Szakiskolai Önértékelési Modell I. dokumentációja 2009.

Átírás

1 amjanich János Ipari Szakképzési Intézet Szakiskolai Önértékelési Modell I. dokumentációja 2009.

2 Tartalomjegyzék 1. Önértékelési projektterv Helyzetfelmérés... 8 Az intézmény bemutatása... 8 I. Az intézmény képzési struktúrája II. Intézményi környezet III. Intézmény célrendszere Eredmények összesítése Értékelı könyvek Erısségek és fejlesztendı területek összesített listája A Szakiskolai Önértékelési Modell I. szintjének végrehajtása során fejlesztésre kijelölt területek és azok prioritásai Intézkedési tervek

3 ÜTEMTERV A Szakiskolai Önértékelési Modell megvalósításnak intézményi szintő tervezése Intézmény neve: Damjanich János Ipari Szakképzési Intézet Hatvan OM azonosító: Szakértı neve: Dr. Csontos Jánosné Bevezetés fázisai, lépései A feladat felelıse A feladat elvégzésének határideje Intézményi feladatok felsorolása Szükséges erıforrások meghatározása Intézményi konzultáció dátuma Szakértı feladatai Szakértıi kontaktóra az intézményben Elvárt eredmény Elıkészítés a SZÖM bevezetéséhez I. Az intézményi felelısök kiválasztása Felelısök megfelelısége Intézményi felelısök Bán Mihályné igazgató Résztvevık: Pintér Csaba Kollár Edina Tóth Andrea Bán Mihályné igazgató Kollár Edina Dr. Csontos Jánosné szakértı Az intézményi felelısök megbízása Pintér Csaba Rozmaringné Kollár Edina Tóth Andrea A szakértı kiválasztása, kapcsolatfelvétel, felkérés Szándéknyilatkozat elkészítése, aláírása Beküldés a Programigazgatóságra Ütemterv elkészítése: a SZÖM megvalósításának intézményi szintő tervezése Beküldés a Programigazgatóságra Megbízás feltételei A Programigazgatóság által felkészített szakértı Dr. Csontos Jánosné Vezetıség, intézményi felelısök, szakértı idıráfordítása Kapcsolatfelvétel, Felkérés elfogadása Szándéknyilatkozat aláírása Feladatlista készítése, erıforrások meghatározása, ütemterv elkészítése Megbízott intézményi felelısök Felkérés Szándéknyilatkozat 2 Ütemterv

4 Bevezetés fázisai, lépései A feladat felelıse A feladat elvégzésének határideje Kollár Edina Intézményi feladatok felsorolása Intézményi felmérés elkészítése: a minıségirányítás helyzete az intézményben Beszámoló elkészítése a helyzetfeltáró munkáról Szükséges erıforrások meghatározása Felelısök idıráfordítása Rögzítés írásban: HR és dologi ráfordítás Intézményi konzultáció dátuma Szakértı feladatai Helyzetfelmérés: dokumentumok, szervezet Az SZMBK bevezetésével kapcsolatos kérdések tisztázása Szempontrendszer kidolgozása, egyeztetése Felmérés elkészítésének segítése Beszámoló elkészítése a helayzetfeltáró munkáról Szakértıi kontaktóra az intézményben 5 Elvárt eredmény Intézményi felmérés Intézményi helyzetfeltárás Bán Mihályné igazgató Beszámoló elküldése a Programigazgatóságra Dologi kts. Elküldött beszámoló Bán Mihályné igazgató Kollár Edina Pintér Csaba Az intézményi értékelı csoport központi felkészítése Dologi kts-útikts. Felkészült intézményi önértékelı csoport Munkatársi tájékoztató Tantestületi értekezleten Kollár Edina Bán Mihályné igazgató A tantestületi tájékoztató elıkészítése, tájékoztató anyagok elkészítése HR idıráfordítás, dologi kts.-írásos anyagok másolása Tájékoztató anyag elkészítésében szakmai támogatás Tájékoztató anyagok Kollár Edina Emlékeztetı készítése HR idıráfordítás, dologi kts. Emlékeztetı 4

5 Bevezetés fázisai, lépései A feladat felelıse A feladat elvégzésének határideje Intézményi feladatok felsorolása Szükséges erıforrások meghatározása Intézményi konzultáció dátuma Szakértı feladatai Szakértıi kontaktóra az intézményben Elvárt eredmény Kollár Edina Összefoglalók eljuttatása a partnereknek Dologi kts Összefoglalók a partnereknél Tóth Andrea Pintér Csaba Szalontai Beáta Rozmaringné Kollár Edina Arlettné Molnár Mária Kollár Edina Kollár Edina Kollár Edina Pintér Csaba Intézményi önértékelı team felkészülésefelkészítése A modell értelmezése Kulcsindikátorok értelmezése A team felkészítése A meglévı adatgy eszközök felülvizsgálata HR idıráfordítás, munkavégzés HR idıráfordítás, munkavégzés HR idıráfordítás, munkavégzés Kulcsindikátor képz. HR idıráfordtás Modellértelmezés, kulcsindikátorok értelmezése, Módszertani ismeretek átadása Meglévı mérıeszközök hozzáigazítása a modellkövetelményekhez 6 óra Ismert és értelmezett modell, kulcsindikátorok Modellhez igazított mérıeszközök Kiválasztott adatforrások, mérıeszközök Feladatok megosztása az önértékelést végzık között Feladatok megosztása az önértékelést végzık között Intézményi önértékeléseredmények meghatározása Kollár Edina Kollár Edina Reprezentatív adatok összegyőjtése,kiscsop. interjú Meglévı adatok elemzése, eredmények meghatározása Idıráfordítás, Dologi kts.- másolatok, postaktg. Nyomtatás, fénymásoás, HR idıráfordítás, munkavégzés, számítógép Elemzési technikák megismertetése, Eredmények meghatározásának szakmai A célnak megfeleltetett rendszerezett adatok! 5 óra Adatelemzés 5

6 Bevezetés fázisai, lépései A feladat felelıse A feladat elvégzésének határideje Intézményi feladatok felsorolása Szükséges erıforrások meghatározása Intézményi konzultáció dátuma Szakértı feladatai támogatása Elemzési anyag elkészítésének támogatása Szakértıi kontaktóra az intézményben Elvárt eredmény Fejlesztési irányok meghatározása Arlettné Molnár Mária Kollár Edina Következtetések levonása, fejlesztési irányok meghatározása HR idıráfordítás, munkavégzés Fejlesztési irányok Kollár Edina Kollár Edina Arlettné Molnár Mária Bán Mihályné igazgató Célok priorizálása, kategorizálása Célrendszer létrehozása: cél-eredmény-indikátor A fejlesztési terv elkészítése A fejlesztési irányok, célok egyeztetése az intézmény vezetıségével HR idıráfordítás, munkavégzés HR idıráfordítás, munkavégzés HR idıráfordítás, munkavégzés, dologi kts. HR idıráfordítás, munkavégzés Módszertani 5 óra ismeretek átadása; célképzés, szisztematikus okelemzés, fejlesztési terv elemei, összeállításának szempontjai Fejlesztési terv elkészítése Intézkedési tervek elkészítésének módszertana Priorizált és kategorizált célok Célrendszer Fejlesztési terv Bán Mihályné igazgató A fejlesztési terv munkatársi jóváhagyása: tantestületi elıterjesztés HR idıráfordítás, munkavégzés Munkatársak által jóváhagyott fejlesztési terv Pintér Csaba Tóth Andrea Team-ek szervezése az egyes fejlesztési célok megvalósítására HR idıráfordítás, munkavégzés Team-ek az egyes fejlesztések végrehajtására 6

7 Bevezetés fázisai, lépései A feladat felelıse A feladat elvégzésének határideje Intézményi feladatok felsorolása Szükséges erıforrások meghatározása Intézményi konzultáció dátuma Szakértı feladatai Szakértıi kontaktóra az intézményben Elvárt eredmény Pintér Csaba Szalontai Beáta Intézkedési tervek elıkészítése az egyes célok megvalósítására HR idıráfordítás, munkavégzés Intézkedési terv elemei Az önértékelési dokumentumok beküldése Pintér Csaba Kollár Edina Az önértékelési dokumentumok összeállítása HR idıráfordítás, munkavégzés Az önértékelési dokumentumok összeállításának szakmai segítése Önértékelési dokumentumok Bán Mihálnyé igazgató Az önértékelési dokumentumok beküldése a Programigazgatóságra HR idıráfordítás, munkavégzés, dologi kts. Elküldött önértékelési dokumentumok A fejlesztési terv megvalósítása Bán Mihályné igazgató A fejlesztési terv megvalósítása a benne foglaltak szerint A meghatározott fejlesztéshez szükséges erıforrások Fejlesztési terv megvalósítása Bán Mihályné igazgató A fejlesztések megvalósulásának értékelése HR idıráfordítás, munkavégzés Értékelés 7

8 Helyzetfelmérés Intézmény bemutatása Az intézmény adatai Az intézmény neve: Székhelye: Damjanich János Ipari Szakképzési Intézet 3000 Hatvan, Vécsey u. 2/a. Telephelyei: Tanmőhely: 3000 Hatvan, Vadvirág u. 1. Tantermek: 3000 Hatvan, Madách u. 6. Kollégium: 3000 Hatvan, Mikszáth tér 15. Típusa: Mőködési területe: Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény Heves megye, Heves megye területén kötelezı felvételt biztosító intézmény Törzsszáma: OM azonosítója: Alapító neve: Alapítás éve: Fenntartó szerv neve: Hatvan Községi Elıljáróság alapította 1890-ben Heves Megye Önkormányzata Címe: 3300 Eger, Kossuth L. u. 9. Felügyeleti szerve: Heves Megye Közgyőlése 3300 Eger, Kossuth L. u. 9. Szervezeti és Mőködési Szabályzatát, Pedagógiai Programját, Minıségirányítási Programját, Házirendjét átruházott hatáskörben a Heves Megyei Közgyőlés Mővelıdési Bizottsága hagyja jóvá Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv 8

9 Alaptevékenység: Iskolai oktatás Nappali rendszerő általános középfokú oktatás Szakközépiskola (9-12. évfolyam): az általános mőveltséget megalapozó évfolyamon a tanulmányi idı 4 év. Szakiskola (9-10. évfolyam): az általános mőveltséget megalapozó évfolyamon a tanulmányi idı 2 év, felzárkóztató oktatás: tanulmányi idı 1 vagy 2 év Alapvizsga, középszintő érettségi vizsga elıkészítése, szervezése továbbá emelt szintő érettségi vizsga elıkészítése, vizsgára történı felkészítés Szakképesítés megszerzésére felkészítı oktatás Nappali rendszerő szakképesítés megszerzésére felkészítı iskolai oktatás Szakiskolai szakképzés: az OKJ-ban meghatározott évfolyamon, képzési idıben folyó képzés Szakközépiskolai szakképzés: az OKJ-ben jelzett bemeneti követelmények alapján, az OKJ -ben meghatározott évfolyamon és képzési idıben folyó képzés. A szakmacsoportok, szakmák meghatározását, helyi tantervét az intézmény pedagógiai programja tartalmazza. A tanulmányi idı az OKJ alapján az elızetes ismeretek beszámításával, a pedagógiai programban meghatározottan rövidíthetı. 3. Iskolarendszeren belüli szakmai vizsgára történı felkészítés, az vizsga elıkészítése, szervezése Kollégiumi ellátás, igény szerint sajátos nevelési igényő tanulók számára is Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás Általános mőveltséget megalapozó iskolarendszerő felnıttoktatás 9

10 Szakképesítés megszerzésére felkészítı iskolarendszerő felnıttoktatás Az OKJ-ban jelzett bemeneti követelmények alapján, az OKJ-ban meghatározott évfolyamokon és képzési idıben folyó képzés A szakmacsoportok, szakmák meghatározását, a helyi tantervet az intézmény pedagógiai programja tartalmazza. A tanulmányi idı az OKJ alapján az elızetes ismeretek beszámításával a pedagógiai programban meghatározottan rövidíthetı Felsıfokú szakképesítést nyújtó képzés Az intézmény pedagógiai programjában szabályozott, a felsıfokú intézménnyel kötött megállapodás alapján folyó akkreditált képzés Pedagógiai szakszolgálat: gyógytestnevelés Diáksport tevékenység Felnıtt és egyéb oktatási tevékenység Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítı tevékenység Kiegészítı tevékenység: Iskolai intézményi étkeztetés Kollégiumi intézményi étkeztetés Munkahelyi vendéglátás: szervezett felnıtt étkeztetés az intézmény dolgozói részére Egyéb sporttevékenység Szabadidıs sportolás szervezése, sportesemények lebonyolítása Közösségi mővelıdési tevékenység Könyvtári tevékenység Egyéb korlátozottan igénybe vehetı szálláshely szolgáltatás Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Saját ingatlannal nem rendelkezik. A használatában lévı helyiségek, eszközök hasznosítása bérbeadás útján történik Hirdetés, reklám elhelyezése 10

11 Az intézmény gazdasági reklámtevékenységet is folytathat, amely nem lehet ellentétes a közoktatásról szóló évi LXXIX. tv. 122 (12) bekezdésével, és a gazdasági reklámtevékenységrıl szóló évi LVIII. törvényben foglaltakkal. Az intézmény e tevékenységre szerzıdést köt. A reklámozásból származó bevételeit alaptevékenysége finanszírozására fordítja. Az intézmény SZMSZ- ében köteles szabályozni tevékenységével kapcsolatos feladatokat Intézményi vagyon mőködtetése I. Intézmény képzési struktúrája Az iskola alapítási éve Több iskolatípust mőködtet: szakközépiskola évfolyam, szakmacsoportos osztályok, 10. osztályra és érettségire épülı szakképzés, AIFSZ képzés, Felnıttek Középiskolája. A tanulók a különbözı iskolatípusokon keresztül szintrıl szintre haladva egyre magasabb végzettséget szerezhetnek, biztosított az átjárhatóság és a pályakorrekció lehetısége. A nevelıtestület Pedagógiai programja ehhez igazítottan olyan készség és képességfejlesztés, amely lehetıséget teremt arra, hogy a különbözı képességő, és felkészültségő diákok, az átjárható iskolarendszerben egyéni képességeiknek megfelelıen tanulhassanak. 11

12 amjanich János Ipari Szakképzési Intézet 3000 Hatvan, Vécsey u. 2/a. Tel.: 37/ Az iskola kódszáma: A szakok kódszámai a táblázatban diszi@diszi.sulinet.hu SZAKKÖZÉPISKOLAI OSZTÁLYOK SZAKMACSOPORTOS osztályok Informatika szakközép 01 Közlekedés szakközép 02 Gépészet 03 Elektrotechnikaelektronika 04 Építészet 05 Könnyőipar 06 Kereskedelemmarketing osztály 2 év szakmai orientáció (heti 5 óra) osztály 2 év alapozó képzés heti 1 óra pályaorientáció osztály 2 év szakmacsoportos alapozó oktatás (heti 8 óra) ÉRETTSÉGI számítástechnikai mőszerész szoftverüzemeltetı háztartási gépszerelı mechatronikai technikus gépipari mérnökasszisztens (termelésirányítási és logisztikai szak) autószerelı autoelektromőszerész vasútgépész vasútüzemvitel-ellátó hegesztı szerkezetlakatos vízvezetékszerelı karosszérialakatos villanyszerelı villamosgép-és készülékszerelı számítógépkezelı asztalos szobafestı kımőves épületburkoló Nıiruha-készítı fodrász élelmiszer- és vegyiáru kereskedı pék FELNİTTEK KÖZÉPISKOLÁJA-ÉRETTSÉGI 12

13 Az aktuális állapot figyelembevételével a tanulók megoszlása képzési rendszerenként és szakmacsoportonként a következı: Tanulók megoszlása iskolatípusonként Szakközépiskolai 27% 7% 3% 35% Szakmacsoportos Szakképzés nem érettségihez kötött 28% Szakképzés érettségihez kötött Felnıttképzés Az ábrán feltüntetett tanulói létszám 5,7 %-a kollégista. A képzési szerkezet kialakítását törvényi lehetıségeken túl a helyi munkaerıpiac szükségletei, valamint a fenntartóval egyeztetett távlati fejlesztési elképzelések határozzák meg. A Hatvani Ipari Parkba települt cégek megjelenése, a térség munkanélküliségének drasztikus csökkenését eredményezte, s egyúttal megnövekedett a magasan kvalifikált szakemberek iránti igény. A kialakított oktatási struktúra, széles lehetıségeket kínál esetlegesen új szakmák indítására, és a partnerek igényeihez való alkalmazkodásra, és a kötelezı beiskolázásból eredı feladatok teljesítésére. 13

14 A Damjanich János Ipari Szakképzési Intézet Képzési szerkezetét az alábbi diagramok szemléltetik: Szakmai képzést megalapozó diagram Damjanich János Ipari Szakképzési Intézet Kollégium Szakközépiskola Szakmacsoportos 9-10 osztályok Felnıttek középiskolája Informatikai Gépészet Közlekedési Elektronikai Orientáció nélküli Építıipari Könnyőipari Kereskedelemmarketing Az intézmény jövıképe Olyan korszerő, a társadalmi elvárásokhoz és munkaerı-piaci viszonyokhoz igazodó intézmény kialakítása, amely képes megfelelni partnerei elvárásának. Az intézmény küldetése Az intézmény célja olyan szakemberek képzése, akik képesek alkalmazkodni változó korunk változó követelményeihez és a piacgazdaság viszonyai között eredményes szakmai munkát végezni. Az egyetemes erkölcsi értékek talaján bírják az egyéni érdekek okos és megfontolt érvényesítésének képességét. 14

15 Alapértékek bemutatása korszerő, piacképes szaktárgyi ismeretek általános mőveltségbeli tudásanyag, amely egyben emberformáló szereppel is bír, a tanulás tanítása a rendszeresség elvére épülı fokozatos megterhelés A munkavégzés tanítása: megjelenı vállalkozások szakemberszükségleteinek a kielégítése Szükség és lehetıség szerint részt veszünk egyes szakmák, szakmacsoportok tartalmi meghatározásának, követelményrendszerének kidolgozásában, tematikájának összeállításában, oktatásában. 15

16 II. Intézményi környezet Tanulók száma: 1271 fı Munkatársak száma: 89 fı pedagógus és 33 fı technikai dolgozó Vezetıség: 5 fı A városban 3 hasonló profilú intézmény mőködik. Kettı közoktatási intézmény: Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola, illetve Grassalkovich Alapítványi Szakiskola. Egy iskolarendszeren kívüli oktatási Gróf Batthyányi Lajos Alapítványi Szakközépiskola. A térség munkaerı-piaci igényeit a hatvani Munkaügyi Központ mérési adatainak figyelembe vételével a következı jellemzi (A Hatvani Kirendeltség vonzáskörzetéhez 12 település tartozik, azonban a körzet sajátosságából adódóan kapcsolatrendszerük még három másik megyébe /Pest, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok/ is átnyúlik. Hatvan város és körzete természeti, gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt heterogén. Az alapvetıen és meghatározóan mezıgazdasági kistérségben jelentıs ipari üzemek találhatók. A hatvani kirendeltség körzetében mőködı Ipari Parkban 5 olyan nagyobb vállalat létesült az elmúlt években, melynek tulajdonosai külföldiek, megjelenésük jelentısen kihatott a kistérség munkaerıpiaci helyzetére ben települt a hatvani Ipari Parkba az LKH Leoni Hungária Kft., amely 100%-ban német tulajdonú. A cég kábelgyártással foglalkozik, beszállítója az egri Leoni-nak, a Lear Corporation Kft. gödöllıi és gyöngyösi üzemeinek ban új befektetıként jelent meg a Dai Dong Hungária Rt., mely 100%-ban külföldi érdekeltségő. A munkaadó mőanyag fröccsöntött alkatrészek gyártásával foglalkozik (mobil telefon elılap, Sony 17 -os monitor doboz, video, TV, DVD elılap), beszállítója a Sony gödöllıi, francia gyárának ben a hatvani Ipari Parkban a Robert Bosch Elektronika Kft. létesített zöldmezıs beruházást, mely 100%-ban német tulajdonú. (A legnagyobb beruházás, jelenleg 1700 fıt foglalkoztat). A munkaadó elektronikai alkatrészeket gyárt (Volkswagen 4, Mercedes mőszerfal, ABS vezérlı haszongépjármővekbe, személyautók automata sebességváltó vezérlıje). Kirendeltségünk segítségével eddig összesen 707 fı nyert felvételt. Legjellemzıbb az operátori, illetve a szervíztechnikusi munkakör. A dolgozók 75%-a ezekben a munkakörben tevékenykedik, a fennmaradó 25% szellemi foglalkozású. A évben további bıvítés várható kb. 800 fı erejéig, 16

17 elsıdleges operátori munkakörben ben települt a Hatvani Ipari Parkba az Eastern Asia Industries Hungária Kft., mely 100%-ban szingapúri tulajdonú. A Kft. kisebb mérető hangfalakat gyárt, beszállítója a Philips-nek és a JVC-nek. A térség jelentıs foglalkoztatója a petıfibányai telephellyel rendelkezı Young Star Kft., amely 100%-ban külföldi tulajdonú. A cég 1998-ban települt a község egykori ipari területére. A Kft. Samsung televíziók elı- és hátlapját készíti A hatvani Ipari Park területén elejétıl új munkaadó kezdte meg tevékenységét. A Saia-Burgess autóipari divíziója a már mőködı ózdi termelı üzemét bıvíti. A hatvani gyár gépjármővek elektromos zárjait, illetve ablakemelıit gyártja. Az Ipari Park területén létesített autóértékesítı szalont márciusában a Renault Képe Kft. A térség jelentıs foglalkoztatója a lırinci telephellyel rendelkezı Hunplast Kft., amely 100%-ban külföldi tulajdonú. A cég 2003-ban települt a község egykori laktanya területére. A Kft. televíziók elı- és hátlapját készíti. A Munkaügyi Központ munkanélküliségre vonatkozó adataiból látható, hogy a 8 általános iskolát ill. kevesebbet végzettek aránya 39%, szakközépiskolát és technikumot végzettek aránya 15%. Tehát a munkaerı-piac igényli a jól képzett magasan kvalifikált munkaerıt. Iskolánkban a képzési rendszer sajátosságaiból adódóan adott, hogy a 10. osztályra épülı szakmai képzést befejezıen a diákok érettségit szerezhessenek, növelve ezzel elhelyezkedési esélyeiket. (Viszonylag kevesen szerepelnek a munkanélküliek rendszerében gimnáziumi végzettséggel (8%), melyet egyes elemzések szerint az a tény magyaráz, hogy a gimnáziumi érettségit követıen a diákok nagyrészt a felsıoktatásban vagy valamilyen szakmai képzésben tanulnak. A fıiskolások és egyetemet végzettek aránya 3%. 17

18 III. Intézmény célrendszere III.1. Intézmény stratégiai céljai No Stratégiai cél Stratégiai célt tartalmazó dokumentum és annak fejezete 1. Közvetlen és közvetett partnereink igényeinek megfelelı képzési struktúra karbantartása és a IMIP (II.), Pedagógiai Program (II.) szélesebb kínálat biztosítása 2. Az emberi erıforrások karbantartása, továbbfejlesztése Pedagógiai Program (I.6.), Szervezeti és Mőködési 3. Az oktatásunk elméleti és gyakorlati területén az eszközállomány bıvítése,fejlesztése Szabályzat Pedagógiai Program (15.) III.2. Stratégiához kapcsolódó intézményi célok és sikerkritériumai No Intézményi cél Célhoz megfogalmazott sikerkritérium 1. korszerő, piacképes szaktárgyi ismeretek Munkaerı-piacon történı elhelyezkedés eredményessége Intézményi célt tartalmazó dokumentum és annak fejezete Pedagógiai Program tantervi kötete SZFP II. tanterv 2. általános mőveltségbeli tudásanyag, amely egyben emberformáló szereppel is bír 3. a tanulás tanítása A szocializációból adódó problémák csökkenése Pedagógiai Program (7.,9.) 4. a rendszeresség elvére épülı fokozatos terhelés Lemorzsolódás csökkentése, tanulmányi elımenetel javulása Pedagógiai Program (6.) 5. A munkavégzés tanítása 6. megjelenı vállalkozások Munkaerı-piaci elhelyezkedés Pedagógiai Program (II.) szakemberszükségleteinek a kielégítése 18

19 III.3.Az intézmény kapcsolatrendszere No Partner megnevezése Együttmőködés formája Együttmőködés szabályait tartalmazó dokumentum és annak fejezete 1. Fenntartó Személyes szóbeli és SZMSZ 2.4.,2.6.,2.9,.2.10.,2.13., Gazdálkodó szervezetek írásbeli kapcsolattartás Éves munkaterv, 4.5. fejezet IV. Az intézmény mérési rendszere IV.1. Partneri igény és elégedettség mérés rendszere No Felmérésben résztvevı partneri kör megnevezése 1. Szülık 2. Tanulók Felmérés módszere Felmérés gyakorisága, idıpontja Kérdıíves Évente 1 alkalommal a tanév munkarendjéhez igazodva Mérésre vonatkozó írásos szabályozás MIP-ben rögzítettek szerint A kapott információk felhasználásának helye, módja Nevelıtestületi értekezletek, iskolaszék, szülıi értekezletek, SZMK értekezletek, fogadónap, személyes visszajelzések IV.2. Egyéb intézményi mérések, értékelések és ellenırzések No Mérés, ellenırzés, értékelés megnevezése Mérés, ellenırzés, értékelés gyakorisága, idıpontja Mérésre, ellenırzésre, értékelésre vonatkozó írásos szabályozás 1. Kompetencia központi 2. Munka köz. mérések évente Munkaközösség által kidolgozott 3. Országos Közoktatási Intézet központi A kapott információk felhasználásának helye, módja Éves munkaterv, mindennapi munka, tanmenetek 19

20 V. Intézményi fejlesztések No Intézményi fejlesztés (megnevezése és azonosítója) Kollégium Eszközfejlesztések Szervezeti fejlesztés, humán erıforrás folyamatos karbantartása Fejlesztés felelıse igazgató Befejezés dátuma folyamatos Elvárt eredmény Állagmegóvás, szintemelés Korszerősödés, hatékonyabb oktatás Szervezeti klíma javulása, hatékony, dinamikus mőködés Kellı felkészültség, könnyebb és eredményesebb munkavégzés Fejlesztés sikerkritériuma Kultúrált környezet, elégedett diákok, szülık, kollégium kihasználtsága nı Oktatás színvonalának javulása. Az iskola megítélése, népszerősége javul. Elégedett dolgozók, intézmény mőködésének feltételei tovább javulnak 20

21 EREDMÉNYEK ÖSSZESÍTÉSE A Damjanich János Ipari Szakképzési Intézet eredményeinek összesítése a SZÖM I. szintjéhez tartozó követelményrendszer alapján a modell által meghatározott kritériumokhoz, alkritériumokhoz, illetve vizsgálati alterületekhez rendelten. 6.b) 1.a Közvetlen partnerek elégedettségét alátámasztó számszerő adatok Szakképzı iskola 9. évfolyamára jelentkezık és felvettek aránya túljelentkezés a 2005/2006-os, 2006/2007-es tanévben. Tanév Jelentkezık száma Felvettek száma Túljelentkezés aránya 2005/ fı 289 fı 213 % 2006/ fı 282 fı 206 % Az intézmény beiskolázási mutatói jók. A túljelentkezés az egyes iskolatípusokban eltérı, a fenti százalékos mutatók átlagot tükröznek. Az átlagtól eltérıen legnagyobb túljelentkezés a szakközépiskolai osztályokban van, valamint az építıipari, a kereskedelem-marketing, a gépipari és a könnyőipari területen. Ez utóbbi három terület a munkaerı-piac keresleti oldalával is összhangban áll. 21

22 6.b) 1.f 1 tanulóra jutó számítógépek száma: Tanév Számítógépek száma Tanulói létszám 1 tanulóra jutó számítógépek száma 2004/ , / ,08 A számítógéppel történı ellátottság mértékében változás nem történt. Az ellátottság tekintetében biztosítani tudjuk, hogy tanítási órákon rendelkezésére álljon 1 számítógép. Mindez biztosítja az oktatás kellı hatékonyságát, ugyanakkor biztosított a tanórán kívüli számítógép használat megszervezése oly módon, hogy a teljes iskolai igényt kielégítse. A számítógépes termek használatát kollégistáink számára lehetıvé tesszük, megjegyezni kívánjuk, hogy a kollégium városi intézmény, így a géphasználat lehetıségét más iskolák kollégista diákjai is megkapják intézetünkben. 22

23 6.b) 2.m Iskolai tanmőhelyben és külsı gyakorlóhelyen eltöltött gyakorlati órák aránya (K) Gyakorlati idı 2004/ /2006 Tanulói létszám Tanulói létszámra esı óraszám Ebbıl belsı képzıhelyen Ebbıl külsı képzıhelyen Belsı képzıhelyre 42,83 41,24 vonatkozó mutató Külsı képzıhelyre vonatkozó mutató 57,17 58,76 A gyakorlati órák számára vonatkozó mutatószámok, úgy véljük, kedvezıen alakulnak, annál is inkább, mert elvárás a külsı képzıhelyek egyre nagyobb mértékő bevonása a szakképzésbe. Ez a tendencia az iskolai és munkaerı-piaci képzés helyes arányának megteremtését szolgálja. 23

24 7.b) 1.d Dokumentummal igazolt informatikai ismeretekkel rendelkezı szakképzési pedagógusok aránya az összes szakképzési pedagóguslétszámhoz viszonyítva (K) Tanév Pedagóguslétszám Dokumentummal igazolt %-os mutató informatikai ismerettel rendelkezı pedagógusok száma 2004/ fı 22 fı 24,0 2005/ fı 23 fı 25,8 Az informatikai ismeretekkel rendelkezı pedagógusok száma folyamatosan nı, és a jelenleg folyó SZFP II. várható képzéseinek köszönhetıen még kedvezıbb tendenciát mutat. 7.b) 1.e Nyelvvizsga bizonyítvánnyal rendelkezı szakképzési pedagógusok aránya az összes szakképzési pedagóguslétszámhoz viszonyítva (K) Tanév Pedagóguslétszám Nyelvvizsga %-os mutató bizonyítvánnyal rendelkezı pedagógusok száma 2004/ fı 21 fı 23,0 2005/ fı 28 fı 31,46 A nyelvvizsga bizonyítvánnyal rendelkezı, szakképzésben dolgozó pedagógusok arányában szintén pozitív elmozdulás tapasztalható. Remélhetıleg a jelenleg még képzésben lévık tovább növelik ezt az arányszámot. 24

25 7.b) 2.b Szakos ellátottság mértéke (K) (hatályos Közoktatási Törvény értelmezésében szakképzésre vonatkoztatva Tanév Pedagóguslétszám Hatályos Közoktatási Hatályos Közoktatási %-os mutató Törvény szerinti végzettsége van Törvény szerinti végzettsége nincs 2004/ fı 89 fı 1 fı* 98,8 2005/ fı 88 fı 1 fı* 98,8 * A kolléga Kanadában nyelvoktatói végzettséget szerzett ugyan, de ez a tanúsítvány a Közoktatási Törvény értelmében nem elfogadható. Jelenleg a Miskolci Egyetem angol szakán levelezıs munkarendben folytatja tanulmányait. 7.b) 2.d Óralátogatások száma a pedagógiai tevékenységet végzık létszámához viszonyítva (K) Tanév Pedagóguslétszám Látogatott órák száma Látogatott óra/fı 2004/ ,1 2005/ ,2 Az óralátogatások számát nem tekintjük elégségesnek. A látogatási mutató eredményeit alacsonynak ítéljük. Az eddig alkalmazott szempontokat szükségesnek tartjuk felülvizsgálni. Az óralátogatás szempontjai elsıdlegesen a tantestület tagjaihoz kötöttek voltak, és nem jelent meg az osztályokhoz, évfolyamokhoz igazodó tanulói elırehaladást is figyelembevevı szándék. 25

26 7.b) 3.b A tanévben külsı továbbképzésen résztvevı szakképzı iskolai pedagógusok aránya a teljes szakképzı iskolai pedagóguslétszámhoz viszonyítva (K) Tanév Pedagóguslétszám Külsı továbbképzések %-os mutató óraszáma 2004/ ,5 2005/ ,9 Az adatokból jól látható, hogy a továbbképzésben résztvevık arányában egy pozitív elmozdulás történt. A viszonylagos, ám tantestületi léptékekkel mérve jelentıs változást az SZFP II. program képzései indukálták. 7.b) 3.c Egynél több felsıfokú végzettséggel rendelkezı szakképzı iskolában tanító munkatársak száma a teljes szakképzési pedagógusi létszámhoz viszonyítva (K) Tanév Pedagóguslétszám Egynél több felsıfokú %-os mutató végzettséggel rendelkezı pedagógus 2004/ / A tantestület tanulási kedvét jól tükrözi a százalékos mutatószám, amely pozitív irányban alakul. Az iskolában dolgozók továbbtanulási szándékai ettıl jóval magasabb arányt mutatnak, de a támogatásra vonatkozó kérelmek töredékét tudjuk csak a lehetséges keretbıl finanszírozni. Az intézmény minden olyan területen rendelkezik szakemberrel, amely státusz hiányában nem betölthetı, így ifjúságvédelmi, 26

27 fejlesztıpedagógus stb. tanárkollégánk van, de önálló foglalkoztatást biztosítani a költségvetési megszorítások miatt nem tudunk. Az iskola humán erıforrás-fejlesztésre vonatkozó távlati terveihez igazítottan történtek az eddigi támogatások. 7.b) 3.d Szakértıi tevékenységet folytató szakképzı iskolai pedagógusok aránya az összes szakképzı iskolában tanító pedagóguslétszámhoz viszonyítva (K) Tanév Pedagóguslétszám Szakértıi %-os mutató tevékenységet folytató pedagógusok száma 2004/ ,2 2005/ ,2 Szakértıi tevékenységet kevés pedagógus folytat, holott tapasztalataik arra alkalmassá tennék ıket. 7.b) 3.g Belsı továbbképzések óraszáma az összes pedagógiai tevékenységet végzık létszámához viszonyítva (K) Tanév Pedagóguslétszám Belsı Óra/fı továbbképzések óraszáma 2004/ , / ,3 27

28 A belsı továbbképzésekhez azokat a kollégák által kollégáknak tartott képzéseket soroltuk, amelyek egyrészt a folyamatos, törvénynek megfelelı munkavégzést biztosítják, pl.: tőzvédelmi, munkavédelmi oktatások, másrészt a kollégák továbbképzését szolgálják, különös tekintettel a kommunikációs és információs technológiák elsajátítására, számítógépes programok használata, folyamatos ismeretbıvítés. 7. b) 3.i Átlagosan egy szakképzı iskolában tanító pedagógus továbbképzésére fordított éves összeg (K) Tanév Pedagóguslétszám Továbbképzésre fordított éves összeg/fı 2004/ ,- Ft 2005/ Ft A továbbképzésre fordított, egy fıre jutó éves összeg növekedése a továbbképzés fajták átstruktúrálódásából adódik. Az intézményi költségvetésben normatív alapon rendelkezésünkre álló forrás folyamatos csökkenése ellenére szükséges a továbbképzési ráfordítások növelése, mert az alapképesítések megszerzésének száma ugyan folyamatosan csökken, de a kötelezı hétévenkénti pontszerzések támogatása, valamint a meglévı humánerıforrás helyi elvárásaihoz való alakítása válik szükségessé ahhoz, hogy szakmai feladatainkat, az adott pedagógusi létszámmal, az elıírásnak megfelelıen, elláthassuk (egyes területekre pl. informatikai mérnök, villamosmérnök, gépészmérnök, kımőves szakoktató, stb., új kollégát felvenni nem tudunk a közalkalmazotti szférában alkalmazott bértábla lehetıségei miatt, ugyanis iskolánkban, csakúgy, mint az ország legtöbb iskolájában, a pedagógusok a bértáblában meghatározott minimum szintre vannak besorolva.) 28

29 7.b) 4.c Jutalmazott szakképzı iskolai pedagógusok száma a szakképzı iskola pedagóguslétszámhoz viszonyítva (K) Tanév Pedagóguslétszám Jutalmazott %-os mutató pedagógusok száma 2004/ / Bár pedagógusaink az iskola jellegébıl adódóan is, igen komoly munkát végeznek, de évek óta, a költségvetési megszorítások miatt, ezt a munkát anyagilag megbecsülni nem tudjuk. 7.b) 4.d Munkaügyi jogviták aránya (K) Tanév Pedagóguslétszám Munkaügyi jogvitákban %-os mutató érintett pedagógusok 2004/ / b) 4.e Kilépı pedagógusok száma (kivéve nyugdíjazás) a dolgozói létszámhoz viszonyítva (K) Tanév Pedagógusok Kilépı pedagógusok %-os mutató létszáma létszáma 2004/ ,5 2005/ ,98 29

30 Intézményünkben a fluktuáció száma a százalékos mutató relatív magas értéke ellenére sem jelentıs, ugyanis a létszámmozgás elsısorban a nyugdíjba vonuló pedagógusok helyére beálló új dolgozók próbaidın belüli eltávozásából adódik. 7.b) 4.i Egy fıre jutó betegnapok száma (K) Tanév Pedagógusok Betegnapok száma Egy fıre jutó létszáma betegnapok száma 2004/ , / ,7 7.b) 7.e Valamilyen team-munkában résztvevı szakképzı iskolai pedagógusok száma a szakképzési pedagóguslétszámhoz viszonyítva (K) Tanév Pedagógusok Team-munkában %-os mutató létszáma résztvevı pedagógusok létszáma 2004/ ,7 2005/ ,8 Az intézet a környezet megítélése szerint is gyermekcentrikus intézményként van számontartva. A mutatóból is látszik, hogy tanáraink és szakoktatóink a pedagógus munkát elhivatottan, hivatásként végzik. 30

31 8.) 3.a Az iskola által elnyert díjak, kitüntetések és elismerések száma (K) (nem a pedagógiai munka elismeréséért kapott díjak) 2004/2005-ös tanév: 12 eset 2005/2006-os tanév: 15 eset 9.a) 1.e Külsı ifjúságvédelmi szervek eljárásába kerülı szakképzıs diákok aránya az összes szakképzıs tanulólétszámhoz viszonyítva (K) 2004/2005-ös tanév: 14,9 % 2005/2006-os tanév: 16 % 31

32 9.a) 2.a Vizsgaeredmények szakmánként Szakma megnevezése 2004/2005-os tanév 2005/2006-os tanév elmélet gyakorlat elmélet gyakorlat Asztalos 2,3 3,85 2,83 3,5 Vízvezeték-és 2,57 3,35 2,3 3,33 központifőtés szerelı Épületburkoló 3,18 3,18 3,54 3,54 Kımőves 2,38 3,15 2,28 3,28 Szobafestı-mázoló és 2,45 3,63 4,12 4,37 tapétázó Pék 2,71 2,85 3,6 3,6 Számítástechnikai 3 4,4 3,2 4,0 mőszerész Villanyszerelı 2,58 4 2,5 3,23 Karosszérialakatos 2,75 3,75 2,83 3,75 Mechatronikai 3 4,2 3,37 3,62 technikus Hegesztı 2,7 3,4 2,86 4,43 Kovács Nıiruha-készítı 2,5 3,58 2,2 2,12 Élelmiszer és vegyi áru 2,76 3,85 3,23 4,15 kereskedı Szerkezetlakatos 2,7 2,9 1,77 3 Villamosgép.-és kész.szer. 1,26 3,26 1,53 3,46 Fodrász 3 2,83 2,57 3,14 Gépipari mérnökasszisztens 3,14 4,07 2,84 3,41 32

33 4,5 5 3,5 4 2,5 3 1,5 2 0, ,5 5 3,5 4 2,5 3 1,5 2 0,5 1 0 Mechatronikai technikus Asztalos 33 Hegesztı Kovács Nıiruha-készítı Élelmiszer és vegyi áru kereskedı Szerkezetlakatos Villamosgép.-és készülékszerelı Fodrász Vízvezeték-és központifőtés szerelı Épületburkoló Kımőves Szobafestımázoló és tapétázó Pék Számítástechnikai mőszerész Villanyszerelı 2005/2006-os tanév elmélet 2005/2006-os tanév gyakorlat Gépipari mérnökasszisztens Karosszérialakatos

34 9.a) 2.b Lemorzsolódás mértéke a szakképzı iskolai tanulólétszámhoz viszonyítva Tanév Tanulólétszám Lemorzsolódott tanulók %-os mutató létszáma 2004/ , / ,37 A magyar oktatási rendszerben a középiskolai oktatás lényegében gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai formában történik. A szakiskolába és a szakközépiskolába (szakképzésbe) kerülı tanulók 8. osztály után lépnek ebbe a rendszerbe. Sajnálatos, hogy a magyar oktatásban a pályaválasztást bár elvileg a pályaválasztás idejét kitolni igyekeznek - az egyes középiskolákba való bejutást (pályaválasztást) a 6-8. osztályos gimnáziumok miatt már 10 éves korban el kell dönteni. Egyenes következmény, hogy 8. osztályra (14 éves korra) már egy szelektált évfolyamból juthat tovább a tanuló a szakképzés területére. Mindezt tetézi, hogy a maradványelv miatt is, ennek az általános iskolai állománynak a szociális háttere sem kedvezı. Így a szakképzésbe kerülı tanulók hasonló korú gimnáziumi társaikhoz képest lényeges hátránnyal indulnak. A szociális hátrány, az idınként halmozott hátrány, a helyenként kimutatható szegregációból adódó hátrány, a tanuláshoz való negatív viszony meghatározó számukra, a felemelt tankötelezettséget pedig erıszakos kényszerként élik meg. Így a szakképzı évfolyamokon a lemorzsolódás országos szinten is magas. Tekintettel arra, hogy iskolánk ún. merítési közege mindezekkel a fent említett hátrányokkal rendelkezik, úgy értékeljük, hogy elért eredményeink elfogadhatóak és a kimutathatóan javuló tendencia pozitívnak ítélhetı meg. 34

35 9.a) 2.c Adott szakmát megkezdett és befejezett tanulók aránya Szakma Adott szakmát Adott szakmát Adott szakmát megnevezése megkezdett tanulók befejezett tanulók megkezdett és létszáma létszáma befejezett tanulók aránya (%) Asztalos ,6 Élelmiszer-és vegyi ,6 áru kereskedı Épületburkoló ,6 Fodrász ,6 Hegesztı ,3 Karosszérialakatos ,3 Kovács Kımőves ,7 Nıiruha-készítı ,7 Pék ,4 Szerkezetlakatos ,5 Szobafestı ,7 Villamosgép ,4 kész.szer. Villanyszerelı ,4 Vízvezetékszerelı ,8 Gépipari mérnöka ,4 Mechatronikai techn ,4 Számítástechn.m ,5 35

36 Adott szakmát megkezdett tanulók létszáma Adott szakmát befejezett tanulók létszáma Asztalos Élelmiszer-és vegyi áru kereskedı Épületburkoló Fodrász Hegesztı karosszérialakatos Kovács Kımőves Nıiruha-készítı Pék Szerkezetlakatos Szobafestı Villamosgép kész.szer. Villanyszerelı Vízvezetékszerelı Gépipari mérnöka. Mechatronikai techn. Számítástechn.m. Tapasztalatunk az évek során az, hogy az elméletigényes, vagy a tanuló és a szülı számára népszerőtlen szakmákra beiskolázott tanulók (pl.: villamosgép-és készülékszerelı, szerkezetlakatos) lemorzsolódási aránya a legmagasabb. Magyarázható ez a szakmák elsajátításához szükséges elméletigényességgel, illetve azzal, hogy a szakiskolai képzésbe az általános iskolából már a többszöri szelekció 36

37 miatt (6-8 osztályos gimnáziumok, szakközépiskolák, stb.), a kevésbé jó képességő tanulók, illetve a devianciával, különbözı magatartási és tanulási zavarokkal küzdı gyerekek kerülnek. 9.a) 2.d SZKTV-n országos döntıbe jutó tanulók aránya a szakiskolai tanulólétszámhoz viszonyítva 2004/2005-ös tanév: 1% 2005/2006-os tanévben: 2 % Bár a százalékos szám nem túl magas, de elért eredményeink igen jók, lényegében azonos szakmacsoportokra jellemzıek. 9.a) 2.f Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen országos döntıbe jutó tanulók aránya a szakközépiskolai tanulólétszámhoz viszonyítva Erre vonatkozóan nincs adatunk, mert nem jutott be tanulónk a döntıbe. 9.a) 2.g Érettségit adó képzésen továbbtanuló diákok száma a végzett szakiskolás diákok számához viszonyítva 2004/2005-ös tanév: 18 % 2005/2006-os tanév: 23 % Saját iskolánk továbbképzésében megjelenı tanulók száma magas, magyarázható ez az iskola gyermekközpontú szemléletével, mely lehetıvé teszi, hogy a tanulók tanulmányaik elırehaladása során rájöjjenek, hogy szükséges a továbbképzés, illetve a továbblépés. A százalékos mutató azonban nem teljesen fedi le a valóságot, mert a valóság ennél lényegesen jobb, ugyanis igen sok tanulónk, némi kihagyás után, továbbtanulási céllal tér vissza intézményünkbe. 37

38 9.a) 3.a Elhelyezkedés a végzett szakképzı iskolai tanulók arányában Erre vonatkozóan nincs adatunk, de a térségben található munkaügyi központok jelzései alapján, Hatvan és kistérsége munkanélküliségi rátája országosan is jónak mondható. 9.a) 3.b Végzettségük szerint elhelyezkedı szakképzı iskolai tanulók aránya Erre vonatkozóan nincs adatunk. 9.b) 2.c PISA mérés eredményei az intézményben mérési csoportonként Erre vonatkozóan nincs adatunk. 9.b) 2.d Országos kompetenciamérés eredményei 2001-es év standardizált tanulói teljesítmények: Szakiskola matematika: 415 Szakiskola olvasás: 394 Szakközépiskola matematika: 478 Szakközépiskola olvasás: es év standardizált tanulói teljesítmények: Szakközépiskola matematika: 408 Szakközépiskola magyar: 416 Szakiskola matematika: 483 Szakiskola magyar: 485 Helyezésre vonatkozóan adatunk nincs. 38

39 9.b) 2.m Igényelt EuroPass mobilitási igazolványok száma a szakképzı évfolyamokon tanulók létszámához viszonyítva Erre vonatkozóan nincs adatunk. 9.b) 2.n Kiállított EuroPass bizonyítvány kiegészítı dokumentumok száma a szakképesítést szerzett tanulók arányában Erre vonatkozóan nincs adatunk. 9.b) 3.b Szervezett szakmai bemutatók száma 2004/2005-ös tanévben 4 alkalom. 2005/2006-os tanévben 3 alkalom. 9.b) 4.b Egy szakképzı iskolában tanító pedagógusra jutó szakképzı iskolai tanulók száma szakképzı iskolában tanító pedagógusra jutó szakképzı iskolai tanulók száma 14,25 14,2 14,15 14,1 14, ,95 13,9 13, /2005-ös tanévben: 2005/2006-os tanévben: A Közoktatási Törvény értelmében a szakközépiskola és a szakiskola is szakképzı iskolának számít. 2004/2005-ös tanévben: 1258/90=13,97 fı 2005/2006-os tanévben: 1271/89= 14,2 fı 39

40 9.b) 5.f Egy tanteremre, csoportteremre jutó heti órák száma 2004/2005-ös tanév: 1182/50 = 23, /2006-os tanév: 1168/50 = 23,36 9.b) 6.c Egy tanulóra jutó nem költségvetési forrásból szerzett bevétel 2004/2005-ös tanév: ,- Ft /1258 fı = ,- Ft/fı***** 2005/2006-os tanév: ,- Ft/1271 fı= ,- Ft/fı 9.b) 6.d Egy tanulóra jutó pályázaton nyert fejlesztési összeg 2004/2005-ös tanév: 456,- Ft/fı 2005/2006-os tanév: 409,- Ft/fı Az indikátorok mutatószámainál tanévet vettünk alapul, ugyanakkor gazdasági szempontból naptári évet kell számolnunk. Naptári évben számolva figyelembe kell vennünk a jelenleg megvalósítás alatt álló Munkaerı-piaci alap képzési alaprészének évi decentralizált kerete terhére megnyert pályázat összegét, amely beruházás bruttó összköltsége önrésszel együtt ,- Ft. Ezt a fejlesztést is beszámítva az egy tanulóra jutó pályázaton elnyert fejlesztés már 8.063,- Ft/fı. Tovább módosítja a képet az SZFP II. program keretében történı, fejlesztésre kapott pénzforrás. Ezt is beszámítva az egy tanulóra jutó fejlesztési összeg 8.338,- Ft. A számítások természetesen nem tartalmazzák az SZFP keretében kapott, mőködésre felhasználható pályázati pénzeket. 40

41 9.b) 6.e Nyertes pályázatok és a megírt pályázatok aránya 2004/2005-ös tanév: 70 % 2005/2006-os tanév: 100 % 9.b) 6.j Szemléltetı eszközök beszerzésére fordított, egy tanulóra jutott összeg 2004/2005-ös tanév: 3547 Ft/fı 2005/2006-os tanév: 354 Ft/fı Az iskola szemléltetı eszköz állománya a világbanki szakközépiskola által elnyert eszközöknek köszönhetıen, jónak mondható. Jellemzıen eszközkarbantartásra, felújításra és kismértékő új eszköz beszerzésre volt csak szükség. A mutatószámok közötti nagy különbség oka, hogy a 2004/2005-ös tanévben iskolánk az informatikai tanterem korszerősítésére egy jelentısebb pénzforrást költött, a fejlesztés tehát az információs és kommunikációs technológiák mintegy elvárható korszerősítését szolgálta. 9.b) 6.k Szakmai eszközök, gépek beszerzésére fordított, egy szakképzı iskolai tanulóra jutó összeg 2004/2005-ös tanév: 6.300,- Ft/fı 2005/2006-os tanév: 868,- Ft/fı Az iskola szakmai kínálatában megjelenı rendkívül sokféle szakma gyakorlati oktatása szükségessé teszi, hogy folyamatosan pótlásra, kiegészítésre kerüljenek az elhasználódott, amortizálódott eszközök, gépek, berendezések. A 2004/2005-ös tanév kiemelt forrásfelhasználását egy ilyen korszerősítési program során vásárolt eszközök jelentették 41

42 Értékelı könyv Kritérium száma és címe: 6.b) A közvetlen partnerek elégedettségét alátámasztó számszerő adatok Erısségek: Erısségeket alátámasztó tények: 6.a 1.a, c 6.a 2.b 6.a 2.d 6.b 1.a 6.b 1.f 6.b 2.m Fejlesztendı területek: Fejlesztendı területeket alátámasztó tények: Megjegyzések (elemzést segítı ötletek, megállapítások): A 6. pontban felsorolt kritériumok, úgy véljük, kedvezıen alakulnak. Az iskola elképzeléseinek, hosszú távú céljainak megfelelnek. Természetesen ezeknek az erısségeknek a fejlesztése is kívánatos lehet a késıbbiek folyamán. 42

43 Értékelı könyv Kritérium száma és címe: 7. A munkatársak elégedettségével kapcsolatos eredmények Erısségek: Erısségeket alátámasztó tények: 7.a 3.b 7.a 5.a, c 7.a 6.b 7.b 3.c 7.b 4.d 7.b 7.e Fejlesztendı területek: 7.a 3.c 7.a 3.b 7.a 4.e 7.a 6.d 7.a 2.a Fejlesztendı területeket alátámasztó tények: 7.b 1.d 7.b 1.e 7.b 2.d 7.b 3.d 7.b 4.c Megjegyzések (elemzést segítı ötletek, megállapítások): 43

44 Értékelı könyv Kritérium száma és címe: 9. a) Az intézmény kulcsfontosságú eredményei Erısségek: 9.a 2.g Erısségeket alátámasztó tények: Fejlesztendı területek: Fejlesztendı területeket alátámasztó tények: 9.a 2.a 9.a 2.b 9.a 2.g Megjegyzések (elemzést segítı ötletek, megállapítások): A szakmai képzés vizsgaeredményeinek javítása folyamatosan fejlesztendı területként jelenik meg. A képet vélhetıen jelentısen módosíthatja az új OKJ-ban történt változások kapcsán megjelenı tananyagtartalmak változása. A pozitív elmozdulást vélhetıleg segíti a kompetencia alapú képzés bevezetése. Mindez együtt a jövı évi mérési eredményekben változásokat indukálhat szeptemberétıl az iskolai felzárkóztató foglalkozások száma a tanulási hátrányok leküzdésére irányuló egyéni foglalkozások lehetısége megnövekedett. 44

45 Értékelı könyv Kritérium száma és címe: 9. b) Az intézmény kulcsfontosságú eredményeit alátámasztó számszerő adatok Erısségek: Erısségeket alátámasztó tények: 9.b 3.b Fejlesztendı területek: Fejlesztendı területeket alátámasztó tények: 9.b 3.b Megjegyzések (elemzést segítı ötletek, megállapítások): 45

46 Erısségek és fejlesztendı területek összesített listája ERİSSÉGEK 1. 6.a 1.a, c 2. 6.a 2.b 3. 6.a 2.d 4. 7.a 3.b 5. 7.a 5.a, c 6. 7.a 6.b 7. 9.a 2.g FEJLESZTENDİ TERÜLETEK 1. 7.a 3.c 2. 7.a 3.b 3. 7.a 4.e 4. 7.a 6.d 5. 7.a 2.a 6. 9.a 2.a 7. 9.a 2.b 8. 9.a 2.g 46

47 A fejlesztendı területek két nagy csoportba sorolhatók. Az elsı ilyen csoport a pedagógusok tudásának fejlesztését tőzi ki célul. A tudás folyamatos fejlesztése szükséges ahhoz, hogy a kollégák megfelelıen tudják ellátni feladatukat, s ezáltal jól képzett, a piaci igényeknek megfelelı szakembereket tudjanak képezni. A megfelelı tudás és a megfelelı munkavégzés ellenırzése szintén kulcsfontosságú feladat, ezért a fejlesztések között kiemelt helyet foglal el az óralátogatások számának emelése. Az ebbıl nyert információk alapján természetesen a jól dolgozó kollégák jutalmazási rendszerét is fejleszteni lehet. Emellett ösztönözni kell ıket arra, hogy minél több szakértıi munkát vállaljanak. A szakértıi munka során tágabb képet kaphatnának a partneri igényekrıl és elısegíthetnék a közvetlen és közvetett partnerekkel való együttmőködést. A másik fı fejlesztési terület a tanulók vizsgaeredményeinek javítása és a lemorzsolódás csökkentése. Mindkét mutató az elméletigényes és a kevésbé népszerő szakmáknál a legrosszabb. Ezért keresni kell az oktatási és értékelési módszerek fejlesztésének lehetıségét. Népszerősíteni kell a még kevésbé preferált szakmákat, a népszerősítés érdekében növelni kell a szakmai bemutatók számát. 47

48 A Szakiskolai Önértékelési Modell I. szintjének végrehajtása során fejlesztésre kijelölt területek és azok prioritásai 1. Az óralátogatások számának emelése (R) 2. A lemorzsolódás mértékének csökkentése a szakképzı évfolyamokon (K) 3. Szervezett szakmai bemutatók megszervezése és lebonyolítása (H) (R) rövidtávú cél (K) középtávú cél (H) hosszú távú cél a 2005/2006-os tanév I. félévének vége a 2005/2006-os tanév vége folyamatosan 2011-ig 48

49 Intézkedési tervek a fejlesztési területekre Óralátogatások RÖVID TÁVÚ CÉL Alaphelyzet Az óralátogatások számát nem tekintjük elégségesnek, a látogatási mutató eredményei alacsonyak. Az eddig alkalmazott szempontokat szükségesnek tartjuk felülvizsgálni. Az óralátogatás szempontjai elsıdlegesen a tantestület tagjaihoz voltak kötöttek, és nem jelent meg az osztályokhoz, évfolyamokhoz igazodó tanulói elırehaladást is figyelembevevı szándék. Cél az óralátogatások szempontrendszerének átalakítása oly módon, hogy: - osztályokra koncentráltan segítse a bemeneti szint mérését - a tanári módszerek figyelemmel kísérése - a tanári munka ellenırzése Fontosság Ellenırzés, értékelés, minıségbiztosítás miatt. Munkavégzés formája Határidı Személyes meghallgatás, megbeszélés különbözı szinten (vezetık, munkaközösség-vezetık, tantestület) 2005/2006-os tanév I. félév vége Felelısök Iskolavezetés, munkaközösség vezetık Résztvevık tantestület Az intézkedés pontos megfogalmazása Óra- és foglalkozáslátogatás Erıforrások Szükséges feltételek rendelkezésre állnak Ellenırzés Folyamatosan Sikerkritérium A tanulók tanulmányi színvonalának emelkedése (vizsgaeredmények, lemorzsolódás csökkentése), módszertani kultúra emelkedése és a szervezeti klíma minıségi javítása 49

50 Alaphelyzet Fontosság Munkavégzés formája Lemorzsolódás csökkentése KÖZÉPTÁVÚ CÉL Tapasztalatunk, hogy az elméletigényes vagy a tanuló és a szülı számára népszerőtlen szakmákra beiskolázott tanulók lemorzsolódási aránya a legmagasabb. Magyarázható ez a szakmák elsajátításához szükséges elméletigényességgel, illetve azzal, hogy a szakiskolai képzésben az általános iskolákból a kevésbé jó képességő tanulók, illetve a devianciával, különbözı magatartási és tanulási zavarokkal küzdı gyerekek kerülnek. A munka világába való beilleszkedés segítése, javítása, a tanulók önbecsülésének, önbizalmának növelése. Folyamatos, elızetes és utólagos ellenırzés. Határidı 2005/2006-os tanév vége Felelısök Iskolavezetés, osztályfınökök Résztvevık Szaktanárok, szakoktatók Az intézkedés pontos megfogalmazása Tanmenetek, módszerek újragondolása Erıforrások A szükséges feltételek rendelkezésre állnak Ellenırzés Idıszakos ellenırzések Sikerkritérium A lemorzsolódás mértékének csökkenése 50

51 Szervezett szakmai bemutatók megszervezése és lebonyolítása HOSSZÚ TÁVÚ CÉL Alaphelyzet Az iskola szakmai kínálatában megjelenı rendkívül sokféle szakma gyakorlati oktatása szükségessé teszi, hogy a környezetet folyamatosan tájékoztassuk lehetıségeinkrıl, ugyanakkor figyelemmel kell kísérni a gazdasági szektor elvárásait, a szülık és a tanulók igényeit. A siker érdekében egyeztetni kell ezeknek a partnereknek az elképzeléseit. Fontosság Az iskola, mint szolgáltató, biztos alapot nyújtson a gazdaság igényeit figyelembe véve, a tanulók szakmai boldogulásához, megteremtve az egész életen át tartó tanulás, szakmai képzés alapjait. Munkavégzés formája Sokszínő PR tevékenység alkalmazása Határidı Folyamatosan 2011-ig Felelısök Vezetıség és munkaközösség-vezetık Résztvevık Tantestület Az intézkedés pontos megfogalmazása Erıforrások Ellenırzés Szakmai bemutatók professzionális megszervezése és kivitelezése A szükséges feltételek rendelkezésre állnak, illetve pályázati kiegészítés lehetséges Vezetıség Sikerkritérium Az intézményrıl valóságos és kedvezı kép kialakítása 51