A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA KERETÉBEN A FEHÉRJENÖVÉNY- ÁGAZATBAN ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA KERETÉBEN A FEHÉRJENÖVÉNY- ÁGAZATBAN ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE"

Átírás

1 LMC INTERNATIONAL A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA KERETÉBEN A FEHÉRJENÖVÉNY- ÁGAZATBAN ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE Összefoglaló november New York 1841 Broadway New York, NY USA Tel.:+1 (212) Fax: +1 (212) LMC International Oxford George Street Oxford OX1 2AF UK Tel.: Fax: Kuala Lumpur Level 2, No 33 Jalan Tengku Ampuan Zabedah B 9/B Seksyen 9, Shah Alam Selangor Darul Ehsan Malaysia Tel.: Fax:

2 E tanulmány elkészítését az Európai Bizottság finanszírozta. Az ebben a jelentésben ismertetett következtetések, ajánlások és vélemények a tanácsadó véleményét fejezik ki, és nem feltétlenül tükrözik a Bizottság véleményét.

3 Tartalomjegyzék Tartalom Összefoglaló...1 S.1 A fehérjenövény-ágazatra alkalmazott KAP-intézkedések...1 S.2 A fehérjenövény-ágazatban alkalmazott KAP-intézkedések költségvetési terhei 1 S.3 Fehérjenövény-termesztési területek...1 S.4 A fehérjenövény-termesztés kereslet-kínálati egyensúlya...1 S.5 Árak...1 S.6 Eszközök és módszertan...2 S.7 Az adatok korlátozottsága...3 S.8 A fehérjenövény-termesztésre gyakorolt hatások...3 S.9 A feldolgozóipar ellátására gyakorolt hatások...4 S.10 A fehérjenövények versenyképessége...5 S.11 A mezőgazdasági termelők jövedelmének szinten tartása...6 S.12 Eredményesség az intézkedés célkitűzéseinek megvalósítása terén...7 S.13 Összhang a évi KAP-reformmal...7 S.14 A termelők és felhasználók igényeinek való megfelelés...8 S.15 Általános következtetés...8 S.16 Ajánlások...9

4 Ez a jelentés a KAP-intézkedések fehérjenövény-ágazatban kifejtett hatásait értékeli. Középpontjában az 1782/2003/EK tanácsi rendelet által bevezetett intézkedések állnak. Figyelembe veszi az 1251/1999/EK tanácsi rendelet (Agenda 2000) 4. cikkének (3) bekezdése értelmében alkalmazott korábbi intézkedéseket is. Ez az értékelés a reformot követő időszakot ( ) vizsgálja, de kitér a reformot megelőző időszakra ( ) is. S.1. A fehérjenövény-ágazatra alkalmazott KAP-intézkedések A 2003-as reform a következő intézkedéseket vezette be a fehérjenövények vonatkozásában. Az EU-15 tagállamaiban az Agenda 2000 keretében nyújtott támogatást részben beemelték az egységes támogatási rendszerbe, és a garantált legnagyobb terület erejéig hektáronként 55,57 EUR különleges támogatást vezettek be. Az EU-12 tagállamokban bizonyos növényi kultúrák esetében kiegészítő nemzeti közvetlen támogatások kifizetését engedélyezték a nemzeti költségvetési keretösszegekből. Ezeket fel lehetett használni a fehérjenövény-termelés támogatására. S.2. A fehérjenövény-ágazatban alkalmazott KAP-intézkedések költségvetési költsége között a fehérjenövények esetében a termeléstől függő támogatás átlagos éves költségvetési költsége 494 millió EUR volt. Ezek a terhek 2005 és 2008 között 58 millió EUR-ra csökkentek az egységes támogatási rendszert bevezető tagállamokban. A kiegészítő nemzeti közvetlen támogatások alá tartozó, termeléstől függő támogatások mértéke évi 2 millió EUR volt. A támogatást a termeléstől független kifizetések váltották fel. S.3. Fehérjenövény-termelési területek 2006 és 2008 között az EU teljes gabona-, olajipari- és fehérjenövény-termelési területének mindössze 1,5%-án (1,02 millió hektár) folyt fehérjenövény-termelés, ami 25%-kal maradt el a közötti időszaktól. S.4. A fehérjenövény-termelés kereslet-kínálati egyensúlya A közötti 4,3 millió tonnás termeléshez képest között a megtermelt fehérjenövények mennyisége 2,8 millió tonnára esett vissza. A kereslet ennél kissé gyorsabban csökkent (4,7 millió tonnáról 2,9 millió tonnára), ami a takarmánycélú növények esetében volt a legdrasztikusabb. Az importszint meglehetősen alacsony volt, míg az exportot sikerült ennél magasabb szinten tartani, főleg az értékes élelmiszer-minőségű lóbab és takarmányborsó esetében. S.5. Árak A fehérjenövények közül egyedül a takarmányborsó rendelkezik szabályos uniós és világpiaci ársorokkal. A 2000/01 és 2006/07 közötti időszakban a takarmányborsó tonnánkénti kereskedelmi ára 140 és 175 EUR között alakult Ardennes megyében és Rotterdamban. Ez 2007/08-ban 250 EUR fölé emelkedett, majd a 2008/09-ben visszaesett. Az importvámok igen alacsonyak, így a belső piaci árak a világpiaci árakat követik. S1

5 S.6. Eszközök és módszertan Az elemzés alapjául szolgáló hat fő adatforrás: mezőgazdasági számviteli információs hálózat (FADN), Eurostat, FAO, országos és regionális adatbázisok, termelőknek és takarmánygyártó cégeknek szóló kérdőívek és a velük készített interjúk, valamint egy kanadai esettanulmány. Helyszíni vizsgálatra az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Lengyelországban, Magyarországon, Németországban és Spanyolországban került sor. Az elsődlegesen alkalmazott ökonometriai eszköz a lineáris regresszió-analízis volt. Az analízis régiók között, ágazatközi megközelítésű alkalmazása nem hozott statisztikailag szignifikáns eredményt. A fehérjenövények árainak idősorelemzése viszont statisztikailag szignifikáns eredménnyel járt. Az alkalmazott modellek egyszerű, független egyváltozós modellek, amelyek minden esetben figyelmen kívül hagyják a világ mezőgazdasági piacain 2003 után bekövetkezett változásokat. Szimulációs módszerek alkalmazására is sor került, például a különleges támogatások felfüggesztése által kiváltott hatás felméréséhez. S2

6 S.7. Az adatok korlátozottsága Az adatokkal kapcsolatos legfőbb problémák között szerepelnek a következők: a tagállamok által szolgáltatott adatok gyűjtése nem egységes alapon történt, ezért kiigazításra szorulnak, a FADN csak a 2006-ig rendelkezik adatokkal, és gazdaságonként, nem növénykultúránként, a FAO végfelhasználókra vonatkozó adatai 2004 óta nem frissültek, a COMEXT kereskedelmi adatai között nincs összhang az EU-n belüli export- és importkereskedelemre vonatkozó adatok között, átfogó ársorok csak a takarmányborsó esetében állnak rendelkezésre, a vetésforgó alkalmazásából származó haszon mértékéről a mezőgazdasági szakemberek véleménye eltérő. S.8. A fehérjenövény-termelésre gyakorolt hatások EQ1 Milyen mértékben befolyásolták a fehérjenövény-termelést a fehérjenövényágazatra vonatkozó KAP-intézkedések a növénykultúrák megválasztása, a terület, a terméshozam, a termelőknek fizetett ár és a földrajzi megoszlás tekintetében? A fehérjenövényekre vonatkozó különleges támogatások milyen mértékben járultak hozzá e növények termelés növeléséhez? (A vetésforgóhoz kapcsolódó hatások kiemelt figyelmet kapnak.) Az EU-27-ben a fehérjenövények termelési területe a reform után csökkent. Ugyanakkor, míg a takarmányborsó termőterülete , illetve között 24%-kal csökkent, addig a lóbab és az édes csillagfürt termőterülete 8% illetve 18%-kal nőtt. A relatív szórási együttható tekintetében a legnagyobb kockázatot a takarmányborsó hozama hordozta. A hektáronként 55,57 EUR különleges támogatás összegét az EU-15-ben alkalmazott korábbi intézkedések során kialakult, a fehérjenövények és más gabonafélék termeléstől függő területalapú támogatása közötti különbség súlyozott átlaga alapján számították ki. Így mivel az EU-15-beli fehérjenövény-termelők hektáronkénti jövedelme a reform után nem változott, a cæteris paribus elv alapján a fehérjenövények termelési területének nagyságában is csak minimális változás lett volna várható. A reform után bekövetkezett fő területi változásokat külső tényezők okozták. Ezek közé tartozott a szántóföldi növények világpiaci árának változása, az aphanomyces gomba által Franciaországban okozott károk, a hús- és csontliszt a legtöbb takarmányban való felhasználásának 2001-től életbe lépett tilalma megszüntetve a takarmányok fehérjenövények melletti kiegészítő összetevőjét, valamint a KAP energianövényekre vonatkozó intézkedései, amelyek az olajrepce-termelést és ezáltal a repcedara-ellátást is növelték. Az EU-12 és az EU-15 tagállamokban a tól ig bekövetkezett változások a fehérjenövény-termelési területek megoszlásában különbözően alakultak. Az EU-15-ben a takarmányborsó és az édes csillagfürt termelési területe csökkent, míg a lóbabé nőtt. Az EU-12-ben a takarmányborsó és a lóbab területe szűkült, miközben az édes csillagfürt termelési csaknem háromszorosára nőtt. Az elemzés instabil, statisztikailag nem szignifikáns bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a termelés földrajzi megoszlása alig észrevehetően az alacsonyabb hozamú régiók felé tolódott. S3

7 A fehérjenövények összes hozama 2003 után visszaesett. A takarmányborsó után az édes csillagfürt termelése csökkent a leggyorsabban, míg a lóbab hozama viszonylag állandó maradt. A termelésre külső tényezők is (pl. az aphanomyces-fertőzés) is hatással voltak. Az elemzés ugyanakkor arra nem talált bizonyítékot, hogy a mezőgazdasági termelők 2003 után csökkentették volna az inputanyagok felhasználását. Az alacsonyabb fehérjenövény-hozamot vélhetően a termelés súlypontjának a magasabb hozamú területekről az alacsonyabb hozamú területekre való áthelyeződése okozta, de az e felvetés bizonyítására alkalmazott regresszió-analízis nem hozott szignifikáns eredményt. Az, hogy a 2003-as intézkedések és a termőterületek, illetve a hozamok csökkenése közötti összefüggésre nincs egyértelmű bizonyíték, azt jelenti, hogy a reform és a fehérjenövény-termelésben bekövetkezett változások között nem tudunk kapcsolatot teremteni. A FADN adatbázisából kiderül, hogy fehérjenövényeket általában elsősorban nagyobb gazdaságokban termelnek. Ezek átlagosan a mezőgazdasági terület kevesebb mint 10%-át foglalják el. Nincs bizonyíték arra, hogy a gazdaságok szerkezetében bekövetkezett változáshoz a 2003-as reform vezetett. A FADN adatai 2006 után nem állnak rendelkezésre, ezért az csak egy olyan év adatait tartalmazza, amikor az EU-15- valamennyi tagállamában az egységes támogatási rendszert alkalmazták. A minimális importvámoknak köszönhetően a fehérjenövények belső piaci árai a világpiaci árakat követik. A megtermesztett fehérjenövények nagy részét takarmányozásra használják fel, míg a takarmányborsó- és a lóbabtermelés egy kisebb része prémiumáras élelmiszeripari felhasználásra kerül. S.9. A feldolgozóipar ellátására gyakorolt hatások EQ2 Milyen mértékben befolyásolták a fehérjenövény-ágazatra vonatkozó KAPintézkedések az összetett takarmányok ágazatának ellátását a növénykultúrák (bab, borsó, édes csillagfürt), a mennyiség, az árak és a területi megoszlás tekintetében? Ez az ellátás mennyire állt összhangban az összetett takarmányok ágazatának növényi fehérje-szükségletével, és hogyan befolyásolta az egyéb növényi fehérjeforrásokkal való kiváltást? A fehérjenövények összetett takarmányként történő felhasználása 2003 után visszaesett. A visszaesés azonban nem minden takarmányformát sújtott egyformán. A helyben megtermelt és felhasznált takarmányokat kevésbé érintette, mint az összetett takarmányokat. Bizonyítékok utalnak arra, hogy a GMO-mentes és az ökológiai szegmensekben a fehérjenövények réspiacokkal rendelkeznek, de míg Franciaországban a biotermesztés termelésbeli részaránya csökkent, addig Németországban emelkedett. A prémium minőségű élelmiszerek és állateledelek kereskedelme stabil maradt, előbbit főként Észak-Afrikába és Dél-Ázsiába exportálták. Kanada takarmányborsótermelésének növekedése nagymértékben az exportnak köszönhető. A 2004 utáni alacsonyabb fehérjenövény-termelés csökkentette annak takarmánycélú felhasználását, de a takarmányipar fehérjenövény-keresletének csökkenéséhez külső tényezők is hozzájárultak. Az egyik ilyen tényező a hús- és csontliszt takarmánycélú felhasználásának 2001-ben kivetett tilalma volt, amellyel egy, a takarmányborsó és a bab sorrendben 21% és 26%-os fehérjetartalmának ellentételezésére szolgáló 50 60%- S4

8 os fehérjetartalmú terméket vontak ki a piacról. Az egyéb tényezők között említhető a magas fehérjetartalmú takarmány-keresletet kielégítő szójaliszt megfelelő kínálata; a gabona intervenciós árainak 1990-es évek óta tartó csökkenése; a takarmánybúza és a szójaliszt keverékének amellyel a takarmányborsóéval azonos aminosav-összetételű termék nyerhető elterjedése, és az energianövényekre vonatkozó KAP-intézkedések hatására megemelkedett repcedara-termelés. Ez utóbbi 38%-os fehérjetartalma miatt népszerű a takarmánygyártók körében. A 2003-as intézkedések nyomán a fehérjenövények takarmánycélú felhasználása nem csökkent, de a versenyképes áron kínált helyettesítő termék-ellátás következtében a takarmánygyártók csak kis mértékben érezték az alacsonyabb szintű fehérjenövénytermelés hatásait. Az 1990-es évek óta a takarmánykeverő-üzemek a gabonatermő területekről az import szempontjából előnyösebb, kikötőkhöz közeli területekre kerültek át. Ez csökkentette a fehérjenövény-felhasználást és megemelte az egy egységre jutó kezelési költséget. Nincs bizonyíték arra, hogy e strukturális változások mögött a 2003-as reform állt. A takarmányborsó ára, valamint a takarmánybúza és szójaliszt árának súlyozott átlaga között 1993 óta fennálló szoros korreláció arra utal, hogy a takarmányborsó ára továbbra is versenyképes. Az étkezési célú sárgaborsóra fizetett prémiumot dél-ázsiai importkereslet határozza meg. Ebből adódóan a fehérjenövények árait nem a 2003-as szakpolitikai intézkedések, hanem a piaci tényezők határozzák meg. A fehérjenövény-ellátás a takarmánygyártók annak felhasználására való hajlandóságát is befolyásolja. A kritikus mennyiséget gyakran korlátozó tényezőként emlegetik. A takarmánygyártók és a kereskedők e célra rendelt tárolókapacitással külön telephelyeket létesítettek a fehérjenövények számára. Az ellátás visszaesése azonban növelte ezek működési költségét, üzemeltetésük ezért költségesebbé vált. S.10. A fehérjenövények versenyképessége EQ3 Milyen mértékben járultak hozzá a fehérjenövényekre vonatkozó KAPintézkedések a fehérjenövények versenyképességének javításához, valamint hogyan segítették elő a termelés piaci orientációját? A fehérjenövény-termelés más növények termeléséhez viszonyított versenyképességét a reform előtti és a reform utáni időszakban, a termeléstől teljesen függetlenített támogatások mellett, a kapcsolódó termelés hatásaival együtt is elemezni kell. A kiválasztott régiók egy hektárra eső bruttó árrésének és bevételének elemzésekor arra derült fény, hogy a as és a es időszakban a fehérjenövények lemaradtak a gabona-, olajipari- és fehérjenövényekkel folytatott versenyben. A es időszakban versenyképességük a vizsgált hét régióra jellemző növényfaj-permutációból hatban tovább romlott. A kivétel a vizsgált régiók közül a legalacsonyabb hozamú Kasztília-La Mancha régió volt. A szórási együtthatóval megállapított teljes bruttó haszon vonatkozásában megállapítást nyert, hogy a fehérjenövény-termelés kockázatos. A Kasztília-La Mancha és más régiók közötti eltérés azt sugallja, hogy a 2003-as reform nem maradt hatás nélkül az EU-15-ön belüli termelés megoszlására (2003 után az EU- 15 tagállamai közül a takarmányborsó termesztési területe Spanyolországban volt a legkiterjedtebb), de a területi változások elemzése nem hozott statisztikailag szignifikáns eredményt után a takarmánykereslet kielégítésében vállalt részesedést tekintve a fehérjenövények versenyképessége csökkent. Mint feljebb látható, ez a hanyatlás az új intézkedésekkel nem hozható összefüggésbe. S5

9 A termeléstől teljesen független támogatás hatását a fehérjenövény-termelés hektáronkénti összes bevételének csökkentésével szimuláltuk. A mezőgazdasági termelők által kitöltött kérdőívek eredményei, valamint a fehérjenövények jövedelmezősége és a művelés alatt álló területek változásai közötti kapcsolat ökonometrikus elemzése (statisztikai értelemben egyik szemlélet sem megalapozott) alapján végzett analízis eredménye arra utalt, hogy a termeléstől teljesen független kifizetések a 2008/09-es szinthez képest 2,9 8,6%-kal csökkentenék a fehérjenövények termesztési területét. Egy másik szimuláció annak megállapítását célozta, hogy a világpiaci árakban, vagy a KAP tágabb értelemben vett keretén belül bekövetkező változások (mint például az alacsonyabb intervenciós árak) csökkentették-e az EU-15-ben a takarmányborsó termelést a búzáéhoz képest. A szimuláció azt mutatta, hogy az EU-15 magas hozamú régióiban a takarmányborsó termelése 2001 után fokozatosan veszített versenyképességéből, míg az alacsony hozamú régiók takarmányborsó iránti érdeklődése csak 2003 után csökkent. Ezek az eredmények összecsengenek a művelés alá vont területeken megfigyelt változásokkal. A fehérjenövények alacsonyabb termelése miatt azon vetőmagüzemek száma is csökken, amelyek számára a fehérjenövény-termelés továbbra is hasznot hozó ágazat. Közülük sokan kijelentették, hogy számukra már nem indokolt egy nagyszabású kutatás elindítása. A probléma leginkább a takarmányborsó-termelést érinti. S.11. A mezőgazdasági termelők jövedelmének szinten tartása EQ4 Milyen mértékben járultak hozzá a fehérjenövény-ágazatra vonatkozó KAPintézkedések a mezőgazdasági termelők jövedelmének szinten tartásához/növeléséhez? Az egységes támogatási rendszer 2006-os teljes végrehajtása után az EU-15 valamennyi tagállamában csökkent a termeléstől függő támogatás mértéke. Franciaországban és Spanyolországban a csökkenés mértéke kisebb volt: a szántóföldi növények termeléstől függő támogatásának 25%-át tette ki. A termeléstől függő támogatás csökkenését az új, termeléstől független támogatás ellensúlyozta között a termeléstől független és a termeléstől függő támogatások együttes hektáronkénti értéke az elemzésünk tárgyát képező hét régió/fehérjenövény-kombináció közül hatban kevéssel ugyan, de elmaradt a között kifizetett (teljes mértékben termeléstől függő) támogatás mértékétől. Ez alól Kasztília-La Mancha / takarmányborsó kombináció volt az egyetlen kivétel. A fehérjenövények esetében a vetésforgóból származó haszon 2003 után növekedett a nitrogén-műtrágya magasabb árának következtében, valamint azoknak a gabonaféléknek köszönhetően, amelyek hozama megnövekedett, ha a vetésforgóban a fehérjenövények után következtek. A fehérjenövények közvetlen költségeit alacsony műtrágyaigényük ugyan csökkentette, azonban a hektáronkénti összes bevétel szempontjából alacsony hozamuk és a versengő növényi kultúrák magasabb ára miatt veszítettek versenyképességükből után a fehérjenövény-termelők összes jövedelme nem nőtt olyan mértékben, mint a gabona-, olajipari- és fehérjenövény-termelők hektáronkénti jövedelme, de ezt nem a 2003-as reform eredményezte. S6

10 S.12. Eredményesség az intézkedés célkitűzéseinek megvalósítása terén EQ5 A 2003-as reform után mennyire voltak hatékonyak a fehérjenövény-ágazatra vonatkozó KAP-intézkedések ezen intézkedések célkitűzéseinek megvalósítása tekintetében? A közötti időszakhoz képest a hét vizsgált régióból hatban a fehérjenövénytermelők hektáronkénti összes támogatása (termeléstől függő és termeléstől független) ben enyhén csökkent. Az egyetlen régió Kasztília-La Mancha volt, ahol a hektáronkénti összes támogatás magasabb volt. Mivel a reform után a hektáronkénti összes támogatás csak kis mértékben változott, az intézkedések továbbra is biztosították a fehérjenövény-termelő mezőgazdasági üzemek bevételének stabilitását. Az elemzés eredménye arra enged következtetni, hogy az intézkedések során nem lépett fel az ún. holtsúlyeffektus, mivel a fehérjenövények termelési területe és termelése sokkal jelentősebb mértékben csökkent volna a különleges támogatások nélkül. A fehérjenövény-termelés fenntartását célzó intézkedések költségvetési költséghatékonyságát a termelői kérdőívek, valamint a telepítések és a haszonnövények jövedelmezősége közötti kapcsolat lineáris regresszió-analízise alapján állapították meg, noha statisztikai értelemben ezek egyike sem volt szignifikánsnak mondható. E módszerek azt sugallták, hogy a fehérjenövények egy hektárjának fenntartására jutó nettó költségvetési teher EUR volt, ami az intézkedések eredménytelenségére utal. Ezt az eredményt az 55,57 EUR összegű különleges támogatás és a fehérjenövény-termőterületnek a termeléstől független támogatás nyomán mutatkozó becsült csökkenése (2,9% 8,6%; lásd S.10 pont) hányadosaként kaptuk. A fehérjenövény-termőterület megoszlását elemezve kevés bizonyíték van arra, hogy az intézkedések az alacsony hozamú régiókban csak korlátozottan serkentették volna, a magas hozamú területeken pedig egyenesen gátolták volna a telepítést. Ez az intézkedések nem kívánt mellékhatásaként is értelmezhető. A különleges támogatások a KAP-reform állapotfelmérésével megszűnnek, de az egyes tagállamok a 73/2009/EK rendelet 68. cikke értelmében fenntarthatják a termeléstől függő támogatás intézményét. Elemzésünk kimutatta, hogy a évi reform nem okozott változást a fehérjenövénytermelők és a kormányhivatalok adminisztrációs terheiben. S.13. Összhang a évi KAP-reformmal EQ6 A fehérjenövényekre vonatkozó KAP-intézkedések 2003 utáni változásai mennyire állnak összhangban a évi KAP-reform általános koncepciójával és elveivel? Az EU-n kívülről érkező fehérjenövény-ellátás szempontjából az EU piaca a évi intézkedések értelmében nyitott maradt után az ágazat versenyképessége a kedvezőtlen külső tényezők és nem a fehérjenövényekre vonatkozó intézkedések miatt a legtöbb régióban tovább romlott az egyéb gabona-, olajipari- és fehérjenövényekkel szemben. A takarmánygyártók fehérjenövény-felhasználását olyan külső tényezők sújtották, mint a hús- és csontliszt használatának tilalma és az energianövényekre vonatozó KAPintézkedések eredményeként megemelkedett repcedara-ellátás. A évi intézkedések nem játszottak szerepet a fehérjenövények felhasználásának visszaesésében. S7

11 Néhány pozitívum is létezik azonban. Az ágazat más szegmenseihez képest a következő három területen növekedés tapasztalható: a biotermelésben, a helyi termelésű és felhasználású fehérjenövények esetében és a prémiumáras fehérjenövények termelésében. E fejlemények azonban, mint arról már szó esett, nem voltak kapcsolatba hozhatók a évi intézkedésekkel. A fehérjenövény-termelés munkaerő-igénye a fehérjenövény-termelő gazdaságokban igen csekély. A takarmánygyártás költségeinek is csak igen kis részét képezik a fehérjenövények. Nem volt bizonyíték arra, hogy a évi reformok bármelyik tevékenység esetén befolyásolták volna foglalkoztatást. A fehérjenövények alacsonyabb ráfordításai és magasabb hozamai környezeti externáliákat okoznak a követő növénykultúrák számára. Egy fehérjenövénytermelőkből álló mintacsoport ráfordításainak elemzése azt mutatta, hogy a termelők között nem tapasztaltak változást. Németországban az ökológiai termelésből származó fehérjenövények területi aránya emelkedett, míg Franciaországban csökkent. Így a biogazdálkodással kapcsolatos bizonyítékok vegyes képet mutatnak. A termelők által kitöltött kérdőívekből kiderült: jelentős kisebbségük úgy gondolta, hogy a KAP agrár-környezetgazdálkodási kifizetései fontos szerepet játszottak abban, mikor a fehérjenövény-termelés mellett döntöttek. S.14. A termelők és felhasználók igényeinek való megfelelés EQ7 Mennyire állnak összhangban a KAP-reform céljai a termelők, az állattartók és a takarmánygyártási ágazat szereplőinek igényeivel? A fehérjenövény-termelők hektáronkénti összes jövedelme 2003 után kis mértékben változott, de versenyképességük az egyéb gabona-, olajipari- és fehérjenövények ágazatához képest csökkent. Nem bizonyítható, hogy e következményeket a évi reform eredményezte. A magasabb fehérjetartalmú összetevők bővebb kínálata, valamint a hús- és csontliszt használatának tilalma miatt a fehérjenövények iránti kereslet 2000 óta csökken. Ez a jelenség nincs összefüggésben a fehérjenövényekre vonatkozó évi intézkedésekkel. A kereskedelmi akadályok tényleges hiányának köszönhetően a belső piac szorosan igazodik a nemzetközi árakhoz, ami kedvező a felhasználók számára. Ez a helyzet 2003 előtt magától értetődő volt és a reform nem befolyásolta. Az intézkedések a termelőket két fő szempontból érintették: egyfelől segítették a termelői jövedelmek szinten tartását a reform után is, másfelől biztosították a termelők jövedelmének folyamatos stabilitását. S.15. Általános következtetés Az ágazat hanyatlását és versenyképességének elvesztését nem a 2003-as intézkedések, hanem külső tényezők okozták. Az ágazat (a takarmányborsó-termelés) hanyatlása a kritikus mennyiség csökkenéséhez vezetett a hálózaton belül, ami a vetőmagüzemek, valamint az agrokémiai vállalatok és kereskedők ágazat iránti érdeklődésének lankadásához vezetett. A helyzet azért nem ennyire kilátástalan. A hanyatlás mértéke a takarmányborsóágazatban és az EU-15 tagállamokban volt a legnagyobb. Az EU-12 tagállamainak tapasztalatai ennél sokkal biztatóbbak: 2004 után a fehérjenövények élükön az édes csillagfürttel összes termelési területe növekedésnek indult; e növények elsősorban a S8

12 helyben történő felhasználás miatt kedveltek, amely szempont a fogyasztók nyomon követhetőséggel kapcsolatos mind hangsúlyosabb elvárásai miatt egyre fontosabb. Az EU-15 tagállamaiban a lóbabtermelési ágazat fellendülőben van, amit a felálló hajtásrendszerű fajták kifejlesztése és a tartósan magas értékű élelmiszer-exportpiacok is elősegítenek. Előretekintve három ágazat tűnik sikeresnek: az élelmiszeripari célú termelés (különösen a harmadik országokban); a helyben termelt és felhasznált takarmány előállítása (a nyomon követhetőséggel kapcsolatos elvárások miatt) és a biotermesztés. S.16. Ajánlások Ha az agronómiai korlátokat nem sikerül leküzdeni, a tömegtakarmányozási céllal termesztett fehérjenövények termelése továbbra is csökkenni fog. Az ágazat túléléséhez és újbóli fellendítéséhez a tökéletesített fajták iránti igény kiemelten fontos. A kutatásokra fordított összegek növelése döntő fontosságú az ágazat egyéb gabona-, olajipari- és fehérjenövényekkel szembeni technológiai versenyképességének növelése szempontjából. Le kell vonni a tanulságot Kanada prémiumáras fehérjenövény-exportjának sikereiből. Az állapotfelmérés reformja (73/2009/EK tanácsi rendelet 5. fejezetének 68. cikke) értelmében a tagállamok nyújthatnak különleges támogatást a mezőgazdasági termelők részére a mezőgazdasági termékek ideértve a fehérjenövényeket is minőségének és forgalmazásának javítására; ezt a lehetőséget aktívan támogatni kellene. S9

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2012. JANUÁR-SZEPTEMBER FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, 2012. DECEMBER GAZDASÁGELEMZÉS

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.26. SWD(2016) 85 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM 2016. évi országjelentés Magyarország amely a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésével és kiigazításával

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető

Részletesebben

2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS

2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS Az új tagállamok konvergencia-indexe 2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 I. AZ ÚJ TAGÁLLAMOK ÖSSZESÍTETT KONVERGENCIAINDEXE 3 II. AZ ÚJ TAGÁLLAMOK NOMINÁLIS KONVERGENCIÁJA

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben

A magyar agrárgazdaság helyzete

A magyar agrárgazdaság helyzete gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 530 TA NULMÁNY A magyar agrárgazdaság helyzete KAPRONCZAI ISTVÁN UDOVECZ GÁBOR Kulcsszavak: agrár- és élelmiszerpiacok, stabilizáló tényez, távlatos gazdálkodás hiánya,

Részletesebben

Ötven év felettiek helyzete Magyarországon

Ötven év felettiek helyzete Magyarországon LEONARDO PARTNERSHIP PLAS PROJECT Promotions of life long learning as an active strategy sharing experiences for European solution (No. 2011-1-CZ1-LEO04-07096 3) Ötven év felettiek helyzete Magyarországon

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.24. COM(2013) 330 final 2013/0171 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a Portugáliának nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról szóló 2011/344/EU végrehajtási

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség Ungarischer Verband der Forst- und Holzwirtschaft / Hungarian Federation of Forestry and Wood Industries H-112 Budapest, Kuny Domokos utca 13-15. Tel: (1) 355-65-39,

Részletesebben

J/9457. B E S Z Á M O L Ó

J/9457. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/9457. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2008. január

Részletesebben

Munkaerő-piaci diszkrimináció

Munkaerő-piaci diszkrimináció Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. október ISBN 978-963-235-295-4 Munkaerő-piaci diszkrimináció Tartalom Bevezető...2 A diszkrimináció megtapasztalása nem, kor, iskolai

Részletesebben

Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott. 4.../2013. tájékoztatás

Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott. 4.../2013. tájékoztatás Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 4.../2013. tájékoztatás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2013. évi ellenırzési feladatainak végrehajtásához kapcsolódó ellenırzési irányokról Az adózás rendjérıl szóló

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A hazai szántóföldi növénytermelés vetésszerkezete viszonylag egységes képet mutat az elmúlt években. A KSH 2 adatai szerint a vetésterület több mint

Részletesebben

A mezõgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei

A mezõgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei A mezõgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei Dr. Kapronczai István PhD, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgató-helyettese E-mail: kapronczai@akii.hu Az EU-csatlakozást megelőző-,

Részletesebben

GYORSJELENTÉS. e-mail:investor.relations@synergon.hu

GYORSJELENTÉS. e-mail:investor.relations@synergon.hu GYORSJELENTÉS A Synergon Informatika Rt. 2003. január 1-től június 30-ig tartó 6 hónap pénzügyi eredményei Nem auditált, konszolidált Nemzetközi Pénzügyi Jelentés/ Beszámolói Szabályok szerint összeállított

Részletesebben

Vezérigazgatói köszöntô

Vezérigazgatói köszöntô Tartalomjegyzék Vezérigazgatói köszöntő 2 A társaság vezető testületei 4 Az Igazgatóság jelentése 6 Általános gazdasági helyzet 6 A hazai biztosítási piac jellemzői 8 A Generali-Providencia teljesítménye

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

J/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről

J/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről J/19392 A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének országgyűlési beszámolója az ügyészség 2005. évi tevékenységéről 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az ügyészi szervezet 6 2. A büntetőjogi ügyészi tevékenység 8 A) A

Részletesebben

OTP Bank Rt. 2003. évi Éves Jelentése. Budapest, 2004. április 29.

OTP Bank Rt. 2003. évi Éves Jelentése. Budapest, 2004. április 29. OTP Bank Rt. 2003. évi Éves Jelentése Budapest, 2004. április 29. 2 TARTALOM AZ OTP BANK RT. 2003. ÉVI ÜZLETI JELENTÉSE 4 A FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓ BESZÁMOLÓJA A 2003. ÉVI ÉVES BESZÁMOLÓ VIZSGÁLATÁNAK

Részletesebben

Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés -

Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - A 2002-2005 közötti makrogazdasági folyamatok főbb jellemzői A magyar gazdaság teljesítményét befolyásoló világgazdasági háttér 2002-2005 között

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

TERVEZET. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználása. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal. tevékenysége. 2007.

TERVEZET. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználása. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal. tevékenysége. 2007. TERVEZET Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználása Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal tevékenysége 2007. évi beszámoló Budapest, 2008. július Dr. Vass Ilona mb. elnök 1 T A R T A L O

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 43.

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 43. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 43. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236-736-X

Részletesebben

Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban

Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban 532 GAZDÁLKODÁS 57. ÉVFOLYAM 6. SZÁM, 2013 Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban HARANGI-RÁKOS MÓNIKA SZABÓ GÁBOR POPP JÓZSEF Kulcsszavak: bruttó kibocsátás,

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...2 Gazdasági szervezetek...3 Beruházás...4

Részletesebben

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN KLINGER ANDRÁS Az Európához való közeledés nemcsak politikailag és gazdaságilag, hanem az élet minden területén a legfontosabb célkitűzés ma M agyarországon.

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1997): A

Részletesebben

Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek

Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek Tanulmányok Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek Dr. Fazekas Rozália, a KSH főtanácsosa E-mail: r.fazekas@citromail.hu Tokaji Károlyné, a KSH főosztályvezetője E-mail: karolyne.tokaji@ksh.hu

Részletesebben

Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010)

Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010) DR. VAHID YOUSEFI KÓBORI JUDIT Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010) (A hatékonyság értelmezése) A magyar nemzetgazdaságon belül az élelmiszertermelés

Részletesebben

Gazdaság és gazdaságpolitika

Gazdaság és gazdaságpolitika Gazdaság és gazdaságpolitika 188 Makrogazdasági folyamatok és fiskális politika Magyarországon nemzetközi összehasonlításban Palócz Éva 1. Bevezetés 2007. végére a magyar gazdaság jellemzıi, mind a korábbi

Részletesebben

Egyszerű többség. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi

Egyszerű többség. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi pontja Tájékoztató Tolna megye 2009. évi munkaerő-piaci helyzetének alakulásáról Előadó: Dr. Szabó Zsoltné,

Részletesebben

ZÁRÓJELENTÉS. OTKA ny. sz. T 048286. Futamidő: 2005-2006

ZÁRÓJELENTÉS. OTKA ny. sz. T 048286. Futamidő: 2005-2006 ZÁRÓJELENTÉS. OTKA ny. sz. T 048286. Futamidő: 2005-2006 A kutatás a munkatervnek megfelelően két szakaszban került végrehajtásra. Az első szakaszban a japán gazdaságfejlődés problémáit vizsgáltuk, nevezetesen

Részletesebben

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE SZOLNOKI FŐISKOL E SZOLNOKI FŐISKOL TRTLOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLLÓ... 3 I. FEJEZET 6- BN ELFOGDOTT ÉS -BEN MÓDOSÍTOTT CÉLJINK ÉRTÉKELÉSE... 4 I.. MEGÚJULÁSI STRTÉGIÁBN DEFINIÁLT STRTÉGII CÉLOK MEGVLÓSULÁSÁNK

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006. évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun TARTALOMJEGYZÉK I.

Részletesebben

Hosszú Zsuzsanna Körmendi Gyöngyi Tamási Bálint Világi Balázs: A hitelkínálat hatása a magyar gazdaságra*

Hosszú Zsuzsanna Körmendi Gyöngyi Tamási Bálint Világi Balázs: A hitelkínálat hatása a magyar gazdaságra* Hosszú Zsuzsanna Körmendi Gyöngyi Tamási Bálint Világi Balázs: A hitelkínálat hatása a magyar gazdaságra* A hitelkínálat elmúlt évekbeli alakulását, szerepének jelentőségét vizsgáljuk különböző megközelítésekben,

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2014. március végi helyzetéről 2014. április * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Társadalompolitika és intézményrendszere

Társadalompolitika és intézményrendszere Társadalompolitika és intézményrendszere 256 Foglalkoztatás, intézményrendszer és foglalkoztatáspolitika Scharle Ágota 1. Bevezetés tendenciák a foglalkoztatásban Tanulmányunkban a foglalkoztatás és a

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2014. július végi helyzetéről 2014. augusztus * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu

Részletesebben

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából című kutatás A program vezetője: Kovács Róbert A kutatás vezetője: Zsugyel János Készítette:

Részletesebben

Agricultural Policies in OECD Countries: Monitoring and Evaluation 2005 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Agricultural Policies in OECD Countries: Monitoring and Evaluation 2005 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Agricultural Policies in OECD Countries: Monitoring and Evaluation 2005 Summary in Hungarian Mezőgazdasági politika az OECD országokban: megfigyelés és értékelés, 2005 Összefoglalás magyarul VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2016.4.12. COM(2016) 221 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A jelenlegi állás és a lehetséges további lépések a vízumpolitika területén egyes

Részletesebben

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról Beszámoló a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése 2011. május 25-i ülésére a kamara 2010. évben végzett munkájáról Előterjesztő: Dr. Sziráki András elnök 2 Tisztelt Küldöttgyűlés!

Részletesebben

A pénzügyi válság hatásai és a kilábalás

A pénzügyi válság hatásai és a kilábalás A pénzügyi válság hatásai és a kilábalás Hajdu Emese Megjelent: Agrártámogatások és -pályázatok c. szakkönyvben 2008-ban. RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft, Budapest. 1. A krízis kiváltó okai és a jelenlegi

Részletesebben

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 161. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 161. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára, 2006.7.31. L 210/25 A TANÁCS 1083/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról

Részletesebben

Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez!

Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA HUMÁN INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez! HIOP 1.3. 2006. március 17. Fájl neve: HIOP 1.3. 060317 Oldalszám összesen: 49 oldal

Részletesebben

HELYZETJELENTÉS AZ ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENİRZÉSI HIVATAL ÁLLAPOTÁRÓL

HELYZETJELENTÉS AZ ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENİRZÉSI HIVATAL ÁLLAPOTÁRÓL HELYZETJELENTÉS AZ ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENİRZÉSI HIVATAL ÁLLAPOTÁRÓL (a Pénzügyminisztérium átadás-átvételi dokumentumának melléklete) 2010. május Tartalomjegyzék Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatal átadás-átvételi

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet A MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI VIDÉKI TÉRSÉGEINKBEN AKI

Agrárgazdasági Kutató Intézet A MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI VIDÉKI TÉRSÉGEINKBEN AKI Agrárgazdasági Kutató Intézet A MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI VIDÉKI TÉRSÉGEINKBEN AKI Budapest 2012 AKI Agrárgazdasági Könyvek 2012.. szám Kiadja: az Agrárgazdasági Kutató Intézet

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja NYUGDÍJ a nyugdíjrendszer jövőjéről a kötelező nyugdíjbiztosítás öregségi nyugdíj korhatár korkedvezmény; korengedmény korrekció nyugdíjemelés nyugdíjprémium rokkantsági nyugdíj hátramaradotti ellátások

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július Budapest, 2002. április Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI

Részletesebben

KHEOPS Tudományos Konferencia, 2011. AMBRUS ATTILÁNÉ Egyetemi főtanácsadó 1, NYME KTK, Sopron. Az egyéni vállalkozók adó és járulékterheinek alakulása

KHEOPS Tudományos Konferencia, 2011. AMBRUS ATTILÁNÉ Egyetemi főtanácsadó 1, NYME KTK, Sopron. Az egyéni vállalkozók adó és járulékterheinek alakulása KHEOPS Tudományos Konferencia, 2011. AMBRUS ATTILÁNÉ Egyetemi főtanácsadó 1, NYME KTK, Sopron Az egyéni vállalkozók adó és járulékterheinek alakulása A vállalkozások adóterheinek könnyítése évek óta napirenden

Részletesebben

erőforrás Birtokpolitika Földárak, haszonbérleti díjak

erőforrás Birtokpolitika Földárak, haszonbérleti díjak Atermőföld mint erőforrás Birtokviszonyok Birtokpolitika Földárak, haszonbérleti díjak At termőföld fogalma termőföld: az a földrészlet, l amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJA 2007-2013

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJA 2007-2013 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUMA 1. AZ OPERATÍV PROGRAM MEGNEVEZÉSE, TAGÁLLAM A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJA 2007-2013 Budapest, 2008. augusztus

Részletesebben

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás Bukodi Erzsébet: Női munkavállalás és munkaidő-felhasználás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.20. COM(2010) 777 végleges A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010.

GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010. K A R D O S K Ú T K Ö Z S É G I Ö N K O R M Á N Y Z A T Képviselő-testületének GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010. Kardoskút, 2007. március 22. 1 Előterjesztés Kardoskút Község Képviselő-testületének 2007.

Részletesebben

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása Magyarország-Szlovákia Phare CBC 2003 Program Üzleti infrastruktúra, innováció és humáner forrás-fejlesztés a határ mentén Regionális Vállalkozói Együttm ködés HU2003/004-628-01-21 A határmenti vállalkozások

Részletesebben

EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en)

EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en) EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en) EUCO 37/13 CO EUR 5 CO CL 3 FEDŐLAP Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk EURÓPAI TA ÁCS 2013. FEBRUÁR 7 8. KÖVETKEZTETÉSEK (TÖBBÉVES

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus. Kiss Judit

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus. Kiss Judit MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus Kiss Judit AGRÁRKERESKEDELMÜNK A CEFTA-VAL Habár az agrárgazdaság súlya csökkenő tendenciát mutat a magyar kivitelben, az elkövetkezendő

Részletesebben

A borpiac közös szervezésének reformja

A borpiac közös szervezésének reformja A borpiac közös szervezésének reformja A Bizottság által elfogadott, a Tanács és az Európai Parlament elé terjesztett rendelettervezet 2007/07/04 A fenntarthatóság három eleme A borágazat fenntarthatósága

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége

Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége Elfogadta: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 57/2014. (IV.30.)

Részletesebben

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÁLTAL FENNTARTOTT INTÉZMÉNYEK ÉS 100% TULAJDONÚ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA Készítette: Kanyik Csaba Szollár Zsuzsa Dr. Szántó Tamás Szombathely,

Részletesebben

Stratégiai Főosztály 2. sz. melléklet. Magyarország pozíciós alapelvei a Közös Agrárpolitika jövőjéről

Stratégiai Főosztály 2. sz. melléklet. Magyarország pozíciós alapelvei a Közös Agrárpolitika jövőjéről Stratégiai Főosztály 2. sz. melléklet Magyarország pozíciós alapelvei a Közös Agrárpolitika jövőjéről A magyar mezőgazdaság számára 2004-től a közös agrárpolitika meghatározó szereppel bír. A közösség

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

Forrás: GVI. Forrás: GVI

Forrás: GVI. Forrás: GVI Gazdasági Havi Tájékoztató 2009. december A KKV Körkép a Figyelő, a Gazdaság- és Vállalkozáskutató ntézet (GV) és a Volksbank közös kutatása, amely azt tűzte ki célul, hogy negyedéves rendszerességgel,

Részletesebben

Üzemi óvodák 1945 és 1975 között

Üzemi óvodák 1945 és 1975 között Aczél Zsófia ez közös gond volt, minden dolgozó anya közös gondja Üzemi óvodák 1945 és 1975 között A hazai óvodarendszer speciális eleme, a vállalati óvodák kialakulásának a története elsősorban a kisgyermekek

Részletesebben

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV Munkaügyi Központja A MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA 2014. I. NEGYEDÉV Pápa Zirc Devecser Ajka Veszprém Várpalota Sümeg Balatonalmádi Tapolca Balatonfüred Veszprém megye 8200 Veszprém, Megyeház

Részletesebben

A magyar kormányzat főbb megállapításai a gazdaság állapotáról

A magyar kormányzat főbb megállapításai a gazdaság állapotáról A magyar kormányzat főbb megállapításai a gazdaság állapotáról Az elmúlt időszakban beérkező információk a makrogazdasági környezet javulásáról tanúskodnak Magyarországon. Elsősorban a gazdaság finanszírozási

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Felmérés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Készítette: Balogh Zoltán, Dr. Czeglédi

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2004.11.20. L 345/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) A BIZOTTSÁG 1973/2004/EK RENDELETE (2004. október 29.) az 1782/2003/EK tanácsi rendelet IV. és IVa. címeiben meghatározott támogatási rendszereket,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.1.22. COM(2014) 21 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Energiaárak

Részletesebben

0,40 0,30 0,20 0,10 0,00 -0,10 -0,20 -0,30 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 -2,0 -4,0 -6,0 -8,0

0,40 0,30 0,20 0,10 0,00 -0,10 -0,20 -0,30 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 -2,0 -4,0 -6,0 -8,0 Gazdasági Havi Tájékoztató 2009. november 2009 októberében immár huszonnegyedik alkalommal került sor a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (MKK GV) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely

Részletesebben

Társaság címe: H-9027 Győr, Martin u. 1. Ágazati besorolás: 2015. I-IV. negyedév Telefon: 06 96 624-460 Telefax: 06 96 624-006 adam.steszli@raba.

Társaság címe: H-9027 Győr, Martin u. 1. Ágazati besorolás: 2015. I-IV. negyedév Telefon: 06 96 624-460 Telefax: 06 96 624-006 adam.steszli@raba. A RÁBA Nyrt. I-IV. negyedéves jelentése Nem auditált, konszolidált negyedéves jelentés a Nemzetközi Pénzügyi Jelentéskészítési Szabványok (IFRS) szerint A Társaság neve: RÁBA Járműipari Holding Nyrt. Társaság

Részletesebben

4. ÖTÉVES ADÓ- ÉS MUNKÁLTATÓI JÁRULÉK CSÖKKENTÉSI PROGRAM

4. ÖTÉVES ADÓ- ÉS MUNKÁLTATÓI JÁRULÉK CSÖKKENTÉSI PROGRAM 4. ÖTÉVES ADÓ- ÉS MUNKÁLTATÓI JÁRULÉK CSÖKKENTÉSI PROGRAM A Kormány 100 lépés programja keretében már 2006-ban megkezdődik az emberek, a vállalkozások adóterheinek csökkentése, intézkedések sora szolgálja

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 4 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

A FEJÉR MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2015. JÚNIUS 25-I ÜLÉSÉRE

A FEJÉR MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2015. JÚNIUS 25-I ÜLÉSÉRE E LŐTERJESZTÉS A FEJÉR MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2015. JÚNIUS 25-I ÜLÉSÉRE 1. IKTATÓSZÁM:33-6/2015. MELLÉKLET: TÁRGY: Tájékoztató a megyei vetőmag-előállítás helyzetéről, jelentőségéről és jövőbeni kihívásairól

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE & "is AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 8.12.2004 COM(2004) 779 végleges Javaslat A TANÁCS RENDELETE a Kínai Népköztársaságból származó kumarin behozatalára a 769/2002/EK rendelettel kivetett

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely a következő dokumentumot kíséri. Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely a következő dokumentumot kíséri. Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.5.10. SWD(2012) 126 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely a következő dokumentumot kíséri Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE a közös

Részletesebben

Aranyszárny CLaVis. Nysz.: 17386

Aranyszárny CLaVis. Nysz.: 17386 Aranyszárny CLaVis rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítás különös feltételei (G75/014) Hatályos: 014. március 15. Módosítva: 014. november 1. Nysz.: 1786 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Papp Gábor Előadás, 2007. október 19. Bűnözés és vándorlás

Papp Gábor Előadás, 2007. október 19. Bűnözés és vándorlás Papp Gábor Előadás, 2007. október 19. Bűnözés és vándorlás Előadásomban arra teszek kísérletet, hogy a bűnözés és a vándorlás kapcsolatát, annak lehetséges megközelítési módjait elméletileg és módszertanilag

Részletesebben

Kockázatelemzés, kockázatmérséklés, cselekvési tervek Dr. Tatay Tibor Dr. Pataki László

Kockázatelemzés, kockázatmérséklés, cselekvési tervek Dr. Tatay Tibor Dr. Pataki László Kockázatelemzés, kockázatmérséklés, cselekvési tervek Dr. Tatay Tibor Dr. Pataki László Megjelent: az Agrártámogatások és-pályázatok kézikönyv 2008 december, Raabe Kiadó 1. Kockázat és kockázatvállalás

Részletesebben

Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon

Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon Központi Statisztikai Hivatal 2011. április Tartalom Összefoglaló...2 A közúthálózat útkategóriánkénti összetétele...2 Gépjárműállomány alakulása...4 Közúti közlekedési

Részletesebben

Társasági adó, SZJA, bevallások tapasztalatai, valamint tájékoztató a 2013. évi Szja 1+1%-ról

Társasági adó, SZJA, bevallások tapasztalatai, valamint tájékoztató a 2013. évi Szja 1+1%-ról Társasági adó, SZJA, KATA és KIVA bevallások tapasztalatai, valamint tájékoztató a 2013. évi Szja 1+1%-ról NAV Győr-Moson-Sopron Megyei Adóigazgatósága sajtótájékoztató háttéranyag Győr, 2014. szeptember

Részletesebben

NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Nemzetközi kereskedelempolitika: Protekcionizmus vs. szabadkereskedelem NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 10-1

Részletesebben

JELENTÉS A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYMINISZTEREK TANÁCSA

JELENTÉS A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYMINISZTEREK TANÁCSA NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM JELENTÉS A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYMINISZTEREK TANÁCSA ÁLTAL 2009. JÚLIUS 7-ÉN A TÚLZOTT HIÁNY ELJÁRÁS KERETÉBEN KIADOTT AJÁNLÁS MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN HOZOTT INTÉZKEDÉSEKRŐL

Részletesebben

Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója.

Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója. Kiskunmajsa Város Polgármesterétől E l ő t e r j e s z t é s a Képviselő-testület 2010. december 22-i ülésére. Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója. Az előterjesztés

Részletesebben