Fostering the cooperation of research institutes and R+D sector in the border region CROSSRESEARCH HURO/1001/289/2.2.3.

Átírás

1 Fostering the cooperation of research institutes and R+D sector in the border region CROSSRESEARCH HURO/1001/289/ AZ EU CSATLAKOZÁS TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HATÁSAI CSONGRÁD ÉS TEMES MEGYÉBEN -Kutatási terv- A kutatási tervet a projekt keretében készítette az: Innoratio Kutatóintézet Gazdaság- és Társadalomtudományi Nonprofit Kft. és a Szórvány Alapítvány Szeged Temesvár, 2012 Jelen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. Két ország, egy cél, közös siker!

2 TARTALOMJEGYZÉK A kutatás megalapozása és területi háttéradatok... 3 Az EU csatlakozás jelentősége... 3 Regionális felosztás Magyarország és Románia tekintetében... 3 Területi háttéradatok... 6 A kutatás célja... 9 Módszertani leírás... 9 A kutatás akcióterülete... 9 Adatfelvétel Kutatási módszer Időbeni ütemezés Fókuszpontok megjelölése A minta megtervezése (nagyság, összetétel, mintavétel módja) Mintavételi eljárás A reprezentatív minta meghatározása A kérdezés technikái és azok bemutatása Az adatfelvétel ellenőrzése Az adatfeldolgozás módszerei Várt összefüggések A kutatás outputjai Felhasznált irodalmak:... 17

3 A kutatás megalapozása és területi háttéradatok Az EU csatlakozás jelentősége Az 1957-es Római Szerződés aláírásával létrejött a mai EU elődjének tekinthető Európai Gazdasági Közösség Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország, NSZK és Olaszország részvételével. 1 A tagállamok sorozatos bővítése és az egyre szorosabb együttműködések következtében a közösség jelentős gazdasági és politikai unióvá vált, mely egyre inkább meghatározta és meghatározza ma is- főként a mindenkori tagállamok, de célkitűzések szintjén az EU tagság felé igyekvő államok gazdaságpolitikáját, gazdasági helyzetét is, ami befolyásolja a társadalmi folyamatok alakulását. Az EU tagság tehát egy ország aktuális helyzetét és jövőjét markánsan meghatározza. 2 A kutatás szempontjából érintett mindkét uniós tagország (Románia és Magyarország) tekintetében elmondható, hogy életük elmúlt néhány évtizedének egyik legmeghatározóbb eseménye volt a közösséghez való csatlakozás lehetősége, ami minden bizonnyal meghatározza majd az elkövetkezendő évtizedek alakulását, és egymással való jövőbeni kapcsolatukat. 3 Mindezek miatt fontos, hogy rendelkezzünk a csatlakozás óta eltelt időszak tapasztalatainak átfogó, az adott nemzetgazdaság egészére vonatkozó komplex értékelés eredményeivel, mely a gazdasági, környezeti és társadalmi szempontokat egyaránt figyelembe veszi, de egyenlőre ez még várat magára. 4 Regionális felosztás Magyarország és Románia tekintetében Magyarország 2004-ben, Románia pedig 2007-ben válhatott uniós országgá, mely hatással volt és van is nem csak Európával, hanem egymással való kapcsolatukra is. Kutatásunk során 1 Fazekas Judit (2004): Az Európai Integráció története. 2 Balázs Judit (2000): Európai Unió. 3 ECOSTAT (2007): Gyorsítósávban a román gazdaság. 4 Nagy Zsuzsanna (2011): A Magyar mezőgazdaság komplex (gazdasági, társadalmi, környezeti) vizsgálata az EU csatlakozás tükrében.

4 e két ország egymással határos régiójának- a Románia nyugati részén található Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megyét magába foglaló Vest régió valamint a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyét jelentő magyarországi Dél-Alföldi régió egy-egy megyéjét helyezzük egymás mellé az összehasonlítás lehetősége érdekében, az adott ország csatlakozása óta bekövetkezett gazdasági és társadalmi változások tekintetében. Vest és Dél-Alföld térségek összekapcsolódása a határ mentiségből adódó sűrű kereskedelmi és turisztikai kapcsolatra vezethető vissza, melyek fontosságát hangsúlyozza az is, hogy e két régió -észak-szerbiai területeket is hozzávéve- közösen alkotja a Duna-Kőrös-Maros Tisza (DKMT) elnevezésű eurorégiót. 5 Az országok, és azok régióinak statisztikai elemezhetősége, és azonosíthatósága érdekében az EU saját földrajzi kódolási rendszer alkalmazását vezette be, ez az úgynevezett NUTS rendszer (magyar jelentése: Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája). 6 Nagy előnye, hogy az eltérő fejlettségi szintű régiók egymással jól összehasonlíthatóvá válnak, ami nagymértékben segíti a források ésszerűbb elosztását, ez által a fejletlenebb régiók felzárkózásának segítését, a térségek közötti társadalmi- gazdasági különbségek mérséklését. 7 A rendszer létrehozása 1988-ban történt meg, azóta folyamatos fejlesztések és szabályozások segítségével pontosították. Jelenleg a tagállamok területe NUTS 1, 2 és 3 szintekre oszlik, melyben a NUTS 1 szint országrészeket, NUTS 2 a régiókat, a NUTS 3 pedig a megyéket jelöli Magyarország és Románia tekintetében egyaránt. A rendszer 2003-as átdolgozásakor kisebb területi egységek jelölésére, a LAU (Local Administrative Units) szintek létrehozásával egészítették ki a korábban említett 3 szintet. LAU 1 és 2 (korábbi elnevezésük szerint NUTS 4 és 5) olyan helyi adminisztratív egységeket, melyek az ország közigazgatási hierarchiájában a nagyobb átfogó egységeknél (tartományok, régiók, megyék) alacsonyabban helyezkedik el. 8 A LAU 1-es szint Magyarország tekintetében a kistérségeket jelenti, egyes tagállamokban viszont a településszerkezet és a közigazgatás 5 Pál Ágnes (2004): A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió Társadalmi és Gazdasági jellemzői. 6 Eurostat (2007): Regions int he European Union- Nomenclature of territorial units for Statistics NUTS 2006/EU27. 7 Szabó Pál (2005): A NUTS rendszer ki és átalakulása. 8 Eurostat (2007): Regions int he European Union- Nomenclature of territorial units for Statistics NUTS 2006/EU27.

5 sajátosságaiból adódóan ez a szint nem létezik, így van ez Románia esetén is. A LAU 2-es szint a településeket illetve a települések kisebb együttesét jelentheti. 9 Magyarország és Románia felosztása a NUTS rendszer alapján 10 NUTS 1 NUTS 2 NUTS 3 LAU 1 LAU 2 Magyarország: Statisztikai nagyrégiók Tervezési statisztikai régiók Megyék és Budapest Statisztikai kistérségek Települések Adott szintek száma: Románia: Makrorégiók Régiók Megyék és Bukarest - Önálló települések és kommunák Adott szintek száma: A regionalizmus, a régiók európája elgondolás, az EU területfejlesztési célkitűzéseinek fontos része. 11 Éger György szerint a regionalizmus, mint elméleti kategória, egy embercsoportnak egy-egy tájegységhez, mint földrajzi kerethez való kötődése. 12 Ha ezt a meghatározást vesszük alapul, mind Magyarország, mind pedig Románia tekintetében a kötődés történelmi okokra visszavezethetően sok esetben nem a NUTS 2, hanem a NUTS 3 (megye) szinten igazolódik, a NUTS 2-es szint statisztikai és tervezési szinten működik, a lakosság regionális tudatát kevésbé határozza meg. 9 Szabó Pál (2005): A NUTS rendszer ki ás átalakulása. 10 Eurostat (2011): Regions in the European Union- Nomenclature of territorial units for Statistics NUTS 2010/EU A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma (2000): Régiók Európája, az Európai Unió regionális politikája. 12 Éger György (2000): Regionalizmus, határok és kisebbségek Kelet-Közép-Európában.

6 Területi háttéradatok A 2010-ben a Központi Statisztikai Hivatal Szegedi és Temes megyei Igazgatósága kétnyelvű kiadvány formájában kísérletet tett a Dél-alföldi, és a romániai Vest régió azonosságainak és különbségeinek feltárására statisztikai adatok szintjén földrajzi, társadalmi és gazdasági tényezőkre egyaránt koncentrálva. A beszámoló legfontosabb megállapításainak összefoglalása: 13 Földrajzi adottságok: A Dél-alföldi régió, annak ellenére, hogy Magyarország legnagyobb kiterjedésű régiója, területét tekintve majdnem fele akkora (18 ezer km 2 ) mint a Vest régióé (32 ezer km 2 ) Domborzati adottságok tekintetében a két tárgyalt megye leginkább síkvidéknek tekinthető, ez jellemzi a teljes magyarországi régiót is. A romániai régiónak Déva és Krassó- Szörény megyéi hegyvidéki fekvésűek, melynek hatása Temes megye egyes részein is érzékelhető. Településszerkezet: A két ország területi osztályozási rendszere némi eltérést mutat, hiszen Romániában a kistérségek megkülönböztetése nem ismert. A Dél-alföldi régió településszerkezete városokból, nagy területi kiterjedéssel és lakosságszámmal bíró, közigazgatásilag önálló községekből (óriásfalvak), és a homoki térség tanyavilágából tevődik össze. 14 Ezzel szemben Romániában a városok igen, de a falvak általában nem rendelkeznek önálló közigazgatással, hanem úgynevezett kommunákba 13 Központi Statisztikai Hivatal (2010): Azonosságok és különbségek a magyarországi Dél-alföldi és a romániai Vest régiók között. 14 Salamin Géza- Radvánszki Ádám- Nagy András (2008): A magyar településhálózat helyzete.

7 tömörülnek (románul: Comuna), ami azt jelenti, hogy több kis település összevontan, egy központi településhez tartozik, ahol működik a közös képviselői testület. 15 Az urbanizáció mértéke Dél-Alföldön valamivel magasabb (legjelentősebb Csongrád megyében). Temes megye urbanizáció tekintetében a két régió átlagának megfelelő értékkel rendelkezik. Demográfiai sajátosságok: Dél-alföld Magyarország 3. legnépesebb térsége, Vest régió viszont Románia legkisebb lakosságú területe. Vest régióban összességében magasabb a lakosságszám, mint Dél-Alföldön, ami nyilvánvalóan adódik a területnagyságok különbségéből. A népsűrűség azonban a magyarországi régióban magasabb, azon belül legjelentősebb mértékben Csongrádban. A megyék összlakosságát vizsgálva a legtöbben Temes megyében élnek. A lakosság nemi arányával kapcsolatosan mindkét térségben megállapítható a nőtöbblet (legmarkánsabb Csongrádban), a Romániai megyékben átlagosan mérsékeltebb. Korösszetétel szempontjából a Vest régió kedvezőbb helyzetű, a Magyarországi megyékben valamivel több a 65 év felettiek aránya, kevesebb az élvszületések és magasabb a halálozások száma (a legkedvezőbb mutatókkal Temes megye rendelkezik). A természetes népmozgalom és a korösszetétel mellett fontos a belföldi és nemzetközi vándorlás befolyása. A magyarországi régióban összességében e folyamat tovább erősítette, a Romániai oldalon valamelyes mérsékelni tudta a népességfogyást. Megyék szintjén azonban e tekintetben is lényeges különbségek látszanak a régiókon belül. A vándorlási tendenciák a népességfogyást mérsékelni (vagy teljes mértékben ellensúlyozni) három megyében tudták, Csongrád, Arad és Temes megyében. Mindezen hatásokat összegezve elmondhatjuk, hogy 2005 óta mindkét régió lakossága fogyott (Dél-Alföld esetén 2%, Vest esetén 0,5%). Egyetlen megye produkált 2005 óta 15 Eurostat (2011): Regions int he European Union- Nomenclature of territorial units for Statistics NUTS 2010/EU27.

8 lakosságszám-növekedést, Temes megye (3%). összességében Csongrád helyzete a legkedvezőbb. A Magyarországi megyék közül Gazdasági mutatók: A korösszetétel különbségeiből adódik, hogy Vest régióban valamivel több a gazdaságilag aktívak száma (egyik oldalon 60, másik oldalon 63%), azonban Dél-Alföldön valamivel magasabb a munkanélküliségi ráta is (9%, míg a Vest régióban 6%). Az alkalmazásban állók gazdasági struktúrájáról elmondható, hogy mindkét régióban a szolgáltatás jellegű ágak túlsúlya jellemző. A szolgáltató szektorban dolgozik a Vest régió lakosságának fele, Dél-Alföld lakosságának valamivel több mint 60%-a. Fajsúlya az összes megye közül Csongrádban a legjelentősebb. Mindkét régió jelentős mezőgazdasági potenciállal rendelkezik saját nemzetgazdaságában, az e területen dolgozók száma azonban egyik megyében sem éri el a 10%-ot. Összességében a munkavállalóknak Dél-Alföldön 6%, Vest régióban 3% -át alkalmazzák ebben a szektorban. Az ipar és az építőipar jelentősége Vest régióban magasabb, csaknem azonos a szolgáltató szektoréval, Dél-Alföldön csak egyharmad körüli (legalacsonyabb Csongrádban). Temes megye értékei a gazdasági ágazatok tekintetében a régiós átlag körül mozognak azzal a különbséggel, hogy itt valamivel magasabb a szolgáltatások szerepe az ipar rovására, de mindössze néhány százaléknyi átlagtól való eltérés tapasztalható. A szolgáltató szektor egyik legfontosabb húzó ágazata az idegenforgalom. Saját országán belül mindkét régió jelentős potenciállal rendelkezik e tekintetben. A vendégforgalom fontosabb mutatóit vizsgálva elmondható, hogy Vest régióban valamivel nagyobb a turizmus jelentősége, mivel több az ide látogató vendégek száma (674 ezer fő évente, a másik oldalon 536 ezer fő). Megyék szintjén vizsgálódva viszont kiemelendő, hogy a legtöbb turista Temes a második legtöbb pedig Csongrád megyében fordul meg. Ebben a két megyében a legmagasabb (régiós átlag feletti) a külföldi vendégek aránya is (34 és 30%). A bruttó hazai termék (GDP) nagysága 2007-ben a magyar régióban 9, a romániaiban 13 milliárd euró volt. A Vest régióban Temes megye potenciálja e tekintetben igazán jelentős,

9 mivel saját régiójának GDP-jének 45%-át egymaga termelte, a másik három megye együttesen teszi ki a fennmaradó 55%-ot. A Dél-alföldi régióban ekkora eltéréseket nem tapasztalunk (Bács-Kiskun 40%, Csongrád 35%, Békés 25%). Az egy lakosra jutó GDP aránya 2007-ben a román oldalon Temes, a magyar oldalon Csongrád megyében a legmagasabb. Mindezekből következik, hogy a két régió 7 megyéje közül gazdaságilag Temes megye legerősebb. A kutatás célja Magyarország 2004, Románia 2007 óta tagja az Európai Unió közösségének. Jelen kutatás célja, hogy e két ország egy-egy megyéjében (Magyarországon Csongrád, Romániában pedig Temes megyében) -melyek az EU NUTS 2-es szintjét tekintve egymással szoros kapcsolatot ápoló szomszédos régiók részegységeiként is értelmezhetők- vizsgálat alá vegye a két ország EU csatlakozása óta, és annak következtében létrejött társadalmi és gazdasági folyamatait. A megvalósítás során két feladatra koncentrálunk: 1. Szakértői vélemények alapján a két térség életében az EU csatlakozás következtében lezajlott pozitív és negatív változások, valamint a rövid és középtávú jövőtervek feltárása, a magyarországi Dél-Alföldi, és a romániai Vest régió egésze, valamint azon belül Csongrád és Temes megyék tekintetében is. 2. A két megye lakosságának véleményfelmérése a szakértői interjúk alapján megállapított legjelentősebb folyamatok társadalmi lecsapódásáról. Módszertani leírás A kutatás akcióterülete Magyarország Dél-alföldi régióján belül Csongrád megye Románia Vest régióján belül Temes megye

10 Adatfelvétel Az adatfelvétel két lépcsőben, egy kvalitatív és egy kvantitatív módszer alkalmazásával valósul meg. 1. szakasz: Strukturált mélyinterjús véleményfelmérés szakértői körökben. 2. szakasz: Csongrád és Temes megye lakosságának véleményfelmérése kérdőív segítségével, a teljes régiót és a konkrét lakóhelyet érintő változások társadalmi lecsapódásával kapcsolatban. Kutatási módszer Az első lépcsőben a kutatás témájaként meghatározott kérdésben munkaterületükből adódóan jelentős tudással, tapasztalattal rendelkező személyek megkeresése: 1. Magyarországon a kistérségi központok vezető beosztású személyei, akik a régió és az adott kistérség gazdasági, társadalmi életét egészében átlátják (polgármester, jegyző, kistérségi iroda vezetője). A településhálózat különbségei miatt Romániában e szakértői csoportot az akcióterületként megjelölt megye városainak vezetői jelentik. 2. Azok a legnagyobb, legbefolyásosabb helyi vállalatok vezetői, akik munkát biztosítanak a térségben élőknek (a 10 legmagasabb adót fizető személy a megyében, valamint azok a vállalkozók, akik a csatlakozás óta eltelt években EU-s források segítségével jelentős mértékben növelni tudták vállalkozásuk kapacitását, vagy nyereségességét). 3. Csongrád és Temes megye választókörzetéinek országgyűlési képviselői (valószínűleg az esetek jelentős részében ezt a csoportot Magyarországon lefedi az első szakértői kategória egy része). A második lépcsőben 1000 fős reprezentatív, személyes megkeresésen alapuló lakossági kérdőívfelmérést végzünk, kérdezőbiztosok segítségével.

11 Időbeni ütemezés első második harmadi negyedik ötödik hatodik hónap hónap k hónap hónap hónap hónap Adatgyűjtés mélyinterjúk lehetséges alanyainak összeírása Mélyinterjúk megszervezése és elkészítése X X X Mélyinterjúk anyagainak feldolgozása X Kérdőív végleges szerkesztése, próbakérdezés, mintavétel Kérdőív lekérdezése és adatrögzítés X X X Az elkészült adatbázis elemzése, jelentés elkészítése X Fókuszpontok megjelölése Az adott város életében bekövetkezett változások megjelölése az elmúlt 8 illetve Románia esetén az elmúlt 4 évben, melyek az EU csatlakozáshoz köthetők. A megjelenített folyamatok negatív és pozitív hatásai, ki nem használt lehetőségek.

12 Az adott település a téma szempontjából releváns sajátosságain túl a megyére, majd a teljes régióra való kitekintés, összehasonlítás. Regionális tudat különbségei NUTS 2 és NUTS 3 szinten (Magyarországon LAU 1 szint vizsgálata is releváns lehet e tekintetben) A lakosság tájékozottsága, szubjektív tapasztalatai és viszonyulása, valamint ezek differenciálódásának vizsgálata a szocioökonómiai háttér változói mentén (nem, kor, iskolai végzettség, jövedelem, munkaterület és gazdasági ágazat). A minta megtervezése (nagyság, összetétel, mintavétel módja) Mintavételi eljárás A kutatás első szakaszában a szakértőként megnevezett személyek lehetőség szerint- mindegyikével mélyinterjú készítése. A második szakaszban 1000 fős lakossági minta elkészítése a cél. A Központi Statisztikai hivatal legfrissebb népszámlálási adataiból kiindulva a kistérségek (Romániában a városok és kommunák) lakosságmérete alapján arányos elosztásban, valamint szintén a valóságnak megfelelő életkor és nembeli arányok leképezésének szem előtt tartásával, a kistérségek lakosságának megkeresése. Az akcióterületként megjelölt mindkét megyében fős minta elkészítésére törekszünk Megyénként 1000 fős csökkenőmintás módszerre tervezett minta esetén, ahol a mintába került személyek közel 55%-os válaszadási arányával számítunk, létrejöhet a tervezett megyénkénti minimum lekérdezést tartalmazó, tehát összesen 1000 fős elemzésre alkalmas adatbázis. Reprezentatív mintán, kérdezőbiztosok által történő személyes adatfelvételt tervezünk. Az adatfelvételben kérdezőbiztosként és kutatóként részt vesznek kutatási asszisztensként és kérdezőbiztosként is a Temesvári Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem Szociológia Tanszékének hallgatói, amely számukra egyben a tanterv részét képező kutatási gyakorlatot is

13 jelenti. Ennek során egy valós kutatási projekt aktív résztvevőiként szerezhetnek szakmai gyakorlatot. A reprezentatív minta meghatározása A Kormányzati Ellenőrzési Hivataltól vásárolt mintából a számítógép véletlenszerűen kiválasztja az általunk meghatározott területi, életkorbeli, és nemi arányoknak megfelelően a kívánt mennyiségű alanyt. A kieső személyek helyett illesztett pótcím eljárással a számítógép generál azonos paraméterekkel rendelkező alanyokat. Ez által biztosítani tudjuk, hogy: 1. a minta leképezi az alapsokaságot. 2. a véletlenszerű kiválasztásból adódóan az alapsokaság minden tagjának azonos esélye van a mintába való bekerülésre, vagyis a minta reprezentatív. A kérdezés technikái és azok bemutatása 1. szakasz: Strukturált mélyinterjú Az interjúkészítés a társadalomkutatás finomabb módszerei közé sorolható. Célja alapvetően nem az, hogy statisztikai adatokat gyűjtsön, vagy az alapsokaságra általánosítható információkat szolgáltasson, hanem hogy egyes tendenciák működési sajátosságait feltárja, a mechanizmusok apróbb részleteire fényt derítsen, melyek az általánosnak tekinthető folyamatokat generálják. A kvalitatív módszerek előzetes alkalmazása segítséget nyújthat egy azt követő nagymintás kvantitatív vizsgálat gondolati megalapozásához. A módszer előnyei közé tartozik, hogy rugalmas, nem eszközigényes és olcsó, valamint a kvantitatív módszerekhez képest az adott kutatási probléma nagyobb mélységű megértését teszi lehetővé, ebből adódóan ideális választás a szakértői vélemények feltárásához. Jelen esetben az interjúk strukturáltak, vagyis a megkérdezettektől minden esetben a beszélgetés ugyanazokat a témaköröket fogja érinteni az összehasonlíthatóság és a vélemények egymás mellé helyezésének lehetősége érdekében, teret hagyva természetesen a terepen adódó, a téma szempontjából releváns egyéb kérdéseknek, vagy regionális különbségeknek is. 2. szakasz: 1000 fős személyes kérdőíves adatfelvétel:

14 A nagymintás reprezentatív kérdőíves adatfelvétel a legalkalmasabb kutatói eszköze a teljes vizsgálati populáció általános véleményének feltárásához. Egy megfelelően elvégzett nagy mintás survey kutatás lehetővé teszi, hogy az így szerzett adatok statisztikai elemzéséből következtetetéseket vonhassunk le az alapsokaságra vonatkozóan. Ennek megvalósításához szükséges elem a reprezentativitás, valamint személyes, jól képzett kérdezőbiztosok által végzett kérdőívkitöltés. A survey előnye, a magas megbízhatósági szintben rejlik, valamint abban, hogy az így szerzett adatokból összeállított adatbázis statisztikai elemzésekre is alkalmas, -a változók mérési szintjétől függően- többdimenziós matematikai módszerek szintjén is. Az adatfelvétel ellenőrzése Az ellenőrzés a kérdőíves adatfelvétel esetén rendelkezésünkre álló címlista alapján történik személyes kontroll formájában. A mintába került személyek 10%-ának random kiválasztása után szúrópróbaszerű ellenőrzésre kerül sor az alanyok személyes megkeresésével. Az adatfeldolgozás módszerei ATLAS.ti program A mélyinterjúk hanganyagának elemzéséhez ATLAS.ti tartalomelemző program használata a legoptimálisabb. Ennek segítségével egy olyan ábrához jutunk el, mely segít bennünket a kérdőív egyes blokkjainak, főbb témáinak és azok kapcsolódási pontjainak megalkotásában. SPSS Statisztikai elemző program A kérdőív véglegesítése után azonnal elkészítjük azt a scriptet, amely az SPSS Syntax parancsait tartalmazza és ennek lefuttatása során az adatbázis elemzéséhez szükséges címkézés és értékelnevezések azonnal elkészülnek, így lehetővé válik az adatbázis tisztítása, amely után elemzésre kész az adatbázis. A mérőeszköz készítésekor fokozott figyelmet fordítunk arra, hogy a megfogalmazott kérdésekből nyerhető változók mérési szintje minél magasabb legyen. Az elemzéskor így

15 lehetőségünk nyílik arra, hogy a kvantitatív módszerrel felvett 1000 esetet tartalmazó adatbázison többváltozós paraméteres statisztikai elemzéseket végezhessünk. Az elkészült kérdőívek rögzítése SPSS-ben történik, mely könnyen átkonvertálható szükség esetén excell formátumba is, de a statisztikai adatok elemzése alapvetően szintén SPSS-ben fog történni, mivel ez a program alkalmas magasabb szintű, több dimenziós statisztikai eljárások gyors elvégzésére. Várt összefüggések A két országban az EU csatlakozás után bekövetkezett negatív és pozitív irányú változások, folyamatok nagymértékű azonosságára számítunk a két megyét érintően, a regionális kitekintésekkel kapcsolatban kevésbé, az első fejezetben bemutatott, statisztikailag bizonyítható regionális különbségek miatt. Települések szintjén ugyanígy számíthatunk nagyobb eltérésekre, mint a megyei folyamatok tekintetében, településhálózat közigazgatási differenciáltsága miatt (a települési szint összehasonlíthatósága e miatt nehézkes). Az akcióterületként megjelölt megyék eltérései adódhatnak a régiók egyéni sajátosságaiból, eltérő kulturális tényezőkből, az országok esetleges eltérő törvénybeli szabályozásaitól Magyarország korábbi csatlakozásából következően egyes tendenciák még Romániában nem éreztetik hatásukat jelenleg, de megjelenésükre, jövőbeni kialakulásukra utaló jelek már megfigyelhetőek. A fejlődési gócpontok továbbra is a nagyobb városok (főként Szeged és Temesvár) valamint azok agglomerációi maradtak, ők voltak nagyobb mértékben képesek az EU csatlakozás lehetőségeinek kihasználására A regionális tudat megjelenése NUTS 2-es szinten Temes megyében kevéssé valószínű, a Vest régió gazdasági mutatóinak nagyobb eltérései miatt. A különböző szakértői csoportok eltérő problémákra való fókuszálási hajlandósága. A két régió életében kiemelkedő szerep jut a határ mentiség kérdéskörének, és az ahhoz kapcsolódó jelenségeknek.

16 A Dél-Alföldi régi gazdasági kapcsolatainak szerkezetváltozásában az EU csatlakozást követő második lényeges szakasza Románia EU csatlakozása, mely élénkítően hatott a két ország különösen kereskedelmi és turisztikai kapcsolataira. A szakértők által megfigyelt folyamatok társadalmi lecsapódásának érzékelése a lakosság részéről időt vesz igénybe, így valószínűleg a tendenciák egy részéről alacsony számú tapasztalaton alapuló információval tudnak szolgálni. A lakosságfelmérés azonban ezzel együtt a szakértők által megfigyelt legmarkánsabb folyamatoknak a mindennapi élet szintjén való megjelenéséről pontos képet adhat, sőt esetlegesen újabb hangsúlyokat jelölhet ki, melyeket a mélyinterjúk alapján kevésbé jelentősnek ítéltünk volna. A kutatás outputjai A szakértői mélyinterjúk hanganyagai, melyek segítséget nyújthatnak Csongrád és Temes megye EU-s forrásfelhasználásával kapcsolatos SWOT analízisének elkészítésében. A kutatás során lekérdezett kérdőív adatait tartalmazó, tisztított, elemzésre alkalmas (1 db) adatbázis A kapott survey adatok gyorsjelentés jellegű elemzését tartalmazó dokumentum szerkeszthető (Microsoft Word) formátumban.

17 Irodalomjegyzék, bibliográfia: Felhasznált irodalom Balázs Judit (2000): Európai Unió. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron. Éger György (2000): Regionalizmus, határok és kisebbségek Kelet-Közép-Európában. Osiris Kiadó, Budapest. Fazekas Judit (2004): Az Európai Integráció története. IN.: Antal Zoltán et.al.: Az Európai Unió intézmény és jogrendszere. Novotny Alapítvány, Miskolc. Központi Statisztikai Hivatal (2010): Azonosságok és különbségek a magyarországi Délalföldi és a romániai Vest régiók között. KSH Szegedi Igazgatósága, Szeged. Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma (2000): Régiók Európája, az Európai Unió regionális politikája. Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, Budapest. Salamin Géza- Radvánszki Ádám- Nagy András (2008): A magyar településhálózat helyzete. IN.: Falu Város Régió folyóirat, szám. VÁTI Kht, Budapest. Eurostat (2007): Regions int he European Union- Nomenclature of territorial units for Statistics NUTS 2006/EU27. Forrás: EN.PDF Letöltés ideje: Eurostat (2011): Regions int he European Union- Nomenclature of territorial units for Statistics NUTS 2010/EU27. Forrás:

18 Letöltés ideje: ECOSTAT (2007): Gyorsítósávban a román gazdaság. Forrás: Letöltés ideje: Nagy Zsuzsanna (2011): A Magyar mezőgazdaság komplex (gazdasági, társadalmi, környezeti) vizsgálata az EU csatlakozás tükrében. Forrás: HU-v.pdf Letöltés ideje.: Pál Ágnes (2004): A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió Társadalmi és Gazdasági jellemzői. Forrás: Letöltés ideje: Szabó Pál (2005): A NUTS rendszer ki és átalakulása. Forrás: Letöltés ideje:

19 A kutatás sikeres megvalósításához az alábbi irodalmakat ajánljuk a kutatók figyelmébe Angyal Zoltán (2005): Az Európai gazdasági és monetáris unió kialakulásának és működésének intézményi és jogi vonatkozású kérdései. Európai Integrációs Iroda, Budapest. Ángyán József (2010): Az Európai Unió átalakuló mezőgazdasági és vidékfejlesztési politikája. Szent István Egyetem, Gödöllő. Bende-Szabó Gábor szerk. (2004): A közpénzek felhasználása az EU csatlakozás tükrében. Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest. Madari Ákos szerk. (2010).: Európa Gyakorlati kézikönyv az Európai Unió jelenéről és jövőjéről. Euro Info Service, Budapest. Tanács István (2012): "Hunnia régió" - a magyar-román határ marad, de hamarosan alig látszik : a nagyvárosi agglomerációkban lesz felemelkedés, az isten háta mögött nem. IN.: Egyenlítő folyóirat, 10 évf. 3. szám. Tüske Péter szerk. (2004): Adózási szabályok az Európai Unióban. Külkereskedelmi, Oktatási és Továbbképzési Központ Rt, Budapest. TÁRKI (2003): Az EU csatlakozás középtávú társadalmi, gazdasági hatásai Magyarországra. Forrás: Letöltés ideje:

20 A kutatási terv a HURO/1001/289/ kódszámú, CROSSRESEARCH projekt keretében készült. Szerkesztette: Rácz Attila Közreműködő szakértők: Bodó Barna Dr. Imreh Szabolcs Kicsiny László Kovács Katalin Rácz Attila Dr. Szabó Éva Zsuzsanna Szász Alpár Zoltán Székely Tünde Jelen kutatási terv tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. Két ország, egy cél, közös siker!