Tájékoztató. a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Heves megyét érintő évi tevékenységéről

Átírás

1 Ikt. szám: 57-10/2016/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Heves megyét érintő évi tevékenységéről Tisztelt Közgyűlés! A Heves Megyei Önkormányzat felkérésére a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (3300 Eger Faiskola út 15.) elkészítette tájékoztató anyagát a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Heves megyét érintő évi tevékenységéről. A tájékoztató anyagát az előterjesztés melléklete tartalmazza. A tájékoztatót a Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága tudomásul vette. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a jelen tájékoztatóban foglaltakat tudomásul venni szíveskedjék. Eger, június 14. Szabó Róbert Törvényességi szempontból ellenőriztem: Dr. Barta Viktor Heves Megye Főjegyzője

2 Beszámoló a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (HMFKB) munkájáról Heves Megye Közgyűlése részére A helyi társadalom fontos célja, hogy a munkaerő-piaci kereslet-kínálat egyensúlyban legyen. Az MFKB ebben úgy működik közre, hogy felméri a gazdaság, munkaadók foglalkoztatási igényeit (rövid és középtávon) és javaslatot tesz a beiskolázási keretszámokra a középfokú iskolarendszerű képzésben és felnőtt oktatásban. A bizottsági javaslat az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzésre is kiterjed, az állami vagy európai uniós forrásokkal támogatott, állam által elismert ekre vonatkozik. A HMFKB fő feladata a munkaerő-piaci képzési igények megfogalmazása és közvetítése a képzést szervezők és a képzésben résztvevők felé a képzési kereslet és kínálat egyensúlyának biztosítása érdekében. Az MFKB alapvetően javaslattevő szervezet, a megyei gazdaság által igényelt ek tekintetében fogalmaznak meg javaslatokat, az országos beiskolázású és nem a gazdasághoz kapcsolódó művészeti, kézműves és hagyományőrző foglalkozások, ill. a rendészeti, honvédelmi ek nem tartoznak kompetenciáiba. A Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság első 3 éves működését 2015.szeptemberben lezárta, és február 29. én a Nemzetgazdasági Miniszter kinevezését követően megalakult a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság megújult szervezete, és megkezdte a 2. ciklust. A bizottság működésének eddigi 3,5 éves mérlegét megvonva azt látjuk, hogy több pozitív elmozdulás látható a foglalkoztatási igények és képzési kínálat közeledésében: 1. A kereslet-kínálat ollója zárul. A gazdasági növekedés, a pályaorientációs és a szakma presztízsének növelését célzó intézkedések hatására látható a képzési létszámok pozitív növekedése a hiányszakmákban, ami javítja a jövőben a kritikus ágazatok foglalkoztatási helyzetét. 2. Jelentős elmozdulás látható a duális képzés irányába, növekedett a gyakorlati képzőhelyek és a tanulószerződések száma. 3. A végzettek elhelyezkedése területén javul a szakmában elhelyezkedők aránya, ugyanakkor sajnálatos módon több szakmában jellemző a pályaelhagyás, ill. a hátrányos helyzetű tanulók körében a lemorzsolódás, ami fokozott figyelmet és komplex beavatkozási lépéseket sürget. 4. A felnőttképzés, felnőttoktatás terén aktivizálódás figyelhető meg, melyben a jövőben a második szakma ingyenes megszerzési lehetősége folytán további élénkülés várható. 5. A demográfiai csökkenés miatt és mellett továbbra is többlet kapacitások vannak a képzési kapacitásokban. Az ennek csökkentését célzó kormányzati lépések 1

3 érthetőek, ugyanakkor úgy hangsúlyozzuk, hogy nagy figyelmet kell fordítani a minőségi képzést végző intézmények fennmaradására és a területi egyensúlyra a közoktatás, szakképzés elérhetőségének biztosítására, különösen a hátrányos helyzetű kistérségekben. 6. A gépészet területén jellemző merőpiaci hiány 1000-es nagyságrendű, melyben közrejátszik a jelentős demográfiai apály és az elvándorlás, a szakiskolai képzésben tanulók még mindig alacsony létszáma. 7. Kiemelten fontos a korszerű szakmai képzéshez a humánerőforrás, az oktatók szakmai-módszertani felkészültsége, megfelelő létszáma és szakmai társadalmi - pénzügyi megbecsültsége, mely kérdésben egyebek között a rugalmas foglalkoztathatóság irányába szükséges elmozdulni. 8. Összességében a pályaorientációs tevékenységek és a szakmaválasztás sikerének tekinthető, hogy az összes dolgozó, vagy dolgozni kívánó végzett mintegy 76%-a saját szakmájában kíván elhelyezkedni. A bizottság 2016-ban kinevezett tagjai: Fülöp Gábor elnök, Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Csongrádi Sándorné tag, Autonóm Szakszervezetek Szövetsége Fenyves Péter Jakab Tamás Jánosi Ildikó Karnis Pálné tag, Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Kp. tag, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tag, IPOSZ tanácskozási jogú tag, Földművelésügyi Minisztérium A HMFKB fő javaslattételi feladataihoz kapcsolódóan végzett tevékenységei: 1 Felméréseket végez a munkaerő-piaci kereslet és pályakezdők utánkövetésének vizsgálatára 2016.január és március között országosan mintegy 3500 interjús felmérés történt meg, melynek keretében a megyében reprezentatív minta alapján mintegy 80 vállalkozást és 150 végzős tanulót kérdeztünk meg foglalkoztatási, ill. munkavállalási szándékaikról. A felmérések szolgáltatják az egyik alapot a bizottság által elfogadott megyei szakképzési 2

4 fejlesztési koncepcióhoz, ill. a szakképzés irányaira és a beiskolázási arányokra vonatkozó évenkénti bizottsági javaslatok meghatározásához Heves megyében a legfontosabb ágazatok foglalkoztatási és szakiskolai képzés létszámadatait összehasonlítva megállapíthatjuk: - a kereskedelemben szolgáltató szektorban az alkalmazásban lévők száma még mindig kevesebb, mint a képzésbe beiskolázott tanulók száma - míg az ipari ágazatban alkalmazásban állók aránya 17%-kal magasabb, mint a jelenleg ipari szakmába belépő szakképzésben tanulók létszáma. Megállapítható, hogy a megyében az iparhoz kapcsolódó képzésben résztvevők arányát tovább szükséges emelni, hisz a jelenleg ipari szakmát tanulók nem biztosítják a munkaerő utánpótlást az iparban jelenleg működő vállalkozások számára. A következő években megvalósuló beruházások, Gyöngyösön az Apolló gumigyárban mintegy 900 fő, Hatvanban a Robert Bosch Elektronikai Kft-ben 400 fő munkaerő felvétel, a Makláron működő Robert Bosch Automotive Steering Kft-ben szintén várható további jelentős bővítés, és az egri Ipari Parkba betelepülő RUAG csoporthoz tartozó vállalat is az ipar területén dolgozók számában jelent bővülést a közeljövőben. További összehangolt lépéseket és pályaorientációs munkát igényel, hogy azt tapasztaljuk, hogy 2011/12-hez képest, amikor egy kedvező elmozdulás volt tapasztalható, mert a demográfiai csökkenés mellett fajlagosan enyhe növekedés látszott a szakiskolai képzést választók, és kisebb csökkenés a gimnáziumot választók számában, mára ismét a gimnáziumot választók száma növekedett a szakmai képzést nyújtó középiskolákkal szemben. 3

5 A szakképzésben tanulók létszámának csökkenési tendenciáján remélhetőleg javítani fog a jövőben átalakuló szakképzési rendszer, a szakgimnáziumok és szakközépiskolák bevezetése, bár ezzel kapcsolatosan igen alacsony még mind a szakma, mind a társadalom tájékoztatása és tájékozottsága, amit kritikusnak tartunk a szeptemberi bevezetés közelségét látva. A szakképzés jövője elsősorban nem kizárólag a szakképző intézményeken, vagy a gyakorlati helyeken múlik, hanem a társadalom munkához való hozzáállásán is. A pályaválasztás előtt álló diákoknak fontos elmondanunk, hogy a munkával elérhető anyagi előnyök ugyan nagyon fontos szempontot jelentenek a pályaválasztásnál, azonban legalább annyira fontos az is, hogy a tanuló olyan pályát válasszon, ahol örömmel és eredménnyel is dolgozhat majd. Természetesen meghatározó az is, hogy maga a társadalom is megbecsülje a munkát, azon belül a kétkezi szakmákat. A pályakezdők elhelyezkedési vizsgálata szerint nőtt az alkalmazottak aránya, a végzettek 1/3-a elhelyezkedik (54,7 %), csökken a munkanélküliek száma és aránya (22,6 %), és a munkavállalás javuló aránya miatt csökken a továbbtanulók száma (16,5%). Alkalmazottként dolgozókat a legnagyobb arányban az elektrotechnika-elektronika, a közlekedés és a gépészet szakmacsoportokban, a legkisebb arányban pedig a kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció és a könnyűipar területén találtunk. A jelenlegi szakiskolai képzési modellje a duális képzés, melynek célja gyakorlatorientált képzés, a tanulás utáni azonnali munkába állást előkészítő elméleti és gyakorlati kompetenciák megszerzése. Lényege, hogy a három éves szakképzés során már az első évtől - akkor még tanműhelyben - nagyobb hangsúlyt kap a gyakorlati oktatás, majd a tanulók a vállalatoknál tanulják a szakma gyakorlati követelményeit. Cél, hogy a szakiskolákban és a gyakorlati képzést végző vállalkozásoknál, vállalatoknál piacképes tudást szerezzenek a diákok, valamint hogy a társadalom értékítéletében is visszaállítsák a kétkezi munka megbecsülését, és segítse elő a szakoktatás a foglalkoztatást, munkahelyteremtést. A tanulószerződéses foglalkoztatás tekintetében egyértelműen növekvő trendet figyelhetünk meg a feldolgozóipar és a szolgáltatások területén, a mezőgazdaság és az építőipar területén viszont stagnál a tanulószerződéses diákok száma. Összességében a gazdasági válság ellenére is emelkedett az elmúlt években a tanulószerződéses képzésben részt vevő diákok száma. A későbbi években azonban ez a tendencia megtorpanhat, továbbá bizonyos ágazatokban már most is stagnálás tapasztalható, ezért érdemes már most elemezni a vállalatokat mozgató motivációkat. A tanulószerződéses képzésből való kimaradás okai közt leginkább az oktatói háttér és a jelentkezők hiányára panaszkodtak. 4

6 2. A bizottság fő feladata az éves szakképzési beiskolázási irány-arány javaslatok elkészítése A évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 81. (3) alapján az MFKB-k feladata az évi beiskolázási irány-arány javaslatok elkészítése, mely kiterjed a teljes iskolarendszerű szakiskolai és szakközépiskolai képzésre, és az állami forrásokat felhasználó iskolarendszeren kívüli szakképzésre is. Az MFKB három kategóriában (korlátozás nélkül támogatott képzések, korlátozással támogatott képzések, nem támogatott képzések) határozza meg a szakiskolai képzések és a szakközépiskolai ágazatok beiskolázási arány-irány javaslatait, illetve támogatott képzéseken belül megjelöli hiányszakmákat (szakiskolai ösztöndíjas szakmák). A HMFKB 4 fő törekvést tart szem előtt az iskolarendszerű képzési irányok és arányok meghatározásakor: Növekedjék a szakképzésben tanulók létszáma, ezen belül kiemelten a munkaerőpiaci igények alapján elvárt szakmákban; A vidék felzárkóztatását segítő programokat támogatandó növekedjék az e célokat segítő szakmák köre és az ezen szakmákba beiskolázott tanulólétszám; 5

7 A térségben várható feldolgozó-ipari ill. építőipari fejlesztésekhez kapcsolódóan növekedjék a fejlett technológiákat szolgáló szakmák köre és ezen szakmákba beiskolázott tanulólétszám; A gimnáziumi képzésben az elmúlt időszakban megfigyelhető túlzott beiskolázási létszám ellensúlyozására növekedjék a szakközépiskolába beiskolázható szakmák köre és az ezen ágazatokba beiskolázott tanulólétszám. A HMFKB javaslatai megyei szakképzés irányaira és arányaira Szakiskolai képzés Minősítés 2014/15 tanév 2015/16 tanév 2016/17 tanév 2017/18 tanév korlátozás támogatott nélkül korlátozással támogatott nem támogatott Szakközépiskolai képzés Minősítés 2014/15 tanév 2015/16 tanév 2016/17 tanév 2017/18 tanév korlátozás támogatott korlátozással támogatott nem támogatott nélkül 8 ágazat 5 ágazat 5 ágazat 4 ágazat 12 ágazat 20 ágazat 22 ágazat 26 ágazat 15 ágazat 10 ágazat 8 ágazat 7 ágazat A HMFKB javaslatai a hiány-ekre (szakiskolai ösztöndíjas szakmák) A szakiskolai ösztöndíjat a Kormány 328/2009. (XII. 29.) Korm. rendelete alapján a hiányszakmában tanulók kapják havonta, mértéke a tanulmányi eredménytől függően növekszik: 2,51 átlagtól Ft/hó 4,51 átlagtól Ft/hó. 6

8 Hiány ek a tanévben 1 Elektronikai technikus 2 Épület- és szerkezetlakatos 3 Gépgyártástechnológiai technikus 4 Gépi forgácsoló 5 Gyakorló ápoló 6 Gyakorló mentőápoló 7 Gyártósori gépbeállító 8 Hegesztő 9 Ipari gépész 10 Karosszérialakatos 11 Kertész 12 Kőműves és hidegburkoló 13 Magasépítő technikus 14 Mezőgazdasági gépész 15 Női szabó 16 Pék 17 Szakács 18 Szociális gondozó és ápoló 19 Vájár 20 Villanyszerelő A HMFKB javaslatot tesz a felnőttképzésben az állami és egyéb forrással támogatásra javasolt képzések irányaira Javasolt két kategória: korlátozás nélkül támogatott ek nem támogatott ek Minősítés év év év korlátozás nélkül támogatott ek nem ek támogatott

9 3. A HMFKB feladata a Heves megyei szakképzési fejlesztési koncepció megalkotása és frissítése. A HMFKB 2013-ban elkészítette és elfogadta a Heves megyei szakképzési fejlesztési koncepciót, melyről a Heves Megyei Közgyűlés számára 2013-ban részletes tájékoztatást adtunk szóban és írásban. A koncepció kisebb mértékű aktualizálása az elmúlt években folyamatos volt. Az idei évben a HMFKB munkatervében szerepel, hogy a szakképzési rendszer átalakulásával (Szakképzési Centrumok létrejötte, alapítványi iskolák állami átvétele és az új típusú szakképző intézmények - szakgimnáziumok és szakközépiskolák - megalakulása, OKJ átalakítása, új követelmények és képzési programok kiadása) egyidejűleg a koncepció is megújításra és elfogadásra kerül. 4. Pályaorientáció. A foglalkoztatás képzés - pályaorientáció kapcsolata A pályaorientáció és a duális képzés a foglalkoztatás eszköze. Mielőtt egy fiatal a munkaerőpiacra lép, fontos, hogy a rendelkezésére álljanak olyan eszközök és lehetőségek, melyek bővítik ön- és pályaismeretét. Az MFKB-k és együttműködő partnerei igyekszenek minden olyan eszközt, programot és lehetőséget megadni a pályaválasztás előtt álló fiataloknak, mely segítségükre lehet a szakmaválasztásnál, hogy megfelelő döntést hozzanak, hiszen lényeges, hogy a munkaerőpiac-keresleti igényeknek megfelelő tudással és végzettséggel rendelkezzenek és kerüljenek ki a munka világába. Legfőbb feladat a pályaválasztás előtt álló diákok szakképzés felé irányítása, kiemelten a hiány és keresett ekben. A szervezett pályaorientációs programok fontosságát mutatja, hogy HKIK által szervezett céglátogatási programokon részt vett tanulókra kiterjedő hatékonyságmérés eredményei szerint a megkérdezettek (2500 fő) 37 %-ának segített a program pályaválasztási döntésének meghozatalában, mivel a bemutatott szakmák relevánsak voltak, és megerősítették szakmaválasztási céljaikat. Mennyiben segített programunk abban a döntésben, hogy milyen irányban tanulj tovább? 63% 37% Segített, mert a látott szakmák érdekelnek Más szakma iránt érdeklődöm 8

10 A HMFKB célja, hogy valamennyi, 3000 fős pályaválasztási korú fiatalt és szüleiket megérintsük, és bevonjuk programjainkba. A HMFKB által koordinált pályaorientációs munka 2015-ben Esemény Vállalkozások tájékoztatása pályaorientációról Iskolák tájékoztatása pályaorientációról Cég- és üzemlátogatás Tanműhely-látogatás Pályaorientációs szülői értekezlet Pályaorientációs osztályfőnöki óra Rendezvények száma Pályaorientációs rendezvények: Iparos napok, Szakmák Sztárjai tábor, Vetélkedők, Interaktív foglalkozások, Kutatók éjszakája 17 Heves Megye Ifjú Kézművese kiállítás látogatás, szakmabemutató Pályaorientációs események összesen Bevont személyek száma A pályaorientációs tevékenység hatékonyságának mérése Fontosnak tartjuk a szervezés mellett a programok hatékonyságának követését, mérését. Az eredmények megmutatják a pályaorientációs tevékenységünk hatékonyságát, az egyes szakmák népszerűségét, ill. segítséget nyújtanak ahhoz is, hogy a jövőben a legcélravezetőbb eszközöket, módszereket alkalmazva juttassuk el a fiatalokhoz az őket segítő tudnivalókat.. A kereslet-kínálat egyensúlyát célzó programok hatékonyságát mérő több ezres tanulói visszajelzés adatai alapján megállapítható, hogy a tanulói továbbtanulási szándékok egyre inkább megközelítik a piaci igényeket, hatására nőtt a hiányszakmákat választók létszáma. 5. Pályakövetés. A középiskolában végzettek elhelyezkedésének és továbbtanulásának vizsgálata A Heves megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (HMFKB) kiemelt feladatának tartja a képzések hasznosságának vizsgálatát a végzős tanulók továbbkövetésén keresztül. A évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 82. h. pontja nevesíti is a bizottság ilyen jellegű kötelezettségét: A bizottság közreműködik a pályaorientációs és a pályakövetési feladatok megvalósításában. 9

11 A szakképzési törvény 86. (1) a pályakövetésben a szakképző intézmények számára is kötelezettségeket ír elő s pályaorientáció és ezzel együtt a pályakövetés területén is: 86. (1) Az iskolai rendszerű képzésben részt vevő tanuló a komplex szakmai vizsgája sikeres befejezését követő három éven belül - a pályakövetésről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint - adatot szolgáltat a pályakövetési rendszernek az iskolában megszerzett, államilag elismert e hasznosulásával kapcsolatban. Az idézett törvényi előírásoknak megfelelően a végzősök és az egyes képzéstípusok eredményességének mérésére a HMFKB a 2015-ben végzett tanulók körében átfogó megyei adatfelvételt végezett szeptemberben a felvételik lezárulása után, az új tanév megkezdésekor közel 900 volt diákot kérdezett meg elektronikusan és telefonon további életútjáról: munkát vállalt, továbbtanult, munkakereső, itthon vagy külföldön él-e. Összefoglaló a tapasztalatokról A nyár végén, szeptember elején a végzősöknek kiküldött pályakövetési kérdőív kérdéseire összesen 880-an válaszoltak, ebből 829-en minden kérdésre adtak választ. A megkérdezés célja az volt, hogy a frissen végzett diákokról, főként a szakképző iskolákban tanulókról, addig szerezzünk információkat, amíg elérhetőek, amíg az iskolában rögzített kapcsolattartási adataik élnek, és még elég intenzív élményeik vannak a középiskolával kapcsolatban ahhoz, hogy motiváltak legyenek a válaszadásra. A megkérdezés eredményeképpen képet kaptunk a végzett tanulók elhelyezkedéséről, továbbtanulásáról, külföldi munkavállalási készségéről, munkahely-keresési technikáiról, parkoló pályáiról, ugyanakkor az iskolától kapott tudás felhasználásáról használhatóságáról is. A kitöltők túlnyomó többsége szakiskolában tanult, míg 5%-uk végzett gimnáziumban. A legtöbb frissen végzett tanuló vagy dolgozni szeretne, vagy tovább kíván tanulni, néhányan gyereket nevelnek, illetve még eldöntetlen a sorsuk. A szakiskolások mintegy harmada is tovább kíván tanulni, mintegy negyede pedig munkát keres. A továbbtanulni kívánók (összesen 425 fő) vágyait alapvetően meghatározza az iskolatípus, ahol végeztek. A gimnazisták 85%-a felsőoktatási alapszakra vagy osztatlan képzésre megy/ment tovább. A szakközépiskolában végzettek kétharmada a saját szakmájában tanul tovább, kisebb részük pedig ezt a felsőoktatásban teszi (23%). A szakiskolát végzett továbbtanulni kívánók közül (230 fő) legtöbben érettségi szereznének (81 fő), sokan saját szakmájukban tanulnának tovább (72 fő) sokan, míg ötödük más szakmában kíván továbbtanulni. A szakiskolát végzettek helyzete A HKIK érdeklődésének középpontjában a szakiskolát végzettek állnak, így több szempontból elemzésre kerülnek a kitöltők válaszai. A szakiskolások mintegy 60%-a azonnal a képzettség megszerzése után a munkaerő-piacon kívánja megméretni magát, míg másik részük továbbtanulna. 10

12 Összességében a szakmaválasztás sikerének tekinthető, hogy az összes dolgozó, vagy dolgozni kívánó végzett mintegy 76%-a saját szakmájában kíván elhelyezkedni. A munkaerő-piacra kilépni kívánó végzettek (353 fő) közül 14 szakmában mindenki a saját szakmáját választja (pl. fodrász, elektronikai technikus, erősáramú elektrotechnikus), míg a másik oldalon két szakmában, a logisztikai ügyintézők és a kereskedők közül az látszik, hogy többen nem találnak munkát, vagy nem jól választottak szakmát, mert egyharmaduk más szakmában kíván elhelyezkedni. A szakiskola után továbbtanulók 45%-a saját szakmájában kíván továbbtanulni, 35%-uk az érettségit célozza meg, 20 %-uk más szakmát kíván tanulni A szakmaváltások között felfedezhetők irányok, amelyek a helyi gazdasági igényekre való reflektálást mutatják, és olyan specializációt mutatnak, amely jobb elhelyezkedési lehetőséget biztosít a végzetteknek, pl. szakács - cukrász, gépgyártás technológus - gumiabroncs-gyártó, pénzügyi-számviteli ügyintéző gazdasági informatikus az ilyen szakmapárok. Az elhelyezkedés körülményei A munkaerő-piac az előzetesen várt folyamatok szerint működik. Azok közül, akik Tanulószerződéssel voltak kint vállalkozásoknál duális képzésben, egy hatoduk a korábbi gyakorlati cégüknél helyezkedik el, harmaduk ismeretségi alapon. A végzettek harmada az utcáról belépve tud elhelyezkedni. Az egyéb válaszok között a legtöbb az internetet, vagy az összes csatorna igénybevételét említette. Jó jel, hogy a pályakezdők többsége elhelyezkedik, és a korábbi tendenciákkal ellentétesen kevesen próbálnak a munkaügyi központon keresztül munkát találni. 11

13 A munkaerő-piacra lépők többsége a megyén belül akar elhelyezkedni (72%), míg Budapesten csak elhanyagolható részük (5 fő) kíván dolgozni, ahogy külföldre is kevesen kívánkoznak (7 fő). Elhelyezkedés a hiányszakmákban A HMFKB szakmaszerkezeti döntéseinek fontos mérőszáma az, hogy a hiányszakmákban végzettek milyen visszajelzést adnak a képzettség megszerzése után közvetlenül. A 2014/2015-os tanévre kiadott hiányszakmákban 153-an végeztek a válaszadók közül. Közülük 48 % kíván továbbtanulni, míg 36 %-uk már elhelyezkedett, és csak 12 %-uk keresett munkát a válaszadáskor, de egyelőre még nem talált. 12

14 A hiányszakmát szerzettek alapvetően elégedettek szakmájukkal, mivel a dolgozni kívánók 82 %-a saját szakmájában akar elhelyezkedni, míg a továbbtanulók %-a kíván saját szakmájában fejlődni, vagy érettségit szerezni. Mindössze 10%-uk akar más szakmát tanulni. Ennek oka pedig nem az elégedetlenség, hanem a több lábon állás vágyának kifejeződése (csak a kertész végzettségű kitöltő említette, hogy nem talál munkát, a többiek a többféle végzettséggel való könnyebb elhelyezkedési lehetőséget választották). A gépi forgácsolók jellemzően egyszerre dolgoznak és ráépülésként CNC gépkezelőnek saját szakmájuk ráépüléseként továbbtanulnak növelve egyébként is jó foglalkoztatási pozíciójukat. A pályakövetési megkérdezést a jövőben több alakalommal visszatérően is tervezzük elvégezni, későbbi, több év múlva történő utánkövetési vizsgálatokkal, mellyel a megyében végzett tanulói kör általánosabb munkaerő-piaci helyzetét, (idősoros felmérések esetén ezek változását), a megyei intézményrendszer eredményességét kívánjuk felmérni, a munka világára helyezve a hangsúlyt. 7. Munkaerő-piaci börzék szervezése A Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság a felsorolt, jogszabályban meghatározott feladatainak ellátását elsősorban a megyei gazdaságfejlesztés humánerő kapacitásának optimalizálása érdekében igyekszik felhasználni, és a kötelezően előírt feladatokon túl olyan többlet kutatásokat és aktivitásokat végez, amelyek kölcsönös egymásra hatásban elősegítik a fiatalok hazai foglalkoztatását és a megyei vállalkozások potenciáljának fejlesztését. Ilyen többlet feladat a 2016-ban elkezdett, ún. Kamarai Munkaerő-piaci börze program. A program lényege, hogy a HKIK közreműködésével és a szakképző intézmények bevonásával a vállalatok szoros kapcsolatot ápolva megismerkedhetnek a szakmát tanuló diákokkal a szintvizsgák, versenyek és a szakmai záróvizsgák alatt, és kiválaszthatják a számukra potenciális munkavállalókat. Ezzel segítséget kívánunk nyújtani a vállalkozások számára a hiányzó szakemberek pótlására. A szintvizsgákon és a végzősök gyakorlati vizsgájának napján, a vizsga végeztével, az vizsgaszervezőkkel és a vizsgabizottság előzetes engedélyével szeretnénk lehetőséget biztosítani a vállalkozások és a fiatal szakemberek számára, hogy a vizsga utáni együttműködés, foglalkoztatás kereteit, az álláslehetőségeket megbeszéljék. A program során közvetlen kapcsolatfelvételre nyílik lehetőség a szakma tanulóival, illetve a frissen végzett szakemberekkel, támogatva ezzel őket az első lépés megtételében. Ezzel nem csak a toborzási időt és az arra fordított költséget takarítják meg a vállalatok, de egymásra találhat a munkaerő-piaci kereslet és a kínálat is. 13

15 A vállalkozásokat levélben és a kamarai hírcsatornákon keresztül értesítik a HKIK szakemberei a diákokkal való találkozás lehetőségéről, majd ezt követően az érdeklődők egy pár perces internetes kérdőív kitöltésével jelzik vissza részvételi szándékukat, melyet követően megszervezzük számukra a találkozót. A Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság abban bízik, hogy a börze hatására a szakképző iskolák tanulóinak elhelyezkedési esélye nő, a vállalat számára pedig közvetlen lehetőséget nyújt a munkavállalók megtalálására. Eger, június 6. Fülöp Gábor HMFKB elnök 14