Migránsok és a magyar egészségügy. Kutatási zárótanulmány. Kutatásvezető Dr. Makara Péter. A tanulmányt készítették:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Migránsok és a magyar egészségügy. Kutatási zárótanulmány. Kutatásvezető Dr. Makara Péter. A tanulmányt készítették:"

Átírás

1 Migránsok és a magyar egészségügy Kutatási zárótanulmány Kutatásvezető Dr. Makara Péter A tanulmányt készítették: Dr. Juhász Judit, Dr. Makara Péter, Makara Eszter, Dr. Csépe Péter Panta Rhei Társadalomkutató Bt. A kutatás az Európai Integrációs Alap támogatásával készült Budapest 2012.december 1

2 Az egyes tanulmány részletek megírásában szerzőként részt vettek: Dr. Erdélyi István : Az egészségbiztosítás kérdései Márton Emese: Interkulturális kommunikáció Dr. Szilárd István: A migráció egészségügyi oktatási-képzési kérdései Köszönetnyilvánítás Mindenekelőtt szeretnénk köszönetet mondani az Európai Unió Európai Integrációs Alapjának, melynek támogatása tette lehetővé e kutatás megvalósítását. Az Európai Integrációs Alap pótolhatatlan ösztönző szerepet tölt be a magyar migrációs kutatások tervezésében, koordinációjában és az eredmények kommunikálásában. Köszönettel tartozunk a Belügyminisztérium illetékes munkatársainak, akik segítségre kész nyitottsággal kisérték figyelemmel a projekt megvalósítását. A tanulmány nem készülhetett volna el számos orvos és egészségügyi szakember, migrációs kutató és kolléga együttműködése, szakmai tapasztalatainak rendelkezésre bocsájtása, segítsége nélkül. Külön köszönet illeti Prof. Cseh Károlyt, a Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézetének vezetőjét a kutatómunka végzéséhez nyújtott figyelmes támogatásáért. Végül és legfőképpen köszönjük a kutatásban megkeresett, velünk együttműködő összes Magyarországon élő EU-n kívüli állampolgár válaszait, segítségét, együttműködését. A tanulmányban foglalt nézetek a szerzők nézetei, azok semmiképpen sem tekinthetők az Európai Bizottság vagy a Belügyminisztérium hivatalos állásfoglalásának; sem az Európai Bizottság, sem a Belügyminisztérium nem tehető felelőssé azok, illetve az abban foglaltakért. 2

3 TARTALOM Vezetői Összefoglaló... 5 I. A kutatásról A kutatás témája A kutatás célja és feladatai A kutatás EREDMÉNYEINEK HASZNOSÍTÁSI területei Potenciális felhasználók Az érintett népesség II. Alkalmazott módszerek Másodelemzés Szakértők és kulcsszemélyek megkérdezése A migránsok megkérdezéses vizsgálata Mélyinterjúk Kérdőív Az adatfelvétel tervezésének és a kérdőív véglegesítésének lépései A mintavétel elvi szempontjai Adatfeldolgozás III. A minta összetétele IV. Kutatási eredmények Egészségi állapot Az egészség önértékelése (szubjektív egészség) Életminőség Korlátozottság Betegségek, gyógyszerszedés Migránsok és a magyar egészségügyi ellátórendszer Egészségbiztosítás Az egészségügyi ellátás igénybevételének jellemzői

4 2.3 az egészségügyi ellátórendszer problémái: elégedettség, hozzáférés, minőség A kommunikáció kérdései Az orvosok és egészségügyi szakszemélyzet elvándorlása V. Oktatás, képzés VI. Európai politikák a migráció és egészségügy összefüggésében VII. Javaslatok Egészségkommunikációs stratégia kialakítása Szakpolitikai lehetőségek az egészségügyi dolgozók migrációjának kezelésére Ellátórendszer, finanszírozás és Biztosítás VIII. Főbb következtetések IRODALOMJEGYZÉK FÜGGELÉK I. Magánbiztosítók II. Nemzetközi állásfoglalások a migráció és egészségügy összefüggésében III. CHANCE MSc in Migration Health

5 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A kutatás célja az EU-n kívüli országokból Magyarországra érkező harmadik országbeli állampolgárok magyar egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáférésének vizsgálata: a harmadik országbeli állampolgárok és az egészségügyi szolgáltatók tapasztalatainak megismerése és elemzése, a nehézségek és a fejlesztési lehetőségek feltárása. A kutatási eredmények hozzájárulhatnak a migránsok jobb, hatékonyabb ellátásához, az esélyegyenlőség, az integráció elősegítéséhez, illetve a magyar egészségügy hatékonyabb működéséhez. A kutatási téma bonyolultsága és érzékenysége kvantitatív és kvalitatív empirikus módszerek együttes alkalmazását indokolta. A kutatás alapját a harmadik országokból érkezett migránsok standard kérdőív segítségével történő megkérdezése képezte. Magyarországon a migránsok egészsége szempontjából úttörő jelleggel, a kutatás ötszáz külföldi, nem EU állampolgár válaszait dolgozta fel. Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételét Magyarországon a migránsok számára gazdasági, szociális, kulturális és nyelvi korlátok akadályozhatják, és ugyanezek a sajátosságok gondként jelentkeznek az egészségügyi szolgáltatók oldalán is. A krónikus nem fertőző megbetegedések az EU-n kívülről Magyarországra érkezettek körében ritkábbak, mint a magyar népességben. Ezt nevezi a szakirodalom a healthy migrant effect -nek, azaz egészséges bevándorló hatásnak, melyet részben a migrációs folyamat önszelekciós mechanizmusai hoznak létre: elsősorban a fiatalabb, egészségesebb, képzettebb emberek kerülnek a harmadik országokból a magyar munkaerőpiacra. Ez fontos szerepet játszik a magyar egészségügyi rendszer közölt alacsonyabb igénybevételi mutatóiban. Nyelvi és kulturális nehézségek lényegesen korlátozzák a migránsok jelentős részének hozzáférését a magyar egészségügyi szolgáltatásokhoz. Közrejátszik a nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos ismerethiány, a magyar egészségügyi rendszerrel kapcsolatos általános tájékozatlanság, a navigáció nehézségei. A szolgáltatók oldaláról e feladat újszerű, és egyes joghézagok is nehezítik a migránsok egészségügyi ellátását. Az egészségügyben dolgozó orvosok és szakalkalmazottak jelentős részének interkulturális felkészületlensége és tájékozatlansága azt eredményezi, hogy az egészségügyi szolgáltatók gyakran nem ismerik és nem értik a migránsok sajátos szükségleteit és elvárásait. Mindez kölcsönös bizalomhiányhoz is vezethet. A fejlett országokból érkező magas státuszú munkavállalók esetében gyakori jelenség a magyar egészségügyi ellátás minősége iránti kétely, negatív előítélet. 5

6 Az orvosok és egészségügyi dolgozók migrációjának negatív mérlege lényegesen nehezíti a migránsok számára is a magyar egészségügyi rendszerhez való hozzáférést, a kapacitások szűkülése, és a nyelvet tudó, a külföldiekkel jól kommunikáló orvosok és szakalkalmazottak számának jelentős csökkenése miatt. A migránsok egészségügyi szükségletei rendkívül heterogének, és az ellátórendszerhez való hozzáférés a különböző migráns csoportok számára egyenlőtlen. Ellátási szükségletük függ a migrációs folyamat adott szakaszától, származási országuktól, társadalmi státuszuktól, tudatosult igényeiktől, egészségmagatartásuktól, a magyar nyelvtudástól vagy annak hiányától, kulturális, vallási sajátosságoktól. A kutatási adatok alapján a gondok elsősorban a szakképzetlen, alacsony státuszú munkavállalóknál, illetve az alacsonyabb jövedelmű országokból érkezetteknél jelentkeznek. A fejlett országok állampolgárai magasabb igényeikkel összhangban több kritikus kérdésben elégedetlenek. Az Ukrajnából és Szerbiából érkezett magyar származású migránsok a legkevésbé egészségesek, ezért helyzetük külön figyelmet igényel. Mindezt figyelembe véve, az EU-n kívülről Magyarországra érkezettek egészségügyi ellátása, bár számos gondot és nehézséget okoz a migránsok és a szolgáltatók oldalán, összességében nem mutat kedvezőtlen összképet. A kutatási adatok nem jeleznek a migránsok többségénél nagyfokú elégedetlenséget, sem tömeges ellátatlanságot. A problémák jelentős része a magyar egészségügyi rendszer általános színvonalából és működési zavaraiból fakad. Több információ, jobb kommunikáció és kisebb korrekciók az ellátórendszerben viszonylag szerény ráfordítás mellett is lényeges javulást eredményezhetnek a hozzáférés javításában, az egyenlőtlenségek csökkentésében. Az érintett népesség majd százezres nagyságrendje, egészségügyi problematikájának sajátosságai indokolják a célzottabb, differenciáltabb ellátási lehetőségek realitásokat tükröző, a távlatokkal is számoló végiggondolását, különös tekintettel az információra és kommunikációra, a humánerőforrások és a szervezeti mechanizmusok fejlesztésére. I. A KUTATÁSRÓL 1. A KUTATÁS TÉMÁJA A harmadik országból érkezettek magyarországi huzamosabb tartózkodásával hosszú távon számolni kell, ezért a hazai társadalombiztosítási rendszer fejlesztési elképzelései, az egészségügyi kapacitások, szolgáltatások alakítása során érdemes végiggondolni ennek a migrációval összefüggő vonatkozásait. Korábbi vizsgálataink és a szakirodalom alapján, az EU-n kívüli országok Magyarországon élő állampolgárainak nem elhanyagolható része számára a magyar egészségügy nehezen hozzáférhető, egyes csoportjaik pedig alig veszik igénybe a hazai szolgáltatásokat. Emellett a migránsok egészségügyi ellátása -többek között nyelvi, kulturális okokból- sajátos technikákat, módszereket, készségeket igényel. Lehetséges a jelenlegi forráshiányos körülmények közt is olyan, viszonylag kis ráfordítást igénylő intézkedések kidolgozása, amelyek lényeges javulást eredményeznek a harmadik 6

7 országból érkezettek, ezen belül a közepes és alacsony jövedelmű országokból érkezett munkavállalók egészségügyi ellátásának hozzáférhetőségében és színvonalában, a migránsok és a magyar egészségügy közti kommunikációban. A biztosítási feltételek, a finanszírozási technika és a szolgáltatások korrekciója során, az információ és kommunikáció fejlesztésénél mérlegelni kell a jelenleg fennálló helyzet gondjait, és olyan rugalmas, a valós gyakorlathoz és igényekhez igazodó formákat kell kialakítani, amelyek e népesség esetében is megfelelően biztosítják az egészségügyi ellátáshoz való méltányos hozzáférést. 2. A KUTATÁS CÉLJA ÉS FELADATAI A kutatás célja az EU-n kívüli országokból Magyarországra érkező harmadik országbeli állampolgárok magyar egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáférésének vizsgálata: a harmadik országbeli állampolgárok és az egészségügyi szolgáltatók tapasztalatainak megismerése és elemzése, a nehézségek és a fejlesztési lehetőségek feltárása. A kutatási eredmények hozzájárulhatnak a migránsok jobb, hatékonyabb ellátásához, az esélyegyenlőség, az integráció elősegítéséhez, illetve a magyar egészségügy hatékonyabb működéséhez. A kutatás magában foglalja a migránsok demográfiai és társadalmi jellemzőinek, egészségi állapotának, az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének, hozzáférhetőségének feltárását, illetve a hazai egészségügyi intézményrendszer migránsokkal kapcsolatos szolgáltatásainak, a biztosítás, információ és kommunikáció kérdéseinek feltérképezését. Az eredményeket értékelése alapján javaslatok készültek a harmadik országbeli állampolgárok jobb minőségű, általánosan hozzáférhető egészségügyi ellátása illetve a magyar egészségügyi rendszer hatékonyabb működése érdekében az egészségügyi szolgáltatások migráció vonatkozásában kritikus elemeinél. Ebből kiindulva kerültek végiggondolásra a lehetséges fejlesztési- szakpolitikai alternatívák. A feltárt ismeretanyag segítheti, a jelenségkör jobb megértését, hozzájárulhat a bevándorlással összefüggő emberi, társadalmi konfliktusok eredményesebb kezeléséhez, egy a harmadik országbeli állampolgárok politikai, munkaerő-piaci és társadalmi beilleszkedését is elősegítő, átfogó integrációs társadalompolitikai stratégia kialakításához. A kutatási célból az alábbi feladatok következnek: a harmadik országból érkezett migránsok számára, összetételére, egészségi állapotára, illetve az általuk igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó, meglévő adatok, kutatások értékelése; a magyar egészségügyi ellátórendszer helyzetének, működési módjának áttekintése a migránsok ellátása és hozzáférése szemszögéből; a harmadik országok Magyarországon tartózkodó állampolgárai egészségi állapotának tömör jellemzése, az egyes migráns csoportok egészségügyi szükségleteinek leírása; 7

8 a Magyarországon tartózkodó nem EU állampolgárok egészségi állapotának sajátos vonásai a magyar állampolgárokéhoz viszonyítva; az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének elemzése a migránsok egyes csoportjai, típusai szerint, a problematikus, kritikus pontok kimutatása; az egészségügyi szolgáltatásokhoz illetve az egészségbiztosításhoz való hozzáférés egyenlőtlenségeinek leírása és az e mögött meghúzódó okok elemzése; az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele elmaradásának, a fizető ellátásnak, az öngyógyításnak, illetve a külföldi szolgáltatások igénybevételének elterjedtsége és okai; a kulturális, nyelvi nehézségek, az információ-hiány és az eligazodási gondok vizsgálata; a migránsok részéről a magyar egészségügyi ellátással kapcsolatban tapasztalt hiányosságok, gondok, konfliktusok megismerése, a migránsok tájékozottsága az egészségügyi rendszerről és a biztosításról; a biztosítási rendszer megítélése a migránsok és a szolgáltatók szemszögéből; a magyar egészségügyi szolgáltatók migránsokkal kapcsolatos tapasztalatainak feltárása; a migránsok egészségének specifikus kérdéseivel foglalkozó hazai intézményrendszer (ellátás, oktatás) áttekintése, a főbb eredmények és gondok felvázolása. A harmadik országból érkezett migránsok egészségügyi ellátásának gondjai kétségtelenül eltörpülnek a magyar egészségügy szerkezeti, finanszírozási és munkaerő problémáihoz, belső feszültségeihez képest. Miért érdemes mégis a harmadik országbeli állampolgárok egészségügyi ellátást vizsgálni? - A harmadik országból érkező migránsok száma bármilyen forgatókönyv megvalósulása esetén is nő az elkövetkező évtizedben, az Európai Unióban és Magyarországon is, ami bizonyítékokon alapuló informált hosszabb távon gondolkodó szakpolitikai intézkedéseket igényel. - A migránsok egészségi állapotának alakulása döntően befolyásolhatja munkavégzésüket, képzésüket, társadalmi helyzetüket, ily módon társadalmi integrációs folyamatuk mikéntjéhez egészségügyi ellátásuk is lényegesen hozzájárul. - Emberi jogokkal összefüggő és morális érvek, valamint nemzetközi kötelezettségek indokolják a kérdéssel való szembenézést. A magyar egészségügyi rendszer működésének deklarált alapelve a méltányosság, az ellátás egyenlőtlenségeinek 8

9 csökkentése, ami szintén szükségessé teszi a migránsok sajátos szükségleteinek ismeretét. A nemzetközi migráció illetve a harmadik országbeliek számára Magyarországon nyújtott egészségügyi szolgáltatások kérdésköre bizonytalanul mért, számos módszertani nehézséget felvető terület. A vonatkozó adatok szegényesek, hiányosak. A téma társadalmi, gazdasági, egészségügyi és politikai vonatkozásai mellett ez is indokolja az EU-n kívülről érkező migránsok egészségi állapotának, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésének és a szolgáltatások igénybevételének alaposabb kutatását. A feladatok megvalósítása során a kutatás a Panta Rhei Bt. szakterületen végzett eddigi kutatásaira, tapasztalataira is támaszkodik. 3. A KUTATÁS EREDMÉNYEINEK HASZNOSÍTÁSI TERÜLETEI migrációs- és egészségpolitikai bizonyítékokon alapuló stratégiai tervezés makro- és mikro szinten; a vonatkozó jogintézmények fejlesztése; az egészségügyi ellátó rendszer működésének hatékonyabbá tétele; a népegészségügyi szolgáltatások fejlesztése; egészségügyi és szociális szakképzés tervezése; egészségkommunikáció; a nemzetközi turizmussal is összefüggő egészségügyi szolgáltatásfejlesztés; a magyar külpolitika és diplomácia célszerű tevékenységének segítése; a migrációval és egészségüggyel összefüggő európai politikák. 4. POTENCIÁLIS FELHASZNÁLÓK a magyar központi államigazgatás megfelelő intézményei; a társadalombiztosítás; az egészségügyi ellátórendszer érintett részei; az orvos-és egészségügyi szakalkalmazott képzés; a harmadik országbeli migránsokkal kapcsolatos tevékenységet folytató civil szervezetek; a migrációval és egészségüggyel foglalkozó kutatási intézmények; a tömegkommunikáció; valamint 9

10 az EU migrációs politikával; illetve egészségügyi szabályozással foglalkozó intézményei (Európai Bizottság Foglalkoztatási; Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatóság; Egészségügyi és Fogyasztásvédelmi Főigazgatóság; Bel- és Igazságügyi Főigazgatóság). A fenti területeken a témában érintett döntéshozók, hivatalnokok, egészségügyi szakszemélyzet, oktatók, kutatók és aktivisták jelentik a kutatás elsődleges célcsoportját 5. AZ ÉRINTETT NÉPESSÉG A Magyarországon érvényes engedéllyel rendelkező, huzamosan itt tartózkodó külföldiek száma január 1-én fő volt, egy százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál.1 A külföldi állampolgárok az ország népességének két százalékát teszik ki. Túlnyomó többségük Európából, ezen belül Romániából, Ukrajnából, Szerbiából és Németországból érkezett. A külföldiek 41 százaléka Budapesten, 38 százaléka a fővároson kívüli városokban, 21 százaléka pedig községekben él. A bevándorlók fiatalabbak, mint a hazai népesség. A éves korosztály létszáma a meghatározó, arányuk több mint 43 százalék a Magyarországon tartózkodó külföldiek körében. 2 EU-n kívüli országokból a bevándorlók 40%-a érkezett. E bevándorlók közül a három hónapnál hosszabb ideje hazánkban tartózkodó 18 éven felüliek alkotják a projekt közvetett célcsoportját. A Magyarországra irányuló migráció egészében véve, és a harmadik országokból érkezők tekintetében is pozitív sajátosságokat mutat. A bevándorlók kormegoszlása, iskolázottsága, foglalkoztatottsági szintje kedvező a magyar népességhez viszonyítva. A fiatal, gazdaságilag aktív csoportoknak és a diákoknak az országos átlagot jelentősen felülmúló aránya mindenképpen kedvező népesedési és gazdasági, de egészségügyi szempontból is Magyarország számára. (a mintában szereplők átlagéletkora 31 év, ami mintegy 10 évvel alacsonyabb, mint a magyar felnőtt népesség átlagéletkora.) Az azonos helyről érkezett migráns csoportokhoz tartozók jellegzetesen a gazdaságnak ugyanabban a szektorában helyezkednek el. Az elmúlt években jelentősen befolyásolták az ágazatonkénti eloszlást a gazdasági válság hatásai. A legtöbb migráns munkavállaló szakmával rendelkezik, vagy felsőfokú végzettségű. Leginkább az értelmiségiek tudták Magyarországon megőrizni és átmenteni pozíciójukat és kivédeni a migrációs folyamatokra jellemző leértékelődést. A környező országokból érkezők többsége az iparban, építőiparban dolgozik. A kelet-ázsiaiak és törökök közül a legtöbben a szolgáltató 1 Demográfi Évkönyv KSH, Statisztikai tükör 2012/17 10

11 szektorban dolgoznak, többségük vállalkozó. Az arabok körében kiegyenlített a vállalkozók és alkalmazottak aránya. A kínaiak és vietnámiak gazdasági szempontból egy úgynevezett közvetítő kisebbséget alkotnak. Az észak-amerikai és egyéb fejlett országokból érkezők jellemzően magas képzettséget igénylő, vezetői pozíciókat töltenek be. A fejlődő országokból származó migránsok alapvetően szintén magasan kvalifikált munkaköröket töltenek be. A szerb és ukrán állampolgárok zömében szakképzetlen egyszerű munkát végeznek, kisebb arányban szakképzettséget igénylő fizikai munkát. Az ázsiai migránsok túlnyomó része szolgáltatás jellegű tevékenységet folytat. A magasan képzett ázsiai munkavállalók jellemzően multinacionális cégek alkalmazottjaiként dolgoznak. A harmadik országból érkezett migránsok belső rétegzettsége, sokfélesége differenciált megközelítést igényel az egészségügy hozzáférhetősége, a szolgáltatások igénybevétele és a biztosítási kérdések vizsgálatánál is. II. ALKALMAZOTT MÓDSZEREK A kutatási téma bonyolultsága és érzékenysége kvantitatív és kvalitatív empirikus módszerek együttes alkalmazását indokolja. A harmadik országokból érkezett migránsok egészségéről, a migránsok magyar egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáféréséről és ezek igénybevételéről készülő pontos leírás és elemzés érdekében a kutatás során több, egymást kiegészítő megközelítés alkalmazása vált szükségessé: meglevő információk másodelemzése (szakirodalom, kutatások, statisztikai adatok); szakértők és egészségügyi szolgáltatók megkérdezése (interjúk); a célcsoport empirikus vizsgálata (interjúk, kérdőívek migránsokkal). 1. MÁSODELEMZÉS A kutatás első szakasza a meglevő tanulmányok, kutatási eredmények, valamint a téma szempontjából releváns népesedés-statisztikai és egészségügyi adatok áttekintésén alapult. A harmadik országok állampolgárainak egészségi állapotáról, az általuk Magyarországon igénybevett egészségügyi szolgáltatásokról statisztikailag pontos adatokkal, kifejezetten erre irányuló célzott kutatások nemigen állnak rendelkezésre. Tartalmaznak viszont erre vonatkozó információkat az OEP nyilvántartásai. További támpontot jelentenek a Panta Rhei Bt. korábbiakban ismertetett felmérései, egyetemi tanszékek és más kutatóhelyek vizsgálatai. 11

12 2. SZAKÉRTŐK ÉS KULCSSZEMÉLYEK MEGKÉRDEZÉSE A téma szempontjából mással nem pótolható, fontos módszer a szakértők megkérdezése. Szakértőnek tekintett minden olyan személy, akinek speciális tudása és rálátása van a témára. A kulcsszemélyek, szakértők csoportjai a következők: a problémakör jogi szabályozásáért felelős szakpolitikusok és hivatalnokok; egészségügyi és társadalombiztosítási tervezők és szakértők; a témában érintett kutatók, orvos- és egészségügyi szakalkalmazott képzésben dolgozó és interkulturális kommunikáció-oktatók; migránsokkal gyakran érintkező gyakorló orvosok és egészségügyi szakalkalmazottak egészségügyi szakmai és civil szervezetek képviselői A szakértők, kulcsszemélyek körében 17 mélyinterjú készült. Az interjúkról írásos dokumentáció és hangfelvétel készült. 3. A MIGRÁNSOK MEGKÉRDEZÉSES VIZSGÁLATA A felvétel alapsokasága a hazánkban 3 hónapot meghaladó ideig tartózkodó felnőtt korú harmadik országbeli állampolgárok köre. 3.1 MÉLYINTERJÚK A harmadik országokból bevándoroltakkal készített kötetlenebb interjúk segíthetnek abban, hogy mélyebb ismereteket szerezzünk egészségügyi szükségleteikről, a magyar egészségügyi szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos tapasztalataikról, az e területen megnyilvánuló gondokról, nehézségekről. Az interjúkról hangfelvétel és/vagy írásos összefoglaló készült. Az interjúk a következő kérdéskörök vizsgálatát segítették: melyek a migránsok főbb egészségügyi szükségletei; melyek a magyar egészségügy igénybevételével kapcsolatos kedvező és kedvezőtlen tapasztalatok; melyek a hozzáférés nehézségei; milyen a migránsok tájékozottsága a magyar ellátórendszerről mi eredményezhetne hozzáférhetőbb, jobb minőségű ellátást számukra 12

13 A téma szempontjából kritikus csoportok szerint kiválasztva 14 egyéni és három csoportos interjú készült. 3.2 KÉRDŐÍV A kutatás alapját a harmadik országokból érkezett migránsok standard kérdőív segítségével történő megkérdezése képezte. Az adatfelvétel kitért az itt tartózkodás gazdasági, társadalmi körülményeinek vizsgálatára, kérdéseket tartalmazott a szóban forgó népesség egészségi állapotára vonatkozóan, a bevándorlók magyar egészségüggyel kapcsolatos tájékozottságáról, attitűdjeiről, tapasztalatairól és konfliktusairól, az egészségügyi ellátás igénybevételének jellemzőiről. A kérdőív témakörei a következők: személyes, demográfiai jellemzők; iskolai végzettség, nyelvtudás képzettség, munka, munkahely Magyarországon; egészségi állapot; biztosítás; ismeretek, attitűdök a magyar egészségüggyel kapcsolatban; az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele; kapcsolat orvosokkal, egészségügyi személyzettel, kommunikáció megítélése; problémák, nehézségek, konfliktusok az ellátással, biztosítással kapcsolatban, A vizsgálandó népességcsoport sajátosságából adódóan a standardizált kérdőívet ki kellett dolgozni több nyelven is. (A kérdőív angol, kínai és orosz fordításban is elkészült.) Ez kedvező feltételeket teremtett a kérdezettekkel való jobb együttműködéshez is. Az egészséggel, egészségüggyel kapcsolatos kérdésblokkok tekintetében összehasonlításokra alkalmas nemzetközi (WHO, EUROSTAT) standardok álltak rendelkezésre, de szükség volt a migránsok speciális problémáira irányuló önálló kérdőívrészek kidolgozására is. A standardizált kérdőíven alapuló adatfelvétel úgy is felfogható, mint egy kiinduló vizsgálat, amely a későbbi vizsgálatokhoz is alapot nyújthat, és összehasonlítási keretül szolgálhat, egyes elemeiben pedig lehetőséget nyújt után követésre is. A kérdőív kialakításába a kutató csoport bevonta a potenciális felhasználókat, a témában érdekelt egészségügyi intézmények, civil szervezetek képviselőit is. Erre az együttműködésre, kapcsolatra a feldolgozás, értékelés során is építhettek a kutatók. 13

14 3.3 AZ ADATFELVÉTEL TERVEZÉSÉNEK ÉS A KÉRDŐÍV VÉGLEGESÍTÉSÉNEK LÉPÉSEI Az adatfelvétel próbakérdőívét és az interjúvázlatokat véleményezésre megkapták a témában érdekelt intézmények és külső szakértők. A próbakérdezés során a kérdezőbiztosok tesztelték a kérdezés várható időtartamát, az egyes kódkategóriák teljességét és pontosságát, a kérdések megválaszolhatóságát, és a kérdőív szerkezetének, szerkesztésének kérdéseit. A próbakérdezésnél a feldolgozhatóság tesztelése is cél volt. A válaszok a próbakérdezéshez készült program segítségével rögzítésre és értékelésre kerültek. A végleges kérdőív kialakítása a beérkezett vélemények és a próbakérdezés szakmai, módszertani tapasztalatainak figyelembevételével történt. 3.4 A MINTAVÉTEL ELVI SZEMPONTJAI A problémakör összetettsége, a vizsgált népesség sajátosságai óvatosságra intettek a mintavételi szempontok kialakításánál. Tekintetbe kellett venni a vizsgálni kívánt népesség soknyelvűségét, kulturális heterogenitását, gyakran bizonytalan elérhetőségét. A kutatási cél szemszögéből feltétlenül szükséges volt, hogy az elemzéshez elegendő számú megkérdezett álljon rendelkezésre a következő -egymást részben átfedő- kritikus csoportokból: magyar származású ukrán és szerb állampolgárok; távol-keletiek (kínaiak, vietnámiak, mongolok); Szaharán túli afrikaiak; arabok, egyéb iszlám országok (Afganisztán, Irán, Törökország) állampolgárai; szezonális (építőipar, mezőgazdaság) munkások; háztartásbeliek, diákok. A fejlett országok magas státuszú és képzettségű munkavállalóinak egészségügyi ellátása kevésbé problematikus, esetleges alulreprezentáltságuk nem volt valószínű. A harmadik országbeli állampolgárok standard megkérdezéséhez szükséges minta meghatározása kétféle módon lehetséges: statisztikailag reprezentatív mintaválasztás a BÁH nyilvántartása alapján; rétegzett kvóta alapján történő kiválasztás Mindkét eljárásnak vannak előnyei és kockázatai a tudományos elemezhetőség és a gyakorlati kivitelezhetőség szempontjából. Ez utóbbi miatt a kutatás a kvótás kiválasztás módszerén alapszik. 14

15 A kvótaszerű minta kiválasztására az alapsokaság differenciált tipológiája segítségével került sor. A lényeges csoportképző ismérvek figyelembevétele (származási hely, nemzetiség, lakóhely, tevékenység jellege) alapján került egy szakmailag kielégítő és költséghatékony mintanagyság meghatározásra. Cél volt, hogy az egyes az egészségügyi ellátás viszonylatában eltérő helyzetű csoportokból megfelelő elemszám kerüljön a mintába annak érdekében, hogy a csoportok önmagukban is elemezhető almintát képezzenek. A kvótaszerű minta biztosítja a kritikus csoportok elemezhető nagyságrendjét, viszont az alapsokaságra megfelelő átsúlyozás segítségével is csak korlátozottan általánosíthatók az eredmények. A kvótaszerű minta összeállításakor az alábbi csoportképző ismérvek figyelembevétele volt indokolt. Származási hely (ország/régió): Ukrajna; Szerbia, illetve Jugoszlávia utódállamai; más európai, nem EU tagországok és volt szovjet területek; arab országok és Irán; Kína; Vietnám; Mongólia; más ázsiai országok; Szaharán túli afrikai országok; Latin-Amerika; nem Európai fejlett országok (Észak-Amerika, Japán, Ausztrália, Új-Zéland). Nemzetiség: magyar; más nemzetiségű. Törekedni kellett arra, hogy az egyes csoportokból megfelelő elemszám kerüljön a mintába annak érdekében, hogy a csoportok önmagukban is elemezhető almintát képezzenek. A vizsgált népesség és a tematika speciális jellege, a kérdezettek különböző anyanyelve miatt kiemelt figyelmet kellett fordítani a kérdezőbiztosok kiválasztására és oktatására, folyamatos ellenőrzésére. A kockázatok csökkentése érdekében a megkérdezendők egy részét külföldi állampolgárságú/nemzetiségű munkatársak/kérdezőbiztosok ismeretségeik, kapcsolataik révén érték el, más részükkel olyan, helyismerettel rendelkező, tapasztalt kérdezők léptek kapcsolatba, akik saját környezetükben ismerik a harmadik országbeli bevándorlók által preferált helyeket. Több szálon elindulva, majd azt követően a hólabda módszerrel továbbhaladva volt bővíthető az interjúalanyok köre. 15

16 Mintanagyság: A bevándorlók lényeges csoportképző ismérveinek figyelembevétele (származási hely, nemzetiség, lakóhely és tevékenység jellege) alapján 500 fő megkérdezését tartalmazta a kutatási terv. A környező országokból 98 ukrán állampolgár került a mintába, 82-en a volt Jugoszlávia utódállamaiból származnak, csaknem háromnegyedük (73%-uk) magyar nemzetiségű. A harmadik legnagyobb állampolgársági csoportból, a kínaiak közül tényleges súlyuknak nagyjából megfelelően 78 személy megkérdezése történt meg. A többi származási hely szerinti főbb csoportban általában fő válaszolt a kérdésekre. 16

17 1. tábla A válaszadók állampolgárság szerint Ország csoport Állampolgárság országa Fő UKRAJNA Ukrajna Oroszország Kazahsztán Belorusszia 1 3 Örményország Albánia 7 1 VOLT SZOVJETUNIO+ALBÁNIA Együtt Szerbia Horvátország 9 SZERBIA+HORVÁTORSZÁG Együtt 82 TÖRÖKORSZÁG Törökország 23 KÍNA Kína 78 VIETNAM Vietnam 26 MONGÓLIA Mongólia 20 Szíria 2 Egyiptom 4 Irak Irán 1 15 Jordánia Jemen 1 4 Libanon Líbia 1 1 Szaúd-Arábia 1 ARAB ORSZÁGOK+IRÁN Együtt 32 Thaiföld 4 India 5 Afganisztán Fülöp-szigetek 1 1 Indonézia Malajzia 1 1 Laosz 2 EGYÉB ÁZSIA Együtt 15 Nigéria 11 Gambia 1 Ghána Kenya 2 2 Szenegál Etiópia 1 2 Libéria Togó 1 2 Egyéb afrikai 1 SZAHARÁN TÚLI AFRIKA Együtt 23 Egyesült államok 23 Japán 4 Izrael Dél-Korea Kanada Ausztrália 10 1 FEJLETT ORSZÁGOK Együtt Kuba 61 1 Mexikó Kolumbia 1 2 Venezuela Panama 2 1 LATIN-AMERIKA Együtt Mindösszesen A magyar állampolgárságot kapottak közül 24 fő került a mintába. Bizonyos származási hely szerint jellegzetes, de viszonylag kis lélekszámú csoportokat (pl. törökök) a kutatás jelentősen túlreprezentál. Ennek korrigálása céljából a minta állampolgárság szerint súlyozásra került. A súlyozás alapjaként a Magyarországon tartózkodókról az EUROSTAT adatbázisában rendelkezésre álló adatok szolgáltak. 17

18 A kérdőíves megkérdezésre 2012 áprilisa és augusztusa között kerül sor. A munkában 30 kérdező vett részt. Az interjúk színhelye többnyire a megkérdezettek lakása volt, de készültek interjúk munkahelyeken, kávézókban, interneten és a BÁH-ban is 3. A standard interjúk átlagos időtartama 40 perc volt, a legrövidebb interjú 15 percig, de volt olyan is, amelyik 90 percig tartott. Összesen 513 kérdőíves interjú készült el, 13 technikai okokból kimaradt az elemzésből. Végül 500 külföldi, nem EU állampolgár válaszai kerültek feldolgozásra. 3.5 ADATFELDOLGOZÁS Az adatfeldolgozás során meghatározó szerepet játszottak a nemzetközi szakirodalom ide vonatkozó iránymutatásai, az ELEF (Európai lakossági egészségfelmérés) adataival, a nemzetközi szervezetek (WHO, IOM stb.) és a hazai kutatások eredményeivel, a Panta Rhei Bt. korábbi vizsgálataival való összehasonlíthatóság szempontjai. Az adatfeldolgozás tekintetbe vette a továbbfejlesztés, az idősoros továbbvezethetőség, longitudinális vizsgálat lehetőségének biztosítását is. Az adatfeldolgozás fázisai: a kérdőíves vizsgálat adatainak rögzítése, statisztikai ellenőrzése, tisztítása, alapmegoszlások leírása, összefüggések feltárása és összevetése a hipotézisekkel. A kvalitatív módszerrel szerzett információ (interjúk) feldolgozása során megtörtént a felvett hanganyag írásbeli rögzítése (esetenként azok magyarra fordítása). Ugyancsak megtörtént a kulcsszavak, témák rendszerének kidolgozása, a szövegkorpusz ezek alapján történő tematizálása, besorolása, jellegzetes, tanulságos motívumok kiemelése és elemzése. Az elemzés fontos részét képezte bizonyos tematikus elemekhez a kvantitatív eredményeket jól illusztráló szövegrészek kiválasztása. III. A MINTA ÖSSZETÉTELE 4 A származási ország szerinti és nemzetiségi összetétel nagyjából és egészében tükrözi a mintaválasztási koncepciót, amely elégséges nagyságrendek biztosítását célozta az egyes karakterisztikus migráns csoportokból. Az elemzés során, ahol a korrektebb általánosításhoz erre szükség volt, a származási országok szerinti adatok a tényleges 2010-es statisztikai adatok szerint súlyozásra kerültek. 3 Ezért a lehetőségérti ezútonis szeretnénk köszönetünket kifejezni a Hivatal illetékeseinek 4 ebben a fejezetben a súlyozatlan mintából közlünk adatokat 18

19 A válaszadók 53%-a férfi és 47%-a nő, átlagos életkoruk 32 év, egyharmaduk 25 évnél fiatalabb és csupán 17 fő több mint 60 éves. A 60 évesnél idősebbek fele inaktív. 2. tábla Korösszetétel a mintában*, a Magyarországon tartózkodó külföldiek s a teljes felnőtt népesség körében (%)* 5 Korcsoport Minta Migránsok Teljes népesség 20-24* Együtt *a mintában évesek A mintába kerültek, a Magyarországon tartózkodó külföldiek s a tejes felnőtt népesség korösszetételének összevetése tükrözi azt a tényt, hogy a külföldiek korstruktúrája kedvezőbb a magyar népességénél. A minta ezen belül is felülreprezentálja a fiatalabbakat. 3. tábla A válaszadók nemek és életkor szerint. (%) Életkor Férfi Nő Összesen Összesen A megkérdezettek (58%) nőtlen/hajadon és nem él házastársi vagy élettársi kapcsolatban, ami a harmadik országból érkezők sajátos korösszetételét és migrációs fázisát is jól jelzi. 4. tábla Családi állapot szerinti megoszlás a mintában Családi állapot Fő % Nőtlen/hajadon Házas/élettárssal él Elvált/özvegy 15 3 Összesen A származási ország szerinti és nemzetiségi összetétel tükrözi a már korábban kifejtett mintaválasztási koncepciót, amely elégséges nagyságrendek biztosítását célozta. A válaszadók több mint egyharmada (34%-a) magyar nemzetiségűnek vallja magát és 27%-uk anyanyelvének is a magyar nyelvet jelölte meg. E személyek kivétel nélkül ukrán és szerb állampolgárok. 5 Demográfi Évkönyv KSH,2012; Népszámlálás Előzetes Adatok 2, KSH,

20 Az elemzés során, a korrektebb általánosításhoz érdekében, a származási országok szerinti adatok a tényleges 2010-es statisztikai adatok szerint kerültek súlyozásra. A válaszadók 80%-a Budapesten, további 2-3% az egészségügyi ellátás szempontjából hasonló színvonalat biztosító Pécsett, Debrecenben vagy Szegeden lakik, ami azt jelzi, hogy a minta a megkérdezés módszeréből fakadóan a kisebb, nehezebben elérhető települések rovására torzít. 5. tábla A minta a kérdezett lakóhelye szerint Lakóhely Fő % Bp., Pécs, Szeged, Debrecen Más város Község 31 6 Együtt A megkérdezettek foglalkozási struktúrája, ha nem is tükrözheti reprezentatív módon a teljes szóban forgó népességet, de kellően heterogén, minden fontos foglalkozási csoportot tartalmaz. A válaszadók 14%-a segéd- vagy betanított munkás, 18%-a szakmunkás, 7%-a adminisztratív dolgozó, 26%-a értelmiségi vagy vezető (ide sorolva a nagyobb cégek tulajdonosait). 6. tábla A válaszadók foglalkozás szerint Foglalkozás Fő % Segéd- vagy betanított munkás Szakmunkás Adminisztratív, középf. ügyintéző 34 7 Értelmiségi, vezető Diák Inaktív eltartott egyéb Összesen A megkérdezetek 30%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik. További 30% érettségizett, 10% szakmunkás szakiskolai végzettségű (érettségi nélkül). Csupán 23 fő (5%) nem tanult tovább az elemi vagy általános iskola befejezése után. Minden negyedik interjúalany felsőfokú tanulmányait végzi Magyarországon. 20

21 7. tábla A válaszadók Iskolai végzettség szerint (%) Végzettség Fő % Alapfokú 23 5 Szakmunkás Érettségi Felsőfokú Diák Együtt tábla Iskolai végzettség országosan és a válaszadók körében (%) Megoszlás MO összesen Minta Általános 8. évfolyam vagy alacsonyabb alapfokú 39 7 Középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Összesen A jelenleg felsőfokú képzésben résztvevő diákokat figyelmen kívül hagyva az iskolai végzettség szerinti megoszlás a következő: 9. tábla Iskolai végzettség (N=375) Végzettség Fő % Alapfokú 25 7 Középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Felsőfokú Együtt A minta felfelé torzíthat az iskolai végzettség tekintetében. A mintaválasztás részben a kérdezők személyes kapcsolataira alapozott, ami előnnyel járt a nyílt kommunikáció terén, de azt is eredményezhette, hogy a felsőfokú végzettségűek, jelenleg felsőfokú tanulmányaikat végzők (és általában a kérdezőktől kisebb társadalmi távolságra levők) nagyobb eséllyel kerültek a mintába. A torzítást esetenként befolyásolhatták az iskolarendszerek különbségei, illetve fordítási nehézségek, ami a ténylegesnél magasabb végzettség regisztrálását eredményezhette. Mindezek mellett, a makro-statisztikai adatok is azt igazolják, hogy a migránsok iskolázottsági összetétele kedvezőbb a magyar népességénél. Minden negyedik válaszadó magyar nemzetiségűnek vallja magát és 27%-uk anyanyelvének a magyar nyelvet jelölte meg. 21

22 Az egészségügyi ellátás szempontjából kiemelkedő jelentőségű a magyar nyelv ismerete. 10. tábla Milyen szinten beszél magyarul? Magyar nyelvtudás Fő % Nem beszél Gyengén Közepesen Jól 39 8 Kiválóan, anyanyelvi szinten Összesen Származási ország szerint a nyelvismeret a következőképp alakult: 11. tábla A magyar nyelvtudás szintje származási hely szerint (%) Gyengén, vagy nem Közepesen (3) Jól (4,5) beszél (1,2) Ukrajna Volt SZU+Albánia Szerbia, Horváto Törökország Kína Vietnám Mongólia Arab országok+irán Egyéb Ázsia Szaharán túli Afrika Fejlett o Latin-Amerika Együtt től 5-ig osztályozva a kérdezette magyar nyelvtudását, származási hely szerint a válaszolók átlagosan következőképpen értékelték nyelvtudásukat: 22

23 12. tábla A magyar nyelvismeret szintje Állampolgárság Teljes minta Nem magyar anyanyelvűek átlag N átlag N Ukrajna 4, ,9 18 Volt SZU+Albánia 2,0 32 2,0 32 Szerbia+Horváto. 4, ,4 44 Törökország 3,1 11 3,1 11 Kína 2,4 80 2,4 80 Vietnám 2,5 21 2,5 21 Mongólia 3,2 8 3,2 8 Arab oszágok+irán 2,5 38 2,5 38 Egyéb Ázsia 1,9 17 1,9 17 Szaharán túli Afrika 2,7 12 2,7 12 Fejlett országok 2,4 50 2,3 49 Latin-Amerika 2,3 9 2,3 9 Összesen 3, ,4 338 A magyar anyanyelvűeket figyelmen kívül hagyva Ukrajna és Szerbia (és Horvátország) értékei változnak: ők a (2,9 ill.2,4) közepesnél gyengébbnek értékelik magyar nyelvtudásukat. A megkérdezettek fele független lakásban lakik egyedül, vagy családtagokkal. 13. tábla Magyarországon milyen lakásban, szálláson lakik? (%) Hol lakik? Fő % Saját tulajdonú lakásban Bérelt lakásban, szolgálati lakásban (egyedül vagy más családtagokkal) Bérelt lakásban másokkal Rokonnál, ismerősnél Munkás/nővérszállón Máshol 10 2 Összesen A lakás körülmények nagyban különböznek az állampolgárság szerint, nem függetlenül attól, hogy mennyi ideje lakik Magyarországon a kérdezett. 23

24 14. tábla Lakásviszonyok állampolgárság szerint (%) Saját Bérelt, v szolgálati (egyedül vagy családtagokkal) Bérelt lakás másokkal Rokonnál, ismerősnél Munkásszálló, nővér-szálló Más Együtt Ukrajna Volt SZU+Albánia Szerbia+Horváto Törökország Kína Vietnám Mongólia Arab o.+irán Egyéb Ázsia Szah.túl Afrika Fejlett országok Latin-Amerika Összesen IV. KUTATÁSI EREDMÉNYEK 1. EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT A migráció ténye és folyamata összefügg az egészségi állapottal. Mind a migrációs folyamatnak, mind a bevándorlók gazdasági és szociális körülményeinek lehet az egészségre negatív hatása. Jellegzetes problémákat mutattak ki kutatások többek között a fertőző és a nem fertőző krónikus megbetegedések, az anya- és gyermekegészségügy, a munkahelyi balesetek és a mentális egészség vonatkozásában. Sajátos gondok adódnak a migránsok esetében az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével és hozzáférhetőségével kapcsolatban. Másik oldalról, a bevándorlók egészsége és az általuk igénybe vett egészségügyi ellátás nem elhanyagolható gazdasági és szociális következményekkel jár a fogadó ország számára. A migrációs folyamat még a legkedvezőbb feltételek között is erős stresszel jár, szükségképpen fokozott megbetegedési kockázatokat is hordoz magában. Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételét a migránsok számára gazdasági, szociális, kulturális és nyelvi korlátok akadályozhatják, és ugyanezek a sajátosságok gondként jelentkeznek az egészségügyi szolgáltatók oldalán is. Mindez nem azt jelenti, hogy a migránsok feltétlenül hátrányos helyzetben lennének egészségük tekintetében. Számos vizsgálat kimutatta, hogy a krónikus nem fertőző megbetegedések egyes bevándorló csoportokban ritkábbak, mint a fogadó európai ország népességében. Ezt nevezi a szakirodalom a healthy migrant effect -nek, azaz egészséges bevándorló hatásnak, melyet részben a migrációs folyamat önszelekciós mechanizmusai hoznak létre: elsősorban a fiatalabb, egészségesebb, képzettebb emberek kerülnek a 24

25 harmadik országokból az európai munkaerőpiacra. E népesség jobb eséllyel birkózik meg a bevándorlás fiziológiás, pszichológiai és társadalmi kihívásaival is. Egyes esetekben a bevándorlás illetve a munkavállalás egészségügyi előírásai és szűrései eleve csökkentik a beteg emberek befogadásának valószínűségét, és tovább erősítik az egészséges emberek szelekcióját. Egy másik jellegzetesség, amit a szakirodalom időbeli eltolódásként ír le, azt eredményezi, hogy a migráció egészséggel kapcsolatos előnyei csökkenhetnek az életút során, és nem jelentkeznek a második generációnál. A Magyarországon élő EU-n kívülről érkezett migránsok egészségi állapotának részletes, objektív vizsgálata nem tartozik e kutatás alapvető célkitűzései közé. Ugyanakkor a migránsok és a magyar egészségügyi rendszer kapcsolatának értelmezéséhez elengedhetetlen a szóban forgó népesség egészségének legalább jelzésszerű ismerete. E kutatás során a szubjektív egészség nemzetközileg általánosan használt mutatója mellett az életminőség WHO által kidolgozott mércéje és az ELEF (Európai lakossági egészségfelmérés) leggyakoribb megbetegedésekre vonatkozó kérdései szerepelnek az eszköztárban, az eredmények összehasonlíthatóak a magyar népességre vonatkozó adatokkal. Ennyi információ szükséges és a kutatás igényei szemszögéből általában elégséges is a magyar egészségügyi rendszer migránsok részéről történő igénybevételének és megítélésének értelmezéséhez. Az idevonatkozó kutatások tapasztalatai arra is intenek, hogy a migránsok egészségével, az általuk igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban az általánosításokkal óvatosan kell bánni. Az egészségi állapot jellemzői, illetve az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele jelentős különbségeket mutathat a származási ország társadalmi, demográfiai jellemzői, illetve a különböző egészségügyi problémák tekintetében. Különösen lényeges a genetikai és kulturális különbségek, a társadalmi-gazdasági helyzet, a rövidtávú migrációs előtörténet, illetve az etnikai hovatartozás hatása. Eltérések mutatkoznak a különböző migráns csoportok között az egészséggel kapcsolatos kockázati tényezők (így például dohányzás, alkoholfogyasztás, elhízottság stb.) szerint is. 1.1 AZ EGÉSZSÉG ÖNÉRTÉKELÉSE (SZUBJEKTÍV EGÉSZSÉG) Az egészségi állapot szubjektív értékelésére vonatkozó kérdés világszerte széleskörűen alkalmazott és kulcsfontosságú az egészségfelmérésekben. A válaszadó általában egy ötfokozatú, a legrosszabbtól a legjobbig tartó skálán határozza meg általános egészségi állapotát. A szubjektív értékelés valójában egy olyan objektív mutatószámot nyújt, amely számos vizsgálat által bizonyított módon szoros kapcsolatban áll a morbiditással vagy a későbbi halandósági esélyekkel, és nem is nyújt pontatlanabb összképet, mint a részletes szűrésen alapuló objektív adatfelvétel. A vizsgálat során az egészségi állapotra vonatkozó kérdésre gyakorlatilag mindenki válaszolt, és a vizsgálat céljainak megfelelően, összhangban a szakirodalom 25

26 megállapításaival ez a mutató alkalmas a kutatásban szereplők egészségi állapotának tömör jellemzésére. A megkérdezett migráns népesség túlnyomó többsége kedvezően értékeli egészségi állapotát vagy legalábbis megfelelőnek tartja azt. A válaszadók 26 százaléka kitűnőnek, 31 %-a nagyon jónak, 31% jónak értékelte egészségét, míg 10% szerint tűrhető, és csak mintegy 2 százalék gondolja, hogy egészségi állapota rossz. Összességében tehát 57% azoknak az aránya, akik kitűnőnek vagy nagyon jónak vélik egészségüket. A nők körében ez az arány csak 48%, a férfiak körében majdnem eléri a válaszolók kétharmadát (65%). Rossz vagy tűrhető egészségről a nők 12%-a, míg a férfiak 9%-a számolt be. 15. tábla Az egészség önértékelése nemek szerint (átlag 5 fokú skálán) Nem Átlag N Férfi 3,9 26 Nő 3,5 236 Összes 3, A migráns nők önértékelésen alapuló egészségi állapota rosszabb, mint a férfiaké. Ez összhangban van a szakirodalmi megállapításokkal, melyek szerint a férfiak optimistábbak egészségük megítélését illetően, a nők pedig érzékenyebbek az egészséggel kapcsolatos kérdésekre. Az egészségi állapotukat kedvezően értékelők aránya magasabb a kutatás során vizsgált migráns populációban, mint a magyar népesség körében. A 2009-ben végzett európai egészségfelmérésben (ELEF) Magyarországon rossz vagy nagyon rossz egészségről a nők 17%-a, a férfiak közel 12%-a számolt be, a migránsok vizsgálatában a kedvezőtlen önértékelések aránya ennél kisebb. Ennek hátterében meghatározó módon a vizsgált népesség alacsonyabb életkora, és/vagy a korábban leírt bevándorlási pozitív szelekciós mechanizmus, a healthy migrant effektus állhat. Befolyásoló tényező lehet a két vizsgálat közötti módszertani különbség, és a kiválasztási hiba is: joggal feltételezhető, hogy a jobb egészségi állapotban lévő migránsok közül többen vállalkoztak az interjúra, mint a rosszabb egészségi állapotban lévők (közülük a kérdezőbiztosok valószínűleg eleve kevesebbet értek el). Az egészségi állapot önértékelését befolyásolja az életkor: az idősebb emberek általában rosszabbnak tartják egészségi állapotukat, az ELEF-ben a 40 év feletti válaszadók közül kétszer annyian számoltak be tűrhető illetve rossz egészségi állapotról, mint a 40 évnél fiatalabbak. A fiatalabb korcsoportokhoz tartozók nem meglepő módon nagyobb arányban tartották egészségi állapotukat nagyon jónak, illetve kitűnőnek. 26

27 16. tábla Az egészség önértékelése életkor szerint (átlag 5 fokú skálán) Korcsoport Átlag N , , , ,0 32 Összes 3,7 497 Az ELEF szerint a 30 éven aluli magyarok körében a jó vagy nagyon jó egészségi állapotúak aránya 90% körül van, a kutatásban szereplő migránsok között ez az arány jóval alacsonyabb, alig haladja meg a 60%-ot. A fiatal magyar középkorúak (30 44 évesek) 18%-a viszont már nem teljesen egészséges, a megfelelő korcsoportba tartozó migránsoknál ez az arány kedvezőbb, csak 15%. Az önértékelés különbségeinek hátterében kulturális sajátosságok, az egészségfelfogás különbségei is szerepet játszhatnak. A családi állapot egészségi állapotra gyakorolt hatását elemző tanulmányok legnagyobb része a házasság/élettársi kapcsolat kedvező hatását emeli ki. A vizsgált mintában azonban a nőtlenek/hajadonok önértékelt egészsége volt kedvezőbb, csoportjukban a házasokkal összehasonlítva - alacsonyabb a magukat rossz illetve tűrhető egészségi állapotúnak tartók és magasabb a kitűnő/nagyon jó egészségi állapotot bejelölők aránya (8% illetve 18%, valamint 60% illetve 50%). A különbséget részben magyarázhatja, hogy nőtlenek és hajadonok fiatalabbak, sokan diákok, mindazonáltal a vizsgált népességben az elváltak/özvegyek egészségi állapota is kedvezőbb a házasokénál. A különböző származási országokból érkezett migránsok egészségi állapota markánsan eltér. 27

28 17. tábla Hogyan jellemezné egészségét? (átlag 5 fokú skálán) Ország csoport Átlag N Ukrajna 3,3 110 Volt SZU és Albánia 4,3 32 Szerbia, Horváto. 3,8 113 Törökország 3,5 11 Kína 3,4 80 Vietnám 3,9 21 Mongólia 3,2 8 Arab orsz. és Irán 4,0 38 Egyéb Ázsia 4,1 17 Szah. túli Afrika 4,0 12 Fejlett országok 4,0 50 Latin-Amerika 4,0 9 Összes 3,7 500 Az Ukrajnából érkezettek a legkevésbé egészségesek: 3% rossznak, 19% tűrhetőnek értékelte egészségi állapotát és csak 25% illetve 15% tartotta azt nagyon jónak vagy kitűnőnek. Más megközelítésben: a rossz egészségi állapotúak egyharmada, a tűrhető választ adók 41%-a ukrán állampolgár, és valamennyi küldő ország közül az Ukrajnából érkezettek átlagértéke a legalacsonyabb: 3,28. A kínaiak önértékelt egészségi állapota is kedvezőtlen, az átlagérték 3,44, a rossz illetve tűrhető egészséget jelző válaszok aránya 4% illetve 13%. A rossz egészségi állapotú migránsok egyharmada, a tűrhető választ adók 20%-a kínai állampolgár. Közülük nagyon jónak 28%, kitűnőnek 18% találta egészségét. Legpozitívabb válaszokat az arab országokból, Latin-Amerikából és Ázsiából (Kína és Mongólia kivételével) érkezettektől kaptunk: az átlagérték mindhárom csoportban 4,0 volt. Az arabok 5%-a jellemezte egészségét tűrhetőnek (rossznak senki sem), és összesen 79% nagyon jónak vagy kitűnőnek. A fejlett országok állampolgárai is pozitívan értékelték egészségüket, a nagyon jó és kitűnő válaszok aránya 70%, az átlagérték ebben a csoportban is 4,0 volt. A magyar anyanyelvű migránsok egészségi állapota lényegesen rosszabb a többiekénél. A legrosszabb szubjektív egészséget tükröző válaszok aránya 19%, szemben a nem magyar anyanyelvűek 9 százalékával, a legjobb két csoportba pedig a magyarok 48%-a, a nem magyar anyanyelvűek 61%-a tartozik. Feltűnő, hogy az előbbi érték gyakorlatilag megegyezik a 2009-ban végzett magyar ELEF-ben mérttel, és európai összehasonlításban igen magas (Portugália után a második legkedvezőtlenebb az Európai Unióban). A magasan iskolázottak jobbnak tartják egészségi állapotukat, mint a csak alapfokú képzésben részesültek. Legmagasabb átlagértéket a diákoknál találtunk. 28

Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor

Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Nullpont Kulturális Egyesület Debrecen, 2010 1 Tartalom 1.

Részletesebben

ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat)

ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) Készítette: Stratégiakutató Intézet Kht. Ugrin Emese témavezető, szerkesztő Bese Ferenc településfejlesztő, Brunczel

Részletesebben

A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés

A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés 1 A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés A hároméves kutatómunka eredményeként elvárt tudományos monográfia kézirattömege mind terjedelmileg, mind tematikailag jóval meghaladja a tervezettet,

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében

A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében Tanulmány a Miniszterelnöki Hivatal számára Készítette: Fact Intézet Szocio-Gráf Intézet Pécs, 2006. TARTALOM VEZETŐI

Részletesebben

Baranya megye fejlődésének lehetőségei a foglalkoztatási paktumok kialakításának szemszögéből

Baranya megye fejlődésének lehetőségei a foglalkoztatási paktumok kialakításának szemszögéből Baranya megye fejlődésének lehetőségei a foglalkoztatási paktumok kialakításának szemszögéből Szakmai értékelő tanulmány Készítette: Logframe Tanácsadó Iroda Bt. Megbízó: Baranya Megyei Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján

A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján Autonómia Alapítvány Közösségfejlesztők Egyesülete Lechner Lajos Tudásközpont Szociális Szakmai Szövetség

Részletesebben

Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245

Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245 ETALON 2000 Kft. NYÍRSÉGTERV Kft. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245 BALKÁN Y VÁROS TE LE P ÜLÉ S FE JLE S

Részletesebben

Fejlesztések-kutatások a pedagógusok szakmai munkájának támogatása érdekében

Fejlesztések-kutatások a pedagógusok szakmai munkájának támogatása érdekében Fejlesztések-kutatások a pedagógusok szakmai munkájának támogatása érdekében dr. Kaposi József főigazgató 2014. október 7. Hajdúszoboszló Fejlesztési-kutatási területek 1. Háttér 2. Fejlesztések tankönyvek

Részletesebben

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Budapest, 2005 1 Összefoglaló A magyar nemzetiségű külföldi

Részletesebben

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása Magyarország-Szlovákia Phare CBC 2003 Program Üzleti infrastruktúra, innováció és humáner forrás-fejlesztés a határ mentén Regionális Vállalkozói Együttm ködés HU2003/004-628-01-21 A határmenti vállalkozások

Részletesebben

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Fejlesztési programok és eredmények a hátrányos helyzetű fiatalok szakiskolai szakképzésének előkészítésében (1998-2006)

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Az esélyegyenlőség a munka világában című kutatás módszertani előtanulmánya

Az esélyegyenlőség a munka világában című kutatás módszertani előtanulmánya Az esélyegyenlőség a munka világában című kutatás módszertani előtanulmánya Budapest TÁMOP 5.5.5: A DISZKRIMINÁCIÓ ELLENI KÜZDELEM - A TÁRSADALMI SZEMLÉLETFORMÁLÁS ÉS A HATÓSÁGI MUNKA ERŐSÍTÉSE 2010. augusztus

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július Budapest, 2002. április Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI

Részletesebben

ZÁRÓ TANULMÁNY a "FoglalkoztaTárs társ a foglalkoztatásban" kiemelt projekt (TÁMOP 1.4.7-12/1-2012-0001) keretében

ZÁRÓ TANULMÁNY a FoglalkoztaTárs társ a foglalkoztatásban kiemelt projekt (TÁMOP 1.4.7-12/1-2012-0001) keretében ZÁRÓ TANULMÁNY a "FoglalkoztaTárs társ a foglalkoztatásban" kiemelt projekt (TÁMOP 1.4.7-12/1-2012-0001) keretében Készítette: Civil Support Nonprofit Kft 1024 Budapest, Széll Kálmán tér 11. II. 19. 96

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 43.

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 43. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 43. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236-736-X

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.25. COM(2016) 289 final 2016/0152 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a területi alapú tartalomkorlátozás, illetve a vevő állampolgársága, a belső

Részletesebben

Sulokné Anwar Zsuzsanna HOL TART MAGYARORSZÁG AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMHOZ VEZETŐ ÚTON?

Sulokné Anwar Zsuzsanna HOL TART MAGYARORSZÁG AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMHOZ VEZETŐ ÚTON? Sulokné Anwar Zsuzsanna HOL TART MAGYARORSZÁG AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMHOZ VEZETŐ ÚTON? JÖVŐKUTATÁSI KUTATÓKÖZPONT Témavezető: Kovács Géza DSc Professor Emeritus Bíráló Bizottság névsora: Sulokné Anwar

Részletesebben

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz.

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz. Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére EÜ. Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.24. COM(2013) 330 final 2013/0171 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a Portugáliának nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról szóló 2011/344/EU végrehajtási

Részletesebben

Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés. 2009. III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés

Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés. 2009. III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés 3K CONSENS IRODA Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés 2009. III. negyedév Monitoring I. szakasz zárójelentés 2009. október 30. Tartalom 1. Bevezetés... 4 2. A jelentés célja, hatóköre...

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak

Részletesebben

A Dunaújvárosi F iskola jelenlegi és volt hallgatóinak képesség-, készség- és kompetencia-kutatása

A Dunaújvárosi F iskola jelenlegi és volt hallgatóinak képesség-, készség- és kompetencia-kutatása Regionális Operatív program 3.3. ROP - 3.3.1. - 05/1-2006 04-0001/36 A munka világa és a fels oktatási intézmények közötti kapcsolatok er sítése a Dunaújvárosi Kistérségben A Dunaújvárosi F iskola jelenlegi

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük

Részletesebben

Öregedés és társadalmi környezet TARTALOMJEGYZÉK

Öregedés és társadalmi környezet TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 7 Az öregség képe a közgondolkodásban és felkészülés az öregkorra... 11 I. A közvéleményben élő kép az öregségről... 12 1. Hány éves kortól számít az ember öregnek?... 12 2.

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 2/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. május 8. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 1 Tartalomjegyzék 1.

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia első előrehaladási jelentésének (2013-2014) 1. sz. melléklete

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia első előrehaladási jelentésének (2013-2014) 1. sz. melléklete A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia első előrehaladási jelentésének (2013-2014) 1. sz. melléklete Magyarország Kormányának összefoglaló tájékoztatója a Keretstratégia megvalósítását szolgáló

Részletesebben

Felhívás észrevételek benyújtására az állami támogatások kérdéskörében a Bizottság általános csoportmentességi rendelettervezetére vonatkozóan

Felhívás észrevételek benyújtására az állami támogatások kérdéskörében a Bizottság általános csoportmentességi rendelettervezetére vonatkozóan C 210/14 Felhívás észrevételek benyújtására az állami támogatások kérdéskörében a Bizottság általános csoportmentességi rendelettervezetére vonatkozóan (2007/C 210/10) Az érdekelt felek észrevételeiket

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április

Részletesebben

Dr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta. Immateriális javak a számviteli gyakorlatban

Dr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta. Immateriális javak a számviteli gyakorlatban Dr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta egyetemi tanársegéd, Budapesti Corvinus Egyetem Immateriális javak a számviteli gyakorlatban A szerző a SZAKma 2012. novemberi számában a szellemi tőkével kapcsolatos hazai

Részletesebben

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás Bukodi Erzsébet: Női munkavállalás és munkaidő-felhasználás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Részletesebben

Tehát a jelenlegi gondolkodási mód (paradigma) alapja hibás, ezért nem lehet azt változtatással (reformmal) továbbéltetni. Ezért II.

Tehát a jelenlegi gondolkodási mód (paradigma) alapja hibás, ezért nem lehet azt változtatással (reformmal) továbbéltetni. Ezért II. Melyik gondolkodási mód elıtt áll történelmi lehetıség? I. Vértes András, a GKI (Gazdaságkutató Intézet) elnöke kedden (2010. június 29-én) Budapesten sajtótájékoztatót tartott, amelyen a kormány 29 pontos

Részletesebben

A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI

A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI FELSŐOKTATÁSI KUTATÓINTÉZET KUTATÁS KÖZBEN Liskó Ilona A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI Secondary Student Hostels No. 257 RESEARCH PAPERS INSTITUTE FOR HIGHER EDUCATIONAL RESEARCH Liskó Ilona A szakképző

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

UJVÁRINÉ SIKET ADRIENN

UJVÁRINÉ SIKET ADRIENN PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezetı: Prof. Dr. Bódis József PhD, DSc 5. Program (P-5) Egészségtudomány határterületei Programvezetı: Prof. Dr. Kovács L. Gábor PhD,

Részletesebben

AKCIÓTERV a kamara hatékony működésére, a vagyonvédelemben dolgozók foglalkoztatási helyzetének javítására

AKCIÓTERV a kamara hatékony működésére, a vagyonvédelemben dolgozók foglalkoztatási helyzetének javítására AKCIÓTERV a kamara hatékony működésére, a vagyonvédelemben dolgozók foglalkoztatási helyzetének javítására 1. Preambulum A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet Földtudományok Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet Földtudományok Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet Földtudományok Doktori Iskola KALMÁR GABRIELLA Az orvosi diagnosztikai laboratóriumok és az életminıség területi összefüggései Ph.D. értekezés

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

Az esélyegyenlıtlenséget kiváltó okok és a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés a munka világában

Az esélyegyenlıtlenséget kiváltó okok és a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés a munka világában Az esélyegyenlıtlenséget kiváltó okok és a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés a munka világában Tanulmány az FSZH részére Budapest, 2010. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális

Részletesebben

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Helyzetfeltárás, koncepció szakasz 2006. december 4. Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 HELYZETFELTÁRÁS

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/5. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. TARTALOMJEGYZÉK 7/5. SZÁM (2013. DECEMBER 10. ) MELLÉKLET 77/2013. (11.29.) PMÖ határozat

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236-736-X írta:

Részletesebben

A gazdálkodók képzettsége és a tanácsadás

A gazdálkodók képzettsége és a tanácsadás 317 A gazdálkodók képzettsége és a tanácsadás SZÉKELY ERIKA Kulcsszavak: szakképzettség, szakismeret, szaktanácsadás, kihívások, ismeretátadás. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

Részletesebben

PREVENCIÓS/EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI

PREVENCIÓS/EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PAKSI BORBÁLA FELVINCZI KATALIN SCHMIDT ANDREA PREVENCIÓS/EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG A KÖZOKTATÁSBAN A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN ALKALMAZOTT PREVENCIÓS/EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ PROGRAMOK ELTERJEDTSÉGE,

Részletesebben

Munkaerő-piaci diszkrimináció

Munkaerő-piaci diszkrimináció Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. október ISBN 978-963-235-295-4 Munkaerő-piaci diszkrimináció Tartalom Bevezető...2 A diszkrimináció megtapasztalása nem, kor, iskolai

Részletesebben

Tájékoztató. a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Heves megyét érintő 2015. évi tevékenységéről

Tájékoztató. a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Heves megyét érintő 2015. évi tevékenységéről Ikt. szám: 57-10/2016/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Heves megyét érintő 2015. évi tevékenységéről

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2011, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

Koronikáné Pécsinger Judit

Koronikáné Pécsinger Judit Koronikáné Pécsinger Judit AZ ÚTKÖRNYEZET HATÁSTERJEDÉST BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE TERMÉSZETI TERÜLETEKEN Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. Pájer József egyetemi docens Nyugat-magyarországi Egyetem Kitaibel

Részletesebben

Budapest Főváros XXIII. kerület, Soroksár Önkormányzata

Budapest Főváros XXIII. kerület, Soroksár Önkormányzata , Soroksár Önkormányzata Településfejlesztési Koncepció Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A dokumentáció a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

6. Klaszterek és támogatásuk az Európai Unióban és Magyarországon

6. Klaszterek és támogatásuk az Európai Unióban és Magyarországon Klaszterek és támogatásuk az Európai Unióban és Magyarországon 159 6. Klaszterek és támogatásuk az Európai Unióban és Magyarországon A klaszterek létrejöttének, kialakulásának és fejlődésének, magának

Részletesebben

Kolosi Tamás Sik Endre: Függelék (Munkaerőpiac és jövedelmek 1992)

Kolosi Tamás Sik Endre: Függelék (Munkaerőpiac és jövedelmek 1992) Kolosi Tamás Sik Endre: Függelék (Munkaerőpiac és jövedelmek 1992) (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Kolosi Tamás Sik Endre (1992): Függelék (Munkaerőpiac

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény tervezet 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak megfelelıen;

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - 2008. JANUÁR NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI TERMELÉS PÉNZÉRTÉKE

A HÁZTARTÁSI TERMELÉS PÉNZÉRTÉKE A HÁZTARTÁSI TERMELÉS PÉNZÉRTÉKE SZÉP KATALIN SIK ENDRE A háztartási termelés pénzértékének becslésekor két alapvető elméleti és mérési kérdést kell megoldani: a háztartási termelés volumenének mérését

Részletesebben

Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József,

Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József, Országos Lakossági Egészségfelmérés OLEF2000 KUTATÁSI JELENTÉS Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József, Országos Epidemiológiai Központ kiadványa 2002. július Dokumentum kutatási sorszáma:

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu

Részletesebben

Társadalompolitika és intézményrendszere

Társadalompolitika és intézményrendszere Társadalompolitika és intézményrendszere 256 Foglalkoztatás, intézményrendszer és foglalkoztatáspolitika Scharle Ágota 1. Bevezetés tendenciák a foglalkoztatásban Tanulmányunkban a foglalkoztatás és a

Részletesebben

2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról

2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete 5000 Szolnok, Ady Endre utca 35-37. 5000 Szolnok, Pf. 22 Telefon: (56) 510-200 Telefax: (56) 341-699 E-mail: titkar@ear.antsz.hu 2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen

Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen HORVÁTH KITTI, KÓSA RITA DIÁNA, MAKAI VIVIEN, NAGY PÉTER, OLÁH KORNÉLIA, OLÁH TÍMEA, OLÁH - PUCSOK ESZTER, SZEDER DÓRA VALÉRIA, TIMKÓ ANIKÓ Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen Bevezetés

Részletesebben

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ (első munkaváltozat) Készült a Magyar Tudományos Akadémia RKK felkérésére Győr, 2004. Dr. Fekete Mátyás egyetemi

Részletesebben

PÉNZÜGYI KULTÚRA FEJLESZTÉSI PROGRAMOK FELMÉRÉSE

PÉNZÜGYI KULTÚRA FEJLESZTÉSI PROGRAMOK FELMÉRÉSE PÉNZÜGYI KULTÚRA FEJLESZTÉSI PROGRAMOK FELMÉRÉSE Kutatási jelentés 2016. április A KUTATÁSI JELENTÉST KÉSZÍTETTÉK: Dr. Németh Erzsébet felügyeleti vezető, az Állami Számvevőszék Pénzügyi kultúra projektjének

Részletesebben

Digitális írástudás, társadalmi szegmentáltság

Digitális írástudás, társadalmi szegmentáltság Digitális írástudás, társadalmi szegmentáltság Bernát Anikó Fábián Zoltán 1. Bevezetés Az 1990-es évek óta egyre szélesebb körben használatos a digitális írástudás fogalma, amely a digitális infokommunikációs

Részletesebben

Mentori kompetenciák, szerepek, tevékenységek egy vizsgálat tükrében

Mentori kompetenciák, szerepek, tevékenységek egy vizsgálat tükrében Kovács K.: Mentori kompetenciák, szerepek, tevékenységek egy vizsgálat tükrében 89 Kovács Krisztina Mentori kompetenciák, szerepek, tevékenységek egy vizsgálat tükrében A tanulmány a Magyarországon folyó

Részletesebben

PENTA UNIÓ Zrt. A nemzetközi munkaerő-kölcsönzés személyi jövedelemadó kérdésének vizsgálata Magyarországon és egyes tagállamokban NÉV: SZABADOS ÉVA

PENTA UNIÓ Zrt. A nemzetközi munkaerő-kölcsönzés személyi jövedelemadó kérdésének vizsgálata Magyarországon és egyes tagállamokban NÉV: SZABADOS ÉVA PENTA UNIÓ Zrt. A nemzetközi munkaerő-kölcsönzés személyi jövedelemadó kérdésének vizsgálata Magyarországon és egyes tagállamokban NÉV: SZABADOS ÉVA Szak: Okleveles nemzetköziadó-szakértő Konzulens: Horváth

Részletesebben

2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról

2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Debrecen, 2011. április Dr. Pásti Gabriella mb. megyei tiszti

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XII. KERÜLET HEGYVIDÉKI ÖNKORMÁNYZAT IDİSÜGYI KONCEPCIÓJA. Budapest Fıváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Idısügyi Koncepciója

BUDAPEST FİVÁROS XII. KERÜLET HEGYVIDÉKI ÖNKORMÁNYZAT IDİSÜGYI KONCEPCIÓJA. Budapest Fıváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Idısügyi Koncepciója BUDAPEST FİVÁROS XII. KERÜLET HEGYVIDÉKI ÖNKORMÁNYZAT IDİSÜGYI KONCEPCIÓJA Készítette: Szokoli Erzsébet (Hegyvidéki Egyesített Gondozási Központ, intézményvezetı) Elfogadta 114/2013. (V. 30.) számú határozatával

Részletesebben

Fostering the cooperation of research institutes and R+D sector in the border region CROSSRESEARCH HURO/1001/289/2.2.3.

Fostering the cooperation of research institutes and R+D sector in the border region CROSSRESEARCH HURO/1001/289/2.2.3. Fostering the cooperation of research institutes and R+D sector in the border region CROSSRESEARCH HURO/1001/289/2.2.3. AZ EU CSATLAKOZÁS TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HATÁSAI CSONGRÁD ÉS TEMES MEGYÉBEN -Kutatási

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. Jobb képzés a biztonságosabb élelmiszerekért

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. Jobb képzés a biztonságosabb élelmiszerekért AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.9.2006 COM(2006) 519 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK Jobb képzés a biztonságosabb élelmiszerekért {SEC(2006) 1163} {SEC(2006)

Részletesebben

EDUCATIO 1997/1 INNOVÁCIÓ ÉS HÁTRÁNYOS HELYZET

EDUCATIO 1997/1 INNOVÁCIÓ ÉS HÁTRÁNYOS HELYZET INNOVÁCIÓ ÉS HÁTRÁNYOS HELYZET A könyv szerzője a rotterdami pedagógiai intézet és szolgáltató központ igazgatója, s egyben a groningeni egyetem professzora. Témája a címben is megjelölt hátrányos helyzet

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely a következő dokumentumot kíséri. Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely a következő dokumentumot kíséri. Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.5.10. SWD(2012) 126 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely a következő dokumentumot kíséri Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE a közös

Részletesebben

I: Az értékteremtés lehetőségei a vállalaton belüli megközelítésben és piaci szempontokból

I: Az értékteremtés lehetőségei a vállalaton belüli megközelítésben és piaci szempontokból 16. Tétel Az értékteremtés lehetőségei a vállalaton belüli megközelítésben és piaci szempontokból. Az értékteremtő folyamatok a vállalat működésében, az értéklánc elemei. A teljesítmény és menedzsmentje,

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM PETZ LAJOS EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS INTÉZET ÖNÉRTÉKELÉS 2014. JANUÁR

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM PETZ LAJOS EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS INTÉZET ÖNÉRTÉKELÉS 2014. JANUÁR SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM PETZ LAJOS EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS INTÉZET ÖNÉRTÉKELÉS INTÉZMÉNYAKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁSBAN 2014. január Készítette: Az Intézeti akkreditációt előkészítő bizottság: Dr. Nagy Sándor

Részletesebben

A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1

A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1 Hablicsek László Tóth Pál Péter A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1 A magyarországi népesség-előreszámítások eddig a zárt népesség elvén készültek,

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Ifjúsági turizmus Magyarországon II. rész A Magyar Turizmus Zrt. kutatási eredményei alapján összeállította: Mester Tünde 1 A cikksorozat áttekinti az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.14. COM(2015) 639 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Munkahelyteremtést és növekedést támogató beruházások Az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása

Részletesebben

Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették:

Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció 2007-2013 Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették: Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH Euroconsulting

Részletesebben

KIVÁNDORLÁS MAGYARORSZÁGRÓL: SZELEKCIÓ ÉS CÉLORSZÁG-VÁLASZTÁS AZ ÚJ MIGRÁNSOK KÖRÉBEN BLASKÓ ZSUZSA 1 GÖDRI IRÉN 2

KIVÁNDORLÁS MAGYARORSZÁGRÓL: SZELEKCIÓ ÉS CÉLORSZÁG-VÁLASZTÁS AZ ÚJ MIGRÁNSOK KÖRÉBEN BLASKÓ ZSUZSA 1 GÖDRI IRÉN 2 KIVÁNDORLÁS MAGYARORSZÁGRÓL: SZELEKCIÓ ÉS CÉLORSZÁG-VÁLASZTÁS AZ ÚJ MIGRÁNSOK KÖRÉBEN BLASKÓ ZSUZSA 1 GÖDRI IRÉN 2 Összefoglaló Tanulmányunkban a Magyarországról kivándorló népesség demográfiai és társadalmi

Részletesebben

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 9 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 10 2.1.1.

Részletesebben

KUTATÁS KÖZBEN. A felsőoktatás szerepe a fiatalok Európai Uniós integrálódásának megvalósításában

KUTATÁS KÖZBEN. A felsőoktatás szerepe a fiatalok Európai Uniós integrálódásának megvalósításában KUTATÁS KÖZBEN A felsőoktatás szerepe a fiatalok Európai Uniós integrálódásának megvalósításában Az Amerikai Egyesült Államok maga mögött hagyta Európát az első és a második világháború rombolásai és tömegmészárlásai

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet HAJDÓBÖSZÖRMÉNYI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet 2005. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 Stratégia helyzetértékelés (SWOT elemzés)... 4 Erősségek...

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8136/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8136/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8136/2013. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindítása A Téli közfoglalkoztatási programba bevont panaszos azért fordult hivatalomhoz,

Részletesebben

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Fodor Rita Előterjesztő: Hegedűs Ferenc

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Az egészségturizmus mint az Észak-alföldi régió lehetséges kitörési pontja Szerzők: Mező Ferenc 1 Kovács Tibor 2 A tanulmány célja az Észak-alföldi régió egészségturizmus-potenciáljának a felmérése. A

Részletesebben

A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben