészítése és végrehajtása nem vagy csak részben a kistérség, illetve a kistérség más aktorainak feladata, azonban olyan hangsúlyos kistérségi érdekeket képviselnek, amelyek közös érdekérvényesítést, lobby tevékenységet igényelnek. A program feladatának tekinti azoknak a területeknek a felvázolását is, ahol kistérségi szintű érdekérvényesítés szükséges. A koncepció és program tartalmával kapcsolatos megfontolások A programozás alapvetően az önkormányzati és civil szféra kezdeményezéseire terjed ki, beleértve a gazdaságösztönző intézkedéseket is. 10

12 A koncepció és program a gazdaságfejlesztés, agrár- és vidékfejlesztés, turizmus és foglalkoztatás területén a gazdasági szféra számára a problémák felvetésén, illetve megoldási javaslatokon kívül korlátozott, a piaci versenyt nem torzító elsősorban non-profit jellegű- a gazdaság fejlesztését segítő műszaki és humán infrastrukturális keretek fejlesztésére vonatkozó intézkedésekre tud javaslatokat megfogalmazni. Mivel a versenypolitika az Európai Unió gazdasági integrációjának egyik markáns eleme, a program gazdaságfejlesztési intézkedései a közösségi források szerep miatt- csak egy viszonylag jól kijelölt szűk mezsgyén haladhat. A kistérségi területfejlesztési koncepció és programnak szervesen illeszkednie kell a tervezési hierarchiába, összhangban kell állnia a megyei, regionális és országos fejlesztési tervekkel, és komplementer jelleggel rá kell épülnie a kistérséget alkotó városok fejlesztési terveire. Mivel a hazai tervezési gyakorlatban egyszerre van jelen a felülről és alulról építkezés, és ezáltal a programozás egy iteratív folyamattá válik, a kistérségi területfejlesztési koncepció és program nem nélkülözheti a kellő rugalmasságot sem. A kistérségi programok finanszírozása A kistérségi programok alapvető sajátossága, hogy a programok gesztorai és/vagy végrehajtói általában forráshiányosak, és alapvetően külső forrásokra, ezen belül is támogatási forrásokra épülhetnek. A kistérségi programok jelentős része olyan típusú fejlesztéseket irányoznak elő, amelyek hosszú megtérülése miatt hitelek vagy egyéb pénzpiaci források bevonására nem alkalmasak. Az a tény, hogy a kistérségi fejlesztések döntő közösségi (uniós, hazai központi és decentralizált) forrásokból származó támogatásokra, és jellemzően pályázati úton elérhető forrásokra épülhetnek, módszertani szempontból, a szóba jöhető intézkedések jellege és a kidolgozhatóság szintje szerint determinálják a területfejlesztési koncepció és program tartalmát. 11

13 A Hajdúböszörményi kistérség jövőképe A Hajdúböszörményi kistérség jövőképének elemei: lakónépessége számára a városok sajátos mezővárosi karakterének megőrzés mellett egészséges, tiszta élhető lakókörnyezet és minőségi közszolgáltatásokat biztosítson, és minden eszközzel erősítse a térség népesség megtartó képességét; gazdasága eredményesen tudjon bekapcsolódni az összeurópai gazdasági folyamatokba, így az innováció-vezérelt tudás-alapú gazdaság kiépítésébe, és ezáltal biztosítja a helyben való és megfelelő színvonalú jövedelemtermelést; gyógyvízre és a természet-közeliségre alapozott vonzó környezetet, fejlett infrastruktúrát és szolgáltatásokat nyújt látogatói (gyógykezelésre, rehabilitációra szorulók, turisták, stb.) részére; gondosan óvja természeti és táji értékeit, fejleszti a környezettudatosságot és a gazdasági tevékenységeket összehangolja az élhetőségi, környezetvédelmi és turisztikai célokkal; tudatos marketing politikával növeli a térség hazai és nemzetközi ismertségét, és a nagyobb térségi (regionális és interregionális) együttműködések aktív részesévé válva őrzi hajdúvárosi hagyományait. 12

14 Fejlesztési célrendszer 1. PRIORITÁS: A kistérség gazdasági versenyképességének javítása Kistérségi stratégiai fejlesztési célok: A helyi vállalkozások versenyképességének javítása Működő tőke vonzás műszaki és humán infrastruktúrájának fejlesztése 2. PRIORITÁS: Mezőgazdaság- és vidékfejlesztés Kistérségi stratégiai fejlesztési célok: Versenyképes agrárágazatok fejlesztése Agrártermékek feldolgozása és kereskedelme, ezen belül: Az agrárinnováció fejlesztése Külterületek komplex fejlesztése 3. PRIORITÁS: A minőségi turizmus fejlesztése Kistérségi stratégiai fejlesztési célok: Turisztikai vonzerők és ráépülő termékek fejlesztése A turizmus fogadási feltételeinek megteremtése Turizmus marketing tevékenység fejlesztése 4. PRIORITÁS: Foglalkoztatás Kistérségi stratégiai fejlesztési célok: Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök fejlesztése A foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci integrációja 13

15 5. PRIORITÁS: Közoktatás Kistérségi stratégiai fejlesztési célok: A kistérség felsőoktatási kapacitásainak bevonása az oktatási rendszer fejlesztésébe A középfokú oktatás fejlesztése Az alapfokú oktatás fejlesztése 6. PRIORITÁS: Kultúra, ifjúság, sport Kistérségi stratégiai fejlesztési cél: Közös programkínálat fejlesztése a kistérségi identitásra alapozva 7. PRIORITÁS: Szociális és egészségügyi ellátás Kistérségi stratégiai fejlesztési célok: A szociális ellátás térségi elemeinek fejlesztése Az egészségügyi kapacitások fejlesztése 8. PRIORITÁS: Terület- és infrastruktúrafejlesztés Kistérségi stratégiai fejlesztési célok: Közúthálózat fejlesztése és térségi kerékpárút hálózat fejlesztése Víziközlekedés fejlesztése Belvíz- és öntözőcsatorna rendszer rehabilitációja, fejlesztése A kistérségi területfejlesztési intézményrendszer fejlesztése 14

16 9. PRIORITÁS: Környezet- és természetvédelem Kistérségi stratégiai fejlesztési célok: A hulladékgazdálkodás hiányzó elemeinek fejlesztése Környezeti károk felszámolása A természeti értékek védelme 15