Készítette a Mezıkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából a

Átírás

1 A MEZİKÖVESDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA Készítette a Mezıkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából a TMB Hungary Kft. MEZİKÖVESD, JÚNIUS

2 Tartalomjegyzék 1 VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ HELYZETELEMZÉS, ÁLLAPOTFELMÉRÉS, PROBLÉMATÉRKÉP A MEZİKÖVESDI KISTÉRSÉG ELHELYEZKEDÉSE, TELEPÜLÉSEI TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK A TÉRSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETE, INFRASTRUKTÚRÁJA, KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA TÁRSADALMI, SZOCIÁLIS JELLEMZİK GAZDASÁGI JELLEMZİK A HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE (SWOT) PROBLÉMAFA KAPCSOLÓDÁS AZ ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVHEZ, VALAMINT AZ ÁGAZATI ÉS REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOKHOZ ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM KÖZLEKEDÉS OPERATÍV PROGRAM TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM ÁLLAMREFORM OPERATÍV PROGRAM ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM A KISTÉRSÉG TURISZTIKAI, GAZDASÁGI, HUMÁN ERİFORRÁS, TÁRSADALMI, KÖRNYEZETI, INFRASTRUKTURÁLIS, INFORMATIKAI FEJLESZTÉSI LEHETİSÉGEI, CÉLJAI, TERVEI, JÖVİKÉPE TURISZTIKAI FEJLESZTÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉS HUMÁN ERİFORRÁS FEJLESZTÉS TÁRSADALMI / INTÉZMÉNYI STRUKTÚRA FEJLESZTÉSI LEHETİSÉGEK KÖRNYEZETI / TERMÉSZETI FEJLESZTÉSEK INFRASTRUKTÚRA INFORMATIKAI FEJLESZTÉSEK TELEPÜLÉSI Fİ FUNKCIÓK, MEGKÜLÖNBÖZTETİ PROFIL A KISTÉRSÉGI PRIORITÁSOK MEGHATÁROZÁSA, KIEMELT PROJEKTEK/ KAPCSOLÓDÁS A ZÁSZLÓSHAJÓ PROJEKTEKHEZ. A CÉLOK ELÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES OPERATÍV PROGRAMOK ELİ- ÉS ELKÉSZÍTÉSE, AZ EHHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVÉGZENDİ FELADATOK, A VÁRHATÓ KOCKÁZATOK KEZELÉSE, A FEJLESZTÉSEK VÁRT HATÁSAI KISTÉRSÉGI PRIORITÁSOK, KIEMELT PROJEKTEK A KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI PROGRAMJÁNAK KÖZÖS FELÜLETEI MEZİKÖVESDI KISTÉRSÉG KIEMELT NAGYPROJEKTEK JAVASOLT KISTÉRSÉGI NAGYPROJEKTEK Gazdaságfejlesztési projektek Tájhasználati projektek Turisztika, idegenforgalom Tematikus utak Szociális és képzés jellegő kistérségi nagyprogramok KAPCSOLÓDÁS A RÉGIÓ ZÁSZLÓSHAJÓ PROJEKTJEIHEZ Kapcsolódás a Technopolisz Fejlesztési Pólus programhoz Az Észak-magyarországi Operatív Programban és akciótervben szereplı célok, fejlesztési elképzelések A KISTÉRSÉG OPERATÍV PROGRAMJA Várható kockázatok, kockázatkezelés A fejlesztések várható hatásai A KÖZÖTTI IDİSZAKRA VONATKOZÓ PROJEKTMÁTRIX TÁBLÁZAT (ELSİSORBAN A ÉVEKRE RÉSZLETEZVE)

3 7 A CÉLOKHOZ, FELADATOKHOZ RENDELT FORRÁSOK FELTÉRKÉPEZÉSE A STRATÉGIÁBAN MEGFOGALMAZOTT CÉLOK EREDMÉNYES MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES KISTÉRSÉGI MUNKAMEGOSZTÁS MEGJELENÍTÉSE A RÖVID, KÖZÉP ÉS HOSSZÚ TÁVRA TERVEZETT CÉLOK ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN PARTNERSÉG LÉTREHOZÁSÁRA STRATÉGIA SZINTŐ TERV ELİKÉSZÍTÉSE A partnerség fogalma A partnerség elınye A partnerség lehetséges fajtái Mőködési szabályok A partnerség hatékonyságának feltételei A partnerség építés folyamata, modellje GARANTÁLT BIZALOM A PARTNERSÉG, EGYÜTTMŐKÖDÉS JELENLEGI PROGRAMJAI SZERVEZÉSI ÉS SZERVEZETÉPÍTÉSI FELADATOK, TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓS MENEDZSMENT (TDM) A TDM modell A TDM szervezet feladatai A TDM mőködésének finanszírozása A MEGVALÓSÍTÁS ELİREHALADÁSÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INDIKÁTOROK, MONITORING RENDSZER KIJELÖLÉSE ÉS FELÁLLÍTÁSA A KISTÉRSÉG GAZDASÁGI-TÁRSADALMI POTENCIÁLJÁNAK MEGHATÁROZÁSA ÉS FEJLESZTÉSI FOLYAMATAINAK MONITORINGJA A MÓDSZER LÉNYEGE A MÓDSZER ELEMEI AZ ÉRTÉKELÉS FOLYAMATA (A Fİ FUNKCIÓKAT REPREZENTÁLÓ TENGELYEKEN)

4 1 Vezetıi Összefoglaló Bevezetı Jelen dokumentum célja a Mezıkövesdi Kistérség középtávú fejlıdését biztosító, társadalmi konszenzuson alapuló komplex fejlesztési stratégia és program kidolgozása. A kistérség települési önkormányzatai - és vélhetıen más gazdasági szereplıi is - felismerték, hogy érdekeik, céljaik mentén a forrásszerzés, a források hatékony felhasználása, valamint párhuzamos fejlesztések kizárása érdekében partnerségre, együttmőködésre van szükség. Emellett az egyes esetekben egymás esélyeit rontó, azonos célú, versengı pályázatok elkerülése is kompromisszumokkal járó koordinációt igényel. Az együttmőködés alapja a kistérség legitim fejlesztési koncepciója és az ezzel összhangban lévı fejlesztési program. A fejlesztési program részben kistérségi kezdeményezéső projektekben, részben települési hatáskörő intézkedésekben és fejlesztésekben valósul meg. Magyarország Európai Uniós tagsága révén a stratégiai tervezés idıhorizontjának minden tervezési szinten igazodnia kell az EU tervezési ciklusaihoz. Ennek megfelelıen a Mezıkövesdi Kistérség jelen tervezési dokumentuma is a közötti tervezési idıszakra vonatkozik. A Mezıkövesdi Kistérség közötti idıszakra javasolt komplex fejlesztési stratégiája és programja oly módon került kidolgozásra, hogy illeszkedjen az Új Magyarország Fejlesztési Terv, az ahhoz kapcsolódó ágazati és regionális Operatív Programok, ezen belül kiemelten az Északmagyarországi Operatív Program, valamint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (EMVA) célkitőzéseihez és tervezési kereteihez. A kistérség közötti komplex fejlesztési stratégiájának és programjának megalapozásához a kistérségre és a kistérséget alkotó valamennyi településre (21 település) kiterjedı aktuális helyzetelemzést és állapotfelmérést végeztünk. Munkánk során áttekintettük a Dél-Borsodi Regionális Fejlesztési Társulás szakemberei által készített Dél Borsodi Kistérség vidékfejlesztési stratégiai programja 2004 dokumentumban foglaltakat, elemeztük a kistérség évi Cselekvési Tervét, és május 28-án Társulási Tanács ülésen ismertettük elemzésünk primér következtetéseit a kistérséghez tartozó 21 település polgármestereivel/jegyzıivel folytatott személyes interjú keretében tártuk fel a települések aktuális problémaköreit és törekedtünk megismerni jövıképüket, áttanulmányoztuk a települések rendelkezésére álló településrendezési terveket és településfejlesztési koncepciót (azok aktualitásának helyzetérıl táblázatos áttekintést mellékelünk) állapotfelmérésünk vizuális alátámasztásához a települések érintett helyszínein mintegy 400 felvételbıl álló fotó dokumentációt készítettünk, (jpg. és doc. formátumban rendelkezésre bocsátjuk) 4

5 kérdıíves megkérdezéssel szereztük be a települési önkormányzatoktól az aktuális állapotfelméréshez szükséges kiegészítı statisztikai adatokat/információkat (Megjegyzés: elemzésünk során arra a következtetésre jutottunk, hogy a kapott számadatok egyes esetekben korrekcióra/hiánypótlásra szorulnak) június 16-án Társulási Tanács ülésen adtunk elızetes tájékoztatást munkánk eredményérıl, egyes települések meghatározó gazdasági szereplıinek bevonásával ismételt személyes interjúkra került sor több településen. a kistérség jellegére, gazdasági kapcsolataira, kulturális és történelmi hagyományaira tekintettel kiemelt figyelmet fordítottunk a térségi (kistérségi, regionális és régió közi) összefüggésekre és kölcsönhatásokra. Általános megállapítások A kistérség településeinek rendelkezésére álló településrendezési/ településfejlesztési dokumentumok több település esetén már nem érvényesek, számos esetben nem aktuálisak, és néhány pozitív kivételtıl eltekintve nem alkalmasak funkciójuk betöltésére. Ezért annak ellenére, hogy a kapott információk szerint több településen elkezdıdött illetıleg jelenleg folyik az ezirányú tervezési/elıkészítési munka, azt javasoljuk, hogy a kistérségi komplex Fejlesztési Stratégia és Program elfogadását követıen történjen meg az egyes önálló település rendezési tervek / településfejlesztési koncepciók felülvizsgálata, és szükség szerinti illesztése a kistérségi komplex fejlesztési stratégiához és programhoz. A Mezıkövesdi Kistérség települési önkormányzatai Magyarország EU - csatlakozása óta eltelt idıszakban ( ) számos elsısorban intézményi és település arculati - fejlesztést valósítottak meg, elırelépés tapasztalható néhány infrastrukturális területen (szennyvíz csatorna közmő hálózat), ugyanakkor folytatódott a kistérség relatív gazdasági elmaradásának folyamata, a társadalmi és kulturális élettér hanyatlása. A Mezıkövesdi Kistérség követendı fejlesztési stratégiájának és programjának megalapozását szolgáló helyzetértékelés és állapotfelmérés azt mutatja, hogy az eddigi átfogó kistérségi stratégiai célok hiányosak, az elkészült koncepciók érvényesítése számos területen elmaradt, a kistérségi szintő szakmai menedzser szervezetek hiánya következtében a forrásszerzés hatékonysága alacsony. A Többcélú Kistérségi Társulás keretein belüli együttmőködés tapasztalatai ugyanakkor több területen pozitívak. A kezdeti tapasztalatok és az erısödı partnerségi keretek megalapozzák az elıttünk álló tervezési ciklusban az átfogó, komplex együttmőködés megvalósítását, az együttmőködésben rejlı szinergikus hatások érvényesülése révén a kistérség középtávú társadalmi-gazdasági fejlıdésének hatékonyság növelését. A javaslatok összefoglaló áttekintése A jelen tanulmány által javasolt komplex kistérségi fejlesztési stratégia és program megalapozása érdekében ezért módszertanilag fokozott hangsúlyt helyeztünk a településenkénti helyzetelemzés és állapotfelmérésre, melynek eredményét településenként szerkesztett formában, külön dokumentumban foglaltuk össze. 5

6 A tervezési hierarchia magasabb (országos és regionális) szintjeihez kapcsolódóan, valamint a kistérségi adottságok (Problémafa) ismeretében meghatároztuk a Mezıkövesdi Kistérség fejlesztési prioritásait és a célok eléréséhez kapcsolódó kistérségi operatív programot. Javasolható kistérségi prioritások: 1. prioritás: A kiegyensúlyozott, fenntartható fejlıdés gazdasági alapjainak a megerısítése, a kistérség versenyképességének növelése A kistérség fenntartható fejlesztésének és versenyképességének egyik legfontosabb eleme a gazdasági bázis, azon belül a kis- és középvállalati szektor megerısítése A vállalkozások versenyképességének javítása A program befektetés-ösztönzést segítı marketinghez tartozó tevékenységeket, a helyi kezdı és már mőködı vállalkozások számára szükséges tanácsadói és üzleti szolgáltatásokat, valamint kistérségi szintő és egyedi projektek elıkészítését ellátó, K+F - technológiatranszfer és gazdaságfejlesztési iroda létrehozását célozza meg. A KKV szektoron belüli együttmőködések, klaszterek, klaszterhálózatok, beszállítói integrátor hálózatok létrejöttéhez és sikeres mőködéséhez szükséges szolgáltatások, közös beruházások ösztönzése Új vállalkozások létrejöttének ösztönzése A program tartalmazza a kistérségi fejlesztési koncepcióban vázolt tematikus utakhoz kapcsolódó vállalkozások létrehozását, új vállalkozások mőködésének inkubációs jellegő támogatását, a megerısödésük érdekében nyújtott inkubációs infrastrukturális fejlesztések és szolgáltatások bıvítését, valamint a keresletvezérelt, de a helyi/térségi gazdasági szerkezetnek, kompetenciának és adottságoknak megfelelı, arra alapozott termékszerkezet létrehozását Iparterületek és logisztikai telephelyek fejlesztése A program tartalmazza a meglévı vagy újonnan létrehozandó kistérségi és helyi jelentıségő ipari parkok/területek fejlesztését, infrastrukturális ellátottságának növelését, a különbözı szállítási rendszerek összekapcsolását biztosító, logisztikához, raktározáshoz, kereskedelemhez kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztést. 2. prioritás: A kistérségi turisztikai potenciál erısítése A gazdasági diverzifikáció egyik ága a kistérség természeti adottságaira, termál/gyógyvízre, kulturális értékeire épülı turizmus fejlesztése, különös tekintettel az ökoturizmus és az aktív turizmus (pl. extrém sport, kerékpáros, lovas turizmus), az örökség- és rendezvényturizmus (például sport és gasztronómia), valamint a falusi turizmus lehetıségeire. Kistérségi szinten a turisztikai forgalom Mezıkövesd és Bogács központú, ezért a kistérségi szintő komplex fejlesztés kiegyenlítettebb fejlıdést, a relatíve hátrányos helyzető települések bevonását teszi lehetıvé. Fontos feladat a meglévı turisztikai attrakció minıségi fejlesztése, új turisztikai vonzerık, illetve komplex turisztikai programcsomagok szükségesek a vendégszám és tartózkodási idı növelése érdekében. A források hatékony felhasználására kell törekedni, ezért a meglévı infrastruktúra esetén elsısorban a gazdaságosan felújíthatók, megvalósíthatók minıségi kategória emelésére, szolgáltatási körének bıvítésére kell koncentrálni. Természetesen a kistérségi szintő turisztikai kínálat bıvítése 6

7 elengedhetetlen, ezt valósítja meg a kistérség településeinek bevonásával tervezett és szervezett, a települések adottságaira alapozott attrakciófejlesztés. A fenntartható turizmusfejlesztés elengedhetetlen feltétele a megfelelı mennyiségő és minıségő humán erıforrás megléte, ami a kistérségben egyes szakterületeken hiányzik. A kistérség turisztikai intézményrendszere hiányos ill. a rendelkezésre álló szétdarabolt, a szolgáltatók egymás mellett mőködnek, csak kis mértékben kooperálnak. A hatékonyság érdekében együtt kell mőködni mind kistérségi szinten, mind a regionális turisztikai szervezetekkel, így pl. a turisztikai marketingtevékenység kisebb erıforrásokat követel meg helyben, s esély nyílik a hazai és nemzetközi turisztikai piacon történı koncentrált megjelenésre. A szomszédos kistérségek, a régió turisztikai kínálata (például hegyvidéki terület, várak, borvidék stb.) valamint a kistérség kínálatát komplementer módon egészíthetik ki egymást, ezért hangsúlyos a helyi ill. a közös komplex programok kidolgozása, összehangolt turisztikai tartalom-és szolgáltatásfejlesztése. Fontos kritérium, hogy a turisztikai fejlesztések a természeti és társadalmi környezet terhelhetıségének mértékét figyelembe vegyék, és ne álljanak ellentmondásban a gazdasági célú fejlesztésekkel A kistérség turisztikai vonzerejének, termékeinek fenntartható fejlesztése A program keretében tervezett a kistérség turisztikai adottságainak megfelelıen az egészségturizmushoz kapcsolódóan a meglévı termál- és gyógyfürdık technológiai korszerősítése, a turisztikai és egészségügyi szolgáltatások komplex fejlesztése, rehabilitációs rekreációs / központok fejlesztése. Az öko-, aktív és természetközeli turizmus fejlesztése a kistérség természeti és környezeti értékeinek, lehetıségeinek turisztikai célú hasznosítását, az öko-, aktív és természetközeli turizmus fogadási feltételeinek javítását, a kerékpárút-hálózat, valamint a víziturizmus infrastrukturális feltételrendszerének fejlesztését, a természeti értékek védelmét, megismertetését célzó fejlesztéseket foglalja magába. A kulturális- és örökségturizmus keretében a kistérségben található kulturális, építészeti örökség, kulturális hagyományok turisztikai célú fejlesztése, tematikus útvonalak, regionális ill. országos vonzerejő rendezvények szervezése, lebonyolítása, infrastruktúrájának kiépítése tervezett. A program része a projektekhez kapcsolódó tájékoztatási, információs tevékenység lebonyolítása és a marketing tevékenység is (összhangban a 2.3. program céljaival és intézkedéseivel) Minıségi szálláshelyek és szolgáltatások fejlesztése A program tartalma a turisztikai vonzerık közelében a kereskedelmi szálláshelyek minıségi fejlesztése (vendégbarát átalakítása, korszerősítése, akadálymentesítése), bıvítése, a szálláshelyeken kínált szolgáltatások (pl. életmód-átalakító, családbarát stb. szolgáltatások) fejlesztése. Egyes turisztikai desztinációk megkövetelhetik új szálláshelyek létesítését is Térségi desztináció-menedzsment szervezet A program során a térségi menedzsment szervezet létrehozása a kistérség turisztikai intézményrendszerének kialakítását, mőködtetését, projekt koordinációt, valamint a régió turisztikai intézményrendszeréhez történı kapcsolódást valósítja meg. Általa kerül kialakításra a térség marketing programja, akciói, így a turisztikai védjegyrendszerek létrehozása, alkalmazása, valamint a turisztikai márkaképzés. 7

8 Fontos elırelépést jelenthet a kistérség számára, ha csatlakozik az Észak-magyarországi Régióban megvalósuló turisztikai klaszter kezdeményezéshez. 3. prioritás: Település- és környezetfejlesztés A kistérség versenyképességét és területi kohézióját növeli a települési infrastruktúra fejlesztése, a településközpontok, barnamezıs területek rehabilitációja, társadalmi, szociális szempontokat is integráló fizikai és funkcionális megújítása, többfunkciós közösségi terek létrehozása, élhetı, biztonságos és egészséges települési környezet kialakítása. A prioritás a kistérség és településeinek környezetének minıségének javítása érdekében megcélozza a települések szennyvíz-és csapadékvíz kezelésének megoldását, a települések természeti és táji értékeinek védelmét, a lakossági és intézményi környezetszemlélet-formáló, környezeti tudat növelı akciók végrehajtását Település-rehabilitáció A program a települések épített környezetének javítását szolgálja, célja, hogy a lakosság számára vonzó települési környezetet biztosítson, egészséges és biztonságos munkahelyi és lakókörnyezetet alakítson ki. A program központi célja a települések, a településközpontok épített környezetének és funkcióinak elsısorban gazdasági és közösségi célú megújítása, új funkciók telepítése, kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése, közösségi terek kialakítása. Mindez a kistérség számára kijelölt funkciók települési szintre történı lebontását követıen elkészített / módosított, egységes keretbe foglalt településfejlesztési tervek alapján történik Barnamezıs területek fejlesztése A program célja, hogy a kistréségben meglévı barnamezıs, ipari-gazdasági célra igénybe vehetı (pl. laktanyák, egykori iparterületek, ill. környezet és egyéb szennyezés által nem érintett területek esetében a korábbitól eltérı funkciók megalapozásával elısegítse az érintett területek revitalizációját, funkcióváltását. Mivel a kistérségben bányászati célra használt területek is találhatók, célszerő ezen hányók stb. hasznosítása, s mivel az egykori bányamővelés nyomot hagyott a természeti tájon, ezek kezelése is aktuális feladat Környezetvédelem A programban meghatározott intézkedések elısegítik a települések természeti környezetének megırzését, állapotának javítását, a helyi természeti értékek védelmén, a környezet védelmét szolgáló infrastruktúra kiépítésén (pl. hulladékgyőjtés, hasznosítás; szennyvízkezelés stb.), ár-és belvízvédelmi, zaj- és levegıszennyezés csökkentése feladatokon, valamint a lakosság és a döntéshozók környezeti szemléletének, tudatának fejlesztésén, környezetvédelemmel kapcsolatos információk terjesztésén keresztül. 4. prioritás: Közösségi infrastruktúra, humán fejlesztések A humán jellegő közszolgáltatások (kis)térségi alapon történı optimalizálása lehetıvé teszi a funkciók megfelelı térségi/földrajzi elosztását a települések között, csökkentve a fennálló térségi különbségeket, a koncentráció oldását. Ennek keretében nyílik lehetıség a közoktatási, egészségügyi, szociális alapellátás és közösségi intézményrendszer térségi alapon szervezett 8

9 infrastrukturális fejlesztésére, a magas minıségő szolgáltatásokhoz való egyenletes és területileg kiegyensúlyozott hozzáférés érdekében. A helyi önkormányzatok közigazgatási feladatainak elektronizálását, modernizálása hozzájárul a helyi közigazgatás hatékonyabb mőködéséhez, a lakosság hivatali ügyintézésének gyors és ügyfélbarát kiszolgálásához Egészségügyi ellátás fejlesztése A program tartalmazza a korszerő egészségügyi, rehabilitációs és ápolási szolgáltatások háttérfeltételeinek kialakításához szükséges fejlesztéseket (rehabilitáció, térségi alapú integrált alapellátás intézményi fejlesztése, járóbeteg szakellátás korszerősítése), ennek infrastrukturális hátterének kialakítását. E rendszer keretein belül célszerő megvalósítani az egészséges életmódra történı nevelés, lakossági szemléletformálás céljával szervezett programokat is. 4.2.Szociális ellátás fejlesztése E program tartalmazza a szociális intézményrendszeréhez kapcsolható, ellátást nyújtó létesítmények, fejlesztését (pl. gyermekotthon, nappali ellátások, bölcsıdék, további családközeli szociális szolgáltatások) és többfunkciós közösségi terek, intézmények létrehozását Oktatás, képzés fejlesztése A program elsısorban a gazdaság igényére alapozott, a közoktatás keretében vagy azt kiegészítı, - kistérség, de akár regionális szinten is jelentıs - oktatási infrastruktúra és módszertan/szakképzés kialakítását célozza. Ennek keretében sor kerülhet intézmények felújítására, bıvítésére, de alapvetı szükség van a képzések rendszerének kidolgozására Információtechnológiai fejlesztések A program célja, hogy korszerő informatikai fejlesztések segítségével lehetıvé váljon a kistérség településein a közszolgáltatások minıségének javítása, lakosság számára a munkához, hivatali ügyintézéshez, közszolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó napi ügyek színvonalas, gyors és hatékony intézése biztosított legyen. A lakosság és az üzleti szektor igényeinek kielégítésére az egységes, magas standardoknak megfelelı közigazgatási szolgáltatások kialakítása magában foglalja a közigazgatási és adminisztratív alkalmazások integrált alrendszereinek a létrehozását, továbbfejlesztését, bıvítését, amely az - e-ügyintézés megvalósítása, - on-line közigazgatási információk szolgáltatása; - az ügyintézéshez szükséges nyomtatványok, őrlapok letölthetısége, on-line kitöltése, hitelesítése, továbbítása (kétirányú interaktivitás), minısített biztonságú elektronikus aláírás alkalmazásával - on-line településmarketing feladatokat is. A közigazgatás munkájának hatékonysága, gyorsasága és biztonsága, a lakosság és a gazdasági szféra magas színvonalú infokommunikációs infrastruktúrához juttatása szükségessé teszi a szélessávú elektronikus hírközlési infrastruktúra bıvítését, a szélessávú hálózat kialakítását, lefedettség növelését. 9

10 Szükséges feltétel a korszerő és megbízható informatikai hálózat megléte, a szélessávú internet elérhetısége A kistérség közlekedésének fejlesztése A gazdaságfejlesztı és turisztikai tevékenységek, valamint a lakosság életminıségének javítása feltételezi a kistérségi központtól távolabb fekvı települések számára is a fizikai elérhetıséget, a kistérségi (és akár regionális) gazdaságba történı becsatlakozásuk lehetıségét. A közlekedési feltételek biztosítása, az elérhetıség megteremtése a gazdasági szereplık mobilitási igényét, a lakosság által a munkahelyek, közszolgáltatások elérését, a lakosság és ide érkezı turisták számára a szabadidıs mobilitás kiszolgálását biztosítja. a érdekében. A közutak fejlesztése elsısorban a gazdasági célokat szolgálja, a kistérség fejlesztési koncepciójában megfogalmazottakkal összhangban a kistérségi funkciók földrajzi meghatározottságával párhuzamosan kell, hogy történjen. A program magában foglalja a kistérségben tervezett, annak minden települését érintı kerékpárúthálózat megvalósítását is közötti idıszak projektmátrix meghatározása és a feladatokhoz rendelt források feltérképezése A feltárt adottságokra és a jövıképbıl származtatott kistérségi munkamegosztásra alapozva, valamint a kistérséghez tartozó egyes települések identitás tudatának erısítésére javaslatot dolgoztunk ki a települési fı funkciók és megkülönböztetı profil / jövıkép meghatározására. A rendelkezésre álló kistérségi és települési dokumentumok, valamint minden egyes települési önkormányzattal illetıleg egyes meghatározó gazdasági szereplıkkel lefolytatott interjúk alapján rögzítettük és rendszereztük a jövıképet támogató települési fejlesztési projektek halmazát. A különbözı kistérségi és települési dokumentumokban meglévı és a projektgenerálási munkánk alapján javasolt fejlesztési projektek minısítésével javaslatot tettünk a kistérségi szinten kiemelt illetıleg a települési szinten kezelendı projekt kategóriákra. A Mezıkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás által a évi Cselekvési programban elfogadott 5 kiemelt nagyprojekt indokoltságát helyzetértékelésünk alátámasztotta. Ezen túlmenıen a települések fejlesztési programjainak közös felületei mentén kialakítottuk kistérség szempontjából stratégiailag fontos, ezért kistérségi szinten kezelendı fejlesztési program javaslatainkat. (lásd közötti PROJEKTMÁTRIX). Hangsúlyoznunk kell, hogy a javasolt fejlesztési programok nem csorbítják a programok részét képezı egyes projektek és projekt tulajdonosok önállóságát. Az önálló projektek kistérségi fejlesztési program mentén megvalósuló tematikus szervezése a kistérség (nem csak a programban közvetlenül érintett települések / projektgazdák, hanem valamennyi település / projektgazda) számára stratégiailag fontos területeken garantálja az egyes projektek közötti összhangot, ezáltal a szinergikus hatások érvényesülését, csökkenti a megvalósítás kockázatait, az adott programban közvetlenül érintett települések / projektgazdák számára a forrásteremtés és forrás hatékonyság, valamint a partnerség és projektmenedzselés oldaláról nyújt komparatív elınyöket. Ezen programok jellegük és funkciójuk alapján az alábbi csoportokba sorolhatók: 10

11 Gazdaságfejlesztési projektek Tájhasználati projektek Turisztikai, idegenforgalmi projektek Tematikus utak projektjei Szociális és képzési projektek Az egyes települések érintettségének, projektjeinek kapcsolódását a kistérségi fejlesztési programokhoz összefoglaló, áttekintı táblázatban rögzítettük. Az egyes programokhoz tartozó projektek tartalmi ismertetése a Mezıkövesdi Kistérség Stratégiai Terv és Program tanulmányban tételesen megtörtént. A javaslatok települési véleményezésének ismeretében készítjük el az egyes kiválasztott, elfogadott projekt javaslatok projekt fiche -szerő feldolgozását. A tanulmány a Mezıkövesdi Kistérség közötti kiemelt nagyprojektjeinek és kistérségi szinten kezelendı fejlesztési programjainak megvalósításához rendelt, potenciális támogatási források feltérképezését a Projektmátrix táblázat struktúrájában elkészített FORRÁSTÉRKÉP tartalmazza. Lehetséges támogatási/pályázati forrásként elsıdlegesen az Új Magyarország Fejlesztési Terv (NFT-II) ágazati és regionális (ÉMOP) operatív programjait, valamint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv (EMVA) tervezett intézkedéseit vettük figyelembe. Egyes programoknál fennáll az egyéb támogatási források igénybevételének lehetısége is. A PROJEKTMÁTRIX és a FORRÁSTÉRKÉP nem tartalmazza azokat a települési projekteket, amelyek a kistérség évi Cselekvési Programjában települési fejlesztési projektként szerepelnek, de méretüknél és jellegüknél fogva elsıdlegesen települési jelentıségőek. Ezen projektek többnyire decentralizált önkormányzati célelıirányzatként támogathatóak. A kistérségi program keretében ezen projektek kezelése nem indokolt. Mindamellett megfontolásra érdemes, hogy egyfajta kistérségi koordináció (forrás optimalizálás) mellett csökkenthetı legyen az adott támogatási forrás iránti, kistérségi települések közötti versengés. 11

12 2 Helyzetelemzés, állapotfelmérés, problématérkép 2.1 A Mezıkövesdi Kistérség elhelyezkedése, települései A Mezıkövesdi Kistérség az Észak-Magyarországi Régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megye délnyugati részén helyezkedik el. Szomszédos kistérségek: Füzesabonyi, Egri, Miskolci és Mezıcsáti Kistérség. A mezıkövesdi kistérség B.A.Z. megye 505-ös jelzıszámú statisztikai kistérsége. 1. ábra A kistérség elhelyezkedése Magyarország területén belül Forrás: VÁTI Természeti adottságai változatosak: - a kistérség északi települései a Bükkalja völgyeiben találhatóak, - a kistérség központi, 3. sz fıútra felfőzıdı része a hegyvidék és síkság találkozási zónáját jelentı vonalon fekszik, - a déli terület pedig a már az Alföldhöz tartozó Borsodi Mezıség részét képezi. A kistérségben jó minıségő talajok, termálvíz-készlet és országos jelentıségő lignitvagyon található. A kistérség északi részén, a Bükk-hegységben nagy kiterjedéső erdık, benne jelentıs vadállomány található. A kistérség területének egy része a Bükki Nemzeti Parkhoz, egy másik része pedig a Borsodi Mezıség Tájvédelmi Körzethez tartozik. 12

13 2. ábra Mezıkövesdi Kistérség (forrás: MTKT1) A Mezıkövesdi kistérség közúton és vasúton egyaránt jól megközelíthetı: a Budapest-Miskolc vasútvonal, a 3. számú fıút és az M3-as autópálya (TINA V. sz. korridor) egyaránt áthalad rajta. 1 Mezıkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás 13

14 3. ábra Mezıkövesdi kistérség és közvetlen környezete Forrás: A kistérség területe hektár, azaz 299 km 2, ami a megye területének 9,4 %-a. A kistérséget 1 város (Mezıkövesd, mint a kistérség központja) és 20 község alkotja. 14

15 4. ábra A kistérség települései (forrás: VÁTI) 15

16 A kistérség településeinek adatait, kormányrendeletek szerinti besorolását az alábbi táblázat tartalmazza összefoglaló jelleggel: Mezıkövesdi Kistérség területe (km 2 ) 680 Lakónépesség (fı, dec. 31.) Területfejlesztési szempontból kedvezményezett térség (64/2004. Kormányrendelet sz.) Igen Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térség Igen Típus szerint Ipari szerkezetátalakítási térség Nem Vidékfejlesztési térség Igen Hátrányos helyzető Igen Mérték szerint Leghátrányosabb helyzető Nem Települések száma 21 Jogállás szerint Város 1 Község 20 Területfejlesztési szempontból kedvezményezett települések száma (7/2003. Kormányrendelet szerint) 7 Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott település 2 Országos átlagot jelentısen meghaladó munkanélküliséggel sújtott Típus szerint település 6 Leghátrányosabb kistérséghez nem tartozó leghátrányosabb helyzető település 1 1. Táblázat Mezıkövesdi Kistérség településeinek besorolása (forrás: VÁTI) 2.2 Természeti adottságok A tájkarakter egyik meghatározója és szervezıje a Tisza folyó, a másik tájformáló természeti képzıdmény a Bükkalja. A kistérség társult 21 települése az alábbi tájkataszterek alapján sorolható be: Egri Bükkalja Miskolci Bükkalja Borsodi Mezıség Borsodi Ártér Tájkataszterek Települések Bogács, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Szomolya, Tard Borsodgeszt, Bükkábrány, Kács, Sály, Tibolddaróc, Vatta Borsodivánka, Egerlövı, Csincse Mezıkeresztes, Mezıkövesd, Mezınagymihály, Mezınyárád, Szentistván, Négyes A kistérség környezeti/természeti adottságainak jellemzıi közül az alábbiakat foglaltuk össze : - földtani adottságok, - domborzat, 16

17 - talajviszonyok, - éghajlat - növényzet Földtani adottságok Tájegységek Felszíni képzıdmények Elıfordulási formák Egri Bükkalja Miskolci Bükkalja oligocén alsómiocén pliocén. - márga, homok fedi, benne triász karbonátos kibukkanásokkal. - tufa elıfordulása 30 %-os. - homokos, agyagos, márgás üledék alatta 100 Mt-ás lignittelep - homok, kavics készlet, továbbá a cementipari mészkı is jelentıs - hévizek és a bıviző karsztforrások a térség nagy kincsei Borsodi Mezıség felsı pleisztocén és holocén homok és lösziszap folyóvízi kavics (Mezıkövesd) Borsodi Ártér réti öntés, réti és nyers öntéstalajok Domborzat Tájegységek Egri Bükkalja Miskolci Bükkalja Borsodi Mezıség 17 Tengerszint feletti magasság 126 és 480 m tszf hegységelıteri dombság 300 m átlag-magasságú hegylábfelszín 90 és 153 m tszf Domborzat típus Felszínének 60 %-a közepes magasságú, 40 %-a alacsony dombhátakból és lejtıkbıl áll. É-D-i futású völgyekkel erısen tagolt. Az átlagos vízfolyás sőrőség 5 km/km2. A DNY-i lejtık fokozottan erózió érzékenyek A hegységelıteri lejtıket az eróziós-deráziós folyamatok völgyek és völgyközi hátak rendszerére bontotta. Az Egri Bükkalja tájegységnél a vízfolyás sőrősége alacsonyabb. Az erózióveszély itt is jelentkezik. - É-i pereme: alacsony dombháti hátak, lejtık,

18 Bükkbıl érkezı patakok hordalékkúp síksága - középsı része: hullámos síkság, Borsodi Ártér m tszf - D-i egysége: alacsony, ármentes síkság gyenge lejtésviszonyok, gyakoriak a lefolyástalan területek Talajviszonyok Tájegységek Talajminıségi/ termékenységi kategóriák Elıfordulási arány/hasznosítás Egri Bükkalja barna talajok (VI, VIII) csernozjom barna erdıtalajok (IV, V) 44,6 % 31,2 % magas erdısültség Miskolci Bükkalja Borsodi Mezıség Borsodi Ártér Hasonló az Egri Bükkalja adottságaihoz csernozjom barna erdıtalaj (V., VI) szolonyeces réti talaj (VII) szikes réti szolonyec agyagos vályog mészlepedékes csernozjom egyéb (pl. sztyeppesedı réti szolonyec) agyagos vályog, agyag mechanikai összetételő réti talajok (V., VI) réti szolonyecek (Hortobágy felé) szoloncsák (Borsodi Mezıség felé) Hasonló az Egri Bükkalja adataihoz 30 % (szántó,szılı) 19 % (kedvezı szántó) 30 % (gyenge legelı) 10 % 3 % nem jelentıs 30 % Talajtani adottságok / Települések termıterületének aranykorona értéke Település AK Település AK Egri Bükkalja Miskolci Bükkalja Bogács 16 Borsodgeszt 16 Bükkzsérc 6 Bükkábrány 30 Cserépfalu 10 Kács 13 Cserépváralja 17 Sály 15 Szomolya 17 Tibolddaróc 19 Tard 20 Vatta 28 Borsodi Mezıség Borsodi Ártér Mezıkövesd 20 Négyes 18 18

19 Mezıkeresztes 22 Csincse 23 Mezınyárád 26 Mezınagymihály 17 Szentistván 19 Egerlövı 22 Borsodivánka 20 Forrás: Befektetıi Kézikönyv B.-A.-Z. Megye, Földhivatal (megjegyzés: a települések határának átlagos aranykorona értékérıl van szó, ennek megfelelıen elıfordul, hogy egyes településeknél, mint pl. Mezınagymihálynál, bár a település határának jó része kiváló minıségő mezıgazdasági terület, a határ egy részének gyenge aranykorona értéke az átlagot leronthatja ) Éghajlat Tájegységek Egri Bükkalja Miskolci Bükkalja Borsodi Mezıség Borsodi Ártér Mikroklímában gazdag és változatos Mikroklímában gazdag és változatos Mérsékelten meleg, mérsékelten száraz Mérsékelten meleg, mérsékelten száraz Délies kitettségő lejtık: jelentıs besugárzást kapnak, (kedvez a szılı és gyümölcs termesztésnek.) Északias kitettségő területek: hótakarós napok száma magasabb, (lehetıvé téve a téli sportokat) A széljárást befolyásolja a hımérsékleti inverzió, (nappal a felszálló, éjjel a leszálló légáramlatok a jellemzıbbek). Az Egri-Bükkalja átlag hımérsékleténél néhány fokkal hővösebb, valamivel több a hótakarós napok száma. Csapadék 650 mm évente, A délies kitettségő lejtıkön kedvezıek a besugárzási viszonyok napsütés évente 1900 óra évi középhımérséklet 10 o C csapadék mm/év leggyakoribb szélirány ÉK (DNY és D) napsütés évente 1900 óra évi középhımérséklet 10 o C csapadék mm/év leggyakoribb szélirány ÉK 19

20 Növényzet Tájegységek Természetes növényzet Haszonnövények Egri Bükkalja Miskolci Bükkalja Erdı: folyónövedék évi átlaga 3,0-3,7 m3/ha. a gyertyános tölgyesek a cseres tölgyesek A meleg délies kitettségekben hárskıris és cserszömölcében gazdag karsztbokorerdık sztyepprétek: pusztai csenkeszek, árvalányhajak perjefélék tızegmohás átmeneti láp: gyapjúsásfélék, a tarajos pajzsika és a fürtös lizinka Hasonló az Egri Bükkaljához tatárjuharos lösztölgyesek is elıfordulnak Gyakoriak a nyílt mészkı sziklagyepek és a mészkı sztyepprétek búza (20-25 q/ha), ıszi tavaszi árpa szılı (60-70 q/ha.) búza tavaszárpa cukorrépa kiskertekben: paradicsom, paprika Borsodi Mezıség Borsodi Ártér Erdı: átlagos folyónövedék 3,1-3,7 m3/ha tölgy-kıris-szil ligeterdık, tatárjuharos lösztölgyesek, cseres tölgyesek Lágyszárú fajok: alföldi aszat, Janka tarsóka, ibolyafélék Erdı: bokorfüzesek, főz-nyárégerligetek, a kırismézgáséger láperdık, tölgykıris-szil ligeterdık Lágyszárú fajok: mocsárrétek, iszaptársulások szikes puszta növényei, kakaslábfő, kétéltő keserőfő, édesgyökér búza (25 35 q/ha) ıszi árpa (20 30 q/ha) vöröshere (30 50 g/ha) kukorica (30 50 q/ha) olajos növények a búza (25-35 q/ha), kukorica (30-50 q/ha) cukorrépa ( q/ha). 20

21 2.3 A térség településszerkezete, infrastruktúrája, környezeti állapota Településszerkezet A 3.sz fıközlekedési út nyomvonala évszázadokkal ezelıtt alakult ki, s miután Mezıkövesden haladt keresztül, a város a 15. századtól kezdve a térség központjává vált. A települések földrajzi eloszlását, a településformák kialakulását a dombozati és éghajlati viszonyok határozták meg. A Bükk déli lejtıje és az Észak-Alföld sík területe a 3. sz. fıközlekedési út. út nyomvonala mentén találkozik. A 3. sz. úttól északra húzódó települések a völgyekben, patakkal párhuzamosan kialakult utak mentén fejlıdtek, un. szalag településszerkezeti formában. A 3. sz. úttól délre húzódó települések jellegzetes mezıvárosias halmaztelepülések. Mezıkövesd és Szentistván tipikus kétbeltelkes települések, melynek nyomai mai is jól fellelhetık. Mezıkövesden az un. Hadas településrész másfél, két évszázad óta sértetlen formában ırzi szerkezetét, és jó néhány épülete a matyóság építı mővészetét. Közlekedés Légi közlekedés Mezıkövesd és Mezıkeresztes közötti, egykor katonai célokat szolgáló repülıtér újbóli hasznosítása számos gazdasági-logisztikai lehetıséget kínál a kistérség, a megye illetve az Észak-magyarországi régió szempontjából, ezért évek óta kiemelt célkitőzés. Az ingatlan állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba vételével kapcsolatos kezdeményezések ezideig eredménytelenek maradtak. A terület intermodális logisztikai központként és hozzáadott érték ipari parkként való hasznosítására átfogó koncepció és megvalósíthatósági tanulmány készült. A hasznosítással kapcsolatos projekt potenciális (pl. távol-keleti) befektetıkkel való megismertetése folyamatosan napirenden van (ITDH) Közúti közlekedés Az M3-as autópálya átadása azon túl, hogy tehermentesítette a 3-as számú fıközlekedési utat új lehetıséget teremtett a térségnek az európai vérkeringésbe való bekapcsolódásba. Autópálya lehajtók: Mezıkövesd, Mezıkeresztes. Problémát okoz a Bükkaljai települések "zsák" jellege. Az egymással szomszédos települések csak nagy kerülıkkel, a 3-as számú fıközlekedésre történı minduntalan kiközlekedéssel közelíthetık meg. A tömegközlekedés (autóbusz vonatkozásában) a 3-as számú fıközlekedési út településein a legjobb, viszont fejlesztésre szorul a Bükkaljai kisrégióban és Mezıcsát irányában. Vasúti közlekedés A vasúti közlekedés (Budapest-Miskolc-Kassa fıvonal) színvonala kielégítınek mondható, bár Mezınyárád - Mezıkeresztes vonatkozásában visszalépést jelentett, hogy a gyorsvonatok nem állnak meg. Mezıkövesdnek fejlıdést jelent, hogy napi két IC szerelvény megáll. A vasúti szállítás egyik legnagyobb használója a bükkábrányi lignit bánya (napi 10 szerelvény). Kerékpár utak 21

22 A kerékpárhálózat kiépítésében -településen belül- történtek elırelépések, bár ez még nem kielégítı. A települések közötti kerékpáros kiemelten turisztikai célú - közlekedés mőszaki feltételrendszerének megteremtése egyre sürgetıbb. A gyalogos forgalom, illetve az parkolás problémái, elégtelensége Mezıkövesd és Bogács településeken mutatkozik. 5. ábra A Mezıkövesdi kistérség közlekedési hálózata Forrás: Hatvani Kft. Kommunikáció, informatika A térség valamennyi települése cross-bar rendszerő telefon vonallal rendelkezik, úgy szintén minden önkormányzat és iskola rendelkezik Internet csatlakozással. A vállalkozásoknak azonban csupán %-a él (becsült arány) az internetes szolgáltatások lehetıségeivel. A Bükkaljai régióban a nagy sávszélességő kapcsolatok kiépítése mőszaki problémákba ütközik, ezért az ezirányú fejlıdés lassú, de itt is megkezdıdött (Bogács, Bükkzsérc, Kács). A térségben kezdeményezések vannak helyi kábeltelevíziók létrehozására. Mezıkövesd egy része, ill. Bükkábrány, Mezınyárád, Sály, Szentistván, Szomolya, Mezıkeresztes, és Bogács, Vatta már kiépült hálózattal rendelkezik. A mobil szolgáltatók által biztosított hálózati lefedettség folyamatosan javuló tendencia mellett megfelelı. A Dél-Borsodi Regionális Fejlesztési Társulás honlapján ( amely 2007 májusa óta nem jeleníthetı meg ) a társulást alkotó települések közül 10 településrıl2 lehetett információkat elérni. A több 14 települést bemutató anyag fejlesztés alatt állt. A honlapon minimális információ állt rendelkezésre, nincsenek a térségi lehetıségeket bemutató pl. fejlesztési anyagok, információk, továbbá sem a forma, sem a tartalom nem elégséges. A kistérséget alkotó települések közül Mezıkövesd rendelkezik esztétikus, informatív, a települést 4 nyelven (magyar, angol, német, lengyel) bemutató honlappal. A megjelentetett információk közül a legtöbbet a turisztika-idegenforgalom mondja ill. mutatja be a városról, a gazdasági-üzleti oldal, a 2 Bogács, Borsodivánka, Cserépfalu, Cserépváralja, Csincse, Mezıkövesd, Mezõnyárád, Szentistván, Szomolya, Tiszadorogma 22

23 város fejlesztését (pl. eddigi eredmények, fejlesztési tervek, koncepciók) lehetne bıvíteni. Pozitívum továbbá, hogy a gazdasági szereplık, vállalkozások listája megtalálható az oldalon. Letölthetı az oldalról a város 2007-es turisztikai programja, amely egy szép kivitelő katalógus formát kapott. Azonban a kistérség központjaként kellene szólni a Mezıkövesdi Kistérségrıl a honlapon, pl. min. egy rövid bemutatással, linkkel. Ezt a települések közül mindössze Tard oldalán lehet megtalálni. Bogács kivételével a többi település honlapja korlátozott tartalmú vagy elérhetıségő, de pl. Borsodgeszt, Borsodivánka, Bükkzsérc, Cserépfalu, Mezıkeresztes, Sály, Szomolya, Tard és Vatta oldalán találhatók (fıként az idegenforgalom szempontjából) értékes információk a településekrıl. Ivóvízellátás, szennyvízkezelés A térség valamennyi településén kiépített az ivóvízhálózat, a háztartások rákötési aránya a legtöbb településen 100 %- os, 90 % alatti rákötéssel információink szerint csak Szomolya rendelkezik. Jelentıs elırelépés történt a szennyvíz hálózat kiépítésében. A szennyvíz-csatorna hálózat hossza 155 km, amibıl 51 km Mezıkövesden található. Kistérségi szinten 1 km vízvezetékre 364 m csatorna jut, ami nem éri el a megyei (569 m) átlagot. Napjainkban a kistérség települései közül teljes szennyvízhálózattal rendelkezik Borsodivánka, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Mezınagymihály, Mezınyárád, Négyes, Sály, Szomolya, Szentistván, Tard. (Megoldásra várnak a Szomolya szennyvíz csatorna hálózatának mőszaki problémái és pénzügyi, jogi vitái. Bogács, Cserépfalu, Cserépváralja települések csatornahálózata a bogácsi szennyvíztisztító telepre van bekötve, mely mechanikai és biológiai fokozatban tisztít (naponta kb m 3 szennyvíz fogadására képes). Mezıkövesd és Mezıkeresztes, illetıleg Bogács részleges hálózattal rendelkezik. (A mechanikai és biológiai fokozatú mezıkövesdi szennyvíztisztító kapacitása 1600 m 3, a mezıkeresztesi kis kapacitású szennyvíztisztító, mely teljes rekonstrukcióra szorul). A csatornázatlan területeken a szennyvizet közmőpótlók (szennyvízderítık, tárolók), berendezésekben győjtik. A Borsodi Mezıség településein lévı ezen létesítményeknél a magas talajvíz problémát okoz. A kistérség egyik legjelentısebb infrastrukturális beruházását a szennyvízcsatorna hálózattal nem rendelkezı települések ( Mezıkövesd/részben, Borsodgeszt, Bükkábrány, Tibolddaróc, Kács, Csincse, Egerlövı, Vatta) csatornázása és a szennyvíz tisztító technológiák/kapacitások (Mezıkövesd, Mezıkeresztes) fejlesztési feladata jelenti. A kistérségben a csapadékvíz-elvezetési gondok jelentısek. Bogács, Sály és Mezıkövesd közigazgatási területén létesült korábban záportározó. A szennyvízderítık és tárolók használhatósága is csökkent, helyenként hosszabb-rövidebb idıre megszőnt. Jelentıs talaj- és bőz-szennyezés következett be. Településeken belül komoly gondot okoz az árkok összefüggı rendszerének hiánya, korszerőtlensége, a meglévık elégtelen karbantartottsága. A bánya tevékenysége miatt idıszakosan, átmenetileg víznyomás problémák, illetve vízhiány lép fel Bükkábrány, Vatta és Csincse településeken. Hulladékkezelés, hulladékgazdálkodás Valamennyi településen van intézményes szemétszállítás, kivéve Négyest, ahol a lakosság maga szállítja a hulladékot a helyi szeméttelepre, és rakja le rendezetlen módon. Az érintett 20 település közül 13 településen helyi lerakó mőködik. Bogácsról és Szomolyáról a noszvalyi, Cserépfaluból a bükkzsérci, Cserépváraljáról a tardi, Csincsérıl a mezıkeresztesi, Kácsról és Szentistvánról a mezıkövesdi lerakóra szállítják a kommunális hulladékot. 23

24 A kistérségben mőködı 13 lerakóhely közül csak a mezıkövesdi rendelkezik engedéllyel. A mőködı szeméttelepek mőszaki védelem nélküliek, még a mezıkövesdi lerakó sem felel meg a ma érvényes elıírások mindegyikének. Ezen adottság a környezetszennyezési feltételeket tekintve rendkívül kedvezıtlen, megtőrt állapotot tükröz. Minden lakás hulladéka összegyőjtésre kerül Csincse, Mezıkeresztes, Mezınagymihály, Négyes településeken. Ugyanakkor 79%-os Mezıkövesden. Az állattartásból származó állati tetemek kezelése a térségben megoldottnak tekinthetı: Mezıkövesden korszerő állati hulladéktároló mőködik. Energiaellátás A kistérség villamos energia ellátása 120 kv-on a mezıkövesdi 120/20 kv alállomásból történik. A kistérség mellett még egyéb terület is innen kapja az ellátást. 120/20 kv-os feszültség szinten, ill. transzformációval a térség villamos energia kiszolgálása megoldott. A térség villamos hálózata a meglévı közép- és kisfeszültségen jelentkezı igényeket kiszolgálja, annak ellenére, hogy a hálózat elöregedett, korszerőtlen. A közvilágítás terén jelentıs fejlesztések, korszerősítések szükségesek. A villamos fogyasztó lakások aránya a kistérségben kevéssel alatta marad a megyei átlagnak. Ez az érték a legalacsonyabb Bükkábrányon, legmagasabb Bogácson, Szentistvánon, Szomolyán, Mezıkeresztesen, Cserépfalun, Bükkzsércen és Kácson. A gázzal ellátott lakások aránya a kistérségben 81%, ami jóval meghaladja a megyei átlagot (69%). Ezt a megyei átlagot Vatta, Mezınagymihály, Tibolddaróc, Bükkzsérc, Borsodgeszt, Sály települések nem érik el. A kistérség összes települése rendelkezik gázellátással. Természeti erıforrások A BORSODI-MEZİSÉG egyik fı értékhordozója a termıtalaj. Hasznosítható ásványi nyersanyagok a kavics, a homok, és lignit. Kiemelkedı értéket hordoznak a hévizek és nagy hozamú artézi kutak. Természeti értékei között kimagasló a Borsodi Mezıség Tájvédelmi Körzet. A BORSODI-ÁRTÉR legfıbb értékhordozója a Tisza, ill. annak közelsége. Az EGRI-BÜKKALJA legjelentısebb kincse a termálvíz készlet. Hasznosítható ásványi nyersanyagai a homok, agyag, riolittufa, lignit. A MISKOLCI-BÜKKALJA legfıbb értéke az a sérülékeny vízbázis, melyet a Kácsi-Sályi források biztosítanak. Vízminıség-védelem A térség legjelentısebb sérülékeny vízbázisai: - Kács-Sály (a hidrogeológiai védıidom nyilvántartási száma /1989.) - Bükki védıidom (20.540/1987, mely a Miskolc város vízellátásába bekapcsolt források) Ezen sérülékeny vízbázisok vízminıség-védelme szükségszerőségének felismerését igazolják a kistérség elıkészített, kiemelt nagyprojektjei, úgymint a szennyvíz hálózat fejlesztési és a csapadékvíz elvezetési projektek. A vízminıség-védelem komplex intézkedései között egyes települések feladatai között ki kell emelni az Környezetileg Érzékeny Területek program kistérségi jelentıségét. Levegıtisztaság-védelem A térségben kiépült a földgázhálózat. A településeken, a háztartások közel mintegy 60 %-a van rákötve a hálózatra.. A főtési szezonban, a vegyes-, esetenként olajtüzelésbıl származó légszennyezettség ennek hatására ugrásszerően csökkent. 24

25 Jelenleg Bükkábrány és Mezınyárád településen a külszíni bánya mővelésébıl eredıen kell számolni ülepedı és szálló por szennyezésével és zajterheléssel, amely ellen a bánya az uniós szabvány elıírásoknak megfelelı intézkedéseket tesz. Emellett Bükkábrány és Vatta település belterületén halad keresztül a 3-as számú fıközlekedési út, melynek forgalma meghatározó jellegő a légszennyezettség vonatkozásában. A légszennyezéssel együtt járó (a fentiekben említett bányamővelés kivételével) ipari tevékenység a térségre nem jellemzı, így az abból származó közvetlen légszennyezés elhanyagolható. Miskolc város ipari tevékenységébıl eredı levegıszennyezéssel kismértékben és idıszakosan számolni kell. 25

26

27 2.4 Társadalmi, szociális jellemzık A felmérés során vizsgáltuk a kistérség településenkénti humán erıforrás szerkezetét. A települési önkormányzatok által kitöltött kérdıíveken rendelkezésünkre bocsátott humán erıforrás adatokat táblázatos formában foglaltuk össze. Az adatok elemzése alapján az alábbi megállapítások tehetık: népesség / ezen belül a roma kisebbség aránya - a kistérség településeinek népessége a közötti tendenciához hasonlóan, változatlanul csökken - a speciális kezelést igénylı kistérségi feladatok /problémák meghatározása szempontjából figyelemre méltó annak megállapítása, hogy az egyes településeken élı roma kisebbség aránya jelentıs mértékben szór, - Szomolya és Sály településeken % - a legnagyobb lélekszámú Mezıkövesd és Mezıkeresztes településeken % - Borsodgeszt, Szentistván,Vatta, Egerlövı településeken 2 5 %, ugyanakkor - Borsodivánka, Bükkzsérc,Kács, Mezınagymihály, Mezınyárád, Négyes, településeken a felmérés szerint nincs önmagát romának valló kisebbség. a népesség korösszetétele A statisztika feldolgozásánál öt alapvetı kategóriát állítottunk fel: (14 év alatti, 15-18, 19-35, közötti és 60 év feletti lakosok). Normálisnak mondható a lakosság korcsoportonkénti összetétele azokon a településeken, ahol a 18 év alattiak aránya megközelíti a 30 %-ot, míg a 60 év felettiek aránya legfeljebb 20 % környékén van. Elemzésünk szerint a népesség korösszetétele kritikus ( erıs elöregedést mutat) az alábbi településeken: Borsodivánka, Borsodgeszt, Egerlövı, Mezınagymihály, Négyes. a foglalkoztatottság / munkanélküliség helyzete A kistérség munkanélküliség szempontjából meglehetısen heterogén. A legnagyobb lakosságszámú településen Mezıkövesden a munkanélküliség 7%, Bogács, Borsodivánka, Bükkábrány, Kács, Mezınyárád, Tard településeken ez alatti. Ugyanakkor kiemelkedı, 10%, vagy a fölötti munkanélküliséggel sújtott település Borsodgeszt, Csincse, Egerlövı, Négyes, Sály és Vatta. Ez utóbbiak közül is kiemelkedik a 30 % feletti arányú roma lakosságú Sály település, a maga 18.0%-os munkanélküliségével, valamint Szomolya, ahol vélhetıen magas a nem regisztrált munkanélküliek száma a képzettség szerinti megoszlás,a helyi és más településen való foglalkoztatás és az ágazatonkénti foglalkoztatás megoszlás adatai a kérdıíveken hiányosak illetıleg ellentmondásosak, ezért további ellenırzés és kiegészítés nélkül elemzésre nem alkalmasak

28 Település Bogács Borsodgeszt Borsodivánka Bükkábrány Bükkzsérc Cserépfalu Cserépváralja Csincse Egerlövı Kács Mezıkeresztes Mezıkövesd Mezınagymihály Mezınyárád Négyes Sály Szentistván Szomolya Tard Tibolddaróc Vatta I. Népesség (fı) ezen belül kisebbség aránya % 5% % 11% 10% % 4% 30% 0 0 3% 0-14 év közöttiek száma 18% % 343 6% év közöttiek száma 10% % 124 6% év közöttiek száma 8% % % év közöttiek azáma 27% % % év felettiek száma 27% % % II. Képzettség (fı) szakképzetlen szakképzett (középfokú) Felsıfokú végzettség III. Foglalkoztatottság (fı) munkaképes korú % % regisztrált munkanélküli % % 57 inaktív % 611 2% 367 helyben foglalkoztatott % % 76 más településen foglalkoztatott % % 215 Foglalkoztatottak ágazatonként (fı) mezıgazdaságban % % 12% 28% 20 5% ipar % % 34% 38% 30 20% szolgáltatás % % 34% 6% 30 35% kereskedelem-vendéglátás % % 13% 22% 15 35% közigazgatás-közszolgáltatás % % 7% 4% 5 5% Egyéb (eü.) % 2%

29 Népsőrőség A települések népsőrősége 2004-ben 20 és 175 fı/km 2 között alakult, az átlag 66 fı/km 2 volt, ami jelentısen elmarad a 109 fıs országos átlagtól, de még - az országos átlagnál alacsonyabb 103 fıs megyei átlagtól is. Mindössze két olyan település van a térségben (Mezıkövesd és Mezınyárád), amelyeknek népsőrősége 120 fı/km fölött van, ezért urbánus jellegő településeknek tekinthetık. Társadalmi-foglalkoztatási aktivitás A Mezıkövesdi kistérségben a közel 25 ezer fı aktív korú népességbıl fınek volt fıállása 2004-ben. Ez 29%-ot jelent, ami sokkal rosszabb a megyei 51%-os átlagnál. A teljes állandó népesség 30%-ának van fıállása, míg a megyében is 30%-nak. Egyéni- és társasvállalkozásból, valamint egyéb jövedelmekbıl a fıállásúakkal együtt adófizetı volt, ami 65% az aktív korúak között, és 37% a teljes népességben. Ezek jobbak a megyei adatoknál (61% és 36%). Az adófizetık aránya a legmagasabb Cserépváralján, Mezıkövesden, ahol meghaladja az aktív korúak 40%-át. A mutató 30% alatti Sályon. Az aktív korúak több mint 30%-a fıállású Bükkábrányban, Mezıkövesden, Mezınyárádon, Bükkzsércen, Cserépfalun, viszont kevesebb, mint 25%-nak Borsodgeszten, Négyesen és Sályon van fıállása. A munkanélküliség alakulása A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a munkanélküliségi ráta hosszú ideje kb. az országos átlag kétszerese. A Mezıkövesdi kistérségben ez a ráta az országos átlaghoz közelít 6. ábra A kistérség és a megye regiszter alapú munkanélküliségi rátája 2004-ben Forrás: KSH Ennek okai a - megyéhez viszonyítva kedvezıbb: 1. a mezıgazdasági adottságok,

30 2. a kistérség gazdaság-szerkezete, infrastrukturális adottsága, valamint 3. a népesség korcsoport összetétele (a megyében itt az egyik legmagasabb a nyugdíjasok aránya). A regisztrált munkanélküliek száma a Mezıkövesdi kistérségben 2004-ben 1968 fı, 2005-ben 2021 fı volt. A regisztrált álláskeresık aránya az aktív korú népességhez viszonyítva jelenleg szeptemberében 7,2 %, ami a megyei átlagnál (11,1%) jóval alacsonyabb értéket mutat. A munkanélküliségi ráta a 20%-ot egyik településen sem éri el, de Négyesen 14,6%-os, Sályon pedig 17,2%-os értéket mutat. A kistérségben 5% alatti értékkel 2 település esetében találkozhatunk (Borsodivánka, Bükkábrány). A tartós álláskeresık száma 2005-ben átlagosan 374 fı volt, ebbıl legmagasabb részvétellel 88 fı sályi lakos volt. A kistérségben a tartós munkanélküliek aránya jelenleg 1,5%-os, ami jóval alacsonyabb, mint a megyei (4,6%-os) átlag. 30

31 Oktatás, végzettség Alapfokú oktatás nevelés (Óvoda - Általános iskola) Az elmúlt években átalakult ill. folyamatban van az intézményfenntartó társulási rendszerének struktúrájának átalakítása. Az ezzel összefüggı információkat könnyebb áttekinthetıség kedvéért táblázatosan rögzítettük. Település Bölcsıde Óvoda Általános iskola alsó tagozat Általános iskola, felsı tagozat Középiskola Bogács Szomolya Mezıkeresztes Csincsérıl 21 fı Csincsérıl 42 fı Borsodgeszt Csincse Vatta Bükkábrány Mezınyárád Sály Mezıkövesd Bükkzsérc Cserépfalu Cserépváralja Tard Egerlövı Borsodivánka Négyes Szentistván Kács Négyesrıl+Tiszavalkról 19 fı Borsodgesztrıl 10 fı Egerlövırıl 25 fı Cserépfaluról 40 fı Cserépváraljáról 17 fı Tiszabábolnára Négyessel együtt 31 fı Tiszabábolnára Borsodivánkával Borsodgesztrıl 17 fı Egerlövırıl 28 fı Tardról+ Cserépváraljáról 38 fı Bükkzsércrıl 42 fı Négyesrıl+ Tiszavalkról+ Tiszabábolnáról+ Tiszadorogmáról 40 fı Tibolddaróc Kácsról 5 fı Kácsról 15 fı Kácsról 20 fı Mezınagymihály Gelejre 37 fı Gelejrıl (4.-8.) 38 fı Általános és Szakképzés 2. Táblázat: Az alap-és középfokú oktatás intézményi/szervezeti struktúrájának településenkénti eloszlása, valamint a közoktatási társulások aktuális mőködési modelljei (2007. szeptember 1-i állapot)

32 A Mezıkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás rendelkezik évekre vonatkozó Közoktatási feladat-ellátási Intézkedési Tervvel. Az egyes közoktatási társulásokhoz tartozó településeket azonos színnel jelöltük. A táblázatos összefoglalóból érzékelhetı, hogy a közoktatási társulások szerepe nı, s ezen belül nem csak kistérségi települések között, hanem kistérségen is átnyúló együttmőködések alakulnak ki. (piros betővel jelölve) A tendencia a normatív támogatások rendszerének (minimális átlaglétszám) hatására az utóbbi idıben felerısödött. Az alapfokú nevelés-oktatás intézményrendszerének (társulásainak) a Mezıkövesdi kistérségben alkalmazott modelljeit az alábbiakban grafikusan is ábrázoljuk. Megállapítható, hogy az egyes társulások mőködési modelljei nagyon eltérıek. Középfokú általános és szakképzés A kistérségben kizárólag Mezıkövesden található középfokú képzési intézmény - Szent László Gimnázium, Mezıkövesd (középfokú általános oktatási intézmény ) - Szent László Gimnázium, Mezıkövesd ( középfokú szakképzı intézménye ) Jelen helyzetben is megállapítható, hogy a szakképzés rendszere hagyományos jellegő, a tervezési cikluson belül, piaci igényekre alapozott alapvetı megújításra szorul ben a KSH a népszámlálás keretében felmérte a népesség végzettség szerinti megoszlását. A Mezıkövesdi kistérség végzettségi arányai az egyetemi, fıiskolai arányban térnek el a megyei és az országos átlagtól. Az általános iskolát el nem végzettek aránya 25%, ami megyei szinten 23%, országos szinten viszont csak 20%. Az általános iskolát végzettek aránya 29%, ami több a megyei 27%-nál, de az országos (26%) átlagnál is magasabb. A középiskolát végzettek aránya (40%) viszont alacsonyabb a megyei értéknél (41%), és alacsonyabb az országos (42%) átlagoknál. Ugyanakkor foglalkoztatási szempontból kedvezıtlen tényezınek mondható, hogy a fıiskolát, egyetemet végzettek aránya a kistérségben 7%, míg a megyében 9%, viszont országos átlagban 12%! 32

33

34 34 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

35 Egészségügy, szociális ellátás A Mezıkövesdi kistérségben összesen 24 háziorvos mőködik, ebbıl 8 fı Mezıkövesden. Az 1000 fıre jutó háziorvosok száma a kistérségben 0,54 ami magasabb a megyei és az országos átlagoknál (0,49). Körzeti betegápoló 2004-ben 33 fı volt a térségben, de ebbıl 10 mőködött Mezıkövesden. Az 1000 fıre jutó körzeti betegápolók száma a kistérségben 0,74 ami a megyei átlagnál (0,7) és az országos átlagnál (0,57) is magasabb. A térségben 16 gyógyszertár mőködik, ebbıl 4 Mezıkövesden. Az 1000 fıre jutó gyógyszertárak száma a kistérségben 0,36 ami magasabb a megyei és országos átlagoknál. A kistérségben Mezıkövesden 191 kórházi ágy volt 2004-ben. Az 1000 fıre jutó kórházi ágyak száma 4,29, ami jóval alacsonyabb a megyei 7,3 és az országos 7,8 átlagoknál. 93 fı szociális foglalkoztatott dolgozik a kistérségben fıre jutó számuk 2,09 ami magasabb mind a 1,6-os megyei átlagnál, mind a 1,4-es országos átlagnál. A házi ápoltak száma 122 volt 2004-ben, akik közül 36 élt Kácson és 15 Mezıkeresztesen, 14 Tibolddarócon, 10 Mezıkövesden, 9 Cserépfalun, 8 Szentistvánon, 7 Sályon és Tardon, 6 Mezınagymihályon, 5 Borsodivánkán, 3 Borsodgeszten és 2 Szomolyán fıre jutó számuk 2,74 volt, ami a megyei átlagnál (4,6) jóval alacsonyabb, ugyanakkor az országos átlagot (2,7) meghaladja. 2.5 Gazdasági jellemzık Általános jellemzık A Mezıkövesdi kistérségben a mőködı gazdasági szervezetek száma 2004-ben 2872 db volt, ebbıl 2525 db a mőködı vállalkozás, és ebbıl 1901 db az egyéni vállalkozás. A fenti gazdasági szervezetek közül 1477 mőködik Mezıkövesden, 209 db Mezıkeresztesen és 189 db pedig Bogácson. Gyenge a gazdasági aktivitás Borsodgeszten, Csincsén és Négyesen, ahol a gazdasági szervezetek száma 17 darab. Az 1000 fıre jutó vállalkozások száma 64,4 ami kevéssel alacsonyabb, mint a megyei 65,8-as átlag. Az átlagot jóval meghaladó gazdasági aktivitás figyelhetı meg Bogács (91,6), Mezıkövesd (84), Bükkábrány (72,5) településeken. Ebbıl a szempontból legrosszabb helyzetben van Egerlövı (30,8) és Csincse (27,6). A vállalkozások között legnagyobb arányt képviselnek a kereskedelmi ágazathoz tartozók (530 db 21%), ezt követi a gazdasági szolgáltatás (433 db 17%), ami az elıbbinél megfelel, az utóbbinál kissé elmarad a megyei átlagtól. A kistérségben a megyei átlagot meghaladja az ipari vállalkozások aránya (329 db 13%) és a mezıgazdasági vállalkozások aránya (184 db 7%), viszont elmarad tıle a gazdasági szolgáltatás aránya (433 db 17%). Foglalkoztatási szempontból a szolgáltatás, az ipar és a mezıgazdaság területén tevékenykedı vállalkozások súlya a legnagyobb.

36 Terület Szolgáltatás (fı) Ipar (fı) Mezıgazdaság (fı) Bogács Borsodgeszt Borsodivánka Bükkábrány Bükkzsérc Cserépfalu Cserépváralja Csincse Egerlövı Kács Mezıkeresztes Mezınagymihály Mezınyárád Négyes Sály Szentistván Szomolya Tard Tibolddaróc Vatta Összesen Táblázat A Mezıkövesdi kistérségben foglalkoztatottak létszáma ágazatonkénti megoszlásban Forrás: KSH A kistérség iparának jellemzıi A Mezıkövesdi kistérség gazdasági, kereskedelmi, idegenforgalmi központja Mezıkövesd. A településeken a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások száma: db, melynek kb. 80%-a egyéni vállalkozás. Ebbıl Mezıkövesden vállalkozás folytat valamilyen tevékenységet. A gazdálkodási formájukat tekintve: Társasági forma Arány Betéti Társaság 13% Korlátolt Felelısségő Társaság 9% Szövetkezet 1% Egyéni vállalkozás 77% 4. Táblázat A gazdálkodó szervezetek aránya a kistérségben Forrás: BOKIK Tevékenységi köröket tekintve a vegyipar kivételével szinte minden ágazat megtalálható: bányászat, gépipar könnyőipar, építıipar, mezıgazdaság, élelmiszer feldolgozás, kis és nagykereskedelem, idegenforgalom-vendéglátás és a kézmőves szakmák sokasága, szállítás, egészségügyi szolgáltatás, egyéb szolgáltatás. 36

37 37 Tevékenység Arány Ipari tevékenység 33% Építıipar 11% Mezıgazdaság 15% Kereskedelem 15% Vendéglátás 9% Szállítás 2% Egyéb szolgáltatás 13% Egészségügy 2% 5. Táblázat A gazdálkodó szervezetek tevékenysége a kistérségben Forrás: BOKIK Az ipar területén mőködı üzemek fı tevékenysége a jármőiparhoz kapcsolódik. Közülük öt gazdálkodó szervezet van, amelyik 100 fı feletti munkavállalót foglalkoztat. Három a rendszerváltás elıtti ipari üzemek (AUTÓVILL, Kis Motor és Gépgyár) jogutódjaként, jelenleg külföldi tulajdonosi szerkezettel folytatja tevékenységét, két vállalkozás pedig 100 % - ban magyar tulajdonú, dinamikusan fejlıdı ipari üzem. Az amerikai tulajdonú Remy Automotive Hungary Kft. indítómotorokat, generátorokat gyárt és szállít haszongépjármő, illetve motorgyárak részére. A szintén külföldi (amerikai, német) tulajdonú Modine Hungary Kft. tevékenysége is a közúti gépjármő, gépjármőmotor alkatrészeinek gyártásához kapcsolódik és beszállítói megrendelést is biztosít több helyi és környékbeli kisvállalkozásnak. A svéd tulajdonú Exir Rt. a térség igen jelentıs forgácsoló üzeme, szintén gépalkatrészeket gyárt és beszállítókat is foglalkoztat. Az 1990-es évektıl folyamatosan fejlıdı Kovács Kft. családi vállalkozásból nıtte ki magát modern fémipari tevékenységet folytató céggé. Ma már 150 embernek biztosít stabil munkahelyet, a legmodernebb gépparkkal és zöldmezıs beruházásként megvalósított korszerő üzemcsarnokkal ma is folyamatosan fejlıdı és bıvülı tevékenységgel meghatározó vállalkozás az ipar területén. Szintén a jármőiparba mőködik beszállítóként. A Gráf-Állványzat Kft. is a 90-es évek elejétıl folyamatos fejlesztéssel egy igen dinamikusan fejlıdı építıipari beszállító vállalkozás. Az építıipar részére készít fémalapanyagú állványokat. A gépipar területén, a fentieken kívül számos kisvállalkozás van, akik beszállítói a fenti cégeknek. Van amelyik karbantartó, szerszámkészítı profillal biztosítja a fémmegmunkálással foglalkozó vállalkozások folyamatos mőködését, fejlıdését. Ezek is mind a legmodernebb technológiával, megmunkáló központokkal rendelkeznek és adnak folyamatos munkalehetıséget az itt élı embereknek. A térségben a legnagyobb foglalkoztató bányaipari gazdasági társaság a Bükkábrányi Bányaüzem, ami a Mátraaljai szénbányák üzeme. Külszíni szénkitermeléssel és az ehhez kapcsolódó egyéb kiszolgálói tevékenységgel biztosít a szállításban érdekelt sok kisvállalkozásnak munkát. Az építıiparban mőködı helyi és térségi vállalkozások jelentıs szerepet vállalnak az építıipari beruházások kivitelezésében, ha nem is fı-, de alvállalkozóként szinte minden jelentısebb beruházásnál van munkájuk. A könnyőipar területén legjelentısebb a Mezıkövesdi Bútoripari Kft., ahol többnyire irodabútorokat készítenek.

38 A textilipar sajnos a Ruhaipari szövetkezet és a Matyó Háziipari Szövetkezet felszámolásával csökkent, de egyéni vállalkozásban sokan foglalkoznak a kézmőves textiltermékek készítésével. A Matyó Mezıgazdasági Szövetkezet saját sütıüzemével és kereskedelmi egységeivel szintén nagy létszámot foglalkoztató munkaadó a városban. Feldolgozóipari területen az Agrár Coop Kft. húsfeldolgozó biztosítja a helyi kereskedelmi egységek folyamatos, hús-hentesáru ellátását. A Rozetta Coop Kft. pedig a cukrász- és sütıüzemében elıállított termékeivel teszi színesebbé a helyi fogyasztók választási lehetıségeit. A kereskedelem területén az alapvetı élelmiszer ellátást a Ker Coop Rt. biztosítja a térségben. Jelen vannak a multi-kereskedelmi cégek is. Plus, Profi, Tesco, DM, a Lidl és a Rossmann üzlethálózat egy-egy kereskedelmi egysége a városban. A kistérség jelentısebb (20 M Ft-ot meghaladó árbevételő) vállalkozásait településenként az alábbi, az önkormányzatok adatszolgáltatásai és saját kutatás alapján összeállított táblázat tartalmazza. Bogács HÓR AGRO Zrt. mg-i vállalkozás Thermálfürdı Kft. Bükkalja Takarékszövetkezet Fészek Camping STRAND Hotel Szepesi Vendéglátó Ipari Kft. VILLA BRIDGE (ZÖLDÉRT) Daniella/MCF Petrol BIANKA APARTMAN Borsodgeszt Molnár és társa - mg-i vállalkozás Bakos Vendégház Borsodivánka JURA-PLUSSZ TERMELÖ ÉS SZOLGÁLTATO KFT Tóth Ferenc - mg-i vállalkozás Nagy Sándor - mg-i vállalkozás Olasz János - mg-i vállalkozás Antal Imre - mg-i vállalkozás Mátrai erımő Zrt - Bükkábrányi Bányaüzem BÜKKTRANSZ TEHERFUVAROZO ÉS SZEMÉLYSZÁLLITO KFT BAQUETTE PARIS KFT ÉSZAKI-BROKER KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATO ÉS TERMELTETÖ KFT BOMIK TRANSZ ÁRUFUVAROZO ÉS SZÁLLITMÁNYOZO KFT TELETANK KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATO KFT Róna Kft Mezei István - mg-i vállakozó Bükkzsésrc Fekete Kos Wellness Panzió Cserépfalu Fagus Bt. CSE-FA Kft. Terméskı Kft. RO-LY-BAU Kft Renk-ÉPVILL Kft 38

39 Derda Lajos - vállalkozó Rajna Márton Iváncsik Zsolt Cserépváralja n.a Csincse CsincseFarm-96 Mezıgazdasági Korlátolt Felelısségő Társaság Egerlövı Molnár Károly - mg-i vállalkozás Kács NODECH Kft. Ostorházi Sándor vállalkozó Mezıkeresztes MCF-PETROL KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATO KFT HUNGAROFÉK KÖZUTI JÁRMÜALKATRÉSZ FORGALMAZO KFT FORGAKON Vegyesipari Kft. Aranykalász Mezıgazdasági Szövetkezet Agromag-Plusz Mezıgazdasági Termékelıállító, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Aranymezı Mezıgazdasági Termékelıállító, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Délborsodi Gazdák Beszerzı és és Értékesítı Kft. Ilona Patika Gyógyszerkereskedelmi Bt. KEKI 2004 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Meteor Esı Plussz Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Mezıform Ipari, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Mezıkeresztes és Vidéke Takarékszövetkezet Mezıkövesd Á & O KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATO KFT FA-KER KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATO KFT ROZETTA-COOP SÜTÖ- ÉS CUKRÁSZIPARI TERMÉKGYÁRTO ÉS FORGALMAZO KFT GELKALUX KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATO KFT MATÓ' 98 KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT KLEMENTINA VETÖMAGSZAPORITO, TERMELTETÖ ÉS FORGALMAZO KFT KISS & TÁRSA VAS- ÉS FÉMIPARI KFT MATYO TEXTIL ALAPANYAGGYÁRTO ÉS KERESKEDELMI NEMZETKÖZI KFT INNOMAX ÉPÜLETGÉPÉSZETI ÉS KERESKEDELMI KFT GOMVILL IPARI, KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATO KFT HUS-ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS FELVÁSÁRLO-, FELDOLGOZO ÉS ÉRTÉKESITÖ KFT /AGRÁR- COOP KFT/ MEZİKÖVESDI KERESKEDELMI COOP ZRT. GRAF-ÁLLVÁNYZAT KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATO KFT KISSKER KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATO KFT MEZÖKÖVESDI BUTORIPARI KFT EXIR HUNGARY IPARI ES KERESKEDELMI RESZVENY TARSASAG KOVÁCS VEGYESIPARI KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATO KFT MODINE HUNGARIA GEPJARMUTECHNIKAI KFT. MATYÓFÉM KFT. WIKTORI KFT Tesco Global Zrt. Remy Automotive Hungary Kft. Ferro-Holz Kft. Almási Sándor vállalkozó Bakai Kft. Jakab Kft. Jacsó Péter vállalkozó Nyikes és Társa Bt. 39

40 Leader Bau Kft. Vámos Bau Kft. Szilvási Trans Kft. Genius Trans Bt. Aszfalt Makadám Kft. Mezıkövesdi Városgazdálkodási Rt. Dél-Borsodi Víz és Csatorna Kft. Matyó Mezıgazdasági Szövetkezet Progressio Bt. OTP Bank, Mezıkövesd X-TÉ Kft. Rehabit Complex Kft Mezınagymihály n.a Mezınyárád PROPÁL Építıipari, Díszmőkovács és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság Centrál kereskedelmi és szolgáltato kft Nyaradi Kenyér Élelmiszeripari és Kereskedelmi Kft Két Supola Kereskedelmi és Szolgáltato Kft Gyöngy József - mg-i vállalkozás Négyes Nagy Sándor egyéni vállalkozó Tisza-Farm Bt. Sály Szente Imre - mg Kurucz Miklós - mg-i vállalkozás Agro Sály 2001 Kft Szentistván Kövesd-Ker Ipari, Kereskedelmi És Szolgáltato Kft Szentistváni Mezıgazdasági Zrt. Sinka László vállalkozó Kampel László mg-i vállalkozás Barta István Szomolya Szomolyai Pék Élelmiszeripari Termelö És Kereskedelmi Kft Tard Fémszercoop Ipari Szolgáltato És Kereskedelmi Kft Szentistváni Mezıgazdasági Zrt. (telephely) Tibolddaróc Daroc-Vin Borászati, Mezögazdasági És Kereskedelmi Kft Varga Lovasiskola Póta Lovarda Centrál Kft. (Dusza Pincészet) Fruit Kft (Mezei Pincészet) Gál Borozó, Vendéglı Pesty Patikus Pince Dósa József - mg-i vállalkozás Virtuál Kft. Vatta Valkó trans kft. Lui-ker 96 kft. Bükktransz kft. 6. Táblázat A Mezıkövesdi Kistérségben mőködı jelentısebb vállalkozások Forrás: saját + önkormányzat 40

41 Mezıgazdaság, mezıgazdasági termékfeldolgozás A Mezıkövesdi kistérségben a mezıgazdaság szerepe a lakosság jövedelemszerzésében mindig lényeges volt, ugyanis ebben a tekintetben az egyik legjobb adottságokkal rendelkezik a megyében. A kistérség 21 településének területe 62 ezer hektár, amelybıl mezıgazdasági termelésre alkalmas 54 ezer hektár (87 %). Szántó mővelés a termıterület közel 54 %-án történik, melybıl a legnagyobb területi arány a mezıségi települések, legkisebb arány a Bükkaljai települések közigazgatási területein található. Továbbá a kistérség összes termıterületének 22,4 %-a gyep, 21,6 %-a erdı, 2,3 %-a szılı és gyümölcs. A különbözı talajadottságok miatt változatos a települések mővelési áganként való megoszlása. A kistérség településein a szántóföldi mővelési ág a domináns: Borsodivánka (70%), Bükkábrány (94%), Csincse (80%), Mezıkeresztes (77%), Mezıkövesd (91%), Mezınyárád (90%), Négyes (80%), Szentistván (70%), Tard (72%), Tibolddaróc (58%). A Bükkalján található települések egy részénél az erdınek átlagon felüli szerepe van: Bogács (30%, 47% szántó), Bükkzsérc (86%), Cserépfalu (75 %), Cserépváralja (72%), Kács (90%), Mezınagymihály (61%). Néhány településén a gyepgazdálkodásnak van az átlagosnál nagyobb szerepe: Borsodgeszt (48%), Sály (39%), Szomolya (40%). A kistérségben a földminıségi differenciák nagyok: míg a mezıségi részeken AK/ha, addig a bükkaljai szántókon A térség együttes földminıségének átlaga a megyei átlaghoz képest magas, de az országos összehasonlításban azonban csak az átlag közeli (24 AK/ha). Település AK Település AK Borsodgeszt 16 Cserépváralja 17 Borsodivánka 20 Négyes 18 Bükkábrány 30 Szentistván 19 Cserépfalu 10 Bükzsérc 6 Egerlövı 22 Kács 13 Mezıkeresztes 22 Vatta 28 Mezıkövesd 20 Csincse 23 Mezınyárád 26 Mezınagymihály 17 Sály 15 Tibolddaróc 19 Tard 20 Szomolya 17 Bogács Táblázat Települések termıterületének aranykorona értéke Forrás: Befektetıi Kézikönyv B.-A.-Z. Megye A szántóföldi növénytermesztés termékei közül jelentıs a búza- és a kukoricatermelés, mely 40 százaléka térségen kívül, exportra értékesül. A termesztett olajas magvak (repce, napraforgó) a martfői olajgyárba, a tavaszi árpa a bıcsi sörgyárba kerül elszállításra. A cukorrépát eddig Szerencsi Cukorgyárba szállították igen jelentıs mennyiségben a termelık. Mivel a megyei átlagot meghaladó az állattartás a térségben, így a keverıüzemekben (Mezıkövesd, Mezıkeresztes, Szentistván) tápokat készítenek. 41

42 A évi CII. hegyközségi törvény alapján a Bükkaljai települések Szomolya kivételével, amely az Egri borvidékhez tartozik, a Bükkaljai borvidéket alkotják. A borvidék hagyományosan fehérbor-termı vidék, a fajták megoszlása is ennek megfelelı (fehér: 71,4 %, kék: 20,4 %, csemege: 2,2 %, direkt-termı: 6,1 %). A szılımővelés nagyüzemi módon történik, bár vannak kezdeményezések az integrált termesztés irányába. Az értékesítési problémák, a tájjeleg kialakulásának hiánya nem sarkallja a helyieket a szılıtelepítésre, kevés az új ültetvény, a kiöregedés veszélye fenyeget. A borvidék egyik legnagyobb gondja a szılıfeldolgozó, borérlelı, -tároló és -palackozók alacsony aránya. Ezért a termés jó része borvidéken kívüli felvásárlásra kerül (Eger, Alföld) és nagyrészt szılıként értékesül. Külön említést igényel a pezsgıgyártás, mivel az itt termelt szılı kiváló pezsgıalapanyag, azonban a borvidék területén pezsgı elıállítására alkalmas technológia nincs. A borvidék szılıinek fajtaösszetétele nem felel meg a fejlett országok piacain támogatott követelményeknek. Az alapvetı gond a termesztett fajták nagy száma. Ilyen körülmények között nincs lehetıség önálló bormárka kialakítására, ami az elsı lépést jelentheti egy borvidék önálló arculatának megteremtésében. A borvidék adottságai elsısorban karakteres fehér borok elıállítására alkalmasak. Mindenképpen jó hatással volt a Chardonnay fajta telepítésének engedélyezése. A borvidéken fokozatosan növekvı mértékben történik a kék szılı termesztése, mely a bikavér készítés egyik alapvetı komponense. A kistérség adottságai több területen is alkalmasak a gyümölcstermesztésre, ráadásul nagy hagyománnyal is bír. Gyümölcsfajok közül 2000-ben legnagyobb területen kajszi (a gyümölcsösök területeinek 24,14 százalékán) és alma termett (a területek 22,83 százalékán). A megyén belül a mezıkövesdi kistérségben terem a legtöbb ıszibarack (a területek 14,68 százalékán) és cseresznye (a területek 7.39 százalékán). A cseresznye országosan híres, hiszen sehol máshol nem képes olyan íz aromával teremni a szomolyai cseresznye. Jelentıs még a területe a szilvaféléknek is (11,42 %). Település Szılı (ha) Gyümölcsös (ha) ebbıl egyéni gazdálkodók használatában ebbıl egyéni gazdálkodók használatában Tiboldaróc ,4 Szomolya Bogács Cserépváralja Mezıkövesd Tard Táblázat Jelentısebb szılı és gyümölcs termesztı területek megoszlása a kistérségben Forrás: Földhivatal A Mezıségen a gyümölcstermesztésnek nincs hagyománya, bár a gyümölcskataszter adatai alapján elvi lehetısége van több településen alma, körte, cseresznye és meggy telepítésének. Az állatállomány nagysága a kistérségben az országos tendenciákhoz hasonlóan jelentısen csökkent. A baromfi és egyéb kisállatok állományának nagyságában növekedés tapasztalható. A Bükkalja állatállományának 50 %-a szarvasmarha, 41 %-a sertés, 3 % juh-a, 3,5 % egyéb. A szarvasmarha állomány több mint 90 %-a nagyüzemekben található. Hasonlóan a nagyüzemekben koncentrálódik a sertés állomány is, a juhtartásban viszont nagyobb szerepe van a kisgazdaságoknak. A Borsodi-mezıségen az állatállomány megoszlása: 55 % szarvasmarha, 11,5 % sertés, 12 % juh, 2,2 % ló, 18 % egyéb. A szarvasmarha legnagyobb része a nagyüzemekben van, de szerepük van a 42

43 kisgazdaságoknak is a szarvasmarhatartásban. A sertés és juh állomány jelentıs része található kisgazdaságokban (40-50 %). Kiemelkedı szerepe van a baromfitenyésztésnek. A Tiszamenti települések esetében a szarvasmarha képviseli a legnagyobb állományt (kb %), a baromfi esetében ez 25 %, a sertés és a juh %-ot tesznek ki. Mint az az adatokból látható, itt is jelentıs a baromfi tartás. A térség tejfeldolgozóval nem rendelkezik. A tej Gelejre a tejüzembe, Egerbe és Miskolcra kerül, a baromfi és a tojás a megyén kívül kerül feldolgozásra, fogyasztásra. Ha az állattartás szerkezetét üzemforma szerint vizsgáljuk, látható, hogy manapság a nagyobb szövetkezések, vállalkozások a juh és a baromfiállományban a meghatározóak, a sertés hízlalás a Mezıségi sertéstelep megszőnésével a háztáji kisgazdaságoknál vált jellemzıvé. A szarvasmarha alapvetıen a háztáji állatává vált. Összességében megállapítható, hogy a mezıgazdasági termények és termékek elsıdleges feldolgozási lehetıségei, valamint a feldolgozás üzemei hiányoznak a kistérségbıl. Kétarcú a kistérségben az erdısültség az erdıgazdálkodás szempontjából is. Míg a bükkaljai részen meghaladja a 70 %-ot (Cserépfalu, Cserépváralja, Bükkzsérc), addig a mezıségi részen alig éri el a 2-5 %-ot. A kistérség erdıségei nagyrészt a Bükki Nemzeti Park, kisebb részt pedig a Hortobágyi Nemzeti Park gondozásában vannak. Gyakoribb fafajok a tölgy, cser, bükk, gyertyán, akác, nemesnyár, hazai nyár, főz. A kistérség elsısorban nagyvadas terület gazdag vadállománnyal, évszázados vadászati tradíciókkal rendelkezik, ahol a vadászás és a vadásztatás feltételei adottak. A vadásztársaságok, illetve a társasági vadászterületek a térség minden települését érintik A vadásztársaságok átgondolt vadgazdálkodást folytatnak, emellett biztosítják tagjaiknak a sportvadászati lehetıséget, és intenzív bérvadászatot is folytatnak. Elsısorban Németországból, Ausztriából keresik fel e területeket, de a hazai fizetıképes belföldi vadászturizmus is növekvı tendenciát mutat. Az újjászervezıdött vadásztársaságokon, illetve társasági területeken kívül a legnagyobb területen a Bükk hektárján az Állami Erdıgazdaság vadászik, illetve a szervezett keretek között kül- és belföldi vadásztatás folyik. Szolgáltatások A kistérségben minden településen található kereskedelmi üzlet. Ugyanakkor a kistérség 730 üzletébıl 451 Mezıkövesden található, 51 Mezıkeresztesen és 44 pedig Bogácson. Az 1000 fıre jutó kiskereskedelmi üzletek száma a kistérségben 16 db, ami a megyei átlagnál (14) nagyobb, így a megye kistérségei között is erıs pozícióval rendelkezik. A kistérségben 323 db vendéglátóipari egység található, ebbıl 172 db Mezıkövesden mőködik. Az 1000 fıre jutó vendéglátóhelyek száma 7,0 ami jóval magasabb az 5,0 megyei átlagnál, és ennél magasabb mutató csak a Tokaji kistérségben figyelhetı meg (9,0). A kistérségen belül a vendéglátóipari egységek aránya a legmagasabb Bogácson (26,0), és Mezıkövesden (10,0). A gazdasági tevékenységeket segítı szolgáltatásokon belül a pénzpiaci szolgáltatásokat a takarékszövetkezeti hálózat alkotja. A könyvelési szolgáltatások a nagyobb településeken magánvállalkozások keretében kiépültek, a vállalkozói tanácsadó szolgáltatásnak nincs fizetıképes kereslete. Idegenforgalom, turisztika A kistérség idegenforgalmi vonzereje nem homogénen oszlik el, hanem két település (Mezıkövesd, Bogács) kiemelt szerepe figyelhetı meg. Mindkét település országos jelentıségő üdülıkörzet. 43

44 A kistérség B-A-Z megye idegenforgalmának legpreferáltabb területeit foglalja magába, amelyet jól tükröznek a statisztikai adatok is, amelyek általában kedvezıbbek a megyei átlagértékeknél. A megye összes kereskedelmi szállásférıhelyének a 14%-a Mezıkövesd kistérségében található. A kistérségben 2004-ben a fizetı vendéglátást nem számítva 2820 kereskedelmi szálláshely található, ebbıl 1456 Mezıkövesden és 1291 pedig Bogácson. Ezen szálláshelyek a megyei db szálláshely 15,7%-át teszik ki, ami viszonylag jó arány. Az elmúlt években az említett településeken és Cserépfalun is jelentıs beruházások folytak a kereskedelmi szálláshelybıvítés érdekében. A legtöbb új férıhelyet Bogácson hozták létre, így jelentısen nıtt a kemping és a panziók befogadó képessége, Mezıkövesden a szállodai férıhelyek száma gyarapodott. Cserépfalun új üdülıházak beruházása valósult meg. A szálláshelytípusok megoszlása a két kiemelt településen kismértékben különbözik. Mezıkövesden lényegesen magasabb a kempingférıhelyek száma, viszont alacsonyabb a magánszállásadóké. Bogácson szállodai minısítéssel kereskedelmi szálláshely nem üzemel, Mezıkövesden pedig a turistaszálló kategória hiányzik 2004-ben vendég kereste fel a kistérséget, ami viszont a megyei szám (303 ezer) 12,3%-a. Az 1000 fıre jutó vendégéjszakák száma a kistérségben 2551, ami a megyei értéktıl (946) jóval magasabb. Az egy szállásra jutó vendég 13,2 fı, ami a megyei átlagnál (16,9) alacsonyabb, és ezáltal csak az Encsi, Ózdi, Sárospataki, Szikszói és Szerencsi kistérség átlagát haladja meg. A vendégek átlagos tartózkodási ideje a kistérségben 3,1 nap, ami meghaladja a megyei átlagot (2,3). A szálláskapacitás és a vendégéjszakák száma alapján azonban a helyi idegenforgalom erısen szezonális jellege, a kihasználatlan szálláskapacitások hosszú intervalluma figyelhetı meg. A kistérségben egy szállásférıhelyre 39 vendégéjszaka esik, miközben ugyanezen érték országos átlaga 57 vendégéjszaka. A terület három fı karakteres tájra (Bükkalja, Mezıség, Tisza közeli és menti települések) osztható, ennek megfelelıen az idegenforgalom lehetıségei, adottságai is eltérıek. A térség idegenforgalmi vonzerejét erısíti, hogy szervezı-központja tranzitútvonal mentén fekszik. Bükkalját alapvetıen a Bükk közelsége határozza meg, a fı vonzerıt is a hegység adta lehetıségek, a táji szépség és a tiszta levegı jelentik. A Bükkalja térsége további két területre osztható: az inkább Eger vonzáskörzetébe tartozó területre, az Egri Bükkaljára és az agglomerációhoz közeli településeket tömörítı Miskolci Bükkaljára. A Mátra-Bükk kiemelt üdülıkörzetbe tartozik a kistérségbıl: Bogács, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Kács, Mezıkövesd, Sály, Szomolya és Tard. A Mezıség elsı számú értékét a Matyó hagyományok alkotják (Mezıkövesd és Szentistván, illetve a Bükkaljai mikrotérséghez tartozó Tard), valamint a Mezıkövesd határában található gyógyvíz. A Tisza menti terület fı vonzerejét a Tisza-folyó és a Tisza-tó közelsége jelenti. Ezen túl a területen viszonylag épen megmaradtak a népi építészet emlékei is. 44

45 (Természeti és turisztikai vonzerık településenkénti táblázatos összefoglalása)

46 46 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

47 47 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

48 Turisztikai szálláshelyek Mezıkövesd Kistérségben (Tour-Inform adatbázis) 48

49 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja 49

50 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja 50

51 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja 51

52 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja 52

53 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja 53

54 Mezıkövesd Kistérségi turisztikai rendezvények / 2007.évi rendezvénynaptár 54

55 Dátum Település Január 2. Február Bogács Borsodgeszt Borsodivánka Bükkábrány Bükkzsérc Cserépfalu Cserépváralja Csincse Egerlövı Kács Mezıkeresztes Mezıkövesd Mezınagymihály Mezınyárád Négyes Sály Szentistván Szomolya Tard Újévi köszöntı a Hagyományırzı Központban 10. II. Hurkafesztivál Tibolddaróc Vatta 17. Jótékonysági Bál Farsang a Faluházban, jelmezes felvonulás 24. Március 15. Április Bogács, Cserépfalu, Bükkzsérc - BO-CSE- Bükk latyakfutás es forradalom és szabadságharc emléknapja Nemzeti Ünnep Családi húsvét Folklór felvonulás, ünnepi mősor Fotókiállítás az MTI fotóalbumából 21. Borverseny 22. Szent György Nap Májusfa állítás 30. Városi majális Május Matyó Húsvét Húsvét 1. Majális Falunappal egybekötött Majális Majális Városi majális Pünkösdi néptánc programok és II. repülınap 28. Búcsú Kézmőves foglalkozás Június Országos szabadtéri fözıverseny Nyári zenei tábor Falu-napok Cseresznye fesztivál Pünkösdi gyermektán Nemzetközi c bemutató Történész Konferencia Nemzetközi Történész Konferencia II. Tard-Cserépi Rallysprint 3. "Víg Daróci" Pincék IV. Fızıfeszti válja Gyermek pónilovas verseny és nyílt nap Rendezvény jellege Hagyományápolás/kulturális rendezvények Gasztronómia Gyümölcs Bor / sör Sport rendezvény Szakmai találkozók Települési rendezvények 55

56 Dátum Település Bogács Borsodgeszt Borsodivánka Bükkábrány Bükkzsérc Cserépfalu Cserépváralja Csincse Egerlövı Kács Mezıkeresztes Mezıkövesd Mezınagymihály Mezınyárád Négyes Sály Szentistván Szomolya Tard Tibolddaróc Vatta 15. Földgyógyító szilaj dobünnep 16. Remy Piknik Jézus Szíve Búcsú és Körmenet 22. Bükkvinfest XV. Bükkaljai Vadételfızı 23. Borfesztivál és verseny Nemzetközi Borverseny Város Napja 24. Szent-Iván Nap Szent László búcsú és körmenet Július 1. XVII. Nemzetközi dalostalálkozó Mátyás király reneszánsz hétvége Tardról elszármazottak találkozója Búcsú, kirakodóvásár Summás 7. étkek V. Fiatalok Napja bemutatása Bükkaljai Nemzetközi 30. Kerékpáros Családi tábor 31. Augusztus 1. Kézmőves Alkotónap Használható 2. hagyományok bemutatója Kemencetúra, Borkóstolók és 3. Bogácsi hímzés és népi kézmőves kiállítás III. Bogácsi egészségn apok Regionális kaktusz kiállítás és vásár Falunap táncudvar lovasverseny Váraljai Mővészeti Napok Mátyás király reneszánsz hétvége Zsóry-Fesztivál 23. XXV. 24. Kisjankó 25. Bori 26. Búcsú Országos 27. Hímzıpály Hungária ázat és utcabál Kiállítás 28. Sárkányok, III. Tiszai íjászok Falunap halnapok 29. Matyóföldi Folklófesztivál 7. Sályi napok VII. Jazz Est Matyóföldi Folklórfesztivál résztvevıinek vendég fellépése Nemzetközi Dalostalálkozó Rendezvény jellege Hagyományápolás/kulturális rendezvények Gasztronómia Gyümölcs Bor / sör Sport rendezvény Szakmai találkozók Települési rendezvények 56

57 Dátum Település Bogács Borsodgeszt Borsodivánka Bükkábrány Bükkzsérc Cserépfalu Cserépváralja Csincse Egerlövı Kács Mezıkeresztes Mezıkövesd Mezınagymihály Mezınyárád Négyes Sály Szentistván Szomolya Tard Tibolddaróc Vatta Nyitott pincék, tele 10. poharak, üres hordók, Pince-, bor- és nótatúra, Sörfesztivál óriás utcabál, tüzijáték bográccsal 11. Fızıverseny Falunap, folklór, Lovasvers 12. táncudvar eny 18. Fúvószenekarok és Mazsorett Csoportok XV. Nemzetközi Fesztiválja 19. Hagyományırzı Csoportok X. Regionális Találkozója Falunap 20. Fürdıfesztivál Új kenyér szenteléssel, vendéglátás sal, utcabállal egybekötött rendezvény Államalapít ó Szent István király Ünnepe Falunap Államalapító Szent István király ünnepe Három napos matyó lakodalo m Szent István napi búcsú Új kenyér és Államalapítás Ünnepe DH kupa mountain bike hegyi verseny Szeptember 1. Iskolai rendezvény ek ZSÓRY LOVAS NAPOK 2. Falunap 4. Bányászna p Szüreti 8. Veterán autós-motoros Fesztivál és felvonulás Kisasszonyn 9. api Búcsú Mária ünnep- körmenet 15. Kulturális Örökség Napjai 16. Lovasverse 17. ny Nyárzáró Party Kulturális Örökség Napjai Szüreti Fesztivál, Falunap Szüreti mulatságok II. Borsodgesz ti Szüreti Rendezvén y 1956-os forradalom emlékünnepe 7. Idısek Napja Márton napi vígságok Less Nándor emléktúra 16,26,36,48,60,100 km Rendezvény jellege Hagyományápolás/kulturális rendezvények Gasztronómia Okróber November Nemzeti Ünnep PEK Köszöntıkoszorúzás, mősor IV. Kakas és tyúkfızı fesztivál Nyugdíjas klubok találkozója - szezonzárás a Hagyományırzı Központban Faluház - Jótékonysági bál Gyümölcs Bor / sör Sport rendezvény Szakmai találkozók Települési rendezvények 57

58 Dátum Település Bogács Borsodgeszt Borsodivánka Bükkábrány Bükkzsérc Cserépfalu Cserépváralja Csincse Egerlövı Kács Mezıkeresztes Mezıkövesd Mezınagymihály Mezınyárád Négyes Sály Szentistván Szomolya Tard Tibolddaróc Vatta December XVIII. KER-COOP. Matyóföld Kupa Táncverseny Remy Karácsonyi Koncert Advent a Hadasban Orgonakoncert Karácsonyi ünnepség sorozat 31. Szilveszter a Faluházban Rendezvény jellege Hagyományápolás/kulturális rendezvények Gasztronómia Gyümölcs Bor / sör Sport rendezvény Szakmai találkozók Települési rendezvények 58

59 2.6 A helyzetelemzés eredményeinek értékelése (SWOT) 59 ERİSSÉGEK - változatos természetföldrajzi adottságok, táji környezet - kiegyenlített éghajlat - mezıségi jó termıtalajok - megfelelı mennyiségő bányakincs vagyon (sóder, lignit), kıbányászati lelıhelyek - termálvizek - jó minıségő karsztvíz - szılıtermesztésre alkalmas természeti adottságok (kedvezı besugárzású lejtık, talaj, alapkızet,domborzat) - víztárolási lehetıségek - európai viszonylatban is jelentıs természetvédelmi területek, egyedülálló geológiai értékek (pl. barlangok, kaptárkövek stb.) - helyi jelentıségő értékek - értékes állat- és növényvilág - a környezet állapota, terheltségének mértéke kielégítı GYENGESÉGEK Természeti erıforrások - a mikrotájegységek elszigeteltsége - szikesedésre hajlamos területek - belvíz veszélyes öblözetek - az aszályok gyakori elıfordulása - a téli hótakaró gyakori hiánya (fagyás) - ökológiai zöld folyosók hiányosságai - a természeti értékek (bemutatásának) kiaknázatlansága - vállalkozások hiánya - (minıségi) munkaerı hiány Társadalmi/szociális állapotok, humán erıforrás - az iskoláskorú népesség jelentıs hányadának továbbtanulási szándéka - a helyi értelmiség jelenléte - a családsegítı, a szociális szervezetek jelenléte, egyéb helyi civil szervezetek jelenléte - általános iskolák, középfokú intézmények, szakmunkásképzés jelenléte - Eger és Miskolc felsıfokú intézményeinek közelsége - lokalitás, erıs hagyományápolás - kapcsolatteremtés a településrıl elszármazott híres emberekkel - viszonylag nagyszámú értelmiségi réteg Mezıkövesden - Mővészeti alapoktatás a térség nagyobb létszámú iskoláiban - Erıs identitás (matyóság tudat), hagyományápolás - Civil szervezetek jelenléte - Közösségi rendezvények, falunapok növekvı száma - Szociális intézmények jelenléte - Családgondozás intézményeinek jelenléte - Átképzı és továbbképzı intézmények jelenléte - Környezettudat erısödése - elöregedı korstruktúra - migráció: a lakosság, illetve a végzıs fiatal diplomások elvándorlása a régióból - fokozódó etnikai, kisebbségi problémák - a munkaképesség elvesztése - munkahelyek szőkössége - az értelmiségi réteg összetétele (zömében humán képzettségőek, kevés a mőszaki szakember kevés szakképzett munkaerı - nagyszámú szakképzetlen és alulképzett munkavállaló - mobilitás hiánya - munkanélküliség, a munkaképesség elvesztése, magas a szociális támogatásból élık között a csak erre az életmódra berendezkedettek aránya, - elszegényedés, depressziós hajlam - vallási élet háttérbe szorulása - falugondnoki hálózat hiányosságai

60 - Erısödı kistérségi szervezıdések - Városi és megyei Kórház Mezıkövesden - jól képzett agrár értelmiség jelenléte - a felvevıpiacot jelentı nagyvárosok közelsége (Eger, Miskolc) - magas erdıterületek aránya, faipari tevékenység folytatása - több településen kertészeti termékek elıállításának hagyománya - az extenzív állattartásra alkalmas gyepterület több településen is magas aránya - nagymérető gazdaságok magas aránya (néhányuk jelentıs szerepet tölthetnek be a kistermelık integrálásában) - a természetvédelmi területek jelenléte - biotermesztéshez rendelkezésre álló feltételek - jól mőködı hegyközségi rendszer - nagy területő gyümölcs- és szılı ültetvények - alternatív termesztési/termelési módszerek megjelenése, a kedvezıtlen adottságú területeken 60 Mezıgazdaság Ipar, kereskedelem, szolgáltatás - a fıváros és két megyeközpont gyors elérhetısége - külföldi tıke jelenléte Mezıkövesd iparában és a bükkábrányi bányászatban - elfogadható hírközlési infrastruktúra alapok - fejleszthetı szakképzési és átképzési háttér - vállalkozói kedv és légkör jelenléte - szakmai kamarák jelenléte és erıs képviselete - kialakuló beszállítási hálózatok - banki háttér jelenléte - gyorsítható földhivatali ingatlanügyintézés - több településen gyengék a talaj adottságok - elsısorban a gyengébb adottságú területeken a vetésszerkezet egyoldalúsága, gabonafélék túlzott dominanciája - a természeti adottságokhoz nem igazodó mezıgazdasági ágazati struktúra - az állatállomány, elsısorban a szarvasmarha állomány nagyarányú csökkenése - a borvidék versenyképességi problémái, elavult kor és fajta összetételő ültetvények - a szılıfajták száma túl magas, lehetetlen kiállítani egységes fajtájú és minıségő, nagy mennyiségő kereskedelmi rakományt - a fajták sokszínősége miatt nincs lehetıség önálló és jelentıs bormárka kialakítására - szılıfeldolgozó, borérlelı, -tároló és - palackozók alacsony aránya - piackutatás, marketing eszközök, önmenedzselés hiánya - Környezetbarát technológiák hiánya - környezetirányítási és minıségbiztosítási rendszerek hiánya a mezıgazdasági termelésben - gabonaszárítóból és tárolóból kapacitáshiány - kistermelık tıkeszegénysége - TÉSZek, egyéb termelıi összefogások sikertelensége - a kistermelık által folytatott mezıgazdasági termelés alacsony színvonala - a mezıgazdasági termények és termékek elsıdleges feldolgozási lehetıségei, valamint a feldolgozás üzemei hiányoznak a kistérségbıl - alacsony feldolgozási fok és alacsony jövedelmezıségi szint a mezıgazdasági termékeknél - a mezıgazdaságból élık alacsony jövedelme - a környezetirányítási és minıségbiztosítási rendszerek hiánya - élelmiszer feldolgozói ipar fejletlensége, mezıgazdasági termékek feldolgozás nélküli értékesítése - belföldi piac beszőkülése - környezetbarát technológiák hiánya - munkanélküliség - speciális szakképzettség hiánya - egyoldalú függıség a bányászatban (Bükkábrány)

61 - tiszta hegyvidéki levegı, egyedülálló és érintetlen természeti környezet, adottságok és értékek - fejleszthetı gasztronómiai adottságok - történelmi és kulturális örökségek - tájházak, népi lakóházak, népi építészet (pl. barlanglakások, Hadas, Üstökös ház stb.)) - hagyományos mesterségek - erdı, vadászati lehetıségek - Bükkaljai történelmi borvidék, borkultúra, pincesorok - Nemzeti Park lefedettség és közelség - hagyományos kulturális rendezvények - Termál és gyógy vízkészletre alapozott, tradíciókkal rendelkezı Zsóry és Bogácsi Fürdık - lovaglásra, sárkányrepülésre alkalmas terep - turista utak - mőködı ifjúsági tábor - kedvezı fekvés: közlekedési hálózat csomópont (Mezıkövesd), kiemelt turisztikai célpontok közelsége (Bükk, Tisza-tó, Eger és Miskolc) - matyó öntudat, népmővészet és kapcsolódó turisztikai látványosságok, események, bevezetett és jól ismert terméknév (matyó) - egyéb színvonalas kulturális rendezvények - folyó és álló vízre alapozott turizmus (vízi sportok, sétahajó, strand) - megfizethetı árfekvés, kedvezı ár-érték arány 61 Idegenforgalom, turizmus - visszamaradó tájsebek, lassú és koncepciótlan rekultivációs folyamatok a bányászatban - elöregedı népesség - a helyi tıke hiánya és a külsı befektetık alacsony száma - sok a kényszervállalkozó - térségi (települések és kistérségek) és vállalkozói együttmőködés (pl. klaszterek, TÉSZ-ek stb.) hiánya - természeti értékekre alapozott idegenforgalom alulreprezentálása, lehetıségek kihasználatlansága (pl. Hórvölgy) - szállás és vendéglátóhelyek hiánya - turisztikai szolgáltatások, programok hiányossága - az idegenforgalom jövedelemtermelésben, foglalkoztatásban betöltött szerepe jelentısen elmarad a lehetıségektıl - térségi kínálat, a meglévı programok rendszerbe foglalásának hiánya, ezáltal programok közti átfedések, ütközések, más naptári idıszakokban programok teljes hiánya - gasztronómiai és borspecialitások hiánya - az egyéni és egyedi marketing ad hoc és pontszerő, rendszerbe nem integrált jellege, az Interneten történı koncepciótlan megjelenés - turisztikai infrastruktúra kiépítetlensége, rossz minıségő és hiányos úthálózat, ezáltal nehéz elérhetıségek (zsáktelepülések) - (Internet alapú) info pontok, turinform irodák hiánya - idegenforgalmi fejlesztési célok hiánya, közös pályázatok - Partnerség, kooperáció és koordináció hiánya: egységes arculat, egységes marketing, stratégiai koncepción alapuló, szervezett idegenforgalom maximális hiánya - Rosszállapotú és/vagy kiépítetlen összekötı utak - gyenge tömegközlekedés - üdülıterület infrastrukturális hiányosságai (pl. Zsóry) - hagyományos falukép értékeinek rombolása - turista jelzıtáblák hiánya - nyelvtudás, idegen nyelvő tájékoztatások, tájékozó táblák hiánya - kihasználatlan repülıtér

62 - vízpart menti szúnyogok nem megfelelı irtása forrás- és odafigyelés hiánya miatt Infrastruktúra, környezeti állapot, településstruktúra - Az M3-as autópálya és a 3-as fıközlekedési út jelenléte - Budapest-Miskolc 80-as vasúti fıvonal jelenléte - A mezıkövesdi, jelenleg használaton kívüli repülıtér jelenléte - Jó minıségő karsztvíz, mint ivóvízbázis jelenléte - Már meglévı és bıvíthetı szennyvíztársulások - Közmőszolgáltatói szervezetek jelenléte - Megfelelı hírközlı hálózat alapok - Kiépített, vagy folyamatban lévı épülı gázhálózat - A Bükkalja településeinek jelenlegi zsák jellege, elınytelen településszerkezet, összekötı utak hiánya vagy rossz minısége, leromlott egyéb infrastruktúrák - Tömegközlekedés hiányosságai - Kerékpárutak hiánya - Ivóvízbázisok túlterhelése - Szennyvízhálózat kiépítésének hiányosságai (szennyvíztároló, szippantott szennyvizek ürítése a kommunális hulladéklerakó telepen) - Néhány település belvízelvezetésének gondja - Közvilágítás hiányosságai - Hatástalan csapadékvíz elvezetés, szennyvízhálózat hiánya - Külszíni fejtésbıl eredıen a talaj- és rétegvíz süllyedése, légszennyezés, helyenként zaj- és mechanikai szennyezés - Helyi és regionális szemétlerakók hiánya - Illegális és rendezetlen hulladék lerakások - 3. sz. fıközlekedési út zaj- és légszennyezı hatása - Vízbázis védıidomainak veszélyeztetése - Szennyvíz elhelyezés szántóföldön - Kerozintelepi talajszennyezés (régi katonai létesítmények) LEHETİSÉGEK Természeti erıforrások - Az eddig kihasználatlan természeti erıforrások, értékek fel- és/fel újra felfedezése, idegenforgalmi hasznosítása, környezetterhelést mellızı bemutatása - Kistérségi közös idegenforgalmi koncepció elfogadása, jelenlegi attrakciók, értékek, bemutató terek stb. rendszerbe integrálása TDM koncepció alapján - Közös arculat, marketing, jogilag (le)védett mőködtetési rendszer - a környezet használat és a gazdaság között harmónia alakul ki. - EU-s és hazai források hatékony bevonása - 62 VESZÉLYEK - Fokozódó környezetszennyezés, környezet terhelés - Termálvízkutak és ivóvízforrások hidrogeológiai védelmének hiánya - Termıtalaj védelmének hiánya (intenzív növénytermesztési módszerek) - Fejlesztési / támogatási források stratégiailag nem megalapozott, rövidtávú kényszerpályás felhasználásának túlzott aránya Társadalmi/szociális állapotok, humán erıforrás - a gazdasági és egyéb (pl. turisztikai, szociális - A környezı térségek gyorsabb ütemő

63 stb.) beruházások által javul az életminıség, csökken a munkanélküliség - erısödik a területi identitás - képzési kapacitás térségen belüli lehetıségének bıvítése - fiatal diplomások régióba vonzása és megtartása - az oktatásban és a foglalkoztatásban rejlı speciális lehetıségek hatékony kiaknázásával a cigány népesség felzárkóztatása - távoktatási képzési formák elterjesztése - EU-s és hazai források hatékony bevonása 63 Mezıgazdaság - jelentıs és minıségi elırelépések, komplex szolgáltatások a mezıgazdasági termelésben, a minıségbiztosításban feldolgozásban és értékesítésben - EU-konform együttmőködési formák (TÉSZ, agrárklaszter)létrehozása - Tájrehabilitáció, biogazdálkodás lehetısége - Energiaültetvények, bekapcsolódás a biomassza programba - Zöldség- és gyümölcstermesztés mőködı TÉSZ-be történı tömörítése, nagymennyiségő és egységes (fajta, minıség) árutermelés - Zöldség- és gyümölcstermelésre alapozott feldolgozás korszerősítése, együttmőködés erısítése - a mezıgazdasági felvevıpiacok (Miskolc, Eger) közelsége - további (közel és távol keleti) felvevı piacok a MELOG program megvalósulásával - EU-s és hazai források hatékony bevonása - Az állattenyésztés reorganizációja - Legeltetésre alapozott állattenyésztés fejlesztése - Az erdıtelepítési program beindítása/folytatása - Szılıfeldolgozó, borérlelı, -tároló és - palackozók arányának növelése, pezsgıgyártás - Regionális beszállítói (REBESZ) hálózatban szereperısödés - Regionális logisztikai (RELOG) hálózatban központi koordináció és infrastruktúra kiépítése, logisztikai beruházások - A tervezett gazdasági húzóágazatok megerısödése, piaci térnyerése - A regionális nagyprogramokhoz külföldi és Ipar, kereskedelem, szolgáltatás fejlıdése miatt a gazdasági növekedés lelassulása, leállása, munkaerıleépítés - A kistérség humán oldali versenyképessége tovább csökken - Tovább csökken az innovatív lakosság aránya a népességen belül - Oktatási alapok hiányában a munkaerıpiacon egyre több alulképzett munkavállaló jelenik meg - Az anyagi háttér és a társadalmi környezet hatására egyre többen kerülnek perifériális helyzetbe, sokak számára elkerülhetetlen a teljes leszakadás és morális leépülés - A fokozódó szociális feszültségek hatására mind többen próbálnak legális munka helyett illegális tevékenységbıl megélni. - Partnerség hiánya: a kistérségben egymást nem erısítı, egymást ellehetetlenítı beruházásokra, projektekre kerül sor - Partnerség hiánya: forrás és az összefogás hiánya miatt egyáltalán nem kerül sor közös projektek megvalósítására - A hazai társas vállalkozások földszerzési lehetısége nem alakul ki - Nem alakulnak ki hatékony integrátori szervezetek - A térség mezıgazdasága és környezethasználata között konfliktushelyzet alakul ki - Alacsony felvásárlási árak alakulnak ki a mezıgazdaságban, csökken a jövedelmezıség - Az agrártámogatás szintje alacsony marad - Pályázati források lehívhatóságának korlátozása - Nem alakul ki a jelenleginél hatékonyabb pályáztatási rendszer - A földbérleti rendszer áttekinthetetlen marad - A kistérség termelési, termesztési és feldolgozási versenyképessége tovább csökken - A REBESZ program nem valósul meg, vagy nem idıben valósul meg (versenytársak pl. Kassa idınyerése) - A RELOG program nem valósul meg, vagy nem idıben valósul meg (versenytársak pl. Kassa idınyerése) - Partnerség hiánya: a kistérségben egymást nem erısítı, egymást ellehetetlenítı

64 hazai befektetık megnyerése - A regionális nagyprogramokhoz kapcsolódó szolgáltatási, szociális és közigazgatási infrastruktúra kiépítése - Innovációs hálózat kiépítése, technológiai transzfer, inkubátor ház(ak) megépítése, - kis- és középvállalkozók felzárkóztatása, rendszerbe illesztése - az Észak-Alföldi Régión keresztül (M3 autópálya) bekapcsolódás a közel-keleti piacokra - a repülıtér fejlesztésével kapcsolódás a távolkeleti és más világ piacokhoz - intermodális logisztikai központ létesítése, cargo repülıtér - erıs együttmőködés a miskolci, egri és tiszaújvárosi kistérséggel, közös információs és logisztikai csomópontok - EU-konform együttmőködési formák (hálózatok, klaszterek) létrehozása - Új ipari parkok létesítése (pl. Bükkábrány) - Új munkahelyek jönnek létre, csökken a munkanélküliség. - Javul az életminıség - Gazdasági szempontból hasznosítható, megfelelı számú, elhelyezkedéső, nagyságú és infrastruktúrával ellátott ingatlanok - A gazdaság a fenntartható fejlıdés alapelve szerint mőködik. - A helyi elképzelések, a helyi akarat és szándék beépül a kis és nagytérségi programokba - A térség fogadóképessé válik a különféle preferenciák és támogatások elnyerésére - EU-s és hazai források hatékony bevonása - jelentıs és minıségi elırelépések, komplex, egységes koncepcióra alapozott szolgáltatások a vendéglátásban, idegenforgalomban - egységes marketinstruktúra, arculat, Internetes megjelenés - TDM (Turisztikai Desztináció Menedzsment) módszer alkalmazása - EU-konform együttmőködési formák (hálózatok, klaszterek) létrehozása - Bükk Tisza tó idegenforgalmi tengely megerısítése közbensı megállóhelyekkel (közút, kerékpárutak, kapcsolódó turisztikai szolgáltatások) - A térség fogadóképessé válik a különféle preferenciák és támogatások elnyerésére. - Sajátos belföldi export alakul ki a falusi turizmus, agrárturizmus ágazatban, ami a 64 Idegenforgalom, turizmus beruházásokra, projektekre kerül sor - Partnerség hiánya: forrás és az összefogás hiánya miatt egyáltalán nem kerül sor közös projektek megvalósítására - Nem alakulnak ki hatékony integrátori szervezetek - A térség gazdasága és környezethasználata között konfliktushelyzet alakul ki - A környezı térségek gyorsabb ütemő fejlıdése miatt a gazdasági növekedés lelassulása, leállása, bevételek, fejlesztési források csökkenése, munkaerıleépítés - Pályázati források lehívhatóságának korlátozása - Nem alakul ki a jelenleginél hatékonyabb pályáztatási rendszer - A kistérség gazdasági versenyképessége tovább csökken - A térség idegenforgalma és környezethasználata között konfliktushelyzet alakul ki - A környezı térségek gyorsabb ütemő fejlıdése miatt az idegenforgalmi bevételek stagnálása, csökkenése, fejlesztési források elvesztése, munkaerıleépítés - Nem alakulnak ki hatékony integrátori szervezetek - Pályázati források lehívhatóságának korlátozása - Nem alakul ki a jelenleginél hatékonyabb pályáztatási rendszer - A kistérség idegenforgalmi versenyképessége tovább csökken - Turisztikai vonzerık megırzését, fenntarthatóságát biztosító feltételrendszer

65 mezıgazdasági termékek helyi fogyasztását is növeli. - falusi turizmus szempontjából kedvezı adottsággal rendelkezı települések magas száma - a gyógyturizmus és a népmővészet nemzetközi vonzereje - Idegenforgalmi szempontból hasznosítható, megfelelı számú, elhelyezkedéső, nagyságú és infrastruktúrával ellátott ingatlanok - Ökoturizmus lehetısége - EU-s és hazai források hatékony bevonása hiányosságai megmaradnak, felerısödnek - Turisztikai szolgáltatások jelenlegi színvonala, minısége romlik - Közbiztonság romlik Infrastruktúra, környezeti állapot, településstruktúra - A térség fogadóképessé válik a különféle preferenciák és támogatások elnyerésére. - egészséges térstruktúra alakul ki, melyben a középvárosok, a városiasodó nagyfalvak és a vidékfejlesztés egyaránt hangsúlyt kap. - Gazdasági, idegenforgalmi és lakossági szempontból hasznosítható, megfelelı számú, elhelyezkedéső, nagyságú és infrastruktúrával ellátott ingatlanok - Intermodális logisztikai központ és logisztikai hálózat/agrárlogisztikai alközpontok kiépülése - EU-s és hazai források hatékony bevonása - Településrendezési és szabályozási tervek kidolgozásának további késedelme, elmaradása - Kistérségi és regionális szintő összehangolás hiányából adódó kockázatok veszteségek és károk - tovább nyílik a közmő olló - nem megfelelı hulladék lerakóhelyek - meglévı közút hálózat karbantartásának elmaradása, fokozott amortizálódása 65

66 2.8 Problémafa A problémafa- és célfa-elemzés célja az alapproblémák és hatásainak feltérképezése, megegyezés az alapcélok tekintetében és a probléma megoldásához szükséges tevékenységekrıl. A probléma- és célfák elkészítése az elsı lépésnek számít a logikai keret-mátrix elkészítéséhez. A problémafa összegyőjti az általános fı problémákat, a rá ható tényezıket ill. ezek tényezık kölcsönös összefüggéseit, ok-okozati kapcsolatait. A problémafát alapul használva a problémákból célok definiálására kerül sor. 66

67 OKOZATI SZINT Szervezési szintő okok Átfogó startégiai célok hiánya, az eddig elkészült koncepciók érvényesítésének elmaradása Gazdasági lemaradás, infrastrukturális szintentartás, társadalmi és kulturális élettér hanyatlása Kistérségi szintő menedzser szervezetek hiánya, forrásszerzés hatékonyságának hiánya Partnerség, kozös megvalósítás és mőködtetés, ezáltal profitálás hiánya Általános okok Lassú elırelépesek az ipar, kereskedelem és szolgáltatások terén Stagnáló és koncepciótlan mezıgazdaság Idegenforgalom szervezetlensége, átfogó koncepció hiánya Lassú és szintetartó infrastrukturális fejlesztések Társadalmi kérdések megoldatlansága, szociális szolgáltatások forráshiánya, kiszolgáltatottsága Természetvédelem, fenntarthatóság, környezettudatosság Közvetlen okok Nem mőködik beszállítói vagy más klaszter hálózat Nem mőködnek a TÉSZek, nincsenek agrárklaszterek Nem mőködik turizmusra szervezıdött klaszter Még mindig kevés a közös infrastrukurális projektek száma Társadalmi összefogás hiánya, civil szervezetek erıtlensége az érdekérvényesítben Összefogás hiánya a természetvédelem területén: érdektelenség A repülıtér logisztikai hasznosításának késlekedése Nincs szılı és gyümölcs-termesztési koncepció Kiaknázatlan a természeti értékek bemutatása Bükkaljai települések infrastrukturális hiányosságai Továbbra is jellemzı a fiatalok migrációja, elöregedés, a kvalifikált munkaerı hiánya Koncepciótlan és lassú rekultiváció (bánya) Állatartás feladása Nincs kistérségi egységes arculat, közös marketing, mőködtetés, logo stb. Potenciális iparterületek közmővesítettségének hiánya Továbbra is jellemzı a munkanélküliség, a kvalifikált munkaerı hiánya Környezettudatos és fenntarthatóság szemlélet kialakulatlansága... Feldolgozó ipar hiánya Körgyőrő, kerékpárutak hiánya Értékes szociális intézmények továbbra is állami kézben Természeti értékek elhanyagolása 67

68 3 Kapcsolódás az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez, valamint az ágazati és regionális operatív programokhoz 3.1 Új Magyarország Fejlesztési Terv Az Új Magyarország Fejlesztési Terv3 átfogó célja a foglalkoztatás bıvítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben. A foglalkoztatás bıvítésével a cél, hogy minél több ember tudjon belépni a munkaerıpiacra, és ezáltal emelkedjen a foglalkoztatás szintje. Ez az alapja mind a gazdasági növekedésnek, mind pedig a társadalmi különbségek csökkentésének, a társadalmi összetartozás (kohézió) megteremtésének. E cél érdekében a következı fejlesztési irányok szükségesek: a munkaerı-kínálat növelése: az egyén foglalkoztathatóságának javítása; a munkaerı-kereslet bıvítése: munkahelyteremtés; a kereslet és a kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása. A tartós növekedés elısegítésének célja a gyors gazdasági növekedés, amely elsısorban az új, nagyobb hozzáadott értéket megtestesítı termékek és szolgáltatások elıállításának lendületes bıvülésével valósuljon meg, illetve a gazdaság tartós növekedése a fenntartható és a szociális gazdaságot is megerısítı gazdasági kezdeményezések megerısítésével történjen. A tartós növekedés elérését szolgáló specifikus célok: a versenyképesség javítása, ezen belül o o a tudásgazdaság és az innováció erısítése, o o a termelékenység növelése; a gazdaság bázisának szélesítése, ezen belül o o a regionális különbségek mérséklése, o o a tıkebevonási képességek fejlesztése, o o piacbıvítés, o o a magasabb piaci integráltsági szinthez való kapcsolódás, o o a korszerő technológiák széles körő elterjesztése; az üzleti környezet fejlesztésével, ezen belül o o az elérhetıség megkönnyítése, o o a szabályozási környezet javítása, valamint az állam szolgáltatásainak és mőködésének hatékonyabbá tétele. 3 Magyarország május 1.-tıl az Európai Unió teljes jogú tagállamaként jogosulttá vált az EU Strukturális Alapok támogatásainak igénybe vételére. Az alapok igénybevételéhez, az igényelhetı támogatások hazai felhasználásának szabályozására az 1. célkitőzés hatálya alá tartozó tagállamoknak Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT) kell készíteniük, amely kijelöli a fejlesztési célokat, prioritásokat az adott programozási idıszakra. Magyarország a as programozási idıszakra elkészítette az Új Magyarország Fejlesztési Tervet, amelyrıl az Európai Bizottság május 7-én hozott döntést. 68

69 A Terv az átfogó célok megvalósítása érdekében az alábbi prioritásokat, azon belül beavatkozáscsoportokat fogalmazza meg: 1. prioritás: A gazdaság fejlesztése A gazdaságfejlesztés prioritásában megvalósuló stratégia egyaránt szolgálja a tartós növekedés mindhárom specifikus célját, azaz a versenyképesség javítását, a gazdaság bázisának szélesítését, valamint az üzleti környezet fejlesztését. Egyben hozzájárul a foglalkoztatás bıvítésének céljához munkalehetıségek teremtésének elısegítésével, valamint a területi különbségek csökkentéséhez és a klíma rövid- és hosszútávú védelmének stratégiai céljaihoz is. Az alábbi beavatkozás-csoportok szolgálják a gazdaság fejlesztését (a beavatkozás-csoportokon belüli tervezett eszközök az egyes operatív programokon belül kerültnek részletezésre): az innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtése, a kis- és középvállalatok jövedelemtermelı képességének a javítása az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése. Ezek a beavatkozások a Gazdaságfejlesztés operatív program, valamint a regionális operatív programok keretei között valósulhatnak meg. 2. prioritás: A közlekedés fejlesztése A közlekedési fejlesztések legfontosabb célja az elérhetıség javítása, a természeti és települési környezet és a klíma védelmének figyelembe vételével. Az alkalmazandó beavatkozás-csoportok: Az ország nemzetközi elérhetıségének javítása, A térségi elérhetıség javítása, Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése A városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése. Ezek a beavatkozások a Közlekedés operatív program, valamint a regionális operatív programok keretei között valósulhatnak meg. 3. prioritás: A társadalom megújulása A társadalom megújulásának alapja az emberi erıforrások minıségének fejlesztése, az alkalmazandó stratégia hozzájárul a fenntartható fejlıdés, a foglalkoztatás bıvítése és a tartós növekedés eléréséhez. Az alábbi beavatkozás-csoportok szolgálják a társadalom megújítását: A foglalkoztathatóság javítása, Az alkalmazkodóképesség javítása, A minıségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek, A kutatás-fejlesztéshez és az innovációhoz szükséges humán-erıforrások fejlesztése, Az egészségmegırzés, valamint a társadalmi befogadás és részvétel A humán infrastruktúra fejlesztése, amelynek tervezett eszközei. Ezek a beavatkozások a Társadalmi megújulás, valamint a Társadalmi infrastruktúra operatív programok keretei között valósulhatnak meg. E programokat kiegészítik majd a regionális operatív programok és az Államreform operatív program és az Elektronikus közigazgatás operatív program intézkedései is. A fizikai és környezeti akadálymentesítést valamennyi operatív program fejlesztései esetében meg kell valósítani. 4. prioritás: Környezeti és energetikai fejlesztés 69

70 A prioritás a tartós növekedés cél eléréséhez járul hozzá a káros környezeti hatások csökkentésével, a növekedés alapjául szolgáló természeti környezet megırzésével, a megelızés, a hatékonyság és a komplex problémák integrált megközelítésével. Az alábbi beavatkozás-csoportok szolgálják a környezeti és energetikai fejlesztéseket: Környezetjavító fejlesztések, Környezetbarát energetikai fejlesztések. E beavatkozások elsısorban a Környezeti és energia operatív programban, valamint a regionális operatív programokban valósulhatnak meg. 5. prioritás: Területfejlesztés Az ország általános versenyképességének alapja, hogy a területi struktúra kiegyenlítettebb és hatékonyabb legyen. A társadalmi és gazdasági kohézió amely a regionális egyenlıtlenségek csökkentését és az elmaradott területek felzárkózását jelenti - a régiók hatékonyságának és versenyképességének növelésével, egyben a foglalkoztatás bıvítésével érhetı el. A kiegyensúlyozott területi fejlıdést szolgálják: regionális központok megerısítése, az innovációs gazdaságfejlesztési prioritást is szolgáló fejlesztési pólusok kiemelt fejlesztése, együttmőködı és versenyképes városhálózat kialakítása; az emberi erıforrások fejlesztése (lásd 3. prioritás); megújuló vidék: a rurális térségek területileg integrált, fenntartható fejlesztése; az elmaradott térségek komplex felzárkóztatása; a Balaton, a Duna és a Tisza vidékének fenntartható fejlesztése, turizmusfejlesztés. Ezeket a beavatkozásokat a hét regionális operatív program foglalja keretbe. A regionális operatív programok legfontosabb céljai: - a regionális gazdasági versenyképesség erısítése, - a régiók turisztikai vonzerejének növelése, - a térségi közlekedési infrastruktúra és a közösségi közlekedés fejlesztése, a helyi környezeti állapot javítása, - az energiatakarékosság és hatékonyság, illetve a megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzése, - települések átfogó, integrált fejlesztése, - a régión belüli társadalmi és területi különbségek mérséklése, - a társadalmi infrastruktúra fejlesztése. 6. prioritás: Államreform Államreform prioritás célja a különbözı szakterületeken megvalósuló reformlépések koordinációja, továbbá a közigazgatás megújítása. A közigazgatás megújítása terén tervezett beavatkozások: a kormányzás megújítása, s ennek keretében a politikaalkotás kiemelten a jogalkotás és a végrehajtás társadalmi eredményességének javítása; a civil társadalom közügyekben való részvételének erısítése; a közigazgatás szolgáltatóvá tétele, az elektronikus ügyintézés elterjesztése; a közigazgatási intézmények költséghatékonyabb mőködése és a magasabb szervezeti teljesítmény elérése; a humánerıforrás felkészültségének javítása; valamint3 70

71 az integrált kistérségi és a regionális döntési szint megerısítése a szubszidiaritás elvének érvényesítése érdekében. Ezek a beavatkozások az Államreform és az Elektronikus közigazgatás operatív programok keretei között valósulhatnak meg. 71

72 72 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

73 3.2 Gazdaságfejlesztési Operatív Program A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) a magyar gazdaság tartós növekedésének elısegítésére irányuló programként az Új Magyarország Fejlesztési Terv 1. (gazdaságfejlesztési) prioritásának végrehajtására készült. Átfogó célját, a magyar gazdaság tartós növekedését a fizikai és a humán tıke minıségének, valamint a teljes tényezıtermelékenységnek a javításával kívánja elısegíteni. A növekedési tényezık erısítése érdekében négy specifikus célt jelölt ki: A kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitás, aktivitás, illetve együttmőködés növelése. A vállalati kapacitások komplex fejlesztése. Az üzleti környezet fejlesztése. A kkv-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének elısegítése. A program által meghatározott prioritási tengelyek: 1. K+F és innováció a versenyképességért prioritási tengelyen belül ösztönzik a magas színvonalú kutatóhelyek létrehozását és fenntartását; a modern, koncentrált K+F infrastrukturális háttér kialakítását; a szektorok közötti és a vállalkozások közötti tudás- és technológiatranszfert; a kutatási szféra hálózatosodásának és nemzetközi kapcsolatainak bıvülését; illetve a szakemberek (tovább)képzésének és a szakembercserének a folyamatát. Piacorientált K+F támogatása és a kutatási-technológiai együttmőködések ösztönzése (elsısorban üzleti célú K+F projektek támogatása, közös fejlesztési projektek, közös kutatókapacitások létrehozása és humán erıforrás kapacitások összehangolt fejlesztése, fejlesztési pólus programokhoz kapcsolódó fejlesztések) Innovációs és technológiai parkok fejlesztése (a fejlesztési pólusokban koncentrált, üzleti alapon mőködı kutatási és innovációs szolgáltató központok kialakítása A vállalkozások önálló innovációs és K+F tevékenységének ösztönzése (az önálló termék, szolgáltatás és technológia fejlesztések ösztönzése (illetve a versenyképes technológiák megvásárlása és adaptálása), az új vagy továbbfejlesztett termékek hasznosításának, piaci bevezetésének és a kapcsolódó márkaépítésnek a támogatása; a vállalkozások kutatási profiljának erısítése, a szervezetileg önálló vállalati K+F egységek létrehozásának támogatása) 2. A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztése prioritás célja az elsısorban a mikro-, kis-, és középvállalkozások (széles értelemben vett) vállalati kapacitásainak komplex fejlesztése, jövedelemtermelı képességük növelése és a piaci pozícióik javítása érdekében. Vállalkozások technológiai korszerősítése (a technológia- és tudásintenzív iparágak hazai megtelepítése, a vállalkozások külpiaci érvényesüléséhez beszállítóvá válásához, innovációs, adaptációs képességük erısítéséhez szükséges technológiai korszerősítés; szervezet és humánerıforrás fejlesztés, elmaradott térségekben megvalósuló, jelentıs munkalehetıség-teremtést eredményezı beruházások támogatása) Vállalati szervezet-fejlesztés, korszerő folyamat-menedzsment ösztönzése 3. A modern üzleti környezet erısítése prioritáson belül a vállalkozások külsı, mőködési környezetének fejlesztése részesül támogatásban, amely keretében sor kerül a 73

74 Korszerő infokommunikációs infrastruktúra kialakítása, (a szélessávú hálózatokhoz való hozzáférés, lefedettség- és mőködésbiztonság-javítás) Telephelyfejlesztés (a térségi, üzleti infrastruktúra kiépítettségének, szolgáltatásainak bıvítése, a logisztikai központok (kiemelten intermodális logisztikai központok), által nyújtott magas szintő szolgáltatások (beleértve az IKT alkalmazásokat is) bıvítése, színvonalának emelése) Vállalkozások részére üzleti, információs és piacfejlesztési tanácsadás, szolgáltatás nyújtása 4. JEREMIE 4 típusú pénzügyi eszközök a KKV-k külsı forrásbevonásának lehetıségeinek bıvítése érdekében (mikrofinanszírozás, garanciaeszközök, tıkepiac fejlesztése (kockázati tıke, magvetı tıke). 4 Európai Bizottság JEREMIE mechanizmusával összhangban 74

75 75 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

76 76 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

77 77 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

78 78 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

79 3.3 Közlekedés Operatív Program A közlekedési fejlesztések legfontosabb célja az elérhetıség javítása, ezen belül - az ország jobb bekapcsolása a gazdasági vérkeringésbe, - a régiók elérhetıségének javítása, - intermodalitás fejlesztése, - közösségi közlekedés környezetbarát fejlesztése. a versenyképesség növelése és a társadalmi-területi kohézió erısítése érdekében. E célokat a KÖZOP 4 (+1) prioritási tengelyre főzte fel: 1. Az ország és a régióközpontok nemzetközi elérhetıségének javítása (transz-európai közlekedési folyosók hiányzó szakaszainak országhatárok felé történı továbbépítése, fejlesztése mind a közúti (amelyhez kapcsolódik a kerékpárutak fejlesztése (EuroVelo), mind a vasúti és vízi közlekedés tekintetében) 2. Térségi elérhetıség javítása (a TEN-T-hálózat elemeinek kiépítésén túl a gyorsforgalmi hálózathoz kapcsolódó és a régiók egyes térségeit összekötı fıutak fejlesztése). 3. Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése (intermodális logisztikai központok (és gazdasági centrumok) infrastrukturális összeköttetése; különbözı közlekedési módok fizikai és szervezeti összekapcsolása) 4. Városi és elıvárosi közösségi közlekedés fejlesztése (integrált elıvárosi közlekedés a kötöttpályás közlekedés, a kapcsolódó ráhordó közlekedési szolgáltatások valamint az elıvárosi autóbusz-közlekedés együttmőködésével; intermodalitás kiteljesítése; elıvárosi vasúti szolgáltatás kiemelten Budapesten; a helyi és a helyközi közösségi rendszerek összekapcsolása a vidéki nagyvárosok esetében) 79

80 80 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

81 81 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

82 3.4 Társadalmi megújulás operatív program A Társadalmi megújulás operatív program az ÚMFT átfogó céljaihoz, a növekedéshez és a foglalkoztatás bıvítéséhez elsısorban a munkaerıpiac kínálati oldalára irányuló intézkedésekkel, az emberi erıforrások fejlesztésével, az aktivitás növelésével járul hozzá az alábbi specifikus célok mentén: - a munkaerı-piaci kereslet és kínálat összhangjának javítása - az aktivitás területi különbségeinek csökkentése - a változásokhoz való alkalmazkodás segítése - az egész életen át tartó tanulás elısegítése - az egészségi állapot és a munkavégzı-képesség javítása - a társadalmi összetartozás erısítése, az esélyegyenlıség támogatása. E célokat megvalósító intézkedések a program által meghatározott 5 (+2 technikai segítségnyújtás) prioritási tengely mentén sorakoznak: 1. Foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerıpiacra való belépés ösztönzése prioritási tengely célja a munkanélküli és a munkavállalási korú inaktív emberek foglalkoztathatóságának javítása és a munkaerıpiacra való visszatérésük elısegítése az alábbi intézkedésekkel: A munkába állást segítı szolgáltatások kiterjesztése, minıségének és hatékonyságának javítása Munkaerı-piaci aktivizálás, megelızés és képzés Szociális gazdaság, innovatív és helyi foglalkoztatási kezdeményezések és megállapodások 2. Az alkalmazkodóképesség javítása prioritási tengely A munkavállalók, vállalkozások és más szervezetek gazdasági, technológiai, társadalmi változásokhoz való alkalmazkodóképességének javításával a cél, hogy - termelékenységének megırzése és növelése mellett a munkaerı foglalkoztatható maradjon, hozzájáruljon az ıt foglalkoztató vállalat versenyképességének megırzéséhez és javításához, így munkahelyének fennmaradásához; - a vállalatok és más szervezetek a gazdasági, technológiai, társadalmi változásokat idıben felismerjék és azokra reagálva megırizzék, javítsák pozíciójukat, ezáltal megtartsák foglalkoztatottaikat, további munkahelyeket hozzanak létre. Intézkedések a prioritáson belül: A képzéshez való hozzáférés segítése A munkaerı-piaci alkalmazkodást segítı intézményrendszer fejlesztése A szervezetek alkalmazkodóképességének fejlesztése 3. Minıségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek: a közoktatás rendszerében az oktatás eredményességének és hatékonyságának javítása, valamint mindenki számára biztosított legyen a minıségi oktatáshoz való egyenlı hozzáférés biztosítása a cél. A kompetenciaalapú oktatás elterjedésének támogatása A közoktatási rendszer hatékonyságának javítása, újszerő megoldások és együttmőködések A halmozottan hátrányos helyzető és a roma tanulók szegregációjának csökkentése, esélyegyenlıségük Az eltérı oktatási igényő csoportok oktatásának és a sajátos nevelési igényő tanulók integrációjának támogatása, az interkulturális oktatás 82

83 4. Az emberi erıforrások fejlesztése a minıségi képzés, a kutatás és innováció területén a felsıoktatás intézményi szerkezetének és képzési tartalmának reformját, valamint a gazdasági és K+F szféra együttmőködéséhez szükséges feltételeket megteremtését, üzleti-fejlesztési környezet javítását takarja az alábbi intézkedések megvalósításán keresztül: A felsıoktatás minıségi fejlesztése Nemzeti Kiválóság Program indítása A képzés és a kutatás-fejlesztése együttmőködésének erısítése a felsıoktatásban 5. Egészségmegırzés és a társadalmi befogadás, részvétel erısítése célja a társadalmi kohézió erısítése és a közösségek fejlesztése, amely által csökkenthetı a jövedelmi szegénység társadalmi kirekesztettség. Tervezett intézkedések: Egészségfejlesztés és egészségtudatos magatartásra ösztönzés Egészségügyi szolgáltatások szerkezeti átalakításának támogatása A kiemelt leghátrányosabb helyzető térségek, valamint a településen belüli szegregáció csökkentését célzó komplex fejlesztések támogatása Beruházás a jövınkbe: gyermek és ifjúsági programok A halmozottan hátrányos helyzető csoportok szociális ellátórendszerhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása munkaerı-piaci integrációjuk elımozdítása érdekében A szociális ellátórendszer fejlesztése, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása Helyi közösségek és a civil társadalom fejlesztése: aktív állampolgári magatartás ösztönzése, társadalmi szolidaritás erısítése A társadalmi kohézió és az aktivitás erısítése a kulturális szolgáltatások fejlesztésével A társadalom védekezı képességének javítása közösségi bőnmegelızési programokkal. 83

84 84 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

85 85 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

86 86 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

87 87 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

88 88 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

89 89 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

90 90 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

91 91 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

92 92 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

93 3.5 Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A Társadalmi infrastruktúra operatív program (TIOP) a humán közszolgáltatások fizikai infrastrukturális feltételeinek fejlesztésével járul hozzá a tartós növekedéshez és a foglalkoztatás bıvítéséhez. A program magába foglalja az oktatás-képzés, az egészségügyi ellátások, a munkaerıpiaci és szociális szolgáltatások, a kulturális, közmővelıdési intézmények infrastruktúrájának fejlesztését. A program átfogó célja az aktivitás növelése a humánerıforrás minıségének javításával, amelyet a humán infrastruktúra területi egyenlıtlenségeinek mérséklése, a hozzáférés javítása; a humán közszolgáltatások hatékonyságának növelése, átfogó reformjuk elısegítése; valamint a társadalmi megújulást szolgáló tartalmi fejlesztések infrastrukturális hátterének biztosítása specifikus célokkal határozza meg. A program által kidolgozott prioritási tengelyek: 1. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése, amelynek célja az egész életen át tartó tanuláshoz és a munkaerı-piaci helytálláshoz szükséges kompetenciák fejlesztéséhez szükséges közoktatási infrastrukturális feltételek megteremtése, és a felsıoktatás gazdasági és társadalmi igényekhez való rugalmas alkalmazkodásának erısítéséhez és az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése. A prioritási tengely tervezett intézkedései: Az Intelligens iskola infrastruktúrájának elterjesztése o A pedagógiai, módszertani reformot támogató infrastruktúra o A közoktatás információs rendszereinek fejlesztése o Országos mérés-értékelési rendszerek infrastruktúrája A modern szolgáltató és kutató felsıoktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztése o A felsıoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztése o Mőszaki és természettudományi szakokon tanuló hallgatók számának emeléséhez szükséges infrastrukturális és technológiai fejlesztések o Korszerő intézményi és intézményközi irányítás, információáramlás és menedzsment informatikai hátterének kiépítése 2. Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése prioritás keretében megfogalmazott feladatok, intézkedések az egészségben töltött életévek számának növelését, az egészségügyi rendszer struktúrájának a hatékonyabb, jobb minıségő és területileg kiegyensúlyozottabb ellátás megteremtését szolgálják. Tervezett intézkedések: Regionális járóbeteg-szakellátó hálózatok fejlesztése o Regionális járóbeteg-szakellátó központok kialakítása és fejlesztése o Kistérségi járóbeteg-szakellátó központok kialakítása és fejlesztése A fekvıbeteg-szakellátás intézményrendszerének felkészítése a struktúraváltásra o Szőrés, diagnosztika (telemedicina) fejlesztése o Sürgısségi ellátás fejlesztése o Regionális vérellátó központok fejlesztése o A struktúraváltást támogató infrastruktúra-fejlesztés a fekvıbeteg szakellátásban o Korszerő regionális onkológiai hálózat kialakítása o Infrastruktúra-fejlesztés a versenyképességi pólusokban 93

94 Információtechnológiai fejlesztések az egészségügyben o Intézményen belüli betegazonosítási rendszerek fejlesztése o Elektronikus Közhiteles Nyilvántartások és Ágazati Portál fejlesztése o Térségi, intézményközi egészségügyi informatikai infrastruktúra mintarendszerek kiépítése 3. A munkaerı-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató szolgáltatásokhoz való hozzáférés és a szolgáltatások minıségének javítását szolgálja a munkaerı-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése prioritás. A munkaerı-piaci részvételt támogató szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése o Regionális képzési hálózatok: a szakképzés és a felnıttképzés infrastruktúrájának fejlesztése (a munkaerı-piaci elvárásokhoz rugalmasan alkalmazkodó szakképzési és felnıttképzési rendszer kialakítása és a képzéshez való hozzáférés javítása). o Az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató-rendszer infrastrukturális és informatikai feltételeinek megteremtése (álláskeresést ösztönzı és segítı szolgáltatások kiterjesztése, összekapcsolása a szociális szolgáltató-rendszerrel) A társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése a társadalmi kirekesztıdéssel leginkább fenyegetett csoportok segítséghez juttatása: o Akadálymentesítés o Innovatív, integrált térségi szolgáltatások létesítése o A bentlakásos intézmények modernizációja 4. A kulturális infrastruktúra fejlesztése a közösségfejlesztés szolgálatában, a szociokulturális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása a foglalkoztatás bıvítése, a gazdasági növekedés és a társadalmi aktivitás növelése céljával: Multifunkcionális közösségi központok kialakítása a nem formális tanulás, és a közösségfejlesztés szolgálatában (a térségi szempontból jelentıs nagyvárosokban az oktatást, képzést, az át- és továbbképzést, korszerő tömegkommunikációt, a közösségi tevékenységeket és rendezvényeket, továbbá egyéb kiegészítı (információs, szociális, prevenciós, közigazgatást segítı) funkciókat egyaránt szolgáló többfunkciós közösségi terek létrehozása). A fejlesztési pólusokhoz kapcsolódó kulturális fejlesztések a munkaerı minıségének és adaptivitásának fejlesztése érdekében o Regionális tudástárak a fejlesztési pólusokban: egyetemi és megyei könyvtárak összehangolt fejlesztése o Új típusú, a közösségi mővelıdést erısítı komplex fejlesztések a fejlesztési pólusokban A kulturális infrastruktúra integrált fejlesztése a partnerségi együttmőködésért és a hálózatosodás elısegítése érdekében o Közgyőjtemények és iskolák dedikált hálózatának kialakítása o Központi és települési könyvtári szolgáltatások összehangolt hálózati fejlesztés o Múzeumok oktatási, képzési szerepének erısítése o Az intézmények egymás közötti együttmőködését szolgáló infrastruktúra fejlesztése o A kulturális tartalomfejlesztés hatékonyságát megalapozó infrastrukturális fejlesztések 94

95 95 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

96 96 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

97 97 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

98 3.6 Környezet és Energia Operatív Program A Környezet és Energia Operatív Programban (KEOP) megfogalmazott fejlesztések célja, hogy mérsékelje hazánk környezeti problémáit, ezzel javítva a társadalom életminıségét és a gazdaság környezeti folyamatokhoz történı alkalmazkodását, amely elérését szolgálja: - az életminıség javítása a szennyezések csökkentésével, a megfelelı életminıséghez szükséges környezeti állapot megırzése, javítása, helyreállítása; - értékvédelem és megırzés, ökoszisztémák és vizeink védelme, környezetileg biztonságos életfeltételek elérése; - megelızés, takarékosság, hatékonyság; a gazdasági fejlıdésben a környezeti, fenntarthatósági szempontok érvényesítése, a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ismeretek, tudatosság és együttmőködés erısítése. A program 5 (valamint 1 projektelıkészítés és 1 technikai segítségnyújtás) prioritást határoz meg a fenti célok elérése érdekében: 1. Egészséges, tiszta települések prioritási tengely célja a fenntartható településfejlıdés környezeti feltételeinek javítása, a települési környezet állapotjellemzıinek javítása a következı intézkedésekkel: Hulladékgazdálkodás (hulladékkeletkezés megelızése, települési hulladék hasznosítás, multi-regionális, regionális, térségi és kistérségi települési hulladékgazdálkodási rendszerek kialakítása, fejlesztése Szennyvízkezelés (győjtés, kezelés, elhelyezés; iszapkezelés, hasznosítás, települési folyékony hulladék elhelyezı telepek és iszaptavak lezárása, rekultiválása) Ivóvízminıség-javítás (ivóvízkezelési technológiák, más vízbázisra áttérés, csatlakozás másik vízellátó rendszerhez, térségi rendszer kialakítása; ivóvízhálózat rekonstrukciója) 2. Vizeink jó kezelése prioritási tengely célja a részvízgyőjtı területeken a vízvédelmet szem elıtt tartó társadalmi-gazdasági fejlıdés biztosítása. Jó árvízvédelmi gyakorlat kialakítása (kockázatkezelési feladatok, VTT céljainak megvalósítása; árvízvédelmi fejlesztések (Duna, egyéb vonalak ill. önkormányzati tulajdonú árvízvédelmi rendszerek fejlesztése) Vizeink mennyiségi és minıségi védelme, a vizek további szennyezésének megakadályozása (kiemelt vízvédelmi területek komplex vízvédelmi beruházásai, ivóvízbázis-védelmi mőveletek, települési hulladékok káros hatása elleni védelem erısítése, a települési hulladékok, dögkutak és dögtemetık felmérése, felszámolása, rekultiválása, települési szilárdhulladék-lerakók lezárása, rekultiválása; kármentesítések végrehajtása) A VKI végrehajtásának állami intézkedései (monitoring és informatikai rendszerek fejlesztése) 3. Természeti értékeink jó kezelése prioritási tengely célja a biológiai sokféleség és komponenseinek védelme a területek rehabilitációján, rekonstrukcióján, fenntartható használatán és kezelésén, az ehhez szükséges eszközrendszer kialakításán keresztül. Közösségi jelentıségő és védett természeti értékek és területek megırzése, helyreállítása, fejlesztése (élıhelyvédelem, -helyreállítás, -fejlesztés; élettelen természeti értékek megırzése, helyreállítása; győjteményes növénykertek és védett történeti kertek megırzése, helyreállítása). Élıhely-megırzı mezı- és erdıgazdálkodás infrastrukturális alapjainak megteremtése (beruházások) (erdı-, mezıgazdálkodás bevezetését szolgáló beruházások) 98

99 Vonalas létesítmények természet- és tájromboló (károsító) hatásának mérséklése (elektromos vezetékek, közlekedési infrastruktúra természetbarát kialakítása) Az erdei iskola hálózat fejlesztése 4. A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Célja az energiahordozó forrásszerkezet befolyásolása: a hagyományos energiaforrásoktól a megújuló energiaforrások felé történı elmozdulás elısegítése; az energiatakarékosságot és a hatékony energiafelhasználást szolgáló eszközrendszer kialakítása a termelési és a fogyasztói szférában egyaránt. Biomassza-felhasználás támogatása Hulladék-felhasználás támogatása Biológiai hulladék alapú biogáz termelés és használat támogatása: Geotermikus hı- és/vagy villamosenergia termelés támogatása A legkorszerőbb főtési és hőtési célú hıszivattyús rendszerek telepítésének támogatása. Napenergiát hasznosító rendszerek telepítésének támogatása Energiatudatos építészeti megoldások támogatása, passzív nap-energiahasználat az épületek energiafogyasztásának csökkentése érdekében. A már meglévı vízerımővek élettartamának növelése, hatékonyságának, energiaátalakítási hatásfokának javítása, illetve kisebb vízerımővek létesítésének támogatása. A szélenergiával történı villamosenergia-termelés támogatása 5. Hatékony energiafelhasználás prioritási tengely Az energiahordozó forrásszerkezet befolyásolása mellett fontos feladat az energiatakarékosságot és a hatékony energiafelhasználást szolgáló eszközrendszer kialakítása a termelési és a fogyasztói szférában egyaránt. Önkormányzati és nem önkormányzati tulajdonú középületek energiafelhasználásának korszerősítése A távhıellátó-rendszerek korszerősítése Vállalkozói területeken megvalósítandó energetikai korszerősítések (ipar, energiaipar, szolgáltatások) 6. Fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése prioritási tengely A prioritási tengely a megelızı környezetvédelem területén magában foglalja a fenntartható termelés, fenntartható fogyasztás, illetve az e-környezetvédelem elemeit. A fejlesztések célja a termelésben a káros kibocsátások és egyéb környezeti hatások megelızése, csökkentése vagy megszüntetése, lehetıleg azok forrásánál. Fenntartható termelés (környezetirányítási rendszer, audit, tanulmányok; kiegészítı létesítmének; tisztább technológia bevezetése; vállalatközi beavatkozások, ipari ökológia) Fenntartható fogyasztás elısegítése (kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés), mintaprojektek, beruházások, termékcímkék ismertségének és elterjedésének támogatása) Az e-környezetvédelem céljaihoz kapcsolódó fejlesztések (a hazai EIONET hálózat fejlesztése; (tér)informatikai rendszerek fejlesztése, kezelése, információszolgáltatás, e- szolgáltatások támogatása). 99

100 100 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

101 101 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

102 102 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

103 103 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

104 104 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

105 105 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

106 106 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

107 3.7 Államreform Operatív Program Az Államreform Operatív Program célkitőzése és alkalmazandó intézkedései abból indulnak ki, hogy a társadalom szereplıinek közigazgatással szemben támasztott elvárásainak: - olcsó mőködés, - értékek védelme és a közjó elımozdítása, - gyors, egyszerő és megfizethetı ügyintézés a tervezett fejlesztések által megfeleljen az államot irányító rendszer, növekedjen a közigazgatás teljesítménye. Ezt a társadalmi eredmény és a közszolgálatiság javulásával, a társadalmi erıforrások takarékos felhasználásával lehet elérni. A szubszidiaritás elvének megfelelıen egyrészt az önkormányzatokat megcélzó fejlesztési források megfelelı részarányának a megteremtését, másrészt a regionális, illetve kistérségi szint lehetıség szerinti preferálását irányozzák elı. Az ÁOP a regionális OP-val szemben (amelyek intézményi, s azon belül inkább informatikai fejlesztéseket fognak támogatni) a mőködés megújítására összpontosít. Az ÁOP 3 (+2 technikai segítségnyújtás)prioritása a következı: 1. Folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés a magasabb közigazgatási teljesítmény elérése érdekében: (1) az eljárások egyszerősítésével és az elektronikai támogathatóságra való átalakításával, (2) a helyi jogalkotási folyamat eredményesebbé tételével, ehhez kapcsolódóan a partnerség erısítésével; a tervezési eszköztár bıvítésével; az önkormányzat által ellátott igazgatási szolgáltatások megszervezésének a finomhangolásával, továbbá (3) a költséghatékony mőködési és szervezési eljárások és vezetési eszközök elterjesztésével. A jogalkotás minıségének és a (ön)kormányzási képesség javítása - a szakpolitika-alkotás fejlesztését célzó beavatkozásokat a több települést ellátni képes településekre (városokra), illetve a kistérségi szintre kell koncentrálni. A kistérségek esetében cél, hogy megerısödjön a kistérségi társulások döntéselıkészítési szerepe és felelıssége a több települést érintı ügyekben (például egyes közszolgáltatási, önkormányzati feladatok közös megszervezése; igazgatási feladatok koordinációja, lehetıség szerint közös ellátása; szakmai segítségnyújtás a településeknek; közös fejlesztések elıkészítése, menedzsmentje stb.) - minden többcélú kistérségi társulás számára már 2007-tıl lehetıvé kell tenni a közszolgáltatási feladatok hatékony és jó minıségő ellátását biztosító tervek elkészítését - olyan egységes irányítási és felügyeleti rendszert kell megteremteni az önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok irányában, mely biztosítja a közszolgáltatás-nyújtás és intézmény-fenntartás optimalizációját - a költségvetési finanszírozás, gazdálkodás és pénzügyi ellenırzés megújítása, - a minıségi jogalkotás keretfeltételeinek a megteremtése a központi közigazgatási szervekre és az önkormányzatokra terjed ki, ez utóbbi tekintetben a kistérségi koordinációs kapacitás bıvítésére kell helyezni a hangsúlyt; - a társadalmi partnerek bevonása a döntések elıkészítésébe, valamint - regionális önkormányzatok felállítása feladatokkal. Eljárások és munkafolyamatok megújítása, valamint szervezetfejlesztés - Ügyintézési eljárások átalakítása: egyszerősítés és az ügyintézés gyorsítása az ügyfelekkel történı kapcsolattartási és az ügyek érdemi feldolgozási funkcióinak 107

108 szervezeti elkülönítése, majd egymásra épülı fejlesztése. Az elıbbi kiemelt színtere a közös közigazgatási szolgáltató központ. - Az eredményes és költséghatékony szervezetek kialakítása Közigazgatási tudásháttér biztosítása: a tudományos intézetek és az egyetemi szféra által megtermelt információ tudássá alakítása, elérhetıvé tétele. 2. Az emberi erıforrás minıségének javítása, melynek célja az egyéni teljesítmény növelése, valamint a személyi állomány elkötelezettségének javítása a A nyilvános toborzás és hatékony belsı utánpótlás megteremtése Teljesítményalapú karrierutak Az elkötelezettség fokozása által. 3. A kormányzási és megújulási képesség javítása: a közép-magyarországi régióban található közigazgatási szervek teljesítıképességének növelése, amely magában foglalja: A központi közigazgatás fejlesztése Az önkormányzatok és a területi államigazgatási szervek megújítása Az innovációs képesség növelése feladatokat. 108

109 109 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

110 110 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

111 3.8 Elektronikus Közigazgatás Operatív Program Az operatív program átfogó célja, hogy javuljon a közigazgatás teljesítménye. Az átfogó cél megvalósításához szükséges, hogy javuljon a közigazgatási szolgáltatások eredményessége, növekedjen a mőködési hatékonyság, valamint a közigazgatási szolgáltatások eredményességnek a javítása érdekében komplex intézkedések meghozatalára van szükség. A fenti célokat a következı prioritási tengelyek mentén kívánja a program elérni (a 4. és 5. prioritási tengely technikai segítségnyújtás): 1. A közigazgatás és a közigazgatási szolgáltatások belsı folyamatainak megújítása prioritási tengely célja, hogy a kormányzati folyamatok átszervezésével és kapcsolódó elektronikus megoldásával hatékonyabbá váljon az állam mőködése. E prioritás a következı intézkedéseket tartalmazza: A közigazgatási szolgáltatások folyamatának egyszerősítése és elektronizálása (a közigazgatási szolgáltatások folyamatainak újraszabályozása, informatizálása és szabványosítása, az intézményi modellek feladat alapú szervezetének, belsı menedzsment folyamatainak egységes IT támogatása tartalomszolgáltatások javítása) Nyilvántartási rendszerek, adatbázisok átalakítása, fejlesztése A közigazgatási mőködés, döntéshozatal és végrehajtás központi elektronikus támogatása (tudásközpontú szervezeti mőködés, közigazgatási háttérfunkciókat központosított módon ellátó szervezetek informatikai fejlesztése) 2. A közigazgatási szolgáltatásokhoz történı hozzáférést támogató infrastrukturális fejlesztések (szolgáltatások eljuttatása az ügyfelekhez) A prioritási tengely fı célja az ügyfelek kiszolgálásához szükséges beavatkozások megvalósítása: Valós és virtuális térségi közös szolgáltató központok létrehozása Cél a közigazgatás különbözı hatósági szakrendszereire (pl. okmányirodák, APEH kirendeltségek stb.) épülı komplex, a szakrendszerhez kötıdı szolgáltatások igénybevételét lehetıvé tevı, valós vagy virtuális szolgáltatási, ügyfélszolgálati központok létrehozása, kialakítása. A szervezeti keretet jelenthetik kistérségenként legalább egy, az okmányirodák bázisán létrejövı térségi közös közigazgatási szolgáltató központok, emellett indokolt lehet összevonni a területi dekoncentrált szervek ügyfélszolgálatait; további feladat e-ügyintézési információs pontok kialakítása. Központi elektronikus hálózati és biztonsági infrastruktúra továbbfejlesztése (az ügyfelek és a közigazgatás, illetve a közigazgatáson belüli intézmények egymás közti informatikai kapcsolataihoz különbözı központi szolgáltatások kialakítása és nyújtása). Közigazgatási informatikai közmő, állampolgárok intelligens azonosítása (egységes infrastruktúrára alapozott közigazgatási szolgáltatások; biztonságos azonosítás) 3. Kiemelt fejlesztések. Cél: egyrészt a közép-magyarországi régióban található igazgatási szervek elektronikus fejlesztése, másrészt pedig a régióban összpontosuló országos szervek szolgáltatásainak és mőködési hatékonyságának javítása 111

112 112 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

113 113 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

114 3.9 Észak-magyarországi Operatív Program A program átfogó célja a régió gazdasági versenyképességének javítása, miközben mérséklıdnek a régión belüli területi, társadalmi-gazdasági különbségek. A specifikus célok a gazdaság helyi erıforrásokat, együttmőködéseket kihasználó versenyképességének javítása; a turizmus jövedelemtermelı képességének javítása valamint a társadalmi kohézió erısítése és vonzó gazdasági-, lakókörnyezet kialakítása. Az operatív program tervezıje a fenti célok elérése érdekében 5 (+1 technikai segítségnyújtás) prioritási tengelyt határozott meg. 1. Versenyképes helyi gazdaság megteremtése prioritás célja, hogy a program a régió jelentıs gazdasági potenciállal rendelkezı területein túl az elmaradott térségekben is támogassa új vállalkozások létrehozását, az új technológiák elterjesztését, az együttmőködéseket. Ezáltal javul a vállalkozások mőködési hatékonysága, jövedelemtermelı képessége, és új munkahelyek keletkeznek. Intézkedések: - A vállalkozások versenyképességének javítása: a régió kreatív ipar nevő stratégiai programjának részeként a KKV-k kis- és közepes vállalkozások termelési hatékonyságot, jövedelmezıséget javító innovatív fejlesztésének és együttmőködésének ösztönzése, amelyek kutatás-fejlesztési és innovációstranszfer irodák felállítása, klaszterek fejlesztésének és mőködésének támogatása KKV-k számára nyújtott vállalkozásfejlesztési tanácsadás, információellátás, valamint menedzsment jellegő képzéseket foglalnak magukba. - Új vállalkozások indításának ösztönzése elsısorban a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott kistérségekben induló vállalkozások mőködési környezetének (infrastruktúra, szolgáltatások) javítását (pl. inkubátorház kialakítása) szolgálja. - A térségi jelentıségő iparterületek és logisztikai telephelyek fejlesztése azt kívánja elérni, hogy minden kistérség meghatározó központi települése rendelkezzen ipari parkkal, vagy iparterülettel, ezért támogatja ipari parkok, iparterületek, valamint szervezı, menedzselı szolgáltatások fejlesztését, a transzeurópai kereskedelembe történı bekapcsolódást, amelynek irányítószervezı központja az Észak-magyarországi régió geometriai középpontjában lévı Mezıkövesd / Mezıkeresztes repülıtér és a környezetében lévı, jelenleg állami tulajdonú fejlesztési terület, amelynek létrehozását a logisztikai tevékenységnek helyet biztosító területek fejlesztése és intermodális csomópontok kialakítása tevékenységek szolgálnak. - Innovatív kísérletezési (experimentation) projektek révén a program által támogatott szakterületeken lehetıség nyílik új eljárások, módszerek elterjesztésére, bevezetésére. 2. A turisztikai potenciál erısítése hozzájárul a vállalkozások versenyképességének javításhoz, új munkahelyek teremtéséhez, az erıforrások fenntartható hasznosításához a természeti és kulturális értékeken alapuló termékek és szolgáltatások, illetve a turisztikai termékek szervezettségének minıségi javítása, a hálózati együttmőködés kialakítása által. 114

115 Intézkedések: - Térségi turisztikai vonzerık, termékek fenntartható fejlesztése a kiemelt turisztikai desztinációs helyszíneken túl a régió többi területén is. A Mezıkövesdi kistérséget érinti a természeti és kulturális örökségen alapuló térségi turisztikai vonzerık, termékek és tematikus hálózatok fenntartható tartalom-és szolgáltatásfejlesztése. - Kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatásaik mennyiségi és minıségi fejlesztése - Helyi, térségi desztináció-menedzsment szervezetek fejlesztése alapvetıen a kiemelt turisztikai térségekben támogatott, észak-alföldi régióval összehangoltan mőködtetett regionális klaszterközpont létrehozása és tevékenységének támogatása pedig regionális szinten támogatott, de a Mezıkövesdi Kistérség 3. A településfejlesztés prioritás a helyi önkormányzatok település-rehabilitációra irányuló, a magánberuházásokat is mozgósító tevékenységeit foglalja magába. Célja a lakosok megtartása, a tıkevonzó képesség, vállalkozási környezet javítása, a társadalmi és környezeti szempontból kockázatot jelentı területek megújítása, amely által erısödik a társadalmi kohézió és javul az élet minısége. Intézkedések: - Leromlott városi lakóterületek (pl. kolónia telepek) és a leromlással fenyegetett lakótelepek (pl. házgyári épületeket tartalmazó lakóterületek) integrált, akcióterületen alapuló rehabilitációja - Kistérségek központi településeinek fejlesztése intézkedés célcsoportja a régiós növekedési centrumok, valamint térségszervezı funkcióval rendelkezı szolgáltató kisvárosok és kistérségi decentrumok. Regionális igazgatási funkcióval nem, de kistérségi-központi igazgatási rendelkezı regionális gazdasági, vagy kulturális hatókörő, így támogatandó város Mezıkövesd, többek között belterületi, közlekedéssel kapcsolatos infrastrukturális, valamint humán erıforrás fejlesztési területeken. - Vidékfejlesztési programot kiegészítı falusi települések infrastrukturális fejlesztése keretén belül támogatásban részesülhetnek a városi települések fejlesztésébe nem tartozó települések a belterületi, közlekedéssel kapcsolatos infrastrukturális, valamint humán erıforrás fejlesztési területeken. - Barnamezıs terület rehabilitációja során a volt ipari területek, bányaterületek, elhagyott laktanyák fejlesztése (hasznosítási tanulmányok, fejlesztés, kármentesítés, új funkciók telepítése területeken) a cél. A régió OP-ja nevesíti a barnamezıs beruházásra alkalmas területeket, amelyek közül a Mezıkövesdi Kistérséget a mezıkövesdi laktanya és K-telep érinti. - Felszíni vizek minıségének javítása és felszíni vizek okozta kockázatok csökkentése rehabilitáció, vízpótlás és további szennyezésének megakadályozása által. 4. Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése célja a kistérségi közszolgáltatások hatékony biztosítása, a szociális szolgáltató rendszer, közoktatási infrastruktúra, kistérségek térségi közigazgatási és közszolgálati rendszereinek modernizálása az egyenlıtlenségek mérséklése, foglalkoztathatóság javítása, társadalmi beilleszkedés elısegítése érdekében. Intézkedések: - Egészségügyi ellátás korszerősítése: 115

116 a kistérségi szintő lakosság közeli ellátások keretében az alap és járóbeteg szakellátás fejlesztése, azok integrációjának elısegítése. a kistérségi járóbeteg-szakellátó központok fejlesztése, komplex rehabilitációs és geriátriai ellátási központok hálózatának kialakítása, idıskorúakról gondoskodó komplex és integrált rendszer kialakítása, amelyet kiegészítenek ESZA típusú intézkedések. - Szociális ellátás fejlesztése a társadalmi befogadás erısítése érdekében a helyi önkormányzatok feladatkörébe tartozó otthon-közeli, család-közeli szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások, bölcsıde, valamint nappali ellátások fejlesztése, civil vagy egyházi közösségi házak és információs pontok kialakítása, fizikai akadálymenetesítés az önkormányzati feladatokat ellátó intézményekben, falugondnoki ellátórendszer fejlesztése - Közoktatás térségi sajátosságokhoz igazodó szervezése és infrastruktúrájának fejlesztése óvodai és az alapfokú nevelési-oktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztése, korszerősítése, társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek diákjainak képzésére jelentıs hatást gyakorló középfokú oktatatási, speciális szakoktatási intézmények és kollégiumok infrastrukturális fejlesztése, az iskolai, óvodai funkciók kiegészítését ellátó létesítmények, szabadidıs programok, foglalkozások lehetıségét, szociális célú gondoskodást biztosító épületek, terek építése, megújítása és intézmények udvarának felújítása, iskola elıtti parkoló kialakítása, eszközök, berendezések beszerzése, nevelési, oktatási programok lebonyolítása. - A térségi közigazgatási és közszolgálati rendszerek informatikai fejlesztése a belsı munkafolyamatok hatékonyabb mőködtetéséhez és az ügyfélbarát szolgáltatások nyújtásához: helyi közintézmények, közszolgáltatások integrált, hálózati elvő és minıségi így az elektronikus ügyintézés, regionális tudásvagyon készítése fejlesztése, megújítása, tartalomszolgáltatásuk fejlesztése, közösségi célú szolgáltatási pontok mőködtetéshez szükséges fejlesztések. 5. Térségi közlekedés fejlesztése prioritás a jelentıs gazdasági potenciállal rendelkezı területek és turisztikai attrakciós célpontok, a kistérségek központi településeinek és a gyorsforgalmi utak elérhetıségének javítását szolgája a munkahelyek és a közszolgáltatások jobb elérhetıségét biztosítva. Támogatandó tevékenységek: alacsonyabb rendő a településeket összekötı közutak (három-, négy és ötszámjegyő közutak), mellékutak, bekötıutak fejlesztése, felújítása, balesetmentessé tétele, zajcsökkentı technikai megoldások építése; vasúti mellékvonalak fejlesztése, korszerősítése; a helyközi közösségi közlekedés fejlesztése, a térségi elérhetıséget javító vízi közlekedés-szervezés, folyami átkelık, fogadó infrastruktúra, valamint járatok kialakítása; alternatív, a települések, civil szervezetek által mőködtetett közlekedési szolgáltatások a kistelepülések közösségi közlekedési elérhetıségének javítása. 116

117 117 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

118 118 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

119 119

120 120 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

121 121 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

122 122 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

123 123 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

124 124 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

125 125 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

126 126 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

127 127 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

128 128 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

129 3.10 Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja 129

130 A Mezıkövesdi Kistérségben a problémák azonosítását követıen sor került a célok definiálására is. A szükséges fejlesztések az Új Magyarország Fejlesztési terv minden prioritásához illetve minden ágazati operatív programhoz illeszkedik, az Észak-magyarországi Regionális OP, valamint azoknak meghatározott beavatkozás-csoportjaihoz és tervezett intézkedéseihez kapcsolódnak. Ennek következtében számítani lehet arra, hogy a pályázati lehetıségeket, forráshoz jutás szervezését a kistérség megfelelı intenzitású és minıségő, partnerségen alapuló elıkészítı munka után - hatékonyan és sikeresen ki tudja használni. 130

131 4 A kistérség turisztikai, gazdasági, humán erıforrás, társadalmi, környezeti, infrastrukturális, informatikai fejlesztési lehetıségei, céljai, tervei, jövıképe 4.1 Turisztikai fejlesztés A kistérség és településeinek turisztikai szempontú felmérése és értékelése eredményeként megállapítható, hogy számos idegenforgalmi fejlesztési irány illeszthetı a kistérségre. Az alábbiakban ezek fı szempontjait, elınyeit mutatjuk be. Idegenforgalmi ágazatok fejlesztése Kerékpáros turizmus kerékpárút-hálózatbıvítés A turizmus leggyorsabban növekvı ága Európában a kerékpáros turizmus. Magyarországon is egyre népszerőbb a szabadidı eltöltésének ez a formája, de hazánk a kerékpáros turizmus szempontjából egyelıre a fejlıdı piacok közé tartozik. A kerékpárosoknak nyújtott szolgáltatások, vendéglátás tekintetében a hazai kereslet számottevı növekedésére lehet számítani, így a jól fizetı kerékpáros turisták kiszolgálása a turisztikai piac egyre növekvı szegmensét jelentheti. A hazai kerékpáros szervezetek által végzett felmérések szerint az alábbi tulajdonságok jellemzik a szokásokat és elvárásokat: - a legtöbb hazai kerékpáros ma még az országon belül kerékpározik, - igény a természeti látnivalók, élmények, vonzerık, változatos táj iránt, - biztonság, aminek kerékpárutak, esetleg alacsony forgalmú közutak megfelelnek - átlagosnál nagyobb reggeli, - rugalmasabb szobafoglalás, - biciklitároló, szervízelés, - lehetıség a ruhaszárításra, - speciális kerékpáros szolgáltatások, például a kerékpárkölcsönzés és szállítás. Egészségturizmus Napjainkban a magyarországi termál-és gyógyvízkészletre alapozott turizmus egyre nagyobb népszerőségnek örvend a családok körében. Mivel a kistérség rendelkezik három mőködı termálviző stranddal ill. gyógyfürdıvel, a turizmus ezen ágának fejlesztése kiemelkedı része a komplex kistérségi fejlesztési programnak. Ökoturizmus A Mezıkövesdi Kistérségben a magyar turizmus két nagy jelentıségő vonzereje, a Bükk-hegység és a Tisza szabályozása után kialakult Tisza-tó találkozik egymással. A védett környezet megtekintésére programok szervezhetık a kistérség területén, annak bázisai (információs pontok, szolgáltatóhelyek, kerékpáros és lovasközpontok) általában a lakott területen vannak, ezzel is védve a természetet. 131

132 Falusi turizmus A falusi turizmus egyéni, családi üdülési forma, amelynek fogadókapacitása magánberuházásból kisvállalkozással megteremthetı. A turizmus e formája fejleszti, hasznosítja, felértékeli a település meglévı épületvagyonát, a magán és közösségi értékeket, elısegíti, hogy a vegetáló vagy visszafejlıdı (elsısorban a kulturális) intézmények ismét fontos szerepet vállaljanak. A turizmus e formájának szélesebb körő elterjedése számos áttételes térségi gazdasági eredményt is produkál: - Javul a térség foglalkoztatási helyzete, - Nı a települések népességmegtartó ereje, - Kialakul a térség pozitív image, és a terület széles körben ismerté válik, bıvíti a terület turisztikai kínálatát. A térségben már vannak a falusi turizmusra alapuló szolgáltatások, fıként a Bükk lábánál fekvı településeken. A megfelelı színvonalú falusi turisztikai szolgáltatás magában foglalja olyan szálláshelyek, hagyományos házak, falusi, tanyasi porták kialakítását, ahol a fogadóépület tükrözi a térségre jellemzı építészeti jegyeket, valamint környezete, a település összképe esztétikumot mutat. A településre érkezı vendég amellett, hogy keresletet támaszt a mezıgazdaságban elıállított termékekre, szívesen költ olyanokra is, amelyek tipikusan jellemzıek az adott tájra és tájegységre, (gyümölcs, kézmőves termékek, helyismereti kiadványok). Az ide tartozó termékek az ún. szimbolikus javak (a kistérséghez kapcsolódó jelképek, népmővészeti, kulturális alkotások), amelyek termelése és fogyasztása egyre nagyobb mértékő a világon. Jelentıségét a növekvı bevételek mellett az adja, hogy nagy a munkaerıigénye, kis- és középvállalkozásokra épül, változatos termékskálája miatt sokféle munkaerıt igényel, és kreativitásra ösztönöz, ugyanakkor segít a kistérségi adottságok megırzésében és elterjesztésében, megismertetésében. Fontos feladat egy pontos adatbázis létrehozása és naprakész karbantartása azokról a kisvállalkozókról és szervezetekrıl, akik szálláshelyet kínálnak, agroturisztikai szolgáltatást nyújtanak, lovas-, vízi-, kerékpártúrát szerveznek. Azon túl, hogy az információbázis létrejön, éppen ilyen fontos az információ továbbítása is. A falusi turizmus vonzerejét az egyre kisebb terültre visszaszoruló hagyományos falusi, tanyasi életmód jelenti, beleértve a mezıgazdasági tevékenységeket állattartást, földmővelést és a hozzájuk kapcsolódó életmódi sajátosságokat, ami a modern városi ember számára egzotikumot jelent. Éppen ezért fontos a lakosság bevonása a falusi turizmusba. A hagyományokat legjobban ırzı lakók számos területen kapcsolódhatnak a falusi turizmusba. A megfelelı infrastrukturális ellátottság kiépítése az ilyen irányú fejlesztéseknek alapvetı feltételei. Gasztronómai turizmus A magyar konyha és borászat hírnevére alapozva igen keresett turisztikai vonzerı alakítható ki (ez részben a bor vonatkozásában relatíve sikeres ágazat a bükkaljai településeken). A kistérség településein számos olyan ételt és ital készítenek, amelyek nem tartoznak az ismert és hagyományosnak tekinthetı magyaros ételek sorába, valamint a településeken az egykor halászatból élık számos olyan ételt készítettek, amelyeket ma már szinte az itt élık sem ismernek. Ezért ezeket a különlegességnek számító táplálékokat meg kell ismertetni az ide érkezı vendéggel, a nagyközönséggel. Ilyen ételek és italok pl.: geleji sajt és más tejtermékek, tiszavalki eperpálinka, sárgarépás rétes mezıcsáti kenyérlángos páronfıtt, túrós ganca; kecsegehús leves; töltött csuka; hegyi gulyás; pásztortarhonya. 132

133 Mivel a kistérségben több méhész is dolgozik, így pl. egy-egy ételfesztivál alkalmával a helyi ételek listájára a mézzel készített magyar specialitásokat is fel kell venni. Lovas turizmus Országos szinten a turizmus e területe a hazai és külföldi látogatók részérıl egyaránt növekvı érdeklıdést mutat. A táj kellemes környezetet nyújt a lovastúrákhoz. A lovas turizmus kistérségi szerepének növekedését segíti elı, hogy az egyes települések fıként azok, amelyek közúti közlekedési szempontból zsáktelepüléseknek minısülnek, lótúra viszonylatban viszonylag közel helyezkednek le egymáshoz, és így lovastúra útvonal mentén történı felfőzésük egy-egy túra megállóhelyét képezik, ahol a látogatók teljes körő ellátásban részesülnek. A lovas túrák szervezésének legfıbb elınye, hogy meghosszabbítják a térségbe látogatók tartózkodási idejét. Horgász turizmus A térségben a tiszai-tavi ill. mesterséges horgásztavakon történı horgászat halászati gazdasági ágazatként nem tervezhetı, azonban a turizmushoz kapcsolódóan projektgenerálásra is alkalmas. Azonban célszerő, ha a család többi, e hobby iránt kevésbé fogékony tagjának a horgásztó közvetlen környezetében külön programokat kínálunk. Vadászturizmus Ez a turisztikai ágazat a hazai idegenforgalom egyik legjövedelmezıbb területének tekinthetı. A résztvevık igénye a magas színvonalú szálláshelyeket és ellátást, jól szervezett programokat foglalja magába. Ez az a terület jelentıs potenciált nyújt a külföldi vendégek fogadása terén. A minıségi idegenforgalom kialakításának lehetıségei A látogatók több napos térségben tartózkodásának elengedhetetlen feltétele, hogy idegenforgalmi szálláshelyek létesüljenek. A szálláshelyek létrehozását a helyi jövedelemviszonyok és a megcélzott vendégkör igényei egyaránt meghatározzák. Az idegenforgalom jövedelmezısége annál magasabb minél módosabb társadalmi réteget szolgál ki. Azonban a magas színvonalú vendéglátóhelyek nagyarányú tıkebefektetést igényelnek. Ehhez olyan térség-image-t kell kialakítani, ami a kívülrıl érkezı nagyvállalkozókat a térségbe csábítja. Programszervezés Hagyományırzı- és kulturális programok szervezése A térségben számos hagyományırzı néptánc és népzenei együttes, a matyó hagyományokat híven ırzı kézmőves, mővész mőködik és alkot. A kultúra és mővészet már most is fontos turisztikai termék, de ennek ápolása, fejlesztése elengedhetetlen feladat. Már országos szinten is elterjedt a folklór találkozók szervezése. Az év egy kitüntetett idıszakában a helyi együttesek, népi mesterségek képviselıi és számos az ország más területeirıl, illetve a határon túlról érkezı hagyományırzı csoportok képviselıi győlnek össze és mutatkoznak be a nagyközönség elıtt. Az ilyen jellegő események, amennyiben évrıl évre rendszeresen 133

134 megrendezésre kerülnek, és jó propagandát kapnak, egyre nagyobb számú látogatót vonzanak, ezáltal hozzájárulnak a térség megismertetéséhez. Gyermek és ifjúsági üdültetés fejlesztése A gyermektáboroztatást és ifjúsági üdültetést a fajlagosan kis jövedelmet produkáló, ezzel együtt alacsony komfortfokozatú szolgáltatást igénylı turisztikai területek közé sorolhatjuk. Térségi szinten viszont a helyi tıkehiányból adódóan rövidtávon ez a fejlesztési irány a legreálisabb. Olcsó turistaszállások létesítésével és kellı népszerősítésével a természetkedvelı országjáró (bakancsos) turisták szívesen részesítik elınyben a kistérséget, térségi természetjáró mozgalmak szervezhetık (templomok, történelmi emlékhelyek, tavak bejárása stb.). Ezek színvonalas kiadványokkal a természetbarát szervezetek között országosan is ismertté tehetık. A népszerő speciális szabadidıs tevékenységekre szervezett ifjúsági, diáktáborok szervezése is lehetıségeket kínál, mint például lovas, nyelvi, vagy vízi túrázásra alapozott állótábor stb. Az ifjúsági üdültetés célja a gazdasági elınyökön túl a helyi fiatalok táboroztatására való lehetıség nyújtása csereüdültetés formájában. Családi hétvége A térség jobb megismerése céljából, a helyi vendéglátóhelyek elsısorban éttermek, presszók jobb kihasználtsága végett, hangsúlyt kell fektetni a hétvégi egynapos programok szervezésére. Ezekre jellemzı, hogy kevésbé (szervezési) költség igényesek, inkább a helyi lakosság soraiból kikerülı jó szervezıkészségő emberek önkéntes tevékenységét igénylik. A kirándulás során felkeresett mőemlékek, természeti értékek mellett a programok színesíthetık a helyi hagyományırzı csoportok elıadásainak, és a helyi népi iparmővészek tevékenységének megtekintésével, szabadtéri fızéssel, horgászattal, vízi túrázással. Sportturizmus A térség domborzati adottságai, tiszta környezete a szabadtéri sportrendezvények számára nyújt kedvezı feltételeket. A nagy számú résztvevıt vonzó események a térség megismeréséhez és a helyi vendéglátóhelyek forgalomnövekedéséhez járulnak hozzá. A térségben minden évben megrendezésre kerülı területi és regionális fogathajtó bajnokság egy jó és követendı példája a programszervezésnek. Ide sorolható, pl. a teljesítménytúrák, tájfutó-, triatlonversenyek, extrém sport versenyek stb. szervezése és lebonyolítása, amelyek minden korosztály számára kedvelt programok. 4.2 Gazdaságfejlesztés Kistérségi és mikrotérségi gazdasági csomópontok Mezıkövesd kistérség és régió szintő gazdasági központ, mechatronikai, fémfeldolgozás, agrár, szolgáltató, közlekedési, kereskedelmi, kulturális, egészségügyi, oktatási központ. 8 település autópálya és vasúti kapcsolata Mezıkövesdrıl biztosított legcélszerőbben. Vonzáskörzete a kistérség 21 településébıl 13 településre - foglalkoztatás - kereskedelmi ellátás 134

135 - oktatás - kultúra - egészségügy szempontból meghatározó. Mezıkövesdnek ezen funkcióját öt település esetében Eger, három település esetében Miskolc egyes ellátási területeken befolyásolják. Mezıkövesd az ipar szempontjából a kistérség meghatározó szereplıje. Az 50 m Ft árbevétel feletti cégek 60-70%-a a kistérségbıl Mezıkövesden található. A kistérségi lakosság 40%-a lakik Mezıkövesden. A gazdasági termelés szempontjából Mezıkövesd mellett mikrotérségi szinten javasolt Borsodivánkán, Bükkábrányban és Cserépfalun a meglévı ipartelepek és ezzel a helyi foglalkoztatás fejlesztése Mezıkeresztesen, részben meglévı ipari és agrárgazdasági szereplıinek bázisán, valamint Mezınagymihályban, elsısorban az autópályából és a repülıtérbıl adódó lehetıségekre alapozottan külön fejlesztési programot célszerő, kialakítani, melyet ipari park szintre célszerő fejleszteni, hasonlóan a Bükkábrányban javasolt programhoz. A meglévı mezıkövesdi ipari park cím átcedálása új, a meglévı ipart és a fejleszthetıséget jobban figyelembe vevı területre és ezen a bázison inkubátorház és ipari park fejlesztési projekt indítása szükséges. 4.3 Humán erıforrás fejlesztés A humán erıforrásokba történı befektetés alapvetıen meghatározza a közösségek életét, fejlıdését. Bölcsıde A humán erıforrásokra fordítható uniós pénzek jelentıs részét között a korai fejlesztésekre, azaz a 7 éves korig történı nevelésre, ezen belül is a bölcsıdei hálózat fejlesztésére, kapacitásának növelésére fogják fordítani. Ez egybeesik a foglalkoztatottság növelésére, valamint a gyermekek esélyegyenlıségének növelésére irányuló átfogó törekvésekkel. Állapotfelmérésünk során azt találtuk, hogy a Mezıkövesdi Kistérségben jelenleg csak Mezıkövesden van bölcsıdei ellátás. Javaslat: a bölcsıdei ellátás kistérségi szintő felülvizsgálata és kezelése Alapfokú oktatás nevelés - Óvoda - Általános iskola A közoktatási társulások szerepe tovább nı, s ezen belül nem csak kistérségi települések között, hanem kistérségen is átnyúló együttmőködések is erısödnek. A tendencia a normatív támogatások rendszerének (minimális átlaglétszám) hatására tovább erısödik. Az alábbiakban ismertetünk egy 2012-re létrejövı lehetséges változatot. Valószínőleg minden óvodának és általános iskolának a kistérségi társulás lesz a fenntartója. 135

136 SZÉKHELY TÁRSULT TELEPÜLÉSEK INTÉZMÉNY (amely feladatok ellátására létrejön a társulás) Mezıkövesd Mezıkövesd- Bükkzsérc- Cserépfalu-Cserépváralja- Tard-Egerlövı- Borsodivánka-Négyes- Bogács- Szomolya Óvoda Általános iskola Mezıkeresztes Mezıkeresztes - Csincse- Mezınagymihály- Gelej- Szentistván -Tiszabábolna- Tiszadorogma-Tiszavalk Óvoda Általános iskola Bükkábrány Bükkábrány-Mezınyárád- Sály-Borsodgeszt-Vatta- Tibolddaróc- Kács Óvoda Általános iskola Középfokú általános és szakképzés Javaslat: a középfokú szakképzés bıvítése a regionális szinten jelentkezı igény kielégítésére (Bosch, Modine, Exir, ZF stb) Kiemelten: Mechatronikai szakképzés bevezetése Elképzelhetı, hogy a mezıkövesdi Széchenyi Szakképzı Iskola bevonásával Mezıkövesden létrejön egy egységes iskola (alsó + középfok). Vállalkozás fejlesztés inkubátorház Javaslat: az induló innovatív mikro- és kisvállalkozások támogatására inkubátorház létrehozása Mezıkövesden Közoktatáson kívüli általános és felnıttképzés Javaslat 1 : Tudomány plaza / Mezınagymihály (LOGISZTIKAI megközelítésben több régiót szolgáló projekt) Természettudományok kísérleti/kísérletezı mőhelyek Javaslat 2: Hátrányos helyzetőek támogatási rendszere - szociális intézményrendszer - mozgássérültek ( Sály Petı Intézet példája ) magán tıke befektetés, nemzetközi léptékben - roma - önkormányzati foglalkoztatás - közmunka/közhasznú munka 136

137 4.4 Társadalmi / intézményi struktúra fejlesztési lehetıségek AZ ÖNKORMÁNYZATI FENNTARTÁSÚ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYRENDSZER FEJLESZTÉSSÉNEK EGY LEHETSÉGES VÁLTOZATA (TELEPÜLÉSENKÉNT). SZÉKHELY TÁRSULT TELEPÜLÉSEK INTÉZMÉNYEK MEZİKÖVESD Székhely óvoda Székhely általános iskola, Egységes- és középiskola évfolyam Bükkzsérc Cserépfalu Cserépváralja Tard Egerlövı Borsodivánka tagóvoda nem lesz iskola tagóvoda tagiskola 1-4.?? nem lesz sem óvoda sem iskola tagóvoda nem lesz iskola nem lesz sem óvoda, sem iskola tagóvoda nem lesz iskola Négyes nem lesz sem óvoda, sem iskola Bogács tagóvoda tagiskola 1-8. Szomolya tagóvoda tagiskola 1-8. MEZİKERESZTES Székhely óvoda. Székhely általános iskola 1-8. évfolyam BÜKKÁBRÁNY Székhely óvoda. Székhely általános iskola 1-8. évfolyam Csincse Mezınagymihály Gelej Tiszabábolna Tiszadorogma Tiszavalk Szentistván Mezınyárád Sály Borsodgeszt Vatta nem lesz sem óvoda sem iskola tagóvoda tagiskola 1-4.?? nem lesz sem óvoda sem iskola nem lesz sem óvoda sem iskola nem lesz sem óvoda sem iskola nem lesz sem óvoda sem iskola tagóvoda tagiskola 1-8. tagóvoda tagiskola 1-8. tagóvoda tagiskola 1-8. nem lesz sem óvoda sem iskola tagóvoda tagiskola 1-4.?? 137

138 Kács Tibolddaróc nem lesz sem óvoda sem iskola tagóvoda tagiskola Környezeti / természeti fejlesztések Domborzat Tájegységek Egri Bükkalja Miskolci Bükkalja Borsodi Mezıség Borsodi Ártér Földtani adottságok Tájegységek Egri Bükkalja Miskolci Bükkalja Borsodi Mezıség Borsodi Ártér Cél, lehetıség A fokozottan erózió érzékeny DNY-i lejtık védelme komplex felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés és tájgazdálkodás révén Erózióveszély csökkentése komplex felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés és tájgazdálkodás révén Ár- és belvíz védelem komplex felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés Ár- és belvíz védelem komplex felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés Cél, lehetıség Tájjellegő természeti értékek, felszíni képzıdmények megırzése: BNP, Tájvédelmi körzetek, egyedi tájvédelmi intézkedések összehangolt rendszere Ásványkincsek környezet kímélı kitermelése, tájgazdálkodás, rekultiváció 100 Mt-ás lignittelep, homok, kavics készlet, továbbá a cementipari mészkı kitermelése, hévizek és karsztforrások környezettudatos hasznosítása Ásványkincsek környezet kímélı kitermelése, tájgazdálkodás, rekultiváció homok és lösziszap folyóvízi kavics (Mezıkövesd) környezettudatos hasznosítása 138

139 Talajviszonyok Tájegységek Egri Bükkalja Miskolci Bükkalja Borsodi Mezıség Borsodi Ártér Cél, lehetıség magas erdısültség megırzése: erdıtelepítés, tájsebek megszőntetése Termıképesség megırzés, javítás: Szíkjavítás, Érzékeny Természeti Területeken extenzív gazdálkodás, Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program Éghajlat Tájegységek Egri Bükkalja Miskolci Bükkalja Borsodi Mezıség Borsodi Ártér Célok, lehetıségek Mikroklímában gazdag és változatos éghajlati adottságok hasznosítása: szılı és gyümölcs termesztés téli sportok Mérsékelten meleg, mérsékelten száraz éghajlat kedvezı adottságainak hasznosítása : agrár gazdasági fejlesztések (növénytermesztés és állattenyésztés egyaránt) tevékenység környezettudatos tájhasználattal 4.6 Infrastruktúra Addig, amíg a fenti funkciócsoportok és együttmőködési mezık alapvetıen ÉK-DNY tengelyőek és ilyen irányú együttmőködések szükségesek, addig a meglévı útvonalak mindegyike a 3. sz. fıútra merıleges ÉNY-DK irányú vízfolyások által kialakított völgyekben épült meg. Ez azt jelenti, hogy az együttmőködési és anyagáramlási irányokra merılegesek a közlekedési útvonalak, mely az adott fejlıdési irányok és kompetenciák versenyképes szinten történı mőködtetését meghiúsítja. Ezért alapvetıen szükséges a kistérség É felében két magasságban az ÉK-DNY irányú összeköttetést biztosító infrastruktúra program megvalósítása és ezáltal az Egerrel, Miskolccal Mezıkövesddel és az M3 autópályával, a 3. sz. fıúttal való körgyőrő típusú összeköttetés megteremtése. Az idegenforgalmi kooperációk is a közúthálózatnak megfelelıen a meglévı ÉNY-DK irányú útvonalak mentén pl. Bogács-Noszvaj-Síkfıkút, Bogács-Bükkzsérc, Bogács-Cserépfalu-Hór-völgye alakulhattak ki, de hasonló a helyzet a Bükkábrány-Kács, Bábrány-Sály, Tard-Cserépváralja útvonalakkal is. 139

140 Fontos az,hogy - a már meglévı turisztikai desztinációk és vonzerık (Eger, Mezıkövesd-Zsóry, Bogács) és - a megépítésre tervezett kapacitások pl. Mezınagymihály Szórakoztató és élmény és általános mőveltség, készség emelı park Bükkábrány-Vatta kihívás-extrém.park, a Borsodi Mezıség puszta programjai a bükkzsérci natúr-extrém sport központ közvetlen összeköttetésben legyenek a tematikus utak bármelyik pontjával. Kerékpárutak építése, hálózat kialakítása Az EuroVelo Terv Magyarországon Az Európai Kerékpárosok Szövetsége (ECF, European Cyclists' Federation) által 1996-ban Budapesten elıterjesztett és az EU által 1997-ben támogatásra javasolt 12 EuroVelo útvonal (fejlesztési "folyosók") közül kettı vezet át Magyarországon. A 12 útvonal feltáró jellegő elıvizsgálatát különbözı közlekedési szakértıkbıl álló csoportok fogták össze, és ebbe bevonták az útvonalon fekvı országok kerékpáros szervezeteit is. 11-es jelő EuroVelo út Ez Európa legészakibb pontjától (Nord-Cap, Norvégia) a görögországi Athénig vezet, és felfőzi Kelet-Európa legérdekesebb régiót: áthalad Finnországon (Kemijarvi, Kajaani, Helsinki), a balti államokon (Tallinn, Daugavpils, Vilnius), Lengyelországon (Varsó, Krakkó), Szlovákián (Kassa), Magyarországon (Sárospatak, Tokaj, Szolnok, Szeged), Jugoszlávián (Belgrád), Macedónián (Szkopje) és Görögországon (Thesszaloniki, Athén). A Tisza-menti mintaszakasz része ennek az európai országokat összekötı, 11-es számmal jelölt, 6000 km-es útvonalnak. A Magyarországon átvezetı közel 400 km hosszú szakasz lényegében rendelkezésre áll: a Bodrog és a Tisza folyók mentén vezetı kis forgalmú utakon és jó burkolatú gátakon biztonságosan lehet kerékpározni. Szükséges azonban még megépíteni a nagyobb városokon átvezetı EuroVelo útszakaszokat (pl. Szolnok, Szeged). 140

141 7. ábra: Az EUROVELO hálózat Európában A kistérséget és a környezı térséget érintı kerékpárút-fejlesztések A kerékpáros társadalmi szervezetek, és a közép-tiszai térség önkormányzatainak közös kezdeményezése egybeesik a kormányzat már évekkel ezelıtt elhatározott szándékával, amely a nemzeti környezetvédelmi, közlekedési ill. terület-fejlesztési programok részévé tette a legfontosabb kerékpáros útvonalak kiépítését, kijelölését, továbbá a nagyobb folyók gátjainak felhasználását a kerékpáros túraútvonalak számára. Az elsı magyar Eurovelo jelzések a Tisza menti gátakra kerültek ki, Tiszadob és Tiszaújváros között, egy 15 km hosszú, szép természeti környezetben kanyargó, jó burkolatú mintaszakaszt jelöltek meg emléktáblával a tiszadobi nemzetközi túrakerékpáros találkozó részvevıi. Az ábrán a Mezıkövesdi Kistérség területét érintı kerékpárút-hálózat tervezett nyomvonala látható. Az elsı ütemben tervezett a Négyes Szentistván Mezıkövesd Bogács Cserépfalu Ódorvár út létrehozása (az ábrán kék színnel jelölve). 141

142 8. ábra: Kerékpárút-hálózat építése és ütemezése II. ütem: Szomolya Bogács Tard Tibolddaróc Sály Borsodgeszt III. ütem: Szentistván Mezıkeresztes Mezınyárád IV. ütem: Négyes Borsodivánka Egerlövı Mezıkövesd V. ütem: Mezınagymihály Mezıkeresztes Csincse, Vatta- Bükkábrány, Bogács Noszvaj Bükkzsérc, valamint több kisebb, településeken belüli vagy települések közötti szakasz elkészítése (a II-V. ütem pirossal ábrázolt) Mivel az V. ütemre tervezett szakaszok elsısorban nemcsak az összeköttetést biztosítják, hanem a belsı turizmus élénkítésére is hatással vannak, célszerő annak megfontolása, hogy ezeket a szakaszokat hamarabb kell megépíteni. Mivel a körgyőrő kijelölt nyomvonala végig földúton, vagy már kiépített, különbözı szélességő mezıgazdasági úton, esetleg alsóbbrendő úton halad, forrás elsısorban turisztikai pályázatokon nyerhetı rá. Közlekedésbiztonsági céllal megvalósuló beruházás esetén azonban támogatás más forrásokból is szerezhetı az utak megépítésére, ennek feltétele, hogy a kerékpárút egy, két és három számjegyő útvonalak mentén valósuljon meg. 142

143 4.7 Informatikai fejlesztések E-Települések kísérleti projekt Mára kulcsfontosságúvá vált a vidéki települések lassú elnéptelenedése, a demográfiai hanyatlás elleni és a versenyképesség fokozása érdekében történı fellépés. A kisebb települések fenntarthatósága széles körő, minıségi foglalkoztatási lehetıséget követel meg, ugyanakkor a technológiai és kommunikációs változások egyre több ember számára teszik lehetıvé, hogy vállalkozásukat otthonukból irányítsák. A javasolt kísérleti projekt támogatást nyújt a gazdasági tevékenységek területi lefedettségének, valamint a munkahelyteremtés növeléséhez (pl.: a városi környezethez képest eltérı, azt kiegészítı társadalmi, vállalkozási kultúra és környezet kialakítása által). A kisebb települések fejlesztésének potenciális katalizálói, egyben a program elemei: partnerség kialakítása és fejlesztése a közösséggel/közösség tagjaival és a helyi hatóságokkal az igényekre szabott, otthon+munkahely funkcióknak megfelelı ingatlanok kialakítása szélessávú telekommunikációs és infokommunikációs hálózat és eszközök, honlap/közösségi portál kialakítása, fejlesztése, képzés a közösség tagjai és a közösségi mentorok számára településtervezés / megújítás: infrastruktúra, városrészek tervezése és megvalósítása. A projekt a térségi döntéshozók, fejlesztési iroda és a célcsoport együttmőködésével valósul meg, a döntéshozatalban a fejlesztési terület(ek) kiválasztásától a képzésig, webfejlesztésig mindhárom oldal részt vesz. Az ingatlanok úgy kerülnek kialakításra, hogy integrálják mind az otthon, mind a munkahely funkciókat. Mind a lakások bérlésére, mind a vásárlásra lehetıséget kell teremteni. Célcsoport lehet pl. a szolgáltató szektor, mikrovállalkozások az alábbi tevékenységekkel: pl. tanácsadás, webes szolgáltatások, grafikai tervezések stb. Kistérségi portál A kistérség közös internetes jelenlétének legjobb eszköze egy közösségi portál, amivel a kistérség és települései egy közös helyen jelenhetnek meg az Interneten, úgy, hogy minden egyes település önállóan is, teljes értékően megmutathatja magát a közös kistérségi portálon belüli microsite-ok segítségével. A közös portál természetesen számos közös információt tartalmaz, például a kistérség földrajzi, történelmi, természeti bemutatását, a térség közigazgatási információit, de a microsite-ok lesznek azok a felületek, melyek lehetıséget adnak a településeknek arra, hogy egyedileg bemutatkozzanak. A portálon belül olyan komplex települési microsite-okra van szükség, amelyek több nyelven is megjelenhetnek, illetve akár elektronikus ügyintézéseket tesznek majd lehetıvé. Optimális esetben minden település önállóan szerkesztheti, bıvítheti saját microsite-ja tartalmát az Interneten keresztül, programozói tudás nélkül. Fontos, hogy a települési microsite-oknak saját webcím, subdomain legyen kialakítható, így biztosítva a közvetlen webes elérhetıséget azon települések számára is, akik egyébként saját honlappal nem rendelkeznek. 143

144 Az elsı lépésben eljutunk tehát egy olyan szintre, amikor létezik a közös kistérségi portál gazdag közös tartalommal, illetve a portálon belül önálló megjelenési lehetıséget kapnak a települések is. Ezt az önálló megjelenést önállóan alakítják, frissítik. A következı lépésben a települések a területükön lévı intézményeket, vállalkozásokat, termelıket, szolgáltatókat, stb. meginvitálják, hogy a közös kistérségi portál és webes jelenlét elınyeit kihasználva ık is jelenjenek meg a portálon saját információkkal, ezeknek a szereplıknek is microsite-jaik lesznek a közös portálon belül. A saját microsite-ján az adott szereplı bemutatkozik, akár több nyelven is. Ennek szintén önálló webcíme lehet, így közvetlenül elérhetı honlapként funkcionál azoknál, aki egyébként nem engedhetnek meg maguknak saját, önálló honlapot. A microsite-ok az ı esetükben is alkalmasak elektronikus szolgáltatások bonyolítására (például webbolt, szállásfoglalás, asztalfoglalás), így bevételt generálnak tulajdonosuknak. Minél több szereplı csatlakozik a kistérségi megjelenéshez, annál gazdagabb az a kínálat, melyet a kistérség egésze biztosít saját lakosainak, illetve a kistérségen kívülieknek. A közös portál népszerősítése, ismertté tétele ráadásul jóval kevesebb munka és anyagi ráfordítást igényelhet, mintha valamennyi település, és az azokhoz tartozó különbözı szereplık honlapjait egyenként szeretnék ismertté tenni. Mindezek fényében a közösségi portál a legjobb megoldás a kistérség számára a tekintetben, hogy biztosítsa a területén élık számára az esély-egyenlıséget és versenyképességet, és egységként lépjen fel a térség érdekében a világhálón. Célcsoportok A kistérség stratégiai törekvéseinek és jellemzıinek megfelelıen a portál fıbb célcsoportjai a következık lesznek: A kistérségen belül: o Polgárai o Cégei, vállalkozásai o Idegenforgalmi szereplıi o Civil szervezetei A kistérségen kívülrıl: o Partnercégek és vállalkozások, potenciális befektetık az országon belül, illetve határon túlról o Potenciális idegenforgalmi vendégek o Egyéb, a kistérség iránt érdeklıdı internetes látogatók A potenciális célcsoportokat figyelembe véve a következı tartalmi modulok javasoltak: Kistérségi online újság és rendezvénynaptár A kistérség bemutatása természeti, történelmi, földrajzi, idegenforgalmi (akár több, fontosnak tartott) szempontból A kistérségi társulás bemutatása, közigazgatási információk és szolgáltatások A kistérség gazdaságát, kistérségi fejlesztési törekvéseket és eredményeket bemutató modul 144

145 Kistérségi online újság és rendezvénynaptár A kistérségi online újság folyamatosan tájékoztatja a portálra látogatókat a térség aktuális híreirıl, történéseirıl, felhívásairól. Az újságba való publikáláshoz valamennyi, a kistérséghez tartozó település jogosultságot kap, így közösen tudják naprakészen tartani a közös portál ezen részét (is). Az újságnak tetszıleges számú újságírója, tudósítója lehet, ezek mindegyike névre-szóló szerkesztıi joggal rendelkezik. Kezdetben a települések töltik híreikkel az online kistérségi újságot, késıbb ez a kör kiegészülhet professzionális újságírókkal is, vagy testvér, illetve partnertelepülésekkel stb. Fontos, hogy az újság tartalmazzon hírarchívumot is a korábbi hírek téma, illetve település szerinti visszakereséséhez. Elınyös, ha a híreken keresztül elérhetık azok publikálóinak microsite-jai, így például a települések egy kiváló településmarketing eszközhöz jutnak az online újságba való publikálás révén. A kistérség települései egy közös kistérségi rendezvénynaptárban mutatják meg rendezvényeiket, programajánlóikat, vagy akár pályázati felhívásaikat. Ezeket az információkat a hírekhez hasonlóan egy egyszerő programmal, önállóan publikálják a portálra a települések. Fontos, hogy minden eseményhez kapcsolódóan elérhetı legyen publikálójának, szervezıjének microsite-ja, ezáltal róla is többet megtudhat az érdeklıdı látogató. Természet, idegenforgalom, kultúra Ebben a modulban a kistérség kerül bemutatásra természeti, földrajzi, történelmi, kulturális szempontból. Fontos, hogy egyfajta értékleltár készüljön a térségben található kiemelt természeti és épített értékekrıl, melyek a portálon keresztül szélesebb kör felé is részletesen bemutathatók lesznek. A modul feladata továbbá bemutatni és ajánlani a portál látogatói felé a térség idegenforgalmi kínálatát, szolgáltatásait. Ennek megfelelıen ebben a modulban helyet kapnak a térséghez tartozó idegenforgalmi szereplık microsite-jai, melyen azok közvetlenül ajánlják szolgáltatásaikat, ugyanakkor internetes szállás-, illetve asztalfoglalást tesznek lehetıvé. Fontos, hogy a szálláshelyek kistérségi adatbázisa komplex keresıvel egészüljön ki (keresés több szempont szerint, például név, szolgáltatások, stb.) Gazdaság A modul felöleli azokat a témákat, melyek a kistérség gazdasági életéhez kapcsolódnak, legyenek akár a kistérségen belüli, akár azon kívüli vonatkozásúak. Gazdasági helyzet: o statisztikai adatok (népességszerkezet, munkaerıpiac, idegenforgalom, távközlés, informatika, mezıgazdaság, szolgáltatások, feldolgozóipar, gyártás-termelés) o gazdaságpolitika, fejlesztési tervek, befektetési lehetıségek Gazdasági együttmőködések A modul célja és feladata részben a kistérséghez kötıdı gazdasági, üzleti szereplık győjtése és megmutatása a portálon. Lehetıséget kell adni az ilyen szereplıknek, hogy regisztrálják magukat a kistérség üzleti adatbázisába a portálon belül. Ezeknek a szereplıknek arra is lehetıségük van, hogy a portálon belül microsite segítségével bıvebben mutassák be tevékenységüket, kínálatukat. Mindezek a lehetıségek és portáljellemzık elısegítik, hogy a portál üzleti partnerkeresést kínáljon látogatóinak, felhasználóinak. 145

146 Kistérségi társulás, közigazgatás Ez a modul közigazgatási vonatkozású információkat közöl a kistérségrıl, például: A kistérségi együttmőködés funkciói, feladatai, vezetıi A kistérség története Dokumentumtár Stb. Dokumentumtár A látogatók segítésére egy külön tartalmi elemben győlnek a dokumentum jellegő, letölthetı információk. A látogatók típus, téma szerint kereshetnek a dokumentumok között, például: rendeletek, bevallások, határozatok, stb. A települések microsite-jain kívül ebben a modulban válik lehetıvé a portál látogatói, felhasználói számára, hogy éljenek az elektronikus ügyintézés lehetıségével. Ezen kívül ebben a modulban létrehozható egy kistérségi civil adatbázis, melybe a térség civil szervezetei regisztrálhatják magukat, illetve következı lépésként egy microsite segítségében bıvebben bemutatkozhatnak. Amennyiben saját honlapjuk nincsen, a microsite saját webcímével ık is közvetlenül elérhetı webes megjelenéshez jutnak. Kistérségi Virtuális Iroda Fontos, hogy legyen egy olyan internetes felület, ahol a kistérséghez tartozó települések egy nem publikus helyen tudnak egymással kommunikálni, dolgozni, dokumentumokat egymással megosztani. Ennek eszköze lehet egy, a weben mőködı kistérségi mobil iroda alkalmazás. A kistérséghez tartozó önkormányzatok munkatársai a térségi portál webcímének megfelelı végzıdéső címet/címeket és webes levelezési lehetıséget kaphatnak és tarthatnak fenn, ezáltal részei lehetnek a kistérségi virtuális irodának, mely funkciói révén idı- és költséghatékonyan menedzseli a kistérségen belüli közigazgatási csoportmunkákat. 4.8 Települési fı funkciók, megkülönböztetı profil A kistérség településeinek jövıképét a helyzet- és állapotfelmérés elemzéseire, a helyi igények és lehetıségekre alapozva határoztuk meg. Az egyes településekre funkciókat telepítettünk, közös kapcsolódó irányokat definiáltunk, ezeket kistérségi közös felületbe illesztettük, amelyek együttesen alkotják a kistérség számára készítendı fejlesztési programot. A lehetséges települési fı funkciók megkülönböztetı profil vizualizásával jelenítettük meg. Település Bogács Borsodgeszt Borsodivánka Települési fı funkciók - megkülönböztetı profil Családi turizmus a fürdı, a bor és a Bükk egységében, TDM központ Kistérségi jelentıségő profil nélküli település mikrotérségi vadász központ Mikrotérségi gazdaságfejlesztési és pszichiátriai terápia központ 146

147 Bükkábrány Bükkzsérc Cserépfalu Cserépváralja Csincse Egerlövı Kács Mezıkeresztes Mezıkövesd Környezeti ipar, ipari park és technikai extrém élménypark a bányaterületek rekultiválásával Natur extrém sportközpont A kı világa - tematikus út központja Tematikus ifjúsági táborok Kistérségi jelentıségő profil nélküli település A gondoskodó családias elıváros A bükki bencés barátok, remeték hagyományainak megelevenítése ; népi bölcsesség és gyógyászat Intermodális Logisztikai Központ; Inkubátor szolgáltatások Kontinensközi gazdasági és kereskedelemfejlesztési központ Kistérségi gazdasági-közigazgatási szolgáltatási központ Mezınagymihály Tudás - Plaza Park, agrár logisztikai központ Mezınyárád Négyes Sály Szentistván Szomolya Tard Tibolddaróc Vatta A befogadó település A Borsodi Mezıség déli kapuja Mozgássérült terápia központ Szántóföldi kultúrák agrár központja Matyó hagyományápolás A kıkereszt és a cseresznye Matyó kézmővesség A Bükkalja-i borvidék és a gyümölcstermesztés központja Szemere Bertalan, a reformkor és a szabadságharc világa Észak- Magyarországon 147

148 5 A kistérségi prioritások meghatározása, kiemelt projektek/ kapcsolódás a zászlóshajó projektekhez. A célok eléréséhez szükséges operatív programok elı- és elkészítése, az ehhez kapcsolódó elvégzendı feladatok, a várható kockázatok kezelése, a fejlesztések várt hatásai A tervezési munkában a szakemberek a projekttervezés indítása során tervezési folyamatot vázolnak fel, amelynek intézkedéseihez meghatározzák a fıbb érintetteket, definiálják az érdekeket, szándékokat és a rendelkezésre álló erıforrásokat, valamint a fejlesztés tárgyát érintı intézményi szabályozásokat, lehetıségeket. A helyzetfeltárás során sor kerül a fejlesztés tárgyát érintı ismeretek, dokumentumok, statisztikai adatok, fejlesztési ötletek, koncepció, stratégia, tervek stb. illetve külsı környezet és belsı adottságok értékelésére és SWOT analízis elkészítésére. A lehetséges forgatókönyvek, alternatívák szintézise eredményezi a a kívánt jövı egy közösen megformált gyakorlati képét, a jövıképet. A problémafa- és célfa-elemzés célja az alapproblémák és hatásainak feltérképezése, megegyezés az alapcélok tekintetében és a probléma megoldásához szükséges tevékenységekrıl. A koncepció sarokpontokat határoz meg a célok strukturálása alapján, általában még nem számszerősített, tételes leírásokkal, egyben megalapozza a stratégia készítését is. Dokumentumelemzés Helyzetfeltárás Értékelés SWOT Jövıkép Problémafa Célfa Koncepció Legitimálás Partnerség Szakmai, társadalmi vita Stratégia Prioritások Megvalósíth. tanulmány Szabályozások Legitimálás Tervezés Intézkedések leírása AT Feltétel biztosítás Intézkedések Operatív program Pénzügyi terv Szervezet Kommunikációs -fejlesztés terv Legitimálás Megvalósítás Mőködtetés Monitoring Pénzügyi ellenırzés 9. ábra Elvi módszertani séma- folyamat vázlat Projektgenerálás partnerség legitimálás- megvalósulás ellenırzés 148

149 A stratégia tartalmazza az összes célkitőzést és a jövıkép elérése érdekében elvégzendı, kulcsfontosságú tevékenységet. A stratégiai alprogramok tartalmazzák pl. az alapvetı feltételeket, elvárásokat; leírják a felhasznált elveket és módszereket. A helyzetelemzés és értékelés alapján prioritásokat és célokat határoz meg. A végrehajtandó intézkedések és tevékenységek csoportjainak definiálása, a stratégia végrehajtásához kapcsolódó tevékenységek, a felelıs személyek meghatározása, valamint a végrehajtás idıtartamára vonatkozó kommunikációs terv is része a stratégiának. Stratégia kidolgozása: 1. Program-munkacsoportok meghatározása 2. Az összes eredmény áttekintése 3. Prioritások meghatározása (alapja a probléma-, célfa, logikai keretmátrix) 4. A stratégiák kialakítása és véglegesítése, munkafolyamatok: győjtés, véglegesítés, jóváhagyás, kivonatok készítése a kommunikációhoz. 5. A stratégia kommunikálása, pl. közösségi fórum, konferenciasorozat, az érintettek egyéb eseményei (pl. önkormányzati ülések), kiadványok, cikkek megjelentetése, rádió, televízió, internet stb. A projekt(csomag) megalapozása szempontjából szabályozás lehet szükséges annak érdekében, hogy a fejlesztés tárgya, az ügy jelentıségéhez és tartalmához megfeleltetetten és stabilan biztosított legyen. Alapvetı feladat a funkciók, célok megfelelı szakmai és társadalmi vitát követı rögzítése és legitimálása, ezt követı feladat a funkciók pozícionálása, valamint a funkciókra vonatkozó döntések meghozatala. A projekt tervezése, a stratégiában meghatározott célok eléréséhez szükséges intézkedésterv elkészítése, akcióterv kidolgozása és a szükséges feltételek biztosítása olyan tevékenységek, amelyek során részletesen megtervezésre kerül a projekt; választ kell adni a - mit? tartalom - miért? ok - ki és hogyan? menedzsment - mennyiért? költség-haszon elemzés - mennyire biztos? megvalósíthatósági tanulmány, kockázatelemzés - mi az elvárás? eredmények, hatások kérdésekre. A végrehajtás módja változhat a finanszírozási szerkezet szerint. Az integrált programokat több forrásból is finanszírozzák, amely a stratégia végrehajtását bonyolulttá és kockázatossá teszi, mivel a hozzáférhetı támogatási rendszerek folyamatosan változnak és nagy a verseny a jelentkezık között. Ezt a problémát a megfelelı szervezetépítési módszerekkel és partnerséggel részben csökkenteni lehet, a projekt hatékony menedzsmentjét biztosító projekttársaság létrehozása, szakértık bevonása által. 149

150 Adottságok, környezet, piac, verseny Települések - fejlesztési elképzelések, kompetenciák - törvénybıl származó feladatok - gazdasági szereplık - civilek Kistérség - együttmőködési kényszerek pl. munkaerı, infrastruktúra, környezet stb. - potenciálok - közösen hasznosítható lehetıségek Kistérségi feladatok, együttmőködések Legitimálás kistérségi fejlesztési program -partnerség építés -koordináció -forrásszerzés Régió ROP Országos szint NFT Kompetenciák 10. ábra Kistérségi fejlesztési program készítése, együttmőködés, legitimálás A partnerség, az érdekeltek, érintettek együttmőködése az egész projekttervezési, megvalósítási folyamatot végigkíséri. A projektek sikerességét mérı kritériumrendszer (input-output) teljesítménymutatók kidolgozása, valamint a monitoring mechanizmusok kifejlesztése, a mutatók változásának nyomon követése, az ellenırzés és a szükséges beavatkozások megtétele, a haladás felülvizsgálata és értékelése, a tanulságok megfogalmazása elengedhetetlen a projekt sikerességéhez. Az itt részletezett feladatokat az 5-9 fejezetek tartalmazzák. 5.1 Kistérségi prioritások, kiemelt projektek 150

151 151 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

152 152 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

153 153 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

154 154 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

155 155 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

156 156 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

157 157 A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja

158 5.2 A kistérség fejlesztési programjának közös felületei A kistérség szereplıi érdekeik, céljaik mentén a forrásszerzés, a források hatékony felhasználása párhuzamos, egymás esélyeit rontó pályázatok, fejlesztések kizárása érdekében együttmőködnek. Az együttmőködés alapja a kistérség fejlesztési koncepciója, melyet legitimmé tesznek és ebbıl fejlesztési programot vezetnek le. A fejlesztési program részben kistérségi kezdeményezéső projektekben, részben települési hatáskörő intézkedésekben és fejlesztésekben valósul meg. A résztvevık a települések önkormányzatai és ezek fejlesztési vagy ellátásra létrehozott társulásai, a térség gazdasági szereplıi és a helyi ill. térségben jelen lévı országos szolgáltatók, a kistérség intézményei, civilek stb. A Mezıkövesdi Kistérség sem kulturális hagyományait, sem földrajzi és egyéb természeti adottságait, gazdaságát stb. tekintve nem homogén. A kistérségi koncepció ebbıl adódóan akkor lehet eredményes, ha megtaláljuk azokat a - természeti erıforrásokból, - környezetbıl, - társadalmi, - gazdasági, - történelmi hagyományokból, - egyéb adottságokból és - kompetenciákból építkezı, o mikrotérség vagy településcsoport szintő o közös érdekeket és fejlesztési feladatokat, melyekre a szőkebb és a teljes kistérségi közösségnek szüksége van, és ezek fejlıdését jelentısen szolgálják. A Mezıkövesdi Kistérség a fenti szempontok szerint elsı lépcsıben földrajzi adottságok, természeti környezet oldalról eleve két részre bontandó: északi és déli adottság mezıkre, melyeket nem teljesen éles határvonalként a 3. sz. fıút választ el egymástól. A kistérség határát a mesterséges közigazgatási határ (megyehatár) is lehatárolja, és olyan településeket választ le, melyek az egyes települések vagy akár kistérség szintő fejlesztési koncepciójában figyelembe veendık, pl. Szihalom. A Mezıkövesdi Kistérség helyzetelemzésébıl a közigazgatás, a gazdaság és a civil szféra szereplıivel folytatott konzultációk alapján az alábbi, részben a mikrotérség vagy akár kistérségi szinten is arculatot adó és meghatározó jelentıségő közös megvalósítást igénylı fejlesztési elképzeléseket rögzítjük. 158

159 11. ábra Kistérségi szinten kezelendı, partnerségben történı megoldást igénylı stratégiai jelentıségő funkcionális fejlesztési területek Szilvásvárad Sirok Tisza-tó Jelmagyarázat Ipartelep, ipari park / inkubátorház Környezeti ipar Bányászathoz kapcsolódó fejlesztések Logisztika / kontinensközi légi cargo / agrárlogisztika / inverz logisztika Kıkultúra: barlang, kıfeldolgozás, vár, bánya, kaptárkövek, barlanglakások Bor- és pinceút, gasztronómia Matyó kultúra Szoros idegenforgalmi / termál kooperáció, összefüggés Gyümölcstermelés Gabonatermelés, szárnyas, szarvasmarha tenyésztés Egészségügy 159

160 Lakópark Ifjúsági sport tematikus szolgáltatás- és tartalomfejlesztés Családi, idıskorú tematikus szolgáltatás- és tartalomfejlesztés Út összeköttetés tematikus programok mentén 5.3 Mezıkövesdi Kistérség kiemelt nagyprojektek A Mezıkövesdi Kistérség ra vonatkozó cselekvési terve alapján az alábbi területeken került sor kistérségi szintő projektek megfogalmazására és együttmőködés kialakítására (ezeket a fejlesztéseket itt tüntetjük fel, az általunk javasolt irányok külön alfejezetetképeznek.): 1. Szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése A fejlesztés célja, hogy a települések belterületi lakóingatlanjain keletkezı szennyvíz környezetbarát összegyőjtése és kezelése biztosított legyen, valamint a települések vízbázisának védelmét is szolgálja. Mezıkövesden, valamint Tibolddaróc, Kács és Bükkábrány településeken a kistérség egyik legnagyobb infrastrukturális beruházása jönne létre, amely kiemelt vízbázison valósul meg. További jelentıs fejlesztések szükségesek Egerlövı, Borsodgeszt, Csincse és Vatta településeken is. A projekt segítségével Mezıkövesden 2422 db ingatlan szennyvízcsatornázása valósítható meg, melyhez m szennyvíz gerincvezetéket és m bekötı vezetéket, továbbá 7 db szennyvíz átemelıt és 6 db házi szennyvízátemelıt szükséges megépíteni. A projekt várható bekerülési költsége: 1,6-1,7 Mrd Ft. Kapcsolódása az Operatív Programokhoz: KEOP 1. prioritás 1.2 Szennyvízkezelés A Tibolddaróc, Kács és Bükkábrány településeken tervezett projekt 1. ütemének várható bekerülési költsége: 70 millió Ft. Kapcsolódása az Operatív Programokhoz: KEOP 1. prioritás 1.2 Szennyvízkezelés 2. A mezıkövesdi kistérség csapadékvíz elvezetés, ár- és belvízvédelme A települések vízügyi feladatainak megoldása túlmutat az egyes települések határain, ezen probléma megoldása összefogást, együtt gondolkodást, tervezést, közös munkát igényel. Ennek felismerése következtében a kistérség Társulási Tanácsa az egész kistérség területére vonatkozóan megvalósíthatósági tanulmányt dolgoztatott ki. 3. A mezıkövesdi kistérség kerékpárút-hálózatának kiépítése A tervezett kerékpárút-hálózat valamennyi községet felfőzi egy tengelyre, amely a Tisza-tó és a Bükk-hegység között halad. Az 5 ütemben megvalósítani tervezett hálózat részben új útszakaszokat, részben a meglévı, de csekély gépjármő-forgalmat lebonyolító alsóbbrendő utakat foglalja magába. 4. A Bükkaljai körgyőrő megvalósítása A körgyőrő nyomvonala alsóbbrendő utakat érint, a tervezett út a Bükk-hegység déli nyúlványai közötti völgyek hátrányos helyzető településeit (kivétel csak Bogács) köti össze Egerrel és 160

161 Miskolccal, elérhetıvé téve számukra a munkalehetıséget adó megyeszékhelyeket, csökkentve ezzel a települések helyzetébıl adódó hátrányokat. 12. ábra Bükkaljai Körgyőrő tervezett útvonala A megépíteni kívánt Bükkaljai körgyőrő (piros színnel és számokkal jelölve az egyes szakaszokat) kapcsolódik az Észak-Magyarországi Operatív Program Térségi közlekedés fejlesztése prioritási tengelyhez, valamint a Turisztikai potenciál erısítése prioritási tengelyhez kapcsolódva hozzájárul a települési hálózatok együttmőködésének fejlesztésével, új munkahelyek teremtésével, a turisztikai vállalkozások versenyképességének javításával. Nyomvonala Eger és Miskolc között elsısorban alsóbb rendő utakat érint és felfőzi Novaj, Noszvaj, Ostoros, Szomolya, Bogács, Tard, Tibolddaróc, Borsodgeszt, Harsány településeket. A projekt tervezési költsége: kb millió Ft ÁFÁ-val együtt. 161

162 13. ábra Bükkaljai Tematikus Körgyőrő javasolt útvonala (sárga színnel) A fenti térképen sárga színnel jelöljük az általunk megvalósításra ajánlott Bükkaljai Tematikus Körgyőrő javasolt útvonalát, mely biztosítja az összeköttetést a szomszédos zsáktelepülések között, a térségi központok (Miskolc, Eger) gyorsabb elérhetıségét, illetve a már jelenleg is meglévı, rossz állapotú utak felújítását és ismételt használatba vételét. A javasolt út olyan településeket köt össze, melyek a Bükkaljai Borvidék Tematikus Útvonalára (borút), illetve a kıkultúra tematikailag körülhatárolt területére esnek. A Bükkaljai Tematikus Körgyőrő megvalósítását az elızetesen említett Bükkaljai Körgyőrő megépítésével együtt javasoljuk kivitelezésre! : 5. A repülıtér, laktanya hasznosítása A Mezıkövesd Mezıkeresztes települések határában meghúzódó volt katonai repülıtér hasznosításával lehetıség nyílik az egész kistérség gazdasági teljesítményének és lehetıségeinek hosszú távú fejlesztésére. Az adottságok alapján egy európai léptékő intermodális logisztikai központ, hozzáadott érték ipari park, repülıtéri üzleti-kereskedelmi park, valamint a repülıtér mőködéséhez kötött termelı és szolgáltató funkciók valósíthatók meg a területen. 5.4 Javasolt kistérségi nagyprojektek A kistérség fejlesztési koncepciójának tervezése során - az egyes települések fejlesztési koncepcióit kellett elkészíteni, vagy a meglévıket a tervezıknek jelentısen kiegészíteni, - a kistérség fejlesztési koncepciója az egyes települések fejlesztési elképzeléseinek, adottságainak, kompetenciájának, hagyományainak ( pl. matyóság) összegzéseként és régió fejlesztési programjaihoz való csatlakozás lehetıségeinek vizsgálati eredményeként állt össze. 162

163 5.4.1 Gazdaságfejlesztési projektek A MELOG PROGRAM A MELOG program célja: kontinensközi air cargo funkció (közép-európai cargo hub and spoke) hozzáadott értéket elıállító ipari park multimodális logisztikai központ ezek mőködéséhez szükséges kiszolgáló létesítmények és infrastruktúra létrehozása. A magyar oldalon hálózati keretek között (lásd régió fejlesztési programok: RELOG, REBESZ), a partner kontinenseken néhány nagy logisztikai és termelı központon keresztül mőködı és menetrend szerinti légi áruforgalomra alapozott, részben az európai piac speciális igényeinek megfelelı termelı, szerelı, fejlesztı, csomagoló és expediáló szolgáltatások teljes körét biztosító kontinensközi cargo hub és multimodális logisztikai központ jön létre (Mezıkövesden). Az 1000 ha területre koncentrált logisztikai és termelı bázison keresztül hatékonyan valósuljon meg a Távol-Kelet, Észak-Amerika EU-ba irányuló exportjának szervezése és lebonyolítása azokban a gazdasági ágazatokban, ahol ez részben adminisztratív (pl. vám), részben piaci, gazdasági célszerőségi okok miatt indokolt. A MELOG program innovatív környezetet biztosít nagy transznacionális cégek közvetlen a repülıtér környezetében történı beruházásaihoz (20-50 ha nagyságú elıkészített területek infrastruktúra csatlakozásokkal és teljes adminisztratív engedélyeztetési eljárás támogatással). A terület elıkészítés tartalmaz kisebb vállalkozások számára is egy 1-5 ha nagyságú elıkészített területeket illetve bérelhetı csarnok és több funkciójú iroda, raktár stb. területeket is. A MELOG program biztosítja a logisztikai és termelı tevékenységek mellett a szükséges park (tervezve 200 ha területen) és egyéb kereskedelmi és szociális ellátó létesítményeket is, valamint Mezıkövesd-Miskolc, Mezıkövesd-Eger viszonylatban településközi gyorsvasúti kapcsolatot. A MELOG program a partnerek számára az európai piacra jutás folyamatának központi bázisa, az infrastruktúrát biztosító régió számára a légi szállítást igénylı iparágak fejlıdésének motorja, jelentıs hozzáadott érték forrása. A program feladata az, hogy a megfelelı visszfuvar árualapot (is) biztosítsa. A MELOG program keretében a partner kontinensek a gazdasági célokat közvetlenül kiszolgáló életteret kapnak a termelı-fejlesztı, logisztikai központ közvetlen környezetében. A kontinensközi áruforgalomra és termelési együttmőködésre szervezett beruházás során nemcsak gazdasági érdekek által vezérelt projektek kerülnek megvalósításra, hanem az európai kultúrától és gondolkodásmódtól eltérı, a partnerek által képviselt kultúrák is a rendelkezésre bocsátott fejlesztési területre betelepülnek. A MELOG program olyan projektelemeket is tartalmaz, melyek például távol-keleti kultúrák értékeit és gazdasági fejlıdésük dinamikáját biztosító kulturális, szubjektív elemeket is hatékonyan közvetítik Európa felé (pl. témapark). A MELOG programhoz szorosan kapcsolódva a távol-keleti gazdaságok, és piacokhoz, kultúrákhoz kapcsolódó vezetıi szintő képzés is kapcsolódik. 163

164 A MELOG program keretén belül globális veszély forrásokhoz (lásd pl. természeti katasztrófák) kapcsolódó biztonsági termelési és tartalék keretek megteremtése is cél Ipari park/telep fejlesztés, inkubátorház Az ipari park / inkubátorház / ipartelep fejlesztés projektcsomag célja és fı tartalmi elemei: - Mezıkövesd meglévı ipari park cím átcedálása a tényleges ipari zónára, - Mezıkövesden a már megtervezett inkubátorház megépítése - Mezıkeresztesen az inkubátorház funkció lépcsızetes megvalósítása, valamint a MELOG program megvalósításához kapcsolódó terület feltáró és ellátó infrastruktúra projektek elıkészítése, befektetıi dokumentumok és kiajánlások elkészítése, megvalósíthatósági tanulmányok biztosítása az elsı lépcsıben, majd lépcsızetes megvalósítás Mezıköveddel az egységes fejlesztési koncepció szerint. - A MELOG program bemutatása Mezıkövesd koncepcióban a bükkábrányi ipari park javasolt Bükkábrány település fejlesztési koncepciójánál kerül bemutatásra. A mikrotérségi foglalkoztatásban, a minıségben kevésbé versenyképes munkaerı foglalkoztatásában stratégiai jelentısége van a Borsodivánkára és Cserépfaluba tervezett ipartelep fejlesztéseknek. Ezekben bár a foglalkoztatott létszám nagyságrenddel elmarad a MELOG programban célzotthoz képest, programba vételük szükséges. A bogácsi ipartelep fejlesztést meg kell elızze a szennyvíztelep technológiai korszerősítése. Bükkábrány a 3.sz fıúton olyan közlekedési és mikrotérségi foglalkoztatási csomópontként jelenik meg, melynek ugyan nincs közvetlen autópálya kapcsolata, de a bükkaljai és mezıségi települések közül Harsány, Borsodgeszt, Sály, Kács, Tibolddaróc, Vatta, Csincse, Mezınyárád, Mezıkeresztes, Tard települések foglakoztatás-politikájában jelentısége Mezıkövesd mellett meghatározóvá válik. A fejlesztés a már meglévı ipartelepre betelepült vállalkozásokra a bánya meglévı igényeire és a bányászkodást követı idıszak foglalkoztatási feladatainak ellátására alapozott. A jelenlegi munkáltatók mellett olyan iparágak betelepítése is cél, melyek egy késıbbi, a bányászkodás felhagyását követı idıszak munkahely biztosításában is szerepet fog játszani. Ezen kistérségi funkcióinak ellátásához javasoljuk egy ipari park létrehozását a Mátrai Erımő Zrt. 3. sz. fıút és a jelenlegi bánya valamint Bükkábrány település közötti területén. A parki funkciók kiépítéséhez a támogatások elnyerése feltételként az Ipari Park cím megszerzése szükséges. Az Ipari Park cím fontosabb feltételei: A pályázattal elnyerhetı támogatás Az Ipari Park cím elnyerése a jogszabályokban és más pályázati rendszerekben megfogalmazott támogatások és preferenciák elnyeréséhez, illetve igénybevételéhez elıírt Ipari Park cím megszerzését jelenti, annak elnyerése nem jelent közvetlen pénzügyi támogatást. A pályázók köre Az Ipari Park cím elnyerésére pályázhat az ipari parkot megvalósítani, fejleszteni és üzemeltetni szándékozó jogi személyiségő gazdasági társaság, közhasznú társaság, kistérségi társulás és helyi önkormányzat 164

165 amely a következıkben meghatározott feltételeknek megfelelı telephelyekkel, infrastruktúrával, szolgáltatásokkal és szakmai háttérrel, a hatósági elıírásoknak és a szakmai követelményeknek mindenben megfelelı befektetési lehetıséget kínál a vállalkozások betelepedéséhez. Az Ipari Park cím elnyerésének ingatlanra vonatkozó feltételei: a) az ipari park céljára kialakított terület (telek) nagysága legalább 20 hektár, amely törzsterületbıl és fejlesztési területbıl állhat, a törzsterület legalább 10 hektár nagyságú, az érvényes Településrendezési Terv szerint kijelölt iparterület, amelyet a mezıgazdasági mővelési ágból kivontak, és a használat szerint lehet betelepített, ez esetben a betelepült vállalkozások (tulajdonosok és bérlık) nyilatkozattal csatlakoznak az ipari park megvalósításához, vagy betelepíthetı, ez esetben a Pályázó a terület tulajdonjogával vagy tartós (legalább 25 éves) használati, hasznosítási jogával igazoltan rendelkezik, és a Pályázó 30 napnál nem régebbi tulajdoni lappal igazolja annak per- és igénymentességét; a fejlesztési terület: szükséges, ha a törzsterület nem éri el a 20 hektárt, vagy tartalékterületként lehetséges, ha a megvalósítás során jelentkezı igények szerint a területbıvítés jogi feltételei adottak a további fejlesztéshez. Ez olyan földterület lehet amelyet az érvényes Településrendezési Terv vagy az önkormányzati testület határozata iparterületté nyilvánított, amelyre mezıgazdasági terület esetén az illetékes Földhivatal a mezıgazdasági mővelési ágból, illetve erdı esetén az illetékes Állami Erdészeti Szolgálat erdı mővelési ágból való kivonásra vonatkozó elvi engedélyével (nyilatkozatával) rendelkezik, amelynél a Pályázó a 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapon feltüntetett tulajdonosokkal kötött szerzıdéssel vagy a tulajdonosok nyilatkozatával igazolja a terület ipari parki hasznosításának lehetıségét; b) amennyiben az ipari park valamely beépítetlen, betelepíthetı területe korábban iparterületként volt hasznosítva, a Pályázó rendelkezik a terület környezeti állapotának tényfeltárását tartalmazó elsıfokú Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség által elfogadott dokumentációval; (a mezıgazdasági mővelési ágból kivont területek kármentessége vélelmezhetı); c) ha a b) pontban megjelölt dokumentáció szerint a terület környezetvédelmi szempontból szennyezett, akkor a Pályázó rendelkezik az elsıfokú Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség által jóváhagyott mőszaki beavatkozás megvalósíthatóságának tervével. Az Ipari Park cím elnyerésének egyéb feltételei: a) a Pályázó rendelkezik a tervezett ipari parkra vonatkozó megvalósíthatósági tanulmánnyal; b) a pályázat beadásakor már legalább 5 vállalkozás az ipari park területén mőködik, és a vállalkozások által teljes munkaidıben foglalkoztatottak létszám legalább 100 fı; c) a Pályázó vállalja, hogy fejlesztı munkája eredményeként a pályázat elnyerésétıl számított 5. év végére a betelepült vállalkozások száma legalább 10, illetve a meglévı és a létesítendı munkahelyeken a teljes munkaidıben foglalkoztatottak száma legalább 500 fı lesz; 165

166 d) kistérségi társulás esetében mőködtetı szervezetet hoz(ott) létre, amely az ipari park beruházás szervezését és mőködtetését látja el, e) a Pályázó rendelkezik a helyi önkormányzat ipari park létrehozását támogató nyilatkozatával; f) a Pályázó rendelkezik az illetékes regionális fejlesztési tanács, a megyei területfejlesztési tanács, valamint amennyiben már mőködik a kistérségi fejlesztési tanács vagy a területfejlesztési feladatokat is ellátó többcélú kistérségi társulás ipari park létrehozását támogató nyilatkozatával. Az Ipari Park tervezett funkciói: - A bánya- üzem kiszolgáló/ karbantartó folyamatainak hatékonyság emelése az ipari parkba telepített beszállítókkal pl. görgı javítás, gépkocsi-, munkagép javítás, - a területen mőködı vállalkozások fejlıdési lehetıségeinek megteremtése, versenyképesség javítás, - további, a jövıbeni foglalkoztatást biztosító vállalkozások betelepítése. Ajánlott profil a régió vezérprojektjei között is szereplı környezeti ipar. Ez a profil a Mátrai Erımő ZRT. számára pozitív imázs képzés eszköze is egyben, és azt sugallja, hogy a bányászattal, energia termeléssel együtt járó környezet- terhelés kompenzálása terén a cég élen jár K+F, innovációs technológiatranszfer, valamint gazdaságfejlesztési iroda Az elsısorban Mezıkövesden létrehozni javasolt iroda széles körő tevékenységet kell, hogy ellásson a K+F, innovációt, technológiatranszfer és gazdaságfejlesztés területein. Cél, hogy információs és adminisztratív segítséget nyújtson a pályázatok elkészítéséhez és benyújtásához, ösztönözze az Európai Uniós pályázatokon való részvételt, hidat teremtsen az ipari szereplık és az oktatási, kutatóintézmények és önkormányzati szféra között. Gazdasági tanácsadó irodaként szakemberek tudásbázisát nyújtja, amely tevékenység fıként gazdasági tervezéssel, elemzéssel, vállalati rendszerek szervezésével foglalkozik. Az agrárinformatikai feladatok témaköreiben konzultációkat folytat, elemzéseket, terület-, illetve térségfejlesztési, vállalkozásfejlesztési terveket készít, ezáltal érthetı és hasznos formában juttatja el az agrárgazdaságban rendelkezésre álló információkat a vállalkozókhoz, szaktanácsadókhoz, szakmai és érdekvédelmi szervezetekhez. Az iroda emellett szakfordítási tevékenységet is ellát, különösképpen mezıgazdasági, jogi és közgazdasági területeken. Az iroda által betöltendı feladatok pl.: Külföldi cég-képviselet Magyarországon Hazai képviselet külföldön Projekt generálás Betelepülés generálás Pályázatírás Pályázat/projekt menedzsment Pénzügyi menedzsment Marketing Projektmonitoring Technológia transzfer (kétirányú) Tanácsadás 166

167 Agrárklaszter és integrációs program A hazai és nemzetközi piacon az egységes agrárpolitikai fellépést, marketinget, minıséget, technológiai fejlesztéseket garantálva erıt kell mutatni, amihez kevesebb szervezetre, viszont határozott közös célokra, gondosan megtervezett fejlesztésekre van szükség. Ezt nem a szervezetek megszőnésével, hanem kistérségi, régiós, sıt régió határokon túlnyúló összefogással, azaz hálózatosodással, klaszterek létrehozásával lehet elérni. A gabona-, gyümölcstermesztés, valamint szárnyas, szarvasmarha tenyésztése, feldolgozása területen szükség van a kistérségben a feladatok integrálására a hatékonyság és a könnyebb piacra jutás elérése érdekében Gyümölcstermesztés és feldolgozás / TÉSZ program Az Európai Unió zöldség-gyümölcs piac szabályozásában a zöldség-gyümölcs a kevésbé szabályozott termékek közé tartoznak. A piacszabályozási rendelet nem állít fel korlátokat, kizárólag szigorú minıségi követelményeket szab, ami azt jelenti, hogy az EU egységes piacán elsısorban a piaci versenyben kell helytállni. Az EU zöldség-gyümölcs piacszabályozási (árukivonás a piacról) és támogatási rendszere a Termelık Értékesítı Szervezeteire (TÉSz-ek) épül, ezért az ágazatban ezeknek a szervezeteknek alapvetıen nagy a fontossága. A termelést, termékfeldolgozást és értékesítést fejlesztı program célja a zöldséggyümölcstermesztés fejlesztése, az értékesítés elısegítésére az EU-konform termelıi szervezetek (TÉSz) mőködtetése, valamint alapberuházások (tárolók, áruelıkészítıcsomagoló egységek, átmeneti hőtıtárolók, egyéb hiányzó infrastruktúrák, feldolgozóüzem, palackozó, csomagolóüzem stb.) támogatása. A zöldség és gyümölcs nagykereskedelem jelenlegi formái még mindig nem felelnek meg maradéktalanul az ágazat követelményeinek. Az értékesítés koncentrálódására, a szupermarketek meghatározó szerepére tekintettel a közös értékesítés az ágazat létét jelenti, ezért alapvetı érdek segíteni a gyümölcs-zöldségtermelık értékesítı szervezeteinek mőködését, hálózatosodását. Azonban ma már nem kis boltokat, hanem itthon és külföldön is - óriási kereskedelmi láncokat kell ellátni zöldséggel és gyümölccsel, velük az értelmes és az azonos partneri viszonyt úgy lehet kialakítani, ha a termelık is minél nagyobb szervezeteket hoznak létre. Ez nemcsak az egységes, jó minıségő és nagy volumenő termelésben és forgalmazásban, de a tárolásban, a szállításban is jóval magasabb kapacitás kihasználásokat és fejlesztéseket jelent. A hálózatosodás és a TÉSzek szerepe a vidék- és térségfejlesztési politikában is kiemelt szerepet tölt be, mivel az ágazat szerkezetének átalakítása biztosítja annak lehetıségét, hogy az emberek még nagyobb számban találjanak helyben munkát maguknak és hosszú távra elıre tudjanak biztonságban tervezni. A funkcionális élelmiszerek területén a magas hozzáadott értékő és hagyományos piacokkal nagyobb részt nem rendelkezı, új, innovatív termékeket, csomagolást stb., akkreditált labor hátteret igénylı gyártást és értékesítést magába foglaló agrár vonal megteremtése és erısítése javasolt Tájhasználati projektek 167

168 Környezetileg érzékeny természeti területek (ESA) programja Az Európai Unió agrár-környezetvédelmi szabályozási rendszerének átvétele céljából került kidolgozásra és januárban bevezetésre. a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAkP), 2253/1999 (X.7.) Korm. határozat. A NAkP környezetbarát mezıgazdasági földhasználatot támogató célprogramjai közül a térségi célprogramok egy meghatározott terület környezet- és természetvédelmi szempontú mezıgazdasági földhasználatát,a vonatkozó térség adottságaihoz illeszkedı tájgazdálkodás kialakulását a terület környezeti, természeti értékeinek megırzésével és fejlesztésével hivatottak elısegíteni. A természetvédelmi, tájvédelmi, talajvédelmi vagy vízvédelmi szempontok miatt speciális hasznosítást igénylı területek a környezetileg érzékeny természeti területek. Ezek közé tartozik a Borsodi Mezıség kijelölt körzete is. A környezetileg érzékeny természeti területeken folytatható termelési módok közgazdasági szempontból kevésbé hatékonyak vagy munkaerı igényesebbek (extenzív gazdálkodás), ezért ezek fenntartása támogatásban részesül. A rendszer olyan struktúraváltást tesz lehetıvé amely révén a természeti, táji adottságok és a hagyományos gazdálkodási formákegyidejő megırzése mellett lehetıség van pl.ökotermékek elıállítására, a falusi turizmus fejlesztésére, az elhagyott mezıgazdasági területek gondozására, tájképi értékek megırzésére. A kistérségi program célszerően kapcsolható a Natura 2000 és a Nemzeti Ökológiai Hálózat által nyújtott vidékfejlesztési támogatási lehetıségekhez Biomassza program A biomassza program célja egy olyan térségi alternatív energia termelı és felhasználási rendszer kialakítása, amely összhangban áll az EU vidékpolitikájával (nem élelmiszer mezıgazdasági termékek termelése), valamint az EU hazánkkal szemben támasztott energetikai elvárásaival (a megújuló energiaforrások arányának növelése). A program által a viszonylag rossz talajadottságú területeken is lehetıség nyílik a jövedelemtermelı mezıgazdasági termelésre; az energiafő termesztéséhez jelentıs mezıgazdasági erı- és munkagép kapacitás nem szükséges, jelentıs többletberuházással nem jár. A mezıgazdasági termelés során keletkezett hulladékanyagok hasznosítása megoldottá válik, valamint a pelletált biomassza értékesítése megoldható a közeli hıerımővek számára, valamint helyben főtési céllal is felhasználható. A projekt számos olyan mezıgazdasági termelınek nyújt megélhetési alternatívát aki rossz minıségő szántóterületen árunövényt nem tud hatékonyan termelni. A feldolgozóüzem új munkahelyeket teremt, a termelt biomassza pellettel főtı létesítmények jelentıs főtési költségmegtakarítást érhetnek el. A megújuló energiaforrás hasznosítása nemcsak térségi, hanem országos szinten is jelentıs elırelépés. Az energiafő termesztés technológiája illeszkedik a természetvédelmi kezelés elıírásaihoz, nem jár különösebb környezeti veszélyeztetéssel, továbbá kevésbé tájidegen. A programba a Bükkalja további, parlagon lévı területei is bevonásra kerülnek, így olyan volumen kerül elıállításra, mely a környéken 40 km. és távolságra lévı két,de még a Berentei erımővet is egy partnerségben való megvalósításban érdekeltté tehet. A fás szárú biomassza termelés, a megtermelt biomassza tüzelésre történı elıkészítése és elszállítása a bükkábrányi vasúti rakodóról megfelelı beruházást követıen a rakodón és a fogadó létesítményben is lehetséges. A program tehát arra a geopolitikai adottságra alapozott, hogy a kistérség ezen része a lehetséges nagy felhasználói kör közepén helyezkedik el, kapcsolódik a mezıcsáti kistérség hasonló programjához, valamint kihasználja az erımővek megújuló energia arány javítására vonatkozó kötelezettségét is. 168

169 Geotermikus energia hasznosítása A kistérségben található magas hımérséklető forrásvizek, a bogácsi, kácsi és mezıkövesdi termálvíz másodlagos hasznosítását javasoljuk a kistérség számára. A geotermikus energiát ugyanis sokféleképpen lehet hasznosítani: belsı terek, épületek főtésére, melegvíz-szolgáltatásra, termálfürdıkben, ipari célokra és a mezıgazdaságban. A termálvíz főtési és melegvíz-szolgáltatási hasznosítása általános és a mezıgazdaságot is érinti (p. növényházak, fóliaházak, baromfitelepek, istállók stb. főtése), de ebben az ágazatban lehetıség nyílik speciális alkalmazásokra a főtési idıszakon kívül is (terményszárítás, haltenyésztés). Ezeknél az alkalmazásoknál a termálvíz elınye nem csupán főtıolaj vagy földgáz megtakarításában jelentkezik, hanem a koncentráltság és a sokrétő hasznosíthatóság miatt vállalkozások alapítására, kereskedelmi tevékenység indítására is alkalmat nyújt, a térség komplex fejlesztéséhez (termelés, kommunális ellátás, termálfürdı, uszoda) járul hozzá. Az elıkezelés és szükség esetén a hıkicserélés lehetıvé teszi a hagyományos főtı- és melegvízhálózatok üzemeltetését magas hımérséklető hévízzel, így nincs szükség külön átviteli rendszerek kiépítésére. Mivel a víz ásványi anyag tartalma magas, ezért szakemberek által tervezett rendszerek telepítése szükséges a vízbıl nyerhetı energiaforrás hasznosításához Turisztika, idegenforgalom Turisztikai desztinációs menedzsment TDM a Mezıkövesdi Kistérségben A Mezıkövesdi Kistérségben tervezett tematikus utak TDM szervezési elvek szerint felépített közösségi, - a tervezésre, szervezésre, üzemeltetésre és minıségbiztosításra kiterjedı - folyamatokba vannak szervezve. A TDM szisztémába foglalva történik az arculatképzés, falukép megırzés és alakítás. A Bükkaljai TDM kiterjed Noszvaj, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Kács, Sály, Szomolya, Bogács, Tibolddaróc és Tard településekre. A tematikus utak egyes állomáshelyeit bemutató kalauz készül, amely a legfontosabb információkat szolgáltatja a kistérség egyéb tematikus útjairól, illetve turisztikai eseményeirıl ad felvilágosítást. Az egyes tematikus utak az egyes desztinációk, illetve állomáshelyek, vonzerık rövid leírását, elérésének módozatait és fotóját tartalmazzák, pl. leporello formában és minden állomáshelyhez kapcsolódóan egyedi pecsételési lehetıséggel. Egy-egy ilyen ismertetı egyben belépıjegyként is szolgál és fajlagosan jelentıs kedvezményt tartalmaz az egyedi belépıjegyekhez képest. A módszert úgy kell beárazni és a piacra bevezetni, hogy annak a teljes körút megtételére ösztönzı hatása legyen és mintegy teljesítmény-túra igazolásként is szolgáljon (legyen olyan hatás, hogy ha egy hétvégén a tematikus körútnak csak három pontját tudta bejárni a látogató, akkor az érdeklıdése legyen felkeltve, hogy a késıbbiek során egy újabb látogatás keretében a még hátra lévı pl. kıkultúra vagy gasztronómiai, pince tematikus út állomásait is keresse fel.) A fejlesztések ingatlan-és szolgáltatáskataszter alapján, a tulajdonosi és kezelıi jogok tisztázását követıen valósulnak meg. A települések az idegenforgalmi koncepcióban meghatározott fı 169

170 funkcióhoz, feladatokhoz, valamint a kiszolgáló funkciókhoz szükséges infrastruktúra fejlesztéseket prioritásként kezelik. A települések olyan szabályozási-rendeleti hátteret és a TDM az idegenforgalmi koncepcióval teljes összhangban lévı koncepciót alkot, mely biztosítja a program fenntartható mőködéséhez szükséges területi igényt. A TDM szervezet biztosítja a bevont települések fejlesztési koncepcióba illesztett fejlesztéseinek társadalmi kontrollját, illetve azt, hogy építési engedélyek a TDM jóváhagyó véleménye nélkül ne lehessen kiadathatók. A TDM tervezi és szakmai oldalról felügyeli a tematikus utakhoz kapcsolódó tartalom- és szolgáltatásfejlesztéseket, üzemelteti az ezekre vonatkozó portálokat és honlapokat. Biztosítja pl. a szakvásárokon a tematikus utak képviseletét. A TDM a minıségbiztosítási rendszeren belül az egységes logo és a tematikus úthoz tartozás jogosultságát minden évben a szolgáltatás minısítésével felülvizsgálja és visszavonhatja. A gazdaság a garantált bizalom modell koncepció és stratégia (fejlesztési hozzájárulás megfizetése) aláírásával, valamint a tulajdonosok és a hasznosítási jogosítvánnyal rendelkezı szervezetek a megkötött szerzıdés szerint saját kockázatukra fejlesztenek és részt vesznek a programban, szolgáltatnak, és az egyeztetett tartalomfejlesztés szerinti programokat biztosítják. A tartalom-és szolgáltatás színvonal a programgazda által évente minısítésre kerül, és csak a megfelelı szintő termék, szolgáltatás kerülhet erre a speciális és megfelelıen ellenırzött piacra annak érdekében, hogy a megfelelı minıséget és hitelességet biztosítani lehessen. A TDM hatáskörébe utalt a tematikus úthoz kapcsolódó, zsőrizett emlék és funkcionális tárgyak elıállításához és kereskedelméhez kapcsolódó jogosítványok kezelése is. Pl. olyan vállalkozás beindítása szükséges, mely lézer technikával a kiválasztott kızet darabba a látogató által elképzelt, akár a helyszínen tervezett ábrát, szöveget másodpercek alatt, megfelelı mélységben bemunkálja. Ajánlott az egységes Bükkalja tájba illeszkedı és stílus elemekkel rendelkezı kilátó pont és torony hálózat kialakítás, séta, illetve lovagló utakkal összekötve. A kilátó pontokon a TDM logóval és alapinformációkkal felszerelt fémdomborított 3D-s térképek a látható nevezetes pontok és fı irányokba esı városok stb. feltüntetésével kerülnek elhelyezésre. Ezek a csomópontok esıházzal, padokkal, sütıhelyekkel és egyéb infrastruktúrával (víz, villany, toalett, szemétgyőjtı) is fel vannak szerelve. A logó mellett kabala vagy címerfigura bevezetése is ajánlott Fürdıfejlesztés A fürdı fejlesztés program három települést érint: Mezıkövesd, Bogács és Kács fürdıit és azok környezetét. A fürdıfejlesztés Mezıkövesd és Bogács esetében azonos fizetıképességő piaci (2-3 csillagos minıség) szegmenst érint, ezen belül azonban: - Bogács esetében a családi, - Mezıkövesd esetében a gyógyturisztikai funkciókat célszerő elsıdlegesen fejleszteni, a piaci arculat és pozíció építés érdekében. A versenyképesség megtartása, javítása új szemlélető koncepciót igényel. A fürdık technikai, technológiai korszerősítése mellett a környezet fejlesztése elengedhetetlen. 170

171 A turisztikai vonzerı alapvetıen a fürdı és az e köré, illetve az erre alapozott programok együttese, mely jelenleg regionális jelentıségő minısítést kaphat. A bogácsi és mezıkövesdi fürdı jelenleg egymással, valamint Egerrel, Tiszaújvárossal és Bükkszékkel versenyzik a régióban. A fentiek közül Eger a maga turisztikai kínálatával, Tiszaújváros a sport és élmény elemek miatt, ezen felül Tiszafüred a Tisza-tó miatt profilját és vonzerejét tekintve igen komoly konkurenciát jelent. Bogács arculatépítését a Bükk közelségére, a borra és a fürdıvel szemben pár száz méterre található pincesorra, a családi turizmusra lehet, illetve kell felépíteni. A célközönség a családi turizmuson belül elsıdlegesen a 2-3 csillagos minıség és árszínvonalat megfizetni képes látogatókör. Ebbe beletartozik az is, aki Egerben már olcsó szállást nem talál és a környéken, pl Noszvaj, Bogács keres magának szálláshelyet. Ez a közönség ebbıl adódóan inkább Eger, illetve a Bükk irányában és nem a Tisza-tó irányában érhetı el. Bogács kistérségen belüli és túli legfıbb piaci ellenfele a hasonló minıségi színvonalat képviselı Zsóry fürdı. Egyik sem tud versenyezni a leendı egerszalóki, a debreceni vagy hajdúszoboszlói gyógyászati, illetve wellness központokkal. Bogács a Zsóry Fürdıhöz képest más jellegő (minısítés szinten történı összevetésük nem célszerő), elınye a Bükk és Eger közelsége, a tagolt környezet és a gasztronómiai borászati vonalon jelenik meg. Fontos feladat az, hogy a Fürdı közvetlen környezetében a családi fürdızéshez kapcsolódó összes funkció és élményelem egy km-es távolságon belül biztosított legyen. Jelenleg Bogács az általános európai üdülıhely kritérium-rendszert a környezeti, illetve a szolgáltatás elemek vonatkozásában nem éri el. Alapvetı feladat tehát, hogy létrejöjjön egy olyan településfejlesztési koncepció, melybe a fürdı közép-hosszú távú fejlesztési programja szervesen integrálva van, és a környezet, mint sétányok, patakpart ellátó és szolgáltató funkciókkal körbevett parkok és közösségi terek utcabútorokkal stb. hálózata, melyre a fı attrakciók és szolgáltatók fel vannak főzve, minél hamarább létrejöjjön. Szükséges az, hogy mielıbb egy fittness-wellness szálló az elkövetkezı 2 évben megépüljön, mely lehetıleg a Bogácsi Termálfürdı Kft. kezelésében üzemel és a fürdı területének határán épül fel. Ez mintegy millió Ft-os beruházásból már biztosítható, melyhez a Termálfürdı Kft. 75 millió Ft-os adózott eredménye az alapot biztosítja is. Külön figyelmet kell szentelni a családi turizmus kategórián belül a gyerekekre, akiknek külön szolgáltatáscsomagot kell felépíteni különbözı attrakció elemekkel. Ez lehet elsıdlegesen a bogácsi arculat vezéreleme, mely jelenleg még hiányzik. Ebbe a szolgáltatás és attrakciócsomagba tartoznak a vízi játszótér, az erdei játszótér, a speciális gyermek erdei tornapálya, a különbözı korosztályoknak megfelelıen kiépített ügyesség kalandpark útvonalak és mőtárgyak. Korosztályonként létre kell hozni gyermek-megırzıket és foglalkoztatókat, illetve a családi hangulatot és összejöveteleket is biztosító erdei és vízközeli sütı-fızı helyeket, melyek teljes infrastruktúrával fel vannak szerelve, és a település gondoskodik ezek folyamatos karbantartásáról, gondozásáról is. Alapvetıen fontos az, hogy a fenti családi profilhoz a személyzet megfelelı kiképzésben részesüljön, illetve a szükséges, idegen nyelven is programokat biztosító animátorok is rendelkezésre álljanak. 171

172 A külföldi látogatók körébıl a marketing fıirányként javasoljuk a kétcsillagos szlovák, illetve lengyel turisták megnyerésére irányuló aktív kampányt és folyamatos marketing munkát, az ehhez szükséges információs anyag nyomtatott és elektronikus formában történı azonnali elıállítását. A profilban célszerően javasoljuk, hogy jelenjen meg a látogatók hitéletéhez kapcsolódó tartalomfejlesztés is, melybe elsısorban a lengyel turisták igényeinek kielégítését be kell tervezni. Ennek természetes fı tere a Szent Márton templom. A profilhoz kapcsolódóan néhány extrát is célszerő betenni azoknak a magas igényő vendégeknek, akik Bogácsot felkeresik, pl. a borhoz, szılımaghoz kapcsolódó kivonatok, pakolások, borfürdı stb. szolgáltatás rendszer. A fürdıfejlesztés külön fejezete kell, hogy legyen a melegvíz / hulladékvíz hıtartalmának hasznosítása a hidegvíz vastalanítás A programba be kell építeni a településen lévı nagy vagy potenciállal rendelkezı vállalkozásokat, így pl. a Hór-Agro Rt. fejlesztési elképzelései. Ezek közül mindenképpen kiemelten és integráltan kell kezelni a fürdı területének szélén lévı pavilonjaik helyére tervezett vendéglátó és panziófejlesztést, melyre kiviteli tervekkel rendelkeznek. A családi turizmus fı profil szempontjából kiemelkedı jelentıségő a Pazsag tanyára alapozott fejlesztés csomag, mely a természethez, állatokhoz kapcsolódó tevékenységek és szabadidı programok, sportok pl. ló, fogat, stb. kistérségen túlnyúló jelentıségő központja lehet. A mezıkövesdi fürdı fejlesztése 3 fı funkciót: (1.) a gyógyászati ellátást, (2.) a gyógyturizmust, mely gyógyászati és wellness fıirányokból áll, (3.) és egy kutatási-fejlesztési és oktatási fıirányt tartalmaz. A gyógyászati ellátás részben a fürdıben, részben a korszerősített kórházban és annak a bıvítési területén megépülı új szárnyában valósul meg. A kórház az a szakmai potenciál, amely a teljes gyógyászat-wellness vezérprojekt szakmai felügyeletét (nappali kórház, a fürdıben megvalósuló szolgáltatások, a gyógyszálló szolgáltatásai) ellátja részben szakasszisztensi, részben orvosi szinteken. Hasonlóan a kórház szakmai kompetenciájába tartozik a kórház melletti fejlesztési területen javasolt Közép-Európai Balneoterápiai Továbbképzı és K+F Központ mőködtetése. A program célpiaca részben az OEP ellátásba esı pacientúra, mely részben a fürdıben, részben a nappali kórház-funkció során a kórházban. A kórház gyógyászati ellátása változatlanul traumatológiai rehabilitáció, kontraktúra oldás, reumatológiai rehabilitáció, mozgásszervi rehabilitáció területekre is ki fog terjedni és a megvalósuló Közép-Európai Balneoterápiai Továbbképzı és K+F Központ keretein belül orvosok és szakápolók képzése, Phd-s szakemberek fogadása és balneoterápiához, fizikoterápiához valósuló kutatás-fejlesztés valósul meg. A program elsıdleges eredménytermelı ága a 4-5 csillagos gyógyturizmus és wellness, mely egy új gyógyszállóban és a szállodasor fejlesztése során létrejövı korszerő kapacitásokban realizálódik. A gyógyturizmus-wellness vonalon a versenyt az észak-magyarországi régióban létrehozott Gyógyturisztikai Klaszter kell, hogy koordinálja és biztosítsa az egyes desztinációk egyedi kínálatát. Itt kiemelkedıen kell vizsgálni: 172

173 Egerszalóki Fürdıkomplexumot, melyhez gyógyszálló, lakópark, tófürdı, a Sódombot és kaptárkövet is bemutató sétaút és tanösvény is épül. a Parádfürdı térségébe tervezett rekreációs fejlesztési programot, természetesen Bükkszék és Bogács, de az egyedi profillal már rendelkezı Miskolc-Tapolca fejlıdését is figyelembe kell venni. Az Alföldön elsısorban Debrecen és Hajdúszoboszló jelent gyógyturisztikai vonatkozásban piaci ellenfelet. Budapest, mint gyógyturisztikai desztináció mellett a dunántúli, elsısorban Hévíz és a Pannon Termál Klaszter korszerő gyógyturisztikai kapacitásai jelentenek konkurenciát. A gyógy- és strandfürdı területén 3 fı funkció valósul meg: Vízelıkészítés és egyéb technológiai feladatok, Gyógyászati ellátó funkció, Strandfürdı élményelemekkel. A fürdı jelenlegi területén az észak-nyugati részen, valamint a gyógyászati épület elıtti ingatlan kiváltásával jelenleg is nyerhetı fejlesztésre terület. Amennyiben a fürdıkomplexumban fogadni kívánt vendéglétszám az 550 ezer fı/év volument nem haladja meg, a területen a kulturált ellátás biztosítható. Amennyiben 1 millió fı/év látogatói létszám elérése a cél, akkor a fürdı számára déli irányban fejlesztési területet biztosítani kell. A gyógyászati kezelést, a strandfunkciókat és a beléptetést ennek megfelelıen el kell különíteni, illetve biztosítani kell egy olyan jegykombinációt, melynek során mindkét terület szolgáltatásai igénybe vehetık. A leendı Zsóry gyógydesztináció központja a jelenlegi parkoló és déli irányba történı meghosszabbítása révén, valamint Arborétum területének felhasználásával egységes arculattal megvalósított park. A parkban sétányok, zenepavilon, a fürdı pihentetı tava, szökıkút stb. biztosítja Zsóry egyéni arculatát és a gyógy/wellness és rekreációs központ funkciót, illetve az ahhoz szükséges környezetet. A jelenlegi kemping helyére javasoljuk a gyógyszállót a kórházzal való közvetlen kapcsolat miatt. A gyógyszálló már abba a kategóriába esik, ahol nem a gyógyvízhez megy a vendég (lásd: gyógyfürdı), hanem a gyógyvizet visszük a vendéghez. Ennek megfelelıen a gyógyszállóban és a kórházban is a gyógyvízellátást biztosítani kell. Vizsgálatunk szerint (szakértıi konzultációk), amennyiben a fürdı területén a gyógyvízzel való jelenlegi pazarló gazdálkodás a fejlesztések révén megszőnik, a gyógyvízzel való teljes ellátás hosszú távon is biztosítható. A gyógyszálló környezetében javasoljuk megvalósítani a gyógyászati és közösségi célokat egyaránt szolgáló sportközpontot megfelelıen parkosított és parkolóval ellátott környezetben. A sportközponttól a város irányába javasoljuk egy olyan lakópark létrehozását, melyben a város részben a kórház és a Közép-Európai Balneoterápiai Továbbképzı és K+F Központ fejlesztéshez szükséges magasan kvalifikált munkaerınek a lakásszükségleteit ki tudja elégíteni. A Zsóry Fürdıtıl délre biztosított területen javasoljuk elhelyezni a kempinget, a központi parkolóházat és parkolót, a park közelében további szolgáltatóegységeket, vendéglátóegységeket, szállodát és egy, elsısorban idısek számára célzottan kialakított és folyamatos orvosi felügyelettel is ellátott lakóparkot. Az idetelepülık, illetve látogatók a fürdı vendégkörét bıvítik. 173

174 Ifjúsági programcsomag Az ifjúsági programcsomag az alábbi fı elemekbıl áll: Ifjúsági szórakoztató és tábor cserkész központ A Bükk közelsége ideális feltételeket teremt a tábor kialakításához, a környezı települések által nyújtott szolgáltatásokkal, látványosságok megtekintésével hatékonyan bıvíthetıek a tábor programjai; A projekt felfogásában hasonlít az Amerikai Egyesült Államok nemzeti parkjaiban igen nagy sikerrel alkalmazott gyerekprogramra a Junior Ranger Program -ra, ezért alkalmas a két ország kultúrkapcsolatainak megerısítéséhez, fenntartásához, kiegészítve amerikai kulturális rendezvényekkel, valamint angolnyelv-oktatással. Fontos szerepet kap a örténelmi kutató és feltáró, építı tábor jellegő tevékenység, a képzımővészeti jellegő foglalkozások, pl. Munkácsy itt-tartózkodására alapozva, kıfaragáshoz kapcsolódó speciális tábor a kı kultúra útra alapozva, valamint általános profilú, általános és középiskolai táborok is szerepet kapnak a programban. Helyszín pl. Cserépváralja Szórakoztató, élmény, általános mőveltség és készségfejlesztı park Kiegészítve a Mária-park program profilját, iskolai csoportokra szakosodva a M3 közelségét kihasználva naponta a park által biztosított transzferrel élmény és szabadidıs szolgáltatás, tematikus, egységben történı szolgáltatás Helyszín: Mezınagymihály Ifjúsági, verseny- és tömegsport adottságokra épülı országos jelentıségő fejlesztési program A program központja orvosi felügyelet és nagyrendezvények, országos és európai versenyek szempontjából Mezıkövesd, valamint a terem, stadion, csarnok igényő edzıtáborok és tornák téli, nyári helyszíne elsısorban a Kavicsos-tó környezetére és Zsóry Fürdıre alapozva. Extrém sportokra szakosodott szabadtéri pályák és EB szintő rendezvények lebonyolítására alkalmas helyszíne Bükkzsérc, Bükkábrány Natúr / technikai extrém park Az extrém sport program két fı irányra bomlik: - natúr, mesterségesen épített akadályokkal, de természeti környezetben, csendes, nem gépi vagy géppel támogatott aktivitások - technikai ág, mely eleve mesterséges rekultivációs tevékenység irányított megvalósításával létrehozott pályarendszer megépítésével valósul meg. A natúr extrém aktivitás park Bükkzsércre, a már meglévı kerékpár pálya, futball pálya környezet fejlesztésével tervezett. A technikai extrém aktivitás park Vatta és Bükkábrány településeket érinti elsısorban, a Bükkábrány koncepció fejezetben vázoltak szerint. 174

175 A kistérségben lévı, mővelésbıl kivont kıbányák egyikében mászó sportok és mesterségesen megépített pályák (pl. kötél) alkotnak egy speciális, a bükkzsérci és bükkábrányi/vattai parkkel a piacon egységben bevezetett közép-európai szintő attrakciót. Az extrém aktivitás program a mezıkövesdi ifjúsági sport projektcsomaggal és a Mária-park Tudás Plaza projekttel egyaránt kiegészítve mőködik. A program egyik eleme szórakoztató centrum létrehozása Bükkábrány/Vatta területén technikai, extrém sportok őzésére a meddıhányó és a felhagyott bányaterületek hasznosításával. A bükkaljai települések és az Egererdı, Északerdı Rt-k egyre súlyosabb gondja a terepmotorkerékpár, quad és más, zajjal, porral, káros anyag kibocsátásával járó szabadidıs tevékenység őzése területeiken, illetve ezek tiltása. A tiltás csak akkor lehet eredményes, ha olyan területet szolgáltatásokkal tud a kistérség a tiltással egyidejőleg ajánlani, mely a mai technikai színvonalnak és az ehhez kapcsolat igényeknek megfelel. A bánya rekultivációs programjára a Mátrai Erımő Zrt-nek kötelezettsége van, így erre automatikusan igen jelentıs összegeket költ. Célszerő ezt a programot egy célzott, pl. a technikai és egyes extrém sportok mővelésére megtervezett környezet létrehozására fordítani. A többletköltségek fedezésére a környezı településekkel partnerségben megpályázott források szolgálnak. Az önerı biztosításra és hasznosításra a felek többlépcsıs megállapodást kötnek. A technikai sportok pályái 4 erısségi fokozatban (fekete, piros, kék, zöld) készülnek el, külön egy zajos ( ennek megfelelıen hangvédı terep és növényzet építéssel ) és egy zajmentes övezetben a motoros, illetve kerékpáros, gördeszkás, - korcsolyás stb. közönség számára. A program része egy, a látogatók számára kiépített,, 4-5 fajta harckocsiból álló kísérıvel mőködtetett terep pálya is a zajos mezıben. A pályarendszer része egy, a többi technikai és kerékpáros útvonaltól elkülönített tereplovagló pálya is. Az élménypark középsı része parkoló és kiszolgáló, szociális, vendéglátó, szerviz, eszközkölcsönzı, egészségügyi stb. egységeknek ad otthont. Nagyon fontos része a projektcsomagnak, hogy apa-fiú, illetve családi programokhoz is lehetıséget ad, azaz feleségek és lányok részére is biztosít programot arra az idıszakra amíg az apa és fia a technikai vagy extrém pályák valamelyik fokozatán ırjöng. A projektcsomag több ütemben valósul meg, utolsó ütemeként az addigra létrejövı, kitermelés után visszamaradó tó hasznosítására kerülhet sor. A komplex turisztikai programba a Bányász Emlékház és funkciói bevonása is javasolt. A meddıhányó hasznosításával és rehabilitációjával az eredeti patakok, vízfolyások völgyei és a mesterséges domborzat biztosítják azt, hogy a környezı települések zaj- és porvédelme megoldott legyen. A létesítmény 7 év alatt valósul meg és mint egyedülálló attrakció nagyságából és kivitelébıl adódóan közép-kelet európai jelentıségő vonzerıvé lesz fejlesztve. A bánya üzemi területeitıl az élménypark részben az útvonal-vezetéssel, táblákkal és kerítéssel leválasztásra kerül. A park központi fogadó területének legmagasabb pontján kilátó létesül, mely biztosítja a bánya üzemi területének megtekintését, a Bükkalja tájegység látványát, és extrém, ugró sportok helyszíne. 175

176 A programcsomag jól kiegészíti a Bükkaljára tervezett egyéb funkciókat (lásd pl. Bükkzsérc, mint a Bükkábrány / Vatta élménypark csendes változatát) és így biztosítható a kistérségben a többirányú és több napos elfoglaltság, valamint a szezonalitásból adódó kihasználtság ingadozás-csökkentése. A program másik eleme a bükkzsérci sportpálya melletti extrém sportpálya továbbfejlesztése, a sportpályához kapcsolódó szertár és szociális épület szolgáltató- és ellátó központtá fejlesztése, a jelenlegi extrém pályával átellenes domboldalon speciális akadálypálya és kalandpark megépítése, mely a völgyben a vízkivételi hely melletti területeken az itt kialakítandó tóval és az itt elhelyezkedı területek felhasználásával kerül létesítésre. Az akadálypályák és extrém sportpályák nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmasak, és szükséges, hogy vagy pályaszállás jelleggel vagy a volt iskola (varroda) hasznosításával korszerő ifjúsági szállás jöjjön létre. A pályák kialakítása fekete, zöld stb. nehézségi fokozatban történjenek meg, ezzel biztosítva a különbözı korosztályok erınléti és technikai szintő vendégek sportolási lehetıségét. Ez a program a fiatalok egyéb szórakozási igényeit is kielégítı cserépváraljai és mezınagymihályi létesítmények kihasználtsága növeléséhez is hozzájárul. Bükkzsérc programkínálata az ifjúsági sport, és szabadidı programcsomagban is kiajánlásra kerül Tematikus utak Bükkaljai Tematikus Utak Körgyőrő A kıkultúra, bor és pincék tematikus utak megvalósításához fontos feltétel az egymást és ezeket Egerrel összekötı Bükk lábánál vezetı út rendbetétele és részbeni megépítése. Ez alapvetıen szükséges azért is, mert a látogatók legnagyobb részét Eger mint központi vonzerın keresztül lehet majd elérni, másrészt a Bogácsról, Noszvajról, Mezıkövesdrıl vagy az egyes programban résztvevı településekrıl a tartalom és szolgáltatás fejlesztés, a forgalom biztosításának infrastruktúra feltétele. Az 5.2. fejezetben a Bükkaljai Körgyőrő részbeni módosítására tettünk javaslatot, ezzel a cél a tematikus utak megvalósíthatóságának alátámasztása Kıkultúra Tematikus Út A tematikus út elsısorban a Bükk lábánál fekvı településeket érinti és az itt található barlangok, barlanglakások, kıbányák, kıfeldolgozó üzemek, várak, kaptárkövek koncentrált jelenlétére épül. A tematikus út állomásai: Szomolya, Bogács, Cserépfalu, Cserépváralja, Kács, Sály, Tibolddaróc és Borsodgeszt települései. A tájegység és a kıkultúra: A Bükkalja a Bükk hegység bércei és az Alföld síkja között húzódó határterület, amely megfelelı életteret biztosított az ember számára már az ıskorban is, és ahol késıbb sokszínő, változatos táj alakulhatott ki. A tájegység sajátossága az az ısi kıkultúra, amely kezdettıl fogva jellemzi az itt lakó emberek életét. Az ısember "barlangi" kultúrája (pl. Suba-lyuk), a kı tisztelete tovább él a tufába vájt (boros) pincékben, barlanglakásokban, a kıhodályokban, gabonatároló gödrökben, az Európában egyedülálló, misztikus kaptárkövekben, valamint a helyi kızetekbıl épült várakban/várromokban (pl. Lator vagy Ódor stb.) vagy épületekben és faragott kıemlékekben (pl. kıkeresztek, kıkatonák stb.). 176

177 De ne feledkezzünk meg a kiváló túrázási lehetıséget nyújtó cseppkı barlangokról (pl. Hajnóczybarlang) vagy a modern kor szükségszerő módon hátrahagyott kıképzıdményeirıl sem, mint pl. a volt kıfejtık, meddıhányók vagy bányatavak, melyek idegenforgalmi szempontból is kiváló potenciális fejlesztési területek! A turisztikai bemutathatóság tervezésekor figyelembe kell venni a környezet terhelhetıségét is, mivel az ajánlott nevezetességek jelentıs része érzékeny természeti területen fekszik, vagy természetvédelmi oltalom alatt áll, illetve a törvény erejénél fogva élvez védettséget. A barlanglakások és a Kaptárkövek: Bükk déli lábánál a lakóhely különleges formáját képviselik a barlanglakások. Ezt a hajléktípust legtöbbször lyuknak, pincelyuknak, pinceháznak, illetve kıháznak nevezték; anyaguk fıleg riolittufa, ritkán mésztufa és homokkı. Az egykori barlanglakásokat ma már leginkább bortárolásra használják. Amennyiben bepillantást szeretnénk nyerni a pinceházak régi életébe, mindenképpen érdemes felkeresni a szomolyai vagy a cserépváraljai barlanglakásos tájházakat. A Bükkalja kıkultúrájának legérdekesebb elemei a kaptárkövek. E különleges földtani és régészeti-néprajzi értékeket képviselı sziklaalakzatok általában kúp alakúak, oldalaikban pedig fülkék találhatók. A bükkaljai dombvidéket méltán nevezhetjük a "kaptárkövek földjének", hiszen itt található a magyarországi kaptárköveknek a kétharmada. A kıkultúra koncepció részei a pincék, gabonatároló gödrök, felhagyott kıfejtı, kıkatonák, barlanglakások, ısember barlang (Subalyuk), cseppkı-barlang, várromok, kaptárkövek, kıfeldolgozás, kıhodály, a szomolyai kı-kereszt szabadtéri múzeum bemutatása is. A kıkultúra központja: A kıkultúra tematikus útvonal egyik lehetséges központja Cserépfalu. Az önkormányzat eddig kidolgozatlan terve a Hór-völgy cserépfalui bejáratánál egy Látogató Központ létesítése. Jelen tanulmány támogatja az elképzelést az alábbi kiegészítések, javaslatok mellett. Partnerségi és menedzsment feladatok: A terv megvalósításához kistérségi partnerség létrehozása szükséges. A Látogató Központ (vagy Park) létesítése kizárólag csak a Bükki Nemzeti Park és az erdészeti Zrt-k támogatásával, felügyelete alatt, illetve instrukciói alapján valósítható meg. A partnerségi üléseken szükséges a menedzsment kijelölése, az érdekek egyeztetése, az ötletek-ötletgazdák, projektek-projekt gazdák összegyőjtése, a létesítéshez szükséges finanszírozás megtervezése, az üzemeltetés és annak finanszírozásának megtervezése stb. A Kistérségi Társulás szakértıket kell megbízni (vagy megpályáztatni) a hatósági engedélyek megszerzéséhez szükséges Megvalósíthatósági Tanulmány, Környezeti Hatástanulmány, illetve az engedélyezési tervek elkészítéséhez. Turisztikai Desztináció Menedzsment alapú (TDM) mőködtetés. Nemzetközi Partnerségi feladatok: Kapcsolódás az Európai Kulturális Utak hálózathoz 177

178 Az Európai Tanács kezdeményezésére született Európai Kulturális Útvonalak általában egy-egy történelmi személyiség, vagy mővész életének állomásait főzik egybe, vagy egy kulturális jelenséget, esetleg annak fejlıdési útvonalát kapcsolják össze úgy, hogy a kulturális útvonal minden egyes állomása egymással összefogva elkészíti az útvonal leírását, annak turisztikai és ismeretterjesztı kiadványait, és térképeit. Az érdeklıdık, az utazók ezen kiadványok segítségével járhatják végig az útvonalat, akár egy határokon átnyúló együttmőködés esetében is. Ahhoz hogy egy kulturális útvonal európai minısítéső útvonal legyen, annak tartalmi dimenziójában nem pusztán helyi érdeklıdésre számot tartónak kell lennie, hanem egy vagy több országra vagy régióra kell kiterjednie, és olyan téma köré kell szervezıdnie, amely történelmi, mővészeti, vagy társadalmi jelenségében európainak számít. Az érdeklıdés miatt és a turizmus átalakulása okán, jelenleg a kulturális útvonalak a legnépszerőbbek. Néhány példa az ismertekbıl: Szent Jakab Kulturális Út, El Camino, a Borostyánkı út, Szent Erzsébet út, az Olajfák útja, a Stájerországi Alma út, Mozart út...stb. Cél tehát: európai partnerek (pl. Stonehenge) felkutatása, közös, kıkultúrára alapozott útvonalak kijelölése és nemzetközi elfogadtatása, turisztikai bevezetése. A Kıkultúra tematikus út turisztikai hasznosítási koncepciója abból a tapasztalati ténybıl indul ki, hogy a pontszerő projekt fejlesztés fenntarthatósági szempontból eredendıen sikertelenségre van ítélve. Az ilyen típusú fejlesztések többnyire nem képesek önfenntartóvá válni, és a megvalósítás / beruházás egyszeri költségein túl a folyamatos mőködéssel kapcsolatos költségeket sem képesek bevételeikbıl fedezni. A fenti probléma megoldására a szakma elsı lépésként az egyes projektek, a különbözı turisztikai helyszínek és vonzerık TEMATIKUS ÖSSZEKAPCSOLÁSÁVAL reagált. Napjainkban a tematikus turisztikai útvonalak rendszere már általánosan alkalmazott fejlesztési módszerré vált, különösen a térségi és regionális turisztikai fejlesztéseknél. Ehhez képest kivételt szinte csak néhány rendkívüli turisztikai attrakció, Világörökségi helyszín stb. jelent. Az elmúlt évtized a turizmus fejlesztését ismét új kihívások elé állította. A gazdasági verseny globalizálódása, az élet szinte minden területére kiterjedı sokszor válságok okozta - új kihívások, ebbıl eredıen a prioritások folyamatos átrendezıdése egyre jobban kiélezte az erıforrásokért folytatott vetélkedést. Ily módon a turisztikai fejlesztések területén a versenyképesség növelése érdekében ismét újszerő megoldásokra van szükség. Tapasztalataink szerint a szakma egyre inkább egyfajta LÉPTÉKVÁLTÁSSAL reagál, azaz a kistérségi és regionális partnerséget határokon átnyúló, nemzetközi hálózatos együttmőködéssé fejleszti. Kontinensünkön is egyre több európai léptékő turisztikai fejlesztési együttmőködés valósul meg. Hazánkban a turisztikai fejlesztéseket érintı problémák egy néhány éves, átmeneti, általánosan tapasztalt Kánaán idıszak után újból jelentkeznek. A potenciálisan kiváló adottságokkal rendelkezı magyar turisztikai ágazat sok évtizedes elmaradást kellene, hogy pótoljon. Számtalan elıkészített projekt, jól megalapozott tervek, szakmailag felkészült szakemberek állnak rendelkezésre, egyre jobban érzékelhetı, hogy a szakma részérıl a korábban hiányolt SZEMLÉLETVÁLTÁS már bekövetkezett. A tervek megvalósulásának útjába azonban objektív (a pénzügyi forrásokkal kecsegtetı NSRK/NFT-II prioritásai egyes kiemelt projektek/helyszínek kivételével nem a kultúrát/mőemlékvédelmet helyezik elıtérbe; egyéb hazai fejlesztési források beszőkültek) és szubjektív akadályok emelkednek. Mi lehet a megoldás? 178

179 Általánosan követni kell a fejlesztési projekteket és helyszíneket összekapcsoló, tematizáló koncepció alkotás sok pozitív példával alátámasztott gyakorlatát! Nem kétséges, hogy stratégiai tervezést, a projekt-generálást és elıkészítést, az idıigényes engedélyes és kiviteli tervek kidolgozását szakmailag megalapozott módon, a pozitív szemléletváltásnak megfelelıen kell folytatni! Keresni és erısíteni kell a minél szélesebb körő (térségi, regionális és nemzetközi) partnerségi együttmőködést! A fenntarthatóság és a versenyképesség növelése érdekében egyre inkább a marketing és költség szempontból hatékony hálózatokban kell gondolkodni! A program hosszú távú fenntarthatóságát tehát a koncepcióalkotásban érvényesítendı léptékváltással tudjuk elérni. A program európai léptékővé fejlesztése stratégiailag erıs alapokat biztosít mind turisztikai marketing, mind fejlesztési forrás elérhetıség vonatkozásában. Ezen célkitőzés elérésére alkalmas az Európa Tanács által meghirdetett és ajánlott Európai Kulturális Utak hálózata Bor és pincék, gasztronómiai tematikus út A programban érintett települések, tájegységek: Bükkzsérc, Cserépfalu, Bogács, Cserépváralja, Kács, Sály, Tibolddaróc, Szomolya, Borsodgeszt Hór-völgye Az 1. szinten (alapváltozat) falunap keretén belül valósulnak meg a gasztronómiai események (ezek részben jelenleg is mőködnek). 2. szint (fejlettebb változat): Önálló gasztronómiai esemény településen túlmutató céllal és vonzással. Helyi specialitás, tradíció bevezetése. Kultúrmősor kapcsolódik az eseményhez, de jellemzı és vonzerı értékő a fızés stb. vagy ehhez kapcsolódó bemutató verseny, kóstoló stb. (pl. Bogács: Szent Márton templom, Szent Márton napi liba, kakas; Tard: hurka) 3. szint (még fejlettebb változat) A 2. szint kistérségi tematikus útba szervezve kitüntetett vendéglátó helyekkel (tanyák, éttermek, pincék stb.) Postakocsi szolgálat A Bükki Akciócsoport javaslatán alapuló program fenntartható mőködéső, elsısorban turisztikai szempontból eladható rendszert kíván kiépíteni, mely fıleg a Bükkben található, közforgalomtól elzárt, településeket összekötı erdei utak használatán alapszik. Ezen belül fı közlekedési eszköz a gépjármővek kizárásával lovas postakocsi szolgálat, mely a rövid erdei utakon gyorsabb, olcsóbb, környezetkímélıbb, mint a jelenlegi nagy kerülıvel járó közúti közlekedés. A program elemei: I. Erdei lovas postakocsi szolgálat kiépítése, és a nem motorizált turizmus fejlesztése A menetrend szerinti lovas postakocsi járatok két fıı útvonalon halad: 179

180 a) Bükkaranyos Harsány Kisgyır-Mocsolyás Bükkszentkereszt Répáshuta b) Bükkszentkereszt Sály Borsodgeszt Tibolddaróc Bükkábrány. Feladatai pl. - internetes, illetve telefonos helyfoglalás - lovaskocsis túrák lebonyolítása - poggyász és küldeményszállítás II. A I.-hez kapcsolódó, a helyi adottságokra épülı vállalkozások fejlesztése, biogazdálkodás III. Az akciócsoport területén élık társadalmi kapcsolatainak erısítése: kulturális, sport, hagyományırzı, nemzetiségi rendezvények, bálok, stb. megrendezése Szociális és képzés jellegő kistérségi nagyprogramok Megyei tulajdonú intézmények, létesítmények átvétele és fejlesztése program A kistérség területén több, nagy értéket képviselı épület található, amelyek hasznosítása részben megoldott, részben felülvizsgálatra szorul. A megyei kezelésben lévı intézmények kistérségi / települési tulajdonba vétele program Mezıkövesd Reumakórház, a sályi mozgásjavító általános iskola, valamint Borsodivánkán a Szociális Otthon épületeit érinti elsısorban, de a sályi általános iskola kastély épület és a vattai Szemere Kastély épületének funkcióváltását is biztosítja. A jelenleg egészségügyi hasznosítású intézmények változatlanul fı profillal, de új tulajdonosi szerkezetben és részben új piaci szegmensben mőködnek tovább. A javaslatok: - A jelenleg a Megyei Önkormányzat tulajdonában lévı Reuma Kórház (Zsóry Fürdı) reumatikus, mozgásszervi betegségek gyógyítását végzi, - Sály: mozgássérültek fejlesztı intézete. A saját és a Petı Intézet által megalapozott szakmai hírnév és elismertség bázison a mezıkövesdi orvosi és technikai háttérrel is kooperálva közép-európai szintő specializált gyógyászati központtá fejlesztés, külföldi páciensek ellátására is - Borsodivánka: Pszichiátriai Intézet A koncepció lényege az, hogy a megyei közigazgatási rendszer megszőnése fokozatosan megvalósul. A régiók jelenleg ilyen típusú vagyonelemekre nem tartanak igényt, ezért fel kell készülni az intézmények privatizálására ill. a helyi érdekeket maximálisan figyelembe vevı helyi, pl. önkormányzati / kistérségi befolyás érvényesítésére. Az értékesítési folyamatba a kistérség / települések csak komoly felkészülés és piaci elemzés, megvalósíthatósági tanulmány megléte esetén kapcsolódhatnak be eredményesen. A két iskola funkcióváltása csak befektetı biztosításával lehetséges. A vattai épület felújítása folyik, a sályi iskola, kastély és udvari épülete is felújításra szorul. Az iskola funkcióra a felújítás után sem korszerő kastély épületek idegenforgalmi ill. Sály esetében speciális, külföldiek gyógykezelési programjához gyógyszálló és terápia központ funkciójú hasznosítást javaslunk. 180

181 Lakópark program A Mezıkövesd - Zsóry fürdı, Bogács, Cserépfalu, Egerlövı, Sály, Szomoly, Tard településeket érintı lakópark típusú, a gondoskodó elıváros fejlesztések a kontinensközi áruforgalomra alapozott hozzáadott érték ipari park szatelit projektje. A lakás célú ingatlanok fejlesztése kapcsolódik az E-települések elnevezéső kísérleti projekthez is Idısek otthona A fejlesztés célja, hogy az ellátott személyek részére, akik családi és megszokott környezetükbıl részben vagy egészben kiszakadtak, "családias otthonhoz" minél inkább közelítı környezetben éljenek. Az otthonok nyújtanak nappali vagy teljes ellátást / bennlakást, felügyeleti szolgálatot, ápolást, idısgondozást, orvosi ellátást és tanácsadást, az aktívabb lakók számára különféle foglalkozásokat, házon kívüli programokat, pl. kulturális rendezvények látogatása (színház-, koncert, múzeumlátogatás), tavasztól-ıszig kirándulások szervezése, lehetıség van a vallás gyakorlására, könyvtárhasználatra stb Bölcsıde és alapfokú / középfokú intézmények A humán erıforrásokra fordítható uniós pénzek jelentıs részét között a korai fejlesztésekre, azaz a 7 éves korig történı nevelésre, ezen belül is a bölcsıdei hálózat fejlesztésére, kapacitásának növelésére fogják fordítani. Ez egybeesik a foglalkoztatottság növelésére, valamint a gyermekek esélyegyenlıségének növelésére irányuló átfogó törekvésekkel. Állapotfelmérésünk során azt találtuk, hogy a Mezıkövesdi Kistérségben jelenleg csak Mezıkövesden van bölcsıdei ellátás, ezért létezı, vagy a kistérség gazdasági fejlıdésével párhuzamosan felmerülı igények esetén számolni lehet a bölcsıdei férıhely növelését célzó kistérségi program generálásával. Az alapfokú oktatás/nevelés területén fontos szakmai cél, hogy folyamatszemlélető megközelítés alapján a tanulás és ne a tanítás legyen az iskola alapfeladata. Ehhez alapvetı szemléleti változásra van szükség.a megfelelı kompetenciák, és eszközrendszer kialakítása után egy olyan támogató szervezeti kultúrát kell felépíteni, mely támogatja a fejlesztı értékelést és a tanulói szervezetet. Megoldandó feladat részben kistérségi határon is átnyúló társulási együttmőködés továbbfejlesztése. Külön figyelmet kell fordítani a sajátos neveléső és hátrányos helyzető tanulók beilleszkedésére, sajátos helyzetükbıl adódó pedagógiai feladatok ellátására. A kistérségben folyó középfokú (gimnáziumi, szakközépiskolai és szakképzı) oktatás a kistérségi központban koncentrálódik. A kistérség gazdaságfejlesztési stratégiája elfogadásának és a várható gazdaságfejlesztési programok megvalósulásának függvényében szükség van középfokú képzés és szakképzés módszertani és fizikai/környezeti feltételeinek felülvizsgálatára és a képzés szerkezetének, fejlesztési programjának a gazdaság jövıbeli igényeihez történı illesztésére. Ezt a folyamatot segítı adottság, hogy a szakképzı intézmény már jelenleg is partnerként kapcsolódott be a Miskolci Integrált Területi Szakképzı Központba, a foglalkoztatási paktum aláírójaként közremőködött az aktuális térségi foglalkoztatási stratégia megalkotásában 181

182 MELOG programhoz kapcsolódó szakképzés A gazdaságfejlesztési és ipari szerkezetváltás korlátja már most is a minıségi munkaerı hiánya. A MELOG program beindulása esetén 7-14 év idıtávban fı nagyságrendő speciális képzettségő plusz munkaerı-igény fog jelentkezni. Ebbıl két segédprojekt ered: 1. A munkaerı kínálat és kereslet között tehát jelenleg is strukturális különbség van, ami a MELOG program megindulása esetén új középfokú képzési szakterületeken új minıségő oktatási program szervezése szükséges Mezıkövesden 2. A hiányzó minıségi munkaerı biztosítására két út lehetséges: a. részben a helyi munkaerı-tartalékok mozgósításával és képzésével, b. részben betelepítéssel. a betelepítéshez Mezıkövesd / Mezıkeresztes MELOG szatelit terében lakópark és szabadidı projektek szervezése szükséges. 5.5 Kapcsolódás a régió zászlóshajó projektjeihez Kapcsolódás a Technopolisz Fejlesztési Pólus programhoz A fejlesztési (versenyképességi, növekedési) pólus egy körülhatárolt földrajzi területen, egy innovatív jellegő közös projekt köré csoportosuló vállalatok, köz- és magán képzési- és kutató-központok összessége, amelyek hatástöbblet elérése érdekében partnerségi kapcsolatban való részvételre kötelezik el magukat. A partnerség egy technikai-tudományos terület és az ahhoz kapcsolódó piac mentén szervezıdik. A partnerség révén érhetı el a pólusnak az a kritikus tömege, ami a versenyképesség és a nemzetközi láthatóság eléréséhez szükséges. A pólusok kialakításának célja, hogy meghatározott nagyvárosok olyan központokká váljanak, amelyek tartósan képesek erısíteni önmaguk és tágabb térségük (nemzetközi) versenyképességét. A fejlesztési pólusok harmonikus, egymással együttmőködı (város) hálózatok központjaiként egy policentrikus településrendszer elemeiként az ország egészének versenyképességét növelik. 182

183 Regionális pólusok fejlesztési tengelyek pólusok és tengelyek Kassa Bécs Pozsony Sopron Salgótarján Miskolc Eger Nyíregyháza Ungvár/ Kijev Szombathely Gyır Tatabánya Székesfehérvár Veszprém Budapest Szolnok Debrecen Nagyvárad Zalaegerszeg Dunaújváros Kecskemét Békéscsaba Hódmezıvásárhely Jelmagyarázat Nagykanizsa Kaposvár Szekszárd Nemzetközi tengely Regionális tengely Zágráb Pécs Eszék Szeged Szabadka/ Belgrád Arad Fejlesztési pólus Fejlesztési társközpont Fejlesztési alközpontok Az országban a fıvároson kívül öt fejlesztési pólust jelöltek ki, egyik ezek közül Miskolc, amely a Technopolisz Pólus Program5 központi városa, ahová a stratégiai program fejlesztései koncentrálódnak, de egy km. sugarú hatás- és együttmőködési terület kapuvárosaként jelenik meg. A pólus programban sor került az oktatási, mechatronikai, környezetipari, szabadidıipari, logisztikai kompetencia központok meghatározására és az azokban együttmőködı városok azonosítására Mechatronika 2005-ben a regionális mechatronikai beszállítói hálózat kialakítását megalapozó kutatások megerısítették, hogy a régióban mintegy cég kapcsolódik e területhez, részben a mezıkövesdi vállalkozások közül is. A mechatronikai rendszereket olyan alkatrész gyártó, szerelı, szolgáltató egységek hálózata képezi, amelyben megtalálhatók a nagyvállalatok, a beszállítói feladatokat ellátó kis- és középvállalatok (KKV) egyaránt. A szolgáltató vállalatok sorában megjelennek karbantartók, információ- és logisztikai szolgáltató, újrahasznosító vállalatok. A gazdasági terület integrált fejlesztésében, az M-KK-ban a regionális beszállítói hálózat fejlesztésének programja meghatározó szerepet játszik. A területen vezetı integrátor cégekként a régió három városában (Miskolc, Eger, Hatvan) is mőködı BOSCH-cégek mellett több nemzetközi cég is fontos szerepet kap (ZF, Remy Automotive, Jabil Circuit, GE, Shinwa stb.). A mechatronikai beszállítói hálózatban történı részvétel a Mezıkövesdi Kistérség KKV szektora számára is különösen fontos kapcsolódási, együttes fejlıdési lehetıséget jelent. 5 Miskolc Fejlesztési Pólus TECHNOPOLISZ alkalmazott high-tech ipari megoldások. Fejlesztési Pólus Stratégia 183

184 Mechatronikai-Kompetencia-Központ geográfiai súlypontjai, kisugárzása Jelölés: kék sáv: (nemzetközi) növekedési tengely; szürke sraffozott: regionális tengely; szürke ellipszis: határon átnyúló vonzáskörzet és kapcsolat; piros folytonos: régión belüli kapcs.; piros szaggatott: régión kívüli kapcs Környezetipar Társadalmi, gazdasági igény és mőszaki lehetıség a környezetközpontú (alternatív) eljárások alkalmazása, a gazdaságban olyan ipari kultúra kialakításával, ahol a tervezés és a termelés, valamint a fogyasztás folyamatában a termelésintegrált környezetvédelem és a termékintegrált környezetvédelem szerves egységet alkot. A fenti célok eléréshez szükséges feltételek: - környezetbarát termékfejlesztés és terméktervezés; - tiszta ipari (természet-kompatibilis) és energiatakarékos technológiák, alternatív energiaforrások kifejlesztése és alkalmazása; - új, komplex szemlélető hulladékfeldolgozási (recycling) technológiák és rendszerek kidolgozása és bevezetése; - környezetbarát innováció, környezettudatos nevelés és képzés, vállalkozási környezet, - lakossági és politikai környezet. Ehhez a környezetipari komplex fejlesztéshez kapcsolódhat a Mezıkövesdi Kistérség az inverz logisztika, a barnamezıs területek komplex rehabilitációja, (részben) új funkciókra történı átalakítása, a bányaterületek rekultivációja, tájsebek rehabilitációja stb. által. Különösen akkor részesedhet a kistérség a pólusban tervezett környezetipari fejlesztések hatásaiból, ha elıremutató, innovatív megoldásokat tud kínálni vagy a kistérségbe vonzani (pl. külföldrıl, nemzetközi kapcsolatok által). 184

185 Környezetipari-Kompetencia-Központ geográfiai súlypontjai, kisugárzása Jelölés: kék sáv: (nemzetközi) növekedési tengely; szürke sraffozott: regionális tengely; szürke ellipszis: határon átnyúló vonzáskörzet és kapcsolat; piros folytonos: régión belüli kapcs.; piros szaggatott: régión kívüli kapcs Szabadidıipar Szabadidıipari-Kompetencia-Központ geográfiai súlypontjai, kisugárzása Jelölés: kék sáv: (nemzetközi) növekedési tengely; szürke sraffozott: regionális tengely; szürke ellipszis: határon átnyúló vonzáskörzet és kapcsolat; piros folytonos: régión belüli kapcs.; piros szaggatott: régión kívüli kapcs. A Miskolc Fejlesztési Pólus stratégiában a szabadidıipar ill. gazdaság a modern gazdaság meghatározó húzóágazatainak növekedési potenciáljára alapul, ugyanakkor nem jelenti a hagyományos turizmus-fejlesztési stratégia beintegrálását, hanem azon növekedési, innovációs eredmények tudatos beépítését tőzi ki célul, amelyek régióbeli K+F teljesítményekre, s a versenyképességet meghatározó K+F alkalmazásra építi a terület fejlesztését. Néhány K+F terület, amely a Mezıkövesdi Kistérséget is érinti, érintheti, s ezzel bekapcsolódhat a regionális szabadidı-gazdaságot érintı - innovációs folyamatokba: megújuló (alternatív) energiaforrások turisztikai hasznosítása; 185

186 környezetbarát, tájba integrálható kommunikációs-információs technológiák és rendszerek kifejlesztése; egészségturisztikai létesítmények szolgáltatásaihoz kapcsolódó intelligens mérı- és felhasználói rendszerek (fitness, egészségügyi eszközök); innovatív balneológiai megoldások: kisfelhasználók, turisztikai kisvállalkozások számára elérhetı árszínvonalú, hazai fejlesztéső wellness technológiák kutatása; a turizmusban és szabadidı szektorban fokozott jelentıséggel bíró személyes igények kiszolgálására alkalmas egyedi vezérlési technológiák kidolgozása; balneológiai kezelések mőszaki technológiai hátterének fejlesztése (pl. súlyfürdı, mint "hungaricum") és a hatásmechanizmusok (például iszappakolások, csontritkulás, masszázsfajták) kutatása; ökoturisztikai, védett területek infrastrukturális fejlesztéseihez kapcsolódó innovatív megoldások (például beton helyett más szilárd burkolat); bezárt bányaterületek, iparterületek turisztikai hasznosítása mőszaki-technológiai hátterének kidolgozása, alternatívák elemzése. Részben ehhez a kompetencia központhoz kapcsolódik az ún. E-preGKK - Egészségipar fejlesztése. E komplex egészségfejlesztı program elemei pl.: - környezeti ártalmak csökkentése - egészségtudatos magatartás általánossá tétele - prevenció, egészséges életmód ösztönzése, - mőszaki alapú élettudományi ipar Logisztika +1 L-preGKK - A logisztikai ipar fejlesztése A logisztikai rendszerek és hálózatok kiemelt fejlesztését meghatározza: - a városi és regionális (gazdaság)fejlesztési koncepció, - Magyarország-logisztikai központ projekt a II. NFT-ben, amelynek célja, hogy Magyarország Közép-Kelet-Európa logisztikai központjává váljon. A (gazdaság)fejlesztési koncepció és a fejlett logisztikai hálózatok közötti kapcsolat: - a globalizáció következtében a mechatronikai ipar, illetve a vegyipar multinacionális cégei világmérető beszállítói és elosztási (disztribúciós) hálózattal rendelkeznek, és ehhez fejlett logisztikai hálózatokat igényeknek; - a KKV-k Kárpát-Euró-Régióra is kiterjedı mőködésében jelentıs szerepet játszik logisztikai szolgáltatások hálózatszerő, klaszterszerő biztosítása; - napjaink termelési-szolgáltatási folyamatai nem egy telephelyhez kötıdnek, hanem hálózatszerően mőködnek, amelynél integráló elemek a logisztikai rendszerek, az ellátási láncok (SCM); - a nagyvállalatok versenyképesség növelésében egyik meghatározó elem az intern (belsı) logisztika, ez nem importálható és harmonikusan kell kapcsolódnia az extern (külsı) hálózatszerő logisztikához; - a vállalatoknál ugyancsak fontos törekvés a lean production (a karcsúsítás), amely egyik nagy lehetısége bizonyos tevékenységnél így a logisztikánál is az outsourcing-ba adás, ami csak akkor érhet el, ha színvonalas logisztikai szolgáltató vállalatok állnak rendelkezésre; 186

187 - a logisztika hálózatok optimális kialakításánál kiemelt feladatot jelent a környezetbarát megoldások választása. Logisztikai fejlesztések geográfiai súlypontjai, kisugárzása Jelölés: kék sáv: (nemzetközi) növekedési tengely; szürke sraffozott: regionális tengely; szürke ellipszis: határon átnyúló vonzáskörzet és kapcsolat; piros folytonos: régión belüli kapcs.; piros szaggatott: régión kívüli kapcs. A logisztikai fejlesztésekhez kapcsolódó, létrehozandó MELOG gazdasági központ geopolitikai potenciálja kimagasló. Az európai közlekedési hálózat V. korridorján és TINA folyosóján keresztül Nyugat-Európa és Kelet-Európa irányába, valamint az észak- és dél-európai államok irányába is szervesen illeszkedik az EU közlekedési hálózatába. A MELOG kontinensközi logisztikai és gazdaságfejlesztési programnak kapcsolata van a transz-szibériai vasútvonal Magyarországon lévı végpontjához (Záhony 173 km). 187

188 14. ábra TEN / TINA folyosók Az Észak-magyarországi Operatív Programban és akciótervben szereplı célok, fejlesztési elképzelések A regionális OP Versenyképes helyi gazdaság megteremtése prioritási tengelyen belül a Térségi jelentıségő iparterületek és logisztikai telephelyek fejlesztése célkitőzés szerint szükséges a régióban a logisztikai fejlesztések ösztönzése, hogy a régió bekapcsolódjon a transzeurópai kereskedelembe, elosztóhálózatok létesüljenek, ami a regionális gazdaság számára új együttmőködési lehetıségeket kínál - kihasználva a régió határ-menti elhelyezkedését. A logisztikai szolgáltató-központ hálózat fı szerepe az intermodális szállítás mind szélesebb körő elterjesztése és koordinálása, valamint a vámszolgálati helyek mőködtetése, irányító-szervezı központja az Észak-magyarországi régió geometriai középpontjában lévı Mezıkövesd / Mezıkeresztes repülıtér és a környezetében lévı, jelenleg állami tulajdonú fejlesztési terület. Az Észak-magyarországi Operatív Program évi akciótervében szereplı projektek A régió ra vonatkozó kiemelt projektek listáján az alábbi, a Mezıkövesdi Kistérségben tervezett fejlesztések szerepelnek: Tibolddaróc, Bükkábrány, Kács szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása Tibolddaróc Községi Önkormányzat KEOP

189 4 és 5 számjegyő utak fejlesztése: Projekt neve Mezıkövesdi kistérség országos közútjainak felújítása Út száma Kezdı-szelvény (km + m) Végszel-vény (km + m) Becsült összes költség (bruttó ezer Ft) A kistérség operatív programja Figyelembe véve az országos és regionális tervezés meghatározó folyamatait, az Új Magyarország Fejlesztési Program célkitőzéseit, az ágazati programokat és a regionális tervezési folyamatokat és dokumentumokat, a Mezıkövesdi Kistérség Operatív Programjának átfogó céljaként a kistérség fenntartható fejlıdésének biztosítása, a minıségi élettér kialakítása került meghatározásra. Az OP átfogó céljának megvalósításához szükséges a térségi versenyképesség erısítése, a területi különbségek csökkentése, ezekhez a kistérség gazdaságának fejlesztése, a helyi adottságokra építı, a kistérségi gazdasági bázist jelentı kis és középvállalkozói szektor erısítése. A mikro-, kis- és középvállalkozások hatékony mőködése megkívánja a gazdasági infrastrukturális és üzleti környezet fejlesztését, a mikro- és KKV-k együttmőködésének támogatását annak érdekében, hogy csökkenjen a nagyvállalkozásokhoz képest jelentıs versenyhátrányuk, sıt a nagyvállalatokkal hatékonyan együttmőködni képes vállalkozói kör, akár beszállítói hálózat alakuljon ki. A kistérségi gazdaság egyik ága a turizmus, a turisztikai lehetıségek kihasználása jelentheti az elmaradott területek felzárkóztatásának egyik irányát. Ennek feltétele a turisztikai tartalom-és szolgáltatásfejlesztés, attrakciók, fogadási kapacitás bıvítése, a szervezeti háttér, partnerségi kapcsolatok megerısítése, valamint a megfelelı marketingmunka, amelyet részben kistérségi szinten kell elvégezni, részben regionális lehetıségekhez kell kapcsolódni. A természetes és épített környezet fejlesztése, védelme is a minıségi életfeltételek kialakítását szolgálja, az élhetı lakókörnyezet biztosítása, a környezet védelme is ehhez járul hozzá. Az átfogó cél teljesülésének további feltétele a kistérség elérhetıségének javítása, regionális szintő térségi kapcsolatok, valamint a kistérség települései közötti kapcsolatok fejlesztése, amely részben a gazdaságot, részben a helyben lakók életminıségét szolgálja. Ez utóbbit javítja a humán szolgáltatások fejlesztése: egészségügy, szociális ellátás, oktatás, képzés, valamint egyéb közszolgáltatáshoz való közel azonos eséllyel történı hozzájutás is. Az Operatív Programban megfogalmazott átfogó cél megvalósulását ennek megfelelıen az alábbi specifikus célok segítik elı: 1. Specifikus cél: A kistérség vállalkozói körének mint a gazdaság fı bázisának megerısítése, támogatása A kistérség versenyképességének javítása érdekében kiemelt jelentıségő a tıkevonzó képesség javítása, amely elısegíti a hazai és külföldi mőködı tıke beruházásainak a kistérségben történı megvalósulását ill. helyben maradását. 189

190 Ennek a folyamatnak az alapja lehet a KKV szektor fejlesztése, valamint a gazdasági szektor számára az üzleti környezet minısége, infrastrukturális ellátottsága, a vállalkozások magas szintő technológiai színvonala, az információkhoz, szolgáltatásokhoz való hozzájutás lehetısége, valamint a nagyobb hatékonyság és gazdasági erı elérése érdekében célszerő együttmőködések kialakítása, hálózatba szervezése. Ezt szolgálhatja az ipari területek és ipari parkok fejlesztése, az induló vállalkozások megerısödését szolgáló inkubációs fejlesztések, amelyek lehetıvé teszik, hogy a kistérség központjában további fejlesztések valósulhassanak meg, de ne csak Mezıkövesden, hanem a kistérség más részén is biztosított legyen a vállalkozások és a mőködıtıke betelepedése, a munkahelyteremtés, a meglévı, ipari célra hasznosítható területek felhasználása. A kis-és középvállalkozások megerısítése érdekében elsıdleges a kistérségen belüli vállalati együttmőködésekben rejlı lehetıségek kihasználásával, a nagyvállalatokhoz képest a termelékenységben és jövedelemtermelı képességben fennálló lemaradás csökkentése, amely pl. a vállalkozások együttmőködésének megteremtésével, beszállítói hálózatba szervezésével, iparági klaszterekhez történı csatlakozás biztosításával érhetı el. A megfelelı mőködés és növekedés érdekében szükséges az üzleti és egyéb gazdasági, vállalati információkhoz, jogszabályi és technológiai környezet által meghatározott kötelezettségekre vonatkozó információkhoz, szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítására, korszerő termelési technológiák kiépítésére. 2. Specifikus cél: A turizmus jövedelemtermelı képességének javítása. A kistérség versenyképességének növelése, a térségi különbségek csökkentése érdekében fontos szerepet kap a turisztikai fejlesztés, részben már meglévı turisztikai termékre / szolgáltatásra alapozva, részben új vagy kihasználatlan potenciál kiaknázására. A fejlesztések hozzájárulnak a turisztikai kínálat bıvítéséhez, minıségi fejlesztéséhez, elısegítik a magasabb fajlagos költést, lehetıvé teszik a szomszédos kistérségek kínálatához igazodó / kiegészítı komplex programcsomagok kialakítását, egyben hozzájárulnak a szezonalitás csökkenéséhez. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell fordítani a régió természeti, kulturális, épített értékeinek megırzésére, állapotának javítására. Fontos, hogy az attrakciófejlesztés, turisztikai fogadókapacitás mellett a turizmust kiszolgáló turisztikai intézményrendszer intézményesítésére is sor kerüljön. Ezek a tevékenységek elısegítik a turisztikai vonzerık ismertségének, a látogatottságnak és kapacitás-kihasználtságának növelését, a jövedelemtermelı képesség erısítését, a turisztikai szereplık tudásának, információinak bıvítését. A turisztikai potenciál kihasználása hatással van a turisztikai bevételek, illetve a turisztikai célú foglalkoztatás növelésére, más gazdasági ágakkal történı összehangolt fejlesztése pedig a kistérség gazdasági erejét emeli. 3. Specifikus cél: A természeti és az épített környezet által biztosított életminıség javítása A kistérség versenyképességének javítása mellett fontos feladatok a környezet fejlesztése, a kistérségi területi / fejlettségbeli különbségek csökkentése, ennek része az épített és társadalmi környezet által kínált életminıség javítása, valamint új fejlıdési irányok meghatározása. A kistérség és települései által biztosított megfelelı életminıség egyik alapfeltétele a települések és a térség környezeti állapota, ezért az itt meghatározott célok teljesítése érdekében a környezeti infrastruktúra fejlesztését, a természeti környezet állapotának Megırzését és javítását is meg kell oldani. Ezek az intézkedések lehetıvé teszik a kistérség lakossága számára az egészséges és biztonságos lakókörnyezetet, a megfelelı minıségő közszolgáltatások elérését, lehetıvé teszik a gazdasági 190

191 fejlıdést és munkahelyteremtést megalapozó, iparterületek és logisztikai telephelyek fejlesztéséhez kapcsolódó feladatok megvalósítását. A fejlesztés során a kistérség települései mind a helyi lakosság, mind az ide érkezık számára élhetıbbé, vonzóbbá, válnak, bıvülnek funkcióik, az általuk nyújtott szolgáltatások köre. A kistérségi természeti és épített környezet védelme elısegíti a térség fenntartható fejlıdését/fejlesztését. 4. Specifikus cél: A társadalmi és térségi kapcsolatok javítása. E specifikus cél kialakításának alapja annak célnak az elérése, hogy a kistérség lakosai számára biztosítva legyen a minıségi köz- és közigazgatási szolgáltatásokhoz való (lehetıleg egyenlıségre törekvı módon történı) hozzáférés, a közösségi jellegő szolgáltatások fejlesztése, a humán közszolgáltatások kistérségi szinten történı optimalizálása, a kistérségi és helyi közigazgatás modernizálása, a hatékony intézményrendszer kialakítása. A kistérség versenyképessége, a területi különbségek csökkentése szempontjából alapvetı fontosságú a régión belüli megfelelı fizikai és virtuális elérhetıség biztosítása. A kistérségi közlekedési rendszerek átalakítása szolgálják a gazdasági szereplık, a lakosság és a turisták mobilitási igényeit, elısegítik a periférikus elhelyezkedéső települések bekapcsolását a kistérség és a régió gazdaságba, javítják a mőködı tıke beáramlását, lehetıvé teszik a kistérségi gazdasági és szolgáltató központ és nagytérségi szinten a fıközlekedési útvonalak elérését, valamint elısegítik a turisztikai vonzerık elérését. A kistérség operatív programjának kialakítása A kistérség vállalkozói körének mint a gazdaság fı bázisának megerısítése, támogatása specifikus cél elérésének alapvetı feltétele új vállalkozások alapítása, az újak és már meglévık megerısödését és sikeres mőködését biztosító színvonalas és korszerő infrastrukturális feltételek megléte, kapcsolódó gazdasági és üzleti szolgáltatások biztosítása, a termelésük technológiai korszerősítése, valamint a vállalati együttmőködések kialakítása. Ezen célok teljesítése érdekében került meghatározásra a kiegyensúlyozott, fenntartható fejlıdés gazdasági alapjainak megerısítése, a kistérség versenyképességének növelése prioritás, amely a meglévı vállalkozások versenyképességének javítását, az új vállalkozások alapítását és azt támogató inkubációs tevékenység növelését, a hatékony mőködés érdekében együttmőködések, partnerségi hálózatok, klaszterek kialakítását, a kistérség ipari / logisztikai célra hasznosítható területeinek fejlesztését célozza meg. A turizmus jövedelemtermelı képességének javítása specifikus cél elérésének feltétele a megfelelı minıségő és mennyiségő, szervezett turisztikai szolgáltatások és attrakciók megléte. E specifikus cél teljesítésének érdekében a kistérségi turisztikai potenciál erısítése prioritás a turisztikai vonzerık, tartalom és szolgáltatás fejlesztését, a keresletnek megfelelı kapacitás kiépítését, a turisztikai intézményrendszert ill. annak hatékony mőködtetését támogatja. A társadalmi és épített környezet által biztosított életminıség javítása specifikus cél megvalósítása a kistérség lakosai számára biztosított az egészséges és biztonságos lakóhely, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, a közcélú intézmények, létesítmények használatát, a szabadidı hasznos eltöltésének feltételeit foglalja magába. Ezért szükség van a települések rehabilitációjára, a barnamezıs területek újbóli hasznosításának kidolgozására, valamint a környezet állapotának megırzésére, védelmére, ezt szolgálja a település-és környezetfejlesztés prioritás. 191

192 A társadalmi és térségi kapcsolatok javítása specifikus cél elérése érdekében szükséges a megfelelı minıségő humán közszolgáltatások kialakítása és az azokhoz való hozzáférés biztosítása, a helyi gazdaság által igényelt szakterületeken a lakosság / munkaerı képzése és foglalkoztatása, valamint a kistérség számára az elérhetıség biztosítása részben az infokommunikációs technológiák, részben a közlekedési kapcsolatok javítása által. Ennek megvalósítását szolgálja a közösségi infrastruktúra, humán fejlesztések elnevezéső prioritás. Horizontális területek A fejlesztések során vannak ún. horizontális elvek, amelyek teljesülése elvárt valamennyi intézkedés, projekt esetében: a környezeti szempontból fenntartható fejlıdés és a társadalmi csoportok közötti esélyegyenlıség biztosítása. Az operatív programintézkedései a több települést érintı ill. kistérségi hatású fejlesztési elképzeléseket tartalmazzák, nem részletezik az egyes települések által megvalósítandó,helyi intézmények infrastrukturális fejlesztését. Prioritások: 1. prioritás: A kiegyensúlyozott, fenntartható fejlıdés gazdasági alapjainak a megerısítése, a kistérség versenyképességének növelése A kistérség fenntartható fejlesztésének és versenyképességének egyik legfontosabb eleme a gazdasági bázis, azon belül a kis- és középvállalati szektor megerısítése. A versenyképesség növelése és a vállalatok termelékenységének javítása, a kistérség gazdasági/üzleti kínálatának vonzóbbá tétele érdekében kiemelten kezelt a magas technológiai színvonal megteremtését, kutatás-fejlesztési, innovációs és technológiatranszfer tevékenységet, valamint a kistérségi gazdaságot támogató szervezet létrehozása, támogatva a vállalati együttmőködések, klaszterek, beszállítói hálózatok kialakítását, a közös vállalati beruházások végrehajtását. A prioritás keretén belül tervezett az új, induló vállalkozások megerısödését célzó inkubációs tevékenységek fejlesztése és bıvítése, lehetıség nyílik a vállalkozások számára a mőködéshez, üzleti továbbfejlıdéshez szükséges általános (pl. pénzügyi, jogi, számviteli, innovációs, pályázati stb.) és specifikus információk és szolgáltatások biztosítására, mőködı ipari parkok, ipari területek kihasználtságának javítására, a betelepülı vállalkozások számára nyújtott szolgáltatások bıvítéséhez és minıségének javítására, befektetés-ösztönzési célú tevékenységek támogatása A vállalkozások versenyképességének javítása A program befektetés-ösztönzést segítı marketinghez tartozó tevékenységeket, a helyi kezdı és már mőködı vállalkozások számára az alapvetı mőködéshez, valamint a továbblépéshez szükséges tanácsadói és üzleti szolgáltatásokat, általános üzleti (pl. pénzügy, jog, innovációs, pályázati stb.) és szakmaspecifikus ismereteket (pl.: környezetipar, szervezetfejlesztés, vállalatirányítás, minıségellenırzés stb.) nyújtását, valamint kistérségi szintő és egyedi projektek elıkészítését ellátó, K+F - technológiatranszfer és gazdaságfejlesztési iroda létrehozását célozza meg. Feladat továbbá a KKV szektoron belüli együttmőködések, klaszterek, klaszterhálózatok, beszállítói integrátor hálózatok létrejöttéhez és sikeres mőködéséhez szükséges szolgáltatások, közös beruházások ösztönzése. 192

193 Tervezett intézkedések és projektek: vállalkozásokat támogató intézmény létrehozása /vagy országos / regionális szolgáltató hálózat helyi irodájának alapítása kutatás-fejlesztési és innovációs transzfer iroda Gazdaságfejlesztési Iroda létrehozása a Mezıkövesdi Önkormányzatnál Helyi Vidékfejlesztési Iroda létrehozása vállalkozások együttmőködésének ösztönzése, támogatása (beszállítói, integrátor hálózat kialakítása) REBESZ program MELOG program Agrár termelési együttmőködés Egerlövı, Négyes, Borsodivánka vállalkozásai között Hór Agro integrátor funkció fejlesztés, TÉSZ, agrár integráció Agrárinnovációs központ 1.2. Új vállalkozások létrejöttének ösztönzése A program tartalmazza a kistérségi fejlesztési koncepcióban vázolt tematikus utakhoz kapcsolódó vállalkozások létrehozását, új vállalkozások mőködésének inkubációs jellegő támogatását, a megerısödésük érdekében nyújtott inkubációs infrastrukturális fejlesztések és szolgáltatások bıvítését, valamint a keresletvezérelt, de a helyi/térségi gazdasági szerkezetnek, kompetenciának és adottságoknak megfelelı, arra alapozott termékszerkezet létrehozását. Tervezett intézkedések és projektek: tematikus utakhoz vállalkozások létrehozása Turisztikai szolgáltatók Kreatív ipar megteremtése üzleti infrastruktúra fejlesztés inkubátorház, benne beruházás-megtakarító szolgáltatások biztosítása Mezıkövesd és a kistérség vállalkozásai számára (nemzetközi) szolgáltató központ a REBESZ/MELOG bázisán vállalkozói készségfejlesztés; Együttmőködésben a vállalkozásfejlesztési intézményekkel korszerő, innovatív technológiák, eljárások, módszerek oktatása, workshopok, konferenciák szervezése a vállalkozások számára Nemzetközi szakmai utak szervezése, tapasztalatcsere piacképes termékszerkezet kialakítása Felületmegmunkálás Mezıgazdasági termékek (gyümölcs, gabona, állattenyésztés termékeire alapozott termékfejlesztés, innovatív termékek) Minıségi, az idegenforgalomhoz kapcsolódó termékek fejlesztése, gyártása, értékesítése (kulturális, (nép)mővészeti alkotások, emléktárgyak stb.) 1.3. Iparterületek és logisztikai telephelyek fejlesztése A program tartalmazza a meglévı vagy újonnan létrehozandó kistérségi és helyi jelentıségő ipari parkok/területek fejlesztését, infrastrukturális ellátottságának növelését, a különbözı szállítási rendszerek összekapcsolását biztosító, logisztikához, raktározáshoz, kereskedelemhez kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztést. Tervezett intézkedések és projektek: 193

194 Indikátorok: ipari parkok, iparterületek fejlesztése A mezıkövesdi ipari park átszervezése Bükkábrány IP létrehozása Cserépfalu Mezıkeresztes Mezınagymihály intermodális logisztikai központ létrehozása Kontinensközi intermodális logisztikai központ, Mezıkövesd/Mezıkeresztes Output indikátor: A gazdaságfejlesztési intézményrendszer keretében létrejött szolgáltató irodák száma (db) A létrejött vállalati együttmőködések (klaszter / hálózat) száma (db) Az ipari és kereskedelmi tevékenységek végzésére alkalmas területek nagysága (ipari park, iparterület, intermodális logisztikai központ) (ha) A fejlesztések eredményeképpen Ipari Park címet elnyert területek száma (db) Újonnan létrejött vállalkozások száma (db) Eredmény indikátor: A K+F iroda / Gazdaságfejlesztési Iroda tanácsadási, inkubációs szolgáltatást igénybe vevı vállalkozások száma (db) A kialakult vállalati együttmőködésekben résztvevı vállalkozások száma (db) A vállalati együttmőködésben végrehajtott közös beruházások értéke (Ft) A kiépített / fejlesztett ipari parkokat, ipari területeket újonnan igénybe vevı vállalkozások száma (db) Létrehozott új munkahelyek száma (db) A prioritás várható hatásai: Az 1. prioritásban felsorolt tevékenységek megvalósulása esetén javul a kistérség gazdaságának versenyképessége, a KKV szektor mőködési hatékonysága, piaci pozíciója, termelési szerkezete. A fejlesztések eredményeként létrejövı vagy megújított gazdasági célra használt területek, szervezetek a térség gazdasági kapacitásának hatékonyabb felhasználását irányozzák elı. A javuló gazdasági teljesítmény és környezet elısegíti a mőködı tıke beáramlását, amely növeli a KKV-k versenyképességét, elısegíti azok foglalkoztatási képességét, végsı soron a kistérség gazdasági erejének és teljesítıképességének, GDP-nek növelését. A kistérségben tervezett / megvalósítandó intermodális logisztikai központ regionális, sıt nagytérségi szintő jelentıséggel bír, fontos, európai jelentıségő közlekedési csomópontban valósul meg termelés, az áruk elosztása, kapcsolódó szolgáltatások nyújtása. A korszerő tudás és információk vállalkozások számára történı nyújtása, vállalkozások közötti elterjesztése, illetve a tudás szélesebb körővé tétele segíti a vállalkozások növekedési és munkahely-teremtési esélyeit. Kockázatok A kistérség fejlıdése szempontjából nagy kockázatot jelent, ha a vállalkozások együttmőködését célzó hálózati projektek (REBESZ, RELOG) nem valósulnak meg a versenytársak idıben történt reakciói miatt, ill. ha egymást kölcsönösen kizáró vagy ellehetetlenítı beruházásokra kerül sor. 194

195 Ennek elkerülése ill. a hatékony forrásfelhasználás érdekében szükséges a kistérségi partnerségi keretek meghatározása, sıt regionális, országos, akár megfelelı partnerek esetén nemzetközi - szintő partnerkapcsolatok megalapozása. Fontos, hogy a fejlesztések megfelelı elıkészítési munka mellett, de a lehetı leghamarabb induljanak meg, különben a környezı térségek elırelépése miatt a kistérségi gazdasági növekedés lelassul, versenyképessége tovább csökken. 2. prioritás: A kistérségi turisztikai potenciál erısítése A gazdasági diverzifikáció egyik ága a kistérség természeti adottságaira, termál/gyógyvízre, kulturális értékeire épülı turizmus fejlesztése, különös tekintettel az ökoturizmus és az aktív turizmus (pl. extrém sport, kerékpáros, lovas turizmus), az örökség- és rendezvényturizmus (például sport és gasztronómia), valamint a falusi turizmus lehetıségeire. Kistérségi szinten a turisztikai forgalom Mezıkövesd és Bogács központú, ezért a kistérségi szintő komplex fejlesztés kiegyenlítettebb fejlıdést, a relatíve hátrányos helyzető települések bevonását teszi lehetıvé. Fontos feladat a meglévı turisztikai attrakció minıségi fejlesztése, új turisztikai vonzerık, illetve komplex turisztikai programcsomagok szükségesek a vendégszám és tartózkodási idı növelése érdekében. A források hatékony felhasználására kell törekedni, ezért a meglévı infrastruktúra esetén elsısorban a gazdaságosan felújíthatók, megvalósíthatók minıségi kategória emelésére, szolgáltatási körének bıvítésére kell koncentrálni. Természetesen a kistérségi szintő turisztikai kínálat bıvítése elengedhetetlen, ezt valósítja meg a kistérség településeinek bevonásával tervezett és szervezett, a települések adottságaira alapozott attrakciófejlesztés. A fenntartható turizmusfejlesztés elengedhetetlen feltétele a megfelelı mennyiségő és minıségő humán erıforrás megléte, ami a kistérségben egyes szakterületeken hiányzik. A kistérség turisztikai intézményrendszere hiányos ill. a rendelkezésre álló szétdarabolt, a szolgáltatók egymás mellett mőködnek, csak kis mértékben kooperálnak. A hatékonyság érdekében együtt kell mőködni mind kistérségi szinten, mind a regionális turisztikai szervezetekkel, így pl. a turisztikai marketingtevékenység kisebb erıforrásokat követel meg helyben, s esély nyílik a hazai és nemzetközi turisztikai piacon történı koncentrált megjelenésre. A szomszédos kistérségek, a régió turisztikai kínálata (például hegyvidéki terület, várak, borvidék stb.) valamint a kistérség kínálatát komplementer módon egészíthetik ki egymást, ezért hangsúlyos a helyi ill. a közös komplex programok kidolgozása, összehangolt turisztikai tartalom-és szolgáltatásfejlesztése. Fontos kritérium, hogy a turisztikai fejlesztések a természeti és társadalmi környezet terhelhetıségének mértékét figyelembe vegyék, és ne álljanak ellentmondásban a gazdasági célú fejlesztésekkel A kistérség turisztikai vonzerejének, termékeinek fenntartható fejlesztése A program keretében tervezett a kistérség turisztikai adottságainak megfelelıen az egészségturizmushoz kapcsolódóan a meglévı termál- és gyógyfürdık technológiai korszerősítése, a turisztikai és egészségügyi szolgáltatások komplex fejlesztése, rehabilitációs rekreációs / központok fejlesztése. Az öko-, aktív és természetközeli turizmus fejlesztése a kistérség természeti és környezeti értékeinek, lehetıségeinek turisztikai célú hasznosítását, az öko-, aktív és természetközeli turizmus fogadási feltételeinek javítását, a kerékpárút-hálózat, valamint a víziturizmus infrastrukturális feltételrendszerének fejlesztését, a természeti értékek védelmét, megismertetését célzó fejlesztéseket foglalja magába. 195

196 A kulturális- és örökségturizmus keretében a kistérségben található kulturális, építészeti örökség, kulturális hagyományok turisztikai célú fejlesztése, tematikus útvonalak, regionális ill. országos vonzerejő rendezvények szervezése, lebonyolítása, infrastruktúrájának kiépítése tervezett. A program része a projektekhez kapcsolódó tájékoztatási, információs tevékenység lebonyolítása és a marketing tevékenység is (összhangban a 2.3. program céljaival és intézkedéseivel). Tervezett intézkedések és projektek: tartalom-és szolgáltatásfejlesztés: természeti értékek, kulturális örökség, tematikus utak Bor-és pinceút Kıkultúra tematikus út programszervezés, Történelmi, kézmőves táborok Cserkész központ fogadófeltételek (megközelíthetıség, tájékoztatás) javítása Bükkaljai Tematikus Utak Körgyőrő Kistérségi információs kiadvány Kistérségi honlap feltöltése turisztikai információkkal Egységes tábla- ill. jelzésrendszer kialakítása és használata 2.2. Minıségi szálláshelyek és szolgáltatások fejlesztése A program tartalma a turisztikai vonzerık közelében a kereskedelmi szálláshelyek minıségi fejlesztése (vendégbarát átalakítása, korszerősítése, akadálymentesítése), bıvítése, a szálláshelyeken kínált szolgáltatások (pl. életmód-átalakító, családbarát stb. szolgáltatások) fejlesztése. Egyes turisztikai desztinációk megkövetelhetik új szálláshelyek létesítését is. Tervezett intézkedések és projektek: szálláshelyek fejlesztése Az idegenforgalmi koncepció alapján meghatározott potenciál alapján az egyes településeken szálláshelyek fejlesztése szolgáltatások fejlesztése Ifjúsági szabadidı központ és rendezvények Extrém sport központok és rendezvények 2.3. Térségi desztináció-menedzsment szervezet; kapcsolódás a regionális klaszterközponthoz A program során a térségi menedzsment szervezet létrehozása a kistérség turisztikai intézményrendszerének kialakítását, mőködtetését, projekt koordinációt, valamint a régió turisztikai intézményrendszeréhez történı kapcsolódást valósítja meg. Általa kerül kialakításra a térség marketing programja, akciói, így a turisztikai védjegyrendszerek létrehozása, alkalmazása, valamint a turisztikai márkaképzés. Fontos elırelépést jelenthet a kistérség számára, ha az Észak-magyarországi Régióban megvalósuló turisztikai klaszter (amely elvileg együttmőködik az Észak-magyarországi Régióval) kezdeményezéshez a kistérség csatlakozik és azzal aktívan együttmőködik. Tervezett intézkedések és projektek: turisztikai projekt koordináció 196

197 Indikátorok: A Mezıkövesdi Kistérség komplex fejlesztési stratégiája és programja Kistérségi TDM szervezet kialakítása, mőködési kör, feltételek meghatározása térségi turisztikai marketing Marketing koncepció készítés a kistérség számára Marketing akciók megvalósítása (akár együttmőködésben a régióval) Output indikátor: Kialakított és mőködı turisztikai együttmőködések, komplex programok száma (db) Újonnan megvalósuló vagy felújított turisztikai attrakciók száma (db) Újonnan megvalósuló vagy felújított kereskedelmi szálláshelyek ill. férıhelyek száma (db) Kialakított turisztikai együttmőködések száma (db) Új kiállítási helyszínek és kiállítások száma (db) Kialakított tematikus útvonalak száma (db) Eredmény indikátor: A kistérségbe érkezı turisták számának emelkedése (%) A fejlesztett vonzerıket látogató turisták száma (fı) A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma / lakosra jutó vendégéjszakák száma ill. a növekedés mértéke (db, %) A prioritás várható hatásai: A turisztikai fejlesztések következményeként, a meglévı turisztikai attrakciók továbbfejlesztésének, illetve újak kialakításának köszönhetıen emelkedik a kistérségbe látogató turisták száma és tartózkodási ideje, nı az itt eltöltött vendégéjszakák száma, ami a turizmusból származó jövedelmeket növeli. Eközben csökken(het) a szezonalitás, nı a turisztikai szezon hossza. Az eddig a turizmus szempontjából elhanyagolt települések is bekerülnek a turisztikai célpontok közé, ezzel csökken elzártságuk, esélyt kapnak a helyi gazdasági jövedelmek növelésére, a települések fejlıdésére, felzárkózására. A természeti értékek, kulturális örökség fenntartható kezelése nemcsak a környezet, hanem a társadalom számára is pozitív változásokat hoz, javul az adott településen / térségben élık életminısége. A turisztikai együttmőködések létrehozásával a kistérség eredményesebben tud fellépni a látogatók térségbe vonzása érdekében, valamint a regionális klaszterhez történı kapcsolódás hatékonyságbeli növekedést is eredményez. Kockázatok A versenytársak tevékenysége csakúgy, mint a gazdaságfejlesztés tekintetében kulcsfontosságú tényezı, hiszen a környezı térségek gyorsabb ütemő fejlıdése miatt az idegenforgalmi bevételek stagnálása, csökkenése, fejlesztési források elvesztése, munkaerıleépítés is reális fenyegetettség lehet, amely együtt a közbiztonság esetleges romlásával a kistérség idegenforgalmi versenyképességét tovább csökkentheti. Ha a forráshoz jutás feltételei romlanak, esély van a turisztikai szolgáltatások jelenlegi színvonalának, minıségének hanyatlására. Hatékony integrátori szervezetek hiányában, a koordinálatlan fejlesztések következtében a térség idegenforgalma és környezethasználata között konfliktushelyzet alakulhat ki. 3. prioritás: Település- és környezetfejlesztés 197

198 A kistérség versenyképességét és területi kohézióját növeli a települési infrastruktúra fejlesztése, a településközpontok, barnamezıs területek rehabilitációja, társadalmi, szociális szempontokat is integráló fizikai és funkcionális megújítása, többfunkciós közösségi terek létrehozása, élhetı, biztonságos és egészséges települési környezet kialakítása. A prioritás a kistérség és településeinek környezetének minıségének javítása érdekében megcélozza a települések szennyvíz-és csapadékvíz kezelésének megoldását, a települések természeti és táji értékeinek védelmét, a lakossági és intézményi környezetszemlélet-formáló, környezeti tudat növelı akciók végrehajtását Település-rehabilitáció A program a települések épített környezetének javítását szolgálja, célja, hogy a lakosság számára vonzó települési környezetet biztosítson, egészséges és biztonságos munkahelyi és lakókörnyezetet alakítson ki. A program központi célja a települések, a településközpontok épített környezetének és funkcióinak elsısorban gazdasági és közösségi célú megújítása, új funkciók telepítése, kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése, közösségi terek kialakítása. Mindez a kistérség számára kijelölt funkciók települési szintre történı lebontását követıen elkészített / módosított, egységes keretbe foglalt településfejlesztési tervek alapján történik. Tervezett intézkedések és projektek: közterület rehabilitáció Az egyes településeken egységes településkép kialakítása Köztéri bútorok kihelyezése, felújítása Információs táblarendszer kihelyezése közintézmények, közösségi helyiségek kialakítása; Közösségfejlesztési célú, kulturális helyiségek, alkotóházak létrehozása E-pont sport és szabadidıs létesítmények Extrém sport központ Bükkzsérc országos és európai versenyek, edzıtáborok Mezıkövesden (Kavicsos-tó, Zsóry Fürdı) lakáscélú fejlesztések, lakópark Mezıkövesd Zsóry fürdı, Cserépfalu, Egerlövı, Bogács belterületi infrastruktúra fejlesztés, közlekedési feltételek javítása, Gyalogos és kerékpáros közlekedésre alkalmas útfelületek kialakítása, javítása Útburkolat javítás Idegenforgalmi célterületen szociális helyiség (mosdó, WC) kialakítása 3.2. Barnamezıs területek fejlesztése A program célja, hogy a kistréségben meglévı barnamezıs, ipari-gazdasági célra igénybe vehetı (pl. laktanyák, egykori iparterületek, ill. környezet és egyéb szennyezés által nem érintett területek esetében a korábbitól eltérı funkciók megalapozásával elısegítse az érintett területek revitalizációját, funkcióváltását. Mivel a kistérségben bányászati célra használt területek is találhatók, célszerő ezen hányók stb. hasznosítása, s mivel az egykori bányamővelés nyomot hagyott a természeti tájon, ezek kezelése is aktuális feladat. Tervezett intézkedések és projektek: 198

199 barnamezıs területek rekultivációja laktanya K bánya meddıhányó tájsebek, felhagyott bányák rehabilitációja és hasznosítása Bükkábrány, Mezıkövesd, Bogács 3.3. Környezetvédelem A programban meghatározott intézkedések elısegítik a települések természeti környezetének megırzését, állapotának javítását, a helyi természeti értékek védelmén, a környezet védelmét szolgáló infrastruktúra kiépítésén (pl. hulladékgyőjtés, hasznosítás; szennyvízkezelés stb.), ár-és belvízvédelmi, zaj- és levegıszennyezés csökkentése feladatokon, valamint a lakosság és a döntéshozók környezeti szemléletének, tudatának fejlesztésén, környezetvédelemmel kapcsolatos információk terjesztésén keresztül. Tervezett intézkedések és projektek: hulladék-, szennyvíz-, csapadékvíz kezelés Kistérségi szennyvízcsatorna-hálózat (Mezıkövesd, Tibolddaróc, Kács és Bükkábrány, Egerlövı, Borsodgeszt, Csincse, Vatta) A kistérség komplex csapadékvíz elvezetése, ár- és belvíz védelme környezeti rehabilitáció (tájsebek, vízbázis, por/zajszennyezés ) Bükkábrány környezettudatosság fejlesztése Alternatív energia hasznosítás Kistérségi szinten tájékoztató rendezvények a lakosság / gazdaság számára felszíni vizek védelme Indikátorok: Output-indikátorok: Funkcióváltással felújított településközpontok, közterületek nagysága (ha) Felújított vagy újonnan létrehozott közösségi célú (oktatási, szociális és egészségügyi intézmények, sport/szabadidıs) létesítmények száma (db) Megépített lakóparkok száma / férıhelyek száma (db) Revitalizált / rekultivált barnamezıs területek nagysága (ha) Bányaterület rehabilitáció (ha) Létrehozott szennyvíztisztító üzem/telep (db) Bel/csapadékvíz elvezetı mővek hossza (m) Megvalósított környezetvédelmi programok száma (db) Eredmény-indikátorok: A 2000 LE alatti településeken a korszerő szennyvízkezeléssel ellátott lakások aránya (%) Védett területek nagyságának növekedése (%) A felújított vagy újonnan létrehozott közösségi célú tereket, létesítményeket használók száma / lakosság aránya (fı) Létrehozott új munkahelyek száma (db) A prioritás várható hatásai: A fejlesztések eredményeként funkciójában megújított, társadalmi és gazdasági vonzerıvel rendelkezı települések alakulnak ki, megszőnnek a leromlott állapotú településrészek, amely a gazdasági tevékenységek, magán beruházások bıvülését és új munkahelyek teremtését 199

200 eredményezheti. A települések lakossága számára elérhetıvé válnak a megfelelı minıségő közszolgáltatások, amelyek hozzájárulnak a települési / kistérségi környezet védelméhez, a biztonságos és egészségesebb lakókörnyezet kialakításához. Amennyiben a kistérség a régió környezetvédelmi iparához kapcsolódni tud, nemcsak a környezeti terhelés lesz alacsonyabb, de hosszú távon a gazdasági felzárkózás is lehetıvé válik. Kockázatok A fejlesztések elmaradása hozzájárul a kistérséget érintı környezetszennyezés, környezet terhelés fokozódásához, a termálvízkutak és ivóvízforrások hidrogeológiai védelmének a hulladék komplex kezelésének, a termıtalaj védelmének hiánya az egészséget közvetlenül is veszélyezteti. A kistérségi és regionális szintő összehangolás esetleges hiányából kockázatok, veszteségek és károk adódhatnak, együttmőködve lehetıség van az erıforrások hatékonyabb felhasználására. 4. prioritás: Közösségi infrastruktúra, humán fejlesztések A humán jellegő közszolgáltatások (kis)térségi alapon történı optimalizálása lehetıvé teszi a funkciók megfelelı térségi/földrajzi elosztását a települések között, csökkentve a fennálló térségi különbségeket, a koncentráció oldását. Ennek keretében nyílik lehetıség a közoktatási, egészségügyi, szociális alapellátás és közösségi intézményrendszer térségi alapon szervezett infrastrukturális fejlesztésére, a magas minıségő szolgáltatásokhoz való egyenletes és területileg kiegyensúlyozott hozzáférés érdekében. A helyi önkormányzatok közigazgatási feladatainak elektronizálását, modernizálása hozzájárul a helyi közigazgatás hatékonyabb mőködéséhez, a lakosság hivatali ügyintézésének gyors és ügyfélbarát kiszolgálásához Egészségügyi ellátás fejlesztése A program tartalmazza a korszerő egészségügyi, rehabilitációs és ápolási szolgáltatások háttérfeltételeinek kialakításához szükséges fejlesztéseket (rehabilitáció, térségi alapú integrált alapellátás intézményi fejlesztése, járóbeteg szakellátás korszerősítése), ennek infrastrukturális hátterének kialakítását. E rendszer keretein belül célszerő megvalósítani az egészséges életmódra történı nevelés, lakossági szemléletformálás céljával szervezett programokat is. Tervezett intézkedések és projektek egészségügyi, rehabilitációs és ápolási szolgáltatások kialakítása Egészségügyi / sürgısségi központ, Mezıkövesd valamint ehhez szükséges infrastruktúra biztosítása Mezıkövesd Zsóry Fürdı szolgáltatás bıvítés, korszerősítés Borsodivánka Sály Mezıkövesd egészségnevelési programok 4.2.Szociális ellátás fejlesztése 200

201 E program tartalmazza a szociális intézményrendszeréhez kapcsolható, ellátást nyújtó létesítmények, fejlesztését (pl. gyermekotthon, nappali ellátások, bölcsıdék, további családközeli szociális szolgáltatások) és többfunkciós közösségi terek, intézmények létrehozását. Tervezett intézkedések és projektek hátrányos helyzető társadalmi csoportok gondozása Sály: mozgássérültek fejlesztı intézete Borsodivánka : Pszichiátriai Intézet idıskorúak ellátása Nyugdíjas és szeretetház funkciók: Tard, Cserépfalu kapcsolódó infrastruktúra fejlesztés oktatási-nevelési funkciót ellátó intézmények fejlesztése 4.3. Oktatás, képzés fejlesztése A program elsısorban a gazdaság igényére alapozott, a közoktatás keretében vagy azt kiegészítı, kistérség, de akár regionális szinten is jelentıs oktatási központ megalakítását célozza. Ennek keretében sor kerülhet intézmények felújítására, bıvítésére, de alapvetı szükség van a képzések rendszerének kidolgozására. Tervezett intézkedések és projektek A helyi / térségi gazdasági igényeknek megfelelı képzési struktúra kialakítása, és a hozzá szükséges infrastrukturális fejlesztések megvalósítása MELOG programhoz kapcsolódó szakképzés Fémfeldolgozáshoz kapcsolódó oktatási, képzési struktúra, tananyag készítése, helyszín biztosítása 4.4. Információtechnológiai fejlesztések A program célja, hogy korszerő informatikai fejlesztések segítségével lehetıvé váljon a kistérség településein a közszolgáltatások minıségének javítása, lakosság számára a munkához, hivatali ügyintézéshez, közszolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó napi ügyek színvonalas, gyors és hatékony intézése biztosított legyen. A lakosság és az üzleti szektor igényeinek kielégítésére az egységes, magas standardoknak megfelelı közigazgatási szolgáltatások kialakítása magában foglalja a közigazgatási és adminisztratív alkalmazások integrált alrendszereinek a létrehozását, továbbfejlesztését, bıvítését, amely az - e-ügyintézés megvalósítása, - on-line közigazgatási információk szolgáltatása; - az ügyintézéshez szükséges nyomtatványok, őrlapok letölthetısége, on-line kitöltése, hitelesítése, továbbítása (kétirányú interaktivitás), minısített biztonságú elektronikus aláírás alkalmazásával - on-line településmarketing feladatokat is. A közigazgatás munkájának hatékonysága, gyorsasága és biztonsága, a lakosság és a gazdasági szféra magas színvonalú infokommunikációs infrastruktúrához juttatása szükségessé teszi a 201

202 szélessávú elektronikus hírközlési infrastruktúra bıvítését, a szélessávú hálózat kialakítását, lefedettség növelését. Szükséges feltétel a korszerő és megbízható informatikai hálózat megléte, a javasolt kísérleti projekt alapja pedig a szélessávú internet elérhetısége. Tervezett intézkedések és projektek Közigazgatási /közszolgáltatási informatikai rendszer fejlesztése Közös portál létrehozása a kistérség számára Informatikai fejlesztések a helyi önkormányzatoknál E-települések Szélessávú internet szolgáltatás kiépítése a kistérségben Kísérleti projekt keretében ún. E-Települések kezdeményezés kialakítása (lakóotthonok kialakítása és otthonról mőködtetett vállalkozások alapítása) 4.5. A kistérség közlekedésének fejlesztése A gazdaságfejlesztı és turisztikai tevékenységek, valamint a lakosság életminıségének javítása feltételezi a kistérségi központtól távolabb fekvı települések számára is a fizikai elérhetıséget, a kistérségi (és akár regionális) gazdaságba történı becsatlakozásuk lehetıségét. A közlekedési feltételek biztosítása, az elérhetıség megteremtése a gazdasági szereplık mobilitási igényét, a lakosság által a munkahelyek, közszolgáltatások elérését, a lakosság és ide érkezı turisták számára a szabadidıs mobilitás kiszolgálását biztosítja. a érdekében. A közutak fejlesztése elsısorban a gazdasági célokat szolgálja, a kistérség fejlesztési koncepciójában megfogalmazottakkal összhangban a kistérségi funkciók földrajzi meghatározottságával párhuzamosan kell, hogy történjen. A program magában foglalja a kistérségben tervezett, annak minden települését érintı kerékpárúthálózat megvalósítását is. Tervezett intézkedések és projektek Térségi (tömeg)közlekedés ill. közlekedési szolgáltatások szervezése, kerékpárút-hálózat kialakítása A Tisza és a Bükk közötti kerékpárút tervezése, építése (jelenleg 5 ütemben tervezve) településeket összekötı út (utak) építése Közúti összeköttetés a tematikus utak mentén (K-NY irány a kistérség É részén) A Bükkaljai körgyőrő kistérségi szakaszának tervezése, kivitelezése Bükkaljai Tematikus Utak Körgyőrő Indikátorok: Output indikátor: Az újonnan létrehozott vagy átszervezett/racionalizált egészségügyi és / vagy szociális szolgáltatások száma (db) Az egészségügyi és/vagy szociális ellátás biztosítása érdekében létrejött szolgáltatóközpont /rendelı / ellátóhelyiség / lakóotthon száma (db) Az egészségnevelés érdekében elindított projektek, programok, kampányok száma (db) Létrejött oktatási központ(ok) száma (db) Az oktatási központok által nyújtott képzések száma (db) 202

203 Kistérségi portál (db) Megépített és felújított úthálózat hossza (km) Kiépült kerékpárút hálózat hossza (km) Beszerzett vagy korszerősített közlekedési eszközök száma (db) Eredmény indikátor: Ellátottak száma (fı/év) Az oktatási / nevelési programokban résztvevık száma (fı) Képzéseken résztvevık száma (fı) Az elérési idı csökkenése a felújított/megépített útszakaszokon 10 km úthosszra vetítve (%) A kistérségi központot közúton és tömegközlekedéssel 20/30 percen belül elérı lakosság számának növekedése (%) A prioritás várható hatásai: A fejlesztések eredményeképpen a lakosság hozzájut a kistérségi alapon szervezett egészségügyi, szociális, oktatási (köz)szolgáltatásokhoz, amelyeket kistérségi szintő együttmőködések keretében hatékonyabban mőködhetnek. A humán intézményrendszer modernizálása a szolgáltatási, ellátási színvonal javítását eredményezi, ez hozzájárulhat a szociális problémák kezeléséhez, a lakosság egészségi állapotának javításához, csökkennek a szociális feszültségek. Javul a kistérség és annak településeinek fizikai és virtuális elérhetısége, a lakosság gyorsabban és kényelmesebben eljut munkahelyére, vagy ahol szabadidejét kívánja eltölteni, a javuló közlekedési kapcsolatok következtében a periférikus elhelyezkedéső / zsáktelepülések is bekapcsolódhatnak a kistérségi (vagy tágabb szinten a regionális) gazdaságba, a potenciális beruházások eredményeként létrejövı munkahelyek javítják a foglalkoztatottságot. Kockázatok A fejlesztések elmaradása esetén a kistérség humán oldali versenyképessége tovább csökken, romlik a társadalom egészségi, fizikai és mentális állapota. A megfelelı oktatási / képzési rendszer hiányában a munkaerıpiacon egyre több alulképzett munkavállaló jelenik meg, vagy a képzési kereslet és kínálat között fennálló nagymértékő eltérés munkaerı hiányt eredményez. Az informatikai/információtechnológiai fejlesztések elmaradása tovább csökkenti a kistérség versenyképességét, és jelentıs innovativitást gátló tényezı. A közlekedési lehetıségek, összeköttetés hiánya fenntartja a zsák jellegő települések elzártságát, a kerékpárutak hiánya gátolja az aktív turizmus lehetıségeinek kihasználását Várható kockázatok, kockázatkezelés Az operatív program minden prioritása tartalmazza az adott prioritás ill. az ott tervezett intézkedésekkel kapcsolatos, a fejlesztések elmaradása vagy jelentıs késése következtében fellépı legfontosabb kockázatokat A fejlesztések várható hatásai Az operatív program minden prioritása tartalmazza az adott prioritás ill. az ott tervezett intézkedésekkel kapcsolatos várható, a kistérség fejlıdése számára elengedhetetlen pozitív változásokat. 203

204 6 A közötti idıszakra vonatkozó projektmátrix táblázat (elsısorban a évekre részletezve) A helyzetfeltárás eredményeit alapul véve sor került a kistérségi funkciók meghatározására, települési és kistérségi projektek azonosítására a kistérségi közös felületek, programok definiálásán keresztül. A projektmátrix bemutatja, mely programok mely településeket érintik, a projektek nagyprojektek, fıbb ágazatok, fejlesztési irányok szerint vannak csoportosítva. Ennek célja az, hogy a finanszírozási oldallal egyértelmő legyen a kapcsolat, ne kerüljön sor átfedésekre az egyes települések által megszerezni kívánt források ill. ne legyenek egymást kölcsönösen kizáró projektek. Fı funkciócsoportok: gazdfejl tájhasználat tursiztika, idegenforgalom, tematikus utak, szociális és képzés jellegő programok. Mivel a korábbi akcióprogram nem tartalmaz számos fontos fejlesztési irányt, projektet, ezért szükséges volt a javaslatok körének bıvítése, így pl. gazdaság teljes körő megközelítés és prioritások meghatározása szükséges. Fontos, hogy a kistérségi szintő fejlesztések jelentsék a társadalmi konszenzus alapját, amely alapján sajátjának érzi a település is a programokat, továbbá a kölcsönhatások által egyenszilárdságú fejlıdés is bekövetkezhet. A települési projektek továbbra is fontos szerepet játszanak, de nem kistérségi szintőek, ezért egy részének finanszírozása eltérı forrásokból lehetséges. Forrásokhoz jutás érdekében a fejlesztéseket koordinálni szükséges az egyes önkormányzatok között. 204

205 205

206 7 A célokhoz, feladatokhoz rendelt források feltérképezése Az ágazati, regionális, vidékfejlesztési források prioritás és intézkedés szintre lebontott forrástérképe ugyanazon struktúrában és fejlesztési célok, elképzelések szerint tartalmazza a fejlesztéseket, projekteket, mint a projektmátrix. 206

207 207

208 208

209 209

210 210

211 211