A termőföld mint erőforrás

Átírás

1 A termőföld mint erőforrás Birtokviszonyok Birtokpolitika Földárak, haszonbérleti díjak A termőföld fogalma termőföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván; Egyéb fogalmak Földbirtok: a föld használatának lehetősége, illetve az arra vonatkozó kötelezettség, amit a jog védelemben részesít. A földbirtoklás megvalósulhat tulajdoni és bérleti formában egyaránt. Gazdaság: elszámolási, termelési egység. Szervezeti-jogi keret, független a tulajdonviszonyoktól. Egyéb fogalmak Üzem: olyan önálló technikai-gazdasági egység, amely egységes üzemvezetés alatt áll és mezőgazdasági terméket állít elő. agrárstatisztikai üzemi kritériumok; tesztüzemi rendszer üzemi kritériumai; agrártámogatással kapcsolatos üzemfogalom A termőföld mint erőforrás Mezőgazdasági termelés alapja és eszköze. Természetes termőképesség (éghajlati, domborzati viszonyok, talaj) és az emberi tevékenység szerepe. Közvetlen termelőeszköz jelleg, közvetett termelőeszköz jelleg. Hozamok - jövedelem - földár összefüggés. A termőföld mint erőforrás Megújítható erőforrás; Elpusztíthatatlan; Helyhez kötött; Vagyonmegőrző képesség - nem amortizálódik el.

2 A földi létet veszélyeztető globális problémák A földár meghatározása A népesség növekedésével szűkül a mezőgazdasági tevékenység számára rendelkezésre álló terület gyengébb területek művelése kibocsátás növelése A Föld lakóinak száma exponenciálisan növekszik intenzifikálás A lakosság növekedésével az ipari termelés is exponenciálisan nő (az ipari termelés erőforrásainak többsége nem újra előállítható) Összkínálata állandó, általában nem növekszik magasabb ár megajánlásával, és nem csökkenthető alacsony bérleti díj következtében. árat meghatározza: adott földterületen milyen termékek termelhetők milyen mennyiségi összefüggés szerint alakul az egyes termékek marginális hozama, illetve átlag- és határhatékonysága. A környezetszennyezés exponenciálisan növekszik Egy hektárra jutó csíraszám és a kukoricatermés közötti elméleti összefüggést mutató termelési függvény TERMELÉSI FÜGGVÉNY AZ ÁTLAGHOZAM ÉS A MARGINÁLIS HOZAM GÖRBÉKKEL KUKORICATERMÉS, t/ha Összhozam görbe Az összhozam növekvő ütemben emelkedik Az összhozam csökkenő ütemben emelkedik Az összhozam csökken ezer csíraszám / hektár Kukoricatermés t/ha Kukoricatermés kg 15 12,5 10 7,5 5 2, Összhozam III. ÖH tartomány I. tartomány II. tartomány Átlaghozam Marginális hozam MH ÁH Ezer csiraszám/ hektér Csökkenő hozadék -olyan termelési függvényt jellemez, amelynél az input változó minden további növelése végső soron az output csökkenését eredményezi -vagyis azonos ráfordítási egységek, inputok outputjai csökkenő méretűek A földhasználat jogi keretei Tulajdonosi földhasználat; Haszonbérlet; Egyéb formák (szívességi használat, részesművelés, felesbérlet) -megmutatja, hogy az output növekedési üteme hol kezd lassulni -csökkenő hozadék felső korlátot is szab a termelésnek

3 A földbérlet néhány előnye A földtulajdon előnyei Hatékony méreten történő gazdálkodás valósítható meg, jelentősebb tőkének a földbe történő befektetése nélkül, Könnyebben megvalósítható egy hatékony méretű és elhelyezkedésű üzem kialakítása, mint tulajdonon keresztül (ti. az alacsony mobilitás miatt), Elősegíti a termelési tényezők optimális felhasználási arányainak kialakulását, A földdel való rendelkezés csak ebben a formában lehet teljes. Hosszú távú döntéseknek inkább kedvez, mint a földbérleti pozíció. Kiszámíthatóbb jövedelem - kevésbé ingadozó, mint haszonbérlet esetén. Biztonságos vagyonmegőrzési forma. Az EU birtokpolitikai szabályozása Letelepedés szabadsága Tőke szabad áramlása Diszkrimináció tilalma NINCS EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS A földtulajdon és földhaszonbérlet szabályozása az EU tagállamaiban Szigorú törvényi szabályozást alkalmazó országok (pl. Dánia, Olaszország, Franciaország) Liberális szabályozást követő országok (pl. Nagy-Britannia, Görögország, Németország, Luxemburg) A földtulajdon szabályozása Megszerezhető birtokméret korlátozása - minimális, maximális méret, üzemtípustól függő mérethatárok; Egy gazdálkodó által működtetett üzemek számának korlátozása; Nem mezőgazdasági foglalkozásúak, nem helyi lakosok, tőkés társaságok birtokszerzésének akadályozása; Örökösödési törvények; Kötelező és támogatott birtokrendezés

4 A földbérlet szabályozása az EU tagállamokban A földbérlet időtartama - általában minimum, de lehet maximum is; Bérleti díj - felek megállapodása, vagy hatósági ellenőrzés-jóváhagyás, módosítás; Bérbeadó felmondási jogának a korlátozása; Bérlő beruházásainak a megtérítése; Alhaszonbérletbe adás; Elővásárlási jog biztosítása; Bérleti jogviszony öröklése A földterület megoszlása az EU régi tagállamaiban Ország Össz- Mg-i Belföldi Egyéb Terület Erdőterület Terület Vizek Terület km 2 km 2 Km 2 km 2 km 2 Belgium Dánia Németország Görögország Spanyolország Franciaország Írország Olaszország Luxemburg Hollandia Ausztria Portugália Finnország Svédország EK EU Forrás: Eurostat-Working Document on Forestry Statistics (July 1997) for EU Cestat Database for Central Europe Az egy farm által művelt földterület változása az EU-ban között /ha/ O rszág Belgium 8,4 10,6 12,3 14,1 15,8 18,8 20,6 D ánia 20,3 22,4 23,8 30,7 34,2 39,6 42,6 Volt NSZK 11,8 18,8 14,4 16,0 18,6 21,7 - N émetország // 39,6 // // 26,1 30,3 32,1 G örögország 3,4.. 3,6 4,3 4,3 4,5 4,3 Spanyolország ,8 1 15,4 19,7 21,2 Franciaország 18,9 22,4 23,3 27,0 26,0 28,2 41,7 Írország.. 22,3 22,6 22,7 26,0 28,2 29,4 O laszország 6,0 6,2 5,6 5,6 5,6 5,9 6,4 Luxemburg 17,8 21,9 25,2 28,6 32,1 39,7 42,5 H ollandia 11,6 12,8 13,7 14,9 16,1 17,7 18,6 Ausztria ,4 16,3 Portugália.... 4,3 5,2 1 6,7 8,7 9,2 Finnország ,7 23,7 Svédország ,4 34,7 Egyesült 54,2 58,7 63,7 65,1 67,9 70,1 69,3 K irályság EU-12 13,3 1 15,0 - EU-15 17,2 18,4 Forrás: Eurostat-Working Document on Forestry Statistics (1997, 2000) for EU Cestat Database for Central Europe

5 Az egy farm által művelt földterület változása az EU-ban között /ha/ Az EU átlag mögött igen eltérő átlagos birtokméretek állnak! Az átlagos birtokméretek folyamatosan emelkedő tendenciát mutatnak az országok többségében. Nem tapasztalható a birtokméret területén az országok között kiegyenlítődés. A farmok átlagos méretének növekedése arra utal, hogy a gazdaságok száma csökkendő tendenciát mutat. A farmok számának változása között (előző időszak 100) O rs zá g ezer db ezer db B elg iu m 18 4,0-2 4, ,66-1 5,04-1 3, ,48-2,7 67,2 D án ia 14 6,0-9,39-7, ,7-1 2, ,38-4,2 63,2 N ém eto rszá g ,6-1 5,5 2-6, ,84-1 1, ,27-2,9 5 34,4 G ö rö g o rszág ,3.. -4, ,74-1 0,6 7-8,98 +1,2 8 21,4 S p an y o lors zág ,83 2-2, ,3 F ra n cia o rszág ,6-1 7,1 7-4, ,81-1 2, ,45-3,8 6 79,8 Íro rszág , ,48-2 2, ,09-1,8 1 47,8 O la szo rszá g ,9-6,52 +6,3 1-1,11-4,88-6,85-3, ,2 L u xe m b u rg 7,6-1 8, ,1 3 * -1 5,39-9,10-2 0,00-3,2 3,0 H o lla n d ia 18 4,6-1 1,9 2-8,5 5-8,61-8,17-9,30-2,4 1 07,9 A u sztria ,7 2 10,1 P o rtug á lia , ,44-3,8 4 16,7 F in n o rszá g ,8 91,4 S vé d orsz ág ,4 89,6 E g ye sü lt 32 6,7-1 1,1 2-4,2 8 +6, ,8 6-3,5-0,3 2 33,2 K irály ság EU 15-2,6 Ezer gazdaság E U E U Forrás: Eurostat-Working Document on Forestry Statistics (1997 és 2000) for EU Cestat Database for Central Europe A farmok számának változása között (előző időszak 100) A gazdaságok száma csökkenést mutat. pl. Belgiumban 25 év alatt 116 ezer farm szüntette be a tevékenységét. Az 1-5 hektár közötti farmok száma 80 -kal csökkent ez idő alatt. A farmok számának csökkenése= mezőgazdaságból élők számának folyamatos csökkenése, erőteljes birtokkoncentráció. Az európai farmok megoszlása területhasználat szerint 5 ha alatt 5-10 ha ha 50 ha felett Olaszország 78,1 10,4 9,8 1,6 Portugália 76,8 11,6 9,6 2,2 Görögország 75,0 15,0 9,5 0,5 Spanyolország 55,3 16,6 20,5 7,6 Ausztria 39,4 18,8 38,2 3,6 Belgium 33,5 14,4 43,9 8,3 Hollandia 33,0 15,9 44,8 6,3 Németország 31,7 14,9 40,8 12,6 Franciaország 27,3 9,5 36,2 27,0 Luxemburg 24,2 9,1 30,4 36,3 Egyesült Királyság 13,7 12,6 39,5 34,2 Svédország 12,4 17,5 49,2 20,9 Finnország 10,5 17,7 64,9 6,7 Írország 9,6 13,4 63,9 13,1 Dánia 3,0 16,6 55,6 24,8 EU ,8 13,2 22,2 7,8 Magyarország ,8 15,7 15,9 2,6 Információ források Az elsődleges (primer) információs rendszerekhez tartoznak a nagy adatgyűjtő rendszerek. Elemei: az agrárstatisztika amely az EUROSTAT által koordinálva nyújt statisztikai információkat a FADN (Farm Accountancy Data Network), vagy Tesztüzemi rendszer, amelynek feladata a gazdaságok pénzügyi folyamatainak, jövedelemhelyzetének nyomon követése a Piaci Információs Rendszer, amely egyrészt kielégíti a brüsszeli apparátus információs igényeit, másrészt tájékoztatja a termelőket a piaci folyamatokról az Integrált Igazgatási és Ellenőrző Rendszer, amely a támogatások elnyerését, a kifizetések elszámolást, ellenőrzését végzi. A másodlagos (szekunder) információs rendszerek információikat főleg a primer rendszerek adatbázisaiból nyerik, azokat feldolgozzák. (Ilyen például a mezőgazdasági számlák rendszere.) Céljuk egy-egy "szűkebb" terület speciális információigényének kielégítése. Az SFH az egyes növények egy hektár területére, illetve az egyes állatcsoportok egy darabjára számolt bruttó termelési érték és a termeléssel közvetlenül kapcsolatba hozható ráfordítások különbözete, három egymást követő év számtani átlaga alapján. Az átlagolással mérsékelhető egy adott év szélsőséges SFH értéke, biztosítva ezzel a normativitást. Az üzemtipológiai módszer váltásának megfelelően a tesztüzemi rendszer alsó megfigyelési küszöbe től Magyarországon a korábbi 2 európai méretegységről (EUME) 4000 standard termelési értékre (STE) változott.

6 SFH és STÉ közötti különbségek Standard Fedezeti Hozzájárulás (SFH) Standard Termelési Érték (STÉ) Ágazatok jövedelemtermelő képességét fejezi Ágazatok kibocsátását fejezi ki. ki. SFH=Termelési érték közvetlen változó költség STÉ=Termelési érték közvetlen támogatások A főfoglalkozás keretében működtetett gazdaságok aránya az EU tagállamaiban (1995) EU-15 Egyesült Királyság Svédország Finnország Portugália Tartalmazza a közvetlen támogatásokat. Az SFH együtthatók 3 egymást követő év adatainak átlagolásával kerülnek meghatározásra. Az üzemméretet európai méretegységben (EUME) fejezi ki. A tevékenységi irány meghatározásánál nem veszik figyelembe a mezőgazdasági alaptevékenységen kívüli, ún. egyéb jövedelemtermelő tevékenységeket. Forrás: Nagy Attila GAK TSzk Nem tartalmaz semmilyen közvetlen és egyéb támogatást. Az STÉ együtthatók 5 egymást követő év adatainak átlagolásával kerülnek meghatározásra. Az üzemméretet közvetlenül euróban fejezi ki. A tevékenységi irány meghatározásánál figyelembe veszik az egyéb jövedelemtermelő tevékenységeket (gépi bérmunka, élelmiszerfeldolgozás stb.). Ausztria Hollandia Luxemburg Olaszország Írország Franciaország Spanyolország Görögország Németország Dánia Belgium Forrás: Eurostat Working Document on Forestry Statistics (July 1997) for EU Cestat Database for Central Europe adatai alapján A főfoglalkozás keretében működtetett gazdaságok aránya az EU tagállamaiban A kisebb üzemméret nem kedvez a főfoglakozásként folytatható mezőgazdasági termelésnek. Ilyen körülmények között az agrártevékenység csak más bevételi forrás mellett végezhető. A gazdálkodók életkor szerinti megoszlása az Európai Unióban Az európai gazdáknak csupán 8-a fiatalabb 35 évesnél, 28-uk idősebb 65 évesnél. Különösen jellemző az idős korosztály a déli területeken: Olaszország, Görögország, Portugália, Spanyolország esetében a gazdálkodók 1/3-a 65 év feletti. Magyarország birtokviszonyai A művelési ágak területének változása Magyarországon Művelési ág ezer ha ezer ha ezer ha ezer ha ezer ha ezer ha Szántó ,6 Kert ,2 Gyümölcsös ,0 Szőlő ,4 Gyep ,3 Mezőgazdasági terület ,5 Erdő ,1 Nádas és halastó ,8 Termőterület ,4 Művelés alól kivont terület ,6 Összesen Forrás: Laczka 1996, KSH 1999.

7 2008: Az ország 9303 ezer hektár területéből 7768 ezer hektár (83,5) termőterület volt. A termőterület aránya hosszabb időszakot tekintve kismértékben, de folyamatosan csökken, elsősorban a települések és az infrastruktúra terjeszkedése következtében. A termőterületen belül 5790 ezer hektár mezőgazdasági, 1884 ezer hektár erdőterület volt. Az ország területéből a mezőgazdasági terület 62,2, az erdő 20,2-ot foglalt el. Előbbi arány európai összehasonlításban magas, utóbbi alacsony. A 4503 ezer hektár szántóterület 48,4-os aránya még kiemelkedőbb az európai országok közül. A szántóterület 2008-ban 4503 ezer hektárt, az ország területéből 48-ot (a mezőgazdasági területből pedig 78-ot) foglalt el. Ebből 4418 ezer hektárt (98-ot) hasznosított a mezőgazdaság. Földbirtokmegoszlás az es földosztás után Birtoknagyság /ha/ - 2,9 3,0-5,8 5,9-11,5 11,6-28,8 28,9-57, Összesen A gazdaságok Száma * Megoszlása Ezer hektár XII. 31- én 60,1 23,5 10,6 4,3 0,9 0,3 0,3 0,0 0,0 100,0 Összes területe 1 661, , , ,2 749,3 413,3 780,9 459,8 297, ,5 Megoszlása () 17,9 21,1 17,3 14,7 8,1 4,4 8,4 4,9 3,2 100,0 Egy gazdaság átlagos területe (ha) 1,7 5,1 9,2 19,2 50,5 74,8 193,9 913, ,1 5,6 Az elmúlt években Az ország összes földterületének 41-át gazdasági szervezetek, 30-át egyéni gazdálkodók használták 2008-ban. A fennmaradó 29 gazdaságra nem azonosítható terület, melynek közel fele nem mezőgazdasági hasznosítású volt. A földhasználat gazdálkodási formák szerinti összetétele az utóbbi években lényegében nem változott. Forrás: Laczka S.; A földterület és a földhasználat alakulása 1945 és 1994 között, 1996 Magyarország birtokszerkezete Az egyéni gazdaságok földhasználatának változása között (KSH 1994,ÁMÖ 2000) Birtokméret Egyéni gazdaságok Földterület Egy gazdaság átlagos területe Száma Száma ha ha ha ha -1, , , , ,8 0,2 0,2 1,1-5, , , , ,7 2,2 2,3 5,1-10, , , , ,6 6,9 7,2 10,1-50, , , , ,1 19,0 21,4 50, , , , ,8 102,9 113,5 Összesen , , , ,0 1,1 2,72 Forrás KSH 1994 és 2000 ÁMÖ 2007: mintegy 7400 gazdasági szervezet folytatott mezőgazdasági tevékenységet. Rajtuk kívül számos olyan szervezet, intézmény (nemzeti parkok, vízügyi szervek, MÁV, repülőterek, honvédség, egyházak stb.) működött, amelyek a földterület passzív használói voltak, tényleges mezőgazdasági tevékenységük elenyésző. A mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni gazdaságok száma megközelítette a 619 ezret rajtuk kívül említésre méltó még a ház körüli és az üdülőkhöz tartozó kertekben folytatott mezőgazdasági tevékenység is.

8 2005 óta mind a gazdasági szervezetek, mind az egyéni gazdaságok száma csökkent, előbbieké 6, utóbbiaké 12,5 százalékkal. Az összeírás évében a gazdasági szervezetek 76,5 százaléka használt mezőgazdasági földterületet, átlagos mezőgazdasági területük 386 hektár volt. A mezőgazdasági területet használó egyéni gazdaságok (91,5 százalék) átlagosan 3,6 hektár mezőgazdasági területet műveltek. A gazdasági szervezetek átlagos mezőgazdasági területe 3, az egyéni gazdaságoké 13 százalékkal növekedett. A gazdasági szervezetek 27 százaléka, az egyéni gazdaságok háromnegyede használt 1 hektárnál kisebb mezőgazdasági területet összes mezőgazdasági területük 1, illetve 4 százalékán. Míg a gazdasági szervezetek esetében a 300 hektárt meghaladó gazdaságméret volt a meghatározó, addig az egyéni gazdaságok összes mezőgazdasági területének 73 százalékát a hektár méretű egyéni gazdaságok (a gazdaságok 6 százaléka) tették ki. A két gazdálkodási forma birtokszerkezetében alapvető változások 2005 óta nem következtek be Figyelem! A magyar statisztika megközelítése miatt az is gazdaságnak számít, ami évente egy sertést hízlal csupán! Csak saját fogyasztásra termelt a gazdaságok 51,3 (363 ezer gazdaság) Saját fogyasztás és felesleg értékesítés 234 ezer gazdaság, 33,1 Elsősorban értékesítésre termel a gazdaságok 15,5-a (109 ezer gazdaság) Szolgáltatást végez 707 gazdaság 0,1. Árak és bérleti díjak A termőföld ára és bére Bár a magyar termőföld ára a csatlakozással lassú emelkedésnek indult, még jóval az uniós átlag alatt van. 2006:Az EU-országokban a hektáronkénti átlagár 2-5 millió, nálunk viszont csak ezer forint között mozog. A szakemberek változást jósolnak: a jó minőségű hazai földek ára 4-5 éven belül megközelíti az uniós átlagot. 2009:Jelentősen százalékkal növekedett ban a termőföld ára a közvetítők tapasztalatai szerint Magyarországon, de az emelkedés még így is százalékkal alacsonyabb a Nyugat-Európában tapasztalttól. Mára a hektáronkénti átlagár elérte a 700 ezer forintot Az illetékhivatalok nyilvántartásai szerint évente ezer hektár cserél gazdát. Általában jelentős eltérés tapasztalható az ország egyes régióiban kialakult árak között, Észak- Magyarországon és a Dél-Alföldön például százalékkal az országos átlag alatt mozog az ár, míg a Dél-Dunántúlon 30-kal magasabb. Az átlagos minőségű szántó hektáronkénti ára is jelentős eltéréseket mutat, a legtöbbet az Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon kell fizetni ( ezer forintot), a legkevesebbet Észak-Magyarországon és a Dél- Alföldön ( ezer forintot hektáronként).

9 2012-ben a mezőgazdasági termőföldárak a megelőző két év 6,0, majd 11,5-os növekedése után átlagosan 12,8-kal voltak magasabbak az előző évhez képest. Ezen belül a földhasználat során legjelentősebb művelési ág, a szántó ára 14,9-kal nőtt, így 1 hektár szántóföld átlagára 2012-ben forint volt. A föld árát számos tényező befolyásolja, ezért az ország egyes területein a föld ára az országos átlagtól jelentősen eltérhet. A legdrágább területek Tolna, Békés és Fejér megyében vannak, ahol a szántó hektáronkénti ára jóval 800 ezer forint fölött volt. A legolcsóbban Nógrád megyében lehetett szántóföldhöz jutni, ahol 1 hektár szántóföld átlagára kevesebb volt, mint az országos átlag fele. Magyarország tavaly előtt ősszel jelezte Brüsszelben, hogy mivel még mindig nagy a különbség a termőföld hazai és régebbi tagállamokbeli árai között, a hétéves türelmi idő 2011-es lejárta után érvényesíteni szeretné a korlátozást további három évre. A hosszabbítást a lejárat évében, tehát ben kellett kezdeményezni, a lejárat előtt fél évvel. Egy hektár földterület árai művelési áganként, , HUF Művelési ág Szántó Gyep Szőlő Gyümölcsös Erdő A mezőgazdasági területek közel 60 százalékát haszonbérbe adják, jellemzően öt-tíz évre kötött szerződéssel. A hosszabb távú megállapodást adókedvezmény ösztönzi; ha öt évnél hosszabb időre szól a bérleti szerződés, nem kell a tulajdonosnak forrásadót fizetnie. A bérleti díjak egyébként a csatlakozást követően szintén csak kismértékben nőttek, aminek következményeként - az AKI adatai szerint - az átlagos földbérleti díj hektáronként 18,8 ezer forint körül alakult, ez 3-6-szor alacsonyabb, mint az unió régi tagállamaiban. Forrás: KSH

10 Országos földbérleti díjak művelési ágak szerint, , HUF/ha Művelési ág Szántó Gyep Szőlő Gyümölcsös Erdő