0,40 0,30 0,20 0,10 0,00 -0,10 -0,20 -0,30 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 -2,0 -4,0 -6,0 -8,0

Átírás

1 Gazdasági Havi Tájékoztató november 2009 októberében immár huszonnegyedik alkalommal került sor a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (MKK GV) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint cég megkeresésével készül félévente a területi kamarák közremőködésével. Ez a legkiterjedtebb, legtöbb céget felmérı vállalati konjunktúra-vizsgálat Magyarországon, és része az Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedı európai konjunktúra-vizsgálatának is. A megkeresett vállalkozások közül ez év októberében 1383 cég töltötte ki kérdıívünket vizsgálatunk ennyi vállalati vezetı válaszain alapul. A GV októberi konjunktúra-vizsgálatának eredményei szerint a vállalati várakozások immár pozitív irányba módosultak és egyértelmő fordulópontot jeleznek a gazdasági válság 2009 harmadik negyedévében elért mélypontját követıen. Mivel a GV vállalati konjunktúramutatója jó indikátora a GDP növekedési ütemében bekövetkezett változásoknak, az eredmények alapján a gazdasági növekedésre vonatkozóan is pozitív fordulatot várhatunk, bár azt még nem tudhatjuk, ezt a javulást követi-e esetleg újabb csökkenés. A recessziónak ugyanis még nincs vége, amit egyértelmően jelez, hogy még mindig a negatív tartományban található a GV konjunktúramutató értéke és továbbra is magas szinten áll a GV vállalati bizonytalansági mutató, ami azt jelzi, hogy az üzleti szférán belül nem egyöntető a javuló tendenciák érzékelése. A konjunktúramutató értékének legjelentısebb javulását a többségi külföldi tulajdonban levı, a nagy és közepes mérető, a döntıen exportáló, valamint az iparban mőködı cégek körében tapasztaltuk. A javuló várakozások ellenére a vállalatok többsége továbbra is a beruházások elhalasztásával reagál a gazdasági válságra. Az utóbbi egy évben az exportértékesítés az 1998 óta tapasztalt legmeredekebb visszaesést produkálta és ez csak 2009 áprilisa óta javult kis mértékben. A versenyszektorba tartozó cégek várható munkaerı-keresletében kismértékő javulás, illetve a kereslet csökkenésének megállása várható a következı hónapokban. Fordulóponton a magyar cégek várakozásai A gazdasági válság hatására tavaly októbertıl megfigyelhetı, szinte szabadesésszerő csökkenés után az októberi felmérés szerint negyedévében a gazdasági válság elérte mélypontját. A GV legutóbbi konjunktúra-vizsgálatának eredményei azt mutatják, hogy a vállalati várakozások pozitív irányba módosultak és egyértelmő fordulópontot jeleznek. A GV konjunktúra-vizsgálatának eddigi eredményeit a GDP alakulásával összevetve megállapítható, hogy a GV vállalati konjunktúramutatója jó indikátora a GDP növekedési ütemében bekövetkezett változásoknak. Így az eredmények alapján a gazdasági növekedésre vonatkozóan is pozitív fordulatot várhatunk, bár azt még nem tudhatjuk, ezt követi-e esetleg újabb csökkenés. A gazdaság visszaesésének, a recessziónak ugyanis még nincs vége, amit egyértelmően jelez, hogy még mindig negatív tartományban található a GV konjunktúramutató értéke (-9%). Ezen kívül továbbra is magas szinten áll a GV vállalati bizonytalansági mutató (2), ami azt jelzi, hogy az üzleti szférán belül nem egyöntető a javuló tendenciák érzékelése. A cégek bizonyos csoportjai már megkezdték a kilábalást, míg másokra még mindig erısen hat a belsı és a külsı kereslet visszaesése, illetve továbbra is romló kilátásokkal kell szembenézniük ,0 6,0 4,0 2,0-2,0-4,0-6,0 GV Konjunktúra Mutató és Bizonytalansági Mutató alakulása, KM (bal tengely) BM (jobb tengely) A GDP és a Konjunktúra Mutató alakulása, GDP adatok = naptári hatások kiszőrésével, növekedési ütemek, elızı év azonos idıszaka = 10 tényadatok --- becslés GDP (bal tengely) KM (jobb tengely) 0,52 0, ,0 Tel: (1) ; Fax: (1) ; gvi@gvi.hu; nternet: ügyvezetı igazgató: Dr. Tóth stván ános

2 A konjunktúramutató minden részindikátora fordulópontot jelez a beruházásokat, az építési- és a gépberuházásokat kivéve. Az idei októberi eredményeket a korábbi évek októberi felvételeivel összevetve viszont azt is láthatjuk, hogy most értük el a legmélyebb pontot a felmérés kezdete, 1998 óta. A cégek tulajdonosi összetétele szerint ugyan minden cégcsoportnál a konjunktúramutató emelkedése érzékelhetı, de nagyon különbözı mértékőek ezek a mozgások. A többségében külföldi tulajdonban levı cégeknél látható a legnagyobb pozitív elmozdulás: 24 százalékpontos javulásról beszélhetünk és a konjunktúramutató immár pozitív. Ezzel szemben a tisztán magyar tulajdonban levı cégek körében mindössze 5 százalékpontos elmozdulást láthatunk és a mutató értéke továbbra is mélyen a negatív tartományban van. Cégnagyság szerint osztályozva a válaszadókat azt láthatjuk, hogy a fordulópontot legerısebben a nagy és közepes cégek érzékelték, a mikro- és a kis cégek esetében pedig kisebb elmozdulást tapasztaltunk. Exportaktivitás szerint minél nagyobb az export aránya az adott cég árbevételében, annál jelentısebb pozitív irányú változásról beszélhetünk és egyedül a döntıen exportálók csoportjában került pozitív tartományba a konjunktúramutató. A fordulópont minden gazdasági ágban érezhetı, legszembetőnıbben az iparban, ahol -16%-ról -4%-ra nıtt a konjunktúramutató értéke, kevésbé pedig az építıiparban, ahol -16%-ról -10%-ra történt elmozdulás. A kereskedelemben és az egyéb szolgáltatásoknál egyöntetően 6 százalékpontos javulást figyelhetünk meg. Beruházások A javuló várakozások ellenére a cégek továbbra is a beruházások elhalasztásával reagálnak a gazdasági válságra, ami továbbra is mélybe húzza mind az építési beruházásokat, mind pedig a gépberuházásokat. Ez a tény mindenképpen a válság várható elhúzódó voltára figyelmeztet. Az elmaradó fejlesztések hátráltatni fogják azt, hogy a fellendülés kezdetekor a cégek késedelem nélkül tudjanak reagálni a megújuló és minden bizonnyal átrendezıdı keresletre. Továbbra is kedvezıtlen jel, hogy a beruházási aktivitás csökkenése immár 2000 nyarától kezdıdıen megfigyelhetı ez a tendencia csak folytatódott 2008 áprilisa óta. Ezen a helyzeten úgy látszik, nem segít az uniós forrásoknak a gazdaságba áramoltatása, illetve az ezek segítségével megvalósuló beruházási aktivitás-többlet nem változtatta meg a beruházási aktivitás romló tendenciáját. Továbbra is kulcsszerepet játszik az építési beruházások szinte teljes hiánya (a válaszadó cégek 62%-a nem tervez beruházást, és további 11%-uk csökkenteni szándékozik a beruházások volumenét), amelyek így immár öt éve a negatív tartományban mozognak. A gépek vásárlására vonatkozó beruházási aktivitás csökkenése leginkább a ,6 0, ,5-0,6 A GV Konjunktúra Mutató a cégek mérete szerint (létszám, fı), x x nincs x-50% 51-x% GV Konjunktúra Mutató a külföldi tulajdon aránya szerint, Az összes beruházás várható alakulása, Építési beruházások (BEVX1) és Gépberuházások (BGVX1) várható alakulása, bevx1 bgvx1 Tel: (1) ; Fax: (1) ; gvi@gvi.hu; nternet: ügyvezetı igazgató: Dr. Tóth stván ános 2/8

3 teljes egészében vagy többségében magyar tulajdonban levı cégekre jellemzı, míg a tisztán külföldi tulajdonú cégek körében várhatóan növekszik a beruházási aktivitás. Az építési beruházások tekintetében a gazdasági ágak között az egyéb szolgáltatatásban és az iparban a legrosszabb a helyzet: a cégek 49-50%-a szándékozik csökkenteni a beruházási volument, illetve nem tervez beruházást. A beruházási aktivitás egészét nézve nincs jelentıs különbség a gazdasági ágak között: mindenütt 46-56%-ra tehetı a nem beruházó, vagy a beruházási aktivitás csökkentését tervezı cégek aránya. Legnagyobb arányban a kereskedelmi és egyéb szolgáltató cégek állították le beruházásaikat. Munkaerı-kereslet A versenyszektorba tartozó cégek várható munkaerıkeresletében kismértékő javulás, illetve a kereslet csökkenésének megállása várható. Nem tudjuk azonban, hogy mennyire szezonális hatásokról, illetve mennyire középtávú, a válság mérséklıdésével kapcsolatos tendenciáról van szó. A létszámot csökkenteni szándékozó cégek aránya mérséklıdött az áprilisi szinthez képest (28% szemben a korábbi 36%-kal). Ez az arányváltás megoszlik a létszámot megtartani szándékozó cégek arányának növekedése, és a létszámbıvítést tervezık súlyának emelkedése között. A foglalkoztatottak számának növelése leginkább a nagyobb cégekre, az exportálókra és a tisztán külföldi tulajdonban levıkre jellemzı. Fontos azonban megjegyezni, hogy pont e kategóriáknál az elbocsátást tervezı cégek aránya is magas, így adódik az, hogy a munkaerı-kereslet e csoportoknál összességében alacsonyabb, mint a mikro cégeknél. A munkaerı-kereslet legnagyobb mértékő várható csökkenése az iparban és a kereskedelemben következhet be, ahol a cégek 30-34%-a tervezi csökkenteni a foglalkoztatottak számát, legkevésbé pedig az építıiparban, ahol 18%-uk. A létszámfelvételt tervezı cégek aránya az építıiparban a legmagasabb (17,5%), ami ellentmondani látszik az építıipari cégek egyéb várakozásainak. A belföldre termelı cégeket leginkább a létszám megtartása jellemzi, míg az exportálóknál mind a létszámfelvétel, mind a további elbocsátás várhatóan gyakrabban fordul elı. Forgalom, kapacitáskihasználás A kapacitáskihasználás átlagos szintje kismértékben nıtt április óta és 74%-ot ért el, ami még mindig az egyik legalacsonyabb érték a kutatás kezdete óta. A mutató értéke nıtt az exportáló cégeknél, valamint a külföldi tulajdonban levı vállalatoknál (81% és 79%). A legalacsonyabb kapacitáskihasználás a mikrovállalkozásokra és a tisztán magyar tulajdonú cégekre a jellemzı (66,8% és 72,1%). Az összes értékesítés múltbeli alakulásában 2006 októberétıl megfigyelhetı romló tendencia is megtört és a Tel: (1) ; Fax: (1) ; gvi@gvi.hu; nternet: ügyvezetı igazgató: Dr. Tóth stván ános 3/ % 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % Tervezett létszámváltozás a következı félévben, Várható létszámalakulás a következı fél évben, (%), csökken nem változik nı GV Kapacitások várható kihasználása,

4 mutató az áprilisi szinten stabilizálódott. Ez a nagyon alacsony -50%-os szint azt is jelenti, hogy 50 százalékponttal nagyobb az értékesítés volumenének csökkenését, mint a növekedését jelzı cégek aránya. A csak belföldre termelı cégek 9%-ánál nıtt az értékesítés volumene, a jelentısebb mértékben exportálóknál ez az arány 6-9%-ot tett ki, miközben a csökkenést jelzı cégek aránya 70%-ra rúgott. Hasonlóan az idei áprilisi felvételhez, ezek az adatok olyan jelenségrıl tudósítanak, amely szerint az értékesítés visszaesése a vállalati szféra majdnem egészét érintette. A piacszőkülés általános és majdnem mindenki által megtapasztalt jelenség maradt 2009 elsı három negyedévében. Azaz már nemcsak az exportpiacok beszőkülése számít a válság egyik megjelenésének, hanem a belföldi kereslet drasztikus csökkenése is. Emellett továbbra is a külföldi tulajdonban levı cégek azok, amelyeknél a legkevésbé vehetı észre az értékesítési volumen csökkenése. Cégnagyság szerint az látható, hogy míg korábban a mikro-cégek voltak a leginkább kedvezıtlen helyzetben, addig 2008 októbere óta a nagyvállalkozások értékesítési piacai omlottak össze leginkább (64%-uknál az elmúlt félévben is csökkent az értékesítés volumene) ben drámai tendenciák zajlottak le az exportértékesítés terén. Az exportáló cégek 55,3%-ánál csökkent az export volumene az elmúlt fél évben és csak 13%-uk tudta növelni exporteladásait, ami alacsonyabb, mint a tavaly októberi, vagy idén áprilisi szintek. A 2008 októberétıl bekövetkezett visszaesés az 1998 óta tapasztalt legnagyobb meredekségő zuhanás. Az exportértékesítés csökkenése leginkább az iparvállalatok és a döntıen exportáló cégek körében figyelhetı meg. A külföldi tulajdonban levı cégek helyzete e téren sokat romlott a korábbiakhoz képest: míg tavaly októberben még 41%-uk növelni tudta az értékesítés volumenét, addig az elmúlt félévben 51%-uknál csökkentek az exporteladások és csak a cégek 13%-a volt képes növelni az export-árbevételét. Hasonló folyamat játszódott le a nagyobb (több mint 250 fıt foglalkoztató) cégek körében is: az elmúlt hat hónapban már 55%-uk kénytelen volt szembenézni az exportvolumen csökkenésével. Április óta kismértékben javult a helyzet és lassult az exportértékesítés visszaesése. Komoly pozitív változást jelent, hogy az exporteladások alakulására vonatkozó várakozások számottevıen javultak az elmúlt félévhez képest. Míg áprilisban a cégek 37%-a számított csökkenésre, addig most októberben csak 24%-uk számít ugyanerre és 21%-uk az exporteladások volumenének növekedésére. Ezeket a várakozásokat megalapozottnak kell tekintenünk, ha figyelembe vesszük az fo megfelelı adatait, amelyek a német vállalati szektor javuló üzleti kilátásairól tanúskodnak. Ez pedig Németországban a kereslet, és ezen belül az import iránti kereslet várható növekedését vetíti elıre. 0, ,50-0,60 0, ,5 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 0,6 0,5 - Összes értékesítés alakulása az elmúlt félévben, Export árbevétel volumenének alakulása az elmúlt fél évben, Az export várható alakulása (rendelésállomány), csökkenni fog nem változik növekedni fog Az export rendelésállomány várható alakulása Tel: (1) ; Fax: (1) ; gvi@gvi.hu; nternet: ügyvezetı igazgató: Dr. Tóth stván ános 4/8

5 Újabb bíztató jelek: továbbra is javulnak a világgazdaság és az eurózóna gazdaság kilátásaira vonatkozó szakértıi vélemények A világgazdaság várható kilátásaira vonatkozó szakértıi felmérés, a müncheni fo és a párizsi Nemzetközi Kereskedelemi Kamara (CC) közös kutatása, szerint a világgazdaság konjunkturális kilátásaira vonatkozó vélemények 2009 utolsó negyedévében immár harmadik alkalommal javulnak, melynek hátterében a közeljövıre vonatkozó gazdasági kilátások javulása, és a jelenlegi gazdasági helyzet enyhébb megítélése áll. A világgazdaság jelenlegi fellendülésének hajtóerejét elsısorban Brazília és az ázsiai országok dinamikus gazdasági fejlıdése jelenti. A bizalmi index az ázsiai országok esetében felülmúlta hosszú távú átlagát. A jelenlegi üzleti helyzetet határozottan kedvezıtlennek látják minden régióban, az üzleti várakozásokat azonban a közép- és kelet-európai országok kivételével mindenütt erıs optimizmus jellemzi. Az fo eredményei szerint az eurózónára vonatkozó bizalmi index 2009 negyedik negyedévében immár a harmadik egymást követı negyedévben javul. A kedvezı tendencia fıként annak köszönhetı, hogy a következı fél évre vonatkozó várakozások optimistábbakká váltak, de emellett a jelenlegi üzleti helyzet megítélése is javult kissé. Világgazdasági helyzet A párizsi Nemzetközi Kereskedelemi Kamara (CC) és a müncheni fo gazdaságkutató intézet szakértıi felmérése szerint a világgazdaságra vonatkozó kilátások 2009 negyedik negyedévében immár harmadik alkalommal javulnak. Ennek oka egyrészt a következı hat hónapra vonatkozó kilátások javulása, másrészt a jelenlegi gazdasági helyzet kevésbé negatív megítélése. A világgazdasági fellendülés hajtóerejét elsısorban a brazil, valamint az indiai, a kínai és a többi ázsiai ország gazdaságának dinamikus fejlıdése jelenti. A bizalmi index javulása minden nagyobb gazdasági régióra jellemzı, különösen az ázsiai országokra, mely esetben az indikátor még hosszú távú átlagát is felülmúlta. Az üzleti bizalom jelentıs mértékő javulása figyelhetı meg Nyugat-Európa és Észak-Amerika esetében is 2009 utolsó negyedévében. Az üzleti várakozásokat a közép- és kelet-európai országok kivételével mindenütt erıs optimizmus jellemzi. Ezzel szemben a jelenlegi üzleti helyzetet továbbra is határozottan kedvezıtlennek ítélik minden régióban, habár ez a mutató is javult a megelızı negyedévhez képest. A jelenlegi üzleti helyzetet különösen rossznak látják az eurózónában, Észak-Amerikában, Közép- és Kelet- Európában, valamint Oroszországban. A 2009-es évre (a teljes nemzetközi gazdaságra) átlagosan 2,5%-os inflációs rátát várnak a szakértık, mely jóval alacsonyabb, mint a 2008-ra becsült adat (5,4%). A várakozások szerint a következı hat hónapban csak enyhe áremelkedés lesz tapasztalható. A kedvezıbb gazdasági kilátásokkal összhangban a szakértık szinte minden ország esetében a rövid és hosszú távú kamatlábak emelkedését prognosztizálják a következı hat hónapra. Az fo tanulmánya szerint az euró jelenleg százalék 30 Tel: (1) ; Fax: (1) ; gvi@gvi.hu; nternet: ügyvezetı igazgató: Dr. Tóth stván ános 5/ Forrás: A bruttó hazai termék (GDP) negyedéves volumenindexei az Amerikai Egyesült Államokban, szezonálisan és naptári hatással kiigazított adatok, elızı év azonos idıszaka = 10%, negyedév 1961 Az Amerikai Egyesült Államok ipari termelésének volumenindexei, szezonálisan kiigazított negyedéves adatok, százalék (elızı negyedév=%), negyedév Forrás:

6 felülértékelt, az USA-dollár, a japán jen és az angol font árfolyama pedig megfelelı. Az eurózóna gazdasági helyzetére vonatkozó szakértıi kilátások Az fo felmérésein alapuló eredmények szerint az eurózónára vonatkozó bizalmi index 2009 negyedik negyedévében ismét javul, immár a harmadik egymást követı negyedévben. (2007 végétıl hat negyedéven át romlott a mutató, mélypontját 2009 elején érve el.) A kedvezı eredmény hátterében elsısorban a következı hat hónapra vonatkozó kilátások javulása áll, de a jelenlegi üzleti helyzet megítélése is pozitívabbá vált. Ez megerısíti a várakozást, hogy az euróövezet gazdaságának fellendülése 2010 elsı felében is folytatódni fog. A következı fél évre vonatkozó üzleti várakozások az euróövezet minden országában javultak. A legderőlátóbb véleményt az olasz, német és holland szakértık jelezték. A spanyol és görög szakértık óvatosabban nyilatkoztak, de mégis kevésbé pesszimistán, mint az elızı negyedévben. Az egész euróövezeten belül kizárólag Írországban számítanak a gazdaság további romlására a következı fél évet tekintve. A jelenlegi üzleti helyzet megítélése majdnem minden országban igen kedvezıtlen maradt. A 2009-es év egészére vonatkozó inflációs várakozások átlagosan 0,7%-ot mutatnak az eurózónában, amely jóval alulmúlja az Európai Központi Bank inflációs célkitőzését. A szakértık a következı fél évet tekintve magasabb inflációs rátára és a jegybanki alapkamatok növelésére számítanak. A megkérdezett szakértık úgy látják, az USA-dollár és az angol font alulértékelt az euróval szemben, mindazonáltal a következı fél évet tekintve nem a dollár felértékelıdésére, hanem a jelenlegi árfolyamszint stabilizálódására számítanak. Forrás: fo ( százalék Az üzleti bizalom megítélése az eurózónában, az fo világgazdasági felmérése szerint (fo World Economic Climate for the Euro Area, 1995=%), negyedév negyedév Üzleti bizalom elenlegi üzleti helyzet Várakozások Forrás: százalék Forrás: Eurostat A bruttó hazai termék (GDP) volumenindexei az EU-ban (27 tagállam), szezonálisan kiigazított negyedéves adatok, (százalék, %=elızı év azonos idıszaka), Tel: (1) ; Fax: (1) ; gvi@gvi.hu; nternet: ügyvezetı igazgató: Dr. Tóth stván ános 6/8

7 Üzleti bizalmi indexek - nemzetközi tendenciák A müncheni fo gazdaságkutató intézet német iparra és kereskedelemre vonatkozó bizalmi indexének értéke 2009 novemberében ismét jelentısen emelkedett. A kedvezı eredmény annak köszönhetı, hogy a megkérdezett vállalatvezetık ismét arról számoltak be, hogy jelenlegi üzleti helyzetüket kevésbé érzik kedvezıtlennek, mint az elmúlt hónapban. Emellett a következı fél évre vonatkozó kilátásaik megítélése is tovább javult. A kutatók úgy látják, hogy a német gazdaság jó úton halad a növekedés felé. A francia statisztikai hivatal (NSEE) novemberi felmérésének eredményei szerint a vállalatvezetık úgy látják, hogy a francia ipari konjunktúra stabilizálódik 2009 végén. Az NSEE üzleti bizalmi indexe stagnál: hét hónapos emelkedés után az októberi hosszú távú átlagos értékéhez képest még mindig alacsony szinten maradt, és úgy tőnik, a mutató immár elérte a kedvezıtlen zóna határát. A német vállalkozások várakozásai A müncheni fo gazdaságkutató intézet német iparra és kereskedelemre vonatkozó bizalmi indexe 2009 novemberében újfent jelentıs mértékben emelkedett. A megkérdezett vállalatvezetık ismét azt jelezték, hogy kevésbé elégedetlenek jelenlegi üzleti helyzetükkel, mint októberben, és a következı hat hónapra vonatkozó kilátásaik megítélése is javult. A német szakértık véleménye szerint a pozitív és negatív várakozások egyensúlyba kerültek és a német gazdaság a fellendülés irányába tart. Az ipari vállalkozások körében jelentısen javult az üzleti bizalom az elızı hónaphoz képest. A megkérdezettek sokkal kevésbé elégedetlenek jelenlegi üzleti helyzetükkel, mint októberben, és következı fél éves kilátásaik is javultak. A vállalatvezetık exportlehetıségeiket is jobbnak ítélik meg, mint múlt hónapban. Az ipari vállalatok létszámgazdálkodási terveire már kevésbé jellemzı a létszámcsökkentés, mint az elmúlt idıszakban Az üzleti bizalom megítélése Németországban az iparban és a kereskedelemben, az fo vállalati konjunktúra felmérése szerint, 2000=%, jan nov Forrás: Üzleti bizalom elenlegi üzleti helyzet Várakozások A kis- és nagykereskedelemben a bizalmi index értéke hasonló mértékben emelkedett. A következı fél évre vonatkozó várakozások mindkét gazdasági ágban kevésbé borúlátóak, mint októberben. A kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozások némileg kedvezıbbnek látják jelenlegi üzleti helyzetüket is, a nagykereskedık körében pedig változatlan maradt ez a mutató. Az építıipar területén mőködı vállalatok körében romlott az üzleti bizalmi index. Bár a válaszadók jelenlegi üzleti helyzetüket hasonlóképpen ítélik meg, mint októberben, a közeljövı üzleti kilátásait tekintve sokkal pesszimistábbak, mint az elmúlt hónapban. Forrás: fo ( Tel: (1) ; Fax: (1) ; gvi@gvi.hu; nternet: ügyvezetı igazgató: Dr. Tóth stván ános 7/8

8 A francia vállalkozások várakozásai A francia statisztikai hivatal (NSEE) felmérése alapján a novemberben megkérdezett vállalatvezetık véleménye a francia ipari konjunktúra stabilizálódását jelzi. Az NSEE üzleti bizalmi indexének értéke az októberben elért hosszú távú átlagos értékéhez képest még mindig alacsony szinten maradt. Úgy tőnik, a mutató már elérte a kedvezıtlen zóna határát, de ezt az eredményt óvatosan kell kezelni, mert elıfordulhat, hogy szükséges lesz az adatok utólagos felülvizsgálata. Az ipari vállalatok vezetıinek az elmúlt idıszaki kibocsátásra vonatkozó véleményét tükrözı mutató továbbra is hosszú távú átlagos értékéhez közeledik. A késztermék-készletek volumene a vállalatvezetık megítélése szerint még mindig jóval átlagos szintje alatt maradt. A megkérdezettek úgy látják, hazai és külföldi megrendeléseik igen kis mértékben ugyan, de bıvültek. A vállalatvezetık nem változtattak az üzletmenetre vonatkozó prognózisukon, és a következı hónapokban is mérsékelt javulásra számítanak. Az általános kilátásokat jellemzı index mely a válaszadók általános ipari aktivitásra vonatkozó véleményét tükrözi hosszú távú átlagos értékén stabilizálódott. Forrás: NSEE ( M Forrás: Az üzleti bizalom megítélése Franciaországban az iparban, az NSEE vállalati konjunktúra felvételei szerint =hosszú távú átlag, március november Publikáció esetén kérjük, hogy elemzésünkre az alábbiak szerint hivatkozzon: MKK GV: Gazdasági Havi Tájékoztató, 2009 / november, Budapest, Tel: (1) ; Fax: (1) ; gvi@gvi.hu; nternet: ügyvezetı igazgató: Dr. Tóth stván ános 8/8