Tér-Idő Műterem Bt. H-6720 Szeged, Arany J. u. 7. Tel/fax:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tér-Idő Műterem Bt. H-6720 Szeged, Arany J. u. 7. Tel/fax: 06-62-670-818 E-mail: szemart@szemart.hu"

Átírás

1

2 Megbízó: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviseli: Almási István polgármester Megbízott: Grants Europe Consulting Kft. & Tér-Idő Műterem Bt. konzorciuma Grants Europe Consulting Kft. H-1054 Budapest, Vértanúk tere 1. Tel: Fax: Honlap: Tér-Idő Műterem Bt. H-6720 Szeged, Arany J. u. 7. Tel/fax: Témafelelősök Területrendezés Településtervezés Városépítészet, városi környezet Épített örökség, műemlékek Régészet Táj, természet Közlekedés Víziközművek Energia, hírközlés Környezetvédelem Társadalom Humán infrastruktúra Gazdaság Séra Zsolt közgazdász Szemerey Márta okl. építészmérnök Nagy Imre okl. építészmérnök (Relief Art Bt. Szeged) Szemerey Márta okl. építészmérnök Kiss Lajos okl. építészmérnök Szemerey-Kiss Balázs PhD okl. műemlékvédelmi szakértő Lőrinczy Gábor régész Tóthné Pocsok Katalin okl. táj- és kertépítész mérnök (TOPO PLAN Kft. Budapest) Bombolya Erzsébet okl. építőmérnök (Deltaterv Kft.) Vargáné Patkós Margit okl. vízépítő mérnök Somogyi János okl. villamosmérnök (Jakab és Soma Bt. Szeged) Tóthné Pocsok Katalin okl. táj- és kertépítész mérnök, környezetvédelmi szakértő Séra Zsolt, Tarnai Dániel Erhardt Andrea, Tarnai Dániel Séra Zsolt, Tarnai Dániel

3 Tartalomjegyzék Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város 1. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, A VÁROS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Kivonat az 1/2014. (I. 3.) Ogy. határozat mellékletéből, az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióból Kivonat Csongrád megye területfejlesztési koncepciójából Kivonat Csongrád megye stratégiai programja munkaanyagából (Hódmezővásárhely szerepét taglaló említések) A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA A területrendezés fogalma, tervezési szintek Területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény (Tftv.) évi XXVI. Törvény az Országos Területrendezési Tervről (OTrT.tv.) Országos Területrendezési Terv (2003. évi XXVI. törvény) Az OTrT Hódmezővásárhelyt érintő térségi szerkezeti elemei OTrT övezeti tervlapok kivonata Csongrád megye területrendezési terve (2012) Szerkezeti Terv kivonata Hódmezővásárhely közigazgatási területét érintő országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és objektumok CsMTrT övezeti tervlapok kivonata Az összehangolást elősegítő szabálypontok (OTrT tv.) A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVEINEK VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI Algyő Nagyközség Településszerkezeti Terve (2007) Sándorfalva Város Településszerkezeti Terve (2011) Dóc Község Rendezési Terve (2009) Mindszent Város Településszerkezeti Terve (2010) Mártély Község Rendezési Terve (2002, HÉSZ 2010) Derekegyház Község Településszerkezeti Terve (2006, HÉSZ 2009) Székkutas Község Településszerkezeti Terve (2004) Békéssámson Község Településszerkezeti Terve (2010) Makó Város Településszerkezeti Terve (2009) Óföldeák Község Településszerkezeti Terve (2008) Földeák Község Településszerkezeti Terve (2004) Maroslele község Településszerkezeti Terve (2004) HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK Hatályos fejlesztési koncepció, integrált település-fejlesztési stratégia Városfejlesztési Koncepció Integrált városfejlesztési stratégia Hatályos településfejlesztési és település-rendezési szerződések TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEK A hatályban lévő településrendezési eszközök... 53

4 Településszerkezeti Terv Helyi Építési Szabályzat A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA Demográfia, népesség A népességszám alakulása az országos és a térségi trendek tükrében Természetes népmozgalom Vándorlási különbözet Korösszetétel Nemzetiségi összetétel Képzettség Foglalkoztatottság Aktivitási arány, munkanélküliség Foglalkoztatottak Regisztrált álláskeresők Közfoglalkoztatás Jövedelmi viszonyok, életminőség Települési identitást erősítő tényezők Történelem Kulturális adottságok Vallási közösségek HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA Oktatás Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás Középfokú oktatás Felsőoktatás Köznevelési, oktatási feladatellátás intézményrendszere Egészségügy Alapellátás Szakellátás Egészséges Vásárhely Program (EVP) Szociális ellátás A szociális ellátást meghatározó keretrendszer Főbb szociális támogatások A szociális és gyermekjóléti intézményrendszer Kultúra Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ Tornyai János Múzeum Alföldi Galéria Emlékpont Holokauszt Múzeum Magyar Tragédia Csúcsi Fazekasház Népművészeti ház

5 Egyéb kiállítási helyszínek Bessenyei Ferenc Művelődési Központ Németh László Városi Könyvtár Mozaik mozi Egyéb intézmények HÓDMEZŐVÁSÁRHELY GAZDASÁGA Gazdasági súly, szerepkör Gazdaság ágazatai, jellemzői Mezőgazdaság Ipar Építőipar Szolgáltatás Gazdasági szervezetek főbb jellemzői Gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők, fejlesztési források Turizmus Kínálati jellemzők Keresleti jellemzők TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA Természeti adottságok Domborzati viszonyok Geológiai és talajtani adottságok Éghajlat Vízrajzi adottságok Növényzet Állatvilág Tájhasználat, tájszerkezet Tájtörténeti vizsgálat Tájhasználat értékelése Védett, védendő táji- természeti értékek, területek Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló, védelemre tervezett terület, érték, emlék Ökológiai hálózat Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése ZÖLDFELÜLETI RENDSZER A települési zöldfelületi rendszer elemei Szerkezeti, kondicionáló szempontból lényeges, a zöldfelületi karakter meghatározó elemek Zöldfelületi ellátottság közparkok, közkertek A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA Területfelhasználás A város szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata Művelési ágak és a minőségi osztályok Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek

6 Alulhasznosított barnamezős területek Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) területek Telekstruktúra Telekmorfológia és telekméret vizsgálat Tulajdonjogi vizsgálat Önkormányzati tulajdon kataszter Geodéziai felmérés Építmények Funkció, kapacitás Beépítési jellemzők Magasság, szintszám, tetőidom Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok Az épített környezet értékei Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők Világörökségi és világörökségi várományos terület Műemlékek A műemlékvédelem sajátos tárgyai Műemléki terület Nemzeti emlékhely Helyi védelem Az épített környezet konfliktusai, problémái KÖZLEKEDÉS Hálózatok és hálózati kapcsolatok Közúti közlekedés Közösségi közlekedés Közúti közlekedés Kötöttpályás közlekedés Kerékpáros és gyalogos közlekedés Parkolás KÖZMŰVESÍTÉS Víziközművek Vízgazdálkodás és vízellátás Szennyvízelvezetés Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Energia Energiagazdálkodás és energiaellátás Megújuló energiaforrások Elektronikus hírközlés Vezetékes távbeszélő ellátás Vezeték nélküli hírközlési szolgáltatás KÖRNYEZETVÉDELEM, TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS Talaj

7 15.2. Felszíni és felszín alatti vizek Felszíni vizek Felszín alatti vizek Levegőtisztaság Zaj- és rezgésterhelés Sugárzásvédelem Hulladékkezelés Vizuális környezetterhelés Árvízvédelem Fennálló környezetvédelmi konfliktusok KATASZTRÓFAVÉDELEM Építésföldtani korlátok Alábányászott területek, barlangok, pincék Csúszás- és süllyedésveszélyes területek Földrengés veszélyeztetett területek Vízrajzi veszélyeztetettség Egyéb katasztrófavédelmi kockázat ÁSVÁNYI NYERSANYAG LELŐHELYEK VÁROSI KLÍMA

8 Ábrajegyzék 1. ábra: Magyarország területi célkitűzéseinek és területi célrendszerének, valamint az EU2020 területi célkitűzéseinek és eszközeinek kapcsolata ábra: nemzeti prioritások és fejlesztési tématerületek ábra: Az autonóm térség/település modellje az OTK-ban ábra: Városhálózat ábra: Elmaradott térségek ábra: Közlekedési és nemzetközi térszerkezet ábra: A közlekedési hálózat térszerkezete ábra: OTrT szerkezeti terv kivonata ábra: Országos ökológiai hálózat övezete ábra: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezete ábra: Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete ábra: Kiváló adottságú erdőterület övezete ábra: Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete ábra: Tájképvédelmi kiemelten kezelendő terület övezete ábra: Világörökség várományos terület övezete ábra: Országos vízminőség-védelmi terület övezete ábra: Szükségtározók területének övezete ábra: Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete ábra: Csongrád Megye Szerkezeti Terve ábra: Országos tájképvédelmi területek övezete ábra: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezete ábra: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, erdőtelepítésre alkalmas terület ábra: Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület ábra: Országos jelentőségű tájképvédelmi területek, térségi jelentőségű tájképvédelmi területek ábra: Térségi hulladék-lerakóhely kijelöléséhez vizsgálat alá vonató terület ábra: Ásványi nyersanyag lelőhely övezete ábra: Széleróziónak kitett terület övezete ábra: Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezet ábra: Nagyvízi meder és rendszeresen belvízjárta terület övezete ábra: Hódmezővásárhely népességszámának alakulása és annak Csongrád megye és Szeged város népességszámához viszonyított aránya ábra: A lakónépesség változása az előző népszámlálás évében regisztrált népességszámhoz képest ábra: A megyei jogú városok és Budapest népességszámának változása,

9 33. ábra: Hódmezővásárhely és egyes régiós városok népességszám-változása, (2001 = 100%) ábra: Az élveszületések és halálozások ezer lakosra jutó száma a megyei jogú városokban és Budapesten évek átlaga ábra: A természetes népmozgalom komponenseinek alakulása Hódmezővásárhelyen, ábra: A megyei jogú városok és Budapest népességalakító tényezői, ábra: A hódmezővásárhelyi gyermek- és fiatalkorúak életkor szerinti korcsoportos megoszlása, ábra: A megyei jogú városok népességének korcsoporti összetétele, ábra: A megyei jogú városok egyes korosztályai teljes népességen belüli részarányának változása, ábra: Eltartottsági ráták a magyar megyei jogú városokban, ábra: Hódmezővásárhely nemzetiségi összetétele, ábra: A Dél-Alföldi régió megyei jogú városainak iskolázottsága, ábra: A népesség iskolai végzettsége Hódmezővásárhely városrészeiben, ábra: A megyei jogú városok lakosságának gazdasági aktivitása és munkanélküliségi rátája ábra: A gazdaságilag aktív népesség aránya Hódmezővásárhely városrészeiben, ábra: A munkanélküliek aránya Hódmezővásárhely városrészeiben, ábra: A megyei jogú városok teljes munkaidőben alkalmazásban álló népességének gazdasági szektoronkénti foglalkoztatási aránya, A tercier és kvaterner összevont szektor értékei alapján sorba rendezett adatok ábra: A megyei jogú városokban és Budapesten élő álláskeresők és 365 napon túl állást keresők a munkavállalási korú népesség százalékában, október 20-i állapot ábra: Álláskeresők és pályakezdő álláskeresők száma Hódmezővásárhelyen, ábra: A pályakezdő álláskeresők száma és azok aránya az összes álláskeresőn belül Hódmezővásárhelyen, ábra: A regisztrált álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása Hódmezővásárhelyen, ábra: Az ezer állandó lakosra jutó adófizetők száma, 2011, ill. annak változása, ábra: Jövedelmi különbségek a magyar megyei jogú városokban, 2011, ill. a jövedelmek változása, ábra: A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete, A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek adatai ábra: Nyugdíjakban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők Hódmezővásárhelyen, ábra: Az ezer lakosra jutó személygépjárművek száma, ábra: A népesség vallás és felekezet szerinti megoszlása Hódmezővásárhelyen, ábra: Az óvodába beírt gyermekek és az óvodák férőhelyeinek száma Hódmezővásárhelyen, A gyógypedagógiai nevelés adataival együtt ábra: A hódmezővásárhelyi óvodai nevelés kapacitás-kihasználtsági mutatói, A gyógypedagógiai nevelés adataival együtt ábra: Az általános iskolai tanulók száma Hódmezővásárhelyen, ábra: Egy nyolcadik évfolyamos általános iskolai tanulóra jutó első osztályos tanulók száma Hódmezővásárhelyen,

10 62. ábra: Az általános iskolai oktatás kapacitás-kihasználtsági mutatói Hódmezővásárhelyen, Nappali oktatás adatai a gyógypedagógiai oktatással együtt ábra: A megyei jogú városok és Budapest köznevelési intézményeinek kapacitás-kihasználtsági mutatói, Az egy óvodai férőhelyre jutó gyermekek száma alapján sorba rendezett adatsor ábra: A hódmezővásárhelyi középiskolai oktatás kapacitás-kihasználtsági mutatói, ábra: A szakiskolai oktatás kapacitás-kihasználtsági mutatói és a tanulói létszám alakulása Hódmezővásárhelyen, Speciális szakiskolai tanulókkal együtt és a nappali oktatásban ábra: A felsőoktatásban tanulók száma a képzési hely szerint Hódmezővásárhelyen, ábra: Óvodák elhelyezkedése Hódmezővásárhelyen ábra: Általános iskolák elhelyezkedése Hódmezővásárhelyen ábra: Felnőttoktatásban tanulók száma Hódmezővásárhelyen, ábra: A tartósan beteg és a fogyatékkal élők aránya a megyei jogú városokban, ábra: Háziorvosi rendelők Hódmezővásárhelyen ábra: Házi gyerekorvosi rendelők ábra: Az egy háziorvosra jutó betegforgalom és annak változása a megyei jogú városokban, ábra: A háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátások igénybevétele és annak változása a megyei jogú városokban, ábra: Tízezer lakosra jutó működő kórházi ágyak száma a megyei jogú városokban, ábra: A rendszeres szociális segélyben részesítettek ezer lakosra jutó átlagos száma a megyei jogú városokban és Budapesten (a rendelkezésre állási támogatásban részültek nélkül), ábra: A rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma és az azokra jutó felhasznált összeg Hódmezővásárhelyen (a rendelkezésre állási támogatásban részesülők adatai nélkül), ábra: Lakásfenntartási és lakáscélú támogatások Hódmezővásárhelyen, ábra: Adósságcsökkentési támogatás Hódmezővásárhelyen, ábra: Hódmezővásárhely bölcsődéinek kapacitás-kihasználtsági jellemzői, ábra: A kiskorú gyermekek nevelését és oktatását végző intézmények kapacitás-kihasználtsági mutatói a megyei jogú városokban, ábra: A veszélyeztetett kiskorúak aránya a megyei jogú városokban, ábra: A veszélyeztetett, a gyermekjóléti szolgálat által gondozott és a védelembe vett kiskorú gyermekek száma Hódmezővásárhelyen, ábra: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek ezer lakosra jutó átlagos száma a megyei jogú városokban, ábra: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek adatai Hódmezővásárhelyen, ábra: A 65 év feletti népesség száma Hódmezővásárhelyen, ábra: Az időskorúak nappali ellátásában részt vevő intézmények kapacitás-kihasználtsága Hódmezővásárhelyen, ábra: A Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató Támogató Szolgáltatás ellátottainak életkori megoszlása

11 89. ábra: Éjjeli Menedékhely kihasználtsági mutatói, ábra: Átmeneti szálló kihasználtsági mutatói ábra: Nappali melegedő kihasználtsági mutatói, ábra: Hódmezővásárhely múzeumainak látogatottsága, ábra: A helyi önkormányzatok iparűzési adó bevétele, ábra: A helyi önkormányzatok egy állandó lakosra jutó iparűzési adó bevétele és annak változása a megyei jogú városokban és Budapesten, ábra. Az egy főre jutó iparűzési adó-bevétel Hódmezővásárhelyen, Állandó népességi adatok ábra: Egy lakosra jutó helyi iparűzési adó-bevétel a Dél-Alföldi régió megyei jogú városaiban, ábra: Megyei jogú városok önkormányzatainak saját folyó bevételei ábra: Az idegenforgalmi adó összege és változása a megyei jogú városokban, ábra: Működő vállalkozások gazdasági ág szerint, ábra: A működő hódmezővásárhelyi vállalatok számának szektoronkénti megoszlása 2011-ben ábra: A vállalkozások száma a lakosság arányában a megyei jogú városokban és Budapesten, ábra: A vállalkozások száma a lakosság arányában a megyei jogú városokban, méretkategóriánként, ábra: A jogi személyiségű társas vállalkozások aránya a megyei jogú városok állandó népességén belül, ábra: A külföldi érdekeltségű vállalkozások aránya az összes működő vállalkozáshoz viszonyítva a megyei jogú városokban, ábra: Az egy külföldi vállalkozásra jutó saját tőke a megyei jogú városokban, ábra: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv keretében megítélt támogatások összege és egy főre jutó összege ábra: A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma és kihasználtsága a megyei jogú városokban ábra: Az egy főre jutó vendégéjszakák száma és annak változása a megyei jogú városok és Budapest kereskedelmi szálláshelyein, ábra: A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyszámának változása Hódmezővásárhelyen, ábra: Vendégéjszakák száma és átlagos tartózkodási idő a kereskedelmi szálláshelyeken a megyei jogú városokban ábra: A vendégéjszakák számának változása Hódmezővásárhely kereskedelmi szálláshelyein, (ezer fő) ábra: Vendégéjszakák száma és átlagos tartózkodási idő a kereskedelmi szálláshelyeken a megyei jogú városokban ábra: A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma Hódmezővásárhely kereskedelmi szálláshelyein, ábra: Egy kereskedelmi szálláshelyre jutó éjszakák vendégéjszakák számának változása a megyei jogú városokban, ábra: OTrT 3/5. sz. melléklet: Tájképvédelmi szempontból kiemelendő terület övezete ábra: CSMTrT 3. melléklet 4. Pontja: Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

12 117. ábra: 100 lakásra jutó lakosok száma, január ábra: 100 lakott lakásra jutó lakosok száma, február ábra: Az építészeti örökségvizsgálat részlete ábra: Hódmezővásárhely helyi autóbusz hálózata ábra: Átszállás nélkül elérhető városok ábra: Hódmezővásárhely térségének vasúti hálózata ábra: A Tram-Train 3 nyomvonalváltozata a 2012-ben készült RMT-ből ábra: Belterületi kerékpárutak ábra: Külterületi kerékpárutak ábra: 1. parkoló zóna - Belváros ábra: 2. parkoló zóna - Piac ábra: Parkoló automaták elhelyezkedése ábra: Magyarország szeizmikus zónatérképe

13 Táblázatok jegyzéke Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város 1. táblázat: Az OTrT mellékleteiben meghatározott, Hódmezővásárhelyt érintő, 1/1 szereplő térségi szerkezeti elemek táblázat: Hódmezővásárhely közigazgatási területét érintő országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúrahálózatok és objektumok táblázat: Óvodai feladatellátási helyek száma, táblázat: Óvodapedagógusok száma (gyógypedagógia neveléssel együtt) (fő) táblázat: Középiskolai feladatellátási helyek száma táblázat: Feladatellátási helyek száma, osztályok száma és a főállású pedagógusok száma a hódmezővásárhelyi szakoktatásban, táblázat: Óvodai ellátást biztosító intézmények Hódmezővásárhelyen 2013/14-ben táblázat: Sajátos nevelési igényű, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma táblázat: Gyógypedagógiai nevelés az óvodai feladatellátási helyeken táblázat: Hódmezővásárhelyi tankerületben található intézmények táblázat: Egyéb intézmények táblázat: Sajátos nevelési igényű, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma táblázat: Gyógypedagógiai nevelés az általános iskolai feladatellátási helyeken táblázat: Az általános iskolai tanulmányaikat be nem fejezők száma, ill. aránya a nappali rendszerű oktatásban táblázat: A középfokú oktatás intézményi struktúrája Hódmezővásárhelyen táblázat: Sajátos nevelési igényű, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma táblázat: Felnőttoktatásban résztvevők száma Hódmezővásárhelyen, táblázat: Ágyszámok és ágykihasználtság a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központban táblázat: Esetszámok és átlagos ápolási napok a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központban táblázat: Az Emlőszűrő Centrumban emlőszűrésen megjelentek adatai táblázat: Az emlőszűrő állomáson lebonyolított szűrések adatai táblázat: HPV átoltottság táblázat: Közfoglalkoztatásban részt vevők száma Hódmezővásárhelyen, táblázat: Bérlakás-állomány Hódmezővásárhelyen között táblázat: Állandó népességből a 0-2 évesek száma Hódmezővásárhelyen táblázat: Kagylóhéj Gyermekjóléti Központban gondozottak száma ban táblázat: Kagylóhéj Gyermekjóléti Központban jelentkező problématípusok megoszlása 2013-ban táblázat: Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ szakmai intézkedéseinek megoszlása 2013-ban táblázat: Családsegítő Szolgálatnál ellátottak száma, táblázat: Időskorúak otthonaiban működő férőhelyek és ellátottak száma táblázat: Időseket (is) ellátó nappali intézmények száma, valamint időskorúak nappali ellátásában foglalkoztatottak száma

14 32. táblázat: A Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató Aranyház iránti igények táblázat: A házi segítségnyújtást igénybevevők kor és nem szerinti megoszlása táblázat: A szociális étkeztetést igénybe vevők megoszlása nem és kor szerint, táblázat: Hódmezővásárhely muzeális egységei, közművelődési intézményei és könyvtárai, táblázat: A regisztrált vállalkozások száma a Dél-alföldi régió megyei jogú városaiban táblázat: A működő vállalkozások száma a Dél-alföldi régió megyei jogú városaiban táblázat: A működő vállalkozások megoszlása létszám-kategóriánként a Dél-alföldi régió megyei jogú városaiban, táblázat: Talajtípus kódok és területi részesedésük táblázat: Hódmezővásárhely közigazgatási területének megoszlása táblázat: Hódmezővásárhely belterületének megoszlása művelési áganként táblázat: Hódmezővásárhely külterületének megoszlása művelési áganként táblázat: Átlagos telekméretek, fekvésenkénti bontásban táblázat: A lakások és lakott üdülők száma tulajdoni jelleg szerint táblázat: Hódmezővásárhely belterületének megoszlása művelési áganként, fekvésenkénti bontásban (2014. február) táblázat: Hódmezővásárhely külterületének megoszlása művelési áganként táblázat: A lakások és lakott üdülők jellemző adatai, lakóegységek száma és aránya rendeltetés és lakók szerint táblázat: A lakások és lakott üdülők szobaszám szerint táblázat: A lakások és lakott üdülők tulajdoni jelleg szerint táblázat: A lakások és lakott üdülők építési év szerint táblázat: lakások és lakott üdülők alapterület szerint táblázat: A lakások és lakott üdülők felszereltség szerint táblázat: A lakások és lakott üdülők komfortosság szerint táblázat: A lakónépesség és a lakásszám városrészenkénti megoszlásának alakulása táblázat: A lakóházak és üdülőépületek szint- és lakásszáma táblázat: A korábbi vizsgálatokban nem szereplő, időközben feltárt új lelőhelyek adatait táblázat: A nyilvántartott műemlékek tételes felsorolása táblázat: A műemlékek építészeti stílus szerinti összesítése táblázat: A műemlékek tulajdonosi megoszlás szerinti összesítése táblázat: A műemlékek állag és műszaki állapot szerinti összesítése táblázat: Országos főutak táblázat: Országos közutak külterületi szakaszai táblázat: Az országos közutak átkelési szakaszainak belterületi jellemzői táblázat: Helyi közutak belterületi jellemzői táblázat: Hódmezővásárhely helyi autóbusz viszonylatainak fő paraméterei (2014) táblázat: Hódmezővásárhely távolsági autóbuszok járatszámai

15 67. táblázat: Hódmezővásárhely vasúti távolsági közlekedésének viszonylatai táblázat: Egyéb belterületek vízellátásának jellemzői táblázat: Szennyvízelvezető csatornahálózat főbb jellemzői táblázat: Szennyvízhálózat főbb nem lakossági bebocsátói táblázat: Tisztító egység típusa és tisztító kapacitása táblázat: Tisztított szennyvíz mennyisége, táblázat: Tisztított szennyvíz jellemzői (24 mintavétel eredményéből számított adatok, 2013) táblázat: Gázelosztó hálózat jellemzői táblázat: Nagyfai Gázátadó állomáshoz kapcsolódó körzeti gázfogadók táblázat: Körzeti gáznyomás szabályzó állomások

16 Bevezető A as tervezési időszak tervezési keretrendszere országos és települési szinten is jelentősen megváltozott az előző ciklushoz képest. A tervezést szabályozó alapdokumentum a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, mely egységes szerkezetben írja elő a Településfejlesztési Koncepció (TK), az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) kidolgozását, valamint a két dokumentum közös megalapozó vizsgálatának elkészítését. Ennek értelmében a jelen Megalapozó vizsgálat, helyzetfeltáró munkarész egyik eleme azon stratégiai programcsomagnak, amelynek részei: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata: Megalapozó vizsgálat, Helyzetfeltáró munkarész; Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata: Megalapozó vizsgálat, Helyzetelemzés, helyzetértékelés munkarész; Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata: Településfejlesztési koncepció; Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata: Integrált Településfejlesztési Stratégia. A fenti dokumentumok a 314/2012. (XI. 8.) Korm. Rendeletnek megfelelően készültek el. A Megalapozó vizsgálat Helyzetfeltáró munkarésze megvizsgálja a településhálózati összefüggéseket, Hódmezővásárhely helyét a településhálózatban, feltárja a térségi kapcsolatokat, megvizsgálja a területfejlesztési dokumentumokkal, a területrendezési tervekkel való összefüggéseket és a szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveit. Ezt követően bemutatja a hatályos településfejlesztési döntéseket, megvizsgálja a település településrendezési tervi előzményeit, a hatályban lévő településrendezési eszközöket. Ezt követik az egyes tematikus vizsgálatok, mint Hódmezővásárhely társadalmának, humán infrastruktúrájának, gazdaságának, a táji és természeti adottságoknak, a zöldfelületi rendszernek, az épített környezetnek, a közlekedésnek, a közművesítésnek, a környezetvédelemnek és településüzemeltetésnek, a katasztrófavédelemnek, az ásványi nyersanyag lelőhelyeknek és a városi klímának a vizsgálata. A Helyzetelemző és helyzetértékelő munkarész elemzi a helyzetfeltáró munkarészben megvizsgált tényezőket, azok egymásra hatását, majd a tényleges állapotot értékeli, kiemeli a problematikus témaköröket. Ezen munkarész foglalkozik Hódmezővásárhely eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészeivel, leírja és elemzi ezeket, megvizsgálja a szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területeket, valamint az egyéb szempontból beavatkozást igénylő területeket. A Településfejlesztési koncepció megfogalmazza Hódmezővásárhely jövőképét a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére, valamint a térségi szerepére vonatkozóan, rögzíti a településfejlesztési elveket. A jövőképből kiindulva a koncepció megfogalmazza Hódmezővásárhely átfogó fejlesztését szolgáló célokat, illetve értelmezi a fejlesztési célokat az egyes településrészekre vonatkozóan is. Ezt követően a koncepció meghatározza a stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatokat, a meghatározott területigényes elemek alapján javaslatot tesz a műszaki infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjére és a terület-felhasználásra irányuló településszerkezeti változtatásokra, és bemutatja az örökségi értékeket, javaslatot tesz az örökség védelmére és az örökségi érték alapú, fenntartható fejlesztésére. BEVEZETŐ 16

17 Az ITS megfogalmazza Hódmezővásárhely fejlesztésének középtávú céljait, a stratégiai fejlesztési célokat, tematikus és a területi célokat, illetve bemutatja az ezek közötti összefüggéseket. Sor kerül a kulcsprojektek, hálózatos projektek, akcióterületi projektek és az akcióterületek bemutatására. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia hangsúlyos része az Anti-szegregációs program is, amely részletesen bemutatja a településen található szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területeket, a szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedéseket, a fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hozott intézkedéseket, valamint a szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedéseket. Ugyancsak része az ITSnek a stratégia külső és belső összefüggéseinek vizsgálata, a stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatainak elemzése, valamint a megvalósítás eszközeire és nyomon követésére (beleértve a stratégia megvalósításának szervezeti kereteire, a településközi koordináció mechanizmusaira, a monitoring rendszer kialakítására) tett javaslatokat. BEVEZETŐ 17

18 1. Településhálózati összefüggések, a város helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok Hódmezővásárhely sajátosan nagyhatárú település, amelynek vonzáskörzetébe kisebb nagyobb mértékben - 12 község, nagyközség és kisváros tartozik: Algyő, Mártély, Mindszent, Derekegyház, Nagymágocs, Árpádhalom, Fábiánsebestyén, Székkutas, Békéssámson, Földeák, Óföldeák, Maroslele. A város Csongrád megye települési hálózatában járási (korábban kistérségi) székhely is; hozzá tartozik Mártély község, Mindszent kisváros, Székkutas község. Megyei jogú város, de nagyságrendjét tekintve (50 ezer fő körüli lakosával) hazai viszonylatban a középvárosok kategóriájába tartozik. A közeli Makó középvárossal és a megyeszékhely Szeged nagyvárossal sajátos városhármast alkot a Délalföldi térségben. Vásárhely az európai városhálózatban a kelet-nyugat irányú, másodlagos közlekedési tengelyen helyezkedik el, mely Magyarország periférikus határvidékeit fűzi fel, a Nagykanizsa Szekszárd Baja Szeged Békéscsaba Debrecen - (Kijev)vonalon. Az észak-déli irányú, harmadlagos közlekedési tengely Makóval és Szentes Csongrád - (Kiskunfélegyháza) kisvárosokkal köti össze. A tágabb eurorégiós városhálózatot tekintve, nagyvárosi jellegű dimenziójú a Szeged Szabadka - Temesvár városhármas, mely település-együtteshez Hódmezővásárhely kapcsolódik. A megapolisz jellegű fővárosokkal nincs közvetlen kapcsolata. A (Bécs) Budapest Kecskemét Szeged Belgrád - (Athén) főközlekedési tengellyel (autópályával) az áttételes 2x2 sávos másodlagos főút (47-es sz. főút) és az M43 korszerű összeköttetést jelent. Jelenleg a Makó irányú alsóbbrendű közúti összeköttetés biztosít kapcsolatot a félig kész M43 autópályán, és 43-as főúton keresztül a romániai és más balkáni városok irányába (Arad, Temesvár, Brassó, Bukarest) Vasúthálózati kapcsolatok: A Békéscsaba-Szeged (másodlagos jelentőségű) országos vasúti törzsvonal a kelet-nyugati irányú regionális összeköttetést erősíti, felfűzve az e vonalmenti településeket (Orosháza Székkutas Algyő). Két vasúti mellékvonal biztosít kapcsolatot az érintett településekkel. Északi irányban a Hódmezővásárhely-Szentes mellékvonal (Mártély, Mindszent, Szegvár elérhetőségével); déli irányban a Hódmezővásárhely-Makó mellékvonal (Földeák község közbenső elérhetőségével). Légiközlekedés: Távoli európai nagyvárosok a budapesti nemzetközi repülőtérről a Budapest Ferihegy - Szeged országos vasútvonalon, és a jelzett közúti kapcsolatok révén érhetők el. A közelebbi temesvári nemzetközi repülőtérre a leírt közúti nyomvonalon lehet eljutni. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, A VÁROS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK 18

19 2. A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata 2.1. Kivonat az 1/2014. (I. 3.) Ogy. határozat mellékletéből, az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióból Hódmezővásárhelyt érintő megállapítások: Összefoglaló gazdaságstratégiai üzenetek Hazánk rendkívül nyitott gazdaságnak számít, külkereskedelmi termékforgalmunk GDP-hez viszonyított aránya az egyik legmagasabb Európában. Így a növekedés szempontjából kiemelt célunk a hazai gazdaság nettó exportjának (a külkereskedelmi kivitel és a behozatal különbsége) maximalizálása, amely a hazai tulajdonú vállalatok termelési láncba történő mélyebb integrálása, belső piacon történő megerősítése, valamint az exportpiacokon jelenlévő, a külföldi piacokon is versenyképes termékeket előállító magyar tulajdonú vállalkozások további terjeszkedésének elősegítése révén valósítható meg. Ezen kívül törekednünk kell a kis- és középvállalkozások, a hazai és nemzetközi multinacionális cégek szorosabb együttműködésére és a feldolgozóipar újrateremtésére. A növekedés szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír a gazdaság belső motorjainak beindítása, a fő kitörési pontokként szolgáló, magas hozzáadott értékű, tudásra épülő speciális iparágak (bionika, egészségipar, gyógyszergyártás, orvosi berendezés és eszközgyártó ipar, környezet ipar, IT szektor, kreatív ipar stb.) erősítése, támogatása. (...) Gazdaságunk fellendítésének egyik kulcsa a foglalkoztatás növelése, ezért rövidtávon az egyik kiemelt cél a nagyobb foglalkoztatási potenciállal rendelkező innovatív gazdasági ágazatok erősítése, valamint ezen speciális iparágakon túl általában a K+F+I fejlesztése, a nagytőke vállalati kutatóbázisainak Magyarországra vonzása. Ugyanakkor meg kell találni az egyensúlyt ezen ágazatok és a magas hozzáadott értéket előállító szektorok között, amelyek nem feltétlenül foglalkoztatnak tömegeket. Új piacok feltárása (keleti nyitás), a külkereskedelmi kapcsolatok erősítése szintén a közeljövő fontos feladatai közé tartozik, ahogyan a szociális gazdaság támogatása és a közfoglalkoztatás biztosítása is. Hosszú távon az ország kitörési pontja lehet az innováció, az innovációra épülő iparágak fejlesztése, valamint az élelmiszergazdaság fejlesztése. (...) Az ország többi részétől elhúzó főváros Budapest és a vidék, vagyis az ország többi részének kapcsolata is mélyen meghatározza hazánk térszerkezetét. A főváros fejlődése a rendszerváltozás óta töretlen volt a 2008-as válságig, és bár nemzetközi jelentősége az elmúlt 10 évben érdemben nem változott, a többi hazai térségét jóval meghaladó tempóban fejlődött. Míg 2000-ben még három megye egy főre jutó GDP-je haladta meg a fővárosi átlag felét, és öt a 40%- át, addig 2010-ben már csak két megye fajlagos GDP-je haladta meg a A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA 19

20 fővárosi 40%-át, és csak egyetlen a felét. Az ország településhálózatában kimagasló a főváros jelentősége. ( ) Alapvető problémának számít, hogy a főváros egyértelmű dominanciáját hazánkban a regionális központok nem tudják ellensúlyozni. A gazdasági súlyon (jövedelem nagysága) és elérhetőségi viszonyokon alapuló gravitációs számítások alátámasztják azt a tényt, amely szerint a főváros dominanciája kifejezetten erős, és a regionális pólusok csak korlátozottan képesek kisugárzó hatás kifejtésére. Budapest gazdasági teljesítménye alapvetően befolyásolja az ország teljesítőképességét, továbbá Budapest fejlődése erőteljesen kihat az ország egészének társadalmi-gazdasági fejlődésére is. ( ) Budapest emellett egy kiterjedtebb, az ország határain átnyúló vonzástérrel is rendelkezik. A Győr- Pozsony-Bécs fejlődési tengely kiterjedt vonzástere miatt Budapest vonzereje a Nyugat-Dunántúlon kevésbé érvényesül. Fővárosunk határon átnyúló hatása leginkább Közép- és Kelet-Szlovákia területén, Kárpátalján, Erdély nyugati vidékein, a Vajdaságban és Horvátország északkeleti területein érzékelhető. Budapest korábban deklarált nemzetközi, makroregionális szerepkörének növelése terén nem történt érdemi előrelépés. ( ) Összefoglaló területi stratégiai üzenetek Az ország kettészakadása nem csupán társadalmi probléma, a globális versenyben hatalmas erőforrások mennek veszendőbe emiatt. A leszakadó térségek, vidéki térségek, külső és belső perifériák foglalkoztatási és szociális problémáinak kezelése sürgető kérdés, melynek megoldását minél hamarabb meg kell kezdeni. E hosszú távú feladatban jelentkezik Magyarország és ezen belül Budapest makroregionális vezető szerepének erősítése, a város-vidék kapcsolatok megújítása, valamint a minőségi életet biztosító városok kialakítása. ( ) 2.1 Nemzeti jövőkép Magyarország 2030-ban Kelet-Közép-Európa egyik vezető gazdasági és szellemi központja lesz, lakosságának biztonságos megélhetést biztosító, az erőforrások fenntartható használatára épülő versenyképes gazdasággal, azzal összefüggésben gyarapodó népességgel, megerősödött közösségekkel, javuló életminőséggel és környezeti állapottal. ( ) Magyarország a térség egyik jelentős regionális központjaként működik, mind a gazdaságszervezés, mind a tudás és az innováció, mind a logisztika terén. Ez a szerepkör jelentős európai funkciókat biztosít Budapest számára, de kiemelt szereppel rendelkeznek a többi nagyvárosaink is, amelyek az európai, különösen a kelet-közép-európai, kárpát-medencei városhálózatba beágyazódva a gazdaság- és társadalmi fejlődés központjai. ( ) A gazdaság megújulásával, az elérhetőség és a közlekedési kapcsolatrendszer javulásával, valamint a hatékony és célirányos térségi beavatkozásokkal az ország területi különbségei nem nőnek tovább. A versenyképesen fejlődő térségek, városok hálózata az eddig leszakadó térségeket ismét bekapcsolja az ország vérkeringésébe: A gazdaságfejlesztés valamennyi térségben fejlődést eredményez. A városok és térségek kapcsolatának erősítése, a város-vidék közötti szoros együttműködés segíti a területi szintű A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA 20

21 gazdaságfejlesztési szemlélet megújulását, amihez a decentralizáltabbá váló közlekedési rendszer is hozzájárul. Jelentős kihasználatlan potenciál rejlik még a vidéki térségeinkben, ahol az ország-gazdasági és társadalmi tartalékainak nagy része található. Jövőképünkben a vidék egy sajátos, vonzó értékekkel rendelkező, értékeinek felismerésével szívesen választott élettér, ahol a fiatalok megtalálják a jövőjüket, boldogulásukat: A helyi piacok és a helyi gazdaság fejlesztése egyrészt hozzájárul a belföldi piacok visszaszerzéséhez, másrészt komoly gazdasági lehetőségeket hordoz a helyi, falusi közösségek és vidéki térségek számára. A helyi és a megújuló energiaforrások felhasználásával részben autonóm térségi ellátórendszerek épülnek ki, amelyek munkahelyeket teremtenek és javítják az ellátásbiztonságot. A vidéki települések könnyebb elérhetősége révén, illetve a megélhetés lehetőségét biztosító helyi gazdasággal a vidéki elvándorlás megáll, megfordul, és egyre több fiatal választja a vidéki településeket, térségeket.( ) Korszerű és versenyképes családi gazdaságok, kis-és középüzemek működnek vidéken, kiegyensúlyozott szerkezetben a nagyobb gazdaságokkal, biztosítva a vidéki lakosság egy részének a foglalkoztatását, megélhetését, a megtermelt értékekkel növekvő mértékben hozzájárulva a nemzetgazdasághoz, biztosítva az ország egészséges élelmiszerellátását. A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA 21

22 1. ábra: Magyarország területi célkitűzéseinek és területi célrendszerének, valamint az EU2020 területi célkitűzéseinek és eszközeinek kapcsolata 2. ábra: nemzeti prioritások és fejlesztési tématerületek Új területfejlesztési megközelítések Makroregionális térkapcsolatok feltárása ( ) Többközpontú fejlődés ( ) Város-vidék együttműködés ( ) Természeti erőforrásainkat védő térszerkezet ( ) Beruházásösztönző térszerkezet ( ) Periférikus térségek becsatolása az ország társadalmi-gazdaság vérkeringésébe ( ) Autonóm térségek A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA 22

23 Új középszint: új megyei szerepek ( ) 3. ábra: Az autonóm térség/település modellje az OTK-ban Város és vonzáskörzete, mint funkcionális alapegység ( ) Többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat-fejlesztés A város- és várostérség fejlesztési prioritásai és szempontjai A városok és várostérségek fenntarthatósága és fenntartható fejlesztése a hosszú távú fejlődés alapvető feltétele, mivel a népesség/lakosság egyre inkább a városokban koncentrálódik. ( ) Azon összetett társadalmi, gazdasági, ökológiai kihívások (pl. a gazdasági válság helyi következményei, demográfiai válság, klímaváltozás), melyekkel a városok szembesülnek, szükségessé teszik az integrált megközelítést. ( ) Az ország fenntarthatóságának biztosításában játszott szerepük mellett a városok felelőssége óriási jelentős gazdasági súlyukból adódóan az ország gazdasági növekedésében és területi fejlődésében is. ( ) Várostérségeinknek kiemelkedően hozzá kell járulniuk az ország gazdasági növekedéséhez. A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA 23

24 ( ) Fejlesztéspolitikai feladatok: A város és vonzáskörzetének szereplői közötti együttműködés ösztönzése. A város szétterülésének megakadályozása, a kontrollálatlan városnövekedés, illetve a városkörnyéki települések egyfunkciós lakóövezetté vagy perifériává alakulásának megelőzése a városkörnyék integrált és tudatos térségi fejlesztésével. A beépített területek összenövésének megakadályozása. Központi városok belterületének vonzóvá tétele. Az ökológiai funkciójú területek további visszaszorulásának elkerülése. Zöldfelületek hálózatba szervezése (zöld gyűrű) és minőségi bővítése. A városokban található központi szolgáltatások hozzáférhetőségének biztosítása: a nyitva tartás szervezése, a környéki parkolási lehetőségek biztosítása, a közösségi és alternatív, gyalogos és kerékpáros közlekedés általi megközelíthetőség lehetővé tétele, az elektronikus szolgáltatások kialakítása, kihelyezett vagy mobil szolgáltatások révén. ( ) Kompakt városszerkezet: A többközpontúság kiépítése nagytérségi, és városszerkezeti szinten egyaránt. Intenzív együttműködés elősegítése a szereplők között, hogy mérséklődjenek a közlekedési távolságok, és így korlátozódjon az urbanizált területek terjeszkedése a hatékony energia felhasználás szerint. Fenntartható mobilitási viszonyok megteremtése a városon belüli és város körüli utazási szükséglet mérséklése érdekében, a munkahelyek, lakóövezetek, szolgáltatási és közlekedési hálózatok elhelyezkedésének optimalizálása. A közlekedés racionalizálása és a fenntarthatóságának biztosítása, a környezetbarát alternatív közlekedési eszközök fejlesztése (vasút, elővárosi vasút, kerékpárutak, ahol lehet vízi közlekedés és ezek kombinációi). A városszerkezet tagolása beépítetlen területekkel, zöldterületekkel és a természetes szellőzést biztosító zónákkal. A városi zöldterületek minőségi bővítése, a közparkok szolgáltatásainak és infrastruktúrájának megújítása, hálózatba szervezése. A barnamezős területek (használaton kívüli ipari területek) előnyben részesítése a zöldmezős beruházásokkal szemben. Területileg integrált, komplex örökségvédelmi, értékvédelmi beavatkozások ösztönzése, fenntartható hasznosítása. Jövedelemtől és életkortól függetlenül használható, mozgásra, egészséges életmódra és kreativitásra ösztönző tiszta (köz)területek. Egyenlő hozzáférés biztosítása a természeti-, az épített és a kulturális örökségeinkhez. A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA 24

25 A többközpontú városhálózat-fejlesztés 4. ábra: Városhálózat A területi fejlődés egyik legnagyobb kihívása napjainkban a többközpontú fejlődés biztosítása. Magyarország esetében ehhez kapcsolódva a területpolitika egyre sürgetőbb feladata Budapest túlnyomó súlyának kiegyensúlyozása. Ezzel együttesen a helyi, térségi gazdaságélénkítést, az innovációs képesség és a társadalmi jólét helyzetének javítását is el kell érni. ( ) A külső városgyűrű meghatározó gazdasági szerepkörrel rendelkező városai: A túlnyomóan gazdasági mutatók alapján elkészített gazdaságierő-potenciál számítások alapján előzetesen lehatárolásra került növekedési színtérként definiálható várostérségek többsége elsősorban megyei jogú városaink közül került ki, kiegészülve olyan szereplőkkel, amelyek gazdasági szerkezetváltásában nagy szerepet játszottak meghatározó multinacionális feldolgozóipari vállalatok és háttértérségük számára is jelentős igazodási pontot jelentenek. ( ) Hódmezővásárhely az alföldi művészváros és a dél-alföldi Sophia Antipolis innovatív központ pozícióit célozza meg, melyben jelenlegi húzóágazatai mellett (építőipar, mezőgazdasági termelés, gépgyártás, textilipar, kerámiaipar, kiskereskedelem) a kreatív ipar, kulturális ipar, kerámiaipar, textilipar, innovatív iparágak, és a turizmus kitörési pontjai kerülhetnek fókuszba. Természetes szorosabban együttműködő térségét a Szeged-Makó-Orosháza-Szentes-Csongrád városnégyszög jelöli ki. A Tisza-völgy szélsőséges csapadékviszonyai és tágabb térségének életét iseghatározó vízgazdálkodási lehetőségei miatt igényel önálló, térségileg integrált környezetgazdálkodási és -védelmi szempontokra épülő fejlesztéspolitikát. A nemzetközi együttműködés szükségessége csak fokozza a térség tudatos tervezésének magvalósítását. A Tisza menti térségek együttműködését a folyó és a felszíni vizek A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA 25

26 mennyiségi-minőségi megőrzésére, a tájgazdálkodásra és a fenntartható ár- ésbelvízvédelemre kell építeni. Mindez szorosan kapcsolódik a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésének (VTT) komplex programjához. ( ) Tanyás térségek fejlesztése: A tanyás térségek átfogó fejlesztési programjának és cselekvési tervének megvalósítása. A tanyás térségek, tanyás külterülettel rendelkező önkormányzatok, illetve a tanyai gazdálkodók, lakosok számára érdemi és közvetlen fejlesztési forrás biztosítása, a meglévő tanyák megőrzése, a gazdasági termelésbe való visszaintegrálása. Hosszú távú tanyaprogram keretében a tanyákra vonatkozó jogi szabályozás szükséges alakítása, melynek szempontjai: a tanyai lakosság önkormányzati képviselete, a tanyás külterületre vonatkozó településfejlesztési és rendezési tervezés, szabályozás megújítása, a közbiztonság javítása, a szolgáltatások elérhetőségének javítása (pl. tanyabusz szolgáltatás), az infrastrukturális fejlesztés (a környezeti szempontok figyelembevételével), a tanyai birtokrendezés. A tanyák tevékenység diverzifikációjának segítése: az önellátást szolgáló termelés mellett a termékek és szolgáltatások piacán való megjelenésének támogatása, a több lábon állás ösztönzése. Elmaradott térségek: Fejlesztéspolitikai feladatok: 5. ábra: Elmaradott térségek A foglalkoztatás bővítése, a lakosság képzettségbeli szintjének emelése. A térségközpontban elérhető szolgáltatások mennyiségi és minőségi fejlesztése, illetve méltányos elérhetőségének megteremtése. A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA 26

27 A közlekedési, kommunális infrastruktúra biztosítása, fejlesztése az életminőség javítása és a foglalkoztathatóság érdekében. Közösségépítés, a társadalmi kohézió erősítése, a térségek közösség megtartó erejének növelése. Az egészség- és környezettudatosság formálása a lakosság körében, az egészségügyi és szociális szolgáltatások fejlesztése. A köznevelés komplex, integrált szemléletű fejlesztése a leszakadó térségek, társadalmi rétegek integrációjának segítésében. A térségek lakossága számára a mobilitás lehetőségeinek megteremtése a munkahelyekkel jobban ellátott és kedvezőbb életkörülményeket biztosító helyszínekre. 6. ábra: Közlekedési és nemzetközi térszerkezet A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA 27

28 3.2 Gazdaságfejlesztési prioritás 7. ábra: A közlekedési hálózat térszerkezete 5. Kutatás+ fejlesztés+ innováció, kreatív gazdaság és tudásgazdaság A modern gazdasági fejlődés egyik kulcsa a szellemi hozzáadott érték, ami a magyar gazdasági megújulás, növekedés egyik legfontosabb elemét képezi. A kutatási és fejlesztési (K+F) tevékenységeket a jövőben együtt szükséges kezelni az innovációval (K+F+I). A szellemi és a gazdasági tőke ereje így összegződve új termékeket, szolgáltatásokat eredményezhet, gazdasági növekedéshez és bővülő foglalkoztatáshoz, új minőségi munkahelyekhez vezethet. A technológiai célú K+F+I) mellett szükség van a kreatív, újító energiák kibontakoztatására, gazdaságba csatornázására, a kreatív gazdaság, kulturális gazdaság (pl. kulturális ipar) bővítésére, fejlesztésére, a tudásgazdaság megalapozására, erősítésére. E területek nemcsak az önálló K+F és innovációs potenciállal rendelkező nagyvállalatok, hanem a kis- és középvállalkozások fejlődésének is fontos tényezői, egyben igen jelentős foglalkoztatási potenciállal bírnak. Mindehhez szükség van a képzés, szakképzés és a felsőoktatás a gazdaság/piac igényeivel összhangban történő fejlesztésére. ( ) 4.6 Csongrád megye POZICIONÁLÁS A dél-alföldi régióban elhelyezkedő, hármas határzónával rendelkező megye az ország délkeleti kapuja a Balkán félsziget országai és a közel-keleti térség felé. Határmentiségéből kifolyólag azonban viseli a perifériára szorultság hátrányait is. A megye gazdasági és társadalmi szempontból kettészakadt. Szeged nagyváros-térség növekvő népességével, gazdasági teljesítményével szemben a megye többi részét drámai mértékű népességcsökkenés, alacsony képzettségi és foglakoztatási szint, igen gyenge gazdasági teljesítmény, jelentéktelen turisztikai ipar jellemzi. Térszerkezetét az egymástól távol fekvő települések, tanyás térségek jelentős aránya és magas szintű városodottság jellemzi. A folyók (Tisza, Körös, Maros) a megye átjárhatóságát és szomszédos térségekkel való kapcsolatát erőteljesen akadályozzák, egykori gazdasági jelentőségüket viszont teljesen A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA 28

29 elvesztették. A megye egyszerre kitett az árvíznek, a belvíznek, az aszálynak és a talajvízszint-süllyedés következményeinek. Az országban itt a legmagasabb a napsütéses órák száma, a megye területén található termálvízkincs jelentős megújuló energiapotenciált hordoz, az utóbbi a mezőgazdaságban és a turizmusban már jelenleg is nagymértékben hasznosul. Jelentős az egyetemi potenciál, kimagasló a K+F aránya, amely azonban szinte csak Szegedre koncentrálódik. Az ipar térszerkezete szintén erősen koncentrált, a jelentős ipari vállalkozások lényegében csak a megyeszékhelyen és a nagyobb városokban vannak jelen. A kertészet, az állattartás és az élelmiszeripar komoly termelési hagyományokkal rendelkezik. FEJLESZTÉSI IRÁNYOK A hármas határ átjárhatóságának fejlesztése, a nagyvárosok-közti kapcsolatok (Szeged, Szabadka, Arad, Temesvár) infrastrukturális megteremtése, Szeged híd és kapuszerepének újjáépítése. Szeged intermodális logisztikai potenciáljának kihasználása, a hármas határ mentén határközi szabad vállalkozási övezet kialakítása. Az Alföld középső részét (a megye északi határának városait) felfűző M44 gyorsforgalmi út kiépítése. A folyók átjárhatóságának sűrítése és a meglévő kapcsolatok korszerűsítése révén (kis)városok összekapcsolása a megyén belül és a szomszédos (határon túli) megyékkel összefogva az Alföld sokpólusú vidéki térséggé fejlesztése érdekében. Szomszéd városok közötti gazdaságfejlesztési kooperáció kialakítása. Homokhátsági integrált környezetgazdálkodási és térségfejlesztési program megvalósítása Bács-Kiskun és Pest megyékkel összefogva. A biotech mezőgazdaság - élelmiszeripari klaszter nemzetközi versenyképességének javítása, az integrált vízgazdálkodáson alapuló kertészet, a tanyafejlesztés és a folyók menti komplex természetmegőrző tájgazdálkodás révén a mezőgazdasági foglalkoztatás radikális bővítése. A megyének a geotermikus és a napenergia hazai kutatási, termelési és hasznosítási fellegvárává fejlesztése. A megye legjelentősebb turisztikai vonzerőinek továbbfejlesztése mellett a három folyóban rejlő turisztikai lehetőség integrált, összehangolt, programozott fejlesztése, infrastrukturális feltételeinek megteremtése a folyók által érintett hazai és határon túli megyékkel összefogva, a Duna Stratégia lehetőségeit is kihasználva Kivonat Csongrád megye területfejlesztési koncepciójából Hódmezővásárhely szerepét taglaló említések jóváhagyta a Csongrád megyei Közgyűlés dec. 20. CSONGRÁD MEGYE JÖVŐKÉPE 2030: HATÁROKON ÁTÍVELŐ ÚJ TUDÁSRÉGIÓ EURÓPA TÉRKÉPÉN Csongrád megye makrotérségi szinten is kedvező pozíciója elsősorban a megyeszékhely Szeged, és vele egyre szorosabban együtt élő városok alkotta városhálózati csomópont európai közlekedés-földrajzi helyzetének és a tudás és információs társadalomba való integrációs szintjének ( ) A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA 29

30 Az Európai Lézerközpont (ELI) megvalósulása e folyamat sarkalatos pontja. A közlekedési kapcsolatok javulásával Hódmezővásárhely, Makó, sőt Szentes is vonzóvá válik a megtelepedő innovatív vállalkozások és az őket követő szolgáltató gazdaság számára. ( ) Fontos innovációk, szabadalmak születhetnek ugyanakkor a Hódmezővásárhely Orosháza Mezőtúr Kunszentmárton városnégyeshez kötődő, több megyét érintő megerősödött szilikát illetve a tágabban értelmezett, a textilipart is magában foglaló kreatív ipari klaszter tevékenységéhez kapcsolódva. A München Bécs Budapest Isztambul fejlődési folyosóra szerveződő Szeged nagyváros térség, kedvező hármashatármenti helyzetének és a tudatos, következetes építkezésnek köszönhetően intermodális logisztikai szolgáltatásokban is egyre komolyabb szereplőként tud fellépni ( ) A TERÜLETFELHASZNÁLÁSALAPELVEI: A megye térszerkezetében tovább erősödik a IV. Helsinki (M5 M43) folyosó dinamizáló szerepe, mely a tengely Arad irányú továbbépülésének, valamint a rákapcsolódást biztosító kelet nyugati irányú közúti hálózati elemek (55 ös, 451 es főutak, algyői Tisza híd M47) minőségi és/vagy kapacitív fejlesztésének együttes következménye. ( ) A megvalósuló határ menti közlekedési gazdasági intézményi integráció hatására kialakul egy három határon átnyúló, Arad, Temesvár illetve Szabadka térségét is magában foglaló, egymillió lakost meghaladó népességű, dinamikusan urbanizálódó térség Szeged központtal. Makó és Hódmezővásárhely közvetítésével a nagyvárostérség fejlesztő hatása a tiszántúli térségben is markánsan érzékelhetővé válik ( ) A kapcsolatok javulásának hatására a Szeged és Makó közötti kistelepülések népességmegtartó képessége is jelentősen javul, míg Hódmezővásárhely Szeged kapcsolat fejlődésével Mindszentről és Szentesről is időben rövidül a megyeszékhely elérhetősége. ( ) Az agrártermelés és élelmiszeripar, valamint a feldolgozóipar bővülése a Körös menti térségben is korszerű, differenciált logisztikai rendszerek kiépülését teszi szükségessé. Szolnoktól az M4 ből kiágazóan Kunszentmártonon, Szentesen, Hódmezővásárhelyen át a Bánáti útban folytatódó Tisza bal parti tengely megerősödése a Közép Tisza vidék további kapcsolati lehetőségeit kínálja a Körösmenti térség számára a dinamikusabb centrumok felé (Szeged, Szolnok). ( ) ÁTFOGÓ CÉLOK 2030 A koncepció célhierarchiájának első átfogó célja a megye európai és nagytérségi léptékben egyaránt kiemelkedően előnyös térbeli fekvésében és szerepében rejlő potenciálok maximális hasznosítása, a geopolitikai lehetőségek határáig. Ennek részeként szükséges a Szeged Hódmezővásárhely Makó Arad Temesvár Szabadka vonatkozásában körvonalazható városhálózati pólustérség szoros funkcionális együttműködésen, kölcsönös kiegészítésen alapuló rendszerének felépítése. E folyamat során egyaránt nélkülözhetetlen a három országra kiterjedő térség infrastrukturális rendszereinek megerősítése, határon átnyúló hiányainak megszüntetése és az arányos feladatmegosztáson alapuló szinergiák kisugárzó hatásának felerősítése. Így kiemelt feladat a közlekedési, energetikai, A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA 30

31 informatikai, vízgazdálkodási hálózatok igényekhez dinamikusan illeszkedni képes rendszerének kialakítása és összekapcsolása, továbbá az intézményi keretek szükséges rugalmasságának (kooperációs szemlélet és feltételek) megteremtése. ( ) A térséget érintő további közlekedésfejlesztések úgy alakulnak, hogy a városhálózati csomópont megyén belüli fontos térszervező települései (Szeged, Hódmezővásárhely, Makó) erős szervező, ellátó és közvetítőszerepet töltenek be a vonzáskörzeteik felé. ( ) Területi stratégiai célok: T1. Szeged Hódmezővásárhely Makó Arad Temesvár Szabadka városhálózati csomópont felépítése. A cél a Szeged központú, a Temesvár Arad Szeged Szabadka nagyváros négyes által dominált, zónában élő 1 millió főt meghaladó népességű hármas határ menti térség további intenzifikálása, sokrétű infrastrukturális, gazdasági, intézményi összekapcsolása és ezzel egy jelentős befektetésvonzó képességű és kisugárzású agglomerálódó, együttműködő térség kialakítása. Ahhoz, hogy a térség valódi pólusrégióvá tudjon fejlődni, alapvető feltétel a belső hiányzó kapcsolatok kiépülése, ugyanakkor fontos a kapcsolatok erősítése e belső magon túl, különös tekintettel Újvidék Belgrád, Baja Pécs, Békéscsaba Debrecen Nagyvárad irányába. E kapcsolatok a köztestérségek jobb elérhetőségét és egyúttal Szeged város regionális központ szerepének megszilárdulását is elősegítik. A célmegvalósulására jó esélyt adnak a már jelentős mértékben kiépült közúti folyosók és a határon átnyúló kapcsolatok erősítésére irányuló kiemelt európai szándék. Elkerülhetetlen ugyanakkor, hogy a nagyvárosok mindegyike felismerje ennek előnyeit, illetve az együtt nem működés hátrányait. Szeged központi szerepét közlekedésföldrajzi pozíciója megkérdőjelezhetetlenné teszi, ugyanakkor e pozíció további megerősítéséhez alapvető feltétel a közúti és vasúti híd megépülése, az M43 as továbbépülése Aradig, a hiányzó leromlott vasúti szakaszok rekonstrukciója, továbbá a Szeged Hódmezővásárhely Makó Szabadka városnégyes és a kapcsolódó települések, mint belső mag (lehetséges határon átnyúló ITI célterület) erőteljes funkcionális várostérséggé fejlesztése. ( ) Szeged szűkebb (30 40 km es) gyűrűjében (elő)városi jellegű kapcsolatok továbbfejlesztésére építve akár alapvető városi és városkörnyéki funkciók tekintetében is indokolt és lehetséges az együttműködés kialakítása (foglalkoztatás, egészségügy, kultúra, középfokú oktatás képzés, hivatali funkciók, kereskedelem szolgáltatás, illetve a vidék által nyújtott szolgáltatások, mint élelmiszerellátás, sport, szabadidő, rekreáció, környezeti ökológiai szolgáltatások), addig a tágabb gyűrű tekintetében a napi kapcsolatot kevésbé igénylő felsőoktatás, klaszterek, beszállítói hálózatok, K+F együttműködések, turizmus stb. az együttműködés kiemelt területei. ( ) T.1. TERÜLETI CÉL: SZEGED HÓDMEZŐVÁSÁRHELY MAKÓ ARAD TEMESVÁR SZABADKA VÁROS- HÁLÓZATI CSOMÓPONT FELÉPÍTÉSE Prioritások: 3. Szeged Hódmezővásárhely Makó Szabadka funkcionális várostérség elővárosi és városi közlekedési rendszerének összehangolt továbbfejlesztése (Szeged városi közúti híd, a Tisza híd bővítése a 47 sz. főúton, elővárosi vasút, intermodális eszközváltó pontok, kerékpáros infrastruktúra, egységes és összehangolt, járműtárolást is integráló tarifarendszer, városok térségi elérhetőségének javítása). ( ) A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA 31

32 T.3. TERÜLETI CÉL: MEZŐVÁROS TÉRSÉGEK ÖSSZEHANGOLT, INTEGRÁLT FEJLESZTÉSÉRE ÉPÜLŐ TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÖBB LÁBON ÁLLÓ GAZDASÁG KIBONTAKOZTATÁSA A TISZÁNTÚLON A Tiszántúl felzárkózását hivatott előmozdítani az együtt 100 ezer főt meghaladó népességű mezőváros hármas Szentes, Hódmezővásárhely, Makó intézményi, gazdasági foglalkoztatási központszerepének megerősítése. Miközben saját kistérségük és tanyaviláguk számára e városok megerősítik intézményi szolgáltató és szervező szerepüket (beleértve elérhetőségük fejlesztését), bizonyos gazdasági kulturálisterület(ek)en kialakítják megerősítik a térségi munkamegosztáson belüli sajátos, egyedi arculatukat. A keleti és északi megyehatár mentén élők életminőségének javítása érdekében elengedhetetlen a szomszéd megyékkel való együttműködés, a közös szolgáltatásszervezés és a kapcsolatrendszer intézményessé tétele (térségi fejlesztési tanács létrehozása) ( ) Hódmezővásárhely és Szeged között spontán módon kétirányú munkaerő piaci összefonódás alakult ki. A város népessége és földrajzi pozíciója, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának jelenléte révén a tiszántúli megyerészleg fajsúlyosabb szereplője, és ezáltal jelentős tiszántúli regionális intézményi szolgáltató, foglalkoztató szerepekre alkalmas. A kulturális szabadidős szerep további megerősítése mellett szükséges az oktatási képzési (kihelyezett felsőoktatás, felnőttképzés, kiemelten a kerámia és textiliparhoz kapcsolódó vegyipari, ipari formatervezési, gépipari, valamint a megújuló energiához köthető mérnök és szakmunkásképzések), az üzleti, kereskedelmi szolgáltatások (vásárok, gazdasági katalizátor szervezetek, pénzintézeti központok, üzleti tanácsadás szervezés, kreatív ipar stb.), egészségügy (pl. sürgősségi betegellátás) felzárkózását is ösztönözni. Hódmezővásárhely számára is kiemelt fontosságú a külső nagyvárosi gyűrű délvidéki kapcsolatának megerősödése. A térség mezőgazdasági arculatának meghatározó eleme az állattartás, melyben a város piacszervező feldolgozó, katalizátor szerepét fontos erősíteni. ( ) Prioritások: 1. A városok nagytérségi, makroregionális elérhetősége és a várostérségeken belüli kapcsolatok összehangolt fejlesztése (a gyorsforgalmi folyosókra való kijutás, főúti összeköttetések markáns javítása: Szentes és Csongrád M5 ös autópálya Hódmezővásárhely Makó - (M43) Kiszombor Nagyszentmiklós Temesvár térségi közúti kapcsolat, Szeged Hódmezővásárhely - Orosháza kapcsolat fejlesztése; a közösségi közlekedés: busz, kerékpáros és (turisztikai célú) vízi közlekedés összehangolt, intermodalitásra épülő fejlesztése, tanyák, falvak városokkal való közúti és kerékpáros kapcsolatainak fejlesztése, megye és országhatárokon átívelő közlekedési kapcsolatok erősítése) ( ) 5. Hódmezővásárhely kreatív ipari regionális intézményi, szolgáltató, foglalkoztató szerepeinek erősítése (Szeged térségi elővárosi közlekedés fejlesztése, kerámia és textiliparhoz kapcsolódó kreatív ipari arculat erősítése, kihelyezett felsőfokú ipari formatervezői mérnökképzés és célirányos középfokú szakképzés egyedi, regionális vonzerejű kínálatokkal, üzleti szolgáltatások, kreatív ipari inkubáció, kapcsolódó innováció, kulturális központ szerepek további megerősítése, kreatív ipari interszektorális lehetőségek kihasználása, szilikátipari és/vagy kreatív klaszter Mezőtúrral és Orosházával; tanyák és kistelepülések innovatív bekapcsolása a kreatív gazdaságba: alapanyag előállítás, bedolgozás) ( ) A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA 32

33 S.4. SPECIFIKUS CÉL : A MEGYE HÚZÓÁGAZATAINAK VERTIKÁLIS ÉS HORIZONTÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉSEKRE ÉPÜLŐ MEGERŐSÍTÉSE, KITÖRÉSI PONTOKRA ÉPÍTŐ HELYIGAZDASÁG ÉS VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS Szeged várostérség (Szeged Hódmezővásárhely Makó Szabadka) számára kiemelt fejlesztési prioritás az egyetemre épített tudásbázis innováció központú gazdaságfejlesztés. A tudásbázis központú gazdaság kialakításban aktívan kell támogatni és ösztönözni egy tudást szolgáltató egyetem és gazdaság funkcionális kapcsolatait, hatékony hidat kell képezni a tudás és gazdasági hasznosítása között. Tudatosan és aktív kereslet kínálati szemléletben kell kapcsolatokat kiépíteni és fejleszteni a térségi gazdaságban, a potenciális vállalatokkal, több iparágat átfogó hálózatokkal, klaszterekkel. Aktívan kell támogatni a tudásra települő (globális) vállalatok betelepülését és hozzájuk kapcsolódva tudásorientált ágazatok térségi letelepedését, globális hálózataik térségi beágyazódását. Meg kell teremteni az egyetem intézményeiben felhalmozott és létrejövő tudás innovációs célú, vállalkozói hasznosításának lehetőségét, és evvel párhuzamosan fejleszteni az ösztönző szervezeti intézményi kapcsolatok felépítését a gazdaság felé (tőkéhez jutás, menedzsment, stb.). A közeljövő kapcsolódó nagyprojektje a Szegedre települő ELI központ és egy Biopolisz Park létrehozása Kivonat Csongrád megye stratégiai programja munkaanyagából (Hódmezővásárhely szerepét taglaló említések) 2. CÉLRENDSZER 2.1 CÉLRENDSZER BEMUTATÁSA ÁTFOGÓ CÉLOK A1. Hármashatár menti városhálózati csomóponti térség: tudáskoncentráció, kohézió, kisugárzás. A koncepció célhierarchiájának első átfogó célja a megye európai és nagytérségi léptékben egyaránt kiemelkedően előnyös térbeli fekvésében és szerepében rejlő potenciálok maximális hasznosítása, a geopolitikai lehetőségek határáig. Ennek részeként szükséges a Szeged Hódmezővásárhely Makó Arad Temesvár - Szabadka vonatkozásában körvonalazható városhálózati pólustérség szoros funkcionális együttműködésen, kölcsönös kiegészítésen alapuló rendszerének felépítése ( ) TERÜLETI STRATÉGIAI CÉLOK T1. Szeged Hódmezővásárhely Makó Arad Temesvár - Szabadka városhálózati csomópont felépítése. A cél a Szeged központú, a Temesvár Arad Szeged Szabadka nagyváros négyes által dominált zónában élő 1 millió főt meghaladó népességű hármas határ menti térség további intenzifikálása, sokrétű infrastrukturális, gazdasági, intézményi összekapcsolása és ezzel egy jelentős befektetésvonzó képességű és kisugárzású agglomerálódó, együttműködő térség kialakítása. ( ) SPECIFIKUS STRATÉGIAI CÉLOK S4. A megye húzóágazatainak vertikális és horizontális együttműködésekre épülő megerősítése, kitörési pontokra építő helyi gazdaság és vállalkozásfejlesztés. Szeged várostérség (Szeged Hódmezővásárhely A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA 33

34 Makó Szabadka) számára kiemelt fejlesztési prioritás az egyetemre épített tudásbázis, innováció központú gazdaságfejlesztés ( ) 3. A PRIORITÁSOK AZONOSÍTÁSA 3.2 Az üzleti környezet javítása Határozott urbánus térségi preferenciái miatt a prioritás illeszkedik a T1. Szeged Hódmezővásárhely Makó Arad Temesvár - Szabadka városhálózati csomópont felépítése, célhoz, amennyiben a megye gazdasági centrum térségei esetében a versenyképesség javítására, az ehhez szükséges infrastrukturális feltételek minőségi javítására, továbbfejlesztésére koncentrál. ( ) Gazdasági és társadalmi súlya alapján kiemelendő és ennek megfelelően önálló egységként kezelendő a két megyei jogú város által alkotott település együttes és ezek vonzáskörzete. A Szeged - Hódmezővásárhely centrumtérség megyei viszonylatban kedvezőnek mondható adottságainak köszönhetően relatíve vonzó üzleti befektetési célpont, amit az ide érkező Uniós gazdaságfejlesztési források koncentrációja is jelez. A térségben ugyanakkor általában alacsonynak mondható a felsőoktatás és a vállalkozói szektor közötti együttműködés, és ez különösen igaz az intézményesített K+F programokra. ( ) A prioritás keretében tervezett intézkedések: Ennek a prioritásnak a keretében az üzleti környezet fejlesztését célzó, olyan intézkedéseket azonosítottunk, amelyek az eddigiek tartalmi-logikai keretein kívül estek, ám a megyei gazdaság fejlődéséhez elengedhetetlenek. Az intézkedések meghatározásakor különös figyelmet fordítottunk a megye eltérő urbanizáltságú területeinek a fejlesztésére, melynek köszönhetően a megyei jogú városok és a kistérség központ települések iparterületeinek infrastrukturális fejlesztéseit markánsan elkülönítettük. 1. A Szeged - Hódmezővásárhely gazdasági-társadalmi centrumtérség európai és országos pozíciójának megerősítése. A beavatkozás keretében elsősorban a helyi térségi szintű a KKV szektorra alapozó gazdaságfejlesztési programok megvalósítására nyílik lehetőség. A támogatandó fejlesztések keretében ösztönözni szükséges a centrum térség ipari infrastruktúrájának kulcságazati fókuszú megújítását, a barnamezős területek fejlesztését (pl. Szeged esetében a Biopolisz Park), indokolt esetben a kapacitás bővítése is támogatandó beavatkozási elem. Hódmezővásárhely esetében a kreatív gazdaság a kiemelt cél ágazat, míg Szeged esetében a K+F orientált vállalkozások és ezeknek a felsőoktatási, kutatói kapacitásokhoz kapcsolódása jelenik meg priorizált célterületként. ( ) 3.4 Közlekedési kapacitások fejlesztése A T1. Szeged Hódmezővásárhely Makó Arad Temesvár - Szabadka városhálózati csomópont területi stratégia céljának megvalósításához nélkülözhetetlenek a közlekedési összeköttetések, valamint a térségben működő különböző infrastrukturális elemek összekapcsolása és a fenntartható városi közlekedés fejlesztése. ( ) A Szeged Hódmezővásárhely Makó Arad Temesvár - Szabadka városhálózati csomópont pillanatnyilag közlekedési nehézségekkel küzd. A határon átnyúló programok során jelentős és kiváló beruházási, oktatási és K+F projektek valósultak meg, melyek eredményeihez történő széleskörű A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA 34

35 hozzáférést nehezíti az, hogy közösségi közlekedés tekintetében Csongrád megye városai Arad, illetve Temesvár irányából átlagosan 4-6 óra alatt érhetőek el, holott a távolság mindössze km. ( ) Csongrád megye legnagyobb foglalkoztatói Szeged, Hódmezővásárhely és Makó térségében összpontosulnak, ezért ezen városok tekintetében jelentős az ingázók száma. Ez az ingázás elsősorban közúton történik jelen pillanatban, mely nem környezetbarát, ráadásul több esetben jelentős terhet ró az utazókra az időtöbblet is, amely az interoperabilitás hiánya miatt jelentkezik. (...) 3.5 Megyei tudásbázis és innovációs rendszer megerősítése A prioritás és intézkedései a fentiekben több ponton is erőteljesen kapcsolódik a Szeged Hódmezővásárhely Makó Arad Temesvár - Szabadka csomóponti városhálózat területi céljaihoz a stratégiában, illetve közvetlenül járul hozzá a horizontális célok megvalósulásához is. ( ) 3.10 Infrastrukturális feltételek javítása Csongrád megye térségi központjaiban és városaiban Jelen prioritás, kiegészítve az 1. területi prioritást (Integrált városfejlesztési programok Csongrád megye nagyvárosi térségében) a megye kistérségi központjaira, illetve városaira koncentrál, azzal a megkötéssel, hogy a Szeged, illetve Hódmezővásárhely megyei jogú városokhoz kapcsolódó fejlesztések az 1. prioritás esetében kerültek nevesítésre. ( ) A problémák és feladatok a városi települések funkcionális sokrétűségétől függően nem egyforma intenzitással jelennek meg. A megye centrumát alkotó Szeged - Hódmezővásárhely mellett jelen prioritáson belül a területi fókusz fejezetben nevesített városok és térségeik esetében fogalmazunk meg az alábbiak szerint intézkedéseket. ( ) 3.11 Integrált városfejlesztési programok Csongrád megye nagyvárosi térségében Ugyancsak határozott urbánus térségi preferenciái miatt a prioritás illeszkedik a T1. Szeged Hódmezővásárhely Makó Arad Temesvár - Szabadka városhálózati csomópont felépítése célhoz, amennyiben a megye gazdasági centrum térségei esetében a versenyképesség javítására, az ehhez szükséges infrastrukturális feltételek minőségi javítására, továbbfejlesztésére koncentrál. ( ) Területi aspektusból ugyanakkor szűkítésre került a prioritás fókusza, amennyiben kiemelten a Szeged- Hódmezővásárhely centrumtérség fejlesztéseire fókuszál ( ) Indoklás: Területi szempontból Csongrád megye több, eltérő fejlődési pályát felmutató térségből áll. Mind gazdasági és társadalmi súlya alapján kiemelendő és ennek megfelelően önálló egységként kezelendő a két megyei jogú város által alkotott település együttes és ezek vonzáskörzete. A Tiszántúl mezőváros hármasa Szentes, Hódmezővásárhely, Makó vidékfejlesztési aspektusból ugyancsak önálló területi egységként definiálható. A tudáshálózati csomópont létrehozásához és az innovációs környezet javításához azonban nem elegendő csupán a megyében képezni a magasan kvalifikált munkaerőt, hanem biztosítani kell e társadalmi csoportok helyben maradását is, ugyanis az itt megtalálható kvalifikált munkaerő jelenléte jelenti a magas hozzáadott értékű gazdasági tevékenységek számára az egyik fő vonzerőt. Mindehhez elengedhetetlen egy olyan nagyvárosi, multikulturális kreatív környezet megteremtése, amely az innovációk létrehozására képes társadalmi rétegek számára megfelelően inspiráló atmoszférát képes nyújtani. Ennek lényegi tényezői a magas színvonalú mobilitási, A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA 35

36 rekreációs és kulturális szolgáltatások, valamint a korszerű, fizetőképesség szempontjából igen differenciált társadalmi csoport lehetőségeihez és életmód elvárásaihoz igazodó lakókörnyezet. Szeged és Hódmezővásárhely részben a felsőoktatási intézményeknek köszönhetően jelentős nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik, amely mind a képzés, mind a foglalkoztatás terén kihívások elé állítja a két várost. A kedvezőtlen demográfiai mutatók (Szeged 2011-es lakossága a népszámlálási adatok szerint fő) a kvalifikált, illetve a munkavállalási problémákkal küzdő alacsonyabb státuszú társadalmi rétegek elvándorlását igazolják. A két megyei jogú város jelentős városrehabilitációs fejlesztéseket hajtott végre az elmúlt években, ugyanakkor szegregátumok vagyis kedvezőtlen demográfiai, oktatási mutatókkal rendelkező településrészek továbbra is találhatóak (pl. Szeged- Kiskundorozsmán, vagy a Cserepes soron). A nagyvárosi térségekben működnek a megye legnagyobb energia fogyasztói közintézmények és vállalkozások egyaránt, továbbá a népesség koncentrációnak köszönhetően a lakossági energiafogyasztás (különösen a házgyári lakótelepeken) kiemelkedőnek mondható. A megye foglalkoztatottjainak nagy hányada a két megyei jogú városban koncentrálódik, ebből adódóan napi szinten jelentős munkaerő ingázik a két város-, illetve ezek agglomerációja között. A megyei szinten belül a két megyei jogú város jelentős mértékben koncentrálja a humán- és közszolgáltatások széles spektrumát. Szeged egyértelmű dominanciáját beszédesen jelzi, hogy 2011 ben a megye népességének 40% a a megyeszékhelyen lakik, a fős megyei városi lakónépesség pedig két kistérségben koncentrálódik, a Szegedi és Hódmezővásárhelyi kistérség városaiban él a városi lakosság 73%-a, a megyei és régiós központ Szegeden pedig 54%-a. A koncentráció egyértelmű a középfokú és felsőfokú oktatás, az egészségügy és szociális intézményrendszer, a kultúra, valamint a közigazgatáshoz kapcsolódó intézményrendszeri struktúra terén. A szolgáltatásokhoz kapcsoló infrastrukturális háttér mindazonáltal nem felel meg a kor elvárásainak és a kapcsolódó komplex elvárásoknak. ( ) A szükséges beavatkozások hét, egymással szorosan összefüggő, egymást erősítő intézkedésben határozhatóak meg: 1. Multikulturális környezet fejlesztése 2. Energiahatékonysági beruházások a közszolgáltatások terén a megye nagyvárosaiban és a vonzáskörzethez tartozó kistelepüléseken 3. Infrastrukturális beruházások a nagytérségi és regionális szolgáltatások minőségének javítása érdekében 4. Szeged és Hódmezővásárhely funkcionális város rehabilitációs programjai 5. A megyei gazdasági-társadalmi centrum térség szociális városrehabilitációs beavatkozásai 6. Lakóingatlanok energiahatékonyságát javító fejlesztések Szegeden és Hódmezővásárhelyen 7. Kiemelt turisztikai fejlesztések a Szeged-Hódmezővásárhely gazdasági-társadalmi centrumtérségben A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA 36

37 3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata 3.1. A területrendezés fogalma, tervezési szintek Területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény 5..b : (Tftv.) Területrendezés: Az ország, illetve térségeire kiterjedően a területfelhasználás rendjének és a területhasználat szabályainak megállapítása, e körben: ba) Az erőforrások feltárása, a táj terhelése és terhelhetősége meghatározása, ezek együttes értékelése, előrejelzések készítése; bb) A területi adottságok célszerűbb hasznosítási javaslatainak kidolgozása; bc) A fejlesztési koncepciók és programok térbeli, műszaki-fizikai rendszerének meghatározása; bd) Nemzetközi együttműködés és szerződés keretében az európai és területi határrendezési tevékenység összehangolása évi XXVI. Törvény az Országos Területrendezési 30. Tervről (OTrT.tv.) (1) E törvény rendelkezéseit alkalmazni kell: ( ) c) a településrendezési eszközök készítése és elfogadása során. (2) A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terv rendelkezéseit - kivéve, ha a rendelkezés tekintetében a 31/A. szerinti összhang megteremtése szükséges - alkalmazni kell a településrendezési eszközök elfogadása során. Tervezési szintek: országos szint: országos területrendezési terv + országos területfejlesztési koncepció + operatív programok térségi szint: megyei területrendezést terv+ megyei területfejlesztési koncepció+ térségi operatív program települési szint: településrendezési eszközök (koncepció + szerkezeti terv + építési szabályzat) + ITS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA 37

38 3.2. Országos Területrendezési Terv (2003. évi XXVI. törvény) 8. ábra: OTrT szerkezeti terv kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA 38

39 Az OTrT Hódmezővásárhelyt érintő térségi szerkezeti elemei Térségi szerkezeti elem megnevezése Új gyorsforgalmi út Meglévő főutak Új főúti kapcsolatok Főutak tervezett településelkerülő szakaszai Egyéb országos törzshálózati vasútvonal Dél-alföldi határmente kerékpárút Nemzetközi és országos jelentőségű vízi utak 400 kv-os elektromos átviteli hálózat távvezetékelemei Hódmezővásárhelyt érintő szakaszok M47: Berettyóújfalu térsége (M4) - Békéscsaba - Algyő térsége (M43) 47. sz. főút: Szeged és Békéscsaba közötti szakasza nem szerepel a mellékletben! 1 (megjegyzés: e szerint az M47 veszi át a szerepét) 45. sz. főút: Kunszentmárton (44. sz. főút) - Szentes - Hódmezővásárhely (M47) Hódmezővásárhely (M47) - Kübekháza térsége (Szerbia/Románia), Hódmezővásárhely (M47) - Makó (43. sz. főút), Nem jelenik meg 2 Szeged - Békéscsaba - Kötegyán - (Románia) 5.A jelű: Debrecen - Létavértes - Biharkeresztes - Sarkad - Gyula - Lőkösháza - Battonya - Mezőhegyes - Tótkomlós - Orosháza - Hódmezővásárhely Szeged- Mórahalom - Tompa - Bácsalmás - Nagybaracska - Mohács Tisza fkm között IV. víziút osztály Szeged - Békéscsaba Országos szénhidrogén vezeték hálózat elemei 314. Méhkerék - Gyula - Békéscsaba - Kardoskút - Hódmezővásárhely Algyő Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely 1. táblázat: Az OTrT mellékleteiben meghatározott, Hódmezővásárhelyt érintő, 1/1 szereplő térségi szerkezeti elemek Forrás: 2003 évi XXVI. tv. 1 E szerint az M47 veszi át a szerepét! 2 A felsorolás nem tartalmazza a Hódmezővásárhely északi elkerülő utat, mert az a gyorsforgalmi út részét fogja képezni. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA 39

40 OTrT övezeti tervlapok kivonata 9. ábra: Országos ökológiai hálózat övezete 10. ábra: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezete 11. ábra: Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete 12. ábra: Kiváló adottságú erdőterület övezete 13. ábra: Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete 14. ábra: Tájképvédelmi kiemelten kezelendő terület övezete A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA 40

41 15. ábra: Világörökség várományos terület övezete 16. ábra: Országos vízminőség-védelmi terület övezete 17. ábra: Szükségtározók területének övezete 18. ábra: Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA 41

42 3.3. Csongrád megye területrendezési terve (2012) Szerkezeti Terv kivonata 19. ábra: Csongrád Megye Szerkezeti Terve Hódmezővásárhely közigazgatási területét érintő országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúrahálózatok és objektumok Kivonat a 21/2005. (XII. 1.) CsM önkormányzati rendelet 2. mellékletéből: Országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és objektumok Gyorsforgalmi utak Főutak Hódmezővásárhely közigazgatási területét érintő hálózatok és objektumok M47 (új): Berettyóújfalu térsége (M4) Békéscsaba Algyő térsége (M43) 45. sz. főút: Kunszentmárton (44. sz. főút) Szentes Hódmezővásárhely (M47), 47. sz. főút: Debrecen (4. sz. főút) Berettyóújfalu Békéscsaba Szeged (43.sz. főút) A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA 42

43 Új főúti kapcsolatok Főutak tervezett településelkerülőszakaszai Térségi jelentőségű logisztikai központok Egyéb országos törzshálózati vasútvonalak Országos kerékpárút törzshálózat elemei Térségi kerékpárúthálózat elemei Nemzetközi és országos jelentőségű vízi utak Térségi közforgalmú kikötők Személyforgalmi kikötők Kiserőművek 400 kv-os átviteli hálózat távvezeték elemei Nemzetközi és hazai szénhidrogén szállító-vezetékek Térségi szénhidrogén szállító vezetékek Elsőrendű árvízvédelmi fővonalak OTrT-ben elsőrendűként szereplő, másodrendű árvízvédelmi fővonalak Térségi hulladék-lerakó helyek Hódmezővásárhely Kübekháza térsége (Szerbia/Románia), Hódmezővásárhely (47. sz. főút) Makó (43.sz. főút) 47. sz. főút: Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely (Tiszatenyő) Szentes - Hódmezővásárhely Makó, - Szeged Békéscsaba Kötegyán (Románia) 5. Dél-alföldi határmente kerékpárút: Debrecen - Létavértes- Biharkeresztes Sarkad - Gyula - Lőkösháza - Battonya - Mezőhegyes - Tótkomlós - Orosháza Hódmezővásárhely - Szeged - Mórahalom - Tompa - Bácsalmás Nagybaracska - Mohács Hódmezővásárhely Mártély, Makó Hódmezővásárhely Szentes- (Kunszentmárton), Szeged Szentes, a Tisza bal oldali árvízvédelmi töltésén Tisza fkm között IV. víziút osztály Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely Sándorfalva Békéscsaba 120 kv-os vezeték, Szeged *Sándorfalvi út+ Hódmezővásárhely, Hódmezővásárhely Szentes Algyő - Méhkerék - országhatár - (Románia), Hódmezővásárhely - Makó - országhatár - (Románia), (Románia) - országhatár- Nagylak - Hódmezővásárhely - Kecskemét - Adony- Székesfehérvár - Mór - Tét- Rajka országhatár - (Ausztria), (Szank) - Szeged - (Kardoskút - Méhkerék) Hódmezővásárhely leágazó (2 db) Marostorok-mártélyi 07 Hódmezővásárhelyi körtöltés, 09 Hódmezővásárhely-Algyő vasúti töltés Hódmezővásárhely Térségi területfelhasználás elemei A külterület nagy része a mezőgazdasági térség kategóriába tartozik. Vegyes területfelhasználási térség a város külterületének nyugati részén, a Tisza menti védvonal mentén húzódik. Erdőgazdálkodási térség részben a Tisza ártere, részben a várostól északra elhelyezkedő erdőfoltok. Építmények által igénybe vett térség: a belterülettől délre egy nagy kiterjedésű terület (H) 2. táblázat: Hódmezővásárhely közigazgatási területét érintő országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúrahálózatok és objektumok A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA 43

44 CsMTrT övezeti tervlapok kivonata 20. ábra: Országos tájképvédelmi területek övezete 21. ábra: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezete 22. ábra: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, erdőtelepítésre alkalmas terület 23. ábra: Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület 24. ábra: Országos jelentőségű tájképvédelmi területek, térségi jelentőségű tájképvédelmi területek 25. ábra: Térségi hulladék-lerakóhely kijelöléséhez vizsgálat alá vonató terület A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA 44

45 26. ábra: Ásványi nyersanyag lelőhely övezete 27. ábra: Széleróziónak kitett terület övezete 28. ábra: Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezet 29. ábra: Nagyvízi meder és rendszeresen belvízjárta terület övezete 3.4. Az összehangolást elősegítő szabálypontok (OTrT tv.) 31/A. (1) E törvénynek az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló évi CCXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: MTv.) megállapított rendelkezéseivel a megyei területrendezési terveket december 31-ig összhangba kell hozni. (2) E törvénynek az MTv.-vel megállapított 1/1-11. mellékletét a hatálybalépést követően indult államigazgatási ügyekben alkalmazni kell. 31/B. A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknek az e törvénnyel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az alábbi átmeneti rendelkezéseket kell alkalmazni: a) az Országos Szerkezeti Terv által kijelölt országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 1/1-11. melléklete, 9. (7) bekezdése, valamint 10. -a előírásainak alkalmazásával kell kijelölni, A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA 45

46 b) a megyei területrendezési tervben megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 6. (2) bekezdésének előírásait kell alkalmazni ( ) e) azokat az országos övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban az MTv. megszüntetett, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni, f) azokra az országos övezetekre, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásait kell alkalmazni, g) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban az MTv. megszüntetett, ( ) a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni, h) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a j) pontban foglaltak figyelembevételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásaival kell alkalmazni, ( ) l) azon új országos, kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket az MTv. állapított meg, azonban a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben még nem kerültek alkalmazásra, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított 12/A. (1) bekezdése és övezeti előírásai szerint kell lehatárolni és alkalmazni. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA 46

47 4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek vonatkozó megállapításai 4.1. Algyő Nagyközség Településszerkezeti Terve (2007) Algyő keleti igazgatási területén a Tisza baloldali védvonala és az igazgatási terület határa közti sáv mozaikosan, speciálisan meghatározott kistanyás és nagyparcellás mezőgazdasági terület, valamint erdőterület húzódik; ezen belül 47-es út Tisza-hídja mellett Rehabilitálandó terület van rögzítve. A Tisza menti területsáv a Térségi Tájképvédelmi Terület határát képezi. Az algyői bányászattal érintett terület néhányszáz hektáron érinti Vásárhely területét. Az M47 tervezett gyorsforgalmi út a meglévő országos főút nyomvonalával azonos Sándorfalva Város Településszerkezeti Terve (2011) Sándorfalva keleti igazgatási területe néhány km-en határos Vásárhely területével. Lényegében a Tisza folyó jobboldali védvonala mellett húzódó vízgazdálkodási terület és védelmi rendeltetésű erdőterület zónáját jelenti. Közvetlen kapcsolata nincs Vásárhellyel Dóc Község Rendezési Terve (2009) Dóc község igazgatási területének keleti része teljes egészében Vásárhely területével érintkezik. Ez utóbbi területsáv védőerdő besorolású, és a Tisza folyó jobboldali védvonala mellett húzódó Tájképvédelmi Terület övezete illetve az Országos Ökológiai Hálózat és a Natura 2000 Természetmegőrzési Terület része. Közvetlen kapcsolata nincs Vásárhellyel Mindszent Város Településszerkezeti Terve (2010) Mindszent délkeleti igazgatási területe néhány km hosszan határos Vásárhely területével, a Tisza folyó és a Hódmezővásárhely-Szentes közút között. Lényegében a Tisza folyó baloldali védvonala mellett húzódó vízgazdálkodási terület és védelmi rendeltetésű erdőterület zónáját jelenti. Közvetlen kapcsolatot jelent Vásárhellyel a meglévő 4521 j. közút és a Hódmezővásárhely-Szentes vasútvonal. A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVEINEK VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI 47

48 4.5. Mártély Község Rendezési Terve (2002, HÉSZ 2010) Közvetlen kapcsolatot jelent Vásárhellyel a meglévő 4521 j. közút és a Hódmezővásárhely-Szentes vasútvonal. Általános mezőgazdasági terület meghatározó a község déli-délkeleti részén, a vásárhelyi határ mentén Derekegyház Község Településszerkezeti Terve (2006, HÉSZ 2009) Derekegyház község igazgatási területének déli része teljes egészében határos Vásárhely területével. Mezőgazdasági terület, és nagy kiterjedésű erdőterület, tervezett erdőterület váltakozik. Meglévő közvetett közúti kapcsolódása van Vásárhellyel (45. sz főút, illetve 4415 j. összekötő út) 4.7. Székkutas Község Településszerkezeti Terve (2004) Székkutas igazgatási területén - így a Vásárhellyel határos délnyugati részen is - a mezőgazdasági hasznosítás a jellemző. A Hódmezővásárhellyel kapcsolatot teremtő 47.sz. főközlekedési út községet elkerülő szakaszának kiépítésével kell számolni. A Békéscsaba-Szeged vasútvonal jelent közvetlen vasúti kapcsolatot. A mezőgazdasági területek egy része a Körös-Maros Nemzeti Park területe Békéssámson Község Településszerkezeti Terve (2010) A község északi határrésze érintkezik Vásárhely területével. A határoló területsáv Jellemzően általános célú mezőgazdasági terület, illetve Általános célú mezőgazdasági tanyás gazdaságok területe Makó Város Településszerkezeti Terve (2009) A város északi határában csak néhány kilométeren érintkezik Vásárhely területével. A határoló területsáv Jellemzően általános mezőgazdasági terület. A város közvetetten, Földeákon keresztül kapcsolódik Vásárhelyhez, közúti- és vasúti kapcsolattal Óföldeák Község Településszerkezeti Terve (2008) A község északnyugati határrésze érintkezik Vásárhely területével. A határoló területsáv Jellemzően általános célú mezőgazdasági terület, illetve Általános célú mezőgazdasági tanyás gazdaságok területe Közvetlen közúti kapcsolat nincs Vásárhellyel. A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVEINEK VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI 48

49 4.11. Földeák Község Településszerkezeti Terve (2004) A község északnyugati határrésze érintkezik Vásárhely területével. A határoló területsáv Jellemzően általános célú mezőgazdasági terület, illetve Általános célú mezőgazdasági tanyás gazdaságok területe A Makó-Hódmezővásárhely vasútvonal közvetlenkapcsolatot biztosít. A Vásárhely-Makó közút főúti jellemzőkkel fejlesztendő ki Maroslele község Településszerkezeti Terve (2004) Az M43 és az igazgatási terület határa közti területsáv jellemzően mezőgazdasági terület. Közvetett kapcsolatot biztosít a községgel a védőgáton vezetett, 47-es főúttól induló közúti összeköttetés. A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVEINEK VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI 49

50 5. Hatályos településfejlesztési döntések Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése 331/2008.(06.19.) Kgy. Határozatával elfogadta a Hosszútávú Városfejlesztési Koncepciót. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiát és az Antiszegregációs Tervet a 332/2008.(06.19.) Kgy. határozat, majd az újabb Integrált Városfejlesztési Stratégiát és az Akcióterületi Tervet a 361/2009.(09.03.) Kgy. határozat fogadta el. Fenti településfejlesztési koncepción, illetve stratégiákon túl a Város több fejlesztési jellegű célkitűzéssel rendelkezik. Ezek a következők: Gazdaságfejlesztési Stratégiai Szakképzési fejlesztési terv Közoktatási szakmai koncepció Kórház szakmai koncepció Energetikai stratégia Esélyegyenlőségi terv Sportkoncepció Műemlékvédelmi koncepció Informatikai koncepció 5.1. Hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia Városfejlesztési Koncepció A XX. század utolsó éveiben alapvetően módosult politikai és gazdasági változások következtében különös hangsúlyt kapott a településrendezési eszközök megújítása. Hódmezővásárhelyre már a törvényi kötelezést megelőzően, 1996-ban készült hosszútávú fejlesztési koncepció (Regionális Informatika Kft.), melyet 258/1996.(VII.04.) Kgy. sz. határozattal fogadott el a Közgyűlés. Az első koncepció után eltelt évtized alatt jelentős változások történtek. Kiemelten az uniós csatlakozással megváltozott lehetőségek, az elfogadott országos és regionális elképzelések, az időközben módosult önkormányzati igények indokolták a visszacsatolást. Mindezekre tekintettel Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata ismételten áttekintette lehetőségeit, kötelező és felvállalt feladatait, és körvonalazta Hódmezővásárhely lehetséges jövőképének lényegét, térbeli fejlődésének alapjait. HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK 50

51 Az új koncepció jellemzően 2020-ig körvonalazza Hódmezővásárhely MJV fejlődésének mértékét, irányait és hangsúlyait. Mindezt a politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális, természeti és művi környezet, az infrastruktúra, az intézményi háttér, a foglalkoztatási és a jövedelmi viszonyok együttes hatásai alapján, a lakosság és a helyi társadalmi-gazdasági szereplők bevonásával készült, a készítésekor hatályos szakmai előírások szerint. A koncepció nem csak a források megszerzését előkésztő és segítő Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) megalapozásához készült, hanem a településrendezési eszközök elkészítéséhez is irányt mutat. Ebből eredően az IVS-től elvárt projekt-szemléletet mind tartalmát (komplexitását), mind távlatosságát tekintve is meghaladja. A fejlesztési koncepciónak ugyanis tartalmaznia kell mindazokat a fejlesztési célkitűzéseket, amelyek a város távlati sorsának alakításához/jobbításához szükségesek, függetlenül attól, hogy ki és mikor finanszírozza az egyes beruházásokat Integrált városfejlesztési stratégia Hódmezővásárhely Közgyűlése 2006-ban határozta el a város Hosszútávú Városfejlesztési Koncepciójának megújítását. E munka második szakaszával párhuzamosan erre építve 2007 végén indult az a másik alkotó folyamat, melynek eredményeként 2008 májusában elkészült Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Integrált Fejlesztési Stratégiája (IVS). Az IVS-t az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által kidolgozott Városrehabilitáció ban, Kézikönyv a városok számára című módszertani útmutató alapján, annak elvárásait teljesítve dolgozták ki az önkormányzat szakemberei és a közreműködő szakértők. Az IVS a kézikönyv előírásainak megfelelően egy olyan a jogszabályok által szabályozott tervezési dokumentumok sorából hiányzó középtávú, integráló és stratégiai szemléletű gondolkodást megtestesítő fejlesztési dokumentum, melynek elkészítése előfeltétele volt a során a Regionális Operatív Program által finanszírozott városrehabilitációs célú támogatások elnyerésének. Az IVS elkészítése ugyanakkor szervesen illeszkedett a város fejlesztés-politikájába: Hódmezővásárhely fejlődése, fejlesztése több éve az adott szakterület városi szakértőinek közreműködésével megalkotott tervekben foglalt, országos összehasonlításban úttörő eredményeket elérő operatív programok szerint folyt. Az IVS e stratégiai dokumentumok összegzése, továbbfejlesztése: helyzetkép, jövőkép és célrendszer, melynek mentén megvalósulhatott a város fejlődésében meghatározó jelentőséggel bíró Tornyai János Kulturális Város-rehabilitációs Program és a Mindennap Kultúra! Program, folytatódhatott egyebek mellett az Egészséges Vásárhely Program, az oktatásfejlesztés, az információs társadalom kialakítása, illetve az esélyegyenlőség megteremtése a városban. HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK 51

52 5.2. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések Az Önkormányzat több rendezési tervi módosítás esetén kötött az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 30/A. -a alapján a módosításban érdekelt Beruházóval településrendezési szerződést. Ezek a tervmódosítások elkészültek, jelenleg nincs érvényes szerződés. HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK 52

53 6. Településrendezési tervi előzmények Hódmezővásárhely MJ Város korábban hatályos általános rendezési terve (ÁRT) 1979-ben készült (Csomiterv). Az ÁRT-t a Városi Tanács 4/1980. (III.26.) Th. sz. határozattal fogadta el. A helyi szabályozási előírásokat 1/1980.(III.26.) Tr. sz. rendelet tette kötelezővé. Az ÁRT-vel együtt 5/1980. (III.26.) Th. sz., illetve 2/1980. (III.26.) Tr.sz. alatt váltak hatályossá az egyéb belterületek (Batida, Erzsébet, Kútvölgy és Szikáncs) összevont rendezési tervei (ÖRT). Az ÁRT többször módosult, illetve kiegészült: Építési tilalmak (1987.), Külterület-szabályozás (1993.), Épített környezeti elemek helyi védelme (1995.), Észak utcai lakóterület HRT (1997.) A teljeskörű felülvizsgálat második felében kezdődött el. Az új Településrendezési Terv két ütemben, évi időtávra készült. A Településszerkezeti tervet a Közgyűlés 206/1998.(09.03.) Kgy. sz. határozata fogadta el. A Helyi Építési Szabályzat a Közgyűlés 32/2000.(09.22.) Kgy. sz. rendeletével vált hatályossá A hatályban lévő településrendezési eszközök Településszerkezeti Terv Az évi LXXVIII. törvény Az épített környezet alakításáról és védelméről, és a végrehajtásáról szóló 253/1997.(XII.27.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) előírásainak megfelelően új Településrendezési Terv készült két ütemben, évi időtávra. Első ütemben az 1997-ben végzett helyszíni vizsgálatok és szakvélemények alapján a Településszerkezeti terv készült el 1998-ban. A Tervet a Közgyűlés 206/1998.(09.03.) Kgy. sz. határozatával fogadta el. A Településszerkezeti Tervet megalapozó tervek, szakvélemények, kiadványok: Hódmezővásárhely általános rendezési terve (Csomiterv 1979.) 4/1980. (III.26.) Th. sz. határozat 1/1980. (III.26.) Tr. sz. rendelet Egyéb belterületek Batida, Erzsébet, Kútvölgy, Szikáncs összevont rendezési terve (Csomiterv 1977.) 5/1980. (III.26.) Th. sz határozat és 2/1980. (III.26.) Vr. sz. rendelet Az ÁRT módosításai: o o o o Építési tilalmak 14/1987. (XII.16.) VT. sz. rendelet Külterület-szabályozás 14/1993. (VI.14.) Kgy. sz. rendelet Északi utcai részleges módosítás 17/1997. (09.04.) Kgy. sz. rendelet Egyes épített környezeti elemek helyi védelme 47/1995. (XII.07.) Kgy. sz. rendelet TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEK 53

54 o o A környezetvédelem helyi szabályai: 22/1993. (X. 11.) Kgy. sz. rend. és módosítása 26/1993. (XII.06.) Kgy. sz. rendelet Mártély üdülőterület részletes rendezési terve (Csomiterv 1973.) (III.26.) VB. sz. határozat Hódmezővásárhely közlekedéshálózatának felülvizsgálata és közlekedésfejlesztési koncepciója (KTI Rt. Bp ) A 47. sz. főközlekedési út várost elkerülő szakaszának tanulmányterve (UVATERV) 128/1996. (IV.04.) Kgy. sz. határozat Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város hosszútávú fejlesztési koncepciója 258/1996.(VII.04.) Kgy. sz. határozat Statisztikai adatszolgáltatás (1990. évi részletes adatok - KSH) Területi Statisztikai Évkönyv ( KSH) Csongrád megye Hosszútávú Területfejlesztési irányelvei (JATE Gazdasági Földrajzi Tanszék 1997.) Csongrád Megye Területrendezési Terve TÉRSÉGI SZERKEZETI PROGRAM (VÁTI Kht ) Hódmezővásárhely Ipari parkjának Megvalósíthatósági tanulmánya (NOS Kft ) Az ÁRT felülvizsgálata során készített vizsgálati munkarészek (Csomiterv ) és szakvélemények: o o o ATIVIZIG Vízügyi Szakvélemény szeptember ATIKÖFE Környezeti állapotértékelés május Magyar Geológiai Szolgálat Építésföldtani-környezetföldtani vizsgálatok május Helyi Építési Szabályzat A Helyi Építési Szabályzat és mellékletei elkészítésére és elfogadására a Településszerkezeti Tervet követően, 2000-ben került sor. (32/2000.(09.22.) Kgy. sz. rendelet) A Helyi Építési Szabályzat (HÉSz) és mellékletei: 1. sz. mell.: IGAZGATÁSI TERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERVE M=1: sz. mell.: ÖREG-KISHOMOKI VÍZISPORTTERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERVE M=1: sz. mell.: KÖZPONTI BELTERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERVE M=1: sz. mell.: BATIDA egyéb belterület SZABÁLYOZÁSI TERVE M=1: sz. mell.: ERZSÉBET egyéb belterület SZABÁLYOZÁSI TERVE M=1: sz. mell.: KÚTVÖLGY egyéb belterület SZABÁLYOZÁSI TERVE M=1: sz. mell.: SZIKÁNCS egyéb belterület SZABÁLYOZÁSI TERVE M=1: sz. mell.: MÁRTÉLY egyéb belterület SZABÁLYOZÁSI TERVE M=1: 2.000/1: sz. mell.: Beépítésre szánt területek építési használatának megengedhető határai 10. sz. mell.: Adatlap az egyszerűsített elvi építési engedélyezési eljáráshoz TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEK 54

55 11. sz. mell.: Helyileg védett épületek és objektumok 12. sz. mell.: Régészeti lelőhelyek 13. sz. mell.: Beépítésre nem szánt területtel határolt (külterületi), mg jelű mezőgazdasági üzemi területek 6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése 206/1998.(09.03.) Kgy. sz. Határozatával elfogadta a Településszerkezeti Tervet (továbbiakban: Terv). A Terv részleges módosítására a fejlesztési szándékok módosulása következtében több alkalommal is sor került. Az előzetes közgyűlési döntések nyomán készült részleges tervmódosításokat a Közgyűlés 523/2001.(10.11.), 524/2002.(12.05.), 266/2003.(06.12.), 719/2004.(11.25.), 725/2005.(11.30.), 6/2006.(01.19.), 320/2006.(09.19.) 230/2008.(05.08.), 168/2010.(04.29.), 422/2012.(10.19.) és 67/2014.(03.27.) Kgy. Határozatokkal fogadta el. A tizenegyedik módosítás az ún. északi elkerülő út engedélyezési eljárás alatti nyomvonalának beillesztése érdekében történt, ún. tárgyalásos eljárás keretében. Az elkerülő út nyugati csomópontja által szükségessé váló változtatások átvezetése a jelenlegi módosítás során történik. A Településszerkezeti terv a TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV azon munkarésze, amely az előzmények, adottságok alapján összegzett rendezési célok, továbbá a hosszútávú településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott fejlesztési célok eléréséhez szükséges rendezési javaslatokat, ezen belül a területfelhasználás, a terület- és településszerkezet alakulását (fejlesztés, rekonstrukció) a műszaki infrastrukturális ellátás rendszerét, az intézményellátás térbeli rendjét, a tájrendezés és környezetvédelem feladatait, a településképi és műemlékvédelmi feladatokat tartalmazza. A tervezés során hatályos szakmai előírásokból eredően alapvetően rugalmas terv készült. Ez a rugalmasság egyrészt az egyes területfelhasználási egységek "átjárhatóságát", azaz bizonyos funkciók keveredési lehetőségét eredményezte. A tervezés során fontos szempont volt, hogy a jelenlegi városszerkezeti, területfelhasználási adottságok csak a legszükségesebb esetben módosuljanak. Ez az elv biztosítja a város polgárainak jogbiztonságához nélkülözhetetlen, stabil lényegét tekintve állandó társadalmi-jogi háttér megteremtésének lehetőségét. A városrészek adottságaik alapján különböző védettségi fokozatú besorolást kaptak. A Terv megvalósult elemeit elsősorban a városi közterek, illetve a városközpont rehabilitációja és forgalmi tehermentesítése, a műszaki, higiénés és szociális követelményeknek nem megfelelő lakóterületek felszámolása, a közlekedéshálózat fejlesztése és az infrastrukturális beruházások jelentik. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEK 55

56 A városi közterek rehabilitációja 1996-ban, a Szt. István tér forgalmi tehermentesítésével és átfogó felújításával kezdődött, majd 1998-ban a Kossuth térrel és környékével folytatódott. Ez a látványos folyamat 2013-ban, a Tornyai János Városrehabilitációs Programmal fejeződött be. Az utóbbi években befejeződött a nem megfelelő lakóterületek Pálma utcai, Téglagyári (47-es út mellett), Észak utcai és az Endrei telepi felszámolása. A tervkészítés óta megvalósult közlekedéshálózati elemek: a 47-es út 4 sávos kiépítése Szeged - Hódmezővásárhely között; a déli ipartelepi út a Kaszap utcától a Maroslelei útig. Az ezredfordulóra elkészült a központi belterület elöregedett csatornahálózatának rekonstrukciója, majd folytatódott a külső városrészek szennyvízhálózatának kiépítése, ami mára szinte teljesnek mondható. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEK 56

57 7. Hódmezővásárhely társadalma 7.1. Demográfia, népesség A népességszám alakulása az országos és a térségi trendek tükrében A magyar statisztika 1870-től végez modern kori népszámlálást, Hódmezővásárhely akkori lakosságszáma fő volt. A 19. század végén megfigyelhető dinamikus növekedés folyamatában lassulást a 20. század eleji kivándorlás és jelentős mértékben a második világháború emberi veszteségei okoztak ben közel 5%-kal éltek kevesebben a városban, mint 1941-ben. 30. ábra: Hódmezővásárhely népességszámának alakulása és annak Csongrád megye és Szeged város népességszámához viszonyított aránya 3 Forrás: KSH A mélypontot követően viszonylag gyorsan elérte a város a háború előtti népességszámát, és állandó növekedést követően 1980-ra elérte az fős maximumát. E trendben a 80-as években fordulat állt be: egyértelmű népességcsökkenés kezdődött, amelynek hatására 2011-ben Hódmezővásárhely lakónépessége az évinek a 84,5%-ára zsugorodott. Ez annak tekintetében különösen aggasztó, hogy a város esetében nem mutatható ki szuburbanizálódás, tehát a város közigazgatási határán kívülre költöző népesség nem csupán statisztikailag, de a város szempontjából ténylegesen elhagyja a települést. Kellemetlen tény továbbá, hogy a megyei jogú város jelentősen gyorsabban csökken a népességét ugyancsak folyamatosan veszítő megyén belüli városoknál és magánál Csongrád megyénél is. Kedvezőbb kép rajzolódik ki azonban a megye további két jelentősebb központja, Szentes és Makó azonos folyamatát megvizsgálva: 2001-hez képest 2011-re e két város lakossága 9,9 és 8,2%-kal zsugorodott, szemben Hódmezővásárhely 6,8%-os értékével ig jelenlevő népességi, ig lakónépességi adatok. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA 57

58 31. ábra: A lakónépesség változása az előző népszámlálás évében regisztrált népességszámhoz képest. Forrás: KSH, a népszámlálások eszmei időpontjában regisztrált lakónépességi adatok. Országos összehasonlításban - a megyei jogú városok és Budapest 2001 és 2011 közötti népességszámváltozásának értékeit ábrázolva - négy településcsoport viszonylag markáns elkülönülését figyelhetjük meg. (ld. 32. ábra). 32. ábra: A megyei jogú városok és Budapest népességszámának változása, Forrás: KSH továbbvezetett lakónépességi adatai alapján Grants Europe Consulting saját szerkesztése 4 A buborékok területe a városok 2011-es lakosságszámát fejezi ki. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA 58

59 A két legutóbbi népszámlálás közt eltelt tíz év alatt lakónépességét növelni képes négy város (Érd 10,7%, Sopron 7,0%, Kecskemét 3,7% és Nyíregyháza 1,0%-os növekedés); Egy stagnáló, főként nagyvárosok alkotta csoport, általában 1% alatti csökkenéssel (Budapest, Debrecen, Győr, Szeged, Veszprém); 3 és 7% közötti mértékű népességvesztést elszenvedő, döntő részben középvárosok alkotta sor; és végül egy jellemzően kelet-magyarországi városokat tömörítő, erősen fogyó népességű városok csoportja (Békéscsaba 8,7%, Miskolc 9,6%, Dunaújváros 11,8%, ill. Salgótarján 16,8%). Összességében megállapíthatjuk, hogy az egyre gyorsuló ütemben polarizálódó hazai településhálózatban és az ugyanezen trend hatása alatt álló megyei jogú városok halmazában Hódmezővásárhely a középvárosok viszonylatában átlagos értékű csökkenést szenvedett el. A népességváltozás folyamatát évenkénti lebontásban és régiós összehasonlításban is szemügyre véve kijelenthetjük, hogy Békéscsaba után Hódmezővásárhely a másik, a vizsgált időszakban demográfiai értelemben folyamatosan, ráadásul gyorsuló ütemben csökkenő népességű megyei jogú város (ld. 33. ábra), melynek a megyén belüli népességi részesedése is csökkenő tendenciát mutat. (ld. 31. ábra) 33. ábra: Hódmezővásárhely és egyes régiós városok népességszám-változása, (2001 = 100%) 5 Forrás: KSH év végi lakónépességi adatok Hódmezővásárhely népességváltozásának trendjét Csongrád megye további két meghatározó szerepű városával (Szentes és Makó) összevetve azonban jelentősen kedvezőbb kép rajzolható fel a város pozíciójáról ben az említett két város népességszáma a 2001-es azonos értékeik 91,6, illetve 91,3%-a, miközben Hódmezővásárhely lakossága ennél kisebb mértékben csökkent csupán. 5. A 2001-es és a 2011-es népszámlálások és ezek továbbvezetett év végi lakónépességi adatai. A 2010 és 2011 közötti drasztikus, az addigi tendenciákat megtörő népességcsökkenést a 2011-es népszámlálás és a 2001-es azonos összeírás továbbvezetett értékeinek esetenként jelentős különbsége okozza. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA 59

60 Természetes népmozgalom A természetes szaporodást meghatározó születési és halálozási arányszámok tekintetében megállapítható, hogy Hódmezővásárhely a megyei jogú városok rangsorának alsó hányadában található: az ezer lakosra jutó élveszületések száma 9,5 fő. Ez megegyezik a megyei jogú városok azonos értékeinek átlagával (9,4 fő), ám minimális mértékben kedvezőtlenebb az országos értéket adó 9,8 főnél (ld. 34. ábra). A nyers halálozási arányszám tekintetében azonban a vizsgált városok átlagos 12,2-es, és különösen az országos 13,5-es értékeivel szemben Hódmezővásárhelyen 13,8 ezrelékes halálozási arány regisztrálható, aminek relatíve magas értéke tehető felelőssé az erőteljes természetes fogyásért. A 2001 és 2011 között ezer lakosra vetítve évi 4,3 fős érték ugyan mind a megyei jogú városok átlagánál (2,8), mind pedig Magyarország azonos értékénél (3,7) rosszabb, ám Makó (6,3 ezrelék) és Szentes (5,1 ezrelék) értékénél jelentősen kedvezőbb. 34. ábra: Az élveszületések és halálozások ezer lakosra jutó száma a megyei jogú városokban és Budapesten évek átlaga Forrás: KSH A természetes szaporodás komponenseinek 2001 és 2012 közötti vizsgálata rávilágít arra, hogy a városban 2012-ben 26%-kal többen haltak meg (586 fő), mint ahányan születtek (433 fő), azaz a közötti átlagos 4,3 ezrelék természetes fogyással szemben ugyanez az érték csupán 3,35 ezrelék. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA 60

61 35. ábra: A természetes népmozgalom komponenseinek alakulása Hódmezővásárhelyen, Forrás: KSH Vándorlási különbözet Hódmezővásárhely esetében nem mutatható ki sem számottevő be-, sem kivándorlás. A vándorlási különbözet - az állandó és ideiglenes vándorlások évenkénti különbözete többéves átlaga a város esetében -0,6 fő/ezer lakos, amivel a megyei jogú városok sorának középső helyeire pozicionálható, és jelentősen előnyösebb Makó (-3,1) és Szentes (-4,5) értékeinél. 36. ábra: A megyei jogú városok és Budapest népességalakító tényezői, Forrás: KSH 6 A természetes fogyás és a vándorlási különbözet a vizsgált időszakra vonatkozó ezer lakosra jutó évenkénti értékeik számtani átlaga, a tényleges szaporodás pedig ezek különbsége. A vándorlási különbözet az állandó és ideiglenes vándorlások évenkénti különbözete. A két népszámlálás közötti értékek a 2001-es népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett év végi lakónépességi adatok. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA 61

62 A relatíve kedvező különbözet miatt a folyamatos lakosságvesztés döntő részben a kedvezőtlen természetes szaporodási arányszámoknak tudható be: Hódmezővásárhely többévi tényleges szaporodási arányszáma ezer lakosra -4,9, aminél a vizsgált további két megyei város értékei (Makó -9,39 és Szentes - 9,64) jelentősen alacsonyabbak (ld. 36. ábra) Korösszetétel A gyermekek és fiatalkorúak esetében az oktatási-nevelési intézményváltáshoz kötődő korévek mentén felosztott korcsoportok elmúlt évtizedben történt létszámváltozásának bemutatásához a KSH állandó népességi adatsorait használjuk, ami a lakónépesség két népszámlálás közötti továbbvezetett értékei okozta torzításoktól is mentes arányokat ad. A 0-2 éves, vagyis harmadik életévüket még be nem töltött gyermekek száma a 2001-es főről 2012-re minimálisan (11 fővel) főre nőtt, ami a teljes népesség 2,8%-a. Az arány növekedésének folyamata stabil, azonban minimális mértékű. Ugyancsak jelentéktelennek mondható a 2008-ban kibontakozó gazdasági válság gyermekvállalási hajlandóságra gyakorolt hatása (ld. 37. ábra). A 3-5 éves, óvodás korú gyermekek létszáma jószerivel állandó, a 0-2 évesekhez hasonló, a 2001-es fő után 2012-ben fő, és a teljes népességen belüli arányuk is megegyezik. 37. ábra: A hódmezővásárhelyi gyermek- és fiatalkorúak életkor szerinti korcsoportos megoszlása, Forrás: KSH A legalacsonyabb korcsoportok létszáma és aránya stabilitásával szemben a 6 és 13 évesek számának és arányának a változása jelentős. A 2001-ben fős, a teljes hódmezővásárhelyi népesség 9,5%-át alkotó csoport részaránya 2009-re 7,3%-ra csökkent, majd szinte változatlanul 2012-ben is 7,4% (3.418 fő), így a teljes időszakon belül 26,4%-os csökkenés történt. Az elkövetkező 5 évben - a 2-3 és a 3-5 évesek számának stagnálása hatására - az általános iskoláskorúak számának állandósulásával érdemes számolnunk. A éves, középiskolás korú fiatalok arányának 2001 és 2012 közötti csökkenése a vizsgálatba vont korcsoportok közül a második legnagyobb: míg 2001-ben 2427 fő tartozott ebbe a korcsoportba, addig HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA 62

63 2012-ben már csak 1825 (ez 24,8%-os csökkenés). A csökkenés megállása, ill. a stagnálás vagy esetleg csekély növekedés elindulása re várható. A város állandó népességén belül fő (a teljes lakosság 13,8%-a) volt a 15 éves kor alattiak száma 2011-ben, ami kedvezőbb a megyei jogú városok 13,4%-os átlagához képest. Lévén, hogy Hódmezővásárhely 60 év feletti lakosságának aránya az előbbiek átlagával megegyezik (23,6%), a népesség aktív korú éves csoportja értelemszerűen kisebb részarányt (62,6%) képvisel. Előnyösebb, a demográfiai fenntarthatóság szempontjából kedvezőbb korszerkezettel csak öt, javarészt növekvő népességű város (Érd, Kecskemét, Nyíregyháza, Sopron és Tatabánya) rendelkezik (ld. 38. ábra). Minden korcsoport tekintetében kedvezőbb kép rajzolódik ki továbbá Makó és Szentes azonos értékeivel összehasonlítva is. 38. ábra: A megyei jogú városok népességének korcsoporti összetétele, Forrás: KSH Az egyes korcsoportok népességen belüli arányának a változását vizsgálva azonban már nem beszélhetünk relatíve kedvező pozícióról Hódmezővásárhely esetében: 2001 és 2011 között a 60 év felettiek részarányának 3,3 százalékpontos növekedése és a éves korosztály részarányának 1,1 százalékpontos csökkenése a legtöbb vizsgált városénál kedvezőbb ugyan, a 14 év alatti korosztály térvesztése azonban jelentős. Ez Szeged értékéhez hasonlóan 2,2 százalékpontos csökkenést mutat, aminél a megye két további nagyobb városa közül csak Szentes mutatója (3,2 százalékpontos csökkenés) kedvezőtlenebb. (ld. 39. ábra). Az országos trendekkel megegyezően tehát Hódmezővásárhely népességére is a folyamatos öregedés a jellemző. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA 63

64 39. ábra: A megyei jogú városok egyes korosztályai teljes népességen belüli részarányának változása, Forrás: KSH A helyi ellátórendszer fenntarthatóságának jellemzésére a népesség különböző korcsoportjainak eltartottsági rátája alkalmazható. (ld. 40. ábra) 40. ábra: Eltartottsági ráták a magyar megyei jogú városokban, Forrás: KSH Hódmezővásárhelyen a 65 év felettieknek az aktív korúakhoz (15-64 évesek) viszonyított arányát kifejező, a társadalmi ellátórendszerek tervezésénél fontos szereppel bíró idős népesség eltartottsági rátája relatíve magas. A város 100 munkaképes korú lakosára 39 időskorú személy eltartása hárul, szemben a megyei jogú városok átlagos 36-os értékével. Makó és Szentes azonos értéke mindkét város esetében 40 fő. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA 64

65 Figyelemre ad okot továbbá az eltartott népesség (15 év alatti gyermek és 65 év feletti idős népesség összesített) aránya is: Hódmezővásárhelyen 100 aktív korúra - a megyei jogú városok és az ország értékénél (58) is több - 62 eltartott jut. Ez megegyezik a vizsgálatba vont két megyei város azonos értékeivel Nemzetiségi összetétel 2001-ben Hódmezővásárhely lakosságának döntő hányada, 98,5%-a vallotta magát magyar nemzetiségűnek, azonban főként az egyéb nemzetiségű kategóriába tartozók arányában történt jelentős növekedés (108 főről 464 főre nőtt) hatására arányuk 96,8%-ra csökkent 2011-ben.(ld.41. ábra) Növekedés tapasztalható a roma lakosság számában és arányában: a 2001-es népszámláláshoz képest 18%-kal többen, 415 fő vallotta magát romának. 41. ábra: Hódmezővásárhely nemzetiségi összetétele, Forrás: KSH 7.3. Képzettség A legalább nyolc általános iskolai osztályt végzettek arányának elmúlt évtizedekben történt nagyarányú javulása után 2001 és 2011 között ebben csupán kismértékű növekedés volt tapasztalható Magyarországon: inkább a legalább érettségivel, vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya emelkedett jelentős mértékben. Az országos trendeknek megfelelően a Dél-Alföldi régió megyei jogú városaiban is szinte teljeskörűvé vált az általános iskolai végzettség (a 15 év felettiek körében 96-98%), az érettségivel rendelkezők aránya a 18 éven felüli lakosságon belül 48 és 65%, míg a 25 év felettiek körében a felsőfokú képesítést szerzettek aránya jelenleg 16 és 29% között mozog. Ezen értékek azonban a régión belül nagyfokú differenciáltságot mutatnak. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA 65

66 42. ábra: A Dél-Alföldi régió megyei jogú városainak iskolázottsága, Forrás: KSH. A különböző képesítésekkel rendelkezők azonos korú népességen belüli részarányával és azok változásával. A 2011-es legalább általános iskola 8 osztályos végzettséggel rendelkezők arányértékei szerint sorba rendezett adatsor. Hódmezővásárhely 2011-es népességéből fő rendelkezett legalább érettségivel, ami a 18 év feletti lakosság 47,6%-a, a régiós megyei jogú városok legalacsonyabb értéke, alacsonyabb az országos 49,0%-nál is. (ld. 42. ábra) A 2011-ben felsőfokú végzettséggel rendelkező hódmezővásárhelyi lakosok száma fő. Ez a csoport a megfelelő korú (25 év feletti) lakosságra vetítve 16,0%-os arányt képviselt, ami mind az országos átlagnál (19,0%), mind pedig a vizsgált régiós városok értékeinél alacsonyabb. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében korcsoportonként jelentős eltérés tapasztalható a fiatalabbak javára. A diplomások nemek közti megoszlása közel azonos. 43. ábra: A népesség iskolai végzettsége Hódmezővásárhely városrészeiben, Forrás: KSH 7 A városrészi lebontású ábrákon szereplő egyéb külterület a városrészeken kívül eső külterületi részeket (általánosságban a tanyavilágot) foglalja magában. Mártély, Öreg-kishomok és az egyéb külterület 2011-es adataival összehasonlítható 2001-es adatai nem állnak hiánytalanul rendelkezésre, ezért az ezekben tapasztalható folyamatok vizsgálatára nincs mód. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA 66

67 A városrészek között markáns különbségek rajzolódnak ki: a legmagasabb felsőfokú végzettségi arányokkal a város délnyugati felében található Kertváros, Belváros és Kishomok városrészek büszkélkedhetnek (a megfelelő korú népesség 30,1%, 23,4% és 23,0%-a rendelkezik ilyen végzettséggel). Ezzel éles ellentétben áll többek között a négy egykori tanyaközpont és az egyéb külterületi részek, de a város periférikus részeiben is alacsony ez az arány és ezzel párhuzamosan relatíve magas a legfeljebb nyolc általános iskolai osztályt végzett aktív korú lakosok aránya (ld. 43. ábra) Foglalkoztatottság Aktivitási arány, munkanélküliség Hódmezővásárhely lakosságából fő volt foglalkoztatott és fő volt regisztrált munkanélküli 2011-ben, a gazdaságilag aktív népességet pedig ezek együttes száma adja: fő. A nemzetközi összehasonlításokban használt, éves népességen belül vizsgált aktivitási arányszám tekintetében ugyancsak kirajzolódnak a Magyarországon belüli jelentős területi különbségek: a gazdasági aktivitási arány 8 Hódmezővásárhely esetében 56,6% volt 2011-ben, amely sem az országos átlagot (58,1%), sem pedig a megyei jogú városok átlagát (58,6%) nem éri el. (ld. 44. ábra) Hódmezővásárhely munkanélküliségi rátája (a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya) 2011-ben 11,0% volt; ez Magyarország 12,6%-os értékénél alacsonyabb, a megyei jogú városokéval (11,3%) azonban közel megegyező. 44. ábra: A megyei jogú városok lakosságának gazdasági aktivitása és munkanélküliségi rátája. 9 Forrás: KSH A teljes lakónépességen belül értelmezett gazdasági aktivitási arány jelentős szóródást mutat a városon belül. Hódmezővásárhely népességének 44,4%-a alkotta 2011-ben a gazdaságilag aktívak csoportját, 8 Gazdasági aktivitási arány: a foglalkoztatottakat és a munkanélkülieket egyaránt tartalmazó gazdaságilag aktív népesség éves munkavállalási korú lakosságon belüli aránya. 9 A gazdaságilag aktívak aránya a éves korosztály százalékában értendő. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA 67

68 azonban ez az arány Erzsébet esetében csupán 29,9%, de Kútvölgy és Csúcs értékei is 40% alatt maradnak. Ezzel szemben Hódtó értéke jóval a városi felett volt 2011-ben (ld. 45. ábra). Kedvező, hogy a két népszámlálás között eltelt kicsivel több, mint 10 év alatt szinte az összes városrész növelni tudta az arányt: átlagosan 4-6 százalékponttal, ám Batida esetében a növekedés 9,4 százalékpont volt. 45. ábra: A gazdaságilag aktív népesség aránya Hódmezővásárhely városrészeiben, Forrás: KSH. Az arány a település lakónépességén belül értelmezett. Hódmezővásárhely városi szintű munkanélküliségi rátája (a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya) ugyancsak nagyfokú belső differenciáltságot rejt. A Kertváros gazdaságilag aktív lakosságának csupán 6,6%-a munkanélküli, és a városrészben elenyésző a tartósan állástalanok aránya is (ld. 46. ábra). Ezzel szemben Kútvölgy, Külterület és Batida igen kedvezőtlen 19,6% és 14,8% értékekkel (ezen belül 16,1%, 10,2 és 11,4% tartós munkanélküliségi aránnyal) erősen hátrányos helyzetű. A város értékeivel közel azonos arányokat kapunk Újváros és Belváros esetében. A tíz év alatt történt változások irányultságát megfigyelve kitűnik, hogy a munkanélküliségi arányokban a legjelentősebb javulást a belterületen kívüli városrészek könyvelhetik el: Kútvölgy és Kishomok 10 százalékpont felett, Erzsébet -7,4, az egyéb külterületek pedig 1 százalékpontot javítottak 2001-es munkanélküliségi arányukhoz képest. Ugyan a legnagyobb mértékben (5,0 százalékpont) Batida mutatója emelkedett, a negatív trend a város belterületén élők esetében általános volt. 46. ábra: A munkanélküliek aránya Hódmezővásárhely városrészeiben, HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA 68

69 Forrás: KSH Foglalkoztatottak Hódmezővásárhely megyei jogú városokon belüli egyediségét legfőképp foglalkoztatási szerkezete bizonyítja: a 2011-ben a teljes munkaidőben alkalmazásban álló hódmezővásárhelyi lakosok közel 10%-a a mezőgazdaságban dolgozott (47. ábra). Az ipar, valamint a tercier és a kvaterner (azaz a helyi gazdaságok versenyképességére egyre jelentősebb hatással bíró szellemi, kutatás-fejlesztési tevékenységek) szektorok megoszlása közel azonos, 46-44% ábra: A megyei jogú városok teljes munkaidőben alkalmazásban álló népességének gazdasági szektoronkénti foglalkoztatási aránya, A tercier és kvaterner összevont szektor értékei alapján sorba rendezett adatok. Forrás: KSH Ingázási adatok sajnos továbbra is csak a 2001-es évre vonatkozóan állnak rendelkezésre, ugyanis a 2011-es népszámlálás ingázási adatsorai még nem kerültek feldolgozásra. A hódmezővásárhelyi munkahelyek összesen fő más településről bejárónak biztosítottak munkát 2001-ben. Közülük a legtöbb dolgozó Földeákról (479 fő), Mindszentről (476 fő), Szegedről (442 fő) és Békéssámsonról (401 fő) ingázik, de 100 fő fölötti munkaerő érkezik Székkutas (200 fő), Mártély (181 fő) és Makó (133 fő) felől is. A Békéssámsonról, illetve Földeákról Hódmezővásárhelyre bejárók jelentős aránya (40,4%, ill. 31,5%) legfeljebb 8 általános iskolai osztály rendelkezik, míg a szegedi ingázók közel 57%-a felsőfokú végzettségű. 10 A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek adatai alapján. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA 69

70 Regisztrált álláskeresők A 18. ábrán bemutatott, Hódmezővásárhely esetében 11,0%-os munkanélküliségi aránytól jelentősen eltér a regisztrált munkanélküliek munkavállalási korú népességen belüli aránya (ld. 48. ábra). A október 20-i állapot szerint a város fő munkavállalási korú lakosából fő álláskeresőt regisztráltak, akik közül 679 főt (az összes munkát kereső 33,4%-át) egy évnél hosszabb ideje tartottak nyilván. Így a munkavállalási korúak 6,7%-át teszik ki az álláskeresők, és 2,2%-át az egy éven túl állást keresők. Ezen számok alapján Hódmezővásárhely a megyei jogú városok rangsorának középmezőnyébe tartozik. 48. ábra: A megyei jogú városokban és Budapesten élő álláskeresők és 365 napon túl állást keresők a munkavállalási korú népesség százalékában, október 20-i állapot. Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat A 2000-es évek második felében országosan tapasztalt gazdasági konjunktúra Hódmezővásárhely állást keresőinek adataiban nem tükröződik, hiszen 2005-től a gazdasági válság kezdetéig is növekedést regisztráltak (ld. 49. ábra). Az akkor fő álláskereső 2008-ra 24,3%-kal főre nőtt, a válság első évére pedig további 32,2%-kal fő csúcsértékre nőtt. A pályakezdő álláskeresők csoportján belül közel azonos növekedési ütemek figyelhetők meg, némi megkésettséggel. Az elmúlt években e számok jelentős mértékben csökkentek, 2011-ben csupán fő regisztrált álláskereső volt a városban, és ezek 9,8%-a volt pályakezdő. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA 70

71 49. ábra: Álláskeresők és pályakezdő álláskeresők száma Hódmezővásárhelyen, Forrás: KSH A közötti országos trendhez hasonló álláskeresők számának növekedésén belül különösen erős volt a pályakezdők számának megugrása: 2012-re nagyarányú, 71,7%-os növekedés következett be, és az összes álláskeresőn belüli arány is jelentősen nőtt 9,8%-ról 15,2%-ra. (ld. 50. ábra) 50. ábra: A pályakezdő álláskeresők száma és azok aránya az összes álláskeresőn belül Hódmezővásárhelyen, Forrás: KSH A regisztrált álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása 2001 és 2012 között stabilnak mondható. A középfokú és a felsőfokú képzettséggel rendelkezők arányának relatíve kismértékű növekedése mellett a legfeljebb általános iskolát végzettek összes álláskeresőn belüli aránya szintén kismértékű csökkenést mutat: a 2001-es 34,6%-ról (582 fő) 2012-re 31,7%-ra (694 fő) csökkent, azonban továbbra is magasnak számít. (ld. 51. ábra) HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA 71

72 51. ábra: A regisztrált álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása Hódmezővásárhelyen, Forrás: KSH Közfoglalkoztatás A munka világából tartósan kikerült, vagy fogyatékossága ill. egyéb hátrányos helyzete miatt munkavégzésre csak korlátozottan alkalmas személyeket munkalehetőséggel támogatni hivatott, 2008-ban útjára indított Út a munkához elnevezésű közfoglalkoztatási programot 2011-től a Nemzeti Közfoglalkoztatás Programja váltotta fel (ennek bemutatására a A szociális ellátást meghatározó keretrendszer c. fejezetben kerül sor) Jövedelmi viszonyok, életminőség A népesség gazdasági helyzete az adózók számával és arányával, valamint a személyi jövedelemadó-alap nagyságával jellemezhető. A városban az ezer lakosra jutó adózók száma 442 fő, amivel a 23 megyei jogú város rangsorának legalsó negyedében kap helyet a város. (ld. 52. ábra) Ez mind a megyei jogú városok átlagánál (463 fő/ezer lakos), mind pedig az országos átlagnál (445 fő/ezer lakos) alacsonyabb érték. A relatíve alacsony érték mellé az adófizetők lakosságon belüli arányának közötti 3,4%-os csökkenése társul. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA 72

73 52. ábra: Az ezer állandó lakosra jutó adófizetők száma, 2011, ill. annak változása, Forrás: KSH A megyei jogú városok körén belül Hódmezővásárhelyen a legalacsonyabb az egy adófizetőre jutó adóalapot képző jövedelem: 2011-ben forint. Ez nemcsak a megyei jogú városok átlagos értékétől (1,86 millió forint) marad el jelentősen, de a legtöbb, társadalmi-gazdasági mutatóit tekintve hátrányos helyzetben levő városétól is (ld. 53. ábra), annak ellenére, hogy a legalacsonyabb értékekkel rendelkező városokhoz képest Hódmezővásárhelyen nagyobb mértékben, 81,2%-kal nőtt a vizsgált 10 éves intervallumban. 53. ábra: Jövedelmi különbségek a magyar megyei jogú városokban, 2011, ill. a jövedelmek változása, Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA 73

74 Látható (ld. 54. ábra), hogy a legtöbb ágazatban a hódmezővásárhelyi jövedelmek alacsonyabbak úgy a megyei jogú városok átlagánál, mint az országos átlagnál. 54. ábra: A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete, A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek adatai. Forrás: KSH A városban relatíve nagyon erős mezőgazdaság az egyetlen szektor, amely mind a megyei jogú városok, mind pedig az ország azonos szektoránál magasabb jövedelmet biztosít. Emellett az építőipar az az ágazat, amely a városban jobban fizet, mint az országban. Hódmezővásárhelyen 2011-ben a nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők száma fő (a lakosság 32,8%-a), ezen belül öregségi nyugdíjban fő (20,6%) részesült (ld. 55. ábra). HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA 74

75 55. ábra: Nyugdíjakban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők Hódmezővásárhelyen, Forrás: KSH Jóllehet önmagában egyértelmű magyarázóerővel nem bír, az ezer főre jutó személygépjárművek számát a társadalmi jólétet tükröző indikátorként tekintve is megállapítható Hódmezővásárhely kedvezőtlen helyzete a többi megyei jogú városhoz képest. Az ezer főre jutó 256 személygépjármű értékkel Hódmezővásárhely az utolsó helyen található a 23 megyei jogú város és Budapest rangsorában (ld. 56. ábra). A viszonylag alacsony arány a település síkvidéki jellegével, a városi közforgalmú közlekedés alacsonyabb teljesítményével, illetve a kerékpározás elterjedtségével is összefügg. 56. ábra: Az ezer lakosra jutó személygépjárművek száma, Forrás: KSH HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA 75

76 7.6. Települési identitást erősítő tényezők Történelem Hódmezővásárhely két egymástól eltérő tájegység, a Békés-Csanádi hátság és a Tisza melléki szikes, agyagos rétség letelepedésre kedvező feltételeket nyújtó találkozásánál fekszik. A régészek a város határában közel hétezer éves településnyomokat fedeztek fel, a feltárt rétegek az ember szinte megszakítás nélküli ittlétét bizonyítják. A 8. század végén főleg nomád néptöredékeket és a bolgárok elől menekülő földművelő és állattartó szlávokat találtak az itt letelepedő magyarok. A folyamatos fejlődés során templomos falvak jönnek létre: a században. A területen középkori falunak, illetve templomnak a helyét találták meg a régészek. A Hód-tó partján terjeszkedő Hód és Vásárhely települések - a térségben lévő többi helységgel együtt - az akkori terepviszonyok szerint meglehetősen elzárt, Szeged felől sokszor csak vízi úton megközelíthető falvak voltak. A terület fölötti jogviszony gyakran tisztázatlan volt: a gazdagon termő birtokokért egyszerre több nemesi család is pereskedett. A várossá fejlődés a 15. század közepére tehető, amikor Hód, Vásárhely, Tarján és Ábrány egykor különálló kis falvak összeolvadtak és létrejött a jellegzetes nagyhatárú alföldi mezőváros. Az 1437-ben Hód- Vásárhelynek nevezett település a város akkori földesurának, Hunyadi Jánosnak az oklevelében mint uradalmi központ szerepelt. Ezt a státust, a saját kiskörzetében betöltött gazdasági vezető szerepet elsősorban szerencsés, előnyös földrajzi fekvésének köszönhetően vívhatta ki a város, így alakulhatott ki piachálózata, majd a többi településnél kedvezőbb jogi, közigazgatási helyzete. A kereskedelmi utak csomópontjában fekvő Hód- Vásárhely - a két vármegyeszékhelytől, Csongrádtól, Csanádvártól, de Szegedtől, Makófalvától is arányos távolságra, egyformán kilométerre -, a városok között létrejött kereskedelmi vákuumot töltötte ki. Hunyadi kormányzóvá választása évében, 1446-ban a településnek megadta az oppidum, vagyis mezővárosi rangot. A vásártartó joggal rendelkező földesúri mezővárost (oppidum) a török hadjáratok jelentős mértékben feldúlták, az elmenekült lakosság csak 1699-ben kezdett visszatelepülni: a 150 éves török uralom gyér népességet és elvadult tájat hagyott maga után. A maroknyi visszatelepült őslakó és telepes (1720-ban 314 háztartásfő) a városból használta, művelte a járásnyi nagyságú, baromtartásra befogott, meg eke alá vett hatalmas határt. A mezőváros a századra jutott abba az állapotba, hogy az addig életét, fejlődését segítő földrajzi adottságok már gátló tényezőkké váltak: a vizek közé szorított árvízmentes terület már szűknek bizonyult, a házak, utcák, s a népesség szaporodásával a zegzugos, annakidején tetszés szerint foglalt telkeket megkezdték feldarabolni, a belső szántóföldeket házhelyeknek fölosztani, a 19. század derekától a tavakat, ereket építésre alkalmas terület nyerése céljából lecsapolni. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA 76

77 A Rákóczi-szabadságharc évei alatt gróf Bercsényi Miklós, majd 1722-től egészen 1818-ig, a földesúri joghatóság megszűnéséig a gróf Károlyi család birtokában maradt a város, mely az es szabadságharc idején rendezett tanácsú város lett. A Tisza szabályozását követően, az 1860-as években kiszáradtak a környező tavak és erek. A belterület laposabb részeit fokozatosan feltöltötték, és új betelepülőkkel gyarapodott a város. Az 1879-es nagy szegedi árvizet követően megkezdődött a régióban egyedülálló körtöltés építése, Szeged felől 3 km hosszú téglafallal. Hódmezővásárhely 1873-ban kiszakadt a megyéből, és a magyar városok jogi átszervezése során az alföldi mezővárosok között elnyerte az önálló törvényhatósági jogot. Ettől kezdve a város dinamikusan fejlődött. Ekkortól mutatkoztak meg az urbanizáció első jelei, a villamosítás, a vasút kiépítése, s szembetűnően növekedett a népesség: 1890-ben főnyi lakosságával Hódmezővásárhely az ország negyedik legnépesebb városa. A századfordulóra befejeződtek az árvízvédelmi földmunkák és a mezőgazdaságban terjedni kezdtek a gépek. Sok kétkézi munkásember vált munkanélkülivé. Ezek a szociális gondok agrárzendüléshez vezettek. Ugyanekkor megindult az iparosodás, elsősorban a búzára alapozott malomipar és az építkezéshez szükséges téglagyártás páratlan fejlődése, valamint az urbanizáció és a parasztpolgárosodás. A század fordulóján bontakozott ki az az építkezési hullám, amelynek eredményeképpen a város arculata gyökeresen megváltozott, és kialakult a városközpont mai képe. Sajátos településszerkezet jött létre, nagy határra kiterjedő tanyarendszerrel. Az 1910-es népszámlálás szerint, városunk lakosságának 39,3 százaléka tanyán élt. Az országban a harmadik legtanyásabb vidék Hódmezővásárhely volt. Az állattenyésztés továbbra is meghatározó volt a népesség megélhetése szempontjából, ugyanakkor a vásárhelyiek az állattartásról fokozatosan áttértek az extenzív gabonatermesztésre, amely a későbbiekben a város létének alapját képezte. A gabonatermesztésen nyugvó mezőgazdaság jelentős számú bérmunkást foglalkoztatott. A fejlődés jele, hogy 1866-ban megalakul az első olvasókör, az Iparos Olvasó Egylet, és elindult a gazdag kulturális élet. Tornyai János 1908-ban első kollektív tárlatát rendezi Hódmezővásárhelyen ben megindul Gonda József szerkesztésében az Ady elismerését is kiváltó A Jövendő c. folyóirat, az Irodalmi és Művészeti Társaság orgánuma. Tornyai nemcsak a festészet szerelmese volt Rudnay Gyula és Endre Béla társaságában gyűjtötte a népművészet emlékeit, és együtt hozzák létre a népi fazekasság megmentésére a hódmezővásárhelyi Művészek Majolika- és Agyagipari Telepét 1912-ben. Az Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolásához vezető első világháború megakasztotta a városfejlődést és minden téren veszteségeket okozott. A háborús nélkülözések, emberáldozatok, társadalmi feszültségek Hódmezővásárhelyen is tüntetésekhez vezettek. A Horthy-kor első évtizedében ugyanakkor jó piaca volt a mezőgazdasági termékeknek: a jó minőségű búza értékesítési lehetőségei nőttek. Mint húzóágazat fellendült a sertéstenyésztés, nőtt a baromfiexport. Megjelent a kovács- és bognáripar, a Kalmár Rostagyár, a Kokron Kötszövőgyár, vagyis ipari középüzemek tucatjai próbálkoztak ben alakult meg például az Állatforgalmi és Húsipari Rt, melynek 80%-a angol érdekeltségű volt. A nagy világgazdasági válság azonban a kezdeti fellendülést tönkretette: növekedett a munkanélküliség, keveset javított a helyzeten a beindult néhány nagyobb üzem. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA 77

78 A második világháború tovább fékezte a fejlődést: a kereskedő és iparos zsidókat elhurcolták, az elöljárók és a módosabb polgárok többsége elmenekült a szovjet csapatok elől. A gazdasági fölszerelésekben óriási volt a veszteség tól a vagyonosabbak ezreit internálták, vetették börtönbe hamis vádak alapján, a zsidók megsemmisítését követően ez volt a város második, meghatározó elitcseréje. Az elkobzott földekből állami gazdaságot és termelőszövetkezetet hoztak létre. A város határában ipartelepet alakítottak ki, noha a nehézipari termelés soha nem jellemezte a várost: az 1960-as évek végére nagyüzemek jöttek létre, amelyek elsősorban a könnyűiparhoz, a gépgyártáshoz, valamint az élelmiszeriparhoz kapcsolódtak ben a város 76 ezer hektáros határából mintegy 28 ezer hektárt elcsatoltak, itt alakultak ki a mai hódmezővásárhelyi kistérséget alkotó községek. Ekkor alakult meg a mai Csongrád megye, amelynek első székhelye Hódmezővásárhely volt, Szeged ezt a szerepet 1962-ben vette át. A város az 1990-es rendszerváltás után lett megyei jogú város. Erőteljes fejlődésnek indult, elsősorban az infrastruktúra terén ben a magyar városok közül elsőként Hódmezővásárhelyt tüntették ki az Európa Tanács Európa Díjának Becsületzászló fokozatával. Ezzel a díjjal ismerték el a vásárhelyiek tevékenységét az uniós eszme, a testvérvárosi kapcsolatok ápolásában, az infrastruktúra fejlesztésében és a környezetvédelemben. Hódmezővásárhely helyes várospolitikája révén ma is nyitott és fejlődőképes. Bizonyítja ezt a nagyszabású Tornyai Kulturális Városrehabilitációs Program kidolgozása; azzal a világos és mindig értéket teremtő kulturális beruházással, amely a jövő nemzedéknek pótolhatatlan szellemi fejlődési lehetőséget hoz, valamint az Európai Unióba való integrálódásunk simán zajló és biztos zálogát jelenti Kulturális adottságok A város infrastrukturális és szellemi fejlődésében meghatározó szerepet játszott a kultúra. A város jelenlegi vezetése számára nyilvánvaló, hogy a városnak ma is fejlesztő erejévé válhat az épített örökségében, szellemiségében, a tegnapi és a mai Hódmezővásárhely alkotó művészeinek alkotásaiban megtestesülő művészi alkotóerő. Hódmezővásárhely 1873-ban törvényhatósági jogot nyert (1873.XI.tc.). A város szellemi fejlődése ettől az időponttól indul meg erőteljesen. Az 1870-es és 1880-as évek legnagyobb kulturális eredménye a világi oktatás, a községi tanügy, a város által alapított első iskolák megjelenése. Hódmezővásárhelyen nagy népszerűségnek örvendtek az olvasókörök, 1866-ban alakult az első olvasókör, az Iparos Olvasó Egylet. A létrejött körök egyik első teendője volt, hogy előfizettek legalább egy helyi, egy országos lapra, egy mezőgazdasági szaklapra, és könyvtárat alapítottak, hiszen az olvasás felkeltette az igényt, ott teremtett polgári kultúrát, ahol az addig nem volt. Ennek a fejlődésnek köszönhetően 1922-ben 51, 1938-ban 64 olvasókör volt a városban. Ma is Hódmezővásárhelyen található a legtöbb olvasókör, 22 darab. A század fordulóján gazdag kulturális élet jellemzi Vásárhelyt, a paraszt Párizst. Tornyai Hódmezővásárhelyen 1908-ban rendezte első kollektív tárlatát ben megindult Gonda József szerkesztésében az Ady elismerését is kiváltó A Jövendő c. folyóirat, az Irodalmi és Művészeti Társaság orgánuma. Tornyai János nemcsak a festészet szerelmese volt Rudnay Gyula és Endre Béla társaságában HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA 78

79 gyűjtötte a népművészet emlékeit, s együtt hozták létre a népi fazekasság megmentésére a hódmezővásárhelyi művészek Majolika- és Agyagipari Telepét 1912-ben. Tornyai élénk művészeti életet teremtett a városban. Ez a termékeny képzőművészeti élet később újjáéledt: a Tornyai János Múzeumban a Vásárhelyi iskola képviselőinek, majdani követőinek műveiből 1953 óta, minden év október első vasárnapján nyílik a ma már több mint ötvenéves múltra visszatekintő, rangos képzőművészeti kiállítás, a Vásárhelyi Őszi Tárlat. Műemléki, illetve helyi védettség alatt álló épületeket, villákat, lakóépületeket, népies téglaépületeket az épített örökséget bemutató fejezetben foglaltaknak megfelelően szép számmal találhatunk a város központjában és az innen induló utcákban, a régi városrészekben. A város bővelkedik szobrokban, szabadtéri képzőművészeti alkotásokban, igazolva, hogy egy alföldi művészvárosban járunk. A város legrégebbi épített öröksége a román és gótikus stílusú Árpád-kori Csomorkányi templomrom, a századból. A téglatemplom félköríves apszisa, nyugatra támpilléres falai maradtak ránk. Hódmezővásárhely városmagja árulkodik az alföldi mezőváros történelmi fejlődéséről. Az épített örökségek közül kiemelkednek a Károlyi-család uralma alatt épült első kőépületek a 18. századból. A téglaégetés ebben a korban földesúri jog volt, a téglák után taksát kellett fizetni. Ezért ebben az időben csak néhány egyházi és uradalmi épületet emeltek téglából. A 18. századi Ótemplom mellett a város főterén, a Kossuth téren a század fordulójának időszakából származó, a gazdag, a város iránt elkötelezett polgárság által emelt középületek állnak. A város első artézi kútja a Zsigmondy Béla által 1880-ban fúrt "Bakay kút", melyet eredeti helyéről az Ótemplomi magtár és kollégium közötti kialakított kis térre helyeztek át. A Kossuth teret délről keretező Alföldi Galéria (Ógimnázium) klasszicista épülete a szerény vályogfalú iskola helyén 1822-ben épült fel, mint református Nagyoskola. Az iskola 1883-ban új épületszárnnyal bővült. Az egykori Ógimnázium emeletén 1985 óta Tornyai, Koszta József, Rudnay Gyula, Aba-Novák Vilmos, Fényes Adolf, Medgyessy Ferenc, Tóth Menyhért, Endre Béla műveit láthatják az érdeklődők. A földszinti termeket a város 2003-ban nyitotta meg, az 50. Vásárhelyi Őszi Tárlat alkalmával óta az egész épület a Galéria céljait szolgálja. A kiállítótermekben kapnak helyet a képzőművészeti és fotó szimpóziumokat kísérő időszaki kiállítások. A Kossuth tér déli oldalán található a Városháza eklektikus stílusú épülete (1894). Az 1890-ben kiírt pályázaton Ybl Lajos, Ybl Miklós unokaöccsének terve nyert. Az 57 méteres torony kerengőjéből szép panoráma nyílik a látogató szeme elé. Az épület ma is a közigazgatás helyi központja, díszes lépcsőháza, történelmi alakok festményeivel ékesített díszterme a régmúltat idézik, ugyanakkor a folyosók, irodák falain hódmezővásárhelyi festőművészek képei árulkodnak a város ma is pezsgő képzőművészeti életéről. Az alföldi város egyik építészeti különlegessége a téglából kőfal, mely a Kossuth tér déli oldalát övezi. A szegedi nagyárvizet követően 1879-ben kezdték el építeni. Közel húsz kilométer hosszan árvédelmi töltést építettek a város északkeleti oldalán, dél felől pedig téglafalat emeltek 3 km hosszan. A tér nyugati oldalán áll az 1905-ben Pártos Gyula tervei alapján felépült, eredeti szépségében felújított Fekete Sas neobarokk épülete. Nagyterme az Alföld egyik legnagyobb oszlopok nélküli bálterme, bálok és városi kulturális rendezvények színhelye. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA 79

80 A teret körbevevő századfordulós épületek többsége eklektikus stílusban épült (Posta, Nagytakarék, paloták), melyek meghatározzák a város arculatát. Előttük széles, zöld tér terül el köztéri szobrokkal (Korsós lány, I. Világháborús emlékmű, Kossuth szobor, városharang, Negyvennyolcas emlékmű) Vallási közösségek A népesség vallási kötődéséről a népszámlálások (és esetenként közvélemény-kutatások) adhatnak átfogó képet. A 2011-es népszámlálás elemzéséből kiderül, hogy a hódmezővásárhelyi válaszadók csupán 54,3%-a tartotta magát valamely vallási közösséghez, ill. felekezethez tartozónak (a válaszmegtagadók száma fő, a teljes lakosság 28,0%-a) volt. A város egyházi közösséghez, felekezethez tartozó lakosságának (39,1%) döntő többsége a katolikus egyház híve, a református egyházhoz a népesség 39,8%-a, az evangélikus egyházhoz pedig csupán 1,8%-a tartozik (lásd: 57. ábra). Az ezeken kívüli, más felekezethez tartozók aránya 7,0%; ezeken belül az ortodox keresztény, a görög katolikus és az izraelita hívőknek az egyházi közösségekhez tartozó lakosságon belüli részaránya is csupán 0,2-0,5% között mozog. 57. ábra: A népesség vallás és felekezet szerinti megoszlása Hódmezővásárhelyen, Forrás: KSH Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város területén napjainkban hét történelmi egyház van jelen, nemcsak történelmi relikviáikban, hanem működő intézményrendszereikkel és folyamatosan növekvő, aktív személyi létszámmal. Habár Hódmezővásárhely egyháztörténeti fejlődését és a lakosság felekezeti hovatartozását számadatok szerint vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a legjelentősebb szellemi hagyatékkal, történelmi és kulturális befolyással a protestantizmus volt és van jelen, az elmúlt években a többi történelmi felekezet is progresszivitást mutat, és egyre számottevőbb a jelenléte az oktatás, a közösségépítés az egészségügy, családsegítés és prevenció valamint a szegénység csökkentése és felszámolása területén. A város fejlődését elősegítő, az egyházak által végzett munkában, kiemelkedő számban vesznek részt a gazdag történelmi múlttal rendelkező, de Magyarországon nem a történelmi egyházak közé sorolandó felekezetek, valamint a 20. században megjelenő egyre szélesebb teret hódító pünkösdi és magukat teljes evangéliuminak nevező gyülekezetek. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA 80

81 Hódmezővásárhelyen a török idők előtt, az uralkodók által bevezetett római típusú katolicizmus volt az általános egyházforma, ami a keresztény magyar államiság alapját képezte. A török hódoltság idején az akkori katolikus klérus elmenekül a területről felszámolva hatalmi intézményeit, így a lakosságra gyakorolt szellemi és uralkodói befolyásuk egy időre teljesen megszűnt a térségben. Az aktuálisan regnáló török uralkodói réteg csendes belenyugvással megtűrte a feltűnően puritán szokásokat hirdető protestáns kezdeményezéseket, és így a város lakossága a katolicizmus visszaszorulásával kialakult szakrális űrt hamarosan a protestáns világképet hirdető atyafiak tanításaival töltötte be. A török uralom enyészete után a királyi kormányzat ugyan visszanyeri hatalmát, de a város polgárainak gondolkodását már a reformáció és az azzal együtt járó önállóság és demokrácia elvei, szokásai hatották át. Ez a jelenség végig kíséri a város történelmét és a közgondolkodásának fejlődését mind a mai korokig. Ezt a gondolkodási mechanizmust reformer és szabadságszerető szellemet a külső figyelők a vásárhelyiség jelzővel determinálják. A város a Károlyiak fennhatósága alá tartozott, így kis létszámban ugyan, de a katolikus egyház is jelen lett ismét a város életében. Az evangélikusok többségében Magyarországon élő németek, akik érkezésével egy új etnikum is megjelenik a településen. A németajkúak napjainkban is regisztrált kisebbségként léteznek, önálló kisebbségi önkormányzattal bírnak, és 2007-től óvodát működtetnek Hódmezővásárhelyen főként missziós céllal, valamint az evangélikus hagyományok stabilizálása és életben tartása érdekében. Más közösségeknél is felfedezhetünk hódmezővásárhelyi jellegzetességeket, ilyen az izraelita felekezet, amely a magyarországi zsidóság sok szegmense közül az emancipált lokálpatrióta, ebből adódóan nem az ortodox, hanem a neológ irányzatot követte, szerves részét képezve a polgárságnak. Ennek elismerését a város vezetői, többek között Endrey Béla, korabeli polgármester, a vészkorszakban egy egyedülálló történelmi gesztussal fejezték ki. A Holokauszt idején az ország egyetlen olyan városa volt Hódmezővásárhely, ahol a kormányzati utasítás ellenére sem hozott létre gettót a helyi hatóság. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA 81

82 8. Hódmezővásárhely humán infrastruktúrája 8.1. Oktatás A megyei jogú városokra általánosságban jellemző népességfogyás Hódmezővásárhelyen is megfigyelhető: a város lakónépessége az utóbbi két népszámlálás (2001, 2011) adatait tekintve 5%-os csökkenést mutat (Részletesen lásd a 7.1 Demográfia, népesség fejezet vonatkozó részeit). E negatív trend döntően az alacsony születésszámnak, semmint a vándorlási egyenleg negatív értékének tudható be Óvodai nevelés Hódmezővásárhely köznevelési intézményrendszerét a különböző intézménytípusok feladatellátási helyeire vetítve mutatjuk be. A feladatellátási hely definíciója a KSH módszertani meghatározása alapján a következő: a köznevelési intézmény előtt közoktatási intézmény - igazgatási szervezetén belül a székhelyen vagy más telephelyen működő intézményegységek, valamint a székhelyen, illetve az azonos telephelyen, de eltérő nevelési-oktatási feladatokat ellátó intézményegységek. Mindezek alapján Hódmezővásárhelyen - a Központi Statisztikai Hivatalnak az adatfelvétel eszmei időpontjában működő intézményeket tartalmazó nyilvántartása szerint ben összesen 18 feladatellátási helyen működött óvoda, melyből 3 óvoda összesen 11 tagóvodával tartozott Hódmezővásárhely MJV Önkormányzata fenntartásába Óvodai feladatellátási helyek száma táblázat: Óvodai feladatellátási helyek száma, Forrás: KSH Az intézményekbe beírt gyermekek száma 2012-ben fő volt. Az intézményi átszervezés eredményeként melynek célja az elaprózott körzetek összevonása, valamint nagyobb, hatékonyabban és gazdaságosabban működő intézmények létrehozása volt a város óvodai feladatellátási helyeinek száma 2001-hez képest 2012-re 27-ről 18-ra csökkent. Az intézmények kapacitása összességében növekedett: a 2001-es után 2012-ben már férőhely állt rendelkezésre (ld. 58. ábra). HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 82

83 58. ábra: Az óvodába beírt gyermekek és az óvodák férőhelyeinek száma Hódmezővásárhelyen, A gyógypedagógiai nevelés adataival együtt Forrás: KSH Az óvodai férőhelyek számának kismértékű növekedése, valamint a beírt gyermekek számának ezen időszak alatt bekövetkezett közel 3%-os csökkenése hatására Hódmezővásárhelyen 2012-ben több megyei jogú várossal ellentétben - nem volt tapasztalható férőhelyhiány (egy férőhelyre 0,95 fő beírt gyermek jutott). Hasonló irányú folyamat játszódott le az óvodapedagógusok száma esetében is. Óvodapedagógusok száma (gyógypedagógia neveléssel együtt) (fő) táblázat: Óvodapedagógusok száma (gyógypedagógia neveléssel együtt) (fő) Forrás: KSH A 2001-es 165 fő óvodapedagógus-létszám a beírt gyermekek számának 2004-ig tartó erőteljes csökkenése után egészen 2007-ig fokozatosan 140 főre csökkent (ld. 4. táblázat) től az óvodások számában történt lassú, ám stabil növekedést követve 2012-re az óvodapedagógusok száma 147-re nőtt, ami az utóbbi években az egy óvodapedagógusra jutó gyermekek számának 10,9 fő körül mozgó arányát szinten tartotta. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 83

84 59. ábra: A hódmezővásárhelyi óvodai nevelés kapacitás-kihasználtsági mutatói, A gyógypedagógiai nevelés adataival együtt Forrás: KSH A 0-2 éves korúak számának (és népességen belüli részarányának) stabilitásából, illetve csekély növekedéséből következtethető, hogy az óvodai ellátás iránti hódmezővásárhelyi igények esetében a következő néhány évben jelentős változás nem várható Általános iskolai oktatás A KSH statisztikái alapján a hódmezővásárhelyi általános iskolai feladatellátási helyek száma 2012-ben 11 volt. Az intézmények nappali oktatásban részt vevő tanulóinak létszáma 2012-ben fő, ami a 2001-es adatnál 29,8%-kal kevesebb (ld. 60. ábra). A tanulók alsó és felső tagozatra bontott száma csak 2007-től érhető el a KSH adatbázisában. Az 5-8. évfolyamos tanulók között tapasztalható jelentős csökkenését (20,5%) a demográfiai folyamatok mellett részben magyarázhatja a negyedik és hatodik évfolyamos tanulók - a hat és nyolcosztályos gimnáziumi oktatás miatti - idő előtti iskolaelhagyása, mivel ők azután a gimnáziumi statisztikákban jelennek meg. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 84

85 60. ábra: Az általános iskolai tanulók száma Hódmezővásárhelyen, Forrás: KSH Hódmezővásárhelyen az egy nyolcadik évfolyamos általános iskolai tanulóra jutó első osztályos tanulók száma 2001 és 2005 között csökkent, majd stabil növekedés után 2012-re elérte az 1,06 főt. Míg 2005-ben 538 első osztályosra 593 nyolcadikos tanuló jutott, addig 2012-re ez az arány megváltozott: a vizsgált 7 év alatt a 8. évfolyamosok számának 26,8%-os csökkenése és az első évfolyamosok relatíve alacsony, 14,5%-os csökkenése okán 2012-ben 460 első osztályos tanulóra 434 nyolcadik osztályos tanuló jutott. A statisztikai adatokat azonban befolyásolja a fentiekben is említett hat- és nyolcosztályos gimnáziumi oktatás. 61. ábra: Egy nyolcadik évfolyamos általános iskolai tanulóra jutó első osztályos tanulók száma Hódmezővásárhelyen, Forrás: KSH A város általános iskolai feladatellátási helyei számának csökkenésével (2001-ben még 18) párhuzamosan csökkent az iskolai osztályok száma is: míg 2001-ben 217, addig 2012-ben már csak 143 iskolai osztály 11 Nappali oktatás adatai, melyek magukban foglalják a gyógypedagógiai oktatás adatait, az első évfolyamosok száma pedig a gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival értendő. Az alsó és felső tagozatosokra lebontott statisztikai adatok csak 2007-től érhetők el. 12 Nappali oktatás adatai, melyek magukban foglalják a gyógypedagógiai oktatás adatait, az első évfolyamosok száma pedig a gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival értendő. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 85

86 működött. E csökkenés mértékének (34,1%) a tanulói létszám zsugorodásánál (29,8%) nagyobb volta indokolja, hogy az iskolai osztályok létszáma a 2001-es 21,4 főről 2012-re 22,8 főre nőtt. Hasonló tendencia zajlott le a pedagógusokra jutó tanulók számának aránya esetén is: míg 2001-ben egy főállású tanárnak 10,6 diákkal kellett foglalkoznia, addig 2012-ben már átlagosan 11,4-gyel. 62. ábra: Az általános iskolai oktatás kapacitás-kihasználtsági mutatói Hódmezővásárhelyen, Nappali oktatás adatai a gyógypedagógiai oktatással együtt. Forrás: KSH A megyei jogú városok és a főváros alapfokú köznevelési intézményeinek kapacitás-kihasználtsági mutatóit összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy Hódmezővásárhely értékei szinte megegyeznek a megyei jogú városok és Budapest azonos értékeinek átlagával (ld. 63. ábra). 63. ábra: A megyei jogú városok és Budapest köznevelési intézményeinek kapacitás-kihasználtsági mutatói, Az egy óvodai férőhelyre jutó gyermekek száma alapján sorba rendezett adatsor. Forrás: KSH Az alapfokú oktatás kapacitáskínálatának tervezéséhez elengedhetetlen a 7 év alatti gyermeklétszám prognosztizálható változásának ismerete. A demográfia fejezetben részletezett korcsoporti folyamatokból kiderül, hogy a demográfiai folyamatokat befolyásoló jelentős külső hatás nélkül a város általános iskoláinak jelenlegi kapacitása várhatóan a következő 7 évben is elegendőnek bizonyul. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 86

87 Középfokú oktatás A 2001-ben meglévő 9 feladatellátási hely egy további hellyel kiegészült, így 2012-ben 10 helyen folyt a városban középiskolai oktatás Gimnáziumi feladatellátási helyek száma Szakközépiskolai feladatellátási helyek száma táblázat: Középiskolai feladatellátási helyek száma Forrás: KSH A nappali oktatásban részt vevő középiskolai tanulók száma 2007-től (az alsóbb oktatási szinteken tapasztalt nagymértékű visszaeséssel párhuzamosan) a éves korcsoport számának csökkenése okán szintén visszaesett (ld. 64. ábra). A középiskolai oktatáson belül a gimnáziumi tanulók számának növekedése miatt a szakközépiskolákban tanulók száma erőteljesen, 27,3%-kal csökkent: míg 2007-ben 2.021, addig 2012-ben már csak tanuló vett részt szakközépiskolai oktatásban. A csökkenő tanulói létszámra válaszul az utóbbi néhány évben lecsökkent az osztályok száma (a 2001-es 108 helyett 2012-ben már csak 97 osztály működött), amivel nagyságrendileg azonos szinten tartották az osztályokra jutó tanulók számát: 2012-ben ez 27,5 fő volt. Mindezek mellett csökkent az egy pedagógusra jutó tanulók száma is: 2012-ben egy pedagógus közel 10 tanulóval kellett, hogy foglalkozzon. 64. ábra: A hódmezővásárhelyi középiskolai oktatás kapacitás-kihasználtsági mutatói, Forrás: KSH Hódmezővásárhelyen 2012-ben 8 feladatellátási helyen működött szakiskolai (és speciális szakiskolai) oktatás. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 87

88 Szakiskolai és speciális szakiskolai feladatellátási helyek száma Szakiskolai és speciális szakiskolai osztályok száma a nappali oktatásba Szakiskolában és speciális szakiskolában foglalkoztatott főállású pedagógusok száma táblázat: Feladatellátási helyek száma, osztályok száma és a főállású pedagógusok száma a hódmezővásárhelyi szakoktatásban, Forrás:. KSH A tanulók számának 2001 és 2006 közötti rohamos növekedése, majd az attól kezdődő lassú csökkenése után 2011 és 2012 között jelentős mértékben, főről 909 főre esett vissza (ld. 65. ábra) a tanulók száma. A városban 2001-ben 43 szakiskolai osztály működött, ami jelentős fluktuációt követően 11 év eltelte után is közel azonos. Az egy osztályra jutó tanulók száma a 2005-ig tartó egyenletes növekedés (2005-re 27,6 tanuló/osztály) után csökkenésbe váltott: 2012-ben az érték már 22,2 fő/osztály. A pedagógusok létszámában történt fejlesztések és a csökkenő tanulólétszám következtében 2012-ben egy pedagógusra 8,8 tanuló jutott, míg 2001-ben és 2002-ben ez a szám 13,7, illetve 16,7 volt. 65. ábra: A szakiskolai oktatás kapacitás-kihasználtsági mutatói és a tanulói létszám alakulása Hódmezővásárhelyen, Speciális szakiskolai tanulókkal együtt és a nappali oktatásban. Forrás: KSH A városban a 6-13 évesek számának és arányának 2009 óta tartó stagnálása, illetve minimális mértékű növekedése és az e korcsoport jövőbeni utánpótlását biztosító 0-2 és 3-5 évesek számának szintén minimális növekedése okán feltételezhető, hogy az elvándorlás szinten tartása mellett Hódmezővásárhely középfokú oktatási intézményeiben a tanulói összlétszám 7 éven belüli jelentősebb csökkenésen nem fog keresztülmenni. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 88

89 Felsőoktatás Hódmezővásárhelyen a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara, valamint a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hódmezővásárhelyi Regionális Tudásközpontja működik, melyeken ben összesen 446 hallgató tanult. Ez a szám a 2003-as 923 fő hallgatói létszámtól jelentősen eltér (51,6%-os csökkenés). Az alap- és mesterképzésben 254, míg a nem nappali (esti, levelező, távoktatás) képzéseken 119 fő tanult 13. A 2003-as év óta a legnagyobb csökkenés a nem nappali oktatásban részt vevők körében következett be (79,2%-os csökkenés). 66. ábra: A felsőoktatásban tanulók száma a képzési hely szerint Hódmezővásárhelyen, Forrás: KSH Köznevelési, oktatási feladatellátás intézményrendszere A 2006-ban meghirdetett oktatási reform háttere és eredményei Hódmezővásárhely 2006-ban jelentős, a város teljes oktatási-nevelési rendszerének átalakítását célzó reformot kezdett meg. A változásokat egyrészt a demográfiai folyamatok, másrészt a hatékony és gazdaságos működés biztosításának, valamint az integráció, a minden gyermek számára elérhető, minőségi nevelési-oktatási szolgáltatások kialakításának igénye tette szükségessé. A visszaeső gyermekszám miatt egyes általános iskolák optimális kihasználtsággal működtek, míg más intézmények esetén a lecsökkent létszám nem tette lehetővé a gazdaságos működést. A gyermekek számának fogyatkozása mellett megfigyelhető volt a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számának emelkedése is, között 9,6-ról 12,4%-ra nőtt arányuk. A növekedés mellett további problémát jelentett, hogy a városon és az intézményeken belüli megoszlásuk nagyon egyenlőtlen képet mutatott. Míg egyes iskolákban 3-4% körül mozgott a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, volt olyan 13 A KSH adatfelvételi módszertana szerint a Felsőoktatásban részt vevő hallgatók száma nem feltétlenül egyezik a Felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók számával a nappali és nem nappali képzésben. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 89

90 iskola, ahol elérte a 39,8%-ot 14. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek a nehéz anyagi körülmények között élő roma családokból, valamint a belterületeken élő elszegényedett családokból kerülnek ki. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek harmadik csoportját a megélhetési gondjaik miatt a külterületeken elhelyezkedő tanyákra kiköltözött családok gyermekei alkotják. Utóbbi jelenség magyarázza, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek aránya kiemelkedően magas volt a külterületeken működő iskolákban. A város a fenti problémák kezelésére kidolgozta Köznevelési Koncepcióját, melyet november 14-én fogadott el Hódmezővásárhely Közgyűlése. A koncepcióban foglaltak megvalósítását célzó Intézkedési Terv részeként a 2006/2007-es tanév végén megszűntetésre került az összes addig működő általános iskola, és az újonnan létrehozott intézmények beiskolázási körzetei úgy kerültek kialakításra, hogy egyenletes legyen a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya. A beiskolázási körzetek megtervezéséhez a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény és az annak végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet előírásai szerint összesítésre került a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma és elkészült a gyermekek lakóhelyét ábrázoló térkép. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára vonatkozó adatok összegyűjtését minden évben elvégzik annak érdekében, hogy a beiskolázási körzetek szükség esetén módosíthatóak legyenek. Az adatok összesítése és felhasználása a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény és az annak végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet előírásai szerint történik. Ezzel kapcsolatban meg kell említeni a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet meghatározására vonatkozó jogszabályi változásokat augusztus 31-ig a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 121. (1) bekezdésének 14. pontja 15 tartalmazta a definíciót, ezt követően a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 67/A. -ában foglaltak az irányadóak az alábbiak szerint: (1) Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról önkéntes nyilatkozata alapján megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres 14 Szűcs Norbert (2013): A hódmezővásárhelyi deszegregációs intézkedés: az oktatási rendszer esélyegyenlőség-fokuszú komplex átszervezése (In: szerk: Fejes József Balázs, Szűcs Norbert (szerk.) A szegedi és a hódmezővásárhelyi deszegregációt támogató hallgatói mentorprogram, Belvedere, Szeged) évi LXXIX. törvény 121. (1) bekezdésének 14. pont: hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek; HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 90

91 gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. (2) Halmozottan hátrányos helyzetű a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a) c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll, b) a nevelésbe vett gyermek, c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt. (3) A gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság elbírálásával egyidejűleg kérelemre külön döntésben, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal egyező időtartamra megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását. (4) A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását követően is kérelmezhető. Ebben az esetben az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását a kérelem benyújtásának időpontjára vonatkozólag kell vizsgálni, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet a kérelem benyújtásának napjától a fennálló rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény időtartamára állapítható meg. (5) A gyámhatóság a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói ellátásának igénybevételét elrendelő határozatában megállapítja a halmozottan hátrányos helyzet fennállását. A gyámhatóság a gyermek nevelésbe vételét és a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói ellátásának igénybevételét elrendelő jogerős határozatát megküldi a 138. (1) bekezdése szerinti nyilvántartást vezető gyámhatóság részére. (6) A gyámhatóság a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói ellátásának megszűnése vagy megszüntetése esetén megállapítja a halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megszűnését. A gyámhatóság a gyermek nevelésbe vételének és a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói ellátásának megszűnéséről vagy megszüntetéséről szóló jogerős határozatát megküldi a 138. (1) bekezdése szerinti nyilvántartást vezető gyámhatóság részére. Az óvodák esetében elsősorban az elaprózódott intézményi struktúra jelentett problémát, valamint az, hogy az intézmények elhelyezkedése nem minden esetben követte az óvodás korú gyermekek városon belüli megoszlását, így egyes helyek nem megfelelő kihasználtsággal működtek, míg más intézményekben a zsúfoltság volt jellemző. A reform eredményeként hatékonyan működő, fenntartható, nagyobb intézmények kialakítása történt meg. A külterületen élő óvodás gyermekek szállítását az önkormányzat finanszírozza, az iskolabusz szolgáltatást pedig a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ biztosítja a kötelező felvételt biztosító intézményekbe (Hódmezővásárhelyi Klauzál Gábor Általános Iskola; Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola Tagintézménye). HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 91

92 Az integráció megvalósítása az intézmények és a beiskolázási körzetek átalakításán túlmenően egy olyan modell kialakításán keresztül valósult meg, amely magában foglalta új pedagógiai programok kidolgozását, a pedagógusok folyamatos képzését, valamint az érintettek gyermekek, szülők, intézmények folyamatos tájékoztatását, a megfelelő kommunikáció biztosítását. Az átalakítás sikerében nagy szerepe volt az óvodák és iskolák, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátásában részt vevő intézmények, így többek között a Családsegítő Szolgálat, a Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ és a Védőnői Szolgálat, valamint a kisebbségi önkormányzat közötti együttműködésnek. Elmondható, hogy a reform eredményeként már egyik iskolában sem haladja meg a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a 20%-ot. Az integráció következtében nem csökkentek a tanulmányi eredmények, hanem több intézmény esetében javultak is. A folyamatos társadalmi és gazdasági változások miatt azonban az integráció nem tekinthető lezárult folyamatnak, így további lépések szükségesek az eddigi eredmények fenntartásához és a további fejlődéshez. Ennek megfelelően az átalakítás óta eltelt időszakban az Önkormányzat, az oktatási-nevelési intézmények és a jogszabályi változásokat követően a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ folyamatos erőfeszítéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy a gyermekek azonos eséllyel juthassanak megfelelő színvonalú oktatáshoz a város egészében. 16 A fentebb hivatkozott jogszabályi változás miatt csökken a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetűek száma, ami befolyásolja az integráció, ill. az esélyegyenlőség érdekében megvalósítani kívánt programok, intézkedések tervezését, hiszen statisztikai értelemben kevesebb gyermek, ill. tanuló tekinthető hátrányos, ill. halmozottan hátrányos helyzetűnek, ugyanakkor a helyzetükből adódóan kiemelt figyelmet igénylők köre nem szűkül. Az oktatási reform eredményeként a szakközépiskolák a 2008/2009-es tanévtől kezdődően egy közös igazgatású intézményben, a Hódmezővásárhelyi Integrált Szakképző Központ Szakiskola és Szakközépiskolában működtek tovább. Az összevonást többek között az indokolta, hogy a szakképzésre vonatkozó akkor hatályos jogszabályok értelmében azok az intézmények voltak jogosultak szakképzési hozzájárulás fogadására, melyek Térségi Integrált Szakképző Központban működtek és tanulói létszámuk elérte az 1500 főt. Az oktatási-nevelési intézményeket érintő fejlesztések Hódmezővásárhely az intézményi fejlesztések megvalósításához igyekszik igénybe venni a rendelkezésre álló pályázati lehetőségeket. Korábban a HEFOP keretében kiírt pályázatok, majd a TÁMOP, TIOP, DAOP és KEOP pályázatok által nyílt lehetőség számos fejlesztés megvalósítására. Az intézmények többségében sor került már európai uniós finanszírozású projektek megvalósítására vagy jelenleg zajlik lebonyolításuk. A pályázatok részben szakmai-tartalmi fejlesztésekre, pedagógusok továbbképzésére, innovatív pedagógiai módszerek, illetve az esélyegyenlőséget elősegítő módszerek bevezetésére irányultak, de sor került infrastrukturális fejlesztésekre is. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia 2009-ben történt elfogadása óta több intézményben is megvalósultak felújítások, részben az említett pályázati forrásokból, részben önkormányzati forrásokból. A megkérdezettek véleménye szerint mostanra elsősorban a Vásárhelyi Cseresnyés Kollégium, valamint a Hódmezővásárhelyi Szakképző Iskola Kalmár Zsigmond Tagintézmény épületének korszerűsítése vált esedékessé. 16 Az integrált oktatással-neveléssel, valamint az esélyegyenlőség megteremésével kapcsolatos részletesebb adatok az Antiszegregációs Programban kerülnek bemutatásra. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 92

93 A jelenlegi időszak projektjei közül az egyik legjelentősebb a Németh László Gimnázium, Általános Iskola természettudományos laborjának felújítása, valamint az ehhez kapcsolódó pedagógiai tartalomfejlesztés (TÁMOP / Gyulai József Természettudományos Műhely). A projektben a Németh László Gimnázium, Általános Iskola mellett a tankerület egyéb intézményei összesen 10 intézmény, valamint más tankerületekhez tartozó és egyházi fenntartású iskolák vesznek részt, az oktatás tömbösített foglalkozások keretében zajlik. Egy a Hódmezővásárhelyi Tankerület egészét érintő projekt az Oktatási Hivatal és az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. konzorciumában valósul meg, Helyi oktatásirányítás fejlesztése címmel (TÁMOP /1). A projekt hosszú távú célja, hogy országos szinten hozzájáruljon a köznevelési intézmények hatékonyságának és eredményességének javításához. Ennek érdekében kerül sor a projektben nevesített tankerületekben így a Hódmezővásárhelyi Tankerületben is a köznevelési intézmények felmérésére, működésük elemzésére. A projekt közvetlen célja többek között a felmérés alapján javaslatok kidolgozása az intézményszerkezet megújítására, valamint az új köznevelési törvénynek és a vonatkozó végrehajtási rendeleteknek megfelelő működés támogatására. A felmérésre 2013 júliusa és októbere között került sor, eredményei az Integrált Településfejlesztési Stratégia helyzetfeltárásának készítésekor még nem ismertek, de a későbbiekben hozzájárulhatnak az esetleges további átalakítások, fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához. Az intézményi struktúrát érintő jogszabályi változások A települési önkormányzatok vagy települési önkormányzati társulások által fenntartott köznevelési intézmények január 1-vel a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba (KLIK) történő beolvadással az állam fenntartásába kerültek 17. A változás a korábban önkormányzati fenntartású általános iskolákat és középfokú oktatási intézményeket érintette, a jogszabályi változást megelőzően önkormányzati fenntartású óvodák esetén nem változott a fenntartó személye. A változást megelőzően óvoda-iskolaként működő intézmények különváltak, az óvodák az Önkormányzat, az iskolák pedig a KLIK fenntartásában folytatják tevékenységüket. Bár az intézményi struktúra megváltozott, az intézményrendszer szereplői között továbbra is hatékony az együttműködés. Óvodák Óvodai ellátást az alábbi intézmények biztosítanak Hódmezővásárhelyen 2013/2014-ben: Intézmény neve Gyermekek száma Fenntartó Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Hódmezővásárhelyi Egyesített Óvoda Magvető utcai Székhelyintézmény Magvető utcai Óvoda Szent István utcai Óvoda Észak utcai Óvoda 181 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata 17 A KLIK által ellátott fenntartói feladatok meghatározását, az egyeztetést igénylő döntések és az egyeztetésbe bevonandó intézmények körét a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló évi CLXXXVIII. törvény, valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII.27.) Korm. rendelet határozza meg. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 93

94 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Hódmezővásárhelyi Egyesített Óvoda Nádor utcai Tagintézmény Nádor utcai Óvoda Klauzál utcai Óvoda Tornyai utca Óvoda 272 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Hódmezővásárhelyi Egyesített Óvoda Oldalkosár utcai Tagintézmény Oldalkosár utcai Óvoda (Oldalkosár u. 14.) Oldalkosár utcai Óvoda (Oldalkosár u. 4.) 218 Szabadság téri Óvoda Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Hódmezővásárhelyi Egyesített Óvoda Pál utcai Tagintézmény Pál utcai Óvoda Malom utcai Óvoda Pálffy utcai Óvoda 224 Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Kozmutza Flóra Székhelyintézmény Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola Tagintézmény Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Égbőlpottyant Evangélikus Óvoda 90 Hódmezővásárhelyi Evangélikus Egyházközség Kertvárosi Katolikus Óvoda 189 Szeged-Csanádi Egyházmegye Szeremlei Sámuel Református Óvoda 126 Mária Valéria Keresztény Óvoda 174 Hódmezővásárhelyi Újtemplomi Református Egyházközség Árpád-házi Szent Margitról nevezett Szent Domonkos Rendi Nővérek Apostoli Kongregációja Lurkó-Kuckó Magánóvoda 25 Lurkó-Kuckó Pedagógiai Alapítvány 7. táblázat: Óvodai ellátást biztosító intézmények Hódmezővásárhelyen 2013/14-ben. Forrás: Tóthné Kecskeméti Katalin: Tájékoztatók a 2013/2014-es tanév indításáról Tájékoztató a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Hódmezővásárhelyi Tankerületének tanévkezdéséről (Isz: /2013); Oktatási Hivatal KIR, i állapot; Patkósné Dezső Katalin: Tájékoztató a Hódmezővásárhelyi Egyesített Óvoda óvodai évkezdéséről (Isz: /2013) Az óvodák megoszlása az egyes városrészekben: Kertváros: 2; Hódtó: 0; Béketelep: 1; Újváros:1; Belváros: 4; Susán: 4; Tabán: 4; Csúcs: 2; Tarján: 1; Kishomok: 0; Külterület: 0 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 94

95 67. ábra: Óvodák elhelyezkedése Hódmezővásárhelyen Forrás: Google Earth alapján saját szerkesztés Figyelemmel a korábban ismertetett demográfiai folyamatokra és arra, hogy a gyermekek döntő többségét eddig is beíratták óvodába, nem okoz kapacitás-problémákat, hogy szeptember 1-től kötelező lesz a 3. életévüket betöltött gyermekek óvodáztatása. Az óvodák és a Védőnői Szolgálat között nagyon jó az együttműködés, a védőnők már eddig is elősegítették, hogy a gyermekek minél nagyobb számban kerüljenek be az óvodákba. Szintén hatékony az együttműködés a város általános iskoláival, melynek keretében igyekeznek megkönnyíteni a gyerekek számára az óvoda-iskola közötti átmenetet, egyebek között az Ovi-suli program, valamint a kettős mentorálás segítségével. Utóbbi nem csak az óvoda és az általános iskola közötti átmenetet segíti elő, hanem hasonló célból az óvodába történő belépés, valamint az általános iskola és a középiskola közötti átmenet megkönnyítésére is kidolgozták a kettős mentorálás rendszerét. Az Egyesített Óvoda kiemelt feladatai között határozza meg a tehetséggondozás beillesztését a pedagógiai programba, valamint a Minden nap kultúra program keretében a drámapedagógia alkalmazását. Szintén kiemelt feladat az egészséges életmódot támogató programok megvalósítása, valamint az Egészséges Vásárhely Programba való bekapcsolódás. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 95

96 Az óvodák munkájában részt vesznek pedagógiai asszisztensek, de problémát jelent, hogy nincsen elegendő óvónő (több esetben a nyelvvizsga megszerzésének hiánya miatt nem tudják megszerezni az óvónői végzettséget). A helyzetfeltárás idején készül el a Nádor utcai óvoda új, kétszintes épülete, melyben fejlesztőszoba, tornaszoba és könyvtár is lesz. Az óvoda régi épülete lebontásra kerül, helyén játszóudvart és parkot alakítanak ki. A korábbi épület is teljes kihasználtsággal működött, és mivel Újváros azon városrészek közé tartozik (Tabán, Béketelep és Tarján mellett), ahol 2001-hez képest gyarapodott a népesség, a nagyobb épület kihasználtsága is valószínűsíthető. Jelentős, az Egyesített Óvoda telephelyeinek többségét érintő beruházás a KEOP /A-B pályázat keretében megvalósuló energetikai korszerűsítés. Az Egyesített Óvoda tervei között szerepel az Oldalkosár utcai két óvoda udvarának átalakítása, fejlesztése. Sajátos nevelési igényű, valamint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelése A 2013/2014-es évben a város óvodáiba beíratott sajátos nevelési igényű, valamint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számát az alábbi táblázat tartalmazza: Intézmény neve Összes gyermek Sajátos nevelési igényű gyermekek 18 Hátrányos helyzetű gyermekek Hátrányos helyzetű gyermekek közül halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Hódmezővásárhely Egyesített Óvoda Magvető utcai Székhelyintézmény Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Hódmezővásárhely Egyesített Óvoda Nádor utcai Tagintézmény Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Hódmezővásárhely Egyesített Óvoda Oldalkosár utcai tagintézmény Magvető utcai Óvoda Szent István utcai Óvoda Észak utcai Óvoda Nádor utcai Óvoda Klauzál utcai Óvoda Tornyai utca Óvoda Oldalkosár utcai Óvoda (Oldalkosár u. 14.) Oldalkosár utcai Óvoda (Oldalkosár u. 4.) Szabadság téri Integrált nevelésben részesülő sajátos nevelési igényű gyermekek száma HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 96

97 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Hódmezővásárhely Egyesített Óvoda Pál utcai Tagintézmény Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Óvoda Pál utcai Óvoda Malom utcai Óvoda Pálffy utcai Óvoda Kozmutza Flóra Székhelyintézmény Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola Tagintézmény Égbőlpottyant Evangélikus Óvoda Kertvárosi Katolikus Óvoda Szeremlei Sámuel Református Óvoda Mária Valéria Keresztény Óvoda Lurkó-Kuckó Magánóvoda táblázat: Sajátos nevelési igényű, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Forrás: Oktatási Hivatal, KIR; Önkormányzati adatszolgáltatás; Tóthné Kecskeméti Katalin: Tájékoztatók a 2013/2014-es tanév indításáról Tájékoztató a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Hódmezővásárhelyi Tankerületének tanévkezdéséről (Isz: /2013; KLIK adatszolgáltatás; Patkósné Dezső Katalin: Tájékoztató a Hódmezővásárhelyi Egyesített Óvoda óvodai évkezdéséről (Isz: /2013) A többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek 19 ellátásában az Egyesített Óvoda valamennyi telephelye részt vesz. Jelenleg összesen 25 sajátos nevelési igényű gyermeket lát el a négy tagintézmény. A többi, nem az önkormányzat által fenntartott óvodába az adatszolgáltatással érintett időszakban nem írattak be sajátos nevelési igényű gyermekeket, azonban a Kertvárosi Katolikus Óvoda, a Lurkó-Kuckó Magánóvoda, a Mária Valéria Keresztény Óvoda és a Szeremlei Sámuel Református Óvoda szervezeti és működési szabályzata, illetve pedagógiai programja alapján fogad sajátos nevelési igényű gyermekeket. Az integrált nevelést segíti az utazó gyógypedagógus hálózat, mely a későbbiekben kerül bemutatásra. A hátrányos helyzetű gyermekek nevelésére az Egyesített Óvoda eddig is nagy hangsúlyt fektetett és a jövőben is folytatják az ezt elősegítő IPR (Integrációs Pedagógiai Rendszer) programot, valamint bővíteni kívánják az együttműködést a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal is. A KLIK-kel kötött együttműködési megállapodás alapján a többi óvoda is részt vesz a Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv megvalósításában, jelenleg azonban ezen intézmények nem látnak el halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről pont: sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 97

98 A többi gyermekkel integrált formában nem nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása az alább ismertetett óvodai feladatellátási helyeken biztosított. A gyermekek a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján kerülnek az intézményekbe. A pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermekek egy része a szülők kérésére kerül a Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola Tagintézményébe (fordított integráció), melyre 2007 óta van lehetőség ben egy, 2011-től két gyógypedagógiai csoportban foglalkoznak a sajátos nevelési igényű gyermekekkel. 20 Intézmény neve Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Székhelyintézmény Ellátott tevékenység Autizmus spektrum zavarral küzdő, értelmi fogyatékos (középsúlyos) gyermekek nevelése Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola Tagintézménye Akadálymentesítés 9. táblázat: Gyógypedagógiai nevelés az óvodai feladatellátási helyeken Forrás: Oktatási Hivatal, KIR Autizmus spektrum zavarral küzdő, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdő, értelmi fogyatékos (enyhe), értelmi fogyatékos (középsúlyos), mozgásszervi fogyatékos gyermekek nevelése Az épületek akadálymentesítése nem vagy csak részben biztosított az alábbi intézményekben: 21 Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola Tagintézménye (részben) Égbőlpottyant Evangélikus Óvoda (részben) Kertvárosi Katolikus Óvoda (részben) Mária Valéria Keresztény Óvoda (részben) Lurkó-Kuckó Magánóvoda (részben) Szeremlei Sámuel Református Óvoda (nem) Általános iskolák A 2013/2014-es tanévben az alábbi struktúrában valósul meg az általános iskolai oktatás. Intézmény neve Tanulók száma Fenntartó Hódmezővásárhelyi Klauzál Gábor Általános Iskola 484 Klebelsberg Intézményfenntartó 20 Forrás: Tóthné Kecskeméti Katalin: A Helyi Esélyegyenlőségi Program oktatással kapcsolatos részeinek módosítása, kiegészítése (Isz:A /2013) 21 Forrás: Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda: Tájékoztató a közhasznú intézmények akadálymentesítéséről (Isz: A /2012) HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 98

99 Hódmezővásárhelyi Klauzál Gábor Általános Iskola Gregus Máté Tagintézmény - Székkutas 130 Központ Hódmezővásárhelyi Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola 418 Németh László Gimnázium, Általános Iskola 590 Hódmezővásárhelyi Szent István Általános Iskola 393 Hódmezővásárhelyi Varga Tamás Általános Iskola 388 Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény - Székhelyintézmény Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Hódmezővásárhely, Simonyi utcai Telephelye Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola Tagintézménye Szőnyi Benjamin Református Általános Iskola 218 Hódmezővásárhely - Ótemplomi Református Egyházközség Kertvárosi Katolikus Általános Iskola 492 Szeged-Csanádi Egyházmegye 10. táblázat: Hódmezővásárhelyi tankerületben található intézmények Forrás: Tóthné Kecskeméti Katalin: Tájékoztatók a 2013/2014-es tanév indításáról Tájékoztató a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Hódmezővásárhelyi Tankerületének tanévkezdéséről (Isz: /2013); Oktatási Hivatal KIR, i állapot; KLIK adatszolgáltatás Intézmény neve Tanulók száma Fenntartó Péczely Attila Alapfokú Művészeti Iskola 887 Vásárhelyi Cseresnyés Kollégium 233 Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 11. táblázat: Egyéb intézmények Forrás: Tóthné Kecskeméti Katalin: Tájékoztatók a 2013/2014-es tanév indításáról Tájékoztató a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Hódmezővásárhelyi Tankerületének tanévkezdéséről (Isz: /2013) Az általános iskolák megoszlása az egyes városrészekben: Kertváros: 1; Hódtó: 1; Béketelep: 0; Újváros: 1 22 ; Belváros: 1; Susán: 3; Tabán: 2; Csúcs: 3 23 ; Tarján: 0; Kishomok: 0; Külterület: 0 22 A Hódmezővásárhelyi Klauzál Gábor Általános Iskola Nádor u. 35. alatti telephelye. 23 A Szent István Általános Iskola Szent István téri telephelyével együtt. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 99

100 68. ábra: Általános iskolák elhelyezkedése Hódmezővásárhelyen Forrás: Google Earth alapján saját szerkesztés Sajátos nevelési igényű, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatása A 2013/2014-es tanévben a város általános iskoláiban tanuló sajátos nevelési igényű, valamint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok számát az alábbi táblázat tartalmazza: Intézmény neve Tanulók száma Összes tanuló Sajátos nevelési igényű tanulók 24 Hátrányos helyzetű tanulók Hátrányos helyzetű tanulók közül halmozottan hátrányos helyzetű tanulók Hódmezővásárhelyi Klauzál Gábor Általános Iskola Hódmezővásárhelyi Klauzál Gábor Általános Iskola Gregus Máté Integrált formában oktatott sajátos nevelési igényű tanulók száma HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 100

101 Tagintézmény - Székkutas Hódmezővásárhelyi Liszt Ferenc Ének- Zenei Általános Iskola Németh László Gimnázium, Általános Iskola Hódmezővásárhelyi Szent István Általános Iskola Hódmezővásárhelyi Varga Tamás Általános Iskola Mártélyi Általános Iskola Mindszenti Általános Iskola Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény - Székhelyintézmény Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Hódmezővásárhely, Simonyi utcai Telephelye Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola Tagintézménye Szőnyi Benjamin Református Általános Iskola Kertvárosi Katolikus Általános Iskola táblázat: Sajátos nevelési igényű, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma Forrás: Tóthné Kecskeméti Katalin: Tájékoztatók a 2013/2014-es tanév indításáról Tájékoztató a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Hódmezővásárhelyi Tankerületének tanévkezdéséről (Isz: /2013); Oktatási Hivatal KIR, i állapot; KLIK adatszolgáltatás Az integrált formában oktatható sajátos nevelési igényű diákok oktatásában valamennyi általános iskola részt vesz. Ehhez segítséget nyújt a Csongrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Hódmezővásárhelyi Tagintézménye által működtetett utazó gyógypedagógus hálózat. A többi tanulóval integrált formában nem oktatható sajátos nevelési igényű diákok oktatása az alább ismertetett iskolákban biztosított. A gyermekek a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján kerülnek az intézményekbe. A pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermekek egy része a szülők kérésére kerül a Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola Tagintézményébe (fordított integráció), melyre 2007 óta van lehetőség.2010-től 16 gyógypedagógiai osztály működik a három intézményben. 25 Intézmény neve Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Ellátott tevékenység Autizmus spektrum zavarral küzdő, értelmi fogyatékos (középsúlyos) gyermekek nevelése-oktatása 25 Forrás: Tóthné Kecskeméti Katalin: A Helyi Esélyegyenlőségi Program oktatással kapcsolatos részeinek módosítása, kiegészítése (A /2013) HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 101

102 Módszertani Intézmény Székhelyintézmény Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Hódmezővásárhely, Simonyi utcai Telephelye Autizmus spektrum zavarral küzdő, értelmi fogyatékos (középsúlyos) gyermekek nevelése-oktatása Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola Tagintézménye Autizmus spektrum zavarral küzdő, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdő, értelmi fogyatékos (enyhe), értelmi fogyatékos (középsúlyos), mozgásszervi fogyatékos gyermekek nevelése-oktatása 13. táblázat: Gyógypedagógiai nevelés az általános iskolai feladatellátási helyeken Forrás: Oktatási Hivatal KIR A város általános iskoláiban számos, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok integrációját elősegítő pedagógiai programot valósítottak meg, emellett lehetőség van ösztöndíj-programban való részvételre is (Útravaló). Tanulmányaik elősegítésében fontos szerepet játszik továbbá az Arany János Kollégiumi Program, mely a Vásárhelyi Cseresnyés Kollégium és a Németh László Gimnázium, Általános Iskola együttműködésével nyújt támogatást ahhoz, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok érettségit adó középiskolában folytathassák tanulmányaikat. A rendelkezésre álló adatok alapján az általános iskolát sikeresen elvégzők száma folyamatosan javul. Míg 2010-ben 100 tanulóból 21 nem tudta sikeresen befejezni általános iskolai tanulmányait, 2013-ra ez a szám 14-re csökkent. Tanév Az általános iskolai tanulmányaikat be nem fejezők száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban 2010/2011 átlagban 21/ /2012 átlagban 17/ /2013 átlagban 14/ táblázat: Az általános iskolai tanulmányaikat be nem fejezők száma, ill. aránya a nappali rendszerű oktatásban Forrás: Hódmezővásárhely MJV Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program (2013) Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma között összességében 8,3%-ról 5,7%- ra csökkent, az azonban problémát jelent, hogy Hódmezővásárhelyen jelenleg nem lehet felnőttoktatás keretében befejezni az általános iskolát. Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők támogatott képzéseket vehetnek igénybe. Azok a fiatalok, akik hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégeztek, a tizenötödik életévük betöltését követően a Köznevelési Híd II. Program keretében folytathatják a tanulmányaikat, melyre a városban a Hódmezővásárhelyi Szakképző Iskola Kalmár Zsigmond Tagintézményben van lehetőség. A Híd II. program a szakképzésbe történő bekapcsolódásra készít fel, sikeres elvégzése esetén a tanulók a szakiskola szakképzési évfolyamán tanulhatnak tovább. Az általános iskolai oktatás főbb jellemzői, eredményei: Az intézmények egyikében sem haladja meg a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya a 20%-ot. Nagy hangsúlyt fektetnek a kompetenciamérések eredményeire, a kompetenciaalapú oktatásra. Minden általános iskola részt vesz a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatásában. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 102

103 Az IPR működése városi szinten, intézményi együttműködéssel biztosított. A mindennapos testnevelés program 2005 óta valamennyi diák számára elérhető. Minden iskolában művészeti nevelést biztosítanak, mely a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára ingyenes. A köznevelési törvény szeptember 1-től hatályos rendelkezése szerint az általános iskolákban 16 óráig kell foglalkozásokat biztosítani, 17 óráig pedig gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. A délutáni nem kötelező foglalkozások alól az intézményvezető a szülők kérelmére felmentheti a tanulót, azonban a szülők többsége nem élt ezzel a lehetőséggel, a KLIK által fenntartott iskolákban a tanulók 80,6%-a vesz részt az egész napos iskolai programban a 2013/2014-es tanévben. A hódmezővásárhelyi iskolákban már a jogszabályi változást megelőzően jellemző volt, hogy délutáni foglalkozásokat szerveztek a tanulóknak, így az új törvényi előírás nem jelentett lényegi változást a korábbi gyakorlathoz képest. A délutáni foglalkozások keretében a következő elfoglaltságokat biztosítják a diákoknak: - szakkörök, sportkörök; - egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás; - egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás; - napközi, tanulószoba; - tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás; - pályaválasztást segítő foglalkozás. Akadálymentesítés Az épületek akadálymentesítése nem vagy csak részben biztosított az alábbi intézményekben: 26 Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola Tagintézménye (részben) Szőnyi Benjámin Református Általános Iskola (részben) Kertvárosi Katolikus Általános Iskola (nem) Hódmezővásárhelyi Klauzál Gábor Általános Iskola Klauzál u. 63. (nem) Hódmezővásárhelyi Klauzál Gábor Általános Iskola Nádor u. 35. (nem) Hódmezővásárhelyi Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola Középfokú oktatás A diákok döntő része hódmezővásárhelyi középiskolákban tanul tovább. Aki más településen választ középiskolát, többnyire azért teszi, mert olyan speciális képzést szeretne igénybe venni, amely a városban nem elérhető. A megkérdezett oktatási szakemberek fontosnak tartják, hogy a diákok pályaorientációs tanácsadás keretében kapjanak segítséget a számukra megfelelő középiskola kiválasztásában. 26 Forrás: Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda: Tájékoztató a közhasznú intézmények akadálymentesítéséről (A /2012) HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 103

104 Az elmúlt évek jogszabályi és intézményi változásait követően Hódmezővásárhelyen a középfokú oktatás jelenleg az alábbi intézményi struktúrában valósul meg. A szakképzésben érintett oktatási intézmények változásai a szakképzési intézményekre vonatkozó alpontban kerülnek bemutatásra. Intézmény Tanulók száma Fenntartó Németh László Gimnázium, Általános Iskola KLIK (Hódmezővásárhelyi Tankerület) Bethlen Gábor Református Gimnázium és Szathmáry Kollégium 544 Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközség Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskola 478 Hódmezővásárhelyi Szakképző Iskola Corvin Mátyás Tagintézmény Hódmezővásárhelyi Szakképző Iskola Kalmár Zsigmond Tagintézmény KLIK (Szegedi Tankerület) Gregus Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola 501 Vidékfejlesztési Minisztérium Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény - Székhelyintézmény 61 KLIK (Hódmezővásárhelyi Tankerület) 15. táblázat: A középfokú oktatás intézményi struktúrája Hódmezővásárhelyen Forrás: HISZK adatszolgáltatás; KLIK adatszolgáltatás, Oktatási Hivatal KIR Sajátos nevelési igényű, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatása A 2013/2014-es tanévben a város középiskoláiban tanuló sajátos nevelési igényű, valamint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok számát az alábbi táblázat tartalmazza: Intézmény Tanulók száma Összes tanuló Sajátos nevelési igényű tanuló 28 Hátrányos helyzetű tanulók Hátrányos helyzetű tanulók közül halmozottan hátrányos helyzetű tanulók Németh László Gimnázium, Általános Iskola Bethlen Gábor Református Gimnázium és Szathmáry Kollégium Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskola Hódmezővásárhelyi Szakképző Iskola Corvin Mátyás Tagintézmény Hódmezővásárhelyi Szakképző Iskola Kalmár Intézményen belül a gimnáziumi tanulók száma 28 Integrált formában oktatott tanulók 29 Intézményen belül a gimnáziumi tanulók száma HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 104

105 Zsigmond Tagintézmény Gregus Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény - Székhelyintézmény táblázat: Sajátos nevelési igényű, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma Forrás: HISZK adatszolgáltatás; KLIK adatszolgáltatás, Oktatási Hivatal KIR A Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény - Székhelyintézmény készségfejlesztő speciális szakiskolai nevelési-oktatási feladatokat lát el középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére, a többi intézményben integráltan folyik a sajátos nevelési igényű tanulók oktatása. A Hódmezővásárhelyi Szakképző Iskola Kalmár Zsigmond Tagintézményben enyhe értelmi fogyatékos diákok részére 10 fős speciális szakiskolai osztály indult. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók középiskolai továbbtanulását a korábban hivatkozott Arany János Kollégiumi Program támogatja, amelynek lebonyolítása a Vásárhelyi Cseresnyés Kollégiummal együttműködésben történik. A program keretében a diákok a 9. évfolyamon a középiskolai tanulmányaikat megalapozó előkészítő képzésben vesznek részt és ingyenes kollégiumi ellátásban részesülnek. A felkészítő évfolyamot sikeresen elvégző diákok a Németh László Gimnázium, Általános Iskolában vagy a város valamelyik érettségit adó középiskolájában tanulhatnak tovább. A Vásárhelyi Cseresnyés Kollégium engedélyezett létszáma 264 fő, jelenleg 233 tanuló veszi igénybe a kollégiumi szolgáltatást. Bár a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók 80%-a érettségit adó középiskolában tanul tovább, továbbra is problémát jelent a magas lemorzsolódási arány (a Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskolán belül hangsúlyosabban a Corvin Mátyás és a Kalmár Zsigmond Tagintézményben), melynek leküzdéséhez tervezik felzárkóztató programok megvalósítását, valamint Tanoda szervezését. A lemorzsolódást azért is fontos kiemelni, mert ahogyan az a 7.3 fejezetben olvasható, a régió megyei jogú városaival összehasonlításban Hódmezővásárhelyen a legalacsonyabb a legalább érettségivel rendelkezők aránya és elmarad az országos átlagtól is. Szintén kedvezőtlenebbek az értékek a régió más városaihoz és az országos átlaghoz képest a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számát tekintve. Felnőttoktatás Felnőttoktatás keretében Hódmezővásárhelyen szakiskolai, szakközépiskolai és gimnáziumi végzettséget lehet szerezni. Az alábbi ábra mutatja a felnőttoktatásban résztvevők számának alakulását. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 105

106 69. ábra: Felnőttoktatásban tanulók száma Hódmezővásárhelyen, Forrás: KSH Az elérhető oktatási lehetőségek közül a gimnáziumi oktatás részesedésének aránya volt a legmagasabb 2011-ben, míg az azt megelőző két évben a szakközépiskolát választották a legtöbben. Megfigyelhető ugyanakkor a szakiskolai felnőttoktatás arányának kiugró megnövekedése: míg 2009-ben a résztvevők 11,6%-a döntött a szakiskola mellett, addig 2011-ben már 28,9% volt ez az arány. Év Középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen Szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők Szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők Gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők Fő Fő % Fő % Fő % ,6% ,8% ,7% ,4% ,9% ,7% ,9% ,4% ,8% 17. táblázat: Felnőttoktatásban résztvevők száma Hódmezővásárhelyen, Forrás: Hódmezővásárhely MJV Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program (2013) A szakiskolai végzettség megszerzése kapcsán külön lehetőségként kell említeni a Hódmezővásárhelyi Szakképző Iskola Kalmár Zsigmond Tagintézményben megvalósuló, a fentiekben ismertetett HÍD II. programot, melynek keretében a 2013/2014-es tanévben egy 12 fős osztály indult. Akadálymentesítés Az épületek akadálymentesítése az alábbi intézményekben nem vagy csak részben megoldott: 30 Bethlen Gábor Református Gimnázium (nem) Hódmezővásárhelyi Szakképző Iskola Kalmár Zsigmond Tagintézmény (részben) 30 Forrás: Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda: Tájékoztató a közhasznú intézmények akadálymentesítéséről (Isz: A /2012) HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 106

107 Gregus Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola (részben) Szakképzés 2008-ban négy szakközépiskola integrálásával jött létre a Hódmezővásárhelyi Integrált Szakképző Központ Szakiskola és Szakközépiskola. Az összevonást indokolta, hogy a szakképzésre vonatkozó akkor hatályos jogszabályok értelmében azok az intézmények voltak jogosultak szakképzési hozzájárulás fogadására, melyek Térségi Integrált Szakképző Központban működtek és tanulói létszámuk elérte az 1500 főt. Az egyesített intézmény csatlakozott az 1000 Mester TISZK-hez, és annak járműipari, valamint informatikai decentrumaként működött, előbbi a Kalmár Zsigmond Tagintézményben (jelenleg: Hódmezővásárhelyi Szakképző Iskola Kalmár Zsigmond Tagintézmény), az utóbbi az Eötvös József Szakképző Iskolában (jelenleg: Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskola). Miután a szakképzési intézmények január 1-től a KLIK fenntartásába és működtetésébe kerültek (a HISZK először a Hódmezővásárhelyi Tankerülethez, majd március 1-től a Szegedi Tankerülethez került), az önkormányzatok nem láthatnak el szakképzési feladatot, így az 1000 Mester Nonprofit Kft. tulajdonosai annak megszüntetése mellett döntöttek. További változást jelentett az intézményi struktúrában, hogy a Gregus Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola fenntartási és működtetési feladatait augusztus 1-től a Vidékfejlesztési Minisztérium látja el. A Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskola gimnáziumi (sport tagozat), szakközépiskolai és szakiskolai nevelés-oktatást, valamint felnőttoktatást lát el alapfeladatai körében, hangsúlyosan az egészségügyi és közgazdasági szakterületeken. A Hódmezővásárhelyi Szakképző Iskola Corvin Mátyás Tagintézmény vendéglátóipari-idegenforgalmi, míg a Hódmezővásárhelyi Szakképző Iskola Kalmár Zsigmond Tagintézmény műszaki és ipari területeken, valamint művészeti (porcelánkészítő és festő) területeken biztosít szakközépiskolai és szakiskolai nevelést-oktatást és felnőttoktatást. A gyakorlati képzést részben az iskolai tanműhelyekben, részben pedig iskolán kívüli gyakorlati helyeken, tanulószerződés alapján történő képzésben szerzik meg a diákok. A szakiskolai képzésben változást jelentett, hogy 2013 szeptemberétől normál szakiskolai osztályok már nem indultak, helyettük az új OKJ szerinti, 3 éves szakképzések kerültek beindításra. A régi OKJ-s képzések már csak kifutó rendszerben zajlanak az alábbiak szerint: 31 Régi OKJ-s program szerinti szakképesítések Hódmezővásárhelyi Szakképző Iskola Corvin Mátyás Tagintézmény - Élelmiszer- és vegyi áru eladó - Ruházati eladó - Pincér - Cukrász - Szakács Hódmezővásárhelyi Szakképző Iskola Kalmár Zsigmond Tagintézmény 31 Forrás: Hegedűs Zoltán: Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskola intézményvezetőjének tájékoztatója a tanévkezdésről (Isz: /2013) HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 107

108 - Fodrász - Hegesztő Új OKJ-s program szerinti szakképesítések Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskola - Gyakorló ápoló - Fogtechnikus gyakornok - Pénzügyi-számviteli ügyintéző - Kereskedő Hódmezővásárhelyi Szakképző Iskola Corvin Mátyás Tagintézmény - Pincér - Cukrász - Szakács - Vendéglátásszervező-vendéglős Hódmezővásárhelyi Szakképző Iskola Kalmár Zsigmond Tagintézmény - Kőműves és hidegburkoló - Villanyszerelő - Asztalos - Hegesztő - Gépi forgácsoló - Karosszérialakatos - Épület és szerkezetlakatos - Ács - Festő, mázoló és tapétázó - Fehérneműkészítő és kötöttáru összeállító - Porcelánkészítő - Porcelánfestő - Autószerelő - Gyakorló fodrász A TÁMOP A-12/ Szakképzés mesterfokon című projekt segítséget nyújtott a rövidebb időtartamú szakképzésre történő átálláshoz. Az egyes szakmákhoz kapcsolódóan létrehozott munkacsoportok egyebek között kidolgozták a tanmeneteket, tanítási segédleteket és mentorszerepet töltöttek be saját tantestületükön belül. A pályázat keretében pályaválasztási rendezvényt szerveztek, emellett lehetőség nyílt a szakképzés minőségének javítását segítő eszközök beszerzésére is. A Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskola a Munkaügyi Központ Szervezésében az alábbi tanfolyamokat és képzéseket biztosítja: HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 108

109 Tanfolyamok - Betanított konyhai kisegítő - Egészségőr (otthoni egészségügyi és szociális segítő) - Egészségügyi képesítések (munkahelyi elsősegélynyújtó) - Építészeti képesítések - építészeti bemeneti kompetenciák fejlesztése (betanított betonkészítő) - Építészeti képesítések - közlekedési komptenciák fejlesztése (térkőburkoló) - Kis- és nagyüzemi ipari képesítések (betanított varrómunkás) - Kisgépkezelő (motoros fűkaszakezelő) - Minősített hegesztő - Segédgát- és csatornaőr - Településkarbantartó OKJ-s képzések - Építő- és anyagmozgatógép kezelője (földmunka-rakodó és szállítógépkezelő) - Építő- és anyagmozgatógép kezelője (targoncavezető) - Faipari gépkezelő - Pénzügyi ügyintéző - Társadalombiztosítási ügyintéző - Zsaluzóács A Gregus Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola alaptevékenységei körében szakközépiskolai és szakiskolai nevelési-oktatási feladatokat, felnőttoktatási feladatokat lát el, a mezőgazdasági szakterületen kívül informatikai, villamosipari, elektrotechnikai-elektronikai és gépészeti területeken. Emellett a következő OKJ-s képzéseket biztosítják: mezőgazdasági technikus, mechatronikai technikus, informatikai rendszergazda. Annak ellenére, hogy az iskola fenntartója 2013 augusztusa óta a Vidékfejlesztési Minisztérium, továbbra is törekszenek a többi intézménnyel való együttműködés megtartására. A Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskolával és tagintézményeivel közös informatikai rendszert működtetnek és igénybe veszik az Eötvös József Szakképző Iskola informatikai tantermeit, valamint a Kalmár Zsigmond Tagintézmény gépészeti műhelyét. Az iskola konzorciumi partnerként a Hódmezővásárhelyi Varga Tamás Általános Iskolával és a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménnyel részt vesz a TÁMOP A-11/2 Sajátos nevelési igényű gyerekek integrációja tárgyú projekt megvalósításában, melynek célja a pedagógusok továbbképzése a tanulók együttműködésére épülő, egyéni sajátosságaikat figyelembe vevő oktatási-nevelési módszerek területén. Infrastrukturális háttér, fejlesztési igények A Hódmezővásárhelyi Szakképző Iskola Corvin Mátyás Tagintézmény a 2012/2013-as tanévtől egy felújított épületbe költözött, a Hódmezővásárhelyi Szakképző Iskola Kalmár Zsigmond Tagintézményének épülete azonban felújításra szorul. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 109

110 A Gregus Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola a 2011/2012-es tanévtől kezdődően a korábban a Németh László Gimnázium, Általános Iskola által használt épületben folytatja működését, melynek megtörtént teljes körű energetikai felújítása. Az iskola jelenlegi céljai között a szakképzés és a gazdálkodás fejlesztése szerepel. Az intézmények a tanműhelyek korszerűsítéséhez, a szükséges eszközök beszerzéséhez igénybe veszik a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi CLV. törvényben meghatározott decentralizált keret, illetve egyéb pályázati források által kínált lehetőségeket is. Problémát jelent azonban, hogy a munkaerő-piaci igényeket és a technológiai fejlesztéseket ezzel együtt sem tudják minden esetben követni. A korábbi törvényi szabályozás lehetővé tette, hogy a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek fejlesztési támogatást 32 nyújtsanak közvetlenül az iskolák részére, azonban a jelenlegi szabályozás alapján erre nincs mód. A szakképzés tartalmi kérdései A jogszabályi változások miatt a városnak kevesebb ráhatása van a képzések összetételére és keretszámaira, mint korábban. A jelenlegi szabályozás szerint a megyei fejlesztési és képzési bizottság 33 tesz javaslatot a Kormánynak a megyében indítható, költségvetési hozzájárulásban részesíthető és nem támogatott szakképzésekre, a szakképesítések keretszámaira, továbbá az iskolarendszeren kívüli szakmai képzések közül az állam által elismert szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzések vonatkozásában a felnőttképzésről szóló törvény alapján támogatható szakképesítésekre. A bizottság a javaslatának kidolgozásakor figyelembe veszi a fenntartók javaslatait. A Kormány rendeletben határozza meg, hogy a fenntartók mely szakképesítésekre vonatkozóan jogosultak költségvetési hozzájárulásra. Megyénként meghatározza továbbá azon szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok körét, amelyekre a szakképző iskola fenntartója - korlátozás nélkül beiskolázhat, - költségvetési hozzájárulásra nem jogosult, - költségvetési hozzájárulást korlátozott keretszámok alapján igényelhet; ezen belül meghatározza az adott megyében iskolai rendszerű szakképzést folytató intézmények fenntartói tekintetében a szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok keretszámait. A munkacsoport megbeszélések során többször felmerült, hogy a középfokú szakképzés nem követi megfelelően a munkaerő-piaci igényeket. A gazdasági szakemberek elsősorban a középfokú műszaki képzéssel kapcsolatban jelezték a problémát. Ugyanakkor figyelemmel az oktatás infrastrukturális igényeire, nehézséget jelent, hogy az oktatás folyamatosan kövesse a munkaerő-piaci, valamint technológiai változásokat évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 33 A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény 92. (34) bekezdése értelmében a évi LXXVI. törvény alapján megalakult regionális fejlesztési és képzési bizottságok ig látták el feladatukat. A megyei fejlesztési és képzési bizottságoknak ig kellett megalakulni, működésüket től kezdték meg. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 110

111 Pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátása Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó szeptember 1-től a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ intézményegységeként működött. A pedagógiai szakszolgálati feladatok január 1-től a Hódmezővásárhelyi Pedagógiai Szakszolgálathoz kerültek, amely szeptember 1-től a Csongrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat tagintézményeként működik és a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény alapján az alábbi feladatokat látja el: gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás fejlesztő nevelés szakértői bizottsági tevékenység nevelési tanácsadás logopédiai ellátás továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás konduktív pedagógiai ellátás gyógytestnevelés iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása A Csongrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Hódmezővásárhelyi Tagintézménye biztosítja az utazó gyógypedagógus hálózatot is, mely a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási gondokkal küzdő gyermekek integrált oktatását támogatja. Az utazó gyógypedagógus hálózat nagy segítséget jelent azon szülőknek, akiknek nehézséget okozna, hogy gyermeküket elvigyék a szükséges foglalkozásokra, amelyeket ilyen módon az óvodában és az iskolában megkapnak. A Csongrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Hódmezővásárhelyi Tagintézménye jelenleg 4 iskolapszichológussal, 7 logopédussal, 5 fejlesztő pedagógussal és 9 utazó gyógypedagógussal működik. Az infrastrukturális fejlesztési igények között parkoló, ezen belül mozgássérült parkoló, valamint akadálymentesített feljáró kialakítását nevezték meg, tekintettel az intézmény által ellátott sérült gyermekekre. Emellett felújítási munkák is szükségesek (beázások, több helyen átüt a salétrom a falon), valamint egy további mozgásfejlesztő helyiség kialakítása lenne indokolt. A Szakszolgálat összesített forgalma az egyes feladatok vonatkozásában az alábbiak szerint alakult ban: Nevelési tanácsadás és szakértés: 782 fő Utazó gyógypedagógia: 409 fő Logopédia: 385 fő Gyógytestnevelés: 125 fő Korai fejlesztés: 1 fő Fejlesztő nevelés: 1 fő Konduktív pedagógiai ellátás: 6 fő HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 111

112 Tehetséggondozás: 73 fő Felsőoktatás Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar A Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara az alapképzésen kívül felsőoktatási szakképzést és szakirányú továbbképzéseket is biztosít. Alapképzésben (BSc) mezőgazdasági mérnök és vadgazda mérnökképzés folyik, az előbbire inkább a régióból érkeznek a hallgatók, mivel az országban számos helyen zajlik mezőgazdasági jellegű képzés, míg a vadgazda mérnökképzésre az ország többi részéből is jelentős az érdeklődés. A felsőoktatási szakképzés keretében az alábbi végzettségek megszerzése lehetséges a Mezőgazdasági Karon: Állattenyésztő mérnök Kertészmérnök Környezetgazdálkodási agrármérnök Mezőgazdasági mérnök A évi felsőoktatási törvény alapján nyilvántartásba vett felsőfokú szakképzés 2012 szeptemberét követően nem indítható. A már megkezdett képzések változatlan feltételek mellett kifutó rendszerben de legfeljebb a 2015/2016-os tanévben fejezhetők be. Szakirányú továbbképzések a következő területeken indulnak: Vadgazdálkodási szakmérnök Agrárlogisztikai szakmérnök Mezőgazdasági értékbecslő Gyógy- és fűszernövény termesztő és feldolgozó A Mezőgazdasági Kar emellett biztosít iskolarendszeren kívüli, OKJ-s képzéseket, valamint regisztrált mezőgazdasági termelők részére kidolgozott, szakképesítést nem adó képzéseket. A Karon az állattenyésztésnek van nagyobb hagyománya, de mivel a mezőgazdaságban az állattenyésztés jelentősen visszaszorult, indokolt volt a növénytermesztéshez kapcsolódó oktatási kínálat bővítése. A gyakorlati képzés egyrészt a Mezőgazdasági Kar tangazdaságában történik, másrészt a környező mezőgazdasági vállalkozásoknál. A tangazdaság vállalkozási formában működik, így a hallgatók a szorosabb értelemben vett mezőgazdasági ismereteken túl betekintést nyerhetnek egy vállalkozás működésébe és ezáltal olyan kompetenciákat sajátíthatnak el, amelyek segítik későbbi elhelyezkedésüket. A hallgatók a 6. félévet követően két alkalommal 6 hetet töltenek el az egyetem akkreditált gyakorlati helyeinek (vállalkozások, szervezetek) valamelyikénél. A duális képzés további fejlesztése érdekében az intézmény igyekszik további együttműködési megállapodásokat kötni, de mivel a befogadó vállalkozások számára is jelentős erőforrásokat igényel az, hogy a diákok valóban hasznos ismereteket, gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek, ezen a területen további bővítés szükséges. Elmondható, hogy a Karon végzettek jelentős része a mezőgazdaságban vagy az ahhoz kapcsolódó szolgáltatási vagy ipari ágazatokban helyezkedik el. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 112

113 A Mezőgazdasági Kar részt vesz a Szegedi Tudományegyetem vezetésével megvalósuló TÁMOP C- 12/1/KONV projekt megvalósításában (A projekt címe: Harmadik generációs összehangolt szolgáltatási portfólió és irányítási rendszer kialakítása, valamint stratégiai jellegű optimalizálás megvalósítása közösségi típusú felsőoktatási együttműködés formájában Dél-Kelet Magyarországon). A projekt három fő cél mentén valósul meg, ezek egyike az oktatás és képzésfejlesztés cél, mely gyakorlatorientált, a munkaerő-piaci folyamatoknak, igényeknek megfelelő képzési struktúra kialakítására törekszik egy munkaerő-piaci visszacsatoló és döntéstámogató rendszer fejlesztésével. Ezen alcél megvalósításában működik közre a Mezőgazdasági Kar az agrárképzés vonatkozásában. Az infrastrukturális háttér megfelelő az oktatáshoz, a Mezőgazdasági Karon nem elérhető eszközök a Szegedi Tudományegyetem egyéb karain rendelkezésre állnak. Az Egyetemmel való együttműködés egyéb területeken is jónak mondható, például új szak indításához szükség esetén igénybe veszik az Egyetem hátterét, közreműködését. Az új képzések akkreditáltatása a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottsággal ugyanakkor nehézségekbe ütközik, tekintettel a Bizottságban magukat képviselő felsőoktatási intézmények ellenérdekeire, a már működő vagy elindítani tervezett hasonló szakok miatti pozícióharcra. A Kar egyre intenzívebben és több szinten vesz részt a város életében. Az Önkormányzat és a Szegedi Tudományegyetem együttműködési megállapodást írt alá, mely a Mezőgazdasági Kart is érinti. A hallgatók bekapcsolódnak a Szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. által folytatott kutatásokba, kísérletekbe, részt vesznek a minden év áprilisában megrendezésre kerülő mezőgazda napokon. Ezen felül az intézmény megjelenik a pályaorientációs rendezvényeken, kihangsúlyozva, hogy a mezőgazdasági képzés teljes spektruma elérhető a városban, ami különösen fontos lehet abban, hogy a terület iránt érdeklődő fiatalokat a városban tartsa. A Kar emellett olyan rendezvényeken is képviselteti magát, amelyek közelebb hozzák a Kart és a város lakóit, ilyen például a Kutatók Éjszakája vagy a Növények Napja, amely minden évben sok látogatót vonz. Az Unió tagállamaiban kötelezően működtetendő Mezőgazdasági Szaktanácsadó Rendszer Magyarországon a regionális nagy egyetemeken került kialakításra. A Dél-Alföldi Regionális Szaktanácsadási Központ a Szegedi Tudományegyetemen található, egyik területi központja pedig a Mezőgazdasági Karon működik. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hódmezővásárhelyi Regionális Tudásközpont A Főiskola 2011-ben kezdte meg működését Hódmezővásárhelyen, jelenleg turizmus-vendéglátás, valamint kereskedelem és marketing szakon folyik alapképzés és felsőoktatási szakképzés. A turizmus-vendéglátás szak hiányt tölt be a térségben, mivel legközelebb a Szolnoki Főiskolán érhető el ilyen jellegű oktatás. A diákoknak hozzávetőlegesen 40%-a hódmezővásárhelyi, a többiek Szegedről, Makóról, illetve egyéb környékbeli településekről érkeznek. Az eredeti tervek szerint a képzési kínálatban művészeti szakok textilműves, keramikus, fotográfus is helyet kaptak volna, ezek azonban csak költségtérítéses formában indulhattak és nem volt elegendő jelentkező. Az intézmény célja olyan képzési struktúra kialakítása, amely megfelel a helyi igényeknek. Igyekeznek nagy hangsúlyt fektetni a gyakorlati képzésre, amely a kötelező gyakorlaton felül különféle projektmunkákon keresztül valósul meg. Az intézmény aktívan részt kíván venni a város életében, többek között HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 113

114 rendezvények lebonyolításában, kiállítások megszervezésében és a város arculatának formázásában tudnak segítséget nyújtani. A BKF Regionális Tudásközpontja és a város Önkormányzata ösztöndíjat biztosít a kiemelkedő teljesítményt nyújtó hallgatók számára. Az ösztöndíjban részesülő hallgatók vállalják, hogy amennyiben a munkaerő-piaci helyzet lehetőséget ad rá, a tanulmányaik befejezését követően legalább annyi időre a városban helyezkednek el, ameddig az ösztöndíjat a részükre folyósították Egészségügy Magyarország nem csak a születéskor várható élettartam, hanem az egészségben eltöltött életévek száma tekintetében is hátrányban van az Európai Unió országainak átlagához képest. A évi népszámláláskor szerepeltek a tartós betegséggel, illetve fogyatékossággal kapcsolatos kérdések is, melyek - az adatok szenzitivitása miatt nem feltételeztek kötelező válaszadást, de a megyei jogú városok lakossága egészségi állapotának összevetéséhez közvetve alkalmasak. A tartósan beteg személyek lakosságon belüli arányában - a társadalmi-gazdasági mutatókhoz hasonlóan egyértelműen kimutatható az ország nyugat-kelet irányú differenciáltsága. Hódmezővásárhely 18%-os aránya a megyei jogú városok 16%-os értékénél kedvezőtlenebb. Önbevallása alapján 2011-ben fogyatékossággal élőnek (értelmi vagy mozgásszervi) minősült az ország lakosságának 4,6%-a, a megyei jogú városokban lakók 4,3%-a, aminél a hódmezővásárhelyi arány kismértékben előnytelenebb, 2011-ben 4,7% volt. 70. ábra: A tartósan beteg és a fogyatékkal élők aránya a megyei jogú városokban, Forrás: KSH A halálozási okok közül az országos tendenciákhoz hasonló módon Hódmezővásárhelyen is a kiemelkednek a kardiovaszkuláris, a légzőszervi és a daganatos betegségek. A év közötti férfi lakosság körében a keringési rendszer betegségei miatt bekövetkező halálesetek aránya meghaladja az országos átlagot, a HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 114

115 daganatos és légzőszervi betegségek miatti halálozási arányok megegyeznek az országos átlaggal. A éves nők körében a halálesetek aránya minden betegségcsoport vonatkozásában meghaladja az országos átlagot, az egyetlen kivételt az emésztőrendszeri betegségek jelentik, amelyek tekintetében a hódmezővásárhelyi adatok kedvezőbbek az országosnál. Összességében Hódmezővásárhely halálozási mutatói a megyei átlagnál kedvezőbbek a nők és férfiak esetében is míg Szegedénél rosszabbak. A Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ Hódmezővásárhely-Makó hódmezővásárhelyi tagkórházának ellátási körzetébe tartozó települések esetén a városénál lényegesen kedvezőtlenebbek a halálozási adatok, melyet részben az egészségügyi infrastruktúrához való nehezebb hozzáférés, részben pedig az alacsonyabb orvoshoz fordulási hajlandóság is magyaráz. (Ugyanez mondható el a makói tagintézmény ellátási körzetébe tartozó településekről is.) A Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ ezért céljai között fogalmazza meg a prevenciós tevékenység bővítését, az ellátás esélyegyenlőségének erősítését. 34 A prevenciós tevékenységekben beleértve a széleskörű egészségügyi szűrőprogramokat és az egészséges életmód elősegítését célzó információk átadását kiemelt szerepe van az Egészséges Vásárhely Programnak, mely a későbbiekben kerül bemutatásra részletesebben Alapellátás A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról a fogorvosi alapellátásról az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról a védőnői ellátásról az iskola-egészségügyi ellátásról 35 Az akkreditált alapellátó praxisok részt vesznek az orvosképzésben is. A városban 23 felnőtt és 9 gyermek háziorvosi rendelő, 8 vegyes korcsoportú és 4 gyermek fogászat található, valamint központi háziorvosi ügyelet működik az Önkormányzat és a szolgáltatók között létrejött feladat-ellátási szerződések alapján. Az egészségügyi ellátást a szolgáltatók az önkormányzat tulajdonában vagy saját tulajdonban álló, illetve az általuk bérelt rendelőben biztosítják. Az egyes rendelőkhöz tartozó körzetek kialakítása követi a lakosság megoszlását, így jelenleg nincsenek az átlagnál nagyobb mértékben leterhelt rendelők. Orvoshiány egyik körzet esetében sem jelentkezik. Ugyanakkor az orvosok átlagéletkora jelenleg 60 év körül van, így érdemes annak megfontolása, hogy a praxisok megvásárlását a már több éve zajló ingyenes telek programba való bekapcsolással, illetve támogatott lakással ösztönözze a város, amennyiben a nyugdíjazás miatt idővel megüresedő orvosi praxisok betöltése problémát okoz. Az orvosi rendelők állapota és felszereltsége jelentős eltéréseket mutat. A megfelelő felszerelés megléte működési feltétel, ezzel együtt igényként merült fel egy kérdőíves felmérés lebonyolítása a felszereltségre vonatkozóan. A Széchenyi tér 19., Rárósi u. 13., Tornyai János u. 7. és az Agyag u. 11. szám alatti rendelők esetén felújítás, illetve eszközbeszerzés szükséges. 34 Forrás: Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ as létesítményfejlesztési terve évi CLIV. törvény az egészségügyről, 152. (1) bekezdés HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 115

116 Az alapellátásban problémát jelent, hogy annak szereplői, elsősorban az azonos populációt ellátó orvosok így a házi gyermekorvosok és iskolaorvosok, valamint a háziorvosok és munkaorvosok között nem megfelelő az információcsere, ami párhuzamosságokat eredményez és rontja az ellátás hatékonyságát. Részleges megoldást jelenthet a fit-test program informatikai támogatása, melynek további fejlesztése legalább az iskolás kor végéig megoldaná az egészségügyi információk hatékonyabb felhasználását. 71. ábra: Háziorvosi rendelők Hódmezővásárhelyen Forrás: Google Earth alapján saját szerkesztés A háziorvosi rendelők megoszlása az egyes városrészekben: Kertváros: 2; Hódtó: 1; Béketelep: 0; Újváros: 2; Belváros: 8; Susán: 5; Tabán: 4; Csúcs: 3; Tarján: 0; Kishomok: 0; Külterület: 0 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 116

117 72. ábra: Házi gyerekorvosi rendelők Forrás: Google Earth alapján saját szerkesztés A házi gyermekorvosi rendelők megoszlása az egyes városrészekben: Kertváros: 1; Hódtó: 1; Béketelep: 0; Újváros: 1; Belváros: 4; Susán: 0; Tabán: 1; Csúcs: 1; Tarján: 0; Kishomok: 0; Külterület: 0 Hódmezővásárhelyen az egy háziorvos által ellátott esetek száma , ami nem éri el a megyei jogú városok átlagát ( eset). Megalapozott következtetések levonását ugyan nem teszi lehetővé, de kedvezőnek nevezhető a változás relatív mérsékletessége is: 2001-hez képest 2011-ben 5,8%-kal több eset ellátása jutott ugyan egy hódmezővásárhelyi háziorvosra, azonban ez még így is a vizsgált városok átlagos értéke alatt maradt. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 117

118 73. ábra: Az egy háziorvosra jutó betegforgalom és annak változása a megyei jogú városokban, Forrás: KSH Az egy főre jutó háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátásban megjelentek lakosságarányos értékei (2011) a megyei jogú városok összehasonlításában átlagosnak mondhatók: a legelőnyösebb demográfiai mutatókkal rendelkező Érd és Sopron érzékelhetően relatív kedvező helyzetben van, míg a legtöbbször főként az egykori bánya- és iparvárosok lakói veszik igénybe a háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgáltatásokat. Hódmezővásárhely 6,9-es aránya kismértékben felülmúlja ezen városok 6,6-es átlagos értékét. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 118

119 74. ábra: A háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátások igénybevétele és annak változása a megyei jogú városokban, Forrás: KSH A védőnői ellátást a HKTK Kapcsolat Központ Védőnői Szolgálata végzi két telephelyen, a védőnők száma 2012-ben 20 fő volt. A Védőnői Szolgálat a csecsemő- és gyermekgondozás, a várandós és újszülött gyermekágyas anyák gondozása mellett iskolai védőnői feladatokat is ellát. Az alapfeladatokon túlmenően a védőnők részt vesznek az erdei iskolák és táborok lebonyolításában. A Védőnői Szolgálat bekapcsolódott az Egészséges Vásárhely Program emlőrák prevencióra, védőoltások biztosítására (HPV védőoltás), valamint melanoma kockázatcsökkentésre irányuló programjaiba is, továbbá vérnyomásméréseket és biometriai méréseket szervez, részt vesz az egészségnapok programjaiban Szakellátás Az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet május 1-től az Önkormányzat tulajdonából a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) tulajdonába került. A térség egészségügyi ellátásának racionalizálása, a párhuzamosságok megszüntetése érdekében február 1-én az Erzsébet Kórház-Rendelőintézetet és a makói Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház-Rendelőintézetet egy intézményben egyesítették, Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ Hódmezővásárhely-Makó néven. Az egyesített intézmény összesen 620 finanszírozott ággyal működik, ebből jelenleg 362 ágy van a hódmezővásárhelyi tagkórházban. A városon kívül a hódmezővásárhelyi tagkórház ellátási körzetébe tartozik Mártély, Mindszent és Székkutas, ami összesen lakost jelent, de az intézmény egyes szakterületek HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 119

120 tekintetében az egész megyére kiterjedően nyújt szolgáltatásokat. Az ellátott tevékenységek köre az alábbiakra terjed ki: alapellátás járóbeteg szakellátás aktív és krónikus fekvőbeteg-ellátás Akkreditált osztályaival az intézmény a betegellátás mellett a Szegedi Tudományegyetem oktatókórházaként is működik (orvos- és szakorvos képzés, szakdolgozók képzése) április 1-től jelentős mértékben csökkent a kórházi ágyak száma: a belgyógyászat vonatkozásában 70%-kal, a sebészeti ellátás vonatkozásában 72,73%-kal, a neurológia esetében 50%-kal. A szülészetnőgyógyászat esetében 37,5%-os, a csecsemő-gyermekgyógyászat esetén pedig 25%-os volt a csökkenés. Összességében 63%-kal csökkent az aktív ágyak száma, amely jelenleg is nehézségeket okoz az ellátásban. Korábban működött bőrgyógyászati, szemészeti, fül-orr-gégészeti, valamint urológiai osztály. Az utóbbi három műtéti feladatait most egynapos sebészeti ellátás keretében látja el az intézmény. A csökkentésből adódó nehézségek leginkább a belgyógyászati és a sebészeti osztályt érintik, de az egynapos sebészet sem tudja teljes egészében pótolni a megszüntetett osztályok kapacitásait. 36 A tízezer lakosra jutó működő kórházi ágyszámok tekintetében az ország fejlettebb városainak számító megyei jogú városokhoz képest Hódmezővásárhely értékei alacsonyak (Érd nem rendelkezik kórházzal) (ld 75. ábra). A városban tízezer lakosra 74,7 működő kórházi ágy jutott 2011-ben, ami azonban összességében kis mértékben magasabb a tíz évvel azelőtti értéknél (66,8 ágy). Az érték a tízezer lakosra jutó összes ágyszámot mutatja. A krónikus ágyak számának jelentős túlsúlya (124/238) problémát jelent mind a betegellátásban, mind a Kórház gazdálkodásában. 75. ábra: Tízezer lakosra jutó működő kórházi ágyak száma a megyei jogú városokban, Forrás: KSH 36 Forrás: Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ as létesítményfejlesztési terve HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 120

121 Az Integrált Városfejlesztési Stratégia 2009-es elfogadása óta eltelt időszakban a következő főbb változásokra, illetve fejlesztésekre került sor: februártól megkezdte működését a TIOP / A hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház Rendelőintézet sürgősségi fogadóhelyének fejlesztése sürgősségi osztállyá (SO2) tárgyú projekt keretében kialakított sürgősségi osztály április 30-tól az onkológiai fekvőbeteg kapacitás a Szegedi Tudományegyetemhez került, a tényleges ellátás azonban továbbra is Hódmezővásárhelyen történik. A július 1-től a makói tagkórházban megszűnt gyermekgyógyászati ellátás teljes ágyszámmal a hódmezővásárhelyi tagkórházhoz került. A KEOP-5.3.0/A/ számú projekt keretében megtörtént az A épület energetikai korszerűsítése, sor került a nyílászárók cseréjére és a fűtési rendszer korszerűsítésére. A HURO-1101/189/ Rendszeres mammográfiai szűrés infrastruktúrájának fejlesztése Hódmezővásárhelyen, Szentesen és Aradon tárgyú projekt eredményeként az alábbi infrastrukturális fejlesztések és szakmai elemek valósultak meg: - Az emlőszűrő állomás működtetése a Hódmezővásárhelyi Kistérségben. - A Mammográfia teljeskörű felújítása, valamint a következő berendezések beszerzése: Mammomat Inspiration mammográf, Acuson S2000 ultrahang, PACS rendszer és hozzátartozó informatikai eszközök. - A Patológiára komplett elektromos előtolású rotációs mikrotom alap készülék beszerzése novemberben mammográfiás asszisztensek 2+1 napos képzése, melyen 9 magyar, 3 román és 2 szerb asszisztens vett részt január között az INTERDISCIPLINARY CONFERENCE on the diagnosis and treatment of early stage (in situ and 1-14 mm invasive), nonpalpable breast cancer című angol nyelvű kurzus a világhírű, magyar származású Dr. Tabár László Professzor, F.A.C.R és Dr. Tot Tibor Ph.D. emlőrák-specialisták közreműködésével valósult meg. A kurzuson összesen 162 magyar, román és szerb orvos vett részt. - EVP iroda felújítása és komplett berendezése. - Honlap-fejlesztés: Jelenleg az alábbi szakterületeken és kihasználtsággal történik az ellátás a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ két tagkórházában: Ágyszámok Ágykihasználtság ( , átlag) Szakma név Integrált intézményi Hódmezővásárhely tagkórház Makó tagkórház Hódmezővásárhely tagkórház Makó tagkórház Belgyógyászat ,54 57,3 Sebészet ,64 62,6 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 121

122 Szülészet ,04 Nőgyógyászat ,04 Csecsemő- és gyermekgyógyászat ,73 Neurológia ,94 Reumatológia ,38 Intenzív ellátás ,69 49,6 Sürgősségi betegellátó egységben szervezett szakellátás ,27 Pszichiátria ,3 Aktív összesen Ápolás ,9 Gyermek rehabilitáció ,49 Krónikus belgyógyászat ,96 67,3 Mozgásszervi rehabilitáció ,02 91,2 Pszichiátriai rehabilitáció ,3 Krónikus összesen Kórházi ágyszám összesen táblázat: Ágyszámok és ágykihasználtság a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központban Forrás: Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ finanszírozási szerződés állapot Szakma név TEK 37 esetszám szakmánként (2013. I-VI. hónap) Hódmezővásárhely tagkórház Aktív Makó tagkórház Átlagos ápolási nap (2013. I-VI. hónap) Hódmezővásárhely tagkórház Makó tagkórház Belgyógyászat ,22 8,41 Sebészet ,61 4,31 Szülészet ,89 3,83 Nőgyógyászat ,33 1,98 Csecsemő- és gyermekgyógyászat 730-3,56 Neurológia 302-8,62 Reumatológia ,71 Intenzív ellátás ,45 6,88 Sürgősségi betegellátó egységben ,2 1,04 37 Területi ellátási kötelezettség, a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól c. rendelet alapján. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 122

123 szervezett szakellátás Pszichiátria ,9 Krónikus Ápolás 72-30,19 Gyermek rehabilitáció 3-30,67 Krónikus belgyógyászat ,04 8,92 Mozgásszervi rehabilitáció ,23 22,18 Pszichiátriai rehabilitáció , táblázat: Esetszámok és átlagos ápolási napok a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központban Forrás: Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ as létesítményfejlesztési terve A járóbeteg ellátás 1369 szakorvosi és 415 nem szakorvosi órában zajlott. A betegelvándorlásról nem állnak rendelkezésre hivatalos adatok, azonban tekintettel Szeged közelségére, feltételezhető, hogy jelentkezik bizonyos fokú elvándorlás egyes szakterületek esetében. Ugyanakkor megfigyelhető bevándorlás is, elsősorban azon a szakterületek vonatkozásában, melyeken a hódmezővásárhelyi intézmény hagyományosan magas színvonalú ellátást biztosít. Ide tartozik a sebészet, a gyermekgyógyászaton belül a diabetológia, az endokrinológia és a szülészet-nőgyógyászat. 38 Rehabilitáció Az intézmény reumatológiai és mozgásszervi rehabilitációs osztálya Kakasszéken működik, a gyógyvízzel és gyógyiszappal rendelkező Kakasszéki-tó déli partján. Az osztály vegyes profilú mozgásszervi rehabilitációt nyújt, melyből a reumatológiai terület a leghangsúlyosabb, de emellett ellátnak amputáció utáni rehabilitációt, neurológiai betegségek utáni rehabilitációt, valamint stroke és gerincvelő-, ill. koponyasérülés utáni rehabilitációt is. Az épületet között felújították, így a hotelszolgáltatások megfelelő színvonalon működnek ben a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Önkormányzati fejlesztések támogatása területi kötöttség nélkül (CÉDE) című pályázat eredményeként megtörtént a Kakasszéki Mozgásszervi Rehabilitációs Centrum gyógymedence részlegének teljes körű felújítása. Jelenleg a DAOP-4.1.2/B Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése a Dél-alföldi régióban című projekt keretében zajlik az intézmény 19 ágyas nappali kórházzal történő bővítése, az orvosi eszközpark bővítése és korszerűsítése, valamint az informatikai és információs rendszer fejlesztése. A közötti időszakra tervezik az épület energetikai (nyílászárók cseréje, hőszigetelés), gépészeti és elektromos felújítását, mivel az es munkák során csak a legszükségesebb javítások elvégzésére volt lehetőség. 38 Forrás: Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ as létesítményfejlesztési terve HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 123

124 A kórház infrastruktúráját érintő kiemelt fejlesztések 39 A kórház épületegyüttese 1898-tól több szakaszban került megépítésre, az utolsó épület 1989-ben készült el. A pavilon-rendszer azonban nehézségeket okoz az ellátásban beleértve a járóbeteg ellátást is, mivel nem biztosítható a betegutak megfelelő kialakítása, továbbá problémát jelent, hogy egy-egy épületben a felvonó esetleges meghibásodása esetén az akadálymentes közlekedés nem megoldott. A pavilonos szerkezet további hátránya, hogy az üzemeltetési költsége nagyon magas. A hosszútávon megvalósuló fejlesztések, melyek eredményeként az intézmény tömbkórházzá alakul, lehetővé teszik a járóbeteg és fekvőbeteg-ellátás szétválasztását, valamint az egyes szakfeladatokat ellátó diagnosztikai és terápiás egységek megfelelő elhelyezését, amely hozzájárul a hatékonyabb ellátáshoz és a betegek kényelméhez. A TIOP / Hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház Rendelőintézet struktúraváltó infrastrukturális fejlesztése című projekt eredményeként felújításra kerül a kórház központi épülete ( A épület). Az alagsor bővítésével megtörténik egy 274 férőhelyes központi öltözőblokk és bérmosodai fogadóhelyiségek kialakítása, sor kerül a diagnosztikai szárnyban található sterilizáló korszerűsítésére és funkcionális átalakítására. Az épület földszinti részén központi betegfogadót és betegirányító rendszert alakítanak ki, valamint kiépítenek egy új, akadálymentes személyfelvonót és központi vizesblokkot a járóbetegek részére. Az épület középső részében a tetőtérben orvosi szobák és vizsgálók kerülnek kialakításra. A jelenlegi projekt egy hosszú távú fejlesztés első üteme, a fejlesztés távlati célja az intézmény A épületének tömbkórházzá alakítása. A TIOP /1B A Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ Hódmezővásárhely-Makó integrációját támogató struktúraváltás tárgyú projekt célja a hódmezővásárhelyi és a makói tagkórházak struktúrájának átalakítása, a funkciók ésszerű és gazdaságos üzemeltetést lehetővé tevő megosztása. Ezen projekt keretében tervezik kialakítani az elkülönített járóbeteg ellátáshoz szükséges infrastruktúrát. A fejlesztéshez két jelenlegi épületet (patológia, központi gázellátó) kell elbontani, ezek helyén kerül kialakításra a járóbeteg ellátásnak otthont adó új épület, mely nyaktaggal kapcsolódik majd az A épülethez. A járóbeteg ellátás a földszinten és az első emeleten kerül kialakításra, míg az alagsorban a patológia és a gyógyszertár kap helyet. Szintén ennek a projektnek az eredménye lesz az A épület földszinti, valamint 1. és 2. emeletei részeinek átalakítása. Mivel több osztály esetén problémát jelent a helyiségek kedvezőtlen kialakítása (pl. túl nagy kórtermek, a működés szempontjából nem optimális elhelyezkedés), így alaprajzi módosításokra is sor kerül. Emellett megvalósul a diagnosztikai blokk teljes gépészeti-, elektromos -, és energetikai (nyílászárók cseréje, homlokzati hőszigetelés) felújítása. A közötti időszakra tervezett fejlesztések között szerepel a járóbeteg-ellátásnak otthont adó új épület kibővítése további 3 emelettel, valamint még egy, az A épülethez kapcsolódást biztosító folyosó megépítése. A tervek szerint ide kerül a Csecsemő és gyerekosztály, a Belgyógyászat, a Neurológia, az Onkológia és az Ápolási osztály. 39 Forrás: Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ as létesítményfejlesztési terve HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 124

125 A koncepció szerint az A épület kiegészül a TIOP projekt keretében még meg nem épült oldalsó bővítményekkel, valamint sor kerül további alaprajzi módosításokra és a tetőtér még be nem épített területeinek hasznosítására (Igazgatás, irodai és kiszolgáló helyiségek). A korábbi fejlesztésekből kimaradt épületrészekben lehetőség nyílik a gépészeti, elektromos, légtechnikai és egyéb felújítások elvégzésére. Ugyancsak a közötti időszakra tervezett beruházás a művese állomás és a véradó átköltöztetése az erre a célra felújított F, illetve J épületekbe. Az intézmény humánerőforrás fejlesztésének érdekében kerül sor a TÁMOP A-11/ Képzési Programok a Hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház Rendelőintézetben című projekt megvalósítására. Ennek célja az intézményben jelentkező hiányszakmák pótlása képzési és ösztöndíjas programok segítségével. Egyes szakterületek esetében a TIOP projekt eredményeként sor kerül eszközbeszerzésekre is (radiológia, központi műtők, szülészet-nőgyógyászat, patológia részleges eszközcseréje), de a legtöbb osztály működésében továbbra is problémát jelent az elöregedett (átlagosan éves) eszközpark, melynek működése nem minden esetben megbízható és nehézségekbe ütközik az alkatrészellátás is. A kórház fejlesztési koncepciójának fontos része ezek, valamint a sok esetben szintén elhasználódott orvostechnikai mobíliák cseréje. Kiemelt szakmai célok 40 Az intézményben jelenleg szemészeti, sebészeti, nőgyógyászati, urológiai és fül-orr-gégészeti beavatkozásokat végeznek egynapos sebészet keretében. A TIOP projekt eredményeként megújul a központi műtők infrastruktúrája és eszközparkja, mely lehetőséget nyújt az egynapos sebészet további fejlesztésére. Ez összhangban van azon szakmapolitikai célokkal, melyek szerint bővíteni szükséges a járóbeteg ellátásban biztosított szolgáltatások körét. Az egynapos műtétek nagy részét a szemészeti műtétek teszik ki, ezen műtétek igénybevétele hosszú várakozással jár, így az ellátáshoz kapcsolódó kapacitásokat növelni kívánja az intézmény. Tekintettel a központi műtőket érintő fejlesztésekre, a hódmezővásárhelyi intézmény törekszik arra, hogy a kolorektális daganatsebészet, az endokrin-sebészet, a laparoszkópos sebészet, valamint az emlősebészet tekintetében a sebészeti osztály feladatközpontként működjön a térségben. Utóbbi szakterület szorosan kapcsolódik az Egészséges Vásárhely Program keretében az elmúlt években végzett, kiterjedt emlődaganat szűrési tevékenységhez is. Már a korábbi tervek között is szerepelt az akkor még különálló hódmezővásárhelyi intézmény mikrobiológiai feladatközponttá alakítása, melyet indokolt, hogy rendelkezett a szükséges szakemberekkel, míg a térség többi kórháza nem. A labordiagnosztika fejlesztése a jelenlegi terveknek is része, a kórház a térség intézményeinek egyetértésével térségi központi laborként működne a jövőben. Ehhez a közötti időszakra tervezik a központi laboratórium A épületben történő kialakítását, mely jelenleg a D épületben helyezkedik el. A laboratóriumnak helyt adó rész jó állapotban van, azonban az épület többi része nem, így a hosszú távú cél az épület kiürítése. A tervezett feladatbővítésre tekintettel szükséges további eszközök beszerzése, valamint a már most is elhasználódott eszközök cseréje. A labordiagnosztika 40 Forrás: Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ as létesítményfejlesztési terve HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 125

126 mellett a képalkotó diagnosztika és a patológia területén is kialakul a térségi együttműködés, a Patológiai osztály már jelenleg is regionális központként működik. A képalkotó diagnosztika területén elsőként a makói tagintézménnyel alakítják ki a munkamegosztást, de együttműködést terveznek további intézményekkel is. A képalkotó diagnosztikai tevékenység bővítéséhez kapcsolódóan tervezik egy MR készülék beszerzését, mivel ebből jelenleg egy üzemel a megyében (Szegeden), így az igénybevételéhez hosszú a várólista. A kardiológiát és a gasztroenterológiát mindkét tagintézmény kiemelt területként kezeli, melyet indokolnak a térség fentebb ismertetett morbiditási adatai is Egészséges Vásárhely Program (EVP) Az Egészséges Vásárhely Programot 2008-ban hozta létre Hódmezővásárhely önkormányzata a város egészségügyi szakembereivel együttműködve. A Program két felmérésen alapult: a Hódmezővásárhelyi Lakossági Egészségfelmérés (HODEF) adatai, valamint a város közötti halálozási statisztikáinak vizsgálatán. Az EVP egy átfogó népegészségügyi program, melynek fő célja az egészségmegőrzés, a prevenció és az egészséges életmód népszerűsítése. Szervezetileg a kórház önálló egységeként működik, eddig nagyrészt Hódmezővásárhelyen és a kistérségben folytatta tevékenységét, azonban az intézményi integrációra tekintettel kiterjeszti azt a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ teljes ellátási körzetére. Ennek különösen nagy jelentősége lehet abban, hogy az orvoshoz fordulási hajlandóság jelenleg jellemző kedvezőtlen tendenciái megváltozzanak a kistérség településein, hozzájárulva az időben kiszűrt betegségek számának növekedéséhez. A várhatóan növekvő számú esetek kivizsgálása és kezelése indokolttá teszi a diagnosztikai és terápiás ellátáshoz szükséges infrastrukturális és humánerőforrás fejlesztéseket. Az EVP szakmai programjának fő elemei: 41 Onkológiai programok - Az emlőszűrő program eredményeként a városban 2 év alatt 43%-ról 65-70%-ra nőtt a szűrésen résztvevő nők aránya (új modell a szociális szakemberek bevonása a szűrőprogramba). A Magyar Rákellenes Liga tulajdonában lévő, de működtetésre átadott mammográfiás szűrőbusz segítségével pedig további településeket is sikerült elérni Csongrád és Békés megyében. Kiemelt cél volt a kisebb településeken élők, illetve a hátrányos helyzetű lakosság elérése éves összes Behívottak száma Megjelentek száma Részvételi arány Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ Hódmezővásárhely-Makó, Egészséges Vásárhely Program beszámoló: július. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 126

127 (%) Rosszindulatú daganat (C50) táblázat: Az Emlőszűrő Centrumban emlőszűrésen megjelentek adatai Forrás: EVP adatszolgáltatás éves összes Behívottak száma Megjelentek száma Részvételi arány (%) Rosszindulatú daganat n.a Kiszállások száma Bevont települések száma táblázat: Az emlőszűrő állomáson lebonyolított szűrések adatai Forrás: EVP adatszolgáltatás - A méhnyakrák elleni védőoltási program részeként az Önkormányzat 2008 óta biztosítja az EVP szervezésében a 7. osztályos lányok ingyenes HPV elleni védőoltását ben az 5. osztályosok is részesültek a védőoltásban egy további pályázatnak köszönhetően. Tanév 5. osztályosok létszáma 7. osztályosok létszáma Átoltottság aránya Beoltottak száma éves kampányban oltott ben megkapták Összesen 22. táblázat: HPV átoltottság Forrás: EVP adatszolgáltatás - A vastagbél szűrési programban az ÁNTSZ-szel együttműködve 2009-ben szűrés valósult meg. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 127

128 - A 2009 óta működő melanoma kockázatcsökkentő program részeként az iskolaorvosok és védőnők minden évben elvégzik az összes iskoláskorú gyermek szűrését, a felnőtt lakosság számára pedig tájékoztató rendezvényeken adják át a szükséges ismereteket.. - Prosztata-megbetegedések rizikó szűrési programjában egy év alatt szűrésre került sor a 45 év feletti férfiak körében 30 háziorvos bevonásával. Dohányzás elleni program, mely magában foglalja egyrészt a már dohányzók leszoktatását, másrészt iskolai prevenciós programok lebonyolítását. A szív- és érrendszeri prevenciós program 2009 óta működik, főbb elemeit az önkormányzati fenntartású intézmények dolgozóinak szűrése, valamint a kockázatok feltérképezése és tanácsadási tevékenységek alkotják. Sportot és testmozgást népszerűsítő közösségi programok lebonyolítása A mentálhigiénés program részeként sor került a lakosság mentális állapotát vizsgáló felmérésre. Az EVP nagymértékben épít a minél szélesebb intézményi együttműködésre, a programelemek megvalósításában a kórházon és a háziorvosokon kívül részt vesznek a szociális ellátórendszer egyes intézményei, valamint az oktatási-nevelési intézmények is. Az EVP számos sikeres pályázat megvalósításán van túl, önfenntartóan működik. A jelenlegi projektek között ki kell emelni a TÁMOP-6.1.2/11/3 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok a kistérségekben című projektet, melynek keretében a Hódmezővásárhelyi Kistérség lakosságának egészségtudatos szemléletét erősítő programok, valamint szűrések kerülnek megvalósításra. A projekt részeként Egészségfejlesztési Irodát, valamint prevenciós rendelőt és konzultációs helyiséget alakítottak ki, mely 2014 márciusában kezdte meg működését a városban. A szemléletformáló és szűrőprogramok mellett kiemelt feladat a konzultációs tevékenység is, melynek keretében elsősorban testmozgással és táplálkozással kapcsolatos tanácsadásra, valamint a dohányzás és az alkoholfogyasztás visszaszorítását elősegítő és pszichológiai tanácsadásra koncentrálnak. Az Egészségfejlesztési Irodát 2015 novemberétől az OEP finanszírozza, addig pályázati forrásból működtetik. (Ugyanilyen tárgyú pályázat megvalósulása várható a Makói kistérségben is.) A TÁMOP-6.1.3/13/1/A Pilot jellegű szűrőprogramok (védőnői méhnyakszűrési, illetve vastagbélszűrési programok) kiterjesztésének támogatása tárgyú projektben az EVP látja el a Csongrád megyei koordinációs feladatokat Szociális ellátás A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 92. (3) bekezdése értelmében a legalább kétezer lakosú települési önkormányzat a településen élő, szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a társulás készíti el a szolgáltatástervezési koncepciót, melyet kétévente felülvizsgál és aktualizál. A Hódmezővásárhely, Mártély, Mindszent és Székkutas önkormányzata által létrehozott Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás június 1-én kezdte meg működését a szociális és HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 128

129 gyermekjóléti szolgáltatások kistérségi szintű biztosítása érdekében. A kistérségi szociális intézményrendszer meghatározó részét a Kapcsolat Központ és a Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató alkotja, az ellátórendszer további szereplői a Szociális és Gyermekjóléti Főigazgatóság Napsugár Otthon Szivárvány Szakosított Szociális Otthona, valamint az ÉFOÉSZ Liliom Napközi Otthona, a Kelet-Magyarországi Humánszolgáltató Központ és a Független Egyesület. A fentiek mellett Mártély, Mindszent és Székkutas egyes szociális feladatok ellátására saját intézményt működtet. A helyzetfeltárás elsősorban az ellátás döntő részét biztosító két intézmény, a Kapcsolat Központ és a Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató működéséről készített beszámolók, a Helyi Esélyegyenlőségi Program, a Hódmezővásárhely és Kistérsége Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata, valamint a 2011-es népszámlálás adatain alapul A szociális ellátást meghatározó keretrendszer Demográfiai folyamatok Az országos folyamatokhoz hasonlóan Hódmezővásárhelyen is megfigyelhető a népesség számának csökkenése és a népesség elöregedése. Ahogyan a 7.1 Demográfia, népesség alfejezetben is látható, Hódmezővásárhely lakossága a 2001-es népszámlálás óta 5%-kal csökkent (a népesség változására vonatkozó részletes adatok a fent hivatkozott fejezetben kerülnek ismertetésre). A csökkenés elsősorban nem az elvándorlásnak, hanem a kedvezőtlen természetes szaporodási arányszámoknak tudható be. A 60 év feletti lakosság aránya 2001 és 2011 között 3,3 százalékponttal emelkedett. A folyamatosan öregedő lakosság szociális és egészségügyi ellátása egyre nagyobb feladatot jelent a szociális szolgáltatásokat biztosító intézményrendszer számára. Foglalkoztatás A év közötti népességen belül a munkanélküliek aránya között fokozatosan csökkent, majd ben emelkedni kezdett. Ha korcsoportonként vizsgáljuk a közötti időszakot, megfigyelhető, hogy a év közötti, valamint az 51 év feletti korosztály esetén összességében nőtt a munkanélküliek aránya. Hangsúlyos a pályakezdő munkanélküliek számának növekedése a 2008-as 239 főről a 2012-es 333 főre, ezen belül is ben volt a legnagyobb arányú a növekedés. Ebben a két évben a korábbi évek folyamataival ellentétben emelkedett a női munkanélküliek száma is. A pályakezdő fiatalok és a nők mellett szintén kiemelt figyelmet érdemel az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők helyzete, akiknek a körében bár csökkent a munkanélküliség (2001-ben 34,6% volt, 2012-ben 31,7%-ra mérséklődött), összességében továbbra is magasnak mondható. Közfoglalkoztatási Program A közfoglalkoztatás célja, hogy a hosszabb ideje munka nélkül élőket hozzásegítse az elsődleges munkaerőpiacra történő belépéshez. Célcsoportját ezen belül is a munkaügyi kirendeltségen regisztrált álláskeresők foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 129

130 jogosult álláskeresők, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesülő személyek jelentik. A közfoglalkoztatás típusai a következők lehetnek: rövid időtartamú foglalkoztatás támogatása (legfeljebb 4 hónap időtartam, napi 4 órás munkaidő), hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása (legfeljebb 11 hónap időtartam, napi 6-8 órás munkaidő), országos közfoglalkoztatási program támogatása (legfeljebb 11 hónap időtartam, napi 8 órás munkaidő), mintaprogram támogatása (legfeljebb 11 hónap időtartam, napi 8 órás munkaidő), közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás (legalább 60 nap, legfeljebb 11 hónap időtartam), vállalkozás részére foglalkoztatást helyettesítő támogatásban vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy foglalkoztatásához nyújtható támogatás A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló évi CVI. törvény alapján az alábbi szervezetek lehetnek közfoglalkoztatók: helyi és nemzetiségi önkormányzat, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező társulása költségvetési szerv egyházi jogi személy közhasznú jogállású szervezet civil szervezet az állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet, vízitársulat erdőgazdálkodó a törvény 1. (3) bekezdés ha)-hg) pontjában foglalt feladatok ellátása esetén a törvény 1. (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatok42 ellátása esetén a szociális szövetkezet a vasúti pályahálózat-működtető szervezet a vasúti pálya és környezete tisztántartásával, a kapcsolódó területek növényzetének karbantartásával, továbbá a vasúti üzemi létesítmények fenntartója az üzemi létesítmény állagmegóvásával kapcsolatos feladatai ellátásában a kötelező önkormányzati feladat ellátásában közreműködő, törvény alapján kijelölt közérdekű szolgáltató 42 Pl. a helyi vagy közösségi egészségmegőrzési, szociális, nevelési, oktatási, kulturális, műemlékvédelmi, természet-, környezet- és állatvédelemi, gyermek- és ifjúságvédelemi, közrend és közlekedésbiztonsági, ár- és belvízvédelemi célú, stb. szükségletek kielégítését szolgáló feladat. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 130

131 Az Önkormányzat feladatai közé tartozik a közfoglalkoztatás megszervezése 43, valamint a közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személyek feladatellátásba történő bevonása 44. Közfoglalkoztatásban résztvevő személyek száma Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya az aktív korú lakossághoz képest , , ,6 23. táblázat: Közfoglalkoztatásban részt vevők száma Hódmezővásárhelyen, Forrás: Hódmezővásárhely MJV Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program (2013) A városban az alábbi három területen valósul meg közfoglalkoztatás: Kistérségi és egyéb Startmunka-programok; Önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatás; Országos közfoglalkoztatási programok. Kistérségi és egyéb Startmunka-programok keretében végzett munkák: A mezőgazdasági programok keretében a közfoglalkoztatottak palántaneveléssel, erdőgondozással és erdőtelepítéssel foglalkoznak. A közfoglalkoztatásra vonatkozó jelenleg hatályos szabályozás értelmében a közfoglalkoztatási mintaprogram mezőgazdasági elemében a foglalkoztatottak számára kötelező a programhoz kapcsolódó képzésben való részvétel. Hódmezővásárhelyen a mintaprogram résztvevői növénytermesztéssel és élelmiszertartósítással kapcsolatos képzésben részesülnek. A külterületeken található mezőgazdasági utak rendbetétele; Illegális hulladéklerakatok felszámolása; Belvízelvezető árkok karbantartása; Kerékpárutak és azok környezetének rendezése; Téli időszakban végzett munkák (hó eltakarítás, intézmények belső karbantartása, javítása). Önkormányzat által szervezett, hosszabb távú közfoglalkoztatás keretében végzett munkák: Iratkezelési feladatok; Önkormányzati intézmények, önkormányzat tulajdonában lévő épületek karbantartása; Közterületek rendezése. A 2012-ben foglalkoztatott 1799 személy közül 1138 főt a város intézményei foglalkoztattak, míg a többi résztvevő az országos közfoglalkoztatási programokba kapcsolódott be. 43 A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény. 44 Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 131

132 A város a közfoglalkoztatáson kívül egyéb eszközökkel is elő kívánja segíteni a foglalkoztatást óta az Önkormányzat saját forrásból támogatást nyújt azoknak a kis- és középvállalkozásoknak, amelyek vállalják, hogy három évig teljes munkaidőben alkalmaznak új munkavállalót és öt évig a városban maradnak. Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása Ahogyan országos szinten is nehézségekbe ütközik a megváltozott munkaképességűek munkavállalása, úgy Hódmezővásárhelyen is problémát jelent, hogy nincsen elegendő szociális foglalkoztató, illetve a meglévők befogadóképessége korlátozott. Az elérhető munkalehetőségek nem minden esetben felelnek meg a munkavállalók képzettségének. Hódmezővásárhelyen elsősorban az önkormányzat és társaságai, a kistérségi intézmények, valamint a Hódmezővásárhelyi Városellátó és Foglalkoztató Közhasznú Nonprofit Kft. és a szegedi székhelyű, de a városban is telephellyel rendelkező SZEFO Zrt. biztosít lehetőséget a megváltozott munkaképességűek számára. A Hódmezővásárhelyi Városellátó és Foglalkoztató Közhasznú Nonprofit Kft. kiemelt akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező védett foglalkoztató, amely 269 főt alkalmaz, ebből 197 fő megváltozott munkaképességű (2014. januári állapot). A cégnél döntően kézzel, illetve kézi szerszámmal végezhető munkák ellátására van lehetőség az alábbiakban felsorolt területeken. 45 A szervezet törekszik minél szélesebb körű tevékenységet folytatni annak érdekében, hogy sikerüljön a foglalkoztatottak képesítésének megfelelő lehetőségeket biztosítani, figyelemmel a rehabilitációs szükségletekre is. autóillatosító csomagolás egyedi lámpák gyártása, sütőfólia csomagolás, címkézés gépi/kézi varrás, hagyományőrző népi hímzés, temetkezési kellékek gyártása könyv- és szakdolgozatkötés, spirálozás, doboz gyártás, nyomdai tevékenység különféle szerelési munkák, csomagolás A munkavállalóknak megfelelő tevékenység kiválasztásában rehabilitációs tanácsadó nyújt segítséget, aki nyomon követi az adott munkavállaló rehabilitációs tervében foglaltak megvalósulását. A SZEFO Zrt.-nél 2013-ban 933 főt foglalkoztattak, melyből 503 fő volt megváltozott munkaképességű munkavállaló. A cég bérmunka konstrukcióban áramelosztó-szabályozó készülékek, kapcsolók, dugaljak összeszerelését végzi több telephelyen, köztük Hódmezővásárhelyen is, a városban 6 fő bevonásával. Ez a szám 2013 októberétől jelentősen bővült, mivel Hódmezővásárhelyen megkezdte működését a cég új telephelye, ahol varróként foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű munkavállalókat. Jelenleg a városban foglalkoztatottak átlagos létszáma 115 fő, de a tervek szerint a ruházati termékek gyártásával foglalkozó fióktelepen 2014-ben 175 főre emelkedik a dolgozók száma. A város részt vesz továbbá a TÁMOP / Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése elnevezésű projekt keretében megvalósuló foglalkoztatási programban is, mely a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását támogatja a munkavállalók 45 Forrás: Bálint Gabriella, Lénárt Miklós, Simon János: Hódmezővásárhely és Kistérsége Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata (Isz: /2014) HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 132

133 részére szervezett képzések, valamint a munkaadóknak biztosított bérköltség-támogatások által. A Polgármesteri Hivatal, az önkormányzat intézményei és társaságai az alábbiak szerint vesznek részt a programban: Polgármesteri Hivatal: 5 fő HTKT Kapcsolat Központ: 6 fő Tornyai János Múzeum: 3 fő Hódmezővásárhelyi Egyesített Óvoda: 12 fő Hód-Menza Kft.: 15 fő Hód-Fürdő Kft.: 10 fő Városellátó és Foglalkoztató Kft.: 10 fő Főbb szociális támogatások A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény szerinti szociális ellátásokat és igénylésük feltételeit a 30/2013. ( ) Kgy. rendelet, valamint a 6/2014. (02.12.) és a 14/2003. (04.14.) Kgy. rendelet tartalmazza. Az alábbiakban a főbb szociális támogatások igénybevételének alakulását mutatjuk be. Rendszeres szociális segély A rendszeres szociális segélyben részesültek népességen belüli arányai a megyei jogú városok között fennálló társadalmi-gazdasági különbségekhez hasonló eltéréseket mutatnak. A vizsgált városokban ezer főre 3,5 fő rendszeres szociális segélyben részesült személy jutott 2011-ben (ld. 76. ábra). A polarizáltság jól jellemezhető a legkedvezőbb helyzetű Sopron és a legrosszabb segélyezési mutatóval rendelkező Salgótarján között fennálló mintegy tízszeres különbséggel: Sopron értéke 0,9 fő/ezer lakos 2011-ben, míg Salgótarjáné 9 fő/ezer lakos. Hódmezővásárhelyen a 206 fő (2011) rendszeres szociális segélyben részesült lakos népességen belüli aránya 4,4, tehát ez magasabb a megyei jogú városok és a főváros átlagánál. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 133

134 76. ábra: A rendszeres szociális segélyben részesítettek ezer lakosra jutó átlagos száma a megyei jogú városokban és Budapesten (a rendelkezésre állási támogatásban részültek nélkül), Forrás: KSH A rendszeres szociális segélyezés KSH által gyűjtött települési szintű adatai 2009-től elérhetőek. Hódmezővásárhelyen 2009 és 2011 között 113-ról 206-ra nőtt a rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma a vizsgált időszakban, ami egy erőteljes csökkenés után 2012-ben már csak 136 főt tett ki (ld. 77. ábra). A 2009-ben segélyre fordított 35,6 millió forint - a részesültek számának stabil növekedése mellett 2011-re 62,4 millió forintra nőtt, aminek következtében az egy segélyezettre jutó összeg kismértékben csökkent. Ezen összeg az esetszámok 2011 és 2012 közötti jelentős esése (206-ról 136 főre) ellenére is tovább csökkent: 2012-ben átlagosan már csak 255 ezer forintot tett ki, melynek magyarázata a rendszeres szociális segélyre fordított keretösszeg egy éven belüli 44,4%-os, 34,7 millió Ft-ra történő csökkenése. 77. ábra: A rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma és az azokra jutó felhasznált összeg Hódmezővásárhelyen (a rendelkezésre állási támogatásban részesülők adatai nélkül), Forrás: KSH HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 134

135 Lakhatást segítő támogatások Lakásfenntartási támogatás A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A jegyző a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhőszolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő-részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt. A KSH adatbázisa szerint Hódmezővásárhely MJV Önkormányzata 2012-ben 76,4 millió Ft-ot meghaladó összeget fordított lakásfenntartási támogatásra (ld. 78. ábra), mely összeg 2008-tól 2012-ig 54,9%-kal nőtt. A lakáscélú helyi támogatások összege 2007-ben 219 millió forintot tett ki, amiből ebben az évben 944 fő részesült. E két lakhatást segítő támogatási formára 2007-ben az Önkormányzat összesen 276,9 millió forint támogatást nyújtott összesen fő számára. A támogatások felívelő tendenciájában változást a 2008-as év hozott: a KSH adatai alapján a lakáscélú támogatások kifizetése visszaesett, 2011-ben 1 fő részesült összesen 200 ezer forint lakáscélú helyi támogatásban. A 2007-ről 2008-ra történt visszaesést követően viszont 2008-tól 67,6%-kal nőtt a lakhatást segítő támogatásban részesülők száma, ami 2012-ben főt tett ki. 78. ábra: Lakásfenntartási és lakáscélú támogatások Hódmezővásárhelyen, Forrás: KSH Adósságcsökkentési támogatás A lakhatást segítő támogatások mellett a város további viszonylag jelentős összeget fordít a többhavi díjhátralékkal küzdő háztartások megsegítésére. Hódmezővásárhely MJV Önkormányzata adósságkezelési tanácsadással egybekötve 2012-ben 40 esetben 3,8 millió forintot meghaladó összegben nyújtott vissza nem térítendő adósságcsökkentési támogatást (ld. 79. ábra). Míg 2004-ben 72-en, addig 2012-ben csak 40- HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 135

136 en vették igénybe az adósságcsökkentési támogatásból, illetve az adósságkezelési tanácsadásból álló szociális támogatást (együtt: adósságkezelési szolgáltatás). A támogatási formára felhasznált összeg esetében kiugró évnek számít 2009 és 2010, a gazdasági válság tetőzésének évei: ekkor évente mintegy 8 és 8,6 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesültek a hódmezővásárhelyi rászoruló családok. 79. ábra: Adósságcsökkentési támogatás Hódmezővásárhelyen, Forrás: KSH Bérlakás- és szociális lakásállomány Az Ötv. az önkormányzatok ellátandó feladatai között rögzíti a lakás- (és helyiség-) gazdálkodást. Az Önkormányzat 2013-ben 773 db bérlakással rendelkezett (ld. 24. táblázat). Az összes lakásállomány 8,7%-os csökkenését a komfort nélküli szociális lakások egy részének lebontása magyarázza. Az igénylők száma növekedést mutat, egy-egy lakás bérleti jogának megszerzésére pályázat érkezik. Ezek elbírálása a Lakásügyi Tanácsadó Testület feladata, a bérleti díjak emelése eseti jelleggel a Közgyűlés döntése alapján történik. 46 Valamennyi önkormányzati tulajdonú lakás bérlakásként funkcionál, döntően szociális szempontok alapján kerül kiutalásra, kisebb részben piaci alapon bérelhető. Egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlana nincs az Önkormányzatnak. Év Összes lakásbérlemény (m 2 ) Összes lakásbérlemény (db) Ebből komfortnélküli Komfortnélküli lakások közül lebontott Hódmezővásárhely MJV Önkormányzata közép és hosszú távú vagyongazdálkodási terve HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 136

137 táblázat: Bérlakás-állomány Hódmezővásárhelyen között Forrás: Hódmezővásárhely MJV Önkormányzat adatszolgáltatás A komfort nélküli lakások megszüntetése mellett az Önkormányzat több lakáscélú ingatlant is vásárolt és épített, így összességében a lakások számának csökkenése ellenére a bérlemények összterülete nem esett vissza nagymértékben A szociális és gyermekjóléti intézményrendszer A szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat július 1-től a KAPCSOLAT KÖZPONT látta el Hódmezővásárhelyen, július 1-től pedig a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában Mártély, Mindszent és Székkutas területén is. A Kapcsolat Központ felöleli az intézményrendszer döntő részét, de július 1-től a házi segítségnyújtást, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, a szociális étkeztetést, az idősek nappali ellátását, a hajléktalanok ellátását és a támogató szolgálat működtetését a Szeged-Csanádi Egyházmegye által fenntartott BADALIK BERTALAN SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ biztosítja, mely február 1-vel a Bálint Sándor Egyházmegyei Szeretetszolgálat fenntartásába került. A Kapcsolat Központ 15 telephelyen működik és 15 szakfeladatot lát el az alábbi területeken: Gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatás Fogyatékkal élők nappali ellátása Idősek nappali és bentlakásos ellátása, szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás Anya-gyermek- és csecsemővédelem, Védőnői Szolgálat Gyermekek napközbeni ellátása A Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató a következő szakfeladatokat látja el 3 telephelyen: Szociális étkeztetés Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Támogató szolgáltatás Idősek nappali ellátása Átmeneti szállás Nappali melegedő Éjjeli menedékhely A szociális ellátásban a Kapcsolat Központon és a Badalik Bertalan Szociális Szolgáltatón kívül az alábbi intézmények, szervezetek vesznek részt: A SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG NAPSUGÁR OTTHON SZIVÁRVÁNY SZAKOSÍTOTT SZOCIÁLIS OTTHONA Hódmezővásárhelyen egy telephelyen működik, feladata felnőtt korú enyhe, középsúlyos és súlyos értelmi HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 137

138 fogyatékos személyek ápolása, gondozása, míg az ÉFOÉSZ LILIOM NAPKÖZI OTTHON enyhén sérült értelmi fogyatékos személyek ellátásáról gondoskodik. Az Önkormányzat által működtetett NYUGDÍJAS LAKÓPARK KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT. az egyetlen, ilyen jellegű szolgáltatást nyújtó intézmény a városban, egy telephelyen működik. A KELET-MAGYARORSZÁGI HUMÁNSZOLGÁLTATÓ KÖZPONT házi segítségnyújtást és szociális étkeztetést biztosít, a FÜGGETLEN EGYESÜLET pedig szenvedélybetegek részére nyújt segítséget. Mártélyon, Mindszenten és Székkutason a kistérségi szinten működő intézmények mellett saját intézmények is biztosítanak szolgáltatásokat, együttműködve a Kapcsolat Központtal. Bölcsődei nevelés A város bölcsődés korú (0-2 éves) gyermek lakosainak száma a 2001-es népszámlálás évében fő volt, amely szám 4,7%-os növekedés mellett 2008-ra elérte az főt. Ettől kezdve minimális csökkenés mellett év végén már csak hódmezővásárhelyi lakcímmel rendelkező bölcsődés korú él a városban (ld. 25. táblázat). Állandó népességből a 0-2 évesek száma táblázat: Állandó népességből a 0-2 évesek száma Hódmezővásárhelyen Forrás: KSH A város 2 bölcsődéjébe beírt gyermekek számában a 2008 körüli csúcsértékek utáni években lassú csökkenés mutatkozik (ld. 80. ábra). Az igények 2008-ig történt megnövekedését csak évekkel később követte a működő bölcsődei férőhelyek száma, mely 2012-re érte el az egészségesnek mondható egy férőhelyre jutó 1 gyermek értéket. Mindebből következik, hogy a város bölcsődei nevelési intézményeiben sem zsúfoltság, sem kihasználatlan kapacitás nem jelentkezik. 80. ábra: Hódmezővásárhely bölcsődéinek kapacitás-kihasználtsági jellemzői, Forrás: KSH HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 138

139 Az arány elmúlt években tapasztalt, kedvező irányú változása eredményeként a megyei jogú városok átlagos 1,09 fős értékével (2011) Hódmezővásárhely aránya pontosan megegyezik (ld. 81. ábra). 81. ábra: A kiskorú gyermekek nevelését és oktatását végző intézmények kapacitás-kihasználtsági mutatói a megyei jogú városokban, Forrás: KSH A bölcsődei elhelyezés a gyermekek 20 hetes és 3 éves kora között lehetséges (indokolt esetben 4. év betöltését követő augusztus 31-ig). A bölcsőde a gyermekek napközbeni ellátása, gondozása-nevelése mellett segíti a szociálisan rászorult családok gyermekeinek gondozását, felzárkóztatását, preventív családgondozást végez, gyermekfelügyeletet biztosít a délelőtti órákban, valamint baba-mama klubot működtet. A város két bölcsődéje a Kapcsolat Központhoz tartozó EGYESÍTETT BÖLCSŐDEI INTÉZMÉNY részeként működik. Feladatait két telephelyen a Hóvirág utcában és az Oldalkosár utcában látja el, a DAOP /C-2f pályázat útján megvalósított bővítés eredményeként összesen 270 férőhellyel. Mindkét bölcsőde körzethatárok nélkül működik, kihasználtságuk jelenleg nem éri el a 100%-os szintet, mivel sok esetben problémát okoz, hogy az édesanyák nem tudnak visszatérni a munkaerőpiacra. A bővítés mellett a Hóvirág utcai intézmény (DAOP-4.1.3/C-2f ) és az Oldalkosár utcai intézmény (DAOP-4.1.3/B ) felújítása is megtörtént, előbbi 2010-ben, utóbbi 2011-ben fejeződött be. A Hóvirág utcai intézmény további fejlesztésként az épület lapostetejének szigetelését kívánja megoldani KEOP pályázati forrásból, az Oldalkosár utcai intézményben pedig az udvar átalakítását tervezik. Az infrastrukturális fejlesztések mellett szükséges eszközök beszerzése is a Hóvirág utcai telephelyen. Anya-, gyermek- és csecsemővédelem, Védőnői Szolgálat A védőnői ellátást a HKTK KAPCSOLAT KÖZPONT VÉDŐNŐI SZOLGÁLATA végzi két telephelyen, a védőnők száma 2012-ben 20 fő volt. A Védőnői Szolgálat a csecsemő- és gyermekgondozás, a várandós és újszülött gyermekágyas anyák gondozása mellett iskolai védőnői feladatokat is ellát. Az alapfeladatokon túlmenően a HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 139

140 védőnők részt vesznek az erdei iskolák és táborok lebonyolításában. A Védőnői Szolgálat bekapcsolódott az Egészséges Vásárhely Program emlőrák prevencióra, védőoltások biztosítására (HPV védőoltás), valamint melanoma kockázatcsökkentésre irányuló programjaiba is, továbbá vérnyomásméréseket és biometriai méréseket szervez, részt vesz az egészségnapok programjaiban. Az ANYA-GYERMEK SZÁLLÓ bezárásra került, ezért jelenleg a szentesi Gyermekek Átmeneti Otthonában biztosítanak elhelyezést szükség esetén ban egy család vette igénybe a szolgáltatást. Gyermekjóléti ellátás A kiskorú gyermekek szociális környezetét jól jellemezhetjük a veszélyeztetett kiskorúak azonos korcsoporton belüli arányának mértékével. Az ország megyei jogú városainak összehasonlításából kiderül, hogy a veszélyeztetett kiskorúak főként dunántúli városokban mért alacsony arányával (2-5%) szemben Nyíregyházán és Miskolcon súlyos szociális problémákkal szembesülünk (ld. 82. ábra). Az utóbbi két városban a 18 év alatti fiatalok 44%-a, illetve 52%-a számít veszélyeztetettnek, azonban Hódmezővásárhely 23%-os aránya még ezen értékek tükrében sem nevezhető jónak. 82. ábra: A veszélyeztetett kiskorúak aránya a megyei jogú városokban, Forrás: KSH Ezen arány nemcsak kedvezőtlenebb az összehasonlításba bevont városok átlagánál, de a veszélyeztetett kiskorúak számának csökkenése sem mutatható ki: számuk 5 év alatt minimálisan főről főre nőtt (ld. 83. ábra). E stagnálás/csekély növekedés annak fényében viszont kedvezőtlennek tekinthető, hogy a 18 éven aluli népesség száma a vizsgált időszakon belül 8,1%-kal csökkent. A védelembe vett kiskorúak statisztikái szintén csupán 2007-től elérhetőek. Ezek az időszak alatt érzékelhető romlást jeleznek: arányuk a 18 év alatti népességből 2007-ben 0,7%, 2012-ben viszont már 2,1%. A vizsgált intervallumon belül csúcsnak számító 2010-es év után 2012-ben 142 fővel (22,6%-kal) kevesebb, 485 fő 47 kiskorú személyt gondozott a Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ. 47 A KSH által számított adat vélhetően más módszerrel került kiszámításra, ezért tér el az intézmény által megadott számtól. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 140

141 83. ábra: A veszélyeztetett, a gyermekjóléti szolgálat által gondozott és a védelembe vett kiskorú gyermekek száma Hódmezővásárhelyen, Forrás: KSH Fontos megjegyezni azonban, hogy a veszélyeztetettség egy kevéssé pontosan definiált kategória, és az egyes veszélyeztető magatartások meghatározásánál hiányzik a szakmai konszenzus. 84. ábra: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek ezer lakosra jutó átlagos száma a megyei jogú városokban, Forrás: KSH A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek lakosság arányában értelmezett száma szintén nagyfokú országon belüli eltéréseket mutat, ezen belül Hódmezővásárhely nem csak a megyei jogú városok HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 141

142 átlaga, de még az országos átlaghoz viszonyítva is relatíve előnytelen helyzete emelendő ki: ezer lakosra 2012-ben átlagosan 64,2 fő rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesített jutott (ld. 84. ábra). A városban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek évi átlagos száma 2010-re elérte a főt, majd egy csökkenési folyamat eredményeként 2012-re már csupán fő részesült e kedvezményben (ld. 85. ábra). 85. ábra: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek adatai Hódmezővásárhelyen, Forrás: KSH Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ A Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ alapfeladatai ellátásának körében elősegíti a gyermekek testi, lelki egészségét, a családban történő nevelést, a veszélyeztetettség megelőzését, illetve megszüntetését, valamint a családba történő visszahelyezést. Emellett javaslatot tesz a gyermekvédelmi gondoskodás alkalmazására, ellátja a védelembe vételhez kapcsolódó feladatokat és átmeneti gondozás céljából helyettes szülői hálózatot szervez. Feladatainak ellátása során szorosan együttműködik a nevelési-oktatási intézményekkel, a járási gyámhivatallal, az Önkormányzattal, a Védőnői Szolgálattal és a Rendőrséggel. A városban működő jelzőrendszer tagjai továbbá az egészségügyi szolgáltatók, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények, a Bíróság, az Ügyészség, a különféle civil szervezetek, az egyházi intézmények és a pártfogói felügyelet. Az együttműködést segíti elő az a jelzőrendszeri konferencia is, amely a Gyermekjóléti Központ és a Családsegítő Szolgálat koordinálásával kerül megrendezésre minden évben az intézményrendszer szereplői közötti tapasztalat- és információcsere biztosítása érdekében. A kötelező konferenciák mellett sor kerül esetmegbeszélésekre és esetkonferenciákra is Hódmezővásárhely Mártély Mindszent Székkutas táblázat: Kagylóhéj Gyermekjóléti Központban gondozottak száma ban Forrás: Bálint Gabriella: Tájékoztató a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ évi működéséről HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 142

143 A fenti táblázatból látható csökkenés az ellátottak számában részben annak tudható be, hogy a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény január 1-től hatályos rendelkezései szerint már nem kell javaslatot tenni a védelembe vételre az 50 órát meghaladó iskolai hiányzások esetében, ha a kiskorú betöltötte a 16. életévét. Az alábbi táblázatok mutatják a Gyermekjóléti Központ által 2013-ban kezelt problématípusokat és a szakmai tevékenységek megoszlását. Ahogyan látható, a legnagyobb számban az anyagi jellegű problémák, valamint a családon belüli konfliktusok, gyermeknevelési problémák fordulnak elő. Az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak évi ellátásáról készült átfogó értékelés tanulsága szerint a Gyermekjóléti Központ és a Családsegítő Szolgálat munkatársai az elmúlt években megfigyelhető tendenciák folytatásaként tavaly is egyre agresszívabb szülői és gyermeki viselkedéssel és növekvő súlyosságú esetekkel találkoztak munkájuk ellátása során. Kezelt problématípus Esetszám Anyagi 190 Gyermeknevelési 152 Gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség 35 Magatartás- és teljesítményzavar 64 Családi konfliktus 153 Szülők / család életvitele 136 Szülői elhanyagolás 71 Családon belüli bántalmazás 28 Fogyatékosság 1 Szenvedélybetegség táblázat: Kagylóhéj Gyermekjóléti Központban jelentkező problématípusok megoszlása 2013-ban Forrás: Bálint Gabriella: Tájékoztató a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ évi működéséről Szakmai intézkedés Intézkedések száma Információnyújtás 723 Tanácsadás 426 Segítő beszélgetés 265 Hivatalos ügyekben közreműködés 210 Családlátogatás 4211 Közvetítés más szolgáltatásba 51 Felülvizsgálati tárgyaláson való részvétel 23 Elhelyezési értekezleten, ill. tárgyaláson való részvétel 9 Konfliktuskezelés 133 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 143

144 Szakmaközi megbeszélés 260 Esetkonferencia táblázat: Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ szakmai intézkedéseinek megoszlása 2013-ban Forrás: Bálint Gabriella: Tájékoztató a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ évi működéséről A Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ az alapfeladatokon túlmenően az alábbi speciális feladatokat látja el: utcai, lakótelepi és iskolai szociális munka kapcsolattartási ügyelet, 2 fő képzett mediátorral kórházi szociális munka a szülészeti-nőgyógyászati és gyermekosztályon 0-24 óráig hívható készenléti szolgálat ingyenes jogi és pszichológiai tanácsadás ingyenes fejlesztőpedagógiai és logopédiai szolgáltatás Az utcai, lakótelepi és iskolai szociális munka a DAOP-4.1.3/D-2008 pályázat keretében kialakított Arany János utcai telephelyről működik. A Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ tevékenységéhez szorosan kapcsolódik a DAOP-5.1.2/C-09-2f Szent István Város-rehabilitáció című pályázat keretében a Hódmezővásárhelyi Szent István Általános Iskola épületében kialakításra került közösségi ház, amely a szabadidő tartalmas eltöltéséhez és a helyi közösség megerősítéséhez kíván hozzájárulni a Szabadság téren és környékén. A programban helyet kapnak tanfolyamok, prevenciós programok és különféle szabadidős tevékenységek, pl. Zeneklub működtetése. A közösségi ház munkájában szociális munkások is részt vesznek, valamint a helyi plébániáról egy pap pasztorációs tevékenységet végez. A Gyermekjóléti Központ a közösségi ház fenntartásán kívül 2013 óta játszóházat működtet (Mikkamakka Játéktár). A Kapcsolat Központ tervei között szerepel egy korábbi TÁMOP pályázatból létrehozott lakótelepi klub fenntartása, melynek célja a nehéz szociális helyzetben lévő fiatalok támogatása, a hátrányok csökkentése és prevenciós programok megvalósítása. A Gyermekjóléti Központban csak részben megoldott az akadálymentes közlekedés, így további fejlesztés szükséges, valamint a feladatok ellátásához további eszközök beszerzése is indokolt. Családsegítő Szolgálat A Családsegítő Szolgálat alapfeladatai körében ellátja a lakosság szociális, mentális szükségleteinek és problémáinak feltárását és közreműködik ezek megoldásában, a krízishelyzetek megszüntetésében. Ezen alapfeladatok: egyéni és családgondozás, ellátások közvetítése, rendszeres szociális segélyben részesülők ellátása (szinten tartás vagy társadalmi integráció erősítése, felkészítés álláskeresésre, álláskeresés, elhelyezkedés, más ellátásba juttatás), szociális akciók megvalósítása, tájékoztató szociális ellátásokról, segélyezései formákról, szociális intézményekről, adósságkezelési szolgáltatás biztosítása (ez utóbbi csak Hódmezővásárhelyen és Mártélyon), valamint ingyenes pszichológiai és jogi tanácsadás (csak Hódmezővásárhelyen), konfliktuskezelő tanácsadás, segítség ügyintézéshez. Ezeken felül a Családsegítő Szolgálat Hódmezővásárhelyen gerontológiai és háztartásgazdálkodási tanácsadást nyújt, valamint álláskeresési klubot működtet speciális szolgáltatásai körében. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 144

145 Rendszeres szociális segéllyel kapcsolatos (fő) Adósságkezeléssel kapcsolatos (fő) Időskorú (fő) Hajléktalan (fő) Egyéb (fő) Éves forgalom (alkalmak száma) táblázat: Családsegítő Szolgálatnál ellátottak száma, Forrás: Bálint Gabriella: Tájékoztató a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ évi működéséről A működés során problémát jelent, hogy nincsen kapacitás a preventív tevékenységekre. Emellett tárgyi fejlesztésre is szükség lenne: a Családsegítő Szolgálat nem rendelkezik gépjárművel, ami segítené a külterületek ellátását. A Családsegítő Szolgálat, a Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ és a Védőnői Szolgálat jelenleg egy, az önkormányzat tulajdonában lévő buszt használ, ami minimálisan elegendő szakfeladataik elvégzéséhez. A város szerkezetéből kiterjedt külterületek, tanyavilág adódóan az intézményeknek nagy területen kell biztosítani a szolgáltatásokat, hiszen a lakosság 8,3%-a külterületeken él. Korábban működött tanyagondnoki szolgálat és az évi III. törvény jelenleg is biztosít lehetőséget a létrehozására. A Családsegítő Szolgálat újra kívánja indítani a szolgálatot, mert a külterületeken élők jellemzően nehéz anyagi helyzetben lévő, sok esetben idős emberek, akiknek nehézséget okoz az egészségügyi, illetve egyéb szolgáltatások igénybevétele, a mindennapi feladatok elvégzése. Időskorúak ellátása A hivatalosan elérhető, KSH-statisztikák a város népességének öregedését jelzik, azaz évről-évre nő a 65 év felettiek száma és össznépességen belüli aránya. Míg 2005-ben fő tartozott a 65 év felettiek korcsoportjába, addig ez a szám 2012 év végére már főre, azaz 8,6%-kal nőtt (ld. 86. ábra). 86. ábra: A 65 év feletti népesség száma Hódmezővásárhelyen, Forrás: KSH HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 145

146 Az időskorúak ellátása bentlakásos intézményekben, nappali ellátást biztosító intézményben, valamint házi segítségnyújtással és jelzőrendszeres házi segítségnyújtással valósul meg. A bentlakásos intézményben történő elhelyezésre abban az esetben kerülhet sor, ha az idős személy napi ellátási szükséglete meghaladja a 4 órát 48. A kistérségben az alábbi intézmények vesznek rész az időskorúak ellátásában: HKTK Kapcsolat Központ Kovács-Küry Időskorúak Otthona (bentlakásos ápolás) HKTK Kapcsolat Központ Családsegítő Szolgálat (gerontológiai tanácsadás, álláskeresési klub) HKTK Kapcsolat Központ Mindszent Időskorúak ápolást-gondozást nyújtó Otthona (bentlakásos ápolás) HKTK Kapcsolat Központ Időskorúak Nappali Ellátása és Házi Segítségnyújtás Mindszent (nappali ellátás, házi segítségnyújtás) Mártély Község Gondozási Központja (étkeztetés, időskorúak nappali ellátása, házi segítségnyújtás, tanyagondnoki szolgálat) Területi Szociális Gondozási Központ Székkutas (házi segítségnyújtás, étkeztetés, tanyagondnoki szolgálat) Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató Aranyház (nappali ellátás, szociális étkeztetés) Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató Gondoskodás Háza (házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés) Nyugdíjas Lakópark Kelet-Magyarországi Humánszolgáltató Központ Hódmezővásárhelyi Telephely (házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés) Kovács-Küry Időskorúak Otthona A Kovács-Küry Időskorúak Otthona Hódmezővásárhelyen található, 200 fő befogadására alkalmas intézmény, mely általános ellátást, valamint krónikus betegek ápolását-gondozását végzi. Tevékenysége 2004-ben kiegészült demens személyek gondozásával. Az intézmény teljeskörű ellátást biztosít egyéni és csoportos gondozás formájában. A napi szükségletek és az orvosi, egészségügyi ellátás mellett a mentálhigiénés tevékenységek is kiemelt szerepet kapnak. Az Otthon szabadidős programokat is szervez, együttműködve a város kulturális intézményeivel, valamint az óvodákkal, iskolákkal és olvasókörökkel. Az épületben jelenleg egy 80 fő fennjáró, valamint egy 120 fő intenzív ellátást igénylő lakónak otthont biztosító egység működik, ebből 6 fő dementálódott személy, akik rendelkeznek állapotukat igazoló szakvéleménnyel. A fennjáró lakók számára kialakított, általános idősellátást biztosító egységben húsz egyágyas és negyven kétágyas szoba van, az otthon többi részében négy egyágyas, nyolc kétágyas és húsz négyágyas szoba található. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény fent idézett rendelkezése miatt az Idősek Otthonába bekerülő lakók jelentős része igényel betegellátást, így az eredeti kialakítástól eltérően a fennjáró lakók részére kialakított szobák egy része is betegszobai funkciókat lát el, míg az eredetileg betegszobának tervezett szobák egy részében súlyos állapotban lévő, mozgásképtelen lakók kerülnek elhelyezésre. Pillanatnyilag 73 otthonlakó fennjáró, részleges önellátásra képes, míg 127 fő évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról 63. (7) bekezdés HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 146

147 otthonlakó betegszobai ellátást igényel. A beteg lakók gondozása érdekében indokolt lenne betegemelő és fürdető ágy beszerzése. Ugyancsak igényként merül fel az intézmény részéről mozgásérzékelővel ellátott bejárati ajtók beszerelése, él nélküli bútorok beszerzése a mentálisan rosszabb állapotban lévő lakók biztonságáért. Az idős, gyengén látó mozgásképtelen lakók részére hordozható hangos könyvtár kialakításához szükséges eszközök beszerzését tervezik. Az Otthonban biztosított a rendszeres orvosi ellátás, ugyanakkor problémát jelent, hogy az időskorúak otthonába gyakran nagyon rossz egészségi állapotban, daganatos betegségek végső stádiumában kerülnek az idősek. Emiatt sok esetben nem egyszerűen alap ápolási ellátásra, hanem széleskörűbb, komplex egészségügyi ellátásra lenne szükség, ami egyrészt azért nem valósítható meg, mert a jogszabályi háttér nem ad felhatalmazást erre, másrészt a szakmai és infrastrukturális háttér sem teljes egészében biztosított. Az intézményt az épület felújítását követően 1988-ban adták át, az akadálymentes közlekedés az épület egészében megoldott. Az átadás óta eltelt időben indokolttá vált korszerűsítési munkák elvégzése, azonban a közötti időszakban nem lehetett pályázni 150 fő feletti intézményeknek, mivel a cél a tagolás, a kisebb, emberközelibb intézmények létrehozása volt. A kis létszámú intézmények fenntartása és működtetése azonban nem oldható meg gazdaságosan, ami problémát jelent a Mindszent Időskorúak ápolást-gondozást nyújtó Otthona esetén is. A Kovács-Küry Időskorúak Otthona pályázati forrást keres, melynek eredményeként megújuló energiaforrást hasznosító épületenergetikai fejlesztést valósítana meg ban a lakók átlagos létszáma 196, 5 fő volt, a korábbi évek kihasználtságát az alábbi táblázat mutatja be. A lakók száma az engedélyezett férőhelyek számát megközelítette vagy kisebb mértékben meghaladta, jelenleg 17-en várakoznak ellátásra. Figyelemmel a korábban már ismertetett demográfiai folyamatokra, indokolt a férőhelyek számának növelése Időskorúak otthonaiban működő férőhelyek száma Időskorúak otthonaiban ellátottak száma táblázat: Időskorúak otthonaiban működő férőhelyek és ellátottak száma Forrás: KSH Családsegítő Szolgálat A Családsegítő Szolgálat 2007 óta gerontológiai tanácsadást biztosít, melynek célja, hogy az időseket foglalkoztató problémák, kérdések többek között a szociális szolgáltatásokkal, ellátásokkal kapcsolatos információk, az időseket segítő különböző akciók szakemberek bevonásával kerüljenek megbeszélésre. Az ismeretek átadásán túl ezek a rendezvények lehetőséget adnak közös időtöltésre, az elszigeteltség érzésének enyhítésére. A Családsegítő Szolgálat a gerontológiai tanácsadás mellett álláskeresési klub működtetésével is segíti az időskorúakat. Ezek a szolgáltatások csak Hódmezővásárhelyen érhetőek el. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 147

148 Mindszent Időskorúak ápolást-gondozást nyújtó Otthona Az Idősek Otthona 21 fő befogadására alkalmas. Feladata az önmaguk ellátására nem vagy segítséggel képes személyek teljes körű ápolása és gondozása, valamint a szükségleteknek megfelelően lakhatás, napi háromszori étkezés, ruházattal, textíliával való ellátás, mentális gondozás és egészségügyi ellátás biztosítása. Az épület nem felel meg teljes mértékben az 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet előírásainak, így jelenleg határozott idejű működési engedéllyel rendelkezik. További problémát jelent az épület általános állagromlása, a nyílászárók nem megfelelő állapota, valamint az akadálymentesítés megoldatlansága. Az épület felújítására ezért pályázatot nyújtottak be (TIOP /1, elnyerhető támogatás maximális összege 180 millió Ft), mely elbírálása szerint támogatható, de forráshiány miatt nem kezdődhet meg a megvalósítása. Az infrastrukturális problémák mellett nehézségekbe ütközik a finanszírozás, mert az intézmény méretéből adódóan nem gazdaságos a működtetése. A hódmezővásárhelyi és a mindszenti idősek otthonának gazdálkodásában kiegyenlítő szerepe van a 200 férőhelyes hódmezővásárhelyi intézménynek. Időskorúak Nappali Ellátása és Házi Segítségnyújtás Mindszent Az Időskorúak Nappali Ellátása és Ház segítségnyújtás Mindszent nappali ellátást, valamint házi segítségnyújtást biztosít. Nappali ellátás keretében az önmagát nem vagy csak részben ellátni tudó idős, krónikus betegségben szenvedő lakosok mellett a 18 év feletti, egészségi, pszichés vagy szociális okokból ellátásra szorulók ápolását-gondozását biztosítja 20 fő részére. Az intézmény figyelemmel kíséri az ellátottak egészségügyi állapotát, kapcsolatot tart fenn a háziorvossal, gondoskodik az étkezésről, a mosási és fürdési lehetőségről, valamint a lakók ruhával, textíliával való ellátásáról és szükség esetén lakhatásáról. Emellett pszichés segítséget nyújt, közösségi programokat szervez, közreműködik hivatalos ügyek intézésében. Az épület akadálymentesítése megoldott, de egyéb infrastrukturális fejlesztések szükségesek, valamint az egyre növekvő ellátotti létszám miatt a jövőben a kapacitások bővítése is indokolt lesz. Egyre több a mozgásában korlátozott idős ember, akik számára nehézséget jelent a település központjában található intézmény megközelítése. A házi segítségnyújtás célja, hogy az önmaguk ellátására képes, saját lakóhelyükön élő személyek részére támogatást adjon a mindennapos feladatok takarítás, bevásárlás, kapcsolattartás a környezettel, háziorvossal stb. elvégzésében, alapvető ápolási feladatokat lásson el, valamint megelőzze veszélyhelyzetek kialakulását, illetve gondoskodjon ezek elhárításáról. A házi segítségnyújtást az idősek mellett az egészségügyi állapotuk, illetve szociális helyzetük miatt erre rászorulók is igénybe vehetik. A mindennapi teendők elvégzésén kívül az intézmény gondoskodik az ellátottak pszichés gondozásáról, kapcsolatot tart a családokkal és igyekszik megakadályozni az ellátottak elszigetelődését, különféle programokat szervez. A házi segítségnyújtást igénylők között emelkedik a komplex ellátást igénylők száma, akik kórházi ápolást követően szorulnak segítségre. Ez egyrészt fokozottabb ellátást kíván, másrészt fizikailag is megterhelőbb a gondozók számára. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 148

149 Mártély Község Gondozási Központja A Gondozási Központ a községben étkeztetést, házi segítségnyújtást, nappali ellátást és tanyagondnoki szolgáltatást biztosít. A szolgáltatásokat igénybevevők száma az alábbiak szerint alakul: 49 étkeztetés: 47 fő időskorúak nappali ellátása: 30 fő házi segítségnyújtás: 18 fő tanyagondnoki szolgálat: átlagosan 86 fő, azonban a téli hónapokban ez a szám magasabb is lehet Területi Szociális Gondozási Központ Székkutas Székkutas nagy kiterjedésű külterülettel rendelkezik, sokan az itt elhelyezkedő tanyákon élnek. Mártélyhoz hasonlóan itt is a lakosság elöregedése a jellemző, azonban az idősek ellátása mellett hangsúlyos szerepet kap a nehéz szociális körülmények között élő családok ellátása is. A Területi Szociális Gondozási Központ mellett a polgármesteri hivatal igazgatási csoportja vesz rész a szociális ellátásban, feladata a Kagylóhéj Gyermekjóléti Központtal és a Családsegítő Szolgálattal együttműködve a gyermekvédelem és a családsegítés. A Gondozási Központ szociális étkeztetést (31 fő) és házi segítségnyújtást (18 fő) biztosít, valamint idősek nappali ellátását (engedélyezett létszám 20 fő, igénybe vevők száma 17 fő). Emellett tanyagondnoki feladatokat is ellátnak a községhez tartozó 7 külterületi körzetből 5 körzetben (ez 349 fő). 50 Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató Aranyház Az időskorúak nappali ellátásában (is) részt vevő intézmények száma a 2001-es 3-ról 2012-re 1-re csökkent Hódmezővásárhelyen, amit magával hozta a szektorban foglalkoztatottak számának esését is Időseket (is) ellátó nappali intézmények száma Időskorúak nappali ellátásában foglalkoztatottak száma táblázat: Időseket (is) ellátó nappali intézmények száma, valamint időskorúak nappali ellátásában foglalkoztatottak száma Forrás: KSH 49 Forrás: Bálint Gabriella, Lénárt Miklós, Simon János: Hódmezővásárhely és Kistérsége Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata (Isz: /2014) 50 Forrás: Dr. Koszó Péter: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város és Kistérsége Idősügyi Koncepciója és Stratégiai Terve 2012 ( /2012) HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 149

150 A nappali ellátásban engedélyezett férőhelyek száma 2001 és 2006 között 70 volt, majd a két csúcsév (2007, 2008) férőhelye után 2012-re 35-re csökkent (ld. 87. ábra). Ellátásban ugyancsak 35 fő részesült 2012-ben. 87. ábra: Az időskorúak nappali ellátásában részt vevő intézmények kapacitás-kihasználtsága Hódmezővásárhelyen, Forrás: KSH Az Aranyház a saját otthonukban élő idős emberek számára biztosít hétköznapokon nappali ellátást. A nappali ellátás keretében napi egyszeri meleg étkezést biztosítanak igény esetén, emellett lehetőség van tisztálkodásra, mosásra is, valamint az intézmény gondoskodik az egészségügyi alapellátáshoz való hozzáféréshez is és segítséget nyújt hivatalos ügyek elintézésében. A fentieken túlmenően az Aranyház különféle programokat, szabadidős tevékenységeket szervez, elősegíti a családtagokkal történő kapcsolattartást. Megállapodások száma (dec. 31-én) Klubellátást igénybevevők 1 év alatt (fő) táblázat: A Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató Aranyház iránti igények Forrás: Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató Szolgáltatási koncepció Az elmúlt években fokozatosan növekszik az igény az ellátásra. Megoldást az Aranyházban elérhető férőhelyek bővítése vagy a nappali ellátást biztosító intézmények számának növelése jelenthet. A visszajelzések alapján többen választanák az előbbi megoldást, amelyhez azonban gondoskodni kell arról, hogy a város távolabbi részéből is el tudják juttatni az időskorúakat az intézménybe. Szükség lenne az épület átalakítására, mert az jelenleg nem biztosítja az optimális kihasználtságot, emellett a műszaki felszereltség fejlesztése is szükséges. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 150

151 Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató Gondoskodás Háza A Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató Gondoskodás Háza házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást lát el, valamint szociális étkeztetést biztosít. A házi segítségnyújtás a fentiekben már ismertetett tevékenységeket foglalja magában, jelenleg 126 fő részére engedélyezett. A 2001 óta működő jelzőrendszeres házi segítségnyújtás célja, hogy a saját otthonukban élő, a segélyhívó készüléket megfelelően használni tudó rászorulók önálló életvitelének fenntartása mellett biztosítsa a felmerülő krízishelyzetek elhárítását. A szolgáltatás 24 órás készenléti rendszerben működik, és az időskorúak mellett fogyatékos személyek és pszichiátriai betegek is igénybe vehetik, Hódmezővásárhelyen kívül Mindszenten is. Jelenleg 100 kihelyezhető készülék áll rendelkezésre, amelyet figyelemmel az igénybevevők alábbi táblázatban ismertetett számaira növelni lenne szükséges. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás működése pályázati forrásból biztosított. Életkor Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Hódmezővásárhely Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Mindszent Férfiak Nők Férfiak Nők Férfiak Nők x összesen táblázat: A házi segítségnyújtást igénybevevők kor és nem szerinti megoszlása Forrás: Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató Szolgáltatási koncepció A szociális étkeztetés keretében legalább napi egy alkalommal meleg ételt biztosítanak azoknak, akik szociális okokból, illetve egészségi állapotuk vagy koruk miatt nem tudnak gondoskodni saját, illetve eltartottjaik étkeztetéséről. A helyben fogyasztás vagy elvitel mellett lehetőség van az ételek házhoz szállítására is, ha ez az ellátott állapota miatt szükséges. Életkor Férfiak Nők éves éves éves éves HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 151

152 70-74 éves éves éves x éves 3 11 összesen táblázat: A szociális étkeztetést igénybe vevők megoszlása nem és kor szerint, Forrás: Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató Szolgáltatási koncepció Kelet-Magyarországi Humánszolgáltató Központ Hódmezővásárhelyi Telephely A szervezet házi segítségnyújtást és szociális étkeztetést biztosít Hódmezővásárhelyen. A házi segítségnyújtáshoz kapcsolódó tevékenységek és a szociális étkeztetés a fejezet fentebbi pontjaiban ismertetésre kerültek. A Humánszolgáltató Központ emellett a szociális szolgáltatások megismertetésével, a szolgáltatásokhoz való hozzájutás elősegítésével is foglalkozik. Nyugdíjas Lakópark A Lakóparkot 2001-ben alapította a város önkormányzata és a Hódmezővásárhelyi Vagyonkezelő és Szolgáltató Rt. Összesen 107 db, tizenkét különböző típusú lakás vehető bérbe, méretük m 2 között van. A lakók beköltözéskor egyszeri használatbavételi díjat, ott tartózkodásuk során pedig havi bérleti díjat és személyi térítési díjat fizetnek. A használatbavételi díj megfizetésével használati jogot szereznek, az ingatlanok nem örökölhetőek. Az ellátás részeként a Lakóparkban szabadidős és kulturális programokat szerveznek, elősegítik a családokkal történő kapcsolattartást és kiemelt szerepet kap a mentálhigiénés ellátás. Utóbbiról jelenleg a szakápolók gondoskodnak, de az intézmény indokoltnak tartja, hogy erre a célra megfelelő képzettségű szakember is rendelkezésre álljon. Mivel a lakók több, mint 70%-a 70 év feletti, az egészségügyi ellátás és beteggondozás kiemelt szerepet kap az ellátásban: háziorvos és fogorvos, valamint 24 órás nővérszolgálat áll rendelkezésre és gyógytornázásra is lehetőség van. A Lakóparkban hosszútávon egy kisebb, különálló épületet kívánnak kialakítani, amelyben nővérszoba, valamint rehabilitációs és hospice részleg kapna helyet. Az időskorúakat támogató további tevékenységek ismertetése Az idősek ellátása kapcsán fontos kiemelni a 16. életévüket betöltött tanulók önkéntes segítségét. A Közgyűlés vonatkozó rendelete szerint a tanulók szülői beleegyezés esetén egy tanévben három héten keresztül napi két órában segítenek a rászorulóknak. A segítség elsősorban a mindennapi tevékenységekre kerti munkák, bevásárlás stb. terjed ki. A kezdeményezés a HTKT Kapcsolat Központtal és a Badalik Bertalan Szociális Szolgáltatóval együttműködésben valósul meg. A város időskorú lakosságának mindennapjaiban fontos szerepet játszanak az olvasókörök, melyek nagy múltra tekintenek vissza Hódmezővásárhelyen. Az olvasókörök melyből 17 működik a városban és a külterületeken, elsősorban kulturális programokat szerveznek, de emellett részt vesznek adománygyűjtési akciók, kirándulások megszervezésében is. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 152

153 Az 2012-ben aktualizált Idősügyi Stratégia célként fogalmazza meg olyan programok kidolgozását, amelyek hozzájárulnak az időskorúak egészségi állapotának, általános közérzetének és életkörülményeinek javulásához. Ennek érdekében a város fel kívánja mérni az időskorúak egészségügyi és mentális állapotát, szociális helyzetét, az életkorból adódó igényeiket. Az időseket segítő tevékenységekben kiemelt szerepe van az Egészséges Vásárhely Programnak, amely már az eddigiekben is sokat tett a város idős lakosságáért különféle egészségügyi szűrések, felvilágosító előadások és egyéb programok megvalósításával. A már folyamatban lévő, TÁMOP-6.1.2/11/3 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok a kistérségekben című pályázat keretében szintén megvalósulnak az idősek egészségi és mentális állapotának megőrzésére, javítására irányuló tevékenységek. Fogyatékkal élők ellátása A fogyatékkal élők részére biztosított nappali és bentlakásos ellátásában, valamint a házi segítségnyújtásban és a szociális étkeztetésben az alábbi intézmények vesznek részt: HKTK Kapcsolat Központ Csodaház Foglalkoztató Napközi (nappali ellátás) SZGYF, Napsugár Otthon Szivárvány Szakosított Szociális Otthona (nappali ellátás, lakóotthoni ellátás) ÉFOÉSZ Liliom Napközi Otthon (nappali ellátás) Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató Támogató Szolgálat HKTK Kapcsolat Központ Időskorúak Nappali Ellátása és Házi Segítségnyújtás Mindszent (nappali ellátás, házi segítségnyújtás) Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató Gondoskodás Háza (házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés) Kelet-Magyarországi Humánszolgáltató Központ Hódmezővásárhelyi Telephely (házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés) A HKTK Kapcsolat Központ Időskorúak Nappali Ellátása és Házi Segítségnyújtás Mindszent, a Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató Gondoskodás Háza és a Kelet-Magyarországi Humánszolgáltató Központ Hódmezővásárhelyi Telephely az előző pontban bemutatásra került, így az alábbiakban az ellátásban résztvevő többi szereplő tevékenységét ismertetjük. Csodaház Foglalkoztató Napközi A halmozottan sérült gyermekek és fiatalok (3-24 év között) nappali ellátására hozták létre 2006-ban, jelenleg 20 fő ellátására alkalmas. Az intézmény alapító okiratának módosítását követően az ellátottak felső korhatára 45 évre módosul. Tevékenységei a következők: fogyatékosok nappali szociális ellátása, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, valamint fejlesztő felkészítés. Tervezik a gondozóház bővítését annak érdekében, hogy egy-egy estére vagy hétvégére el lehessen helyezni a fiatalokat, gyermekeket. A kapacitásbővítés mellett a napi működéshez további eszközök beszerzése lenne szükséges. Az intézmény vállalná fejlesztő iskolai osztályok indítását is, amennyiben sikerül az ehhez szükséges forrásokat biztosítani. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 153

154 Napsugár Otthon Szivárvány Szakosított Szociális Otthona A korszerű, 116 férőhelyes Szivárvány Szakosított Szociális Otthon a nem foglalkoztatható felnőtt korú, enyhe, középsúlyos és súlyos értelmi fogyatékos személyek ápolását, fizikai és egészségügyi ellátását, valamint pszichés, mentálhigiénés gondozását, szociális foglalkoztatását biztosítja. A lakóotthoni részlegben 8 férőhely áll rendelkezésre. Az intézmény fenntartója december 31-ig a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérség Társulás volt, majd a Csongrád Megyei Közgyűlés január 1-től a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásában lévő Napsugár Otthon egyik tagintézményeként folytatja tevékenységét. Az épületet 14 éve adták át, mára azonban szükségessé vált egyes részeinek rekonstrukciója. A lakóotthon 2004-ben készült el, megfelelő körülményeket biztosít az ott élők számára. ÉFOÉSZ Liliom Napközi Otthon 2013 májusáig működött a városban egy 32 férőhelyes, nem állami fenntartású intézmény fogyatékosok nappali ellátására, melynek működési engedélyét a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala visszavonta márciusában Liliom Napközi Otthon néven újra megnyílt egy 35 férőhelyes intézmény, melyet az ÉFOÉSZ (Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége) tart fenn és működtet. Az Otthonban enyhén sérült felnőtt korúak nappali ellátásáról gondolkodnak, a megye egész területéről fogadnak jelentkezőket. Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató Támogató Szolgálat A támogató szolgáltatás célja a szociálisan rászorult, fogyatékkal élők saját lakókörnyezetben történő támogatása, amely magában foglalja az otthoni speciális segítségnyújtást és a különféle szolgáltatások egyebek között személyszállítás, rehabilitációs, munkavállalást elősegítő szolgáltatások, kulturális programok igénybevételét is. A városban élő, halmozottan sérült gyermekek szállításáról is a Támogató Szolgálat gondoskodik Támogató Szolgálat - Ellátottak életkori megoszlása 90 felett fő 2 fő 2 fő 3 fő 4 fő 6 fő 8 fő 9 fő 10 fő 10 fő Nők Férfiak ábra: A Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató Támogató Szolgáltatás ellátottainak életkori megoszlása Forrás: Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató Szolgáltatási koncepció Mivel a támogató szolgáltatás nem kötelező feladat, ellátása jelenleg pályázati forrásokból finanszírozott, működése december 31-ig biztosított. További problémát jelent, hogy az ellátáshoz használt HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 154

155 gépjármű műszaki állapota romlik, így idővel indokolttá válik cseréje, melyre azonban szintén csak pályázat keretében lenne lehetőség. Tekintettel a Támogató Szolgálat leterheltségére, a Kapcsolat Központ is tervezi támogató szolgálat indítását. Hajléktalanok ellátása A 2011-es népszámlálás 21 hajléktalan személyt írt össze Hódmezővásárhelyen, azonban a hajléktalanellátást biztosító intézményeket ennél többen veszik igénybe. Jellemzően a lakásukat, albérletüket fenntartani nem tudók, családi okokból az utcára kerülők, a szenvedélybetegek, az állami nevelésből kikerültek, a szabadságvesztés letöltését követően a büntetésvégrehajtási intézményekből kikerültek fordulnak segítségért az intézményekhez. Az életkor tekintetében az év közötti korosztály a legveszélyeztetettebb, arányuk a július és június közötti időszakban az összes igénybevevő körében 40,7-42,9% között mozgott az éjjeli menedékhely, 34-45% között az átmeneti szállás és 35-39% között a nappali melegedő vonatkozásában. 51 A városban a hajléktalan személyek számának növekedése miatt az 1992-ben megnyílt hajléktalanszálló helyett 2006-ban egy felújított épületbe került a hajléktalanokat ellátó központ. Az ellátást a BADALIK BERTALAN SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ HAJLÉKTALANOKAT ELLÁTÓ EGYESÍTETT INTÉZMÉNY biztosítja. Az intézmény jó kapcsolatokat ápol az önkormányzattal és a város szociális intézményeivel, valamint a rendőrséggel is. A hajléktalan-ellátás keretében a Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató Éjjeli Menedékhelyet (20 férőhely), Átmeneti Szállást (22 férőhely) és Nappali Melegedőt (30 férőhely) tart fenn. Az épület valamennyi részében biztosított az akadálymentes közlekedés, azonban források bevonására van szükség az állagromlás megakadályozásához. Rendelkezésre áll csomagmegőrző, valamint orvosi szoba és beteg szoba, biztosítják az egészségügyi ellátást, ezen belül a preventív szűréseket, szükség esetén a szakrendelésre történő beutalást, valamint a szociális otthonban történő elhelyezéshez és a rokkantsági nyugdíj igényléséhez kapcsolódó vizsgálatokat, intézkedéseket. Az Éjjeli Menedékhelyen 16 óra és másnap óra között van lehetőség éjszakai pihenésre, tisztálkodásra, mosásra, főzésre és étkezésre, valamint zárható szekrény is rendelkezésre áll. A Nappali Melegedő nappali ott-tartózkodásra, közösségi együttlétre szolgál, valamint itt is rendelkezésre állnak az étkezéshez, tisztálkodáshoz, a ruházat tisztításához szükséges helyiségek, eszközök. Az Átmeneti Szálláson az alapvető szükségleteken kívül személyre szabott gondoskodást, szociális és mentális segítségnyújtást biztosítanak, valamint igyekeznek támogatni az ellátottak elhelyezkedését, visszailleszkedését az önálló életbe. Az Átmeneti Szállás 24 órás nyitvatartással működik, az elhelyezés 4-5 fős szobákban történik. A városban fő hajléktalan él, az intézmény valamennyi egységének kihasználtsága maximális, a késő ősztől kora tavaszig tartó időszakban % között mozog. Az alábbi ábrák mutatják kihasználtsági mutatóit: 51 Forrás: Bálint Gabriella, Lénárt Miklós, Simon János: Hódmezővásárhely és Kistérsége Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata (Isz: /2014) HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 155

156 Kihasználtság % Kihasználtság % Jan Márc Máj Júl Szept Nov 89. ábra: Éjjeli Menedékhely kihasználtsági mutatói, Forrás: Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató Szolgáltatási koncepció 90. ábra: Átmeneti szálló kihasználtsági mutatói Forrás: Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató Szolgáltatási koncepció Kihasználtság % Kihasználtság % Jan Márc Máj Júl Szept Nov 91. ábra: Nappali melegedő kihasználtsági mutatói, Forrás: Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató Szolgáltatási koncepció A kapacitások szűkössége mellett problémát jelent, hogy az ellátottak alacsony jövedelme, a munkalehetőségek időszakos jellege, illetve a munkalehetőségek hiánya nem teszi lehetővé a hosszabb HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 156

157 távra történő tervezést és az önálló életbe történő visszailleszkedést 52. A 30/2013. (12.11) Kgy. rendelet alapján a város kijutási támogatást biztosít hajléktalanok részére, ennek igénybevételére ugyanakkor az utóbbi években nem érkezett kérelem az Önkormányzathoz. Szenvedélybetegek ellátása Hódmezővásárhelyen és a kistérségben a FÜGGETLEN EGYESÜLET HÓD-DROG SZENVEDÉLYBETEGEK ALACSONYKÜSZÖBŰ ELLÁTÁSA segíti a szenvedélybetegek többségében alkoholproblémákkal küzdők, kisebb számban könnyű drogokat használók ellátását, a szolgáltatásokat körülbelül 300 fő veszi igénybe. Tevékenysége magában foglalja az érintettekkel történő kapcsolatfelvételt és annak elősegítését, hogy bekapcsolódjanak a megfelelő orvosi és terápiás kezelésekbe. Az Egyesület emellett nyomonköveti állapotuk alakulását, közreműködik szociális és mentális gondozásukban, rehabilitációs szolgáltatásokat nyújt, közreműködik a krízishelyzetek megelőzésében és elhárításában. Az Egyesület nem csak a szenvedélybetegeknek, hanem hozzátartozóik és barátaik számára is támogatást nyújt. A tevékenysége kiterjed prevenciós szolgáltatások biztosítására, a kábítószer-használat veszélyeinek ismertetésére, a fiatalok ezzel kapcsolatos tudásának feltérképezésére. A szenvedélybetegségből adódó családi, szociális problémák kezelését a HKTK KAPCSOLAT KÖZPONT KAGYLÓHÉJ GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATA, valamint a CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT végzi, tevékenységük a fentiekben bemutatásra került Kultúra Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata kiemelt feladatként kezeli a kultúra támogatását; a város kulturális örökségeinek megóvását, az épített környezet állapotának megőrzését, javítását. A kulturális vonzerők fejlesztése, a kínálat bővítése egyrészt a helyi lakosság életminőségének javítása, az adott város lakóhelyként való vonzóvá tétele szempontjából kiemelt terület, másrészt a turisták elvárásainak minél magasabb szintű kielégítése érdekében is fontos tényező. 92. ábra: Hódmezővásárhely múzeumainak látogatottsága, Forrás: KSH 52 Szakmai beszámoló a Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató tevékenységéről ( ) HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 157

158 Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ A Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ (TJMKK) egységes kulturális intézményként látja el Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város közgyűjteményi (múzeumi), közművelődési, valamint könyvtári feladatait. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2007-től átvette a Csongrád Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő Tornyai János Múzeumot és Hódmezővásárhely közigazgatási területén lévő kiállítóhelyeit. A közgyűlés 599/2006. ( ), valamint annak módosításával a 205/2007. ( ) Kgy. határozattal döntött a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ létrehozásáról. Az így létrejött intézmény lett a város közgyűjteményi, közművelődési, valamint könyvtári szervezete május 1-je óta ennek székhelyintézménye a Tornyai János Múzeum, amelynek fenntartója Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata. Muzeális egységek Cím Tornyai János Múzeum Hódmezővásárhely, Dr. Rapcsák András u Alföldi Galéria Hódmezővásárhely, Kossuth tér 8. Emlékpont Hódmezővásárhely, Andrássy út 34. Magyar Tragédia 1944 kiállítás Hódmezővásárhely, Szeremlei u. 3. Zsinagóga Hódmezővásárhely, Szent István tér 2. Csúcsi Fazekasház Hódmezővásárhely, Rákóczi u Népművészeti Ház Hódmezővásárhely, Árpád u. 21. Papi-féle szélmalom és molnárház Hódmezővásárhely, Tanya Közművelődési intézmények Cím Bessenyei Ferenc Művelődési Központ Hódmezővásárhely, Dr. Rapcsák András u. 7. Mozaik Kamaraterem Hódmezővásárhely, Lánc u. 5. Könyvtárak Cím Németh László Városi Könyvtár és Pósa Lajos Gyermekkönyvtár Hódmezővásárhely, Andrássy út táblázat: Hódmezővásárhely muzeális egységei, közművelődési intézményei és könyvtárai, 2014 Forrás: Tornyai János Múzeum 53 Az Önkormányzat működésének racionálisabbá tétele érdekében célszerűnek mutatkozott a hasonló tevékenységet ellátó szervek összevonása, és egy ún. anyaintézményben történő egyesítése, majd ezt követően a feleslegessé váló munkakörök vonatkozásában a szükséges létszám-racionalizálás végrehajtása. A beolvadó intézmények természetesen nem szűntek meg, a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ szervezeti egységeiként működnek tovább, elősegítve ezzel a hatékonyabb létszámgazdálkodást is. A személyi struktúra átláthatóbbá tétele mellett megjelentek a szakmai előnyök. Az összevonás során egy olyan intézmény jött létre, amely eleget tesz a modern idők kívánalmainak is: az intézményen belül 53 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 158

159 megvalósult a muzeológia és a közművelődés összekapcsolódása. A mai modern múzeumok számára napjainkban elengedhetetlen a nyitás a közművelődési szféra irányába, részt venni az adott település oktatásában. Hódmezővásárhely a as időszakban a város fejlesztését egyértelműen összekapcsolta a kultúra fejlesztésével, integrált módon. A Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program a város központjának rehabilitációját irányozta elő oly módon, hogy az a kultúra, annak feltételét jelentő infrastrukturális beruházások megvalósulásával járjon. Ennek részeként újultak meg különböző forrásokból és különböző pályázatok révén a Tornyai János Múzeum, a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ (korábban: Petőfi Művelődési Központ), az Alföldi Galéria, valamint az ezek fizikai kapcsolatát biztosító közterületek. A Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program I. üteme c. projektben a TJMKK tevékenyen részt vett (konzorciumi partnerként) a Minden Nap Kultúra! (MNK!) Program kapcsán oktatási tervek kidolgozása révén. A megújult intézményrendszer 2012 szeptemberétől szolgálja a város lakosságát, a MNK! Program szerinti múzeumi séták folyamatos megvalósítása is elkezdődött a 2013/2014-as tanévben Tornyai János Múzeum A hódmezővásárhelyi városi múzeum megalapításának ötletét Tornyai János festőművész vetette föl a 19. század végén. A gyakorlati megvalósítás az 1904-es ipari és mezőgazdasági kiállítás nyomán indult el, akkor ugyanis a kiállításhoz kapcsolódóan egy néprajzi bemutatót is láthatott a közönség. Anyagát Kiss Lajos, a későbbi néprajztudós gyűjtötte egybe Tornyai útmutatása alapján. Ennek sikere, országos szaktekintélyek véleménye, és helyi művészek ösztönzése nyomán döntött a város vezetése 1905 februárjában a múzeum megalapítása mellett. A város 1914-ben állami segélyből vásárolta meg a múzeum mai épületét (Dr. Rapcsák András út 16.), amelyben azonban több más intézmény is működött, így a gyűjtemény elhelyezése nem kapott végleges megoldást. Szakszerű régészeti ásatások a város határában, 1929-ben indultak meg, Banner János, szegedi egyetemi tanár vezetésével. A kökénydombi ásatáson olyan gazdag és nagy jelentőségű neolit kori telepet tárt föl, melynek anyaga megvetette a régészeti osztály alapját. A képzőművészeti gyűjteményt Tornyai János hagyatéka alapozta meg, aki 1936-ban 923 művét a városnak adományozta. A múzeum a háború után, 1946-ban vált önállóvá, költségvetéssel és személyzettel. A múzeum igazgatójának dr. Galyasi Miklóst nevezték ki. Színes egyéniségének köszönhetően pezsgő kulturális élet színtere lett a múzeum, s ez hozzájárult ahhoz, hogy a Képzőművészeti Főiskola művésztelepi gyakorlaton levő növendékei közül többen Németh József, Kajári Gyula, Szalay Ferenc és mások itt telepedtek le. A múzeum a költözések sorozata után végleg visszakapta a Szántó Kovács János utcai épületét, sőt megkapta a mellette lévő épületet is, annak államosítása után ben elkészült A neolit kortól a honfoglalásig című régészeti kiállítás, melyet Ortutay Gyula nyitott meg. Az intézmény 1951-ben vette fel Tornyai János nevét, s ebben az időszakban vált fő profiljává a képzőművészet. Városi galéria híján a képzőművészeti élet központja lett ben nyílt meg az első HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 159

160 Vásárhelyi Őszi Tárlat, amely azóta is minden évben a legnagyobb látogatottságú, országos jelentőségű időszaki kiállítása az intézménynek. A képzőművészeti gyűjtemény az elmúlt évtizedekben elsősorban e tárlat anyagából történt vásárlásokkal gyarapodott. Ugyancsak ebben az évben nyílt meg a múzeum állandó népművészeti kiállítása is. A helytörténeti anyag nyilvántartása 1963-ban kezdődött meg. A gyűjtemény kiemelkedő jelentőségű csoportját a helyi céhemlékek alkotják. Újabb régészeti kiállítás 1969-ben nyílt Az újkőkor és rézkor művészete címmel, ahol olyan világhírű leleteket mutattak be, mint a Kökénydombi Vénusz, Kökénydombi Oltár, Szegvár-Tűzkövesi Sarlós Isten. Ezt a kiállítást több mint harminc évig láthatta a közönség, 2005-ben Hétköznapok Vénuszai címmel újult meg től kisebb néprajzi kiállítás adott ízelítőt a város népművészetéből. A múzeum külső kiállítóhelyei közül legkorábbi a Csúcsi Fazekasház, amelyet Vékony Sándor fazekas lakhelyéből és műhelyéből alakítottak ki 1974-ben ben nyílt meg a Kopáncsi Tanyamúzeum, amely eredeti berendezésével a hódmezővásárhelyi kisparasztságnak állít emléket. Az Alföldi Galéria 1985 óta állandó kiállításán mutatja be az Alföld képzőművészetét a 19. század közepétől a 20. század közepéig. Erzsébeti úti szélmalom. A fotógyűjtemény kiemelkedő részét alkotja Plohn József 1615 darab üveglemezre készített néprajzi, helytörténeti jellegű felvétele, melyeket a fényképész a századforduló környékén készített. A múzeum 140 ezer régészeti, közel 9 ezer néprajzi, 8500 helytörténeti és 3700 képzőművészeti tárggyal rendelkezik. A felújított és kibővített Tornyai János Múzeum szeptember elsejei átadásával megnyílt a lehetőség arra, hogy a Tornyai János Kulturális Városnegyed intézményi adottságainak a kihasználásával a város valóban a régió egyik meghatározó kulturális központjává legyen. A Tornyai János Múzeum és az Alföldi Galéria kiállítási tevékenységében ezért kettős szempont érvényesül: egyrészt a Hódmezővásárhelyhez kötődő alkotók bemutatása a komoly képzőművészeti hagyománnyal rendelkező városban, másrészt nagyobb kitekintésre adni lehetőséget azon képzőművészeti kiállítások sorával, melyek a kortárs művészeti szcénában szélesebb perspektívában prezentálják az országos trendek hódmezővásárhelyi megjelenését, illetve amelyek a nemzetközi képzőművészeti trendekhez nyújtanak fogódzókat. A múzeum éves kiállítási programjában ezért az állandó kiállítások (jelenleg a Hétköznapok Vénuszai, valamint a Látványos raktár: butella, motolla, behívótábla című kiállítás) mellett helyet kaptak a rendszeresen visszatérő kiállítások (Vásárhelyi Őszi Tárlat, előző évi Tornyai-plakettes tárlata, kerámia-, fotó és képzőművészeti szimpózium kiállítása) és a Művészeti Kuratórium által javasolt nagy kiállítások (Kohán György emlékkiállítás, Szalay Ferenc emlékkiállítás). A 60. Vásárhelyi Őszi Tárlat volt az egyik legjelentősebb képzőművészeti esemény 2013-ban, amelyet a fokozott médiakampány és a média érdeklődésének köszönhetően több mint hatezren tekintették meg, míg az intézményrendszer kiállítóhelyeinek (Tornyai János Múzeum, Alföldi Galéria, Emlékpont) összes látogatószáma a működés első 12 hónapjában meghaladta a harminchatezret ( fő) Alföldi Galéria Az Alföldi Galéria klasszicista épületének emeletén Tornyai, Koszta József, Rudnay Gyula, Aba-Novák Vilmos, Fényes Adolf, Medgyessy Ferenc, Tóth Menyhért, Endre Béla műveit láthatják az érdeklődők. A földszinti HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 160

161 termeket a város 2003-ban nyitotta meg, az 50. Vásárhelyi Őszi Tárlat alkalmával. A kiállítótermekben kapnak helyet a képzőművészeti és fotó szimpóziumokat kísérő időszaki kiállítások. A Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program keretében az Alföldi Galéria 2011-ben megújult: kialakításra került egy 110 m 2 -es kiállító terem is az emeleti szinten, ezáltal az Alföldi Galéria képessé vált arra, hogy az Alföld képzőművészetének a kezdetektől 1945-ig tartó időszakán túl az 1945 és napjaink között eltelt időszak művészeti mozgásainak is a bemutatására Emlékpont Az Emlékpont egy város történetén keresztül tárja a látogatók elé, hogy mit jelentett az itt élők számára a kommunista diktatúra időszaka. Az Emlékpont egyetlen pontba, egyetlen kiállításba sűrített emlékek helye, ahol mindenki a maga szemszögéből tekinthet vissza a kommunizmus közel fél évszázadára, másrészt pedig egy záró pont is, hiszen Hódmezővásárhely városa ezzel a kulturális-oktatási centrummal lezárta közelmúltját. Az Emlékpont állandó kiállítás keretében, a legkorszerűbb kiállítási technológiákkal és múzeumpedagógiai lehetőségekkel élve teszi tapinthatóvá és mindenki számára is felfoghatóvá azokat a történelmi folyamatokat, amelyek Hódmezővásárhelyt és lakóit érték az elmúlt ötven esztendőben. Az intézmény stílusában, vizuális megjelenésében illeszkedik napjaink világához, a manapság használatos nyelvi és képi környezethez. Miközben egyértelműen értékőrző kiállítóhely, teljes mértékben kiszolgálja azokat az igényeket, melyek egy 21. századi múzeumtól elvárhatóak: látványos, ironikus installációk, modern múzeumi eszközök teszik mintegy bejárható filmmé a kiállítást. Az Emlékpont egyben oktatásikutatási központ is: kiváló lehetőséget biztosít a 20. század diktatórikus rendszereinek megértéséhez, feldolgozásához és tanításához. Az Emlékpont találkozások és beszélgetések pontja is; előadóterme konferenciáknak, könyv- és filmbemutatóknak, előadásoknak ad otthont, illetve tavasztól őszig számos utcai rendezvényt tartanak az Emlékpontnál. Koncertek idején, utcai kiállítások és különböző retró, nosztalgia rendezvények alatt pezsgő (éjszakai) élet zajlik a múzeum környékén Holokauszt Múzeum Magyar Tragédia 1944 Hódmezővásárhely 20. századi történelme követhető nyomon a város által felújított Zsinagóga kertjében, a Holokauszt 60. évfordulóján megnyitott Magyar tragédia 1944 c. kiállításon is. A mór stíluselemeket is felhasználó eklektikus, impozáns térhatású Zsinagóga jellegzetes szecessziós díszítésű épületét a város korhűen felújította. A felszentelt zsinagóga ma kulturális rendezvények színhelye is. Kertjében, a Szeremlei utcai oldalán áll az egykori zsidó iskola eklektikus épülete, mely a megrázó kiállításnak ad helyt Csúcsi Fazekasház Tornyai János nemcsak a festészet szerelmese volt Rudnay Gyula és Endre Béla társaságában gyűjtötte a népművészet emlékeit, s együtt hozták létre a népi fazekasság megmentésére a hódmezővásárhelyi művészek Majolika- és Agyagipari Telepét is 1912-ben. A 20. század fordulóján az alföldi fazekasság HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 161

162 fellegvárában, Hódmezővásárhelyen dolgozott a legtöbb fazekasmester. A határban található kitűnő agyag szolgáltatta az alapanyagot. A híres hódmezővásárhelyi kerámia változatosságát bizonyítja, hogy míg az újvárosi zöld, a tabáni kerámia alapszíne a sárga, addig a csúcsiak fehér alapon kobaltkék mázas mintákkal dolgoztak. A ma élő és még dolgozó fazekasok között nem egy népi iparművész. A helyi fazekasok szívesen fogadják az érdeklődőket, műhelyeikben bemutatják, hogyan készülnek a híres hódmezővásárhelyi kerámiák. A Csúcsi Fazekasház ipartörténeti kiállítóhelyként működik Népművészeti ház A Népművészeti Házban - Nagy György János, tehetős hódmezővásárhelyi gazda 18. században épült parasztházában - megismerhető a hódmezővásárhelyi hímzés és kerámia története. Hódmezővásárhely az ország legnagyobb fazekas központja volt, a 19. század második felében 240 tálasmester dolgozott itt. A 18. századtól kezdve itt formálódott a magyar népi asztalosság egyik legjelentősebb, virágos festésű, faragásos bútorstílusa. Hasonló jelentőségűek a régi tiszántúli hímzés Hódmezővásárhelyen készített darabjai, melyek közül leginkább a szőrhímzésű párnavégek ismertek. A hódmezővásárhelyi hímzés alapanyaga kendervászon, amelyet a magyar racka juh gyapjából font és növényi festékkel színezett fonallal varrtak ki. A melléképületben Mária Terézia korabeli katonaszoba belső tárul a látogató szeme elé. Az egyedülálló hódmezővásárhelyi szőrhímzés mai készítői a Hímzőműhelyben látogathatók meg Egyéb kiállítási helyszínek A régi népi életmód a Kopáncsi Tanyamúzeumban ismerhető meg. A Papi-féle szélmalom és molnárház a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal támogatásával részben felújításra került, így a helyreállítás után egyre több programnak ad helyszínt. A Paraszti Eszközök Pincemúzeuma magángyűjteményként ad helyet a paraszti élet bemutatásának Bessenyei Ferenc Művelődési Központ A BFMK Hódmezővásárhely és térsége előadó-művészeti és közművelődési központja. A művelődési központot a hódmezővásárhelyi születésű id. Janáky István építész 1949-ben a magyar modernizmus jegyében készült tervei alapján kezdték el építeni Hódmezővásárhelyen és 1953-ban adták át. Ebben az évben kapott Ybl Miklós - díjat is az építész. A Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program keretében teljesen megújult és kibővült épület 2012 ősze óta működik. Az intézmény által szervezett események részben saját szervezésű előadások, részben terembérleti díjért befogadott, szervező irodák rendezvényei. A BFMK a működés első évében különböző bérleti konstrukciókat hirdetett meg, emellett számos könnyűzenei, népzenei, komolyzenei koncerteket, táncprogramokat, valamint különböző konferenciáknak adott otthont. Az intézményben működik a Péczely Attila Alapfokú Művészeti Iskola, de aktív szerepet tölt be az intézményben a Hódmezővásárhelyi Liszt Ferenc Ének-Zenei Iskola és számos szakkör (foltmozaik, tűzzománc, szövő, hímző), valamint a táncklubok is. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 162

163 Németh László Városi Könyvtár május 12-én nyílt meg a közönség számára a Városi Könyvtár ig ötször költöztették a gyűjteményt, volt időszak, amikor a levéltárral, s később, amikor a Múzeummal kezelték együtt. A régi ház udvarán 1974-ben új szárny épült, ahol helyet kapott a gyerekkönyvtár, majd 1983-ban az olvasóterem ban a szomszéd házat is megkapták, itt 18 milliós költséggel új raktárak, zeneszoba és a Németh László-emlékkiállítás kapott helyet. Ebbe az új szárnyba költözött vissza a gyermekkönyvtár óta folyamatosan gyarapszik a városi helyismereti gyűjtemény, megalapozódott a zenei gyűjtemény. Kiépült a közhasznú információs szolgálat, mely a közhasznú információk gyűjtésével, rendszerezésével és szolgáltatásával a mindennapi életben való eligazodáshoz nyújt segítséget. Külön részlegként működik a gyermekkönyvtár és a zeneszoba. Népszerű a számítógépes szolgáltatás: a látogatók ingyenesen internetezhetnek, használhatják a könyvtár CD-ROM állományát. A könyvtár előcsarnokában rendszeresek a városban élő és alkotó művészek képzőművészeti kiállításai. A névadó Németh Lászlónak az emlékszobája eredeti bútorokkal, az író személyes tárgyaival együtt 1993-tól tekinthető meg: a gyönyörűen megrendezett, s igen sok kuriózumot bemutató Németh László állandó emlékkiállítás sok látogatót vonz az ország minden területéről Mozaik mozi A Mozaik mozi november 14-én nyitotta meg kapuit és ezzel egy régóta hiányzó szolgáltatást vehetnek újra igénybe a vásárhelyiek. A mozi jelen állapotában már megfelel egy modern XXI. századi filmszínházzal szemben támasztott elvárásoknak, így rendelkezik digitális (3D-s vetítésre is alkalmas) vetítőtechnikával és hangrendszerrel, kényelmes multiplex fotelekkel, korszerű fűtési és hűtési technikával Egyéb intézmények A Hódmezővásárhelyen alkotó művészek hagyománya az első világháborút megelőző időszakra datálódik. Az intézményessé válás kezdete Kurucz D. István nevéhez fűződik, aki 1953-tól szülei lakóházát bocsátotta alkotóházként a vendég művészek rendelkezésére; ebből alakult azután a Művészeti Alap Virág utcai alkotóháza. A Mártély üdülőterületén lévő alkotóház 1957-ben létesült: a Képzőművészeti Főiskola a növendékek gyakorlatát szolgáló nyári művésztelepeket szervezte Szabó Iván vezetésével Hódmezővásárhelyen. E nyári gyakorlatok hatására telepedett meg a városban a diplomázás után számos országos hírű művész. Az alkotóházak mellett a kerámiaművészet másik fontos fizikai kerete a Művészeti Alap és a város közös beruházásában épült kollektív műterem (1969), a Kohán utcai két, 6-6 lakásos műteremház ( ) és a három Gosztonyi utcai műtermes lakás (1973). HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 163

164 9. Hódmezővásárhely gazdasága 9.1. Gazdasági súly, szerepkör A város gazdasági erejének egyik objektív mérőszáma az önkormányzat helyi adó bevételeiből az iparűzési adó értéke, mert az adóalap minden megyei jogú város esetében a vállalkozások nettó árbevételének 2%-a (az egyetlen kivétel Kecskemét, ahol a Mercedes-gyárral kötött hosszú távú megállapodás eredményeként 2011 óta már csak 1,6% az adó mértéke). 93. ábra: A helyi önkormányzatok iparűzési adó bevétele, Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés 2011-ben a befizetett adó abszolút értéke és egy lakosra vetített értéke alapján is Győr és Székesfehérvár a két listavezető megyei jogú város (ld. 93. ábra). Hódmezővásárhely abszolút (2011-ben 1,21 mrd Ft) és fajlagos értéke ( Ft/lakos) egyaránt a vizsgált városok mezőnyének végén található (az egy lakosra jutó iparűzési adó mértéke csak Salgótarjánban és a főként lakófunkciójú Érd esetében alacsonyabb). HÓDMEZŐVÁSÁRHELY GAZDASÁGA 164

165 94. ábra: A helyi önkormányzatok egy állandó lakosra jutó iparűzési adó bevétele és annak változása a megyei jogú városokban és Budapesten, Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés A Hódmezővásárhelyen fizetett iparűzési adó összegét a közötti intervallumban számottevő hullámzás jellemezte: a 2007-től a gazdasági válság begyűrűzéséig tartó két év egyenként 4,5 és 7,5%-os növekedése után 2010-re 9,0%-kal zuhant az ebből befolyt összeg (ld. 95. ábra). Az ezt követő évben azonban újból a gazdasági fellendülés jeleire következtethetünk az egy év alatti 5,2%-os növekedésből. 95. ábra. Az egy főre jutó iparűzési adó-bevétel Hódmezővásárhelyen, Állandó népességi adatok. Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés HÓDMEZŐVÁSÁRHELY GAZDASÁGA 165

166 96. ábra: Egy lakosra jutó helyi iparűzési adó-bevétel a Dél-Alföldi régió megyei jogú városaiban, Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés Az iparűzési adó abszolút nagysága mellett fontos tényező még, hogy az ebből az adónemből befolyó bevétel mekkora súlyt képvisel az önkormányzat saját folyó bevételeiből. 97. ábra: Megyei jogú városok önkormányzatainak saját folyó bevételei Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés HÓDMEZŐVÁSÁRHELY GAZDASÁGA 166

167 Hódmezővásárhely 36,9%-os értékével ebben a mutatóban is a megyei jogú városok mezőnyének utolsó harmadában helyezkedik el, jócskán elmaradva a 60%-os részarányt is meghaladó Székesfehérvár- Dunaújváros-Győr triótól. A Dél-alföldi régióban ezzel a város Szegeddel közel azonos arányt ér el, alacsonyabb értékkel csak Békéscsaba rendelkezik. Az iparűzési adó alacsony részaránya azért probléma, mert ez az a forrástípus, amelyből a saját erős fejlesztések leginkább finanszírozhatók. A helyi gazdaság állapotáról a helyben beszedett adók közül a tartózkodás után fizetendő idegenforgalmi adó is szolgál információval. Ebből a megyei jogú városok 765 millió forint bevételre tettek szert (ez az országos bevétel 12%-a). A városok közül csak Sopronban és Egerben haladta meg az ebből származó bevétel a 100 millió forintot, de a nagyobb idegenforgalmi vonzerővel rendelkező települések - mint Szeged, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs - esetében is csak 50 millió forintot meghaladó összegről beszélhetünk (ld. 98. ábra). A lista alján 8, egyenként 5 millió forintot el nem érő idegenforgalmi adóbevétellel rendelkező város, köztük Hódmezővásárhely (2,7 millió Ft) található. A relatíve kis bevételi összegek hatására az abszolút értelemben kis növekedés is jelentős mértékű változást eredményezhet. Emiatt a turisztikai szempontból jelenleg kisebb, vagy kis jelentőséggel bíró megyei jogú városok között igen nagy változásokat figyelhetünk meg: Hódmezővásárhely a vizsgált 5 év alatt 92,9%-os növekedést ért el a befolyt összeg tekintetében. 98. ábra: Az idegenforgalmi adó összege és változása a megyei jogú városokban, Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés A 2013-tól felállt új feladatellátási rendszer hatására megváltozott önkormányzati forrásszerkezet miatt az önkormányzatok elestek a személyi jövedelemadó helyben maradó részétől és az illetékbevételektől is ben Hódmezővásárhelyen egy lakosra 86 ezer Ft Szja-bevétel jutott, jelentősen kevesebb a régió megyei jogú városainál (Szeged 127 ezer Ft, Békéscsaba 111 ezer Ft, Kecskemét 129 ezer Ft). HÓDMEZŐVÁSÁRHELY GAZDASÁGA 167

168 9.2. Gazdaság ágazatai, jellemzői A KSH 2011-es adatai alapján a Hódmezővásárhelyen működő vállalatokat vizsgálva egyértelmű a szolgáltató szektor dominanciája (75%). A megyei jogú városok sorában ez az érték a legalacsonyabb, ez ellenben nem a mezőgazdaság és az ipar erősségére utal, inkább a szolgáltató szektor relatív gyengeségére. A szolgáltatások magas arányán belül kiemelkedő a 99. ábra: Működő vállalkozások gazdasági ág szerint, 2011 Forrás: KSH kereskedelem és gépjárműjavítás (670 vállalat; 23,4%), szakmai, tudományos, műszaki tevékenységek (372 vállalat; 13,0%), feldolgozóipar (316 vállalat; 11,0%), építőipar (268 vállalat; 9,3%) kategóriákba sorolt vállalatok száma e 4 alszektorban tevékenykedik a hódmezővásárhelyi vállalatok 56,7%-a. Az ipari vállalatok részaránya 20,9%, melynek döntő részét az építőipar és a feldolgozó-ipar teszi ki. A mező- és erdőgazdálkodás súlya (4,3%) az ország nagyobb városaival összehasonlítva jelentős. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY GAZDASÁGA 168

169 100. ábra: A működő hódmezővásárhelyi vállalatok számának szektoronkénti megoszlása 2011-ben Forrás: KSH A városban az egyes vállalati kategóriák részaránya nagyságrendileg megegyezik a Dél-alföldi régió másik három megyei jogú városában jellemző értékekkel, néhány eltérő tendencia ugyanakkor megfigyelhető. A régióban Hódmezővásárhelyen a legmagasabb a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat, feldolgozóipar, építőipar, kereskedelem, gépjárműjavítás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, egyéb szolgáltatások részaránya, ugyanakkor elmarad minden riválisától az alábbi területeken: szállítás, raktározás, információ, kommunikáció, ingatlanügyletek, szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység oktatás. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY GAZDASÁGA 169

170 Mezőgazdaság Hódmezővásárhely gazdasági alapjait a mezőgazdaság teremtette meg, aminek hagyományai tovább élnek: a legnagyobb adózó és legnagyobb foglalkoztató vállalatok között is jelentős a mezőgazdasági vállalkozások súlya: a mai Hódmezővásárhely 25 legnagyobb adózó vállalata közül 3 a mezőgazdaságban tevékenykedik (Hód-Mezőgazda Zrt., Pioneer Hi-Bred Zrt., Vásárhelyi Róna Kft., Hódagro Zrt), illetve 1 pedig a mezőgazdasághoz szorosan kapcsolódik (az állati fehérjefeldolgozó, ATEV Zrt A mezőgazdasági cégek egyben a legnagyobb szezonális foglalkoztatók ban készült el Hódmezővásárhelyi kistérség vidékfejlesztési stratégiája 54, mely részletesen elemzi a kistérség agráriumának adottságait, helyzetét. A Hódmezővásárhelyi kistérségben a mezőgazdasági művelés alatt álló terület aránya 84,4%, ami mind a régió, mind pedig az országos átlag tekintetében igen magas. E terület jelentős részében (közel 85%) szántóföldi művelés zajlik. A kistérségben a természeti-környezeti adottságokból következően a mezőgazdaság számára magas aranykorona-értékű termőterületek találhatók. A birtokszerkezetre az ismert problémák miatt (privatizációs folyamatok, kárpótlás) - hasonlóan a megye többi kistérségéhez ebben a térségben is az elaprózottság volt jellemző, nehezen valósult meg a birtokkoncentráció, és az önkéntes földcserék sem működtek igazán. Az utóbbi évek adatai ugyanakkor már mutatják a birtokméret növekedését. Egyértelműen megkezdődött a koncentráció. Amellett, hogy a hódmezővásárhelyi adottságok egyértelműen a nagygazdasági szerkezetet feltételezik, a folyamatot csak erősíteni fogja, hogy a mezőgazdasággal foglalkozók átlagéletkora magas, a ma relatíve kicsi, illetve bérelt területen művelő szülők tevékenységét a következő generáció nem folytatja minden esetben. Mára mintegy 10 db 1000ha-on fölüli területen gazdálkodó egység van, mellettük a nagyokhoz viszonyítva jelentős a ha közötti közepes méretű birtokon gazdálkodó, viszonylag megfelelő tőkeellátottságú egyéni vagy családi vállalkozások száma. Ugyanakkor még jelenleg is több ezres az önmagukban sérülékeny és nem hatékony ha vagy még az alatti méretű birtokot művelő őstermelők száma. Növénytermesztés A mezőgazdasági művelési ágak közül a SZÁNTÓMŰVELÉS részaránya meghaladja a 75%-ot (mintegy 24% a kistáblás szántók és 51% a nagytáblás szántók aránya). A termelési struktúrában az egyéb művelési ágak részaránya és súlya (kert, gyümölcs, szőlő) térségi szinten nagyon alacsony. A szőlő és a gyümölcstermesztés területe alig éri el az összterület 0,6%-át. A rét és a legelőgazdálkodás részaránya 11% körüli, ami zömében a 8-12 AK értékű területekre jellemző. A gyengébb minőségű területek - legelő és gyepterületek kihasználására épül a kérődző állatok tenyésztése. A kistérség területének közel 4%-os erdősültségi foka - még a megyei átlaghoz viszonyítva is -, nagyon alacsony, pedig az is messze országos átlag alatti. 54 A Hódmezővásárhelyi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja 2006/ VÁTI, MTA RKK ATI, Viziterv Consult kft. A fejezet nagyban épít e dokumentumra, a használt adatok ellenkező hivatkozás hiányában - a dokumentum adatai. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY GAZDASÁGA 170

171 Termelési szerkezet A szántóföldi növénytermesztésben a gabona (búza, őszi árpa) a kukorica, valamint az olajnövények (napraforgó, repce) a meghatározók, amelyek egy jelentős hányada takarmány-alapanyag. Az egyéb növények termesztése ingadozó, a termesztett gabonanövények vetésterülete éves szinten változik az időjárási és belvízgondok miatt. A termőterület alkalmas magasabb értéket adó vetőmag előállításra is, amelynek hagyománya van a kistérségben. A hódmezővásárhelyi Hód-Mezőgazda Zrt.-nél a kukorica- és búzavetőmag előállítása országosan is jelentős, ami zömében külföldi érdekeltségű vetőmagcégek fajtáinak előállítását jelenti. A kistérség egyes területein (Székkutas és környéke) a gyógynövénytermesztésnek és gyűjtésnek hagyománya van. Az ökológiai és talajadottságok mellett a múltbeli tapasztalat és a nagy élőmunka igény is a további fejlesztés mellett szól. A korábbi termelőszövetkezeti és állami gazdasági birtokban lévő gyümölcsültetvények állaga az elmúlt időszakban jelentősen leromlott. Jelentős méretű szőlőültetvénnyel bír ugyanakkor a Vásárhelyi Róna Kft., amihez a kistérség egyetlen pincészete és palackozója tartozik (Sóshalom). Állattartás állattenyésztés Az állattenyésztés egyértelmű visszaesése jellemző, a szakemberek szerint a rendszerváltás időszakában mért állatszámnak legjobb esetben is csak a fele található meg a gazdaságokban: számos szakosított állattartó telep bezárt. A nagyüzemeken kívül senki nem képes versenyezni a dán, holland, szlovák vagy lengyel, esetenként jobban támogatott tenyészetekkel. Jelenleg - főként a szarvasmarha és sertéságazatban - Hódmezővásárhelyen hét-nyolc nagygazdaság, illetve a másik három térségi településen 3-4 nagyüzem a leginkább meghatározó minőség és mennyiség tekintetében. Az állattenyésztés színvonala ugyanakkor - a minőség és hozam tekintetében is - országos szintű, sőt néhány hódmezővásárhelyi nagyüzem esetében országosan kiemelkedő. A kistérségben 2006-ban 840 db-os lóállományt tartottak számon. A lótartásban és tenyésztésben emelkedő tendencia tapasztalható, ami a hobby lótartás mellett a sportlovak létszámának növekedésében is megmutatkozik. A baromfitartásnak hagyománya van a városban, mégis drasztikus csökkenés történt az utóbbi időben, különösen a brojlercsirke esetében. Az ágazat értékesítési gondokkal küzd, kivéve a pulykát. Ennek megfelelően a pulykaállomány növekedett az elmúlt időszakban, letéteményese a Hódagro Zrt, melynek a baromfi ágazaton belül 9 telep áll rendelkezésére. Feldolgozás, értékesítés A valódi nagybirtokok nélküli tanyavilág termelői a helyi / térségi piacon értékesítették terményeiket és lábon hajtották az állatokat az állatvásárokra: Vásárhelynek nincsenek hagyományai a feldolgozásban, ma is jellemzően a térségen kívül dolgozzák fel és értékesítik a megtermelt növényeket, tenyésztett állatokat. A hajdan jól működő malomipar a szocializmus centralizációs folyamatainak esett áldozatul. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY GAZDASÁGA 171

172 A takarmánynövényeket főként a saját állatállomány takarmányozására használják, kivéve a Hódmezőgazda Zrt. takarmánykeverő üzemét, amely a piac számára is nagy volumenben állít elő minőségi takarmányokat. Csekély kivétellel a belföldi értékesítés dominál. Az értékesítést elsősorban a térségi nagy integrátorok (KITE, Hód-Mezőgazda) végzik. Probléma, hogy a kisebb gazdaságok még ma sem készek a szövetkezésre, s míg a kertészeti kultúrákban sikeresen megindult a TÉSZ-ek működése a dél-alföldön, addig Hódmezővásárhelyen az ellentmondásosan működő Hód-TÉSZ-en kívül alig van valódi együttműködés a termelők között. A kicsik számára a fennmaradást, jobb jövedelmezőség feltételrendszereit pl. raktározási lehetőséget csak az ilyen típusú együttműködés teremthetné meg. Alacsony hányadban dolgozzák fel a kistérségben az állati eredetű termékeket is. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszerlánc legelején álló, helyben megtermelt alapanyag zömmel kikerül a térség határain kívülre, a szomszédos kistérségekben adódik hozzá a feldolgozás során a magasabb érték és ott jelenik meg ennek foglalkoztatási hatása is. Az előállított állati termékek feldolgozása és értékesítése - a térségben működő néhány kisüzemet leszámítva (4-5 tej- illetve húsüzem, 3-4 vágóhíd és sajtüzem, növényolaj-üzem a kistérség határán belül)- főként Szegeden történik Ipar Az iparon belül Hódmezővásárhelyen a vállalatszámot tekintve a feldolgozóipar, azon belül a kerámia-ipar, a textilipar és a gépipar a meghatározó. A high-tech iparágak aránya elenyésző. Az ipar legnagyobb vállalatai a mára stabilizálódott, s jelentős fejlődési potenciállal rendelkező kerámiaiparhoz 55 kötődnek. Az iparág története összefonódik a város történetével. Az évszázados fazekas hagyományokra épülve a 20. század elején 1912-ben néhány művész megalapította a Majolikagyárat, amelynek művészi alkotásai máig pozitív hatással vannak a kerámia művészetre, a város művészeti törekvéseire. A város azonban a kedvező adottságok mellett politikai döntést követően - az 1960-as években lett az ország kerámia-gyártó központja, az Alföldi Porcelángyárnak otthont adó város ben kezdődött el a szanitergyár építése, az első termékek 1967-ben jelentek meg, megépült az Edénygyár és az Égetési Segédeszköz Üzem - a későbbi Burton-Apta, a mai Imerys Magyarország Tűzállóanyaggyártó Kft -. Az 1970-es évek elején a Csempegyárral, majd egy padlóburkoló üzemmel vált teljessé az Alföldi Porcelángyár épületkerámia aktivitása, ekkor lett része az Alföldi Porcelángyárnak a Majolikagyár is. Az ekkorra kialakult struktúrát máig megtartották, fejlesztették a gyárak későbbi tulajdonosai, egészen 2006-ig. A szanitergyárat Európa egyik vezető kerámiagyártója, a Villeroy & Boch privatizálta 1992-ben. A társaság árbevétele 2011-ben több mint a 17,5 milliárd forint volt, amelynek 80 százaléka exportból származott. A társaság a gazdasági válság alatt is növelte kapacitásait, és másfél év alatt több mint 660 millió forint értékű beruházásaival újabb nyolcvannal növelte dolgozóinak létszámát, így 2011-ben már több mint 950-en dolgoztak a gyárban. Az Alföldi Porcelán Rt-ben 1990-ben szerzett először többségi tulajdont, majd megszerezte a teljes gyárat a francia Table de France, mai nevén Guy Degrenne cég. A gyár termelési 55 A kerámia iparra vonatkozó fejezetrész adatainak forrása Schleiffer Ervin, az IMERYS Magyarország Tűzállóanyag-gyártó kft volt vezetőjének összegző anyaga. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY GAZDASÁGA 172

173 volumene 3500 tonna (kb. 11 millió db), ezzel ma is meghatározó európai edénygyár, termékeinek 80%-át exportálja, elsősorban francia, német, osztrák piacokra. Magyarországon piacvezető a hotelporcelánok területén. A gyárnak jelenleg 425 fő munkatársa van, a város első 10 legnagyobb adófizetőjének egyike, a évi értékesítési terve 3140 millió Ft volt. Az egykori Burton-Apta Tűzállóanyaggyártó Kft., mai IMERYS Kft októberében kezdte meg működését. A gyár telepítésével az akkori illetékes minisztérium teljessé tette az ország kerámia vertikumát azzal, hogy megteremtette a hazai kerámia ipar égetési segédeszközzel történő ellátásának feltételeit. A cég fejlődése privatizációjával kezdődött. Az Imerys Magyarország Tűzállóanyag-gyártó Kft ma Európa legnagyobb kordierit égetési segédeszköz gyártója, képes gyakorlatilag bármely szóba jöhető égetési segédeszköz gyártására. A termelés 98%-a exportra kerül. A munkatársak száma 200 fő fölötti, ezzel a cég szintén a legnagyobb adófizetők egyike. A Szilikátipari Kft, a Thermokerámia Kft, s még jó néhány kisebb-nagyobb cég csatlakozik a kerámia iparhoz, mely ugyan az aranykorban 6000 főt foglalkoztatott, de ma is legalább 2000 embernek ad munkát és évi több mint 26 milliárd forintnyi értékben hoz létre kerámia termékeket. E 2000 fő egy jelentős része nehéz fizikai munkát, másik meghatározó hányada betanított munkát végez, viszonylag kisebb hányad a szakképzettséget, felsőfokú végzettséget igénylő állások száma. A gyárak ezen foglalkoztatási struktúrájuk ellenére / mellett hiányolják a műszaki középvezetői képzettséggel rendelkező szakembereket a térségben. A mára stabilizálódott ágazat további fejlődését teheti lehetővé a szereplők szorosabb együttműködése, a kerámia-művészethez való kapcsolódásuk további erősítése, klaszteresedés. Hódmezővásárhely szintén hagyományokon nyugvó iparága a textilipar, mely az 1980-as évek vége óta az országban mindenhol többé-kevésbé válságban van vagy meg is szűnt. Hódmezővásárhelyen a textil életben maradt, bár a város valaha volt nagy nőfoglalkoztatója, a HÓDIKÖT kötöttáru-gyár által foglalkoztatott nők csak töredékének ad munkát. A vállalat nyomdokaiba lépő cégek a síkkötött, síkhurkolt ruházati cikkek gyártására szakosodva végeznek elsősorban bérmunkát pl. a Hódmezővásárhely közepes méretű cégei között meghatározó szereppel bíró, a város szempontjából nagyfoglalkoztatónak és jelentős adózónak számító März Fashion Kft. vagy az EUROTEX Kft, melynek fő profilja szintén a síkkötött felsőruházati cikkek gyártása és értékesítése. E cég dinamikusan fejlődik, a korábbi kisszériás termelést mára felváltotta a nagy darabszámú, magas vásárlói igényeket is kielégítő komplex gyártási eljárások működtetése, termékeinek 100%-át uniós piacokon értékesíti. A Kokron József és Fiai Kötszövöttárugyár majdnem 200 éves hagyományait viszi tovább a körkötött ruházati cikkek egyik hazai piacvezetője az EUROHÓD Textil kft, melynek gyártó részlege az EASTON Kelmegyár 300 főnek ad munkát. A hódmezővásárhelyi textil életerejének bizonyítéka e cégek fejlődése, biztosítéka pedig bizonyos szempontból a Dél-alföldi Regionális Textilipari Klaszter, melynek vezetője az EUROTEX kft vezetője. Az ágazatban jellemzően közepes méretű vállalatok működnek, a nagyobb foglalkoztatók közé tartoznak, jövőjük a fent említett pozitív irányok ellenére sem biztosított, nincsenek a nagy adózó virilisták között. A város harmadik, szintén hagyományokkal rendelkező ipari ágazata a gépgyártás: egyrészt a precíziós műszergyártás, ezen belül a mérleggyártás, mely a nagy-múltú Metripond Mérleggyár szétesését követően kialakult, a valamikor ott dolgozó mérnökök szakmai tudására alapuló majd tucatnyi új vállalkozásban testesül meg. A Metripond Plus, a METRISoft Mérleggyártó kft, a Metripond M 93 kft, MIcra-Metripond kft a lakosság és a kereskedelmi cégek kiszolgálása mellett az ipari, mezőgazdasági mérlegelés, adagolás és az ezzel kapcsolatos HÓDMEZŐVÁSÁRHELY GAZDASÁGA 173

174 automatizálás területén felmerülő, szinte valamennyi feladat megoldására képesek. A cégek jellemzően millió forint árbevétel mellett egyenként főt foglalkoztatnak, alkalmazottaik között mérnökök, informatikusok, felsőfokú végzettségű műszaki szakemberek vannak. a Fémipari Vállalat nyomdokán jöttek létre az alumínium-feldolgozó cégek, élükön az Altrad Alucon Fémszerkezeteket Előállító és Forgalmazó, az Alustart, a Fémtechnika, a Vas-Fém Zrt. cégek, jellemzően fő közötti foglalkoztatott létszámokkal, viszonylag megbízható forgalommal. a városban az orvosi műszergyártásban dolgozó cégek végeznek jelentős kutatási tevékenységet, a METRImed Orvosi Műszergyártó, a Protetim Orvosi Műszergyártó csípő és térdprotézisek gyártását végzik, a Technomed Orvosi Műszergyártó sebészeti implantátumokat gyárt folyamatos kutató munka mellett. a 2007-ben szerveződött HÓD-Iparos klaszter / ipari szövetkezés tagjai éve a gépipar területén dolgozó kisvállalkozások. A vállalati csoport gépipari szolgáltatásokat nyújt, vállalja célgépek, célszerszámok gyártását és tervezését és telepítését. Ez az ipari ágazat a foglalkoztatás szempontjából a legigényesebb, képviselői hiányolják a megfelelően képzett munkaerőt. A vállalatok nem nagy méretűek, de a város szempontjából sok embert foglalkoztatnak, és benne vannak a jelentős adózók körében. A mikrovállalkozások közül - amelyek a hódmezővásárhelyi vállalati szövet döntő részét adják - igen kevés az ipari Építőipar A 2011-ben hódmezővásárhelyi székhellyel nyilvántartott működő vállalkozás 9,3%-a, szám szerint 268 db cég volt építőipari tevékenységű. A város gazdasági életében az építőipari cégek szerepe jelentős, annál is inkább, mivel egy meghatározó részük a helyben és a környező településeken felmerült igények mellett regionális, sőt határon túli megrendelések teljesítését is végzi. A Csongrád Megyei Építőipari Vállalat nyomdokain létrejött CSOMIÉP, vagy az ASA Építőipari Zrt a város legnagyobb adófizetői között vannak, s fő állandó foglalkoztatottjuk van. Mellettük komoly bevétellel rendelkeznek az Építészmester Zrt, a Joma Kvent, a Domus Novum, Bodrogi Bau és Medívia is. Az építőiparral foglalkozó szervezetek között vannak ugyanakkor kisvállalatok, de magas az egyéni vállalkozások részesedése is. E cégek a befejező építés területén (vakolás, épületasztalos munkák, burkolás, festés, üvegezés) dolgoznak, míg a bonyolultabb feladatokat ötvöző és nagyobb eszközigényű szerkezetkész épületek, építmények kialakítását végzik az előbb említett erős középvállalatok. A munkavállalók háromnegyede fizikai munkát végez a magyarországi építőiparra általánosságban jellemző alacsony bérért Szolgáltatás A működő vállalkozásokon belül Hódmezővásárhelyen is a szolgáltatási ágazat dominál, 75%-uk ebben a szektorban működik (2011). A szolgáltatási szektor a munkavállalóknak ugyanakkor csak az 44%-át HÓDMEZŐVÁSÁRHELY GAZDASÁGA 174

175 foglalkoztatja 56, aminek oka elsősorban a szektor versenyszférához tartozó cégein belül a kisvállalati méret meghatározó súlya. A szolgáltató cégek jelentős része egy-két főt foglalkoztató mikro-vállalkozás, jelentős részük a fogyasztási cikkek kereskedelme és javítás területén működik. Jellemző ugyanakkor, hogy a város legnagyobb foglalkoztatói közül több közszolgáltató van: a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ, a Polgármesteri Hivatal, az Alföldvíz Zrt. közmű cég, a Kapcsolat Központ. Speciális, de ehhez a csoporthoz tartozó vállalat a 62%-ban a spanyol osztrák anyavállalat tulajdonában lévő.a.s.a. Hódmezővásárhely Köztisztasági Kft, mely egyben a vállalatcsoport magyarországi leányvállalatának a dél-keleti régióban tevékenykedő operatív leányvállalata. A legnagyobb foglalkoztató a Magyar Honvédség V. Bocskai István Lövészdandárjának hódmezővásárhelyi helyőrsége. A versenyszféra nagyobb vagy közepes foglalkoztató szolgáltatói is az alacsonyabb képzettséggel betölthető alacsonyabb jövedelmeket biztosító - állásokat nyújtó kereskedelmi vagy lakossági szolgáltató cégek, pl. a TESCO és az Interspar. Hódmezővásárhely ma lehetőségei alatt teljesít a turizmus területén, ennek megfelelően a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás ágazat az összes működő vállalkozásból mindössze 5,1%-ot képvisel. Hódmezővásárhelyen 2011-ben 98 vállalkozást regisztráltak a szállítás, raktározás, posta, távközlés gazdasági ágban, amelyek a városban nyilvántartottak 3,4%-át képviselték. A szervezeti struktúrában betöltött súlyuk területi viszonylatban nem mutat számottevő eltérést a megyei átlagtól. A város szolgáltató szektorának vállalatai között ugyanakkor nincsen modern ipari szolgáltató vállalat, mely például fel tudná szívni a városban képzett közép- és felsőfokú végzettségű informatikusokat, vagy munkát kínálna a városba (nehezen) visszatérő diplomásoknak Gazdasági szervezetek főbb jellemzői Hódmezővásárhelyen regisztrált vállalkozás van, az ezer lakosra jutó vállalkozások száma 146. A Délalföldi régió megyei jogú városaival összehasonlítva az ezer főre jutó vállalkozások számát megállapítható, hogy lakosságarányosan Hódmezővásárhelyen van a legkevesebb vállalkozás. Vásárhelyhez hasonlóan a régió minden megyei jogú városára jellemző, hogy a regisztrált vállalkozások száma az előző évtized első felétől folyamatosan nőtt. Hódmezővásárhely Szeged Kecskemét Békéscsaba db db / 1000 fő db db / 1000 fő db db / 1000 fő db db / 1000 fő , , , , , , , , , , , ,5 36. táblázat: A regisztrált vállalkozások száma a Dél-alföldi régió megyei jogú városaiban Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis 56 A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek adatai. Forrás: KSH. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY GAZDASÁGA 175

176 Hódmezővásárhelyen a Dél-alföldi tendenciához némileg hasonlóan a regisztrált vállalkozásoknak csak kevesebb, mint fele a valóban működő vállalkozás (2011-ben db): ezek ismérve, hogy a vizsgált év folyamán volt bevétele vagy foglalkoztatottja. A regisztrált vállalkozások számához viszonyítva a működő vállalkozások aránya az előző évtized közepe óta csökken. Hódmezővásárhely Szeged Kecskemét Békéscsaba db működő/ regisztrált db működő/ regisztrált db működő/ regisztrált db működő/ regisztrált ,0% ,5% ,8% ,5% ,5% ,6% ,1% ,9% ,5% ,7% ,6% ,3% 37. táblázat: A működő vállalkozások száma a Dél-alföldi régió megyei jogú városaiban Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis Az ezer lakosra jutó 61,8 működő vállalkozással Hódmezővásárhely a megyei jogú városok teljes mezőnyének végén található. Mivel a regisztrált szervezetek számának alakulása a helyi gazdasági élet szempontjából kevésbé mérvadó, a továbbiakban a működő vállalkozásokkal foglalkozunk ábra: A vállalkozások száma a lakosság arányában a megyei jogú városokban és Budapesten, Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis A működő vállalkozásokat létszám-kategóriák szerint vizsgálva, a 2011-es adatok alapján megállapítható, hogy a hódmezővásárhelyi vállalkozások döntő részét a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató mikrovállalkozások teszik ki (94,6%), a fős kisvállalkozások részaránya pedig 4,3% főt foglalkoztató középvállalkozásból 29 db található Hódmezővásárhelyen, míg a 250 főt meghaladó létszámmal működő nagyvállalatok száma mindössze 4 db. Ez a megoszlás a régió megyei jogú városainak mindegyikében hasonló. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY GAZDASÁGA 176

177 Létszám-kategória Hódmezővásárhely Szeged Kecskemét Békéscsaba db % db % db % db % 1-9 fő ,6% ,7% ,8% ,9% fő 84 2,9% 351 2,4% 288 3,0% 116 2,4% fő 39 1,4% 176 1,2% 122 1,3% 52 1,1% fő 29 1,0% 77 0,5% 70 0,7% 26 0,5% fő 3 0,1% 12 0,1% 8 0,1% 1 0,0% 500 fő felett 1 0,0% 6 0,0% 8 0,1% 2 0,0% Összesen ,0% ,0% ,0% ,0% 38. táblázat: A működő vállalkozások megoszlása létszám-kategóriánként a Dél-alföldi régió megyei jogú városaiban, Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis A vállalatméret-kategóriák lakosságarányos értékeit vizsgálva meg kell jegyezzük, hogy a tízezer főre jutó kisvállalkozások száma (33,4 db/tízezer fő) Hódmezővásárhelyen a megyei jogú városok rangsorának középmezőnyében található, míg a középvállalkozások aránya (5,9 db/tízezer fő) magasabb a vizsgált városok átlagos értékénél. Alacsony viszont a nagyvállalatok aránya ábra: A vállalkozások száma a lakosság arányában a megyei jogú városokban, méretkategóriánként, Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis Fontos mutatója egy település gazdaságának a jellemzően tőkeerős, jogi személyiségű társas vállalkozások száma és aránya. Hódmezővásárhelyen egy lakosra 24,7 ilyen vállalkozás jutott 2011-ben (ld ábra). Ez a vizsgált városok átlagos 40,9 db értékétől jelentősen elmarad. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY GAZDASÁGA 177

178 103. ábra: A jogi személyiségű társas vállalkozások aránya a megyei jogú városok állandó népességén belül, Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis A külföldi tőke jelentőségét országos összehasonlításban vizsgálva látható, hogy a Hódmezővásárhelyen működő 38 db külföldi érdekeltségű vállalkozás abszolút számban az egyik legalacsonyabb érték a megyei jogú városok között. Ugyanezt a működő vállalkozások arányában vizsgálva Hódmezővásárhely kedvezőbb helyezését láthatjuk: az 1,3%-os részarány magasabb többek között Debrecen értékénél is ábra: A külföldi érdekeltségű vállalkozások aránya az összes működő vállalkozáshoz viszonyítva a megyei jogú városokban, 2011 Forrás: KSH HÓDMEZŐVÁSÁRHELY GAZDASÁGA 178

179 Megjegyzendő továbbá, hogy a külföldi érdekeltségű vállalkozások átlagos saját tőkéje (599 millió forint) az országos átlaggal (587 millió forint) közel azonos volt 2011-ben, amivel Hódmezővásárhely több nyugatdunántúli várost is megelőz ábra: Az egy külföldi vállalkozásra jutó saját tőke a megyei jogú városokban, Forrás: KSH 9.4. Gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők, fejlesztési források Az előzőekben tárgyalt helyi folyó bevételeken felül további igen jelentős hatással bírnak a pályázati források. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv keretéből Hódmezővásárhely összesen 27,54 milliárd forint támogatást nyert, ami nem csupán abszolút értelemben számít alacsonynak a megyei jogú városok között, de az egy főre számolt relatív értéke ( forint/lakos) alapján is. Az ezen városok átlagos értéke ugyanis 1,13 millió forint lakosonként, közel kétszerese, mint Hódmezővásárhelyen. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY GAZDASÁGA 179

180 106. ábra: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv keretében megítélt támogatások összege és egy főre jutó összege. Forrás: KSH 9.5. Turizmus Noha nem tekinthető országos jelentőségű idegenforgalmi központnak, Hódmezővásárhely mégis számos turistacsalogató látványosságot és kulturális emléket felvonultat: műemlékek, múzeumok, galériák, néprajzi és népművészeti emlékek, színvonalas kulturális események, országosan ismert élénk képzőművészeti élet, természeti környezet, folyó- és állóvizek, termál- és gyógyvizek. Az idegenforgalom működését illusztráló keresleti adatok azonban egyértelműen azt mutatják, hogy bár érzékelhető az utóbbi években a javulás, jelenleg mégsem elég erősek, nem jó hatásfokkal működnek a város turisztikai szempontból fontos vonzerői. A város adottságainak, illetve a koncepciózus fejlesztési programoknak eredőjeként a város két irányt körvonalazott: kultúra/kulturális turizmus, illetve az egészség és kapcsolódó aktív, illetve ökoturizmus területe. E célokat elérendő több fejlesztés is megvalósult a 2000-es évektől kezdődően (pl. Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program I. ütem). A város turisztikai szakemberei több dokumentumban rögzítették a város turisztikai adottságait, lehetőségeit, azonban a városnak ma is érvényes, stratégiai típusú idegenforgalmi koncepciója nincsen. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY GAZDASÁGA 180

181 Kínálati jellemzők Szeged földrajzi közelsége miatt a turizmus területén is komoly elszívó erőt képvisel. A szegedi megfelelően kialakított szálláshelyek, a komplexebb és jobban szervezett vonzerők miatt a térségbe látogató turisták inkább Szegeden szállnak meg és mindössze egy napos látogatásra érkeznek Hódmezővásárhelyre. A minőségi szálláshelyek száma az elmúlt években ugyan jelentősen bővült, azonban a valóban vonzó turisztikai termékek hiányoznak: valójában nincsenek olyan országosan ismert és elismert rendezvények/események, speciális vonzerők, melyek sok érdeklődőt, turistát vonzanának, illetve az ideérkező látogatót hosszabb időn keresztül a városban tartanák. A város és térsége nemzetközi vonzereje minimális. Természeti környezet, éghajlat A térség meghatározó élővize a Tisza, melynek vízminősége ökológiai és rekreációs szempontból is megfelelő. A Tisza természetes vízvilága igen sokszínű, a könnyen megközelíthető horgászhelyeken sokféle hal fogható. A Mártélyi Tájvédelmi Körzet területén történt fejlesztések, a holtág, a Tisza évszázadokkal ezelőtti vadregényes, romantikus arculatát mind a mai napig megőrző ártéri erdő, növény- és állatvilág mind turistákat vonzani képes elemek. Ilyen potenciális elem továbbá a várost körülölelő tanyavilág is. Megközelíthetőség A város közúti megközelíthetősége jó, a forgalom egyes szakaszokon 2x2 forgalmi sávon zajlik, a vasúttal való megközelíthetősége viszont nehézkes (ezt a problémát a várhatóan a közeljövőben induló tram-train rendszer ugyan csak Szeged irányából feloldja). A városnak a határokhoz közeli fekvése és jó megközelíthetősége lehetővé tenné a Romániából, illetve Szerbiából érkező turisták idecsalogatását is. A legutóbbi országos kerékpáros közvélemény-kutatások szerint Hódmezővásárhely a kerékpárosok hazai Mekkája. Hódmezővásárhelyt és a térségi településeket be lehet járni kerékpáron, szép környezetben. Hódmezővásárhelyen belül is kiépített és folyamatosan fejlesztett kerékpárút hálózat áll a biciklizni vágyók rendelkezésére. A rendelkezésre álló utakat ma főleg a helyi lakosok használják, de megfelelő kiépített kapcsolódó infrastruktúrával (kerékpártárolók, szervizek, pihenők) a hálózat az aktív turizmust vonzó elem lehet. Épített környezet Hódmezővásárhely az Alföld egyik legősibb, legkarakteresebb városa, melynek gazdag múltját számos világhírű régészeti lelet például a Gorzsai és a Szálkaháti neolit korú tárgyak (kökénydombi Vénusz, fazék alakú arcos kerámiaedények, agyagszobrok), továbbá az Árpád-kori épület- és településmaradványok (Csomorkányi templomrom és falu a XIII.-XIV. századból) igazol. A világörökség várományos település külés belterülete egyaránt bővelkedik különleges, csak erre a tájra és kultúrára jellemző értékekkel, látnivalókkal. Maga a város szerkezete is sajátosan egyedi: az egykori településneveket megőrző városrészek (Susán, Tarján) organikus településszövete hitelesen és hangulatosan őrzi a vadvizes -térség korai lakóinak bölcs várostervezői képességét. Az egykori rangos mezőváros elmúlt századainak maradandó emlékei a HÓDMEZŐVÁSÁRHELY GAZDASÁGA 181

182 műemlékek. Az építészeti arculatot maghatározó legjelentősebb középületek: Református Ó-templom, Ó- gimnázium (Alföldi Galéria), Városháza, Fekete Sas Szálló és a főtéri paloták. Egyedülálló értéke Vásárhelynek tégla építészete is. A helyi agyagból, helyben készített színes idomtégla választékból művészi igényességű házak százai épültek az 1880-as évektől a II. világháború elejéig. A tömegesen fennmaradt lakóépületek mellett jó néhány attraktív középület például a Bethlen Gimnázium, az Úri Kaszinó és több templom példázza e kor kultúráját, ízlését és gazdaságát. Ritka látványosság az ugyancsak helyi téglából falazott Kőfal, a város négy kilométer hosszú árvédelmi műtárgya. A népi építészet megbecsült darabjainak számít pl. a belvárosban található Árpád utcai Tájház, a külterületi, gorzsai Tanyamúzeum, és a Papi-féle szélmalom Erzsébeten. A hódmezővásárhelyi épített környezet minőségét biztonsággal mutatják az igényesen felújított és jól karban- tartott közterületek. A Kossuth, a Szent István és a Kálvin tér után megújult a Hősök tere is, majd 2013-ban a Dr. Rapcsák András utca átépítése valósult meg. Ezzel együtt átfogó város-rehabilitációs program keretében tartalmi és formai értelemben is fejlesztették az ikonikus modernista épületet, a Bessenyei Ferenc Művelődési Központot. A város gazdag művészi hagyományaiból következően a közterületeken kiemelkedő mennyiségben és minőségben láthatók képző- és iparművészeti alkotások. Kultúra, hagyományok A kultúra, a művészetek és a közművelődés prioritást élvező területe a város életének. Ennek megfelelően az ITS-ben külön fejezet (8.4 Kultúra c. fejezetben) foglalkozik a témával, amely részletesen ismerteti a városnak ezen a területen számba vehető adottságait, vonzerőit: egyrészt múzeumokat, a kerámiaművészet emlékeit és mai megjelenési formáit, a népi mesterségeket, népművészeti emlékeket stb., másrészt a hagyományokra épülő, de ma már csak tudatos támogatással, fejlesztéssel továbbvihető művészeti, szellemi potenciált. Szálláshelykínálat A kereskedelmi szálláshelyek számát tekintve az elmúlt évtizedben több megyei jogú városban köztük Hódmezővásárhelyen is komoly változások következtek be. A legnagyobb fajlagos visszaesés Salgótarjánt és Pécset jellemezte, de Sopronban, Debrecenben, Nyíregyházán, Győrben és Kecskeméten is számottevő volt a csökkenés. Jelentősebb bővülés következett be ugyanakkor Szegeden, Veszprémben, Dunaújvárosban és Hódmezővásárhelyen ben a kereskedelmi szálláshelyek abszolút számát tekintve Hódmezővásárhely a vizsgált városok mezőnyének második felében helyezkedett el (997 férőhely). Többségében ipari (Dunaújváros, Salgótarján, Nagykanizsa, Tatabánya), vagy idegenforgalmi szempontból alulreprezentált városokat (Kaposvár, Szekszárd) előzött meg. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY GAZDASÁGA 182

183 107. ábra: A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma és kihasználtsága a megyei jogú városokban Forrás: KSH A kereskedelmi szálláshelyek közel 10%-os növekedése mellett Hódmezővásárhely esetében kiemelkedő a 2001 és 2012 közötti, egy főre jutó vendégéjszakák számának változása: 132,7% (ld ábra). Ezzel Dunaújváros után az országban a második legnagyobb mértékű növekedést sikerült a városnak elérnie, 2012-ben a városban egy állandó lakosra 0,72 fő vendégéjszaka jutott ábra: Az egy főre jutó vendégéjszakák száma és annak változása a megyei jogú városok és Budapest kereskedelmi szálláshelyein, Forrás: KSH HÓDMEZŐVÁSÁRHELY GAZDASÁGA 183

184 A 2001-hez képest tapasztalt 282%-os (644 férőhelyes) növekedés oka mind a szállodai kapacitás bővülése, mind pedig a közösségi szálláshelyek kialakítása. A szállodai férőhelyek számának növekedése kiemelkedően fontos, mint a minőségi turizmus alapja, különösen, hogy ezzel párhuzamosan nőtt a panziók kapacitása is. Ez utóbbi, valamint a kempingek relatív aránya csökkenése viszont a 410 db közösségi szálláshely kialakításának a következménye ábra: A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyszámának változása Hódmezővásárhelyen, Forrás: KSH Keresleti jellemzők A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számát, illetve a férőhely-kihasználtságot tekintve Hódmezővásárhely kétségtelenül a megyei jogú városok rangsorának az alsó harmadában található, az átlagos tartózkodási idő a városok átlagos értékét felülmúlja, közel 2,5 éjszaka/fő. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY GAZDASÁGA 184

185 110. ábra: Vendégéjszakák száma és átlagos tartózkodási idő a kereskedelmi szálláshelyeken a megyei jogú városokban Forrás: KSH További kedvező tény, hogy a város kereskedelmi szálláshelyein a két népszámlálás közötti időszakon belül nőtt a vendégéjszakák száma: a 2001-es fő után 2012-ben már fő volt az érték ábra: A vendégéjszakák számának változása Hódmezővásárhely kereskedelmi szálláshelyein, (ezer fő). Forrás: KSH A turisták közül is külön figyelmet érdemes fordítani a külföldiekre, az ő egy napra jutó költésük ugyanis átlagosan 2 2,5-szerese a hazai turisták költéseinek. A közötti időszak abszolút számokkal kifejezve kicsi, arányaiban mégis jelentős bővülése ellenére is a megyei jogú városok versenyében Hódmezővásárhely 2011-ben a középmezőny végén helyezkedett el a külföldi vendégéjszakák számát tekintve. Az elmúlt 10 évben a legjelentősebb bővülést Győr, Kecskemét és Székesfehérvár könyvelhették el - a külföldi vendégéjszakák számát az összes vendégéjszakára vetítve szintén ez a három város emelkedik ki, HÓDMEZŐVÁSÁRHELY GAZDASÁGA 185

186 50%-ot is meghaladó értékekkel. Mindhárom város a jól jövedelmező gazdasági (hivatás-)turizmusnak köszönheti előkelő pozícióját. A külföldiek arányát tekintve Hódmezővásárhely közel 40%-%-os értékkel szintén kedvező helyzetben érezheti magát ábra: Vendégéjszakák száma és átlagos tartózkodási idő a kereskedelmi szálláshelyeken a megyei jogú városokban Forrás: KSH 113. ábra: A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma Hódmezővásárhely kereskedelmi szálláshelyein, Forrás: KSH A város kereskedelmi szálláshelyein eltöltött külföldi vendégéjszakák száma 2001 és 2012 között több mint kétszeresére, ról re nőtt. A hódmezővásárhelyi és a környező települések külföldi tulajdonú HÓDMEZŐVÁSÁRHELY GAZDASÁGA 186

187 cégeihez üzleti célból érkezők, valamint az úszó- és vízilabda edzőtáborokon részt vevő külföldi sportolók is jelentősen gyarapítják az értéket. A kereskedelmi szálláshelyek abszolút száma és megoszlása mellett hasonlóan lényeges azok átlagos kihasználtsága. Ezen a téren Hódmezővásárhely alacsony értékkel rendelkezik, csak 4 (turisztikai szempontból kevésbé jelentős) megyei jogú várost előz meg. A legjobb kihasználtsággal a soproni szálláshelyek büszkélkedhetnek: itt egy átlagos szállásférőhely 130 éjszakán át foglalt a 365-ből, míg Hódmezővásárhelyen ez a szám csak 33. Ráadásul ez a mutató negatív módon változott az elmúlt 10 évben: 22%-kal romlottak a férőhely-kihasználtsági mutatók, feltételezhetően a jelentősen kibővült férőhelyszám következményeként ábra: Egy kereskedelmi szálláshelyre jutó éjszakák vendégéjszakák számának változása a megyei jogú városokban, Forrás: KSH HÓDMEZŐVÁSÁRHELY GAZDASÁGA 187

188 10. Táji és természeti adottságok vizsgálata A táji és természeti adottságok vizsgálata során forrásanyagként használt dokumentumok: Csongrád Megye területrendezési Terve (Csongrád Megye Önkormányzat 21/2005. (XII.1.) rendelete) Hódmezővásárhely MJV Településfejlesztési Koncepciója (2007.) Hódmezővásárhely MJV hatályos településrendezési eszközei (TSZT, HÉSZ és SZT) Hódmezővásárhely MJV Környezetvédelmi Programja (2012) Releváns helyi rendeleteket A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása Természeti adottságok Hódmezővásárhely MJV a Tiszántúlon, a Maros-Körös közén fekvő település, mely mindössze 25 km-re található Szegedtől, a 45-ös és 47-es számú utak találkozásánál. Hazánk második (Budapest után) legnagyobb közigazgatási területtel (487,98km²) rendelkező városa. Területi nagyságán kívül jelentős szerepet tölt be az oktatás, gazdasági, kultúra, művészet területén a dél-alföldi régióban Domborzati viszonyok Domborzatilag a Csongrádi-sík (1800km²) tájegységhez tartozik, mely Békés és Csongrád megye területén helyezkedik el. A Körös- Maros közének mintegy 35%-t kitevő, annak nyugati és délnyugati részén fekvő terület. A kistáj tengerszint feletti magassága 80 és 101 méter között változik, mely enyhén a Tisza-völgy irányába lejtő, a marosi hordalékkúphoz kapcsolódó síkság. Domborzattípusát tekintve rendkívül kis reliefű (1m/km² alatti a jellemző érték), alacsony átmenetekkel rendelkező síkság, amit rossz lefolyású mélyedések tagolnak. A maros hordalékkúp nyugati része a Tisza és Maros áradásai révén kialakult holocén felszín. A felszíni formák egyveretűek, változatosságot a lösziszapos felszín szikes agyaggal kitöltött erodált mélyedései és a Száraz-érhez kapcsolódó, különböző feltöltöttségi állapotban levő morotvák, morotvaroncsok jelentenek. Az agyagos, iszapos felszín közeli üledékeket keletről nyugatra egyre vastagodó infúziós (ártéri) lösztakaró fedi. Potenciálisan aszeizmikusnak tekinthető (6º-nál kisebb MS értékű) terület Geológiai és talajtani adottságok Talajképző kőzet a középtáj nagy részén az alföldi lösz. A táj DNY-ról veszi körül a Maros hordalékkúpját. Területe sík, melyet homokvonulatok kísérte folyóholtágak tarkítanak. A felszínt lösziszap fedi. A talajtakaró változatosságának meghatározó talajtípusa a csernozjom talajtípusok (80%). TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA 188

189 A legnagyobb területen (52%) az agyagos vályog mechanikai összetételű, gyengén savanyú kémhatású, a mélyben sós réti csernozjom talajok találhatók. Nagyon kedvező termékenységű réti csernozjom talajok 19%-ban fordulnak elő. A talajvízhatástól mentes alföldi mészlepedékes csernozjom talajok 6%-ot, és ennek a szintén felszíntől karbonátos mélyben sós változataik pedig 3%-ot foglalnak el. Hasznosításuk szinte teljes egészében szántó lehet. Jelentős kiterjedésen megtalálható még a löszös alapkőzeten kialakult szikes talajok (18%), réti szolinyec talajok (9%), sztyepesedő réti szolonyec talajok (8%), szolonyeces réti talajok pedig 1%-on fordulnak elő. A táj északi határa mentén löszös üledéken, agyag mechanikai összetételű, gyengén savanyú kémhatású, a (int.) földminőségi kategóriába sorolt réti talajok 2% területen találhatók Éghajlat Talajtípus kód Területi részesedés (%) táblázat: Talajtípus kódok és területi részesedésük Forrás: Magyarország kistájainak katasztere A Csongrádi-síkon (melyhez Hódmezővásárhely is tartozik) a napfényes órák száma évi közötti, nyáron óra közötti, télen a 190 órát is meghaladhatja a napsütéses órák száma. Az évi középhőmérséklet az északi területeken 10,2-10,4 C, déli területeken ~10,2 C, a tenyészidőszakban 17,2-17,4 C. Évi csapadékösszeg északi területeken 550mm-nél kevesebb, középső területeken mm, délkeleti területeken pedig kevéssel 600mm feletti. Az uralkodó szélirány északi, de gyakoriak még a délkeletirányú szelek is. Meleg, száraz, de északon inkább mérsékelten meleg éghajlatú a kistáj, délkeleten közel a mérsékelten száraz típushoz Vízrajzi adottságok A város felszíni folyóvizei két irányra oszthatók. A város déli részéből a Maroshoz folynak: Mezőhegyes- Élővíz-csatorna (42 km, 246 km²), Sámson-Apátfalvi-főcsatorna (139 km, 1498 km 2 ) és a Királyhegyesifőcsatorna (26 km, 98 km²); Nyugat felé a Tiszához folynak: Szárazér-Pogányi-főcsatorna (31 km, 390 km²), Mátyáshalmi-főcsatorna (36 km, 81 km²), Hódtó-Kistiszai-főcsatorna (17 km, 221 km²), Kakas-széki-csatorna (30 km, 85 km²), Ludaséri-főcsatorna (24 km, 188 km 2 ), Kórógyéri-főcsatorna (49 km, 698 km 2 ), Mágocsi- TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA 189

190 csatorna (60 km, 435 km²), Vekeréri-főcsatorna (36 km, 240 km²) és a Kurca (37 km 1266 km²). Nyugat felé fokozottan száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület. A felsorolt vízfolyások vizet csak időszakosan -főleg csapadékos években- vezetnek. A rétegvíz mennyisége közepes. A kutak átlagos mélysége 200m, melyek vízhozama a Tiszához közeli részeken jelentős. A mélyfúrások bőséges vízhozamát sokoldalúan felhasználják, de a kutak vízhozama a túlzott kitermelés miatt az utóbbi években és a hőmérsékletváltozás miatt csökkenő tendenciát mutat Növényzet Az egykori tájhonos tölgyerdők eltűntek, a mai erdők jó része telepített (fenyő, fűz, akác) erdő. Fontosabb erdőtársulások: bokorfüzesek (Salicetum triandrac) fűz- nyár égerligetek (Salicetum albea-fragilis) tölgy-kőris-szil ligeterdők (Querco-Ulmetum) pusztai tölgyesek (Festuco-Quercetum roboris) Jellemző nyílt társulások: löszpusztarétek, szikes homoki legelők, sztyeprétek. Jellemző lágyszárúak: gyapjúsás (Eriphorum angustifolium) mocsári nőszőfű (Epipactis palustris) ragadós müge (Asperula rivalis) gyilkos csomorika (Cicuta virosa) mocsári aszat (Cirisium palustre) óriás csenkesz (Festuca gigantica) A város kiváló talajain a magas színvonalú gabona-, iparinövény- (cukorrépa, kender, dohány, seprűcirok stb.) és takarmánytermesztés, s ez utóbbira alapozott állattenyésztés (elsősorban sertés és baromfi) folyik. A mezőgazdasági területhasznosítás fontosabb kultúrái a búza (20-52q/ha), az őszi árpa (20-30q/ha), a cukorrépa ( q/ha), a kukorica (30-50q/ha), lucerna (30-70q/ha), vöröshagyma (75-125q/ha) Állatvilág A területet jellemző természetben élő állatállomány jelentős átalakuláson és számbeli csökkenésen ment át az emberi beavatkozások következtében. Egyes fajok teljesen eltűntek, mások csak alkalmilag fordulnak elő. A csatornákban, holtágakban, folyók vízpartjain kétéltűek számos fajával találkozhatunk. Vízpartokon, mély, nedves területeken élnek a kétéltűek. A kétéltűeknél sokkal kisebb egyedszámban fordulnak elő a hüllők, melyek az elmocsarasodott területeken és a holtágakban fordulnak elő a leggyakrabban. A terület madárvilága rendkívül gazdag. A hazánkban előforduló 340 madárfajból mintegy fordul elő a Körös-vidéken. A térség a Kárpát-medence egyik legfontosabb gyülekező, és átvonuló helye. TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA 190

191 A Körös Maros Nemzeti Park mozaikos felépítésű, 13 területi egységből áll teljes területe hektár, amelyből hektár fokozottan védett. A Körösök és a Maros völgye vízrendezése során végbement változások eredményeként a mezőgazdaság a tájat másodlagosan átalakította, a legtöbb területet elhódította. A Körös Maros Nemzeti Park feladata a mozaikosan fennmaradt természeti értékek megőrzése Tájhasználat, tájszerkezet Tájtörténeti vizsgálat Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város az Alföld DK-i részén, a Békés-Csanádi-hátság és a Tisza melléki szikes, agyagos rétség találkozásánál fekszik. A két tájegység határán már több ezer évvel ezelőtt kedvező feltételek alakultak ki a megtelepedésre, amit a régészeti feltárások igazolnak. A 8. század végén nomád népeket és a bolgárok elől menekülő földművelő és állattartó szlávokat találtak itt a letelepedő magyarok. A tatárjárás előtt a város jelenlegi területén már hét templomos falu létezett. A tatárjárás után újabb falvak keletkeztek, melyek a török uralom alatt elpusztultak. A falvak területeit később a városhoz csatolták, aminek eredményeként a város területe hatalmasra nőtt. A régészek közel húsz középkori falu, illetve templom helyét találták meg. A XV. század közepén, amikor az addig különálló kis falvak, Hód, Vásárhely, Tarján és Ábrány összeolvadtak, létrejött az Alföld, illetve az ország jellegzetes nagyhatárú mezővárosa. Az 1437-ben Hódvásárhelynek nevezett település a város akkori földesurának, Hunyadi Jánosnak az oklevelében mint uradalmi központ szerepelt. Hódmezővásárhely környezetében a táj fejlődését a város történelmének minden időszakában meghatározta a település sajátos földrajzi környezete és egyedi fekvése, térszerkezeti kapcsolatai. A település Csongrád-Csanád közötti út mellett való fekvése kedvezett a kereskedelemnek. A középkorban a piacok és az állatvásárok segítették a település fejlődését. A török kiűzésének idején, 1693-ban újból török-tatár csapatok dúlták végig a település környékét és ennek a város is áldozatul esett. A 150 éves török uralom gyér népességet és lepusztult, elvadult tájat hagyott vissza maga után. A megmaradt lakosság a pusztai legelőkön és a vízjárta réteken gazdálkodva rideg állattartásra rendezkedtek be. A más országbéli távoli piacokra lábon elhajtott magyar szürke marha jól jövedelmezett. Az 1800-as évek második felében a város körüli mélyebb fekvésű területrészeket feltöltötték, lakóterületi lehetőséget biztosítva az új betelepülők számára. Hódmezővásárhely 1873-ban a megyéből kiválva nyerte el az önálló törvényhatósági jogot. Ettől kezdve mutatkoznak meg a városiasodás első jelei. Erőteljes növekedésnek indul a népesség, 1890-ben már lakosa van a településnek, amely alapján akkoriban az ország negyedik legnépesebb városának számított. A századforduló körül alakult ki a városközpont mai képe. A lakosság 70%-a földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott. Sajátos településszerkezetként alakult ki a település nagykiterjedésű határában a területet jellemző tanyarendszer. Az állattenyésztés továbbra is meghatározó megélhetési TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA 191

192 forrás volt a lakosság számára. A jövedelmező paraszti állattartást a minőségi lótenyésztés, az egyre bővülő baromfitartás és tojástermelés jellemezte. A gazdálkodó lakosság egy része fokozatosan tért át az állattartásról az extenzív gabonatermesztésre. A két világháború közötti időszakban a jó minőségű búza értékesítésének lehetőségei megnőttek, fellendült a sertéstenyésztés, növekedett a baromfitartás és baromfiexport. Megjelentek a bognár- és kovácsipar, a téglagyártás és a kocsigyárak üzemei. A második világháborút megelőzően, 1940-re Vásárhely a baromfitenyésztésben kiemelkedő fontosságú településsé vált. Az 1960-as évek végén jöttek létre a város nagyüzemei, amelyek nagy létszámú foglalkoztatottság mellett, gyakran gazdaságtalanul termeltek. A rendszerváltást követően az 1990-es években ezek a jellemzően állami tulajdonú nagyüzemek átalakultak, vagy megszűntek, helyüket más gazdasági tevékenységek, vállalkozások foglalták el. A külterület számos részén elszórtan, mozaikosan gazdasági csomósodások, mezőgazdasági és/vagy egyéb gazdasági telephelyek, beépített területek találhatók. Ezen üzemek léte, működése a város gazdasági és társadalmi élete szempontjából fontos, de egyben táj- és környezetvédelem, értékvédelem szempontjából figyelmet kívánó létesítmények Tájhasználat értékelése A tájhasználatot történelmi idők óta meghatározza a mezőgazdasági tájhasználat. A város nagy kiterjedésű külterületén a századforduló után kialakult tanyás gazdálkodáshoz, a mezőgazdasági szántóföldi növénytermesztéshez és a megfelelő mennyiségű és minőségű takarmány szükségletek előállítása mellett és/vagy legeltetéssel az állattartáshoz ma is megvannak a természeti feltételek. Jelen helyzetben, a kormány gazdaságpolitikai célkitűzéseire és preferált támogatási rendszerére támaszkodva a foglalkoztatottság és a gazdaság növekedési lehetőségei, valamint mértéktartó, környezettudatos haszonvétel mellett, a környezet- és természetvédelem szempontjából is kedvező lehet a tanyarendszer fenntartása, a jó termőhelyi adottságoknak megfelelő növénytermesztés és állattartás, állattenyésztés támogatása. Az OTrT 3/2. sz. mellékletén jelölt Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete jelentős területeket határoz meg a külterületnek a belterülettől K-re lévő részén. A 3/3. sz. mellékletén jelölt Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete csak szórványosan, kis területrészekre vonatkozóan, de Hódmezővásárhely MJV egész külterületét érinti. Az OTrT 3/4. sz. mellékletén jelölt Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetébe Hódmezővásárhely területén első sorban a mára szórványosan megvalósított erdők, kiemelten a Mártélyi védett hullámtéri erdők tartoznak. Az OTrT január 1-től hatályos módosítása az erdőtelepítésre alkalmas terület övezetét megszüntette, így ezt a megyei terv kijelölése ellenére, a településrendezési terv készítésekor már nem kell alkalmazni. TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA 192

193 10.3. Védett, védendő táji- természeti értékek, területek Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Az OTrT 3/5. sz. mellékletén jelölt Tájképvédelmi szempontból kiemelendő terület övezetének része a Mártélyi ártér Alsó-Tisza hullámtér, a Hódmezővásárhelyi Kék-tó és a Kardoskúti Fehértó környezete. Csongrád Megye TrT 3. melléklet 4. pontja szerinti övezeti tervlapon jelölt országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe az országos ökológiai hálózatnak a város területén meghatározott magterülete, ökológiai folyosó és pufferterülete, valamint ezek szűkebb környezet tartozik. A város területén a megyei tervben nincs kijelölve térségi jelentőségű tájképvédelmi terület. A település külterületének arculatát alapvetően meghatározza a tájképi szempontból is értékes természeti környezet, valamint ezen túl a táj történeti fejlődése során kialakult beépítésű és ma a városhoz tartozó kisebb falvak lakott területeinek, a mezőgazdasági területek művelésére, a gazdálkodás és a kintlakás céljainak megfelelően elszórtan létesült tanyáknak és gazdaságoknak a látványa ábra: OTrT 3/5. sz. melléklet: Tájképvédelmi szempontból kiemelendő terület övezete 116. ábra: CSMTrT 3. melléklet 4. Pontja: Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Az országos és kiemelt térségi és megyei övezetekre vonatkozó szabályokat, valamint az országos övezetek lehatárolását az OTrT módosítása megváltoztatta, a megyei övezetek egy részét megszűntette, így a megyei tervben meghatározott övezetek nem mindegyike vehető figyelembe a továbbiakban. Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetei ig lesznek hatályban, ezt követően a helyükre az OTrT övezeti szabályozása szerinti, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület országos övezete lép majd. Ennek a pontos lehatárolását, a megyei terv módosításáig, a településrendezési eszközök készítésénél kell meghatározni a nemzeti park igazgatóságok adatszolgáltatása alapján Az országos és megyei övezeteket a meghatározott államigazgatási szervek adatszolgáltatása figyelembevételével a településrendezési terv készítése során kell lehatárolni, pontosítani ±5%-os eltérési lehetőséggel. TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA 193

194 Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló, védelemre tervezett terület, érték, emlék Natura 2000 területek Hódmezővásárhely MJV külterületének alábbi részei az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet (N2000 Kr.) által kihirdetett Natura 2000 hálózathoz tartozó területek: Alsó-Tisza-völgy (HUKN10007) különleges madárvédelmi terület (SPA) Vásárhelyi és Csanádi-puszták (HUKM10004) különleges madárvédelmi terület (SPA) Tisza hullámtér (HUKN20031) különleges természet-megőrzési terület (SCI) Hódmezővásárhely környéki és csanádi-háti puszták (HUKM20001) különleges természetmegőrzési terület (SCI) Hódmezővásárhelyi Kék-tó (HUKM20002) különleges természet-megőrzési terület (SCI) A Natura 2000 hálózatnak az alábbi részei érintik a város területét (a Natura 2000 területek Hódmezővásárhely területét érintő részeinek hrsz-os listája mellékletben szerepel. Különleges madárvédelmi területek (SPA) Alsó-Tisza-völgy (HUKN10007) különleges madárvédelmi terület. Az Alsó-Tisza Csongrád és Szeged közötti szakasza, valamint Ny-on a Duna-Tisza-közi homokhátságig kiterjedő terület. A terület madárvilága rendkívül változatos, vonuló és telelő madárfajok (gémek, réti sas, stb.) élő- és táplálkozó helyeinek ad helyet a terület. Vásárhelyi és Csanádi-puszták (HUKM10004) különleges madárvédelmi terület. A terület legismertebb része a Kardoskúti Fehér-tó. A terület élőhelyei a madarak számára szerves egységet képeznek a közeli Csanádi-hát területével. Az ide tartozó területek a vonuló madarak számára a térség legfontosabb pihenőhelyei. Jelentős a területen a kékvércse állomány és a túzokállomány is. Országos és térségi jelentőségű természetvédelmi területek Hódmezővásárhely MJV területén országos jelentőségű védett terület Kardoskúti Fehértó Körös-Maros Nemzeti Park területén belüli, Hódmezővásárhelyhez tartozó területrésze Mártélyi Tájvédelmi Körzet Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága kezelésében lévő, Hódmezővásárhelyhez tartozó területrésze Az országos jelentőségű védett területeket a hatályos Településszerkezeti terv is tartalmazza. TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA 194

195 Ex-lege védett természeti értékek A Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása szerint Hódmezővásárhely területén 32 db ex lege védett természeti érték, kunhalom található. Helyi jelentőségű védett természetvédelmi területek Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének a zöldterületek létesítéséről, használatáról, védelméről fenntartásáról szóló egységes szerkezetű 13/2004. (03.08.) Kgy. sz. önkormányzati rendelet 2. számú melléklete szerint a többször módosított 22/1993. (10.11.) Kgy. r. 35 alapján: Helyi jelentőségű természetvédelmi érték Ady Endrei utcai platánsor Bercsényi utcai tölgyfák Epreskert(12252/1-2 hrsz (0,99 ha) Népkert és a Strandfürdő területe (5240/1, 5241 hrsz (7ha) Jókai utcai piramistölgyek Fokozott védelmet élvező faegyedek, fasorok A 13/2004. (03.08.) Kgy. sz. önkormányzati rendelet 2. számú mellékletében felsorolt faegyedek (fasorok) és a melléklet előírásai szerint meghatározott adottságú faegyedek (fasorok) helyi természetvédelmi oltalom alatt állnak. A védelmi rendelet a védett, illetve védelemre tervezett természeti értékek fás növényzetének kezelésére, vonatkozó előírásokat is tartalmaz Ökológiai hálózat Hódmezővásárhely MJV területén a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása, valamint az OTrT 3/1. sz. mellékletén jelölt Országos ökológiai hálózat övezetének lehatárolása szerint z országos ökológiai hálózathoz tartozóak a Natura 2000 területek és környezetük, ezen kívül a település külterületén elszórtan kisebb területek (lásd: Táj- és természetvédelem c. tervlap). Az ökológiai hálózathoz tartozó területek közül a Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása szerint a belterületen pufferterületként nyilvántartott a Maros utca Délibáb utca vonalától D-re, a Marsoteleki út K-i és Ny-i oldalán lévő beépítetlen, mélyfekvésű terület, amit a hatályos Településszerkezeti terv részben vízgazdálkodási területként, részben beépítésre szánt kereskedelmi-gazdasági területként és lakóterületként határoz meg. A belterület további, ökológiai hálózathoz tartozó pufferterületei a Szeged-Orosháza vasútvonal két oldalán a belterület K-i határában telepített két erdősáv, valamint a Kakasszéki-csatornától D-re lévő részben roncsolt, gyepes területek. TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA 195

196 A város természeti értékeinek bemutatását, a környezeti nevelést többek között az alábbi három tanösvény is szolgálja: Téglagyári kubikgödrök tanösvény (Rárosi úttól K-re, a belterület É-i határán) Ártéri tanösvény (Mártélyi holtág) Tiszai tanösvény (Mártély) Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése A város Hosszútávú Településfejlesztési Koncepciója és a város Környezetvédelmi Programja a magasabb rendű programokkal és tervekkel összhangban kiemelten kezeli az értékes táji-természeti adottságok megőrzését, gondozását. Ezért fontos a napjainkban is potenciális veszélyforrást jelentő alábbi tájhasználati konfliktusok vizsgálata és megoldása: a hatályos Településszerkezeti terv területfelhasználása és a természetvédelem szempontjából értékes területek a meghatározott területhasználat szempontjából konfliktusterületek (pl. regionális hulladéklerakó környezete, Maroslelei út menti területek) a táj- és településkép értékes látványainak megőrzését veszélyeztető területhasználat és beépítés tájhasználati konfliktusa; az elszlömösödött, leromlott területek, tájhasználatok potenciális környezeti konfliktusai (pl. táj- és településkép romboló látvány, hulladékelhagyásból, egyéb talajszennyezésből eredő vízés talajminőség veszélyeztetés, deflációs-, eróziós károk); a lakófunkció, a beépítéssel járó gazdasági tevékenység megjelenésének gyakorisága növekszik a külterületen a mezőgazdasági egyéni gazdálkodás támogatási rendszerének bővülésével, lehetőségeivel összhangban, ami a környezethasználatra vonatkozó jogszabályi előírásoktól eltérő területhasználat esetén kedvezőtlenül befolyásolhatja a külterületi tájhasználatot, a környezet minőségét, amit a külterületi építési lehetőségek, különösen a mezőgazdasági területeket érintő építési lehetőségek területhasználatnak megfelelő szabályozása tarthat megfelelő mederben. A beépítésre nem szánt területek övezeteiben magvalósuló létesítmények táji környezetre gyakorolt hatása általában jelentős az elhelyezhető építmények egyedisége, tájképi kitettsége miatt. a mezőgazdasági területek végleges más-célú hasznosításával megvalósuló zöldmezős beruházások folyamatosan csökkentik a termőföld mennyiségét, aminek következtében a beépített területek és az élő környezet területi aránya kedvezőtlenül alakul. A területtakarékos, ésszerű tájhasználat megkívánja, hogy a beépítésre szánt területek fejlesztésére elsősorban már a termelés alól kivont beépítetlen, vagy beépítésre már korábban igénybe vett (barnamezős területek), rehabilitációval, funkcióváltással újrahasznosítható területek legyenek felhasználva. Hódmezővásárhely MJV néhány kisebb elsősorban korábban anyagkitermeléssel érintett és még nem teljesen rekultivált területrésze (a Kutasi úti Arany temetőtől É-ra lévő volt téglagyári anyagbánya terület ökológiai hálózat pufferterület; a város DNy-i határában a Szegedi úttól D-re lévő bányaterület; a TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA 196

197 Maroslelével közös közigazgatási határon Batida belterületétől DNy-ra lévő és a Szeged-Orosháza vasútvonaltól É-ra lévő felhagyott, részelegesen rekultivált bányák területe) a Csongrád Megye TrT 3. melléklet 4. pontja szerinti övezeti tervlapon jelölt térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetébe tartozik. A megyei terv ezen övezeti szabályozását a város területére vonatkozóan a felhagyott, illetve meglévő bányaterületek rekultivációs rendezési feladatai, valamint a táji-, természeti értékkel rendelkező területek védelme indokolta. (A január 1. óta hatályos OTrT 31/B. g) pontja alapján ezt a módosított OTrT által megszüntetett megyei övezetet a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni.) TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA 197

198 11. Zöldfelületi rendszer A települési zöldfelületi rendszer elemei A település zöldfelületi rendszerének elemei a közterületen kialakított közparkok, közkertek, a jelentős zöldfelületű létesítmények kertjei (pl. különleges területek temető, sport- és rekreációs területek; oktatási- és egészségügyi létesítmények kertjei), lakókertek, erdő- és mezőgazdasági területek (kertes területek), vonalas zöldfelületi elemek (utakat, vízfolyásokat kísérő gyepes, illetve fásított zöldsávok, fasorok. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város zöldfelületi rendszere sajátos karakterű. A település 49 ezer ha területének 87,5%-a (mintegy 43 ezer ha) termőterület, a többi művelés alól kivett, beépített terület. A település országos viszonylatban is nagy kiterjedésű külterületének meghatározó része mezőgazdasági terület. A mintegy 43 ezer ha termőterületnek 94%-a mezőgazdasági terület. A település erdősültsége messze elmaradva az országos átlagtól, alig éri el a 4%-ot, az erdők mindössze, 4,8%-át adják a termőterületnek. A település zöldfelületi rendszerét jellemző adottságokat a település fejlődésének sajátosságai, a tájhasználat történeti változásai, kialakult jellege határozza meg. A város zöldfelületeinek karakterét, mint minden települését alapvetően befolyásolják a település táji-, természeti adottságai, a történeti, társadalmi, gazdasági fejlődése. A város a kedvező térszerkezeti fekvése, táji-, természeti adottságai, jó közlekedési lehetőségei miatt már történeti idők óta vonzó volt a lakóterületek kialakítására, a gazdasági célú fejlesztések számára. Hódmezővásárhely külterületén szigetszerűen helyezkedik el a négy egykori tanyaközpont: Batida, Erzsébet, Kútvölgy és Szikáncs beépített területe. Jelentősebb védelemre érdemes zöldfelülettel csak Kútvölgy rendelkezik. Az egykori gyógyintézet kertjének idős növényállománya védelemre érdemes értékes faegyedekből áll. A hatályos településrendezési terv a kert helyi természetvédelmi területté nyilvánítását javasolta. A létesítmény magántulajdonban van. A tulajdonos a kert fenntartásáról színvonalasan gondoskodik, de a létesítmény jelenleg új funkcióra, hasznosításra vár. A többi önálló belterületi településrészen értékesebb fás növényzet elsősorban az egykori tanyasi iskolák udvarában, illetve a közeli mezőgazdasági üzemek, majorok területén, illetve a környezetükben található. Batidán a központban elhelyezkedő közpark területén és a majorság udvarán van számottevő fás növényállomány. Jelentősebb utcafásítás is csak Batidát jellemzi Szerkezeti, kondicionáló szempontból lényeges, a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek A város zöldfelületi rendszerére a jó ellátottság és a zöldfelületi elemek arányos eloszlása jellemző. A közcélú zöldfelületeket (zöldterületek) jól kiegészítik a magántulajdonú és az intézményi zöldfelületek (lakókertek és intézménykertek). ZÖLDFELÜLETI RENDSZER 198

199 A zöldfelületi rendszer városszerkezeti és kondicionáló szempontból meghatározó elemei a Kásaerdő, mint parkerdő egybefüggő, nagy kiterjedésű területe, a városközponti zöldterületek (Kossuth tér, Hősök tere, Kodály Zoltán utca menti közpark, Népkert) és értékes fasorok (pl. Ady Endre utca). A zöldfelületi karaktert meghatározó sajátosságok a központi belterületen a széles, fásított zöldsávú utcahálózat, a város szegélyén lévő kertvárosias és falusias lakóterületek intenzív hasznosítású, fásított lakókertjei (Kishomok, Öreg- Kishomok, egyéb belterületek: Batida, Szikáncs, Erzsébet, Kútvölgy), valamint a város-közeli intenzíven művelt kertes (gyümölcsös) mezőgazdasági területek. A külterületen a zöldfelületi karakter meghatározó elemei a mártélyi hullámtér, a külterületi utakat, csatornákat, volt holtágakat kísérő fásítások, ligetes fás gyepterületek, a fásított tanyák és fásított mezőgazdasági üzemi területek és környezetük, a mozaikosan elhelyezkedő erdőterületek és nem utolsó sorban a szántóföldi művelt mezőgazdasági területek Zöldfelületi ellátottság közparkok, közkertek A hatályos településszerkezeti tervben meghatározott területfelhasználása alapján a településszerkezeti szerepük, illetve a lakosság zöldfelületi szükségleteinek kielégítése szempontjából a legfontosabb városi szintű közcélú/közterületi zöldfelületek: Városi szintű közparkok/történelmi kertek a rehabilitációs rendezés során ütemezetten megújult Kossuth tér, a Hősök tere a Petőfi Sándor Művelődési Központ környéke a helyi természetvédelmi oltalom alatt lévő Népkert területe és Epreskert területe a 47-es mellett Kodály Zoltán utcai közpark amelyek közül az első három terület közterület-rendezése, zöldfelületi és funkcionális rekonstrukciós fejlesztése a Településfejlesztési Koncepcióban is megfogalmazott, részben megvalósult, illetve megvalósítás alatt lévő célkitűzés. Lakókörzet szintű közparkok, közkertek a Hódtó utcai lakótelep közparkja a Szent István tér az újvárosi Széchenyi tér Újváros területén a Makói Országút mentén kijelölt közpark területe, melynek javasolt a város zöldfelületi rendszerében elfoglalt szerepének a felülvizsgálata Damjanich utca menti zöldsáv - utcakertek- dísz és pihenőkertek lehetősége A Kodály Zoltán utcai közpark, a Hódtó utcai lakótelep közparkja szintén közterület-rendezést, zöldfelületi és funkcionális rekonstrukciós fejlesztést igényel, területük zöldfelületi kondicionáló értékének és ZÖLDFELÜLETI RENDSZER 199

200 rekreációs szerepének erősítése érdekében. A Településfejlesztési Koncepció az előzőekben meghatározott közterületi felújításokat (kertépítészeti rekonstrukció növényzet, felszereltség: szoborhelyek felülvizsgálata, utcabútorok cseréje és felújítása, stb.) irányoz elő az újvárosi Széchenyi téren, az Epreskert területén, a Virág utca, az Ipoly utca, a Jókai utca és a Szabadság téri piac környezetében. A meglévő zöldterületi létesítmények (közparkok, közkertek) mellett a Településfejlesztési Koncepcióban is nevesített, új, szerkezetileg is meghatározó zöldterületek, jelentős zöldfelületű különleges területek, intézmények tervezettek a városszövetben. A zöldfelületi rendszer fontos tervezett elemei: új sétányszakaszok kialakítása: pl. az Andrássy út meghosszabbítása, Bethlen Gimnáziumtól a Kórházig Kishomokon új sportterület és közpark létrehozása A Településfejlesztési Koncepció játszóterek, játszóhelyek létesítését irányozza elő az Epreskert, a Somogyi utca, a Damjanich utca, a Váci Mihály utca és Gyöngy utca, a Szellő sor területén és még a város több más részén, pl. Kishomok tervezett új sport-, illetve közpark területén. A lakótelepi nagyvárosias lakóterületeken az átlagosnál nagyobb, összefüggő zöldfelületek alakultak ki, amelyek funkcionális és kondicionáló értékük, a terjedelmük, valamint kialakításuk miatt jelentős elemek a város zöldfelületi rendszerében. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének a zöldterületek létesítéséről, használatáról, védelméről fenntartásáról szóló egységes szerkezetű 13/2004. (03.08.) Kgy. sz. önkormányzati rendelet 2. számú melléklete a többször módosított 22/1993. (10.11.) Kgy.r. 35. alapján kijelölte a belterület helyi rendelettel védett zöldfelületi elemeit. Helyi jelentőségű természetvédelmi érték: Ady Endrei utcai platánsor Bercsényi utcai tölgyfák Epreskert(12252/1-2 hrsz - 0,99 ha) Népkert és a Strandfürdő területe (5240/1, 5241 hrsz - 7ha) Jókai utcai piramistölgyek Fokozott védelmet élvező faegyedek, fasorok A 13/2004. (03.08.) Kgy. sz.önkormányzati rendelet 2. számú mellékletében felsorolt faegyedek (fasorok) és a melléklet előírásai szerint meghatározott adottságú faegyedek (fasorok) helyi természetvédelmi oltalom alatt állnak. A védelmi rendelet a védett, illetve védelemre tervezett természeti értékek fás növényzetének kezelésére, vonatkozó előírásokat is tartalmaz. A hatályos Településszerkezeti terv a rendeletben felsorolt védett értékeken túl javaslatot tesz a Petőfi Sándor utca és a Bajcsy-Zsilinszky utca fasorainak védelmére is. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER 200

201 Utcafásítások, fasorok A város utcái jellemzően fásítottak. Hódmezővásárhely városközpontjának legfőbb zöldfelületi értékei azok a fasorok, amelyeket a történelmi városközpont széles utcáiban alakítottak ki. Az utcafásítások jellege, kialakítása változó. Az egységes kialakítású utcai fasorok (pl. Ady Endre utca) értékes, védelemre érdemes, védett városképi elemek, amelyek igen kedvezően alakítják a településképet, a városi környezet minőségét. A jellemzően síkvidéki fekvésű város lakóutcáinak sajátossága, hogy a kis lejtésű utcák felszíni vízelvezetési nehézségei miatt, valamint helyenként a történelmileg kialakult mezővárosi szekérbeállós porták miatt az utcákban széles zöldsávok, széles, gyakran gyepes szikkasztó árkok alakultak ki. A széles zöldsávok általában fásítottak, de a fásítás sem a választott fafajták, sem a faegyedek korát tekintve általában nem egységes. A fák kifejlett állapotának elérését akadályozza, hogy a közvilágítás, a villamosáram-ellátás, illetve adott esetben a többféle távközlési szolgáltatás légvezetékes köműhálózattal történik, aminek védelme miatt a fákat metszeni, csonkolni kell. A helyi építészeti hagyományoknak megfelelő sajátos anyaghasználatú és kialakítású épületek, valamint a fásított zöldsávokkal kialakított utcák látványa védelemre érdemes építészeti karaktert, településképet formáz. Jelentős zöldfelületű különleges területek, intézménykertek A város zöldfelületi rendszerében részben a területnagyságuk, részben a zöldfelületük jellege, minősége következtében fontos elemek a temetők (Kincses temető, Arany temető, Dilinkai temető, Tuhutum utcai Izraelita temető), a Városi Stadion létesítménye és nem utolsó sorban a helyi jelentőségű természetvédelmi területként védett Strandfürdő a Népkert területével. Hódmezővásárhely temetői közül értékes fás növényzete van a Tuhutum utcai Izraelita temetőnek, az Arany temető régebben használt területrészének, illetve a Kincses temetőnek a ravatalozója környezetében és a hozzá vezető út mentén. A Dilinka és az Izraelita temető megfelelő kertépítészeti kialakítás és fenntartás mellett távlatban kegyeleti parkként maradhat fenn. A Városi Stadion területén a gyepes sportpályák miatt a zöldfelületek aránya jelentős, de igen kevés a fás növényzet. A sportlétesítmény használati értékének növelése érekében a szabadtéri pályákon kívüli zöldfelületek kertépítészeti fejlesztése, a fás növényállományának növelése szükséges. Erdőterületek A település erdősültsége alig 4%, ami jelentősen elmarad az országos átlagtól annak ellenére, hogy a természeti adottságok kedvezőek az erdőgazdálkodáshoz is. A település területén, az OTrT-ben meghatározott kiváló és jó termőhelyi adottságú szántóterületeken kívül jelentős területi lehetőség van erdőtelepítésre. Az OTrT a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetébe tartozónak jelöli Hódmezővásárhely területén a mártélyi hullámtéri területet, a Kásaerdő területét, valamint a külterületen mozaikosan, szórtan sok más kisebb terjedelmű területet, amelyeknek egy jelentős része már ma is erdőtervezett terület. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER 201

202 Az elmúlt 5-10 évben a belterülettől Ny-ra és DNy-ra lévő külterületi településrészeken és az egyéb belterületeken kisebb egységekben történtek erdősítések. Az egykori tájhonos tölgyerdők eltűntek, a mai erdők jó része telepített (fenyő, fűz, akác) erdő. A település legnagyobb összefüggő erdőterületei a mártélyi hullámtérben kialakult ártéri erdők és a belterület kimagasló zöldfelületi értékét jelentő, Kertváros városrészbe ékelődve létesített városi parkerdő, a Kásaerdő területe. A Kásaerdő parkerdei fejlesztése már hosszú ideje része Hódmezővásárhely Városfejlesztési Koncepciójának, illetve zöldfelület-fejlesztési programjának, de ennek megvalósítására még nem került sor. A Kásaerdő parkerdei fejlesztése jelentősen növelheti a terület rekreációs értékét, azonban a fejlesztési szándék megvalósításáig is az erdő intenzíven fásított területének a városklímára gyakorolt jótékony hatása a parkerdei fejlesztés nélkül is jól érvényesül. Ökológiai szempontból a Tisza és holtágai hullámterének ártéri erdőterületeket magába foglaló "zöldfolyosója" kimagaslóan értékes. A hullámtéri gazdálkodás ökológiai érdekeinek figyelembe vételével, a hullámtéri szántók egy részének erdősítése, gyepterületté alakítása tovább emelné a mártélyi holtág védett területének ökológiai értékét. Jelentős az ökológiai értéke a feltöltődött, volt folyómeder területeken kialakult mélyfekvésű gyepeknek, a ligetes-fás területeknek, az élő csatornákat kísérő fás rét-legelő területeknek, fásításoknak. A tájban szórtan, mozaikosan elhelyezkedő tanyák környezetében, valamint az egyéb belterületeken az intézmény- és lakókertekben, a közterületeken a tájkarakter, a mikrokörnyezet és a tájképi látvány szempontjából meghatározó értékes fásításokat létesítettek. Tájfásítás A külterületi utakat kísérő fasorok, erdősávok, illetve azok rendszere sok helyen hiányos. A 47-es és 45-ös utak menti kőris, juhar és akác fasorok, erdősávok, valamint minden meglévő út és csatorna menti fásítás értékes zöldfelületi elemei a tájnak, ezért a megtartásuk, felújításuk, a fasorok kipusztult faegyedeinek pótlása fontos feladat a tájgondozásban, tájfejlesztésben. A város egyéb belterületeihez vezető országos közutak (a 4421 jelű Erzsébeti út, a 47-es főút és a 4418 j. út felöli bekötőút Kútvölgy felé, a 4414 jelű Maroslelei út Batida felé) mentén telepített fasorok hiányosak. A Szikáncshoz vezető 4415 j. (Makói Országút) mentén szakaszosan hiányzik az útmenti fásítás, a városhoz közeli részen nincs telepítés, Szikáncs térségében erdősáv kíséri az út vonalát. A mártélyi j. út mentén a belterülethez közeli szakaszon szinte teljesen hiányzik az út menti fásítás, a közigazgatási határ felé haladva azonban teljesebbé válik, de közlekedés-biztonsági szempontból kedvezőtlen módon a fasor elsősorban az út belső ívében, a belátást korlátozva teljes. A nagymágocsi j. út menti széles védőfásítás (a védőfásítás területe biztosított!) a belterülethez közeli szakaszon még majdnem teljes, a város közigazgatási határa felé haladva azonban egyre hiányosabb. A régi szegedi út (4454 j. út) fásítása is hiányos. Az országos közutak, valamint a mezőgazdasági területek, üzemi területek, tanyák megközelítését szolgáló tájszerkezeti jelentőségű külterületi feltáró utak, csatornák mentén megvalósított tájfásítások szerepe igen nagy a szélerózióval szemben érzékeny térség talajvédelme, levegőtisztaság-védelme, a települési ZÖLDFELÜLETI RENDSZER 202

203 környezet szélerózió által okozott porverés elleni védelme szempontjából. Mindezek mellett jelentős a hatásuk a táj ökológiai és tájképi értékének az alakításában. Az erdők védelmi vagy gazdasági elsődleges rendeltetése mellett, másodlagos rendeltetésként, funkcióként kialakulhat a közjóléti funkció is, különösen a városias beépített területek, vagy egyéb más rekerációs adottságokkal rendelkező terület pl. rekreációs céllal utóhasznosított bányatavak (Öreg-Kishomok városrész déli határában a működő bánya melletti felhagyott bánya környezete; a Maroslelei út nyugati oldalán kialakult bányatavak területe) - környezetében. Mezőgazdasági területek, kertek A volt holtágak vonalát, a csatornákat kísérő mélyfekvésű területek jelentős ökológiai értékű természetközeli állapotú rét, legelő művelési ágú mezőgazdasági területek. Az város határában intenzív hasznosítású kertek (pl. Papere és a belterület keleti és déli határában lévő kertek) értékes, jellemzően gyümölcsfákkal ültetett zöldfelületek alakultak ki. A város zöldfelületi rendszerében ezek az intenzíven művelt kertek is értékes elemek. A zöldfelületi ellátottság összefoglaló adatai A város lakossága a zöldfelületi ellátottságát tekintve mind mennyiségi, mind minőségi szempontból viszonylag kedvező helyzetben van. A biológiailag aktív területek aránya a városban magas, mert nagy a kertes, hagyományos családiházas lakóterületek aránya. A telepszerű többszintes nagyvárosias lakóterületeken az épületek között jelentős nagyságú, parkosított zöldfelületeket, közcélú lakókerteket alakítottak ki. A lakótelepek közkertjei általában rendezettek, gondozottak, funkcionális és zöldfelületi rekonstrukcióra szorulnak. A belváros burkolt területeinek magas arányát részben ellensúlyozzák a város arculatát, a településképet meghatározó, dendrológiai és településképi értéket is képviselő koros fasorok, amelyek egy része már helyi védelem alatt áll, és a város továbbiakat is tervez helyi védetté nyilvánítani. A KSH adatai alapján évi népességszám fő, a városi honlapon közölt település-statisztikai adatok alapján fő. A város összes zöldterülete m 2, ami 1 lakosra vetítve mintegy 7,5m 2 /fő zöldfelületi ellátottságot jelent az intenzíven fenntartott zöldfelületekre vonatkozóan. A pihenés, játék és sport céljára igénybe vehető parkok aránya az elvárhatónál alacsonyabb a gondozott zöldfelületeken belül. A városban 27 játszótér, tornapálya, pihenőhely található, amelyek területe összesen m A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái A település zöldfelületi rendszere, azon belül egyes alkotó elemek (pl. városi parkok, városi utcafásítások, lakókertek) környezeti és természeti értéke jellemzően megfelelő, helyenként kimagasló. A város a zöldfelületeinek védelme, fenntartása, megújítása érdekében mind a városüzemeltetés kapcsán, mind a jogi védelem helyi kereteinek meghatározásával jelentős és eredményes tevékenységet folytat, illetve célirányos intézkedéseket foganatosít. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER 203

204 A közösségi zöldfelületeket a megfelelő színvonalú fenntartás mellett jellemzi, hogy a funkcionális berendezettségük, felszereltségük, illetve a kertépítészeti kialakítottságuk, növényzetük alapján fejlesztésre, rekonstrukcióra szorulnak. A város Településfejlesztési Programja és a hatályos településrendezési terv a zöldfelületek fejlesztésére is tűz ki célokat, határoz meg feladatokat, de a tervezett fejlesztések megvalósításának ideje a ráfordítás költségeinek rendelkezésre állásától függ. A hatályos Településszerkezeti terv és Szabályozási terv a megye hatályos Területrendezési Terve alapján jelentős nagyságú területeket irányzott elő erdőként. A tervezett erdők megvalósításához stratégiai döntések, illetve célirányos költségvetés, támogatási forrás szükséges (pl.: területek megszerzése, erdőtelepítések ösztönzése, támogatása). A tervezett erdők helye, mértéke a megvalósíthatóság érdekében felülvizsgálandó. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER 204

205 12. Az épített környezet vizsgálata Területfelhasználás A város szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata Hódmezővásárhely közigazgatási területének súlypontjától ÉNy-i irányban helyezkedik el a központi belterület, amelyet 7-10 km távolságban karéjoznak az 1950-es években kialakított egyéb belterületek Batida, Erzsébet, Kútvölgy, Szikáncs és a Mártélyi Tájvédelmi Körzet északi csúcsán elhelyezkedő Mártély üdülőterület. A belterületek között szórtan alakult ki a városra jellemző, egyre fogyatkozó tanyavilág hektáros igazgatási területével a város Budapest után az ország legnagyobb kiterjedésű települése. A szomszédos településekről sugár-irányban a központi belterületre vezető országutak közül a város legfőbb szerkezeti gerincét a 47 sz. főközlekedési út, valamint az ezt kísérő Szeged-Békéscsaba vasútvonal jelenti. Ez az ÉK-DNY-i irány egyben a város topográfiailag is jellemző, kiemelkedő terepvonulata. A városi élet legfőbb színterét, a köznapi nyelv szerint a várost a központi belterület jelenti. Ennek napjainkra kialakult szerkezete több kisebb település összeépülésével jött létre. Ezek a településrészek képezik a lakókörzeteket is: a korábbiak a Városközpont, Susán, (a hajdani Vásárhely területén), Tarján és Tabán, majd a későbbiek Csúcs, Újváros, Kertváros, Hódtó és Béke telep. A legutóbbi években a 47-es út négysávosításából eredő jó közlekedési lehetőségek következtében felerősödött a szegedi irányú terjeszkedés igénye. Ezért került sor a korábbi zártkertek Kishomok és Öreg- Kishomok lakóterületté minősítésére. Ebből eredően következett be a központi belterület nyugati irányú terjeszkedése Művelési ágak és a minőségi osztályok Hódmezővásárhely közigazgatási területének megoszlása A város közigazgatási területe a Hódmezővásárhelyi Járási Földhivatal nyilvántartása szerint földrészletre tagozódik. Ebből a belterületeken , a zártkertekben földrészlet helyezkedik el. A fennmaradó külterületen található. Igazgatási terület ha/m 2 100% Belterület: ha/m % Külterület: ha/m % Zártkert: ha/m % 40. táblázat: Hódmezővásárhely közigazgatási területének megoszlása AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA 205

206 Belterület Külterület Belterület összesen ha/m 2 100% Szántó ha/m % Rét ha/m % Legelő ha/m % Nádas ha/m % Erdő ha/m % Kivett ha/m % Fásított terület ha/m % 41. táblázat: Hódmezővásárhely belterületének megoszlása művelési áganként Külterület összesen: ha/m % Szántó ha/m % Rét ha/m % Szőlő ha/m % Kert ha/m % Gyümölcsös ha/m % Legelő ha/m % Nádas ha/m % Erdő ha/m % Kivett ha/m % Fásított terület ha/m % 42. táblázat: Hódmezővásárhely külterületének megoszlása művelési áganként Zártkert: a csekély 1% alatti összterületi arány miatt részletezése nem indokolt. A területek döntő része kert (36.6%), illetve gyümölcsös (24,2%) művelési ágba tartozik. Termőföldek minőségi osztálya A belterületeken elhelyezkedő termőföldek teljes körű vizsgálata azok alacsony területaránya miatt nem indokolt. Említést érdemel a szántóterület, amelynek 36,7%-a 1, míg 40,8%-a 2 minőségi osztályba tartozik. Az erdőterület 58,1%-a 1; 7,2%-a 3 minőségi osztályba sorolt. A külterületi termőföldek közül a legnagyobb részarányt képviselő szántóterületek megoszlása: 1 m.o.: 9,9%, 2 m.o.: 39,9%, 3 m.o.: 25,2%, 4 m.o.: 12,9%, 5 m.o.: 7,7%, 6 m.o.: 3,0%, 7 m.o.: 1,3%, 8 m.o.: 0,1%, azaz a szántóterületek 65,1%-a 2 és 3 minőségi osztályba tartozik. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA 206

207 A kivett területek után következően a legnagyobb részarányt képviselő legelők megoszlása: 1 m.o.: 2,1%, 2 m.o.: 10,9%, 3 m.o.: 37,4%, 4 m.o.: 38,6%, 5 m.o.: 11,0%, azaz a legelők 76,1%-a 3 és 4 minőségi osztályba tartozik. Az erdőterületek jellemzően a 3 (57,3%), illetve a 2 (30,8%) minőségi osztályba sorolt. A rét-területek jellemzően a 4 (55,8%), illetve az 5 (25,5%) minőségi osztályba tartozik. Az 1%-os területi részarány alatti termőföldek vizsgálata nem indokolt. A zártkertekben elhelyezkedő termőföldek teljes körű vizsgálata hasonlóan a belterületiekhez, a csekély területarány miatt nem indokolt. Megemlítendő a kertterület, amelynek 49,2%-a 2, míg 42,0%-a 3 minőségi osztályba tartozik. A gyümölcsösök 80,3%-a 2; 11,5%-a 3 minőségi osztályba sorolt Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek Beépítésre szánt területek Az építési szempontból ide tartozó területek a közigazgatási besorolástól részben eltérőek. Azaz a bel- és külterületi státusz és a beépítésre szánt területek között nincs közvetlen összefüggés. Természetesen elsősorban a belterületeken helyezkednek el a város beépítésre szánt területei, azonban az ide tartozásnak nem szükségszerű feltétele a belterületbe vonás. A jelenlegi belterületeken túl további beépítésre szánt területek helyezkednek el a külterületen is. A beépítésre szánt területeket az építési használatuk szerint: lakó; településközpont (korábban településközpont vegyes); intézmény (korábban központi vegyes); gazdasági (ezen belül kereskedelmi-szolgáltató, ipari és mezőgazdasági üzemi); különleges területként lehet megkülönböztetni. Lakóterületek A város lakóterületeinek felosztása: Nagyvárosias lakóterület Kisvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Falusias lakóterület NAGYVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEK A nagyvárosias besorolású lakóterületek közé tartoznak a korábban telepszerű, szervezett formában épült lakóterületek. Ezek a beépítések a város öt lakókörzetét érintik. Elsőként a Szent István téren, az ötvenes évek végén kezdődött az ún. szoc. reál. stílusjegyeket viselő 3-4 szintes sávházak építése (VI. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA 207

208 lakókörzet). Ezt követték a 60-as, 70-es években a kertvárosi (X. lakókörzet), majd a városközponti (I.-VIII. lakókörzet) építkezések. Az előbbit 4-5 szintes blokkos sávházak, az utóbbit 6-11 szintes paneles sáv- és pontházak jellemzik. A hetvenes évek végén kezdődött a hódtói körzet (VIII.), valamint Susán (VII.) paneles beépítése, azonban a nyolcvanas évek végére mindkét terület beépítése abbamaradt. Ezzel a város "nagyvárosias" beépítésű lakóterületeinek kialakítása lezárult. A susáni átépítés céljára a nyolcvanas években kisajátított területek kistársasházas, családiházas jellegű beépítése mára megvalósult. KISVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEK A kisvárosias besorolású kategóriába sorolható a központi belterület döntő része. A városra napjainkig jellemző a török-kor utáni visszatelepüléstől számítható, szinte egységes városszövet kialakulása. Azaz, a város lakói, a földműves gazdák, majd polgárok, kisebb arányban iparosok, értelmiségiek lakókörnyezeti igényei kezdetben alig különböztek. Az egyes telkek méretei között ugyan jelentős eltérések voltak, ám a beépítés jellege nagyon hasonló volt. A kezdetben kivétel nélkül földszintes lakóházakból álló falusias, féloldalas beépítést helyenként L alakú, ún. hajlított házak váltják fel, majd a tűzfalas, zártsorú beépítés következik. A századforduló gazdasági fellendülése során átépülő városközpontban már emeletes házak is épülnek. Ez a kétszintes, zártsorú, több lakásos egységekből álló városrész tekinthető valóban kisvárosias beépítésnek. A város karakterét elsősorban meghatározó lakóépületeket olyan sokszínű változatosság jellemzi, ami összhatását tekintve mégis egységesnek mondható. KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLET Kertvárosias beépítés Kertváros lakókörzetben található. A városrész jellemzően földszintes-egyemeletes beépítésű déli részei tartoznak ebbe a kategóriába. A körzet lakossági megítélése magas presztízsű, a város máig legvonzóbb része. FALUSIAS LAKÓTERÜLET Falusias besorolásba tartozó területek az egykori kishomoki és öreg-kishomoki zártkertek helyén kijelölt lakóterületeken, továbbá az egyéb belterületeken Batida, Erzsébet, Kútvölgy és Szikáncs találhatók. Településközpont terület A településközpont terület a városközpont területét foglalja magába. Itt elsősorban lakóépület és olyan városi szintű ellátást nyújtó egyéb épület helyezhető el, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre. Intézmény terület Intézmény területen a Szt. István tér környezetében, a hódtói lakókörzet északi és dél-nyugati részén, illetve a kertvárosi lakókörzet központjában megvalósult intézmények helyezkednek el. Ez a terület elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi és szociális rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. Gazdasági területek A gazdasági területek felosztása: Kereskedelmi, szolgáltató terület AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA 208

209 Ipari és agráripari (mezőgazdasági üzemközpont) terület KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ TERÜLET Jelenleg a piactér és vásárcsarnok területe és a hódtói lakókörzet keleti részén kialakított kereskedelmi együttes (TESCO, stb.) területe, továbbá távlatban a 47-es út mentén kijelölt, a laktanyától DNY-i irányban húzódó, mintegy 50 hektár nagyságú tartalék-terület tartozik ebbe a területfelhasználási kategóriába. IPARI TERÜLET A város jelenlegi és távlatban is megmaradó, fejleszthető iparterületeinek csoportosítása a környezetre gyakorolt hatás szempontjából a./ jelentős mértékű zavaró hatású és b./ egyéb terület. Az a./ pont szerinti tevékenység folytatásához szükséges létesítmények fokozott figyelmet, különleges környezetvédelmi előírásokat, biztonsági zónákat igényelnek. Ezek a létesítmények az ÁTEV és az IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Zrt. Szikáncsi Fióktelepe. A környezetre nézve zavaró hatású tevékenységek számára a város DK-i iparkörzetében megfelelő, részben ún. barnamezős tartalék terület biztosított. Az b./ pont szerinti egyéb tevékenység részére a DK-i iparterületen létesült Ipari Park, amelynek nagy részén már működnek az idetelepült vállalkozások. A további, már meglévő területeken, azaz a Szentesi, Kutasi, Rárósi, Klauzál és Csomorkányi úton található iparterületeken kisebb-nagyobb mértékű bővítési lehetőség is rendelkezésre áll. AGRÁRIPARI (MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMKÖZPONT) TERÜLET A külterületeken elhelyezkedő mezőgazdasági központok (majorok) száma az utóbbi években gyarapodott. Több földtulajdonos is az ún. zöldmezős beruházást részesítette előnybe a barnamezős helyett, és földtulajdonuk egy részének átminősítésével létesítettek új üzemközpontot. Különleges terület Különleges területen a rendeltetésük következtében környezetükre jelentős hatást gyakorló, vagy a környezetük megengedett hatásaitól is védelmet igénylő épületek helyezhetők el. Így különleges területen helyezkednek el a honvédelmi területek, sportterületek, szabadidő parkok, strandok és kempingek, továbbá a temetők, kegyeleti parkok, a szemét- és szennyvíztisztító telep. Beépítésre nem szánt területek A beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint b.1.) közlekedési és közműterület, b.2.) zöldterület, b.3.) erdőterület, b.4..) mezőgazdasági, valamint AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA 209

210 b.5.) vízgazdálkodási terület, b.6.) különleges beépítésre nem szánt terület A beépítésre nem szánt területek további övezetekre oszthatók. Az egyes övezeteken belül a megengedett beépítettség legfeljebb 5% lehet. Közlekedési és közműterületek A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók), a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közúti, a kötöttpályás, a vízi és a légi közlekedés, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. Részletesen a 15. és 16. pontban. Zöldterület Zöldterület alatt az állandóan növényzettel fedett közterületeket (közparkok, közkertek) kell érteni. Részletesen a 13. pontban Erdőterület Az erdőterület védelmi, gazdasági és közjóléti erdő céljára szolgáló terület. Részletesen a 13. pontban Mezőgazdasági terület Mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és tenyésztés, a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el. Részletesen a 13. pontban Vízgazdálkodási terület A város vízgazdálkodási területeinek felosztása: a.) Általános vízgazdálkodási terület: az élő és holt Tisza igazgatási területen belüli medre, parti sávja és hullámtere, a belvízi és öntözőcsatornák medre és a parti sávja, továbbá a vízbeszerzési területek (vízművek, kutak) és az egyéb vízgazdálkodási létesítmények (árvédelmi töltés, vízmű, víztározó). b) Üdülőtömbök területe: A Tisza hullámterének korábban üdülőterületként kezelt mártélyi szakaszában épült, mára kialakultnak tekinthető üdülőtömbök területe (a korábbi üdülőterületi besorolás a vonatkozó Korm rend. értelmében nem volt tartható. Mártély egyéb belterületet óta kizárólag a vízgazdálkodási terület övezeteként lehet kezelni). c.) Közösségi terület: A b) pont szerint épült mártélyi közösségi épületek területei: a vízisporttelepek, a strand és a kemping. A vonatkozó jogszabályok értelmében a vízgazdálkodási terület meghatározott részein 3,0-10,0 m közötti szélességű parti sáv szabadon hagyása kötelező. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA 210

211 Különleges beépítésre nem szánt terület Különleges beépítésre nem szánt területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésükből eredően jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett hatásaitól is védelmet igényelnek. Ide tartoznak a bányaterületek, továbbá Öreg-Kishomok nyugati határához csatlakozva, a Batidára vezető út két oldalán a vízi-sportterület, szabadidőközpont és horgásztelep, illetve két kisebb külterületi létesítmény (a gorzsai városi sportlőtér és a paperei turisztikai terület) Alulhasznosított barnamezős területek A barnamezők meghatározásai abban többnyire megegyeznek, hogy ezek a területek: használaton kívüli, vagy alulhasznosított, általában leromlott műszaki-fizikai állapotban, és/vagy környezet-szennyezéssel terhelt egykori ipari-, gazdasági-, honvédelmi, illetve közlekedési telket/térséget takarnak. A központi belterületen és közvetlen környékén földrajzilag is összefüggő jelentősebb, általában több tíz hektár kiterjedésű ipari-gazdasági telepek és telephelyek a következők: délkeleti iparterület (Újvárostól K-DK-re, a Marosleli út és a Vásárhely Békéscsaba vasútvonal között), északkeleti iparterület (Susántól ÉK-re, a 47-es számú közlekedési út mindkét oldalán, továbbá a Klauzál utca végén elhelyezkedő területek), északi iparterület (a 45-ös számú főútvonal minkét oldala Kincses, Endrei és Béke telep, beleértve a Rárósi út keleti oldalát is), déli, volt honvédségi gyakorló terület (Nagysziget, a 47-es főút déli oldalán, a Laktanya és Öreg- Kishomok között). Az említett területek alapvetően két csoportba sorolhatók: a keleti és az északkeleti ipari zónában túlnyomórészt racionálisan és gazdaságosan, övezetüknek megfelelő funkcióval működő gazdasági társaságok működnek. Ugyanakkor foghíjszerűen beékelődnek olyan telephelyek, amelyek hosszabb-rövidebb ideje üresek, illetve elhanyagoltságukkal jelzik a gazdasági pangást és a gazdátlanságot. (Legjellemzőbb az egykori Fufurol - üzem és környezete, ahol több mint húsz hektár vár újbóli hasznosításra.) Összességében a város területén kb hektár sorolható ebbe a kategóriába. az északi és a déli szolgáltató-kereskedelmi zónákban (a 45-ös út Ny-i és a 47-es főút D-i oldalán) nem a rozsda -övezeti jellemzők dominálnak. Ezeken a helyeken az alulhasznosítottság mást jelent: itt többnyire eredendően beépítetlen részben (táj)rehabilitált a hatályos településrendezési tervben szabályozott értékes és fontos földterületekről van szó, amelyek távlati funkciójukat még nem nyerték el. E két terület összesen mintegy 100 hektárnyi tartalékot jelent. Mozaikszerűen, jellemzően lakóterületekbe ékelődve, vagy azokhoz csatlakozóan mára már kevés egykori ipari, vagy ipari jellegű telephely maradt fenn. A környezetüket bizonyítottan zavaró üzemek az elmúlt AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA 211

212 évtizedekben megszűntek, áttelepültek, vagy új funkciót kaptak. (Pl.: az egykori Mérleggyár). A spontán piaci folyamatok révén, vagy hatósági intézkedések miatt funkciót váltott telephelyek száma tíz alattinak becsülhető, kiterjedésük elhanyagolható. Összefoglalva megállapítható, hogy Hódmezővásárhely alulhasznosított területekből jelentős nagyságú mintegy 150 hektárnyi tartalékkal rendelkezik. Ezen területek zöme infrastruktúrával már ellátott, vagy egyszerűen és kevés anyagi ráfordítással ellátható, illetve bekapcsolható Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) területek Az elmúlt évtizedek tudatos várospolitikájának és arányosságra törekvő városfejlesztési gyakorlatának köszönhetően súlyos konfliktussal terhelt összefüggő területek nincsenek a városban. A pozitív indíttatású szociális és antiszegregációs törekvések, valamint átfogó intézkedések az épített környezet normalizálódására is jótékony hatással voltak. Így például Újvároson a Pálma, majd Kincses-telepen, az Észak és Dobó Katalin utcák térségében, az Endrei-telepen és a 47-es főúton, a Téglagyár mellett végrehajtott programok nyomán a problémák látványosan mérséklődtek. Ugyanakkor szinte a város minden lakóterületén globális probléma a kiüresedő, tartósan (gyakran véglegesen) lakatlanná váló lakóépületek nagyszámú megjelenése. Jelenleg közel üres lakás zömében családi házban található a városban, ami a teljes állománynak közel 10%-a. A belterület egyes elsősorban külső, jellemzően alacsonyabb presztízsű lakóterületein tömegesen és koncentráltan erodálódik a szűkebb környezet. Ezek azonban időben viszonylag gyorsan változó helyeken, szigetszerűen beékelődve lelhetők fel, általánosításra és tipizálásra nem alkalmasak, lehatárolásuk nem is indokolt. A kisebb, csupán egy-egy épületet érintő környezeti disszonanciák általában lokálisan, közösségi beavatkozás nélkül is kezelhetők, többnyire spontán ( öngyógyító ) folyamatok keretein belül. A kiüresedési folyamat eszkalálódásának elkerülése azonban vagy legalább a tendencia ütemének mérséklése kiemelt várospolitikai érdek és feladat. Egyéb eredetű és más jellegű környezeti probléma több helyen is észlelhető a városban. Kiemelhető közülük a vasútvonalak és a közutak egy-egy szakaszát kísérő, méltatlan megjelenésű, a gondozatlanság jegyeit viselő területsáv. A vizuális zavar mellett feltűnő területhasználati-területhasznosítási gond is valószínűsíthető. (Például: a Szeged-Békéscsabai vasútvonal belterületi szakasza mellett a Bajcsy-Zsilinszky és Síp utcai aluljáró környéke az újvárosi oldalon, vagy a Kardoskúti út bevezető szakasza és a makói vasútvonal Csomorkányi úttól az elágazásig tartó szakasza, illetve az azt kísérő telkek sora. Ide sorolható még a Klauzál utca végén, a Halász utcától keletre fekvő vegyes használatú, illetve alig használt terület is.) AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA 212

213 12.2. Telekstruktúra Telekmorfológia és telekméret vizsgálat A települések szerkezetét kétféle megközelítésben lehet vizsgálni. A klasszikus morfológia elsősorban a települési szövet és az utcahálózat alapján határoz meg alaprajzi típusokat, míg az ún. funkcionális morfológia főként a települési szerepkörök és szereplők az egyes funkciók és társadalmi csoportok térbeli rendjét vizsgálja. Urbanisztikai szempontból mindkét elemzés hasznos lehet, azonban metodikai okok miatt részletesebben csak a hagyományos, a műszaki-fizikai morfológiáról lesz szó. Hódmezővásárhely belső társadalmi szerkezete és városfejlődése tipikusnak tekinthető. Homogén társadalmi összetétele a XIX. század végére erősen differenciálódott és ez rávetült a város térbeli szerkezetére is. A központtól a szélek felé koncentrikus gyűrűkben helyezkednek el az egyes szociális csoportok, vagyoni helyzetüknek és a közösségi hierarchiában elfoglalt pozícióiknak megfelelően. A belváros igényesebb lakóházaiban és emeletes bérpalotáiban a módosabb, polgári réteg, a központhoz csatlakozó mezővárosi jellegű, többnyire zártsorúan épült cívisházakban a paraszt-polgár réteg élt, míg a külső övezetek falusias utcáiban a szegényebb mezőgazdasági bérmunkások (agrárproletárok) helyezkedtek el, túlnyomórészt fésűs beépítésű parasztházakban. Ez a hármas tagozódás jellegzetes magyar városfejlődési út, amelyre karakteres analógiákat mutat pl. Kecskemét és Debrecen is. Ezt a funkcionális morfológiai modellt az 1950-es és 80-as évek között zajló ún. tömeges lakásépítési programok lakótelep jellegű át- és beépítések (Szabadság tér, Városközpont, Kertváros, Hódtó) némiképp módosították, de alapvetően nem változtatták meg. A legtöbb történeti város többféle morfológiai, alaprajzi alaptípus keverékéből áll össze. Bármely település alaki jellemzőit alapvetően meghatározza, hogy létrejötte fokozatos, hosszú történeti folyamat eredményee, vagy tudatos jellemzően dátumhoz, vagy szűk idő-intervallumhoz köthető alapítási aktushoz kapcsolódik. Előbbi esetben a település szinte kivétel nélkül szabálytalan formakinccsel rendelkezik, míg utóbbi esetben az alapítás időszakában szokásos mintákat követnek, mai fogalmaink szerint előzetes tervek szerint építkeztek. Hódmezővásárhely tipikus nőtt -jellegű város, amelynek ősi csíra-települései fokozatosan olvadtak össze. Ezért rá is jellemző a halmaztelepülés kategória, legalábbis a legkorábbi városrészek (Susán és Tarján) tekintetében, ahol az összes fontos morfológiai elem (utcahálózat, telekfelosztás, a házak telken belőli elrendezése) szabálytalan. Tulajdonképpen házak rendszertelen halmaza, amelyek között a közlekedési útvonalak egy része idővel utcává és köztérré formálódik A klasszikus morfológiai megközelítés mind a településszerkezet, mind a telekstruktúra tekintetében számos, egymással szoros összefüggést mutató sajátosságot árul el. A korábban tárgyalt szerkezeti jellegzetességek kihatnak a második rétegre, a telkek alakjára és méretére, az egyes földrészletek geometriájára. Az előzőekben említett halmazos városrészekben és itt-ott a csatlakozó, átmeneti zónákban szabálytalan organikusnak is tekinthető utcahálózat törvényszerűen zár, illetve határol szabálytalan telekcsoportokat. Olyanokat, ahol a derékszög csak elvétve fordul elő és a későbbi telekosztások is csak kis mértékben fazonírozták (tették szabályosabbá ) az öröklött településszövetet. Ezeken a szabálytalan és egyre aprózódó telkeken a lakóházak többsége is szükségszerűen szabálytalanul elhelyezett, laza és egyben festői térbeli halmazt alkot. A telkek spontán továbbosztódása egyre kisebb szélesség, mélység és AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA 213

214 alapterület kritikus beépítési, tűzbiztonsági, használati, szomszédsági és egyéb következményekkel jár, amit csak speciális építésügyi szabályokkal lehet kezelni. (A hatályos HÉSZ ezt a körülményt életszerűen oldja meg úgy, hogy a kialakult állapot tekintetében az országos előírások határértékeinél megengedőbben szabályoz. Erre tekintettel elhanyagolható azon telkek száma és aránya, amelyek mérethiány, vagy szokatlan geometriai adottságuk miatt nem építhetők be.) Tabán, Csúcs, Újváros telekszerkezete túlnyomórészt tervezettséget és szabályosságot mutat. Utóbbi kettő már egyértelműen derékszögű koordináta rendszert követ, szabályos téglalap alakú, a mai szabályoknak is megfelelő méretű telkekkel. Ugyancsak mérnöki tervezettséget, illetve térbeli rendezettséget tükröz Kertváros és Béketelep alaprajza és telekmorfológiája. A múlt század közepén induló telekosztásukat és beépítésüket az akkori előírások és a központilag szorgalmazott életmód-váltás kötött normái szabták meg. Ezek a éves struktúrák építésügyi szempontból jellemzően probléma-mentesek. Kishomok és Öreg-Kishomok egyfajta átmenetet mutat a mezőgazdasági, illetve kertes jelleg és a falusias lakóterület között. Ez érvényes a telkek méretét és geometriáját illetően is. A két terület átosztása és funkció váltása viszonylag mérsékelt ütemben, fokozatosan és karbantartott helyi építési szabályok alapján zajlott, zajlik. Az ún. egyéb belterületek (Batida, Erzsébet, Kútvölgy, Szikáncs) tudatos tervezés eredményeként, tipikus falusias lakóterületek, ahol a telekméreteket a háztáji gazdálkodás és állattartás szempontjai határozták meg, azok ma is szellősek, és kellően tágasak. Az előzőekben említett lakótelepek és kvázi lakótelepek morfológiailag besorolhatatlanok, hiszen az általánosan alkalmazott ún. tömbtelkes megoldás lényegében nélkülözi a hagyományos értelemben vett telekosztást. A köz- és magánhasználatú területek karakteresen nem válnak szét és sem méret, sem alaktani szempontból nem rendelkeznek tipizálásra alkalmas jellemzőkkel. Átlagos telekméret Fekvés Földrészletek száma (aránya) Összes terület (m 2 ) Átlagos földrészlet terület (m 2 ) Belterület (47%) ,8 Külterület (44%) ,3 Zártkert (9%) ,5 Igazgatási terület (100%) táblázat: Átlagos telekméretek, fekvésenkénti bontásban Forrás: Hódmezővásárhelyi Járási Földhivatal nyilvántartása A belterületi és a zártkerti átlagos telekméretek közel azonosak. A bel- és külterületi földrészletek számaránya is közel azonos, azonban a használatuknak megfelelően a külterületiek területi átlaga a belterületiek 21-szerese Tulajdonjogi vizsgálat A város épületeinek számára vonatkozóan nem készül nyilvántartás. A KSH kizárólag a lakások és lakott üdülők tulajdoni viszonyaira vonatkozó adatokat vizsgálja a népszámlálások során. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA 214

215 Az önkormányzati építményadó statisztika szerint 2013-ban: magánszemély adótárgy (ingatlan) után, továbbá 358 társaság adótárgy (ingatlan) után adózott. Az összesen adóalapot képező ingatlan különösen a magánszemélyek esetében döntően lakást jelent. Az ismert adatok alapján kimondható, hogy a város építményeinek döntő részét a lakások és az üdülők képezik, ezért adataikkal jól közelíthetők a város egészének jellemzői. Lakás és lakott üdülő együtt: ,0% magánszemély: ,0% önkormányzat: 728 3,6% más intézmény, szervezet: 282 1,4% 44. táblázat: A lakások és lakott üdülők száma tulajdoni jelleg szerint Forrás: Hódmezővásárhelyi Járási Földhivatal nyilvántartása A termőföldek és a kivett területek tulajdoni jellemzői: Belterület Termőterület (ha/m 2 ) Kivett (ha/m 2 ) Kivett (%) Állami tulajdon ,37 Szövetkezeti ,64 Gazdasági társaságok ,66 Egyéb jogi személyek területe ,05 Önkormányzatok területe ,71 Természetes tulajdona személyek ,15 Egyházak területe ,40 Tartós földhasználók ,02 Belterület összesen: táblázat: Hódmezővásárhely belterületének megoszlása művelési áganként, fekvésenkénti bontásban (2014. február) Forrás: Hódmezővásárhelyi Járási Földhivatal nyilvántartása A belterületi termőföldek a kivett területekhez hasonlóan jellemzően önkormányzati és magántulajdonban állnak. Külterület Termőterület (ha/m 2 ) Kivett (ha/m 2 ) Termőterület (%) Állami tulajdon ,18 Szövetkezeti ,01 Gazdasági társaságok ,43 Egyéb jogi személyek területe ,16 Önkormányzatok területe ,22 AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA 215

216 Természetes tulajdona személyek ,91 Egyházak területe ,09 Belterület összesen: táblázat: Hódmezővásárhely külterületének megoszlása művelési áganként Forrás: Hódmezővásárhelyi Járási Földhivatal nyilvántartása A külterületi termőföldek döntően magán tulajdonban, illetve (közel 1/6 részben) állami tulajdonban állnak. A kivett területek 33,5%-a állami, 31,2%-a önkormányzati tulajdonú. A zártkertek ha/m 2 termőterületéből 91,0% ( ha/m 2 ) magántulajdonban, míg a ha/m 2 kivett területből 56.8% ( ha/m 2, ezek elsősorban utak) önkormányzati tulajdonban állnak Önkormányzati tulajdon kataszter A tulajdon-katasztert jelenleg 4345 db, több-oldalas táblázat tartalmazza, tartalmukat az önkormányzat folyamatosan frissíti. Az adatok elsősorban az utakra és egyéb földrészletekre vonatkoznak, a jelen munkához nem adnak releváns megalapozó információt Geodéziai felmérés A felmérés elkészült, az Önkormányzat a város teljes igazgatási területét tartalmazó digitális térképet a munkához rendelkezésre bocsátotta Építmények Funkció, kapacitás Az előző pontokban már vizsgált intézményekre tekintettel ez a pont a művi környezet zömét jelentő lakások jellemző adatainak vizsgálatát tartalmazza. Lakás és lakott üdülő együtt ,00% Lakott ,50% Nem lakott ,45% Összes lakás ,95% Lakott üdülő 10 0,05% 47. táblázat: A lakások és lakott üdülők jellemző adatai, lakóegységek száma és aránya rendeltetés és lakók szerint Forrás: KSH évi népszámlálási adatok A lakott egyéb lakóegységek száma 7. Az 100 lakott lakásra és lakott üdülőre jutó lakók száma 245 fő. Lakás és lakott üdülő együtt ,00% AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA 216

217 1 szobás ,30% 2 szobás ,84% 3 szobás ,16% 4+ szobás ,80% 48. táblázat: A lakások és lakott üdülők szobaszám szerint Forrás: KSH évi népszámlálási adatok Lakás és lakott üdülő együtt ,00% magánszemély ,0% önkormányzat 728 3,6% más intézmény, szervezet 282 1,4% 49. táblázat: A lakások és lakott üdülők tulajdoni jelleg szerint Forrás: KSH évi népszámlálási adatok Lakás és lakott üdülő együtt ,0% 1946 előtt épült ,5% között épült ,2% 1960 előtt: 35,7% között épült ,0% között épült ,1% között: 54,1% között épült ,0% között épült 765 3,8% között épült 843 4,2% között: 10,2% között épült 452 2,2% 50. táblázat: A lakások és lakott üdülők építési év szerint Forrás: KSH évi népszámlálási adatok és a között lakás épült, ami a lakásállomány 10,2%-a. A lakásnövekmény 1.102, így ebben az időszakban 958 lakás szűnt meg. Fenti adatokból az is megállapítható, hogy a város lakásállományának több mint fele közötti. Lakás és lakott üdülő együtt, alapterület szerint % < 29 m ,2% m ,9% <49 m 2 : 13,0% m ,9% m ,4% m ,7% m ,3% > 100 m ,6% m 2 : 44,1% >80 m 2 : 41,9% 51. táblázat: lakások és lakott üdülők alapterület szerint Forrás: KSH évi népszámlálási adatok AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA 217

218 A város lakásállománya alapterület szempontjából vizsgálva nagyon kedvező, csupán 13%-a kisebb 50 m 2 -nél. Lakás és lakott üdülő együtt ,0% Hálózati vízvezetékkel ellátott ,3% Házi vízvezetékkel ellátott 669 3,3% Meleg folyóvízzel ellátott ,6% Víz-öblítéses WC-vel ellátott ,1% Közcsatornával ellátott ,5% Házi csatornával ellátott ,1% Lakás és lakott üdülő együtt ,0% 52. táblázat: A lakások és lakott üdülők felszereltség szerint Forrás: KSH évi népszámlálási adatok A város lakásállománya felszereltségüket vizsgálva nagyon kedvező, szinte minden ellátás 90% fölötti. Lakás és lakott üdülő együtt ,0% Összkomfortos ,2% Komfortos ,5% Félkomfortos 948 4,7% Komfort nélküli ,8% Szükség- és egyéb lakás 172 0,8% Lakás és lakott üdülő együtt ,0% 53. táblázat: A lakások és lakott üdülők komfortosság szerint Forrás: KSH évi népszámlálási adatok január február okt. 1. Városrész Népesség (fő) Lakás Fő/ lakás Népesség (fő) Lakás Fő/ lakás Népesség (fő) Lakás Fő/ lakás Belváros és Tarján , , ,09 Tabán , , ,55 Csúcs , , ,10 Susán , , ,50 Hódtó , , ,19 Béketelep , , ,64 Újváros , , ,47 Kertváros , , ,16 Központi belterület , , ,30 AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA 218

219 összesen Szikáncs , , ,35 Erzsébet , , ,80 Kútvölgy , , ,86 Batida , , ,18 Mártély nincs adat nincs adat ,31 Kishomok 58 nincs adat , ,03 Külterület , , ,07 VÁROS ÖSSZESEN , , , táblázat: A lakónépesség és a lakásszám városrészenkénti megoszlásának alakulása Forrás: KSH évi népszámlálási adatok A fenti táblázatban foglalt adatok az összes lakásra vonatkoznak. Hódmezővásárhelyen hasonlóan az ország többi településéhez nagy arányban találhatók lakatlan lakások. Ezek száma városrészenkénti bontásban nem áll rendelkezésre. A vizsgált 20 évben a város lakásállománya a lakónépesség folyamatos csökkenése ellenére több mint ezer lakással nőtt. Ugyanakkor a lakott lakások száma közel azonos ( ) maradt. Az évi népszámlálás részletes adatai szerint 939 lakás (4,9%) volt lakatlan. A lakatlan lakások száma az utóbbi 20 évben több mint duplájára nőtt ben már 1908 lakás volt lakatlan, ami az összes lakás 9,45%-a. Az egyes lakókörzet-határok a évi népszámlálás során részben megváltoztak. Béketelep nyugati irányú kiterjesztése elhanyagolható, azonban a Belváros (korábban: Városközpont+Névtelen) és Tarján közötti határmódosítás következtében ezeket a lakókörzeteket csak együtt kezelve lehet a 11 évvel korábbi adatokkal egybevetni. A lakónépesség területi egységekre bontott megoszlásának vizsgálata során megfigyelhető, hogy a Belváros és Tarján lakosszáma a vizsgált 21 év alatt között közel ötöd részével (1936 fő) csökkent. Ezt meghaladó átrendeződés csak Hódtó esetében következett be, ahol 25%-os, (1.172 fő) a csökkenés. A többi városrész lakosszámára a mérsékelt csökkenés volt jellemző. Külterületen a növekedést elsősorban a kishomoki területeken folytatott építkezések jelentik. Mindezekkel együtt jellemző a gazdasági hasznosítású tanyák életképessége, illetve a kizárólag lakóházként hasznosított tanyák lassú ütemű csökkenése. 58 A évi adat Újkishomokra vonatkozik, a évi adat Új- és Öregkishomokra együtt 59 A 21 fő lakcím nélküli hajléktalannal együtt AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA 219

220 117. ábra: 100 lakásra jutó lakosok száma, január 1. Forrás: KSH évi népszámlálási adatok Béketelep Tabán Kútvölgy Kiske rtek Csúcs Susán Tarján Kertváros Belváros Hódtó Újváros Erzsébet Kishomok Batida Jelmagyarázat Szikáncs 118. ábra: 100 lakott lakásra jutó lakosok száma, február 1 Forrás: KSH évi népszámlálási adatok AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA 220

221 Beépítési jellemzők A város beépítési jellemzői összhangban a történeti, városszerkezeti és morfológiai adottságaival változatosak. A központi belterület épületállományának legnagyobb részét jelentő lakóházak beépítési mód és településkarakter szerint az alábbi csoportosításban, illetve területi felosztásban vizsgálható: családiházas és kertvárosi területek, ahol jellemzően egylakásos, oldalhatáron-, vagy szabadon álló beépítési mód az uralkodó, változatos telekmérettel, általában 400 és 1000 m 2 között; városrészenként alig van markáns különbség, a telekméreteket elsősorban a kialakításuk kiosztásuk időpontja határozta meg; az egyéb belterületeken, Öreg-Kishomokon és Kishomokon a kertgazdálkodási és állattartási szempontok miatt ún. gazdaporták a jellemzőek, m 2 feletti méretekkel; a történeti városrészekben (elsősorban Susán, Tarján és Csúcs területén) az elmúlt év urbanisztikai és telekosztási tendenciái miatt egyre kisebb méretű telkek jöttek létre, ami kihatott a beépítési mód változásaira is (pl. szabadon állóból oldalhatáron álló, oldalhatáron állóból zártsorú, vagy hézagosan zártsorú). mezővárosi karakterű, zártsorú, vagy hézagosan zártsorú beépítésű területek, elsősorban a történeti városrészek belső, városközponthoz közeli zónái, valamint a főbb forgalmi és gyűjtő utakat kísérő sávokban; a jellemző telekméret itt 300 és 600 m 2 közötti; a sűrűsödés, illetve a beépítési intenzitás növekedése ezen területeken még szembetűnőbb; ezzel együtt a szintszám-emelkedés is megfigyelhető, különösen ez elmúlt évben. ún. telepszerű beépítések és néhány csoportházas együttes; Szabadság tér, Kertváros, Hódtó, Kistópart utca tipikus, keletkezésének lakótelepi normáit követő jellemzőkkel, míg a városközpontban az Oldalkosár, Csengettyű és Kaszap utcák térségében sajátos, kvázi - lakótelepi modorban és arculattal; mind a négy területen ún. tömbtelkes mikró-szövettel, fellazított beépítéssel, illetve térbeli elrendezéssel. Sorházas lakó együttesek főként Kertvárosban jöttek létre az 1970-es és 80-as években, továbbá kisebb lakásszámmal Béke telepen. Egyedi, az új susáni hangulatot idéző, kedvező léptékű és figyelemre méltó városépítészeti megoldású lakó-együttes jött létre a Bajcsy-Zsilinszky Endre - Mátyás - Gonda József utcák és a Kistóparti lakótelep között. Megszületését az 1980-as években megrekedt és torzóként abbahagyott Kistóparti lakótelep alapozta meg. Az eredetileg szintén szanálásra és teljes átépítésre szánt terület Ny-i irányú folytatására és befejezésére speciális városrendezési terv készült, amely érzékenyen és adekvát módon próbálta újraértelmezni és részben pótolni a megszűntetett korábbi struktúrát, városszövetet és építészeti miliőt. Visszaidézve a városrészre jellemző zárt udvaros (fél-átriumos) beépítést, a hagyományos utcavezetést, a kedvező légtér- és tömegarányokat, valamint az igényes mikrokörnyezetet. A városközpontban álló lakóházak az Oldalkosár és Csengettyű utcák környékének kivételével napjainkig zártsorúan épültek, lakó- és tömbtelkes változatban egyaránt, jellemzően 40-60% közötti beépítési intenzitással. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA 221

222 Magasság, szintszám, tetőidom Mint a hazai mezővárosok általában, Vásárhely is földszintes település volt a XIX. sz. végéig. Csak néhány templom és emeletes középület állt központjában. A szintszám látványos emelkedése (a városközpont emeletessé válása ) a kiegyezést követő évtizedekben indult és az I. világháború kitöréséig, 1914-ig szinte befejeződött. Lényegében ekkor alakult ki a Kossuth tér, az Andrássy út eleje és a dr. Rapcsák András utca építészeti arculata, léptékrendje. Az 1950-es éveken kezdődött részleges átépítés és a néhány foghíj beépítése ezen szűken értelmezett központi zónában még nem okozott drámai városépítészeti törést. A Városház, a Hódi Pál, a Lázár és az Andrássy utca északi oldalán megépült új lakó- és középületek jellemzően mértéktartóan illeszkedtek a korábbi keretes zártsorú beépítéshez és 2-3 emeletük sem jelentett durva léptékváltást. A Kossuth tér keleti felének markáns átépítése a beépítési vonal, illetve térfal áthelyezése és a szintszám megemelése már érzékelhető, de még elfogadható változást hozott. Az új 4 emeletes térfal, és a vele egyidős, az Andrássy útra átforduló tekintélyes méretű (négyemeletes) épülettömeg még tükröz illeszkedési szándékot, ám a szomszédságában, a városközpont déli területének totális rekonstrukciója már alig. Az itt emelt 3-4 emeletes később 5-10 szerelt szintes tipizált paneles lakóházak már nem mutatnak rokonságot sem szellemi, sem fizikai, vagy stiláris értelemben a történeti előzményekkel és idegenségüket máig megőrizték. A városközpontnak az előzőekben körülírt részén kívül is emelkedett a szintszám 1-2 emelettel. (Az Andrássy u. kelet-nyugati tengelyű szakaszán és a Zrínyi utca elején a 3-4 emeletet is elért a növekmény.) Kertvárosban az intenzitás növelése az 1960-as évektől tudatos városfejlesztési cél volt. A földszintes családi házak mellett viszonylag változatos beépítési- és szintszám-variációkban épült meg több száz lakás alig 40 év alatt (pl. egy emeletes kistársasházak és sorházak, 3-4 emeletes kocka - és sávházak, fogatolt és függőfolyosós változatban). A többszintes lakóépületek és középületek a legutóbbi évekig kivétel nélkül lapos-tetővel készültek. A város egyéb területein változatlanul földszintes, magas-tetős épületek a jellemzők. Kivételt csak a főbb bevezető utak és a kiemelt gyűjtőutak városközponthoz közeli szakaszai jelentenek, ahol a helyi építési szabályok szerint lehetséges emeletes házakat építeni. (Kivételt erősítő módon azonban még előfordulnak vélhetően szabálytalanságból eredő, a földszintes utcasorból kilógó, utcaképet rontó magasabb épületek is.) A város épületeinek számát a KSH nem összegzi a népszámlálások során. Az önkormányzati építményadó statisztika szerint: Magánszemélyek: adózó, és adótárgy (ingatlan) Társaságok: 358 adózó, és adótárgy A statisztikai adatok alapján kimondható, hogy az épületállomány döntő részét a lakóházak és üdülőépületek képezik, ezért adataikkal jól közelíthetők a város egészének jellemzői. Lakóház és üdülőépület együtt ,0% Földszintes ,5% Emeletes 463 3,5% AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA 222

223 1 lakásos ,6% 2-3 lakásos 462 3,5% 4-10 lakásos 230 1,7% >11 lakásos 289 2,2% 55. táblázat: A lakóházak és üdülőépületek szint- és lakásszáma Forrás: KSH évi népszámlálási adatok A rendelkezésre álló adatok is igazolják, hogy Hódmezővásárhely döntően földszintes város, az épületek jellemzően 1 lakást, illetve üdülőt tartalmaznak. A statisztikából hiányzó intézmények és egyéb (ipari, mezőgazdasági) épületek közül elsősorban a templomok, a főtéri intézmények (városháza, bank, stb.), továbbá a gazdasági jellegű építmények (malmok, silók, stb.) jelentenek kivételt. Az egyes épületek magasságát azonban nem csak a szintszám, hanem az építés helye és ideje is befolyásolja. A XIX-XX. század fordulóján a város építészeti aranykorának is nevezhető időszakban mind az intézmények, mind a lakások belmagassága jelentős méretű volt. Az ekkor, a központban épült földszintes épületek magassága jellemzően 7,5-10 m közötti. Ez a magasság a városközponttól távolodva, illetve az idő folyamán fokozatosan csökkent, így mára átlagosan 3,0 m-es szintmagassággal lehet számolni. Az épületek tetőidoma a lakótelepek kivételével szinte kivétel nélkül magastetős, jellemzően közötti hajlásszöggel kialakítva Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok Hódmezővásárhely város- és utcaképeit kevés kivételtől eltekintve a józan mértéktartás és a kiegyensúlyozottság jellemzi. A történetileg kialakult város-sziluettet a szinte végtelennek ható horizontalitás és a központban, valamint az egyes városrészek súlypontjában megjelenő vertikális elemek (templomtornyok, Városháza tornya) finom összhangja teszi harmonikussá. Ezt a nyugalmat árasztó látványt sajnos megbontják a középmagas (10 emeletes) lakóépületek, víztornyok, silók és ipari épületek igénytelenebbül formált, jellemzően robusztus tömegei. Az utcaképeken egyrészt világosan kirajzolódik az öröklött mezővárosi és népi építészeti hagyomány, másrészt tetten érhető az elmúlt évtizedek többnyire a mennyiségi építést ösztönző, a minőséget háttérbe szorító gyakorlata. Vagyis egyszerre van jelen és sajátosan keveredik a puritán egyszerűség, az igényes téglaépítészet és a progresszív modernitás, valamint a modernkedő, divat-követő, jó esetben építészeti-gegnek minősíthető házak sokasága, illetve a markánsan eltérő felfogás és gyakorlat. Zavaró város- és utcaképi disszonancia ott jelentkezik, ahol az új, vagy bővített épületek az illeszkedésnek és a belesimulásnak még a szándékát sem mutatják. (Pl. beépítési módban, szintszámban és épületmagasságban, tetőformában, színezésben és anyaghasználatban.) Ebből a szempontból az Ady Endre út az egykori, méltán elismert villasor pozitív és negatív megoldásokat egyaránt mutat. A településkarakter megítélése az összhatástól éppúgy függ, mint az egyes épületek milyenségétől, illetve minőségétől. Célszerű ezért Hódmezővásárhely egyedi, városképet meghatározó épületeit számba venni, építészettörténeti logikát és metodikát követve. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA 223

224 A legrégebbi, épségben fennmaradt emlék a református Ótemplom a XVIII. század elején épült, a kora barokk és a Tiszántúl népi építészetének sajátos ötvözeteként, azok hatásait tükrözve. Mozgalmas formálású, robosztus tömegét hatásosan egészíti ki a lőréses erődfal, valamint a szintén népi barokk magtár. A korábbi bontások miatt mára már három építészeti elemre zsugorodott együttes mégis képes uralni a Kossuth tér DK-i oldalát, hatásosan lezárva azt. A XVIII. században épült néhány középület ugyancsak gazdagítja a városképet. A katolikus templom barokk, a görögkeleti templom későbarokk-copf stílusban épült. Ez utóbbi műemlék építése már átnyúlt a XIX. század elejére. A XVIII. század végén épült klasszicizáló-későbarokk ref. Újtemplomon helyi és környékbeli előképek hatása fedezhető fel. A XIX. század első felében több klasszicista stílusú, világi rendeltetésű épület is épült, elsősorban az uradalom jóvoltából. Az Ógimnázium, a Serház, a Méntelep, vagy az újtemplomi parókia mind-mind a mai Vásárhely jellegzetes és értékes épületei, függetlenül attól, hogy a szigorú művészettörténeti normarendszer szerint stílusuk kissé provinciálisnak hat. A feudális befolyás csökkenésével és a polgárosodás megerősödésével párhuzamosan látható módon az 1850-es évektől minőségi változások indultak el a lakóház építésben és a lakáskultúrában. A hagyományos egy traktusos elrendezésű, három osztatú parasztházakból mára kevés maradt fenn. Ennek a típusnak jó állapotban fennmaradt emléke az Árpád utca 21. alatti tájház, amely a XVIII. század végén épült. A polgári építészet hatására a XIX. század közepén terjedtek el a szárazkapus földszintes cívisházak. Ezek a magyar mezővárosi építészet legjellegzetesebb háztípusába tartoznak. Az életmódbeli különbségeknek megfelelően több változata is kialakult. Általában utcai szárnyuk két-, vagy három traktusos, udvarra beforduló részük egy-, tornác megléte esetén kéttraktusos. Pinceszint és magasított térdfalas padlástér építésekor homlokzatuk tekintélyes, attraktív megjelenést kapott. (Földszintes voltuk ellenére párkánymagasságuk a 6-7,5 m-t is eléri.) Zártsorú és részlegesen zártsorú beépítésben állnak, a telek oldalhatárára épült nyerstégla tűzfalaik látványa jellegzetes utcaképet ad. A szárazbejáró helye lehet az épület szélén, ilyenkor a beépítés sokszor hézagosan zártsorú. Ebben a beépítési formában a főpárkány a kapu felett is továbbfut, de nincs fedett kapualj. A kapu eshet a ház homlokzatának középső szakaszára, egy kisebb és egy nagyobb, vagy két azonos szakaszra osztva azt. A XIX. század végének gazdasági konjunktúrája új épülettípussal gazdagította a város építészeti arculatát. A polgári és hivatalnokréteg számára megépült néhány bérház a város központjában. Itt azonban már nem a tipikus, rossz emlékű, zártudvaros, körfolyosós épületekről van szó. Vásárhelyen kizárólag L -, vagy U - alakú elrendezéssel épültek lakóházak, bennük korszerűnek tekinthető lakásokkal. Az igényesebbeknél az építészetileg exponált pontokat kupolákkal, gazdagon formált tető-felépítményekkel hangsúlyozták. Mára ezek a házak patinás és értékes darabjai a helyi épületállománynak, a városias megjelenés fontos elemei. A bérpaloták mellett jelentős középületek is születtek, eklektikus, historizáló, illetve szecessziós stílusban. Az Ybl Lajos tervezte Városháza neoreneszánsz stílusú tömege és annak tornya a városkép meghatározó eleme. A kissé egyhangúra sikerült homlokzatok monotóniáját oldja a torony vertikális tömege és a főhomlokzat kocsifelhajtója. Fejlődést és új építészeti minőséget mutat a Fekete Sas Szálló és a Bethlen Gimnázium épülete. Mindkét épület a városközpont karakteres eleme. A többi korabeli közintézmény (Kórház, volt Járásbíróság, Zárda, stb.) az országban máshol is szokásos jó átlagot képviselik. A kertvárosi villák a XX. század elején jelentek meg, főként az akkor megnyitott új Szegedi úton, mai nevén Ady Endre úton. Az egységes, előkertes, szabadonálló beépítésű villasor rendkívül elegáns bevezetést ad a AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA 224

225 Vásárhelyre érkezőknek. Tömegalakításuk változatos, sokféle stílusirányzatot követ, esetenként bántóan átépített. Van köztük szecessziós, magyaros-szecessziós és modernista alkotás is. Korszerűsítésük és részleges átalakításuk/bővítésük az utcaszakasz helyi védettsége ellenére változó minőségben történik és eltérő építészeti kvalitást tükröz. A két világháború között épült ún. ONCSA-házak is megtalálhatók a város északi lakóterületein. Ezek az országossal megegyező gyakorlat szerint tipizált kialakítással épültek és velük a hagyományos, történetinek tekinthető épülettípusok sora be is zárul. A legkorábbi épülettípusokra a népi építészet rendkívül kiérlelt arányrendszere jellemző. Díszítésük mértéktartó, főleg a nyíláskeretezésekre, az oromzat deszkázatának és a faszerkezetek fűrészelt díszítésére korlátozódik. A legtöbb esetben azonban a szerkezet és funkció tökéletes összhangja adja az esztétikai hatás döntő részét. Az emberi lépték, a nyílások és a tömör falak, a világos és sötét felületek kiegyensúlyozott rendje ma már szinte utánozhatatlan harmóniát teremt. A téglaépítészet megjelenésével, illetve a polgári, városi épületek hatásával magyarázható a homlokzatképzések gazdagabbá válása a XIX. század második felétől. A paraszt-polgári házak homlokzatának megjelenését két tényező befolyásolja döntően: a beépítés módja és a homlokzatképzés anyaga. Attól függően, hogy utcára merőleges, vagy azzal párhuzamos az épület fő tömege, vertikális-, illetve horizontális jelleg dominál. A vertikális jellegű, utcára oromzatával forduló házak homlokzatánál az építőknek meg kellett oldaniuk az oromzat megfelelő kiképzését is. Az oromzatok készültek deszkázattal és falazva, díszük elsősorban a padlásszellőzők kiképzése, illetve a deszkázat. Az ablakok elrendezése lehetett szimmetrikus, vagy közel szimmetrikus, illetve aszimmetrikus. Tovább gazdagodott a homlokzat a padlás térdfalának megemelése esetén. A térdfal szellőzői kvázi újabb szintként jelennek meg az épületen, monumentalitást kölcsönözve a főhomlokzatnak. Az utcára merőleges beépítések kiegészítője a sokszor a homlokzatokkal egyenrangú falazott kerítés a nagykapuval. Utcával párhuzamos zártsorú, vagy hézagosan zártsorú beépítéseknél az ablaktengelyek ritmikus kiosztása és a szárazkapu elhelyezésének módja határozzák meg elsősorban az épület arányait. A másodlagos elemek párkányok. épületdíszek, részletek fontossága akkor értékelhető igazán, ha a házakat ezektől megfosztják. Szintén fontos hangsúlyozni a térdfal magasítások szerepét a megfelelő arányok kialakításában. Zártsorú épületek esetében az emelt utcai térdfal egyértelműen a polgári építészet hatására, a fejlettebb ácsszerkezetek megismerése után terjedt el, hiszen ennek kialakítását az aszimmetrikus metszetű süllyesztett fedélszék teszi lehetővé. Jellegzetes vásárhelyi homlokzattípus az épület fő tömegéhez épített toldalék utcai párkányának attikás kialakítása a várak védőfolyosóira jellemző oromzat imitációjával. Ez az összes beépítési mód esetén előfordul. Az előzőekben részletezettek a homlokzat arányrendszerét határozzák meg, a részletképzés sajátosságai, a textúra az alkalmazott építőanyagoktól függ. A homlokzatképzés leggyakoribb anyagai Hódmezővásárhelyen a vakolat és a fagyálló tégla, valamint ezek kiegészítőjeként a fa. Gyakori, hogy a cizellált részleteket vakolatból, a homlokzat alapsíkját pedig téglából készítik. A historizáló-eklektikus és szecessziós stíluskorszakból származó épületeken alkalmazott vakolatdíszek, részletek hasonlóak az ország más településein található egykorú alkotásokhoz. Ezek a múlt században közkézen forgó mintakönyvek alapján készültek. A szecesszióba hajló házak díszítése sokkal egyedibb és ízesebb. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA 225

226 A téglaépítészet már sokkal több helyi jellegzetességet mutat, hiszen a környékbeli téglagyárak által gyártott idomtéglák választéka véges volt, így hasonló homlokzati díszítő alap -elemek (formai variánsok) óhatatlanul feltűntek az épületeken. Összességében megállapítható, hogy páratlan kreativitással és művészi fantáziával használták fel a különféle téglafajtákat. (Természetesen ezt azért is tehették, mert a gyárak mind formában, mind színárnyalatban többféle téglát gyártottak és egyedi igényeknek is eleget tettek.) Az épített környezet értékei Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag Hódmezővásárhely az ország második legnagyobb közigazgatási területével rendelkező városa, napjainkban a dél-alföldi régió jelentős gazdasági, kulturális és művészeti központja. A városban és vonzáskörzetében közel ötvenezren élnek óta törvényhatósági jogkörrel, 1991-óta megyei jogú városi ranggal rendelkezik. A környező vidék a neolitikum óta folyamatosan lakott. A vízzel borított, mocsaras síkságból kiemelkedő, szigetszerű vonulatok által alkotott egyedi "településszerkezet" adott lehetőséget a tatár és török pusztítások túlélésére, melyek után a XV-XVI. századtól kezdődően jelentős fejlődés következett ban Hunyadi János mezővárosi rangra emelte a később szultáni birtokot képező települést. A hódoltság kedvező adóztatási rendszere, az önkormányzat és a vallásszabadság által biztosított előnyök a környező területeken élők betelepülését eredményezték. A várost határoló elnéptelenedett pusztaság a XVIII. században kezdett ismét benépesülni. A Vásárhelyre jellemző viszonylagos paraszti szabadság lehetővé tette az ún. "szabad jobbágyok" költözését, vagyonuk átörökítését. Ennek hatására sokan a környező pusztaságokon telepedtek le. Ekkor alakult ki a városra napjainkig jellemző tanyarendszer. Hódmezővásárhely településszerkezete egyértelműen mutatja a földrajzi adottságok által determinált történeti kontinuitást. Az utcahálózat és a településszövet szabályos, vagy szabálytalan volta élesen visszatükrözi az évszázadok alatt érvényesülő és változó társadalmi-, gazdasági-, politikai viszonyokat. Szerkezetileg legősibb formában Susán városrész maradt fenn, magja azonos lehet a középkori Vásárhellyel. Susán szigetszerű jellegéből fakadóan alakult ki a máig kirajzolódó, organikusnak tekinthető, befelé forduló utcahálózat, számos zsák -kal és köz -zel. (Pl. Kis-tópart, Vidám, Klapka és Hold utcák.) Úthálózata a Vasút-Kistópart utcai volt Hód-tavi átjárótól faágszerűen ágazik szét és bordásan csatlakozik a Klauzál utcai domborzati gerincvonalhoz. Fokozatosan jellemzővé vált a telekméretek zsugorodása, elaprózódása. Ez a tendencia szükségszerűen kihatott a beépítési mód változására, a szerkezeti jelentőségű utcák esetében a zártsorú, illetve hézagosan bezáródódó beépítések elszaporodására. A szintén középkorú eredetű Tarján városrész északról dél felé szétágazó utcahálózata azt sugallja, hogy a legfontosabb közlekedési irányok a Mártély felé elterülő mezőgazdasági birtokokra vezettek. Ezek a főbb nyomvonalak egyúttal az ún. csorda-hajtó utak voltak, jellegzetes kifelé bővülő, tölcséresedő geometriával. A városrész főutcája a mai Zrínyi utca (volt Szegedi út) markáns, kelet felé fokozatosan bővülő AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA 226

227 orsóval csatlakozik a Kossuth térhez. Ez a jellegzetes térbővület egykor valószínűleg Tarján központja lehetett. A Hód-tó egykori vízfelületéhez több hangulatos utca is vezet a Zrínyi utcából, ezek végén máig fennmaradtak jellegzetes, a Kőfalon áttört gyalogos kapuk. Szerkezetéről általánosságban megállapítható, hogy az nagyfokú hasonlóságot mutat Susánéhoz, mint ahogy a telekosztás és beépítési mód is. A Tarjánhoz északról csatlakozó Tabán városrész hajdú és délszláv hatásokat mutat, szabályosabb, rendezettebb település alaprajzzal. Susán (az ősi Vásárhely, az alábbi térképen Zsodoma ) és Tarján térbeli összenövése hosszabb idő alatt jött létre, maihoz közeli formáját a XVIII. század végére nyerte el. A két településrész között formálódó városközpont utcahálózata és telektömbjei tudatos tervezésre utalnak, szabályosak ugyan, de jellemzően nem derékszögű koordináta rendszerben állnak. Közlekedési hálózata hierarchikus, melynek csuklópontjában a nagyvonalúan kialakított, tágas Kossuth tér fekszik. A főtér mai alakját és méretét a Városháza megvalósításával ( ) és a tér keleti térfalának átépítésével (cukrászda-épület, 1960-as évek közepe) nyerte el. A városközpont területe és a korábban létrejött Susán érintkezési pontján alakult ki a Kálvin tér, ahová a hajdani Szegedi út (a mai Andrássy út) csatlakozott be és teremtett összeköttetést Tarján városrésszel. Ezzel gyakorlatilag megteremtődött a város fő ütőere a Zrínyi utcától a Bajcsy-Zsilinszky utca keleti végéig. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA 227

228 Újváros megtervezése és kijelölése az 1800-as évek legelején történt, a Belvárost pusztító tűzvészt követően. A szabályos, derékszögű rendszerben kialakított tömbök már mérnöki racionalitást tükröznek, kevéssé dominálnak a topográfiai adottságok. A Síp utcától délre fekvő terület szerkezete azonban kissé szabadabban formált, korábbi kialakulást valószínűsít. A XIX. század közepétől egyre inkább a város északi irányú terjeszkedése vált hangsúlyossá. Az urbanizációs fejlődésnek megfelelően a településrendezés egyre inkább szabályozott keretek között zajlott és a közterületeket, valamint a lakótömböket tervszerűen alakították ki. A város ezen része nem mutat jellegzetes települési sajátosságokat. A kor uralkodó igényei és szokásai szerint egyre kisebbé váltak a telkek és a tömbök. A város déli irányú terjeszkedése csak a Hód-tó lecsapolása után kezdődhetett meg a XIX. század végétől. A Kőfal alatti területek fokozatos beépítése enyhítette a városközpont városszerkezeti külpontosságát. Kertváros és Hódtó intenzív lakóterületté válásával a városközpont egyre inkább a belterület centrumába került. A legutóbbi években, Kishomok és Öreg-Kishomok lakóterületté minősítéséből eredően a központi belterület nyugati irányú terjeszkedése következett be Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Településrendezési Tervének évi módosítása során elkészült egy mindenre kiterjedő örökségvédelmi hatástanulmány, a szükséges teljes körű régészeti munkarésszel. A AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA 228

229 régészeti lelőhelyek számának nagymértékű megnövekedése és a nyilvántartott lelőhelyek rendezésének igénye miatt annak aktualizálására időszerű. Az elmúlt évek nagyberuházásai kapcsán végzett terepbejárások, feltárások, régészeti megfigyelések során számos új lelőhely került elő, illetve a már korábban ismert lelőhelyek kiterjedése is sok esetben pontosításra szorult. A közhiteles örökségvédelmi nyilvántartásban technikai okokból nagyszámú duplum lelőhely, valamint több kisebb-nagyobb tárgyi tévedés volt megállapítható, melyek rendezése a különböző hatósági eljárások megfelelő szintű lefolytatásának biztosításához szükségessé vált. A Kulturális Örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény (továbbiakban Kötv.) 11. -a alapján a nyilvántartott lelőhelyek a törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. Hódmezővásárhely MVJ ha kiterjedésű határában közel 760, a KÖH által is nyilvántartott régészeti lelőhely található. A nyilvántartott lelőhelyek közül jogszabály által külön kiemelt védelem alatt áll: Hódmezővásárhely-Csomorkány, templomrom (KÖH 1516) Hódmezővásárhely-Gorzsa, Czukor-major (KÖH 20331) Hódmezővásárhely-Kökénydomb (KÖH 20332) Hódmezővásárhely-Szakálhát (KÖH 20333) Hódmezővásárhely-Kotacpart, Vata-tanya (KÖH 55329) Hódmezővásárhely-Kopáncs, Zsoldos-tanya (KÖH 56391) A korábbi vizsgálatokban nem szereplő, időközben feltárt új lelőhelyek adatait a következő oldalon olvasható összefoglaló táblázat tartalmazza. Részletes adataik a Mellékletekhez csatolt táblázatokban olvasható, a kiemelt védelem alatt álló lelőhelyek leírásával együtt. sor szám Hrsz KÖH azonosító Lelőhelynév Tkpsz x: y: / Hullám halom / Barattyos majortól DNy-ra / TXM vezeték 5. lelőhely /41-44, / Közép-hegyes, Nánai-tanya ; 0830/2, /7, /17, /25; Mártély tanya /18; Paléi sertéstelep /7; 079/11-14; 077 /1-3; 0123/2, /4, /78; 079/2, /5-6, /7-14; 089/ TXM 3. lh., Kovács tanya / Oravecz-tanya /6, /39-41; 0196 /10-11; 0142, 0141/11, /42; 0147/51, 0144 /1-2; 0143/1-2; 0186 /4, /12; Tóth B. tanya AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA 229

230 0203/ / Kingéc VII /5, 0793/ Kiss tanya III / Batida VI /7-10; 6503/2; 033 /6; 14862; 6502/ Mucsi-tanya I / Sárkány-tanya / Kingéc V /20-25, /26-30, /49; 0141/19-20, /42; 0186/ ; 0800/19-23; 0789/3-4, 6-7, Szántó tanya Kelenfi tanya / Kingéc VI /11-14; 0793/5, /7; ; 01016/2; 01025; 01028/2 0192/6, /40-41; 0196 /10-11; 0142; 0141 /11, /42; 0147/51; 0144/1-2; 0143/1-2, /142; 0203/69, /71-72; 0186 /4, / /2-3; 0121; 0128 /20, 0120/ Kiss tanya II., Palé 3. halom Marx Tsz II Sági tanya / Nagy-sziget III / Olasz halom táblázat: A korábbi vizsgálatokban nem szereplő, időközben feltárt új lelőhelyek adatai Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők A települési környezet ún. épített elemei alapvetően meghatározzák az adott hely építészeti-városépítészeti arculatát, karakterét. Különösen annak értékesebb, jellemzően művészi minőséget is képviselő alkotásai, objektumai. Mint az alföldi településeknél általában, Hódmezővásárhelyen is viszonylag kevés számú építészeti emlék maradt fenn a korai időkből. A helyi arculatot döntően meghatározó később taglalandó műemléki és helyi védelem alatt álló épületeknél itt bővebb halmazról van szó. A minősített és a jeltelen, de igényes épületek együttese határozza meg Hódmezővásárhely egyedi, tipikusnak tekinthető települési arculatát. Mint minden történeti várost, így Hódmezővásárhelyt is elsősorban központja fémjelez. Az évszázadok alatt rétegződő építészeti kultúra, építési tudás és szokások, átszűrődő divatok és letisztult helyenként átírt formavilág mind-mind jelen van mai, jó értelemben vett eklektikus képén. Térstruktúrája, megnyugtató AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA 230

231 térarányai és térfalai, helyenként esetlegességet is sugalló utcaképei, az egyes épületek higgadt tömeg- és homlokzati formálása, visszafogott színvilága összességében sajátos vásárhelyi miliőt kölcsönöznek a belváros egészének. Még akkor is, ha egy-két részletét okkal lehet építészeti sebhelyként kritizálni. A városközpont világosan és őszintén mutatja a városépítés törvényszerű folytonosságát, időtlenségét és lezárhatatlanságát. (Az ikonikus épületek közül a legfontosabbak: Református Ó-templom, Városháza, Ó- gimnázium, Bethlen Gimnázium, Kórház, Fekete Sas Szálló, paloták, Úri kaszinó, stb.) A helyi építészeti arculat legmarkánsabb eleme a tégla-architektúra. Az ősi építőanyag törvényszerűen volt jelen a helyi építő tevékenységben. Az ún. színes idomtégla művészi igényességű és szinte tömeges használata az 1880-as évektől számítható, a konjunktura az I. világháború miatt azonban megtorpant. Közés lakóépületeknél egyaránt kedvelt volt, világi és egyházi épületek is készültek szép számmal. (Technikai és technológiai alapját a nagyhírű, prosperáló helyi és környékbeli téglagyárak jelentették, ahol tartós, fagyálló és jó minőségű, változatos forma- és színvilágú idomtéglát is gyártottak évtizedeken keresztül az arra alkalmas, helyben kitermelt kiváló agyagból.) A megfizethető áron, nagy választékban forgalmazott homlokzati burkoló-tégla kivételes tervezői és felhasználói szabadságot kínált mind a historizáló-eklektikus, mind a szecessziós ihletésű épületek tekintetében. A téglaépítészet legegyszerűbb formai megoldása, illetve eszköze a nyílások keretezésének téglával való hangsúlyozása. A homlokzatképzésnek ez az igen kézenfekvő megoldása indította el a jellegzetes vásárhelyi háztípus kifejlődését. Az eklektikus stílus eszköztárának szinte minden elemét képesek voltak kialakítani téglából: párkányokat, nyíláskeretezéseket, timpanonokat, pilasztereket, sőt oszlopfőket. Mindezt széles színkombinációban, a sötét-bordótól a fekete-barnán át a világos narancsig. A vásárhelyi téglaépületek legigényesebben formált változatai a polgári építészet formáitól és anyaghasználatától ihletett paraszti építészet művészi hatást közelítő alkotásainak tekinthetőek. A néhány évtized alatt megépült több száz tégladíszes utcai homlokzatú lakóház döntő többsége mára éves korú, természetes módon avult állagú, mielőbbi szakszerű felújításra érett! Az erre irányuló, évek óta érzékelhető tulajdonosi és önkormányzati szándékokat azonban megakadályozza az alkalmas minőségű, adekvát tégla termékcsalád hiánya. Bár a tégla rendkívüli tulajdonságai sokáig képesek a túlélést garantálni, esetünkben szinte azonnali megoldás kellene e pótolhatatlan helyi közkincs megmentéséhez! (Ennek legkézenfekvőbb, egyben reális előfeltétele a kompatibilis burkoló-tégla helyi gyártása és forgalmazása.) Ugyanez vonatkozik a karakteres világi középületek Bethlen Gimnázium, Kórház, Kaszinó és a jeles szakrális épületek pl. a Susáni, a Tabáni és az Újvárosi templomok megmentésére is. Eltérő mértékben ugyan, de a felsorolt épületek mindegyikénél komoly állagromlás figyelhető meg, tervszerű és hiteles felújításuk mielőbbi beindítása kiemelt feladat! A téglából készült objektumok sorában kiemelt jelentőséggel bír a 1881-ben épült, mintegy három km. hosszú árvédelmi fal ( Kőfal, vagy Kűfal ). Eredeti funkcióját mára ugyan jórészt elvesztette, ám városszerkezeti, várostörténeti és városképi jelentősége mindinkább felértékelődik. A megőrzésére, jókarban-tartására, kiszabadítására (minél teljesebb mértékű láthatóvá tétele), és funkcionális gazdagítására irányuló több évtizedes önkormányzati és műemléki törekvések folytatása elengedhetetlen. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA 231

232 Világörökségi és világörökségi várományos terület Hódmezővásárhely egyik kategóriában sem rendelkezik regisztrált területtel, erre irányuló előkészítő vizsgálatok sem folynak jelenleg a városban. Az OTrT a város igazgatási területét a világörökség várományos területek közé sorolta, így az egyetlen lehetőség a fellelt rézkori, kora és késő bronzkori kerámialeletek világörökségi szintű értékelése. Hódmezővásárhely-Csomorkány, templomrom (KÖH 1516) A Hód-tóhoz kapcsolódó vízrendszer területén, a Csomorkányi-laposból mára alig észrevehető kiemelkedő háton a század fordulóján épített mesterséges dombon, mottén áll Csongrád megye egyik legjelentősebb középkori falusi építészeti emléke. A templomot eredetileg a Czirják és sáncárok vette körbe. A templom maradványainak kutatását , műemléki felmérését és régészeti kutatását között végezték el. A sokszög szentélyzáródású, külső támpilléres, vegyes falazású, külső toronnyal ellátott teremtemplom a 15. század közepén épült. A 15. századi egyház nyugati végének falmaradványai megközelítően 3-5 m magasan és 1-11 m hosszan még ma is állnak. A rom tágabb környezetében van a föld alatt az Árpád- és középkori Csomorkány település maradványa. Hódmezővásárhely-Gorzsa, Czukor-major (KÖH 20331) Hódmezővásárhely határában, az egykori Kéró-ér partján fekvő halmon, Kr. e. 5. évezred első felében virágzó település élt mintegy 3 3,5 hektárnyi területen. A földműveléssel, állattartással, halászattal foglalkozó közösség tagjai két vagy három helyiségből álló, nyeregtetős házakban laktak. A házak falait oszlopokra font vesszőfonatból építették föl, melyet vastagon agyaggal tapasztottak be. A gyakori tűzvészek miatt a település több ízben újjáépült. Az elpusztult házak elegyengetett romjainak sok egymásra rakódott rétegéből mintegy 2 méter magas halom, úgynevezett tell (lakóhalom) töltődött fel. A házakban külön kultikus helyiséget vagy sarkot rendeztek be az áldozati szertartások számára. Ezek kelléktárában agyagból tapasztott oltárok, ember- és állatszobrocskák, festett kőbalták szolgálták a kultikus gyakorlat céljait. A környező kisebb, néhány házból álló települések központja volt az alföldi újkőkor egyik legjelentősebb települése. Hódmezővásárhely-Gorzsa, Kökénydomb (KÖH 20332) A Dél-Alföldön Kr. e és 4400 között a tiszai kultúra népessége élt az újkőkori tellek virágkorában, amikor nagy, sokszor több hektárnyi kiterjedésű, évszázadokig lakott települési központok létesültek. A népesség hitvilághoz kapcsolódó emlékanyagának kiemelkedő darabjai: nő alakú edények (Vénuszok), férfiakat ábrázoló szobrok, valamint oltárok és kisplasztikák. Egy részük (a nagyobb méretűek) feltehetően kultuszszobor, tehát természetfölötti lények ábrázolása volt. Az emberek isteneiket a saját képükre formálták meg. Szerepet játszhattak a különböző rítusokban is (a termékenység biztosításában, az egészség megőrzésében, a betegségek gyógyításában stb.), esetleg lehettek élő vagy meghalt emberek (az ősök) ábrázolásai. Elképzelhető, hogy míg a kisebb szobrocskák a házak, a családok mindennapi rítusaihoz tartoztak, a nagyobbak közösségi szertartások szereplői voltak. A legszebb istennők közé tartoznak a Hódmezővásárhely-Kökénydombon előkerült, trónuson ülő nőt formázó edények. A korszak egyedülálló, AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA 232

233 legnagyobb méretű kultusztárgya a háromszögletű ún. kökénydombi oltár a termékenységkultusz jelképe, talán egy anyaistennő ábrázolása lehet. Hódmezővásárhely-Szakálhát (KÖH 20333) A területen ben Banner János végzett ásatást, ahol a neolit korú Szakálháti-kultúra névadó településrészlete mellett többek között rézkori, kora és késő bronzkori teleprészleteket, temetkezéseket, valamint a magyar honfoglalás és kora Árpád-kori temető sírjait tárták fel. A Szakálháti-kultúra vezérleletei világszerte ismerté vált fazék alakú arcos kerámiaedények, agyagszobrok. Az arcos edények cilindrikus nyakának díszítése: bekarcolt szemek, plasztikus orr, mindez festéssel színezve. Az arc lezárását alulról M alakú bekarcolás jelzi. Hódmezővásárhely-Kotacpart, Vata-tanya (KÖH 55329) A Körös-kultúra kisméretű, 3 10 évig használt vízparti települését leleteinek gazdagságából ismerte meg a világ. A korszak egyik nagy vívmánya az állandó településeken való tartós házforma építése. Itt 6,4 4,4 m alapterületű, nyeregtetős házmaradvány került elő, faragott gerendákból építve. Innen kerültek elő hazánk legidősebb búzaszemei. A nagyméretű tárolóedények igen gyakoriak, amelyek a növények magvainak tárolására alkalmasak, azonban a rajtuk levő reliefszerű állatábrázolások inkább a gazdálkodásban nagyobb szerepet játszó állattartáshoz (juh és kecske) kapcsolódnak. Ezek az ember- és állatábrázolással díszített hombárok világviszonylatban is páratlan darabok. Az ember és állat alakú domborművekkel díszített edényeknek (vagy egy részüknek) sajátos vallásos szerepe volt. A településen belüli kis területen történt előkerülésük áldozati kertre utal. Hódmezővásárhely-Kopáncs, Zsoldos-tanya (KÖH 56391) A Körös-kultúra világszerte ismert települése. A 1,5-3,5 hektár közötti területen kiscsaládi objektum állhatott, de nem egy időben. Egy-egy ház megközelítően 4,5 5 m nagyságú, fal nélküli volt, a tetőt zömében bőrrel, náddal védték, amelyet kívül-belül tapasztottak. A településeken azonos szinten élő, illetve azonos törzshöz tartozó népesség élt. Olyan paraszti gazdálkodást végeztek, amelyben az uralkodó állattartás mellett megkezdődött a gabonatermesztés, csökkent a vadászat és a gyűjtögetés aránya, a halászat azonban az újkőkor végéig igen magas szinten marad. Az élelem nyers vagy sütés útján történő fogyasztása után a kerámiakészítéssel megnyílt a lehetőség a főzésre is. A nagyméretű, rátett barbotinokkal, valamint ember és kecske plasztikus ábrázolásával díszített hombárok lehetővé tették a gabonatárolást. Az ember és állat alakú domborművekkel díszített edényeknek vagy egy részüknek sajátos vallásos szerepe volt a Körös kultúrában. Ugyancsak hitvilági szerepük volt az idoloknak, amelyek egyikén a sűrű vonalkázással érzékeltetett haj a szobor nőiségét jelzi és a korabeli hajviselet következtetésére is módot ad. A méltóság és a hiedelemvilág kultuszának összeolvadásában lehet keresni az agyagból készült, test-festésre használt pecsétlőket Műemlékek A kulturális örökség három eleme (régészet, műemléki érték és kulturális javak) közül itt kizárólag a műemlékekről lesz szó. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA 233

234 A évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) szerint műemléki érték: minden olyan építmény, kert, temető vagy temetkezési hely, terület (illetve ezek maradványai), valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék, alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt. Műemlék: olyan műemléki érték, amelyet jogszabállyal védetté nyilvánítottak. A Város Közgyűlése januárjában alkotott Műemléki Koncepció -t. Ebben a dokumentumban 25 műemlék és két ún. műemléki környezet szerepelt az országos védettséget élvező listán. ( Műemléki környezet: a védetté nyilvánított műemlék kormányrendeletben meghatározott környezete. ) Ezt követően 2011-ben tárgyalta a Testület a műemléki besorolású épületek és ingatlanok helyzetét, állapotát és a szükséges teendőket. Az elmúlt években nőtt az állami nyilvántartásba vett műemléki értékek száma a városban és módosult a műemléki környezet kiterjedése is. A vizsgálat során több adatbázis megismerésére került sor. Az egyes állami szervek és az önkormányzat kimutatásai nem teljesen kompatibilisek, ezért naprakész hiteles adatok képzése körülményes. Módszertani okok miatt ezért a Lechner Lajos Tudásközpont (továbbiakban: LLTk) országos nyilvántartása szolgált alapul a január 1-én érvényes állapot meghatározásához, figyelembe véve azonban a Polgármesteri Hivatal friss adatszolgáltatását. (A Kötv. alapján az LLTk közhiteles, központi nyilvántartást vezet egyebek mellett a műemlékekről is.) Az LLTk nyilvántartása szerint jelenleg 39 műemléki érték áll oltalom alatt és 15 műemléki környezet található Hódmezővásárhelyen. Ideiglenes védettségű ingatlan nem szerepel a nyilvántartásban. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA 234

235 119. ábra: Az építészeti örökségvizsgálat részlete Lásd: Mellékletek, epiteszeti_vizsg.pdf AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA 235

236 Hódmezővásárhely közigazgatási területén a évi felülvizsgálat időpontjában összesen 259 helyi védettségű objektum volt. Ebből időközben 9 műemléki védettséget kapott, közel 20 épület pedig a szakszerűtlen felújítások, vagy bontások következtében elvesztette védettségét. A lakossági javaslatok alapján 2013-ban megvizsgált további, közel 200 épület egy része alkalmas lehet a helyi védettségre. KÜLTERÜLETEN 1./ Bodzási úti volt tanyasi iskola (o1160/2 hrsz) 2./ Tanyamúzeum (lakóház, melléképületek, gémeskút, stb., 01521/2 hrsz, Gorzsa tanya 327.) 3./ Papi Imre féle szélmalom (Erzsébeti út, 0231/1 hrsz) 4./ Mátyáshalmi tanyasi iskola (0372/15 hrsz) 5./ Csomorkányi templomrom (0421/51 hrsz) 6./ Sóshalmi Tanyasi iskola (0556/8-10 hrsz, Kutasi dűlő, tanya 1627) 7./ Kenyerei Királyi-majorság gazdatiszti kúria (barattyosi major, 0784/2 hrsz) BELTERÜLETEN 1./ Városháza (1 hrsz, Kossuth tér 1.) 2./ Serház (10167/1,2, Serház tér 2-4.) 3./ Csúcsi fazekas ház (11284 hrsz, Rákóczi u. 101.) 4./ Lakhati Katolikus Népiskola (11887 hrsz, Szt. István u. 71.) 5./ Volt Károlyi Borház/Présház (12394 hrsz, Szt. István tér 2.) 6./ Evangélikus templom, lelkészlak és iskola együttese (12701/2 hrsz, Petőfi u. 15. és Márton u. 1.) 7./ Tiszttartó ház/károlyi kúria (12775 hrsz, Andrássy út 13.) 8./ Belvárosi r.k. plébánia-templom és plébánia (12781 hrsz, Andrássy út 11.) 9./ Hódmezővásárhelyi Takarékpénztár (12838 hrsz, Andrássy út 3.) 10./ Hódmezővásárhelyi Népbank székháza (12840 hrsz, Andrássy út 9.) 11./ Katolikus iskola/közgazdasági Gimnázium (12844 hrsz, Szt. Antal u. 5.) 12./ Artézi kút/nagy András János féle (12853 hrsz, Kálvin János tér) 13./ Volt ref. paplak (12855 hrsz, Andrássy út 58.) 14./ Református újtemplom (12867 hrsz, Kálvin János tér 5.) 15./ Kőfal/árvédelmi fal 16./ Tájház és melléképületei (13422 hrsz, Árpád u. 21.) 17./ Ref. ótemplom és magtár (13499, hrsz, Kossuth tér) 18./ Úri kaszinó (1363 hrsz, Zrínyi u. 1.) 19./ Lakóház (1140 hrsz, Zrínyi u. 35.) 20./ Szatócsbolt (2497 hrsz, Damjanich u. 35.) 21./ Ó-gimnázium/volt ref. Kollégium (3 hrsz, Kossuth tér 8.) AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA 236

237 22./ Bethlen Gábor ref. Gimnázium (4 hrsz, Szőnyi u. 2.) 23./ Tárkány-palota/emeletes polgárház (5168 hrsz, Dr. Rapcsák András u. 13.) 24./ Görögkeleti/ortodox templom (5200 hrsz, Dr. Rapcsák András u. 9.) 25./ Bessenyei Ferenc Művelődési Központ (5203 hrsz, Dr. Rapcsák András u. 7.) 26./ Görög-palota (5207 hrsz, Dr. Rapcsák András u. 1.) 27./ Első Takarékpénztár (5209 hrsz, Kossuth tér 5.) 28./ Posta/Takarékpénztár bérháza (5210 hrsz, Hódi Pál u. 2.) 29./ Fekete Sas Szálló (5224 hrsz, Kossuth tér 3.) 30./ Újvárosi ref. templom és lelkészlak (6940/1 hrsz, Vörösmarty u. 38.) 31./ Samu-ház (9246/1 hrsz, Mátyás u. 8.) 32./ Zsinagóga (9259 hrsz, Szeremlei u. 3.) 57. táblázat: A nyilvántartott műemlékek tételes felsorolása A felsorolt belterületi ingatlanok közül a 4., a 9., a 10. és a 19. sorszámúakat 2013-ban minősítette védetté a 42/2013.(VIII.9.) BM rendelet. Építészeti stílus Műemlékek száma román és gótikus 1 barokk és copt 5 klasszicista 7 romantikus 1 eklektikus 11 szecessziós 6 modern 1 népi 5 egyéb, kategóriába nem sorolt táblázat: A műemlékek építészeti stílus szerinti összesítése Eredeti funkcióját megőrző, vagy megfelelően hasznosított és használt műemlék száma: 32. Funkcióját vesztett, nem, vagy méltatlanul hasznosított műemlék: 7. Tulajdonos Műemlékek száma önkormányzati tulajdonban: 21 egyházi tulajdonban: 9 magánszemély vagy gazd. társ. tulajdonában: 59. táblázat: A műemlékek tulajdonosi megoszlás szerinti összesítése Friss önkormányzati döntés révén hat külterületi helyszínen közöttük pl. a kopáncsi tanyamúzeumban, a csomorkányi templomromnál, a Papdi-féle szélmalomban, a sóshalmi és a Bodzási úti egykori iskolákban végeznek 2014-ben állagmegőrzési, felújítási és a funkcióváltással összefüggő munkálatokat. 9 AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA 237

238 Állag és műszaki állapot Műemlékek száma Jó állagú, szakszerűen karbantartott: 18 Közepes állagú, javítása, korszerűsítése indokolt: 17 Rossz állagú, jelentős felújítás szükséges: táblázat: A műemlékek állag és műszaki állapot szerinti összesítése A műemlékvédelem sajátos tárgyai Ebben a tárgykörben a történeti kertek, temetők és temetkezési emlékhelyek áttekintése a feladat. A vonatkozó Kötv. 37. (1) bekezdésének hatálya alá tartozó és védett sajátos tárgyak -kal Hódmezővásárhely nem rendelkezik. Megjegyzendő azonban, hogy az Izraelita temetőben több egyedi fejkő, illetve az Arany temetőben számos egyedi és értékesnek tekinthető tégla síremlék található. Ezek a síremlékek magukon viselik a jellegzetes vásárhelyi népi-polgári tégla-építészet leghaladóbb vonásait. Bár többségük elhanyagolt, illetve avult állagú, felújításuk és megmentésük szakszerű felmérés, vizsgálat és elemzés után fontos és időszerű volna Műemléki terület A Kötv ában körülírt történeti táj kategóriába sorolt terület nincs a Városban. Ugyancsak hiányzik a Kötv. 39. (1) bekezdésében jellemzett ún. műemléki jelentőségű terület, illetve annak kijelölése. A hivatkozott (2) bekezdése szerint A védetté nyilvánított műemlék kormányrendeletben meghatározott része műemléki környezetnek minősül. Esetünkben ez azt jelenti, hogy az alábbi kimutatásban szereplő 15 műemléki környezeten kívül további, az egyes műemlékek védetté nyilvánító rendeletében meghatározott ingatlanok is ide sorolandók még akkor is, ha azokat a LLTk külön nem is tartja nyilván. A LLTk műemléki környezet -ként (továbbiakban: mk) az alábbiakat tartja nyilván: 1./ Mátyáshalmi tanyai iskola mk 2./ Ref. Ótemplom, Görögkeleti- és a belvárosi Rk. plébánia templom közös mk 3./ Iskola mk 4./ Lakhati rk. iskola mk 5./ Ref. Újtemplom és Kossuth Zsuzsa gimnázium (líceum) közös mk 6./ Ev. templom, lelkészlak és iskola együttesének közös mk 7./ Bessenyei Ferenc Művelődési Központ mk 8./ Városháza mk 9./ Hódmezővásárhelyi Takarékpénztár bérházának mk 10./ Hódmezővásárhelyi Népbank székházának mk 11./ Úri Kaszinó mk 12./ Lakóház (Zrínyi u. 35.) mk 13./ Szatócsbolt (Damjanich u. 35.) mk AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA 238

239 14./ Görögkeleti ortodox templom mk 15./ Ref. templom és lelkészlak mk Nemzeti emlékhely A Kötv és 27. pontjaiban definiált Történelmi Emlékhely és Nemzeti Emlékhely nincs a Város igazgatási területén, erre irányuló előkészületek nem folynak Helyi védelem A kulturális örökségvédelem műemléki szegmensének országos (állami) védelmi kategóriáját a pont részletezi. Az épített környezet további, a Város építészeti-városépítészeti arculatának, sajátos megjelenésének, jellegzetességének, építészeti-, településképi-, településszerkezeti értékeinek összessége az ún. helyi védelem fogalomkörébe és védelmi kategóriájába tartozik. A helyi Önkormányzat már 1993-ban rendeletben (22/1993.(10.11.) Kgy. sz. rend.) szabályozta a környezetvédelem ezen belül az épített környezet védelmének feladatait. Ezt követően 1999-ben átfogó Városkarakter vizsgálat készült, amely hangsúlyosan elemezte a helyi védelemre érdemes és a már védett állomány aktuális állapotát. A két állapot egybevetése és szintézise után mintegy 260 épület került a listára. A hatályos HÉSz 39. -a részletesen rendelkezik a Helyi építészeti értékvédelem értelmezésével, fogalom- és eljárásrendjével, a védelemi kategóriákkal és azok területi lehatárolásával, továbbá a részletes szakmai szabályokkal. A HÉSz függeléke 247 minősített épületet, illetve objektumot tartalmaz. A helyi védelmi lista alapvető sajátosságai miatt nem kőbevésett, szinte folyamatos változásra van ítélve. Az objektív okok közül a legfontosabb, hogy egyes objektumok az idő múlásával felértékelődnek és átkerülnek az országos listára, míg mások pl. fizikai értelemben megsemmisülnek, összedőlnek, vagy lebontják őket. Szubjektívnak tekinthető a minősítési rendszerben bekövetkező szemléleti és módszertani változás, - vagy éppen az időnként nehezen kezelhető tulajdonosi érdek. Mindezekből következően a jelenlegi tényleges állomány mintegy 230 tételből áll. A város beépített részei közül a régi Vásárhely, Susán, Tarján és Tabán máig viszonylag érintetlenül fennmaradt, a hajdani településszerkezetet őrző területei ún. kiemelt helyi védettségű terület, az előzőekben nem említett városrészek pedig általános védettségű terület besorolást kapott, a védettségi fokozatoknak megfelelően differenciált beépítési szabályokkal. Ezeken a területeken a jelenlegi beépítést jellemző építménymagasság növelése kerülendő, az újonnan épülő építmény magasságát a kedvezőbb műszaki állapotú, meglévő szomszédját alapul véve rugalmas szabályozással úgy kell megadni, hogy az épület jellemző adottságainak megtartásával az építhető szintszám is azonos legyen Az épített környezet konfliktusai, problémái Az épített környezet helyzete és minősége többféle aspektusból vizsgálható. Az előző fejezetek más-más megközelítésből, eltérő szempontok (pl. területfelhasználási, funkcionális, műszaki állag, műemléki, esztétikai, stb.) szerint igyekeztek bemutatni elsősorban a városi struktúra milyenségét, szűkebb körben AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA 239

240 pedig a kitüntetett objektumok aktuális állapotát. Az összefoglaló értékelés alapvetően két lényeges kategóriát különít el: a./ Városépítészeti léptékű problémák és konfliktusok b./ Egyes épületek egyedi, lokális problémái Az a./ pont jellemzően átfogó, szűkebb-tágabb környezettel együtt értelmezhető, általában csak hosszútávon kezelhető, vagy orvosolható problémákat jelent. Olyanokat, amelyek egy mára túlhaladott városfejlesztési gyakorlat következményei és amelyek csak komplex, területi jellegű rehabilitáció révén enyhíthetők, mindezt jelentős anyagi ráfordítás árán. Ilyen például a városközpont 1960-as években elindított rekonstrukciója, közelebbről a Csengettyű-köz és Oldalkosár utca térségében végrehajtott totális átépítés, különösen a középmagas (tízemeletes) lakóházak telepítése. A történeti lépték és a térarányok markáns megváltoztatása, valamint az örökölt városszövet átírása az utcahálózat egy részének formális megőrzésével karakterében változtatta meg az Andrássy út és a Kőfal közötti területet. A lakótelepi fíling enyhítését is szolgáló építészeti beavatkozások (pl. az Andrássy út déli oldalán utóbb épült lakóépület és az Emlékpont) javítottak a helyzeten, ám az átfogó és gyökeres értéknövelő rehabilitáció elsősorban pénzügyi fedezet hiánya miatt még várat magára. Az előzőekkel szoros összefüggésben, de külön is említést érdemel a Hód-áruház környékének állapota. Az Andrássy út déli szakaszán évtizedekkel ezelőtt megépült két üzlet- és szolgáltatóház megbontotta a hagyományos zárt-jellegű beépítést és vitatható mértékű, valamint indokolatlan formájú teresedéseket hozott létre. Az inkább zaklatottnak ható térfal és beépítési vonal elbizonytalanítja e szűkebb terület térarányait, rontja az utcaképi harmóniát. Ráadásul az egyes épületek is minőségi deficittel rendelkeznek, műszaki és esztétikai szempontból is avultak. A téglaburkolatú lakóházak problémája sem tekinthető egyedi építészeti problémának, az aktuális tulajdonos magánügyének. Tömeges előfordulásuk, a hiteles és szakszerű homlokzati helyreállítást gátló téglahiány helyi közösségi üggyé teszi a kérdést. Csak átfogó és hathatós intézkedésekkel lehet megakadályozni e közkincs teljes megsemmisülését. (Teljes várost lefedő felmérés és tervezési-kivitelezési programozás, gyártási kapacitás megteremtése, támogatási és hitelezési rendszer létrehozása, stb.) Ugyancsak helyi globális probléma a kiüresedő, tartósan (gyakran véglegesen) lakatlanná váló lakóépületek nagyszámú megjelenése. Jelenleg közel db üres lakás zömében családi házban található a városban, ami a teljes állománynak közel 10%-a. A természetes lakás-mobilitás és a demográfiai trendek ezt az arányt nem képesek reális időn belül megváltoztatni, javítani. Ez pedig azzal a drámai következménnyel járhat, hogy a belterület egyes elsősorban külső, jellemzően alacsonyabb presztízsű lakóterületein tömegesen és koncentráltan erodálódik a szűkebb környezet. Műszaki, városképi, szociológiai és akár kriminológiai értelemben is. Ennek elkerülése de legalább a tendencia ütemének mérséklése kiemelt várospolitikai érdek és feladat. A b./ ponthoz sorolható környezeti, építészeti problémák: a Kossuth tér és a Dr. Rapcsák András utca térszintjének, valamint az Ótemplom és az Alföldi Galéria igényes felújítását követően egyre inkább szembetűnő a két, exponált helyen lévő, modern stílusban néhány évtizede épült lakóház leromlott állapota. Az eddig ismert vázlattervek és előzetes koncepciók aktualizálását követően korszerűsítésük időszerű, AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA 240

241 a Kálvin János tér megújuló összképét zavaróan lerontja a Református Újtemplom méltatlan állapota, amelynek felújítási tervei elkészültek, a műemléki hatóság engedélyezte, A szecessziós stílusú Úri Kaszinó az egyik legkarakteresebb épülete Vásárhelynek. Külső felújítása ugyan megtörtént, kihasználatlansága azonban továbbra is veszélyforrás. Az új funkció mielőbbi megtalálása fontos lenne, Károlyi kúria/tiszttartó ház: elsősorban frekventált fekvése miatt szembetűnő tetőzetének és homlokzatának állagromlása. Mielőbbi szakszerű felújítása indokolt, elvégzése közösségi érdek, Az immár 120 éves Városháza nem véletlenül vált Vásárhely egyik emblematikus épületévé. Tekintélyt sugalló tömege és homlokzata túlmutat belső funkcionális tartalmán, egyfajta spirituális üzenetet is hordoz. Belső, a főlépcsőházra korlátozódó rekonstrukciója 2007-ben megtörtént. Folytatása és kiterjesztése indokolt lenne, az esetleges a Tóth Sándor utcai traktust érintő bővítéssel és az udvar kulturális célú hasznosításával együtt. Simon-palota (Kinizsi u. 1.): a 100 éve épült, szecessziós stílusú épület tetőzetét felújították, azonban homlokzata is műemléki hitelességű megújításra érett. Felújításán túl hasznosítása is sürgető feladat. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA 241

242 13. Közlekedés A megalapozó vizsgálathoz felhasznált források: Hódmezővásárhely MJV hatályos HÉSZ Csongrád megyei TRT Tram-train megvalósíthatósági tanulmány Hódmezővásárhely honlapján fellelhető adatok - közösségi és kerékpáros közlekedés OKA - Országos Közúti Adatbank vonatkozó forgalomszámlálási adatai Hódmezővásárhely északi elkerülő út építésének megvalósíthatósági tanulmánya és engedélyezési terve Hálózatok és hálózati kapcsolatok A város jelenleg az országos illetve európai gyorsforgalmi úthálózat 15 perces vonzáskörzetében helyezkedik el az M43 és M5 autópályák kedvező elérhetősége által. A térséget érintő fejlesztések Hódmezővásárhely északi elkerülő út (közbeszerzési kiírás a kivitelezésre folyamatban) 47 sz. másodrendű főút 11,5 t burkolatmegerősítés Hódmezővásárhely-Orosháza között (közbeszerzési pályázat a kivitelezésre folyamatban) M43 autópálya megépítése Makótól az országhatárig 2014 végére (a kivitelezés folyamatban) 47-es főút főút algyői Tisza-hídjának 2x2 sávosra bővítése 45-ös főút kiemelt főúttá minősítése a Bánáti főút kiépítése Deszk és a hármas országhatár irányába, Hódmezővásárhelytől a Csárpateleki út nyomvonalán, az M43 megépült csomópontján átvezetve. Közúti kapcsolatok Budapest 47-es főút - M43 - M5 Szeged, Békéscsaba 47-es főút Szentes 45-ös főút Kistérségi kapcsolatok A megyei városok Szentes, Csongrád, Szeged - másodrendű főutakon érhetők el, Makó megközelítése a 47-es úton és az M43-as autópályán vagy a 4415 jelű országos mellékúton lehetséges. A részletes vizsgálati anyagok a tervtári dokumentáció részei. KÖZLEKEDÉS 242

243 13.2. Közúti közlekedés A város közúthálózata Hódmezővásárhely közigazgatási területének közlekedési gerincét az országos közutak nyomvonalai határozzák meg. A város útjainak besorolását, műszaki jellemzőit az ÚT :2008 "Közutak tervezése" c. Útügyi Műszaki Előírás, építési területét belterületen és a védősáv szélességét külterületen az OTÉK 26 tartalmazza. K.IV.A külterületi másodrendű főút "A" jelű környezetben sík vidéken, épített környezeti korlátozások nélkül B.IV.b.c belterületi másodrendű főút "b" hálózati funkció, vt = 50 km/h ÁNF = átlagos napi forgalom E/n = egységjármű/nap 45 sz. Kunsztmárton-Szentes-Hódmezővásárh. másodrendű főút 47 sz. Debrecen-Szeged másodrendű főút 472 sz. Hódmezővásárhely elkerülő I.szak. másodrendű főút 4414 j. Hódmezővásárhely-Maroslele-Makó összekötő út 4415 j. Hódmezővásárhely-Földeák-Makó összekötő út 4418 j. Kardoskút-Hódmezővásárhely összekötő út 4421 j. Tótkomlós-Hódmezővásárhely összekötő út 4521 j. Szentes-Mindszent-Hódmezővásárhely összekötő út j. Rárós bekötő út j. Csárpatelek bekötő út j. Hódmezővásárhely-Népkert állomáshoz vezető út 61. táblázat: Országos főutak Országos közutak külterületi szakaszai Út száma Építési terület *m+ Útkategória ÁNF *E/nap K.IV.A észak 47 dél 40 K.IV.A K.IV.A K.V.A K.V.A K.V.A K.V.A K.V.A 3740 KÖZLEKEDÉS 243

244 K.V.C K.V.C n.a K.V.C táblázat: Országos közutak külterületi szakaszai Országos közutak átkelési szakaszainak belterületi jellemzői Út száma Utca neve Beépítési szélesség ÁNF *E/nap+ Kaszap utca 26, Dr. Rapcsák András utca 31, Szent István tér 49, Kutasi út 53, Szántó-Kovács János utca 31, Bajcsy-Zsilinszky út 24, Síp utca 21, Csomorkányi út 22, Erzsébeti út 33, Makói út 20, táblázat: Az országos közutak átkelési szakaszainak belterületi jellemzői Helyi közutak belterületi jellemzői Utca neve Útkategória Beépítési szélesség Ady Endre út B.IV.b.c 33,60 Tóalj utca B.V.c.B 18,50 Hódtó utca B.V.c.B 46,90 Kodály Zoltán utca B.V.c.B 26,00 Pálffy utca - Teleki utca B.V.c.B 23,00-25,00 Lázár - Deák Ferenc - Petőfi utca B.V.c.B 22,40-14,20-19,10 Damjanich utca B.V.c.B 21,00-15, táblázat: Helyi közutak belterületi jellemzői Helyi külterületi közutak Az úgynevezett "mezőgazdasági gyűrű" az egyéb belterületeket összekötő közúti kapcsolat a meglévő dűlőutakon, melynek célja a belterületi közúthálózat mentesítése a mezőgazdasági forgalom alól. Az utak jó része már burkolt, törekedni kell a teljes hosszon szilárd burkolat kiépítésére. Közúti csomópontok belterületen Forgalomirányító jelzőlámpás csomópontok KÖZLEKEDÉS 244

245 Kutasi út - Jókai utca Jókai utca - Szántó Kovács János utca Szegedi út - Ady Endre utca Andrássy út - Kaszap utca Körforgalmú csomópontok Ady Endre utca - Tóalj utca Tóalj utca - Szőnyi utca Tóalj utca - Kaszap utca - Hódtó utca Kálvin tér Szegedi út (472 sz. út) - Kaszap utca - Ipartelepi út Hódtói bevásárlóközpont Hódtó utca - Tesco áruház Közösségi közlekedés Közúti közlekedés Helyi autóbusz hálózat: A város közigazgatási területén 10 viszonylat üzemel, az igényeknek megfelel. Üzemeltető a Tisza Volán. Helyközi autóbusz közlekedés: a várost munkanapokon 318 járat érinti. Az átszállás nélkül elérhető magyar városok száma 10. A helyközi autóbuszjáratok sűrűsége megfelelő, menetideje kedvezőbb a vasúténál, ugyanakkor nem érhetők el közvetlenül a városközpontok. Viszonylat száma útvonala menetidő egy irányban, oda/vissza [perc] munkanapi járatszáma oda / vissza *járat/nap+ 1a Volán telep - Kálvin J. tér 17/16 7/7 1b Volán telep - Kálvin J. tér - Porcelángyár 27/27 3/3 4 Kincses temető - Tabán - Porcelángyár 18/18 1/1 7 Szivárvány Otthon - Kálvin tér - Kincses temető 22/22 7/7 9 Kincses temető - Kálvin tér - Kórház - Kincses temető 30/30 2/2 10 Kertváros - Tóalj u. - Piac - Autóbuszállomás 23/23 2/2 12 Kertváros - Hódtói ltp. - Porcelángyár 18/18 4/5 13 Kincses temető - László u. - Porcelángyár 20/20 5/3 14 Kincses temető - Béke telep - Porcelángyár 20/20 3/3 KÖZLEKEDÉS 245

246 16 Kincses temető - Kálvin tér - Kertváros 30/30 7/7 65. táblázat: Hódmezővásárhely helyi autóbusz viszonylatainak fő paraméterei (2014) Hódmezővásárhely helyi autóbusz hálózata 120. ábra: Hódmezővásárhely helyi autóbusz hálózata Hódmezővásárhely távolsági autóbuszok járatszámai Távolsági autóbuszok Hódmezővásárhely induló állomás Hódmezővásárhely köztes állomás munkanapi járatszám *járat/nap Hódmezővásárhely végállomás 87 Összesen táblázat: Hódmezővásárhely távolsági autóbuszok járatszámai Átszállás nélkül elérhető városok Város Járatpár Menetidő Budapest 7 2:35-3:10 KÖZLEKEDÉS 246

247 Parádfürdő 1 5:30 Hajdúszoboszló 1 5:10 Miskolc 2 5:45-6:00 Pécs 3 4:00-4:10 Baja 1 2:30-2:40 Debrecen 2 4:28-4:40 Karcag 1 3:08-3:20 Jászberény 1 3:25-3:55 Gyöngyös 1 4:05-4: ábra: Átszállás nélkül elérhető városok Kötöttpályás közlekedés Csongrád megye vasúthálózatának gerincét alkotó 130-as menetrendi mezőben szereplő Szolnok - Tiszatenyő - Hódmezővásárhely - Makó és a 135-ös Szeged - Békéscsaba vasútvonal érinti Hódmezővásárhelyt. A nagysebességű hálózat terve nem érinti a várost. A 40 éves fabetétes vasbeton aljas alépítményű, 48-as sínrendszerű pálya és a szerelvények állapota a maximum 80 km/h-s megengedett sebesség, valamint a menetidő hossza nem teszi népszerűvé a vasúti közlekedést. A várost napi 52 vasúti járat érinti. A vasúti közlekedés viszonylatai sem menetidőben, sem kényelemben nem felelnek meg a ma elvárható színvonalnak. További kedvezőtlen adottság az intermodális kapcsolatok hiánya. A város keleti részén lévő iparterület üzemeinek egy része MÁV vagy magántulajdonú iparvágánnyal rendelkezik, amelyeknek kihasználtságát ésszerűen növelve csökkenthető lenne a városi közutakat terhelő nehéz teherforgalom. A Honvédelmi Minisztérium a városhoz intézett levelében jelezte, hogy igényt tart vasúti vágánykapcsolat kiépítésére a Zalka Máté laktanyához, melynek műszaki megoldásához részletes vizsgálatokon alapuló megvalósíthatósági tanulmány készítése szükséges. Ez alapján döntendő el, hogy Hódmezővásárhely Népkert vagy Hódmezővásárhely állomásról ágazzon ki a kért iparvágány. KÖZLEKEDÉS 247

248 122. ábra: Hódmezővásárhely térségének vasúti hálózata Hódmezővásárhely vasúti távolsági közlekedésének viszonylatai Viszonylat száma útvonala munkanapi járatszám *járat/nap+ 130 Szolnok - Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely - Szolnok Szeged - Békéscsaba Békéscsaba - Szeged táblázat: Hódmezővásárhely vasúti távolsági közlekedésének viszonylatai Tram-Train Ugrásszerű minőségi változást jelenthet a Tram-Train tervezett vonalának megvalósítása. Az integrált villamos és nagyvasúti közlekedésre már vannak példák Nyugat-Európában, Szeged és Hódmezővásárhely közötti alkalmazására Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány (RMT) készült ben a Közlekedés Operatív Program támogatásával, a 2011 második felében végzett vizsgálatok, felmérések és elemzések alapján. Az előzetes vizsgálatok alapján megállapítást nyert, hogy a vasúton utazók száma az ütemes menetrend ellenére a kapacitáshoz képest alacsony, amelynek oka az utazási idő hossza, a városközpontok állomásoktól való nagy távolsága, stb. A tervezés során a város területén 3 alternatíva került bemutatásra, a Népkert állomás és a Nagyállomás között. KÖZLEKEDÉS 248

249 A nyomvonal az Ady Endre utcán, az Andrássy utca ÉK-i szakaszán és a Bajcsy-Zsilinszky utcán mindhárom változatban azonos, az eltérés: "A" nyomvonalváltozat: Tóalj u. - Szőnyi u. - Andrássy u. "B" nyomvonalváltozat: Városház u. - Kossuth tér - Andrássy u. "C" nyomvonalváltozat: Tóalj u. - Kaszap u. - Andrássy u. Az értékelések során az "A" változat került kiválasztásra, így a nyomvonal mindkét városban áthalad a városközponton, elkerülve az átszállást, rövidítve a menetidőt, növelve az utazás biztonságát és kényelmét. A MÁV támogatja fenti rendszer kiépítését azzal a feltétellel, hogy az érintett szakaszok nagyvasúti jellegét meg kell őrizni. annak felújítását 100 km/h sebességűre fejleszteni. Hódmezővásárhelyen 3,3 km hosszú villamos pálya építését tervezik. A Tram-Train megépülte után csúcsidőben a járművek 20 percenként közlekednének, Szeged és Hódmezővásárhely belvárosa között az utazási idő fél óra lenne ábra: A Tram-Train 3 nyomvonalváltozata a 2012-ben készült RMT-ből A tervezett beruházás előkészítő munkálatainak (környezeti hatásvizsgálat és egyesített tervek készítése) határideje 2015 decembere. A feltehetően magas költséget ellensúlyozná a magas színvonalú utazási kényelem, a közútéval össze nem vethető közlekedésbiztonság, a megbízhatóság. KÖZLEKEDÉS 249

250 A fenti rendszer bevezetésének jogszabályi hátterét felül kell vizsgálni, szükség esetén módosítani mind a pályafenntartás mind az üzemeltetés szempontjából Kerékpáros és gyalogos közlekedés A város belterületén a kerékpárút hálózat jól kiépített, megfelelően szolgálja az alföldi városokra jellemző intenzív hivatás- illetve célfogalmakat. Önálló vonalvezetésű kerékpárút Damjanich utca Jókai utca Szántó-Kovács János utca Ady Endre utca - Nagy András János utca Rárósi út Szabadság tér - Kutasi út Tóalj utca Síp utca Erzsébeti út Makói út Kerékpársáv Lázár utca Gyalog-kerékpárút közös nyomvonalon Szőnyi utca - Kossuth tér - Dr. Rapcsák András utca Ady Endre utca Tóalj utca Kodály Zoltán utca Kaszap utca Bajcsy-Zsilinszky út 47 sz. főút bevezető szakasz Engedélyezett tervek állnak rendelkezésre a Mester, Lázár, Holló-Pálffy, Csomorkányi, Szoboszlai és Kölcsey utcákra Térségi jelentőségű külterületi kerékpárutak - csatlakozva a belterületi hálózathoz 45 sz. főút mellett 4521 j. út mellett Mártélyig 47 sz. főút mellett az ATEV-ig Orosháza felé KÖZLEKEDÉS 250

251 47 sz. főút mellett Szeged felé Kerékpáros hálózati elemként megfelelő tájékoztatást adva a kerékpáron közlekedőknek figyelembe vehetők a kisforgalmú lakóutcák. A meglévő, különböző kategóriába besorolt kerékpárutak különböző műszaki paraméterekkel, valós igények alapján épültek. Kedvező időjárás esetén a közlekedők mintegy harmada ezt a közlekedési formát választja, ezeket az utakat veszi igénybe. A rendszer kiterjedésénél fogva új hálózati koncepciót igényelne. Ezt időszakonkénti forgalomszámlálás alapján lehetne elkészíteni, figyelembe véve a 2010-ben kiadott "Kerékpárutak tervezése" c. Útügyi Műszaki Előírásban is fellelhető új műszaki megoldásokat. A közúti csomópontok kerékpáros átvezetései többnyire nem egyértelműek, mindenképpen indokolt azok felülvizsgálata. Az OTrT tartalmazza az országos kerékpárút törzshálózat elemeit, annak része a Dél-Alföldi határmente kerékpárút Debrecen és Mohács között, amely érinti a várost, a 47 sz. másodrendű főút szélesítésére és megerősítésére készült kiviteli tervek tartalmazzák a kerékpárút nyomvonalát is. A térségi jelentőségű kerékpárutak a város közigazgatási területén megépültek. Előremutató az a közgyűlési döntés, amely lehetővé teszi a kétirányú kerékpáros forgalmat az egyirányú utcákban. A évek közötti időszak kerékpárút építési illetve felújítási fejlesztései során jelentősen javultak a bel- és külterületi kerékpárút kapcsolatok: Barattyosi kerékpárút Mindszentig megépült a kerékpárút összekötve a Hódmezővásárhely belvárosát a községgel Mártélyi kerékpárút felújítás Kertvárosi kerékpárút - Kodály Zoltán u., Kása erdő, Nagy András János utca Hálózatfejlesztési cél a Mester, Lázár, Csomorkányi és Szoboszlai utcákban a kerékpárút kiépítése, amelyekhez az engedélyezési tervek rendelkezésre állnak. A gyalogos belváros egy része megvalósult a dr. Rapcsák András u. Lázár u. - Kossuth tér - Szőnyi utca (Oldalkosár utcáig) közötti szakaszán. Az Andrássy u. bevonása az övezetbe a tervezett Tram-train megvalósításának függvénye. KÖZLEKEDÉS 251

252 Belterületi kerékpárutak Külterületi kerékpárutak 124. ábra: Belterületi kerékpárutak 125. ábra: Külterületi kerékpárutak KÖZLEKEDÉS 252

253 13.5. Parkolás A forgalomterhelési ábrákat tanulmányozva megállapítható, hogy a legnagyobb a közúti forgalom a városközpont közelében, miszerint ezen a területen jelentős a cél- és hivatásforgalomhoz kapcsolható parkolási igény. A város közgyűlése a 18/2007 (03.21) Kgy. rendeletében rögzítette a díjfizetős parkolás bevezetését, így a korábban megoldhatatlan gépjármű-elhelyezési igény megoldódott, minden gépjárművel megközelíthető helyen, a nap minden szakaszában lehet szabad parkolóhelyet találni. A jelenlegi helyzetet tovább javíthatja a térszint alatti parkolóhelyek kialakítása. Elsőként a Hódi Pál utcáról nyílóan, a gyalogos belváros igényeit szolgáló létesítmény valósulhat meg. Közparkolóként használható a Balogh Imsi sportcsarnok térszint alatti parkolója. A városban 2 fizetési zóna létesült: 1. zóna - Belváros: Lázár - Deák F. - Lánc - Kaszap - Tóalj - Szőnyi - Nyizsnyai G. utcák által határolt terület, illetve a közeli Hóvirág, Kohán György, Móricz Zs. és Rudnay Gy. utcák ábra: 1. parkoló zóna - Belváros KÖZLEKEDÉS 253

254 2. zóna - Piac: Szabadság tér ÉK-i és DK-i oldala ábra: 2. parkoló zóna - Piac A parkolási díj a kihelyezett parkolójegy automatákkal rendezhető készpénzzel vagy SMS-sel. Az 1. zónában 42 db parkolójegy automata 1300 parkolóhelyet, a 2. zónában pedig 3 db parkolójegy automata 200 helyet szolgál ki. KÖZLEKEDÉS 254

255 128. ábra: Parkoló automaták elhelyezkedése KÖZLEKEDÉS 255

Településfejlesztési Koncepció

Településfejlesztési Koncepció Gyöngyös Város Önkormányzata 3200 Gyöngyös Fő tér 13. Településfejlesztési Koncepció Megalapozó vizsgálatok Egyeztetési verzió Készítette: 2015 Bevezetés Gyöngyös Város Önkormányzata 2015-ben döntött a

Részletesebben

Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245

Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245 ETALON 2000 Kft. NYÍRSÉGTERV Kft. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245 BALKÁN Y VÁROS TE LE P ÜLÉ S FE JLE S

Részletesebben

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Fodor Rita Előterjesztő: Hegedűs Ferenc

Részletesebben

TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK és INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK és INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK és INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA 2016. május KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐK: Megrendelő: Tiszaföldvár város Önkormányzata

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

Budapest Főváros XXIII. kerület, Soroksár Önkormányzata

Budapest Főváros XXIII. kerület, Soroksár Önkormányzata , Soroksár Önkormányzata Településfejlesztési Koncepció Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A dokumentáció a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Megalapozó vizsgálat Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata

Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata /2014. (II. 21.) Kgy sz. határozat 2. sz. melléklete Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata Készült a DAOP-5.1.1/B-13

Részletesebben

GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2016. február 2. Készítette: Metacom 96. Oldal 0

GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2016. február 2. Készítette: Metacom 96. Oldal 0 GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2016. február 2. Készítette: Metacom 96 A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési

Részletesebben

FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 1 1 FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette:PÉCSÉPTERV STÚDIÓ Kft, 7621 Pécs,

Részletesebben

II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia

II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia TAMÁSI INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET)

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) 2015 2015. november A vélemények elektronikus benyújtásának helye: szeged_its1mod_velemenyek@szeged.eu

Részletesebben

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Önkormányzata A környezeti

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata

BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata KÉSZÍTETTE: TÉR-T-REND Kft., ECORYS MAGYARORSZÁG Kft. 2016. TARTALOM TARTALOM

Részletesebben

Mezőcsát Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Mezőcsát Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Mezőcsát

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 314/2012. (IX. 8.) Korm. rendelet 31. (1) bekedzése szerinti véleményezési szakaszra 2015. október 30. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére EÜ. Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/4. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT 3. melléklet a Pest Megye Területfejlesztési

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020)

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS

BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 2016. február Urban-Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19-21. Tel: +36

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06.

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Bevezetés...

Részletesebben

I.kötet: Megalapozó vizsgálat

I.kötet: Megalapozó vizsgálat Terra Studió Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. BARCSINTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I.kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 9 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 10 2.1.1.

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. MOSONMAGYARÓVÁR INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NyDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Nyugat-Dunántúli Operatív

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 2/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. május 8. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 1 Tartalomjegyzék 1.

Részletesebben

NAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

NAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Jóváhagyási dokumentáció 2014. június 24. NAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV ÚJ SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TERVEZETT TERÜLETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ 2014. ÉVI MÓDOSÍTÁS (Dokumentáció a 314/2012.(XI.8.) korm. rendelet

Részletesebben

BALATONALMÁDI. dr. Óvári Ferenc Verseny utca József Attila utca által határolt terület SZABÁLYOZÁSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG

BALATONALMÁDI. dr. Óvári Ferenc Verseny utca József Attila utca által határolt terület SZABÁLYOZÁSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG BALATONALMÁDI 1 EGYEZTETÉSI ANYAG BALATONALMÁDI VOLT NEVELŐOTTHON ÉS KÖRNYÉKE dr. Óvári Ferenc Verseny utca József Attila utca által határolt terület SZABÁLYOZÁSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG MEGBÍZÓ Balatonalmádi

Részletesebben

A SZERENCSI KISTÉRSÉG

A SZERENCSI KISTÉRSÉG A SZERENCSI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2010. ÁPRILIS MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - A Szerencsi kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A fejlesztési program

Részletesebben

SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM 2002 2 Tartalom Bevezetés I. A Sárvári Kistérség területfejlesztési ja II. A Sárvári Kistérség

Részletesebben

Vasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Vasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás Vasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Esélyteremtı, és életminıség javító kistérségi szolgáltatási rendszer fejlesztése, fenntartása. 2007.

Részletesebben

Sopron, 2015. május 11.

Sopron, 2015. május 11. Cím Sopron Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja Verzió 2.0 MJV közgyűlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma

Részletesebben

KAZINCBARCIKA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

KAZINCBARCIKA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA KAZINCBARCIKA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA CÍMLAP KAZINCBARCIKA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015. december hó www.vatikft.hu 06-1/413-0959 1 KAZINCBARCIKA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. november 28-ai ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. november 28-ai ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés E L N Ö K E VI. 413/2013 E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. november 28-ai ülésére Tárgy: A 2007-2013-as programozási időszak végrehajtási

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS 2008. április. Módosítva: 2009. május. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 2. ÖSSZEFOGLALÓ... 6 3. NAGYKŐRÖS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN...

Részletesebben

Egyeztetési anyag 1. változat

Egyeztetési anyag 1. változat AZ ÉRKERTI LAKÓTELEP NAGYVÁROSIAS LAKÓKÖRNYEZETÉNEK MINŐSÉGI MEGÚJÍTÁSA ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Egyeztetési anyag 1. változat 2009. március 17. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

Részletesebben

T P. Győrzámoly. Véleményezés. Településfejlesztési koncepció. Munkaszám: 13045. 3045/K us

T P. Győrzámoly. Véleményezés. Településfejlesztési koncepció. Munkaszám: 13045. 3045/K us T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 9023 Gyõr, Richter János u. 11.; Tel: 96/418 373; Fax: 96/418 699, E mail: talent_plan@arrabonet.hu;www.talent plan.hu Győrzámoly Településfejlesztési

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 Sz.: 4/2015. MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Részletesebben

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 10 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 11 2.1.1.

Részletesebben

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 9. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI

Részletesebben

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 8. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Szombathely Megyei Jogú Város 13,6925. Gazdálkodási formakód: 321, 112 (113) Projektgazda székhelye: 9700 Szombathely, Kossuth Lajos utca 1-3.

Szombathely Megyei Jogú Város 13,6925. Gazdálkodási formakód: 321, 112 (113) Projektgazda székhelye: 9700 Szombathely, Kossuth Lajos utca 1-3. Területi szereplő: Kormányhatározatban rögzített indikatív tervezési forrásallokáció: Szombathely Megyei Jogú Város 13,6925 Projektgazda neve: Szombathely MJV Önkormányzata és/vagy többségi tulajdonú vállalkozása

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

Készítette a Mezıkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából a

Készítette a Mezıkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából a A MEZİKÖVESDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA Készítette a Mezıkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából a TMB Hungary Kft. MEZİKÖVESD, 2007. JÚNIUS Tartalomjegyzék 1 VEZETİI

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

- 358 - Jármi Község Onkormányzata Képviselő-testülete 2013. június 26.-án tartott nyilvános ülésének. J e g y z ő k ö n y v e

- 358 - Jármi Község Onkormányzata Képviselő-testülete 2013. június 26.-án tartott nyilvános ülésének. J e g y z ő k ö n y v e - 358 - Jármi Község Onkormányzata Képviselő-testülete 2013. június 26.-án tartott nyilvános ülésének J e g y z ő k ö n y v e Készült: 3 példányban Kapják: 2. példányt Sz-Sz-B Megyei Kormányhivatal, Nyíregyháza

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

RÁCKEVE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2009. december

RÁCKEVE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2009. december RÁCKEVE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2009. december Tartalomjegyzék I. BEVEZETÉS 6 I.1. Integrált városfejlesztési stratégia 6 I.2. A város története 7 II. ILLESZKEDÉS A FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKHOZ

Részletesebben

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) középtávra (a 2015-2020 közötti időszakra) határozza meg egy község fejlesztésének főbb irányait, és konkrét lépéseit az önkormányzat

Részletesebben

Balkány Város Megalapozó Vizsgálat és Településfejlesztési Koncepció

Balkány Város Megalapozó Vizsgálat és Településfejlesztési Koncepció A szociális alapellátási feladatok mellett a tanyagondnoki szolgálatot is a Központ látja el. A lakosság szociális jellegű anyagi támogatással, kapcsolatos teendői azonban a Polgármesteri Hivatal feladatai

Részletesebben

Mosonszentmiklós Község Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési Terve

Mosonszentmiklós Község Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési Terve Mosonszentmiklós Község Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési Terve 2013 2018 1 Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 1. Jogszabályi háttér... 6 1.1. A program előkészítését előíró jogszabályi környezet...

Részletesebben

2015. Véleményezési dokumentáció. munkaközi

2015. Véleményezési dokumentáció. munkaközi OROSHÁZA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK, INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA 2015. Véleményezési dokumentáció munkaközi Stratégiájának

Részletesebben

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE SZOLNOKI FŐISKOL E SZOLNOKI FŐISKOL TRTLOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLLÓ... 3 I. FEJEZET 6- BN ELFOGDOTT ÉS -BEN MÓDOSÍTOTT CÉLJINK ÉRTÉKELÉSE... 4 I.. MEGÚJULÁSI STRTÉGIÁBN DEFINIÁLT STRTÉGII CÉLOK MEGVLÓSULÁSÁNK

Részletesebben

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG. DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU Előterjesztés A Képviselő-testület 2008. március 28-i ülésére Tárgy:

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/5. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. TARTALOMJEGYZÉK 7/5. SZÁM (2013. DECEMBER 10. ) MELLÉKLET 77/2013. (11.29.) PMÖ határozat

Részletesebben

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020 d VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020 5.3. egyeztetési változat 2014. július 14. Vezetői összefoglaló Életminőség, Élhető környezet, Érték-teremtés- sikeres Vas

Részletesebben

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Gazdasági programja (2014-2019)

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Gazdasági programja (2014-2019) Melléklet a 22/2015. (III. 26.) KT határozathoz Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Gazdasági programja (2014-2019) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a következő

Részletesebben

Esztergom város integrált településfejlesztési stratégiája

Esztergom város integrált településfejlesztési stratégiája Esztergom város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban

Részletesebben

TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS)

TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) 2016. JANUÁR 31. TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Tiszalök Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM

Részletesebben