Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl"

Átírás

1 TŐZSÉR Zoltán Debreceni Egyetem Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl Bevezetés Ebben az esettanulmányban a Partium történelmi régió magyar tannyelvű felsőoktatási intézményében tanuló részidős hallgatók intézményválasztási döntéseit mutatjuk be és hasonlítjuk össze. Ennek a kérdésnek a vizsgálata azért nagyon aktuális, mert napainkban egyre élesedik az intézmények közti verseny a (részidős) hallgatók megszerzéséért, hiszen az intézmények sorsa függ attól, hogy hány hallgató jelentkezik hozzájuk, hányan választják az intézményt, illetve az adott szakot. Éppen ezért, fontos megismerni azt, hogy a részidős képzésben tanuló felnőtt hallgatók milyen szempontok, megfontolások és várakozások miatt választanak egy egyetemet vagy főiskolát. Feltevésünk az, hogy az intézmények melletti döntést elsősorban az egyetem vagy főiskola színvonala, a kedvező megítélése és a személyes és földrajzi értelemben vett közelség befolyásolja leginkább. A kutatás előzményei A részidős hallgatók vizsgálatára Magyarországon számos kutatás irányult. Forray R. Katalin vezetésével 2005 és 2008 között Lakossági-társadalmi igények a felnőttek felsőfokú továbbtanulásában címmel OTKA kutatás indult és ennek eredményeként számos publikáció (Balázsovits Kalocsainé 2006, Balázsovits 2009, Forray Kozma 2009, Forray 2008, Nagy 2006) született. Ezek a tanulmányok azt a kérdést vizsgálták, hogy a felnőttek felsőfokú (tovább)tanulásában milyen lakosságitársadalmi igények jelennek meg. A vizsgálatok fő kérdése az volt, hogy miért tanulnak az emberek a felsőoktatásban, miért vesznek részt felnőttkorban felsőoktatási intézmények által kínált képzési programokban. A kutatás során tehát a felnőttként, munka mellett tanulók motivációit és igényeik feltárását célozták meg. Ugyanakkor készültek intézményi szintű vizsgálatok (Engler 2011, Engler Fekete 2007, Kórodi 2006, Szabó 2009, Tőzsér 2013a, 2013b 2014a, 2014b, 2014c) is, amelyek a felnőttek felsőfokú (tovább)tanulását vizsgálták valamilyen szempontból. Ezek alapján az rajzolódik ki, hogy a felsőoktatási intézmények keretében folyó felnőttoktatás vizsgálatának jellemző súlypontjai a felnőttkori (tovább)tanulásban való részvétel és az azt befolyásoló szociokulturális és demográfiai változók közötti kapcsolatok feltárása, a (tovább)tanulás motivációinak kutatása (lásd. Forray Kozma 2009, Forray 2008, Engler 2011, Nagy 2005, Balázsovits Kalocsainé 2006, Balázsovits 2009, Szabó 2009, Tőzsér 2013b), a tanulási akadályok feltárása (lásd. Szabó 2009, Tőzsér 2014a), az intézmény, illetve a szak- és szakirányt befolyásoló tényezők (lásd. Forray Kozma 2009, Forray 2008, Szabó 2009, Tőzsér 2013a), illetve a finanszírozás és a megtérülés kérdései (lásd. Engler 2011, Koródi 2006, Tőzsér 2014b). 1

2 A kutatás módszertana Az empirikus vizsgálat során on-line kérdőíves vizsgálatot végeztünk két hazai (Debreceni Egyetem, Nyíregyházi Főiskola) és két határon túli (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Babeş-Bolyai Tudományegyetem Szatmárnémeti Kihelyezett Tagozat) felsőoktatási intézmény részidős képzésein tanuló hallgatók körében. A megkérdezés kiterjedt minden évfolyamra és képzési szintre. A hazai intézményekben az adatfelvételre 2011 decemberében került sor. A Debreceni Egyetem esetében az alapsokaság hallgató, akik közül 773 fő töltötte ki a kérdőívet (N=7.562, n=773), amely 10,2%-os válaszadási arányt jelent. A Nyíregyházi Főiskolán érintett hallgatóból 378 fő hallgató válaszolt a kérdéseinkre (N=3.952, n=378), amely 9,5%-os válaszadási arány. A határon túli adatok begyűjtésére 2013 decemberében került sor. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán az alapsokaságot 93 fő jelentette, akik közül 43 fő válaszolt a megkérdezésre (N=93, n=43), amely 46%-os válaszadási arányt jelent. A romániai Babeş-Bolyai Tudományegyetem Szatmárnémeti Kihelyezett tagozatán közel 60%-os volt a válaszadási arány, mivel a kérdőívet 33 fő kapta meg és 19 fő válaszolt. (N=32, n=19). A hazai és a határon túli kérdőívek számát illetően érzékelhető némi aránytalanság. Ennek az a magyarázata, hogy a debreceni és a nyíregyházi intézményekben több ezren vesznek részt ilyen típusú képzésekben, míg a vizsgálatba bevont ukrajnai és romániai magyar nyelvű felsőoktatási intézmények kis intézmények, kevesen járnak ilyen típusú intézményekbe. Míg a hazai adatgyűjtés során körülbelül 10%-os válaszadási aránnyal találkoztunk, addig a határon túli intézményekben, a hallgatók személyes ösztönzése miatt, jóval magasabb arányban 46-60%-os arányban válaszoltak a megkeresésre. Tehát, míg a hazai adatfelvétel előnye az volt, hogy több ezer hallgatóhoz jutott el a kérdőív, addig a határon túli adatgyűjtés során, a kis létszámok miatt lehetőség adódott arra, hogy a hallgatókat személyesen megkérjük a kutatás kérdőívének a kitöltésére és így jóval magasabb válaszadási arányt érjünk el. Végül is, a négy intézményben összesen hallgató adott választ a kérdésekre (n=1214). Az adatok tisztítását követően egyesítettük az adatbázisokat az elemzésekhez. Végül is, a 10%-től 60%-ig terjedő válaszadási arány egy ilyen kutatásban jónak tekinthető, ám a mintába kerülés nem teljesen véletlenszerű, így a mintát nem tekinthetjük kielégítően reprezentatívnak. Ugyanakkor az ellenőrizhető alapjellemzők mintán belüli eloszlása nem tér el igazán lényegesen az alapsokaságok eloszlásától, így némi óvatossággal ugyan, de azért általánosíthatóak a vizsgálat eredményei. A vizsgált hallgatók szociokulturális hátterének összehasonlítása A határon túli hallgatók körében magasabb a nők aránya (82,5%), mint a hazai intézmények hallgatóinak esetében (70,8%). A hazai és külföldi intézmények közti különbség ebből a szempontból szignifikáns (p=0,027). A hallgatók átlagéletkorának összehasonlító elemzése arra mutatott rá, hogy a határon túli hallgatók átlagosan hét évvel fiatalabbak (átlagosan 25 évesek), mint a hazai intézményekbe járók (átlagosan 32 évesek) (t=6,174, p<0,000). A hazai hallgatók döntő többsége (97%) magyar állampolgárságú, és csak néhány százalék román, ukrán, szlovák, illetve német állampolgárságú. Hasonlóan, a többség magyar nemzetiségűnek vallotta magát. 2

3 A partiumiak állampolgárságukat tekintve ukrán és román hallgatók, illetve kettős állampolgárok, viszont nemzetiségüket, identitásukat tekintve a többségük magyarnak vallotta magát. A családi állapotot tekintve határon innen és túl a hallgatók jellemzően házasságban vagy kapcsolatban élnek. Érdekes eltérés ugyanakkor, hogy míg hazánkban minden 3. válaszadó egyedülálló, addig ez határon túli hallgatók körében minden 2. hallgatókról mondható el és ott alacsonyabb (37%) a házasságban élők aránya, de ez a hallgatók életkorával magyarázható. A szülők iskolai végzettsége szempontjából a hazai hallgatók vannak előnyösebb helyzetben: itthon magasabb a diplomás anyával és apával rendelkezők aránya. A Szatmárnémetiben és Beregszászon tanulók jellemzően középfokú iskolai végzettségű szülői háttérrel rendelkeznek. Mindkét intézményben az anyák rendelkeznek magasabb iskolai végzettséggel. Ezzel áll összefüggésben, hogy a hazai hallgatók magasabb arányban diplomások, mint a partiumi intézmények felnőttjei. A Debreceni Egyetem és a Nyíregyházi Főiskola karain tanulókat szakmák szerint csoportosítottuk: 1.) jogtudományi 2.) egészségtudományi (3.) bölcsészettudományi 4.) gazdaságtudományi 5.) mezőgazdaság-tudományi, 6.) műszaki, informatikai tudományi 7.) pedagógusképzés és 8.) természettudományi szakmák. Nyíregyházán négyből három hallgató alapképzésen folytatja tanulmányait, míg Debrecenben ez csak minden 2. hallgatóról mondható el. A főiskolán mesterképzésre csak a válaszadók 16%-a jár, míg Debrecenben 30%. Vagyis, a főiskolára jellemzően az első diploma megszerzése miatt érkeznek a hallgatók. Szatmárnémetiben távoktatási formában, Beregszászban alapképzésben vagy specialist (főiskolai) szintű képzésben törekszenek a hallgatók jellemzően bölcsészeti, pedagógiai, pszichológiai diplomát szerezni. Ezek a hallgatók főképpen óvónői vagy pedagógus végzettséget, vagyis tanítói és tanári végzettséget kívánnak szerezni. Ez magyarázza egyébként a nők magas arányát is (>80%), hiszen ezek a szakmák tipikusan női szakmákként élnek a köztudatban. Intézményválasztási döntések Az intézményválasztást befolyásoló tényezőket egy 15 kérdésből álló négyfokú skálával mértük (1=egyáltalán nem, 2=egy kicsit, 3=nagyrészt, 4=döntően). A felsorolások végén a kitöltők egy további okot is megjelölhettek. A szemléletesség és a további elemzések könnyítése érdekében a válaszokat 100 fokú skálára vetítettük: egyáltalán nem=0 pont, egy kicsit=33 pont, nem tudja=50 pont, nagyrészt=67 pont, döntően=100 pont. Az elemzések szerint (lásd. 1 és 2. számú mellékletek) a három legfontosabb intézményválasztási szempont: 1.) az adott intézményben indul olyan szak, amelyen tanulni kívánnak a hallgatók, 2.) közel van vagy jól megközelíthető a képzés helyszíne, valamint 3.) magas színvonalúnak ítélik meg a képzést. Ez azonban viszonylag keveset árul el az intézményválasztásról, ezért faktorelemzést végeztünk az intézményválasztási szempontokat vizsgáló kérdéseken. Ezek alapján négy intézményválasztási faktort hoztunk létre (1. táblázat): 1.) elismertség, 2.) ajánlás, 3.) közelség, és 4.) imázs faktorok. 1.) Az elismertség faktor elsősorban a képzés magas színvonalára utal, és arra, hogy az intézmény a munkaadók körében is ismertséggel, illetve elismertséggel rendelkezik, továbbá arra, hogy az egyetemisták és főiskolások szerint kedvezőek a 3

4 végzést követő elhelyezkedési esélyek. Az intézmény által kínált képzési programok színvonalának igen nagy szerepe van manapság (lásd. a különféle mutatók alapján készített hazai és nemzetközi rangsorokat), és ez a szempont része a három legfontosabb intézményválasztási tényezőnek. A képzés magas színvonalával függ össze a megszerezhető diploma munkaerőpiaci értéke, ugyanis a részidős hallgatók körében nagyon számít az, hogy a végzettség birtokában milyen munkaerőpiaci pozíciót tudnak maguknak megteremteni, ezért fontos, hogy a munkaadók hogyan vélekednek a Debreceni Egyetemen és a Nyíregyházi Főiskolán megszerzett diplomákról. Továbbá, fontos szempont az is, hogy a hallgatók vélekedése szerint a két intézményben szerzett felsőfokú végzettségek kedvező elhelyezkedési lehetőséget teremtenek, legalábbis a hallgatók egy része ebben bízik. 2.) Az ajánlás faktor esetében - mint az elnevezésből kitűnik - az intézményválasztási szempontot a barátoktól, ismerősöktől, végzett hallgatóktól vagy munkatársaktól érkezett kedvező vélemények, ajánlások ösztönözték. Bár első hallásra úgy tűnik, ajánlás alapján felsőoktatási intézményt és képzési programot választani nem túl elegáns, és valóban az elismertség és közelség faktorok-skála átlaga magasabb is, de korántsem lenne helyénvaló megfeledkezni erről a szempontról. Az intézményről és az adott szakról rendelkezésre álló informális információknak nagyobb a szerepe, mint azt gondolnánk. Ezt igazolja, hogy ha kicsivel is, de az ajánlás faktor skála átlaga (23 pont) meghaladja az imázs faktor skála átlagát (19 pont). Vagyis, az intézményválasztás során fontosabb az, amit a barátok, ismerősök, vagy épp az egykori hallgatók elmondanak, mint az, ami az intézmény hivatalos fórumain, kommunikációs csatornáin eljut a potenciális hallgatókhoz. 3.) A közelség faktor egyrészt utal a földrajzi közelségre, a megközelíthetőségre, másrészt az információk közelségére, rendelkezésre állására, harmadrészt pedig személyes közelséget, intézményhez való kötődést is kifejez. Aki itt tanult ugyanis, annak az intézményválasztási szempontjai között valószínűleg megjelent a közelség faktor mindhárom eleme. Vagyis, az itt végzett hallgatók földrajzilag is közel állnak az intézményhez, mert egyrészt magas a megyeszékhelyről, illetve a saját és a környező megyékből kikerülő hallgatók aránya, másrészt, ha valaki nem is a környező megyékből, vagy régióból érkezik, úgy tűnik képes leküzdeni a földrajzi távolságokat, akadályokat, hiszen az előző diplomás képzése során is megoldotta ezeket a kivívásokat. Az itt végzettek, mivel ismerik az intézményeket, a karokat, az intézeteket, valószínűleg a hivatalos és nem hivatalos információkhoz is hamarabb jutnak hozzá, hiszen nem teljes egészében kívülállók. Harmadrészt pedig, az itt végzett hallgatók valószínűleg az intézményekhez is jobban kötődnek, mint a máshonnan érkezők. A közelség faktorban tehát a területi és információs közelség mellett nagy szerepe van a személyes közelségnek, amit talán (intézményi) kötődésnek is nevezhetünk. 4.) Az imázs faktorban jellemzően két tényező játszik közre: egyrészt, az egyetemi, főiskolai életforma vonzása, másrészt az intézmények marketing tevékenysége. Bár hozzá kell tenni, hogy mindkét tényező nagyon alacsony faktor átlagot kapott. A részidős hallgatók körében valószínűleg az egyetemi életforma intézményválasztásra és felsőfokú tanulmányok folytatására ösztönző szerepének csak a fiatalabb éves, illetve a éves korosztály esetében lehet szerepe, bár valószínűleg ennek csak alacsony a mértéke, mivel a részidős hallgatók közel 80%-a dolgozik a tanulmányaival párhuzamosan. 4

5 1. táblázat. Az intézményválasztási faktorok szerkezete 1. faktor: elismertség faktorsúly átlag jók az elhelyezkedési lehetőségek az itteni diplomával 0,91 38 pont az intézmény a munkaadók körében is (el)ismert 0,91 41 pont azt hallottam, hogy magas színvonalú a képzés 0,80 51 pont 2. faktor: ajánlás faktorsúly átlag munkatársaim ajánlották 0,83 11 pont itt végzett hallgatók ajánlották 0,81 15 pont barátaimtól / ismerőseimtől sok jót hallottam róla 0,67 29 pont 3. faktor: közelség faktorsúly átlag itt tanultam korábban 0,76 26 pont közel van, jól megközelíthető 0,72 57 pont erről az intézményről tudtam a legtöbb információt 0,54 41 pont 4. faktor: imázs faktorsúly átlag az intézmény reklámtevékenységének hatására 0,83 12 pont az egyetemi/főiskolai életforma vonzott 0,82 14 pont Az 1. ábra (lásd. a mellékletben) a 4 intézményválasztási faktor-skála átlagáról tájékoztat. Ez azt jelenti, hogy magasan a legfontosabb intézményválasztási szempont az intézmény elismertsége (45 pont). A képzeletbeli dobogó második helyére a közelség faktor (26 pont) került, míg a bronzérmes helyre az ajánlás faktor (23 pont). Végül, csak kicsivel csúszott le a dobogóról az imázs faktor (19 pont). Vagyis, a részidős hallgatók számára a legfontosabb intézményválasztási szempont az egyetem, főiskola elismertsége, a képzés magas színvonala, a kedvező elhelyezkedési lehetőségek. Majd csak ezt követi a földrajzi és információs értelemben vett közelség, illetve személyes kötődés az intézményhez. Az ajánlásoknak picivel nagyobb a szerepe, mint az intézményről kialakított képnek és mindkettő befolyásolja a részidős hallgatókat az intézményválasztás során. Az intézményválasztási faktor-skálák átlagainak összehasonlító elemzése (3. számú melléklet) arra mutatott rá, hogy a Debrecenbe és Nyíregyházára járó részidős hallgatók közötti különbség az elismertség faktor mentén a legerősebb, a leghatározottabb (F=24, p<0,000). Ez azt jelenti, hogy a Debreceni Egyetem részidős hallgatói sokkal fontosabb szerepet (47 pont) tulajdonítanak az intézmény jó hírnevének, elismertségének, mint a Nyíregyházára járók (40 pont). Ennek a magyarázata nyilván az, hogy a Debreceni Egyetem kutató-elitegyetem, míg a Nyíregyházi Főiskola regionális felsőoktatási intézmény. Ugyanígy, kitapintható az eltérés a két intézmény között a közelség és az imázs faktor skálák átlagait összehasonlítva. Itt is szignifikáns eltérés tapasztalható Debrecen és Nyíregyháza között (F=5, p=0,029, mindkét esetben). Vagyis, ez azt jelenti, hogy a Nyíregyházán tanuló részidősek számára fontosabb az intézmény közelsége (28 pont) és imázsa (23 pont), mint a Debrecenbe járóknál (25, illetve 18 pont). Végül is, megerősíthetjük a vizsgálat hipotézisét, miszerint az intézményválasztást a képzési programok színvonala, kedvező megítélése és a földrajzi és személyes értelemben vett közelség befolyásolja leginkább (lásd. Tőzsér 2013a). 5

6 Intézményválasztási döntések összehasonlítása határon innen és túl Az intézményválasztási tényezők elemzése során a hazai intézményeknél kialakított faktorokat nem számoltuk újra, ugyanis a határon túli intézményekben a kicsi elemszám (<100 fő) miatt ezt nem lett volna értelmes, illetve a négy intézmény adataiból kiszámított faktorok nem adtak volna az eddigi eredményekhez pluszt. Az összehasonlításban ehelyett az egyes itemekre adott átlagokra alapoztunk és ezek alapján tudtuk összevetni a hazai és partiumi intézményekben tanulók intézményválasztási megfontolásait, szempontjait. A 2. táblázatban csak a szignifikánsan különböző értékeket jelenítettük meg hazai és határon túli bontásban, valamint a kétféle adat közti eltérést, továbbá a kétmintás t-próba és valószínűség értékét. 2. táblázat A felsőfokú tanulás intézményválasztási tényezői Intézményválasztási tényezők hazai határon túli eltérés t= p= a barátaimtól, az ismerőseimtől sok jót hallottam róla ,687,000 azt hallottam, hogy magas színvonalú a képzés ,673,000 az itt végzett hallgatók ajánlották ,077,000 az egyetemi életforma vonzott ,099,000 ezt a képzést meg tudom fizetni ,071,002 a szüleim, a testvéreim is ezen az egyetemen végeztek ,756,008 itt tanultam korábban ,911,000 Az intézményválasztási döntések során több tényező mentén is nagyok az eltérések a hazai és partiumi hallgatók közt. A legmagasabbra értékelt szempont a képzés magas színvonala, ami az adatok tanúsága szerint sokkal fontosabb a Beregszászban és Szatmárnémetiben tanulóknak (75 pont), mint a két hazai intézménybe járóknak (51 pont). Szintén éles különbségek rajzolódnak ki abból a szempontból, hogy valaki a barátaitól, ismerőseitől nyerte-e az információkat az adott intézményről, illetve szakról. Ennek is a határon túli egyetem és főiskola esetében nagyobb a szerepe. Ugyanilyen éles a kontraszt az itt végzett hallgatók ajánlása mentén: itt is a határon túliaknál kapott ez a szempont magasabb átlagot. Hasonlóan, azt a szempontot is a külföldiek értékelték magasabbra, ha a szüleik vagy a testvéreik az adott intézményben végeztek. Vagyis, mindezekből az látszik, hogy az intézményválasztás során a barátok, ismerősök, családtagok, volt hallgatók ajánlásának magasabb a szerepe a határon túliaknál intézményválasztás során, mint a magyarországi intézményekben. Az egyetemi életforma vonzása szintén magasabb arányban csábította a felsőoktatásba a határokon túl tanulókat. Ennek valószínűleg az lehet a magyarázata, hogy ezek a hallgatók fiatalabbak, jellemzően első diplomájuk megszerzésére törekszenek, kevésbé jellemző rájuk a munkavállalás, ezért számukra fontosabb az egyetemi életformába való bekapcsolódás. Bár, hozzá kell tenni, hogy ez a beregszászi és szatmárnémeti tanulóknál mindössze 36 pontot kapott a 100 fokú skálán, tehát nem túlzottan erős hatásról beszélhetünk. A hazaiaknál ennek még kisebb a jelentősége (14 pont). Vagyis, az eltérő hallgatói arculat miatt más tényezők játszanak közre az intézményválasztási folyamat során. A határon túliak fiatalabbak, többségben nők, jellemzően első diplomás képzésre 6

7 járnak, és körükben sokkal nagyobb a szerepe az ajánlásoknak, illetve az egyetemi, főiskolai életformába való bekapcsolódás lehetőségének. Szintén, viszonylag nagy eltérés regisztrálható abból a szempontból, hogy az adott képzést meg tudják-e fizetni a hallgatók: ez a partiumiak számára fontosabb szempont, bár érdekes, hogy ők járnak nagyobb arányban államilag támogatott képzésekre, illetve első diplomás képzésre is. Végül, az adott intézményben folytatott korábbi tanulmányok egyértelműen a debreceni és nyíregyházi felnőttek körében fontosabbak, bár ebben biztosan szerepet játszik az, hogy körükben magasabb a diplomások aránya, mint a határainkon túl. Végül a hazai intézmények részidős hallgatói közül átlagosan 70% nyilatkozott úgy, hogy a képzés helye befolyásolta az intézményválasztásban, míg ez az arány a határon túli hallgatóknál 60%. Ez nem szignifikáns eltérés a hazai és a külföldi hallgatók között, viszont jelzésértékű különbség. Összefoglalás Az esettanulmány eredményeként eltérő hallgatói arculatok rajzolódtak ki hazánkban, illetve a határokon túli intézményekben. Az intézményválasztást befolyásoló tényezők közül kiugróan magasra értékelték az intézmény kiváló színvonalát, kedvező megítélését mind határon innen és túl. Viszont ennek a romániai és ukrajnai intézményben volt jóval erősebb hatása. Az intézmény, illetve az adott szak ajánlásának szintén a határon túli intézményekben erősebb a szerepe. Ugyanígy, az egyetemi életforma is vonzóbb a fiatalosabb partiumi mintában. Az anyagiak, vagyis a képzés megfizethetősége szintén a határokon kívül tanulóknál fontosabb, noha ők magasabb arányban vesznek részt államilag támogatott képzésekben. Az egyedüli intézményválasztási szempont, amit a hazai hallgatók értékeltek magasabbra, az a korábban itt folytatott felsőfokú tanulmányok tényező volt. Bár, ez is könnyen belátható, hiszen a magyarországiak nagyobb arányban rendelkeznek diplomával. A határon túliak jellemzően az első diploma megszerzéséért tanulnak, éppen ezért ennek a tényezőnek kisebb is szerepe az intézményválasztási döntésekben. Köszönetnyilvánítás: [1] A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP A/ azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretei között valósult meg. [2] A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán Gabóda Évának a kérdőívek lekérdezésében nyújtott értékes hozzájárulását ezúton köszönöm. [3] A romániai Babeş-Bolyai Tudományegyetem Szatmárnémeti Kihelyezett tagozatán Stark Gabriellának a kérdőívek lekérdezéséhez és kézirat áttekintéséhez nyújtott segítségét ezúton hálásan köszönöm. [4] Az SPSS adatok tisztításában és elemzésében Marián Béla piackutató nyújtott segítséget. Hozzájárulását, értékes észrevételeit ezúton köszönöm. [5] A tanulmány a szerző doktori disszertációjának a részét képezi. 7

8 Irodalom BALÁZSOVITS Mónika (2009): Felnőttek a felsőoktatásban. In: FORRAY R Katalin, JUHÁSZ Erika (2009, szerk.): Non-formális informális autonóm tanulás. Debrecen, Debreceni Egyetem. p BALÁZSOVITS Mónika, KALOCSAINÉ Sánta Hajnalka (2006): Képzési igények a Pécsi Tudományegyetem levelező tagozatos hallgatói körében. In: Educatio évf. 4. sz. p ENGLER Ágnes, FEKETE Ilona Dóra (2007): A motivációs hatások a levelező tagozat hallgatóinak tanulásában. In BUDA András KISS Endre (2007, szerk.): Interdiszciplináris pedagógia és az eredményesség akadályai. Az V. Kiss Árpád Emlékkonferencia előadásai, Debrecen, Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézete Kiss Árpád Archívum Könyvtára. p ENGLER Ágnes (2011): Kisgyermekes nők a felsőoktatásban. Bp, Gondolat. FORRAY R Katalin, KOZMA Tamás (2009): Felnőttek a felsőoktatásban In: Bíró Zsuzsanna Hanna (2011, szerk.): Az iskola térben, időben. Bp., Új Mandátum Kiadó. p p. FORRAY R Katalin (2008): Lakossági-társadalmi igények a felnőttek felsőfokú tovább tanulásában. Bp. [online]. ( ) KÓRÓDI Márta (2006): Nem nappali tagozatos képzések a Debreceni Egyetemen. In: Educatio 14. évf. 4. sz. p NAGY Éva (2006): Társadalmi igények a felnőttek felsőfokú továbbtanulásában. In: Educatio 14. évf. 4. sz. p SZABÓ Edit (2009): Felnőttek a felsőoktatásban. A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar három szervezeti egységében tanuló levelezős hallgatók motivációjának, véleményének, tanulási szokásainak felmérése. Debrecen, Debreceni Egyetem. Andragógia és Művelődéstudományok Tanszék. Kézirat. TŐZSÉR Zoltán (2013a): Intézményválasztási döntések a részidős hallgatók körében In: Iskolakultúra, évf szám. p TŐZSÉR Zoltán (2013b): Részidős hallgatók a felsőoktatásban (Part-time Students in Higher Education). In: PedActa kötet, 2. szám. TŐZSÉR Zoltán (2014a): Akadályok a felnőttkori tanulásban In: Neveléstudomány évf. 1. szám. Megjelenés alatt. TŐZSÉR Zoltán (2014b): Ki fizeti a részidős hallgatók felsőoktatási tanulmányait? In: Educatio évf. 1. szám. Megjelenés alatt. TŐZSÉR Zoltán (2014c): Részidős hallgatók az észak-alföldi konvergencia régió két felsőoktatási intézményében: trendek és magyarázatok. In Torgyik Judit (szerk.): Sokszínű pedagógiai kultúra II. International Research Institute s. r. o. Komárno, p

9 1. számú melléklet 1. táblázat Intézményválasztási szempontok (100 fokú skálára vetítve) itt indítanak olyan szakot, amelyet tanulni szeretnék 68 közel van, jól megközelíthető 57 azt hallottam, hogy magas színvonalú a képzés 51 az intézmény a munkaadók körében is (el)ismert 41 erről az intézményről tudtam a legtöbb információt 41 jók az elhelyezkedési lehetőségek az itteni diplomával 38 ezt a képzést meg tudom fizetni 33 barátaimtól / ismerőseimtől sok jót hallottam róla 29 itt tanultam korábban 26 van doktori képzés az általam tanult területen 22 az itt végzett hallgatók ajánlották 15 az egyetemi/főiskolai életforma vonzott 14 az intézmény reklámtevékenységének hatására 12 munkatársaim ajánlották 11 szüleim, testvéreim is ebben az intézményben végeztek 9 2. számú melléklet 1. ábra. Az intézményválasztási faktor-skálák átlagai (100 fokú skálára vetítve) Az intézményválasztási faktorok átlagai elismertség 45 közelség 26 ajánlás 23 imázs

10 3. számú melléklet 2. ábra. Az intézményválasztási faktorskálák átlagai intézmények szerint (100 fokú skálára vetítve) elismertség közelség imázs Debrecen Nyíregyháza 10

11 KOLTAI Zoltán Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar 1. Kutatandó probléma A települések versenyképességéről egy kicsit másként ben két részből álló, rétegzett kérdőíves kutatást végeztünk a magyarországi települések sikerességével kapcsolatosan. A kutatás első részében ezer magánszemély adott választ kérdéseinkre (a figyelembe vett öt szempont a felmérés esetében: a magyarországi népesség régiók és ezen belül településméret szerinti megoszlása, a lakosság nemek, korcsoportok és iskolai végzettség szerinti tagozódása volt). A személyes lekérdezéseknek köszönhetően, a kitöltött kérdőívek szinte kivétel nélkül alkalmasak voltak az értékelésre. Az alábbi kérdésekre kerestünk választ: Milyen szempontokat részesít előnyben a magyar lakosság lakóhelyének megválasztásakor? Milyen jellemzőkkel, előnyökkel és hátrányokkal írják le a különböző nagyságú településtípusokat? Melyik magyarországi településeket és miért tartják versenyképesnek a válaszadók? Melyek azok a települések, melyeket valódi vonzásközpontoknak tartanak az érintettek? Milyen költözési hajlandóság jellemzi a megkérdezetteket? (KOLTAI 2005) A kutatás másik részeként arra voltunk kíváncsiak, hogy a magyar vállalatok tulajdonosai és vezetői hogyan ítélik meg a hazai települések versenyképességét, mely szempontoknak tulajdonítanak fokozott jelentőséget a telephely kiválasztásakor, mely városokat sorolják napjainkban a gazdasági központok körébe. A szintén rétegzett vállalati adatfelvétel keretében (a figyelembe vett két szempont a vállalkozások régiók és létszám szerinti megoszlása volt) több mint ezerötszázan válaszoltak kérdéseinkre (KOLTAI 2006, 2007). A kapott eredmények tükrében 2012-ben megismételtük lakosságra vonatkozó vizsgálatunkat, lehetőséget teremtve ezzel a közel egy évtizedes időszak átfogó értékelésére (vállalatokra vonatkozó újabb kutatásunk még nem valósult meg). Az adatfelvétel ezen újabb fázisában szintén rétegzett kérdőíves megkereséseket folytattunk (a figyelembe vett négy szempont: a magyarországi népesség régiók szerinti megoszlása, a lakosság nemek, korcsoportok és végül iskolai végzettség szerinti tagozódása volt), melynek eredményeként újból ezer magánszemély kértünk válaszadásra. A kutatási eredmények közlése előtt fontosnak tartom rögzíteni, hogy a as adatfelvétel során a ös kutatáshoz képest valamivel magasabb volt az fő közötti lélekszámú, valamint főnél népesebb településen élő válaszadók aránya, ami értelemszerűen a mintába kerülő, 5000 fő alatti települések korábbinál kisebb elemszámú előfordulását okozta. Erre a tényre a kapott eredmények összevetése során többször utalok. Vizsgálatunk most is törekedett a témakörben született, alapvetően statisztikai adatokon nyugvó kutatásokkal történő összehasonlíthatóság biztosítására. A versenyképesség értelmezése a kutatás során nem korlátozódik a fogalom kizárólag 11

12 gazdasági megközelítésére, hanem annál tágabban, komplex módon, egyaránt értem alatta a társadalmi és környezeti szempontokat, az általában vett életminőséget. 2. A lakóhelyi vonzerők értékelése ban Megismételt vizsgálatunk keretében a települések vonzerejét alakító, korábbi 12 szempontot 20 tagúra bővítettük. Ezt két okból véltük indokoltnak. Egyrészt figyelembe vettük a ös vizsgálat egyéb kategóriájában, nagyobb arányban szereplő tényezőket (így önálló kategóriaként megjelent a lakosság etnikai összetétele, valamint a település közbiztonsága ), másrészt kíváncsiak voltunk arra, hogy három korábbi, meglehetősen heterogén tartalmú tényezőt (települési infrastruktúra, oktatási viszonyok, városi szerepkörök szélessége) részekre bontva, milyen többletinformációhoz juthatunk. Ebből a megfontolásból a megelőző kutatás legfontosabbra értékelt települési infrastruktúra kategóriáját négy elemre bontottuk (gázszolgáltatás, csatornázottság, internetelérés-mobilhálózat, közúthálózat), a korábbi oktatási viszonyok pedig kiegészült egy plusz tényezővel ( az óvodai és alapfokú oktatás megléte ). Ezen kívül a városi szerepkörök szélessége szempontot már két külön kategóriaként értelmeztük (külön-külön vizsgálva az ügyintézési lehetőségek meglétét és a kereskedelmi hálózat fejlettségét ) ös kutatási eredményeinkre alapozva (lásd 1. ábra), hipotézisünk az volt, hogy továbbra is kiemelten fontos vonzerőnek számít a települési infrastruktúra állapota, a közlekedési adottságok, a foglalkoztatási körülmények, a helyben igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások szélessége és általában véve a lakókörnyezet állapota. Az oktatási viszonyokat továbbra is a középmezőnybe vártuk, a két kapcsolódó tényező közül az alapfokú oktatás valamivel magasabb értéke mellett as adataink kiértékelésekor (2. ábra) a legmagasabb értéket a település közbiztonsága tényező kapta (4,45), amit a település infrastrukturális ellátottsága (4,37), a lakókörnyezet állapota (4,32) és az egészségügyi szolgáltatások teljessége (4,27) követ. Az ötfokozatú skálán még további négy tényező szerepelt 4 feletti értékkel (foglalkoztatási lehetőségek és körülmények, az óvodai és alapfokú oktatás megléte, közlekedési kapcsolatok, az ügyintézési lehetőségek megléte). Vagyis az oktatási adottságokon belül egyértelműen felértékelődött az óvodai és alapfokú oktatás szerepe (a korábbi kutatásunkban még egységes kategóriaként szereplő oktatási viszonyok (3,83) ezúttal már két markánsan elkülönülő részre bomlott), a városi szerepkörök felosztása pedig arról informált bennünket, hogy az ügyintézési lehetőségek, közintézmények megléte valamivel fontosabb a válaszadók számára, mint a települések kereskedelmi ellátottsága. Emellett kismértékben nőtt a lakókörnyezet állapotára és az egészségügyi szolgáltatásokra adott pontérték. A települési infrastruktúra kategóriájának négy részre bontása (gázszolgáltatás, csatornázottság, internetelérés-mobilhálózat, közúthálózat) nem eredményezett lényeges differenciákat, mivel az értékek a 4,01-4,35 közötti tartományban szóródnak. Közülük a legmagasabb értéket a csatornázottság megléte, míg a legalacsonyabbat a közúthálózat minősége kapta. (Az infrastruktúra részekre bontásával kapott eredmények külön nem szerepelnek az ábrán.) A lakóhelyi vonzerők alacsonyabbra értékelt, második csoportját szintén egy új tényező, a lakosság etnikai összetétele vezeti (3,85), míg korábbi kutatásunkkal 12

13 infrastruktúra közlekedés foglalkoztatás egészségügy lakókörnyezet oktatás városi szerepkörök szabadidő természeti adottságok lakásállomány demográfia történelem, hagyományok megegyezően, a sort a lakosság korösszetétele és a település történelme, hagyományai, helyi tradíciók zárják. A korábbiakhoz képest kismértékben felértékelődtek a település természeti adottságai, míg az egyéb kategóriában értékelhető módon egyedül a családi, baráti kapcsolatok tényező szerepel (igaz, alig kimutatható, nem egészen 2 százalékos előfordulással). Hipotézisünk teljesülése azért mondható részlegesnek, mert a település közbiztonsága, mint települési vonzerő nem várt módon került az első helyre. Az oktatás, mint lakóhelyi tényező, csakugyan két markánsan elkülönülő részre bomlik. 1. ábra: A lakóhelyet vonzóvá tevő tényezők fontossága a magyar lakosság megkérdezése alapján ( ) 4,75 3,75 4,33 4,19 4,13 4,09 4,03 3,83 3,69 3,61 3,55 3,51 3,06 2,96 2,75 Forrás: Saját kérdőíves felmérés ( ) Korábbi kutatásunkhoz hasonlóan részletes vizsgálat alá vontuk az egyes vonzerők és a reprezentativitást biztosító szempontok, így a korcsoportok, az iskolai végzettség és a válaszadó lakóhelyének mérete közötti kapcsolatokat. Elsőként azt tettük vizsgálat tárgyává, hogy mely települési vonzerők osztják meg a leginkább a válaszadókat, illetve melyek azok, amelyekről a lakossági vélemény inkább egybehangzó. Az alapfoktól a felsőfokig terjedő teljes oktatási struktúra és a szabadidő eltöltésének lehetősége az, ami a legkülönbözőbb mértékben fontos az egyes korcsoportokhoz tartozó, különböző végzettséggel rendelkező, illetve eltérő nagyságú településen élők számára. Szintén jelentősen megosztja a lakosságot az egészségügyi szolgáltatások teljessége, az internetelérés, mobilhálózat minősége, a foglalkoztatási lehetőségek valamint az elérhető kereskedelmi hálózat fejlettsége. A másik végletet négy, részben az infrastruktúrához kapcsolható tényező jelenti, amelyek semmilyen csoportosítás szempontjából nem mutatnak szignifikáns különbséget, vagyis a válaszadók viszonylag egységesen értékelik ezek fontosságát. Ezek a csatornázottság, a közúthálózat minősége, illetve a lakásállomány kor és típus szerinti jellemzői, valamint a lakosság korösszetétele. Amennyiben külön értékeljük az egyes vonzerők és a korcsoportok közötti kapcsolatokat, az alábbi megállapításokat tehetjük. Erőteljesebb szignifikanciát 13

14 közbiztonság infrastruktúrális ellátottság lakókörnyezet egészségügy foglalkoztatás alapfokú oktatás közlekedés ügyintézési lehetőség etnikai összetétel kereskedelmi hálózat természeti adottságok szabadidős lehetőségek teljes oktatási struktúra lakásállomány jellemzői korösszetétel hagyományok, tradíciók mintegy a tényezők felénél tudtunk kimutatni a válaszadók életkorával. Ide az egészségügyi szolgáltatások, az óvodai és alapfokú oktatás, a teljes oktatási struktúra, az infrastruktúrán belül az internetelérés és mobilhálózat minősége, az ügyintézési lehetőségek, a lakókörnyezet állapota, a település történelme és hagyományai, a lakosság etnikai összetétele, a foglalkoztatási lehetőségek, valamint a szabadidő eltöltése tartozik. Egyáltalán nem meglepő módon a fiatalabb (20-39 éves) korcsoport körében a teljes mintára értelmezett átlagnál (4,11) jóval magasabb értéket kapott az internetelérés, mobilhálózat minősége kategória (4,4), de szintén magasabbra értékelte ez a korcsoport a foglalkoztatási lehetőségeket (4,32). Ellenben a település történelme, hagyományai tényezőre adott érték esetükben a legalacsonyabb (2,93). (A ös adatfelvételkor szintén ez a tényező kapta, valamennyi felbontást figyelembe véve a legalacsonyabb értéket a legfiatalabb korcsoporttól.) A középkorosztály esetében (40-59 éves) egy vonzerő érdemel külön említést. Természetesnek mondható, hogy esetükben a foglalkoztatási lehetőségek és körülmények megítélése (4,34) van jóval az átlagérték felett. A legidősebbeknél (60 év felettiek) ellenben néhány olyan vonzerőt emelnék ki, melyek az átlagtól lényegesen elmaradó értékekkel szerepelnek. Így egyáltalán nem meglepő módon az oktatás mindkét tényezője (2. és 3. tényező, 3,75 illetve 3,17), az internetelérés, mobilhálózat minősége (3,59), a foglalkoztatási körülmények (3,6) és a szabadidő eltöltésének lehetőségei (3,43) számukra kevéssé meghatározóak egy település vonzerejének megítélésekor. 2. ábra: A lakóhelyet vonzóvá tevő tényezők fontossága a magyar lakosság megkérdezése alapján ( ) 5 4,45 4,37 4,32 4,27 4 4,13 4,08 4,03 4,03 3,85 3,81 3,75 3,71 3,42 3,42 3,12 3,1 3 Forrás: Saját kérdőíves felmérés ( ) 14

15 Szintén kíváncsiak voltunk arra, hogy létezik-e összefüggés az iskolai végzettség és a tényezőkre adott válaszok között. Összesen hét tényező esetében beszélhetünk jelentősebb szignifikáns különbségekről. Ezek közé sorolható az internetelérés és mobilhálózat minősége, a kereskedelmi hálózat fejlettsége, a lakókörnyezet állapota, a település természeti adottságai, a lakosság etnikai összetétele, a foglalkoztatási lehetőségek és a szabadidő eltöltése. Az alapfokú végzettségű csoport amellett, hogy kevéssé tartja fontosnak az oktatási adottságokat (a 2. tényező 3,88-as, 3. tényező 3,28-as értékkel szerepel esetükben), az internetelérés, mobilhálózat minősége (3,76) és meglepő módon a foglalkoztatási körülmények (3,81) tényezőt is az átlagosnál alacsonyabbra értékelte. A középfokú végzettséggel rendelkezők esetében ellenben pontosan ez utóbbi két vonzerőt emelném ki magas értékük okán (internetelérés-mobilhálózat 4,28, foglalkoztatás 4,34). A felsőfokú végzettségűek körében találjuk a valamennyi felbontás alapján mért legmagasabb értéket, ők a település közbiztonságára adtak maximumot (4,55). Szintén átlagot jóval meghaladó az internetelérés, mobilhálózat minősége (4,32) és a település természeti adottságai (3,95) szempontok megítélése, míg a kereskedelmi hálózat fejlettsége esetükben kapta a legalacsonyabb értéket (3,57). Érdekes elemzésnek ígérkezett a válaszadó jelenlegi lakóhelyének mérete és a tényezők közötti kapcsolat feltárása is. Négy olyan tényezőt emelnénk ki, melyek esetében erős szignifikanciáról számolhatunk be. Ezek az egészségügy, a teljes oktatási struktúra, a kereskedelmi hálózat, valamint az ügyintézési lehetőségek. A legkisebb lélekszámú településeken (2000 fő alatti lakossal), nem meglepő módon rendre azok a vonzerők kaptak alacsonyabb értékeket, melyek kevésbé jellemzik ezt a településtípust. Így az egészségügyi szolgáltatások teljessége (3,82), a kereskedelmi hálózat fejlettsége (3,31), az ügyintézési lehetőségek (3,68), a közlekedési kapcsolatok (3,71) és a teljes oktatási struktúra megléte (2,89) messze elmarad a városok értékeitől. (Ez utóbbi egyébként az összes felbontást figyelembe véve vett minimum érték.) Nem várt módon, viszont az internetelérésmobilhálózat értékelése (4,36) a városi értékeket is meghaladja. A településméret másik pólusának számító, főnél népesebb városok esetében talán két magas értéket emelnék ki, ezek a teljes oktatási struktúrára (3,6) és a kereskedelmi hálózat fejlettségére (3,99) adott pontszámok. 3. A városok vonzerejének megítélése országos és regionális léptékben Korábbi kutatásunkhoz hasonlóan (KOLTAI 2005) most is érdekes elemzési szempontnak ígérkezett annak vizsgálata, hogy egy adott várost hogyan ítélnek meg a válaszadók országosan és saját régióján belül ös eredményeink tükrében hipotézisünk az volt, hogy a saját régióján belül szinte mindegyik település, szinte minden szempont alapján kedvezőbb megítélést élvez, mint teszi azt országosan. (A korábbi adatfelvétel során a kivételek egyike Sopron volt.) Mostani kutatásunk során, az alábbi módon elemeztük a kapott adatokat: minden település esetén összehasonlítottuk az országos minta 1000 válaszadójának véleményét az adott város régióbeli válaszaival, ennek eredményeként kirajzolódtak az egyes települések karakterisztikus jegyei (az ábrákban országos és regionális jelöléssel), 15

16 másrészről leszűkítettük a vizsgálatot azokra a válaszadókra, akik versenyképesnek gondolják az adott települést, ezzel a versenyképes válaszok megoszlását tettük vizsgálat tárgyává, másként fogalmazva kerestük az országosan vagy regionálisan felülértékelt tényezőket ( versenyképes országos, versenyképes regionális megjegyzéssel), időbeni összehasonlítást is végeztünk, melynek keretében a közel 10 évvel ezelőtti bázisadatokat állítottuk párhuzamba az aktuális adatokkal, folyamatában szemlélve a változásokat. Terjedelmi okokból az alábbiakban mindössze három magyarországi városra, Budapestre, Győrre és Pécsre kapott adatokat elemezzük röviden. Az említett elemzési szempontok tükrében Budapest az alábbi jellemzőket mutatja: továbbra is elsősorban, mint oktatási, egészségügyi és közlekedési központ, valamint kedvező szabadidős szolgáltatásokkal, fejlett kereskedelmi hálózattal és kiemelkedő foglakoztatási körülményekkel rendelkező település számít versenyképes lakóhelynek Magyarországon, az országos és regionális listákat összevetve a főváros esetében (szemben a később következő vidéki városokkal) lényeges eltérés egyetlen dimenzióban sincs, ahogy ez a 3. számú ábrán párhuzamosan futó értékekben is jól megmutatkozik, ös lekérdezésünkhöz képest viszont kijelenthető, hogy szinte minden tényező esetén jelentősen (akár százalékponttal is) nőttek a kapott értékek országosan és regionálisan egyaránt, vagyis egyre többen gondolják úgy a válaszadók közül, hogy Budapest valamely dimenzióban versenyelőnyökkel rendelkezik (kivétel a demográfiai adottságoknál és a lakásállomány jellemzőinél megfigyelhető stagnálás, és a lakókörnyezet állapota mutatónál tapasztalható kismértékű visszaesés), a fővárost versenyképesnek tartó válaszokat elemezve kijelenthetjük, hogy regionális léptékben nem beszélhetünk felülértékelt tényezőkről és országosan is csak enyhén felülértékelt az oktatási struktúra, a városi szerepkörök szélessége és a foglalkoztatási körülmények tényező, vagyis ezeket az országos válaszadók még jobbnak gondolják, mint a saját régió lakosai. 16

17 3. ábra: Budapest megítélése a magyar lakosság megkérdezése alapján, országos regionális versenyképes országos versenyképes regionális Forrás: Saját kérdőíves felmérés ( ) Győr jellemzői: országos léptékben a város négy karakteres versenyképességi tényezővel, sorrendben kedvező foglalkoztatási körülményeivel, fejlett kereskedelmi hálózatával, előnyös közlekedési kapcsolataival, és általános infrastrukturális adottságaival emelkedik ki (4. ábra), a nyugat-dunántúli régió válaszadói szerint mindezt még kiegészíti a város oktatási struktúrája, és hipotézisünknek megfelelően, százalékponttal gyakrabban jelenik meg több kategória is a regionális válaszok között, 4. ábra: Győr megítélése a magyar lakosság megkérdezése alapján, országos regionális versenyképes országos versenyképes regionális Forrás: Saját kérdőíves felmérés ( ) 17

18 ös bázisadatainkhoz képest szintén kedvező tendenciákat tapasztaltunk, mivel szinte minden kategória esetében 10 százalékponttal, vagy e feletti értékkel növekedtek az országos és regionális adatok, közülük is kiemelném a foglalkoztatási körülmények kategória regionális válaszadók szerinti, 17 százalékpontot meghaladó emelkedését, kijelenthető, hogy Győr történelmét és oktatási struktúráját az országoshoz mérten felülértékelik a régió válaszadói. Pécs esetében az alábbi megállapításokat tehetjük: országos megítélését tekintve a város sorrendben a következő öt tényezőben mutat karakteres versenyképességi jegyeket: oktatási struktúra, a település történelme, egészségügyi szolgáltatások, szabadidős lehetőségek és természeti adottságok (5. ábra), a dél-dunántúli régióban mindezek kiegészülnek további kettő tényezővel (közlekedési kapcsolatok, kereskedelmi hálózat), és hipotézisünknek megfelelően az országosnál jóval gyakrabban (többször 20 százalékpontot meghaladó mértékű a növekedés) szerepelnek az egyes tényezők a válaszok között (ahogy az 5. ábrán is látható, például míg országosan a megkérdezettek 23 %-a tartja kiemelkedőnek Pécs egészségügyi szolgáltatásait, a Dél-Dunántúlon már minden második válaszadó gondolja ugyanezt), ös bázisadatainkhoz képest kijelenthető, hogy a régión belül a foglalkoztatási körülményeket ma kevesebben említik a versenyelőnyök között, mint korábban, de a többi tényező esetében is inkább stagnálásról, kismértékű visszaesésről árulkodnak a regionális adatok, pozitív változást abban találunk, hogy országosan 5-10 százalékponttal többen jelölnek meg egyes tényezőket (oktatási struktúra, a város történelme, egészségügy, szabadidős lehetőségek) a vonzerők sorában, a Pécset versenyképesnek tartó válaszokat elemezve megállapíthatjuk, hogy a közlekedési kapcsolatok, az egészségügy, a kereskedelmi hálózat fejlettsége és a városi szerepkörök szélessége jelentősen felülértékelt kategóriák a régióban, de kisebb mértékben a szabadidős lehetőségek is ide sorolhatók. Amennyiben a részletes vizsgálatnak alávetett városokat kiegészítjük újabbakkal, legmarkánsabban három csoportosulást találunk: Budapesten a jól kiépült közlekedési kapcsolatok, a széles spektrumon mozgó városi szerepkörök, illetve a kereskedelmi hálózatok fejlettsége jelentik a legvonzóbb szempontokat. Budapest abban az értelemben is külön csoportot képvisel, hogy egyetlen másik város esetében sem tapasztaltuk az országos és regionális vélemények ilyen mértékű egybeesését (lásd 3. számú ábra). Szeged, Debrecen, Pécs és Miskolc részleges átfedéseket mutat, a szabadidős lehetőségek jelentik a közös metszetet, az oktatási struktúra és az egészségügyi ellátások inkább Debrecen és Miskolc, a település történelme és hagyományai pedig inkább Pécs és Szeged esetében jelentenek vonzerőt. Az ezeket kiegészítő regionális karakterek szerint Debrecen, Pécs és Szeged közel azonos megítélés alá esik, sőt a regionális felülértékeltség is hasonlóságot mutat, de az időbeni összevetésben egyértelműen Debrecen értékei javultak a legdinamikusabban, míg Pécs esetében már több tényező értéke stagnál vagy romlik a ös adatokhoz képest. 18

19 Nyíregyházán, Szolnokon és Szombathelyen a vonzerők a lakásállomány valamint a népesség kor és etnikai összetétele körül csoportosulnak, ezzel mutatva karakteres jegyeket. 5. ábra: Pécs megítélése a magyar lakosság megkérdezése alapján, országos regionális versenyképes országos versenyképes regionális Forrás: Saját kérdőíves felmérés ( ) Kevésbé markánsan, de további néhány olyan együttállást láthatunk, amelyek szintén bizonyos tulajdonságok dominanciájára utalnak: Eger és Veszprém leginkább természeti adottságai miatt tekinthetők vonzónak, míg Sopronra jellemző leginkább a lakókörnyezet megfelelő állapota. Sopron és Eger esetében saját régiójuk válaszadói hozzárendelik ehhez az oktatási struktúrát is, ellenben Eger saját régióján belüli megítélése pozitívabb (ez az országos adatokhoz mért kedvezőbb értékekben, a regionálisan megfogalmazott jellemzők magasabb számában, és az időbeni összehasonlításban is megmutatkozik). Kecskemét és Győr esetében a kimagaslóan jó foglalkoztatottsági helyzet teremt egyértelműen versenyelőnyt. Győr abban számít egyedinek, hogy ráadásul mindez nem jelent országos felülértékeltséget (ahogy Kecskemét esetében történik), regionálisan a település történelme és oktatási struktúrája felülértékelt, ami akár jövőben remélt szerepköreire is utalhat. Kecskemét ugyan hasonlít hozzá abban, hogy a foglalkoztatási körülmények az országos említésekben kimagaslóak, de több a különbség, mivel ez a tényező egyelőre még országos felülértékeltséget mutat, mások az országos jellemzőket kiegészítő regionális karakterek is (az oktatás helyett az általánosabbnak mondható közlekedést, szabadidős lehetőségeket, kereskedelmi ellátottságot említik), és az időbeni összehasonlításból is kevéssé dinamikus javulást látunk, mint Győr esetében. Székesfehérvár kicsit kilóg a sorból, de leginkább az előző két városhoz húz, viszont kereskedelmi hálózata és közlekedési kapcsolatai említése okán már inkább vonható párhuzam Budapesttel. Az időbeni összevetésben vegyesen előforduló kismértékű visszaesés és javulás Pécsre emlékeztet, míg az országosan felülértékelt foglalkoztatás Sopront és Kecskemétet juttathatja eszünkbe. 19

20 4. A különböző településtípusok, mint lakóhelyek megítélése Korábbi kutatásunk eredményeit alapul véve, utolsó kérdésünkhöz kapcsolódó hipotézisünk az alábbiakban fogalmazható meg. A nagyvárosi előnyök elsősorban a színvonalas ellátási-szolgáltatási viszonyokhoz és a kedvezőbb foglalkoztatási körülményekhez kapcsolódnak, ellenben a hátrányok között a nagyvárosok személytelensége, zsúfoltsága, másodsorban szennyezett környezetük, végül rosszabb közbiztonságuk szerepel ös kutatásunkhoz képest megpróbáltuk több részre bontani a válaszokat, így például az ellátás-szolgáltatás elnevezésű, meglehetősen heterogén tartalmú kategóriát különbontottuk egészségügyre, oktatásra, kereskedelemre, szabadidős lehetőségekre, közintézményekre és közlekedési infrastruktúrára. A korábbi adatokkal történő összehasonlíthatóság érdekében összevont kategóriaként is dolgozunk ezzel a csoporttal. A nagyvárosok legfőbb előnyének, hipotézisünknek megfelelően azok ellátottsága, az igénybe vehető szolgáltatások mennyisége és színvonala számít. A válaszok 75%-a kötődik ehhez a csoporthoz, míg a fennmaradó részt a kedvező foglalkozási lehetőségek (24%) és az egyéb kategória (1%) adja ki. A szolgáltatások csoportján belül (lásd 6. ábra) legtöbben a fejlett, jól kiépített közlekedési infrastruktúrát, a megoldott helyi tömegközlekedést említik (27,6%). Ezt a teljes körű, színvonalas egészségügyi ellátás (21,2%), a széleskörű szabadidősszórakozási lehetőségek, a kultúrához, sporthoz való hozzáférés lehetősége (19,2%) követi. Sorrendben a (tovább)tanulási lehetőségek széles választéka, a színvonalas oktatási struktúra (17,7%), a megfelelő árakat és nyitvatartási időt biztosító kereskedelmi hálózatok (10,8%) elérhetősége, végül az ügyintézési lehetőségek teljessége (3,5%) következik. Hipotézisünknek részben ellentmondva, a nagyvárosi hátrányok listáját nem a rájuk jellemző személytelenség, hanem a szennyezett, egészségtelen lakókörnyezet vezeti. A válaszok több mint harmadában (36,6%) fordult elő ez kritikaként. Az elidegenedett, közönyös emberi kapcsolatokat a válaszadók negyede (28,2%) érzi problémának, míg a rossz közbiztonságot valamivel kevesebben (16,5%) említették. Korábbi kutatásunkhoz képest külön kategóriaként értelmezhetők a közlekedési problémák, dugók, parkolóhely hiánya, zsúfolt tömegközlekedésből eredő negatívumok (8,1%), valamint képeztünk egy egyéb kategóriát (10,6%), benne az etnikai problémákkal, magas megélhetési költségekkel - drága ingatlanárakkal, elavult lakóépületekkel és a rohanó, stresszes életmóddal. (7. ábra) 20

21 6. ábra: Az ellátási-szolgáltatási viszonyok, mint nagyvárosi előny mögöttes okai a magyar lakosság megkérdezése alapján, ügyintézési lehetőségek; 3,5% kereskedelmi hálózatok; 10,8% oktatási struktúra; 17,7% szabadidős lehetőségek; 19,2% közlekedési infrastruktúra; 27,6% egészségügyi ellátás; 21,2% Forrás: Saját kérdőíves felmérés ( ) 7. ábra: A nagyvárosi hátrányok megoszlása a magyar lakosság megkérdezése alapján, közlekedési problémák; 8,1% egyéb; 10,6% rossz közbiztonság; 16,5% egészségtelen lakókörnyezet; 36,6% emberi kapcsolatok; 28,2% Forrás: Saját kérdőíves felmérés ( ) A versenyképesség mindig a tényezők kombinációjától függ, de nincs garancia a sikerre, mindegyik városban helyben kell kitalálni és megvalósítani a fejlesztési stratégiákat a többi hasonló helyzetű várossal versengve. (LENGYEL 2003, 273. o.) Kutatásunk célja, pontosan egy ilyen jól átgondolt, a valós helyi igényekre alapozott 21

22 stratégia kidolgozásához nyújtandó információ biztosítása volt, amely jól érzékelteti, hogy a különböző országrészek és települések nem csak különböző adottságokkal, relatíve nagyon eltérő pozícióval, de sokszor meglehetősen differenciált igényekkel és tapasztalatokkal rendelkező lakónépességgel is rendelkeznek. Irodalom BODDY, M.: Linking competitiveness and cohesion. In. BEGG, I. (ed): Urban Competitiveness. Policies for dynamic cities. The Policy Press, Bristol, 2002 pp CHESIRE, P.: Cities in Competition: Articulating the Gains from Integration. Urban Studies , 1999 pp ENYEDI Gy.: Regionális folyamatok Magyarországon az átmenet időszakában, Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest, 1996 ENYEDI Gy.: A sikeres város, Tér és Társadalom 1997, 4. pp.1-7. ENYEDI Gy.: Sikeres régiók, In. KERESZTY A. (szerk.): Tények könyve: régiók, Greger-Delacroix, Budapest, 1998 pp HORVÁTH Gy.: Európai regionális politika, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 1998 JENSEN-BUTLER, C.: Competition between cities, urban performance and the role of urban policy: a theoretical framework. In. JENSEN-BUTLER, C. SHACHAR, A. WEESEP, J. Van (eds): European Cities in Competition, Averbury Publishing Company, Aldershot-Brookfild, 1997 pp KOLTAI Z.: A magyarországi városok versenyképességének lakossági megítélése, Tér és Társadalom 2005, 3-4. pp KOLTAI Z.: A magyar lakosság és vállalati szféra lakó-, illetve telephelyválasztásának szempontjai, Területi Statisztika 2006, 3. pp KOLTAI Z.: A magyarországi városok versenyképességének vállalati megítélése, Tér és Társadalom 2007, 2. pp LENGYEL I.: Verseny és területi fejlődés: Térségek versenyképessége Magyarországon, JATEPress, Szeged,

23 KONCZOSNÉ SZOMBATHELYI Márta Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Bevezetés Változó hírnév a változó világban (Defenzív és akkomodatív válságstratégiák) A szervezetek/cégek nem engedhetik meg maguknak, hogy negatív vélemények tönkretegyék a hosszú időszak alatt (vagy nagy teljesítmény által) megteremtett jó hírüket. Ennek következtében világszerte jelentősen megnövekedett a hírnév(reputáció)menedzsment szerepe. A hírek és információk állandó áradata teszi szükségessé a szervezetek hírnevével, az irántuk kialakított bizalommal foglalkozó, globálissá vált Public Relations (PR) tevékenység számára a 24/7 készenlétet a nap 24 órájában, a hét minden napján. Folyamatosan érdekes sztorikat generál, hogy igazolja létét. Másrészt számolni kell a közösségi média/social media hatalmával. A social media a web-használattal és a mobil technológiákkal kapcsolatos, interaktív dialóguson alapuló kommunikáció. Társadalmi interakcióra alkalmas média, szuperkészülék a társadalmi kommunikáción túl. KAPLAN és HAENLEIN (2010) szerint a social mediának hat különböző típusa van. Ezek a következők: együttműködő projektek (pl. Wikipedia), blogok és mikroblogok (pl. Twitter), tartalom-közösségek (pl. Youtube), társasági hálózatok (pl. Facebook), virtuális játékvilágok (pl. World of Warcraft) és virtuális társági élet (pl. Second Life). Az üzleti világban a közösségi médiát a fogyasztók által létrehozott médiának tekintik (consumer-generated media - CGM). A social media több tekintetben eltér minden más média típustól: viszonylag olcsó és lehetővé teszi bárkinek (magánszemélyeknek is), hogy információkat tegyenek közzé, illetve szerezzenek meg. A social média és a hivatalos média közti legfőbb különbségek az alábbiakban foglalhatók össze: elérhetőség: a social media kevésbé centralizált és hierarchikus, mint a hivatalos médiák; jogosultság: míg az ipari média termékei kormány és/vagy magántulajdonban vannak, addig a social media-n megjelenő produktumok mindenki számára ingyen vagy nagyon olcsón elérhetők; működtetés: míg az ipari média működtetése speciális szakértelmet és gyakorlatot igényel, addig a social media-n elvileg bárki létre tud hozni média terméket; gyorsaság: míg az ipari média létrehozása és publikálása között hosszú idő is eltelhet (akár hónapok is), addig a social media lehetővé teszi az azonnali megjelenést; változtathatóság: míg az ipari média termékein a publikálásuk után nem lehet változtatni, addig a social media termékei folyamatosan változtathatók, például hozzászólások vagy szerkesztés által A közösségi médiában való részvétel fontossága fokozatosan egyre nyilvánvalóbbá válik a vállalatok számára. Kezdik megérteni azt, hogy a social media valós párbeszédet jelent. Nem úgy működik, mint a tömegmédia, azaz nem elég megvenni a felületet és odarakni valamit, hanem a megjelenés után is foglalkozni kell vele: a közösségi médiát menedzselni kell. És ez jelentős erőforrásokat igényel. Koherens, 23

24 tudatosan felépített kommunikációt kell irányítania az összes létező közösségi médiumon, amin a fogyasztók jelen vannak. A jövőben ennek sokkal nagyobb szerepe lesz, mivel a közösségi médiában való részvétel elengedhetetlenné teszi a vállalatok nagyobb fokú átláthatóságát, rugalmasságát és nyitottságát (KONCZOSNÉ KELLER, 2011). Az elmúlt évek során például az élelmiszeripar területén is egyre meghatározóbbá vált a közösségi média szerepe, mint arra HUSZKA 2008 kutatásában is rámutatott. Megállapítása szerint az élelmiszerpiac telített piacnak tekinthető, ahol a marketing így a közösségi marketing szerepe is ugrásszerűen megnőtt. Az érdeklődéssel kísért területek egyike a figyelem állandó fókuszában levő üzleti világ, annak vezetői, interakcióik a társadalommal és az abban elfoglalt helyük. Minden egyes megmozdulást, döntést és eseményt figyelem kísér, globálisan azok publikussá válnak. Ezen intenzíven ellenőrző körülmények között szinte elkerülhetetlen, hogy a nagy vállalatok állandóan el tudják kerülni a negatív kommentárokat (KONCZOSNÉ 2013a). Jelen tanulmány célja a hírnév és szerepének megértése, a hírnévvesztés okainak, következményeinek, a krízis kezelésének lehetséges módjai és szükségszerűségének indoklása, a PR szerepének értelmezése a krízisek kezelésében. A nemzetközi és hazai szakirodalom alapján először áttekintjük a hírnév és a PR fogalmának, továbbá a hírnév mérhetőségének módszereit. Majd krízis eseteket tanulmányozunk, a hírnévmenedzsment és válságstratégiák szempontjából. A kapott összehasonlító adatok hasznosítható tapasztalatokkal szolgálnak a hírnévmenedzsment számára. 1. A hírnév és a PR fogalma Az immateriális vagyonelemek (mint a hírnév) egyre fontosabbá válnak, miközben a materiális vagyonelemek devalválódnak. A hírnév menedzselője, a bizalomépítés felelőse a Public Relations tevékenység, amely jelentőségének növekedése világjelenség. A hírnévben bekövetkező krízis legtöbbször mérhető károkat okoz. 1.1 Hírnév A hírnév valakiről vagy valamiről általánosan alkotott vélemény, becslés, amit egy személyről, annak híréről tartanak, tudnak, avagy a vele azonosított jelleg, általános vélekedés. A hírnév tehát különböző emberek nézeteinek és benyomásainak kombinációja, nem egyhangúan állítva, hanem általánosságban (ROPER FILL, 2012, 5. o.). BROMLEY (2001) hangsúlyozza a különféle vélemények fontosságát, és úgy határozza meg a hírnevet, mint egy személyről vagy szervezetről elterjedt véleményeket. Míg egy termék hírnevét nagyrészt a fogyasztóinak és vásárlóinak a véleménye alakítja, addig egy vállalat esetében számos embercsoport benyomásán alapul, melyek közül csak az egyik a termék/szolgáltatás fogyasztói (ROPER FILL, 2012, 5. o.). Charles FOMBRUN, a New York University professzora és a Reputation Institute elnöke a vállalati hírnév fogalmáról így ír: általános elképzelés, amelyet egy cégről a 'szavazói' vélnek, továbbá annak nettó észlelése, hogy egy vállalat képességei mennyire tudnak találkozni a stakeholderei elvárásaival (FOMBRUN, 1996). A stakeholdert úgy értelmezem, mint: érintett személyek, csoportok, szervezetek, amelyeknek a ténykedése, véleménye, viselkedése meghatározó a cég sikere vagy 24

25 sikertelensége szempontjából. FOMBRUN a vállalati hírnév négy összetevőjét határozza meg: a társadalmi, a pénzügyi, a termék- és a toborzási imázs. SCHWEIZER és WIJNBERG (1999) azt állítják, hogy a hírnév úgy jellemezhető, mint a vállalati források immateriális komponenseinek egyike. Tudományos szempontból a vállalati hírnév nem önálló diszciplína, hanem tartalmaz stratégiai menedzsment, szervezetelmélet, közgazdaságtan, marketing, kommunikáció, pénzügy és számvitel aspektusokat is (FOMBRUN van RIEL, 1997). FOMBRUN és társai (2000) összegezték a vállalati hírnév sokdimenziós természetét, különböző tudományágak perspektíváiból adott meghatározásokkal (1. táblázat). 1. táblázat A vállalati hírnév definíciói, különböző tudományágak nézőpontjaiból Tudomány Meghatározás Közgazdaságtan Stratégia Számvitel Marketing Kommunikáció Szervezetelmélet A reputáció azon jellemvonások és szignálok összessége, amelyek előrevetítik a cég várható viselkedését egy bizonyos szituációban A reputáció az immateriális javak egyike, amelyet nagyon nehéz a versenytársaknak imitálniuk, másolniuk vagy kisajátítaniuk, így tulajdonosainak fenntartható versenyelőnyt biztosít. A reputáció a számtalan formájú immateriális vagyonelemek egyike, amely nagyon nehezen mérhető, de értéket hoz létre a vállalat számára. A reputáció azokat az asszociációkat írja le, amelyek kialakulnak az egyes személyekben a vállalat nevének kapcsán A reputáció azon jellemvonások összessége, amelyek azokból a kapcsolatokból alakulnak ki, amelyeket a vállalat a sokféle érintettjével kialakít A reputáció a vállalat kognitív reprezentációja, amely abból adódik, ahogy a stakeholderek a a vállalat tevékenységét értelmezik. Szociológia A hírnévvel kapcsolatos rangsorok társadalmi konstrukciók, amelyek a vállalatnak a megosztott szervezeti környezetben levő stakeholdereivel kialakított kapcsolataiból származnak Forrás: FOMBRUN et al 2000, in: ROPER FILL, 2012, 7. o. alapján saját szerkesztés A szervezetek vagyonát materiális és immateriális javakra oszthatjuk. A materiális (nettó könyv szerinti érték) a szervezet tulajdonában levő ingatlanok, épületek, berendezések, licence jogok, stb., amelyek értéke könnyen kifejezhető számokban. Az immateriális javaknak három fő csoportját különböztetik meg: 1, a munkatársak képzettsége, tudása, tapasztalata (tudástőke), 2, a belső szerkezet, mint a menedzsment kompetenciája, struktúrák, rendszerek, magatartásformák (szervezeti tőke), 3, külső szerkezet, mint vevői, beszállítói, társadalmi kapcsolatok, márkák, hírnév, stb. (ügyféltőke) (SZELES NYÁRÁDYNÉ, 2004). A hírnév tehát vagyonként 25

26 értelmeződik, sőt, az általánosan elfogadott vélemény szerint, a legfőbb vagyontárgy, felülmúlja az összes többi vagyoni elem fontosságát. Ebből következően, egy sikeres cég materiális vagyonát sokszorosan felülmúlja piaci értéke (SVEIBY, 2001, BENCSIK, 2007) Public Relations (PR) Napjainkban a Public Relations, vagyis a stratégiai kommunikációmenedzsment a menedzsment tudományok egyik legdinamikusabban fejlődő területe, multidiszciplináris tudomány és gyakorlat, amelynek gyökerei a társadalomtudomány különböző területeiben keresendők. Szerepe szerint a szervezetek versenyképességét fokozza azáltal, hogy bizalmat épít és tart fenn az összes érintettben, növeli a szervezet jó hírét, innovatív megoldásokat talál a szervezetek kommunikációjára, illetve annak irányítására vonatkozóan. Szerepének fontossága kiemelt a válságok kommunikációjában. A szervezetek egyre tudatosabb ügyfelekkel találták magukat szemben, ami arra késztette őket, hogy proaktívan kezeljék a társadalmi érdeklődésre számot tartó ügyeket (mielőtt azok robbanással fenyegetnék a szervezetet, illetve kiváltanák különböző aktivista csoportok környezetvédők, emberjogi csoportok, szakszervezetek felháborodását), és így növeljék a szervezet jó hírnevét. Nem csak a multinacionális vállalatok, de országok, régiók, városok, szervezetek és személyek is dolgoznak a jó hírnevükért. A kormányok kommunikációjában például a nemzet hírneve a tét, a nemzeti márka építése a politikai, gazdasági erő feltétele. A nemzetközi vagy nemzetek közötti szervezetek legyenek bár politikai vagy civil jellegűek kommunikációs szakértői is dolgoznak e szervezetek jó hírnevének, az irántuk való bizalomnak a felépítésén és megtartásán. A nemzetközi hírű politikai, közéleti, média személyiségek legfőbb tőkéje a hírnevük: ennek felépítésén és fenntartásán kommunikációs szakértők csapata dolgozik (KONCZOSNÉ, 2012, ). A sikeres nemzetközi kommunikáció interkulturális tudást és készségeket is feltételez. Hazánkban is növekszik az ez irányú kutatások száma (pl. TOMPOS ABLONCZYNÉ, 2011), amelyek eredményei a sikeresség mérésében is alkalmazhatók. 2. A hírnév mérhetősége A hírnév mérésének még nem alakult ki mindenki által elfogadott, egységes módszere. Az alábbiakban a legismertebbek rövid bemutatása következik Fortune magazin: Most admired companies A legismertebb hírnév-rangsor, amely évente végzett közvélemény-kutatáson alapul. Tízezer válaszadó az ezer legnagyobb amerikai cégtől és a 25 Amerikában működő legnagyobb külföldi leányvállalattól menedzserek, vezetők és elemzők véleménye alapján áll össze a lista. Az 1982 óta évente készített rangsor kilenc, hírnévvel kapcsolatos tulajdonság 0-tól 10-ig történő értékelésén alapul. Ezek az alábbiak: 1. a menedzsment minősége 2. a cég pénzügyi híre 3. a termékek és szolgáltatások minősége 4. a tehetséges munkaerő vonzásának, fejlesztésének és megtartásának képessége 26

27 5. a cég értéke hosszú távú befektetésként 6. innovációs kapacitás 7. a marketing minősége 8. közösségi, társadalmi és környezeti felelősségvállalás 9. a cég eszközeinek felhasználása Noha jól szerepelni a Fortune magazin rangsorában a legnagyobb elismerésnek számít, a módszert mégis számos kritika éri. Kifogásolják például, hogy a mérésnek nincs elméleti alapja, hogy a választható listára a cégek a pénzügyi teljesítményük alapján kerülnek be, hogy a megkérdezettek köre nagyon szűk - a legfőbb stakeholdereket kizárja (például a fogyasztókat és a dolgozókat nem kérdezik meg), továbbá, hogy csak amerikai vállalatokat listáz. Ez utóbbira reagálásként 2009-től a Fortune a világ legcsodáltabb vállalatait listázza. A legvágyottabb cégek brit változatát (Britain s most admired companies) a Management Today készíti el (korábban The Economist) 1990 óta. Nagyon hasonló kategóriákkal dolgozik, mint a Fortune Fortune 500 További Fortune lista a Fortune 500, amely az USA 500 legnagyobb vállalatait listázza, éves bevételük alapján Harris-Fombrun RQ Fombrun 1999-ben létrehozott egy módszert (Naomi Gardnerrel és Joy Severrel), ami a Reputation Quotient nevet kapta, és az első kidolgozott rendszer a hírnév mérésére. A Reputation Quotient módszert 26 országban használják. A válaszadók nem cégvezetők, hanem fogyasztók, munkavállalók, befektetők, akik 7pontos Likert skálán értékelik a vállalatokat, 6 dimenzióba sorolt 20 jellemző alapján. A dimenziók az alábbiak: 1. érzelmi vonzerő 2. termékek és szolgáltatások 3. jövőkép és vezetés 4. munkakörnyezet, jó ott dolgozni 5. pénzügyi teljesítmény 6. társadalmi felelősségvállalás 2.4. Reputation Institute: RepTrak Az RQ továbbfejlesztett változata a RepTrak Model, amelyet 2006-ban vezetett be a Reputation Institute. A 23 legfontosabb eredményességi mutatót 7 alapvető mozgatórugó köré csoportosítják, amelyeket kvalitatív és kvantitatív kutatási módszerekkel nyernek. A RepTrak modell megvilágítja a kapcsolatot az emocionális (érzelem, megbecsülés, bizalom és csodálat) és a racionális (termék/szolgáltatás, innováció, munkahely, vállalati polgárság, vállalatirányítás, vezetés és eredmény) dimenziók között. E hírnévmérési módszer szerint egy vállalat hírnevét az alábbi tényezők befolyásolják: 27

28 a stakeholderek tapasztalatai (személyes tapasztalatok a céggel kapcsolatban), a cég üzenetei (a vállalati kommunikáció és kezdeményezések), média megjelenés (hogyan és mit jelenít meg a média a céggel kapcsolatban, belső összehangoltság (a vállalat alkalmazottainak stratégiai összehangolása) Ahol a legjobb dolgozni A Best companies to work for listákat többféle változatban is elkészítik (USA, világ, UK), de mindegyiknek lényeges tulajdonsága, hogy a legfontosabb stakeholder csoport az alkalmazottak véleménye alapján rangsorolja a vállalatokat Egyéb módszerek A beruházás megtérülése (return on investment, ROI) is használható a hírnév mérőeszközeként. További mutató lehet a részvényesek számára jelentett érték: mennyire és mennyivel növekszik vagy stabil a részvények értéke. A média által kialakított kép is lehet reputáció-mutató (a Reputation Institute ajánl ügyfeleinek média reputáció index mérést, amely a konkurens cégekkel veti össze a vizsgált cég médiabeli hírnevét) (KONCZOSNÉ 2013a, 2013b). 3. Esettanulmányok: változó hírnév a változó világban FOMBRUN és van RIEL (2004) kutatásaikkal bizonyították a hírnév-rangsorokban elfoglalt hely és a cég piaci értéke közti kapcsolatot. Állításuk szerint a hírnévben bekövetkező 10% emelkedés 1-5%-kal növeli a cég piaci értékét. Ugyanakkor a fordított eseteket is nézhetjük, amikor a hírnév romlása, a cégbe vetett bizalom csökkenése rohamosan csökkenti az adott cég piaci értékét. A tőkehozam közvetlen összekapcsolása a hírnévvel korszakos lépésnek számít a Public Relations fejlődésében és jelentőségében (2. táblázat). 2. táblázat A hírnévvesztés ára Vállalat Válság Piacvesztés Archer Daniels (1995) Ármegállapítás $1Milliárd (11%) Bankers Trust (1995) Félrevezetett fogyasztók $2Milliárd (4%) Exxon (1989) Olajszennyezés $3Milliárd (5%) Intel (1985) Termékhiba $3Milliárd (12%) Johnson & J.(1982) Termékhamisítás $1Milliárd (14%) Motorola (1995) Mobiltelefon eü-i hatásai $6Milliárd (16%) Salomon (1991) Kötvénypiac $1.3Milliárd (30%) Texaco (1996) Faji megkülönböztetés $1.1Milliárd (10%) Forrás: SZELES NYÁRÁDYNÉ,

29 A továbbiakban Timothy COOMBS (2012) tipizálását alkalmazva tekintjük át a különféle válságstratégiák alkalmazását és annak hatását Defenzív válságstratégiák Védekező stratégiáknak nevezi COOMBS azokat az eljárásokat, amikor a vállalat nem ismeri el a válság létét vagy annak súlyosságát, illetve a benne játszott szerepét. Alkalmazásának többféle formája lehet: Attack the accuser: vádolni a vádlót, Denial: tagadja a válságot, állítja, hogy nincs válság, Excuse: minimalizálja a felelősségét, Justification: azt állítja, nem súlyos, nincs kár, vagy a fogyasztóra hárít. Ezekre látunk példákat az alábbiakban. A defenzív válságstratégia alkalmazásának pozitív esete a Pepsi Cola 1993-as hírnévválsága, amikor egy fogyasztó azt állította, hogy fecskendőt talált a dobozos Diet Pepsiben. Ennek a hírnek a médiában való megjelenése gerjesztően hatott más Diet Pepsi fogyasztókra, mert tömegesen érkeztek jelzések újabb és újabb, a dobozos italokban talált idegen anyagokról. A cég teljesen biztos lévén abban, hogy a vád hamis, továbbá bizonyította, hogy a csomagolási eljárás teljesen kizárja idegen anyagnak a dobozba kerülését tagadta a vádat (denial) A bolti kamerák felvételei alapján pedig bizonyítást nyert, hogy egy fogyasztó felbontás után helyezte bele az idegen tárgyat a dobozos italba. Feltehetően a kártérítési per során nyerhető összeg motiválta a csalást. A Pepsi cég közzé tette, hogy vizsgálatot és pert indít mindenki ellen, aki hamis hírt terjeszt a termékről (attack the accuser). Ennek a határozott fellépésnek a hatására megszűntek a bejelentések. A Pepsi cég hírneve tisztán került ki az óriási válságból, a helyesen megválasztott kommunikációs válságstratégia hatására. A defenzív válságstratégia alkalmazásának negatív esete az Intel cég 1994-es válsága, amikor 1994 júniusában fogyasztói jelzés érkezett a céghez az általuk gyártott Pentium chip hibájáról. A cég tagadta a hibát (denial). Noha novemberben a nyomtatott médiában majd a CNN műsorában is egyre bizonyosabb lett a chipek hibája, az Intel továbbra is állította, hogy nem súlyos az eset, sőt hibás felhasználói alkalmazásra fogta a rossz működést (justification). Miután decemberben a legnagyobb megrendelője, az IBM visszavonta a termékre vonatkozó megrendelését, akkor kezdett az Intel foglalkozni a Pentium chip hibájának javításával és annak kommunikálásával (corrective action). Csak a következő hónapban (1995 januárjában) nyilatkozta a teljes bocsánatkérést (full apology). Az Intel cég hírneve óriásit zuhant, a helytelenül megválasztott válságstratégia hatására. A defenzív válságstratégia alkalmazásának szintén negatív esete az Exxon cég Valdez nevű olajszállító hajója által okozott válság 1989-ben. Az Alaszkánál zátonynak ütődött olajszállító tankhajó okozta olajszennyezést minden idők legsúlyosabb környezeti katasztrófájaként tartják számon. Ennek ellenére a társaság másokra hárította az okozott kárt: vádolták a hajót bérbe adó társaságot, a kapitányt, a hibásnak nevezett térképet (denial és excuse). A következő napokban azt tették közzé a nyilatkozatokban, hogy a kormány túloz az okozott kár nagyságáról (justification). Miután a következő napokban továbbra is ömlött a tengerbe az olaj tartályhajóból, a médiában sorra jelentek meg a képes beszámolók az elpusztult madarakról, halakról, a Fortune listán (Most Admired Companies of Amerika) a 8. 29

30 helyről a 110. helyre zuhant, az Exxon cég kifejezte az eset feletti sajnálkozását, ám továbbra is kijelentette, hogy nem felelős (ingratiation). Ezen elhibázott válságstratégia hatására a hiába fordítottak 3 milliárd $-t a kárhárításra (corrective action), a közvélemény csak annak késedelmes voltát hangsúlyozta. Az Exxon cég azóta is a rossz válságstratégia, a közvéleménnyel való helytelen kommunikáció negatív eseteként él a köztudatban. A közösségi média hatalmának bizonyítékaként vált ismertté a Greenpeace vs. Nestlé ügy 2010-ben. Az egyik komment szerint (KOVÁCS, 2010) a social media nem csak a párbeszédről, egy kommunikációs térről szól, hanem támogat és felerősít olyan közösségi funkciókat is, mint például a társadalmi felelősségre vonás. Mérföldkő lehet a közösségi média szerepének és hatékonyságának megítélésében a nemrégiben, pár nap alatt óriás web2-s vihart kavart Greenpeace vs. Nestlé párharc. A Greenpeace UK azzal vádolta a Nestlét, a világ legnagyobb élelmiszer- és italforgalmazóját, hogy a Kit-Kat termékükhöz felhasznált pálmaolaj olyan pálmaerdőkből származik, amelyek az orángutánok természetes élőhelyei, és az olajfák kivágásával az állatokat kipusztulás fenyegeti. Felszólította a Nestlét, hogy fenntartható pálmaolajfákból nyert olajat használjon. A Greenpeace UK készített egy (véres és megdöbbentő) Kit-Kat álreklámot, amelyet feltöltött a Youtube-ra, és az gyorsan terjedt. A Nestlé viszont a márkavédjegy használata és a márkajogok védelme ürügyén levetette a filmet a Youtube-ról, amivel azt érte el, hogy megnőtt annak népszerűsége és felbukkant más video-megosztó oldalakon A Youtube cenzúra után a Nestlé közösségi-párbeszéd szakértői újabb hibát követtek el, amikor elkezdték törölgetni a Facebook oldalukról a negatív, kritikus hozzászólásokat. Ennek hatására a párharc áterjedt olyan hagyományos médiafelületekre, mint SkyNews, Guardian, Advertising Age, PR Week és üzleti blogok sora A Nestlé svájci központja végül kiadott egy nyilatkozatot arról, hogy megváltoztatja pálmaolaj felhasználással kapcsolatos eddigi gyakorlatát és örömmel csatlakozik a kizárólag fenntartható olajpálma ligetekből származó pálmaolaj vásárló vállalatok klubjához (Kovács, 2010). Az esetet azért is jelentősnek tarthatjuk, mert egyrészt bizonyította a hibás válságstratégiának a hírnévre gyakorolt negatív hatását, másrészt megmutatta a közösségi média erejét, amely nyomást tudott gyakorolni egy multinacionális nagyvállalat CSR tevékenységére Akkomodatív válságstratégiák Ilyen néven összegzi COOMBS azokat a válságkezelő eljárásokat, amikor a vállalat aktívan reagál a válságra, elismeri a kárt és igyekszik azt helyrehozni. Alkalmazásának szintén többféle formája lehet: Ingratiation: a fogyasztók lecsillapítása Corrective action: helyrehozni a kárt Full apology: felelősségvállalás és bocsánatkérés A fogyasztók lecsillapítása (ingratiation) stratégia példájaként említi a ROPER és FILL (2012) a Burlington Industries esetét: a cég olyan szőrmegalléros kabátokat forgalmazott, amely szőröket coyote (prérifarkas) szőrként adtak el, de kiderült, hogy kutyaszőr. A cég teljes bocsánatkérést (full apology) gyakorolt, és nagy összegű jótékonysági adománnyal próbálta kiengesztelni fogyasztóit. A helyesen alkalmazott kommunikációs válságstratégia sok pozitív esete közül álljon itt egy hazai viszonylatban kevésbé ismert: az Odwalla cég - gyümölcslevének 30

31 fertőzöttsége miatt kirobbant os válsága. A közegészségügyi hivatal jelezte a cégnek, hogy a vizsgálatra beküldött friss alma jouce-ban E.coli baktériumot találtak. A cég 20 perc múlva (!) sajtókonferenciát hívott össze, és bejelentette a termék azonnali visszahívását. Kivizsgálták a folyamatot, kiderült a hiba oka, és minderről folyamatosan tájékoztatták a saját dolgozóikat és a közvéleményt is. A teljes nyilvánossággal zajló vizsgálat kiderítette, hogy a friss íz megőrzése céljából nem alkalmazták a pasztörizálást, ami a fertőzés oka volt. A cég elnézést kért (full apology, corrective action). A fogyasztók bizalmának helyreállítását jelzi, hogy alig két hónappal a válság kirobbanása után újra forgalmazták a juice-t, pasztörizálva. 4. Következtetések, javaslatok A vállalatoknak tehát stratégiai kérdésként kell foglalkozniuk a vállalati reputációval és az esetleges kockázatokkal, azok kezelésével. A stratégiai fogalma régre nyúlik vissza és sok féle értelmezést találunk. A stratégiai gondolkodásmód azt jelenti, hogy a jelenben hozunk olyan döntéseket, amelyek alapvetően befolyásolják a jövőnk alakulását" (FILEP - NAGY, 2009: 15). Számtalan eset bizonyítja, hogy a hírnév a szervezetek/vállalatok piaci értékének legfontosabb eleme, ezért minden vállalatnak kiemelt figyelmet kell fordítania a hírnév gondozására. Anyagi érdekük, hogy róluk pozitív kép alakuljon ki az összes érintetti körben, hogy emocionálisan és racionálisan is növeljék a vállalat hírnevét, így értékét és versenyképességét. Míg a termékek/szolgáltatások utánozhatók, a pénzügyi teljesítmény lekörözhető, addig a vállalat iránti bizalom, a hosszú idő alatt, tiszteletre méltó teljesítménnyel/viselkedéssel kivívott jó hírnév utánozhatatlanul nagy előnyt adhat az adott vállalatnak. Az immateriális vagyonként azonosított hírnév mérésére többféle módszert is alkalmaznak világszerte, amelyek különböző dimenziókat, skálákat, tényezőket, teljesítményeket és érintett csoportok véleményét veszik figyelembe. Ezek nagy szerepet játszanak a hírnév értékének tudatosításában. A hírnév vagyonként való értelmezése, így a vállalati eredményességgel való egyenes arányossága döntő fordulatot jelent a hírnévmenedzsmenttel foglalkozó PR rangjában is. A válságkommunikációs szakemberek szerint (SZELES NYÁRÁDYNÉ, 2004, SÓS, 2009) a válság elkerülhetetlen, de a válságra fel lehet készülni, és a válságmenedzselés minden vezető tevékenységének szerves része. A válságnak két kimenete is lehet. Egyrészt tönkreteheti szervezetünk jó hírét és rongálhatja a hitelességét. Megfelelő válságkommunikációs stratégiával azonban a hírnevet megőrizve, sőt megerősítve kerülhetünk ki a válságból. Jelen tanulmány a válságkezelés negatív és pozitív eseteit hozta példaként, a változó világban változó hírnévvel kapcsolatos irodalmat és vállalati eseteket feldolgozván. 31

32 Irodalom BENCSIK, A. (2007): A jó pap és az üzleti stratégia. In: Szalai P., Varga Zs., Gajda M. (szerk.): Tudástőke konferenciák. Perfekt-Power Kft. és LifeLong Learning Magyarország Alapítvány Konferencia Kiadvány. Budapest BROMLEY, D.B. (2001): Relationship between personal and corporate reputation. European Journal of Marketing 35(3/4), COOMBS, T. W. (2012): Ongoing Crisis Communication. Planning, Managing, and Responding (Third Edition). SAGE Publications FILEP B., Nagy É. (2009): A stratégiai gondolkodás kialakulása a felsőoktatásban. In: Borsa M., Horváth T., Simon I. (szerk.): Stratégiai gondolkodás a felsőoktatásban. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. pp FOMBRUN, C.J. (1996): Reputation: Realizing the Value from the Corporate Image. Boston: Harvard Business School Press FOMBRUN, C.J. van RIEL, C.B.M. (1997): The reputational landscape. Corporate Reputation Review 1, 1/2, FOMBRUN, C.J., van Riel, C.B.M. (2004): Fame and Fortune: How Successful Companies Build Winning Reputations. New Jersey: Practice Hall FOMBRUN, C.J., GARDBERG, N.A., SEVER, J.M. (2000): The reputation quotient: a multi stakeholder measure of corporate reputation. The Journal of Brand Management 7(4), HUSZKA P. (2008): Vásárlási szokások és döntések az élelmiszerpiac egyes területein. Versenyképesség - Változó Menedzsment, Marketing Konferencia Székesfehérvár, december 3. (elektronikus kiadvány) KAPLAN, A. M., HAENLEIN M. (2010): "Users of the world, unite! The challenges and opportunities of Social Media". Business Horizons 53 (1): KONCZOSNÉ SZOMBATHELYI M. (2013a): A hírnév értéke, a reputáció mérhetősége. In: Király É. (szerk.) Kiterjesztett marketing. MOK Konferenciakötet. BGF, Budapest, KONCZOSNÉ SZOMBATHELYI M. (2013b): A hírnév és menedzselése. In: Tompos A., Ablonczyné Mihályka L. (szerk.): "Növekedés és egyensúly" Kautz Gyula Emlékkonferencia elektronikus formában megjelenő kötete; KONCZOSNÉ SZOMBATHELYI M., KELLER V. (2011): A social media szerepe a Public Relations eszköztárában (Európai-magyar összehasonlítás egy nemzetközi kutatás alapján). In: Borgulya Á, Deák Cs. (szerk.): Vállalati kommunikáció a 21. század elején. Miskolc: Z-Press, ; ISBN: KOVÁCS D. (2010): A közösségi média valódi ereje, avagy a Greenpeace Nestlé párharc;http://nextwave.hu/blog/a-kozossegi-media-valodi-ereje-avagy-a-greenpeace-nestle-parharc/ Feltöltés dátuma: 2010/04/14/ Letöltés dátuma: január 24. ROPER, S., FILL, C. (2012): Corporate Reputation. Pearson SCHWEIZER, T.S., WIJNBERG, N.M. (1999): Transferring reputation to the corporation in different cultures: individuals, collectives, systems and the strategic management of corporate reputation. Corporate Reputation Review 2(3), SÓS P. J. (2009): Mindennapi Pr-ünk, B. Swan Partners, Budapest SVEIBY, K. E. (2001): Szervezetek új gazdagsága: a menedzselt tudás. KJK-Kerszöv: Budapest SZELES P., NYÁRÁDY Gné (2004): Public relations I-II. Perfekt Kiadó TOMPOS A., ABLONCZYNÉ MIHÁLYKA L. (2011): Kritikus interakciós esetek: magyar adatközlők osztrák üzleti partnereikről. In Lőrincz I. (szerk.): Európaiság, magyarság Közép-Európában. XIV. Apáczai-Napok Nemzetközi Tudományos Konferencia Tanulmánykötet. Győr: NYME ACSJ Kar. pp

33 FEKETE József 1 Debreceni Egyetem, Földtudományok Doktori Iskola Bevezetés Törökország átalakulása és felemelkedése (?) a XXI. sz. elején Törökország napjainkban Európa és a világ egyik leggyorsabban fejlődő, makroszinten is jelentős gazdasága. Hidat képez az Európa és Ázsia közt. Társadalmát a globalizáció és a vallási konzervativizmus kettőssége jellemzi. Csatlakozási törekvése az Európai Unióhoz évtizedek óta kulcskérdés. Törökország az elmúlt évtizedben nem csupán a kis-ázsiai régió, de globális gazdasági színtéren is az egyik legkiemelkedőbb fejlődést mutatta. A korábbi évek gazdasági sikereinek köszönhetően a világ tizenhetedik legerősebb gazdaságává avanzsált, a régió egyértelműen vezető gazdasági szereplőjévé lépett elő. Mindig is szoros gazdasági és politikai szálak fűzték az EU-hoz: 1959-ben Törökország jelentkezett az Európai Gazdasági Közösségbe. Az 1963-ban aláírt Ankarai Egyezményben Törökország és az Európai Közösség kölcsönösen elkötelezte magát arra, hogy megkezdik a vámtarifák és mennyiségi korlátozások folyamatos megszüntetését, harmonizálják gazdaságpolitikájukat, valamint lehetőséget adnak a török munkások szabad áramlására. Az 1999-es Helsinki Csúcson Törökország megkapta a tagjelölt státuszt is. Törökország lakossága a 2009-es népszámlálási adatok alapján 72,5 millió fő volt (az EU második legnépesebb állama lenne csatlakozása esetén). A lakosság fele 29 évnél fiatalabb. A fiatal korstruktúra napjainkban a Törökország gazdasági fejlődésének egyik hajtóereje. Törökország népességének bemutatásakor fontos kitérni a kelet-nyugati irányú népességvándorlásra a szegényebb Kelet-Anatóliából Nyugat-Törökország felé. A törökök nagy része nem áll meg a határnál, napjainkban közel 4,5 millió vendégmunkás él Nyugat-Európában. A vendégmunkások enyhítenek a munkanélküliségen, keresetük pedig javítja az ország fizetési mérlegét. Törökország gazdaságának általános ismertetése Mustafa Kemal Atatürk a Törökök atyja az első világháborút követően szakított az iszlám egyetemességgel és olyan mélyreható reformokat vitt véghez, melyek a kemalizmus néven váltak ismertté. Legfőbb elemei a republikánus demokrácia, az etatizmus, a szekuralizáció, a nacionalizmus és a reformizmus voltak, melyek célja Törökország európai szintre történő felzárkóztatása volt. Atatürk reformjait követően a török gazdaságon fél évszázadon át sokoldalú, de kevésbé termelékeny (feldolgozó) ipar jellemezte, emiatt nem volt versenyképes a nemzetközi piacokon. Mivel az Arab-öböl országaitól eltérően nincsenek nagy kőolajmezői, a 70-es évek olajárrobbanása deficitbe és eladósodásba sodorta az országot re a hiperinfláció veszélye fenyegetett, az ipari létesítmények teljesítménye alig érte el a kapacitások felét, az ország fizetésképtelenné vált külföldi hiteleinek törlesztésében között a közel-keleti térségben több háború is 1 A kutatás a TÁMOP A/ azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 33

34 pusztított (Irak-iráni háború, Öböl-háború), melynek következtében Törökország hol növekedési, hol krízisperiódusokat élt át. Az 1996 januárjában életbe lépett a vámunió az Európai Unióval, mely felszámolta a vámokat, a mennyiségi korlátozásokat és a technikai jellegű korlátokat; a kereskedelem fellendülésével pedig gazdasági növekedéshez vezetett. A kapcsolatok a vendégmunkások miatt főként Németországgal erősödtek, német-török vegyes vállalatok jöttek létre egy újabb súlyos válságot hozott a törökök számára. Újra a korábbi válságok során tapasztalt problémák merültek fel: a török líra jelentősen leértékelődött, ez által erősödött az inflációs nyomás. A 2001 májusában meghirdetett gazdasági program célja az 52 százalékos infláció (!) és a csupán 3 százalékos gazdasági visszaesés volt. A gazdaság stabilabbá válása politikai okokra vezethető vissza ban az azóta is kormányzó Recep Tayyip Erdogan vezette Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) került hatalomra. Korábban a gyenge koalíciós pártok a megegyezés hiánya miatt semmilyen komolyabb programot sem tudtak végigvinni. Az egypárti kormányzás alatt sokkal hatékonyabban valósult meg a gazdasági tervek kidolgozása és megvalósítása. A hosszú időn keresztül hullámzó teljesítményű török gazdaságot a 2001-es válságot követően a pénzügyi szektorban és a közszférában végrehajtott reformokkal stabilizálták és rövid időn belül sikerült tartós növekedési pályára állítani (a es világgazdasági válság kitöréséig) (PATTON, M. J. 2006). Az infláció 2006-ra 68-ról 7 százalékra csökkent (ÖNIZA, B. et al. 2007)! A reformcsomagnak köszönhető továbbá az export folyamatos növekedése, a török valuta erősödése és megújítása is. 2 Törökország gazdasági szerkezetét tekintve elmondható, hogy az alkalmazottak közel fele a szolgáltató szektorban dolgozik; a mezőgazdaságból élők száma folyamatosan csökken a másik két szektor javára, de még így is meghaladja a foglalkoztatottak 20 százalékát. Többek közt ennek köszönhető, hogy az élelmezés területén az ország teljesen önellátó. A térségben szinte egyedülállóan nagy vízkészleteknek köszönhetően széles spektrumú gabona-, zöldség- és gyümölcstermesztés folyik; a hegyvidéki területeken az állattartás az elterjedtebb. Az ország iparának a mai napig meghatározó szerepe van a gazdasági növekedésben. A mezőgazdaságra támaszkodó élelmiszer- és textilipar mellett, a XXI. század elejére a világszínvonalú járműipar, gépgyártás, elektronikaipar és az építőipar jelentik a húzóágazatokat. A szolgáltatói szférában a turizmus, a kereskedelem, a telekommunikáció és a közlekedés a meghatározó. Az ország gazdag történelmi és kulturális öröksége mellett, éghajlata és kedvező földrajzi fekvése miatt népszerű turisztikai desztinációként tekintek rá (a turizmusból származó bevételek a GDP 10 százalékát teszik ki). A pénzügyi egyensúlyt tovább javítja az idegenforgalom és a GDP 4-5 százalékát meghaladó működő tőke beáramlás. Törökország külkereskedelme volumene az utóbbi 15 évben közel hatszorosára nőtt. A növekedés azonban nem egyenletesen oszlik el a kereskedelmi partnerek közt (Centre for Strategic and International Studies, 2009). Az Európai Unió országai a meghatározóak az exportban, és az importban is, közülük is kiemelkedik ban a decemberében a török parlament elfogadta a hat nulla levágásáról és az új török líra bevezetéséről szóló törvényt. Az új török líra december 31-ig volt forgalomban, helyét a török líra vette át (2009-ben egyszerre voltak forgalomban). 34

35 Németország. Az importban javítottak pozícióikon a kőolaj- és földgázszállítók (Oroszország, Irán, Kazahsztán), valamint olcsó áruival a török iparnak is konkurenciát jelentő Kína (ld. 2. ábra). Az exportra termelő iparágak közé tartozik a textilipar, az élelmiszeripar, a gépgyártás, az autóipar, a vas- és acélkohászat, a vegyipar és műanyaggyártás. Törökország egyike a világ vezető hajógyártóinak. Az exportból hiányoznak a csúcstechnológiát igénylő termékek, ezért a versenyképesség fenntartása végett Törökországnak növelnie kell a K+F-hez szükséges forrásokat. Törökország nettó importőrként behozatalra szorul energiahordozókból, félkész-termékekből közlekedési- és elektronikus eszközökből. A külgazdasági kezdeményezések célja a török gazdasági kapcsolatok nagyobb diverzifikálása, ami az EU tagállamokkal történő kereskedelem csökkentésével és a közel-keleti, észak-afrikai és ázsiai országok kereskedelem volumenének növekedésében valósul meg. A folyamat már a globális gazdasági válság előtt elkezdődött, az euróválság viszont felgyorsította ezt a folyamatot. Törökország és a es világgazdasági válság A gazdasági világválság előtt Törökország a nemzetközi piacok által elvárt költségvetési fegyelmet tanúsította, az infláció csökkenő tendenciát mutatott, fontos reformokat vezettek be a költségvetés, a bankszakma, a társadalombiztosítás, és az egészségügyi szolgáltatások terén. A 2008-ban kitört gazdasági világválságot Törökország jól tervezett költségvetéssel, erős bankszektorral és politikai stabilitással köszöntötte. A 2001-es válságot követően az ország átlagosan évi 6-7 százalékos gazdasági növekedést ért el. A es válság első évében a növekedés stagnált, ben azonban közel 5 százalékos visszaesés következett be. Emelkedett az infláció és a munkanélküliség is ben azonban újra megindult a gazdasági növekedés, a GDP növekedési üteme meghaladta a 9 százalékot, amely az utóbbi tíz év második legmagasabb értéke volt. A magántőke áramlás 2006-tól 2009-ig négy százalékot csökkent, mivel a vállalatok csak korlátozottan jutottak hitelhez, nem tudták finanszírozni a növekedéshez szükséges eszközöket. Ez leépítésekhez és recesszióhoz vezetett. A külföldi tőke beáramlása 2003 óta meredek emelkedést mutatott, előtte alig érte el az évi 1 milliárd dollárt (ELITOK, S. P., T. STRAUBHAAR 2010) jelentette a csúcsot, amikor 22 milliárd dollárnyi tőke áramlott az országba. 3 A válság következményeként az érték 2009-re harmadára esett vissza. Részben ennek függvényében kijelenthető, hogy a (török) gazdasági növekedésben szignifikáns szerepe van a külföldi tőkebefektetéseknek. 4 Törökország IMF-hitelprogramja a 2008 májusában, a válság kezdete előtt járt le. Ekkor döntött úgy a török kormány, hogy több mint 8 évi IMF-együttműködés után megpróbálják saját lábra állítani az országot, de kitört a gazdasági világválság. A 3 Törökország szerepének növekedését mutatja, hogy egyre több multinacionális vállalat, többek közt a Microsoft, a BASF és a Coca-Cola választotta regionális központjának Isztambult a közel-keleti, észak-afrikai és közép-ázsiai üzleti divíziók működtetéséhez. 4 Törökország jelentős adós negatív külkereskedelmi mérlege miatt, ezáltal nagyon ráutalt a külföldi tőkére. A külföldi tőke beáramlása (ld. 3. ábra) 2003 óta folyamatosan emelkedett a válság kitöréséig, 2012-re pedig megközelítette a válság előtti szintet. A külföldi tőke több mint 50 százaléka az Unió tagországaiból (Németország, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia) érkezik. 35

36 Valutaalap és a török kormány delegációi közel két éven keresztül tárgyaltak egy új hitel megállapodás lehetőségéről, majd 2010 tavaszán a török kormány bejelentette, hogy mégsem kér segítséget. Törökország azzal húzta az időt, hogy a hiteligénylési szándékot lebegtette két éven keresztül. Erdogan miniszterelnök 2008 nyarán azt ígérte az IMF-nek, hogy hamarosan konszenzusra jutnak abban, hogy a korábbi hitelkeret után kell-e új IMF-program Törökországnak, de ez végül nem történt meg. A külföldi lapok úgy értékelték a tárgyalások elhúzódását, hogy a törökök az orruknál vezették a nemzetközi szervezetet. A 2008 májusa és 2010 márciusa közötti tárgyalások alatt mutatott török magatartást ettől kezdve előszeretettel emlegetik török kártyaként. A válság legnagyobb vesztesei a járműipar, az építőipar és az energiaszektor voltak. A török autógyártás volumene 2009-ben 33 százalékkal zuhant (ld. 4. ábra). A világgazdasági válság idején a török gazdasági recessziót a turizmus fékezte, ahol folyamatos volt a növekedés. Az ország turizmusból származó bevétele ben meghaladta a 20 milliárd dollárt és az exportbevételek 17 százalékát adta 27 millió beutazó turistával. A Turisztikai Világszervezet adatai szerint a török turizmus a válság legnagyobb nyertesei között van, köszönhetően a turisztika szolgáltatások árérték arányának. Törökország a válság utáni években A külföldi tőkebefektetések újbóli fellendülése kompenzálta az államháztartási deficitet és ezzel megteremtődött a gazdasági növekedést előfeltétele. A beruházások újbóli beindulása a belföldi vállalatokat is felbátorította, akik a szigorított hiteligénylési felvételek ellenére újonnan felvett hitelekből és a részvénykibocsátások által felduzzasztott likvid pénzállományból teremtett régi/új munkahelyekkel hozzájárultak a munkanélküliség csökkenéséhez ben 21 új cég lépett az Isztambuli Értéktőzsdére, a munkanélküliség pedig 6 százalékkal csökkent 2008-hoz képest. Az ipari termelés 2010-ben 16,9 százalékkal növekedett. Törökországnak előnyt jelent, hogy az eurózónában zajló krízis hatásai az országra mérsékelten hatnak. A dél-európai uniós tagországokból kivonuló vállalatok sokszor választották termelésük új központjaként Törökországot, mivel ebben az országban a befektetési bizalom nem ingott meg. A befektetett tőke elvárt hozama (ROI) (ELITOK, S. P., T. STRAUBHAAR 2010) Törökországban meghaladja a 6,5 százalékot, amely a legtöbb uniós országban elvárt értéknél magasabb, így Törökország az eurókrízis rövid távú nyertesévé vált. A magas ROI tovább növelheti a külföldi tőkebefektetéseket GDP-hez viszonyított arányát és magában hordozza a hosszú távú növekedés lehetőségét. Az új lakóépületek száma Törökországban 2009-ről 2010-re 10,9 százalékkal növekedett. Az új lakások főként a nagyvárosokban és az üdülőkörzetekben épültek ben a válság ellenére több mint fél millió lakás váltott tulajdonost (COSKUN, Y. 2011). A török ingatlanpiac és az építőipar is kiheverte a válságot. A Fitch Ratings hitelminősítő intézet 2012-ben dicséretben részesítette Törökországot. Ed Parker, a Firch Ratings vezető közgazdásza kijelentette, hogy a török gazdaság sikeresen túljutott a gazdasági világválságon, viszont felhívta a figyelmet arra, hogy a szomszédos országok instabil helyzete hátráltatja a gazdasági növekedést. 18 év után Törökország minősítése újra emelkedett. 36

37 Törökország lehetséges együttműködése a világ feltörekvő országaival A BRICS országok 5 a Föld szárazföldi területének a negyedét és lakosságának majdnem felét tudhatják magukénak, a nominális értéken számolt globális GDP közel harmada mellett. Egyre nagyobb a középosztályba felkapaszkodók száma (ezzel párhuzamosan csökken a szegénységi küszöb alatt élők aránya), egyre több ember engedheti meg magának a magasabb árkategóriájú termékeket. A BRICS országokban és Törökországban egyelőre nincsenek nyugdíjproblémák, egyre nagyobb a munkaképes korúak száma. A magas népszaporulat miatt (kivéve Oroszországot) a statisztikai korfa ideális alakú, és a nagyszámú járulékfizető számára nem gond a várhatóan ott is növekvő nyugdíjas korúak eltartása. Ezekben az országokban is érezhető tendencia, hogy egyre kevesebb gyermeket vállalnak az emberek, vagyis lassan megindul a társadalom öregedése, fogyni kezd a munkaerő. Az ENSZ demográfiai prognózisában az áll, hogy a 65 év felettiek aránya a brazil, az orosz, az indiai és a kínai társadalomban 2020-ra 46 százalékkal emelkedni fog. A gazdasági reformoknak köszönhetően a BRIC országok fejlődését a es válság sem tudta megtörni, Kína vezetésével a válság nyertesi lettek (BERLATSKY, 2010) ben a BRIC országok összesített GDP-je 75 százalékkal meghaladta a Goldman Sachs 2003-as előrejelzését (WILSON D. et al. 2011) re a BRIC országok bekerültek a világ 10 legnagyobb gazdasága közé a GDP alapján. A BRICS országok fegyelmezett pénzügyi struktúrákat fejlesztettek ki, amelyek képesek követni a piac gyors változásait és külföldi befektetéseket vonzanak. Az együttműködés tagjai eljutottak arra a szintre, hogy tőkét exportálnak a világ más országaiba. A fejlődő országok közötti tőke, áru és munkaerő áramlás most már gyorsabban növekszik, mint a fejlődő és a fejlett országok közötti kereskedelem. Ellensúlyozni tudják a fejlett országok gazdasági lassulásának hatásait. A BRICS országok növekedésében egyre inkább csökken a nyersanyagexport és az alacsony hozzáadott értékű termékek súlya. Egyre fontosabb szerepet játszik a belföldi kereslet felfutása csökkentve az exportnak való kitettséget. Néhány szóban azonban meg kell említeni a negatívumokat is: Kína fejlődése megrendíthetetlennek tűnt, a strukturális gyengeségek miatt azonban egyre nehezebben tartja fenn gazdasági növekedését. A probléma része az exporttól és a befektetésektől való középtávú függés. Brazília, mint hagyományos exportőr szintén hasonló problémákkal küzd (TANDON S., S. SHOME 2009). Oroszország a világ második legnagyobb kőolaj kitermelőjeként az olajexport csökkenésével és a tőkekiáramlással küzd. A BRICS országok mindegyikében egyre nagyobb probléma a környezetszennyezés (erdőirtás, szmog, levegő- és vízszennyezés) és a termelés ben Jim O Neill, a Goldman Sachs egyik vezető közgazdásza használta elsőként a feltörekvő gazdaságokról szóló elemzésében a BRIC mozaikszót (O NEILL, J. 2001), mely alatt Brazília, Oroszország, India és Kína által alkotott ország csoportot értette. Úgy vélte ezek az országok határozzák meg az elkövetkező évtizedek főként gazdasági és pénzügyi, valamint politikai folyamatait is gazdasági potenciáljuknál fogva (Wilson, D., és R. Purushothaman 2003). A Dél-afrikai Köztársaság 2011 áprilisában vált hivatalos tagjává az innentől kezdve BRICS országoknak nevezett csoportnak ben a gazdasági elemzők arra számítottak, hogy Törökország vagy Indonézia csatlakozhat a BRIC országokhoz, de kisebb meglepetésre Dél-Afrikát hívták meg a BRIC országok éves konferenciájára. 37

38 megdrágulása, amely részben a környezetkímélő technikák bevezetéséhez köthető (VAN AGTMAEL, A. 2012; ATALE, N. 2012). A BRICS országok elsősorban az egymással való kereskedés felélénkítésért dolgoznak ben egy összekötő csoport létrehozásáról döntöttek. A csoport egyik legfontosabb feladata egy közös intézményrendszer létrehozásának elősegítése, illetve az egymásközti együttműködések fokozása. Az utóbbi időben egyre inkább úgy tűnik, politikai tengelyt kívánnak létrehozni a Nyugattal szemben, mivel a XX. század gazdasági válságai főként Európából, ill. az USA-ból indultak ki (KEATING, J. E. 2012). Közös erővel a dollár hegemóniájának megdöntésén dolgoznak egy új kínai eredetű szupervaluta bevezetésével, mivel a dollár folyamatos leértékelése kedvezőtlen hatást gyakorol gazdaságaikra. A termékeik árai relatíve emelkednek és nehezebben értékesíthetők. Nem akarnak fizetni az Egyesült Államok és Európa gazdasági gondjaiból és adósságából eredő következményekért ben India azt javasolta, hozzanak létre egy külön pénzintézetet a Világbankkal szemben/mellett, amely a gazdasági kapcsolatok felélénkítését és a beruházások finanszírozását támogatná. A pénzintézet a többi fejlődő ország fejlődését is elősegítené. A fejlődő országok gyorsabban növekednek, mint a fejlett országok, mert könnyebb lemásolni és átvenni a fejlett technológiákat, mint feltalálni őket (SHAPPEL, B. 2011). Törökország gazdasági okok miatt geopolitikailag is jogosult lehet a tagfelvételre ban a befektetők még elkerülték Törökországot, azóta azonban a világ legnagyobb fejlődő piacának tekinthető majdnem minden pénzügyi mérőszámban alapján. A gazdasági növekedés visszatért a válság előtti szintre. A BRICS országoknak nem közvetlen riválisa, az együttműködés minden fél számára hasznos lehet, Törökország tagságával nőne a geopolitikai diverzifikáció (MAROTTA, D. J. 2008). Ha a tagfelvétel ugyanolyan gyorsasággal történik, ahogyan 2010-ben Dél- Afrika esetén, - azaz elegendő a tagok közti konszenzus - a BRICS erős kontrasztba kerül az EU-val szemben, ahol viszont nagyon szigorú csatlakozási feltételeknek kell megfelelni, amelyek egy több éves procedúra során valósulnak meg. A BRIC országokról alkotott általános vélemény szerint tagjai egyenlő félként kezelik egymást, ez is vonzóbbá teheti a csoportosulást Törökországnak, mivel úgy érzi, az EU tagállamok nem tisztelik eléggé eredményeit februárjában Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök úgy fogalmazott: Nem dől össze a világ, ha nem leszünk EU tagok. Számos más lehetőségünk van (Today s Zaman, 2013). Jövőkép A gyorsan növekvő Kelet-Ázsia országok és az EU gazdasági növekedésének határai miatt Törökország földrajzi elhelyezkedése továbbra is egy jelentős szempont. Szomszédjaival összehasonlítva Törökország dinamikusan növekvő gazdasága, fejlődő infrastruktúrahálózata és széles, fiatal piaca által egyre szorosabbra fűzheti az együttműködést az Európai Unióval. Egyre valószínűbb, hogy a közép-ázsiai, közel-keleti kőolajat és földgázt Európába szállító távvezetékek Törökországon keresztül épülnek. Az EU energiafüggősége miatt ez egy nagyon fontos szempont (GUZAL-DEC, D., M. ZWOLINSKA-LIGAJ 2010). Törökország és az Európai Unió közötti tárgyalások 2005 óta hol gyorsabb, hol lassabb ütemben haladnak, de nem tűztek ki pontos dátumot a csatlakozást illetően. Összesen 35 tárgyalási fejezetben állapodtak meg a felek, melyeket folyamatosan nyitnak meg. A tárgyalásokat lassítja, hogy minden egyes fejezetet csak úgy lehet 38

39 megnyitni illetve elfogadni, ha mind a 27 (2013-tól 28) tagállam egyhangú beleegyezését adja ben Angela Merkel német kancellár úgy fogalmazott, hogy a tárgyalások nyitott végűek, azaz nem járnak feltétlenül Törökország Európai Uniós tagságával (BBC News 2010). Törökország csatlakozása megerősíthetné a modernizációt és a nyugati mintán nyugvó demokratikus, szekurális berendezkedést; valamint egy hatalmas (felvevő) piaccal bővülne az integráció. Megnőne az Unió területe és népessége, emiatt a szervezet nagysága és befolyása is megnőne. Törökországnak nagyobb a rálátása érintettsége és földrajzi helyzete miatt a vallási, etnikai, ideológiai konfliktusokra; emellett a térség legnagyobb és legstabilabb országa. NATO tagsága és saját védelme érdekében fejlett, erős haderőt épített ki. Az Európai Unió nagyobb szerepet vállalhatna a világpolitikában, nőne a külpolitikai mozgástér. Török segítséggel könnyebben részt vehetne a rá is kiható konfliktusok kezelésében, nagyobb befolyással lehetne a térség regionális politikájára. Törökországban megvan a potenciál arra is, hogy térségvezető gazdasággá váljon. Továbbra is folytatódhat az a trend, hogy egyre több, többségében Európai Uniós multinacionális vállalat dönt termelőtevékenysége Törökországba költöztetése mellett. A külföldi befektetések növekedése a turisták számának növekedése miatt Törökország vonzó gazdasági partner lett. Törökország gazdasági fejlődését a külföldi tőkétől való függés és a folyó fizetési mérleg hiánya hátráltathatja (amely az energiaimportra vezethető vissza). Másik probléma, hogy a lakosság a növekvő fogyasztás miatt egyre kevesebb megtakarítással rendelkezik, amely egy esetleges recesszió során komoly problémákhoz vezethet. Törökország elriaszthatja a befektetőket azzal, ha Iránnal szorosabbra fűzi kapcsolatait. Ha Törökország és az Európai Unió közötti tárgyalássorozat a csatlakozás szempontjából kedvezőtlen fordulatot venne, a BRICS országok a lehetőséget felismerve értékes szövetségesre tehetnek szert és Törökország is megtalálhatja számításait. Törökországnak hamarosan egy dilemmával kell szembenéznie: mindenáron törekedik arra, hogy az unió új délkelet-európai tagállama legyen, vagy a BRICS tagokkal együttműködve, kissé izoláltabban fejlődve az Ottomán Birodalomhoz hasonló gazdasági nagyhatalommá válik a Közel-Keleten? 39

40 Irodalom ALTUG S. G., A. FILIZTEKIN (szerk.): The Turkish Economy: The Real Economy, Corporate Governance and Reform, p., Routledge ATALE N.: A Decade of BRICs: Prospects and Challenges for the Next Decade. Vidwat: The Indian Journal of Management. 2012, 5, 2, 16. BERLATSKY, N. (szerk.): The Global Financial Crisis; Gale Cengage Learning COSKUN, Y.: The Global Financial Crisis and the Turkish Housing Market - Is There a Success Story?, Housing Finance International, Vol. 25, No. 3, p ELITOK, S. P., T. SRAUBHAAR: The Turkish economy - A winner of the Euro crisis? HWWI Policy Paper p ESFAHANI, H. S.: Fatal attraction: Turkey s troubled relationship with the European Union, The Quarterly Review of Economics and Finance 43 (2003) p FEKETE J.: Törökország lehetséges felemelkedése a BRICS országok közé. p In: DOROGI Z., URI D. (szerk.): A mi tendenciáink Szakkollégiumi tanulmányok II., Debrecen FEKETE J.: A török gazdaság jövője úton a felemelkedés felé? p In: Dr. KONCZ I., SZOVA I. (szerk.) Együtt a biztosabb tudományos karrierért, a jövőtervezésért c. VII. Ph.D. - Konferencia előadásai, Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület, Budapest, október. 11. [Elektronikus könyv] FEKETE J., BUJDOSÓ Z., RADICS Zs.: BRICS + T? Turkey, as a potential member of the economic-growth leading countries p STUDIA EKONOMICZNE I REGIONALNE VI:(1), GUZAL-DEC, D., M. ZWOLINSKA-LIGAJ: Siec Natura 2000 w swietle opinii wojtow i radnych reprezentujacych gminy objete europejska siecia ekologiczna. Wies i Rolnictwo (Village and Agriculture). 2010, 146, 1, p KEATING, J. E.: More Than BRICS in the Wall. Foreign Policy March/April 2012 KOZAK, S.: Changes in the structure of products and sales channels in the insurance sector in Poland and in the European Union in years Studia Ekonomiczne I Regionalne 1, 2012, MAROTTA, D. J.: Eastern Europe And Turkey: BRIC Wannabes. Business Journal (Central New York). 2008, 22, 41, O NEILL, J.: Building Better Global Economic BRICs. Global Economics Paper No. 66., 2001 Goldman Sachs ÖNIZA B., K. ZIYA, M. BAKIR, C. CANER: Turkey's Political Economy in the Age of Financial Globalization: The Significance of the EU Anchor. South European Society & Politics. 2007, 12, 2, p PATTON, M. J.: The Economic Policies of Turkey's AKP Government: Rabbits from a Hat?, Middle East Journal, Vol. 60, No. 3 (Summer, 2006), p Middle East Institute SHAPPEL, B.: Breaking Through the BRIC Wall. Business Credit; 2011, 3, TANDON S., S. SHOME: The Cracks in the BRICs. Annals of the University of Petrosani Economics. 2009, 9, 4, p VAN AGTMAEL A.: Think Again: THE BRICS. Foreign Policy. 2012, 11, WILSON, D., R. PURUSHOTHAMAN. (2003): Dreaming with the BRICs: The Path to Global Economics Paper No. 99, 2003 Goldman Sachs WILSON, D. et al.: The BRICs 10 Years On: Halfway Through the Great Transformation. Global Economics Paper No. 208, Goldman Sachs 40

41 Internetes források BBC News, Turkey's EU bid overshadows Angela Merkel visit [online] ( ) Centre for Strategic and International Studies, Turkey s Top Foreign Trading Partner, Elérhető [online] ( ) Financial Times, Fitch raises Turkey to investment grade, [online] ( ) The World Bank Group, [online] ( ) Today s Zaman, Being denied EU membership not end of world, says Erdogan, 05th February [online] ( ) Török Statisztikai Hivatal, [online] ( ) World Trade Organization, International Trade Statistics 2012 [online] ( ) 41

42 Mellékletek 1. ábra: A török GDP-növekedés aránya és 8 éves mozgóátlaga 1961 és 2012 között; World Bank Group adatai alapján saját szerkesztés 2. ábra: Törökország legjelentősebb gazdasági partnerei 2006-ban és 2012-ben; export és import összesített értéke, millió dollár; TürkStat adatai alapján saját szerkesztés 3. ábra: A közvetlen külföldi tőkebefektetések 6 és a GDP növekedés aránya és 2011 között Törökországban; World Bank Group és Central Bank of Turkey adatai alapján saját szerkesztés 6 A közvetlen külföldi befektetések a befektetőétől eltérő gazdaságban működő vállalatban tartós irányító részesedés (a szavazati jogot képviselő részvények legalább 10 százaléka) megszerzésére irányuló befektetések nettó beáramlását jelentik. A saját tőke, a visszaforgatott nyereség, az egyéb hosszú távú tőke és a rövid távú tőke jelenik meg a fizetési mérlegben. Ez a sorozat az adatszolgáltató gazdaságban külföldi befektetőktől megjelenő nettó tőkebefektetéseket az adatszolgáltató gazdaságból a világ többi részére irányuló nettó tőkebefektetések levonásával mutatja. Az adatok a dollár aktuális árfolyamán értendők. 42

Ki fizeti a részidős hallgatók felsőoktatási tanulmányait? 1

Ki fizeti a részidős hallgatók felsőoktatási tanulmányait? 1 154 kutatás közben W Ki fizeti a részidős hallgatók felsőoktatási tanulmányait? 1 A kutatásban azt vizsgáljuk, hogy az észak-alföldi konvergencia régió két felsőoktatási intézményében (Debreceni Egyetem,

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Budapest, 2005 1 Összefoglaló A magyar nemzetiségű külföldi

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE SZOLNOKI FŐISKOL E SZOLNOKI FŐISKOL TRTLOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLLÓ... 3 I. FEJEZET 6- BN ELFOGDOTT ÉS -BEN MÓDOSÍTOTT CÉLJINK ÉRTÉKELÉSE... 4 I.. MEGÚJULÁSI STRTÉGIÁBN DEFINIÁLT STRTÉGII CÉLOK MEGVLÓSULÁSÁNK

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA*

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* NAGY GYULA A tanulmány a magyarországi gazdasági átalakulás nyomán a nők és a férfiak munkaerőpiaci részvételében és foglalkoztatottságában bekövetkezett

Részletesebben

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007.

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007. BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2007. T A R T A L O M J E G Y Z É K I. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatástervezés.... 2 1.1.

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236-736-X írta:

Részletesebben

Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor

Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Nullpont Kulturális Egyesület Debrecen, 2010 1 Tartalom 1.

Részletesebben

A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatóinak véleménye. - kutatási jelentés - A BGF Diplomás Pályakövetési Rendszerében

A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatóinak véleménye. - kutatási jelentés - A BGF Diplomás Pályakövetési Rendszerében A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatóinak véleménye - kutatási jelentés - A BGF Diplomás Pályakövetési Rendszerében a 2010. évi hallgatói motivációs kutatás eredményei 2010 A Diplomás Pályakövetési Rendszer

Részletesebben

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása Magyarország-Szlovákia Phare CBC 2003 Program Üzleti infrastruktúra, innováció és humáner forrás-fejlesztés a határ mentén Regionális Vállalkozói Együttm ködés HU2003/004-628-01-21 A határmenti vállalkozások

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV Munkaügyi Központja A MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA 2014. I. NEGYEDÉV Pápa Zirc Devecser Ajka Veszprém Várpalota Sümeg Balatonalmádi Tapolca Balatonfüred Veszprém megye 8200 Veszprém, Megyeház

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

Továbbtanulási ambíciók

Továbbtanulási ambíciók 222 FELVÉTELI RENDKÍVÜL SOKSZÍNűVÉ VÁLTOZOTT AZ ELMÚLT évtizedben a középfokú oktatás. A sokszínűség mind az iskolák fenntartói (önkormányzati, egyházi, alapítványi iskolák), mind az oktatás szerkezete

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:

Részletesebben

Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében

Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében 389 V ITA Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében FEHÉR ANDRÁS SZABÓ G. GÁBOR SZAKÁLY ZOLTÁN Kulcsszavak: elégedettség, vélemények, olvasók, szerz k, Gazdálkodás. ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE*

IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE* CIGÁNY KISEBBSÉG: OKTATÁS, EGYHÁZ, KULTÚRA PAPP Z. ATTILA IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE* Tanulmányunkban két témakört szeretnénk körüljárni. Egyrészt megvizsgáljuk,

Részletesebben

Öregedés és társadalmi környezet TARTALOMJEGYZÉK

Öregedés és társadalmi környezet TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 7 Az öregség képe a közgondolkodásban és felkészülés az öregkorra... 11 I. A közvéleményben élő kép az öregségről... 12 1. Hány éves kortól számít az ember öregnek?... 12 2.

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1997): A

Részletesebben

AZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZERÉBEN

AZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZERÉBEN AZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZERÉBEN ELVÉGZETT FELMÉRÉS A 2007-BEN ÉS 2009-BEN VÉGZETT FRISSDIPLOMÁSOK KÖRÉBEN Készítették: Fortuna Zoltán Karcsics Éva Kırösligeti Zsuzsa

Részletesebben

Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József,

Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József, Országos Lakossági Egészségfelmérés OLEF2000 KUTATÁSI JELENTÉS Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József, Országos Epidemiológiai Központ kiadványa 2002. július Dokumentum kutatási sorszáma:

Részletesebben

KUTATÁSI CÉLOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK

KUTATÁSI CÉLOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK KUTATÁSI CÉLOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK A VIZSGÁLAT CÉLJAI A vizsgálat fő irányvonalát adó primer felmérések a belső önértékelésre koncentráltak. A vizsgálattal azt kívántuk feltárni, hogy az egyetem milyen

Részletesebben

Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás

Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás Az 1990-es években a társadalomban tovább halmozódtak a már meglévő szociális gondok, többek között felgyorsult a népesség elöregedésének

Részletesebben

Fenntartói társulások a szabályozásban

Fenntartói társulások a szabályozásban ISKOLAFENNTARTÓ TÁRSULÁSOK AZ ÖNKORMÁNYZATI TÖRVÉNY, AMELY AZ ISKOLÁKAT a helyi önkormányzatok tulajdonába adta, megteremtette a kistelepülési önkormányzatok számára iskoláik visszaállításának lehetőségét,

Részletesebben

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE - különös tekintettel a társadalmi környezetre gyakorolt hatásokra A tanulmány a MaHill Mérnökiroda megbízásából készült. Az alábbi

Részletesebben

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény. - Módszertani Központ. étkeztetés szociális alapszolgáltatások

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény. - Módszertani Központ. étkeztetés szociális alapszolgáltatások 5. melléklet Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény - Módszertani Központ étkeztetés szociális alapszolgáltatások SZAKMAI PROGRAMJA 2013 A Miskolc Környéki Önkormányzati

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZABÓ GÁBOR KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZABÓ GÁBOR KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZABÓ GÁBOR KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 2011 KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR VÁLLALATGAZDASÁGI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK A doktori iskola vezetője: DR. UDOVECZ

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER TAPASZTALATAI A PTE ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KARÁN, AZ. Bevezető

A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER TAPASZTALATAI A PTE ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KARÁN, AZ. Bevezető A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER TAPASZTALATAI A PTE ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KARÁN, AZ ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI, FOGORVOSI ÉS GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI SZAKOKON Bevezető A felsőoktatási intézmények pályakövetési

Részletesebben

Györgyi Zoltán. Képzés és munkaerőpiac

Györgyi Zoltán. Képzés és munkaerőpiac Györgyi Zoltán Képzés és munkaerőpiac Lektorálta: Fehérvári Anikó és Imre Anna A Külvárosi Tankör Középiskoláról készült esettanulmány szerzője Erdei Gábor. 2 Tartalom Bevezetés... 5 A képzés és a munkaerőpiac

Részletesebben

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás Bukodi Erzsébet: Női munkavállalás és munkaidő-felhasználás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Részletesebben

Papp Judit * AZ ANGOL NYELV KERESKEDELMI, ILLETVE ANGOL NYELV KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK BEMUTATÁSA

Papp Judit * AZ ANGOL NYELV KERESKEDELMI, ILLETVE ANGOL NYELV KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK BEMUTATÁSA Papp Judit * AZ ANGOL NYELV KERESKEDELMI, ILLETVE ANGOL NYELV KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK BEMUTATÁSA BEVEZETÉS A BGF KVIFK-n az angol nyelv kereskedelmi képzés 2004-ben indult; a vendéglátó és szálloda

Részletesebben

Kihívások a Székelyudvarhelyi MÜTF életében

Kihívások a Székelyudvarhelyi MÜTF életében Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Humán Tudományok Doktori Iskola Nevelés- és Mővelıdéstudományi Program Kihívások a Székelyudvarhelyi MÜTF életében Esettanulmány Készítette: Ábrahám Katalin-Barabási

Részletesebben

A mezőgazdasági őstermelők speciális jövedelemadózási és társadalombiztosítási kötelezettségei

A mezőgazdasági őstermelők speciális jövedelemadózási és társadalombiztosítási kötelezettségei A mezőgazdasági őstermelők speciális jövedelemadózási és társadalombiztosítási kötelezettségei Szerző: Szilágyi Bernadett Szilágyi Bernadett*: A mezőgazdasági őstermelők speciális jövedelemadózási és társadalombiztosítási

Részletesebben

A népesség iskolázottságának előrejelzése 2020-ig

A népesség iskolázottságának előrejelzése 2020-ig Közgazdasági Szemle, LIX. évf., 2012. július augusztus (854 891. o.) Hermann Zoltán Varga Júlia A népesség iskolázottságának előrejelzése 2020-ig Iskolázási mikroszimulációs modell (ISMIK) Tanulmányunkban

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

Ebben az írásban a pedagógusképzés finanszírozásának egy-két sajátosságát

Ebben az írásban a pedagógusképzés finanszírozásának egy-két sajátosságát polónyi istván: pedagógusképzés... 343 PEDAGÓGUSKÉPZÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉS OKTATÁSGAZDASÁGI MEGKÖZELÍTÉSBEN Ebben az írásban a pedagógusképzés finanszírozásának egy-két sajátosságát tekintjük át, s ehhez

Részletesebben

M E G H Í V Ó. Tájékoztatom a Tisztelt Lakosságot, hogy Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testülete. k ö z m e g h a l l g a t á s t

M E G H Í V Ó. Tájékoztatom a Tisztelt Lakosságot, hogy Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testülete. k ö z m e g h a l l g a t á s t M E G H Í V Ó Tájékoztatom a Tisztelt Lakosságot, hogy Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testülete k ö z m e g h a l l g a t á s t tart szelektív hulladékgyűjtés témában. A közmeghallgatás helye:

Részletesebben

Hegedűs Róbert Kovács Róbert Tosics Iván: Lakáshelyzet az 1990-es években

Hegedűs Róbert Kovács Róbert Tosics Iván: Lakáshelyzet az 1990-es években Hegedűs Róbert Kovács Róbert Tosics Iván: Lakáshelyzet az 1990-es években (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Hegedűs Róbert Kovács Róbert Tosics Iván

Részletesebben

BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata

BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata KÉSZÍTETTE: TÉR-T-REND Kft., ECORYS MAGYARORSZÁG Kft. 2016. TARTALOM TARTALOM

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL

SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL 2013. március 14. SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából kétévente készül reprezentatív felmérés a magyarok utazási szokásairól. A 2012 decemberében

Részletesebben

Dr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta. Immateriális javak a számviteli gyakorlatban

Dr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta. Immateriális javak a számviteli gyakorlatban Dr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta egyetemi tanársegéd, Budapesti Corvinus Egyetem Immateriális javak a számviteli gyakorlatban A szerző a SZAKma 2012. novemberi számában a szellemi tőkével kapcsolatos hazai

Részletesebben

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja NYUGDÍJ a nyugdíjrendszer jövőjéről a kötelező nyugdíjbiztosítás öregségi nyugdíj korhatár korkedvezmény; korengedmény korrekció nyugdíjemelés nyugdíjprémium rokkantsági nyugdíj hátramaradotti ellátások

Részletesebben

Területfejlesztési programterv

Területfejlesztési programterv Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület İs Dráva Program Aquap rof it Mőszak i, Taná csadá si é s Be fekt etés i Zrt. 2007. július Az Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója.

Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója. Kiskunmajsa Város Polgármesterétől E l ő t e r j e s z t é s a Képviselő-testület 2010. december 22-i ülésére. Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója. Az előterjesztés

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8

Részletesebben

Budapest 2011. április

Budapest 2011. április TÁMOP - 5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A férfiak és nők közötti jövedelemegyenlőtlenség és a nemi szegregáció a mai Magyarországon

Részletesebben

TOVÁBBTANULÁSI LEHETŐSÉGEK A KÁROLY RÓBERT FŐISKOLÁN A 2014/2015. TANÉVBEN (SZEPTEMBERBEN INDULÓ KÉPZÉSEK)

TOVÁBBTANULÁSI LEHETŐSÉGEK A KÁROLY RÓBERT FŐISKOLÁN A 2014/2015. TANÉVBEN (SZEPTEMBERBEN INDULÓ KÉPZÉSEK) TOVÁBBTANULÁSI LEHETŐSÉGEK A KÁROLY RÓBERT FŐISKOLÁN A 2014/2015. TANÉVBEN (SZEPTEMBERBEN INDULÓ KÉPZÉSEK) Gyöngyös 2014. január 6. 1. FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉSBEN MEGHIRDETÉSRE KERÜLŐ SZAKOK A képzési

Részletesebben

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata " NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 244/2011.(XII.15.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálatáról A Közgyűlés az előterjesztést

Részletesebben

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról Beszámoló a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése 2011. május 25-i ülésére a kamara 2010. évben végzett munkájáról Előterjesztő: Dr. Sziráki András elnök 2 Tisztelt Küldöttgyűlés!

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

Mérés és értékelés a tanodában egy lehetséges megközelítés

Mérés és értékelés a tanodában egy lehetséges megközelítés Mérés és értékelés a tanodában egy lehetséges megközelítés Baráth Szabolcs Fejes József Balázs Kasik László Lencse Máté 2016 Javaslat tanodák számára a mérési és értékelési kultúrájuk megújításához Tartalom

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

A gazdálkodók képzettsége és a tanácsadás

A gazdálkodók képzettsége és a tanácsadás 317 A gazdálkodók képzettsége és a tanácsadás SZÉKELY ERIKA Kulcsszavak: szakképzettség, szakismeret, szaktanácsadás, kihívások, ismeretátadás. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

Részletesebben

SOROKSÁRI IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ PINTÉR ÁDÁM KORNUSZ KFT.

SOROKSÁRI IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ PINTÉR ÁDÁM KORNUSZ KFT. PINTÉR ÁDÁM KORNUSZ KFT. Tartalomjegyzék I. Bevezető... 4 I.1. A koncepció előkészítése... 4 I.2. A koncepcióról általában... 5 I.3. Az ifjúsági korosztályról... 6 I.4. Az ifjúságbarát kerületről... 7

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. november 28-ai ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. november 28-ai ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés E L N Ö K E VI. 413/2013 E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. november 28-ai ülésére Tárgy: A 2007-2013-as programozási időszak végrehajtási

Részletesebben

2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról

2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Debrecen, 2011. április Dr. Pásti Gabriella mb. megyei tiszti

Részletesebben

Szegedi Szakképzési Centrum Vedres István Szolgáltatási Szakképző Iskolája

Szegedi Szakképzési Centrum Vedres István Szolgáltatási Szakképző Iskolája Szegedi Szakképzési Centrum Vedres István Szolgáltatási Szakképző Iskolája OM 203052 6720 Szeged, Horváth Mihály utca 2-6. Tel/Fax: 62/547-160/114-es mellék E-mail: epki@vedres.sulinet.hu A szegedi Vedres

Részletesebben

KUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK

KUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK KUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK 2005. ÉVI JELENTÉSE Jel2005.rtf A kiadványt összeállította

Részletesebben

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV KUTATÁSI JELENTÉS 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. MINTA KIALAKÍTÁSA, KÉRDEZÉSI MÓDSZERTAN... 4 1.2. AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE...

Részletesebben

FOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012.

FOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012. FOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012. 2 Szerkesztette: Dr. Ács Ferenc A munkában részt vevők: Dr. Ács Ferenc Dr. Sárkány Péterné A mű szerzői jogilag védett. A M.Á.S.T. Kft. és a

Részletesebben

Fogyasztói preferenciák és attitűdök hagyományos és tájjellegű élelmiszerekkel kapcsolatban

Fogyasztói preferenciák és attitűdök hagyományos és tájjellegű élelmiszerekkel kapcsolatban Fogyasztói preferenciák és attitűdök hagyományos és tájjellegű élelmiszerekkel kapcsolatban Jasák Helga Fehér András Szakály Zoltán Magyarország mezőgazdasági és élelmiszeripari kincseit a HÍR-gyűjtemény

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2011, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen

Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen HORVÁTH KITTI, KÓSA RITA DIÁNA, MAKAI VIVIEN, NAGY PÉTER, OLÁH KORNÉLIA, OLÁH TÍMEA, OLÁH - PUCSOK ESZTER, SZEDER DÓRA VALÉRIA, TIMKÓ ANIKÓ Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen Bevezetés

Részletesebben

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2012, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére című kutatási program keretében

Részletesebben

A hazai munkahelyi étkezés értékrend alapú élelmiszerfogyasztói modellje

A hazai munkahelyi étkezés értékrend alapú élelmiszerfogyasztói modellje A hazai munkahelyi étkezés értékrend alapú élelmiszerfogyasztói modellje Dr. Fodor Mónika Budapesti Gazdasági F iskola Marketing Intézet 1165 Budapest Diósy Lajos u.22-24. fodor.monika@kkfk.bgf.hu Csiszárik-Kocsir

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink!

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! 2015 IV. negyedév 1 KÖSZÖNTŐ Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! A 2015-ös évben a lakáspiac minden tekintetben szárnyalt: emelkedtek az árak, csökkentek az értékesítési

Részletesebben

Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium

Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Hajléktalanokért Közalapítvány Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Szociális szolgáltatások és kábítószer-fogyasztók

Részletesebben

Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány

Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat Tanulmány Pályakezdő szakmunkások elhelyezkedésének alakulása Gazdálkodók szakképző iskolát végzettek, felsőfokú

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július Budapest, 2002. április Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI

Részletesebben

Az Észak-Alföld régióbeli felnőttképzési intézmények jellemzői

Az Észak-Alföld régióbeli felnőttképzési intézmények jellemzői Tanulmányok 37 Miklósi Márta Az Észak-Alföld régióbeli felnőttképzési intézmények jellemzői Az Észak-Alföld régió felnőttképzési intézményrendszerét feltáró tanulmányban a szerző egy kérdőíves kutatás

Részletesebben

Egervár Község Önkormányzata KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT

Egervár Község Önkormányzata KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT Egervár Község Önkormányzata KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT Jóváhagyta: Egervár Község Önkormányzati Képviselőtestülete 2012. március hónap 29. napján tartott ülésén 30/2012.(III.29.) számú határozatával. 1

Részletesebben

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából című kutatás A program vezetője: Kovács Róbert A kutatás vezetője: Zsugyel János Készítette:

Részletesebben

Munkaerő-piaci diszkrimináció

Munkaerő-piaci diszkrimináció Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. október ISBN 978-963-235-295-4 Munkaerő-piaci diszkrimináció Tartalom Bevezető...2 A diszkrimináció megtapasztalása nem, kor, iskolai

Részletesebben

BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA

BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA Budaörs Város Önkormányzata BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA vázlat 2010 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. Az önkormányzatok ifjúságpolitikai feladatai... 4 1.1.1. Európai Ifjúságpolitika... 4 1.1.2. Nemzeti

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (Tervezet) A szakképzés-fejlesztési koncepció megalkotásának szükségessége 1) A munkaerı-piac igényeihez való alkalmazkodás

Részletesebben

S z o l n o k i F ő i s k o l a SZF/.../2013.

S z o l n o k i F ő i s k o l a SZF/.../2013. S z o l n o k i F ő i s k o l a SZF/.../2013. Felvételi Szabályzat A Szolnoki Főiskola (a továbbiakban: Főiskola) szenátusa a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban Nftv.),

Részletesebben

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Felvételi Szabályzata

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Felvételi Szabályzata A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Felvételi Szabályzata a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelettel egységes szövegbe foglalva (2013. február 21. napjától

Részletesebben

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok... 10 A Helyi

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia első előrehaladási jelentésének (2013-2014) 1. sz. melléklete

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia első előrehaladási jelentésének (2013-2014) 1. sz. melléklete A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia első előrehaladási jelentésének (2013-2014) 1. sz. melléklete Magyarország Kormányának összefoglaló tájékoztatója a Keretstratégia megvalósítását szolgáló

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM IGAL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 2015-2020 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... 6 A Helyi

Részletesebben

KIRÁLY GÁBOR LUKSANDER ALEXANDRA PAKSI VERONIKA FIATALOK MUNKANÉLKÜLISÉGI KOCKÁZATA MAGYARORSZÁGON ÉS EURÓPAI ÖSSZEHA-

KIRÁLY GÁBOR LUKSANDER ALEXANDRA PAKSI VERONIKA FIATALOK MUNKANÉLKÜLISÉGI KOCKÁZATA MAGYARORSZÁGON ÉS EURÓPAI ÖSSZEHA- KIRÁLY GÁBOR LUKSANDER ALEXANDRA PAKSI VERONIKA FIATALOK MUNKANÉLKÜLISÉGI KOCKÁZATA MAGYARORSZÁGON ÉS EURÓPAI ÖSSZEHA- SONLÍTÁSBAN 98 I. Bevezetés 97 Az élet minden területét egyre jobban átható bizonytalansággal,

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft A feldolgozott interjúk alapján készült áttekintő értékelő tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a

Részletesebben

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN KLINGER ANDRÁS Az Európához való közeledés nemcsak politikailag és gazdaságilag, hanem az élet minden területén a legfontosabb célkitűzés ma M agyarországon.

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben

Siker és továbbtanulás? Diplomaszerzés a siker kulcsa?

Siker és továbbtanulás? Diplomaszerzés a siker kulcsa? Siker és továbbtanulás? Egy országos reprezentatív kutatás adatainak elemzése Dombi Annamária Jelen kutatás fókuszában a fi atal, továbbtanulásban érintett felnőttek siker hívószóra adott szóasszociációinak

Részletesebben