Az RFKB helye, megváltozott szerepe a szakképzés fejlesztési irányainak és beiskolázási arányainak meghatározásában. Szolnok, Megyeháza

Átírás

1 Az RFKB helye, megváltozott szerepe a szakképzés fejlesztési irányainak és beiskolázási arányainak meghatározásában Szolnok, Megyeháza Szutorisz-Szügyi Csongor

2 Az előadásban idézett diák szerzői: -Kathiné Juhász Ildikó ÉARFT, RFKB elnök -Nagyné Varga Katalin SzSzB Megyei Kereskedelmi Kamara, RFKB társelnök -Expanzió Kft.

3 Amiről szó lesz: - RFKB-k új szerepben - RFKB döntései -előzmények - következmények - Javaslatok - Pályázatokról

4 Előzmények Szakképzési jogszabályok változása 2007 A rendszer racionalizálása Munkaerő-piaci orientáltság Az integráció erősítése Regionális tervezés Az RFKB új szerepe

5 Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság A regionális szakképzési koordináció színtere Az iskolarendszerű szakképzés képzési kapacitásának megrendelője Érdekegyeztetési színtér Projectet generál és forrást biztosít (decentralizált alap)

6 Jogszabályi háttér I évi LXXVI. törvény a szakképzésről évi LXXIX. törvény a közoktatásról évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 4/2008. (IV.22) SZMM rendelet a regionális fejlesztési és képzési bizottságok működéséről

7 Jogszabályi háttér II. OM rendeletek a tanév rendjéről 24/2007 SZMM utasítás, a Munkaerő Piaci Alap képzési részének felhasználásáról évi CLXXXI. törvény, a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról évi CLII. törvény, az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről 1/2007. (II.6.) SZMM rendelet az adományozható nívódíjról;

8 Az RFKB új szerepe A regionális fejlesztési és képzési bizottság közreműködik a munkaerő-piaci igények és a közoktatásban folyó szakképzés fejlesztésének összehangolásában, e körben különösen: a) kidolgozza - a régió hosszú- és középtávú területfejlesztési koncepciójának, illetve a régió fejlesztési programjának részeként - az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésének irányát, b) közreműködik az iskolai rendszerű szakképzés és az iskolarendszeren kívüli szakképzés, a közoktatásban és a felsőoktatásban folyó szakképzés összhangjának megteremtésében, c) meghatározza a szakképzés fejlesztési irányait és beiskolázási arányait a régióban, d) részt vesz az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésével összefüggő pályázatok, fejlesztési programok elkészítésében, lebonyolításában, e) részt vesz a pályakövetési rendszer működtetésében,

9 Az RFKB új szerepe II f) a régióban működő helyi önkormányzatoknál kezdeményezi a szakképzés-szervezési társulás megalakulását. g) javaslatot tesz a képzési alaprész központi kerete regionális felhasználásának céljaira, a fejlesztésekben részesülő intézményekre, h) ellátja az alaprész decentralizált keretével kapcsolatos pályázatok kiírásával és értékelésével kapcsolatos feladatokat, i) figyelemmel kíséri a szakképzési hozzájárulás régióban történt felhasználását és értékeli a felhasználás hatékonyságát, j) javaslatot tesz az adott régióban a szakképesítéseknek a hiány-szakképesítések körébe történő sorolására, k) ellátja a külön jogszabályban meghatározott feladatokat. [1] [1] évi LXXIX. törvény a közoktatásról

10 Az RFKB meghatározó feladatai A szakképzési stratégia kialakítása a régió fejlesztési stratégiáival összhangban. A régió szakképző intézményeinek (TISZK, RKK, Felsőoktatás) összefogása A TISZK-ek szakképzési évfolyamokra vonatkozó beiskolázási előírások meghatározása (szakmacsoportokra ajánlások) Pályázatok kiírása, értékelése - fejlesztési irányok szerint

11 Az RFKB összetételetele az OÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkaadói és munkavállalói szövetségek és azok szervezetei (15 fő), Gazdasági kamarák (2 fő), Oktatási és Kulturális Minisztérium (1 fő), Szociális és Munkaügyi Minisztérium (1 fő), Állami Foglalkoztatási Szervezet (1 fő), Regionális Munkaügyi Tanács (1 fő), Oktatási Hivatal (1 fő), Regionális Fejlesztési Tanács (1 fő), szakképzést folytató intézmények 3 fenntartója (3 fő). Összesen 26 fő + tanácskozási jogú delegáltak (8 fő)

12 RFKB és Bizottságai munkája

13 A szakképzés beiskolázási irányainak és arányainak meghatározása I N F O R M Á C I Ó K RFKB TISZK 1 TISZK 2 TISZK 3 ÖNK ÖNK SZKI SZKI SZKI SZKI SZKI

14 Beiskolázást befolyásoló helyzet Az iskolarendszer kibocsátása strukturális munkanélküliséget generál: a szükségesnél kevesebb a megfelelő képzettségű munkaerő; ( sok a szakképzetlen és a túlképzett; divatos, elavult szakmák) a képzésből kikerülők tudásszintje gyakran nem megfelelő, munkatapasztalat hiánya; bizonyos szakmákban tartós hiány van szakmunkásból és technikusból; a csökkenő létszámú szakmunkásképzés komoly feszültséget jelent a munkaerő-piacon. Szétaprózódott intézményrendszer. Érdekeltség és koordinációs hiány.

15 Beiskolázást befolyásoló helyzet OKTATÁSI INTÉZMÉNY-TÍPUSOK NAPPALI TAGOZATOS TANULÓLÉTSZÁMA SZAKKÖZÉPISKOLA GIMNÁZIUM SZAKISKOLA FELSŐOKTATÁS / / / / / / / / / / / / / / / /91.

16 Kérdések a beiskolázási arányok meghatározásakor Mely évfolyamra? Arányok vagy létszámok? Régió, megye, vagy TISZK szinten? Szankció vagy együttműködés? Iskolarendszer és/vagy felnőttképzés?

17 A tervezés mozgásterét befolyásoló tényezők Adatbázisok struktúrája (a munkaerő-piaci és a szakképzési adatok nem összevethetőek) Eltérő területi egységek Migráció (régióhatár országhatár - TISZK-ek közötti területi átfedés) Az előrejelzés korlátai Szeptemberben nincs információ az aktuális beiskolázásról (egy évvel előre tervezés) Kimaradók (aki nem lépett TISZK-be, afölött nincs joga az RFKB-nak) Felsőoktatás beiskolázási számai Beiskolázási időszakok (2-3 évente indított szakmák) Munkaerő-piaci sokkok egyszeri jelenségek

18 Országos kamarai felmérés (RFKB projekt) Regionális Konzorciumi Tanács (7 régió) 17 szervezet Regionális Regionális projektmenedzsment kamarai egyeztető fórumok Munkaadói érdekképviseletek 9 szervezet Magyar Agrárkamara Munkavállalói érdekképviseletek 6 szervezet Kereskedelmi és iparkamarák

19 Országos kamarai felmérés II. Összesen céginterjú várható munkaerőigény On-line rendszerben történő rögzítés, Lekérdezési lehetőségek

20 Országos kamarai felmérés II. Beiskolázási létszámadatok (2007) rögzítése szakképesítésenként 2012-es várható kereslet adatainak rögzítése szakképesítésenként Döntés a szakképesítések besorolásáról a három kategória ( kiemelten támogatott, támogatott és nem támogatott)

21 Szakértői tanulmány Módszertan I. Regionális munkaerő-piaci prognózis felállítása: - Országos foglalkoztatási előrejelzés (MTA KTI: A magyar gazdaság ágazati létszámstruktúrájának előrejelzése 2013-ig OECD országok ágazati idősorai alapján) - KSH adatbázis (Munkaerő-piaci Felmérés, 2006) - FEOR adatbázis (foglalkoztatottak FEOR és ágazat szerint, 2006) A KSH adatbázis alapján regionális ágazati arányok megállapítása A regionális előrejelzés az országos előrejelzés arányosításával. A regionális előrejelzés FEOR számokba váltása

22 Szakértői tanulmány Módszertan II. Létszámfelvételi szándékok, hiányszakmák, (MKIK: Magyar munkaerő-piaci prognózis ) Munkanélküliek, Pályakezdő munkanélküliek adatbázisa (regionális munkaügyi központok ) FEOR számokban A munkanélküli adatbázis alapján a beavatkozást igénylő szakma kiválasztása. A foglalkoztatási többlet megállapítása a munkanélküliek számának és a prognózis adatainak összegzése alapján A foglalkoztatási hiány megállapítása a hiányszakmák és a prognózis adatainak összegzése alapján (hány fő, milyen időtartamban?)

23 Szakértői tanulmány Módszertan III. Az iskolai kibocsátások prognosztizálása (KIR-STAT adatbázis 2007) Lemorzsolódási adatok (Oktatási Hivatal kérdőíve alapján 2008) A FEOR adatok OKJ adatokká való átváltása (szakmanevek alapján) Súlyozás a külső helyszíni gyakorlat arányaival

24 Szakértői tanulmány Módszertan IV. J=(Pr + Kl + Mm)/6 J: a javasolt csökkentés Pr : az adott évre regionálisan előre jelzett prognózis FEOR számokban meghatározva Kl: a lemorzsolódással korrigált kibocsátási adatok Mm: az adott évben várható munkanélküliek száma az adott szakmában. (TSZ) J = (Mi+ F+Pr - Kl)/6 J : javasolt bővítés Mi: A hiányszakmákban mutatkozó munkaerő igény F: a tervezett szakmánkénti felvételi szándékok Pr : az ágazati foglalkoztatási prognózis adatai (FEOR) Kl: a lemorzsolódással korrigált kibocsátási adatok. (TSZ)

25 Beiskolázási döntések, előzmények (Hiány-szakképesítések 2008.I. félév) Ács, állványozó Ápoló Gépi forgácsoló Géplakatos Bútorasztalos Épületasztalos Kertész Kőműves Mechatronikai műszerész Mentőápoló Műanyag-feldolgozó Pék-cukrász Szerkezetlakatos Szociális gondozó és ápoló Villanyszerelő

26 Beiskolázási döntések, előzmények (A gazdaság igényeihez igazodó képzések - ÉARMK) Hegesztő Húsipari termékgyártó Hűtő- és klímaberendezés-szerelő Karbantartó Tartósítóipari termékgyártó

27 Beiskolázási döntések Kiemelten támogatott 28 szakképesítés (11 %) ács-állványozó, agrár-közgazdasági és áruforgalmazó technikus, állattenyésztő, ápolási asszisztens, ápoló,automatikai műszerész, épület és építmény bádogos, épületgépész technikus, épületgépészeti csőhálózat-és berendezés-szerelő, gáz-és tüzeléstechnikai műszerész, gazda, gépgyártás-technológiai technikus, gépgyártósori gépkezelő és gépszerelő, gépi forgácsoló, géplakatos, hegesztő, kertész, kőműves, mentőápoló, népi kézműves, pék, pék-cukrász, szerkezetlakatos, szociális gondozó, szociális szakgondozó, tartósítóipari termékgyártó, tejtermékgyártó, villanyszerelő Támogatott szakképesítés (66 %) Nem támogatott - 62 szakképesítés (24 %)

28 Beiskolázási döntések Kiemelten támogatott: a 2009/2010-es tanévi beiskolázási létszám nincs korlátozva; Támogatott: a 2009/2010-es tanévi beiskolázási létszám nem haladhatja meg a 2008/2009-es tanévit; Nem támogatott: a 2009/2010-es tanévi beiskolázási létszámot 30 %-kal kell csökkenteni a 2008/2009-es tanévi beiskolázáshoz képest.

29 Beiskolázási döntések (Hiány-szakképesítések körébe történő sorolás 2009.) 1. Ács, állványozó 2. Gazda 3. Gépi forgácsoló 4. Hegesztő 5. Szociális gondozó és ápoló

30 A szakképesítések támogatottság szerinti megoszlása az egyes régiókban Régió Kiemelten támogatott Támogatott Nem támogatott Észak-alföld Közép- Magyarország Dél-alföld Nyugat-Dunántúl Észak- Magyarország Dél-Dunántúl Közép-Dunántúl

31 A három kategória belső tartalmának alakulása régiónként a 2008/2009-es tanévben oktatott szakképesítések esetében Észak-alföld Régió Kiemelten támogatott Támogatott Nem támogatott Közép-Magyarország a 2009/2010-es tanévi beiskolázási létszám nincs korlátozva a szakképzési évfolyamokon a tanulói jogviszony létesítése céljából a beiskolázási létszámot növelni kell (fejlesztendő) a 2009/2010-es tanévi beiskolázási létszám nem haladhatja meg a 2008/2009-es tanévit a szakképzési évfolyamokon a tanulói jogviszony létesítése céljából a beiskolázási létszám a korábbi tanévvel megegyező legyen (szinten tartó) Dél-alföld nincs beiskolázási korlát a 2009/2010. tanévben az első évfolyamon beiskolázott tanulók létszáma nem haladhatja meg a 2008/2009.tanév első szakképző évfolyamán tanulók október 1-jei statisztikai összlétszámát Nyugat-Dunántúl a beiskolázás ezen a beiskolázás ezen szakképesítések esetén a szakképesítések esetében nem kapacitás függvényében lehet magasabb az előző létszámkorlát nélküliek tanévinél Észak-Magyarország nincs létszámkorlát a a 2008/2009-es beiskolázási beiskolázásnál létszámot nem haladhatja meg a 2009/2010-es beiskolázás Dél-Dunántúl n.a. n.a. n.a. a 2009/2010-es beiskolázási létszámot 30 %-kal kell csökkenteni a 2008/2009-es tanévi beiskolázáshoz képest a szakképzési évfolyamokon a tanulói jogviszony létesítése céljából a beiskolázási létszám a korábbi tanévtől eltérően legalább 20 %-kal kevesebb legyen ( csökkentő) a 2009/2010. tanévben nem indítható képzés az első szakképzési évfolyamon a beiskolázást ezen szakképesítések esetében csökkenteni vagy szüneteltetni kell nem javasolt a képzés indítása Közép-Dunántúl a beiskolázás ezen szakképesítések esetén a kapacitás függvényében létszámkorlát nélküli a beiskolázás ezen szakképesítések esetében nem lehet magasabb a megelőző tanévinél a beiskolázást ezen szakképesítések esetében csökkenteni vagy szüneteltetni kell

32 Javaslatok I. A megalakult TISZK-ekkel kapcsolatosan a tapasztalatok megosztása, A meghozott regionális döntések hatásainak vizsgálata, azok folyamatos visszacsatolása az RFKB-k tevékenységére Beiskolázási arányok irányok folyamatos tervezés, éves periodicitás, műhelymunkák, folyamatszabályozás Stratégiai tervezés a régió egyéb fejlesztési dokumentumaival összhangban, a TISZK-ek fejlesztési terveinek figyelembe vétele

33 Javaslatok II. Egységes adatbázisok kialakítása területi átfedések, OKJ-FEOR, folyamatos előrejelzés (MKIK), Társadalmi kommunikáció minél nagyobb kiterjesztés, a lehető legtöbb érintett bevonása Szakképzés szerződéses kereteinek bővítése vállalati részképzések, közelítés a munkaadói igényekhez Tantervi kontroll ajánlások a tantervekre vonatkozóan

34 Pályáztatási tevékenység Megnevezés Beadott db. szám Nyertes pályázatok száma Elutasított pályázatok száma Szakképző intézmény Járulékra kötelezett Felsőoktatási intézmény Központi képzőhely Összesen * * ebből közel 70 formai hiba miatt

35 1. táblázat: A Munkaerő Piaci Alap képzési alaprészének évi decentralizált keretösszegének felhasználása régiós bontásban Régió megnevezése évi keretösszeg (Ft) Felhasználásra került keretösszeg (Ft) Hozzájárulásra kötelezetteknek megítélt összeg a felhasznált keret %-ban Nyugat-Dunántúl ,50 Közép-Magyarország ,70 Közép-Dunántúl ,14 Észak-Magyarország ,50 Észak-alföld ,90 Dél-Dunántúl ,03 Dél-alföld ,46 Mindösszesen ,24

36 Köszönöm a figyelmüket!