Andorka Rudolf Harcsa István: Oktatás

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Andorka Rudolf Harcsa István: Oktatás"

Átírás

1 Andorka Rudolf Harcsa István: Oktatás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Harcsa István (1990): Oktatás in: Társadalmi riport 1990, Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Vukovich György (szerk.). Budapest: TÁRKI, Pp.

2 2. OKTATÁS 2.1 AZ ISKOLAI VÉGZETTSÉG EMELKEDÉSE 1920 és 1941 között a népesség iskolai végzettség szerinti összetétele csak lassan változott. A felszabadulást követően viszont az iskolai végzettség gyors emelkedésnek indult. Az évi népszámlálás idején 1941-hez viszonyítva a 8 osztályt végzettek aránya több mint négyszeresére, az érettségizetteké közel ötszörösére, a felsőfokú végzettségűeké körülbelül négy és félszeresére nőtt a 15 éves és idősebb népességen belül. A változás először a 8 osztályos végzettség szintjén gyorsult meg a 8 osztályos általános iskola bevezetésével, majd fokozatosan átterjedt az érettségi szintjére, a felsőfokú végzettségűek aránya később kezdett gyorsabban emelkedni és nem olyan mértékben nőtt, mint a középfokú végzettségűeké. Ha a népesség mai iskolai végzettségéről pontos képet akarunk kapni, akkor figyelembe kell venni azokat is, akiknek középfokú szakiskolai és szakmunkástanuló iskolai végzettségük van. Ilyennek tekintjük 1961-től kezdődően a szakmunkástanulói iskolai és 1976-tól kezdődően a szakiskolai végzettségeket ban középfokú szakiskolai végzettsége volt 18,8 ezer személynek, a 15 éves és idősebb népesség 0,2 százalékának, középfokú szakmunkástanulói iskolai végzettsége volt 903,7 ezer személynek, a 15 éves és idősebb népesség 10 százalékának (nem számítva ide azokat, akiknek ennél magasabb középiskolai vagy felsőiskolai végzettsége volt). Az iskolai végzettség általános emelkedéséhez hasonló fontosságú változás, hogy a nők iskolai végzettsége, amely korábban a férfiakénál lényegesen alacsonyabb volt, ma megközelíti a férfiakét. Csökkent a különbség a városi és a községi népesség iskolai végzettsége között is, bár még mindig elég lényeges. Az iskolai végzettség gyors emelkedésének következménye, hogy az egyes nemzedékek iskolai végzettsége ma sokkal lényegesebben eltér, mint a két világháború közötti időszakban. A fiatal nemzedékek iskolai végzettsége lényegesen magasabb, mint az idősebb nemzedékeké. Ezeknek a korcsoportonkénti iskolai végzettségi arányszámoknak az összehasonlítása mutatja ki valójában teljes mértékben, hogy milyen mértékű volt az oktatás kiterjedése. (Noha az oktatás kiterjedése kisebb mértékben az idősebb nemzedék iskolai végzettségét is emelte, mert sok idősebb személy szerzett esti és levelező tagozatokon felnőtt oktatás keretében magasabb iskolai végzettséget, mint amekkorához fiatal korában jutott.) 40

3 Így a éves népességből 8 osztályt végzettek aránya 1920-ban még csak 14,4, re is csak 21,9 százalékra emelkedett, 1960-ban már magasabb 60 százaléknál, 1980-ban pedig 95,1 százalék. A 8 általános iskolai osztály elvégzéséig el nem jutó fiatalok aránya így egy töredékrészre csökkent. Ez egyrészről igen nagy eredménye az oktatási rendszer fejlesztésének, másrészt a lemaradás ténye az eddig el nem jutó mintegy egyhuszadrésznél lényeges társadalmi hátrányok következménye és forrása lehet. Hasonlóképpen az érettségizettek aránya a évesek között 1920-ban még csak 5,2 százalék volt, 1941-re is csak igen kis mértékben, 5,8-ra emelkedett, viszont 1960-ra már ennek közel háromszorosa, 1980-ban pedig 35,1 százalék. A éves korcsoportban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 1920-ban 1,9 százalék, 1941-ben még kevesebb, csak 1,4 százalék, tehát a mai fiatal nemzedéknek minden tizedik tagja eljut a felsőfokú diplomáig (a éves korcsoportban az ilyen végzettségűek aránya 10,7 százalék). Az iskolai végzettség látványos emelkedése ellenére az iskolai végzettségi arányszámok más hasonló gazdasági és társadalmi fejlettségű országokhoz képest alacsonynak látszanak. Bár az oktatási rendszerek eltérései miatt nehéz pontos összehasonlításokat végezni, a felsőfokú végzettségűek aránya és a középfokú végzettségűek aránya Magyarországon alacsonyabbnak látszik, mint hasonló fejlettségű más országokban. Az aktív keresők iskolai végzettsége az össznépességénél gyorsabban emelkedett, mert az aktív keresők között igen kis számban vannak az idősebb korosztályok (60, illetve 55 éven felüliek), akiknek iskolai végzettsége ma is alacsonyabb, valamint a munkavállalási korcsoportokon belül is van olyan tendencia, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségű nők között kisebb az aktív keresők aránya, mint a magasabb iskolai végzettségűek között. Az aktív keresőkön belül a különböző társadalmi osztályokba és rétegekbe tartozók iskolai végzettsége természetesen erősen különbözik (1. táblázat). A vezetők és irányítók, valamint beosztott ügyintézők iskolai végzettsége érthetően a legmagasabb, hiszen jelentős részük felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozik. Az ügyviteli dolgozók (egyszerű irodai dolgozók), a művezetők és a szakmunkások iskolai végzettsége közötti különbség azonban már egyáltalán nem éles, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a középiskolai végzettség megszerzése csak egy évvel hosszabb tanulási időt jelent, mint a szakmunkástanuló iskola elvégzése. A középiskolai végzettségű szakmunkások aránya is erősen növekszik. E rétegek után az iskolai végzettség szerinti sorrendben nem az ipari, építőipari stb. betanított munkások és segédmunkások következnek, hanem az állami és a termelőszövetkezeti mezőgazdaságban dolgozó nem-mezőgazdasági foglalkozásúak, mivel közöttük viszonylag sok a szakmunkás. Ez a mezőgazdaságban dolgozók és a többi népgazdasági ágban dolgozók közötti különbségek csökkenését jelzi. 41

4 A mezőgazdasági nagyüzemek mezőgazdasági fizikai foglalkozású alkalmazottai és tagjai sem maradnak el lényegesen a segédmunkás réteg iskolai végzettségétől. A betanított munkások végzettsége a szakmunkásoké és a segédmunkásoké között helyezkedik el, de lényegesen közelebb a segédmunkásokéhoz. 1. sz. táblázat A KÜLÖNBÖZŐ TÁRSADALMI RÉTEGEKBE TARTOZÓ AKTÍV KERESŐK MEGOSZLÁSA ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINT, 1980 (%) Társadalmi réteg osztály 8 Közép-fokú szakmunkásképző szakiskola Felsőfokú tanintézet Középiskola Összesen Vezető, irányító 0,2 1,7 12,3 4,7 40,8 40,3 100,0 Beosztott, ügyintéző 0,2 1,1 13,0 2,9 50,3 32,5 100,0 Ügyviteli dolgozó 0,2 1,6 37,8 6,2 52,8 1,4 100,0 Művezető, termelésirányító 0,3 3,1 24,4 6,9 58,3 7,0 100,0 Szakmunkás 0,7 6,3 30,0 46,9 15,8 0,3 100,0 Betanított munkás 6,5 20,7 58,6 7,1 6,9 0,2 100,0 Segédmunkás 16,4 29,4 46,7 5,4 2,0 0,1 100,0 Állami mezőgazdaságban dolgozó nemmezőgazdasági fizikai 7,6 18,8 42,7 25,7 5,1 0,1 100,0 Állami mezőgazdaságí fizikai 16,1 28,9 44,2 7,6 3,1 0,1 100,0 Munkás segítő családtagja 17,7 46,3 33,8 1,1 1,1 0,0 100,0 Művezető, termelésirányító a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 0,7 12,1 32,1 7,7 40,9 6,5 100,0 42

5 A KÜLÖNBÖZŐ TÁRSADALMI RÉTEGEKBE TARTOZÓ AKTÍV KERESŐK MEGOSZLÁSA ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINT, 1980 (%) Társadalmi réteg osztály Felsőfokú tanintézet 8 Közép-fokú szakmunkásképző szakiskola Középiskola Összesen Nem-mezőgazdasági fizikai a mezőgazdasági termelőszövetkezetsekben 0,6 17,9 40,5 29,8 5,7 0,1 100,0 Mezőgazdaságí fizikai a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 14,5 38,8 396, 5,4 1,6 0,1 100,0 Egyénileg gazdálkodó paraszt és segítő családtagja 21,3 44,9 25,8 3,9 4,1 0,0 100,0 Önálló kisiparos, kískereskedő és segítő családtagja 5,6 20,5 34,2 24,3 14,2 2,2 100,0 Az önálló kisiparosok és kiskereskedők végzettsége valamivel alacsonyabb a szakmunkásokénál. Az egyénileg gazdálkodó parasztok és a munkások segítő családtagjai körében a legnagyobb az alacsony végzettségűek aránya jelezve, hogy ezek azok a kategóriák, amelyek a jelenlegi iskolai végzettségi, és ennek következtében a társadalmi hierarchia legelőnytelenebb helyeit foglalják el. Ez erősen összefügg azzal, hogy az egyénileg gazdálkodók az össznépességnél lényegesen idősebbek, és hogy a munkások segítő családtagjai legnagyobbrészt idős nők. 2.2 AZ OKTATÁSBAN VALÓ RÉSZVÉTELARÁNYA ÉS A TOVÁBBTANULÁSI FOLYAMAT Az oktatás kiterjedésének mértékét másképpen, az adott évben, a megfelelő korú népességből, különböző oktatási intézményekben tanulók arányával is jellemezhetjük. 43

6 A bölcsőde ugyan nem minősül oktatási intézménynek (hanem egészségügyi intézménynek), mégis itt tárgyaljuk a bölcsődében elhelyezettek arányát, mivel a bölcsőde az óvodához némileg hasonló intézmény, hasonló szerepet játszik. A bölcsődékben elhelyezett 0 2 éves korú gyermekek aránya a megfelelő korúak között, 1950 óta, amikor még minimális volt az arány, sokszorosára emelkedett, de még 1984-ben sem érte el a 16 százalékot. Ezt követően csökkenni kezdett. Igen nagyok a városok és a falvak közötti különbségek. A bölcsődébe felvettek arányának értékelésénél természetesen figyelembe kell venni, hogy a néhány hónapos gyermekek mellett legtöbb esetben anyjuk otthon tartózkodik, mivel szülési szabadságon van. Továbbá bölcsődés korú gyermekek otthoni gondozásának lehetővé tételét szolgálta a gyermekgondozási segély bevezetése. Az 1967-ben bevezetett gyermekgondozási segélyt decemberében 167 ezer anya, 1984-ben 218 ezer anya vette igénybe. Ez azt jelenti, hogy a 0 2 éves korú gyermekeknek (1984. január 1-jén 396 ezer gyermek) több, mint fele mellett otthon tartózkodott gyermekgondozási segélyen lévő anyja. Ha ehhez hozzászámítjuk a körülbelül 50 ezer szülési szabadságon lévő anyát, továbbá a bölcsődében elhelyezetteket, akkor legfeljebb 60 ezer gyermek marad, aki mellett nem tartózkodik otthon a szülő és nincs bölcsődében elhelyezve. (A pontos számot nem tudjuk megmondani, mert nem tudjuk, hogy hány 0 2 éves korú gyermek édesanyja eltartott, és hány gyermekgondozási segélyen lévő anya gondozza két gyermekét.) Az óvodás korú gyermekek közül óvodai ellátásban részesülők aránya viszont nemcsak erősen és folyamatosan emelkedett 1945 óta, hanem közeledett a teljes ellátás felé ben a 3 5 éves gyermekeknek közel kilenctizede járt óvodába, városokban ez az arány még magasabb. Az utolsó években ez az arány kissé csökkent. Kétségtelen viszont, hogy az alacsonyabb községi arány azt jelenti, hogy az amúgy is kedvezőtlenebb helyzetű, főképpen a kulturális szempontból kisebb felkészültséget,,,kulturális örökséget átadó családok gyermekei közül kerültek kevesebben az óvodába, noha tekintetbe véve az óvodának az iskolára felkészítő, kultúrát átadó funkcióját éppen nekik lett volna a legnagyobb szükségük az óvodai elhelyezésre. Alapfokú oktatásban részesült a 8 osztályos általános iskola bevezetése óta közel minden gyermek. Elgondolkoztató azonban, hogy kikből tevődik össze az az 1,0 százalék (1988-ban), akik nem jártak általános iskolába. (A gyógypedagógiai intézményekben oktatott gyermekek e statisztikai kimutatásokban az általános iskolások között szerepelnek. Számuk 1984-ben volt, a 6 13 éves népességhez viszonyítva 3,0 százalék.) Az általános iskolákban viszonylag kicsi a lemorzsolódás, a 16. éves koráig a fiatal korosztály 96,0 százaléka végzi el (1984). Az általános iskola eredményes elvégzése után tovább tanult a végzés évében, 1984-ben 90,6 százalék. Ez az arány a korábbi évtizedekhez képest fokozatosan emelkedett: 1960-ban még csak a végzetteknek mintegy kétötöde, 1980-ban 83 százaléka tanult tovább középfokú iskolákban. A továbbtanulók között a legnagyobb részt a szakmunkástanuló iskolákban tanulók alkotják, minden nemzedéknek körülbelül kétötödét. Ez az arány az 1960-as években még alacsonyabb volt, 1971 óta már alig emelkedett. Lényegesen növekedett viszont még az es évtizedben is a szakmai képzést nyújtó középiskolákban (szakközépiskolákban) továbbtanulók aránya, így 1980-ra megközelítette a korosztály egynegyedét. Ezzel szemben a 44

7 14 évesek közül gimnáziumban továbbtanulók aránya az 1960-as évekhez képest visszaesett és így az 1970-es évek folyamán nem érte el az egyötödrészt. Így végeredményben 1989-ben a éves korú népességhez viszonyítva 12 százalék részesült szakmunkásképzésben, a éves népességhez viszonyítva 14 százalék szakközépiskolai képzésben és gimnáziumi képzésben. (Mivel a különféle középfokú iskolákban nemcsak a megfelelő életkorban lévők, hanem annál idősebbek is kaptak képzést, évkihagyás, évismétlés stb. miatt, a beiskolázási arányszámokról pontosabb képet kapunk, ha azokat korévenként vizsgáljuk. A lemorzsolódás következtében a különféle középfokú iskolákat eredményesen elvégzők aránya az említett arányszámoknak valamivel kisebb éspedig 1989-ben -a szakmunkásképző iskolát nappali tagozaton végzők aránya a 17 éves népességhez viszonyítva 34,8 százalék, -a gimnáziumot végzők aránya 16,6 százalék a 18 éves népességhez viszonyítva, -a szakközépiskolát elvégzők aránya 17,3 százalék a 18 éves népességhez viszonyítva. Végeredményben egy-egy nemzedéknek közel 70 százaléka szerez valamilyen középfokú végzettséget (beleértve a szakmunkástanuló iskolai végzettséget). A lemorzsolódás tehát a középfokú iskolákban lényegesen nagyobb (egy-egy nemzedéknek mintegy 10 százaléka), mint az általános iskolákban. A felsőoktatásban részesülők aránya a éves népességben 1950 óta közel háromszorosára nőtt és az 1970-es évek folyamán is fokozatosan emelkedett. Az 1980-as években a növekedés megállt ben ez az arány 11,9 százalék volt. Meg kell azonban jegyezni, hogy az 1970-es években az egyetemi szintű oktatásban részesülők száma nem nőtt, viszont a nem-egyetemi (hanem főiskolai stb.) oktatásban részesülőké elég jelentősen emelkedett. Végeredményben a középiskolát (gimnáziumot vagy szakközépiskolát) végzetteknek nem egészen kétötöde tanult tovább felsőfokú oktatási intézményekben. Ez az arány az 1970-es évtized második felében a korábbi időszakhoz viszonyítva elég lényegesen emelkedett. Ez a növekedés majdnem kizárólag a főiskolai és egyéb nemegyetemi oktatás kiterjedésének következménye, az egyetemi hallgatók száma alig változott. A beiskolázási arányok növekedése ellenére azok korántsem tekinthetőek megfelelőeknek. A felsőfokú beiskolázási arány a fejlett országok között a legalacsonyabbak egyike. Hasonlóképpen nem felel meg a modern gazdaságok munkaerőszükségletének az a gyakorlat, hogy a középfokú oktatásban az ott tanulóknak körülbelül a fele szakmunkástanuló-iskolát végez, amely nem nyújt általános műveltséget és majdnem teljesen kizárja a magasabb szinten való továbbtanulást. Végül a csupán 8 osztályos alapfokú képzés, amelynek bevezetése nagy előrelépés volt az 1940-es években, rövidebb annál, ami más hasonlóan fejlett országokban a gyakorlat. 45

8 2.3 AZ OKTATÁSI KIADÁSOK Az oktatási kiadások aránya az állami költségvetésben az elmúlt két évtizedben kissé ingadozó tendenciát mutatott ban és 1965-ben lényegesen magasabb volt, mint az 1970-es évek folyamán, az utóbbi évben ismét cselekedési tendencia mutatkozott. Az oktatási kiadások igen alacsony aránya az oktatási rendszerben felfedezhető súlyos hiányosságok egyik oka. Az összes költségvetési kiadás 1989-ben a következőképpen oszlott meg: Óvodai intézmények 12,8 Alsófokú oktatás 39,0 Nevelőotthonok, állami gondozás 5,0 Középfokú oktatás 21,6 Felsőfokú oktatás 12,9 Tanfolyami oktatás 3,0 Egyéb oktatási kiadás 1,3 Oktatási intézmények felújítása 4,4 Összesen: 100,0 Az egészségügyi szakiskolák, valamint a gép- és gyorsíróiskolák adataival együtt. Az oktatási kiadások legnagyobb tétele tehát az alsófokú oktatás. Ugyanakkor azonban egy nappali tagozatos tanulóra számítva, az általános iskolai oktatás kerül a legkevesebbe és természetesen a felsőfokú oktatás a legtöbbe: Egy nappali tagozatos tanulóra jutó évi költségvetési kiadás Óvoda Általános iskola Szakmunkásképzés Gimnázium Szakközépiskola Felsőfokú oktatás

9 AZ OKTATÁS JELZŐSZÁMAINAK IDŐSORAI Év A 7 éves népességből nem ír-olvas A 15 éves és idősebb népességből legalább az általános érettségizett iskola 8 osztályát végezte 0 osztályt végzett Felsőfokú tanintézeti oklevelet szerzett A éves népességből 8 osztálynál kevesebbet végzett Férfi-nő egyenlőtlenség az érettségi felső-fokú oklevél szintjén , , , , ,5 13,4 11,2 3,8 1,3 85,6 4,27 13, ,5 10,0 12,9 4,3 1,3 85,4 3,68 12, ,2 6,9 15,1 4,9 1,3 78,1 4,64 7, ,9 4,9 10,6 5,1 1,3 71,2 21,50 6, ,8 3,3 32,8 8,3 2,3 38,1 1,80 3, ,0 51,4 14,5 3,7 9,1 1,31 2, ,1 66,1 22,3 5,8 4,9 1,08 1, ,5 63,7 22,0 6,1 3,8 1,00 1,49 47

10 Év AZ OKTATÁS JELZŐSZÁMAINAK IDŐSORAI A bölcsődés gyermekek aránya Az óvodás gyermekek aránya Alsófokú oktatásban része-sülők aránya Szakmunkásképzésben részesülők aránya Gimnáziumi képzésben része-sülők aránya megfelelő korú népességben Szakközépiskolai képzésben részesülők aránya folytatás Felsőfokú oktatásban nappali tagozatokon részesülők aránya , , ,5 96,5 12,8 8,3 7,9 3, , ,9 28,0 97,6 13,9 12,0 8,2 4, ,4 33,7 98,5 28,3 18,4 8,0 4, ,7 47,1 98,8 33,2 21,5 13,1 6, ,5 57,7 98,4 37,9 16,0 14,3 6, ,2 58,9 98,2 38,6 15,9 14,8 6, ,9 62,0 98,3 39,5 15,9 15,6 6, ,5 66,1 98,3 40,3 16,4 16,6 6, ,5 71,8 98,2 39,8 16,9 17,9 6, ,7 75,5 98,4 39,0 17,4 18,7 6, ,5 79,7 98,6 39,4 17,3 19,6 7, ,5 83,2 98,7 40,0 17,2 20,6 7, ,6 83,2 98,8 40,5 17,3 21,5 8, ,6 85,0 98,8 40,5 17,4 22,1 8, ,8 87,6 98,8 40,2 17,7 22,4 9, ,5. 98,3 39, ,7 84,2 98,3 40, ,7 87,0 98,4 40, ,4 89,0 98,2 39, ,4 91,3 98,2 40, ,5 92,0 98,1 40, ,7 96,8 99,3 40,2 39,8 39,8 39,7 39,7 40,0 40,5 40,7 9,4 9,7 9,8 9,9 9,9 9,6 9,6 48

11 Év AZ OKTATÁS JELZŐSZÁMAINAK IDŐSORAI A felsőfokú oktatásban részesülők közül esti és levelező tagozatra járók aránya Általános iskolát Szakmunkásképző iskolát Gimnáziumot Szakközépiskolát nappali tagozatot elvégzők aránya a megfelelő életkorú népességhez viszonyítva folytatás Felsőfokú iskolát , ,8 23,0 11,2 5,9 3, ,4 29,2 19,7 9,5 5, ,2 90,4 38,5 14,4 11,5 7, ,7 37,5 15,2 12,9 6, ,2 34,0 15,0 12,7 7, ,3 33,6 13,5 11,5 7, ,9 35,1 13,1 12,1 7, ,8 36,6 13,1 12,8 8, ,7 35,9 15,0 14,6 7, ,2 35,7 15,8 15,4 7, ,9 34,5 15,8 16,3 7, ,9 35,6 15,8 17,0 8, ,4 92,2 37,7 15,1 17,5 9, , , , , , , , , ,2 95,6 34,8 16,6 17,3 11,9 49

12 AZ OKTATÁS JELZŐSZÁMAINAK IDŐSORAI Év Az általános iskolát végzettek közül a végzés évében középfokon továbbtanulók aránya A felsőoktatási intézmények elsőéves hallgatói az adott évben érettségizettekhez viszonyítva folytatás Az oktatási intézmények költségvetési kiadásai az állami költségvetésben ,6 30,2 6, ,9 31,5 7, ,5 31,0 5, ,9 5, ,7 5, ,2 5, ,5 5, ,6 34,5 5, ,7 5, ,8 5, ,8 5, ,0 5, ,1 38,9 6, ,0 38,9 6, ,5 37,2 6, ,6 37,1 6, ,3 36,9 6, ,5 36,2 6, ,6. 6, ,1. 6, ,0. 7, ,3 39,4 7,5 50

13 MEGJEGYZÉSEK AZ OKTATÁS JELZŐSZÁMAIHOZ 7 éves népességből nem ír-olvas: 1960 után az írni-olvasni tudásra vonatkozó kérdés nem szerepelt a népszámlálási kérdőíven. Forrás: évi népszámlálás 5. kötet. Demográfiai adatok. 15 éves és idősebb népességből 0 osztályt végzett, legalább az általános iskola 8 osztályát végezte, legalább érettségizett, felsőfokú tanintézeti oklevelet szerzett: Forrás: évi népszámlálás. 5. k. Demográfiai adatok évi népszámlálás. 5. k. Demográfiai adatok. Az évi makrocenzus adatai. A 8 osztályos általános iskola előtti időszakban végzettek esetében a gimnázium alsó négy osztályát, a polgári iskola négy osztályát vettük azonosnak a mai általános iskola 5 8 osztályával éves népességből 8 osztálynál kevesebbet végzett: Forrás: évi népszámlálás. 21. k. Az évi makrocenzus adatai." A bölcsődés gyermekek aránya: A 8 osztálynál kevesebbet végzettek aránya a éves korcsoportban tekinthető a 8 általános iskolai végzettséget fiatalkorban, nappali tagozaton véglegesen meg nem szerzők arányának. A kisegítő (gyógypedagógiai) iskola nyolcadik osztályának elvégzését a rendes általános iskola nyolcadik osztályának elvégzésével azonosnak vették. Forrás: Statisztikai évkönyvek. Az óvodás gyermekek, alsófokú oktatásban, szakmunkásképzésben, gimnáziumi képzésben, szakközépiskolai képzésben, felsőfokú oktatásban nappali tagozaton részesülők aránya: Forrás: Oktatási adatok gyűjteménye. KSH Statisztikai évkönyvek". 51

14 A felsőfokú oktatásban részesülők közül esti és levelező tagozatra jár: Forrás: Statisztikai évkönyvek. Általános iskolát, szakmunkásképző iskolát, gimnáziumot szakközépiskolát, felsőfokú iskolát nappali tagozaton elvégzők aránya: Az általános iskolát végzettek közül a végzés évében középfokon továbbtanul: A felsőfokú oktatási intézmények elsőéves hallgatói az adott évben érettségizettekhez viszonyítva: Az oktatási intézmények költségvetési kiadásai: Forrás: Oktatás és művelődés KSH Statisztikai évkönyvek AZ OKTATÁS JELZŐSZÁMAINAK DEFINÍCIÓJA A 7 éves és idősebb népességből nem ír-olvas: Az írni és olvasni nem tudók és csak olvasni tudó 7 éves és idősebb népesség osztva a 7 éves és idősebb összes népesség számával. Százalék. A 15 éves és idősebb népességből 0 osztályt végzett, legalább az általános iskola 8 osztályát végezte, legalább érettségizett, felsőfokú tanintézeti oklevelet szerzett: A jelzett iskolai végzettségű 15 éves és idősebb népesség osztva a 15 éves és idősebb népesség összes számával. Százalék. A éves népességből 8 osztálynál kevesebbet végzett: A 8 osztálynál alacsonyabb végzettségű éves népesség osztva a éves összes népesség számával. Százalék. 52

15 A férfi-nő egyenlőtlenség az érettségi szintjén: A 15 éves és idősebb férfiak közül legalább érettségizettek arányának és az ugyanilyen nők arányának hányadosa. A férfi-nő egyenlőtlenség a felsőfokú oklevél szintjén: A 15 éves és idősebb férfiak közül felsőfokú oklevelet szerzettek arányának és az ugyanilyen nők arányának hányadosa. A bölcsődés gyermekek aránya a megfelelő korú népességben: A bölcsődés gyermekek száma osztva a 0 2 éves korú népesség számával. Százalék. Az óvodás korú gyermekek aránya a megfelelő korú népességben: Az óvodába járó gyermekek száma osztva a 3 5 éves korú népesség számával. Százalék. Az alsófokú oktatásban részesülők aránya a megfelelő korú népességben: Az általános iskolába járd népesség száma osztva a6-13 éves népesség számával. Százalék. Szakmunkásképzésben részesülők aránya a megfelelő korú népességben: A szakmunkásképzésben részesülők száma osztva a éves népesség számával. Százalék. Gimnáziumi képzésben és szakközépiskolai képzésben részesülők aránya a megfelelő korú népességben: A gimnáziumok nappali tagozatára járók száma, illetve a szakközépiskolák (és középfokú technikumok) nappali tagozatára járók száma osztva a éves népesség számával. Százalék. 53

16 Felsőfokú oktatásban nappali tagozaton részesülők aránya a megjelelő korú népességben: A felsőfokú tanintézetek nappali tagozatára járók száma osztva a éves népesség számával. Százalék. A felsőfokú oktatásban részesülők közül esti és levelező tagozataira járók aránya: A felsőfokú tanintézeték esti és levelező tagozataira járó hallgatók száma osztva az összes hallgatók számával. Százalék. Általános iskolát elvégzők aránya: Az általános iskola nappali tagozatának 8 osztályát az adott évben eredményesen elvégzettek száma osztva a 14 éves népesség számával. Százalék. A szakmunkásképző iskolát elvégzők aránya: Az adott évben szakmunkásvizsgát tett szakmunkástanulók száma osztva a 17 éves népesség számával. Százalék. Gimnáziumot elvégzők aránya: Az adott évben nappali tagozaton gimnáziumi érettségit szerzettek száma osztva a 18 éves népesség számával. Százalék. Szakközépiskolát elvégzők aránya: Az adott évben nappali tagozaton szakközépiskolát eredményesen elvégzettek száma osztva a 18 éves népesség számával. Százalék. Felsőfokú iskolát elvégzők száma: Az adott évben nappali tagozaton felsőfokú oklevelet szerzettek száma osztva a 22 éves népesség számával. Százalék. 54

17 Az általános iskolát végzettek közül a végzés évében középfokon továbbtanulók aránya: Az adott évben az általános iskola 8 osztályát eredményesen elvégzettek közül szakmunkástanuló-iskolákban, gimnáziumban és szakközépiskolában továbbtanulók száma osztva az adott évben általános iskolát végzettek számával. Százalék. A felsőoktatási intézmények elsőéves hallgatói az adott évben érettségizettekhez viszonyítva: A felsőoktatási intézmények első évfolyamának őszi félévére beiratkozottak száma osztva az ugyanazon évben érettségizettek számával. Százalék. Az oktatási intézmények költségvetési kiadásai az állami költségvetésben: Az oktatási intézményeknek a költségvetésből finanszírozott kiadásai osztva az állami költségvetés összes kiadásaival. Százalék. Andorka Rudolf Harcsa István 55

Andorka Rudolf Harcsa István: Művelődés

Andorka Rudolf Harcsa István: Művelődés Andorka Rudolf Harcsa István: Művelődés (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Harcsa István (1990): Művelődés in: Társadalmi riport 1990,

Részletesebben

Andorka Rudolf Harcsa István: Fogyasztás

Andorka Rudolf Harcsa István: Fogyasztás Andorka Rudolf Harcsa István: Fogyasztás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Harcsa István (1990): Fogyasztás in: Társadalmi riport 1990,

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006. évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun TARTALOMJEGYZÉK I.

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA*

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* NAGY GYULA A tanulmány a magyarországi gazdasági átalakulás nyomán a nők és a férfiak munkaerőpiaci részvételében és foglalkoztatottságában bekövetkezett

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

Ötven év felettiek helyzete Magyarországon

Ötven év felettiek helyzete Magyarországon LEONARDO PARTNERSHIP PLAS PROJECT Promotions of life long learning as an active strategy sharing experiences for European solution (No. 2011-1-CZ1-LEO04-07096 3) Ötven év felettiek helyzete Magyarországon

Részletesebben

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás Bukodi Erzsébet: Női munkavállalás és munkaidő-felhasználás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a

Részletesebben

Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány

Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat Tanulmány Pályakezdő szakmunkások elhelyezkedésének alakulása Gazdálkodók szakképző iskolát végzettek, felsőfokú

Részletesebben

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN KLINGER ANDRÁS Az Európához való közeledés nemcsak politikailag és gazdaságilag, hanem az élet minden területén a legfontosabb célkitűzés ma M agyarországon.

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...

Részletesebben

LUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI

LUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI Központi Statisztikai Hivatal Nógrád Megyei Igazgatóság 1. számú melléklet LUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI Másodlagos publikálás, valamint az adatok más felhasználó részére történő átadása csak

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu

Részletesebben

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE SZOLNOKI FŐISKOL E SZOLNOKI FŐISKOL TRTLOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLLÓ... 3 I. FEJEZET 6- BN ELFOGDOTT ÉS -BEN MÓDOSÍTOTT CÉLJINK ÉRTÉKELÉSE... 4 I.. MEGÚJULÁSI STRTÉGIÁBN DEFINIÁLT STRTÉGII CÉLOK MEGVLÓSULÁSÁNK

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 4 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

(múlt/jelen/jövő) a hazai élelmiszergazdaságban

(múlt/jelen/jövő) a hazai élelmiszergazdaságban A humánerőforrás helyzete (múlt/jelen/jövő) a hazai élelmiszergazdaságban Juhász Anikó Debrecen, 2016. április 22. Az előadás felépítése Az élelmiszer-gazdaság humánerőforrás-igénye A humánerőforrás helyzetét

Részletesebben

A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatóinak véleménye. - kutatási jelentés - A BGF Diplomás Pályakövetési Rendszerében

A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatóinak véleménye. - kutatási jelentés - A BGF Diplomás Pályakövetési Rendszerében A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatóinak véleménye - kutatási jelentés - A BGF Diplomás Pályakövetési Rendszerében a 2010. évi hallgatói motivációs kutatás eredményei 2010 A Diplomás Pályakövetési Rendszer

Részletesebben

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1997): A

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl TŐZSÉR Zoltán Debreceni Egyetem Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl Bevezetés Ebben az esettanulmányban a Partium történelmi régió magyar tannyelvű felsőoktatási intézményében

Részletesebben

A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER TAPASZTALATAI A PTE ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KARÁN, AZ. Bevezető

A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER TAPASZTALATAI A PTE ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KARÁN, AZ. Bevezető A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER TAPASZTALATAI A PTE ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KARÁN, AZ ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI, FOGORVOSI ÉS GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI SZAKOKON Bevezető A felsőoktatási intézmények pályakövetési

Részletesebben

Továbbtanulási ambíciók

Továbbtanulási ambíciók 222 FELVÉTELI RENDKÍVÜL SOKSZÍNűVÉ VÁLTOZOTT AZ ELMÚLT évtizedben a középfokú oktatás. A sokszínűség mind az iskolák fenntartói (önkormányzati, egyházi, alapítványi iskolák), mind az oktatás szerkezete

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége

Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége Elfogadta: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 57/2014. (IV.30.)

Részletesebben

A magyar kormányzat főbb megállapításai a gazdaság állapotáról

A magyar kormányzat főbb megállapításai a gazdaság állapotáról A magyar kormányzat főbb megállapításai a gazdaság állapotáról Az elmúlt időszakban beérkező információk a makrogazdasági környezet javulásáról tanúskodnak Magyarországon. Elsősorban a gazdaság finanszírozási

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

KUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK

KUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK KUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK 2005. ÉVI JELENTÉSE Jel2005.rtf A kiadványt összeállította

Részletesebben

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról Beszámoló a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése 2011. május 25-i ülésére a kamara 2010. évben végzett munkájáról Előterjesztő: Dr. Sziráki András elnök 2 Tisztelt Küldöttgyűlés!

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. AZ 1999/2000. évi életmód-időmérleg felvétel módszertani dokumentációja I.

Központi Statisztikai Hivatal. AZ 1999/2000. évi életmód-időmérleg felvétel módszertani dokumentációja I. Központi Statisztikai Hivatal AZ 1999/2000. évi életmód-időmérleg felvétel módszertani dokumentációja I. Budapest, 2001 1 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályán a T33

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea

Részletesebben

Budapest tisztviselőrétegei az ellenforradalmi rendszer első évtizedében I.

Budapest tisztviselőrétegei az ellenforradalmi rendszer első évtizedében I. SZABOIXS OTTÓ Budapest tisztviselőrétegei az ellenforradalmi rendszer első évtizedében I. BEVEZETÉS Budapest lakosságának összetételét vizsgálva figyelemre méltó adat tűnik szemünkbe. Az első világháborút

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...2 Gazdasági szervezetek...3 Beruházás...4

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

Kolosi Tamás Sik Endre: Függelék (Munkaerőpiac és jövedelmek 1992)

Kolosi Tamás Sik Endre: Függelék (Munkaerőpiac és jövedelmek 1992) Kolosi Tamás Sik Endre: Függelék (Munkaerőpiac és jövedelmek 1992) (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Kolosi Tamás Sik Endre (1992): Függelék (Munkaerőpiac

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

Öregségi yigdíjrendszerek az eurc^ai sz cialista országokban (A alapellátások típusai)

Öregségi yigdíjrendszerek az eurc^ai sz cialista országokban (A alapellátások típusai) .v r ^ ACTA UNIVERSrMTIS SZEGVg&IJENSIS ^ DE ATTILA JÓZSEF NOMINATAE ACTA JURIDICA ET POLITICA Tomus XXVI. Fasciculus 1. CZŰCZOTTÓ Öregségi yigdíjrendszerek az eurc^ai sz cialista országokban (A alapellátások

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2012. JANUÁR-SZEPTEMBER FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, 2012. DECEMBER GAZDASÁGELEMZÉS

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2011-2015 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j an. f ebr. m árc.

Részletesebben

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása Magyarország-Szlovákia Phare CBC 2003 Program Üzleti infrastruktúra, innováció és humáner forrás-fejlesztés a határ mentén Regionális Vállalkozói Együttm ködés HU2003/004-628-01-21 A határmenti vállalkozások

Részletesebben

A Nógrád megyei fiatalok helyzete 2005

A Nógrád megyei fiatalok helyzete 2005 A Nógrád megyei fiatalok helyzete 2005 kutatási zárótanulmány MOBILITÁS Ifjúságkutatási Iroda (a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet jogutódja) Készítették: Dankó Adrienn Berényi Eszter Ságvári Bence Máder Miklós

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Jóváhagyta: Miskó Istvánné főigazgató AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Nyíregyháza, 2008. február 25.

Részletesebben

Üzemi óvodák 1945 és 1975 között

Üzemi óvodák 1945 és 1975 között Aczél Zsófia ez közös gond volt, minden dolgozó anya közös gondja Üzemi óvodák 1945 és 1975 között A hazai óvodarendszer speciális eleme, a vállalati óvodák kialakulásának a története elsősorban a kisgyermekek

Részletesebben

AZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZERÉBEN

AZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZERÉBEN AZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZERÉBEN ELVÉGZETT FELMÉRÉS A 2007-BEN ÉS 2009-BEN VÉGZETT FRISSDIPLOMÁSOK KÖRÉBEN Készítették: Fortuna Zoltán Karcsics Éva Kırösligeti Zsuzsa

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...4 Építőipar...5

Részletesebben

A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI

A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI FELSŐOKTATÁSI KUTATÓINTÉZET KUTATÁS KÖZBEN Liskó Ilona A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI Secondary Student Hostels No. 257 RESEARCH PAPERS INSTITUTE FOR HIGHER EDUCATIONAL RESEARCH Liskó Ilona A szakképző

Részletesebben

A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó

A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó M u n k a ü g y i K ö z p o n t j a A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó R ö v i d t á v ú m u n k a e r p - p i a c i e l p r e j e l z é s é s k o n j u n k t ú r a k u t a t á s e r e d m é n y e i

Részletesebben

Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés -

Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - A 2002-2005 közötti makrogazdasági folyamatok főbb jellemzői A magyar gazdaság teljesítményét befolyásoló világgazdasági háttér 2002-2005 között

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód

Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István (1990):

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet A MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI VIDÉKI TÉRSÉGEINKBEN AKI

Agrárgazdasági Kutató Intézet A MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI VIDÉKI TÉRSÉGEINKBEN AKI Agrárgazdasági Kutató Intézet A MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI VIDÉKI TÉRSÉGEINKBEN AKI Budapest 2012 AKI Agrárgazdasági Könyvek 2012.. szám Kiadja: az Agrárgazdasági Kutató Intézet

Részletesebben

A DIPLOMÁS MUNKAERŐ HELYZETÉNEK ELEMZÉSE

A DIPLOMÁS MUNKAERŐ HELYZETÉNEK ELEMZÉSE SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS A DIPLOMÁS MUNKAERŐ HELYZETÉNEK ELEMZÉSE - DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI - Témavezető: Dr. Hajós László egyetemi tanár Készítette: Bakos-Tóth Eszter Ilona

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Javaslat települési és kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepciók jóváhagyására

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július Budapest, 2002. április Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben

Ebben az írásban a pedagógusképzés finanszírozásának egy-két sajátosságát

Ebben az írásban a pedagógusképzés finanszírozásának egy-két sajátosságát polónyi istván: pedagógusképzés... 343 PEDAGÓGUSKÉPZÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉS OKTATÁSGAZDASÁGI MEGKÖZELÍTÉSBEN Ebben az írásban a pedagógusképzés finanszírozásának egy-két sajátosságát tekintjük át, s ehhez

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére EÜ. Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye

Részletesebben

UJVÁRINÉ SIKET ADRIENN

UJVÁRINÉ SIKET ADRIENN PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezetı: Prof. Dr. Bódis József PhD, DSc 5. Program (P-5) Egészségtudomány határterületei Programvezetı: Prof. Dr. Kovács L. Gábor PhD,

Részletesebben

Ónod Község Önkormányzata 3551 Ónod, Rákóczi u. 64. * Tel.: 46 466-101

Ónod Község Önkormányzata 3551 Ónod, Rákóczi u. 64. * Tel.: 46 466-101 Ónod Község Önkormányzata 3551 Ónod, Rákóczi u. 64. * Tel.: 46 466-101 Jegyzőkönyv Ónod Képviselő-testülete 2008. január 21-én megtartott rendkívüli nyilvános üléséről Meghozott határozatok: 7/2008. (I.

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM IGAL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 2015-2020 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... 6 A Helyi

Részletesebben

Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól. 2013. május

Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól. 2013. május Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól 213. május Márciustól folyamatosan csökken a regisztrált álláskeresők száma a megyében. Borsod Abaúj - Zemplén

Részletesebben

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség Ungarischer Verband der Forst- und Holzwirtschaft / Hungarian Federation of Forestry and Wood Industries H-112 Budapest, Kuny Domokos utca 13-15. Tel: (1) 355-65-39,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május Munkaügyi Központja Munkaerı-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2014. II. Gyır-Moson-Sopron megye Gyır, 2014. május 9021 Gyır, Árpád út 32. - 9002 Gyır Pf.: 224. - Telefon: +36 (96) 814-245 - Fax: +36

Részletesebben

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata " NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 244/2011.(XII.15.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálatáról A Közgyűlés az előterjesztést

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Monigl

Részletesebben

Hegedűs Róbert Kovács Róbert Tosics Iván: Lakáshelyzet az 1990-es években

Hegedűs Róbert Kovács Róbert Tosics Iván: Lakáshelyzet az 1990-es években Hegedűs Róbert Kovács Róbert Tosics Iván: Lakáshelyzet az 1990-es években (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Hegedűs Róbert Kovács Róbert Tosics Iván

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ- ZEMPLÉN MEGYE SZÁMOKBAN

BORSOD-ABAÚJ- ZEMPLÉN MEGYE SZÁMOKBAN BORSOD-ABAÚJ- ZEMPLÉN MEGYE SZÁMOKBAN 2013 Tartalom Főbb jellemzők.... 2 1. Népesség, népmozgalom.... 4 2. Munkaerőpiac... 6 3. Egészségügy, baleset... 8 4. Szociális ellátás...10 5. Oktatás, kultúra...12

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI TERMELÉS PÉNZÉRTÉKE

A HÁZTARTÁSI TERMELÉS PÉNZÉRTÉKE A HÁZTARTÁSI TERMELÉS PÉNZÉRTÉKE SZÉP KATALIN SIK ENDRE A háztartási termelés pénzértékének becslésekor két alapvető elméleti és mérési kérdést kell megoldani: a háztartási termelés volumenének mérését

Részletesebben

Vukovich Gabriella: (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent:

Vukovich Gabriella: (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella: Az elvált apák helyzetének néhány aspektusa (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (2006) Az elvált apák helyzetének

Részletesebben

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2012, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére című kutatási program keretében

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236-736-X írta:

Részletesebben

Személyes kompetenciák és szakmák (munkakörök) kritériumainak összehangolását biztosító rendszer

Személyes kompetenciák és szakmák (munkakörök) kritériumainak összehangolását biztosító rendszer Személyes kompetenciák és szakmák (munkakörök) kritériumainak összehangolását biztosító rendszer Gyakorlati kézikönyv a megváltozott munkaképességő ügyfelek számára szolgáltatást nyújtók részére Készült

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236 736 X írták:

Részletesebben

Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen

Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen DOI: 10.18427/iri-2016-0034 Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen Rucska Andrea, Kiss-Tóth Emőke Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar rucska@freemail.hu, efkemci@uni-miskolc.hu

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 43.

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 43. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 43. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236-736-X

Részletesebben

FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSE

FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSE A FOGLALKOZTATHATÓSÁGI REHABILITÁCIÓ (AKTIVIZÁLÁS) SZABÁLYOZÁSI-, INTÉZMÉNYI FELTÉTELRENDSZERE Készítette: Horváth Olga Készült: Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerı-piaci integrációjának szakmai

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETELEMZÉS Budapest, 2012. november T ARTALOMJEGYZÉK

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETELEMZÉS Budapest, 2012. november T ARTALOMJEGYZÉK BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETELEMZÉS Budapest, 2012. november T ARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 3 I.Társadalmi, gazdasági, környezeti helyzet elemzése 4 1.1. Külső környezet vizsgálata 4 1.1.1.

Részletesebben

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok... 10 A Helyi

Részletesebben

GENDER BUDGETING (GB) A GYAKORLATBAN. Eredmények hozzáférhetık: http://www.nvf.cz/gender/outputs.htm

GENDER BUDGETING (GB) A GYAKORLATBAN. Eredmények hozzáférhetık: http://www.nvf.cz/gender/outputs.htm Zeller Judit GENDER BUDGETING (GB) A GYAKORLATBAN A) GENDER BUDGETING IN PRACTICE PROJEKT (2006-2007) Eredmények hozzáférhetık: http://www.nvf.cz/gender/outputs.htm I. Elsı egyeztetés a partnerekkel Hogyan

Részletesebben

2013. 1. számú melléklet. Melléklet a 131/2013.(VI.25.) számú KT határozathoz. Helyi Esélyegyenlőségi Program. Vésztő Város Önkormányzata

2013. 1. számú melléklet. Melléklet a 131/2013.(VI.25.) számú KT határozathoz. Helyi Esélyegyenlőségi Program. Vésztő Város Önkormányzata 1. számú melléklet ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Melléklet a 131/2013.(VI.25.) számú KT határozathoz Helyi Esélyegyenlőségi Program Vésztő

Részletesebben

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV Munkaügyi Központja A MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA 2014. I. NEGYEDÉV Pápa Zirc Devecser Ajka Veszprém Várpalota Sümeg Balatonalmádi Tapolca Balatonfüred Veszprém megye 8200 Veszprém, Megyeház

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

2004. ÉVI FELÜLVIZSGÁLT SZÖVEGES BESZÁMOLÓ

2004. ÉVI FELÜLVIZSGÁLT SZÖVEGES BESZÁMOLÓ 2004. ÉVI FELÜLVIZSGÁLT SZÖVEGES BESZÁMOLÓ 1. FELADATKÖR, TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA 1. 1. Intézmény azonosító adatai Név: BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Törzskönyvi azonosító szám: 308791000

Részletesebben

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Budapest, 2005 1 Összefoglaló A magyar nemzetiségű külföldi

Részletesebben

Friss országos adatok a kerékpárhasználatról a Kutatás 6. hulláma

Friss országos adatok a kerékpárhasználatról a Kutatás 6. hulláma Friss országos adatok a kerékpárhasználatról a Kutatás 6. hulláma 2011. szeptemberében a magyar lakosság fele ült kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel 2010. tavaszától a Magyar Kerékpárosklub rendszeresen

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Ausztria 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Ausztria 2016. évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Ausztria 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Ausztria 2016. évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.18. COM(2016) 340 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Ausztria 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Ausztria 2016. évi stabilitási programját HU HU

Részletesebben

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink!

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! 2015 IV. negyedév 1 KÖSZÖNTŐ Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! A 2015-ös évben a lakáspiac minden tekintetben szárnyalt: emelkedtek az árak, csökkentek az értékesítési

Részletesebben

Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ

Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Érettségi vizsgatárgyak elemzése 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Láng György Budapest, 2014. január TARTALOM 1. A vizsgák tartalmi elemzése... 5 1.1. Az írásbeli feladatlapok szakmai jellemzői

Részletesebben