Az esélyegyenlőség a munka világában című kutatás módszertani előtanulmánya

Átírás

1 Az esélyegyenlőség a munka világában című kutatás módszertani előtanulmánya Budapest TÁMOP 5.5.5: A DISZKRIMINÁCIÓ ELLENI KÜZDELEM - A TÁRSADALMI SZEMLÉLETFORMÁLÁS ÉS A HATÓSÁGI MUNKA ERŐSÍTÉSE augusztus 31.

2 Az Egyenlő Bánásmód Hatóság a "TÁMOP /08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem - a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése" projekt kutatási programját az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósítja meg 2009 és 2013 között. A hatóság a jogtudatosság fejlesztését szolgálja a kutatási eredmények közzétételével. A kutatások megállapításait rögzítő és elemző tanulmányok, az abban szereplő adatok, ábrák és összefüggések, valamint egyéb tartalmak felhasználásának joga az Egyenlő Bánásmód Hatóságot illeti. Minden további felhasználás, beleértve a nyilvánosság bármilyen formáját és területét, a hatóság engedélyéhez kötött. Az előtanulmányt a Telakka Bt. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság megbízásából a TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem- a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése című projekt keretében készítette. Az előtanulmány szerzője: Simonovits Bori A kérdőívek kidolgozásában résztvevő szakértők: Berki Erzsébet, Boda Dorottya, Neumann László, Sik Endre és Soltész Anikó A kvalitatív vezérfonalakat készítette: Simonovits Bori 2

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A kutatás előzményei és módszertani háttere Hazai előzmények Nemzetközi előzmények: Az angliai WERS kutatásról röviden Módszertani háttér: A kapcsolt kérdőíves módszer előnyeiről és korlátairól A mintavétel és kutatási design Kvantitatív mintavétel... 9 Versenyszféra... 9 Civil szféra A közszféra A kvalitatív kutatás designja A fókuszcsoportos beszélgetések Félig-strukturált interjúk A kutatás főbb témakörei Kérdőívek A kvalitatív kutatás Felhasznált irodalom Függelék: EBH által meghatározott mintaválasztási szempontok a civil- és közszférában Függelék: A nonprofit szervezetek osztályozási rendszere (NSZOR) Függelék: A közszféra intézményeinek gazdasági forma és TEÁOR kódok szerinti megoszlása Függelék: Szűrőkérdőívek a fókuszcsoportok toborzásához Mellékletek Melléklet: A kvalitatív kutatáshoz használt vezérfonalak Melléklet: A kvantitatív kutatás kérdőívváltozatai

4 1. Bevezetés Jelen tanulmány célja az Egyenlő Bánásmód Hatóság megbízásából végzett Esélyegyenlőség a munka világában c. kvalitatív és kvantitatív módszertant ötvöző, szeptembere és decembere között megvalósuló kutatássorozat adatfelvételének módszertani előkészítése. A kutatássorozat a TÁMOP 5.5.5: A diszkrimináció elleni küzdelem - A társadalmi szemléletformálás és a hatósági munka erősítése c. projekt keretében valósul meg. Az empirikus adtafelvétel célja, a munkaerő-piacon tapasztalható diszkriminatív munkaerőpiaci gyakorlatok feltérképezése, valamint az esélyegyenlőség eléréséért tett intézkedések megismerése kvantitatív (kérdőíves adatfelvétel) és kvalitatív (interjú és fókuszcsoport) eszközökkel. A kérdőíves kutatás továbbá kiemelten foglalkozik majd az esélyegyenlőség szempontjából hangsúlyos, rugalmas munkavégzési lehetőségekkel is, továbbá kitér a vizsgált szervezetek főbb pénzügyi jellemzőire, a munkaügyi kapcsolatokra, és a munkaerő-felvételi gyakorlatokra is. Rákérdezünk továbbá a munkahelyi kommunikációt és a bérezést érintő legfontosabb kérdésekre, valamint a panasz- és fegyelmi eljárásokra és végül a pénzügyi válság szervezeti legfontosabb hatására is. A kvantitatív kutatás módszertana, az ún. kapcsolt kérdőíves módszer lehetővé teszi, hogy ugyanazon témákról megismerhessük mindkét fél véleményét, mely az esélyegyenlőség és az esetlegesen előforduló diszkriminatív gyakorlatok feltérképezése szempontjából különösen fontos. Ennek a módszernek a nagy előnye, hogy ugyanazon a munkahelyen dolgozó munkáltatóktól és munkavállalóktól gyűjtött információk alapján, két sokszor gyökeresen eltérő nézőpontot ismerhetünk meg, így lehetőségünk nyílik a válaszok összehasonlítására, és a kutatási kérdések sok-szempontú elemzésére. Ugyanezt az elvet tartottuk szem előtt a kvalitatív kutatási modul kidolgozáskor is: a fókuszcsoportok egy része a munkáltatói oldalt (HR szakemberek, multinacionális cégek vezetői stb.), másik része pedig a különböző védett tulajdonságokkal rendelkező munkavállalói oldalt (kisgyermekes anyák és 45 éven felüli munkavállalók) valamint a pályakezdőket, egyetemistákat szólaltatja meg, így lehetőséget teremtve a különböző nézőpontok, munkaerő-piaci tapasztalatok összevetésére. A félig-strukturált interjúk alanyai, a témánk szempontjából kiemelten fontos, hátrányos helyzetű munkavállalókból rekrutálódnak: 4

5 interjú alanyaink között lesznek azok a nehezen elérhető (potenciális) munkavállalók, akik feltételezésünk szerint, alulreprezentáltak lesznek a kvantitatív adatfelvétel során, azaz a védett tulajdonsággal rendelkező munkavállalók és munkanélküliek (romák, kisgyermekesek, 45 évnél idősebbek valamint fogyatékossággal élők). 2. A kutatás előzményei és módszertani háttere 2.1 Hazai előzmények Jelen kutatás, mind témájában mind módszertanában, szorosan kapcsolódik a Társadalmi Párbeszéd Központ megbízásából a TÁMOP 2.5.2: A partnerség és a párbeszéd szakmai hátterének megerősítése, közös kezdeményezések támogatása elnevezésű projekt keretében végzett Munkahelyi Foglalkoztatási viszonyok című átfogó kutatáshoz, melynek során 1000 versenyszférában működő telephely került lekérdezésre 2010-es év folyamán. Az 1000 versenyszférában tevékenykedő telephelyi kérdezést egészíti ki a 100 közintézmény és 90 civil szervezet körében tervezett adatfelvétel, valamint a tíz fókuszcsoportot és 30 interjút magában foglaló kvalitatív kutatási modul. Az esélyegyenlőség témája szempontjából legfontosabb kutatási előzmény, a SEED Alapítvány 2006-os kutatása 1, mely kérdőíves és fókuszcsoportos eszközökkel vizsgálta a munkahelyi esélyegyenlőség kérdéseit. A projekt kiemelt témája volt a férfi-női esélyegyenlőség, de érintette az egyéb (nem társadalmi nemi alapú) egyenlőtlenségeket is. A kutatás során összesen 400 profit-orientált és non-profit cég, illetve közintézmény vezetőjét kérdezték meg, valamint tíz fókuszcsoportos beszélgetést szerveztek. A szervezetek vezetőinek zöme úgy vélte, hogy a fogyatékossággal élők, a romák és az idősekkel szemben szinte általános (80% feletti) a hátrányos megkülönböztetés, de a társadalmi helyzet, a bőrszín és a nemi alapú diszkrimináció is, a megkérdezettek több mint kétharmada szerint hat a munkaerőpiacon. Szervezettípus szerint elmondható, hogy a vállalkozásokban dolgozók 55%, a közalkalmazottak 64%, a civil szervezetekben pedig a foglalkoztatottak 75%-a szerint a nők hátránnyal indulnak a munkaerőpiacon. A fókuszcsoportos beszélgetések során az 1 A projekt az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, a Gender Mainstreaming EWIV osztrák civil szervezet, a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány, valamint lengyel és észt esélyegyenlőségért felelős kormányzati szervezetek együttműködésében valósul meg. 5

6 érintettek különböző csoportjait szólaltatták meg: vállalkozások férfi és női vezetőit, kisgyerekes anyákat, egyetemistákat, HR-szakembereket, köztisztviselőket, multinacionális cégek vezetőit, segítő civil szervezetek képviselőt, valamint a Strukturális Alapok operatív programjainak horizontális témafelelőseit kérdezték meg a munkahelyeken tapasztalható hátrányos megkülönböztetés és az esélyegyenlőség témájában Nemzetközi előzmények: Az angliai WERS kutatásról röviden Az ún. kapcsolt kérdőíves módszert a foglalkoztatási viszonyok témájában az elmúlt években számos nyugat-európai országban (Franciaországban, Angliában, Németországban és Svédországban), valamint Kanadában és az Egyesült Államokban is alkalmazták már. A többnyire reprezentatív adatfelvételek során a munkáltatókra, a munkavállalókra és a munkahelyekre vonatkozó releváns kérdésekről, úgymint bérezési gyakorlat, munkahelyi körülmények, munkaidő kérdései, munkahelyi rugalmasság, esélyegyenlőség és hátrányos megkülönböztetés vagy a munkavállalók munkához való viszonya témakörökben kérdezték meg a munkavállalói és a munkáltatói oldalt. A munkavállalók és a munkáltatók szempontjait egyaránt feltáró kérdőíves kutatások közül számunkra példaértékű vizsgálat az Egyesült Királyságban a nyolcvanas évek óta rendszeresen megismételt Workplace Employment Relations Survey (WERS), melynek során a munkavállalói és a munkáltatói oldal mellett, a szakszervezetek és érdekképviseletek képviselőit is megkérdezték. A WERS kutatás elemzési egysége a munkahely (pontosabban a vállalati telephely), és országosan reprezentatív adatokkal szolgálnak a kis- és középvállalkozások öt főnél többet foglalkoztató munkahelyeinek foglalkoztatási viszonyairól. Emellett a kutatás lehetőséget teremtett időbeli összehasonlításra: a longitudinális kutatássorozat részben tekinthető panel kutatásnak, mivel a kutatássorozat indulásakor, 1998-ban résztvevő munkahelyek 77%-a vett részt a 2004-es kutatásban, a fennmaradó 23%-ot pedig újonnan megkeresett munkahelyek jelentették. 6

7 2. 3. Módszertani háttér: A kapcsolt kérdőíves módszer előnyeiről és korlátairól A kapcsolt kérdőíves módszer lehetővé teszi, hogy a különböző munkaerő-piaci szereplők válaszait összehasonlító elemzés valósulhasson meg. A speciális adatfelvételi technika nemzetközi kutatási tapasztalatiról a MEADOW projekt módszertani tanulmányában 2 olvashatunk részletesen. A MEADOW projekt alapvető célja, olyan megbízható statisztikai adatokra és kutatási eredményekre épülő módszertan kialakítása, amely az Európai Uniós szakpolitikai kezdeményezések számára nyújt segítséget, annak érdekében, hogy azok valóban hozzájárulhassanak a munkahelyi rugalmasság és a szervezetek alkalmazkodó képességének, valamint a munka minőségének javításához. A projekt során nagy mintás adatfelvételre ugyan nem került sor, de a kialakított módszertani irányelvek tesztelésére igen. A módszer tesztelése második felében zajlott, a résztvevő országok nyelvére lefordított munkáltatói- és munkavállalói kérdőívek lekérdezésével. A szerzők alapvető különbséget látnak aközött, hogy a munkáltatóból vagy a munkavállalóból kiindulva alakítják ki az adatfelvételt. A MEADOW projekt kutatói a rendelkezésre álló információk alapos tanulmányozása és a módszerek különböző szempont szerinti csoportosítását követően, összehasonlítják a kapcsolt kérdőívek módszerének alkalmazási és megvalósítási lehetőségeit: alapvető különbséget tesznek aközött, hogy a kutatás során a munkáltatóból, vagy a munkavállalóból kiindulva alakítják ki az adatfelvételt, majd mindent összevetve az előbbi mellett teszik le a voksukat. A bemutatott kutatások többségénél a munkáltató jelenti az elsődleges elemzési egységet, melynek számos előnye van. Először is a munkáltató beazonosítása után, a munkavállalók azonosítása és bevonása a kutatásba viszonylag egyszerű; a klaszterezett minta könnyen és olcsón kezelhető, és kevesebb kontakt-személlyel (munkáltatók) kell felvenni a kapcsolatot. Másrészt, ha nem áll rendelkezésre a munkáltatókat és munkavállalókat együttesen kezelő regiszter, egy longitudinális survey során, könnyebben nyomon követhetők a munkáltatók, mint a munkavállalók. Harmadrészt, a minta reprezentativitása is könnyebben biztosítható, ha a 2 N. Greenan, K. Kraan,

8 munkáltató az elsődleges mintavételi egység, mint ha a munkavállaló. 3 Végül pedig egy pragmatikus érv: ez a kutatási design költséghatékonyabb, mint a fordítottja. A felsorolt előnyök ellenére természetesen számos nehézséggel és módszertani problémával állunk szemben a munkáltatókra vonatkozó mintavételi eljárás kialakításakor is. A legnagyobb probléma, hogy többnyire nem áll rendelkezésünkre egy egységes munkáltatói regiszter, sem egy naprakész adatbázis, amely alapján a különböző telephelyek beazonosíthatók lennének. Vannak ugyan elérhető üzleti regiszterek, de általában ezek nem terjednek ki például a közszférára. Az egyes nemzeti statisztikai hivatalok által előállított adatbázisok pedig csak korlátozottan hozzáférhetők. A legalapvetőbb torzítási probléma abból fakad, hogy ha a munkáltató jelöli ki a válaszadókat egy előre elkészített lista alapján, akkor valószínűsíthető, hogy felülreprezentáltak lesznek a munkáltatójukkal és a munkájukkal általában elégedettebb munkavállalók (ez a szakirodalomban social climate bias -ként ismert jelenség). De még ha véletlenszerűen választjuk is ki a munkavállalókat, akkor is fennáll a torzítás esélye, ha a munkáltató állította elő a kiválasztás alapjául szolgáló mintavételi keretet. A mi esetünkben alapvető problémát csak a civil szféra esetében jelent a szükséges adatbázishoz való hozzáférés hiánya. A mintavételi keret kialakításához rendelkezésünkre áll a KSH által nyilvántartott, csaknem szervezet adatait tartalmazó Nonprofit Szervezetek Osztályozási Rendszere (NSZOR), ez azonban nem tartalmaz foglalkoztatottak számára vonatkozó információt. 3 Ha a mintavételi keretből vett minta csak az elsődleges mintavételi szintjén van meghatározva, akkor a mintavételi arányok szóródása mindig magasabb a második szinten. Ezen a szinten ugyanis kétféle nemválaszolásból adódó torzítással kell számolnunk. 8

9 3. A mintavétel és kutatási design 3.1 Kvantitatív mintavétel A őszi kvantitatív adatfelvétel 90 civil szervezet és 100 közintézmény országos mintáján kapcsolt kérdőíves technikával történik. A kvantitatív mintavétel során jelen kutatásban csakúgy mint a versenyszférát vizsgáló adatfelvétel során is a munkáltatóból indultunk ki. Annak érekében azonban, hogy megfelelő számú nagy foglalkoztató kerüljön be a mintába, melyek nagyobb eséllyel rendelkeznek esélyegyenlőségi tervvel és érdekképviselettel, a foglalkoztatottak számára vonatkozó reprezentativitástól eltekintettünk, és ehelyett az ún. irányított mintavételi technikát alkalmaztuk, mind a versenyszféra mind a közszféra adatfelvétele során. Míg a versenyszféra esetében a telephely szolgált a mintavételi egységként, a közintézmények és a civil szféra esetében ez nem volt megvalósítható: ezekben a csoportokban az elemzés alapegysége az adott szervezet vagy intézmény. A civil szféra mintavétele során az ún. telefonos előszűrést alkalmazzuk majd, mivel a rendelkezésünkre álló adatbázis nem tartalmazza a mintavételhez szükséges alapvető információt, a foglalkoztatottak számát. Versenyszféra A versenyszféra esetében a KSH nyilvánosan elérhető cégadatbázisa szolgált a mintavétel kiindulópontjaként 4. A KSH céginformációs adattára, mely Magyarország összes jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli társaság vállalkozásának adatait, valamit azok tevékenységeinek TEÁOR-kódjait tartalmazza.. Az adatfelvétel júniusa és szeptembere között zajlik. Az adatbázis nagyjából 300 ezer cég részletes cégadatát tartalmazza: KSH-törzsszám, alakulás dátum, a név, cím, telefonszám, faxszám, gazdálkodási forma, létszám- és árbevételkategória, a tevékenység TEÁOR-kódja szerint. Mivel a versenyszféra mintavételi alapegysége a telephely volt, a KSH céginformációs adatbázisát telephelyes adatbázisának adataival egészítettük ki, melynek alapja a Gazdasági Szervezetek Regisztere, mely gyakorlatilag a jogi személyiségű és a jogi személyiséggel nem /III. negyedévi frissített adatbázis 9

10 rendelkező gazdasági szervezetek telephelyeit tartalmazó leválogatás. A leválogatás 2010 márciusában történt. A több, mint 50 ezer telephelyet tartalmazó adatbázis tartalmazza a cég KSH-törzsszámát, nevét, a telephely sorszámát, nevét, létszám-kategóriáját tevékenysége TEÁOR-kódját valamint településkódját. A vizsgálatba vont 1000 cég alatt valójában 1000 telephelyet értettünk, tehát, ha egy cégnek több 20 főnél nagyobb telephelye is van, akkor annak a cégnek maximum három ilyen telephelyét kell lekérdezni, és minden egyes telephely egy-egy esetet jelent az 1000 cégből. A kutatás sajátos igényeinek megfelelően hogy minden fontosabb alpopulációban statisztikai elemzésre alkalmas mennyiségű telephely kerüljön lekérdezésre nem véletlen, hanem irányított mintával dolgozunk. A kutatás során három rétegképző változót használtunk, a foglalkoztatotti létszámot, az ágazatot és a régiót. Mivel a három szempont együttes kezelése egy háromdimenziós kereszttáblában történő gondolkozást igényelt, az előre meghatározott mintanagyság (N=1000) az egyes rétegképző változók esetében felhasználható kategóriák száma komoly korlátot jelent az adatfelvétel során. Mivel a háromdimenziós kereszttábla bizonyos celláiban egy túl részletes kategóriarendszer mellett nem maradna elég telephely, amit valószínűsíthetően le lehetne kérdezni. Ezért először arról született megegyezés, hogy három területi régiót, és három létszámkategóriát fogunk használni a felmérés során. Egy következő lépésben az ágazati besorolás kategóriának meghatározásáról hoztunk döntést annak figyelembevételével, hogy ne legyenek olyan kis ágazati kategóriák, amelyek esetében a telephelyméret és a régió szerint történő bontás során az alpopulációba tartozó telephelyek száma olyan alacsonyra süllyed, hogy az már reális veszélyt jelent a lekérdezhetőséget illetően. Ezért egyrészt az élelmiszeripar és a könnyűipar, másrészt a szolgáltatást és a személyi és közösségi szolgáltatás kategóriáit a mintavétel során összevontuk. 10

11 A rétegképző változók szerinti kategóriák tehát a következők voltak: 1. Foglalkoztatottak létszáma (a telephelyen): a fő b fő c. 250 fő és több 2. Ágazat (TEÁOR-kód alapján) a. alaptevékenység (mezőgazdaság, bányászat, energetika) b. élelmiszer- és "könnyűipar" c. "feldolgozó nehézipar" c. kereskedelem d. szállítás, távközlés e. szolgáltatás 3. Régió (KSH-régiók alapján) a. Közép-Magyarország (Közép-Magyarország) b. Nyugat-Magyarország (Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl) c. Kelet-Magyarország (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld) A mintakeret definiálása során a legfontosabb rétegképző változó azaz a foglalkoztatotti létszám megoszlását az elemezhető nagyságú alminták elérése érdekében a úgy határoztuk meg, hogy a fős telephely tegyék ki a minta 35, a fős telephelyek az 50 és a 250 vagy annál több főt foglalkoztató telephelyek a 15%-át. (1. táblázat) 1. Táblázat: A telephelyek valós és mintabeli megoszlása foglalkoztatottak száma szerint foglalkoztatottak száma N Valós arány(%) Megcélzott elemszám Mintabeli arány fő % % fő % % 250 fő vagy annál több 922 5% % Összesen % Az összevont régió és ágazati kategóriákban az alkalmazotti létszám kategóriáknak megfelelő populációbeli eloszlás elérését tűztük ki célul a mintában. 11

12 Civil szféra 5 Mivel a kutatás alapvető célja, az esélyegyenlőség helyzetének feltérképezése a munka világában, ezért a kiválasztás alapvető kritériuma volt, hogy csak olyan civilszervezetek kerüljenek a mintába, melyek munkáltatók. Ezáltal a nem valódi munkáltatóként funkcionáló, hanem különböző hobby- és egyéb szabadidős tevékenységre szakososodott kis szervezeteket (pl. horgászegyesületek és egyéb sportkörök, melynek tagjai önkéntesként vannak bejelentve) kizártuk a mintavételi keretből. Alapvető problémát jelent, hogy nem áll rendelkezésünkre a foglalkoztatottak számára vonatkozó információ. Ennek a hiányosságnak az áthidalására, az NSZOR 6 lista alapján vett mintából (kivéve a pártok), az ún. telefonos előszűrés módszerével fogjuk kiszűrni azokat a szervezeteket, melyek nem működnek foglalkoztatóként. Az EBH útmutatásának megfelelően azon civil szervezetek kerülnek a mintába, melyek vagy nonprofit gazdasági társaságként, vagy civil szervezetként vagy társadalmi szervezetként működnek. A közszféra A közszféra körében végzett kutatás a kormánytisztviselőket, köztisztviselőket és közalkalmazottakat foglalkoztató, 20 főnél nagyobb szervezetekre terjed ki. Ez a kérdőívek adaptációja szempontjából azt jelenti, hogy külön kérdőívcsomagot dolgoztunk ki a közalkalmazottakat foglalkoztató munkáltatók és munkavállalók kérdezésére és külön változatot a kormány- és köz tisztviselőkre. A három típusú munkáltató mintába kerülési valószínűségének meghatározásakor az alapelvünk az volt, hogy körülbelül ugyanolyan arányában kerüljenek a mintába közalkalmazottak, mint kormány- és köztisztviselők együttesen: Így a közalkalmazottakat foglalkoztató munkáltatók mintába kerülési aránya 50%, a kormánytisztviselőket foglalkoztatóké 15-20% közötti, és a köztisztviselőket foglalkoztatóké 30-35% közötti arányban került meghatározásra. A különböző típusú foglalkoztatók elkülönítése a 3. Függelékben található gazdasági forma és TEÁOR kódok alapján kerül meghatározásra a mintavétel során a KSH Intézményi adatbázisa alapján. 5 Az EBH útmutatását a mintaválasztásra a 1. Függelék tartalmazza 6 Az NSZOR listát a 2. Függelék tartalmazza. 12

13 A foglalkoztattak szerinti megoszlás szintén nem reprezentálja a valós megoszlást, a cél a fent leírt szempontok alapján az volt, hogy megfelelő számú nagy foglalkoztató kerüljön be a mintába, melyek nagyobb eséllyel rendelkeznek esélyegyenlőségi tervvel és érdekképviselettel, éppen ezért irányított mintavétellel dolgoztunk ebben az esetben is. 2. táblázat: a közszféra intézményeinek foglalkoztatottak száma szerinti megoszlása Létszám kategória Elemszám (N) Százalék (%) ismeretlen ,1% nincs munkavállaló 646 4,5% 1-4 fő munkavállaló ,6% 5-9 fő munkavállaló ,3% fő munkavállaló ,3% fő munkavállaló ,2% fő munkavállaló ,0% fő munkavállaló 875 6,1% fő munkavállaló 154 1,1% fő munkavállaló 92 0,6% fő munkavállaló 167 1,2% fő munkavállaló 96 0,7% 1000-x fő munkavállaló 62 0,4% Összesen % Mivel a kiválasztási kritérium a közszféra esetében hasonlóan a versenyszférához, a 20 főnél nagyobb foglalkoztatók voltak, az első négy létszám kategóriát illetve az ismeretlen foglalkoztatotti számú kategóriát is ki kellett zárnunk az alappopulációból, és a fennmaradó 44% maradt a mintavételi keretként szolgáló populáció, melyet három kategóriába vontunk össze. (3. táblázat) 3. táblázat: a 20 főnél többet foglalkoztató közszférába tartozó intézményeinek foglalkoztatottak száma szerinti valós megoszlása és a mintába kerülési aránya Létszám kategória N Valós megoszlás Mintába kerülési arány fő munkavállaló ,6% 33, 3% fő munkavállaló ,9% 33, 3% 250- főnél több 33, 3% munkavállaló 417 6,5% Összesen % 100% 13

14 A közszférába tartozó szervezetek regionális megoszlása a hét régió szerint az alábbi megoszlást mutatja. (4 táblázat), melyet a mintavétel során három nagy kategóriába vontunk össze az alacsony minta-elemszámok miatt (5. táblázat). 4. táblázat: a közszféra intézményeinek regionális megoszlása (N,%) Százalékos megoszlás KSH régió Elemszám (N) 1 KÖZÉP-MAGYARO ,0% 2 KÖZÉP-DUNÁNTÚL ,1% 3 NYUGAT-DUNÁNTÚL ,6% 4 DÉL-DUNÁNTÚL ,7% 5 ÉSZAK-MAGYARO ,3% 6 ÉSZAK-ALFÖLD ,0% 7 DÉL-ALFÖLD ,2% Összesen ,0% 5. táblázat: a közszféra intézményeinek regionális megoszlása, összevont kategóriákban (N,%) Létszám kategória Elemszám (N) Százalékos megoszlás Közép-Magyarország ,0% Nyugat-Magyarország ,4% Kelet-Magyarország ,5% Összesen % 3.2. A kvalitatív kutatás designja A kvalitatív kutatási modul a kvantitatív adatokból nyert eredmények árnyalására és kiegészítésére, valamint az esélyegyenlőséggel kapcsolatos vélemények alaposabb megismerésére szolgál. A munkáltatók és HR szakemberek körében szervezett fókuszcsoportos beszélgetések egyrészt az esélyegyenlőség témájával kapcsolatos vélemények, nézetek ütköztetésére, másrészt az esetleges jó gyakorlatok feltérképezésére ad lehetőséget. A munkavállalói interjúk és fókuszcsoportos beszélgetések pedig lehetőséget teremtenek a munkahelyi esélyegyelőség kérdéseivel és rugalmas munkavégzéssel kapcsolatos vélemények és igények feltárására. A munkaerőpiacról kiszorult hátrányos helyzetű csoportokkal készülő 14

15 interjúk segítségével feltárhatók a munkaerőpiacra való belépés fő akadályai a különböző védett tulajdonsággal rendelkező csoportok esetében. A fókuszcsoportos beszélgetések A vélemények nyílt vállalása és kötetlen megfogalmazása érdekében a kutatás során homogén munkavállalói és munkáltatói csoportokat szervezünk, a nem és életkor tekintetében azonban a kutatási téma megengedte a heterogén összetételt. Fókuszcsoportok száma: 10 fókuszcsoport (csoportonként 6-8 fő) Fókuszcsoportok helyszínei: Budapest, egy kelet-magyarországi (pl. Nyíregyháza) és egy nyugat-magyarországi (pl. Győr) város. A fókuszcsoportok résztvevőinek tervezett összetételére a 4. Függelék két szűrőkérdőíve tartalmaz részletes információt. A három munkáltatói csoportokban vállalkozások és multinacionális cégek vezetői illetve HR-szakemberek vesznek részt, férfiak és nők vegyesen. Egy-egy csoport Budapesten, Győrben és Nyíregyházán Az összesen hét munkavállalói csoportból háromban kisgyermekes anyák, kettőben pályakezdők és háromban 45 éven felüliek vesznek majd részt az alábbi területi megoszlásban: Kisgyermekes anyák: Egy-egy csoport Budapesten és Győrben; Pályakezdők és egyetemisták (férfiak és nők vegyesen): Egy-egy csoport Budapesten és Nyíregyházán; 45 éven felüliek (férfiak és nők vegyesen): Egy-egy csoport Budapesten, Nyíregyházán és egy Győrben. Félig-strukturált interjúk Az interjúalanyok azok a nehezen elérhető (potenciális) munkavállalók lesznek, akik feltételezésünk szerint alulreprezentáltak lesznek a telephelyi kérdőíves adatfelvétel során, azaz a védett tulajdonsággal rendelkező munkavállalók és munkanélküliek. Az összesen 30 db félig strukturált interjú Budapesten készül majd el az alábbi megoszlásban (6. táblázat). 15

16 6. Táblázat: 30 db félig strukturált interjú megoszlása Munkavállalók Inaktívak és munkanélküliek roma nők és férfiak 2 fő 6 fő kisgyermekes anyák 1 fő 6 fő 45 éven felüli nők 1 fő 6 fő fogyatékossággal élő nők és 2 fő 6 fő férfiak összesen 6 fő 24 fő 16

17 5. A kutatás főbb témakörei 5.1 Kérdőívek A kutatás során kidolgozott kérdőívek leghangsúlyosabb témaköre az esélyegyenlőségi tapasztalatok és gyakorlatok, emellett az alábbi témaköröket dolgozzák fel hosszabb-rövidebb kérdésblokkok (zárójelben jelezve ha csak az egyes kérdőívek tartalmazzák az adott témát): a telephely és a szervezet főbb jellemzői (csak a munkáltatói kérdőív tartalmazza) személyzeti ügyek és munkaügyi kapcsolatok (csak a munkáltatói és érdekképviseleti kérdőív tartalmazza) munkaerő-felvétel, képzés, munkaszervezés konzultáció és kommunikáció munkahelyi képviselet bérezési rendszerek és bérmegállapítások esélyegyenlőség és hátrányos megkülönböztetés a munkahelyen kollektív viták és vitarendezési eljárások (csak a munkáltatói és érdekképviseleti kérdőív tartalmazza) panaszeljárás és fegyelmi eljárás rugalmasság és telephelyi teljesítmény változások és válság hatása a munkahelyen (csak a munkáltatói kérdőív tartalmazza) A kvantitatív kutatás során az alábbi kérdőívek kidolgozására került sor az előbb vázolt témaköröket érintve. (2. Melléklet) A munkavállalók, a munkáltatók és az érdekképviseleti vezetők párhuzamos kérdezése lehetővé teszi a munkahely különböző szereplőinek véleményének összehasonlító elemzését. Az esélyegyenlőség témájának esetében ez azt jelenti, hogy a munkaerő-piacon tapasztalható hátrányos megkülönböztetésről információt kapunk a munkáltatói (potenciális elkövetők ) és munkavállalói (potenciális áldozatok ) oldalról egyaránt. (7. táblázat) 17

18 7. táblázat: Telephelyi kérdőív típusok, jellemzésük és tervezett elemszámok: jellemzés 1. dolgozói profil 8 oldalas önkitöltős kérdőív az intézményvezetővel a telephely alapadatairól 2. vezetői kérdőív kb. 1 órás kérdőív az intézmény valamelyik (feltehetően HR-es) vezetőjével (kérdezőbiztossal) 3. kb. 45 perces kérdőív egy érdekképviseleti helyi szakszervezeti kérdőív vezetővel és/vagy üzemi tanács vezetővel 4. munkavállalói kérdőív (kérdezőbiztossal) 8 oldalas önkitöltős kérdőív Tervezett elemszám (db) versenyszféra civil Közintézmény szervezet (közalkalmazottak kormány- és köztisztviselők) Telephely függő Kb (válaszadói hajlandóságtól és telephelymérettől függ) Nem releváns, (esetleg Kht.- nál) 250 (válaszadói hajlandóságtól és cégmérettől függ) Intézményfüggő 900 (válaszadói hajlandóságtól és cégmérettől függ) 5.2. A kvalitatív kutatás Annak ellenére, a hogy a kvalitatív kutatás célja a hátrányos megkülönböztetés munkahelyi, és tágabb értelemben munkaerő-piaci gyakorlatának megismerése a potenciális áldozatok és elkövetők részéről, sem az interjúk, sem a fókuszcsoportok bevezetőszövege nem tartalmaz információt erre vonatkozóan. A kutatási téma megjelölésénél a tágan értelmezhető munka világa és foglalkoztatási viszonyok állnak, ezzel elkerülve az esetleges torzítás veszélyét. Mindkét módszer a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetben lévő csoportok saját tapasztalatainak és nehézségeinek feltárását tűzi ki célul, a munkáltatói fókuszcsoportok pedig a munkáltatók esélyegyenlőséggel kapcsolatos intézkedéseire, az esetlegesen fellelhető jó gyakorlatokra és az esélyegyenlőségi terv meglétére illetve értékelésére kérdeznek rá. A kvalitatív kutatás során készülő interjúk és fókuszcsoportok az következő témaköröket ölelik fel. 18

19 8. táblázat: A félig strukturált interjúk témakörei Inaktív és munkanélküli interjúk: Munkavállalói interjúk: 1. Munkaerő-piaci és anyagi helyzet Munkaerő-piaci és jövedelmi helyzet 2. Munkaerő-piaci tervek, kilátások Munkahelyi biztonság és elégedettség 3. Hátrányos megkülönböztetés Család- és munka összeegyeztetése 4. Család- és munka összeegyeztetése Esélyegyenlőség 5. Esélyegyenlőség Munkahelyre vonatkozó zárt kérdések 6. Szocio-demográfiai blokk (zárt kérdések) Szocio-demográfiai blokk (zárt kérdések) Az interjúk első öt kérdésblokkja javarészt nyitott kérdéseket tartalmaznak, az utolsó két kérdésblokk alapja a kvantitatív kutatásból ismert önkitöltős munkavállalói kérdőív munkahelyre és személyes adatokra vonatkozó kérdésblokkja. 9. táblázat: A fókuszcsoportok tervezett témakörei (megvitatására tervezett időtartam) Munkavállalói csoport: Munkáltatói csoport: 1. Bevezető kérdések (10 perc) Bevezető kérdések (10 perc) 2. Esélyegyenlőség Magyarországon, Esélyegyenlőség Magyarországon, diszkrimináció típusai ( védett diszkrimináció típusai ( védett tulajdonságok ) (10-15 perc) tulajdonságok ) (10-15 perc) 3. Kiválasztási gyakorlat esélyegyenlőségről ismeretek (20-25 perc) 4. Munkaerőpiac és védett tulajdonságok (kb. 20 perc) Kiválasztási gyakorlat (15-20 perc): Munkáltatói attitűdök és védett tulajdonságok (kb. 20 perc) 5. Személyes tapasztalatok (20-25 perc) Esélyegyenlőség megvalósulása a munkahelyen (kb. 15 perc) 6. Esélyegyenlőségi tervvel kapcsolatos (jogszabályi) ismeretek és vélemények (20-25 perc) A fókuszcsoportok az egyes témakörök kötetlen megvitatása mellett, különböző gyakorlatokkal és ún. eszközökkel segítik elő a témánk fókuszában álló esélyegyenlőség témakörének minél alaposabb körüljárását. Mivel az esélyegyenlőségi jogszabály ismeretére tételesen nyilvánvalóan nem kérdezhetünk rá, ezért van szükség a különböző fókuszcsoportos szituációban jól működő módszertani segédeszközök például hirdetési újságból kivágott diszkriminatív tartalmú álláshirdetések megvitatása alkalmazására. Ezekhez hasonló 19

20 gyakorlatokkal a közvetlenül nem mérhető ismeretekre és benyomásokra, vagy a burkolt, de ki nem mondott (vagy ki nem mondható) előítéletekbe is bepillantást nyerhetünk.(a kvalitatív vezérfonalakat az 1. Melléklet tartalmazza) 20

21 Felhasznált irodalom Horváth Anna et al. Az esélyegyenlőség ismertsége és érvényesülése Magyarországon különös tekintettel a nemek közötti esélyegyenlőségre (2006) Seed Alapítvány, Budapest. J. Forth, H. Bewley and A. Bryson: Small and Medium-sized Enterprises: Findings from the 2004 Workplace Employment Relations Survey, (2006) (Letölthető: ) N. Greenan, K. Kraan: From existing surveys to a general survey framework, January, MEADOW project: Guidelines: Chapter II. ( (Letöltés: ) Measuring Racial Discrimination (2004), Rebecca M. Blank, Marilyn Dabady, and Constance F. Citro, Editors, National Research Council (Letöltés: ) 21

22 1. Függelék: EBH által meghatározott mintaválasztási szempontok a civil- és közszférában TÁMOP /08/ A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és a hatósági munka erősítése A civil szervezetek körében végzett kutatás a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvényben meghatározott nonprofit gazdasági társaságokra, a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003 évi L. törvényben maghatározott civil szervezetekre, valamint az egyesülési jogról szóló évi II. törvényben meghatározott társadalmi szervezetekre terjed ki. Nonprofit gazdasági társaság évi IV. tv. 4. (1) Gazdasági társaság nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására is alapítható (nonprofit gazdasági társaság). Nonprofit gazdasági társaság bármely társasági formában alapítható és működtethető. A gazdasági társaság nonprofit jellegét a gazdasági társaság cégnevében a társasági forma megjelölésénél fel kell tüntetni. (2) Nonprofit gazdasági társaság létrejöhet úgy is, hogy a már működő gazdasági társaság legfőbb szerve elhatározza a nonprofit gazdasági társaságként való továbbműködést. (3) Nonprofit gazdasági társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat, a gazdasági társaság tevékenységéből származó nyereség a tagok (részvényesek) között nem osztható fel, az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja. Civil szervezet évi L. 14. b) az egyesülési jogról szóló évi II. törvény alapján létrejött társadalmi szervezet, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény alapján létrejött alapítvány, illetve e szervezetek jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége, (kivéve a pártot, a párt által alapított alapítványt, a párt részvételével létrehozott egyesületet, a létesítő okirata szerint munkaadói, munkavállalói vagy gazdasági érdekképviseletet ellátó szervezetet, a biztosító egyesületet és a közalapítványt); Társadalmi szervezetet évi II. tv. 2. (1) Az egyesülési jog alapján a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei - tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint - társadalmi szervezetet hozhatnak létre és működtethetnek. (2) (3) Társadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az Alkotmánnyal és amelyet törvény nem tilt. Társadalmi szervezet elsődlegesen gazdaságivállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható. Az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre. 3. (1) A társadalmi szervezet olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. A közszféra körében végzett kutatás a kormánytisztviselőket, köztisztviselőket és közalkalmazottakat foglalkoztató szervezetekre terjed ki. 22

23 Kormánytisztviselők évi LVIII. Tv. 1. E törvény hatálya a) a Miniszterelnökség, a minisztériumok, a kormányhivatalok, a központi hivatalok (a továbbiakban: központi államigazgatási szerv), b) a kormányhivatalok és a központi hivatalok területi, helyi szerve, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szerv, a Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetésvégrehajtás és a katasztrófavédelem szervei, valamint c) törvény eltérő rendelkezése hiányában a Nemzeti Hírközlési Hatóság [a továbbiakban a)-c) pont együtt: államigazgatási szerv] kormánytisztviselőinek és kormányzati ügykezelőinek (a továbbiakban: kormánytisztviselő, ügykezelő) kormánytisztviselői jogviszonyára, továbbá a minisztérium és a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkárainak és helyettes államtitkárainak (a továbbiakban: szakmai vezető) jogviszonyára terjed ki. Köztisztviselők évi XXIII. Tv. 1. (1) E törvény hatálya a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala és hatósági igazgatási társulása, közterület-felügyelete, a körjegyzőség (a továbbiakban: képviselő-testület hivatala) köztisztviselőinek és ügykezelőinek közszolgálati jogviszonyára terjed ki. (2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a köztársasági elnök hivatala, az Országgyűlés hivatala, az Alkotmánybíróság hivatala, az országgyűlési biztos hivatala, az Állami Számvevőszék, Országos Rádió és Televízió Testület Irodája, a Gazdasági Versenyhivatal, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága és a Közbeszerzések Tanácsa köztisztviselői és ügykezelői közszolgálati jogviszonyára is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a köztársasági elnök hivatala, az Országgyűlés hivatala, az Alkotmánybíróság hivatala, az országgyűlési biztos hivatala, az Állami Számvevőszék és a Gazdasági Versenyhivatal, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára esetében a próbaidőre, a pályázatra és a tartalékállományra vonatkozó rendelkezéseket e szervek szervezeti és működési szabályzatában (ügyrendjében) meghatározott munkakörök esetében, az ott meghatározott eljárási rend szerint kell alkalmazni. Közalkalmazottak évi XXXIII. Tv. 1. (1) E törvény hatálya - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzat által (a továbbiakban: munkáltató) a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki. A kutatás célja a civil szervezetek és a közszféra körében a munka-erőpiaci esélyegyenlőség témája. A minta elemszáma a civilszervezetek esetén 90 szervezet, a közintézmények esetében 100 szervezet. A mintavétel módja: irányított, három rétegképző változó: 1. Foglalkoztatottak száma; 2. Ágazat; 3. Régió A kutatás céljának elérése érdekében kritérium, hogy csak olyan civilszervezetek kerülhetnek a mintába, melyek munkáltatók. 23

24 2. Függelék: A nonprofit szervezetek osztályozási rendszere (NSZOR) Kód Megnevezés 1. Kultúra 1 Hírközlés, tömegkommunikáció 11 Országos, regionális közszolgálati hírközlés 12 Helyi tömegkommunikáció 13 Közösségi televíziózás 14 Kiadói tevékenység támogatása 15 Általános és egyéb hírközlés, tömegkommunikáció 16 Nonprofit kiadói, hírközlési vállalkozás/kht 2 Művészeti tevékenység 21 Irodalmi tevékenység 22 Képző- és iparművészet 23 Előadóművészet 24 Film- és fotóművészet 25 Építészet, építőművészet 26 Egyéb művészeti tevékenység 27 Nonprofit művészeti vállalkozás/kht 3 Kulturális örökség megőrzése 31 Műemlékvédelem 32 Közgyűjtemények támogatása 33 Történelmi és kegyeleti emlékápolás 34 Honismeret, helytörténet 35 Magyar nyelv ápolása 36 Közművelődés 37 Olvasó- és irodalmi körök 38 Népművészet, hagyományőrzés 39 Kisebbségi, nemzetiségi kultúra ápolása 4 Többcélú és általános kultúra-, művészettámogatás 41 Többcélú és egyéb kulturális tevékenység 42 Nonprofit kulturális vállalkozás/kht 24

25 2. Vallással kapcsolatos tevékenységek 5 Egyházak 51 Egyházak, vallási közösségek, gyülekezetek 52 Egyházi szervezetek 53 Szerzetesrendek 6 Vallással kapcsolatos tevékenységek 61 Hitéleti tevékenység, támogatás 62 Ifjúsági hitélet, támogatás 63 Hitélethez kötődő építés, felújítás, restaurálás 7 Sporttevékenység 71 Sport 72 Technikai sport 73 Szellemi sport 74 Diáksport 8 Sporttámogatás 81 Sportélet támogatása 82 Sportbarátok szervezete 3. Sport 4. Szabadidő, hobbi 9 Szabadidős és hobbitevékenység 91 Természethez kötődő sporttevékenység 92 Tömegsport, játék, szabadidős tevékenység 93 Hobbi- és gyűjtőtevékenység 94 Galambászat 95 Öregdiákok szervezetei 96 Szabadidős ifjúsági szervezetek 97 Nyugdíjas szervezetek, klubok 98 Szabadidős és rétegszervezetek, klubok 99 Technikai szabadidős és hobbitevékenység 25

26 10 Vadászat 101 Vadásztársaság 102 Vadászat támogatása 11 Horgászat 111 Horgászegyesület 112 Horgászat támogatása 12 Többcélú és egyéb pihenés, üdülés, szórakozás 121 Többcélú és egyéb szabadidős tevékenység 122 Nonprofit sport és szabadidős vállalkozás/kht 5. Oktatás 13 Gyermekoktatás 131 Óvodai oktatás, támogatás 132 Alapfokú oktatás, támogatás 133 Középfokú oktatás, támogatás 134 Szakmunkásképzés, támogatás 135 Többszintű és egyéb gyermekoktatás, támogatás 14 Felsőoktatás 141 Felsőoktatás, támogatás 15 Felnőttoktatás 151 Ismeretterjesztés, támogatás 152 Nyelvoktatás, támogatás 153 Népfőiskola, támogatás 154 Szakmai tovább- és átképzés, támogatás 155 Többcélú és egyéb felnőttoktatás, támogatás 16 Többcélú és egyéb oktatás 161 Többcélú és egyéb oktatás, támogatás 162 Nonprofit oktatási vállalkozás/kht 163 Diákok és hallgatók szervezetei 26

27 6. Kutatás 17 Reáltudományok 171 Orvostudomány 172 Természettudomány 173 Műszaki tudományok 174 Informatika, számítástechnika 175 Agrártudomány 176 Ipari, technológiai kutatás 18 Humántudományok 181 Bölcsészettudomány 182 Társadalomtudomány 183 Közgazdaság-tudomány 19 Többcélú és általános tudomány, kutatás 191 Többcélú és egyéb tudomány, kutatás 192 Nonprofit tudományos, kutatási vállalkozás/kht 7. Egészségügy 20 Kórházi, szanatóriumi és egyéb intézeti ellátás 201 Kórházi eszköz- és műszerfejlesztés 202 Kórházi és intézeti ellátás támogatása 21 Mentőszolgálat 211 Egészségügyi mentőszolgálat, támogatás 22 Járóbeteg- és orvosi rehabilitációs ellátás 221 Járóbeteg-ellátás eszköz- és műszerfejlesztése 222 Járóbeteg- és rehabilitációs ellátás támogatása 23 Mentális és szenvedélybetegségek kezelése 231 Alkoholprobléma kezelése 232 Drogprobléma kezelése 233 Pszichológiai problémák kezelése 234 Mentálhigiéné 235 Lelki segélynyújtás 236 Egyéb és összetett mentális betegségek kezelése 27

28 24 Közegészségügy 241 Közegészségügy, egészségnevelés 25 Többcélú és általános egészségügy 251 Természetgyógyászat, támogatás 252 Többcélú és egyéb egészségügy, támogatás 253 Nonprofit egészségügyi vállalkozás/kht 8. Szociális ellátás 26 Gyermek- és ifjúságvédelem 261 Intézményes gyermek- és ifjúságvédelem, támogatás 262 Bölcsődei ellátás, támogatás 263 Többcélú és egyéb gyermek- és ifjúságvédelem 27 Családvédelem 271 Nagycsaládos szervezetek 272 Kolping családmozgalom 273 Családi problémák kezelése 28 Egészségkárosultak támogatása 281 Intézményes egészségkárosult-ellátás, támogatás 282 Mozgáskorlátozottak szervezetei, támogatása 283 Értelmi fogyatékosok szervezetei, támogatása 284 Krónikus betegséggel élők szervezetei, támogatása 285 Vesebetegek szervezetei, támogatása 286 Cukorbetegek szervezetei, támogatása 287 Látás- és hallássérültek szervezetei, támogatása 288 Egészségkárosultak egyéb és általános támogatása 29 Idősek támogatása 291 Intézményes idősellátás, támogatás 292 Idősek szervezetei, támogatás 30 Önsegélyezés 301 Önsegélyező, egészség- és nyugdíjpénztárak 302 Szociális önsegélyező szervezetek 303 Általános és többcélú önsegélyezés 31 Rászorultak szociális támogatása 28

29 311 Hajléktalanok szociális támogatása 312 Menekültek szociális támogatása 313 Szegények szociális támogatása 314 Rászorult csoportok támogatása 315 Rászorult egyének támogatása 32 Többcélú és általános szociális ellátás 321 Többcélú humanitárius szervezetek 322 Vállalati, dolgozói szociális támogatás 323 Általános és egyéb szociális ellátás, szolgáltatás 324 Nonprofit szociális szolgáltató vállalkozás/kht 9. Polgárvédelem, tűzoltás 33 Általános katasztrófaelhárítás, életmentés 331 Tűzoltószervezet 332 Egyéb katasztrófaelhárítás, életmentés 333 Tűzoltás, egyéb katasztrófaelhárítás támogatása 10. Környezetvédelem 34 Természeti környezet védelme 341 Természeti környezet védelme, támogatás 35 Épített környezet védelme 351 Épített környezet védelme, támogatás 36 Állatvédelem 361 Állatkórház, állatmenhely, támogatás 362 Többcélú és egyéb állatvédelem, támogatás 37 Többcélú és általános környezetvédelem 371 Többcélú és egyéb környezetvédelem, támogatás 372 Nonprofit környezetvédelmi vállalkozás/kht 38 Településfejlesztés 381 Általános és országos területfejlesztés 11. Településfejlesztés, lakásügy 29

30 382 Regionális területfejlesztés 383 Város-, falufejlesztés 384 Helyi infrastruktúra fejlesztése, fenntartása 385 Nonprofit közlekedésfejlesztési vállalkozás/kht 386 Közösség- és településfejlesztés, polgári körök 387 Nonprofit helyi ellátó, kommunális vállalkozás/kht 388 Közlekedési rendszer fejlesztése, fenntartása 39 Lakásügy, bérlők és tulajdonosok szervezetei 391 Ingatlantulajdonosok és -bérlők szervezetei 392 Üdülő- és kiskerttulajdonosok szervezetei 393 Lakásellátás javítása, támogatás 40 Többcélú és általános településfejlesztés 401 Többcélú és egyéb település- és lakásfejlesztés 402 Nonprofit településfejlesztési vállalkozás/kht 12. Gazdaságfejlesztés, munkaügy 41 Gazdaságfejlesztés 411 Általános és országos gazdaságfejlesztés 412 Helyi, regionális gazdaságfejlesztés 413 Gazdasági vállalkozások támogatása 414 Garanciaalap, felelősség- és hitelbiztosítás 415 Nonprofit gazdasági célú vállalkozás/kht 416 Idegenforgalom, turizmus fejlesztése, támogatása 417 Konkrét gazdasági ágazat fejlesztése 42 Foglalkoztatás, munkaügy 421 Szociális foglalkoztatás 422 Munkanélküliség kezelése 423 Munkanélküliek, álláskeresők szervezetei 424 Nonprofit foglalkoztatási célú vállalkozás/kht 43 Többcélú és általános gazdaságfejlesztés 431 Többcélú és egyéb gazdaságfejlesztés 432 Nonprofit gazdaságfejlesztési vállalkozás/kht 433 Nonprofit szakmai szolgáltató vállalkozás/kht 30

31 13. Jogvédelem 44 Állampolgári jogok védelme 441 Emberi jogok védelme 442 Kisebbségvédelem 443 Női jogok védelme 444 Károsultak, üldözöttek rehabilitációja, jogvédelme 45 Fogyasztói jogvédelem 451 Fogyasztói jog- és érdekvédelem 452 Gazdasági károsultak jog- és érdekvédelme 46 Többcélú és általános jogvédelem 461 Többcélú és egyéb jogvédelem 14. Közbiztonság védelme 47 Közbiztonság védelme 471 Polgárőrszervezetek, vagyonvédelem 472 Közlekedésbiztonság, támogatás 473 Bűnügyi áldozatvédelem, támogatás 474 Nemzetközi közbiztonsági szakmai kapcsolatok 475 Közbiztonság általános védelme, támogatás 48 Bűnözők társadalmi rehabilitációja 481 Bűnözők társadalmi rehabilitációja, támogatás 49 Többcélú és általános közrendvédelem 491 Többcélú és egyéb közrendvédelem 492 Nonprofit közrendvédelmi vállalkozás/kht) 15. Többcélú adományosztás, nonprofit szövetségek 50 Többcélú és általános adományosztás 501 Többcélú és általános adományosztás, támogatás 51 Alapítványok, egyesületek szövetségei 511 Sport-, szabadidő- és hobbiszervezetek szövetségei 512 Szakmai szervezetek szövetségei 513 Nonprofit ernyőszervezetek, szövetségek 31

32 52 Többcélú és általános nonprofit szervezetek 521 Általános nonprofit szövetségek, szolgáltatók 522 Helyi, megyei nonprofit szövetségek, szolgáltatók 16. Nemzetközi kapcsolatok 53 Nemzetközi kulturális, baráti és cserekapcsolatok 531 Magyar és külföldi kulturális kapcsolatok 532 Belföldi és külföldi magyar kulturális kapcsolatok 54 Nemzetközi fejlesztési és segélyszervezetek 541 Nemzetközi gazdasági kapcsolatok 542 Nemzetközi szociális segélyszervezetek 543 Határainkon túli magyarok támogatása 544 Európai integráció előmozdítása, támogatása 55 Nemzetközi jogvédelem 551 Nemzetközi jogvédelem, békeszervezetek 56 Többcélú és általános nemzetközi kapcsolatok 561 Többcélú és egyéb nemzetközi kapcsolatok építése 17. Szakmai, gazdasági érdekképviselet 57 Vállalkozók, munkáltatók és termelők szervezetei 571 Gazdakörök, kistermelők és -tenyésztők szervezetei 572 Ipartestületek, céhek 573 Hegyközségek 574 Vállalkozói érdekvédelmi szervezetek 575 Gazdálkodóegységek érdekvédelmi szervezetei 576 Erdőbirtokossági és legeltetési társulások 577 Tulajdonosi, vállalkozói, termelői kamarák 578 Egyesülések 58 Szakmai érdekképviselet 581 Szakmai kamarák 582 Terméktanácsok 583 Szakmai érdekvédelmi szervezetek 59 Munkavállalói érdekképviselet 32

33 591 Szakszervezetek 592 Munkástanácsok 593 Fegyveres testületek érdekképviselete 594 Általános munkavállalói érdekképviselet 60 Többcélú és általános érdekképviselet 601 Többcélú és egyéb gazdasági érdekképviselet 602 Szakmai, gazdasági érdekképviseletek támogatása 18. Politika 61 Pártok 611 Politikai pártok 62 Nem párt jellegű politikai szervezetek 621 Nem párt jellegű ifjúsági politikai szervezetek 622 Nem párt jellegű egyéb politikai szervezetek A szervezeti forma (jogi forma) kódjai 1 Alapítvány 2 Közalapítvány 3 Egyesület 4 Köztestület 5 Munkavállalói érdekképviselet, szakszervezet 6 Szakmai, munkáltatói érdekképviselet 7 Közhasznú társaság, nonprofit vállalkozás 8 Önkéntes biztosító pénztár 9 Párt 10 Nonprofit intézmény 11 Egyház, egyházi intézmény 12 Egyesülés 33

34 3. Függelék: A közszféra intézményeinek gazdasági forma és TEÁOR kódok szerinti megoszlása kód TEÁOR 08 N arány 143 Ló, lóféle tenyésztése 1 0,0% 161 Növénytermesztési szolgáltatás 1 0,0% 3600 Víztermelés, -kezelés, -ellátás 50 0,3% 3700 Szennyvíz gyűjtése, kezelése 43 0,3% 3811 Nem veszélyes hulladék gyűjtése 15 0,1% 3821 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása 15 0,1% 3900 Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés 4 0,0% 4221 Folyadék szállítására szolgáló közmű építése 24 0,2% 4291 Vízi létesítmény építése 7 0,0% 5221 Szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatás 1 0,0% 5520 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás 12 0,1% 5590 Egyéb szálláshely-szolgáltatás 49 0,3% 5629 Egyéb vendéglátás 48 0,3% 5811 Könyvkiadás 1 0,0% 5814 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása 3 0,0% 6020 Televízióműsor összeállítása, szolgáltatása 6 0,0% 6190 Egyéb távközlés 18 0,1% 6203 Számítógép-üzemeltetés 1 0,0% 6209 Egyéb információ-technológiai szolgáltatás 3 0,0% 6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 7 0,0% 6832 Ingatlankezelés 1 0,0% 6920 Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység 7 0,0% 7022 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás 4 0,0% 7112 Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás 2 0,0% 7120 Műszaki vizsgálat, elemzés 2 0,0% 7211 Biotechnológiai kutatás, fejlesztés 1 0,0% 7219 Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés 32 0,2% 7220 Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés 26 0,2% 7490 M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 3 0,0% 7911 Utazásközvetítés 1 0,0% 7912 Utazásszervezés 3 0,0% 7990 Egyéb foglalás 8 0,1% 8110 Építményüzemeltetés 10 0,1% 8230 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése 3 0,0% 8299 M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás 4 0,0% 8411 Általános közigazgatás ,3% 8412 Egészségügy, oktatás, kultúra, egyéb szociális szolgáltatás 125 0,9% 8413 Üzleti élet szabályozása, hatékonyságának ösztönzése 137 1,0% 8421 Külügyek 4 0,0% 8422 Honvédelem 81 0,6% 34