Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Átírás

1 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Módszertan Szabolcs-Szatmár-Bereg megye társadalmi-gazdasági helyzete A megye településszerkezete Népességi, demográfiai adatok Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdasági helyzete Vállalkozási környezet Foglalkoztatottság, munkanélküliség Az Európa 2020 stratégia A megyei fejlesztési és képzési bizottság (MFKB) Az MFKB összetétele, feladatai Az MFKB szakmaszerkezetre vonatkozó javaslatának kidolgozása Az MFKB javaslatainak elemzése A szakképzés megváltozott jogszabályi környezete A évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről A évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről A évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról A felnőttképzésről szóló évi LXXVII. törvény A jogszabályi környezet változásának várható hatásai A magyarországi és megyei szakképzés általános áttekintése A magyar szakképzés a számok tükrében A szakképzés megítélését, népszerűségét javító intézkedések Pályaorientáció Szakiskolai tanulmányi ösztöndíj A megyei gazdasági kamarák és érdekképviseletek szakképzési tevékenysége Tanulószerződések Szakmai záróvizsgák Szintvizsgák A gazdasági kamarák által végzett kutatások főbb eredményei A szakképző iskolát végzettek iránti vállalati kereslet és kínálat várható alakulása A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete

3 A pályakövetéses vizsgálatban részt vett pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete Szakképzési centrumok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A megyei szakképzési adatok részletes vizsgálata Általános adatok Szakképzési létszámok, szakképesítések, szakmacsoportok helyzete Szabolcs-Szatmár-Bereg megye iskolarendszerű szakképzésének tanulólétszámai Az első szakképző évfolyamra belépők számának alakulása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A tanulói létszámok alapján meghatározó ágazatok, szakmacsoportok, szakképesítések Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A szakképzés-fejlesztési koncepció alapelvei A koncepció alapelveire épülő célkitűzések a megye szakképzése fejlesztésének érdekében A koncepcióban meghatározott célkitűzések eléréséhez rendelt feladatok és eszközök A szakképzés eredményességének növelése A szakképzési intézményrendszer rugalmasságának növelése Finanszírozhatóság biztosítása A gazdasági kamarák, érdekképviseletek részvétele a szakképzési feladatok megvalósításában Az esélyegyenlősség biztosítása Javaslatok a megyei képzési irányok kialakításhoz Függelék

4 1. Bevezetés Az Európát is sújtó válságra adott válaszként az Európai Unió megalkotta az Európa 2020 nevű 10 évre szóló növekedési stratégiáját. A stratégia célja, hogy a korábbi növekedési modellek hiányosságait pótolva egy inteligensebb, fenntarthatóbb és inkluzívabb fejlődési szakasz kezdődjön el az Unió és a tagországok szintjén is. Ehhez a dokumentumhoz kapcsolódva Magyarországnak is adottak a feladatai, melyeket a stratégiában 2020-ra megfogalmazott célkitűzések elérésének érdekében kell megoldania. A stratégia egyik kiemelt területe a foglalkoztatás bővítése, amit egyebek mellett az oktatás, azon belül is a szakképzés fejlesztésének megvalósításával lehet elérni. A szakképzés önmagában is lényeges a gazdasági növekedés szempontjából, mivel az oktatásra, a foglalkoztatásra, a gazdaság- és szociálpolitikára is hatással van. Magyarország célja sem lehet más, mint a hazai foglalkoztatási szint emelése, amihez elengedhetetlen feltétel a megfelelő mennyiségű és minőségű szakember kiképzése. A szakképzés kibocsátásának a munkaerő-piaci igényekkel történő összehangolása nem új keletű, hiszen a 2008-ban újjáalakult regionális fejlesztési és képzési bizottságok (röviden: RFKB) működésének alapja volt a gazdasági igények érvényesítése a szakképzés képzési irányainak és beiskolázási arányainak meghatározásakor. Az RFKB-k sok esetben a rájuk vonatkozó jogszabályok és környezetük ellenállása miatt nem mindig voltak képesek az elképzeléseknek megfelelően hatékonyan befolyásolni a szakképzés rendszerét. A január 01-én hatályba lépő szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény alapján október 01-től kezdték meg működésüket a megyei fejlesztési és képzési bizottságok, így a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (röviden: MFKB) is. A szakképzésről szóló törvény a határozza meg az MFKB által elvégzendő feladatokat, melyek közül az egyik kiemelt fontosságú a megyei szakképzésfejlesztési koncepció kidolgozása. A koncepció tervezésének megkezdését a szeptember 30-ig működő Észak-alföldi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság kezdte meg, mely a koncepció kidolgozására vonatkozó javaslat összeállításával jelentős támogatást nyújtott az újonnan megalakult MFKB-k számára a rájuk váró munka elvégzéséhez. A koncepció rendszeres felülvizsgálata is segíti a bizottság munkáját, hogy minél megalapozottabb javaslatokat tudjon megfogalmazni. A bizottságnak egy olyan az adott megyére vonatkozó szakképzés-fejlesztési koncepciót kell készítenie, mely figyelembe veszi az Európai Uniós alapelveket, Magyarország és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyének a gazdasági növekedésre vonatkozó elképzeléseit, célkiűzéseit. 4

5 2. Módszertan A koncepció elkészítéséhez számos dokumentum és statisztikai adat felhasználásra került. A koncepció első, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye általános jellemzését tartalmazó részében többnyire a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai, statisztikái szolgáltak alapul a megye társadalmi-gazdasági helyzetének bemutatására. Ezekben a fejezetekben az adott területen érvényesülő tendenciák bemutatása érdekében számos esetben hosszabb időtávra vonatkoznak az elemzésekhez használt adatok, adatsorok. A fejlesztési dokumentumban található adatok minden esetben a legfrissebbek, melyek az adott adatbázis kapcsán elérhetőek. A koncepció hazai és megyei szakképzésével foglalkozó fejezeteiben a KSH adatai mellett a köznevelés információs rendszerének statisztikai adatai (röviden KIR-STAT) és az EDUMAP oktatásstatisztikái is fellelhetőek. A kereskedelmi és iparkamara koncepcióhoz felhasznált adatai az Internet alapú Szakképzési Integrált Információs Rendszerből (ISZIIR) származnak, melynek bizonyos funkciói nyilvánosak, bárki számára elérhetőek a honlapon. A szakképzés-fejlesztési koncepció kidolgozásához primer és szekunder adatok egyaránt felhasználásra kerültek, melyek elsősorban az alább felsorolt forrásokból származnak: Központi Statisztikai Hivatal (KSH), Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A koncepcióba számos egyéb olyan stratégiailag fontos országos és megyei szintű területfejlesztési, szakképzési dokumentum megállapításai is beépítésre kerültek, melyek figyelmen kívül hagyása nem volt lehetséges a koncepció kidolgozásakor, hiszen ez a dokumentum közép- és hosszútávon jelentős mértékben fogja meghatározni a megye szakképzésének alakulását, ami a megye gazdasági fejlődésére is hatással lesz. Mivel a jelzett dokumentumok közül több kidolgozása is a szakképzés-fejlesztési koncepcióval párhuzamosan zajlott, így csak a társadalmi egyeztetés alatt álló tervezetek felhasználására volt lehetőség. A koncepcióalkotás során megvizsgált dokumentumok: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területfejlesztési Program Területi Hatásvizsgálata Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 2014, Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságok 2014 Az MFKB-k feladatai és tevékenysége Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

6 Feladatellátási, intézmény-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv Oktatási Hivatal 2013 Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció 2013 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Startégiai Programja, Egyeztetési változat Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 2013 Koncepció a szakképzési rendszer átalakítására. a gazdasági igényekkel való összehangolására Nemzetgazdasági Minisztérium 2011, A magyarországi szakképzés rövid áttekintése Európai Szakképzés-fejlesztési Központ, CEDEFOP 2011, Az MFKB-k új szerepköre Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2011, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye közoktatás feladatellátási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési terve Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés 2008, 6

7 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye társadalmi-gazdasági helyzete 3.1. A megye településszerkezete Az észak-alföldi régióhoz tartozó Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország legkeletibb megyéje, három országgal szomszédos, északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, míg délkeletről Románia határolja. Területét tekintve (5936 km 2 ) az ország hatodik legnagyobb megyéje, míg a népességet alapul véve (2013-ban fő) Budapest adatát is beleszámítva a negyedik legnépesebb. Szabolcs megye az ország teljes területének 6,4%-át adja. 1. ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképe Forrás: internet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 229 település található, melyek hazánk településeinek több mint 7%-át teszik ki. Közülük 27 város (az összes hazai város 8%-a), 202 pedig község (az összes község 7%-a), melyek közül 16 település nagyközségnek számít. Az egyes megyék városainak száma alapján Pest és Borsod megye után a harmadik legtöbb város Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében található, melyek közül a megyeszékhely Nyíregyháza megyei jogú városnak számít. A községek számát tekintve Szabolcs a területi sorrendhez hasonlóan a hatodik helyen áll a megyék között. 7

8 Település összesen 1. táblázat: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye településszerkezete Ebből város A megye településeinek száma népességnagyság szerint (fő) Forrás: Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala évi adatai alapján saját szerkesztés A megye településszerkezete igen differenciált, a 229 település 42%-ának népessége még az ezer főt sem éri el (két település lélekszáma pedig a száz főt sem haladja meg, Kishódoson 89- en, Nemesborzován pedig 94-en laktak 2011-ben), a tízezer főnél népesebb települések aránya viszont csak 3%. A legnagyobb település Nyíregyháza, az ország hetedik legnépesebb városa a maga több mint 119 ezer lakosával, míg a megye második legnagyobb településén sem laknak 20 ezernél többen. Látható, hogy Nyíregyházát kivéve a további hat tízezer főnél népesebb település lélekszáma is csak 10 ezer és 18 ezer fő között mozog (csökkenő sorrendben: Kisvárda, Mátészalka, Tiszavasvári, Újfehértó, Nyírbátor és Nagykálló). A megye keleti és déli részére az apró települések a jellemzőek, ezen kívül az országban egyedülálló alacsony lélekszámú bokortanya rendszer is színesíti a megye településszerkezetét. A 2012-ben Kormányrendelet útján kialakított járási rendszerben Szabolcsban az országban létrehozott 175 járásból 13 alakult meg január 01-jével Népességi, demográfiai adatok A 2015-ös adatok szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg lakossága az ország lakosságának 5,7%-át, míg az észak-alföldi régió népességének 38%-át adja, amivel a régió legnépesebb megyéjének tekinthető. A megye népességét az országot is jellemző demográfiai változások hatására 2001-től 2012-ig folyamatos csökkenés jellemezte, azonban 2012-ben a statisztikai adatok szerint a megye népessége növekedésnek indult, ami 2013-tól kezdve ismét csökkenő tendenciát mutat. A belföldi elvándorlás tekintetében Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a es adatok alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megye után továbbra is a második leggyengébb népesség megtartó erejű megyének számított hazánkban. Egy adott térség népességének alakulását a természetes népmozgalmi folyamatok és a már említett vándormozgalmi események közösen formálják. A és év megyei élve születési és halálozási adatai mutatják meg, hogy a megyei számok nagyobb mértékű csökkenést mutatnak mind a régiós, mind az országos átlagnál. A természetes szaporodásra és fogyásra vonatkozó közötti adatok is azt jelzik, hogy a megye népessége évről-évre kevesebb től azonban a megye népességének csekély mértékű növekedése figyelhető meg, 2011-hez viszonyítva 8

9 emelkedett az élve születések száma, míg a halálozások száma csökkenést mutat. A természetes szaporodásra és fogyásra vonatkozó számok is javulást mutatnak ezen a területen. 2. táblázat: A lakónépességre vonatkozó országos és megyei adatok A lakónépesség változása az előző Egy km 2 -re Év év azonos az országos jutó száma időpontjához százalékában lakónépesség képest, % ,1 5, ,0 5, ,1 5, ,1 5, ,8 5, ,7 5, ,6 5, ,2 5,7 95 Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés A lakónépesség korcsoportonkénti alakulásának számai azt tükrözik (1. grafikon), hogy az elmúlt évtizedben mind a 0-14 év, mind a év közötti népesség csökkent, a 15 év alattiak esetében a 2015-ös érték már csak 76%-a a évinek. A 65 év felettiek száma 2006 és 2009 között kis mértékben mérséklődött, azonban 2010-től kezdődően ismét növekedni kezdett, ami a hazai és európai tendenciákhoz hasonlóan a népesség fokozatos elöregedését vetíti előre. Ennek ellenére Szabolcs-Szatmár-Bereg megye továbbra is a fiatalos megyék közé tartozik, mivel a 0-14 év közötti korosztály a megye népességének 16%-át adja (a régiós 15%-kal és az országos 14%-kal szemben), ami 2015-ben főnek felelt meg, így a Budapest nélküli vidéki adatok alapján csak Pest és Borsod megye előzi meg. A 65 év felettiek esetében a megye mutatója 15%, ami a régiós értéknél 1, az országos értéknél 3 százalékponttal alacsonyabb, amivel összevetésben szintén csak Pest és Borsod megye produkál alacsonyabb értékeket. A 15 és 64 év közötti korcsoport megyei aránya (69%) mind az országos (67%), mind a régiós (67%) értéknél magasabb. A születéskor várható átlagos élettartam alapján is elmarad a megye az országos átlagtól, hiszen a 2014-es értékeket tekintve Szabolcs megyében ez a szám a nők esetében 78,45 év, (az országos adat 78,91 év, az észak-alföldi régió adata pedig 78,52 év). A férfiak esetében ez a mutató 70,60 év (országos adat: 72,13 év, észak-alföldi régió adata: 71,23 év), aminél csak Borsod megye mutat alacsonyabb értéket. 9

10 1. grafikon A lakónépesség korcsoport szerinti alakulása Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében (fő) év év 65-X év Forrás: KSH adatai alapján, saját szerkesztés 3.3. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdasági helyzete Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdasági szempontból hazánk elmaradottabb megyéi közé tartozik, gazdasági mutatói kis mértékű növekedéssel jellemezhetőek az elmúlt időszakban. A jelenleg még leginkább elfogadott mutató egy-egy területi egység, illetve több területi egység gazdasági helyzetének vizsgálatára, valamint összehasonlításukra a GDP, azaz a bruttó hazai termék. Összességében kijelenthető, hogy a megye gazdasági teljesítménye sajnos továbbra is a leggyengébbek közé tartozik hazánkban, kedvezőtlen versenyhelyzetben van a többi megyével szemben. Szabolcs- Szatmár-Bereg megye 3. táblázat: GDP-re vonatkozó adatok Egy főre jutó bruttó hazai A megyék, régiók közötti termék az országos átlag %- sorrend az egy főre jutó bruttó ában hazai termék alapján ,0 54,3 53,9 54,3 53, Észak-Alföld 64,7 63,4 64,8 64,0 63,5 VI VI VI VI VI Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés 10

11 Az egy főre jutó bruttó hazai terméket az országos átlag százalékában vizsgálva látható, hogy Szabolcs megye 53,8%-os mutatójával csupán Nógrád megyét (42,8%) előzi meg a sorban hez képest a megye 2013-ra 0,2 százalékpontos csökkenést mutat, ami a régiós 1,2 százalékpontos növekedéstől jóval elmarad. Ha az egy főre jutó GDP alapján a megyék 2009 és 2013 közötti évenként kialakult sorrendjét vesszük alapul, hasonló megállapítás tehető, ebben az összevetésben is csak Nógrádot utasítja maga mögé Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mind az öt esztendőben. 2. grafikon 140,0 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 Az egy főre jutó bruttó hazai termék alakulása az országos átlag százalékában Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés A nemzetgazdasági ágak szerinti teljesítményről a megyei Területfejlesztési Koncepció összeállításához elkészített feltáró és helyzetelemző munkarész nyújt megfelelő tájékoztatást. A megye gazdasági szerkezetében kiemelt jelentősége van a mezőgazdaságnak és az építőiparnak, melyek az országos átlagnál nagyobb súlyban vannak jelen a megyében, míg az ipar és a szolgáltatások a hazai átlagnál kisebb súllyal rendelkeznek. Az iparon belül is fontos szerepe van a feldolgozóiparnak, mely Szabolcs-Szatmár-Bereg megye esetén az ipari termelés közel 90%-át jelenti, az ország ezen ágazatának 3%-át, az észak-alföldi régiónak 37%-át adja. Ezek az adatok is bizonyítják, hogy a megye az ország kevésbé iparosodott térségei közé tartozik, főként a mezőgazdaság és a feldolgozóipar területén rendelkezik fejlődési potenciállal. 11

12 3.4. Vállalkozási környezet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2014-ben regisztrált gazdasági szervezet került nyilvántartásba, melyek közül társas vállalkozás volt. Az egyéni vállalkozások száma volt, mellyel a megye Észak-Alföld egyéni vállalkozásainak 46%-át, az ország hasonló gazdasági szervezeteinek 9%-át adta. Ezzel a mutatóval a főváros nélküli adatokat tekintve Szabolcs megye Pest megye mögött a második helyen áll a megyék rangsorában. A működő vállalkozásokon belül 2013-ban egyéni és társas vállalkozás szerepel a statisztikákban. Előbbiek a régiót tekintve 40, hazánkat illetően pedig 6,3%-os arányban vannak jelen, míg utóbbiak ugyanezen arányai valamivel több, mint 32% és 3%. 4. táblázat: Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Nemzetgazdasági ág (TEÁOR '08 alapján) A megyében működő vállalkozások aránya 2013-ban a régió és az ország azonos gazdasági ágán belül Észak-Alföld Ország összesen Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat % 9% Ipar % 4% Építőipar % 4% Kereskedelem, gépjárműjavítás % 5% Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés A működő vállalkozások jelentősebb nemzetgazdasági áganként való megoszlásából is látható, hogy a közötti időszakban a mezőgazdasági vállalkozások kivételével a többi ágazat esetében a működő vállalkozások számának csökkenése következett be (4. táblázat). A megyei mezőgazdasági vállalkozások mind régiós, mind országos szinten jelentős arányt képviselnek, hiszen mindkét összevetésben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye áll az első helyen. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdasági helyzetének megértéséhez segítséget jelent a működő társas vállalkozások létszám-kategória szerinti megoszlása. Az összes gazdasági ágat figyelembe véve 2010-ben a megyében működő vállalkozások alig több mint 0,3%-a volt 250 fő vagy a feletti létszámú (egyértelműen a feldolgozóipar túlsúlya látható), míg az fős létszámú vállalkozások aránya is alacsony volt, mindössze 1,7%. Ezzel szemben a 1-9 főt foglalkoztató vállalkozások aránya 90%, az 1 és 49 fő közötti szervezetek aránya összesen 98%-ot tett ki. 12

13 3.5. Foglalkoztatottság, munkanélküliség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az elmúlt két évtizedben különösen megszenvedte a megye gazdasági szerkezetében bekövetkező negatív változásokat, amelyek a foglalkoztatottságra és a munkanélküliségre is kedvezőtlen hatással voltak és vannak napjainkban is. A foglalkoztatásra, munkanélküliségre vonatkozó 2010 és 2014 közötti megyei adatokat vizsgálva általánosan elmondható, hogy a megye mutatói kis mértékben ugyan, de folyamatos javulást mutatnak (5. táblázat). 5. táblázat: A foglalkoztatottsággal és a munkanélküliséggel kapcsolatos fontosabb megyei adatok Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Gazdaságilag aktív népesség (ezer fő) 220,4 220,7 231,6 236,2 245,5 Gazdaságilag inaktív népesség (ezer fő) 209,1 207,9 196,8 192,4 182,1 Foglalkoztatottak (ezer fő) 180,5 180, ,2 212 Munkanélküliek (ezer fő) 39,9 40,1 37, ,4 Foglalkoztatási arány (%) 42 42,1 45,3 46,5 49,6 Munkanélküliségi ráta (%) 18,1 18,2 16,3 15,7 13,6 Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés A gazdaságilag aktívak száma 2014-re 11,4%-kal nőtt 2010-hez képest Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében, ami az országos 5,7%-os növekedésnél kedvezőbb, az észak-alföldi régió mutatójával közel egyező. Ezzel párhuzamosan a gazdaságilag inaktívak száma közel 13%- kal csökkent a megyében, ami a régió mutatójánál alacsonyabb (15%), de meghaladja az ország 9,6%-os értékét. A megyei foglalkoztatási arány és a munkanélküliségi ráta a 2000-es években az észak-alföldi régióra, valamint a Magyarországra is jellemző tendencia szerint alakult (3. grafikon). A 2000 és 2014 közötti időszakot alapul véve látható, hogy a megyei átlagos 42,7%-os foglalkoztatási arány a régiós 45,3%-nál, és az országos 50,3%-nál is alacsonyabb, míg ugyanezen időszakban az átlagos munkanélküliségi rátát vizsgálva is a megye volt a legrosszabb helyzetben 13,6%-os mutatójával a régiós 11%-kal és az országos 8,1 %-kal szemben re a megyei foglalkoztatási arány növekedett az előző évekhez viszonyítva, míg a munkanélküliségi ráta csökkent. 13

14 3. grafikon 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 A foglalkoztatási arány és a munkanélküliségi ráta alakulása Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében, Észak-Alföldön és Magyarországon (%) 0, Foglalkoztatási arány Szabolcs-Szatmár-Bereg Foglalkoztatási arány Magyarország Munkanélküliségi ráta Észak-Alföld Foglalkoztatási arány Észak-Alföld Munkanélküliségi ráta Szabolcs-Szatmár-Bereg Munkanélküliségi ráta Magyarország Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés A nyilvántartott álláskeresők és a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők vonatkozásában a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szolgáltatnak fontos információkat. A megyében 2015 májusában fő volt a nyilvántartott álláskeresők száma. A nyilvántartott álláskeresőkön belül 2015 májusában a szakképzetlenek aránya 63% volt. Közülük is különösképpen a legfeljebb 8 általánost végzettek száma kiemelkedő, 2015 májusában számuk fő volt. Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma fő volt. A nyilvántartott álláskeresőkön belül a 25 évesnél fiatalabbak száma fő volt. A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlásakor látható, hogy 2015 májusában a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya (51%) volt a legmagasabb, az összlétszám több mint fele közülük került ki, míg 46% középfokú, 3% pedig felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezett. A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma fő volt. 14

15 Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Cseh Köztársaság Dánia Egyesült Királyság Észtország EU (27 tagállam) Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Németország Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 4. Az Európa 2020 stratégia Az Európai Unió megalkotta az erre az évtizedre vonatkozó növekedési stratégiáját, melynek egyik központi eleme az oktatás, a szakképzés. Az új stratégia az oktatási, kutatási és innovációs beruházások hatékonyabbá tételével egy intelligensebb, a munkahelyteremtés fokozásával és a szegénység mérséklésével egy inkluzívabb, míg a környezetbarát, ugyanakkor versenyképesebb gazdaság megteremtésével egy fenntarthatóbb jövőképet vázol fel. A stratégia öt kiemelt célt határozott meg, melyek alapján mérhetővé válik, hogy milyen mértékű a stratégia előrehaladása az EU egészét tekintve. A szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők számának csökkentése, a K+F-re fordított források növelése és a megújuló energiaforrások arányának, valamint az energiahatékonyság fokozása mellett a koncepció számára két legfontosabb célkitűzés a foglalkoztatottság növelése és az oktatási mutatók javítása. A stratégia szerint 2020-ra el kell érni, hogy az Európai Unióban a 20 és 64 év közötti korosztályban a foglalkoztatottság aránya 75% legyen (2011-ben ez 68,6% volt), míg az oktatás területén számos egyéb tényező mellett a lemorzsolódás arányát kell 10% alá csökkenteni, ami 2011-ben még 13,5%-os volt. Hazánk a foglalkoztatottság terén jelentősen el van maradva, a évi 60,7%-os mutatójával csak Görögországot előzi meg (4. grafikon), míg a korai iskolaelhagyók arányát tekintve valamivel jobban áll 11,2%-os értékével az EU 27 tagállamának középmezőnyében foglal helyet grafikon A év közötti korosztály foglalkoztatási rátái 2011-ben az Európai Unióban (%) Forrás: Az Eurostat adatai alapján saját szerkesztés 15

16 Az öt célkitűzés mellett hét ún. kiemelt kezdeményezés is megahatározásra került, melyek tovább erősítik a célkitűzések és a prioritások megvalósulását. Ezen belül az egyik kiemelt elem Az új készségek és munkahelyek elnevezésű, melynek célja, hogy a munkavállalók meg tudják szerezni azokat a készségeket, melyek szükségesek a munkavégzéshez, valamint hogy javuljanak a munkahelyteremtés esélyei. A stratégia által elérni kívánt célok érdekében a szakképzés is kiemelt szerepet kell, hogy kapjon mind uniós, mind tagállami szinten, hiszen a hazai szakképzés vonzóbbá tétele, annak gyakorlatorientáltsága csökkentheti a szakképzésben amúgy is jelentős lemorzsolódást, ami közvetve kihathat a foglalkoztatás bővítésére. Az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (CEDEFOP) 2011-ben kiadott szakképzési jelentésében is kitér arra, hogy 2020-ra a munkahelyek több mint egyharmadában a jelenleginél magasabb képesítést fognak a munkaadók megkövetelni a munkavállalóktól, melyek közül sok valamilyen szakképesítésnek fog megfelelni. 16

17 5. A megyei fejlesztési és képzési bizottság (MFKB) 5.1. Az MFKB összetétele, feladatai A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság a szakképzésről szóló törvényben meghatározottak szerint október 01-től működő konzultációs, javaslattevő és tanácsadó testület, melynek legfontosabb feladata a megye szakképzésének fejlesztése a munkaerő-piaci igények érvényesítésének figyelembevételével. Az MFKB a jogszabályi változások következtében egy öt tagból álló testület, melybe a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban (NGTT) képviselettel rendelkező országos munkaadói és munkavállalói szövetségek, és azok szervezetei kettő főt, a területi gazdasági kamarák kettő főt és a kormányhivatal egy főt jelölhet bizottsági tagságra. A bizottság kiemelt feladata, hogy javaslatot tegyen a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszternek a rendelkezésére álló képzési, gazdasági információk alapján a szakképzés megyei szükségleteire, azaz a szakképzés irányaira és a beiskolázás arányaira az iskolarendszerű képzés esetében a nappali rendszerű képzés és az iskolai rendszerű felnőttoktatás vonatkozásában egyaránt. Ezért a testületnek javaslatot kell alkotnia az adott megyében indított, állami költségvetési támogatásban részesíthető, valamint a nem támogatott szakképesítésekre, azok keretszámaira. Az MFKB javaslattételi jogköre nem terjed ki a munkaerő-piaci relevanciával nem rendelkező művészeti, kulturális, kézműves, hagyományőrző, honvédelmi és rendészeti szakképesítésekre. Új elem a szakképzés irányainak és arányainak kialakításában, hogy a bizottsági javaslat nemcsak az iskolarendszerű, hanem az iskolarendszeren kívüli szakképzésre is hatással van, hiszen a felnőttképzésben az állami vagy európai uniós forrásokkal támogatott, állam által elismert szakképesítésekre is vonatkozik. A bizottságnak az arány-irány ajánlás kialakítása mellett még a következő feladatokkal is foglalkoznia kell: javaslatot tesz a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítések, azaz a hiány-szakképesítések körére, közreműködik az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzés és a köznevelésben és a felsőoktatásban folyó szakképzés összhangjának megteremtésében, részt vesz a szakképzésfejlesztés megtervezésében, közreműködik a pályaorientáció és a pályakövetés megvalósításában. Az MFKB a saját maga által elfogadott ügyrend alapján végzi tevékenységét, a bizottság munkaszervezeti feladatainak ellátást a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara látja el. 17

18 5.2. Az MFKB szakmaszerkezetre vonatkozó javaslatának kidolgozása A regionális fejlesztési és képzési bizottságok 2008 és 2011 között a szakképzés irányaira és a beiskolázási arányokra vonatkozóan döntési jogkörrel rendelkeztek. A döntések nem terjedtek ki a szakképzés egészére, mivel azok a felnőttképzést egyáltalán nem érintették, az iskolarendszerű képzésben működő intézmények közül pedig csak a TISZK partnerintézményekre vonatkoztak, így a döntések hatékonysága a várttól jóval elmaradt. A döntések meghozatalánál alapvetően három kategóriát alkalmazott a bizottság, a kiemelten támogatott, a támogatott és a nem támogatott kategóriákat, melyek alapján bizonyos szakmák esetében megvalósulhatott a korlátlan létszámú beiskolázás, más szakmáknál a szinten tartás, megint más szakmáknál pedig meghatározott mértékű általában 10-30% - létszámcsökkentés ben átmeneti jelleggel két kategória alkalmazására volt lehetősége az RFKB-nak, az egyik a korlátozás nélküli beiskolázást tette lehetővé, míg a másik a költségvetési hozzájárulásra nem jogosult szakképesítéseket nevesítette. Az előző évek gyakorlatához képest a felnőttképzésre továbbra sem volt hatással a bizottság, azonban az iskolarendszerben már nemcsak a TISZK-es intézményekre vonatkozott a javaslat, mely később Kormányrendeletben jelent meg miniszteri döntés alapján. Az MFKB feladata, hogy a megye szakképzési szerkezetének kialakítását befolyásoló javaslatát minden év márciusának utolsó munkanapjáig elfogadja a következő naptári évben induló tanév vonatkozásában. A fenntartónként meghozott javaslat alapján a Kormány rendeletben határozza majd meg azon szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok körét, melyekben a fenntartó korlátlan létszámban beiskolázhat, költségvetési hozzájárulásra nem vagy csak korlátozott keretszám alapján lesz jogosult, így az MFKB javaslatai az RFKB-hoz hasonlóan ismét három lépcsős szerkezetben valósulnak meg ben a bizottságnak már az iskolarendszeren kívüli képzésekre vonatkozóan is javaslatot kellett tennie, aminek köszönhetően még tovább erősödött a bizottság javaslattételének hatása a megyei szakmaszerkezetet tekintve ben az iskolarendszerű szakképzés tekintetében a bizottság javaslatának már külön kellett tartalmaznia a nappali és a felnőttoktatásra vonatkozó keretszámokat is Az MFKB javaslatainak elemzése A javaslattételi és döntési folyamatok menetének megismerése után röviden célszerű az MFKB által megtett javaslatokat szakképesítésenkénti, szakmacsoportonkénti szinten megvizsgálni, a kormányrendeletekben szereplő szakmaszerkezeti döntésekkel összevetni. Az MFKB szakmaszerkezeti javaslatainak elemzésekor látható, hogy a jogszabályi rendelkezések alapján nagyobb mozgástere volt a bizottságnak, mivel már nemcsak a korlátozás nélkül támogatott és a nem támogatott kategóriákat alkalmazhatta, hanem a korlátozottan 18

19 támogatott kategóriát is, mely lehetővé tette, hogy a bizottság szakképesítésenként a beiskolázási létszámok növelésére vagy csökkentésére is javaslatot tegyen. Ebben a fejezetben a bizottság és évi javaslatainak, valamint ezeknek a javaslatoknak a 2013-ban, illetve 2014-ben megjelent szakmaszerkezeti döntéssel való összehasonlítása történik meg. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság a fenntartói beiskolázási tervek, a KIR-STAT szakképzési statisztikái, a kamara által végzett gazdálkodói felmérések, a munkaügyi központ adatai, valamint a megyét érintő fejlesztési tervek alapján alakítja ki a jogszabályban előírt szempontok figyelembe vételével szakmaszerkezeti javaslatát. Az iskolarendszerű szakképzés vonatkozásában 2013-ban 250 szakképesítés és 35 ágazat, 2014-ben 246 szakképesítés és 35 ágazat, míg 2015-ben 248 szakképesítés és 35 ágazat esetében kellett a bizottságnak javaslatot tennie. Az elmúlt három év MFKB javaslatai alapján látható bizonyos szakmacsoportok dominanciája, hiszen a korlátozás nélkül támogatott szakképesítések a gépészet, a mezőgazdaság, az egészségügy és az építészet szakmacsoportokból kerülnek ki. 5. grafikon Korlátozás nélkül támogatott szakképesítés A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei MFKB szakmaszerkezeti javaslatainak kategóriánkénti megoszlása Korlátozás nélkül támogatott ágazat Korlátozottan támogatott szakképesítés Korlátozottan támogatott ágazat Nem támogatott szakképesítés Nem támogatott ágazat Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Az MFKB megalakulása óta két szakmaszerkezeti döntést tartalmazó kormányrendelet is megjelent, így már két tanév esetében lehet megvizsgálni, hogy a bizottsági javaslatok milyen arányban érvényesülnek a szakmaszerkezeti döntésekben. A évi bizottsági javaslat tartalma összevethető a 2014/2015-ös tanévre vonatkozó 562/2013. (XII. 31.) kormányrendelettel, míg a évi MFKB javaslatok összehasonlíthatóak a 2015/2016-os tanévre vonatkozó 13/2015. (II. 10.) kormányrendeletben szereplő adatokkal. 19

20 A évi MFKB javaslat és a szakmaszerkezeti döntést tartalmazó kormányrendelet (562/2013.) összevetésekor 26 szakképesítésnél található eltérés, ami a javaslattal, döntéssel érintett szakképesítések 10%-át jelenti, ami azt tükrözi, hogy az MFKB megalapozott javaslatot készített. Ennek jelentős részét az egészségügy szakmacsoportba tartozó szakképesítések teszik ki (12 szakképesítés), míg a vendéglátás-turisztika szakmacsoport 3, a további szakmacsoportok 1 vagy 2 szakképesítéssel vannak jelen. Kategóriaváltás 15 szakképesítés esetében történt az MFKB javaslatához képest, 6 szakképesítés a nem támogatott kategóriából a korlátozottan támogatott közé került, míg 9 szakképesítés korlátozottan támogatottból vált támogatottá. A fennmaradó 11 szakképesítésnél a rendelet a keretszámot módosította, hat esetben növelte, öt szakképesítésnél csökkentette azt. A 2015/2016-os tanévre vonatkozó bizottsági javaslat és kormányrendelet áttekintésekor már árnyaltabb a kép. A bizottság számára a javaslat elkészítését megkönnyítő útmutatóban leírt instrukciókhoz a bizottság tartotta magát, azonban a kormányrendeletben megjelent döntések már nem minden esetben, így jóval magasabb az eltérések száma, mint az előző évben. Ennek egyik legfőbb oka, hogy az útmutató alapján a korlátozottan támogatott szakképesítések esetében az MFKB a szakközépiskolai képzés esetén 34, szakiskolai képzés esetén pedig 28 fős osztálylétszámokkal dolgozott, azonban a kormányrendeletben egy osztály beiskolázásánál általában 40 fős létszám szerepel. Továbbá jelentős eltéréseket okozott az is, hogy a kormányrendeletben bizonyos hiány-szakképesítések esetén keretszám is meghatározásra került, amire a bizottságnak nem volt lehetősége. 6. grafikon Az MFKB javaslat által érintett szakképesítések szakmacsoportonkénti megoszlása (%) Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 20

21 A bizottsági javaslathoz viszonyítva 18 szakképesítés szerepelt másik kategóriában a megjelent kormányrendeletben. A korlátozottan támogatott kategóriából 3 szakképesítés került a nem támogatott kategóriába, 5 szakképesítés pedig támogatott lett. A nem támogatottnak javasolt szakképesítések közül végül 4 szakképesítést soroltak át a korlátozottan támogatott szakképesítések közé. A bizottság által támogatottnak javasolt szakképesítésekből 5 szakképesítés a korlátozottan támogatott kategóriába került. Az átsorolások elsősorban a vegyipar és a mezőgazdaság szakmacsoportokat érintette. A bizottságnak 2013-ban, 2014-ben és 2015-ben is 35 szakközépiskolai ágazatra vonatkozóan kellett javaslatot tennie. Mindkét javaslatban ugyanazok az ágazatok kerültek az egyes kategóriákba besorolásra, azaz három ágazat szerepel a korlátozás nélkül támogatott kategóriában (Egészségügy, Gépészet, Mezőgazdasági gépész) és hat ágazat a nem támogatott kategóriába (Egészségügyi technika, Bányászat, Kohászat, Nyomdaipar, Optika, Földmérés). A többi ágazat esetében beiskolázási keretszám került megállapításra. Ezek között azonban már vannak eltérések a két javaslatban. 14 ágazat esetében a évi javaslatban alacsonyabb keretszámok szerepeltek, mint az egy évvel azt megelőző javaslatban, míg 4 ágazat vonatkozásában a keretszámok emelését javasolta a bizottság. Az 562/2013. (XII.31.) 2014/2015-ös tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntést tartalmazó kormányrendelettel összevetve látható, hogy a évi bizottsági javaslat mindössze három esetben módosult. Az Informatika és a Közlekedésgépész ágazatok a korlátozottan támogatott kategóriából a támogatott kategóriába kerültek át, míg az Élelmiszeripar ágazatnál a keretszám csökkent a javaslathoz képest. A tanulmányi ösztöndíjjal kapcsolatos jogszabályok tervezett átalakítása miatt a bizottságnak a korábbi 10 hiány-szakképesítés helyett 2015-ben már 25 szakképesítésre kellett javaslatot tennie meghatározott sorrendben. 10 szakmacsoportból kerültek be szakképesítések az ösztöndíjra javasolt szakképesítések közé, melyek közül 8 a gépészet, 5 a mezőgazdaság szakmacsoportba tartozik. A 2016/2017-es tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntést tartalmazó kormányrendelet még nem jelent meg, így az MFKB évi javaslata érvényesülésének vizsgálatára nem volt lehetőség. 21

22 6. A szakképzés megváltozott jogszabályi környezete A Kormányprogram egyértelműen meghatározza egy munkaközpontú gazdaság létrehozását a szakképzés és a felsőoktatás hatékonyabbá tételével, valamint az átképzés rendszerének korszerűsítésével párhuzamosan. Ehhez kapcsolódva megszülettek azok a jogszabályok, melyek elősegítik a célok megvalósulását. Az oktatás és a szakképzés fejlesztése tekintetében elfogadásra került: a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi CLV. törvény, valamint a felnőttképzésről szóló évi LXXVII. törvény. Az új jogszabályok ismerete elengedhetetlen a szakképzés fejlesztése szempontjából, ezért az alábbiakban röviden összefoglalásra kerülnek az új törvényekből eredő változások A évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről A szakképzés vonatkozásában nem hagyható figyelmen kívül az új köznevelésről szóló törvény, hiszen annak számos eleme jelentős mértékben befolyásolja a szakképzést. A törvény kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása, a tehetséggondozás őszén már az új Nemzeti Köznevelési Törvény alapján kezdődött el az oktatás, s bár annak rendelkezéseit fokozatosan vezetik majd be, néhány éven belül a közoktatás teljes átalakulása várható. A jelentősebb változások első ízben már a 2013/2014-es tanévet is érintették. A törvény szakképzés szempontjából is lényeges elemei a következők: a tankötelezettség 18 évről 16 évre történő csökkentése, az általános iskolában az egész napos iskolának, mint új képzési formának a fokozatos bevezetése, a szülő kérésének megfelelően a tanuló legfeljebb egy alkalommal megismételheti az első évfolyamot, akkor is, ha egyébként tanulmányi eredményei alapján a következő évfolyamba léphetne (a szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal), a középfokú oktatásba bejutni vágyók részére, illetve a tanulmányaik befejezéséről gondolkodók számára ún. köznevelési Hídprogramok bevezetése, 22

23 a törvény értelmében 21. életévről 25. életévre emelték azt a korhatárt, amelyet követően a tanuló már kizárólag csak felnőttoktatásban kezdhet új tanévet, a települési önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények január 01-től állami fenntartásba kerültek (azonban az önkormányzatok köznevelési szerződésben vállalhatják az intézmények működtetését) A évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről A törvény célja a munkaerőpiac által keresett szakképesítések megszerzésének elősegítése, egy olyan szakképzési rendszer kialakítása, mely a gazdaság igényeinek kielégítésére törekszik. Az évi szakképzési törvény helyébe lépő jogszabály a hazai szakképzés átfogó megújítását célozza. Rendelkezései a következő években szakaszosan kerülnek bevezetésre, így a köznevelési törvényhez hasonlóan jó néhány évre lesz szükség, mire az új törvényben megfogalmazott elképzelések a gyakorlatban is megvalósulnak. A szakképzési törvény a koncepció szempontjából megkerülhetetlen, ezért annak ismertetése nagyobb terjedelmet kíván meg, azonban átfogó, a törvény részletes bemutatására a koncepció nem tér ki. Az alábbiakban a jogszabály főbb elemei kerülnek említésre. A szakképzési törvényben lefektetett elvek a korábbi rendszer vélt vagy valós hiányosságait, negatív hatásait igyekeznek kiküszöbölni. A képzési formák vonatkozásában a korábbi 4, illetve 5 éves (2+2 vagy 2+3 éves) szakképzések helyett a jogszabály egyértelmű célja, hogy az általános iskola elvégzése után a 3 éves szakképzés kerüljön bevezetésre, melynek mindhárom évfolyama szakképző évfolyam, melyek esetében az évfolyamonkénti gyakorlati óraszámok megemelése következett be. Az elképzelések szerint ezzel kiküszöbölhető a korábban a 9. és 10. évfolyamra jellemző nagyarányú lemorzsolódás, mely a szakmai gyakorlat szinte teljes hiányának köszönhető szeptemberétől átalakul a szakképzés intézményrendszere, hiszen a szakiskolák szakközépiskolává, a szakközépiskolák szakgimnáziumokká, a speciális szakiskolák pedig szakiskolákká alakulnak. Továbbá jelentős változás a jogszabály értelmében, hogy szakképzési centrumokat hoznak létre, melyek a Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásába kerülő intézményeket tömörítik majd. A jogszabály alapján az állam által fenntartott szakképző iskolákban újra gyakorlati oktatásvezetőt kell alkalmazni, ami nagyban elősegítheti a kamarával és a gazdálkodó szervezetekkel történő kapcsolattartás javulását. A szakközépiskolai képzés továbbra is négy éves, melyet érettségi vizsga követ, annak abszolválása után pedig szakképesítéstől függően egy, kettő vagy három szakképző évfolyam következik. A szakmai érettségi sikeres teljesítése után a tanuló a TEÁOR szerinti besorolású bizonyítványt kap nem pedig szakmunkás-bizonyítványt, mellyel akár munkát vállalhat. Az első szakképesítés megszerzése továbbra is ingyenes marad. A szakközépiskola elvégzése után megszerzett bizonyítvány - mint az előző bekezdésből is kiderül - nem számít első 23

24 szakképesítésnek, így a szakmai érettségi után szakképző évfolyamon megszerzett szakképesítés is ingyenes. A törvényi változások alapján lehetővé vált az államilag elismert második szakképesítésre történő jelentkezés is. Új elem a szakképzési törvényben a kamarai garanciavállalás intézménye, melynek lényege, hogy amennyiben a kamara tud gyakorlati képzőhelyet biztosítani a tanuló számára, akkor a tanuló gyakorlati képzése kizárólag tanulószerződéses gyakorlati képzés keretében valósulhat meg. Amennyiben a kamara nem tud megfelelő gyakorlati képzőhelyről gondoskodni, erről igazolást állít ki a tanuló számára, melynek alapján a gyakorlati képzés iskolai tanműhelyben is megszervezhető. A rendelkezés július 01-től hatályos és alapvető célja a gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzés további erősítése. Jelentős változások következtek be az Országos Képzési Jegyzékben (röviden: OKJ) is. A 2006-ban jelentős uniós források bevonásával átalakított moduláris szerkezetű és kompetencialapú jegyzék átláthatósága és alkalmazhatósága javításának érdekében 2012-ben ismét átalakult. Az évi szakképzésről szóló törvény által bevezetett és többször módosított OKJ egyszerűsödött, a korábban bevezetett szakképesítés-elágazások, ráépülések megszűntek, a több mint 1300 kimenetet tartalmazó lista redukálódott, a jelenleg hatályos OKJ-ban az alap-szakképesítések és szakképesítés ráépülés száma 487, míg a részszakképesítések száma 150 (7. grafikon). Emellett a felsőfokú szakképesítések is kikerültek az OKJ-ból, azokra a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény vonatkozik. 7. grafikon A január 01-től hatályos Országos Képzési Jegyzék Forrás: Országos Képzési Jegyzék adatai alapján saját szerkesztés 24

25 A gyakorlati képzőhelyen tanulószerződéssel rendelkező tanulók képzését végzőkre vonatkozóan is változások lesznek, hiszen a törvény értelmében szeptember 01-től azon szakképesítések esetén, amelyeknél megjelentek a mestervizsga követelmények, bizonyos kivételektől eltekintve csak a mestervizsgával rendelkező munkavállaló végezheti a tanulók gyakorlati oktatását. Egyértelmű, hogy ez a mestervizsgáztatás területén is jelentős változásokat hoz majd a jövőben. A gazdálkodók mestervizsga-kötelezettség miatt megnövekedett anyagi terheit a Gyakorlati oktatók továbbképzése a szakképzésben című TÁMOP B-13/1 számú kiemelt projekt nyújtotta pályázati lehetőséggel mérsékelhették a vállalkozások. Azon gazdálkodó szervezetek gyakorlati oktatói kaphattak támogatást, akik együttműködési megállapodás és/vagy tanulószerződés keretében végzik az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzést. A korábbiakkal ellentétben, amikor is a gyakorlati szintvizsga csak szervezhető volt amennyiben azt a gazdasági kamara vállalta az új jogszabály ide vonatkozó része értelmében bevezetésre kerül a kötelező szintvizsga, melyet az első szakképzési évfolyamon kell megszervezni. Ez nemcsak azért fontos, mert így mérhető, hogy a tanuló elsajátította-e a későbbi munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, hanem azért is, mert a törvény alapján csak eredményes szintvizsgával rendelkező tanulóval köthető a későbbiekben tanulószerződés. A törvény a szakmai vizsgáztatás területén a komplex szakmai vizsga bevezetését irányozza elő, amelynek lényege, hogy a szakmai vizsga maximum két napos lehet, és a korábbi modulonkénti ellenőrzés helyett az azokon átívelő munkafolyamatok elvégzésének mérésével állapítja meg, hogy a vizsgázó tudása a szakképesítés valamennyi követelményére kiterjed, ezáltal a munkaerőpiac elvárásainak megfelelő. A komplex szakmai vizsga bevezetése a modulrendszerű szakmai vizsgák előnyét jelentő beszámíthatóság, illetve felmentés lehetőségét bizonyos fokig korlátozza. Változnak a gazdasági kamarák szakképzéssel összefüggő feladatai is. Legfontosabb elemként említhető, hogy a tanulószerződés és együttműködési megállapodás szerint folyó gyakorlati képzés tekintetében a kamara immár a képzés szakmai és hatósági ellenőrzéséért is felel. Az RFKB-val ellentétben a kamara képviselője már nem a társelnöki, hanem az elnöki funkciót látja el az MFKB-ban, továbbá a pályaorientációt, a pályakövetést, a szakmai tanulmányi versenyeket, a mesterképzést és vizsgáztatást, valamint az országos gazdasági érdekképviseletekkel történő együttműködést illetően is nagyobb a kamara felelőssége. A tanulószerződéssel kapcsolatban is számos változtatás lépett vagy fog életbe lépni az elkövetkező időszakban is. Általánosságban elmondható, hogy ezek az újítások is a gazdálkodó szervezetek képzési hajlandóságát hivatottak növelni. A tanulószerződésre vonatkozó szabályok ismertetése szigorúan véve nem képezi a koncepció részét, hiszen azok igen széleskörűek, azonban összességében kijelenthető, hogy a módosítások a tanulószerződéses képzés majd minden részét érintik, a szerződéssel rendelkező tanulók számának emelkedését kívánják elérni. 25

26 6.3. A évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról A duális képzési forma bevezetésének sikeressége egyértelműen azon múlik, hogy mennyire sikerül a gazdálkodókat érdekeltté tenni abban, hogy részt vegyenek a tanulók gyakorlati képzésében. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2011-ben felmérést végzett a gyakorlati képzést végzők körében, hogy milyen tényezők befolyásolhatják egy-egy vállalkozás képzési hajlandóságát (8. grafikon). A felmérésből egyértelműen kiderült, hogy a bonyolult adminisztráció, az éves visszaigénylésre jellemző előfinanszírozás mértéke, valamint a tanulóképzésre fordított költségek meg nem térülése okozza a legnagyobb problémát a vállalkozásoknak. Az elmúlt időszak törvényi változásai igyekeztek az elszámolással kapcsolatban említett nehézségeket megszűntetni, ezekkel is ösztönözve a vállalkozásokat arra, hogy kapcsolódjanak be a gyakorlati képzésbe. A szakképzési hozzájárulásról szóló törvényben korábban, illetve idén megjelenő változtatások a duális képzési forma bevezetésének és megerősítésének elősegítését szolgálják, melyek röviden a következők: a bevallás egyszerűbb és kevesebb adminisztrációval teljesíthető, szakképesítésenkénti differenciált normatív költségek számolhatóak el (Ft/fő/év), a hozzájárulás rendszere illeszkedik az adózás eljárási rendjéhez, saját munkavállalók képzése a szakképzési hozzájárulás terhére szigorúbb keretek között végezhető, a törvénybe bekerültek az egyéb szervezetek is, mint szakképzési hozzájárulásra kötelezettek, amelyek nem kötelesek szakképzési hozzájárulást fizetni a szociális hozzájárulás alapja után, de január 1-jétől csökkenthetik a bruttó kötelezettségüket, a tanulószerződéssel képzők számára kibővült a csökkentő tételek köre, változik a decentralizált forrásra pályázók köre és a felhasználás célja, nevesítésre került a felsőoktatási duális képzés fogalma is, melynek költségeivel is csökkenthető a szakképzési hozzájárulási kötelezettség. 8. grafikon 26

27 A jelenleg is gyakorlati képzéssel foglalkozó vállalkozások képzési hajlandóságát befolyásoló tényezők Egyszerűen nem akarok tanulóképzéssel foglalkozni Nehézkes a kapcsolattartás az iskolával, a szülővel Egyéb okok A hozzájárulás elszámolásának ellenőrzése során túlzó a hatósági Nincs elég tanuló Az átalánydíjas elszámolás esetén alacsony az elszámolható összeg Sok a tanulói hiányzás A tanulók elméleti és gyakorlati előképzettsége nem megfelelő Sok a munkafegyelmi probléma Alacsony a gyakorlati órák száma Költségeink nem térülnek meg Éves visszaigénylés esetén jelentős az előfinanszírozás Bonyolult, időigényes adminisztráció 0% 10% 20% 30% 40% 50% Forrás: Vállalkozások tanulószerződéses gyakorlati képzési hajlandóságának felmérése c. tanulmány (MKIK) alapján saját szerkesztés 6.4. A felnőttképzésről szóló évi LXXVII. törvény 2013 júniusában megjelenő felnőttképzésről szóló törvény a korábbiaktól jelentős mértékben eltérő módon szabályozza a felnőttképzési tevékenységet. A korábbiaktól eltérően az új törvény nem terjed ki a felnőttképzés egészére, mindössze négy képzési kör tartozik a hatálya alá: a szakképzésről szóló törvény szerinti, állam által elismert szakképesítés (a továbbiakban: OKJ szerinti szakképesítés) megszerzésére irányuló szakmai képzés, az előző pont hatálya alá nem tartozó, támogatott egyéb szakmai képzés, általános nyelvi képzés és támogatott egyéb nyelvi képzés, az előző pontok hatálya alá nem tartozó, támogatott egyéb képzés. Emellett jelentős változásként említhetőek a felnőttképzési tevékenység megkezdésére és folytatására vonatkozó korábbinál szigorúbb rendelkezések, melyek célja a felnőttképzés megfelelő minőségének megteremtése. Az új jogszabály értelmében a felnőttképzési tevékenység kizárólag hatósági engedély megléte esetén indítható, melynek megszerzéséhez számos korábban nem ismert követelménynek kell megfelelni, többek között például a képzési programok előzetes minősítése, szakmai és nyelvi programkövetelmények megléte. 27

28 A felnőttképzők esetében eddig is szükség volt minőségbiztosítási rendszerre, azonban az új törvény rendelkezései alapján jogszabályban meghatározott minőségbiztosítási keretrendszer alapján kell azt kidolgozni. Továbbá kétévente szükséges az intézmény külső értéklelésének elvégeztetése is. A felnőttképzésben megvalósuló szigorúbb szabályozás célja, hogy a felnőttképző intézményekben folyó képzés megfelelő tartalommal és időkeretben kerüljön lebonyolításra A jogszabályi környezet változásának várható hatásai Összességében a szakképzés megváltozott jogszabályi környezete a következő tényezőkre lesz pozitív hatással: a 3 éves képzés általánossá tétele a szakképzésben, mely a korábbi képzési formák 9. és 10. évfolyamában jelentkező nagyfokú lemorzsolódás mérséklését segíti elő, a duális képzési forma megszilárdítása, mely a gyakorlatorientált szakképzést erősíti, a tanulószerződéssel rendelkező tanulók számának emelkedése, a szakképzési hozzájárulás rendszerének átalakítása, mely pozitívan hat a vállalkozások képzési hajlandóságára, tervezhetőbbé teszi a gyakorlati képzést, a pályaorientáció megerősítése, mely a szakképzés vonzóbbá tételét, így a létszámok emelkedését támogatja, a szakképzés kibocsátásának és a gazdaság igényeinek jobb összehangolása, mely a szakképzésből kikerülők nagyobb arányú elhelyezkedését biztosítja, a pályakövetés megerősítése, mely a szakképzés hatékonyságának folyamatos felülvizsgálatát teszi lehetővé. 28

29 Általános iskolai tanulók Gimnáziumi tanulók Szakközépiskolai tanulók Szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók Általános iskolai tanulók Gimnáziumi tanulók Szakközépiskolai tanulók Szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók Általános iskolai tanulók Gimnáziumi tanulók Szakközépiskolai tanulók Szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 7. A magyarországi és megyei szakképzés általános áttekintése 7.1. A magyar szakképzés a számok tükrében Mindenekelőtt érdemes megvizsgálni az oktatásra vonatkozó adatokat, hiszen a tanulói létszámok alakulásából, egymáshoz viszonyított arányából már levonhatóak bizonyos következtetések. A demográfiai hatások és a vándorlási folyamatok következtében az iskolai tanulólétszámok már az általános iskolai képzésben is évről-évre csökkentek, ami nem vezethetett máshoz, mint a középiskolai létszámok visszaeséséhez (6. táblázat). Az általános iskolában tanulók számát alapul véve látható, hogy az elmúlt évtizedben állandósult a csökkenés, 2013-ra 22%-kal kevesebb általános iskolás volt Magyarországon, mint 2000-ben. Az észak-alföldi régióban és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében még az országosnál is rosszabb a helyzet, mivel a régiós és a megyei érték is 25%-kal esett vissza. 6. táblázat: Magyarországi oktatási adatok (fő) Szabolcs- Szatmár- Bereg Észak- Alföld Ország összesen Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés Ahogyan azt a 9. grafikon is szemlélteti a középiskolában tanulók számának megoszlása a különböző képzési formák között alapvetően meghatározza a szakképzés helyzetét. Az elmúlt évtized országos szakiskolai, gimnáziumi és szakközépiskolai létszámainak összehasonlításából kiderül, hogy a legnépszerűbb a szakközépiskola volt, utána következett a gimnázium, majd csak ezeket követte a szakiskola. A szakközépiskolai adatok a vizsgált időszakban 40% és 44% között (átlagosan 42,5% volt az aránya), a gimnáziumi számok 33% és 37% között (34%-os átlag), míg a szakiskolai értékek 23% és 25% között ingadoztak. Az egyes képzési típusokat elemezve látható, hogy a szakközépiskolai képzésben tanulók száma 2000-től kezdve csökkenő tendenciát mutat, hiszen a 2000-es év 44%-áról 40%-ra esett 29

30 vissza, míg a másik két iskolatípus esetében növekedett a képzésben résztvevők aránya, a gimnázium vonatkozásában 33-ról 37%-ra, a szakiskolánál pedig a évi érték megegyezik a évivel (23%). 9. grafikon A középiskolában tanulók számának megoszlása Magyarországon % 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Szakközépiskolai tanulók Gimnáziumi tanulók Szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés A 2000-es és a 2013-as adatok összehasonlításakor kiderül, hogy a szakközépiskolai értékek csökkentek (1 illetve 2 százalékponttal), a gimnáziumra vonatkozó megyei mutató 2, a régiós 1%-kal emelkedett, a szakiskolai létszámok azonban csökkentek, a megyét és a régiót is 1-1 százalékpontos csökkenés jellemezte, ami a 2000-es arányokkal megegyezik. Jelentős eltérést mutat viszont a szakiskolai képzésben részesedők aránya a középfokú oktatásban résztvevő tanulók között az országos arányokhoz képest. Míg a szakiskolai képzés esetén az országos arány 23 és 25% között változott, addig ez az arány Észak-Alföldön 26-28%, míg Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében 26 és 30% között változott. Országos összevetésben is különösen Szabolcs megye mutatói érdemelnek említést, hiszen a évi 29%-ról 2006-ra 26%-ra mérséklődött a szakiskolai képzésben résztvevők aránya, ami 2012-re ismét 29%-osra emelkedett. A szakiskolákban tanulók létszámát tekintve Szabolcs megyében 2012-re a es számokhoz képest 13%-os növekedés figyelhető meg, ami jóval meghaladja az északalföldi régió növekedését. Egy 2008-ban az RFKB-k számára készített, a regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározását segítő tanulmányban a szakiskolai tanulók számának 2015-ig 30

31 várható alakulására vonatkozó becslés is helyet kapott. A tanulmány szerint 2007 és 2015 között az észak-alföldi régióban volt és lesz a legmagasabb a szakiskolai képzésben résztvevők száma, ami a számok nyelvén azt jelenti, hogy 25 ezer fölé nőhet a létszám. A régiók közül számottevő emelkedés csak Észak-Alföldön prognosztizálható, amiben nagy szerepe van Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének, azaz elmondható, hogy középtávon a megyei szakiskolai létszámok várhatóan legalább szinten maradnak, vagy kismértékben emelkednek majd. Összességében elmondható, hogy a szakiskolai képzési forma Szabolcs megye esetében az országosnál és a többi megyénél is meghatározóbb jelentőségű a középfokú képzéseken belül, amit mutat az is, hogy a főváros nélküli megyei adatok 2000-től kezdődően csak Borsod- Abaúj-Zemplén megyében voltak magasabbak. A szakképzés speciális helyzetét az alacsony tanulói létszámok, illetve a középfokú oktatáson belüli kedvezőtlen aránya mellett további mutatók is jól érzékeltetik. Nagyon jól szemlélteti a szakképzés helyzetét a hátrányos helyzetű tanulók arányának alakulása az egyes iskolatípusokon belül. A 7. táblázat adatai alapján elmondható, hogy legmagasabb arányban a szakiskolában vannak hátrányos helyzetű tanulók mind a megyei adatokat, mind az országos átlagértékeket tekintve. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az országos átlagot jóval meghaladó a szakiskolában tanuló hátrányos helyzetűek aránya, azonban ez az arány 2010 után csökkenésnek indult. Amíg 2010-ben a szakiskolában 50%-os volt a hátrányos helyzetűek aránya a megyében, addig a szakközépiskolában arányuk 33%, a gimnáziumban pedig csak 18% volt. 7. táblázat: A hátrányos helyzetű tanulók aránya Szakiskola - Szabolcs-Szatmár-Bereg 43,49% 50,01% 40,02% 36,12% Szakiskola - Országos átlag 21,63% 29,59% 29,00% 24,38% Szakközépiskola - Szabolcs-Szatmár-Bereg 20,37% 32,94% 33,13% 25,16% Szakközépiskola - Országos átlag 8,86% 14,05% 14,26% 11,17% Gimnázium - Szabolcs-Szatmár-Bereg 13,01% 18,42% 19,22% 15,97% Gimnázium - Országos átlag 5,27% 8,32% 8,98% 7,16% Forrás: OFI EDUMAP adatai alapján saját szerkesztés A halmozottan hátrányos helyzetben lévő tanulók aránya is érzékelteti a szakképzés speciális helyzetét, hiszen míg a vizsgált négy évben a gimnáziumban tanulók 2-5%-a, a szakközépiskolában tanulók 4-9%-a, addig a szakiskolában tanulók 18-23%-a volt 31

32 halmozottan hátrányos. A statisztikákat tanulmányozva szembetűnő, hogy a középfokú iskolatípusok mindegyikében mind a halmozottan hátrányos, mind a hátrányos helyzetű tanulók aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb, ami az oktatás, szakképzés színvonalát is negatívan befolyásolja A szakképzés megítélését, népszerűségét javító intézkedések Az előző és a jelenlegi Kormányzat is számos intézkedéssel igyekszik a szakképzés presztízsét emelni, a szülők és diákok körében népszerűsíteni azt. A már bevezetett és a megvalósítás alatt álló intézkedések célja, hogy az általános iskolás tanulók figyelmét a szakképzésre irányítsák, míg a már szakképzésben részt vevő tanulókat jobb teljesítményre ösztönözzék. Ezek az intézkedések a megyei szakképzés fejlődésére is befolyással vannak Pályaorientáció A pályaorientáció fontossága megkérdőjelezhetetlen a szakképzés népszerűsítésének érdekében. Mindenképpen szükséges, hogy a pályaválasztás, továbbtanulás előtt álló gyerekek minél hamarabb kapcsolatba kerüljenek a szakképzéssel, lehetőleg már az általános iskola ötödik, hatodik osztályában célszerű ezzel a kérdéssel foglalkozni. A szakképzésről szóló törvény külön fejezetben foglalkozik a szakképzés két fontos, ám eddig méltatlanul kezelt területével, a pályaorientációval és a pályakövetéssel, mely rendelkezések szeptember 01-től léptek hatályba. A jogszabályban rögzített életpálya-tanácsadási, azaz pályaorientációs szolgáltatásnak a következő területekre kell kiterjednie: a pályainformáció-nyújtás, a pályaválasztási tanácsadás, a továbbtanulási tanácsadás, professzionális pályatanácsadás, foglalkoztatási és munkába állási tanácsadás, pályakorrekciós tanácsadás, kompetenciák fejlesztése. 32

33 A pályaorientáció szempontjából nagyon fontos a szakmai kiállítások és versenyek megszervezése, azok minél szélesebb nyilvánosság előtt történő lebonyolítása. Az elmúlt években minden megyében nagy sikerrel zajlottak le a Pályaválasztási Kiállítások, melyeket a Megyei Kormányhivatalok Munkaügyi Központjai szerveztek meg. A kiállítások alkalmával a szakképző intézmények és vállalkozások képzési kínálatával, valamint magukkal a szakmákkal, azok gyakorlásával is közelebbről megismerkedhetnek az általános iskolások és mások is. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a szakképzésért felelős minisztérium támogatásával évről-évre megszervezi a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt (SZKTV), melynek fővárosi döntőjére évek óta egyre nagyobb számban kíváncsiak. A gazdasági kamara koordinációja alatt minden megyéből általános iskolások százainak van lehetősége a döntő helyszínen való megtekintésére, ahol megismerkedhetnek az egyes szakmák jelenkori sajátosságaival, a szakmák gyakorlását élőben követhetik figyelemmel és láthatják, hogy egy szakma magas szinten történő művelésével milyen sikereket érhetnek el. Emellett a kamara a szakmák Európa- és Világbajnokságának számító Euroskills és Worldskills versenyekkel kapcsolatos hazai feladatok koordinálását is ellátja. Ezzel kapcsolatban jelentős eredmény, hogy 2018-ban Budapest lesz az Euroskills verseny házigazdája. Emellett nem hagyható figyelmen kívül a szakképző intézmények pályaorientációs tevékenysége sem, hiszen a nyílt napok, szakmai napok alkalmával lehetőséget nyújtanak a szakképzésbe történő betekintésre. A területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarák tól pályaorientációs referenst alkalmaznak, akinek feladata a minél hatékonyabb pályaorientáció megvalósítása Szakiskolai tanulmányi ösztöndíj A szakiskolai tanulmányi ösztöndíj bevezetésének célja, hogy a gazdaság által igényelt szakmákat tanulók támogatásban részesüljenek. A 2010-től adható ösztöndíjjal kapcsolatos tudnivalókról a 328/2009. (XII.29.) Kormányrendelet ad részletes tájékoztatást. Az ösztöndíjas szakmák köréről korábban az RFKB-k hoztak döntést régiónkként, 2013-tól kezdődően pedig az MFKB-k feladata lesz a szakmákra vonatkozó javaslat elkészítése. Az ösztöndíj mértéke tanulmányi átlagtól függően (legalább 2,51-es átlag szükséges), 10 ezer és 30 ezer forint között mozog, ami a tanulószerződéses tanulók esetében fizetendő juttatással együtt havi több tízezer forintos összeget jelenthet a tanulók számára. Az ösztöndíj bevezetésének egyértelmű célja, hogy az érintett szakmákban tanulók jobb tanulmányi eredményt érjenek el és a hiányzások száma is csökkenjen. Többek között nem részesülhet ösztöndíjban a tanév adott félévében a tanuló, ha az előző félévben tanulmányi átlageredménye nem érte el a 2,51-es átlagot, az évismétlésre kötelezett tanuló a megismételt tanévben, illetve a tanuló az adott tanévben, ha igazolatlan óráinak száma meghaladja a 10 órát. 33

34 8. táblázat: Szakiskolai tanulmányi ösztöndíjjal támogatott szakképesítések Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében a 2015/2016-os tanévben Szakképesítés Szakképesítés OKJ száma Ács Bádogos Épület- és szerkezetlakatos Gépi forgácsoló Hegesztő Gazda Ipari gépész Mezőgazdasági gépész Női szabó Pék Szociális gondozó és ápoló Szerszámkészítő Forrás: 13/2015. (II.10.) Kormányrendelet alapján saját szerkesztés 34

35 8. A megyei gazdasági kamarák és érdekképviseletek szakképzési tevékenysége A Kormány egyik legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése, melyet többek között a szakképzési rendszer átalakításával kívánnak elérni, melyben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) kötött együttműködési megállapodás alapján a kamarák is jelentős szerepet kapnak. Többek között a gyakorlatot előtérbe helyező duális képzési forma bevezetésével a cél egyértelműen jól felkészült szakemberek kibocsátása a szakképzésből a munkaerő-piacra. A duális képzési rendszer ismérve, hogy az elméleti képzésre az iskolában, míg a gyakorlati képzésre a gyakorlati képzés folytatására jogosult gazdálkodó szervezetnél vagy egyéb szervezetnél kerül sor, melynek egyik formája a tanulószerződés keretein belül megvalósuló gyakorlati képzés Tanulószerződések A tanulószerződéses gyakorlati képzésnek, mely évről-évre egyre népszerűbb, fontos szerepet szánnak a szakképzés racionalizálásának folyamatában. A tanulószerződés a gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezet és a tanuló között létrejött olyan dokumentum, mely mindkét félre nézve tartalmazza a gyakorlati képzéssel kapcsolatos kötelezettségeket és jogokat. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nyilvántartásából lekért adatokból is kiderül, hogy a tanulószerződések száma 1998-tól 2012-ig emelkedik (10. grafikon). Jelentős növekedés tapasztalható 2006-tól, amikor is a 2005-ös több mint 21 ezerről 35 ezerre nőtt a regisztrált szerződések száma. A növekedés a későbbiekben is megmaradt, azonban annak mértéke már elmarad a 2005 és 2006 közötti értéktől. 10. grafikon A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által niyilvántartott tanulószerződések számának alakulása Magyarországon (fő) Forrás: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara adatai alapján saját szerkesztés 35